Az Országgyűlés a Jó Állam kialakítása érdekében, a törvényesen és átláthatóan működő, a közszolgáltatásokat maradéktalanul biztosító Állam működési feltételeinek a megteremtése, valamint a területi és helyi közigazgatási rendszer megújítása, alacsony hatékonyságának orvoslása és a struktúrájának átláthatóbbá tétele, az ellátási színvonal emelése, egységessége, valamint a hatékonyabb, költségtakarékosabb intézményfenntartás érdekében a következő törvényt alkotja.
1. § E törvény alkalmazásában
1. intézmény: az átvett önkormányzati feladat ellátását végző vagy a feladat ellátásában közreműködő intézmény szervezeti formájától függetlenül, különösen ideértve a megyei önkormányzat fenntartásában lévő költségvetési szervet – kivéve a megyei közgyűlés hivatalát –, a megyei önkormányzat által fenntartásra átvett költségvetési szervet, a megyei önkormányzat által alapított közalapítványt, alapítványt (ideértve a megyei önkormányzat által más alapítóval közösen alapított alapítványt, közalapítványt is), és azokat a gazdasági társaságokat, és egyéb gazdálkodó szervezeteket, amelyek részben vagy egészben a megyei önkormányzat tulajdonában állnak (a tulajdoni hányad erejéig), valamint a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi intézmények, valamint a Fővárosi Önkormányzat által létrehozott és fenntartott, egészségügyi feladatokat ellátó alapítványok, közalapítványok, gazdasági társaságok, amelyek részben vagy egészben a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában állnak (a tulajdoni hányad erejéig).
2. * funkcionális feladat: az igazgatási funkciók szerinti munkamegosztás alapján kialakított szervezeti egységek által ellátott szervi működést szolgáló, – nem szakmai feladatellátáshoz kötődő – intézményfenntartási, valamint belső igazgatási feladat, különösen a humánpolitikai és humánerőforrás-gazdálkodási, költségvetési gazdálkodási, pénzügyi, jogi (peres képviseleti), nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására szolgáló, ellenőrzési, koordinációs, saját szervi működtetését szolgáló informatikai és informatikai rendszerfenntartási, kommunikációs feladatok, valamint a személyi, tárgyi, műszaki, pénzügyi feltételek biztosítását szolgáló műveletek.
3. átvett vagyon: a megyei önkormányzat vagyona, valamint a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi intézményekhez kapcsolódó vagyona, ideértve a tulajdonában álló valamennyi ingó és ingatlan vagyont, valamint vagyoni értékű jogot.
2. § (1) A megyei önkormányzatok vagyona és vagyoni értékű joga, a megyei önkormányzatok fenntartásában lévő intézmények, azok vagyona és vagyoni értékű joga, valamint a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi intézmények, azok vagyona és vagyoni értékű joga, a megyei önkormányzatok, és az általuk fenntartott intézmények folyószámla-, betét-, és értékpapír-állománya (a továbbiakban: vagyon) leltár szerint, valamint a megyei önkormányzatok tulajdonában lévő jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a megyei önkormányzat tulajdoni hányada erejéig) 2012. január 1-jén állami tulajdonba kerülnek, továbbá a vagyonnal és intézményekkel kapcsolatos alapítói, fenntartói joguk és kötelezettségeik, illetve a megyei önkormányzatok által alapított alapítványok és közalapítványok alapítói joga az e törvényben meghatározott szervekre jelen törvény erejénél fogva száll. A költségvetési szerveket az állam a szállítói tartozásukkal együtt veszi át, ideértve a (3) bekezdés szerinti esetet is. A jogutódlást a bíróságok és cégbíróságok az erre vonatkozó kérelem benyújtását követően haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül átvezetni kötelesek. E rendelkezések a települési önkormányzat tulajdonában álló, a megyei önkormányzat által átvállalt feladatok ellátása érdekében a megyei önkormányzat vagyonkezelésében lévő vagyonelemek tulajdonjogát nem érintik. A vagyonkezelői szerződésben a vagyonkezelői jogutódlásra a 3. §-ban meghatározottak az irányadóak.
(2) Az (1) bekezdésben szabályozott állam általi átvétel alól kivételt képez
a) a (4) bekezdés szerinti megállapodásban meghatározott vagyonelemek köre,
b) a megyei önkormányzat európai területi társulásban való részvétele esetén a vagyoni hozzájárulást alkotó vagyon,
c) a megyei önkormányzat hivatalának működéséhez szükséges ingó és ingatlan vagyon,
d) a megyei önkormányzat fenntartásában lévő színház és előadóművészeti szervezet.
(2a) * Amennyiben a megyei önkormányzat e szakasz (2) bekezdés d) pontjában meghatározott színháza és előadóművészeti szervezete a települési önkormányzat részére kerül átadásra, az intézmény ingó és ingatlan vagyona ellenérték nélkül kerül átruházásra.
(3) * Az (1) bekezdésben szabályozott vagyonátszállást nem akadályozza a megyei önkormányzat vonatkozásában folyamatban lévő adósságrendezési eljárás. A megyei önkormányzattal szemben folyamatban lévő adósságrendezési eljárás a törvény hatálybalépésével a törvény erejénél fogva megszűnik.
