A Kormány a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 30. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a 122. § (3) és (4) bekezdése tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) * Az e rendeletben meghatározott hatósági ügyekben e rendelet vagy más jogszabály eltérő rendelkezése hiányában
a) első fokon: a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, a kormányablak (a továbbiakban együtt: közlekedési igazgatási hatóság), valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: Hivatal),
b) másodfokon: a fővárosi és megyei kormányhivatal
jár el.
(2) * Ezt a rendeletet a Magyarország joghatósága alól mentességet élvező személyekre és szervezetekre, a mentességet biztosító nemzetközi egyezményekre és a vonatkozó jogszabályokra figyelemmel kell alkalmazni.
(3) * A vezetésre jogosító okmányok helyszíni elvételére és visszavonására, az előzetes eredetiségvizsgálatra, a származás-ellenőrzési eljárásra és a jármű hivatalból indított forgalomból történő kivonására vonatkozó szabályok a Magyarországon működő diplomáciai és konzuli képviseletek tagjaira nem alkalmazhatóak.
(4) * A fővárosi és megyei kormányhivatal közúti közlekedési igazgatási feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § g)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja. A miniszter feladatai ellátásában a Hivatal közreműködik.
1/A. § * A megye területére kiterjedő illetékességgel a megyeszékhelyen működő járási hivatal hatáskörébe tartozik
a) a „P” és a „Z” betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadásával,
b) a külön jogszabályban meghatározott közúti közlekedési szolgáltatást végző járműre a szabványtól eltérő alapszínű (sárga) rendszámtábla kiadásával, és
c) a b) pont szerinti járművek üzemeltetési jellegével, annak változásával, üzembentartói és tulajdonjogának változásával
kapcsolatos feladatok ellátása.
1/B. § * Ha a jármű tulajdonosa az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, Magyarország területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erő, Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokság vagy ezek katonai vagy polgári személyi állományának tagja, valamint ezen állomány tagjának törvényben meghatározott hozzátartozója, a gépjárművel kapcsolatos közlekedési igazgatási eljárás lefolytatására a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, továbbá ha a tulajdonos székhelye, lakóhelye, szolgálati célú tartózkodási vagy elhelyezési helye
a) Baranya megye, Fejér megye, Somogy megye, Tolna megye vagy Zala megye területén van, a Veszprémi Járási Hivatal,
b) Győr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye, Vas megye vagy Veszprém megye területén van, a Pápai Járási Hivatal,
c) Bács-Kiskun megye, Békés megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Csongrád megye, Hajdú-Bihar megye, Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén van, a Szolnoki Járási Hivatal
is jogosult eljárni.
2. § * (1) E rendelet alkalmazásában:
1. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes más állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;
2. harmadik ország: az EGT-államon kívüli országok;
3. harmadik ország állampolgára:
3.1. a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, valamint
3.2. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó EGT-állam állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja;
4. használt jármű: az új járműnek nem minősülő jármű;
5. * lakcím: a természetes személy ügyfél lakóhelye, tartózkodási helye, mindezek hiányában szálláshelye;
6. nyilvántartás: a közúti közlekedési nyilvántartás;
7. Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II): az 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet által létrehozott információs rendszer;
8. szokásos tartózkodási hely:
8.1. az az ország, ahol az adott személy általában él, vagyis ahol egy naptári évben legalább 185 napot tölt személyes és foglalkozásával összefüggő kötöttségei miatt, vagy foglalkozási kötöttségekkel nem rendelkező személy esetében olyan személyes kötöttségei miatt, amelyek szoros kapcsolatra utalnak az adott személy és azon ország között, ahol él, valamint
8.2. azon személy esetében, akinek a foglalkozással kapcsolatos vagy személyes kötöttségei eltérő országokhoz kapcsolódnak, és ennek következtében felváltva két vagy több EGT-államban található különböző helyeken él, a szokásos tartózkodási helynek a személyes kötődések szerinti tagállamot kell tekinteni, feltéve, hogy az ilyen személy rendszeresen visszatér oda. Ez utóbbi feltételnek nem kell teljesülnie, ha a személy egy meghatározott időtartamra szóló feladat végrehajtása céljából él valamely tagállamban. Az egyetemi vagy az iskolai tanulmányok azonban nem jelentik a szokásos tartózkodási hely áthelyezését;
9. új jármű: a gyártótól, forgalmazótól vagy kereskedelmi szervezettől közvetlenül megszerzett, a nyilvántartásba még ideiglenesen sem vett jármű;
10. * vezetői engedély cseréje:
a) vezetői engedély kiállítása egy korábban magyar vagy egy más EGT-állam hatósága által kiadott vezetői engedély helyett,
b) vezetői engedély cseréjének kell tekinteni az eljárást abban az esetben is, amikor egy korábban magyar vagy más EGT-állam hatósága által kiadott, elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült vezetői engedély helyett nem kizárólag az okmányazonosító adatát és kiállításának dátumát, hanem azokon kívül a korábbi vezetői engedély bármely egyéb adatát tekintve is eltérő adattartalommal kerül kiállításra az újabb vezetői engedély;
11. vezetői engedély honosítása: vezetői engedély kiállítása egy harmadik ország hatósága által kiadott vezetői engedély helyett;
12. * vezetői engedély pótlása: vezetői engedély kiállítása egy korábban magyar vagy egy más EGT-állam hatósága által kiadott, elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült vezetői engedély helyett, annak érvényességi idején belül – az okmányazonosító adat és a kiállítás dátumának kivételével – a korábbi vezetői engedéllyel megegyező adattartalommal;
13. * forgalmi engedély, törzskönyv pótlása: az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült okmány helyett új okmány kiállítása – az okmányazonosító adat és a kiállítás dátumának kivételével – a korábbi okmánnyal megegyező adattartalommal;
14. * rendszámtábla cseréje: a rendszámtáblának az eredeti karakterekkel azonos, eltérő színben történő legyártását követő kiadása.
(2) Ha e rendelet viszonosságról rendelkezik, akkor a viszonosság fennállása tekintetében a közlekedésért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter nyilatkozata az irányadó.
3. § * (1) Az e rendeletben meghatározott járművezetésre jogosító okmány:
a) a vezetői engedély,
b) a nemzetközi vezetői engedély.
(2) * Magyarország területén a járművezetési jogosultság igazolására alkalmas:
a) a vezetői engedélyben feltüntetett kategória tekintetében a lejárt érvényességű vezetői engedély és a vezetői engedély kiállítására irányuló kérelem adatlap az új vezetői engedély kiadásáig, de legfeljebb a kérelem benyújtásától számított 60 napig.
b) a külföldi hatóság által kiállított érvényes vezetői engedély Magyarország területén történő
ba) eltulajdonítása esetén a rendőrségi feljelentés,
bb) elvesztése vagy megsemmisülése esetén a bejelentésről szóló jegyzőkönyv
és a vezetői engedélyt kiadó külföldi ország hatósága által kiállított, a vezetői engedély adataira, érvényességére és a vezetési jogosultság tartalmára vonatkozó igazolás, a feljelentés vagy jegyzőkönyv kiállításának napjától számított legfeljebb 30 napig.
c) az érvényes magyar vezetői engedély
ca) eltulajdonítása esetén a rendőrségi feljelentés,
cb) elvesztése vagy megsemmisülése esetén a külföldi vagy magyar hatóságnál tett bejelentésről szóló jegyzőkönyv,
a feljelentés vagy jegyzőkönyv kiállításának napjától számított legfeljebb 30 napig.
4. § * A vezetői engedély különböző kategóriákba és kombinált kategóriákba sorolt járművek vezetésére jogosít, amelyeket az 1. és a 2. melléklet tartalmaz.
5. § (1) * A nemzetközi kategóriára, valamint a „TR” és „V” nemzeti kategóriára megszerzett vizsga a vezetői engedélybe bejegyzett kategória érvényességi idejének lejárta után is – ha a közúti járművezetők egészségi alkalmasságáról szóló miniszteri rendelet egészségi alkalmasságot nem ír elő – jogosít a 4. mellékletben meghatározott járművek vezetésére.
(2) * A közlekedési igazgatási hatóság az ügyfél kérelmére nemzeti kategóriára érvényesített vezetői engedélyt állít ki, ha az ügyfél az (1) bekezdésben meghatározott vezetési jogosultságát kívánja gyakorolni.
(3) * A vezetői engedély a járművezető alábbiak szerinti életkorának eléréséig csak belföldön történő járművezetésre jogosít:
a) a „B” kategória esetében 18. életév,
b) a 2013. január 18-át követően kiadott vezetői engedély esetében
ba) az „AM” kategóriánál 16. életév,
bb) a „C” kategóriánál – a járművezető által végezhető tevékenységre vonatkozó korlátozás megtartásával – 21. életév,
bc) a „D” kategóriánál – a járművezető által végezhető tevékenységre vonatkozó korlátozás megtartásával – 24. életév.
A nemzeti kategóriára érvényesített vezetői engedély csak belföldön történő járművezetésre jogosít.
(4) * A vezetői engedély a személyazonosság igazolására a kiállításától számított tíz évig, a 65. életévüket betöltöttek esetében határidő nélkül alkalmas.
(5) A vezetői engedély vezetési jogosultság igazolására a következő határidőig alkalmas:
a) a vezetői engedély hátoldalán a 11. pontban feltüntetett kategória érvényesség időpontjáig, amely az egészségi alkalmassági vizsgálaton megállapított időpont,
b) a nemzeti kategóriában – a „TR” és „V” kategória kivételével – a vezetői engedély első oldalán a 4. b) pontban feltüntetett érvényesség időpontjáig, de legfeljebb a vezetői engedély kiállítását követő tíz évig.
(6) A vezetői engedély érvényességi idejének meghosszabbítása az okmány cseréjével történik.
6. § (1) * Az első nemzetközi kategória megszerzésének napjától számított két évig a vezetői engedély kezdő vezetői engedélynek minősül.
(2) * A kezdő vezetői engedéllyel az „AM”, az „A” és az „A” korlátozott kategóriára, továbbá az „A1”, az „A2” és a „B1” kategóriára érvényesített bejegyzéssel utas nem szállítható, valamint a „B”, a „C” és a „D” kategóriára, továbbá a „C1” és a „D1” kategóriára érvényesített bejegyzéssel – a Magyar Honvédség kezelésében lévő járművek kivételével – pótkocsi nem vontatható.
7. § (1) * A „kezdő vezetői engedély” minősítés a vezetői engedély visszavonásának leteltét követően újra kezdődik, ha annak 2 éves időtartama alatt a vezetői engedély jogosultját közlekedési szabálysértés vagy bűncselekmény miatt jogerősen eltiltják a járművezetéstől, a járműfajtától vagy a kategóriától, vagy a vezetési jogosultságának szünetelését a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló törvény alapján jogerősen elrendelik.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései szerint meghosszabbított „kezdő vezetői engedély” minősítést és annak lejárata határidejét a nyilvántartásba be kell jegyezni, és ezt a tényt a vezetői engedélyben kódszámmal jelölni kell.
8. § Ha a gépjárművezető külföldi vezetői engedélyét két évnél nem régebben szerezte, a kezdő vezetői engedélyre vonatkozó rendelkezéseket – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a külföldi vezetői engedély helyett a magyar hatóság által kiadott vezetői engedélyre is alkalmazni kell.
9. § A kezdő vezetői engedélyre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak nemzeti kategória esetén.
10. § * (1) A közlekedési igazgatási hatóság kérelemre nemzetközi vezetői engedélyt ad ki.
(2) * Nemzetközi vezetői engedélyt az érvényes magyar vagy a 17. § (1) bekezdésének és a 17. § (2) bekezdés a) pontjának megfelelő külföldi nemzeti vezetői engedély adatai alapján kell kiállítani.
(3) * A nemzetközi vezetői engedély érvényességi ideje a kiállítása alapjául szolgáló nemzeti vezetői engedélyben feltüntetett egészségi érvényességi idő, de legfeljebb a nemzetközi vezetői engedély kiállításának napjától számított 3 év.
(4) * A nemzetközi vezetői engedély csak a kiállítása alapjául szolgáló nemzeti vezetői engedéllyel együtt érvényes.
(5) A nemzeti kategóriára nemzetközi vezetői engedély nem érvényesíthető.
(6) A nemzetközi vezetői engedély igénylésére irányuló kérelmét az ügyfél a kormányzati portálon keresztül elektronikus úton is benyújthatja.
