A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (8) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § k) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:
1. § (1) E rendelet hatálya
a) a benzin tárolására, illetve egy tárolóteleptől egy másikhoz, vagy egy tárolóteleptől egy töltőállomáshoz történő feltöltése és szállítása során használt műveletekre, berendezésekre, járművekre és hajókra, valamint
b) a gépjárművek töltőállomásokon történő üzemanyag-feltöltésekor kibocsátott benzingőz mennyiségének csökkentésére
terjed ki.
(2) E rendelet hatálya a legfeljebb 100 m3/év forgalmú, valamint a kizárólag új gépjárművek előállításával vagy szállításával összefüggésben használt töltőállomásra nem terjed ki.
2. § 1. I. fázisú benzingőz-visszanyerő rendszer: a benzingőzökből benzin visszanyerésére szolgáló berendezés egy tárolótelepen lévő minden puffertartály-rendszert is beleértve, ideértve az olyan berendezést, amely benzin tárolásakor és a tárolótelepekről a töltőállomások részére történő elosztásakor benzingőz kibocsátásának megakadályozására és visszavezetésére szolgál;
2. II. fázisú benzingőz-visszanyerő rendszer: olyan berendezés, amely a töltőállomáson történő benzin-feltöltéskor a gépjármű üzemanyag-tartályából kiszorított benzingőzt eljuttatja a töltőállomáson lévő tárolótartályba, vagy vissza a benzinkútoszlopba, viszonteladás céljából;
3. benzin: adalékanyagokkal ellátott vagy adalékok nélküli, 27,6 kPa vagy ennél nagyobb Reid-gőznyomású szénhidrogén származék, amelyet gépjárművek számára üzemanyagként való használatára szántak, a cseppfolyós propán-bután gáz (LPG) kivételével;
4. benzingőz: a benzinből elpárolgó gáznemű vegyületek összessége;
5. benzingőz befogási hatékonyság: a II. fázisú benzingőz-visszanyerő rendszer által befogott benzingőz mennyiségének és az ilyen rendszer hiányában egyébként a légkörbe kibocsátott benzingőz mennyiségének aránya, százalékban kifejezve;
6. benzingőz/benzin arány: a II. fázisú benzingőz-visszanyerő rendszeren áthaladó benzingőz légköri nyomáson mért térfogatának és a kútoszlopnál mért benzin térfogatának az aránya;
7. *
8. * felújítás: meglévő töltőállomás műtárgyainak olyan átalakítása, amely az éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályairól szóló miniszteri rendelet szerint létesítési vagy használatbavételi engedély birtokában végezhető el;
9. * forgalom: a szállító tartályokból a töltőállomásra lefejtett benzin éves mennyisége, amelyet az egy naptári évnél hosszabb ideje működő töltőállomásoknál az előző évben lefejtett mennyiség alapján, az ennél rövidebb ideje működő vagy engedélyezés alatt álló töltőállomásoknál a tervezett éves lefejtésre kerülő mennyiség alapján kell meghatározni;
10. hajó: a víziközlekedésről szóló törvény szerinti, kizárólag vagy jellemzően belvízi utakon közlekedő hajó;
11. meglévő töltőállomás: olyan töltőállomás, amely 2012. január 1-je előtt kapott elvi építési, építési, használatbavételi vagy fennmaradási engedélyt;
12. pontforrás: a levegő védelméről szóló kormányrendelet szerinti légszennyező pontforrás;
13. szállítótartály: benzin tárolótelepek közötti, illetve tárolótelepről a töltőállomásra való szállítására használt közúti, vasúti vagy vízi úton szállított tartály;
14. tárolóberendezés: a tárolótelepen vagy töltőállomáson a benzin tárolására használt telepített tartály;
15. tárolótelep: a benzin tárolására, és annak közúti tartálykocsiba, vasúti tartálykocsiba vagy hajóba való töltésére használt létesítmény, beleértve a létesítmény helyszínén lévő minden tárolóberendezést is;
16. töltőállomás: minden olyan létesítmény, amelynél helyhez kötött tároló tartályból benzint töltenek be a gépjármű üzemanyagtartályába;
17. töltőberendezés: benzin szállítótartályokba való töltésére szolgáló, tárolótelepen lévő berendezés, amely ha közúti tartálykocsihoz használandó, egy vagy több töltőhelyből állhat;
18. töltőhely: tárolótelepen lévő szerkezet, amelynél egy adott időpontban csak egyetlen közúti tartálykocsiba tölthető benzin;
19. * új töltőállomás: olyan töltőállomás, amely a 11. pont szerint nem minősül meglévő töltőállomásnak;
20. véggázkezelő berendezés: az a berendezés és műszaki eljárás, így különösen a gőzvisszatartó berendezés (úszófedeles tartály), adszorpciós eljárás vagy véggázégetés, amellyel a tárolóberendezésből vagy szállítótartályból kilépő levegő benzingőz tartalmát csökkentik.