(4) * A megyei önkormányzatok, valamint a Fővárosi Önkormányzat helyébe az általuk e törvény szerinti vagyonátadást megelőzően létesített, az átvett vagyonnal, illetőleg intézményekkel kapcsolatos jogviszonyok tekintetében 2012. január 1-jét követően általános és egyetemleges jogutódként az állam, illetőleg e törvényben meghatározott szervek lépnek. E keretek között a feladat és a vagyon átadásához kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a tulajdonosi és fenntartói jogutódlásra az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási rendelete, az állami vagyonról szóló törvény és végrehajtási rendelete, a gazdasági társaságokról szóló törvény, a Polgári Törvénykönyv, a Nemzeti Földalapról szóló törvény, valamint a feladatátadás és jogutódlás alapvető feltételeiről szóló, a megyei önkormányzatok és a Kormány, valamint a Fővárosi Önkormányzat és a Kormány közötti megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) az irányadó. A tulajdonosi és fenntartói jogutódláshoz kapcsolódó feladatok végrehajtásának részletkérdéseit a fenti keretek között a megyei közgyűlések elnökei, a megyei kormányhivatalok kormánymegbízottai és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) vezérigazgatója, a megyei közgyűlések elnökei, az egészségügyért felelős miniszter által kijelölt központi államigazgatási szerv (a továbbiakban: kijelölt szerv) és az MNV Zrt. vezérigazgatója, illetve a főpolgármester, az egészségügyért felelős miniszter által kijelölt központi államigazgatási szerv (a továbbiakban: kijelölt szerv) vezetője és az MNV Zrt. vezérigazgatója között megkötött átadás-átvételi megállapodás (a továbbiakban: átadás-átvételi megállapodás) rendezi. Amennyiben a megyei önkormányzattól állami tulajdonba átvett vagyonban szerepel a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 1. § (1)–(2b) bekezdései hatálya alá tartozó vagyonelem, a megállapodás megkötésében szerződő félként részt vesz a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv (a továbbiakban: NFK). Az önkormányzati tulajdonból állami tulajdonba kerülő vagyonelemek bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.
(5) Az (1) és (3) bekezdésekben meghatározottakat az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) alkalmazásában olyan jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni, amely az Áfa tv. 18. § (1) bekezdésében leírt feltételeknek megfelel.
(6)–(7) *
(8) * A megyei önkormányzatok által alapított, valamint a megyei önkormányzatok által más alapítóval közösen alapított alapítványokban, illetve közalapítványokban a megyei önkormányzatokat megillető alapítói jogok – amennyiben a (2) bekezdés szerinti megállapodás eltérően nem rendelkezik – 2012. január 1-jén az államra szállnak át oly módon, hogy az e törvény alapján az államra átszálló alapítói jogok gyakorlására a 3. § (1) b) pontja szerinti vagyonkezelő jogosult. A Kormány jogosult nyilvános határozatában az állami alapítói jogok gyakorlására más állami szervet, illetve a vállalkozásfejlesztési alapítványok esetén más állami szervet vagy megyei önkormányzatot kijelölni. *
(9) A megyei önkormányzatok adósságának 5. §-ban szabályozott átvételéig a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény szerint adósságrendezési eljárás megyei önkormányzat ellen nem kezdeményezhető.
3. § (1) Az e törvény alapján állami tulajdonba kerülő vagyon vagyonkezelője az állami tulajdon keletkezésével egyidejűleg e törvény erejénél fogva:
a) *
b) az egyéb átvett intézmények vagyona tekintetében a Kormány által rendeletben kijelölt szerv.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői jogviszonyra a továbbiakban az MNV Zrt. által kötött vagyonkezelési szerződésekre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) A megyei önkormányzat tulajdonában álló, a megyei önkormányzat által 2011. szeptember 1-jét megelőzően vagyonkezelésbe adott vagyon tekintetében a 2. § (4) bekezdés szerinti megállapodás az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő vagyonkezelőt is kijelölhet.
(4) * A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 1. § (1)–(2b) bekezdései hatálya alá tartozó, átvett vagyonelem tekintetében a vagyonkezelői jogviszonyra az NFK által kötött vagyonkezelési szerződésekre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.
4. § (1) Az e törvény alapján bejegyzésre kerülő vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló eljárás díj- és illetékmentes.
(2) Az e törvény alapján a cégbírósághoz benyújtandó változásbejelentési kérelmet e törvény hatálybalépését követő 90 napon belül kell a Cégbíróságnál előterjeszteni.
(3) A (2) bekezdés szerinti változást illeték- és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet bejelenteni a cégbíróságon.
5. § (1) A Magyar Állam 2011. december 30-ai hatállyal – a (2)–(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – átvállalja a megyei önkormányzatok 2011. december 30-án fennálló adósságát és annak járulékait, valamint a Fővárosi Önkormányzat adósságállományából azon 2011. december 30-án fennálló tartozásokat és azok járulékait, amelyek kifejezetten és nevesítetten az átvételre kerülő intézményekhez, az általuk ellátott feladatokhoz kapcsolódóan keletkeztek. Az átvállalandó adósság az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 2/A. § (1) bekezdés i) pontjában foglaltaknak megfelelő – kölcsönjogviszonyon, vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapíron (kötvényen) alapuló – tartozásokat foglalja magában akként, hogy a 2011. december 30-án vagy azt megelőzően esedékessé vált, de az adott önkormányzat által meg nem fizetett tőke és járulék az átvállalás részét képezi. Az adósságátvállalás végrehajtása elkülönül a 2. § (1) bekezdése szerinti vagyonátszállástól.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adósság részét képező, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a megyei önkormányzatok 2011. december 9-ig – az adott értékpapírban foglalt pénzügyi kötelezettségek tekintetében azonos feltételekkel – kölcsönjogviszonnyá alakíthatják át, ennek hiányában a Magyar Állam 2011. december 30-ai hatállyal az értékpapír lejárat előtti visszaváltásából eredő fizetési kötelezettséget vállalja át és teljesíti. E fizetési kötelezettségét a Magyar Állam a kötvénytulajdonostól történő, az adott értékpapírban foglalt pénzügyi kötelezettségek tekintetében azonos feltételekkel rendelkező hitel felvételével vagy állampapírok átadásával is kiválthatja.
(3) A megyei önkormányzatoknak a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény alapján, 2011. december 30-át megelőzően lejárttá vált hitelviszonyt megtestesítő adóssága esetében az Állam 2011. december 30-ai hatállyal az ezen adósságból eredő fizetési kötelezettséget vállalja át és teljesíti.
(4) A megyei önkormányzatoknak a folyószámlahitel és a megelőlegezési hitel (ideértve a munkabér hitelt is) állományukat az adósságátvállalás érdekében legkésőbb 2011. december 21-ét megelőzően – az átalakítandó hiteljogviszonyban foglalt pénzügyi kötelezettségek tekintetében azonos feltételekkel – működési hitellé kell átalakítaniuk, és a Magyar Állam az ezen hiteleken alapuló fizetési kötelezettséget vállalja át.
