A jogszabály mai napon ( 2024.11.01. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

129/2011. (XII. 21.) VM rendelet

a Tétényi-fennsík természetvédelmi terület létesítéséről

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (2) bekezdés 3. és 13. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § l) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § *  (1) Védetté nyilvánítom Tétényi-fennsík természetvédelmi terület elnevezéssel a 2. mellékletben meghatározott, összesen 147,78 hektár kiterjedésű területet.

(2) A 2. mellékletben aláhúzással jelölt ingatlanok az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet, valamint az abban szereplő Natura 2000 területeknek a kormányzat elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján közzétett térképszelvények szerinti határvonala alapján európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek.

2. § A védetté nyilvánítás célja a terület természetközeli állapotú pusztafüves lejtősztyepp vegetációjának és az élőhelyhez kötődő állatvilág hosszú távú megőrzése.

3. § A védett természeti terület természetvédelmi kezelési tervét az 1. melléklet tartalmazza.

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

5. § *  Ez a rendelet a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv 4. cikk (2) és (4) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 129/2011. (XII. 21.) VM rendelethez

A Tétényi-fennsík természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési terve

1. Természetvédelmi célkitűzések

1.1. A terület lejtősztyepp élőhelyeinek és változatos élővilágának megőrzése.

1.2. A területen található védett növény- és állatfajok [különös tekintettel: a pannon deres csenkesz (Festuca pallens subsp. pannonica), a pézsmahagyma (Allium moschatum), a borzas vértő (Onosma visianii), az ezüstaszott (Paronychia cephalotes), a csinos árvalányhaj (Stipa pulcherrima), az erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris), a barátposzáta (Sylvia atricapilla), a kenderike (Carduelis cannabina) és a tövisszúró gébics (Lanius collurio), beleértve a közösségi jelentőségű fajokat is] és élőhelyeik (dolomitsziklagyep, lejtősztyeppek, délies lejtőgyepek, lejtősztyeppek, délies lejtőgyepek, kikopások, északias lejtőgyepek, platógyepek, szegélygyepek), továbbá egyéb közösségi jelentőségű élőhelytípusok hosszú távú fennmaradásának biztosítása.

1.3. Az őshonos növényzet regenerációjának elősegítése.

1.4. A terület élővilágának további, természetvédelmi célú kutatásának és bemutatásának biztosítása.

1.5. A terület urbanizációs hatásokkal mérsékelten érintett, természet közeli állapota hosszú távú megőrzésének és a tájképi értékek fennmaradásának biztosítása.

2. Természetvédelmi stratégiák

2.1. Az értékes és veszélyeztetett élőhelyek természetvédelmi vagyonkezelésbe vétele.

2.2. Az idegenhonos fa- és cserjefajok állományainak visszaszorítása.

2.3. * 

2.4. A leromlott gyepekben a terület természetes növényzetére jellemző, ritkább fajok megtelepedésének elősegítése kaszálással, legeltetéssel.

2.5. Természetvédelmi kezeléseket megalapozó kutatások végzése.

2.6. A terület oktatási és bemutatási célú hasznosítása.

2.7. A közlekedés korlátozása.

2.8. Az illegális hulladék-elhelyezés megakadályozása.

2.9. Az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célok megvalósítását elősegítő és azt szolgáló földhasználat megvalósítása.

3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása

a) *  A természetközeli gyep, cserjés területeken a meglévő és megjelenő invazív fásszárú növényfajok, különösen a bálványfa (Ailanthus altissima), a keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), a fehér akác (Robinia pseudoacacia) egyedeit maghozó állapotuk előtt el kell távolítani mechanikai úton, vagy speciális, csepegésmentes növényvédőszer kijuttatással.

b) A cserjéseket a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) által meghatározott mértékben és területi kiterjedésben vissza kell alakítani gyeppé, a megmaradó területeken a természetes folyamatokon alapuló szukcesszió lehetőségét kell biztosítani.

c) Szükség szerint – az igazgatósággal egyeztetett helyen és módon – a szukcesszió elősegítése érdekében őshonos, a termőhelynek megfelelő facsoportokat kell mesterségesen kialakítani.

d) Az e pontban felsorolt, továbbá a jogszerűen végzett egyéb tevékenységek során keletkezett levágott növényi anyagot a területről a levágást követő egy hónapon belül el kell távolítani.

