A Kormány
a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 80. § e)–h), k) és o) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva,
a 49. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva,
az 53. § b) pontja tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva,
az 50–52. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva
a következőket rendeli el:
1. § E rendelet alkalmazásában:
1. * Alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: ahol az 1. melléklet alapján meghatározható alsó küszöbértéket elérő vagy meghaladó, de a felső küszöbértéket el nem érő mennyiségben veszélyes anyagok vannak jelen.
1a. * Érintett nyilvánosság: a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem által veszélyeztetett településen élő lakosság, valamint azon természetes személyek, jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, akik az adott eljárásban érintettek vagy abban érdekeltek. E fogalom-meghatározás alkalmazásában érdekeltnek tekintendők a környezetvédelem ügyének előmozdítása érdekében a vonatkozó jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelően működő szervezetek is.
2. * Felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: ahol a jelen lévő veszélyes anyagok mennyisége az 1. melléklet alapján meghatározható felső küszöbértéket eléri vagy meghaladja.
2a. *
2b. * Keverék: két vagy több anyagból álló keverék vagy oldat.
3. Kiemelten kezelendő létesítmények:
a) a veszélyes anyagok, veszélyes hulladékok üzemen kívüli csővezetéken történő szállításának létesítményei, beleértve a szállító vezetékeket, szivattyú-, kompresszor- és elosztó állomásokat; kivéve a lakossági gázellátás elosztó vezetékeit és azok létesítményeit, valamint a szénhidrogén-bányászat gyűjtővezetékeit 400 mm névleges átmérő alatt;
b) * az 1. melléklet 1. táblázatában szereplő veszélyes tulajdonságok valamelyikével rendelkező veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanítással foglalkozó létesítmények, amennyiben nem tartoznak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körébe;
c) azon üzemek, amelyek területén klór vagy ammónia legalább 1000 kg mennyiségben van jelen, amennyiben nem tartoznak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körébe.
4. * Tárolás: a veszélyes anyag ideiglenes vagy tartós jelenléte raktározás, készletezés vagy biztonságos felügyelet melletti elhelyezés céljából, kivéve a szállítókonténerek közúti, vasúti vagy belvízi kombinált fuvarozásra történő átrakását.
5. Társhatóság: veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek, küszöbérték alatti üzemek tekintetében hatósági feladatkört ellátó személyek és szervezetek.
6. Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének azonosítása és kockázatuk elemzése: az üzemeltető által végzett módszeres elemző tevékenység, amelynek során meghatározza és bemutatja a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben bekövetkező veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kialakulásának lehetőségeit és azok bekövetkezésének valószínűségét.
7. * Veszélyeztetett terület: ahol a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem tevékenysége során bekövetkező veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek, események által okozott mérgező, hősugárzási, ökotoxikus vagy túlnyomási hatások az emberi egészséget, a környezetet vagy a természeti értékeket károsíthatják.
8. * Dominóhatás: a veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményben bekövetkező olyan baleset, amely a közelben lévő más, veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemre átterjedve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek valószínűségét és lehetőségét megnöveli, vagy a bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következményeit súlyosbítja.
2. § A rendelet hatálya kiterjed a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemre és a küszöbérték alatti üzemre.
3. § * A rendelet hatálya a következetesen és hatékonyan működő magas szintű védelem érdekében kiterjed a veszélyes anyagokkal, keverékekkel és készítményekkel (a továbbiakban együtt: veszélyes anyag) kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésére és azok emberre és a környezetre gyakorolt következményeinek korlátozására.
4. § (1) A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése, az ellenük való védekezés engedélyezési és felügyeleti tevékenysége az alábbi területek vizsgálatára terjed ki:
a) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem azonosítása és a veszélyes tevékenység végzése,
b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének azonosítása és kockázatuk elemzése,
c) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését, hatásainak csökkentését biztosító irányítási rendszer, a biztonsági irányítási rendszer,
d) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek káros hatásainak értékelése, a lehetséges dominóhatás,
e) a belső védelmi tervezés, a külső védelmi tervezés, a tervek végrehajtási feltételeinek megléte,
f) * a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekkel kapcsolatos településrendezési tervezés,
g) * a lakossági tájékoztatás és a nyilvánosság biztosítása, valamint
h) * a belső védelmi terv és a súlyos káresemény elhárítási terv gyakoroltatása.
(2) A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem azonosításának részletes szabályait az 1. melléklet tartalmazza.
(3) * A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) IV. Fejezet eljárásaiban – ha kormányrendelet másként nem rendelkezik – a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem és küszöbérték alatti üzem telephelye szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: iparbiztonsági hatóság) jár el.
(4) *
5. § (1) *
(2) *
(3) * Az 1. § 3. pont a) alpontja szerinti létesítmények esetén az eljárás lefolytatására az üzemeltető székhelye szerint illetékes iparbiztonsági hatóság jogosult.
(4) *
(5) * Ha az iparbiztonsági hatóság az előírt határidőben nem hoz döntést, az üzemeltetőt nem illeti meg a kérelmezett jog gyakorlása.
5/A. § * (1) A 4. §-ban meghatározott engedélyezési és felügyeleti tevékenységek esetében a hatósági eljárások és hatósági ellenőrzések során az iparbiztonsági hatóság a katasztrófavédelemről szóló törvény szerint elektronikusan tartja a kapcsolatot.
(2) Az iparbiztonsági hatóság előtt folytatandó engedélyezési és felülvizsgálati eljárásokban a kérelem mellékletei – amennyiben azok mérete ezt indokolja, és hitelességük megállapítható – elektronikus adathordozón is benyújthatók. A támogatott adathordozók listáját az iparbiztonsági hatóság a honlapján közzéteszi.
6. § A veszélyes tevékenység ellenőrzése és a veszélyes tevékenység által okozott kockázat szintjének minősítése a biztonsági jelentésben vagy biztonsági elemzésben szereplő veszélyeztetettségi mutatók elemzése alapján történik.
7. § (1) * Az üzemeltető a 2. mellékletben szereplő üzemazonosítási adatlapokat az iparbiztonsági hatóságnak *
a) * tervezés alatt álló veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem esetében az építési engedélyezéshez kapcsolódó iparbiztonsági engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg,
b) * olyan veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem esetében, amely a veszélyes tevékenység megkezdése előtt építési engedélyezés kapcsán iparbiztonsági engedély megszerzésére nem kötelezett, a veszélyes tevékenység megkezdésére irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg
küldi meg.
(2) *
8. § (1) * A felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője a 3. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő biztonsági jelentést; az alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője a 4. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő biztonsági elemzést készít, és az abban foglaltak szerint köteles működni.
(2) A biztonsági jelentésben vagy a biztonsági elemzésben az üzemeltető bemutatja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset megelőzésével és annak hatásai elleni védekezéssel kapcsolatban kialakított fő célkitűzéseit, valamint azt az üzemi szervezeti és eszközrendszert, amely biztosítja az egészség és a környezet magas fokú védelmét.
(3) A biztonsági jelentésben vagy a biztonsági elemzésben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek azonosítása és kockázatuk részletes elemzése alapján az üzemeltető meghatározza a veszélyes anyagok környezetbe kerülésének lehetőségeit, esetleges módjait és a károsító hatásait; azok valószínűségét; a veszélyes anyagok vagy a fizikai hatások terjedését; a személyek, valamint az anyagi javak és a környezet veszélyeztetettségének mutatóit. Ezzel összefüggésben javaslatot tehet a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem körüli veszélyességi övezet kijelölésére.
(4) A biztonsági jelentésben vagy a biztonsági elemzésben az üzemeltető bizonyítja, hogy a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kialakulásának lehetőségeit a biztonsági irányítási rendszer, az irányítási rendszer kialakítása során figyelembe vette.
(5) *
9. § * Az iparbiztonsági hatóság a hozzá benyújtott biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés vizsgálata, illetve a hatósági ellenőrzésen tapasztaltak alapján állapítja meg a dominóhatásban érintett, veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körét. Az iparbiztonsági hatóság a dominóhatásban érintett üzemek irányába intézkedik a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset-megelőzési célkitűzéseinek, biztonsági irányítási rendszerének, belső védelmi terveinek összehangolására a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés soron kívüli felülvizsgálatának kezdeményezésével. Az iparbiztonsági hatóság az intézkedéseiről tájékoztatja a külső védelmi tervek és a lakossági tájékoztatók elkészítésében érintetteket.
10. § (1) * Az üzemeltető a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés benyújtásával egyidejűleg iparbiztonsági engedély iránti kérelmet terjeszt elő.
(2) * Az iparbiztonsági engedély iránti kérelemnek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározottakon túl az alábbiakat is tartalmaznia kell: *
a) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem nevét és címét, amelyre a kérelem irányul,
b) * a biztonsági jelentést vagy a biztonsági elemzést készítő szakértő nevét, címét, kapcsolattartóját, annak elérhetőségét és aláírását,
c) * a kérelmet előterjesztő, képviseletre jogosult nevét, aláírását, és
d) * a veszélyes ipari védelmi ügyintéző nevét, címét, elérhetőségét és aláírását.
(2a) * Ha az üzemeltető által benyújtott biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés nem felel meg a jogszabályban meghatározott követelményeknek, annak az iparbiztonsági hatósághoz történő beérkezésétől számított húsz napon belül az iparbiztonsági hatóság hiánypótlásra hívja fel az üzemeltetőt.
(2b) * Ha az üzemeltető nem vagy nem megfelelő módon tesz eleget a (2a) bekezdés szerinti hiánypótlási felhívásnak, vagy a biztonsági jelentésben vagy biztonsági elemzésben a biztonságos üzemeltetést bizonyítani nem tudja, annak teljesítéséig az iparbiztonsági hatóság a veszélyes tevékenység végzését korlátozhatja vagy felfüggesztheti.
(3) * Az iparbiztonsági engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg az ügyben eljáró személy igazolja képviseleti jogosultságát vagy meghatalmazását, valamint azt, hogy az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésre került.
(3a) * Ha az üzemeltető cégjegyzékben nyilvántartott cég és a képviselőjének a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy az ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-mintáját a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, az iparbiztonsági hatóság az iratot a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.
(3b) * Az engedélyezési, felülvizsgálati eljárásokban és a hatósági ellenőrzések során a hatóság részére általános és csoportos meghatalmazás is benyújtható a képviseleti jogosultság megjelölésével, annak igazolása céljából. Az általános, a hatóság előtti minden eljárásra kiterjedő meghatalmazás legfeljebb 5 évig érvényes, melyet az érvényességi idő kezdetekor elegendő benyújtani a hatóság részére.
(4) *
11. § (1) * A biztonsági jelentés, a biztonsági elemzés soron kívüli felülvizsgálatát mind az iparbiztonsági hatóság, mind az üzemeltető kezdeményezheti.
(2) A biztonsági jelentést, a biztonsági elemzést az alábbi esetekben soron kívül felül kell vizsgálni:
a) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben olyan változások történtek, amelynek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kockázatát növelő vagy a védelmi rendszert érintő hatása van,
b) * a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek, veszélyes anyagokkal kapcsolatos események értékeléséből levont tanulságok vagy a műszaki fejlődés következtében új információk állnak az üzemeltető rendelkezésére,
c) a veszélyazonosításban vagy a hatások értékelésében kialakult korszerűbb módszerek erre okot adnak,
d) * veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset bekövetkezése esetén.
(2a) * Az üzemeltető haladéktalanul tájékoztatja az iparbiztonsági hatóságot a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője nevének, székhelyének, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem címének, az üzemeltetésért felelős személy – amennyiben különbözik az üzemeltetőtől – nevének vagy beosztásának megváltozásáról.
(3) * A biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés elfogadásától számított öt éven belül, azt követően ötévente végrehajtandó (a továbbiakban: soros), vagy soron kívüli felülvizsgálatról készült jegyzőkönyvet az üzemeltető az iparbiztonsági hatóságnak soros felülvizsgálat, vagy az általa kezdeményezett soron kívüli felülvizsgálat esetében haladéktalanul, az iparbiztonsági hatóság által kezdeményezett soron kívül felülvizsgálat esetében az iparbiztonsági hatóság határozatában meghatározott határidőn belül megküldi. Ha a felülvizsgálat eredményeképpen az iparbiztonsági hatóság döntése szerint a biztonsági jelentést, a biztonsági elemzést módosítani szükséges, akkor annak módosítással érintett részét, jelentős tartalmi módosítás esetében a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt biztonsági jelentést, biztonsági elemzést az üzemeltető az iparbiztonsági hatóság határozatában meghatározott határidőn belül megküldi az iparbiztonsági hatóságnak.
(4) * Amennyiben a felülvizsgálat során eleve jelentős tartalmi módosításról van szó, és az üzemeltető emiatt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt biztonsági jelentést, biztonsági elemzést nyújt be, úgy a (3) bekezdésben foglalt jegyzőkönyvet nem kötelező benyújtani.
12. § (1) * Az iparbiztonsági hatóság a veszélyesség megítélését – a védendő adatokat is tartalmazó – biztonsági jelentés, biztonsági elemzés alapján végzi el. A biztonsági jelentés, biztonsági elemzés védendő adatokat nem tartalmazó változatát és a hatóság által elkészített, a lakossági kiadvány legalább a 10. melléklet 1.1. és 1.2. pontja szerinti adattartalmú kivonatát hozza nyilvánosságra.
(2) * Az iparbiztonsági hatóság a védendő adatokat nem tartalmazó biztonsági jelentést vagy biztonsági elemzést nyilvános betekintés céljából megküldi a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem hatásai által veszélyeztetett település polgármesterének, a fővárosban a főpolgármesternek is.
13. § (1) * Az iparbiztonsági hatóság a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés valóságtartalmát a 7. mellékletben megfogalmazott szempontrendszer alapján ellenőrzi.
(1a) * A hatósági ellenőrzés eszközei különösen
a) az adatszolgáltatás, az iratbemutatás és az egyéb tájékoztatás kérésével megvalósuló ellenőrzés, valamint
b) a helyszíni ellenőrzés.
(2) * Ha a veszélyes tevékenység által jelentett kockázat szintje meghaladja a 7. melléklet 1. pontjában meghatározott elfogadható szintet, akkor az iparbiztonsági hatóság az üzemeltetőt olyan kiegészítő intézkedések megtételére kötelezi, amelyek eredményeképpen a kockázat szintje az iparbiztonsági hatóság által elfogadott mértékben csökken. A kiegészítő intézkedések érinthetik a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés tartalmát, és az ezekben szereplő feladatok végrehajtási feltételeit.
(3) * Amennyiben a kockázat szintje nem csökkenthető elfogadható szintre, akkor az iparbiztonsági hatóság az üzemeltető nyilatkozattételre történő felhívását követően – a kockázat mértékére tekintettel – dönt a veszélyes tevékenység korlátozásáról, megszüntetéséről vagy az engedélyezésre vonatkozó kérelem elutasításáról.
(4) * Az iparbiztonsági hatóság helyszíni vizsgálattal ellenőrzi a 7. melléklet 1.6.2. pontjában meghatározottak teljesülését a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem által a társadalmi kockázat számításába be nem számított gazdálkodó szervezeteknél és az ipari parkok esetében.
(5) * A belső védelmi terv gyakorlatot az iparbiztonsági hatóság a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve bevonásával helyszíni szemlével ellenőrzi és értékeli. Ha a gyakorlatot nem megfeleltnek értékelik, az iparbiztonsági hatóság határidő megjelölésével a belső védelmi terv gyakorlat ismételt végrehajtására kötelezi a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetőjét.
(6) * Az üzemeltető naprakész nyilvántartást vezet a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, vagy a küszöbérték alatti üzemben jelen lévő veszélyes anyagokról és azok mennyiségéről. Az iparbiztonsági hatóság a nyilvántartást a helyszíni vizsgálat során ellenőrzi.
(7) * A veszélyes anyagokról készített, a (6) bekezdés szerinti nyilvántartást az iparbiztonsági hatóság által ellenőrizhető formában a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben kell tartani.
14. § * (1) * Az iparbiztonsági hatóság a felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeket legalább évente, az alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeket legalább háromévente egyszer a biztonsági irányítási rendszerre vagy az irányítási rendszerre, azon belül az üzemeltető által hozott intézkedésekre, jelentésekre és egyéb nyomon követési dokumentumokra is kiterjedően ellenőrzi (a továbbiakban: időszakos hatósági ellenőrzés).
(2) Az előre meghatározott ellenőrző vizsgálati program szerinti időszakos hatósági ellenőrzés esetében az (1) bekezdésben foglaltakon túl különös figyelemmel kell lenni arra, hogy:
a) az üzemeltető bizonyítani tudja, hogy a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben végzett tevékenységekkel kapcsolatban a súlyos balesetek megelőzése, valamint a súlyos balesetek következményeinek csökkentése érdekében megfelelő erőket és eszközöket biztosít, valamint megfelelő intézkedéseket tesz, mind a telephelyen, mind azon kívül;
b) a biztonsági jelentésben, a biztonsági elemzésben vagy a belső védelmi tervben foglalt adatok és információk megfelelnek az üzemi körülményeknek.
(3) * Az iparbiztonsági hatóság a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, veszélyes anyagokkal kapcsolatos esemény körülményeinek kivizsgálása érdekében a tudomásszerzést követően haladéktalanul, de legfeljebb 3 napon belül hatósági ellenőrzést tart.
(4) * A hatósági ellenőrzés során feltárt műszaki, vezetési és szervezeti hiányosságok megszüntetésére az iparbiztonsági hatóság megfelelő határidő biztosításával kötelezi az üzemeltetőt, aki a megtett intézkedéseiről írásban tájékoztatja az iparbiztonsági hatóságot.
(5) * A hatósági ellenőrzés során feltárt súlyos hiányosság esetén a hatósági ellenőrzést követő hat hónapon belül az iparbiztonsági hatóság utólagos hatósági ellenőrzést tart.
15. § * (1) * A biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés alapján az iparbiztonsági hatóság a dominóhatás veszélyének kizárására vagy bekövetkezési valószínűségének csökkentésére szolgáló műszaki megoldások, védelmi tervek és az irányítási rendszer összehangolása érdekében az érintett üzemeket kölcsönös adatszolgáltatásra kötelezi.
(2) * Ha az iparbiztonsági hatóság olyan információkkal rendelkezik a dominóhatást befolyásoló tényezőkről, amelyek nem állnak az érintett üzem üzemeltetőjének rendelkezésére, azokat 30 napon belül az üzemeltető rendelkezésére bocsátja.
16. § (1) * A belső védelmi terv, a súlyos káresemény elhárítási terv vizsgálata során az iparbiztonsági hatóság ellenőrzi, hogy az azokban szereplő veszélyhelyzeti irányítás, a védekezéssel kapcsolatos infrastruktúra és a védekezést végrehajtó szervezetek alkalmasak-e a biztonsági jelentésben, a biztonsági elemzésben vagy a súlyos káresemény elhárítási tervben feltárt, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetből fakadó veszélyhelyzeti feladatok ellátására, valamint a szervezetek felszerelése és felkészítése megfelel-e a biztonság követelményeinek.
(2) * Amennyiben a biztonság növelése indokolja, az iparbiztonsági hatóság az üzemeltetőt a 19. §-ban meghatározott belső védelmi terv, vagy a 35. §-ban meghatározott súlyos káresemény elhárítási terv kiegészítésére kötelezi, vagy a 23. §-ban meghatározott külső védelmi terv esetében kiegészítő intézkedéseket javasol a polgármesternek.
16/A. § * A közigazgatás-szervezésért felelős miniszter a hatósági ellenőrzésekre vonatkozóan éves ellenőrzési tervet készít, amelyben szerepel: *
a) a terv területi hatálya,
b) a releváns biztonsági kérdések általános értékelése,
c) a hatósági ellenőrzés alá vont veszélyes anyagokkal foglakozó üzemek, valamint a dominóhatásban érintett és azon üzemek köre, amelyekben külső kockázatok vagy veszélyforrások fokozhatják a súlyos baleset kockázatát vagy következményeit,
d) * a hatósági ellenőrzések elvei és módszerei, beleértve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek és események kivizsgálása érdekében lefolytatott és a társhatóságokkal közösen végzett ellenőrzéseket.
17. § * (1) Az üzemeltető köteles bejelenteni az iparbiztonsági hatóságnak
a) a veszélyes tevékenység ismételt folytatását,
b) a működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, a veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény, küszöbérték alatti üzem, a tárolóberendezés vagy a technológiai eljárás vagy a védekezés belső (létesítményi) rendszerének a biztonságra hátrányosan kiható jelentős változtatását,
c) a jelen lévő veszélyes anyagok mennyiségének jelentős növekedését vagy csökkenését,
d) a veszélyes anyag jellegének vagy fizikai tulajdonságának vagy felhasználási folyamatának jelentős változását,
e) az üzem besorolásának megváltozását.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja vonatkozásában a veszélyes anyag mennyiségének jelentős változását jelenti különösen
a) a fejlesztés, korszerűsítés eredményeként a technológiai folyamatok, az alkalmazott berendezés módosulásának hatására a korábban felhasznált veszélyes anyag változása,
b) a veszélyes anyag felhasználási folyamatának olyan változása, amelynek eredményeként az azonosított baleseti eseménysorok megváltoznak, és veszélyes anyaggal kapcsolatos esemény, súlyos baleset bekövetkezésével kell számolni.
(3) Az iparbiztonsági hatóság az (1) bekezdés b)–e) pontjában foglalt esetekben az e jogszabályban meghatározott felülvizsgálati eljárást kezdeményez, amelyről a bejelentés megtételétől számított 8 napon belül – az eljárás lefolytatásához szükséges hiányzó feltételek pótlására irányuló felhívást is tartalmazó – értesítést küld az üzemeltetőnek.
(4) Az iparbiztonsági hatóság az üzemeltetőnek az (1) bekezdés a) pontjában foglalt bejelentése alapján a felülvizsgálati eljárás lefolytatását mellőzheti, ha
a) az üzemeltető a tevékenységét változatlan feltételek mellett ismételten folytatni kívánja, és
b) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény, küszöbérték alatti üzem ideiglenes leállítása a 30 napot nem haladja meg, és
c) az ideiglenes leállás indokaként megjelölteket az iparbiztonsági hatóság csekély jelentőségűnek ítéli meg.
(5) Ha a (3) bekezdés szerinti felülvizsgálati eljárásban a biztonsági elemzés, biztonsági jelentés vagy a súlyos káresemény elhárítási terv módosítása szükséges, akkor annak az iparbiztonsági hatóság általi elfogadásáig a megváltoztatott veszélyes tevékenység nem kezdhető meg, vagy a veszélyes tevékenység nem folytatható.
(6) Amennyiben a (3) bekezdésben foglalt felülvizsgálat eredményeként megállapítható, hogy a veszélyességi övezet határai nem változnak, illetve a biztonsági kockázat kedvező irányba változik – így különösen a technológiai eljárás korszerűsítésével az eljárás biztonságosabbá válik, a jelen lévő veszélyes anyagok mennyisége jelentősen csökken –, úgy az iparbiztonsági hatóság a biztonsági elemzés, biztonsági jelentés vagy a súlyos káresemény elhárítási terv módosítását 40 napon belül jóváhagyja.