(7) A nemzetközi vezetői engedély kiállítása elektronikus úton is intézhető. Az elektronikus úton igényelt nemzetközi vezetői engedélyt – a kérelem teljesíthetősége esetén – a Hivatal 15 napon belül postai úton kézbesíti. Az elkészült okmány az ügyfél rendelkezése szerint átvehető postai kézbesítés útján vagy a Hivatalnál.
(8) A nemzetközi vezetői engedély adattartalmát az 1968. évi november hó 8. napján Bécsben aláírásra megnyitott Közúti Közlekedési Egyezmény kihirdetéséről szóló 1980. évi 3. törvényerejű rendelet határozza meg.
11. § *
12. § (1) A Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV), valamint a Rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a katasztrófavédelem hivatásos szervei, a büntetés-végrehajtás szervei kezelésében lévő, a kombinált kategóriára tett járművezetői vizsgát követően vezethető gépjárművek, továbbá a közúton csak ideiglenes jelleggel közlekedő különleges járművek vezetésére jogosító okmányt az erre felhatalmazott hatóságok adják ki.
(2) Az (1) bekezdés szerint kiadott okmány kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott szervek kezelésében lévő járművek vezetésére jogosít.
13. § Járművezetésre jogosító okmányt az kaphat, aki az egészségi, pályaalkalmassági, képzési és vizsgáztatási előírásoknak, továbbá az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel.
14. § A járművezetésre jogosító okmány kiadásának életkori és jártassági feltételeit a 6. és 7. melléklet tartalmazza.
15. § * (1) Vezetői engedélyt csak olyan kérelmezőnek lehet kiadni, akinek a szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van. Ha a kérelmező külföldi hatóság által kiállított vezetői engedéllyel rendelkezik, a közlekedési igazgatási hatóság a 17–19. § alapján jár el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott magyarországi tartózkodást igazoló adatokat a közlekedési igazgatási hatóság szerzi be a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá nem tartozó harmadik országbeli állampolgár esetében az ügyfélnek kell bemutatnia az idegenrendészeti hatóság által kiállított tartózkodási jogot igazoló okmányt.
(3) A külföldi hatóság által kiállított vezetői engedély esetén a vezetői engedély kiadásának feltétele a tartózkodási jogosultságot igazoló okmány bemutatása mellett a külföldi személy jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van.
(4) * A külföldön megszerzett vezetői engedély cseréjére, vagy – harmadik ország hatósága által kiadott okmány esetében – honosítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha a kérelmező nem Magyarországon szerez olyan járműfajta vezetésére való jogosultságot, amellyel korábban nem rendelkezett. Az adott járműfajtára külföldön megszerezett vezetési jogosultság kizárólag az e jogosultságot tartalmazó külföldi vezetői engedély cseréje vagy honosítása útján jegyezhető be a magyar vezetői engedélybe.
16. § (1) Járművezetésre jogosító okmányt a közlekedési igazgatási hatóság nem adhat annak, aki járművezetésre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlan. E rendelet alkalmazásában közlekedésbiztonsági szempontból járművezetésre alkalmatlannak kell tekinteni azt a személyt,
a) * akit a bíróság vagy a szabálysértési hatóság a járművezetéstől jogerősen eltiltott, a határozatban meghatározott ideig, kivéve a 37. §-ban szabályozott eseteket,
b) * akinek kényszergyógykezelését a bíróság elrendelte, annak időtartamára,
c) akinek a vezetési jogosultsága szünetelését a hatóság jogerős és végrehajtható határozatával elrendelte, annak időtartama alatt,
d) * akit a bíróság cselekvőképességet teljesen vagy részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezett,
e) * akinek a vezetői engedélyét a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló törvény alapján a közlekedési igazgatási hatóság ideiglenesen visszavonta, a határozat jogerőre emelkedésétől kezdődően a visszavonást követően elkezdett utánképzés elvégzését tanúsító igazolásnak az engedély-nyilvántartásba elektronikus úton történő beérkezéséig, de legalább a vezetői engedély leadása napjától számított hat hónapig,
f) akinek az egészségi alkalmatlanságát a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló miniszteri rendelet alapján megállapították, az egészségi alkalmasság igazolásáig.
(2) Akit a bíróság a járművezetéstől véglegesen tiltott el, de később a büntetés alól mentesült, vezetői engedélyt csak teljes körű vizsga letételét követően kaphat. A vizsga letételének nem feltétele a tanfolyamon való részvétel.
(3) Amennyiben a bíróság vagy a rendőrség a vezetésre jogosító okmány visszaadását, vagy a vezetési jogosultság gyakorlását
a) jártasság igazolásához,
b) új járművezetői vizsgához,
c) egészségi alkalmasság vagy
d) a pályaalkalmasság igazolásához
kötötte, a közlekedésbiztonsági alkalmatlanság mindaddig fennáll, amíg a járművezető ezen kötelezettségének vagy az utánképzésre vonatkozó kötelezettségének eleget nem tett.
17. § (1) * A külföldi hatóság által kiállított és érvényes vezetői engedély – kivéve az ideiglenes jelleggel vagy a járművezetés tanulására kiadott okmányokat – Magyarország területén akkor jogosít vezetésre, ha tartalmazza:
a) az engedély jogosítottjának azonosítására alkalmas adatokat,
b) a jogosított fényképét és aláírását,
c) az engedély kiadásának és érvényessége lejártának időpontját,
d) az engedély számát,
e) a kiadó hatóság nevét vagy pecsétjét, és
f) a „vezetői engedély” címfeliratot az engedélyt kibocsátó ország nemzeti nyelvén (nemzeti nyelvein), valamint az engedélyt kiadó ország nevét, illetve megkülönböztető államjelzését,
feltéve, hogy a rovatok és a bejegyzések latin betűkkel történtek vagy ebben a formában meg vannak ismételve.
(2) * A külföldi hatóság által kiállított vezetői engedély – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – akkor jogosít járművezetésre, ha
a) az az ország, amelyben a vezetői engedélyt kiadták, csatlakozott az 1968. évi Bécsi Közúti Közlekedési Egyezményhez,
b) az engedélyt más EGT-államban adták ki,
c) azt nemzetközi szerződés vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján az ország területén tartózkodó, átvonuló külföldi fegyveres erő vagy a Magyarországon felállított nemzetközi katonai parancsnokság állományának tagja részére a küldő államban adták ki, vagy
d) ahhoz hiteles magyar nyelvű fordítást csatoltak és annak segítségével a járművezetési jogosultság tartalma megállapítható.
(3) * Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése ellenére sem tekinthető érvényesnek a másik EGT-államban kiállított vezetői engedély, ha annak érvényességét a vezetői engedélyt kiállító EGT-állam területén korlátozták, felfüggesztették vagy visszavonták.
(3a) * Viszonosság esetén a más EGT-államban kiadott, nemzeti kategóriában érvényesített vezetői engedély Magyarország területén is jogosít ugyanazon járműkategóriába tartozó jármű vezetésére.
(4) * Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában az (1) bekezdésben, valamint a (2) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott külföldi vezetői engedély a Magyarország területén történő tartózkodás kezdetétől számított egy évig jogosít járművezetésre, ezt követően a külföldi vezetői engedélyt kérelemre magyar vezetői engedélyre kell honosítani.
(5) * A honosításra vonatkozó kötelezettség nem terjed ki a más EGT-államban kiállított vezetői engedélyre, amely az érvényességi idején belül jogosít járművezetésre. Ha egy másik EGT-állam által kiadott – az okmány érvényességi idejét nem tartalmazó – vezetői engedély jogosultja szokásos tartózkodási helyét Magyarországra helyezi át, ennek létesítését követő kettő év elteltével a vezetői engedélyének a cseréjét kezdeményeznie kell.
(6) Viszonosság esetén a Magyarországon működő diplomáciai és konzuli képviselet, valamint Magyarországon székhellyel rendelkező nemzetközi szervezet diplomáciai, valamint igazgatási, műszaki személyzetének tagja, továbbá családtagja külföldön kiállított vezetői engedélye a (4) bekezdés rendelkezéseitől eltérően időkorlátozás nélkül jogosít járművezetésre.
(7) A Magyarországon szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők és a Magyarországon felállított nemzetközi katonai parancsnokságok állománya tagjának a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló 2011. évi XXXIV. törvény 2. § (2) bekezdése szerinti hozzátartozója külföldön kiállított vezetői engedélye a (4) bekezdés rendelkezéseitől eltérően az érvényességi idején belül jogosít járművezetésre.
18. § (1) * A közlekedési igazgatási eljárásban a külföldi hatóság által kiállított, a 17. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározottaknak megfelelő vezetői engedély – kivéve az ideiglenes jelleggel vagy a járművezetés tanulására kiadott okmányokat – akkor tekinthető érvényesnek, ha:
a) a vezetői engedély jogosítottja nyilatkozik arról, hogy a külföldi vezetői engedély kiadásakor a kiállító országban rendelkezett szokásos tartózkodási hellyel vagy lakóhellyel;
b) a külföldi vezetői engedély jogosítottja a magyar vezetői engedély kiadására irányuló eljárás időpontjában megfelel az e rendeletben meghatározott életkori feltételeknek.
(2) * Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő külföldi vezetői engedély vizsgakötelezettség nélkül honosítható, illetve – más EGT-államban kiállított vezetői engedély esetén – cserélhető. A 17. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tagállamban kiállított vezetői engedély a kategóriabővítés szempontjából a képzés és vizsgáztatás folyamatában is megfelelőnek tekintendő.
(3) * Tanfolyammentes közlekedési alapismeretekből tett sikeres elméleti vizsgát követően kerülhet sor a vezetői engedély honosítására, ha
a) a külföldi vezetői engedélyt nem a 17. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott országban állították ki és
b) a külföldi vezetői engedélyről készült hiteles fordítás alapján a vezetési jogosultság tartalma megfeleltethető az 1. és 2. mellékletben meghatározott valamely nemzetközi kategória tartalmának.
(3a) * Tanfolyammentes gyakorlati vezetési és közlekedési alapismeretekből tett sikeres vizsgát követően kerülhet sor a vezetői engedély honosítására, ha
a) a külföldi vezetői engedélyt nem a 17. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott országban állították ki és
b) a külföldi vezetői engedélyről készült hiteles fordítás alapján sem állapítható meg a vezetési jogosultság tartalma, vagy az nem feleltethető meg az 1. és a 2. mellékletben meghatározott valamely nemzetközi kategória tartalmának.
(4) Ha a külföldi vezetői engedélyből az egészségi alkalmasság időtartama nem állapítható meg, vagy az a magyar jogszabályban meghatározott időtartamtól eltér, az egészségi alkalmasságot igazolni kell.
(5) Ha a külföldi vezetői engedélyt kiállító hatóság a vezetési jogosultságot korlátozta, vagy a jogosultság gyakorlását feltételhez kötötte, a közlekedési igazgatási hatóság az okmány hiteles fordítását a 17. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés a) és c) pontjában felsorolt feltételeknek való megfelelés esetén is kérheti.
(6) * A Hivatal megkeresi a harmadik ország hatóságát, ha a magyar vezetői engedély kiállítására irányuló eljárás során kétség merül fel a benyújtott vezetői engedély valódiságával vagy az ügyfél vezetési jogosultságával kapcsolatban.
(7) A harmadik ország által kiállított vezetői engedély honosítása során az engedély-nyilvántartásba és a kiadásra kerülő magyar vezetői engedélybe be kell jegyezni a vezetői engedély honosításának tényét, valamint a kérelmező által benyújtott vezetői engedélyt kiadó államot. A nyilvántartásba és a kiadásra kerülő vezetői engedélybe a bejegyzés a 8. melléklet 70. kódjának, valamint a kiadó állam – az országok és igazgatási egységeik nevének kódjaira vonatkozó MSZ EN ISO 3166-1 nemzeti szabványban meghatározott – háromjegyű betűkódjának (a továbbiakban: országkód) alkalmazásával történik.
(8) A honosított vezetői engedély cseréjére vagy pótlására irányuló eljárás során kiadásra kerülő vezetői engedélybe is be kell jegyezni a (7) bekezdés szerinti kódokat.
(9) Ha egy másik EGT-állam által kiadott – a 8. mellékletben meghatározott 70. kódot és a kiadó harmadik állam országkódját tartalmazó – vezetői engedély jogosultja szokásos tartózkodási helyét Magyarországra helyezi át, a vezetői engedély kiadására irányuló eljárásban az e rendeletben meghatározott, eredeti vezetői engedélyt kiadó harmadik ország tekintetében alkalmazandó szabályokat kell alkalmazni, és a (7) bekezdés szerint kell eljárni.