(5) A megyei önkormányzatok a Magyar Állam által átvállalandó adósságállományt 2011. december 20-át követően nem növelhetik.
(6) A Magyar Állam 2012. évben egyedi állami kezességként átvállalja a megyei önkormányzat azon kezességvállalásait, amelyek az átvett vagyonhoz kapcsolódnak. Ezen állami kezességvállalások nem terhelik az egyedi állami kezességvállalások 2012. évi mértékére meghatározott keretet, valamint az államháztartásról szóló törvény 33. § (6) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.
(7) A Magyar Állam nevében a megyei önkormányzatoktól és a Fővárosi Önkormányzattól az (1)–(4) bekezdés szerinti adósságátvállalás, valamint a (6) bekezdés szerinti kezességvállalás során az államháztartásért felelős miniszter jár el.
6. § (1) A Magyar Állam és a megyei önkormányzatok az átvételhez kapcsolódó intézkedések végrehajtása során kölcsönösen együttműködve járnak el. Az átadás-átvétel végrehajtása érdekében megyénként intézmény átadás-átvételi bizottság (a továbbiakban: bizottság), valamint egészségügyi intézmény átadás-átvételi bizottság (a továbbiakban: egészségügyi bizottság) működik.
(2) A bizottság vezetője a megyei kormányhivatal kormánymegbízottja, tagjai a megyei kormányhivatal főigazgatója, a megyei közgyűlés elnöke, a megyei önkormányzat főjegyzője, a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) területi szervének vezetője, illetve – kinevezése esetén – az intézményi biztos. Az egészségügyi bizottság vezetője a kijelölt szerv képviselője, tagjai a megyei közgyűlés elnöke, a megyei önkormányzat főjegyzője, valamint a Kincstár területi szervének vezetője.
(3) A bizottság és az egészségügyi bizottság feladata a megyei intézményekre vonatkozó átadás-átvételi megállapodás előkészítése. A feleknek az átadás-átvételi megállapodásokat 2011. december 31-ig kell megkötniük. A határidő elmulasztása az intézmények átvételét nem akadályozza.
(4) Az átvételre kerülő egészségügyi intézményeket az 1. melléklet tartalmazza.
(5) Az átadás-átvételi megállapodásokban a megyei közgyűlés elnöke, illetve a főpolgármester teljes körű felelősséget vállal az általa tett nyilatkozatok és az átadott, ismertetett adatok, információk, tények, okiratok, dokumentumok valóságtartalmáért, teljeskörűségéért és az érdemi vizsgálatra alkalmas voltáért a 2. melléklet szerinti teljességi nyilatkozattal.
7. § (1) A tulajdonjog és a fenntartói jog átszállása nem érinti az egészségügyi szolgáltató területi ellátási kötelezettségét, a meglévő lekötött kapacitásai mértékét és szakmai összetételét, valamint az érvényes finanszírozási szerződése szerinti finanszírozásra való jogosultságát.
(2) * Az egészségügyi szakellátási kötelezettség állam általi átvételére tekintettel – a 15. § (2) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott eljárásban – az egészségügyi államigazgatási szerv 2012. július 1-jei hatálybalépéssel – a Kormány által kijelölt szerv szakértői véleményének figyelembevételével – dönt
a) az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Eftv.) szerinti fekvőbeteg-szakellátási kapacitásoknak az Eftv. 4/A. § (3) bekezdésében,
b) az a) pontban meghatározott kapacitásokhoz kapcsolódó Eftv. szerinti ellátási területeknek a (3) bekezdésben
foglalt szempontok alapján történő felosztásáról azzal, hogy az eljárások során hozott döntések együttesen nem haladhatják meg a 15. § (2) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott kapacitásmennyiséget, továbbá nem érinthetik hátrányosan az uniós és a hazai pályázatokkal összefüggésben vállalt beruházási és fenntartási kötelezettségeket, valamint az ezekhez kapcsolódó, előzetesen befogadott többletkapacitásokat.
(3) * Az ellátási területeket az érintett egészségügyi szolgáltatók számára a (2) bekezdés szerinti eljárás során – az Eftv. 5/A. § (2) és (10) bekezdésében foglaltak figyelembevételével –
a) azoknak az eseteknek a kivételével, amikor szakmai szempontból indokolatlan az ellátási területnek az adott szakmához tartozóan valamennyi progresszivitási szinten történő megállapítása, az aktív fekvőbeteg-szakellátások tekintetében a külön jogszabály szerinti progresszivitási szintenként külön-külön,
b) a 15. § (2) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott ellátások kivételével az Eftv. végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti fekvőbeteg-szakellátásban finanszírozható szakmánként,
c) az Eftv. 5/A. § (9) bekezdés b) pontja szerinti eset, valamint a 15. § (2) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott ellátások kivételével átfedésmentesen,
d) hézagmentesen,
e) a 15. § (2) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott esetek kivételével az Eftv. 1. § (2) bekezdés g) pontja szerinti egészségügyi térség határainak figyelembevételével,
f) aktív fekvőbeteg-szakellátások tekintetében a progresszivitás alapszintjén az Eftv. 4/A. § (4) és (6) bekezdésében foglalt elérési szabályok figyelembevételével,
g) a szolgáltató rendelkezésére álló kapacitás, valamint a szolgáltató által ellátott terület közötti arányoknak az adott szakma országos átlagához viszonyított aránya figyelembevételével
kell meghatározni.
(3a) * A 15. § (2) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott esetekben nem kell ellátási területet megállapítani.