3. § * A tárolóberendezést az 1. melléklet szerinti követelményeknek megfelelően kell tervezni és üzemeltetni.
4. § (1) * A szállítótartályt, a töltő- és ürítőberendezést a 2. melléklet szerinti követelményekkel összhangban kell megtervezni és üzemeltetni.
(2) Az alsó töltésű közúti tartálykocsikat, valamint azok töltőállomásait úgy kell tervezni, kialakítani és üzemeltetni, hogy megfeleljenek a 3. melléklet szerinti követelményeknek.
5. § A töltőállomásokon lévő töltő- és tárolóberendezéseket úgy kell tervezni, kialakítani és üzemeltetni, hogy megfeleljenek a 4. melléklet szerinti követelményeknek.
6. § (1) *
(2) * A tárolóberendezések és szállítótartályok benzingőz-visszanyerő és véggázkezelő rendszerére a rendeletben előírt követelmények betartását az üzemeltetőnek saját költségén kétévente a műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalával (a továbbiakban: műszaki biztonsági hatóság) igazoltatni kell.
(3) Az üzemeltetőnek a kútfejek benzingőz-visszanyerő rendszerére a 4. mellékletben előírt követelmények betartását a műszaki biztonsági hatósággal saját költségén, évente igazoltatni kell. A műszaki biztonsági hatóság az igazolás kiállítása során a vizsgálatról készített jegyzőkönyvet aláírással és bélyegzőlenyomattal látja el.
(4) * A pontforrásnak minősülő véggázkezelő és egyéb műszaki megoldású berendezés üzemeltetőjének a megengedett kibocsátási határérték betartását kétévente saját költségén, akkreditált laboratóriummal ellenőriztetnie kell, és az erről készült jegyzőkönyvet a környezetvédelmi hatóságnak meg kell küldenie.
(5) * Az automatikus monitoring rendszer üzemeltetése esetén a benzingőz befogási hatékonyság igazoltatását – a (3) bekezdéstől eltérően – három évente legalább egyszer kell elvégezni.
(6) * Az üzemeltetőnek a benzingőz-visszanyerő és véggázkezelő rendszer megfelelőségét az üzembe helyezés során a műszaki biztonsági hatósággal ellenőriztetni és igazoltatni kell. Az erről készült jegyzőkönyvet a hatóság megküldi a környezetvédelmi hatóság részére.
(7) * A pontforrásnak minősülő véggázkezelő és egyéb műszaki megoldású berendezés esetén a megengedett határérték betartását az üzembe helyezés során az üzemeltetőnek akkreditált laboratóriummal ellenőriztetnie kell, és a jegyzőkönyvet meg kell küldenie a környezetvédelmi hatóságnak.
(8) A vizsgálatok dokumentációját az üzemeltetés helyén 5 évig meg kell őrizni.