19. § (1) A más EGT-állam hatósága által kiállított vezetői engedély a más EGT-állam állampolgárának – a 13. § és a 15. § (1) bekezdésének rendelkezéseire figyelemmel – cserével érvényesíthető, ha szokásos tartózkodási helye a Magyarország területén található.
(2) * A más EGT-állam hatósága által kiállított vezetői engedély eltűnése, megsemmisülése esetén a magyar vezetői engedély – az eredeti vezetői engedélyt kiállító hatóság igazolása, valamint annak hiteles fordítása alapján – a magyarországi szokásos tartózkodási hellyel rendelkező személy részére adható ki.
(3) A csere vagy a pótlás során a magyar vezetői engedélyt azokra a járműkategóriákra és azokkal a feltételekkel lehet érvényesíteni, amelyre a más EGT-állam hatósága által kiállított vezetői engedély, vagy annak tartalmát tanúsító igazolás szerint az érvényes.
(4) A közlekedési igazgatási eljárásban nem tekinthető érvényesnek a másik EGT-állam által kiállított vezetői engedély, ha azt a kiállító tagállam területén korlátozták, visszavonták vagy a vezetési jogosultságot felfüggesztették.
(5) A vezetői engedély cseréjére irányuló eljárás során ellenőrizni kell, hogy a benyújtott vezetői engedély ténylegesen mely kategóriára érvényes.
(6) * A közlekedési igazgatási hatóság a Hivatal útján megkeresi a más EGT-állam hatóságát, ha a magyar vezetői engedély kiállítására, cseréjére, pótlására irányuló eljárás során kétség merül fel a benyújtott vezetői engedély valódiságával vagy az ügyfél vezetési jogosultságával kapcsolatban.
(7) A közlekedési igazgatási hatóság megtagadja a vezetői engedély kiállítását azon kérelmezőnek, akinek a vezetői engedélyét egy másik tagállamban korlátozták, érvénytelenítették, visszavonták vagy a vezetési jogosultságát felfüggesztették.
20. § (1) A honosítás során kiadott magyar vezetői engedélyt azokra a járműkategóriákra és azokkal a feltételekkel lehet érvényesíteni, amelyre a külföldi vezetői engedély is érvényes.
(2) A honosítás során a harmadik ország által kiállított vezetői engedélyt – a magyar vezetői engedély kiadásakor – a közlekedési igazgatási hatóság bevonja, és a Hivatalnak megküldi. A Hivatal a bevont vezetői engedélyt viszonosság vagy nemzetközi szerződés alapján a kiállító hatóság részére, annak értesítése mellett továbbít.
(3) * A közlekedési igazgatási hatóság visszaadja a honosítás során bevont, külföldi hatóság által kiállított vezetői engedélyt a harmadik ország állampolgárának, ha az úgy nyilatkozik, hogy az ország területét elhagyja. A külföldi vezetői engedély akkor adható vissza, ha azt a Hivatal a kiállító hatóságnak még nem küldte meg, és az ügyfél a magyar vezetői engedélyt a külföldi vezetői engedély átvételével egy időben leadja. A közlekedési igazgatási hatóság ennek tényét a nyilvántartásban rögzíti.
21. § (1) A más EGT-állam által kiállított vezetői engedélyt a közlekedési igazgatási hatóság a magyar vezetői engedély kiadásakor bevonja, és a Hivatalnak megküldi.
(2) * A Hivatal a közlekedési igazgatási hatóság által bevont, más EGT-állam által kiállított vezetői engedélyt a kiállító tagállam közlekedési hatósága részére megküldi és eljárását megindokolja.
22. § (1) Az a magyar állampolgár, aki külföldi hatóság által kiállított vezetői engedéllyel rendelkezik, a hazatérés bejelentését követő hat hónapon belül köteles magyar vezetői engedélyt kiváltani. A külföldi hatóság által kiállított vezetői engedélyt a közlekedési igazgatási hatóság bevonja, és a Hivatal azt viszonosság esetén a kiállító hatóságnak megküldi.
(2) * Amennyiben a magyar vezetői engedélyt külföldön cserélik ki vagy honosítják és erről a Hivatalt értesítik, e tényt a nyilvántartásba be kell jegyezni.
(3) * Ha a magyar vezetői engedélyt a kicserélő vagy honosító külföldi hatóság a Hivatalnak megküldi, új vezetői engedély kiállítása helyett, a magyar vezetői engedélyre történő visszacserélésre vagy visszahonosításra irányuló kérelem alapján, az eredeti okmányt kell visszaadni, feltéve, ha a vezetési jogosultság tartalma nem változott, és a vezetői engedélybe bejegyzett egészségi alkalmasság határideje még nem járt le.
(4) * Visszahonosítás esetén a 18. § (3) és (3a) bekezdésében előírt vizsgakötelezettség csak azon kategória tekintetében áll fenn, amelyre a járművezető külföldön szerzett vezetési jogosultságot, és ezért az a külföldi vezetői engedély kiállítását megelőzően kiállított magyar vezetői engedélyében még nem szerepelt.
23. § (1) * A közlekedési igazgatási hatóság a jogszabályban meghatározott feltételek teljesítésének igazolása alapján kiállítja, cseréli vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve eltűnés esetén pótolja:
a) a vezetői engedélyt (5. melléklet),
b) * a nemzetközi vezetői engedélyt.
(2) * Azonos fajtájú járművezetésre jogosító okmányból az engedély jogosítottja egyidejűleg csak egy érvényes okmánnyal rendelkezhet. A közlekedési igazgatási hatóság megtagadja a vezetői engedély kiállítását vagy a már kiadott vezetői engedélyt visszavonja, ha megállapítja, hogy a kérelmező már rendelkezik vagy a kérelem beadásakor már rendelkezett más hatóság által kiadott vezetői engedéllyel. Az EGT-állam hatósága által kiadott vezetői engedély egyenértékűségét a vezetőiengedély-kategóriák közötti egyenértékűségről szóló, 2014. március 20-i 2014/209/EU bizottsági határozat alapján kell meghatározni.
24. § (1) A járművezetésre jogosító okmányok kiadására, cseréjére és pótlására irányuló eljárás kérelemre indul.
(2) * Az első vezetői engedély kiadására, vagy az új kategória és kombinált kategória bejegyzésére és a vezetői engedély cseréjére irányuló kérelmet a közlekedési igazgatási hatóságnál személyesen lehet benyújtani. Elektronikus úton is be lehet jelenteni a 2001. január 1-je után kiadott vezetői engedély elvesztését, ellopását, megsemmisülését, és kezdeményezhető annak pótlása. Az elektronikus úton kezdeményezett pótlás esetén – az okmányazonosító adat kivételével – a korábbi vezetői engedéllyel megegyező adattartalommal kell kiállítani a vezetői engedélyt.
(3) *
(4) A közlekedési igazgatási hatóság az ügyfél kérelmét elektronikus adattartalommal készíti el. A vezetői engedély iránti kérelem személyes előterjesztésekor a közlekedési igazgatási hatóság a jogosultról arcképmás felvételt készít.
(4a) * A személyazonosító igazolvány kiadása és az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályairól szóló kormányrendelet szerinti egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályait a vezetői engedély kiadására irányuló hatósági eljárásban az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(5) Ha a kérelmező magyar állampolgár a kérelem benyújtásakor rendelkezik érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal, és adataiban időközben nem következett be változás, akkor az állandó személyazonosító igazolványát, vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmányát kell bemutatni.
(6) Amennyiben a kérelmező magyar állampolgár érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal nem rendelkezik, vagy adataiban időközben változás következett be, az eljárás csak az ideiglenes személyazonosító igazolvány kiállítását követően folytatható le.
(7) * A vezetői engedély kiadására irányuló eljárásban a kérelmező jogosultságát és személyazonosságát ellenőrizni kell. Ennek során a kérelem adatait egyeztetni kell a személyazonosító igazolvány vagy személyazonosságot igazoló más érvényes okmány adattartalmával, vagy a bemutatott okiratokban szereplő adatokkal. A közlekedési igazgatási hatóság az egyeztetést a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban tárolt adatokkal – a központi szerv közreműködésével – is elvégzi.
(8) Ha a kérelmező bevándorolt, letelepedett vagy menekült jogállású személy, a kérelemhez be kell mutatnia az érvényes személyazonosító igazolványát.
(9) Amennyiben a (6) bekezdés szerint végrehajtott adategyeztetéskor a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai nem egyeznek meg a bemutatott okmány vagy okirat adataival, vizsgálni kell az eltérés okát, és indokolt esetben a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatait haladéktalanul helyesbíteni kell. A helyesbítést magyar állampolgár, vagy olyan külföldi esetében, akinek anyakönyvi eseményét Magyarországon anyakönyvezték, kizárólag anyakönyvi okirat alapján – szükség esetén az anyakönyvezető megkeresésével – lehet elvégezni.
(10) A vezetői engedélyt a személyi adat- és lakcímnyilvántartással egyező személyi adatokkal kell kiállítani.
(11) * Amennyiben a járművezető nyilatkozata szerint rendelkezik nemzeti kategóriára érvényesített járművezetésre jogosító okmánnyal, a vezetői engedély kiadására, cseréjére irányuló eljárás során a közlekedési igazgatási hatóság a régi okmány bevonása mellett annak megfelelő nemzeti kategóriára is érvényesíti a vezetői engedélyt. Az eljárásban az ügyfél nyilatkozatát minden esetben be kell szerezni.
(12) A közlekedési igazgatási hatósága személyi azonosítót a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek esetében az azt igazoló és az ügyfél által bemutatott okmány alapján ellenőrzi.
25. § Amennyiben a vezetői engedély cseréjére, pótlására irányuló kérelmet a Hivatalnál nyújtották be, a vezetői engedély – az erre irányuló kérelem esetében – soron kívül kiadható.
25/A. § * Ha a járművezető rendelkezik a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott érvényes vezetői engedély kategóriához tartozó „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-nyal, akkor a vezetői engedély kiadása, cseréje, honosítása tárgyában általa kezdeményezett eljárás során kérelmezheti a részére kiadásra kerülő vezetői engedélyben a 95. számú közösségi kód feltüntetését a megfelelő vezetői engedély kategóriához tartozóan a „Gépjárművezetői képesítési igazolvány” időbeli hatályával megegyező időtartamra.
26. § * (1) * A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 33. § (5) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség az okmány elvesztése vagy megsemmisülése esetén a pótlás iránti kérelem benyújtásával is, az okmány eltulajdonítása esetén pedig a rendőrséghez tett feljelentéssel teljesíthető.
(2) A közlekedési igazgatási hatóság és – amennyiben az (1) bekezdés szerinti bejelentés hozzá érkezik – a Hivatal haladéktalanul gondoskodik az (1) bekezdés szerinti okmány elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése tényének a nyilvántartáson történő átvezetéséről.
(3) * Az okmány eltulajdonítása miatt tett feljelentésről a rendőrség haladéktalanul, elektronikus úton értesíti a Hivatalt, amely soron kívül gondoskodik az eltulajdonítás tényének a nyilvántartáson történő átvezetéséről.
(4) Amennyiben a vezetői engedély jogosultja a vezetői engedély megsemmisüléséről nyilatkozott, azt a közlekedési igazgatási eljárás során elveszettként kell kezelni, és az engedély-nyilvántartásba az érvénytelenség tényét „elveszett (megsemmisült)” okkal kell bejegyezni.
27. § (1) A megtalált vezetői engedélyről a megtalálástól számított három munkanapon belül értesíteni kell a közlekedési igazgatási hatóságot.
(1a) * A megtalált vezetői engedélyt a megtalálónak a megtalálástól számított három munkanapon belül le kell adnia a közlekedési igazgatási hatóságnál, ha
a) nem a jogosult találta meg, vagy
b) a jogosult találta meg, azonban már új vezetői engedély iránti kérelmet nyújtott be.
(2) Ha a közlekedési igazgatási hatóság értesül a vezetői engedély megtalálásáról, úgy haladéktalanul gondoskodik a találás tényének a nyilvántartáson történő átvezetéséről.
(3) Ha a rendőrség értesül az okmány megtalálásáról, úgy haladéktalanul értesíti bármely közlekedési igazgatási hatóságot, amely gondoskodik a találás tényének a nyilvántartáson történő átvezetéséről.
(4) * A vezetői engedély eltulajdonításának bejelentése esetén a rendőrségi feljelentést, az okmány elvesztésének, megsemmisülésének, vagy megtalálásának bejelentése esetén az erről felvett jegyzőkönyvet okmánytári alapiratként a közlekedési igazgatási hatóság a Hivatalnak továbbítja. Az elektronikus úton kezdeményezett vezetői engedély pótlás esetén az ügyfél elektronikus úton tett nyilatkozata kerül a Hivatalnak továbbításra.