(4) * Amennyiben az Eftv. 5/A. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartás nem tartalmazza valamely finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltató járóbeteg-szakellátási kapacitásaira, illetve az ahhoz kapcsolódó ellátási területekre vonatkozóan a törvény által előírt adatokat, az egészségügyi államigazgatási szerv 2012. augusztus 31-éig köteles azt a rendelkezésre álló adatok alapján pótolni. Ha valamely adat azért hiányzik a nyilvántartásból, mert az érintett egészségügyi szolgáltató járóbeteg-szakellátási kapacitásai, illetve az azokhoz kapcsolódó ellátási területek nem kerültek megállapításra, az egészségügyi államigazgatási szerv – az Eftv. 5/A. § (2)–(6), (9) és (10) bekezdésében foglaltak, valamint a Kormány által kijelölt szerv szakértői véleményének figyelembevételével – 2012. augusztus 31-éig hivatalból megállapítja a kapacitást, illetve az ellátási területet, és a megállapított adatokat átvezeti a nyilvántartáson.
(5) A (2)–(4) bekezdés alapján a kapacitást és az ellátási területet megállapító határozatok ellen fellebbezésnek nincs helye, azok hatálybalépésével egyidejűleg az adott szolgáltatók kapacitásai és ellátási területei tárgyában korábban hozott határozatok hatályukat vesztik. Az egészségügyi szolgáltatók kapacitásainak és ellátási területeinek az Eftv. 5/A. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartását a határozatok hatálybalépésével egyidejűleg módosítani kell.
(5a) * A szolgáltatók kapacitásai és ellátási területei tárgyában korábban hozott és az (5) bekezdés alapján hatályukat vesztett határozatokhoz kapcsolódó, folyamatban lévő hatósági és bírósági eljárásokat meg kell szüntetni.
(5b) * Amennyiben a kapacitások és az ellátási területek tárgyában a (2) és a (4) bekezdés alapján indult, illetve az Eftv. 14. § (8) bekezdése szerinti tartalékkapacitások tárgyában indult eljárásokban hozott határozatok miatt szükséges, az egészségügyi államigazgatási szerv hivatalból módosítja az egészségügyi szolgáltatók működési engedélyeit és a működési engedélyek nyilvántartását. Ebben az esetben a működési engedélyek megállapítására, módosítására irányuló eljárásokban hozott döntések ellen nincs helye fellebbezésnek.
(6) A (2)–(5) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásához szükséges adatokat az egészségügyi államigazgatási szerv megkeresésére az egészségbiztosító a megkeresésétől számított 5 napon belül az egészségügyi államigazgatási szerv rendelkezésére bocsátja.
(6a) * Az egészségbiztosítási szerv a (2) és a (4) bekezdés alapján meghozott határozatok és az (5b) bekezdésben foglaltak szerint elfogadott működési engedélyek alapján, az Eftv. 8. § (3) bekezdésében foglaltak és – a (4) bekezdés, illetve az Eftv. 14. § (8) bekezdése szerinti esetek kivételével – a 8. § (3) bekezdésében megállapított határidő figyelembevételével kezdeményezi az érintett egészségügyi szolgáltatóknál a finanszírozási szerződések módosítását, illetve az új finanszírozási szerződések megkötését.
(7) Az Eftv.-nek a (2) bekezdés szerinti eljárások során történő alkalmazásakor régió alatt az Eftv. 1. § (2) bekezdés g) pontja szerinti egészségügyi térséget kell érteni.
(8) Az átadás-átvételi megállapodásban részletesen rögzíteni kell az intézmények, illetve az egészségügyi intézmények teljes körét, a feladatok és a vagyon átadásának tárgyi, dologi, pénzügyi feltételeit, valamint rendelkezni kell a megállapodás aláírását követően az átadásig keletkező jogokról és kötelezettségekről. Az átvételre kerülő egészségügyi intézményeket az 1. melléklet tartalmazza.
(9) Az átadás-átvétel során különösen meg kell állapodni:
a) együttműködési kötelezettségről a felek között az átadás-átvétel során, valamint a jövőbeni megyei egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó koncepcionális kérdésekről,
b) az egészségügyi szolgáltatók, valamint az egészségügyi szolgáltatók működéséhez kapcsolódó vagy azt elősegítő jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok jogszerű működését biztosító alapító, létesítő okiratok, szabályzatok eredeti, illetőleg hitelesített példányainak átadásáról (a működésre, gazdálkodásra vonatkozó szabályzatok, illetve azok módosításai),
c) az egészségügyi szolgáltatók vezetőire és egyéb alkalmazottaira vonatkozó foglalkoztatási adatokról, (foglalkoztatottak létszáma foglalkoztatási jogviszony szerinti bontásban),
d) a megyei önkormányzat által tett, illetőleg az általa fenntartott egészségügyi szolgáltatóra háruló, az átadás-átvétel napján hatályos, illetve ezt követően hatályba lépő kötelezettségvállalásokról (különös tekintettel közbeszerzésekre, döntési moratórium alatt érkezett és még döntés előtt álló közbeszerzési mentességi kérelmekre, beruházásokra, intézményi épület-beruházásokra, felújításokra, a hosszú távú kötelezettségvállalásokra) és egyéb kötelezettséget alapító intézkedésekről (beleértve a pályázatokat, ígérvényeket, szándéknyilatkozatokat) szóló tételes és a szükséges magyarázatokkal ellátott kimutatásról,
e) az átadásra kerülő egészségügyi szolgáltatókkal kapcsolatos tervezési feladatkörbe tartozó európai uniós társfinanszírozású projektek helyzetéről,
f) az átadás-átvétel napján hatályos, illetve később hatályba lépő, harmadik személlyel szemben fennálló, adott esetben nem jogszabályi rendelkezésen alapuló, de érvényesíthető bármilyen jogosultságról, igényről, a vitatott, adott esetben per vagy más vitarendezési eljárás tárgyává tett kérdésről, az azzal kapcsolatos álláspontjáról és annak indokairól, külön kiemelve az európai uniós programokkal kapcsolatos vitás kérdéseket,
g) * az eszköz- és vagyonleltárról (ingatlanok jegyzéke figyelemmel azok terheire, illetve az egészségügyi ellátás céljára használt olyan ingatlanokra, amelyek egészségügyi funkciója megváltozott és egyéb közcélra sem került hasznosításra, ingó vagyon és egyéb vagyonelemek összesített bemutatása), vagyoni értékű jogról,
h) az egészségügyi szolgáltatók költségvetési helyzetéről, tárgyévi költségvetés végrehajtásáról és előző évi beszámolóról (kötelezettségvállalás-teljesítés, pénzeszköz állomány, pénzmaradvány-felhasználásokról, beruházások és felújítások, vagyoni helyzete: saját tulajdonban álló, illetve egyéb jogcímen működtetett eszköz- és ingatlanvagyon, vagy más vagyonelem bemutatása, ezzel kapcsolatos nyilvántartások),
i) minden olyan körülményről, veszélyről, illetve lehetőség számbavételéről, amely az adott egészségügyi szolgáltató működését érdemben befolyásolhatja, valamint az eredményes feladatellátáshoz szükséges további tényekről, körülményekről,
j) a fenntartó önkormányzat által – az egészségügyi intézményeknél saját bevételként képződött – elvont és az önkormányzathoz benyújtott igénylési kérelmet követően vissza nem utalt saját bevételrészről havi bontásban.