7. § (1) * A környezetvédelmi hatóság a benzingőz-visszanyerő, véggázkezelő és a pontforrásnak minősülő véggázkezelő berendezésekről, rendszerekről nyilvántartást vezet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a benzingőz-visszanyerő vagy véggázkezelő rendszer telepítésének helyét (EOV koordinátákkal) és idejét, a kútfejek számát, valamint az ezekhez tartozó automata monitoring rendszerek felsorolását tartalmazza.
7/A. § * A 94/63/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk (1) bekezdése, 4. cikk (1) bekezdése, valamint 9. cikke szerinti tájékoztatási és jelentési kötelezettség teljesítéséről a környezetvédelemért felelős miniszter gondoskodik.
8. § (1) * Ha a műszaki biztonsági hatóság az ellenőrzése során az e rendeletben foglalt követelményektől eltérő működést tapasztal, ideértve az igazoltatási és ellenőrzési kötelezettség elmulasztását is, akkor az ellenőrzésről készített jegyzőkönyvet megküldi a környezetvédelmi hatóságnak.
(2) * A környezetvédelmi hatóság az ellenőrzése során az e rendeletben foglalt követelményektől eltérően működtetett berendezések esetén – ideértve az igazoltatási és ellenőrzési kötelezettség elmulasztását is – a levegő védelméről szóló kormányrendelet szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza.
9. § (1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2012. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az 1. melléklet 9. pontja 2013. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 4. melléklet 8. pontja 2015. január 1-jén lép hatályba.
9/A. § * (1) A 4. melléklet 7. pontja szerinti automata monitoring rendszert:
a) új töltőállomások kútoszlopaira a töltőállomás létesítése során,
b) meglévő töltőállomások kútoszlopaira a töltőállomás felújítása során, de legkésőbb 2016. december 31-ig
kell felszerelni.
(2) E rendeletnek a benzin tárolásából, elosztásából és töltőállomáson a gépjármű feltöltéséből származó illékony szerves vegyület (VOC) csökkentéséről szóló 118/2011. (XII. 15.) VM rendelet módosításáról szóló 38/2014. (IV. 4.) VM rendelettel (a továbbiakban: Módr. 1.) megállapított rendelkezéseit a Módr. 1. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
10. § Ez a rendelet
a) * az illékony szerves vegyületeknek (VOC) a benzin tárolásából és tárolótelepekről töltőállomások részére történő elosztásából származó kibocsátása csökkentéséről szóló, 1994. december 20-i 94/63/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) * a gépjárművek töltőállomásokon történő üzemanyag-feltöltésekor kibocsátott benzingőz II. fázisú visszanyeréséről szóló, 2009. október 21-i 2009/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint
c) * a gépjárművek töltőállomásokon történő üzemanyag-feltöltésekor kibocsátott benzingőz II. fázisú visszanyeréséről szóló 2009/126/EK irányelvnek a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló, 2014. október 21-i 2014/99/EU bizottsági irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
11. § *
1. A föld feletti tárolóberendezések külső falát és tetejét olyan festékkel kell befesteni, amelynek 70% vagy ennél nagyobb az összes sugárzóhő-visszaverési tényezője.
2. A külső úszótetős tartályokat fel kell szerelni egy elsődleges tömítéssel a tartályfal és az úszótető külső pereme közötti gyűrű alakú tér befedésére, és egy, az elsődleges tömítés fölé felszerelt másodlagos tömítéssel. A tömítéseket úgy kell tervezni, hogy 95% vagy ennél nagyobb mértékű összesített gőzvisszatartás legyen elérhető egy ehhez hasonló, gőzvisszatartás nélküli, rögzített vákuum, illetve túlnyomáscsökkentő szeleppel ellátott rögzített tetős tartályhoz viszonyítva.
3. A tárolótelepeken használt minden rögzített tetős tárolóberendezést, amelyekből töltéskor (be- és áttöltéskor), illetve lefejtéskor benzingőzök kerülhetnek a környezetbe, gőzvisszavezető rendszerrel (gázinga) vagy véggázkezelő berendezésekkel kell létesíteni és üzemeltetni.