28. § A vezetői engedélybe az állampolgársági adatot az országkód, az egészségi feltételeket vagy a korlátozásokat a 8. mellékletben meghatározott számkód formájában kell feltüntetni.
29. § (1) * A vezetői engedély a következő határidőig jogosít vezetésre:
a) a vezetői engedély kategória érvényessége az előírt orvosi vizsgálaton megállapított egészségi alkalmassági időpontig, de a „C1”, a „C1E”, a „C”, a „CE”, a „D1”, a „D1E”, a „D” és a „DE” vezetői engedély kategóriák esetében a vezetői engedély kiállításától számított legfeljebb öt évig, egyéb nemzetközi vezetői engedély kategóriák esetében legfeljebb tíz évig,
b) nemzeti kategóriában – a „TR” és „V” kategória kivételével – a vezetői engedély érvényességi időpontjáig, de legfeljebb a vezetői engedély kiállítását követő tíz évig.
(2) A közlekedési igazgatási hatóság az egészségi alkalmassággal kapcsolatos korlátozásokat az orvos által kiállított, az ügyfél által bemutatott „alkalmassági vélemény”-ben meghatározott kód alapján jegyzi be a vezetői engedélybe.
(3) A vezetői engedély kiállítása során annak érvényességét az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott időtartamon belül – az ügyfél kérelmére – úgy kell meghatározni, hogy a lejáratának hónapja és napja megegyezzen az ügyfél születési idejének hónapjával és napjával.
(4) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a lejárt érvényességű vezetői engedélyt járművezetői vizsgakötelezettség nélkül – kell kicserélni.
(5) A vezetői engedély kiállítása során annak érvényességi idejét az ügyfél kérelmére úgy kell meghatározni, hogy a lejáratának időpontja megegyezzen az 5. melléklet C. pontja szerinti vezetői engedély 11. sorában feltüntetett kategória érvényesség időpontjával.
30. § (1) A pályaalkalmassági minősítést és annak érvényességi idejét – kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat – a közlekedési hatóság jogerős határozata alapján kell a nyilvántartásba bejegyezni.
(2) * A vezetői engedély cseréjekor a meglévő vezetői engedélyben szereplő bejegyzés alapján, továbbá az alábbi okiratok alapján lehet a következő pályaalkalmasság-vizsgálati (a továbbiakban: PÁV) kategóriákat a nyilvántartásba bejegyezni:
a) PÁV I. (első) kategória minősítés:
aa) 1978. április 1-je előtt vizsgázott és a vezetői engedélyben „Gépjármű-vezetői állás vállalására jogosult” szövegű bejegyzés,
ab) 1970. január 1-je előtti C kategóriás vizsgát igazoló vezetői engedély,
ac) 1969. július 1-je és 1978. április 1-je között kiadott „Gépjármű-kezelői bizonyítvány”,
ad) PÁV I. alkalmasságot tanúsító határozat (igazolás);
b) PÁV II. (második) kategória minősítés: PÁV II. alkalmasságot tanúsító határozat (igazolás);
c) PÁV III. (harmadik) kategória minősítés: az 1978. április 1-je után kiadott „Gépjármű-kezelői bizonyítvány”, valamint PÁV III. alkalmasságot tanúsító határozat (igazolás).
(3) A közlekedési igazgatási hatóság a vezetői engedély cseréjével egyidejűleg a korábbi vezetői engedélybe bejegyzett pályaalkalmassági minősítés engedély nyilvántartásban szereplő adatáról első alkalommal térítésmentesen hitelesített kivonatot állít ki.
31. § * (1) Az elkészült vezetői engedélyt a Hivatal a kérelmező részére – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – postai úton küldi meg. Az így át nem vett okmányt az értesítési cím szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak kell megküldeni, amely hatóság azt a kiállítástól számított egy évig őrzi meg, ezt követően a Hivatalnak megsemmisítésre megküldi.
(2) Az elkészült vezetői engedély átvehető bármely közlekedési igazgatási hatóságnál vagy a Hivatalnál is, amely hatóság az okmányt a kiállítástól számított egy évig őrzi meg, és az ez idő alatt át nem vett okmányt a Hivatal részére megsemmisítésre megküldi.
(3) Az átvétel módját és helyét az ügyfélnek – a (4) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – a kérelem benyújtásakor kell meghatároznia.
(4) Az elkészült vezetői engedély postai úton történő megküldése nem kérhető abban az esetben, ha az ügyfél a vezetői engedély kiállítása alapjául szolgáló előző vezetői engedélyét az új okmány kézhezvételéig visszakapja. Ebben az esetben az okmány csak a közlekedési igazgatási hatóságnál vagy a Hivatalnál vehető át.
32. § Az ellenőrzésre jogosult szerv (a továbbiakban: ellenőrző hatóság) nevében eljáró személy (a továbbiakban: ellenőrző hatósági személy) az eljárása során a vezetői engedélyt a helyszínen elveszi, ha
a) * a járművezető azzal gyanúsítható, hogy közúti veszélyeztetés [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 234. §], közúti baleset során maradandó fogyatékosságot, halált, kettőnél több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó közúti baleset okozása [Btk. 235. § (2) bekezdés], járművezetés ittas állapotban (Btk. 236. §), illetve járművezetés bódult állapotban (Btk. 237. §) bűncselekményt követett el,
b) a járművezető járművezetéstől eltiltás hatálya alatt áll, vagy a közlekedési igazgatási hatóság a vezetési jogosultságának szünetelését jogerősen elrendelte,
c) gyanú van arra, hogy a vezetői engedély hamis, meghamisították vagy azzal más módon visszaéltek.
33. § A 32. § c) pontjában meghatározott gyanút megalapozza, ha
a) a vezetői engedély körözés alatt áll,
b) a nyilvántartás szerint a vezetői engedély kiadására nem került sor, vagy azt nem az engedélyben feltüntetett gépjárművezető részére állították ki, vagy
c) az okmányban javítás, törlés vagy más illetéktelen beavatkozás jelei észlelhetőek, illetve a vezetői engedély anyaga, kivitele a valóditól eltér.
34. § Az ellenőrző hatósági személy a vezetői engedély elvételéről átvételi elismervényt ad, amely tartalmazza az elvétel e rendeletben meghatározott jogalapját.
35. § A vezetői engedély helyszíni elvételére vonatkozó rendelkezéseket valamennyi járművezetésre jogosító okmányra alkalmazni kell.
36. § (1) * A közlekedési igazgatási hatóság a vezetési jogosultság szünetelésének elrendelésével korlátozza a közúti közlekedésben járművezetőként történő részvételét annak,
a) aki a 32. § a) vagy c) pontjában meghatározott jogsértés elkövetésével magalapozottan gyanúsítható,
b) aki a járművezetéstől eltiltás hatálya alatt áll,
c) aki az egészségi, pályaalkalmassági, képzési és vizsgáztatási előírásoknak nem felel meg, illetve járművezetésre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlan, vagy
d) akinek a vezetői engedélyét a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló törvényben foglaltak szerint, az abban meghatározott ponthatár elérése vagy meghaladása miatt vissza kell vonni.
(2) * A vezetési jogosultság szünetelése a bíróság vagy szabálysértési hatóság határozata alapján járműkategóriába, kombinált kategóriába, járműfajtába tartozó járművezetésre is kiterjedhet.
(3) Szünetel a vezetésre való jogosultság:
a) a közlekedésbiztonsági alkalmatlanság jogerős megállapításának napjától az alkalmasság igazolásának a közlekedési igazgatási hatóság előtti bemutatás időpontjáig, ha a járművezető a járművezetésre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlan,
b) * a büntetőeljárás jogerős befejezéséig:
ba) a vezetői engedély helyszíni elvételének napjától, vagy ennek hiányában
bb) a büntetőeljárás megindításának napjától, vagy
bc) ismeretlen tettes ellen, a 32. § a) pontjában meghatározott bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt indult eljárás esetén a megalapozott gyanú közlésének napjától,
c) a közúti járművek vezetésétől történő eltiltás lejáratának a napjától az utánképzésen való részvétel közlekedési igazgatási hatóság előtti igazolásáig, ha a járművezető engedélyét csak az utánképzést követően kaphatja vissza,
d) * az alkalmas minősítésű igazolás közlekedés igazgatási hatóság előtti bemutatásáig
da) * az alkalmatlanság megállapításának a napjától, ha a járművezetőt egészségi, pályaalkalmassági szempontból járművezetésre alkalmatlannak minősítették,
db) * az eljáró hatóság értesítése alapján az elmulasztott határnaptól, ha a soron kívül elrendelt vagy kezdeményezett egészségi, vagy rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálaton a járművezető önhibájából nem jelent meg,
dc) * a pályaalkalmassági szempontból időtartamra korlátozott alkalmas minősítés lejárta esetén, vagy
e) a vizsga érvénytelenítését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjától az érvényes vizsgaigazolás közlekedési igazgatási hatóság előtti bemutatásáig, ha a járművezetői vizsgát a közlekedési hatóság a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet alapján érvénytelenítette.
(3a) * Ha a járművezető részére járművezetésre jogosító okmány kiállításra került, úgy a vezetési jogosultság szünetelésének elrendelése esetén a közlekedési igazgatási hatóság annak visszavonását is elrendeli.
(4) A vezetési jogosultság szünetelésének elrendelésére okot adó körülményről az eljáró hatóság értesíti az engedély jogosítottjának lakcíme szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságot
a) a (3) bekezdés b) pontja esetén a büntetőeljárás megindításáról vagy a megalapozott gyanú közléséről szóló értesítés,
b) a (3) bekezdés a) és e) pontja esetén a jogerős határozat,
c) * a (3) bekezdés d) pontja esetén az alkalmatlanság megállapításáról vagy az elmulasztott határnapról szóló értesítés, vagy
d) a 32. § c) pontja esetén az ellenőrző hatóság intézkedéséről szóló jelentés, feljelentés megküldésével.
(5) A helyszínen elvett vezetői engedélyt az elvétel okának megjelölésével együtt az ellenőrző hatóság az engedély jogosítottjának lakcíme szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak öt napon belül megküldi.
(6) Amennyiben a vezetési jogosultság szünetelésének feltételét az eljáró hatóság az eljárás megindítását követően észleli, a helyszíni elvétel szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.
(7) * A vezetési jogosultság az eltiltással érintett kategóriára, kombinált kategóriára vonatkozó vezetési jogosultság szünetelésének elrendeléséről, annak nyilvántartásba vételéről, a vezetői engedély visszavonásáról, valamint a külföldi hatóság által kiállított vezetői engedély bevonásáról a közlekedési igazgatási hatóság dönt.
(8) A (3) bekezdés b) pontja esetén a vezetői engedélyt a határidő letelte előtt vissza kell adnia vádemelést megelőzően az ügyben eljáró ügyészség, a vádemelést követően az ügyben eljáró bíróság értesítése alapján. A közlekedési igazgatási hatóság a vezetői engedély visszaadásának és a vezetési jogosultság szünetelésének megszűnését a nyilvántartásba bejegyzi, és ezekről az értesítést küldő hatóságot tájékoztatja.
(9) * A közlekedési igazgatási hatóság a vezetői engedély visszavonásáról, bevonásáról és a vezetési jogosultság szüneteléséről határozatot hoz, amelyben kötelezi az ügyfelet a vezetői engedély leadására, ha annak elvételére a 32. §-ban foglaltak ellenére a helyszínen nem került sor vagy a helyszíni elvétel kizárt. A határozat meghozatalával egyidejűleg a vezetői engedély visszavonásának, bevonásának, leadásának és a vezetési jogosultság szünetelésének tényét a közlekedési igazgatási hatóság nyilvántartásba veszi.
(10) A helyszínen vagy az eljáró hatóság által elvett vezetői engedélyt csak a közlekedési igazgatási hatóság adhatja vissza.
(11) Amennyiben az eljárás alá vont külföldi állampolgárnak nincs magyarországi lakó- vagy tartózkodási helye, vezetési jogosultság szünetelésének elrendelésére, annak nyilvántartásba vételére a cselekmény elkövetési helye szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóság intézkedik.
(12) * Ha a vezetői engedély, az annak kiadása alapjául szolgáló okmány, vagy az ezekbe tett bejegyzés hamis, hamisított, vagy valótlan tényt, jogosultságot tartalmaz, a nyomozó hatóság lefoglalást megszüntető, vagy a büntetőeljárást lezáró határozata alapján, továbbá a más EGT-állam illetékes hatóságának értesítése alapján a közlekedési igazgatási hatóság a vezetői engedélyt visszavonja és egyidejűleg intézkedik az engedély-nyilvántartásban szereplő valótlan adatok javítására, törlésére vagy az okmány érvénytelenítését követő selejtezésre.