8. § (1) Az egészségügyi szakellátás folyamatos biztosítása érdekében a költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltató alapító okiratának módosítását a Kincstár 2011. december 28-áig jegyzi be a törzskönyvi nyilvántartásba.
(2) * Az átadásra kerülő egészségügyi szolgáltató esetében az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi szolgáltató kérelmére módosítja a működési engedélyt és a jogszabály alapján vezetett működési engedélyt tartalmazó nyilvántartásban átvezeti a módosult adatokat.
(3) * Az egészségbiztosítási szerv az átadásra kerülő egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződését figyelemmel a fenntartó és a működési engedély változására 2012. július 1-jéig módosítja.
8/A. § * Ha az e törvény alapján állami tulajdonba került, gazdasági társasági formában működő fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató megszűnik, az európai uniós társfinanszírozású projektek tekintetében a kedvezményezett jogutódja a fenntartó által kijelölt egészségügyi szolgáltató. A támogatási szerződésnek a jogutódlás, valamint a fenntartóváltozás miatt szükséges módosítását az átvett egészségügyi intézmény az átadás-átvétel időpontjától számított 30 napon belül kezdeményezi a támogatónál, illetve a közreműködő szervezetnél.
9. § (1) Az egészségügyi intézmények kivételével az átvett intézményekkel összefüggő intézményfenntartási feladatokat a Kormány által rendeletben kijelölt szerv látja el.
(2) Az egészségügyi intézményekkel összefüggő intézmény-fenntartási feladatokat a kijelölt szerv látja el.
10. § (1) A Kormány által rendeletben kijelölt szerv, valamint a kijelölt szerv az átvett intézmény fenntartójának, alapítójának, kezelőjének az átvett intézménnyel összefüggő jogai és kötelezettségei tekintetében jogutódja.
(2) A törvény hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben és a tartós jogviszonyokban a Kormány által rendeletben kijelölt szerv, illetve a kijelölt szerv jár el fenntartóként.
11. § (1) Az átvett intézmények vagyonelemei, illetve az intézmények működését biztosító források terhére a megállapodásban foglalt időponttól az átadás napjáig új kötelezettség a megyei intézmények esetében a területileg illetékes megyei kormányhivatal kormánymegbízottjának, egészségügyi szolgáltató esetében a kijelölt szerv vezetőjének jóváhagyása nélkül nem vállalható, valamint jóváhagyás nélkül nem létesíthető foglalkoztatásra irányuló jogviszony.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a megyei intézmények, illetve az egészségügyi szolgáltatók napi üzemi működését érintően hozzájárulás nélkül 2011. december 28-áig vállalhatnak 2012. február 29-éig átnyúló időszakot érintő kötelezettséget.
(3) A megyei önkormányzat vagyona, valamint a megyei önkormányzat intézményeinek vagyonelemei, illetve az átadásra kerülő fővárosi egészségügyi szolgáltatók, valamint a működésükhöz kapcsolódó vagy azt elősegítő, közvetlen vagy közvetett többségi részesedésükkel működő gazdasági társaságban meglévő tulajdoni részesedés és vagyon elidegenítésére és megterhelésére 2012. január 1-jéig nem kerülhet sor. Ez alól kivételt képeznek azok a vagyonelemek, amelyeket érintő jogügyletekről a megyei önkormányzat a 2011. évben döntést hozott, és az abból befolyó bevételt a megyei önkormányzat a 2011. évi költségvetésében tervezte.
11/A. § * (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 84. § (3) bekezdésében, a fenntartói jog átadásának tilalmára vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni amennyiben az átadásra a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szervek között kerül sor.
(2) A Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv fenntartásában lévő köznevelési intézménynek az állami intézményfenntartó szervbe beolvadással történő megszűnésének a törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzése iránt a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter által 2012. december 31-éig rendelkezésére bocsátott adatok alapján a kincstár hivatalból intézkedik.
12. § (1) A kormánymegbízott a Kormány által rendeletben kijelölt szerv kialakításának előkészítésére intézményi biztost nevezhet ki.
(2) Az intézményi biztos megbízatása határozott időre, de legkésőbb 2011. december 31-ig szól. Az intézményi biztos a megyei kormányhivatal minisztériumi főosztályvezető besorolású kormánytisztviselője.
(3) Az intézményi biztos kinevezésére vonatkozó javaslatot a kormánymegbízott megküldi a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára részére, aki a javaslat megküldésétől számított tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki intézményi biztosnak.
(4) * Ha az intézményi biztos a kinevezése előtt ügyész, igazságügyi alkalmazott, főjegyző, jegyző, aljegyző, közigazgatási szerv köztisztviselője, más államigazgatási szerv kormánytisztviselője, közalkalmazott, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény szerinti fegyveres szervek vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának tagja volt, az intézményi biztosi megbízatásának megszűnésekor benyújtott írásbeli kérelmére őt intézményi biztosi kinevezését megelőző munkakörébe kell helyezni.