19. § (1) A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője a biztonsági jelentésben vagy a biztonsági elemzésben szereplő veszélyek következményeinek elhárítására a 8. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő belső védelmi tervet készít.
(2) * Az üzemeltető megteremti a belső védelmi tervben megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges feltételeket, önállóan vagy más üzemeltetőkkel közösen megalakítja, felkészíti és a biztonsági elemzésben, biztonsági jelentésben rögzített veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti eseménysorokhoz rendelhetően, a megfelelő eszközökkel felszereli a védekezésben érintett végrehajtó szervezeteket, létrehozza a védekezéshez szükséges üzemi infrastruktúrát.
(3) Az üzemeltető a belső védelmi terv készítése során lehetőséget biztosít arra, hogy a tervről a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem munkavállalói és az üzem területén folyamatos megbízással tevékenységet végző alvállalkozók véleményt nyilváníthassanak.
(4) * A belső védelmi tervben foglaltakat az üzemeltető valamennyi, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területén dolgozó személlyel – beleértve a hosszabb távú együttműködés keretében foglalkoztatott alvállalkozókat is – megismerteti, és annak alkalmazására a munkavállalókat évente, dokumentáltan felkészíti.
20. § (1) A belső védelmi terv a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés melléklete, elkészítésére ezekkel egy időben kerül sor.
(2) * Az üzemeltető a belső védelmi terv felülvizsgálatát a biztonsági jelentés elfogadásától számított három éven belül, azt követően háromévenként, továbbá a biztonsági jelentés soros és soron kívüli felülvizsgálata esetén elvégzi.
(2a) * Az üzemeltető a belső védelmi terv felülvizsgálatát a biztonsági elemzés soros és soron kívüli felülvizsgálata esetén elvégzi.
(3) * A belső védelmi terv soros vagy soron kívüli felülvizsgálatról készült jegyzőkönyvet az üzemeltető az iparbiztonsági hatóságnak soros felülvizsgálat esetében, vagy az általa kezdeményezett soron kívüli felülvizsgálat esetében haladéktalanul, az iparbiztonsági hatóság által kezdeményezett soron kívül felülvizsgálat esetében az iparbiztonsági hatóság határozatában meghatározott határidőn belül megküldi. Ha a felülvizsgálat eredményeképpen az iparbiztonsági hatóság döntése szerint a belső védelmi tervet módosítani szükséges, akkor annak módosítással érintett részét, jelentős tartalmi módosítás esetében a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt belső védelmi tervet az üzemeltető az iparbiztonsági hatóság határozatában meghatározott határidőn belül megküldi az iparbiztonsági hatóságnak.
(4) * Amennyiben a felülvizsgálat során eleve jelentős tartalmi módosításról van szó, és az üzemeltető emiatt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt belső védelmi tervet nyújt be, úgy a (3) bekezdésben foglalt jegyzőkönyvet nem kötelező benyújtani.
(5) *
(6) * Az üzemeltető a belső védelmi tervben foglaltak megvalósíthatóságát rendszeresen ellenőrzi. Ennek érdekében évente folytat le olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek valamely részét, valamint háromévente olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek egészét gyakoroltatja. A gyakorlatok tervezése során figyelembe kell venni az évszakokhoz, napszakokhoz kapcsolódó üzemeltetési körülményeket, üzemállapotokat. A gyakorlatok időpontját ennek megfelelően, az iparbiztonsági hatósággal egyeztetve kell kijelölni. Az üzemeltető a belső védelmi tervben foglaltak gyakoroltatásának időpontjáról az iparbiztonsági hatóságot a gyakorlat előtt legalább 30 nappal értesíti. Az üzemeltető a gyakorlatok tartásával kapcsolatos tapasztalatokat jegyzőkönyvben rögzíti, amelyet az iparbiztonsági hatóság részére a gyakorlat végrehajtását követő 30 napon belül megküld.
(6a) * Az iparbiztonsági hatóság a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét a belső védelmi tervben foglaltak gyakoroltatásának időpontjáról szóló üzemeltetői értesítés beérkezését követő öt napon belül tájékoztatja az abban foglaltakról.
(7) * Az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset vagy a veszélyes anyagokkal kapcsolatos esemény bekövetkezése esetén a belső védelmi tervben foglalt intézkedéseket azonnal foganatosítja.
20/A. § * (1) Az iparbiztonsági hatóság a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés megküldésével értesíti a veszélyeztetett települések polgármestereit, a veszélyeztetett fővárosi kerületek polgármestereit (a továbbiakban együtt: a veszélyeztetett települések polgármesterei), valamint a fővárosban a főpolgármestert az új veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem építésével vagy a már működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem jelentős változtatásával kapcsolatos engedélyezési eljárás megindításáról.
(2) A biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés nyilvános, és a veszélyeztetett település polgármesterének biztosítania kell, hogy abba jogszabályban meghatározottaknak megfelelően bárki betekinthessen. Amennyiben a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés védendő adatot is tartalmaz, akkor az üzemeltető által készített, a biztonsági jelentésnek vagy biztonsági elemzésnek a védendő adatot nem tartalmazó változata bocsátható nyilvános megtekintésre.
21. § (1) * A Kat. 33. § (1) bekezdése szerinti iparbiztonsági engedély iránti kérelem esetén az iparbiztonsági hatóság az üzemeltető által benyújtott, védendő adatokat nem tartalmazó biztonsági jelentést, annak kézhezvételét követő 5 munkanapon belül küldi meg a polgármesternek és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének. A polgármester a biztonsági jelentés kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül hirdetményt tesz közzé a 10. melléklet 6. pontjában felsoroltaknak megfelelően.
(2) * A biztonsági jelentést hirdetményi közzététel útján 21 napig – a magyar építészetről szóló törvény szerinti kiemelt beruházás esetén 15 napig – hozzáférhetővé kell tenni, ezen idő alatt az érintett nyilvánosság azokhoz észrevételeket tehet.
(3) * A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem telepítési helye szerint illetékes vagy a már működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem tevékenységének jelentős változtatásával érintett település polgármestere a biztonsági jelentés közzétételének lezárását követő 5 napon belül köteles közmeghallgatást tartani.
(4) * A polgármester a közmeghallgatásra meghívja az érintett települések polgármestereit, az üzemeltetőt, az iparbiztonsági hatóságot, valamint a 23. § (2) bekezdésében felsorolt hatóságokat és az érintett – részvételi szándékukat előzetesen bejelentő – társadalmi szervezeteket, továbbá a veszélyeztetett településen elhelyezkedő katonai létesítmény képviselőjét is.
(5) * A polgármester a biztonsági jelentéssel kapcsolatos észrevételeit az érintett nyilvánosságtól hozzá érkezett észrevételekkel együtt az iparbiztonsági hatóság, valamint az üzemeltető részére a hirdetményi közzététel lezárását követően haladéktalanul megküldi.
(6) * A közmeghallgatáson elhangzottakról a polgármester jegyzőkönyvet készít, amelyet a közmeghallgatást követően haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül az iparbiztonsági hatóságnak megküld. Az iparbiztonsági hatóság a jegyzőkönyvben foglaltakat a döntésének meghozatalakor mérlegeli.
(7) * A polgármester biztosítja, hogy az üzemeltető által készített, a biztonsági jelentés védendő adatokat nem tartalmazó változata kérésre dokumentált formában a nyilvánosság számára megismerhető legyen.
(8) * A közmeghallgatás a különböző helyszínen jelen lévők között, egy időben, valós idejű kommunikációt lehetővé tévő, kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas elektronikus hírközlő eszköz útján is megtartható.
(9) * Ha a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a közmeghallgatásra az érintettek személyes megjelenése nélkül, honlapon való közzététel útján kerül sor, a polgármester a települési önkormányzat honlapján közzéteszi mindazon információkat – így különösen iratokat, kép- és hangfelvételeket, internetes hivatkozásokat –, amelyek az érintettek közmeghallgatásban való részvétele szempontjából lényegesek. A közzététel tartalmazza azt a határidőt, amelyen belül az érintettek észrevételeket tehetnek, és kérdéseket tehetnek fel.
(10) * A polgármester a közmeghallgatás eredményessége érdekében a (9) bekezdésben foglaltakon kívül más alkalmas eszközt – így különösen helyi műsorszóró szolgáltatást, interaktív kommunikációt lehetővé tevő információtechnikát, hirdetményi vagy közösségi felületeket – is igénybe vehet.
(11) * A polgármester – szükség szerint az érintett egyéb szervek, illetve az üzemeltető bevonásával – a (9) bekezdés szerint beérkezett észrevételekkel kapcsolatos tájékoztatását a települési önkormányzat honlapján közzéteszi. Ha az észrevételek sajátosságai megkívánják, a polgármester írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tájékoztatja az ügyfelet.
22. § (1) * A Kat. 33. § (1) bekezdése szerinti iparbiztonsági engedély iránti kérelem esetében az iparbiztonsági hatóság az üzemeltető által benyújtott védendő adatokat nem tartalmazó biztonsági elemzést a kézhezvételt követő 10 napon belül megküldi a polgármesternek és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének.
(2) * A polgármester a biztonsági elemzésről hirdetményt tesz közzé a 10. melléklet 6. pontjában felsoroltaknak megfelelően. A 21. § rendelkezései a biztonsági elemzés hirdetményi közzétételére és a közmeghallgatásra, valamint a biztonsági elemzés megtekintésének biztosítására megfelelően alkalmazandóak.
(3) * A Kat. 33. § (1) bekezdése alá nem eső engedélykérelem esetében nem kell közmeghallgatást tartani, de a polgármester a biztonsági jelentéshez, biztonsági elemzéshez tett észrevételeket a hirdetményi közzététel lezárását követő 8 napon belül megküldi az iparbiztonsági hatóságnak. Az iparbiztonsági hatóság az észrevételeket a döntésének meghozatalakor mérlegeli.
22/A. § * (1) Az iparbiztonsági hatóság a Kat. 25. § (1a) bekezdése szerinti végleges határozatát a veszélyeztetett települések polgármestereivel, az üzem telephelye szerint illetékes környezetvédelmi, valamint természetvédelmi hatósággal, a fővárosban a főpolgármesterrel, valamint a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem telephelye szerint illetékes helyi, területi védelmi bizottság elnökével közli.
(2) Az iparbiztonsági hatóság a veszélyes tevékenység végzésére vonatkozó határozatának kiadását követően a veszélyes tevékenységet végzőkről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyekről tájékoztatja a veszélyes anyaggal foglalkozó üzem telephelye szerint illetékes vármegyei (budapesti) rendőr-főkapitányságot, az egészségügyi államigazgatási szervet, a környezetvédelmi hatóságot, valamint az állami mentőszolgálatot.
23. § * (1) A felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem biztonsági jelentésének elfogadása napját követő 180 napon belül a 9. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő, végleges és jóváhagyott külső védelmi terv készül.
(2) A külső védelmi terv tervezetét a biztonsági jelentés elfogadása napját követő hatvan napon belül az üzemeltető, a mentőszolgálat, a rendőrség, az illetékes iparbiztonsági, környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi, valamint népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal bevonásával kell elkészíteni.
(3) A polgármester a külső védelmi terv tervezetéről huszonegy napra hirdetményt tesz közzé a 10. melléklet 7. pontjában felsoroltaknak megfelelően, amely idő alatt az érintett nyilvánosság ahhoz észrevételeket tehet. A polgármester a külső védelmi terv tervezetével kapcsolatos észrevételeit az érintett nyilvánosságtól hozzá érkezett észrevételekkel együtt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének a hirdetményi közzététel lezárását követő 8 napon belül megküldi.
(4) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve – a polgármester közreműködésével – a (3) bekezdés szerinti észrevételek alapján kidolgozza a külső védelmi terv tervezetét, amelyet az iparbiztonsági hatóság részére megküld, a tervezetnek a 7. melléklet 4. pontja figyelembevételével történő vizsgálata céljából.
(5) Az iparbiztonsági hatóság a (4) bekezdés szerint megvizsgált külső védelmi tervre vonatkozó véleményét a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének és a polgármesternek 15 napon belül megküldi.
(6) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve a polgármesterrel együttműködésben elkészíti a külső védelmi tervet, amelyet hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerv vezetője hagy jóvá. A jóváhagyott külső védelmi tervet a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve megküldi a polgármester és a (2) bekezdésben felsorolt szervezetek számára.
(7) Egy külső védelmi terv készül abban az esetben is, ha az adott települést több felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem vagy küszöbérték alatti üzem veszélyeztető hatásai érhetik.
(8) * A külső védelmi tervet
a) felső küszöbértékű üzemek esetében legalább háromévente az új vagy a módosított biztonsági jelentés,
b) alsó küszöbértékű üzemek esetében legalább négyévente az új vagy a módosított biztonsági elemzés,
c) küszöbérték alatti üzemek esetében az új vagy módosított súlyos káresemény elhárítási terv
hatóság által történő elfogadását követően az (1)–(6) bekezdésben részletezett eljárással felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani kell.
(9) A külső védelmi terv jelentős módosítása esetén új külső védelmi tervet kell kidolgozni. A külső védelmi terv jelentős módosításának tekintendő, ha a meglévő külső védelmi tervben szerepeltetett adatokhoz képest:
a) a feltételezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet új vagy a lehetséges következmények esetében jelentősen eltérő mennyiségű veszélyes anyag okozza,
b) a halálos vagy személyi sérüléseket okozó feltételezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset lehetséges következményei által veszélyeztetett terület mérete jelentősen változik,
c) a veszélyes anyagokkal foglalkozó vagy a küszöbérték alatti üzem környezetében a lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következményei által veszélyeztetett területen a következő jelentős változások történtek:
ca) új, tömegtartózkodásra szolgáló építmény vagy helyiség létesült,
cb) a közlekedést érintően új, nagy forgalmú főút vagy vasútvonal épült,
cc) a veszélyeztetett terület által érintett lakosság létszáma számottevően változott.
(10) A külső védelmi tervben végrehajtott nem jelentős módosítást jegyzőkönyvben kell rögzíteni, és a jegyzőkönyvet az iparbiztonsági hatóságnak egyetértés céljából haladéktalanul meg kell küldeni.
(11) A külső védelmi terv jelentős módosítása esetén az (1)–(6) bekezdés szerint kell eljárni.
(12) A Kat. 32. § (1) bekezdése szerinti döntés meghozatalát követően, amennyiben az alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem által érintett településre külső védelmi terv készítése szükséges, az iparbiztonsági hatóság tájékoztatja erről a polgármestert és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervét. A külső védelmi terv a hirdetményi közzététel és a közmeghallgatás biztosítása nélkül, 60 napon belül az (1)–(6) bekezdésben foglaltak, valamint a 9. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően készül.
(13) A Kat. 40. § (5) bekezdése szerinti döntés meghozatalát követően, a súlyos káresemény elhárítási terv készítésére kötelezett üzem vonatkozásában, amennyiben az adott településre külső védelmi terv készítése szükséges, az iparbiztonsági hatóság tájékoztatja erről a polgármestert és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervét és egyidejűleg megküldi részükre a védendő adatokat nem tartalmazó súlyos káresemény elhárítási tervet. A külső védelmi terv a hirdetményi közzététel és a közmeghallgatás biztosítása nélkül, hatvan napon belül az (1)–(6) bekezdésben foglaltak értelemszerű alkalmazásával, valamint a 9. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően készül.
24. § (1) * A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve – az illetékes polgármesterrel együttműködve – a külső védelmi tervben foglaltak megvalósíthatóságát rendszeresen ellenőrzi. Ennek érdekében évente folytat le olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek valamely részét, valamint háromévente olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek egészét gyakoroltatja.
(2) * A polgármester és az érintett szervezetek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset vagy esemény bekövetkezésekor a külső védelmi tervben foglalt intézkedéseket azonnal foganatosítják.
25. § * (1) * Az iparbiztonsági hatóság a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem által veszélyeztetett település polgármesterének és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének közreműködésével tájékoztató kiadványt készít. A felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek esetében a tájékoztató kiadványt a biztonsági jelentés és amennyiben készült, annak 8. § (5) bekezdése szerinti kivonata és a külső védelmi terv alapján, alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek esetében a biztonsági elemzés és amennyiben készült, annak 8. § (5) bekezdése szerinti kivonata alapján, közérthető formában, a 10. mellékletben meghatározott tartalommal kell elkészíteni.
(2) * A felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek esetében a kiadvány nyomtatott formában és elektronikus úton történő nyilvánosságra hozataláról a polgármester gondoskodik. Ebben tájékoztatja a veszélyeztetett területen élő lakosságot, a közintézményeket és a szomszédos veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeket a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemről, a lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetekről, eseményekről és az ellenük való védekezés lehetőségeiről.
(3) A tájékoztató kiadványt a biztonsági jelentés, biztonsági elemzés vagy a külső védelmi terv módosítása esetén haladéktalanul, de legalább háromévente felül kell vizsgálni. Felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek esetében a tájékoztató kiadványt szükség esetén, de legalább ötévenként újra ki kell adni.
26. § * Az iparbiztonsági hatóság döntése alapján nem készül külső védelmi terv a felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem tekintetében, ha a lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek következményeinek értékelése alapján alaposan feltételezhető, hogy a településen nem alakulhat ki az egészséget és a környezetet veszélyeztető hatás.
27. § * Az iparbiztonsági hatóság felügyeletet gyakorol a veszélyes tevékenységről folyó lakossági tájékoztatás, és a veszélyes tevékenységgel kapcsolatos dokumentumok nyilvánosságának biztosítása felett. Ha az üzemeltető vagy a polgármester nem teljesíti az e jogszabályban meghatározott tájékoztatási kötelezettségeit, vagy a nyilvánosság számára biztosított dokumentumok nem a valóságot tartalmazzák, az iparbiztonsági hatóság kötelezi az üzemeltetőt, és felhívja a polgármester figyelmét az előírt feladat teljesítésére.
28. § (1) * Az iparbiztonsági hatóság a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés alapján – annak feltételek nélküli elfogadását követően – külön döntésben jelöli ki a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem körüli veszélyességi övezet határait.
(2) * Az iparbiztonsági hatóság a veszélyességi övezet határairól tájékoztatja az érintett polgármestert, és kezdeményezi a veszélyességi övezet településrendezési tervben való feltüntetését. Az iparbiztonsági hatóság a veszélyességi övezet kijelöléséről tájékoztatja a vármegyei területfejlesztési tanács tagjaként eljáró vármegyei közgyűlés elnökét. A polgármester a tájékoztatást követően haladéktalanul értesíti az iparbiztonsági hatóságot a veszélyességi övezet településrendezési tervben történő feltüntetésének várható időpontjáról.
(3) * A polgármester a veszélyességi övezet 28. § (1) bekezdése szerinti kijelölését követően, függetlenül annak településrendezési tervben történő feltüntetésétől a veszélyességi övezet határán belüli területen történő esetleges fejlesztések során figyelembe veszi a veszélyességi övezet határait, és a fejlesztésekről a fejlesztés engedélyezése előtt kezdeményezi a 29. § (1) bekezdése szerinti bizottság létrehozását.
(4) * A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem veszélyességi övezete határainak kijelölését, vagy azok módosítását, törlését követően az iparbiztonsági hatóság megvizsgálja a veszélyeztetett települések településrendezési tervét. Amennyiben a településrendezési tervben nem vették kellő mértékben figyelembe a veszélyességi övezetben lehetségesen fellépő károsító hatásokat, úgy az iparbiztonsági hatóság erre felhívja a polgármester figyelmét, és javasolja a szükséges intézkedések megtételét.
29. § (1) * A veszélyességi övezetben a 7. melléklet 2.2. pontjához tartozó táblázatban szereplő fejlesztések esetében az engedélyezési eljárás során az állásfoglalás kialakítására a polgármester kezdeményezésére az iparbiztonsági hatóság bizottságot hoz létre a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi és vízügyi, valamint népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal, a bányafelügyelet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve, továbbá a fejlesztéssel érintett települési önkormányzat képviselőiből. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem és a fejlesztő képviselője a bizottság ülésén részt vehet.
(2) *
(3) * A bizottság a 7. melléklet 2. pontjában meghatározott szempontok figyelembevételével hozza meg állásfoglalását a veszélyességi övezetben tervezett fejlesztésekről.
(4) * A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem veszélyességi övezetének határán belül történő fejlesztések során az illetékes polgármesternek biztosítania kell, hogy az (1) bekezdésben meghatározott bizottsági állásfoglalást követően a tervezett fejlesztésről az érintett nyilvánosság véleményt nyilváníthasson. Ennek érdekében a polgármesternek a fejlesztéshez kapcsolódó dokumentációkat, terveket a 10. melléklet 6. pontjában felsoroltaknak megfelelően hirdetményi közzététel útján 21 napig hozzáférhetővé kell tenni és ezen idő alatt azokra az érintett nyilvánosság észrevételeket tehet.
(5) * A polgármester és az iparbiztonsági hatóság biztosítja, hogy a fejlesztéssel kapcsolatos döntés meghozatalakor a bizottsági állásfoglalást és az érintett nyilvánosság észrevételeit a tervezett fejlesztés kialakításakor kellő mértékben figyelembe vegyék. A polgármester a fejlesztéssel kapcsolatos döntésről tájékoztatja az iparbiztonsági hatóságot.
30. § (1) * Az üzemeltető a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, vagy a küszöbérték alatti üzemben történt veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről, eseményről, annak bekövetkezését vagy az arról való tudomásszerzést követő 24 órán belül a 12. mellékletben szereplő adattartalommal – lehetőség szerint az iparbiztonsági hatóság honlapján elérhető adatlap felhasználásával – írásbeli adatszolgáltatást nyújt az iparbiztonsági hatóság részére.
(2) * Az (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás elektronikus úton teljesíthető.
(3) * Az iparbiztonsági hatóság az üzemeltetőtől kapott adatszolgáltatás kézhezvételét követően a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, vagy a küszöbérték alatti üzemben bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos eseményről, súlyos balesetről – annak egy másolati példánya megküldésével – tájékoztatja a veszélyeztetett település polgármesterét és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét.
(4) * Az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, esemény – műszaki, szervezeti és irányítási rendszerrel kapcsolatos – körülményeit kivizsgálja, és annak eredményéről az iparbiztonsági hatóságot a kivizsgálás lezárását követő tizenöt napon belül tájékoztatja. Az iparbiztonsági hatóság a tájékoztatást megküldi a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének.
31. § (1) * A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, vagy a küszöbérték alatti üzemben történt veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kivizsgálásának lezárását követő 15 napon belül az üzemeltető – a 30. §-ban meghatározott kötelezettségén túlmenően – részletes jelentést küld az iparbiztonsági hatóság részére, ha a baleset a 11. mellékletben meghatározott feltételek közül legalább egynek megfelel. A részletes jelentés tartalmi követelményeit a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF) az Európai Bizottság vonatkozó előírásainak figyelembevételével határozza meg, amiről a területi szervei útján tájékoztatja a közigazgatás-szervezésért felelős minisztert.