3.1.2 Táj- és kultúrtörténeti értékek

a) A területen hulladék elhelyezése tilos, az illegális hulladéklerakókat fel kell számolni.

b) A tájképromboló, használaton kívüli infrastruktúrát, az épületmaradványokat el kell bontani, a betontömböket és az építési hulladékot el kell szállítani a területről.

3.1.3. Látogatás

A területet – a jogszerűen gazdálkodók és a természetvédelmi kezelést végzők kivételével – csak gyalogosan lehet látogatni, a földutakról tilos letérni.

3.1.4. Oktatás, bemutatás

a) A természetvédelmi célú oktatási és bemutatási tevékenységet az igazgatóság által kijelölt területrészen kell megvalósítani.

b) A területen csak a természeti értékeket nem károsító rendezvény engedélyezhető.

3.1.5. Kutatás, vizsgálatok

a) A terület természeti értékeinek teljesebb megismerése céljából folytatni kell a terület természetvédelmi célú kutatását, megfigyelését különös tekintettel az ízeltlábú fajokra.

b) A területre betelepített növénypopulációk állapotát folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

c) A természetvédelmi kezelés hatékonyságának ellenőrzésére rendszeresen vizsgálni és dokumentálni kell a növényzet változását és egyes, az igazgatóság által meghatározott védett növény- és állatfajok, valamint az invazív növényfajok elterjedését, állományméretét.

3.1.6. *  Terület- és földhasználat

a) Átmenő gépjárműforgalom céljára − a Törökbálint 0152/217 hrsz.-ú ingatlanon kiépített és használatra átadott közút kivételével − csak életveszély elhárítása és katonai, rendészeti tevékenység érdekében vehető igénybe a terület.

b) A területen − a Törökbálint 0152/217 hrsz.-ú ingatlan kivételével − gépjárműves célforgalom kizárólag az a) alpontban megnevezett tevékenységekre, továbbá természetvédelmi kezelésre és jogszerű mezőgazdasági tevékenységre irányulhat.

c) Közlekedési infrastruktúra – szilárd burkolattal ellátott közút − és annak működtetéséhez, fenntartásához szükséges létesítmények [beleértve az f) alpont szerinti létesítményeket is] kialakítására, üzemeltetésére, fenntartására kizárólag a Törökbálint 0152/217 hrsz.-ú ingatlanon kerülhet sor.

d) A területen kizárólag a c) alpont szerinti közút éjszakai megvilágítása érdekében, a természeti értékeket nem veszélyeztető módon létesíthető közvilágítás. A c) alpont szerinti közútnak a Törökbálint 6045 hrsz.-ú ingatlantól a Törökbálint 6062 hrsz.-ú ingatlanig terjedő, a Pistály elnevezésű, kertes mezőgazdasági övezetbe sorolt, lakásokat, lakó rendeltetésű épületeket is magában foglaló településrésszel határos szakaszán kívül kizárólag az útügyi és közlekedésbiztonsági szabályozásban kötelezően előírt feltételek minimális szintjének való megfelelés biztosítása érdekében létesíthető közvilágítás.

e) Közvilágítás létesítése, üzemeltetése, karbantartása során teljesen ernyőzött, lapos búrájú, a földfelszínnel párhuzamos síkban rögzített lámpatesteket kell alkalmazni. A fényforrások színhőmérséklete nem lehet nagyobb 2700 K-nél. A tervezés és telepítés során törekedni kell a minél kisebb fénypontmagasságra.