37. § (1) Ha a járművezetéstől eltiltás csak meghatározott kategóriára vagy járműfajtára terjed ki, a közlekedési igazgatási hatóság a járművezetésre jogosító okmányt kérelemre kicseréli, és ennek során az eltiltással nem érintett kategóriára, járműfajtára érvényesített okmányt ad ki.
(2) Amennyiben az eltiltás valamely nemzetközi vagy nemzeti kategória alá eső járműre terjed ki, a vezetői engedélyben kóddal jelölni kell, hogy az eltiltással érintett kategória (járműfajta) vezetésére az adott nemzetközi (nemzeti) kategóriára érvényesített vezetői engedély nem jogosít.
38. § (1) A vezetői engedély a vezetési jogosultság szünetelésének lejártát követően is csak akkor adható vissza, ha
a) a vezetői engedély érvényességi ideje nem járt le,
b) * a járművezető a jogszabályban előírt utánképzési kötelezettségét teljesítette és az erről szóló igazolás az engedély-nyilvántartásba elektronikus úton beérkezett,
c) akit a bíróság határozatában a járművezetői jártasság igazolására kötelezett, e kötelezettségének eleget tett,
d) soron kívüli orvosi vagy rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatra kötelezés esetén a járművezető e kötelezésnek eleget tett.
(2) * A 36. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben, a vezetési jogosultság szünetelésének lejártát követően a közlekedési igazgatási hatóság az elektronikus úton az engedély-nyilvántartásba beérkezett, utánképzés teljesítését tanúsító igazolás alapján legfeljebb három napon belül gondoskodik a vezetői engedély jogosult részére – elsősorban postai úton történő – megküldéséről, amennyiben a vezetői engedély visszaadásának egyéb feltételei fennállnak.
(3) * A vezetői engedély az egészségügyi érvényességi idejének lejárta után is visszaadható, ha a járművezető azt az 5. § (1) bekezdésében meghatározott vezetési jogosultság gyakorlása érdekében kéri.
39. § (1) A külföldi hatóság által kiadott vezetői engedélyt – ha azt annak jogosítottja a szünetelés határidejének lejáratát követő hatvan napon belül nem veszi át – a Hivatalon keresztül a kiállító hatóságnak kell megküldeni.
(2) * A külföldi vezetői engedélyt a szünetelés határidején belül is vissza kell adni, ha a külföldön élő, magyarországi lakó-, tartózkodási vagy szálláshellyel nem rendelkező járművezető – nyilatkozata szerint – az ország területét végleg elhagyja, vagy a hatóság arra kötelezte. Ebben az esetben azonban a külföldi a tilalommal érintett vezetési jogát Magyarország területén – kivéve a kiléptető határátkelőhelyig történő közlekedést – nem gyakorolhatja.
40. § A 36–38. §-ban foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell a közúti járművek vezetésére jogosító valamennyi okmányra.
41. § (1) Az eljáró hatóság soron kívüli orvosi vizsgálatot kezdeményez, ha
a) a járművezető a közúti közlekedés szabályainak megszegésével halállal, tömegszerencsétlenséggel járó balesetet okozott,
b) a közlekedési bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésével gyanúsítható járművezető a járművezetést hátrányosan befolyásoló egészségi állapotára vagy gyógyszer hatására hivatkozik,
c) az eljárás során a járművezető betegségére, testi vagy szellemi, vagy érzékszervi fogyatékosságára vonatkozóan olyan tény merül fel, amely őt a járművezetésre egészségi szempontból alkalmatlanná teheti.
(2) Az eljáró hatóság a járművezető rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatát kezdeményezi,
a) ha a járművezető az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott balesetet okozott, vagy
b) az eljárás során a járművezetést hátrányosan befolyásoló pszichés állapotára hivatkozik.
41/A. § * A Hivatal gondoskodik a figyelmeztető jelzés SIS II-ben történő elhelyezéséről vagy törléséről az okmány érvénytelensége vagy megkerülése tényének a nyilvántartáson történő átvezetésével egyidejűleg, a 26. § (3) bekezdésében, a 27. § (2) és (3) bekezdésében, továbbá ha a vezetői engedély nincs a hatóság birtokában, akkor a 36. § (9) bekezdésében meghatározott esetekben. Az engedély-nyilvántartásban hamis vagy meghamisított érvénytelenségi okkal szereplő vezetői engedélyről akkor kell figyelmeztető jelzést továbbítani a SIS II-be, ha a hamis vagy meghamisított okmány elvétele, lefoglalása vagy bevonása tényét az engedély-nyilvántartásba nem jegyezték be.
42. § (1) A közúti közlekedés szabályairól szóló rendeletben meghatározott járművel – kivéve a trolibuszt, a villamost, a kerékpárt, a két- és háromkerekű segédmotoros kerékpárt, az állati erővel vont járművet, a kézikocsit – közúti forgalomban akkor lehet részt venni, ha forgalomba helyezték, vagy ideiglenes forgalomban tartását engedélyezték.
(2) * A járművet akkor lehet forgalomba helyezni, ha
a) a tulajdonjog megszerzését eredeti okirattal vagy annak hiteles másolatával igazolták vagy, ha azt nem magyar nyelven állították ki, annak hiteles, magyar nyelvű fordítását a kérelemhez csatolták,
b) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétét vagy a gépjármű-felelősségbiztosítás alóli mentességet igazolták,
c) a regisztrációs adóról szóló törvény hatálya alá tartozó járművek esetében a vámhatóság adatbázisában a regisztrációs adó megfizetésének megtörténtét a közlekedési igazgatási hatóság elektronikus úton ellenőrizte,
d) a közlekedési hatóság a járműre forgalomba helyezési engedélyt adott ki, megállapította a jármű műszaki adatait és műszaki alkalmasságát, és
e) * a jármű üzemben tartója Magyarország területén rendelkezik lakcímmel vagy székhellyel (telephellyel).
(2a) * A közlekedési igazgatási hatóság elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg a cégnyilvántartásból a gazdasági társaság képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját, valamint a gazdasági társaság cégkivonatát, ha az a kérelem elbírálásához szükséges, és az érintett gazdasági társaság az iratot a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza.
(2b) * A közlekedési igazgatási hatóság a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott műszaki adatokat a közlekedési hatóságtól elektronikus úton átveszi.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak igazolása mellett, a járművek forgalomba helyezésének további feltételei:
a) a harmadik országból belföldi üzemeltetés céljából behozott használt jármű származás-ellenőrzése, illetve a jármű jogi helyzetének tisztázása megtörtént, előzetes eredetiségvizsgálatát elvégezték, valamint a járműhöz kiadott állandó vagy ideiglenes forgalmi engedélyt vagy annak a kiállító hatóság által hitelesített másolatát és annak hiteles fordítását az ügyfél a kérelméhez csatolta;
b) más EGT-államból belföldi üzemeltetés céljából behozott használt jármű belföldi forgalomba helyezését megelőzően a jármű jogi helyzetének tisztázása megtörtént, valamint az ügyfél a kérelméhez csatolta a származási tagállam hatósága által kiadott
ba) nem harmonizált adattartalmú forgalmi engedélyt vagy annak a kiállító hatóság által hitelesített másolatát, vagy
bb) harmonizált adattartalmú forgalmi engedély I. részét, valamint a II. részét, feltéve, hogy a jármű származási tagállamában ez utóbbi kiállításra került;
c) az új jármű forgalmazója részére a közlekedési hatóság engedélyezte a megfelelőségi nyilatkozat alkalmazásával történő forgalomba helyezést, és a forgalmazó a járműhöz elektronikus úton a műszaki adatlapot, valamint az e rendeletben meghatározott módon a járműkísérő lapot kiállította;
d) egyéb új jármű esetében járműkísérő lapot állítottak ki, vagy elvégezték a jármű előzetes eredetiségvizsgálatát.
(4) * A (3) bekezdéstől eltérően a származás-ellenőrzés elvégzését követően a forgalmi engedély hiányában is forgalomba helyezhető a jármű az alábbi esetekben:
a) ha a más EGT-államból behozott használt jármű forgalomba helyezése során
aa) nem áll rendelkezésre a nem harmonizált forgalmi engedély eredeti vagy a kiállító hatóság által hitelesített másolati példánya, de az ügyfél csatolja a kiállító hatóság által a jármű nyilvántartott adatairól kiállított igazolást, vagy
ab) a harmonizált forgalmi engedély I. és II. részből áll, és a II. rész hiányzik,
b) a jármű azért nem rendelkezik forgalmi engedéllyel, mert a származási országban forgalomba helyezésre nem kötelezett,
c) a járművet hatósági árverés, hatósági vagy bírósági határozat útján szerezték meg és a jármű forgalmi engedéllyel nem rendelkezik.
(5) A jármű származását igazolnia kell
a) a magyarországi gyártónak, vezérképviseletnek, összeépítési engedéllyel rendelkezőnek;
b) harmadik országból vagy más EGT-államból belföldi üzemeltetés céljából behozott jármű esetén annak, aki a forgalomba helyezést kezdeményezi.
(6) A külföldről belföldi üzemeltetés céljából behozott használt jármű forgalomba helyezéséig, valamint egyéb olyan járművek esetében, amelyek forgalomba helyezése nem indokolt, a jármű ideiglenes forgalomban tartása engedélyezhető, ha az ügyfél a kérelméhez bemutatta:
a) a tulajdonjog megszerzését igazoló okiratot,
b) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétét tanúsító igazolást,
c) a jármű műszaki alkalmasságát tanúsító, a közlekedési hatóság által kiállított Műszaki Adatlapot.
(7) A jármű forgalomba helyezése nyilvántartásba vétellel, a forgalmi engedély, a rendszámtábla, és – az 55. §-ban meghatározott járműveknél – az új típusú rendszámtáblához tartozó regisztrációs matrica kiadásával valósul meg.
(8) A jármű ideiglenes forgalomban tartásának engedélyezése az ideiglenes forgalomban tartási engedély és az E betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadásával valósul meg.
(9) A lassú jármű, annak pótkocsija, valamint a négykerekű segédmotoros kerékpár forgalomba helyezése esetén „igazolólap” megnevezést tartalmazó forgalmi engedélyt kell kiadni.
(10) * A forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély, a törzskönyv és a rendszámtábla, valamint a regisztrációs matrica arra a járműre érvényes, amelyre azt kiadták, vagy engedélyezték.
(11) A közlekedési igazgatási hatóság a külföldi hatóság által kiállított forgalmi engedélyeket és hatósági jelzéseket a forgalomba helyezés során bevonja, és a keletkezett alapirattal a Hivatalnak megküldi.
(12) A Hivatal a más EGT-állam nyilvántartó hatóságát a külföldi forgalmi engedély bevonásáról a jármű magyarországi forgalomba helyezésétől számított két hónapon belül értesíti, ezt követően az állam nyilvántartó hatóságának kérésére, illetve viszonosság esetén a külföldi okmányokat, hatósági jelzéseket az azt kiadó hatósághoz továbbítja, egyéb esetekben a jogszabályban meghatározott őrzési időt követően megsemmisíti.
(13) A jármű forgalomba helyezése iránti, vagy a már forgalomba helyezett járművel kapcsolatos eljárások során a közlekedési igazgatási hatóság az ügyfél kérelmének megfelelő adattartalmú elektronikus kérelmet állít elő.
43. § (1) A külföldről belföldi üzemeltetés céljából behozott használt jármű – a 42. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt feltételnek megfelelő jármű és a négykerekű segédmotoros kerékpár kivételével – forgalomba helyezésének kezdeményezése előtt származás-ellenőrzését el kell végezni. A származás-ellenőrzés kezdeményezése a közlekedési igazgatási hatóságnál származás-ellenőrzési nyilvántartásba vétellel valósul meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jármű származás-ellenőrzéséhez az ügyfélnek a kérelméhez be kell mutatnia:
a) a tulajdonjog megszerzését igazoló eredeti okiratot vagy hitelesített másolati példányát, illetve ha az nem magyar nyelven került kiállításra, annak hiteles, magyar nyelvű fordítását, valamint
b) a járműhöz kiadott forgalmi engedélyt vagy annak a kiállító hatóság által hitelesített másolatát és annak hiteles fordítását, a 42. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a külföldi hatóság által kiadott igazolást a jármű nyilvántartásba történő bejegyzésének tényéről, és az okiratot, amely a forgalmi engedély hiányának okát tartalmazza.