(2) *
(3) * Az üzemeltető az iparbiztonsági hatóság számára kiegészítő jelentést küld, amennyiben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről új tény vagy körülmény jut tudomására.
(4) * Az üzemeltető tájékoztatást küld az iparbiztonsági hatóságnak abban az esetben is, ha a technológia, a berendezések, a biztonsági irányítási rendszer alkalmazásakor vagy a védekezés területén szerzett saját tapasztalatok, továbbá a technikai fejlődés kapcsán tudomására jutó ismeretek, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése, és az ellenük való védekezés rendszerének áttekintését szükségessé teszik.
(5) * Az iparbiztonsági hatóság a kézhezvételtől számított 8 napon belül a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben vagy a küszöbérték alatti üzemben bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről és a következmények csökkentésére tett intézkedésekről tájékoztatja a veszélyeztetett település polgármesterét és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét.
(6) * Az iparbiztonsági hatóság a bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről és a következmények mérséklésére tett intézkedésekről tájékoztatja az érintett személyeket.
31/A. § * Ha valamely üzemeltető úgy ítéli meg, hogy a veszélyes anyagok vagy keverékek valamelyike a besorolása ellenére nem hordozza magában a súlyos baleset veszélyét, annak egészségi, fizikai és környezeti veszéllyel kapcsolatos tulajdonságainak értékeléséhez a 13. melléklet szerinti információkat megküldi az iparbiztonsági hatóság részére.
32. § * (1) * Az iparbiztonsági hatóság a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekről és a küszöbérték alatti üzemekről, valamint a 30. és 31. §-ban foglaltak szerint kapott információkról nyilvántartást vezet, amelyet a BM OKF részére havonta, tárgyhó 5. napjáig megküld. A BM OKF a nyilvántartásban szereplő adatokról – az Európai Bizottság vonatkozó előírásainak figyelembevételével – tájékoztatja az Európai Unió illetékes szervét.
(2) * A BM OKF az olyan veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetekről és eseményekről, amelyek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése és következményeik csökkentése szempontjából műszakilag különösen fontosak – függetlenül a 11. mellékletben meghatározott feltételek teljesülésétől, valamint a 31. § (1) bekezdése alapján kapott információkról (beleértve olyan testületek nevét és címét is, amelyek más európai uniós tagállam illetékes hatóságai számára tudnak lényeges tájékoztatást adni a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről) –, haladéktalanul, de legkésőbb a baleset időpontját követő egy éven belül tájékoztatja az Európai Unió illetékes szervét. Amennyiben a tájékoztatás tartalmát érintően hatósági eljárás folyik, a tájékoztatást az eljárás végleges befejezését követően kell megküldeni.
(3) * A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek esetében a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos előírások végrehajtásáról az Európai Unió illetékes szervével történő együttműködés és információszolgáltatás céljából először 2019. szeptember 30-ig majd azt követően négyévente a BM OKF nemzeti jelentést készít, amelyet az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében történő magyar részvétel szabályainak megfelelően továbbít az Európai Unió illetékes szervének.
(4) * A BM OKF, nemzeti illetékes hatóságként együttműködik az Európai Bizottsággal a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos nemzeti feladatok hatékony ellátása érdekében, amelybe bevonja az érintett feleket is.
(5) * A BM OKF az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében történő magyar részvétel szabályainak megfelelően a 31/A. § szerint az üzemeltető által megküldött információkat, azok megalapozottsága esetén továbbítja az Európai Bizottság részére.
33. § (1) * A küszöbérték alatti üzem üzemeltetője a 2. melléklet szerinti üzemazonosítási adatlapokat az üzemazonosításra vonatkozó kérelme mellékleteként nyújtja be az iparbiztonsági hatósághoz. A kérelemnek tartalmaznia kell a 10. § (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott – a küszöbérték alatti üzemre vonatkoztatott – adatokat, valamint a kérelemhez csatolni kell a 10. § (3) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott iratokat.
(2) * Az (1) bekezdés alapján benyújtott dokumentumok valóságtartalmát az iparbiztonsági hatóság helyszíni vizsgálattal ellenőrzi, és az üzemeltetőtől kiegészítő tájékoztatást kérhet.
(3) * Az iparbiztonsági hatóság az (1)–(2) bekezdés szerinti vizsgálat eredménye és a benyújtott üzemazonosítási adatlapok vizsgálata alapján – a Kat. 40. § (2) bekezdésére tekintettel – a súlyos káresemény elhárítási terv készítésére vonatkozó döntés meghozatalánál a 34. § (1)–(4) bekezdésében foglalt kritériumokat veszi figyelembe.
(4) * Az iparbiztonsági hatóság – ha nem kötelezi az üzemeltetőt súlyos káresemény elhárítási terv készítésére – az üzemazonosítási adatlapok és az (1)–(2) bekezdés szerinti vizsgálat eredménye alapján dönt az üzemazonosítási eljárás lezárásáról és az iparbiztonsági engedély megadásáról.
(5) *
34. § (1) * Az alábbi kritériumok egyikének teljesülése esetén súlyos káresemény elhárítási terv készítését kell előírni:
a) * az 1. melléklet, 1. táblázat, H1, H2, H3 veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok jelenléte;
b) * az 1. melléklet, 1. táblázat, P1.a, P1.b veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok jelenléte;
c) * veszélyes anyagok körébe tartózó cseppfolyós gáz jelenléte, kivéve a palackos gáztárolást, valamint a 12,5 tonna névleges töltettömegnél kisebb, propán-bután gázt tartalmazó, fogyasztói tartályban történő tárolást, beleértve a kapcsolódó technológiai berendezéseket;
d) * nyomás (legalább 300 kPa túlnyomás) alatti, veszélyes anyagot tartalmazó technológiai berendezések jelenléte, kivéve a palackos gáztárolást, valamint a 12,5 tonna névleges töltettömegnél kisebb, propán-bután gázt tartalmazó, fogyasztói tartályban történő tárolást, beleértve a kapcsolódó technológiai berendezéseket.
(2) * Az (1) bekezdés alá nem tartozó esetekben nem kell súlyos káresemény elhárítási terv készítését előírni, ha az alábbi kritériumok együttesen teljesülnek:
a) a küszöbérték alatti üzem határától számítva
aa) a lakóövezet, üdülőövezet, közintézmények, tömegtartózkodásra szolgáló építmények távolsága nagyobb, mint 300 méter,
ab) a munkahelyek, más egyéb üzemek, irodaházak stb. távolsága nagyobb, mint 200 méter, és
ac) veszélyes anyaggal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem távolsága nagyobb, mint 100 méter, és
b) az üzem saját munkavállalóinak és az üzem területén rendszeresen vagy állandóan tartózkodó munkavállalók száma 30 főnél kevesebb.
(2a) * A (2) bekezdés alkalmazásában a (2) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti kritériumot nem kell figyelembe venni olyan csővezetékek esetében, ahol a veszélyes anyaggal foglalkozó üzem vagy a küszöbérték alatti üzem a csővezetékkel technológiai kapcsolatban van.
(3) * Az (1) és (2) bekezdés alá nem tartozó esetben súlyos káresemény elhárítási terv készítését nem kell előírni, ha az üzemeltető a 33. § (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolt dokumentációban bizonyítja, hogy
a) emberi életet veszélyeztető tűz- és robbanási hatás mértéke az üzem határánál hőhatás esetében 4 kW/m2 és túlnyomás esetében 10 kPa értéket nem haladja meg, és
b) * a környezetterheléssel járó súlyos balesetből származó veszélyeztetés esetén a 7. melléklet 1.7. pontjában rögzített feltételek teljesülnek.
(4) A kérelemhez csatolt (3) bekezdés szerinti dokumentációban az üzemeltető értékeli a reálisan feltételezett balesetek lehetséges következményeit. Ennek során az üzemeltető bemutatja azokat a területeket, melyeket az üzemből kiinduló súlyos balesetek hatásai érinthetnek. Az értékelés során valamennyi veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény legnagyobb veszélyeztető hatást okozó eseményét kell bemutatni. A veszélyeztetett területek bemutatása térképen ábrázolva és ezzel egyenértékű leírással történik. Az üzemeltető, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek következményeinek értékelését bármilyen, a nemzetközi gyakorlatban, az adott típusú súlyos balesetre, a szakma által általánosan elfogadott módszerrel elvégezheti.
35. § (1) * A küszöbérték alatti üzem üzemeltetője – ha számára az iparbiztonsági hatóság előírja – a biztonságos üzemeltetés bizonyítása érdekében a veszélyek azonosítására, a feltárt veszélyek megelőzésére és elhárítására az 5. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő súlyos káresemény elhárítási tervet készít, melynek védendő adatokat nem tartalmazó változatát is benyújtja a veszélyes tevékenység végzéséhez, folytatásához szükséges iparbiztonsági engedély iránti kérelme mellékleteként az iparbiztonsági hatóság részére.
(1a) * Az iparbiztonsági engedély iránti kérelem az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmazza a súlyos káresemény elhárítási tervet készítő szakértő nevét, címét, aláírását, elérhetőségét.
(1b) *
(1c) * Ha a cégjegyzék tartalmazza az üzemeltető cég képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy az ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-mintáját, az iparbiztonsági hatóság az iratot a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.
(1d) * Az üzemeltető a küszöbérték alatti üzemet a súlyos káresemény elhárítási tervben foglaltak szerint köteles működtetni.
(2) A súlyos káresemény elhárítási tervben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének azonosítása és részletes elemzése alapján az üzemeltető
a) meghatározza a veszélyes anyagok környezetbe kerülésének lehetőségeit, módját és károsító hatásait, a veszélyes anyagok vagy a fizikai hatások terjedését, a személyek, valamint az anyagi javak és a környezet veszélyeztetettségének mutatóit,
b) bemutatja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset megelőzésével és hatásai elleni védekezéssel kapcsolatban kialakított üzemi szervezeti és eszközrendszert, amely biztosítja az egészség és a környezet magas fokú védelmét, meghatározza a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos feladatokat, megjelöli a végrehajtásukkal kapcsolatos feltételeket, személyeket, erőket és eszközöket.
(3) Az üzemeltető biztosítja, hogy a veszélyhelyzeti feladatok álljanak arányban a feltárt veszélyeztetéssel, a meghatározott szervezetek, erők és eszközök legyenek képesek a súlyos balesetek megelőzésére, következményeinek csökkentésére.
(4) Az üzemeltető megteremti a tervben megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges mindennemű feltételt; önállóan vagy más üzemeltetőkkel közösen megalakítja, felkészíti és a megfelelő eszközökkel felszereli a védekezésben érintett végrehajtó szervezeteket, létrehozza a védekezéshez szükséges üzemi infrastruktúrát.
(5) Az üzemeltető a súlyos káresemény elhárítási terv készítése során lehetőséget biztosít arra, hogy a tervről a küszöbérték alatti üzem munkavállalói véleményt nyilváníthassanak.
(6) * A súlyos káresemény elhárítási tervben foglaltakat az üzemeltető valamennyi, az üzem területén dolgozó személlyel – beleértve a hosszabb távú együttműködés keretében foglalkoztatott alvállalkozókat is – megismerteti, és annak alkalmazására a munkavállalókat évente, dokumentáltan felkészíti.
(7) * Az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset vagy esemény bekövetkezése esetén a súlyos káresemény elhárítási tervben foglalt intézkedéseket azonnal foganatosítja.
(8)–(9) *
36. § (1) A súlyos káresemény elhárítási terv szerves része a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését és elhárítását biztosító irányítási rendszer bemutatása.
(2) Az üzemeltető az irányítási rendszert beépíti a küszöbérték alatti üzem általános vezetési rendszerébe.
(3) Az üzemeltető bizonyítja, hogy a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kialakulásának lehetőségeit az irányítási rendszer kialakítása során figyelembe vette.
37. § (1) A veszélyes tevékenység ellenőrzése és a veszélyes tevékenység által okozott veszélyeztetés szintjének minősítése a veszélyes tevékenység azonosítását követő bejelentésben és a súlyos káresemény elhárítási tervben szereplő adatok elemzése és értékelése alapján történik. A minősítés alapja a küszöbérték alatti üzem által okozott balesetek lehetséges következményeinek elemzése, a súlyos káresemény elhárítási tervben bemutatott megelőző és következmények csökkentésére irányuló tevékenységek vizsgálata.
(2) * A vizsgálat során az iparbiztonsági hatóság értékeli, hogy a súlyos káresemény elhárítási tervben szereplő veszélyhelyzeti irányítás, a védekezéssel kapcsolatos infrastruktúra és a védekezést végrehajtó szervezetek alkalmasak-e a súlyos káresemény elhárítási tervben feltárt, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetből fakadó veszélyhelyzeti feladatok ellátására, valamint a szervezetek felszerelése és felkészítése megfelel-e a biztonság követelményeinek.
(3) A súlyos káresemény elhárítási terv hatósági vizsgálatának részletes szempontjait a 7. melléklet 5. pontja tartalmazza.
(4) * Amennyiben a veszélyes tevékenység által jelentett veszélyeztetés szintje meghaladja a 7. melléklet 5. pontjában meghatározott elfogadható szintet, vagy az üzemeltető által tervezett intézkedések nem elégségesek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzéséhez és veszélyeztető hatásaik mérsékléséhez, akkor az iparbiztonsági hatóság az üzemeltetőt olyan kiegészítő intézkedések megtételére kötelezi, amelyek eredményeképpen a veszélyeztetés szintje elfogadható mértékűre csökken. A kiegészítő intézkedések érinthetik a súlyos káresemény elhárítási terv tartalmát és az ebben szereplő feladatok végrehajtási feltételeit.
(5) * Az üzemeltető a biztonságos működés bizonyítására a 3. melléklet 1.6. pontjának megfelelő részletes kockázatértékelést végezhet, és azt a súlyos káresemény elhárítási terv részeként benyújthatja az iparbiztonsági hatóság részére. Ekkor a küszöbérték alatti üzem által okozott veszélyeztetés iparbiztonsági hatóság általi minősítésére és értékelésére a 7. melléklet 1. pontjában foglaltakat kell figyelembe venni.
(6) * Amennyiben a veszélyeztetés szintje nem csökkenthető elfogadható szintre, akkor az iparbiztonsági hatóság az üzemeltető nyilatkozattételre történő felhívását követően – a veszélyeztetés mértékére tekintettel – dönt a veszélyes tevékenység korlátozásáról, megszüntetéséről vagy az engedélyezésre vonatkozó kérelem elutasításáról.
38. § * (1) * A súlyos káresemény elhárítási terv soros, soron kívüli felülvizsgálatára a 11. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a soros felülvizsgálatot 7 évente kell elvégezni.
(2) * A 33. § (4) bekezdése szerinti engedélyt háromévenként felül kell vizsgálni, melynek érdekében az iparbiztonsági hatóság üzemazonosítási eljárást folytat le.
39. § * (1) * Az iparbiztonsági hatóság a súlyos káresemény elhárítási terv valóságtartalmát helyszíni vizsgálattal ellenőrzi, továbbá az üzemeltetőt kiegészítő adatszolgáltatás benyújtására kötelezheti.
(2) * Az iparbiztonsági hatóság a küszöbérték alatti üzemeket legalább ötévente egyszer az irányítási rendszerre is kiterjedően ellenőrzi.
40. § (1) * Az üzemeltető a súlyos káresemény elhárítási tervben foglaltak megvalósíthatóságát rendszeresen ellenőrzi. Ennek érdekében évente folytat le olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek valamely részét, valamint háromévente olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek egészét gyakoroltatja. A gyakorlatok tervezése során figyelembe kell venni az évszakokhoz, napszakokhoz kapcsolódó üzemeltetési körülményeket, üzemállapotokat. A gyakorlatok időpontját ennek megfelelően, az iparbiztonsági hatósággal egyeztetve kell kijelölni.
(1a) * Az 1. § 3. pont a) alpont szerinti létesítmények üzemeltetője az üzemeltetése alatt álló 1. § 3. pont a) alpont szerinti létesítményei esetében évente folytat le olyan egységes, összevont gyakorlatot, ahol a tervekben megjelölt szervezetek egészét gyakoroltatja, vagy az 1. § 3. pont a) alpont szerinti létesítményei esetében külön-külön évente folytat le olyan gyakorlatot, ahol a tervekben megjelölt szervezetek valamely részét, valamint háromévente olyan gyakorlatot, ahol a tervekben megjelölt szervezetek egészét gyakoroltatja.
(2) Az üzemeltető a gyakorlatok szervezése során biztosítja, hogy tervben szereplő védekezésben részt vevő erők feladataikat legalább évente egyszer gyakorolják.
(3) * Az üzemeltető a súlyos káresemény elhárítási tervben foglaltak gyakoroltatásának időpontjáról az iparbiztonsági hatóságot a gyakorlat előtt legalább 30 nappal értesíti, valamint a gyakorlatok tartásával kapcsolatos tapasztalatokat jegyzőkönyvben rögzíti.
(4) * Az üzemeltető a gyakorlatok tartásával kapcsolatos tapasztalatokat a gyakorlat elvégzését követő 30 napon belül jegyzőkönyvben rögzíti, melyet az iparbiztonsági hatóság részére haladéktalanul tájékoztatás céljából megküld.
(5) * A súlyos káresemény elhárítási terv gyakorlatot háromévente legalább egy alkalommal az iparbiztonsági hatóság a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve bevonásával, helyszíni szemlével ellenőrzi és értékeli. Ha a gyakorlatot nem megfeleltnek értékelik, az iparbiztonsági hatóság határidő megjelölésével a súlyos káresemény elhárítási terv gyakorlat ismételt végrehajtására kötelezi a küszöbérték alatti üzem üzemeltetőjét.
(6) * Az iparbiztonsági hatóság a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét a súlyos káresemény elhárítási tervben foglaltak gyakoroltatásának időpontjáról szóló üzemeltetői értesítés beérkezését követő öt napon belül tájékoztatja az abban foglaltakról.
41–42. § *
43. § *
44. § (1) * Az iparbiztonsági hatóság a rendelkezésére álló információk alapján a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező társhatóságokat bevonja azon védelmi tervek elkészítésébe és begyakoroltatásába, amelyek célja a lakosságot, környezetet és az anyagi javakat érintő veszélyeztető hatások megelőzése és mérséklése.
(2) * A társhatóságok feladat és hatáskörük alapján a tervezett ellenőrzéseikről előzetesen tájékoztatják az iparbiztonsági hatóságot.
(3) * Az iparbiztonsági hatóság a rendelet hatálya alá tartozó üzemek vonatkozásában a társhatóságok részére javaslatot tehet hatósági ellenőrzés lefolytatása céljából, és több hatóság bevonásával közös, összehangolt ellenőrzés szervezésére jogosult. Közös ellenőrzések lefolytatására a társhatóságok is tehetnek javaslatot.
(4) * Az iparbiztonsági hatóság a rendelet hatálya alá tartozó üzemeknél tartandó belső védelmi terv gyakorlatokra és súlyos káresemény elhárítási terv gyakorlatokra meghívhatja a társhatóságok területileg illetékes szerveit annak érdekében, hogy a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeknél, valamint a súlyos káresemény elhárítási terv készítésére kötelezett küszöbérték alatti üzemeknél a veszélyes tevékenységek katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi beavatkozás és a környezetet érő károsító hatás elleni védekezés hatékonyabb legyen.
(5) * Az iparbiztonsági hatóság a Kat. IV. fejezete hatálya alá tartozó üzemekre vonatkozóan koordinálja a társhatóságok hatósági ellenőrzéseit, ennek keretében a társhatóságok részére hatósági ellenőrzés foganatosítására vonatkozó javaslatot tesz, több társhatóság bevonásával együttes ellenőrzéseket szervez.
(6) * A társhatóságok a Kat. IV. fejezete hatálya alá tartozó üzemek tekintetében külön jogszabályban rögzített feladat- és hatáskörük szerint önálló engedélyezési, felügyeleti és ellenőrzési tevékenységet végeznek, melyek eredményéről az iparbiztonsági hatóságot tájékoztatják.
45. § * (1) Az iparbiztonsági hatóság a honlapján keresztül a nyilvánosság részére az alábbiakról ad tájékoztatást: *
a) az üzem neve,
b) az üzemeltető székhelye,
c) az üzem telephelyének címe,
d) az üzem e rendelet szerinti besorolása,
e) *
f) * lakossági tájékoztató kiadványok,
g) az utolsó időszakos hatósági ellenőrzés dátuma,
h) a 16/A. § szerinti ellenőrzési terv,
i) * a veszélyes anyagokkal kapcsolatos események, súlyos balesetek megelőzése érdekében tett javaslatok, ajánlások.
(2) * A közigazgatás-szervezésért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti információk nyilvános hozzáférhetőségét korlátozhatja vagy kizárhatja, amennyiben a nyilvános hozzáférhetőség Magyarország nemzetközi kapcsolatait, illetve közbiztonsági- vagy honvédelmi érdekét sérti.
46. § E rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.
47. § * (1) Az egyes kormányrendeleteknek a nyilvántartásokhoz kapcsolódó eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges módosításáról szóló 572/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.) hatálybalépését követően a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője részére a hatóság előírja a biztonsági elemzésnek vagy biztonsági jelentésnek a Módr. előírásai szerinti módosítással érintett részének, vagy jelentős tartalmi módosítás esetében a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt biztonsági elemzésnek, vagy biztonsági jelentésnek legkésőbb 2021. december 31-ig történő benyújtását. Nem jelentős tartalmi módosítás esetében az egységes szerkezetbe foglalt biztonsági elemzés vagy biztonsági jelentés benyújtására a 11. § szerinti felülvizsgálatkor kerül sor.
(2) Küszöbérték alatti üzem üzemeltetője a súlyos káresemény elhárítási tervet a következő, 38. § szerinti felülvizsgálat során módosítja.
47/A. § * Ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e rendelet 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
48. § * Ez a rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvénnyel együtt a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről, valamint a 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. július 4-i 2012/18/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
49–53. § *
1. A veszélyes anyagoknak két küszöbmennyisége van: alsó és felső küszöbmennyiség (1. és 2. táblázat B és C oszlop).
2. E melléklet a veszélyes anyagokat két táblázatban határozza meg. Az 1. táblázat a veszélyes anyagok veszélyességi osztályait és a hozzájuk tartozó alsó és felső küszöbmennyiségeket tartalmazza. A 2. táblázat az egyes nevesített veszélyes anyagokat és a hozzájuk tartozó alsó és felső küszöbmennyiségeket határozza meg.
3. Az 1. táblázat A oszlopában felsorolt veszélyességi osztályokba sorolható veszélyes anyagokra az 1. táblázat B és C oszlopában meghatározott küszöbmennyiségek vonatkoznak.
4. Ha egy veszélyes anyag az 1. táblázatba tartozik és azt a 2. táblázat is tartalmazza, arra a 2. táblázat B és C oszlopában meghatározott küszöbmennyiségek vonatkoznak.