4. * Az üzemeltető az I. fázisú benzingőz-visszanyerő rendszert és a véggázkezelő berendezéseket folyamatosan üzemképes állapotban tartja és működteti. Benzingőz környezetbe kerülésével járó meghibásodás esetén az üzemeltető a meghibásodott berendezésekhez csatlakozó tároló tartályok töltését megszünteti. A meghibásodásokról az üzemeltető nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a meghibásodás jellegét és észlelésének időpontját, a meghibásodott berendezés megnevezését, a töltés megszüntetésének és újbóli elindításának időpontját, valamint a javítás befejezésének időpontját.
5. Tárolóberendezések esetében a véggázkezelő berendezések vagy egyéb műszaki megoldások leválasztásának legalább 95%-os hatásfokúnak kell lennie. Ha a véggázkezelő pontforrásnak minősül, a pontforrásra vonatkozó követelményeket is be kell tartani.
6. A véggáz-visszavezető rendszereket úgy kell kialakítani, hogy azok egymáshoz csatlakoztathatók legyenek.
7. * A beépített véggázkezelő berendezéssel nem rendelkező tárolóberendezés tisztítása vagy ürességellenőrzése során a berendezés első alkalommal kizárólag a véggázkezelő berendezés csatlakoztatása céljából nyitható meg. A földfelszín felé telepített tárolótartályok ürességellenőrzése és tisztítása alatt a véggázkezelő berendezéseket folyamatosan működtetni kell. A földfelszín alá telepített tárolóberendezések esetén az ürességellenőrzést és az elsődleges véggázkezelést követően a véggázkezelő berendezést a tisztítás alatt nem kell alkalmazni.
8. * A tárolóberendezést az üzemeltetőnek az üzembehelyezéssel egyidőben be kell jelenteni az éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályairól szóló rendelet melléklete szerinti bejelentőlapnak a környezetvédelmi hatóság részére történő megküldésével.
9. * Az úszótetős tartályok kivételével a véggázkezelő berendezéssel ellátott tárolóberendezéseket fel kell szerelni olyan kijelző berendezéssel, amely folyamatosan, véletlenszerű ellenőrzések esetében is lehetővé teszi az ellenőrző műszaki biztonsági hatóság vagy környezetvédelmi hatóság számára annak megállapítását, hogy a véggázkezelő berendezés működik-e.
1. A szállítótartályokat úgy kell megtervezni és üzemeltetni, hogy a maradék gőzök ne kerüljenek a környezetbe a benzin töltése és lefejtése során.
2. Azokat a szállítótartályokat, amelyek benzint szállítanak a töltőállomásokra és tárolótelepekre, úgy kell megtervezni és üzemeltetni, hogy fogadni és tárolni tudják a feltöltéskor vagy lefejtéskor a tárolóberendezésekből származó gőzöket.
3. A tárolótelepeken használt minden töltő- és ürítőberendezést, amelyekből töltéskor (be- és áttöltéskor) és lefejtéskor benzingőzök kerülhetnek a környezetbe, gőzvisszavezető rendszerrel (gázinga) vagy véggázkezelő berendezésekkel kell létesíteni és üzemeltetni.
4. * Az üzemeltető az I. fázisú benzingőz-visszanyerő rendszert és a véggázkezelő berendezéseket folyamatosan üzemképes állapotban tartja és működteti. A töltőhelyen fellépő, benzingőz-szivárgással együtt járó meghibásodás esetén az üzemeltető a szállítótartályok feltöltési műveletét megszakítja és a töltést megszünteti. A meghibásodásokról az üzemeltető nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a meghibásodás jellegét és észlelésének időpontját, a meghibásodott berendezés megnevezését, a töltés megszüntetésének és újbóli elindításának időpontját, valamint a javítás befejezésének időpontját.
5. * Amikor helyhez kötött tartályból szállítójármű tartályába, illetve szállítójármű tartályából helyhez kötött tartályba töltenek át benzint, akkor a benzin áramlása csak a gőzvisszavezető vagy véggázkezelő berendezés csatlakoztatása és működésbe hozása esetén indulhat meg, ezért olyan gázinga reteszt kell alkalmazni, amely meggátolja a tömlőcsatlakoztatás és a gőzvisszavezető vagy véggázkezelő rendszer megindulása nélküli lefejtést.