(3) A származás-ellenőrzési nyilvántartásba vétellel egyidejűleg kérelemre engedélyezhető a jármű ideiglenes forgalomban tartása, ha az ügyfél bemutatta
a) a jármű műszaki alkalmasságát tanúsító, a közlekedési hatóság által kiállított Műszaki Adatlapot, és
b) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétét tanúsító igazolást.
(4) A jármű származásának ellenőrzése során a közlekedési igazgatási hatóság a (2) bekezdésben meghatározott okmányban és okiratban szereplő adatokat elektronikus úton, az ellenőrzés elvégzéséhez szükséges adatok beszerzése céljából a Hivatalnak megküldi.
(5) * A Hivatal a származás-ellenőrzés elvégzése során a külföldi és nemzetközi körözési nyilvántartásokban és – a 42. § (4) bekezdésében meghatározott esetben, valamint ha a rendelkezésre álló adatok alapján a jármű származását illetően gyanús körülmények merültek fel – a külföldi hatóság nyilvántartásaiban történő ellenőrzés adatai alapján tisztázza a jármű származását, és ennek eredményéről a közlekedési igazgatási hatóságot elektronikus úton tájékoztatja.
(6) A közlekedési igazgatási hatóság a külföldi okmányokat és hatósági jelzéseket a forgalomba helyezés során bevonja és a keletkezett alapirattal a Hivatalnak megküldi, amely a 42. § (1) bekezdése szerint jár el.
(7) * A származás-ellenőrzés során gyanúra okot adó körülmény különösen, ha:
a) a külföldi vagy a nemzetközi körözési nyilvántartásban a jármű vagy annak hatósági jelzése, okmányai körözés alatt állnak,
b) az ügyfél által benyújtott külföldi okiratok megrongálódottak, azokban bármilyen javítás, elírás látható,
c) gyanú van arra, hogy a jármű rendszámtábláját, forgalmi engedélyét meghamisították,
d) a jármű forgalmi engedélybe bejegyzett alvázszáma a jármű típusára jellemzőtől eltérő karaktereket tartalmaz.
44. § (1) * A forgalomba helyezésre nem kötelezett lassú járművek közül a mezőgazdasági erőgépek M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával, ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel és a rendszámtáblához tartozó indítási naplóval vehetnek részt a közúti forgalomban.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában mezőgazdasági erőgép:
a) a magajáró mezőgazdasági és erdészeti betakarító gépek (arató-cséplő gépek, szecskázó gépek, cukorrépa betakarító gépek, zöldségbetakarító gépek, szőlőkombájnok, fakombájnok és erdészeti kiközelítők),
b) a magajáró műtrágya- és szervestrágya szóró gépek,
c) a magajáró permetezőgépek,
d) a speciális magajáró eszközhordozó alvázak,
e) a mezőgazdasági tevékenységre alkalmazandó magajáró rakodógép,
amely tervezési sebessége szerint 25 km/óránál gyorsabb sebességgel haladni nem képes, vagy amelynek megengedett legnagyobb sebességét a típusbizonyítvány, vagy a közlekedési hatóság 25 km/óra értékben határozta meg.
(3) A mezőgazdasági vontatmánnyal a közúti forgalomban hatósági engedély és jelzés, vagy ideiglenes forgalomban tartási engedély nélkül lehet részt venni.
(4) A (3) bekezdés alkalmazásában mezőgazdasági vontatmány az olyan pótkocsinak nem minősülő vontatott munkagép, amely – a működéséhez szükséges eszközök szállítását kivéve – teherszállításra nem alkalmas, és amelyet a közúti forgalomban mezőgazdasági vontatóval, lassú járművel vagy mezőgazdasági erőgéppel vontatnak.
45. § (1) A külföldről belföldi üzemeltetés céljából behozott használt jármű forgalomba helyezésére irányuló eljárás során a közlekedési igazgatási hatóság a Schengeni Információs Rendszer (a továbbiakban: SIS) adatai alapján ellenőrzi, hogy a járműhöz, valamint a jármű hatósági engedélyéhez és hatósági jelzéséhez kapcsolódik-e figyelmeztető jelzés.
(2) * Ha a közlekedési igazgatási hatóság a SIS adatai alapján találatot ér el, erről haladéktalanul értesíti a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló törvényben meghatározott SIRENE Irodát.
(3) A közlekedési igazgatási hatóság az eljáró hatóságnak a jármű, a külföldi hatósági engedély és a külföldi hatósági jelzés lefoglalásról szóló értesítése alapján, a jármű forgalomba helyezésére irányuló kérelmet elutasítja.
(4) Ha az eljáró hatóság a közlekedési igazgatási hatóságot arról értesíti, hogy a figyelmeztető jelzést elhelyező SIS-t alkalmazó külföldi állam a jelzést módosította, visszavonta vagy törölte, és a jármű jogi helyzete ezáltal tisztázottá vált, a forgalomba helyezésre irányuló eljárást – az e rendeletben erre meghatározott feltételek igazolása mellett – le kell folytatni.
46. § (1) A törzskönyvben és a nyilvántartásban tulajdonosként azt a természetes személyt, jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiség nélküli szervezetet lehet feltüntetni, aki a jármű tulajdonjogának jogszerű megszerzését, származását, továbbá eredetiségét e rendeletben foglaltak szerint igazolja.
(2) * A forgalmi engedély és a törzskönyv kiadása nélkül a nyilvántartásba be kell jegyezni – a jármű tulajdonjogában beállt változásnak a tulajdonátruházó által tett bejelentésben meghatározott, a személyi- és lakcímnyilvántartásban történő ellenőrzés alapján hitelesített – a Kknyt. 9. § (1a) bekezdésében meghatározott adatokat.
(3) A forgalmi engedélyben és a nyilvántartásban üzemben tartóként azt a természetes személyt, vagy jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiség nélküli szervezetet lehet feltüntetni, aki a jármű jogszerű üzemeltetésére szerződés vagy más, hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján jogosult.
(4) * Az üzemben tartó teljes körűen gyakorolja a jármű használatával és forgalomban tartásával kapcsolatos jogokat, valamint felelős az üzembentartót terhelő kötelezettségek teljesítéséért mindaddig, amíg a jármű tulajdonosa a közlekedési igazgatási hatóság felé tett egyoldalú nyilatkozattal az üzemben tartás jogát tőle vissza nem vonja. Ez magában foglalja különösen a gépjármű felelősségbiztosítási kötelezettséget, a jármű időszakos vizsgálati kötelezettségét, forgalomból történő ideiglenes kivonásának és a kivonás megszüntetésének és a jármű ismételt forgalomba helyezése kezdeményezésének jogát, továbbá az üzemben tartói adatok változásának bejelentését, valamint a forgalmi engedély, a rendszámtábla és a regisztrációs matrica pótlásának kezdeményezését.
(5) A törzskönyv jogosítottjának hozzájárulása nélkül az üzemben tartói jog átruházása nyilvántartásba nem vehető.
(6) A nyilvántartás a jármű valamennyi tulajdonosát, továbbá üzemben tartóját tartalmazza. A törzskönyvet és a forgalmi engedélyt a tulajdonosok (üzemben tartók) egybehangzó nyilatkozata alapján a megjelölt tulajdonostárs (üzemben tartó) adataival kell kiállítani és e tulajdonostárs (üzemben tartó) részére kell kiadni. Ebben az esetben a törzskönyvbe be kell jegyezni, hogy a jármű „közös tulajdon”.
(7) A lassú jármű, a lassú jármű pótkocsija vagy a mezőgazdasági vontató forgalomba helyezésére irányuló kérelem elbírálása során a jármű tulajdonjogának hitelt érdemlő igazolása hiányában a származás-ellenőrzés elvégzése, valamint törzskönyv kiadása nélkül a forgalmi engedély és a rendszámtábla kiadható az üzemben tartó járműnyilvántartásba történő egyidejű bejegyzésével, feltéve, hogy a jármű magyarországi gyártására, vagy behozatalára 1999. január 1-jét megelőzően került sor, és a forgalomba helyezést kezdeményező ügyfél birtokába kerülése igazolt.
(8) A négykerekű segédmotoros kerékpárok forgalomba helyezésére irányuló kérelem elbírálása során a jármű tulajdonjogának hitelt érdemlő igazolása hiányában a származás-ellenőrzés és eredetiségvizsgálat elvégzése nélkül a forgalmi engedély és a rendszámtábla kiadható az üzemben tartó járműnyilvántartásba történő egyidejű bejegyzésével, ha a jármű magyarországi gyártására vagy behozatalára 2009. április 1-jét megelőzően került sor, és a járműnek a forgalomba helyezést kezdeményező ügyfél birtokába kerülése igazolt.
(9) * A (7) és (8) bekezdés alapján nyilvántartásba vett jármű üzembentartója az üzembentartói jogát átruházhatja. Az üzembentartó személy változását igazoló – a közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának, illetve üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratnak a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználhatóságához szükséges kötelező tartalmi elemekről szóló kormányrendelet szerinti – teljes bizonyító erejű magánokiraton nem kell feltüntetni a tulajdonos adatait.
47. § (1) Harmadik ország hatósága által külföldi rendszámtáblával ellátott járművel, ha azt a vámhatóság alakiság nélkül vámkezelte ideiglenes behozatali vámeljárásban – feltéve, hogy jogszabály vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – a belépéstől számított legfeljebb hat hónapig, egyéb esetben a vámhatóság határozatában meghatározott ideig lehet Magyarországon közlekedni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott idő elteltével a járművet magyar forgalmi engedéllyel és rendszámtáblával kell ellátni. A külföldi rendszámtáblát viszonosság esetén az azt kiadó hatósághoz történő megküldés, viszonosság hiányában megsemmisítés céljából a Hivatalnak kell megküldeni.
(3) Külföldi rendszámtáblával ellátott, Magyarországra harmadik országból importált gépjármű a határátlépést követően külföldi rendszámtáblával nem közlekedhet.
(4) * A közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott belföldi üzemben tartónak a tulajdonába kerülő, külföldön nyilvántartásba vett jármű behozatalától számított legfeljebb 30 napon belül kell kezdeményeznie a jármű származás-ellenőrzési nyilvántartásba vételét és magyarországi forgalomba helyezését. Ezen időszakon belül az EGT más tagállamában a jármű külföldre történő kiviteléhez kiadott érvényes rendszámot a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 25/B. §-ában meghatározott, a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott magyar hatósági jelzésnek kell tekintetni.
48. § (1) A Magyarországon a 47. § alapján nyilvántartásba vett külföldi jármű forgalmi engedélyébe külföldi természetes személy vagy külföldi gazdálkodó szervezet mint tulajdonos vagy mint üzemben tartó is bejegyezhető.
(2) * Ha a jármű külföldi természetes személy tulajdonosa nem rendelkezik magyarországi lakcímmel és a forgalomba helyezési vagy tulajdonjog-változás bejegyzésére irányuló eljárást a leendő magyarországi üzemben tartó végzi, a törzskönyvet a tulajdonos által közjegyzői vagy ügyvédi okiratban meghatalmazott személy személyesen veheti át.
(3) Külföldi gazdálkodó szervezet tulajdonosként vagy üzemben tartóként történő nyilvántartásba vételekor a külföldi gazdálkodó szervezet a honossága szerinti állam nyilvántartásába történő bejegyzéséről szóló vagy a külföldi gazdálkodó szervezet fennállását igazoló külföldi okirat hiteles magyar nyelvű fordítását is bemutatja.
49. § (1) * A közlekedési igazgatási hatóság megtagadja a jármű forgalomba helyezését, valamint a törzskönyv és a forgalmi engedély kiadását, ha a jármű tulajdonjogát és származását hitelt érdemlően nem igazolják. Ha a járművet ennek ellenére forgalomba helyezték, a közlekedési igazgatási hatóság a jármű forgalomban való további részvételét megtiltja és a forgalmi engedélyt, valamint a törzskönyvet bevonja.
(2) Bűncselekményre utaló körülmények esetében a közlekedési igazgatási hatóság a törzskönyv és a forgalmi engedély kiadását megtagadó határozatot közli a kérelmező lakcíme szerint illetékes rendőrkapitánysággal.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a forgalmi engedély kiállítható annak, akinek a nyomozó hatóság, az ügyészség, a bíróság a lefoglalást megszüntető határozatában a járművet kiadni rendeli. Amennyiben a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg a jármű tulajdonjoga, a „törzskönyv kiadás megtagadva” bejegyzést a forgalmi engedélyben és a nyilvántartásban fel kell tüntetni.