1. táblázat: A veszélyes anyagok veszélyességi osztályai
| A | B | C | ||
| 1 | Veszélyességi osztályok az 1272/2008/EK rendeletnek megfelelően | Küszöbmennyiség (tonnában) | ||
| alsó | felső | |||
| 2 | „H” szakasz – EGÉSZSÉGI VESZÉLYEK | |||
| 3 | H1. AKUT TOXICITÁS 1. kategória, minden expozíciós útvonal | 5 | 20 | |
| 4 | H2. AKUT TOXICITÁS – 2. kategória, minden expozíciós útvonal – 3. kategória, belégzéses expozíció (lásd a 7. megjegyzést) | 50 | 200 | |
| 5 | H3. CÉLSZERVI TOXICITÁS (STOT) – EGYSZERI EXPOZÍCIÓ STOT SE 1. kategória | 50 | 200 | |
| 6 | „P” szakasz – FIZIKAI VESZÉLYEK | |||
| 7 | P1.a ROBBANÓANYAGOK (lásd a 8. megjegyzést) – Instabil robbanóanyagok, vagy – robbanóanyagok, 1.1., 1.2., 1.3., 1.5. vagy 1.6. alosztály, vagy – olyan anyagok vagy keverékek, amelyek a 440/2008/EK rendelet A.14. módszere (lásd a 9. megjegyzést) szerint robbanási tulajdonságokkal rendelkeznek, és nem tartoznak a szerves peroxidok és az önreaktív anyagok és keverékek veszélyességi osztályába | 10 | 50 | |
| 8 | P1.b ROBBANÓANYAGOK (lásd a 8. megjegyzést) Robbanóanyagok, 1.4. alosztály (lásd a 10. megjegyzést) | 50 | 200 | |
| 9 | P2. TŰZVESZÉLYES GÁZOK Az 1. vagy a 2. kategóriába tartozó tűzveszélyes gázok | 10 | 50 | |
| 10 | P3.a TŰZVESZÉLYES AEROSZOLOK (lásd a 11.1. megjegyzést) 1. vagy 2. kategóriájú „tűzveszélyes” aeroszolok, amelyek az 1. vagy 2. kategóriába tartozó tűzveszélyes gázokat vagy az 1. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékokat tartalmaznak | 150 (nettó) | 500 (nettó) | |
| 11 | P3.b TŰZVESZÉLYES AEROSZOLOK (lásd a 11.1. megjegyzést) 1. vagy 2. kategóriájú „tűzveszélyes” aeroszolok, amelyek nem tartalmaznak az 1. vagy 2. kategóriába tartozó tűzveszélyes gázokat vagy az 1. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékokat (lásd a 11.2. megjegyzést) | 5 000 (nettó) | 50 000 (nettó) | |
| 12 | P4. OXIDÁLÓ GÁZOK Az 1. kategóriába tartozó oxidáló gázok | 50 | 200 | |
| 13 | P5.a TŰZVESZÉLYES FOLYADÉKOK – Az 1. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékok, vagy – a 2. vagy a 3. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékok, a forráspontjuk feletti hőmérsékleten tartva, vagy – egyéb folyadékok, amelyek lobbanáspontja <60 °C, a forráspontjuk feletti hőmérsékleten tartva (lásd a 12. megjegyzést) | 10 | 50 | |
| 14 | P5.b TŰZVESZÉLYES FOLYADÉKOK – A 2. vagy 3. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékok, ha a sajátos feldolgozási körülmények, mint például a nagy nyomás vagy a magas hőmérséklet súlyos baleset veszélyét idézhetik elő, vagy – egyéb folyadékok, amelyek lobbanáspontja <60 °C, ha a sajátos feldolgozási körülmények, mint például a nagy nyomás vagy a magas hőmérséklet súlyos baleset veszélyét idézhetik elő (lásd a 12. megjegyzést) | 50 | 200 | |
| 15 | P5.c TŰZVESZÉLYES FOLYADÉKOK A P5.a és a P5.b szakaszba nem tartozó, a 2. vagy a 3. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékok | 5 000 | 50 000 | |
| 16 | P6.a ÖNREAKTÍV ANYAGOK ÉS KEVERÉKEK és SZERVES PEROXIDOK – A, B típusú önreaktív anyagok és keverékek, vagy – A, B típusú szerves peroxidok | 10 | 50 | |
| 17 | P6.b ÖNREAKTÍV ANYAGOK ÉS KEVERÉKEK és SZERVES PEROXIDOK – C, D, E, F típusú önreaktív anyagok és keverékek, vagy – C, D, E, F típusú szerves peroxidok | 50 | 200 | |
| 18 | P7. PIROFOROS FOLYADÉKOK ÉS SZILÁRD ANYAGOK – Az 1. kategóriába tartozó piroforos folyadékok – Az 1. kategóriába tartozó piroforos szilárd anyagok | 50 | 200 | |
| 19 | P8. OXIDÁLÓ FOLYADÉKOK ÉS SZILÁRD ANYAGOK – Az 1., a 2., a 3. kategóriába tartozó oxidáló folyadékok, vagy – Az 1., a 2., a 3. kategóriába tartozó oxidáló szilárd anyagok | 50 | 200 | |
| 20 | „E” szakasz – KÖRNYEZETI VESZÉLYEK | |||
| 21 | E1. A vízi környezetre veszélyes az akut 1 vagy a krónikus 1 kategóriában | 100 | 200 | |
| 22 | E2. A vízi környezetre veszélyes a krónikus 2 kategóriában | 200 | 500 | |
| 23 | „O” szakasz – EGYÉB VESZÉLYEK | |||
| 24 | O1. Anyagok vagy keverékek az EUH014 figyelmeztető mondattal | 100 | 500 | |
| 25 | O2. Az 1. kategóriába tartozó, vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek | 100 | 500 | |
| 26 | O3. Anyagok vagy keverékek az EUH029 figyelmeztető mondattal | 50 | 200 | |
2. táblázat: Nevesített veszélyes anyagok
| A | B | C | ||
| Küszöbmennyiség (tonnában) | ||||
| Veszélyes anyagok | CAS-szám (Csak tájékoztató jelleggel) | alsó | felső | |
| 1. Ammónium-nitrát (lásd a 13. megjegyzést) | – | 5 000 | 10 000 | |
| 2. Ammónium-nitrát (lásd a 14. megjegyzést) | – | 1 250 | 5 000 | |
| 3. Ammónium-nitrát (lásd a 15. megjegyzést) | – | 350 | 2 500 | |
| 4. Ammónium-nitrát (lásd a 16. megjegyzést) | – | 10 | 50 | |
| 5. Kálium-nitrát (lásd a 17. megjegyzést) | – | 5 000 | 10 000 | |
| 6. Kálium-nitrát (lásd a 18. megjegyzést) | – | 1 250 | 5 000 | |
| 7. Arzén-pentoxid, arzén(V)-sav és/vagy sói | 1303-28-2 | 1 | 2 | |
| 8. Arzén-trioxid, arzénes(III)-sav és/vagy sói | 1327-53-3 | 0,1 | ||
| 9. Bróm | 7726-95-6 | 20 | 100 | |
| 10. Klór | 7782-50-5 | 10 | 25 | |
| 11. Nikkelvegyületek belélegezhető por formájában: nikkel-monoxid, nikkel-dioxid, nikkel-szulfid, trinikkel-diszulfid, dinikkel-trioxid | – | 1 | ||
| 12. Etilén-imin | 151-56-4 | 10 | 20 | |
| 13. Fluor | 7782-41-4 | 10 | 20 | |
| 14. Formaldehid (koncentráció >90%) | 50-00-0 | 5 | 50 | |
| 15. Hidrogén | 1333-74-0 | 5 | 50 | |
| 16. Hidrogén-klorid (cseppfolyósított gáz) | 7647-01-0 | 25 | 250 | |
| 17. Ólom-alkilok | – | 5 | 50 | |
| 18. Az 1. vagy 2. kategóriába tartozó cseppfolyósított tűzveszélyes gázok (köztük az LPG) és a földgáz (lásd a 19. megjegyzést) | – | 50 | 200 | |
| 19. Acetilén | 74-86-2 | 5 | 50 | |
| 20. Etilén-oxid | 75-21-8 | 5 | 50 | |
| 21. Propilén-oxid | 75-56-9 | 5 | 50 | |
| 22. Metanol | 67-56-1 | 500 | 5 000 | |
| 23. 4,4’-metilén-bisz (2-klór-anilin) és/vagy sói, por formában | 101-14-4 | 0,01 | ||
| 24. Metil-izocianát | 624-83-9 | 0,15 | ||
| 25. Oxigén | 7782-44-7 | 200 | 2 000 | |
| 26. 2,4-toluol-diizocianát 2,6-toluol-diizocianát | 584-84-9 91-08-7 | 10 | 100 | |
| 27. Karbonil-diklorid (foszgén) | 75-44-5 | 0,3 | 0,75 | |
| 28. Arzin (arzén-hidrogén) | 7784-42-1 | 0,2 | 1 | |
| 29. Foszfin (foszfor-hidrogén) | 7803-51-2 | 0,2 | 1 | |
| 30. Kén-diklorid | 10545-99-0 | 1 | ||
| 31. Kén-trioxid | 7446-11-9 | 15 | 75 | |
| 32. Poliklór-dibenzo-furánok és poliklór-dibenzo-dioxinok (köztük a TCDD), TCDD-egyenértékben számítva (lásd a 20. megjegyzést) | – | 0,001 | ||
| 33. A következő RÁKKELTŐ ANYAGOK vagy a következő rákkeltő anyagokat 5 tömegszázalék feletti koncentrációban tartalmazó keverékek: 4-amino-bifenil és/vagy sói, benzotriklorid, benzidin és/vagy sói, bisz (klór-metil) éter, klór-metil-metil-éter, 1,2-dibróm-etán, dietil-szulfát, dimetil-szulfát, dimetil-karbamoil-klorid, 1,2-dibróm-3-klór-propán, 1,2-dimetilhidrazin, dimetilnitrózamin, hexametilfoszfor-triamid, hidrazin, 2-naftil-amin és/vagy sói, 4-nitrodifenil és 1,3-propánszulton | – | 0,5 | 2 | |
| 34. Kőolajtermékek és alternatív üzemanyagok a) benzinek és nafták; b) kerozinok (ideértve a sugárhajtómű-üzemanyagokat is); c) gázolajok (ideértve a dízelüzemanyagokat, a háztartási tüzelőolajokat és a gázolajkeverékeket is); d) nehéz fűtőolajok; e) alternatív üzemanyagok, amelyek az a)–d) pontban említett termékekkel megegyező célokat szolgálnak, valamint gyúlékonyságuk és környezeti veszélyeik tekintetében hasonló tulajdonságokkal bírnak | – | 2 500 | 25 000 | |
| 35. Vízmentes ammónia | 7664-41-7 | 50 | 200 | |
| 36. Bór-trifluorid | 7637-07-2 | 5 | 20 | |
| 37. Hidrogén-szulfid | 7783-06-4 | 5 | 20 | |
| 38. Piperidin | 110-89-4 | 50 | 200 | |
| 39. Bisz(2-dimetil-amino-etil) (metil)amin | 3030-47-5 | 50 | 200 | |
| 40. 3-(2-etilhexiloxi)propil-amin | 5397-31-9 | 50 | 200 | |
| 41. Nátrium-hipoklorit (*) vízi akut 1. kategóriába [H400] sorolt keverékei, amelyek 5%-nál kevesebb aktív klórt tartalmaznak, és amelyek az 1. táblázat egyik veszélyességi osztályába sem sorolhatóak be. (*) Feltéve, hogy a keverék a nátrium-hipoklorit nélkül nem tartozna a vízi akut 1. kategóriába [H400]. | – | 200 | 500 | |
| 42. Propil-amin (lásd a 21. megjegyzést) | 107-10-8 | 500 | 2 000 | |
| 43. Tercier-butil-akrilát (lásd a 21. megjegyzést) | 1663-39-4 | 200 | 500 | |
| 44. 2-metil-3-butén-nitril (lásd a 21. megjegyzést) | 16529-56-9 | 500 | 2 000 | |
| 45. Tetrahidro-3,5-dimetil-1,3,5,-tiadiazin-2-tion (Dazomet) (lásd a 21. megjegyzést) | 533-74-4 | 100 | 200 | |
| 46. Metil-akrilát (lásd a 21. megjegyzést) | 96-33-3 | 500 | 2 000 | |
| 47. 3-metil-piridin (lásd a 21. megjegyzést) | 108-99-6 | 500 | 2 000 | |
| 48. 1-bróm-3-klór-propán (lásd a 21. megjegyzést) | 109-70-6 | 500 | 2 000 | |
Megjegyzések az 1. melléklethez:
1. Az anyagok és keverékek veszélyességi osztályba sorolása az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint történik.
Olyan anyagok és keverékek esetében, ideértve a hulladékokat is, amelyeket nem az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint kell veszélyes anyagként vagy keverékként osztályozni, de amelyek jelen vannak vagy jelen lehetnek egy veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben és amelyek az üzemben megállapított feltételek mellett a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek potenciális lehetősége szempontjából egyenértékű tulajdonságokkal rendelkeznek vagy valószínűleg ilyen tulajdonságokkal rendelkezhetnek, azoknak a veszélyességi osztályozását a rájuk vonatkozó külön jogszabályok vagy vizsgálati módszerek alapján kell elvégezni, az 1. táblázat A oszlopába történő besorolásukra alkalmas módon.
2. A táblázatokban meghatározott küszöbmennyiségek egy üzemre vonatkoznak.
Ha a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben jelen lévő veszélyes anyag(ok) mennyisége eléri vagy meghaladja a B oszlopban meghatározott értéket, de nem éri el a C oszlopban meghatározott értéket, akkor a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem alsó küszöbértékű. Ha a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben jelen lévő veszélyes anyag(ok) mennyisége eléri vagy meghaladja a C oszlopban meghatározott értéket, akkor a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem felső küszöbértékű. Ha az üzemben jelen lévő veszélyes anyag(ok) mennyisége eléri vagy meghaladja a B oszlopban meghatározott érték negyedét, akkor az üzem küszöbérték alatti üzemnek minősül.
3. Amennyiben az üzemben többféle veszélyes anyag van jelen, és azok közül önmagában egyetlen jelen lévő anyag vagy keverék maximális mennyisége sem éri el vagy haladja meg a C oszlopban meghatározott értéket, akkor a veszélyes tevékenység azonosításánál a következő összegzési szabályt kell alkalmazni:
a) az üzem felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, ha az összeg
q1/QF1+q2/QF2+q3/QF3+q4/QF4+q5/QF5+...>=1
qx – az 1. táblázatban megjelölt valamely veszélyességi osztályba tartozó jelen lévő veszélyes anyag, vagy a 2. táblázatban szereplő valamely nevesített, jelen lévő veszélyes anyag mennyisége,
QFx – az adott anyaghoz tartozó az 1. vagy a 2. táblázat C oszlopában feltüntetett küszöbmennyiség;
b) az üzem alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, ha az összeg
q1/QA1+q2/QA2+q3/QA3+q4/QA4+q5/QA5+...>=1
qx – az 1. táblázatban megjelölt valamely veszélyességi osztályba tartozó jelen lévő veszélyes anyag, vagy a 2. táblázatban szereplő valamely nevesített, jelen lévő veszélyes anyag mennyisége,
QAx – az adott anyaghoz tartozó az 1. vagy a 2. táblázat B oszlopában meghatározott küszöbmennyiség;
c) az üzem küszöbérték alatti üzem, ha az összeg
q1/QA1+q2/QA2+q3/QA3+q4/QA4+q5/QA5+...>=0,25
qx – az 1. táblázatban megjelölt valamely veszélyességi osztályba tartozó jelen lévő veszélyes anyag, vagy a 2. táblázatban szereplő valamely nevesített, jelen lévő veszélyes anyag mennyisége,
QAx – az adott anyaghoz tartozó az 1. vagy a 2. táblázat B oszlopában meghatározott küszöbmennyiség.
3.1. Ezt az összegzési szabályt az egészségi veszélyek, a fizikai veszélyek és a környezeti veszélyek értékeléséhez kell használni. Ennélfogva a szabályt külön-külön is kell alkalmazni:
a) a 2. táblázatban felsorolt az 1., a 2. akut toxikus kategóriába (minden expozíciós útvonal) vagy a 3. akut toxikus kategóriába (belégzéses útvonal) vagy STOT SE 1. kategóriába tartozó veszélyes anyagok, valamint az 1. táblázat H1–H3. veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok összegzésekor;
b) a 2. táblázatban felsorolt veszélyes anyagok, amelyek robbanóanyagok, tűzveszélyes gázok, tűzveszélyes aeroszolok, oxidáló gázok, tűzveszélyes folyadékok, önreaktív anyagok vagy keverékek, szerves peroxidok, piroforos folyadékok és szilárd anyagok vagy oxidáló folyadékok vagy szilárd anyagok, valamint az 1. táblázat P1–P8. veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok összegzésekor;
c) a 2. táblázatban felsorolt a vízi környezetre veszélyes akut 1. kategóriába vagy krónikus 1. vagy 2. kategóriába tartozó veszélyes anyagok, valamint az 1. táblázat E1. és E2. veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok összegzésekor.
3.2. Az összegzést nem kell elvégezni abban az esetben, ha egy veszélyes anyag vagy egy veszélyességi osztályba tartozó anyagok jelen lévő mennyisége eléri, vagy meghaladja a felső küszöbértékét.
3.3. Ha a veszélyes anyag egyidejűleg egészségi veszéllyel, fizikai veszéllyel, vagy környezeti veszéllyel is rendelkezik, akkor a veszélyes anyag mennyiségével a fenti számítások során több esetben is számolni kell.
3.4. A jelen rendelet hatálya alá tartozik mindazon veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, amely esetében a 3.1. pont a), b) vagy c) alpontja szerinti összegzési érték bármelyike nagyobb vagy egyenlő 1, a küszöbérték alatti üzemek esetében nagyobb vagy egyenlő 0,25.
4. Ha százalékos összetétel vagy más leírás nincs megadva, a keverékeket ugyanúgy kell kezelni, mint a tiszta anyagokat, feltéve, hogy koncentrációjuk az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben vagy annak a műszaki fejlődéshez való legutóbbi hozzáigazításában a jellemzőik alapján meghatározott határokon belül marad.
5. Az üzemeltető kötelezettsége szempontjából mértékadónak számít a veszélyes anyagnak az üzemben egyidejűleg ténylegesen, vagy valószínűsíthetően jelen lévő legnagyobb mennyisége. Az a veszélyes anyag, amely a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben a küszöbmennyiség 2%-át meg nem haladóan van jelen, a teljes veszélyes anyag mennyiség meghatározásakor figyelmen kívül hagyható, ha az alsó vagy felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen, vagy a küszöbérték alatti üzemen belül úgy helyezkedik el, hogy az veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet nem okozhat.
6. Több besorolást is lehetővé tevő tulajdonságokkal rendelkező veszélyes anyag esetében egy összegzési szabály alkalmazásakor mindig a legalacsonyabb küszöbmennyiséget kell figyelembe venni. A 3. megjegyzésben előírt összegzési szabály alkalmazásában azonban mindig a legalacsonyabb küszöbmennyiséget vagy a 3. a), 3. b) és 3. c) megjegyzésben a kérdéses besoroláshoz tartozó egyes kategóriacsoportokat kell alkalmazni.
7. Az orális expozíciós útvonal tekintetében a 3. akut toxicitási kategóriába tartozó (H 301) veszélyes anyagok és keverékek a H2. AKUT TOXICITÁS veszélyességi osztályba tartoznak azokban az esetekben, amikor sem az akut belégzéses toxicitási besorolást, sem a bőrön keresztüli akut toxicitási besorolást nem lehet meghatározni, például meggyőző, belégzéses és bőrön keresztüli toxicitásra vonatkozó adatok hiányában.
8. A robbanóanyagok veszélyességi osztálya robbanóképes árucikkeket tartalmaz (lásd az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 2.1. pontját). Ha az árucikkben lévő robbanóképes anyag vagy keverék mennyisége ismert, akkor ezen rendelet alkalmazásában ezt a mennyiséget kell figyelembe venni. Ha az árucikkben lévő robbanóképes anyag vagy keverék mennyisége nem ismert, akkor ezen rendelet alkalmazásában az egész árucikket robbanóképesnek kell tekinteni.
9. Az anyagok és keverékek robbanóképes jellemzőit csak akkor szükséges kísérleti úton vizsgálni, ha az ENSZ: Veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlások, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve (továbbiakban: ENSZ Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve) 6. függelékének 3. része szerinti szűrés azt mutatja, hogy az anyag vagy keverék robbanóképes jellemzőkkel rendelkezhet.
10. Ha az 1.4. alosztályba tartozó robbanóanyagokat kicsomagolnak vagy átcsomagolnak, azokat a P1a. szakaszba tartozónak kell tekinteni, kivéve abban az esetben, ha a veszélyről bizonyítást nyer, hogy az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban továbbra is megfelel az 1.4. alosztály kritériumainak.
11.1. A tűzveszélyes aeroszolok osztályozása az aeroszoladagolókra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1975. május 20-i 75/324/EGK tanácsi irányelvnek (az aeroszoladagolókról szóló irányelvnek) megfelelően történik. A 75/324/EGK irányelv szerinti „fokozottan tűzveszélyes” és „tűzveszélyes” aeroszolok az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásában az 1., illetve a 2. kategóriába tartozó tűzveszélyes aeroszoloknak felelnek meg.
11.2. A P3.b veszélyességi osztályba tartoznak azok a tűzveszélyes aeroszolok, amelyek esetében az aeroszoladagoló nem tartalmaz sem az 1. vagy a 2. kategóriába tartozó tűzveszélyes gázt, sem az 1. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékot.
12. Az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 2.6.4.5. pontja szerint a 35 °C feletti lobbanáspontú folyadékokat nem kell a 3. kategóriába besorolni, ha az ENSZ Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve 32. szakaszának III. részében leírt L.2. – Tartós éghetőségi vizsgálat negatív eredményt ad. Ez azonban nem érvényes szélsőséges körülmények között, például magas hőmérséklet vagy nagy nyomás esetén, így az ilyen folyadékok is ide tartoznak.
13. Ammónium-nitrát (5000 / 10 000): önfenntartó bomlásra képes műtrágyák
Ezt olyan ammónium-nitrát-alapú vegyületekre, összetett műtrágyákra (ammónium-nitrátot foszfátokkal és/vagy kálisókkal együtt tartalmazó vegyületekre, összetett műtrágyákra) kell alkalmazni, amelyek az ENSZ teknővizsgálata szerint (lásd: ENSZ Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve, III. rész, 38.2. pont) képesek önfenntartó lebomlásra, és amelyekben az ammónium-nitrátnak tulajdonítható nitrogéntartalom:
a) 15,75 tömegszázaléknál nagyobb, de nem több, mint 24,5 tömegszázalék, és/vagy amelynek teljes éghető/szerves anyag tartalma a 0,4%-ot nem haladja meg, vagy olyan anyagokkal együtt van jelen, amelyek megfelelnek a műtrágyákról szóló, 2003. október 13-i 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) III-2. mellékletében foglalt követelményeknek,
b) 15,75 tömegszázalék vagy annál kevesebb (az éghetőanyag tartalom korlátozása nélkül).