(5) Ha az intézményi biztos kinevezése előtt bíró volt és intézményi biztosi megbízatásának megszűnésekor úgy nyilatkozott, hogy ismét bíróvá történő kinevezését kéri, valamint a bírói kinevezéséhez szükséges feltételeknek eleget tesz – ide nem értve a pályaalkalmassági vizsgálaton való részvételt – akkor őt kérelmére pályázat kiírása nélkül a köztársasági elnök – a hatáskörrel rendelkező szerv javaslatára – határozatlan időre bíróvá kinevezi.
(6) Ha az ügyész, illetve a bíró szolgálati viszonya intézményi biztosi kinevezésével szűnik meg, az intézményi biztosi megbízatás időtartamát ügyészségi, illetve bírósági szolgálati viszonyban töltött időnek kell számítani, ha az ügyész vagy a bíró az intézményi biztosi megbízatásának megszűnését követően ismét ügyészségi vagy bírósági szolgálati viszonyt létesít.
13. § (1) A (2)–(3) bekezdésben meghatározott szervek foglalkoztatotti állományába kerülnek a megyei önkormányzati hivataloknál és gazdasági ellátó szervezeteinél a fenntartott intézmények működtetését, irányítását végző köztisztviselők, közalkalmazottak és munkavállalók (a továbbiakban: foglalkoztatottak).
(2) Az egészségügyi intézmények működtetését, irányítását ellátó foglalkoztatottak a kijelölt szerv állományába, az egyéb megyei intézmények működtetését, irányítását, valamint az átvett intézményekkel és az intézmények feladataival összefüggésben szakmai feladatokat ellátó foglalkoztatottak a Kormány által rendeletben kijelölt szerv állományába kerülnek át, kivéve, ha a kijelölt szerv vezetője vagy a kormánymegbízott az érintett személy foglalkoztatásához nem járul hozzá. Az át nem vett foglalkoztatottak álláshelyei a kijelölt szerv és a Kormány által rendeletben kijelölt szerv állományába kerülnek át.
(3) A megyei önkormányzatok hivatalaiból és gazdasági ellátó szervezeteiből az átvett egészségügyi intézmények fenntartásával összefüggésben funkcionális feladatokat ellátó köztisztviselők és munkavállalók a kijelölt szerv, az egyéb átvett intézmények ezen feladatokat ellátó köztisztviselői és munkavállalói a Kormány által rendeletben kijelölt szerv állományába kerülnek, kivéve, ha a kijelölt szerv vezetője vagy a kormánymegbízott az érintett személy foglalkoztatásához nem járul hozzá. Az át nem vett foglalkoztatottak álláshelyei a kijelölt szerv és a Kormány által rendeletben kijelölt szerv állományába kerülnek át.
(4) A tulajdonjog és fenntartói jog átszállása nem érinti az intézmények által foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyát, illetve munkaviszonyát.
(5) * A megyei önkormányzatok gazdasági ellátó szervezeteinél foglalkoztatott munkavállalók tekintetében megvalósuló jogviszonyváltás esetén a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 36–40. §-át megfelelően alkalmazni kell.
(6) * A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktjv.) 6/C. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően nem alakul át a köztisztviselő jogviszonya, ha az átvevő munkáltató e törvény rendelkezései alapján az átadással érintett köztisztviselő foglalkoztatásához nem járul hozzá. Ebben az esetben a közszolgálati jogviszony a törvény erejénél fogva az átadás időpontjában megszűnik. A jogviszony megszűnéséről a köztisztviselőt az átadás napjával írásban értesíteni kell. A jogviszony megszűnése esetén a köztisztviselő számára a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 19. § alkalmazásával megállapított végkielégítést kell megfizetni.
(7) * A Ktjv. 6/B. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően e szakasz (1) bekezdése alapján átkerülő közalkalmazott jogviszonya nem alakul át, ha az átvevő munkáltató e törvény rendelkezései alapján az átadással érintett közalkalmazott foglalkoztatásához nem járul hozzá. Ebben az esetben a közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva az átadás időpontjában megszűnik. A jogviszony megszűnéséről a közalkalmazottat az átadás napjával írásban értesíteni kell. A jogviszony megszűnése esetén a közalkalmazott számára a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 37. § (2) és (4)–(7) bekezdés alkalmazásával megállapított végkielégítést, határozott idejű jogviszony esetén – a Kjt. 27. § (2) bekezdésében megállapított átlagkeresetet kell megfizetni.
(8) * A megyei önkormányzat közgyűlése hivatalának foglalkoztatottai a kormánymegbízott és a megyei önkormányzat elnöke által meghatározott rendben közreműködnek a Kormány által rendeletben kijelölt szerv, valamint az ezen szerv által átvett intézmények 2012. évi intézményi költségvetésének előkészítésével kapcsolatos feladatok ellátásában.
(9) * A Kormány által rendeletben kijelölt szervnél és a kijelölt szervnél foglalkoztatottak a kormánymegbízott és a megyei önkormányzat elnöke által meghatározott rendben közreműködnek a megyei önkormányzatok 2011. évi költségvetésének végrehajtásáról készülő beszámolóval és az egyéb elszámolásokkal kapcsolatos feladatok ellátásában.
14. § (1) * A munkáltatói jog gyakorlójának eltérő döntése hiányában e törvény erejénél fogva legkésőbb 2012. március 31. napján megszűnik az átvett nem egészségügyi intézmény
a) nem közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott vezetőjének, gazdasági vezetőjének, vezető tisztségviselőjének, kuratóriuma vezetőjének a foglalkoztatási jogviszonya,
b) közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott vezetőjének, gazdasági vezetőjének a vezetői megbízása.
A megszűnés nem érinti a jogszabályban vagy a foglalkoztatásra vonatkozó szerződésben meghatározott, a megszűnéshez kapcsolódó juttatáshoz való jogot.
(2) Az egészségügyi szolgáltató főigazgatójának és gazdasági igazgatójának e törvény hatálybalépésekor fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya, vagy az intézmény vezetésére vagy a gazdasági igazgatói feladatok ellátására kapott vezetői megbízása a főigazgatói, gazdasági igazgatói munkakör, illetve a vezetői megbízás (4) és (5) bekezdés alapján történő betöltéséig fennmarad.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a főigazgatói vagy a gazdasági igazgatói feladatok ellátására határozott időre létesített jogviszony, illetve kapott vezetői megbízás a határozott idő lejártával szűnik meg abban az esetben, ha a határozott idő lejártáig a főigazgatói vagy gazdasági igazgatói munkakör, illetve vezetői megbízás a (4) és (5) bekezdés alapján még nem került betöltésre.