6. A gőzvisszavezető vagy véggázkezelő rendszer a gőzvisszavezetés időtartama alatt legalább 95%-os hatásfokkal kell, hogy megakadályozza a benzingőzök környezetbe jutását.
7. * A szállítótartály tisztítása vagy ürességellenőrzése során, a tartály első alkalommal kizárólag a véggázkezelő berendezés csatlakoztatása céljából nyitható meg. Szállítótartály ürességellenőrzése és tisztítása alatt a véggázkezelő berendezéseket folyamatosan működtetni kell.
1. Csőcsatlakoztatók
1.1. A töltőkaron olyan adapternek kell lennie, amely illeszkedik a járművön elhelyezett API 101,6 mm (API 4 hüvelykes) adapterhez az alábbi előírásoknak megfelelően:
– API Recommended Practice 1004 (1004-es API javasolt módszer)
Hetedik kiadás, 1988. november.
Alsótöltés és gőzvisszanyerés MC–306-os tartályú gépjárművek esetén (2.1.1.1. fejezet – Az alsótöltéshez használt adapter típusa)
1.2. A töltőállványon lévő gőzgyűjtő tömlőn a gőzgyűjtő csatlakozónak belső vezetőpályás és hornyos adapternek kell lennie, amely illeszkedik a járművön elhelyezett 101,6 mm-es (4 hüvelykes) külső vezetőpályás és hornyos csatlakozófelületű adapterhez úgy, ahogyan azt a következő előírás meghatározza:
– API Recommended Practice 1004 (1004-es API javasolt módszer)
Hetedik kiadás, 1988. november.
Alsótöltés és gőzvisszanyerés MC–306-os tartályú gépjárművek esetén (4.1.1.2. fejezet – Gőzvisszanyerő adapter)
2. Feltöltési előírások
2.1. A folyadéktöltési sebesség legfeljebb 2500 liter/perc lehet töltőáganként.
2.2. Amikor a tárolótelep csúcsigénnyel működik, a töltőhelyi gőzvisszanyerő rendszer a gőzvisszanyerő egységet is beleértve legfeljebb 55 mbar ellennyomást hozhat létre a gőzvisszanyerő adapter járműoldalán.
2.3. Minden jóváhagyott alsótöltésű járművet el kell látni azonosító táblával, amelyen fel kell tüntetni az egyidejűleg működtethető töltőágak megengedett legnagyobb számát, amely biztosítja, hogy ne szabaduljon ki gőz a tartályrekesz P és V szelepein keresztül, amikor a legnagyobb üzemi ellennyomás 55 mbar a 2.2. pontban előírtaknak megfelelően.
3. A járműföldelés/túltöltés észlelő csatlakoztatása
A töltőállványt fel kell szerelni túltöltésészlelő vezérlőegységgel, amely a járműhöz csatlakoztatva üzembiztos engedélyezési jelet ad a feltöltésre, ha egyik tartályrekesz túltöltés-érzékelő sem észlel magas folyadékszintet.
3.1. A járművet 6 vagy 10 érintkezős ipari szabvány elektromos csatlakozón keresztül kell csatlakoztatni a töltőállványon lévő vezérlőegységhez. A csatlakozódugaszt a járműre kell szerelni, és a dugaszoló aljzatot a töltőállványra szerelt vezérlőegységhez csatlakoztatott mozgatható kábelhez kell kapcsolni.
3.2. A járművön a magasszint-érzékelőknek vagy 2-vezetékes termisztoros érzékelőknek vagy 2-vezetékes optikai érzékelőknek vagy 5-vezetékes optikai érzékelőknek vagy ezzel egyenértékű, kompatibilis érzékelőknek kell lenniük, feltéve, hogy a rendszer üzembiztos. (Megjegyzés: a termisztorok hőmérséklet együtthatójának negatívnak kell lennie.)