14. Ammónium-nitrát (1250 / 5000): műtrágya minőségű
Ezt olyan ammónium-nitrát-alapú műtrágyákra és ammónium-nitrát-alapú összetett/komplex műtrágyákra kell alkalmazni, amelyek megfelelnek a 2003/2003/EK rendelet III-2. mellékletében foglalt követelményeknek, és amelyekben az ammónium-nitrátnak tulajdonítható nitrogéntartalom:
a) 24,5 tömegszázaléknál nagyobb, kivéve a dolomittal, mészkővel és/vagy kalcium-karbonáttal képzett, legalább 90%-os tisztaságú ammónium-nitrát keverékeket,
b) 15,75 tömegszázaléknál nagyobb, ammónium-nitrát és ammónium-szulfát keverékei esetében,
c) 28 tömegszázaléknál nagyobb (dolomittal, mészkővel és/vagy kalcium-karbonáttal képzett, legalább 90%-os tisztaságú ammónium-nitrát keverékek esetében).
15. Ammónium-nitrát (350 / 2500): technikai minőségű
Ez alkalmazandó:
a) ammónium-nitrátra és ammónium-nitrát készítményekre, amelyekben az ammónium-nitrátból származó nitrogéntartalom:
aa) 24,5 tömegszázaléknál nagyobb, de nem több, mint 28 tömegszázalék, és amelyek éghetőanyag tartalma nem haladja meg a 0,4%-ot,
ab) 28 tömegszázaléknál nagyobb, és amelyek éghetőanyag tartalma nem haladja meg a 0,2%-ot.
b) vizes ammónium-nitrát oldatokra, amelyekben az ammónium-nitrát koncentrációja 80 tömegszázaléknál nagyobb.
16. Ammónium-nitrát (10 / 50): „előírástól eltérő” termékek és műtrágyák, melyek nem felelnek meg a detonációvizsgálatnak
Ez a következőkre alkalmazandó
a) a gyártási folyamat során minőségi okok miatt elkülönített anyagokra, valamint az ammónium-nitrátra és az ammónium-nitrát-készítményekre, a tiszta ammónium-nitrát-alapú műtrágyákra és a 14. és a 15. megjegyzésben említett ammónium-nitrát-alapú összetett/komlpex műtrágyákra, amelyeket újragyártásra, újrafeldolgozásra vagy biztonságos felhasználás érdekében történő kezelésre a végfelhasználótól visszajuttatnak vagy visszajuttattak a gyártóhoz, az ideiglenes tárolóhoz vagy az újrafeldolgozó üzemhez, mert már nem felelnek meg a 14. és 15. megjegyzés előírásainak,
b) a 13. megjegyzés a) pontjában és a 14. megjegyzésben említett műtrágyákra, amelyek már nem tesznek eleget a 2003/2003/EK rendelet III-2. mellékletében foglalt követelményeknek,
c) a lejárt szavatosságú 1., 2. és 3. „ammónium-nitrát” nevesített veszélyes anyagokra.
17. Kálium-nitrát (5000 / 10 000)
Olyan kálium-nitrát alapú, szemcsés vagy granulált műtrágyák, amelyek a tiszta kálium-nitráttal megegyező veszélyes tulajdonságokkal rendelkeznek.
18. Kálium-nitrát (1250 / 5000)
Olyan kálium-nitrát alapú, kristályos műtrágyák, amelyek a tiszta kálium-nitráttal megegyező veszélyes tulajdonságokkal rendelkeznek.
19. Feljavított biogáz
A 2. táblázat 18. sorába sorolható az olyan a földgázzal – a metántartalom tekintetében is – egyenértékű minőséget biztosító szabványokkal összhangban feljavított biogáz, amely legfeljebb 1% oxigént tartalmaz.
20. Poliklór-dibenzo-furánok és poliklór-dibenzo-dioxinok
A poliklór-dibenzo-furánok és a poliklór-dibenzo-dioxinok mértékadó tömegét a következő együtthatók segítségével kell meghatározni:
| WHO 2005 TEF | ||||
| 2,3,7,8-TCDD | 1 | 2,3,7,8-TCDF | 0,1 | |
| 1,2,3,7,8-PeCDD | 1 | 2,3,4,7,8-PeCDF | 0,3 | |
| 1,2,3,7,8-PeCDF | 0,03 | |||
| 1,2,3,4,7,8-HxCDD | 0,1 | |||
| 1,2,3,6,7,8-HxCDD | 0,1 | 1,2,3,4,7,8-HxCDF | 0,1 | |
| 1,2,3,7,8,9-HxCDD | 0,1 | 1,2,3,7,8,9-HxCDF | 0,1 | |
| 1,2,3,6,7,8-HxCDF | 0,1 | |||
| 1,2,3,4,6,7,8-HpCDD | 0,01 | 2,3,4,6,7,8-HxCDF | 0,1 | |
| OCDD | 0,0003 | 1,2,3,4,6,7,8-HpCDF | 0,01 | |
| 1,2,3,4,7,8,9-HpCDF | 0,01 | |||
| OCDF | 0,0003 | |||
| T=tetra, Pe=penta, Hx=hexa, Hp=hepta, 0=octa | ||||
21. Azokat a 2. táblázat 42–48. sora szerinti nevesített veszélyes anyagokat, amelyek a P5.a tűzveszélyes folyadék vagy a P5.b tűzveszélyes folyadék kategóriába is tartoznak egy összegzési szabály alkalmazásakor mindig a legalacsonyabb küszöbmennyiséggel kell figyelembe venni.
22. A veszélyes anyagok jelen lévő mennyiségének meghatározásakor a tárolóedények technológiai berendezések tároló kapacitása a mértékadó, mindaddig, amíg az üzemeltető hitelt érdemlő módon nem bizonyítja, hogy az valamilyen korlátozást eredményező műszaki megoldással csökkentésre került. A veszélyes anyagok jelen lévő mennyiségének meghatározásakor figyelembe vehető továbbá a veszélyes anyagok üzemeltető által dokumentált módon működtetett, naplózott, visszakereshető, elektronikus nyilvántartása.
23. Az anyagok besorolásánál az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. mellékletében szereplő veszélyességi osztályba sorolást kell elsődlegesen mérvadónak tekinteni.
24. A nem ismert veszélyességű, akár hulladékokat is tartalmazó keverék esetében mindaddig, amíg annak tényleges veszélyességét az üzemeltető nem igazolja, a keverék veszélyességi osztályba sorolásakor a keverékben jelen lévő vagy jelen lévőnek feltételezhető összetevők közül annak a veszélyességét kell alkalmazni a teljes keverékmennyiségre, amelyhez az 1., vagy a 2. táblázatban a legalacsonyabb küszöbmennyiség tartozik.
25. A veszélyes tevékenység azonosításánál a 3. c) pont szerinti összegzési szabály alkalmazása során a teljes veszélyes anyag mennyiség meghatározásakor figyelmen kívül hagyható a mezőgazdasági tevékenységet végző küszöbérték alatti üzem esetében a tartályban, palackban (beleértve a kapcsolódó technológiai berendezéseket) tárolt, az 1. melléklet 2. táblázat 18. sora szerinti veszélyes anyag.
| A/1 adatlap: ÜZEMADATOK – VESZÉLYES ANYAGOK | |||||||||||||||||||
| A nevesített veszélyes anyag megnevezése | Nemzetközileg elfogadott egyértelmű azonosítása (CAS-szám, szükség szerint IUPAC név, kereskedelmi megnevezés, fizikai forma) | H mondatok, ADR | Jelen lévő maximális | A besorolásnál figyelembe vett | |||||||||||||||
| (az 1. melléklet 2. táblázat alapján) | CAS szám | IUPAC név | kereskedelmi megnevezés | fizikai forma | szerinti osztályozás | mennyisége (tonna) | küszöbmennyiség (tonna) | ||||||||||||
| 1. | 2. | 3. | 4. | 5. | 6. | 7. | 8. | ||||||||||||
| A/2 adatlap: ÜZEMADATOK – VESZÉLYES ANYAGOK | |||||||||||||||||||
| A nem nevesített veszélyes anyag | Nemzetközileg elfogadott egyértelmű azonosítása (CAS-szám, szükség szerint IUPAC név, kereskedelmi megnevezés, fizikai forma) | A veszélyes anyag 1. melléklet 1. táblázat 1. oszlopa szerinti veszélyességi osztályba sorolása a H mondatok és az ADR szerinti osztályozás feltüntetésével | Jelen lévő | A besorolásnál | |||||||||||||||
| megnevezése (az 1. melléklet 1. táblázat alapján) | CAS szám | IUPAC név | kereskedelmi megnevezés | fizikai forma | H mondatok | ADR osztály | Az 1. melléklet 1. táblázat 1. oszlopa szerinti osztályba sorolás | maximális mennyisége (tonna) | figyelembe vett küszöb- mennyiség (tonna) | ||||||||||
| 1. | 2. | 3. | 4. | 5. | 6. | 7. | 8. | ||||||||||||
| A/3 adatlap: A VESZÉLYESSÉG SZÁMÍTÁSA | |||||||||||||||||||
| Veszélyesség, alsó küszöbérték számítása | |||||||||||||||||||
| Σ qn/QAn értékek (1. melléklet alapján) | |||||||||||||||||||
| Egészségi veszélyek | Fizikai veszélyek | Környezeti veszélyek | |||||||||||||||||
| Veszélyesség, felső küszöbérték számítása | |||||||||||||||||||
| Σ qn/QFn értékek (1. melléklet alapján) | |||||||||||||||||||
| Egészségi veszélyek | Fizikai veszélyek | Környezeti veszélyek | |||||||||||||||||
| B/1. adatlap: ÜZEMAZONOSÍTÁSHOZ, ÜZEMADATOK – ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK | |||
| 1. | Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem / küszöbérték alatti üzem neve: | ||
| 2. | Üzemeltető neve: | ||
| 3. | Üzemeltető székhelye: | ||
| 4. | Az üzem (telephely) pontos címe (amennyiben eltér a székhely adataitól): | ||
| 5. | Az üzem tevékenységi köre, rendeltetése: | ||
| 6. | Az üzem levelezési címe: | ||
| 7. | Telefon munkaidőben (központ, titkárság, ügyelet): | ||
| 8. | Telefon munkaidőn kívül (központ, titkárság, ügyelet): | ||
| 9. | Vezető (vezérigazgató, ügyvezető, elnök stb.) neve, beosztása: | ||
| 10. | Vezető levelezési címe: | ||
| 11. | Vezető e-mail-címe: | ||
| 12. | Vezető telefonszáma: | ||
| 13. | Vezető mobiltelefonszáma: | ||
| 14. | Kapcsolattartó neve, beosztása: | ||
| 15. | Kapcsolattartó e-mail-címe: | ||
| 16. | Kapcsolattartó telefonszáma: | ||
| 17. | Kapcsolattartó mobiltelefonszáma: | ||
| 18. | Meghatalmazott neve, beosztása: | ||
| 19. | Meghatalmazott e-mail-címe: | ||
| 20. | Meghatalmazott telefonszáma: | ||
| 21. | Meghatalmazott mobiltelefonszáma: | ||
| 22. | GPS-koordináta: | ||
MELLÉKLET:
Az adatlaphoz mellékelni szükséges méretarányos, aránymértékkel/méretskálával ellátott térképet az üzem környezetéről, és helyszínrajzot az üzemről, ahol meg kell jelölni a veszélyes anyagok elhelyezkedését és mennyiségét, valamint a veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményeket a rendeltetésük megadásával.
1. Tartalmi követelmények
1.1. * Az üzemeltető a biztonsági jelentésben megadja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatos fő célkitűzéseit, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos elveit, azok fejlesztési irányait, továbbá összefoglaló jelleggel ismerteti az alábbi területeken bevezetett vagy működtetett intézkedéseit, szervezetét, irányítási rendszereit:
a) szervezet és személyzet,
b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek azonosítása és értékelése,
c) üzemvezetés,
d) a változtatások kezelése,
e) védelmi tervezés,
f) belső audit és vezetőségi átvizsgálás.
1.2. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetének bemutatása
1.2.1. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetének bemutatásakor az üzemeltető bizonyítja, hogy a kockázatokat és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek hatásai által veszélyeztetett területeket a szükséges mértékben elemezte.
1.2.2. * Az üzemeltető bemutatja a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem érintett (a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következményei által veszélyeztetett) környezetének területrendezési elemeit. Ehhez felhasználható a településszerkezeti terv. A bemutatás legalább a következő adatokat tartalmazza:
a) * a lakóterületek jellemzése,
b) a lakosság által leginkább látogatott létesítmények (állandó, ideiglenes), közintézmények (iskolák, kórházak, templomok, rendőrség, tűzoltóság stb.),
c) természeti területek, a különleges természeti értéket képviselő területek (különösen a védett természeti terület, Natura 2000 terület), műemlékek és turisztikai nevezetességek,
d) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által potenciálisan érintett közművek,
e) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetében működő gazdálkodó szervezetek, ipari és mezőgazdasági tevékenységek jellemzése, ismertetése, az ezekkel való esetleges kapcsolatok ismertetése (technológiai, közmű-, szolgáltatási kapcsolat stb.).
1.2.3. A társadalmi kockázat számítása során figyelembe vett tényezők részletes bemutatása (lakosok száma, munkavállalók száma, közlekedés bemutatása stb.).
1.2.4. A társadalmi kockázat számítása során a 7. melléklet 1.6.2. pontjában foglaltak szerint figyelmen kívül hagyott gazdálkodó szervezetek részletes bemutatása (gazdálkodó szervezet neve, címe, elérhetőségei, a munkavállalók száma, műszakszám stb.).
1.2.5. * Az üzemeltető bemutatja, hogy a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetében más üzemeltetők által folytatott veszélyes tevékenységek, egyéb telephelyeken és területeken végzett tevékenységek, beleértve a fejlesztések ismert, lehetséges hatásait a rendelkezésére álló adatok alapján figyelembe vette.
1.2.6. A természeti környezetre vonatkozó legfontosabb információk:
a) a területre jellemző, a lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet eredményező és a következmények alakulására hatást gyakorló meteorológiai jellemzők,
b) a helyszínt jellemző, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem biztonságos tevékenységére hatást gyakorló legfontosabb geológiai és hidrológiai jellemzők.
1.2.7. A biztonsági jelentésnek tartalmaznia kell továbbá a természeti környezetnek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetből adódó veszélyeztetettségét jellemző információkat.
1.2.8. * Szükség esetén az üzem környezete történetének leírása.
1.3. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem bemutatása
A biztonsági jelentésnek ebben a részében az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek szempontjából jellemzi az üzemet.
Ez tartalmazza:
1.3.1. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemnek a biztonság szempontjából fontos – az általános tevékenységre, a termékekre, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek forrásaira, azok körülményeire vonatkozó – információit.
Ezek a következők:
a) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem rendeltetése,
b) fontosabb tevékenységeinek és gyártott termékeinek felsorolása, a főbb tevékenységeinek bemutatása,
c) a dolgozók létszáma, a munkaidő, a műszakszám stb.,
d) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemre vonatkozó általános megállapítások, különös tekintettel a veszélyes anyagokra és technológiákra.
1.3.2. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem méretarányos helyszínrajzát, amely bemutatja az üzem egészét, és vázlatosan feltünteti a veszélyes és tároló létesítményeket, és amely alkalmas az alábbiak azonosítására:
a) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset lehetősége szempontjából mértékadó veszélyes anyagok elhelyezkedése és azok mennyisége,
b) a biztonságot szolgáló berendezések, építmények,
c) a közművek, az infrastruktúra és a tűzoltáshoz szükséges víznyerőhelyek,
d) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemből és a létesítményekből kivezető, kimenekítésre, felvonulásra alkalmas útvonalak,
e) a vezetési pontok elhelyezkedése,
f) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem adminisztratív létesítményei.
1.3.3. A jelen lévő veszélyes anyagok aktuális leltárát az alábbi tartalommal:
a) * az anyag megnevezése, nemzetközileg elfogadott egyértelmű azonosítása (CAS-szám, szükség szerint IUPAC név, kereskedelmi megnevezés, empirikus formula, fizikai forma), továbbá az anyagoknak az 1. melléklet 1. táblázata szerinti veszélyességi osztályba sorolása,
b) * jellemző fizikai, kémiai, toxikológiai és természetet károsító tulajdonságok (H-mondatok) a normálüzemi és a rendellenes működési körülmények között,
c) az egyéb információk (például a tárolásra vonatkozó információk),
d) a veszélyes anyagok jelen lévő maximális mennyisége,
e) a veszélyes anyagok a)–d) pont szerinti adatai megadhatók a biztonsági adatlappal és annak szükség szerinti kiegészítésével.
1.3.4. A veszélyes anyagok leltárában az 1.3.3. pont szerinti adatok közül a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem azonosítását megalapozó adatokat (az anyag azonosítása, besorolása, mennyisége) az üzemeltető táblázatosan összesítve is megadja.
1.3.5. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem egészének bemutatásán felül, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti lehetőségek szempontjából a veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményekről, a veszélyazonosítást megalapozó mélységű további információk megadása szükséges. Ezek a következők:
a) a technológiai folyamatok (folyamatábrák és technológiai leírások, a kémiai reakciók, a fizikai vagy a biológiai folyamatok);
b) jellemző technológiai paraméterek mint például: koncentráció, nyomás, hőmérséklet, jelen lévő veszélyes anyagok maximális mennyiségei;
c) a technológia védelmi és jelző rendszereinek leírása;
d) a normál üzemviteltől eltérő üzemi állapotok (üzemindítás, üzemleállás, üzemzavarok);
e) a veszélyes anyagok tárolása, időszakos tárolása
ea) a veszélyes anyag megnevezése az 1.3.3. pontban megadottak szerint,
eb) a tárolási helyének megnevezése,
ec) tárolt összes tömeg (zsákos vagy ömlesztett tárolás esetében),
ed) a tárolóedényzet fajtája, mennyiségi adatai, a tárolás módja szerint külön-külön,
ee) az edény térfogata, és az edényben lévő maximális anyag tömege (értelemszerűen), és az edényben lévő anyag tárolási hőmérséklete;
f) kármentő területe, térfogata (értelemszerűen);
g) a tárolással kapcsolatos műveletek: az átfejtés, a szállítás (a csővezetéken történőt is figyelembe kell venni) stb.;
h) egyéb kiegészítő információk.
1.3.6. A veszélyes anyagok szállításának bemutatása telephelyen belül az alábbi tartalommal:
a) a veszélyes anyag CAS azonosító száma és a biztonsági adatlapja;
b) a veszélyes anyag megnevezése (ha a veszélyes anyag a veszélyes áruk szállításáról szóló ADR/RID szabályzatban szerepel, akkor fel kell tüntetni az UN számot);
c) tartányos szállítás esetében a tartány fajtája (tartányjármű, tartálykocsi, battériás jármű, tank konténer stb.);
d) küldeménydarabos szállítás esetében a küldeménydarab fajtája (ha a veszélyes anyag nem gáz halmazállapotú);
e) gázszállítás esetében a tartály fajtája (palack, nagy palack, gázhordó, mélyhűtő tartály, palackköteg, kisméretű tartály);
f) ömlesztett szállítás esetében az egyidejűleg együtt szállított anyagtömeg;
g) csővezetékes szállítás esetében
ga) a csőben áramló anyag térfogatárama,
gb) a csővezeték átmérője,
gc) a megengedett nyomás.
1.3.7. A veszélytelenítő és mentesítő anyag(ok) bemutatása a telephelyen az alábbi tartalommal:
a) megnevezése, CAS azonosító száma és a biztonsági adatlapja;
b) rendelkezésre álló mennyisége;
c) veszélyessége;
d) azonnali felhasználhatósága.
1.4. A biztonsági jelentésben összefoglaló jellemzéssel be kell mutatni a veszélyes tevékenységhez kapcsolódó infrastruktúrát. Ennek során a lényeges jellemzők meghatározásával be kell mutatni a veszélyhelyzeti feladatok ellátását szolgáló infrastruktúrát is. A leírásban el kell különíteni az egyes létesítményekhez tartozó külön, és az egész üzemhez tartozó alap és tartalék infrastruktúrát. Ezek a következők:
a) a külső elektromos és más energiaforrások,
b) a külső vízellátás,
c) a folyékony és szilárd anyagokkal történő ellátás,
d) a belső energiatermelés, üzemanyag-ellátás és ezen anyagok tárolása,
e) a belső elektromos hálózat,
f) a tartalék elektromos áramellátás (veszélyhelyzeti ellátás is),
g) a tűzoltóvíz hálózat,
h) a meleg víz és más folyadék-hálózatok,
i) a híradó rendszerek,
j) a sűrített levegő ellátó rendszerek,
k) a munkavédelem,
l) foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás,
m) a vezetési pontok és a kimenekítéshez kapcsolódó létesítmények,
n) az elsősegélynyújtó és mentő szervezetek,
o) a biztonsági szolgálat,
p) a környezetvédelmi szolgálat,
q) az üzemi műszaki biztonsági szolgálat,
r) katasztrófaelhárítási szervezet,
s) a javító és karbantartó tevékenység,
t) a laboratóriumi hálózat,
u) a szennyvízhálózatok,
v) az üzemi monitoring hálózatok,
w) a tűzjelző és robbanási töménységet érzékelő rendszerek,
x) a beléptető és az idegen behatolást érzékelő rendszerek.
1.5. A részletes elemzéssel vizsgált, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos legsúlyosabb baleseti lehetőségek bemutatása
A veszélyes anyagokkal kapcsolatos legsúlyosabb balesetek bemutatása keretében az üzemeltető ismerteti a valós viszonyaira épülő baleseti eseménysorokat. E modellel szemben alapkövetelmény, hogy az önmagában legyen alkalmas a folyamatok, körülmények kellően részletes megismerésére. További követelmények:
a) A szöveges leíró résznek minden esetben tartalmaznia kell az adott technológiai részrendszerre és minden, a részrendszerben az adott modell szempontjából fontos szereppel bíró elemre (berendezés, csővezetékszakasz stb.) vonatkozó ismertetését.
b) A szöveges leíráson felül az adott technológia rajzi megjelenítése is szükséges (például csövezési és műszerezési ábrák, csővezeték izometriák), amelyen a modellek rendszerhatárait fel kell tüntetni.
c) A beépítési (telepítési, elhelyezési) körülményeket is tartalmazó méretarányos összeállítási jellegű vázlaton, metszetrajzon vagy fényképen kell bemutatni azt a berendezést (készüléket, tárolót, csőhidat stb.), amelyen (ahol) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet megelőző anyagkijutással járó bármely meghibásodás bekövetkezik. A bemutatásnak alkalmasnak kell lennie a kikerülő veszélyes anyag mennyiségének meghatározására.
1.6. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése
1.6.1. Az üzemeltető a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem által okozott veszélyeztetést, a kockázatot és a következmények értékelését együttesen figyelembe vevő módszerrel értékeli. E módszer szerint az értékelés a következő szakaszokra osztható:
a) a veszély meghatározása (a súlyos baleset lehetőségének azonosítása),
b) a lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet eredményező események előfordulási gyakoriságának, valószínűségének meghatározása,
c) az azonosított veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következményeinek értékelése, valamint a lehetséges dominóhatások és azok következményeinek bemutatása és értékelése,
d) az egyéni és társadalmi kockázat meghatározása céljából a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset valószínűségének és következményeinek integrálása a hatások által érintett területre,
e) az előző lépés eredményeképpen kapott veszélyeztetési mutatók összevetése az engedélyezési kritériumokkal.