(4) Az egészségügyi szolgáltató főigazgatói és gazdasági igazgatói feladatainak ellátására e törvény hatálybalépése és 2012. március 31-e között pályázatot kell kiírni.
(5) A (2) bekezdés szerinti, az intézmény vezetésére vagy a gazdasági igazgatói feladatok ellátására irányuló jogviszony vagy vezetői megbízás a (4) bekezdés szerinti pályázat alapján a főigazgatói vagy gazdasági igazgatói munkakör betöltésével, vagy a főigazgatói, gazdasági igazgatói megbízás adásával egyidejűleg megszűnik. A megszűnéssel egyidejűleg
a) a korábbi vezető beosztású közalkalmazottat a kinevezése szerinti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni, vagy
b) a pályázat megnyerése esetén
ba) a közalkalmazott számára új vezetői megbízást kell adni vagy
bb) * – ha jogszabály azt előírja, a munka törvénykönyvéről szóló törvény vezető állású munkavállalóra vonatkozó rendelkezései alkalmazásával – vele új munkaviszonyt kell létesíteni.
(6) * A jogviszony (5) bekezdés alapján történő megszűnése – a (6a) bekezdésben foglalt kivétellel – nem érinti a jogszabályban vagy a foglalkoztatásra vonatkozó szerződésben meghatározott, a megszűnéshez kapcsolódó juttatáshoz való jogot.
(6a) * Az (5) bekezdés b) pont bb) alpontjában foglalt esetben, ha a korábbi intézményvezetővel vagy gazdasági vezetővel a pályázat megnyerésére tekintettel új munkaviszonyt kell létesíteni, a vezetőt a korábbi munkaviszonya megszűnésével összefüggésben munkaszerződésen vagy jogszabályon alapuló végkielégítés és szabadságmegváltás nem illeti meg, azonban
a) az (5) bekezdés b) pont bb) alpontja alapján létesített jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a végkielégítésre való jogosultság tartamának megállapításakor az (5) bekezdés szerinti jogcímen megszűnt és létesített jogviszonyok időtartamát össze kell számítani, valamint
b) a ki nem adott szabadságot az új jogviszonyban kell kiadni, illetve annak megszűnése vagy megszüntetése esetén megváltani.
(7) A tulajdonjog és fenntartói jog átszállása nem érinti az egészségügyi szolgáltatónál az egészségügyi tevékenység végzésében egyéb jogviszony keretében közreműködő egészségügyi dolgozó munkavégzésére irányuló jogviszonyát.
(8) Az átadásra kerülő egészségügyi szolgáltatóknál működő tulajdonosi felügyelő tanácsok e törvény hatálybalépését követő napon megszűnnek. A megszűnésig a tanácsok tagjait megillető tiszteletdíjat a delegáló önkormányzat fizeti meg.
15. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a megyei intézmények fenntartásával kapcsolatos feladatokat ellátó szervet rendeletben kijelölje, *
b) az a) pontban meghatározott szerv jogállását, működésének részletes szabályait, feladat- és hatáskörét, a szerv feletti irányítási jogkörök gyakorlásának részletes szabályait, *
c) a megyei önkormányzatoktól átvett intézményekhez kapcsolódó irányítási jogköröket, az intézmények fenntartásával, irányításával és vezetésével kapcsolatos jogok és kötelezettségek részletes szabályait, *
d) a fővárosi, megyei önkormányzatoktól átvett egészségügyi intézmények felett az egészségügyért felelős miniszter által kijelölt egészségügyi államigazgatási szerv által gyakorolt feladat- és hatásköröket, az általa gyakorolt jogokat és kötelezettségeket, *
e) * az intézmények átadás-átvételéről szóló megállapodás megkötésének szabályait, valamint a megállapodás tartalmi kellékeit *
f) az egyes költségvetési szervek fenntartói feladatait ellátó szervek kijelölését *
g) az előkészítés, megvalósítás vagy fenntartás alatt álló európai uniós vagy egyéb nemzetközi forrásból finanszírozott projektek átadás-átvételének részletes eljárásrendjét, *
h) a megyei önkormányzatoktól átvett, üdülési céllal használt vagyonelemek tekintetében a fenntartói jogok gyakorlására jogosult szervet *
rendeletben szabályozza.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg az egészségügyi szakellátási felelősség állam által történő átvételével összefüggésben
a) a fekvőbeteg-szakellátások és a hozzá kapcsolódó járóbeteg-szakellátások tekintetében
aa) a kapacitások felosztásának, újraosztásának, módosításának és átcsoportosításának,
ab) az ellátási területek meghatározásának, módosításának
az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvényben meghatározott szabályoktól eltérő eljárási szabályait,
b) * azoknak az ellátásoknak a körét, amelyek vonatkozásában nem kell ellátási területet megállapítani, illetve az ellátási terület megállapítása során a szakmánkénti megállapítás követelményét, továbbá a térséghatárokat nem kell figyelembe venni,
c) a kapacitásoknak és az ellátási területeknek az a) pont szerinti eljárásokban történő meghatározására kijelölt államigazgatási szervet és az ezekben az eljárásokban véleményadásra jogosult szakértői szervet.
(3) *
16. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A törvény 2. § (1)–(2) bekezdése, (3) bekezdésének első mondata, és (5) bekezdése, a 3–4. §-ai, a 7. § (1) bekezdés, 9–10. §-ai, a 13–14. §-ai, a 17–19. §-ai, a 21–70. §, a 75. §, 76. § (1) és (3) bekezdése és a 77. § 2012. január 1-jén lépnek hatályba.
(3) 2012. január 1-jén hatályát veszti e törvény 2. § (6)–(7) bekezdése. 2012. január 2-án hatályát veszti e törvény 18–78. §-ai.