(4) A jármű üzemben tartói joga a törzskönyv kiadásának megtagadása esetén is átruházható.
50. § (1) A jármű forgalomba helyezésével, forgalomból történő kivonásával, a jármű tulajdonjogával, üzemben tartásával, továbbá a forgalmi engedéllyel és a törzskönyvvel kapcsolatos, valamint a rendszámtábla legyártására és utángyártására irányuló kérelemre induló eljárásokban az ügyfél a kérelmét – a (2)–(4) bekezdésben foglalt korlátozással – a kormányzati portálon keresztül elektronikus úton is előterjesztheti.
(2) A 63. § (2) bekezdés c) pontjában felsorolt eljárások közül kizárólag a belföldön vásárolt jármű kivitelére irányuló kérelem terjeszthető elő elektronikus úton.
(3) Az ideiglenes behozatali vámeljárás hatálya alá tartozó jármű esetében csak a V betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása, valamint az ilyen rendszámtáblával ellátott jármű üzemben tartójának személyében bekövetkezett változás, az üzemben tartó által kezdeményezett forgalomból történő kivonás, a forgalmi engedély adatváltozás vagy adatjavítás miatti cseréje, valamint a forgalmi engedély pótlása iránti kérelem terjeszthető elő elektronikus úton.
(4) * Nem nyújtható be elektronikus úton kérelem az ideiglenes, továbbá a DT, CK és RR betűjelű, valamint a H, M és R kezdőbetű-jelű különleges rendszámtáblák kiadásával, az ilyen rendszámú járművek tulajdonjogával – ideértve a Kknyt. 33. § (6) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettséget is –, forgalomban tartásával, forgalomból történő kivonásával, a jármű forgalmi engedélyének vagy törzskönyvének cseréjével, pótlásával, záradék bejegyzésével kapcsolatos eljárásokban.
(5) * Ha a kérelem elektronikus előterjesztésének feltételei fennállnak, a természetes személy tulajdonos elektronikus úton is intézheti
a) a gépjármű tulajdonjog-átruházással kapcsolatos tulajdonátruházói bejelentését, amennyiben a tulajdonátruházó a gépjármű kizárólagos tulajdonosa és a tulajdonszerzők a gépjármű tulajdonjogát teljes egészében megszerzik,
b) a gépjármű forgalomból történő ideiglenes kivonását, az ideiglenes kivonás meghosszabbítását, valamint a forgalomból kérelemre ideiglenesen kivont gépjármű forgalomba történő visszahelyezését, feltéve, hogy a kérelmező a gépjármű kizárólagos tulajdonosa és kizárólagos üzemben tartója, aki egyben a gépjármű törzskönyvével is jogszerűen rendelkezik,
c) * az állandó forgalmi engedély, a törzskönyv pótlását, amennyiben az okmány adataiban változás nem következett be,
d) * az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült sorozatban előállított (általános) állandó rendszámtábla pótlását.
(6) * A jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén, az ügyfél (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti kérelmében foglalt változásokat a közlekedési igazgatási hatóság 3 napon belül átvezeti a nyilvántartáson.
(7) * Az elektronikus úton kezdeményezett eljárásban pótolt állandó forgalmi engedély és az utángyártott rendszámtábla 15 napon belül az ügyfél választása szerint postázásra kerül, vagy az általa megjelölt közlekedési igazgatási hatóságnál, annak értesítése alapján átvehető. A hátsó rendszámtábla postai úton nem kézbesíthető, átvételére az ügyfél által megjelölt közlekedési igazgatási hatóságnál, annak értesítése alapján kerülhet sor.
51. § (1) A tulajdonos (üzemben tartó) kérelme alapján, továbbá egyéb kérelmére indult közlekedési igazgatási eljárás során kérésére a járműnyilvántartásba be kell jegyezni a rövid szöveges üzenet fogadására szolgáló elérhetőségét, telefonszámát vagy elektronikus levélcímét, valamint az ezen adatokban bekövetkezett változást.
(2) A tulajdonos (üzemben tartó) a Hivatalnál elektronikus úton is kezdeményezheti a rövid szöveges üzenet fogadására szolgáló elérhetőségének, telefonszámának vagy elektronikus levélcímének, valamint az ezen adataiban bekövetkezett változás járműnyilvántartásba történő bejegyzését.
52. § (1) Az előzetes eredetiségvizsgálatot el kell végezni:
a) a 42. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt eseteket kivéve, a használt jármű, továbbá a gyártótól származó járműkísérő lappal nem rendelkező új jármű, valamint a járműnyilvántartásba korábban még nem vett lassú jármű, vagy egyéb jármű első forgalomba helyezésekor;
b) * a forgalomból végleg vagy átmeneti időszakra kivont jármű ismételt forgalomba helyezésekor;
c) a jármű alvázszámának megváltoztatásával járó műszaki beavatkozást – alvázszámot hordozó szerkezeti elem, alváz vagy karosszéria cseréje – megelőzően;
d) a jármű – kivéve a lassú járművet és a lassú jármű pótkocsiját – tulajdonjogában bekövetkezett változás nyilvántartásba vételekor.
(2) A forgalomba még nem helyezett sérült jármű esetében az előzetes eredetiség ellenőrzést a jármű alvázszámának megváltoztatásával járó műszaki beavatkozást – alvázszámot hordozó szerkezeti elem, alváz vagy karosszéria cseréje vagy javítása – és a közlekedési hatóság műszaki megvizsgálását megelőzően kell kezdeményezni.
(3) A 43. §-ban meghatározott külföldről belföldi üzemeltetés céljából behozott járművek esetében az előzetes eredetiségvizsgálatot a származás-ellenőrzés eredményéről szóló határozat jogerőre emelkedését követően lehet elvégeztetni.
(4) Az (1) bekezdés a)–d) pontjában felsorolt esetekben a közlekedési igazgatási ügyintézés megkezdésének feltétele az eljárás kezdeményezését megelőzően legfeljebb hatvan napon belül elvégzett előzetes eredetiségvizsgálat. A hatvan napos határidőbe nem számít be az az idő, amíg az eredetiségvizsgálatot követő büntetőeljárás során a jármű lefoglalás miatt a hatóság őrizetében volt.
(5) A jármű eredetiségvizsgálatának eredménye a közlekedési igazgatási eljárásban egyszer használható fel, amelynek tényét a közlekedési igazgatási hatóság a nyilvántartásba rögzíti.
(6) Az (1) bekezdésben felsorolt közlekedési igazgatási eljárásban a közlekedési igazgatási hatóság ellenőrzi a jármű előzetes eredetiségvizsgálatának meglétét, eredményét, valamint annak érvényességi idejét.
(7) * Az előzetes eredetiségvizsgálat elvégzése nélkül is nyilvántartásba kell venni a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változást, ha annak jogalapja
a) öröklés,
b) * jogi személyek átalakulásával, egyesülésével, szétválásával bekövetkezett vagyonszerzés, feltéve, hogy az újonnan létrejött gazdálkodó szervezet a korábbinak általános jogutódja lesz,
c) a közös tulajdon megszüntetése, ha a jármű valamelyik tulajdonostárs tulajdonába kerül vagy annak jogalapja közös tulajdon létesítése, ha az egyik tulajdonostárs korábban a jármű tulajdonosa volt,
d) a pénzügyi lízingszerződés teljesítése, amelynek során a jármű nyilvántartott üzemben tartója a jármű tulajdonjogát megszerzi,
e) állami vagy önkormányzati szerv, vagy önkormányzat kezelésében lévő jármű más állami vagy önkormányzati szerv, vagy önkormányzat részére történő átadása,
f) a használt jármű cégjegyzék vagy vállalkozói igazolvány alapján az adásvétel időpontjában fő tevékenysége szerint gépjármű-kereskedelemre jogosult szervezet vagy vállalkozó tulajdonába kerülése, kivéve a rendeltetésszerű használat céljából történő tulajdonszerzést.
(8) A muzeális jellegű járművekkel kapcsolatos közlekedési igazgatási eljáráshoz, továbbá a négykerekű segédmotoros kerékpárok első magyarországi forgalomba helyezésére irányuló közlekedési igazgatási eljáráshoz az előzetes eredetiségvizsgálatot nem kell elvégezni.
53. § (1) A rendszámtábla olyan hatósági jelzés, amely a Hivatal tulajdonát képezi. A rendszámtábla gyártótól történő megrendelése és a közlekedési igazgatási hatóság azzal történő ellátása a Hivatal, igazgatási szolgáltatási díj ellenében az ügyfélnek történő kiadása a közlekedési igazgatási hatóság feladatkörébe tartozik.
(2) A rendszámtábla állandó és ideiglenes lehet. Az állandó rendszámtábla a betűjelből és számjegyből álló kombinációkon kívül a nemzeti színeket és H jelzést (a továbbiakban: régi típusú rendszámtábla), vagy a 11. melléklet szerint az európai zászlót jelképező kék mezőben 12 sárga csillagot és fehér H jelzést (a továbbiakban: új típusú rendszámtábla), az ideiglenes rendszámtábla a betűjelből és számjegyből álló kombinációkon kívül a nemzeti színeket és H jelzést tartalmazza.
(3) Az állandó rendszámtábla
a) sorozatban előállított (általános),
b) sorozatban előállított egyénileg kiválasztott,
c) egyedileg előállított, vagy
d) különleges
lehet.
(4) A járműre sorozatban előállított rendszámtáblát kell kiadni, ha a jármű eltérő üzemeltetése vagy e rendeletben meghatározott egyéb körülmény más rendszámtábla kiadását nem teszi szükségessé.
(5) A sorozatban előállított rendszámtábla három betűjelet és három számjegyet tartalmaz.
54. § (1) A rendszámtábla méret szerinti típusait a 11. melléklet határozza meg.
(2) 2004. május 1-jét követően a régi típusú rendszámtábla új típusban történő legyártását az igazgatási szolgáltatási díj igazolt megfizetését követően a közlekedési igazgatási hatóság engedélyezi és annak tényét bejegyzi a nyilvántartásba és a forgalmi engedély „Hivatalos feljegyzések” rovatába.
(3) A 2004. május 1-je előtt kiadott „D” típusú rendszámtábla utángyártása csak az e rendeletben meghatározott méretben engedélyezhető.
(4) 2004. május 1-jét követően továbbra is régi típusú rendszámtábla kiadására kerül sor a 60. § (2) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott járművek esetében.
55. § (1) * Az új típusú rendszámtáblához tartozó regisztrációs matrica személygépkocsi, tehergépkocsi, autóbusz és vontató járműnyilvántartásba történő vételét és a hatósági jelzés valódiságát igazolja. A Hivatal tulajdonát képező regisztrációs matrica gyártótól történő megrendelése és a közlekedési igazgatási hatóság matricával történő ellátása a Hivatal, az ügyfélnek történő kiadása a közlekedési igazgatási hatóság hatáskörébe tartozik.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott új típusú rendszámtábla regisztrációs matrica nélkül érvénytelen.
(3) A regisztrációs matricát a jármű első szélvédőjén belülről – kívülről jól látható módon – a jobb alsó sarokban kell az ügyfélnek elhelyeznie.
(4) A regisztrációs matricát az új típusú rendszámtábla kiadásával egyidejűleg a közlekedési igazgatási hatóság adja ki.
(5) A regisztrációs matrica tartalmi elemeit a 12. melléklet határozza meg.
56. § (1) A regisztrációs matrica utángyártása a közlekedési igazgatási hatóság engedélyével lehetséges. Az engedély kiadása, továbbá az igazgatási szolgáltatási díj ügyfél által történő megfizetése után a Hivatal gondoskodik a regisztrációs matrica gyártótól való megrendeléséről.
(2) Az elveszett, eltulajdonított és a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével a megrongálódott regisztrációs matrica utángyártása nem engedélyezhető. A járművet ebben az esetben át kell rendszámozni.
(3) A megrongálódott regisztrációs matrica utángyártása akkor engedélyezhető, ha az azon feltüntetett rendszám vagy vonalkód alapján a matrica még azonosítható. Az utángyártandó – a szélvédőről eltávolított – matricát a kérelem benyújtásakor be kell mutatni.
(4) A (3) bekezdés szerint utángyártott és a (7) bekezdés alapján egyedileg gyártott regisztrációs matrica átvételéig, de legfeljebb 30 napig a járművel abban az esetben lehet közlekedni, ha az rendelkezik a már kiadott új típusú rendszámtáblákkal.
(5) A forgalomból kivont jármű esetében a regisztrációs matrica utángyártása nem engedélyezhető a kivonás időtartama alatt.