1.6.2. * Az üzemeltető részletesen elemzi a reálisan feltételezhető veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek előfordulásának valószínűségét, okait és körülményeit. Ennek során bemutatja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesethez vezető események üzemen belüli vagy kívüli kiváltó okait és lefolyását, ideértve különösen:
a) a működési okokat,
b) a külső, például a dominóhatás és a rendelet hatálya alá nem tartozó telephelyek, területek és fejlesztések miatti okokat, amelyek kiválthatják vagy fokozhatják egy súlyos baleset kockázatát vagy következményeit,
c) a természeti okokat, például a földrengéseket és az árvizeket.
A veszélyazonosításhoz és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kockázatának értékeléséhez az üzemeltető bármilyen, e célra a nemzetközi gyakorlatban elfogadott módszert használhat.
1.6.3. * Az üzemeltető értékeli a reálisan feltételezett balesetek lehetséges következményeit. Ennek során az üzemeltető – valamennyi károsító hatásra (mérgező anyagok légköri terjedése, túlnyomás vagy sugárzó hő) vonatkozóan – bemutatja azokat a területeket, melyeket az üzemből kiinduló ilyen balesetek hatásai érinthetnek. A területek bemutatása térképen és fényképpel, vagy adott esetben ezekkel egyenértékű leírással történik, melynek során figyelembe kell venni e rendeletnek a védendő adatokra vonatkozó előírásait is. Az üzemeltető, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek következményeinek értékelését bármilyen, a nemzetközi gyakorlatban, az adott típusú súlyos balesetre, a szakma által általánosan elfogadott módszerrel végezheti el. Az értékelést a technológiában feltárt minden balesetre el kell végezni, de a biztonsági jelentésben csak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem egésze által jelentett veszélyeztetést érdemben meghatározó, legnagyobb kockázatot jelentő potenciális baleseti eseménysorokat kell bemutatni és szövegesen értékelni.
1.6.4. * Az üzemeltető a biztonsági jelentésben – az azonosított veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset gyakorisága és következményei alapján valamennyi károsító hatásra (mérgező anyagok légköri terjedése, túlnyomás vagy sugárzó hő) vonatkozóan – javaslatot tehet a sérülés egyéni kockázata értékeinek alapján a veszélyességi övezet nagyságára. A kockázat mértékének – a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek előző pontokban leírt gyakoriságának és súlyosságának figyelembevételével történő – meghatározásakor az üzemeltető bármilyen, e célra a nemzetközi gyakorlatban elfogadott módszert használhat. Az emberi sérülést okozó hatások mellett figyelembe kell venni a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem körül a környezetet és – ha ilyenek vannak – a különleges természeti értékeket is.
1.6.5. * Az üzemeltető a biztonsági jelentésben bemutatja a veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményeiben alkalmazott veszélyes anyagokhoz vagy folyamatokhoz kapcsolódó korábbi, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemében 2002. január 1-ét követően bekövetkezett, veszélyes anyagokkal kapcsolatos eseményeket és súlyos baleseteket, elemzi az azokból levonható tanulságokat, valamint bemutatja a hasonló események megelőzése érdekében tett intézkedéseket.
1.7. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés eszközrendszerének bemutatása
Bemutatja a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következményei csökkentésére rendszeresített felszereléseket, valamint a vezetéshez és a döntés-előkészítéshez szükséges infrastruktúrát:
a) a veszélyhelyzeti vezetési létesítményeket,
b) a vezetőállomány veszélyhelyzeti értesítésének eszközrendszerét,
c) az üzemi dolgozók veszélyhelyzeti riasztásának eszközrendszerét,
d) a veszélyhelyzeti híradás eszközeit és rendszereit,
e) * az érzékelő/védelmi rendszereket és a véletlen anyagkibocsátás mennyiségét korlátozó eszközöket, mint amilyen többek között a vízpermet, a gőzfüggöny, az elzárószelep, illetve az inertizáló rendszerek,
f) a helyzet értékelését és a döntések előkészítését segítő informatikai rendszereket,
g) a riasztást, a védekezést és a következmények csökkentését végző végrehajtó szervezetek
– rendszeresített egyéni védőeszközeit,
– rendszeresített szaktechnikai eszközeit,
h) a védekezésbe bevonható (nem közvetlenül erre a célra létrehozott) belső és a külső erőket és eszközöket.
A belső védelmi tervben az itt bemutatott információkat kell felhasználni.
1.8. A biztonsági irányítási rendszer
1.8.1. A biztonsági jelentésnek szerves része a biztonsági irányítási rendszer, amely kiterjed az eljárási rendre, a szervezeti felépítésre, a felelősségi körökre és feladatokra kiterjedő összefoglaló módon történő bemutatására.
1.8.2. Az üzemeltető a biztonsági irányítási rendszert beépíti a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem általános vezetési rendszerébe.
1.8.3. * A biztonsági jelentésben az üzemeltető bemutatja a biztonsági irányítási rendszer szervezeti felépítését. A leírásban a szervezet minden szintjén megjelöli a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésébe és az ellenük való védekezés irányításába, végrehajtásába bevont személyeket, azok feladat- és hatáskörét, felkészítésükhöz szükséges követelményeket és erőforrásokat a folyamatos tökéletesítés szükségességével kapcsolatos tudatosság növelése céljából tett intézkedésekkel együtt.
1.8.4. * Az elvégzett veszélyazonosítás és kockázatelemzés eredményei alapján az üzemeltető kialakítja, felülvizsgálja és szükség szerint kiegészíti a biztonsági irányítási rendszer normáit: kidolgozza, kiegészíti és alkalmazza a biztonságos üzemre vonatkozó technológiai leírásokat, utasításokat és más szabályzókat, figyelembe véve a vonatkozó legjobb gyakorlatokkal kapcsolatban rendelkezésre álló információkat. A normák kialakításába – az őket érintő területeken és mértékben – a végrehajtó személyzetet is bevonja. Részükre a megfelelő feltételeket és felkészítést biztosítja. A normarendszerben figyelembe veszi a normálüzemi technológiákat, a leállításokat, az indításokat, a berendezések karbantartását és a technológiai veszélyhelyzetek jelzését és kezelését is, külön figyelmet fordít az alvállalkozói rendszerben végzett tevékenységekre. A normarendszer részeként az üzemeltető a rendszerhiba kockázatának csökkentése céljából, az üzemben lévő, a biztonsági jelentésben rögzített veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti eseménysorokhoz rendelhető technológiai berendezések, tároló edények elhasználódásával és a korrózióval járó kockázatok kezelése és ellenőrzése érdekében kidolgozza ezen technológiai berendezések, tárolóedények állapotának nyomon követésére és ellenőrzésére szolgáló stratégiát és módszertant, gondoskodik a megfelelő utókövetési intézkedések és az esetlegesen szükséges ellenintézkedések megtételéről. A biztonsági irányítási rendszer normáit megismerteti a fenti tevékenységekben érintett személyekkel is.
1.8.5. Az üzemeltető figyelmet fordít a berendezésekben, a tárolóeszközökben és a gyártásban végrehajtott változtatásokra. E változtatásoknak a biztonságra vonatkozó vetületeit már a változtatások tervezése és kivitelezése során előzetesen figyelembe veszi.
1.8.6. * A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatosan kitűzött célok elérésének folyamatos vizsgálata és a vizsgálat során szükségesként azonosított változtatások beépítése érdekében az üzemeltető módszereket dolgoz ki, és ezek szerint cselekszik. A megelőzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásának helyzetét folyamatosan értékeli. Az üzemeltető meghatározza a biztonsági teljesítmény-értékelési eljárások során alkalmazott teljesítménymutatókat, így különösen biztonsági teljesítménymutatókat és/vagy más vonatkozó mutatókat is. A hiányosságokat feltárja, és kialakítja az azok kiküszöböléséhez szükséges módszereket.
A feladatok érintik a jelentési rendszert is, amelyben az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetekről vagy eseményekről ad tájékoztatást. A jelentésekben külön ki kell térni az olyan baleseti eseményekre, amelyek a biztonsági rendszer zavarait mutatják. Az ilyen események hátterét fel kell tárni, tapasztalatait értékelni, a következtetéseket levonni, és ezek alapján intézkedni kell a megelőzéssel vagy az elhárítással kapcsolatban szükségessé vált feladatokra.
1.8.7. * Amennyiben az üzemeltető a biztonsági irányítási rendszerről – arra hivatott és a nemzetközi gyakorlatban elfogadott – minőségtanúsító szervezet által a biztonsági irányítási rendszer működtetésének minősítését is magában foglaló tanúsítványát mellékeli a biztonsági jelentés iparbiztonsági hatóság részére történő megküldésekor, akkor a biztonsági irányítási rendszer 1.8.3–1.8.6. szerinti bemutatását nem kell megküldeni, de azokat az iparbiztonsági hatóság kérésére hozzáférhetővé kell tenni.
1.9. A biztonsági jelentésnek tartalmaznia kell az elkészítésébe bevont szervezetek megnevezését.
1.10. * A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, vagy a veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény építési engedélyezési eljárásával (beleértve a jelentős bővítést is) egy időben az iparbiztonsági hatósághoz benyújtandó biztonsági jelentés tartalma:
a) az 1.1.; 1.2.; 1.3.1.; 1.3.2. a), b); 1.3.3.; 1.3.5.; 1.3.6.; 1.3.7.; 1.4.; 1.6. az építési stádiumban előre látható szinten; 1.7. a tervezett felszerelések és infrastruktúra; 1.9.;
b) a technológiában alkalmazott biztonsági megoldások (kémiai technológiai, gépészeti és iránytechnikai) értékelése;
c) a tervezési filozófia bemutatása azon létesítmények esetében, ahol súlyos baleseti veszéllyel lehet számolni. A dokumentációnak része lehet:
ca) a felhasznált szerkezeti anyag kiválasztása,
cb) az alapozás tervezése,
cc) nagy nyomáson és magas hőmérsékleten üzemelő berendezések tervezése,
cd) a méretezés,
ce) a statikai megfontolások,
cf) a külső behatás elleni védelem.
1.11. * Az üzemeltető a biztonsági jelentés egyes tartalmi elemeit egyéb vonatkozó uniós és hazai szabályozásnak megfelelő dokumentum felhasználásával is bemutathatja, amennyiben az megfelel a jelen rendelet követelményeinek.
2. Formai követelmények
2.1. * A biztonsági jelentést írásban kell elkészíteni és az iparbiztonsági hatóság részére elektronikus úton kell benyújtani. A térképet és helyszínrajzokat a méretarány feltüntetésével elektronikusan (AutoCAD vagy GeoPDF formátumban) kell benyújtani.
2.2. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem alaprajza (vázlata) vagy helyszínrajza kellő méretarányban tartalmazza annak egész területét és annak minden veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményét és a veszélyeztetett területeket.
2.3. A biztonsági jelentések (kiegészítések) formai követelményei minden esetben azonosak.
1. Tartalmi követelmények
1.1. * A biztonsági elemzés tartalmi követelményei megegyeznek a 3. melléklet 1. pontjában foglalt követelményekkel, az 1.5., az 1.8. és az 1.10. pont, továbbá az 1.2.8. és az 1.6.5. alpont kivételével.
1.2. * A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, vagy a veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény építési engedélyezési eljárásával (beleértve a bővítést is) egy időben az iparbiztonsági hatósághoz benyújtandó biztonsági elemzés tartalma:
a) * a 3. melléklet 1.2.; 1.3.2. a), b); 1.3.3.; 1.3.5.; 1.3.6.; 1.4.; 1.6. – az 1.6.5. alpont kivételével – az építési stádiumban előre látható szinten; 1.7. a tervezett felszerelések és infrastruktúra; 1.9.;
b) a technológiában alkalmazott biztonsági megoldások (kémiai technológiai, gépészeti és iránytechnikai) értékelése;
c) a tervezési filozófia bemutatása azon létesítmények esetében, ahol veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszéllyel lehet számolni. A dokumentációnak része lehet:
ca) a felhasznált szerkezeti anyag kiválasztása,
cb) az alapozás tervezése,
cc) nagy nyomáson és magas hőmérsékleten üzemelő berendezések tervezése,
cd) a méretezés,
ce) a statikai megfontolások,
cf) a külső behatás elleni védelem.
2. Formai követelmények
A biztonsági elemzés formai követelményei megegyeznek a 3. melléklet 2. pontjában foglalt formai követelményekkel.
1. Tartalmi követelmények
1.1. * A küszöbérték alatti üzem és környezetének bemutatása: a tartalmi követelmények megegyeznek a 3. melléklet 1.2. pont 1.2.1–1.2.2. és az 1.2.7. alpontjában foglalt követelményekkel, továbbá az 1.3. pont 1.3.1–1.3.5. és 1.3.7. alpontjában foglalt követelményekkel.
1.2. *
1.3. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés és a hatások csökkentésére irányuló tevékenység erő- és eszközrendszerének leírása. Ezen belül:
1.3.1. a védekezésbe bevont szervezetek, erők
a) a veszélyhelyzeti irányító szervezet, a védekezési tevékenységet elindító, a védekezést irányító és más megjelölt, feladat- és hatáskörrel bíró személyek neve, beosztása és elérhetőségi adatai, a külső szervekkel kapcsolatot tartó, valamint a külső védelmi tervvel, a veszélyhelyzeti értesítéssel és adatszolgáltatással kapcsolatos üzemi tevékenységet végző személyek neve, beosztása és elérhetőségi adatai,
b) a védekezésbe bevonható belső erők (a riasztást, a védekezést, mentést, a következmények csökkentését stb. végző végrehajtó szervezetek),
c) a védekezésbe bevonható külső erők;
1.3.2. a veszélyes tevékenységhez kapcsolódó és a veszélyhelyzeti feladatok ellátását szolgáló alap és tartalék infrastruktúra, a súlyos balesetek elleni védekezésbe bevonható eszközök, berendezések és anyagok összefoglaló bemutatása a lényeges jellemzők meghatározásával. A bemutatásnál legalább az alábbiakra ki kell térni:
a) közművek, elektromos és más energiaforrások, tartalék elektromos áramellátás (veszélyhelyzeti ellátás is),
b) vízellátás, tűzoltóvíz hálózat,
c) a veszélyhelyzeti vezetési létesítmények,
d) a vezetőállomány veszélyhelyzeti értesítésének eszközrendszere,
e) az üzemi dolgozók veszélyhelyzeti riasztásának eszközrendszere,
f) a veszélyhelyzeti híradás eszközei és rendszerei,
g) a távérzékelő rendszerek,
h) a kimenekítéshez kapcsolódó létesítmények,
i) az irányítást, a helyzet értékelését és a döntések előkészítését segítő technikai infrastruktúra, informatikai rendszerek,
j) a védekezésbe bevonható belső erők eszközei (riasztást, mentés, védekezés, következmények csökkentésének stb. eszközei)
– rendszeresített egyéni védőeszközei,
– rendszeresített szaktechnikai eszközei,
k) a védekezésbe bevonható külső erők eszközei.
1.4. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti hatások elleni védekezéssel kapcsolatos feladatok:
a) a védekezésért felelős személyek és feladataik megnevezése, bemutatása;
b) mentési tevékenység irányításának ismertetése;
c) az üzemben feltárt súlyos baleseti eseménysorokhoz kapcsolódó, minden károsító hatásra (hősugárzás, robbanás okozta túlnyomás és repeszhatás, mérgezés) vonatkozó védekezési, kárelhárítási feladat, védelmi intézkedés meghatározása a beavatkozás egyes mozzanataihoz rendelhető időtartamok megadásával:
ca) súlyos baleset észlelése, a rendellenességek jelzése,
cb) védekezésben érintettek értesítésének módja, sorrendje,
cc) belső és külső erők riasztása és az együttműködés bemutatása,
cd) felderítés; vegyi kimutatás tervezése,
ce) élet és anyagi javak mentése,
cf) beavatkozás, kárelhárítás, mentesítés végzése,
cg) az üzem környezetében kialakult veszélyhelyzet elhárításához szükséges segítségnyújtás lehetőségei és feltételei,
ch) * súlyos balesetet követően a környezet helyreállítása és megtisztítása;
d) az üzemi dolgozók védelme érdekében hozott intézkedések, beleértve a riasztásuk és a riasztás vételét követő magatartási rendszabályokat, a munka biztonságos szüneteltetésének, a kimenekítésnek, a gyülekezésnek a feltételeit;
e) annak bemutatása, hogy a védelmi intézkedések arányban állnak a küszöbérték alatti üzem veszélyeztetésével;
f) a feltárt súlyos balesetekhez kapcsolódó kárelhárítási feladatok végrehajtása feltételeinek bemutatása; a szükséges és rendelkezésre álló belső és külső erők és eszközök összevetése teljesítménymutatók alapján.
1.5. * A külső védelmi tervhez kapcsolódó feladatok leírása, amennyiben külső védelmi terv készítését az iparbiztonsági hatóság előírja:
a) a külső védelmi terv beindításáért felelős szervezet riasztásának módja, a riasztáskor közlendő információk, a helyzet kialakulását követő részletes információk tartalma, és az információk átadásának módja,
b) * a küszöbérték alatti üzem környezetében kialakult veszélyhelyzet elhárításához a segítségnyújtás lehetőségei és annak feltételei.
E pont szerinti adatokat a külső védelmi terv elkészítését követően, a súlyos káresemény elhárítási tervfelülvizsgálata során kell szerepeltetni.
1.6. A védekezési tevékenységben érintett személyek felkészítésével kapcsolatos feladatok bemutatása.
1.7. Az irányítási rendszer bemutatása: a tartalmi követelmények megegyeznek a 3. melléklet 1.1. pontjában foglalt követelményekkel.
1.8. A súlyos káresemény elhárítási tervnek tartalmaznia kell az elkészítésébe bevont szervezetek megnevezését.
2. Formai követelmények
A súlyos káresemény elhárítási terv formai követelményei megegyeznek a 3. melléklet 2. pontjában foglalt formai követelményekkel.
1. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem által okozott veszélyeztetettség minősítése
1.1. * A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem biztonsági színvonala alapvető mutatóit a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés tartalmazza. Az iparbiztonsági hatóság ezek alapján minősíti a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem által okozott veszélyeztetettséget.
1.2. * A veszélyeztetettség értékelésének és minősítésének alapja egy, a kockázatot és a hatások értékelését figyelembe vevő módszer, amely a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetből adódó következményeknek, valamint a bekövetkezés valószínűségének együttes figyelembevételével határozza meg a veszélyeztetést. Az iparbiztonsági hatóság az engedélyezési és a felügyeleti tevékenysége során, a meghatározott minősítési követelményekkel összevetve minősíti a veszélyes tevékenységet. A veszélyeztetettség értékelése alapján kiadott iparbiztonsági engedély szolgáltat alapot a településrendezési tervezéshez.
1.3. * Az iparbiztonsági hatóság felülvizsgálata a következő szempontokra terjed ki:
a) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem azonosítása és a veszélyes anyagok leltára, különös tekintettel a technológiában lévő anyagokra,
b) a súlyos baleseti veszélyt jelentő létesítmények meghatározása az üzemen belül,
c) a lehetséges súlyos baleset elemző-feltárási folyamatának elemei (függetlenül az elemzés módszerétől):
ca) eseménysorok, okok, körülmények, összefüggések meghatározása, beleértve a lehetséges súlyos balesetet eredményező közvetlen eseményeket és végeseményt,
cb) gyakorisági értékek (frekvenciák) meghatározása,
d) a veszélyes anyagnak a súlyos balesethez vezető események során a rendszerből való kijutása feltételeivel és körülményeivel, és a veszélyes anyagban káros folyamatot kiváltó (iniciáló) hatással összefüggésben
da) azon hibahelyek jellegének és geometriai jellemzőinek (rés, lyuk, alak, méret stb.) meghatározása, amelyeken keresztül a veszélyes anyag kibocsátása megvalósulhat,
db) a kiszabaduló veszélyesanyag-mennyiség kiszámításához szükséges állapotjellemzők, az anyagösszetétel és az időtényező, továbbá az iniciáló hatás jellemzőinek meghatározása,
dc) a feltételezhetően kiszabaduló anyagmennyiség kiszámítására szolgáló kibocsátási modell (számítási eljárás) meghatározása, a kijutó anyag mennyiségének kiszámítása, a járulékos mechanikai romboló hatás jellegének meghatározása,
e) a technológiai rendszer és annak biztonságos működtetésével kapcsolatos műszaki-technikai rendszerek,
f) az azonosított veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset lehetséges következményei értékelésével összefüggésben
fa) a súlyos baleset kialakulási feltételeinek meghatározása (beleértve a feltételezett időjárási tényezők, az anyagi állandók és egyéb kiindulási együtthatók),
fb) a veszélyes hatások terjedésének bemutatása és értelmezése,
fc) a vizsgálat tárgyának (lakosság, környezet vagy természeti értékek) a súlyos baleseti hatásokkal szembeni érzékenységének bemutatásához használt kiindulási mutatók, számítási módszerek, modellek helyes alkalmazása,
fd) a kiindulási feltételezések igazolhatóak-e, nem tartalmaznak-e a kelleténél kedvezőbb körülményeket.
1.4. * Az üzemeltető a biztonsági jelentésben, biztonsági elemzésben azonosított veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset bekövetkezése valószínűségének gyakorisága és következményeinek súlyossága alapján a veszélyeztetett terület minden pontjára meghatározza az egyéni és a társadalmi kockázat mértékét, valamint kijelölheti a veszélyességi övezet határait. Az iparbiztonsági hatóság felülvizsgálja azt, hogy az üzemeltető, a kockázatok meghatározásakor a megfelelő kiindulási mutatókat, számítási módszereket helyesen alkalmazta-e, az alkalmazott feltételezések igazolhatóak-e.
1.5. * Az egyéni kockázat elfogadhatóságának feltétele
Az iparbiztonsági hatóság a veszélyeztetett területen élő lakosság veszélyeztetettségének megítélésére elsősorban az egyéni kockázat mértékét veszi alapul. Az elfogadhatóság feltétele:
a) Elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterület olyan övezetben fekszik, ahol veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében történő halálozás egyéni kockázata nem éri el a 10–6 esemény/év értéket.
b) * Feltételekkel elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterületen a halálozás egyéni kockázata 10–6 esemény/év és 10–5 esemény/év között van. Ekkor az iparbiztonsági hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy hozzon intézkedést a tevékenység kockázatának ésszerűen kivitelezhető mértékű csökkentésére, és olyan, a súlyos balesetek megelőzését és következményei csökkentését szolgáló biztonsági intézkedések feltételeinek biztosítására, amelyek a kockázat szintjét csökkentik.
c) * Nem elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterületen a halálozás egyéni kockázata meghaladja a 10–5 esemény/év értéket. Ha a kockázat a településrendezési intézkedéssel nem csökkenthető, az iparbiztonsági hatóság kötelezi az üzemeltetőt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére.