3.3. A töltőállványra szerelt vezérlőegységnek alkalmasnak kell lennie a 2-vezetékes vagy az 5-vezetékes járműrendszerekhez.
3.4. A járművet úgy kell csatlakoztatni a töltőállványhoz a túltöltés érzékelők közös visszatérő vezetékével, hogy az a jármű alvázán keresztül a csatlakozódugasz 6-os vagy 10-es érintkezőjéhez kapcsolódjon. A dugaszoló aljzaton lévő 6-os vagy 10-es érintkezőt a vezérlőegység készülékházához kell csatlakoztatni, amit csatlakoztatni kell a töltőállvány földeléséhez.
3.5. Minden jóváhagyott alsótöltésű járművet el kell látni a 2.3. pont szerinti azonosító táblával, amely mutatja a beszerelt túltöltés-érzékelő szenzorok típusát (2-vezetékes vagy 5-vezetékes).
4. A csatlakozások helye
4.1. A töltőállványon a folyadéktöltő és gőzvisszanyerő berendezések és szerelvények tervezése során a következő, járműcsatlakoztatási méreteket kell figyelembe venni:
4.1.1. A folyadék adapterek középvonalának magassága legfeljebb 1,4 méter lehet (terhelés nélkül) és legalább 0,5 méternek kell lennie (folyadékkal megtöltve). Az ajánlott magasság 0,7–1,0 méter.
4.1.2. Az adapterek egymástól mért vízszintes távolsága nem lehet 0,25 méternél kisebb (az ajánlott minimális távolság 0,3 méter).
4.1.3. Minden folyadékadaptert a 2,5 méternél nem hosszabb burkolóvonalon belül kell elhelyezni.
4.1.4. A gőzvisszanyerő adaptert lehetőleg a folyadékadapterek jobb oldalán 1,5 méternél nem nagyobb (terhelés nélkül) és 0,5 méternél nem kisebb (terhelt) magasságba kell elhelyezni.
4.2. A földelés/túltöltés észlelő csatlakozót a folyadék és gőzvisszanyerő adapterek jobb oldalán és 1,5 méternél nem nagyobb (terhelés nélkül), illetve 0,5 méternél nem kisebb (terhelt) magasságban kell elhelyezni.
4.3. A fenti csatlakozások a járműnek csak az egyik oldalán helyezhetők el.
5. Biztonsági reteszelések
5.1. Földelés/túltöltés észlelés
A feltöltés csak akkor engedélyezhető, ha a kombinált földelés/túltöltés vezérlőegység engedélyező jelet ad.
Túltöltési állapot vagy a jármű földelésének megszűnése esetén a töltőállványon lévő vezérlőegységnek zárnia kell a töltőállvány szabályzó szelepét.
5.2. Gőzgyűjtés észlelés
A töltés csak akkor engedélyezhető, ha már megtörtént a gőzvisszanyerő tömlő csatlakoztatása a járműhöz, és biztosított a kiszorított gőzök szabad átáramlása a járműből az üzem gőzgyűjtő rendszerébe.
1. A töltőállomások benzintároló tartályait csak olyan gőzvisszavezető rendszerhez csatlakoztatható módon lehet létesíteni és üzemeltetni, amely a szállítótartályba vezeti vissza (gázinga) az átfejtéskor kiszorított benzingőzöket.
2. A töltőállomások kiszolgáló kútfejét II. fázisú benzingőz-visszanyerő rendszerrel kell létesíteni és üzemeltetni.
3. * Az üzemeltető köteles az I. fázisú és a II. fázisú benzingőz-visszanyerő rendszert és a véggázkezelő berendezéseket folyamatosan üzemképes állapotban tartani és működtetni. Benzingőz környezetbe kerülésével járó meghibásodás esetén – a 7. pontban foglalt kivétellel – az üzemeltető köteles a meghibásodott berendezésekhez csatlakozó tárolóberendezéseknél és kútoszlopoknál a töltést és a lefejtést a meghibásodást követő 24 órán belül megszüntetni. A meghibásodásokról az üzemeltető nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a meghibásodás jellegét és észlelésének időpontját, a meghibásodott berendezés megnevezését, a töltés és a lefejtés megszüntetésének és újbóli elindításának időpontját, valamint a javítás befejezésének időpontját.