(4) 2012. szeptember 2-án hatályát veszti a 14. § (1) bekezdés harmadik mondata.
17. § (1) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvényben a védelmi titkársági feladatok ellátásához kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a jogutódlás egyes kérdéseit a megyei önkormányzat és a megyei kormányhivatal közötti megállapodás rögzíti, melyet az érintettek legkésőbb 2012. január 31-ig megkötnek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodás megkötésekor az átvett feladathoz kapcsolódó jogviszonyok alatt minden jog és kötelezettség, valamint az átvett feladathoz tartozó létszám, és ahhoz tartozó eszköz- és infrastruktúra-állomány is értendő.
17/A. § * A 14. § (6a) bekezdésében foglaltakat a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő pályázati eljárások alapján létesülő jogviszonyokra is alkalmazni kell.
17/B. § * Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi LXXIX. törvénnyel megállapított 7. § (5b) bekezdését az annak hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell. Abban az esetben, ha a 8. § (2) bekezdése alapján benyújtott kérelem elbírálására a működési engedély 7. § (5b) bekezdése szerinti módosításával egy eljárásban kerül sor, a 8. § (2) bekezdése alapján benyújtott kérelem tárgyában hozott döntésre is alkalmazni kell a 7. § (5b) bekezdés második mondatát.
18–77. § *
78. § *
79. § (1) *
(2) *
(3) * A 7. §-nak, 8. §-nak és a 15. §-nak a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény általi módosításait a 7. § (2) bekezdése alapján indult és folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.
80. § Nem lép hatályba az alapítványok elektronikus nyilvántartásáról, valamint a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásról szóló 2010. évi XVI. törvény.
a) Fővárosi Önkormányzat Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet,
b) Fővárosi Önkormányzat Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet,
c) Fővárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet,
d) Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórháza és Észak-budai Egyesített Kórházai,
e) Fővárosi Önkormányzat Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ,
f) Fővárosi Önkormányzat Nyírő Gyula Kórház,
g) Fővárosi Önkormányzat Szent Imre Kórház,
h) Fővárosi Önkormányzat Károlyi Sándor Kórház és Rendelőintézet,
i) Fővárosi Önkormányzat Uzsoki utcai Kórház,
j) Fővárosi Önkormányzat Központi Stomatológiai Intézet,
k) Fővárosi Önkormányzat Visegrádi Rehabilitációs Szakkórház és Gyógyfürdő,
l) Fővárosi Önkormányzat Heim Pál Gyermekkórház, valamint
m) Segély Helyett Esély Alapítvány Thalassa Ház – Pszichoterápiás és Pszichiátriai Rehabilitációs Intézet által használt – a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő – ingatlanok
(a továbbiakban: a)-tól m) pontig együtt: egészségügyi szolgáltató)
n) * a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló alábbi ingatlanok, amelyek egészségügyi funkciója megváltozott, de egyéb közcélra nem került hasznosításra:
na) 1092 Budapest, Bakáts tér 10. (hrsz: 36873/0/A/1, 36873/0/B/1, 36873/0/C/1)
nb) 1131 Budapest, Gyermek tér 2. (hrsz: 26543/5)
nc) 1102 Budapest, Füzér u. 40. (Liget u. 6–10.) (hrsz: 38996)
nd) 2028 Pilismarót, Diófa u. (hrsz: 1866)
o) Budapesti Egészségközpont Zrt.
Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza
Pándy Kálmán Megyei Kórház
a) Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház Nonprofit Kft.
b) INDIT Közalapítvány
BAZ Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház
a) Csongrád Megyei Önkormányzat Mellkasi Betegségek Szakkórháza
b) Dr. Bugyi István Kórház
c) Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház-Rendelőintézet
Fejér Megyei Szent György Kórház
Petz Aladár Megyei Oktató Kórház
Kenézy Kórház Rendelőintézet Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft.
Markhot Ferenc Kórház Kft.
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet
KEMÖ Szent Borbála Kórháza
Szent Lázár Megyei Kórház
a) Pest Megyei Flór Ferenc Kórház
b) Pest Megyei Önkormányzat Tüdőgyógyintézete
c) Szent Rókus Kórház és Intézményei
d) Szakorvosi Rendelőintézet, Gyömrő
e) Szakorvosi Rendelőintézet, Szigetszentmiklós
f) Szakorvosi Rendelőintézet, Monor
g) Szakorvosi Rendelőintézet, Nagykáta
Kaposi Mór Oktató Kórház
a) Jósa András Oktató Kórház Nonprofit Kft. / Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Eü-i Szolgáltató Holding
b) Sántha Kálmán Mentális Egészségközpont és Szakkórház Nonprofit Kft. / Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Eü-i Szoláltató Holding
c) Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő Nonprofit Kft. / Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Eü-i Szolgáltató Holding
d) Mátészalka Területi Kórház Nonprofit Kft. / Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Eü-i Szolgáltató Holding
Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza
Vas Megyei Markusovszky Kórház Egyetemi Oktatókórház Nonprofit Zrt.
a) Farkasgyepű Megyei Tüdőgyógyintézet
b) Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt.
Zala Megyei Kórház
Alulírott .................................., mint a .................................. Megyei/Fővárosi Önkormányzat képviseletében eljáró vezető (a továbbiakban: átadó) kijelentem, hogy a mai napon ........................ – az átvevő részére (a továbbiakban: átvevő) a jegyzőkönyvben átadottakon túlmenően nem áll rendelkezésemre a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények, valamint a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek az átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvényben meghatározott intézményi kör (átvett intézmények) működése körébe eső adat, információ, tény, okirat, dokumentum, valamint kijelentem, hogy az általam tett nyilatkozatok és az átadott, ismertetett adatok, információk, tények, okiratok, dokumentumok valóságtartalmáért, teljeskörűségéért, és az érdemi vizsgálatra alkalmas voltáért teljes felelősséget vállalok.
Jelen nyilatkozat elválaszthatatlan részét képezi az átadás-átvételi megállapodásnak.
Budapest, 20... .....................................
....................................................
átadó