1.6. A társadalmi kockázat elfogadhatóságának feltétele
1.6.1. * A társadalmi kockázat kiszámításakor nem csak a veszélyeztetett területen élő lakosságot, hanem az ott jelentős számban időszakosan tartózkodó embereket (például munkahelyen, bevásárlóközpontban, iskolában, szórakoztató intézményben stb.) is figyelembe kell venni. Minél több embert érint a halálos hatás, a társadalmi kockázat annál kevésbé elfogadható. Így az egyéni kockázati szintekállandó értékeivel ellentétben, a társadalmi kockázati szintet csak a halálos áldozatok várható számának függvényeként lehet meghatározni. A társadalmi kockázatot az üzemeltető következő ábrán bemutatott F–N görbe szemlélteti.
Az F–N görbe x-tengelye a halálozások számát (N) jelöli. A halálozások számát logaritmikus skálán kell megjeleníteni, és a legkisebb megjelenített érték 1 legyen. Az F–N görbe y-tengelye az N vagy annál több ember halálával járó balesetek összegzett gyakoriságát jelenti. E halmozott gyakoriságot logaritmikus skálán kell megjeleníteni, és a legkisebb megjelenített érték 10–9 1/év legyen.
A társadalmi kockázat feltétel nélkül elfogadható, ha F<(10–5xN–2) 1/év, ahol N>=1.
A társadalmi kockázat feltétellel fogadható el, ha minden F<(10–3xN–2) 1/év, és F>=(10–5xN–2) 1/év tartomány közé esik, ahol N>=1. Ebben az esetben a tevékenység kockázatának csökkentése érdekében az iparbiztonsági hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy gondoskodjon olyan megelőző biztonsági intézkedésekről (riasztás, egyéni védelem, elzárkózás stb.), amelyek a kockázat szintjét csökkentik.
Nem elfogadható szintű a veszélyeztetettség, ha F>=(10–3xN–2) 1/év, ahol N>=1. Ebben az esetben, ha a kockázat más eszközökkel nem csökkenthető, az iparbiztonsági hatóság kötelezi az üzemeltetőt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére.
1.6.2. A társadalmi kockázat számítása során figyelmen kívül hagyhatók:
a) azon gazdálkodó szervezetek munkavállalói, akik feladata az üzem üzembiztonságának fenntartása (karbantartás, hibaelhárítás), akik részt vesznek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kezelésében, elhárításában, konkrét feladattal rendelkeznek a beavatkozás végrehajtása során (például őrző-védő szolgálat, létesítményi tűzoltóság stb.);
b) azon gazdálkodó szervezetek munkavállalói, amely gazdálkodó szervezetek az adott veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területén bérleménnyel rendelkeznek, amelyek az üzem területén folyamatos megbízással (rendszeresen, időszakos jelleggel) tevékenységet végeznek (például nagyberuházások kivitelezői, alvállalkozók), amennyiben az adott veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemmel egységes biztonsági irányítási rendszer szerint működnek, az adott veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem dolgozóival azonos felkészítésben, oktatásban részesültek, a gyakorlatok végrehajtásában részt vettek, azonos eljárásrendet működtetnek a súlyos ipari baleset esetére, és a riasztás, egyéni védelem, elzárkózás feltételei szükség szerint biztosítottak;
c) ipari parkon belüli, a társadalmi kockázat által érintett azon gazdálkodó szervezetek munkavállalói, amelyeket az ipari parkba települt veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője megismerteti saját biztonsági irányítási rendszerével, bevonja a belső védelmi terve oktatásába és – amennyiben szükséges – a terv gyakoroltatásába, figyelembe veszi a riasztási feladatainak teljesítése során, és a külső szervekkel való kapcsolattartáskor;
d) az üzemeltető az érintett ipari park üzemeltetőjével kötött megállapodásában rögzítheti a c) pontban meghatározott feladatait; abban az esetben, ha az ipari park üzemeltetője nem kíván megállapodni a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemmel, akkor a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetőjének a társadalmi kockázat által érintett gazdálkodó szervezetekkel kell megállapodást kötnie.
1.6.3. Amennyiben az üzemeltető a számítás során az 1.6.2. pontban meghatározottak szerint figyelmen kívül hagy bizonyos munkavállalókat, úgy annak eredményét külön F–N görbén be kell mutatni.
1.6.4. * Az 1.6.2. pontban meghatározott feltételek teljesítésének ellenőrizhetőségét az iparbiztonsági hatóság részére biztosítani kell. Amennyiben e feltételek nem teljesülnek, e munkavállalókat a társadalmi kockázati görbe számításakor figyelembe kell venni.
1.7. * A környezetterheléssel járó súlyos balesetből származó veszélyeztetés elfogadhatóságának feltétele:
a) a technológia műszaki kialakítása garantálja a környezetre veszélyes anyagok környezetbe jutó mennyiségének korlátozását, és az erre vonatkozó technológiai szabályzók rendelkezésre állnak,
b) a kikerült környezetre veszélyes anyag összegyűjtését, mentesítését vagy más módon történő ártalmatlanítását tartalmazó technológiai szabályzók rendelkezésre állnak,
c) a környezeti kárelhárítási eljárások anyagi-technikai és személyi feltétele biztosított, és
d) az üzem kárelhárító szervezete felkészült a környezeti kárelhárítási feladatok végzésére, és e feladatokat terv szerint rendszeresen gyakorolja.
2. A veszélyességi övezetben történő fejlesztésre vonatkozó állásfoglaláshoz kapcsolódó általános követelmények
2.1. * A 29. § (1) bekezdésében megjelölt bizottság állásfoglalásához a kiinduló adatokat az iparbiztonsági hatóság által felülvizsgált biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés szolgáltatja. Az üzemeltető a biztonsági jelentésben, vagy a biztonsági elemzésben a veszélyeztetett terület minden pontjára meghatározhatja a sérülések egyéni kockázatát. Az így kialakított veszélyességi övezetet belső, középső és külső zónára oszthatja.
a) Belső zóna: a sérülés egyéni kockázata meghaladja a 10–5 esemény/év értéket.
b) Középső zóna: a sérülés egyéni kockázata 10–5 és 10–6 esemény/év értékek között alakul.
c) Külső zóna: a sérülés egyéni kockázata nem éri el a 10–6 esemény/év értéket, de nagyobb mint 3x10–7.
2.2. * A zónákban történő fejlesztésekről kialakított állásfoglalások meghozatala során az iparbiztonsági hatóság az alábbiakat veszi figyelembe:
a)
| Az építmény jellege | Belső zóna | Középső zóna | Külső zóna | ||
| A. | Lakóház, szálloda, nyaralók | A fejlesztés nem ajánlott. | Az engedélyezés a halálozás társadalmi kockázatának részletes vizsgálatán alapuló egyedi feltételekhez kötött. | A fejlesztés megengedett. | |
| B. | Munkahelyek, parkolók | Az engedélyezés a halálozás társadalmi kockázatának részletes vizsgálatán alapuló egyedi feltételekhez kötött. | A fejlesztés megengedett. | A fejlesztés megengedett. | |
| C. | Kiskereskedelmi üzletek, kis közösségi létesítmények, szabadidőközpontok | Az engedélyezés a halálozás társadalmi kockázatának részletes vizsgálatán alapuló egyedi feltételekhez kötött. | Az engedélyezés a halálozás társadalmi kockázatának részletes vizsgálatán alapuló egyedi feltételekhez kötött. | A fejlesztés megengedett. | |
| D. | Tömegtartózkodásra szolgáló építmények | A fejlesztés nem ajánlott. | Az engedélyezés a halálozás társadalmi kockázatának részletes vizsgálatán alapuló egyedi feltételekhez kötött. | Az engedélyezés a halálozás társadalmi kockázatának részletes vizsgálatán alapuló egyedi feltételekhez kötött. | |
| E. | Közterületek, főközlekedési útvonalak | Az engedélyezés a halálozás társadalmi kockázatának részletes vizsgálatán alapuló egyedi feltételekhez kötött. | Az engedélyezés a halálozás társadalmi kockázatának részletes vizsgálatán alapuló egyedi feltételekhez kötött. | A fejlesztés megengedett. |
b) Az állásfoglalás kialakítása során figyelembe kell venni, hogy az a) pontban felsorolt építmények és a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek között megfelelő távolságot kell biztosítani.
2.3. A fenti csoportosítás alól az alábbi kivételeket kell figyelembe venni:
| Az építmény jellege | Kivételek | ||
| A. | Lakóépület, kereskedelmi szálláshely, nyaraló | 1. Ha a lakóház háromnál kevesebb lakást foglal magába vagy ha kereskedelmi szálláshely 10 főnél kisebb férőhelyes, a B. kategóriába kell sorolni. 2. Idős vagy fogyatékos személyeknek épült lakóházakat, közösségi otthonokat a C. kategóriába kell sorolni. 3. Ötszintes vagy magasabb házakat a D. kategóriába kell sorolni. | |
| B. * | Munkahely, parkoló | 1. Ha 200 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű a parkoló vagy más létesítmények tartoznak hozzá, a C. kategóriába kell sorolni. 2. A 100 főnél több személyt befogadó, vagy 3 szintesnél magasabb kereskedelmi vagy ipari épületet, munkahelyet, vagy mozgássérülteknek készült ipari vagy kereskedelmi építményeket, munkahelyeket a C. kategóriába kell sorolni. | |
| C. | Kiskereskedelmi üzlet, kis befogadóképességű közösségi létesítmény, szabadidős létesítmény | 1. A 250 m2-nél kisebb kisipari célú, 100 m2-nél kisebb közösségi épületek és szabadidőközpontok a B. kategóriába tartoznak. 2. Az 5000 m2-nél nagyobb épületek a D. kategóriába tartoznak. 3. A nyitott terű létesítmények, ahol alkalmanként 1000-nél több ember lehet jelen (piac, stadion stb.), a D. kategóriába tartoznak. |
2.4. * Ha a tervezett fejlesztés jellege nem szerepel a táblázatban, akkor az iparbiztonsági hatóság által összehívott bizottság dönt arról, hogy az jellegében, érzékenységében mely kategóriához áll a legközelebb.
3. A belső védelmi terv minősítése
3.1. * Az iparbiztonsági hatóság felülvizsgálja az üzemeltető által benyújtott belső védelmi tervet. Ennek során megvizsgálja, hogy a belső védelmi tervben meghatározott védelmi intézkedések arányban állnak-e a biztonsági jelentésben vagy a biztonsági elemzésben meghatározott veszélyeztető hatásokkal, továbbá megvizsgálja, hogy a tervezett intézkedésekben megjelölt feladatok végrehajtásának megvannak-e a feltételei. A feladatok és a feltételek realitását az iparbiztonsági hatóság helyszíni vizsgálattal is ellenőrzi.
3.2. * Az iparbiztonsági hatóság felülvizsgálja azt, hogy a belső védelmi terv a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek minden feltárt károsító hatása következményeinek hatékony csökkentésére reálisan végrehajtható feladatokat tartalmaz-e. Megvizsgálja a biztonsági jelentésben vagy a biztonsági elemzésben feltárt veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeit és e balesetek következményeinek értékelését. Ellenőrzi azt, hogy a belső védelmi tervben megjelölt intézkedések lefedik-e a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen belül feltételezett minden károsító hatást. Megfelelőnek minősíthető az a belső védelmi terv, amelyben az üzemeltető megfelelő intézkedést tervez a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek valamennyi károsító hatásának csökkentésére.
3.3. * Az iparbiztonsági hatóság felülvizsgálja azt, hogy a belső védelmi tervben megjelölt irányító szervezet alkalmas-e a védelmi intézkedésekben megjelölt feladatok hatékony irányítására, rendelkezik-e a feladatai ellátásához szükséges híradással, valamint a helyzetről szóló információkat biztosító és döntés-előkészítő rendszerekkel.
3.4. * Az iparbiztonsági hatóság felülvizsgálja azt, hogy a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek károsító hatásai fajtájának és volumenének megfelelő számú és rendeltetésű erő és eszköz van-e a tervben megjelölve. Ennek során felméri a szervezetek – hiteles források alapján kiszámítható – teljesítménymutatóit, és ezeket összeveti a kárcsökkentő tevékenység nagyságrendjével. Megfelelőnek minősíthető az a belső védelmi terv, amelyben a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen belüli kárcsökkentő tevékenység – az élet, az egészség és a környezet megóvása követelményeinek megfelelően – reális idő alatt elvégezhető.
3.5. * Az iparbiztonsági hatóság felülvizsgálja azt, hogy a belső védelmi tervben megjelölt szervezetek az alaprendeltetésükben meghatározott feladataiknak megfelelő szakfelszereléssel és egyéni védőfelszereléssel rendelkeznek-e, és ezek műszaki állapota lehetővé teszi-e az alkalmazásukat. Hasonlóképpen ellenőrzi azt, hogy a feladataikra való felkészítésük, és az előírt rendben való gyakoroltatásuk dokumentáltan megtörtént-e.
3.6. A belső védelmi terv gyakorlat elfogadhatónak tekinthető, amennyiben a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője a gyakorlat során a belső védelmi tervben meghatározott súlyos baleseti eseménysorok legalább egyikét a tervben meghatározottak szerint gyakoroltatja az arra kioktatottakkal és a gyakorlat során a gyakorlatban részt vevők a tervben meghatározottak szerint cselekednek, továbbá nem tapasztalható semmilyen körülmény, ami egy feltételezett baleset során annak ki menetelét negatív irányba terelhetné. A tervben megjelölt szervezetekegészét gyakoroltató háromévente esedékes gyakorlat elfogadhatóságához szükséges továbbá, hogy a tervben megjelölt szervezetek egésze részt vegyen a gyakorlaton.
4. A külső védelmi terv minősítése
4.1. * Az iparbiztonsági hatóság felülvizsgálja a külső védelmi tervet. Ennek során megvizsgálja, hogy a külső védelmi tervben meghatározott védelmi intézkedések arányban állnak-e az üzemeltető által megadott veszélyeztető hatásokkal, továbbá megvizsgálja, hogy a tervezett intézkedésekben megjelölt feladatok végrehajtásának megvannak-e a feltételei.
4.2. * Az iparbiztonsági hatóság felülvizsgálja azt, hogy a külső védelmi terv a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek minden feltárt károsító hatása következményeinek hatékony csökkentésére reálisan végrehajtható feladatokat tartalmaz-e. Ellenőrzi azt, hogy a külső védelmi tervben megjelölt intézkedések lefedik-e a biztonsági jelentésben, biztonsági elemzésben, vagy a súlyos káresemény elhárítási tervben leírt, a települést esetlegesen érintő károsító hatásokat. Megfelelőnek minősíthető az a külső védelmi terv, amelyben a készítő minden, az üzemeltető által megadott károsító hatás csökkentésére megfelelő intézkedést tervez a lakosság és a környezet védelmére.
4.3. * Az iparbiztonsági hatóság felülvizsgálja, hogy a külső védelmi tervben megjelölt irányító szervezet alkalmas-e a védelmi intézkedésekben megjelölt feladatok hatékony irányítására, rendelkezik-e a feladatai ellátásához szükséges híradással.
4.4. * Az iparbiztonsági hatóság felülvizsgálja azt, hogy a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset károsító hatásai fajtájának és volumenének megfelelő számú és rendeltetésű erő és eszköz van-e a külső védelmi tervben megjelölve. Ennek során felméri a szervezetek – hiteles források alapján kiszámítható – teljesítménymutatóit, és ezeket összeveti a kárcsökkentő tevékenység nagyságrendjével. Megfelelőnek minősíthető az a külső védelmi terv, amelyben a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen, vagy a küszöbérték alatti üzemen kívüli kárcsökkentő tevékenység – az élet, az egészség és a környezet megóvása követelményeinek megfelelően – reális idő alatt elvégezhető.
4.5. * Az iparbiztonsági hatóság megvizsgálja, hogy a külső védelmi tervben megjelölt szervezetek részére megfelelő szakfelszerelés és egyéni védőfelszerelés lett-e tervezve, továbbá a külső védelmi tervek előírt rendben való gyakoroltatása dokumentáltan megtörtént-e.
5. A súlyos káresemény elhárítási terv vizsgálata és minősítése, az elfogadhatóság feltételei
5.1. * Az iparbiztonsági hatóság értékeli az üzemeltető által benyújtott súlyos káresemény elhárítási tervet. Ennek során megvizsgálja a feltárt veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek és a balesetek lehetséges következményeinek értékelését. Megvizsgálja, hogy a tervben meghatározott védelmi intézkedések arányban állnak-e a bemutatott veszélyeztető hatásokkal, továbbá megvizsgálja, hogy a tervezett intézkedésekben megjelölt feladatok végrehajtásának megvannak-e a feltételei. A feladatok és a feltételek realitását az iparbiztonsági hatóság helyszíni vizsgálattal is ellenőrzi.
5.2. * A küszöbérték alatti üzem által okozott veszélyeztetés vizsgálatának szempontjai
Az iparbiztonsági hatóság felülvizsgálja a veszélyelemzés során alkalmazott módszereket és kiindulási mutatókat, ezen belül azt, hogy
a) az üzemeltető a következmények értékelésekor a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset feltételeihez, a veszélyes hatások terjedéséhez és a vizsgálat tárgyának (lakosság, környezet vagy természeti értékek) a hatásokkal szembeni érzékenységéhez a megfelelő kiindulási mutatókat, számítási módszereket, modelleket helyesen alkalmazta-e,
b) a kiindulási feltételezések igazolhatóak-e, nem tartalmaznak-e a kelleténél kedvezőbb körülményeket.
5.3. A küszöbérték alatti üzem által okozott veszélyeztetés minősítésének szempontjai
5.3.1. Az üzemeltető a súlyos káresemény elhárítási tervben elemzi és bemutatja az azonosított veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset lehetséges következményeit.
5.3.2. * Az iparbiztonsági hatóság a lakosság veszélyeztetettségének megítélésére elsősorban a lehetséges súlyos balesetek következményeinek mértékét veszi alapul, ahol elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent,
a) ha a lakóterületen a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében halálos hatás (tűzhatás, mérgezési hatás, túlnyomás) nem várható, és
b) ha ilyen hatások közösségi létesítményeket, tömegtartózkodásra szolgáló építményeket nem érintenek.
5.3.3. * Halálos hatást jelent:
a) tűzhatás tekintetében:
aa) 8 kW/m2 értéket elérő vagy meghaladó hőfluxus,
ab) gőztűz esetében az alsó robbanási határ felét elérő, vagy meghaladó veszélyes anyag koncentráció,
ac) 1%-ot elérő, vagy meghaladó probit alapú elhalálozási valószínűség;
b) mérgezési hatás tekintetében:
ba) az ERPG 3 értéket, vagy a visszafordíthatatlan egészségkárosodásra vonatkozó nemzetközi szakirodalomban szereplő mértéket elérő, vagy meghaladó veszélyes anyag koncentráció,
bb) 1%-ot elérő vagy meghaladó probit alapú elhalálozási valószínűség;
c) túlnyomás tekintetében 10 kPa értéket elérő vagy meghaladó léglökési hullám.
5.3.4. * A környezetterheléssel járó súlyos balesetből származó veszélyeztetést az 1.7. pontban bemutatottak szerint kell értékelni.
5.4. * Az iparbiztonsági hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy hozzon olyan biztonsági intézkedéseket, amelyek a veszélyeztetés szintjét csökkentik, ha a lakóterület, közösségi létesítmény, tömegtartózkodásra szolgáló építmény olyan övezetben fekszik, ahol veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében halálos hatás (tűzhatás, mérgezési hatás, túlnyomás) kialakulhat. Ha a veszélyeztetés szintje nem csökkenthető, az iparbiztonsági hatóság kötelezi az üzemeltetőt a veszélyes tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére.
5.5. A védelmi intézkedések értékelése és minősítése
5.5.1. * Az iparbiztonsági hatóság megvizsgálja, hogy a súlyos káresemény elhárítási tervben megjelölt intézkedések lefedik-e a küszöbérték alatti üzemen belül feltételezett valamennyi károsító hatást, és hogy a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek minden feltárt károsító hatása következményeinek hatékony csökkentésére reálisan végrehajtható feladatokat tartalmaz-e. Megfelelőnek minősíthető az a súlyos káresemény elhárítási terv, amelyben az üzemeltető megfelelő intézkedést tervez a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek valamennyi károsító hatásának csökkentésére.
5.5.2. * Az iparbiztonsági hatóság felülvizsgálja azt, hogy a súlyos káresemény elhárítási tervben megjelölt irányító szervezet alkalmas-e a védelmi intézkedésekben megjelölt feladatok hatékony irányítására, rendelkezik-e a feladatai ellátásához szükséges híradással, valamint a helyzetről szóló információkat biztosító és döntés-előkészítő rendszerekkel.
5.5.3. * Az iparbiztonsági hatóság felülvizsgálja azt, hogy a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek károsító hatásai fajtájának és volumenének megfelelő számú és rendeltetésű erő és eszköz van-e a tervben megjelölve. Ennek során felméri a szervezetek – hiteles források alapján kiszámítható – teljesítménymutatóit, és ezeket összeveti a kárcsökkentő tevékenység nagyságrendjével. Megfelelőnek minősíthető az a súlyos káresemény elhárítási terv, amelyben az üzemen belüli kárcsökkentő tevékenység – az élet, az egészség és a környezet megóvása követelményeinek megfelelően – reális idő alatt elvégezhető.
5.5.4. * Az iparbiztonsági hatóság felülvizsgálja azt, hogy a súlyos káresemény elhárítási tervben megjelölt szervezetek az alaprendeltetésükben meghatározott feladataiknak megfelelő szakfelszereléssel és egyéni védőfelszereléssel rendelkeznek-e, és ezek műszaki állapota lehetővé teszi-e az alkalmazásukat. Ellenőrzi azt, hogy a feladataikra való felkészítésük, és az előírt rendben való gyakoroltatásuk dokumentáltan megtörtént-e.
5.5.5. * A súlyos káresemény elhárítási terv gyakorlat elfogadhatónak tekinthető, ha a küszöbérték alatti üzem üzemeltetője a gyakorlat során a súlyos káresemény elhárítási tervben meghatározott súlyos baleseti eseménysorok legalább egyikét a tervben meghatározottak szerint gyakoroltatja az arra kioktatottakkal és a gyakorlat során a gyakorlatban részt vevők a tervben meghatározottak szerint cselekednek, továbbá nem tapasztalható semmilyen körülmény, ami egy feltételezett baleset során annak kimenetelét negatív irányba terelhetné. A tervben megjelölt szervezetek egészét gyakoroltató háromévente esedékes gyakorlat elfogadhatóságához szükséges továbbá, hogy a tervben megjelölt szervezetek egésze részt vegyen a gyakorlaton.
6. A veszélyes anyagokkal foglalkozó és a küszöbérték alatti üzemek engedélyezéséhez és működtetéséhez kapcsolódó egyéb követelmények. *
6.1. A biztonsági jelentés, biztonsági elemzés és a súlyos káresemény elhárítási terv elkészítésével megbízott gazdálkodó szervezet köteles *
a) legalább egy fő
aa) felsőfokú műszaki végzettséggel,
ab) felsőfokú katasztrófavédelmi, polgári védelmi vagy tűzvédelmi szakmai képesítéssel és
ac) az a) pont aa) és ab) alpont szerinti szakterületen legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező szakembert foglalkoztatni,
b) * a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által való veszélyeztetés értékeléséhez az általánosan elismert nemzetközi gyakorlatban alkalmazott és a a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter által elfogadott szoftvert alkalmazni.