4. Az üzemeltetőnek a benzinkútoszlopon, vagy annak közelében jelzést, matricát vagy más értesítést kell elhelyeznie, amely arról a tényről tájékoztatja a fogyasztót, hogy a kútoszlop II. fázisú benzingőz-visszanyerő rendszerrel van felszerelve.
5. * A töltőállomáson aktív védelem esetén a gépjármű üzemanyagtartályának töltésekor az üzemanyagtartályból kiszorított gőzök vákuumszivattyú segítségével, csővezetéken keresztül kerülnek vissza a föld alatti tárolóberendezésbe. A benzingőz/benzin arány legalább 0,95, de legfeljebb 1,05 kell, hogy legyen. A II. fázisú benzingőz-visszanyerő rendszer benzingőz befogási hatékonysága legalább 85%-os kell, hogy legyen, amelyet a gyártó az MSZ EN 16321-1:2014 hivatkozási számú, „Benzingőz-visszavezetés a gépjárművek üzemanyagtöltő állomásokon való tankolása idején. 1. rész: A benzingőz-visszavezető rendszerek eredményességének értékeléséhez alkalmazott típusjóváhagyás vizsgálati módszerei” című szabvány szerint, vagy azzal egyenértékű eredményt adó módszerrel igazol.
5a. * A töltőállomásoknál a benzingőz befogási hatékonyság igazolásához a benzingőz/benzin arány mérését kell elvégezni. A mérést az MSZ EN 16321-2:2014 hivatkozási számú, „Benzingőz-visszavezetés a gépjárművek üzemanyagtöltő állomásokon való tankolása idején. 2. rész: Az üzemanyagtöltő állomáson a benzingőz-visszavezetést felügyelő rendszer ellenőrzésének vizsgálati módszerei” című szabvány szerint vagy azzal egyenértékű eredményt adó módszerrel kell végrehajtani. A II. fázisú benzingőz-visszanyerő rendszer benzingőz befogási hatékonysága akkor megfelelő, ha a mérés alapján a benzingőz/benzin arány megfelel az 5. pont szerinti követelménynek.
6. A töltőállomáson passzív védelem esetén a benzingőz-visszanyerő rendszerben kis áramlási ellenállás mellett biztosított a szabad benzingőz-átáramlás. Az áttöltőfej töltőszelep ellennyomása a gyártó adatai szerinti maximális értéket nem lépheti túl. A töltőszelep a gépjármű üzemanyagtartályához csatlakozó tömítőkarimái nem lehetnek kirepedve, vagy nem mutathatnak egyéb más tömítetlenséget okozó meghibásodást.
7. * Azoknak a töltőállomásoknak a kútoszlopait, amelyek forgalma:
a) 500 m3/év vagy a feletti
b) 100 m3/év vagy a feletti, és a töltőállomás az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti beépítésre szánt területen van elhelyezve
fel kell szerelni automata monitoring rendszerrel.
A rendszernek automatikusan észlelni kell a II. fázisú benzingőz-visszanyerő rendszer megfelelő működésében és az automatikus monitoring rendszerben bekövetkezett meghibásodásokat, jeleznie kell a hibákat a töltőállomás üzemeltetőjének, és automatikusan le kell állítania a benzinkiszolgálást a meghibásodott kútoszlopból, amennyiben a meghibásodást hét napon belül nem javítják ki.
8. A 7. pont hatálya alá nem tartozó kútoszlopot fel kell szerelni olyan kijelző berendezéssel, amely jól látható módon és elektronikusan jelzi, hogy a kútoszlopon a benzingőz-visszavezető rendszer működik-e.