f) A Törökbálint 0152/217 hrsz.-ú ingatlanon lévő kiépített közút fenntartójának fizikai akadály (növényzet, illetve műtárgyak) telepítésével kell megakadályoznia az útról déli irányba történő lehajtást. A fizikai akadály létesítésekor egy helyen biztosítani kell a déli irányban történő lehajtás − sorompóval zárható – lehetőségét az a) és b) alpont szerinti tevékenységekhez szükséges gépjárműhasználathoz.

g) A terület ipari és bányászati céllal nem hasznosítható.

h) Az ingatlan-nyilvántartásban önálló földrészletként nyilvántartott földút, valamint nem jogszerű gépjárműhasználat következtében kialakult nyomvonal szilárd burkolattal való borítása vagy szélesítése – a c) alpont kivételével − tilos.

i) Új építmény létesítésére – a c) alpont kivételével – kizárólag az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések elérését szolgáló természetvédelmi kezelés elősegítése érdekében kerülhet sor.

j) Építménynek nem minősülő műtárgyak, létesítmények kialakítására, elhelyezésére kizárólag az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések elérését szolgáló természetvédelmi kezelés elősegítése érdekében kerülhet sor.

k) A meglévő építmények felújítása csak a természeti és táji értékek veszélyeztetése, károsítása nélkül végezhető el.

l) Tápanyag- és talajerő-utánpótlás csak a legelő állatok elhullajtott ürülékével történhet.

m) A fás szárú invazív fajok egyedeinek eltávolítása során csepegésmentes technológiával kijuttatott gyomirtó vegyszerek használata és a zárlati károsítók elleni, jogszabályban előírt védekezés kivételével a területen tilos növényvédőszer használata.

n) A területen technikai sporttevékenységet folytatni tilos.

3.1.7. * 

3.2. *  Művelési ághoz vagy földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.2.1. Gyep (rét, legelő) művelési ágú területek kezelése

a) A gyepterületek juhval, kecskével és szamárral legeltethetők. Kecskével, szamárral történő legeltetésre kizárólag juhval vegyes nyájban kerülhet sor. A legeltetést legfeljebb 0,3 állategység/ha létszámmal, szakaszosan, az igazgatósággal egyeztetett helyen és időben kell végezni.

b) Amennyiben legeltetésre nincs mód, a gyepterületek az igazgatósággal évente egyeztetett helyen és mértékben kaszálhatók. Gépi kaszálás során vadkiszorító technikát, vadriasztó láncot kell alkalmazni. A kaszálás legkorábbi kezdő időpontja július 1. A lekaszált növényanyagot le kell hordani a területről a kaszálást követő egy hónapon belül. Szükség esetén − az igazgatósággal egyeztetve − tisztító kaszálást kell végezni.

c) Amennyiben a legeltetés vagy kaszálás az a) és b) alpontban meghatározott általános előírások betartása mellett az igazgatóság által egyeztetett helyen, időben és mértékben történik, elegendő annak az igazgatóságnál és a természetvédelmi hatóságnál történő előzetes bejelentése.

2. melléklet a 129/2011. (XII. 21.) VM rendelethez * 

A Tétényi-fennsík természetvédelmi terület ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai

A B C
1. Település Fekvés Területi lehatárolás ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számok /
Egységes Országos Vetületi Rendszer (EOV) koordináták alapján
2. Budapest XXII. kerület külterület 0239924/8 hrsz.-ból az
Y X
643654,78 230380,71
643663 230358
643672 230331
643675 230323
643720 230318
643744 230315
643790 230311
643825,60 230306,15
EOV koordináták által kijelölt vonaltól DNy-ra eső, 6,4018 hektár kiterjedésű rész,
0239924/9,
0239926 hrsz.-ból az
Y X
643644,06 230514,44
643646 230513
643632 230460
643631 230452
643632 230444
643635 230432
643649 230397
643652,87 230386,34
EOV koordináták által kijelölt vonaltól Ny-ra eső, 0,6864 hektár kiterjedésű rész,
0239932/1, 0239932/2
3. Törökbálint külterület 0152/216, 0152/217