6.2. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője veszélyes ipari védelmi ügyintézőt köteles alkalmazni vagy megbízni, aki legalább középfokú műszaki végzettséggel, és
a) középszintű katasztrófavédelmi, polgári védelmi vagy tűzvédelmi szakmai képesítéssel vagy
b) veszélyes ipari védelmi ügyintézői képesítéssel rendelkezik.
6.3. A veszélyes ipari védelmi ügyintéző
a) * az iparbiztonsági hatósággal folyamatos kapcsolatot tart,
b) követi a vonatkozó jogszabályok változását,
c) * veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, esemény esetében a bekövetkező eseményről jelentést, tájékoztatást készít, gondoskodik továbbá azok iparbiztonsági hatóság részére történő megküldéséről,
d) * szervezi és értékeli a belső védelmi tervben foglaltak gyakoroltatását,
e) * a belső védelmi terv pontosításáról, felülvizsgálatáról és gyakoroltatásáról jegyzőkönyvet készít, amelyet megküld az iparbiztonsági hatóság részére, és
f) * részt vesz az iparbiztonsági hatósági ellenőrzéseken és a helyszíni szemléken.
6.4. * A belső védelmi terv elkészítésével megbízott gazdálkodó szervezet köteles legalább egy, a 6.1. a) pont szerinti szakembert alkalmazni.
6.5. * A veszélyes ipari védelmi ügyintéző alkalmazását vagy megbízását követően a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője 8 napon belül az iparbiztonsági hatóság felé bejelenti a veszélyes ipari védelmi ügyintéző nevét, telefonszámát.
1. Általános követelmények
1.1. A feltárt veszélyek elhárítására az üzemeltető belső védelmi tervet dolgoz ki. Ennek során a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos feladatokat módszeres elemzéssel feltárja, majd megjelöli a végrehajtásukkal kapcsolatos feltételeket, személyeket, erőket és eszközöket. A belső védelmi tervben meghatározott feladatok álljanak arányban a biztonsági jelentésben vagy biztonsági elemzésben leírt veszélyeztetéssel, és a meghatározott szervezetek, erők és eszközök pedig legyenek képesek a súlyos balesetek megelőzésére, következményeinek csökkentésére.
Az üzemeltető megteremti a tervben megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges mindennemű feltételt; megalakítja, felkészíti és a megfelelő eszközökkel felszereli a védekezésben érintett végrehajtó szervezeteket, létrehozza a védekezéshez szükséges üzemi infrastruktúrát.
1.2. A belső védelmi terv alaptervből, valamint a megjelölt veszélyhelyzeti feladatok végrehajtását előíró és más szükséges teendőket tartalmazó mellékletekből áll. E mellékletek átemelhetők más jogszabály alapján elkészített dokumentumokból, amennyiben így a belső védelmi terv az 1.1. pontban megadott követelményeknek eleget tesz.
1.3. A belső védelmi tervben megjelölt feladatok végrehajtásához biztosíthatók más jogszabály alapján létrehozott, e feladatok ellátására alkalmas erők és eszközök, amennyiben az a jogszabályban meghatározott feladataikat nem érinti, és azok az 1.1. pontban megadott követelményeknek is eleget tesznek.
2. Tartalmi követelmények
2.1. * A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés és a hatások csökkentésére irányuló tevékenység erő- és eszközrendszerének leírása. Ezen belül:
2.1.1. a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében kialakuló helyzetek
2.1.2. a védekezésbe bevont szervezetek, erők
a) a veszélyhelyzeti irányító szervezet, a védekezési tevékenységet elindító, a védekezést irányító és más megjelölt, feladat- és hatáskörrel bíró személyek neve, beosztása és elérhetőségi adatai, a külső szervekkel kapcsolatot tartó, valamint a külső védelmi tervvel, a veszélyhelyzeti értesítéssel és adatszolgáltatással kapcsolatos üzemi tevékenységet végző személyek neve, beosztása és elérhetőségi adatai,
b) a védekezésbe bevonható belső erők,
c) a védekezésbe bevonható külső erők;
2.1.3. a veszélyes tevékenységhez kapcsolódó és a veszélyhelyzeti feladatok ellátását szolgáló alap és tartalék infrastruktúra, a súlyos balesetek elleni védekezésbe bevonható eszközök, berendezések és anyagok összefoglaló bemutatása a lényeges jellemzők meghatározásával. A bemutatásnál legalább az alábbiakra ki kell térni:
a) közművek, elektromos és más energiaforrások, tartalék elektromos áramellátás (veszélyhelyzeti ellátás is),
b) vízellátás, tűzoltóvíz hálózat,
c) a veszélyhelyzeti vezetési létesítmények,
d) a vezetőállomány veszélyhelyzeti értesítésének eszközrendszere,
e) az üzemi dolgozók veszélyhelyzeti riasztásának eszközrendszere,
f) a veszélyhelyzeti híradás eszközei és rendszerei,
g) a távérzékelő rendszerek,
h) a kimenekítéshez kapcsolódó létesítmények,
i) az irányítást, a helyzet értékelését és a döntések előkészítését segítő technikai infrastruktúra, informatikai rendszerek,
j) a védekezésbe bevonható belső erők eszközei
– rendszeresített egyéni védőeszközei,
– rendszeresített szaktechnikai eszközei,
k) a védekezésbe bevonható külső erők eszközei.
2.2. * A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti hatások elleni védekezéssel kapcsolatos feladatok:
Ennek részei:
a) a védekezésért felelős személyek és feladataik megnevezése, bemutatása;
b) a mentési tevékenység irányításának ismertetése;
c) az üzemben feltárt súlyos baleseti eseménysorokhoz kapcsolódó, minden károsító hatásra vonatkozó védekezési, kárelhárítási feladat, védelmi intézkedés meghatározása a beavatkozás egyes mozzanataihoz rendelhető időtartamok megadásával:
ca) súlyos baleset észlelése, a rendellenességek jelzése,
cb) védekezésben érintettek értesítésének módja, sorrendje,
cc) belső és külső erők riasztása és az együttműködés bemutatása,
cd) felderítés; vegyi kimutatás tervezése,
ce) élet és anyagi javak mentése,
cf) beavatkozás, kárelhárítás, mentesítés végzése,
cg) az üzem környezetében kialakult veszélyhelyzet elhárításához szükséges segítségnyújtás lehetőségei és feltételei,
ch) * súlyos balesetet követően a környezet helyreállításának és megtisztításának tervezése.
d) az üzemi dolgozók védelme érdekében hozott intézkedések, beleértve a riasztásuk és a riasztás vételét követő magatartási rendszabályokat, a munka biztonságos szüneteltetésének, a kimenekítésnek, a gyülekezésnek a feltételeit;
e) a feltárt súlyos balesetekhez kapcsolódó kárelhárítási feladatok végrehajtási feltételeinek bemutatása;
a szükséges és rendelkezésre álló belső és külső erők és eszközök összevetése teljesítménymutatók alapján.
2.3. A külső védelmi tervhez kapcsolódó feladatok leírása:
a) a külső védelmi terv beindításáért felelős szervezet riasztásának módja, a riasztáskor közlendő információk, a helyzet kialakulását követő részletes információk tartalma, és az információk átadásának módja,
b) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetében kialakult veszélyhelyzet elhárításához a segítségnyújtás lehetőségei és annak feltételei,
c) * Az a) és b) alpont szerinti adatokat alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek esetében a külső védelmi terv elkészítését követően, a belső védelmi terv felülvizsgálata során kell szerepeltetni.
2.4. A védekezési tevékenységben érintett személyek felkészítésével kapcsolatos feladatok bemutatása.
3. Formai követelmények
A belső védelmi terv a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés részét képezi, így elkészítésénél az ott meghatározott formai követelmények irányadóak.
1. Tartalmi követelmények
1.1. A külső védelmi tervben meghatározott feladatok feleljenek meg a biztonsági jelentésben, biztonsági elemzésben vagy a súlyos káresemény elhárítási tervben leírt veszélyeztetésnek, a meghatározott szervezetek, erők és eszközök pedig legyenek képesek e feladatok ellátására.
1.2. A külső védelmi terv tartalma
1.2.1. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés és a káros hatások csökkentésére irányuló tevékenység leírása:
a) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében kialakuló helyzetek leírása, a káros hatások elleni védekezéssel kapcsolatos feladatok, a védekezésbe bevont szervezetek, erők és eszközök;
b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésbe bevonható települési infrastruktúra, berendezések és anyagok;
c) a lakosság, az anyagi javaik és a környezet védelme érdekében hozott intézkedések: *
ca) vezetési és együttműködési feladatok,
cb) a riasztás, figyelmeztetés és tájékoztatás,
cc) a kitelepítés, kimenekítés és elhelyezés,
cd) az elzárkóztatás,
ce) a lakosság egyéni védelmi és kimenekítő eszközökkel való ellátása,
cf) a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme,
cg) a kulturális javak, fontos vagyontárgyak védelme,
ch) a polgári védelmi szervek és szervezetek készenlétbe helyezése,
ci) a vegyi mentesítés,
cj) az ideiglenes helyreállítás,
ck) a tűzoltás,
cl) a híradás, valamint
cm) az áldozatokkal kapcsolatos tevékenység,
cn) * súlyos balesetet követően a környezet helyreállítása és megtisztítása.
1.2.2. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés irányítása:
a) a veszélyhelyzeti irányítás és együttműködés,
b) a súlyos balesetek elleni védekezéshez történő külső segítségkérés,
c) a védekezési tevékenységet elindító, a védekezést irányító és más megjelölt, feladat- és hatáskörrel bíró személyek neve, beosztása és elérhetőségi adatai,
d) az irányításhoz, a helyzet értékeléséhez és a döntések előkészítéséhez szükséges technikai infrastruktúra.
1.2.3. A lakosság tájékoztatásának feladatai a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset bekövetkezése után:
a) a tájékoztatás tartalma,
b) a lakosság tájékoztatásához szükséges eszközrendszer.
1.2.4. * Az iparbiztonsági hatóság tájékoztatásának feladatai:
a) a védelmi igazgatás szervei tájékoztatásának tartalma és eszközei,
b) * az iparbiztonsági hatóság tájékoztatásának tartalma és eszközei.
1.3. A külső védelmi terv részét képezheti más jogszabály alapján létrehozott védelmi tervnek, de önálló okmányként úgy kell kialakítani, hogy tartalma és végrehajthatósága megítélhető legyen.
2. Formai követelmények
2.1. A benyújtott térképnek (vázlatnak) a jó eligazodást biztosító méretarányúnak kell lennie. Ábrázolnia kell a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemet, vagy a küszöbérték alatti üzemet és a lehetséges baleseti hatások által érintett környező területeket. A méretarányt fel kell tüntetni. Nagy terjedési távolságok esetében különböző méretarányú térképeket is fel lehet használni.
2.2. A térképeken (vázlaton) ki kell emelni a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, vagy a küszöbérték alatti üzem megközelítési útvonalait, valamint a kimenekítési és egyéb, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset hatásai elleni védekezéssel kapcsolatos tevékenységek során igénybe vehető útvonalakat.
1. * A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek vonatkozásában az iparbiztonsági hatóság a polgármesterrel együttműködésben a lakosság részére tájékoztató kiadványt készít, amely a következőket tartalmazza:
1.1. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemről szóló információkat.
Ezek:
a) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem (gazdasági társaság) cégneve, székhelye,
b) az üzemeltető neve, a létesítmény címe,
c) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem tájékoztatásért felelős személy neve, beosztása, elérhetősége,
d) * tájékoztatás, hogy a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem e jogszabály alapján felső vagy alsó küszöbértékű,
e) annak kinyilatkoztatása, hogy az üzemeltető minden tőle elvárhatót megtett a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésére és a kialakult balesetek hatásainak mérséklésére.
1.2. A veszélyes tevékenységről és a lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetekről szóló információkat. Ezek:
a) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben folyó tevékenységek, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset szempontjából érintett veszélyes anyagok fajtája és aktuális mennyisége,
b) a veszélyes anyagok tulajdonságai, veszélyességi osztályuk, az esetleges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek során kialakuló egészség-, esetleg környezetkárosító hatások,
c) a lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kialakulása, a károsító hatások lehetséges területi eloszlása,
d) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem veszélyhelyzeti tevékenysége, és az elhárításban érintett felelős személyek, szervezetek, azok felkészültsége és felszereltsége.
1.3. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló információkat. Ezek:
a) a külső védelmi tervben leírtak rövid összefoglalása;
b) a település veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védelmét biztosító felelős személyek, szervezetek, azok felszereltsége és felkészültsége;
c) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek során kialakuló káros hatások elleni védekezés módjai, eszközei és a baleset során követendő magatartási szabályok, így:
ca) a lakosság riasztásának módszerei, eszközei, a riasztás jelzései (szirénajelek), a riasztásért felelős szervezetek és azok felkészültsége (a korábbi lakossági riasztási gyakorlatokra utalni kell),
cb) a riasztást követő lakossági tájékoztatás eszközei (helyi elektronikus és írott sajtó vagy más tájékoztatási formák), és a riasztást követő magatartási rendszabályok,
cc) a lakosságvédelem módszerei (elzárkózás, kitelepítés, kimenekítés, egyéni védőeszközök viselete), és a lakosság ebben való közreműködésének feladatai.
1.4. * A lakossági tájékoztató kiadvány tartalmazza továbbá:
a) * az iparbiztonsági hatóság elérhetőségi adatait, beleértve a hatósági elektronikus tájékoztató rendszer címét, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben lefolytatott utolsó hatósági ellenőrzés dátumának elérhetőségére vonatkozó információkat, valamint azt hogy hol szerezhető be kérésre részletes, releváns információ,
b) felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem esetén adott esetben azt, hogy az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának ipari balesetek országhatáron túli hatásairól szóló egyezmény értelmében felmerülhet országhatáron túli hatásokkal járó veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset lehetősége.
2. A tájékoztató kiadvány alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező személyek számára is érthetően, idegen szavak és kifejezések kerülésével készül el. Nemzetiségek által lakott településen a nemzetiség vagy nemzetiségek nyelvén is készül kiadvány. Olyan településen, ahol rendszeresen tartózkodnak idegen állampolgárok, ott a megfelelő idegen nyelven is készül tájékoztató kiadvány.
3. Az új veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem létesítése vagy már működő üzem fejlesztése előtt készülő tájékoztató kiadvány csak a jövőben létrehozandó települési erők és eszközök leírását tartalmazza. A veszélyes tevékenység megkezdését és a települési védelem lehetőségeinek kialakítását követően új tájékoztató kiadvány készül.
4. Elkészíthető a tájékoztató kiadvány színes, rövidített, de minden lényeges információt tartalmazó változata, amely – megfelelő módon való terjesztéssel – minden családhoz eljuttatható. A kiadvány e változata a helyi médiában is közzétehető.
5. *
6. * A biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés közzétételéről a közmeghallgatásról és a terület fejlesztésről szóló hirdetmény tartalma:
a) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem telepítési vagy működési helye, a veszélyes tevékenység rövid leírása, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, az üzem környezetében történő fejlesztés, projekt tárgya;
b) a biztonsági jelentés, vagy a biztonsági elemzés, vagy a fejlesztéshez kapcsolódó dokumentációk, tervek hol és milyen időpontokban tekinthető meg;
c) arról szóló felhívás, hogy a biztonsági jelentéssel, vagy a biztonsági elemzéssel, és a fejlesztéshez kapcsolódó dokumentációkkal, tervekkel kapcsolatosan a település jegyzőjénél írásbeli észrevételeket lehet tenni, megadva annak végső határidejét;
d) * a polgármester a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemmel kapcsolatosan milyen formában (személyesen vagy elektronikus úton), hol és mikor tart közmeghallgatást;
e) * az iparbiztonsági hatóság elérhetősége, kapcsolattartási adatai;
f) az engedélyezési eljárás ügyintézési határideje, valamint az eljárás lehetséges lezárásainak típusai, illetve további releváns információk.
7. * A külső védelmi terv közzétételéről szóló hirdetmény tartalma:
a) a külső védelmi terv hol és milyen időpontokban tekinthető meg;
b) arról szóló felhívás, hogy a megadott határidőig a külső védelmi tervvel kapcsolatosan a település jegyzőjénél írásbeli észrevételeket lehet tenni;
c) * az iparbiztonsági hatóság elérhetősége, kapcsolattartási adatai.
Az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről akkor küld jelentést az iparbiztonsági hatóságnak, ha az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül: *
1. Ha a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet legalább az 1. melléklet 1. és 2. táblázat 3. oszlopában közölt felső küszöbmennyiség 5%-nak megfelelő tömegű veszélyes anyag okozta.
2. Ha emberi életben és anyagiakban a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kárt okozott, így:
a) egy vagy több ember halálát okozta;
b) hat vagy több ember a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területén belül úgy sérült meg, hogy 24 órát meghaladó kórházi ellátásra szorult;
c) egy vagy több ember a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területén kívül úgy sérült meg, hogy 24 órát meghaladó kórházi ellátásra szorult;
d) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területén kívül egy vagy több lakóház lakhatatlanná vált;
e) emberek kimenekítésére vagy két órát meghaladó elzárkóztatására volt szükség (elzárkóztatás esetében a feltétel az, hogy az N x h > 500, ahol: N – az elzárkóztatott személyek száma, h – az elzárkóztatás időtartama órában);
f) közműszolgáltatások (ivóvíz, elektromos áram, gáz, távbeszélő) két órát meghaladó időtartamú szünetelése (a feltétel az, hogy az N x h > 1000, ahol: N – az érintett személyek száma, h – a szünetelés időtartama órában).
3. Ha a természeti környezetben a következő azonnali károsodás jött létre:
3.1. A szárazföldi élőhelyek végleges vagy tartós károsodása:
a) természetvédelmi oltalom alatt álló terület (különösen a védett természeti terület, Natura 2000 terület);
b) 0,5 ha vagy ennél nagyobb területű környezet- vagy természetvédelem szempontjából fontos élőhelyek ökológiai folyosók, természeti területek;
c) 10 ha vagy ennél nagyobb területű élőhelyek, beleértve a mezőgazdasági művelés alatt álló területeket is.
3.2. A felszíni vizek végleges vagy tartós károsodása:
a) 10 km-t meghaladó hosszúságú folyó, patak vagy csatorna;
b) 1 ha vagy ennél nagyobb területű tó vagy víztározó.
3.3. Felszín alatti vizek számottevő károsodása: 1 ha vagy ennél nagyobb területen.
4. Ha a következő anyagi károk keletkeztek:
a) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben bekövetkezett anyagi kár meghaladja a 2 millió EUR-t;
b) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területén kívül bekövetkezett anyagi kár meghaladja a 0,5 millió EUR-t.
5. Ha a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset államhatáron túli hatásokat okozott.
1. Bejelentő adatai
a) Üzem megnevezése:
b) * Üzem státusza (küszöbérték alatti üzem, alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem vagy felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem):
c) Üzem tevékenységi köre:
d) Telephely címe:
2. Az eseménnyel kapcsolatban nyilatkozattételre kijelölt kapcsolattartó adatai
a) Neve:
b) Beosztása:
c) Telefonszáma (mobil):
d) *
e) E-mail címe:
3. Esemény adatai
a) Kezdete (dátum, időpont):
b) Vége (dátum, időpont):
4. Esemény kialakulásának valószínűsíthető helye
5. Esemény kialakulásának valószínűsíthető oka:
6. Esemény által érintett üzemegység, technológia:
7. Esemény típusa (veszélyes anyaggal kapcsolatos tűz; veszélyes anyaggal kapcsolatos robbanás; mérgező, rákkeltő tulajdonságú veszélyes anyag kibocsátása; oxidáló, tűz- vagy környezetre veszélyes tulajdonságú veszélyes anyag kibocsátása):
8. * Eseményben részt vevő veszélyes anyag(ok) megnevezése, tulajdonsága (H-mondatok, halmazállapot) és mennyisége:
9. Esemény részletes leírása:
10. * Megtett intézkedések (veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény leállítása, belső védelmi terv életbeléptetése, védekezésben érintett szervek és más állami szervek értesítése, iparbiztonsági hatóság értesítése, egyéb üzemi intézkedés):
11. Intézkedések részletes leírása:
12. Esemény következménye, hatások
a) Sérültek száma (üzemi, külsős):
b) Elhunytak száma (üzemi, külsős):
c) Üzemi területen kívüli hatás (van, nincs):
d) Elzárkóztatás történt (igen, nem):
e) Kitelepítés történt (igen, nem):
1. Bejelentő adatai:
a) Üzem megnevezése:
b) Üzem státusza (küszöbérték alatti üzem, alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem vagy felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem):
c) Üzem tevékenységi köre:
d) Telephely címe:
2. A bejelentéssel kapcsolatban nyilatkozattételre kijelölt kapcsolattartó adatai:
a) Neve:
b) Beosztása:
c) Telefonszáma (mobil):
d) *
e) E-mail címe:
3. A veszélyes anyag megjelenési formái:
a) a veszélyes anyag normálüzemi feldolgozási, kezelési vagy a rendellenes működési körülmények során nem tervezett kikerülés esetén fennálló fizikai formája,
b) a veszélyes anyag sajátos tulajdonságai, különösen a súlyos baleset bekövetkezése esetén feltételezhető terjedési tulajdonságai, mint a molekulatömeg vagy a telített gőznyomás,
c) keverékek esetén az anyag(ok) maximális koncentrációja,
d) a veszélyes anyag elhelyezése és tárolása, csomagolása.
4. A veszélyes anyag egészségi, fizikai és környezeti veszéllyel kapcsolatos tulajdonságai:
a) fizikai és kémiai tulajdonságok (molekulatömeg, telített gőznyomás, egyedi toxicitás, forráspont, reaktivitás, viszkozitás, oldhatóság és más lényeges tulajdonságok),
b) egészségi és fizikai veszélyt előidéző tulajdonságok (reaktivitás, gyúlékonyság, toxicitás, további olyan tényezőkkel együtt, mint a szervezetre gyakorolt káros hatás módja, sérülési/halálozási arány és hosszú távú hatások, valamint – adott esetben – egyéb tulajdonságok),
c) környezeti veszélyt előidéző tulajdonságok (ökotoxicitás, perzisztencia, bioakkumuláció, hosszú távú környezeti terjedési potenciál, valamint – adott esetben – egyéb tulajdonságok),
d) amennyiben rendelkezésre áll, az anyag vagy keverék uniós besorolása,
e * ) információ az anyagra nézve egyedi üzemi feltételekről (hőmérséklet, nyomás és – adott esetben – egyéb feltételek), amelyek között a veszélyes anyagot tárolják, felhasználják és/vagy rendellenes működés és vagy esemény, súlyos baleset, tűz esetén feltételezhetően fennállhatnak.