(6) A rendszámtábla és a regisztrációs matrica egyidejű utángyártása nem engedélyezhető.
(7) A regisztrációs matrica egyedi gyártása akkor engedélyezhető, ha
a) az 57. § (4) bekezdés alapján az a közlekedési hatóság igazolása alapján indokolt,
b) az egyénileg kiválasztott és egyedileg előállított rendszámtábla jogosítottja a rendszámtáblát használatában lévő másik járműre kívánja átszerelni,
c) a 60. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a 62. §-ban meghatározott különleges rendszámtábla jogosítottja a rendszámtáblát más gépjárműre kívánja felszerelni.
57. § (1) * Az A típusú rendszámtáblát kell felszerelni a személygépkocsira, az autóbuszra, a tehergépkocsira, a vontatóra, a nyerges vontatóra, a mezőgazdasági vontatóra és a lassú járműre előre, továbbá a felsorolt járművekre, valamint a pótkocsira, a félpótkocsira és a lassújármű pótkocsijára hátulra akkor, ha az elhelyezésre elegendő hely áll rendelkezésre, és a rendszámtábla jogszabályban előírt módon megvilágítható.
(2) C típusú rendszámtáblát kell felszerelni az (1) bekezdésben felsorolt járművekre hátulra, ha az A típusú rendszámtábla felszerelésére nincs elegendő hely, vagy, ha az A típusú tábla nem világítható meg.
(3) B típusú rendszámtáblát kell felszerelni a motorkerékpárra hátulra, a motorkerékpár oldalkocsijára előre.
(4) Ha a rendszámtábla felszerelésére nincs elegendő hely, vagy ha a rendszámtábla az átlagosnál nagyobb sérülési veszélynek van kitéve, a közlekedési hatóság igazolása alapján engedélyezhető a B típusú rendszámtábla felszerelése, vagy a D típusú rendszámtáblának a jármű elején történő alkalmazása.
(5) A közlekedési igazgatási hatóság a forgalmi engedély hivatalos feljegyzések rovatába és a nyilvántartásba a „B, illetve D típusú frsz. engedélyezve” záradékot jegyez be. A D típusú rendszámtáblára vonatkozó záradék bejegyzése a gyártásról szóló igazolás bemutatása után végezhető el.
(6) A négykerekű segédmotoros kerékpárra hátulra, E típusú, különleges rendszámtáblát kell felszerelni.
(7) A rendszámtáblák típusai közötti váltást a közlekedési igazgatási hatóság az (1)–(5) bekezdésben meghatározott rendelkezések szerint engedélyezi.
(8) A korábban kiadott rendszámtáblát az új rendszámtábla kiadásával, vagy a jármű végleges kivonásával egyidejűleg be kell vonni. A bevont rendszámtáblák selejtezéséről a közlekedési igazgatási hatóság, megsemmisítéséről a Hivatal gondoskodik.
58. § (1) * Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében, kérelemre engedélyezhető a sorozatban előállítható, de még le nem gyártott rendszámtábla kiválasztása (a továbbiakban: egyénileg kiválasztott rendszámtábla), továbbá – ha közrendbe, közerkölcsbe vagy jogszabályba nem ütközik – a legalább 4, legfeljebb 5 folyamatos betűjelből és legalább 1, legfeljebb 2 folyamatos számjegyből, együttesen 6 jelből álló rendszámtábla legyártása és használata (a továbbiakban: egyedileg előállított rendszámtábla). Az egyedileg előállított rendszámtábla esetében a 0 számjegy önállóan nem alkalmazható.
(2) A járműre felszerelt sorozatban előállított rendszámtábla a jármű tulajdonosának kérelmére egyénileg kiválasztott rendszámtáblának minősíthető.
(3) Az egyénileg kiválasztott rendszámtábla megválasztását és az egyedileg előállított rendszámtábla legyártatását a Hivatal, a sorozatban előállított rendszámtábla egyénileg kiválasztott rendszámtáblává történő átminősítését a közlekedési igazgatási hatóság engedélyezi.
(4) Az egyénileg kiválasztott, vagy az egyedi rendszámtábla az engedély kiadását követően a járműre első forgalomba helyezésével, Magyarországon már forgalomba helyezett jármű esetében átrendszámozással kerül a járműre.
(5) * Az egyénileg kiválasztott és az egyedi rendszámtáblát annak jogosítottja a közlekedési igazgatási hatóság engedélyével a tulajdonában, vagy üzemben tartásában lévő más járműre is átszerelheti.
(6) * Amennyiben az egyénileg kiválasztott vagy az egyedileg előállított rendszámtábla jogosítottja a rendszámtáblát más, az üzemben tartásában lévő járműre kívánja átszerelni – a kérelem tartalmától függően – az eredeti járművet a forgalomból ki kell vonni, vagy át kell rendszámozni és az egyénileg kiválasztott vagy az egyedileg előállított rendszámtáblát a jogosítottnak vissza kell adni.
(7) Amennyiben az egyénileg kiválasztott vagy az egyedileg előállított rendszámtábla jogosítottja a jármű üzemben tartója, a rendszámtábla csak a jármű tulajdonosának írásos hozzájárulásával szerelhető fel a járműre.
(8) A rendszámtábla egyéni jellegéről annak jogosítottja lemondhat. Ebben az esetben az egyénileg kiválasztott rendszámtáblát a sorozatban előállított hatósági jelzésekre vonatkozó előírások szerint, a járműhöz hozzárendelten kell kezelni. Az egyedileg előállított rendszámtábla egyedi jellege nem szüntethető meg.
(9) Az egyénileg kiválasztott és az egyedileg előállított rendszámtáblák új típusú rendszámtáblaként kerülnek előállításra.
(10) Nem engedélyezhető 4 betűjelből és 2 számjegyből álló egyedileg előállított rendszámtábla legyártása iránti kérelem, ha a kiválasztott rendszám 4 betűjel karaktere közül az első karakter S vagy R betűjel.
59. § (1) A rendszámtábla egyéni kiválasztására vagy egyedi legyártására, vagy a legyártott egyedi vagy egyéni rendszámtábla jogosítottjának személyében történő változás bejegyzésére irányuló kérelmet a közlekedési igazgatási hatóság a rendszámnyilvántartásban történő ellenőrzést követően – az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében – engedélyezi.
(2) A rendszámtáblának az egyénileg kiválasztott és egyedileg előállított jellegét a forgalmi engedélyben és a nyilvántartásban jelölni kell.
60. § (1) * A különleges rendszámtábla az e rendeletben foglaltak szerint jelzi a jármű üzemeltetésének jellegét vagy tulajdonosát (üzembentartóját). A különleges rendszámtáblák leírását a 13. melléklet tartalmazza.
(2) A közlekedési igazgatási hatóság
a) * a Magyarországon működő diplomáciai és hivatásos konzuli képviseletek, nemzetközi szervezetek, valamint ezek nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tagjai és családtagjaik, továbbá nemzetközi szerződésben biztosított kiváltságokkal és mentességekkel törvény alapján rendelkező szervezetek, valamint azok tagjai és családtagjai – amennyiben arra törvény rendelkezései lehetőséget adnak – járműveire DT betűjelű,
b) az a) pontban említett képviseletek, szervezetek igazgatási, műszaki és kisegítő személyzetének nem magyar állampolgárságú tagjai és családtagjaik járműveire CK betűjelű,
c) a külön jogszabályban meghatározott közúti közlekedési szolgáltatást végző járműre a szabványtól eltérő alapszínű (sárga),
d) * a lassú járműre, lassú jármű pótkocsijára a szabványtól eltérő színű betűjelet tartalmazó,
e) a muzeális jellegű járművekre OT betűjelű,
f) a négykerekű segédmotoros kerékpárokra S, illetve R betűjellel kezdődő
fa) E típusú, vagy
fb) amennyiben a jármű műszaki kialakítása azt indokolja, kérelemre az A típusú rendszámtábla méretének megfelelő,
g) * a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott környezetkímélő gépkocsira világoszöld alapszínű,
különleges rendszámtáblát ad ki.
(2a) * Ha a rendszámtábla jogosítottja nem változik, az általa használt rendszámtábla karaktereinek megtartása mellett
a) az 53. § (3) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott rendszámtábla sárga vagy világoszöld alapszínű különleges rendszámtáblára,
b) a sárga vagy világoszöld alapszínű különleges rendszámtábla az 53. § (3) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott rendszámtáblára
cserélhető.
(2b) * A rendszámtábla cseréjére is az 58–61. §-okban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az ebben az eljárásban kiadott rendszámtábla nem minősül egyénileg kiválasztott rendszámtáblának.
(3) A DT és a CK betűjelű rendszámtábla a jármű forgalomból történő kivonása után a jogosult más járművére is felszerelhető. Amennyiben ez a rendszámtábla típusának változásával is együtt jár, kettő darab rendszámtábla legyártása is engedélyezhető.
(4) Az OT betűjelű különleges rendszámtáblát a Muzeális Minősítő Bizottság igazolása, továbbá a muzeális jellegű járműhöz a közlekedési hatóság által kiadott „Műszaki Adatlap” alapján a Hivatal adja ki.
(5) *
(6) A (2) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott különleges rendszámtáblák régi típusú rendszámtáblaként kerülnek előállításra.
61. § A 60. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott különleges rendszámtáblák jogosítottjai részére a külföldi forgalmi engedélyt és rendszámtáblát a kiadó ország Magyarországon működő diplomáciai és konzuli képviseletének, valamint nemzetközi szervezetének írásbeli kérelmére soron kívül vissza kell adni, ha a külföldi hatóság nemzeti jogszabálya alapján kiviteli rendszám kiadására nincs lehetőség, és emiatt a jármű külföldi hatóság által kiadott diplomáciai rendszámmal érkezik Magyarországra.
62. § (1) A Magyar Honvédség járműveire a H, a rendőrség járműveire az R, az Országos Mentőszolgálat járműveire az M kezdő betűjelű, a NAV, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet járműveire az RR betűjelű, különleges rendszámtábla szerelhető fel, ami a jármű forgalomból történő kivonása után e szervek más járműveire is felszerelhető.
(2) Az R kezdő betűjelű – kettő betű, négy számjegy kombinációból álló – rendőrségi rendszámtábla csak olyan szolgálati járműre szerelhető fel, amelynek külső kialakítása e szolgálati jelleget tükrözi.
63. § (1) Az ideiglenes rendszámtáblát önjáró munkagépre és azon járművekre kell kiadni, amelyet Magyarországon forgalomba még nem helyeztek, vagy a forgalomból végleg kivonták, vagy amelynek az állandó rendszámmal történő közlekedése bármely okból átmenetileg nem lehetséges. Az ideiglenes rendszámtábla leírását a 14. melléklet tartalmazza.
(2) A közlekedési igazgatási hatóság kérelemre
a) az ideiglenes behozatali vámeljárás alá vont járműre V betűjelű,
b) a jármű javítási és jármű kereskedelmi tevékenység ellátásához a belföldi jármű más EGT-államba történő javítási, vagy kereskedelmi jellegű szállítása, vagy kísérlet vagy kipróbálás céljából üzemeltetett járműre P betűjelű,
c) a belföldön vásárolt, vagy a belföldön forgalomba helyezett jármű kivitelére, indokolt esetben a Magyarországon már forgalomba helyezett, külföldön tartózkodó, érvényes hatósági jelzéssel nem rendelkező jármű hazaszállítására, az érvényes hatósági engedély nélkül Magyarországon tartózkodó gépjármű reexportjára, a Magyarországon elvesztett, megrongálódott, vagy érvénytelen külföldi rendszámtábla ideiglenes pótlására, a Magyarországon még forgalomba nem helyezett új gépjármű külföldre viteléhez és a 91. §-ban meghatározott érvényességi időn belüli visszahozatalához Z betűjelű,
d) a 60. § (2) bekezdés a)–b) pontjában megjelölt olyan járműre, amelynek magyar forgalmi engedélyét és rendszámtábláját az ország területének végleges elhagyása miatt beszolgáltatják, CD betűjelű,
e) az önjáró munkagépre és arra a járműre, amely forgalmi engedéllyel, valamint rendszámtáblával nincs ellátva és a közúti forgalomban történő ideiglenes részvétele indokolt, továbbá az elveszett rendszámtábla ideiglenes pótlására E betűjelű,
f) a 44. §-ban felsorolt járművek tulajdonosa (üzemben tartója) részére M betűjelű
ideiglenes rendszámtábla használatát engedélyezi és az ideiglenes rendszámtáblát kiadja.
(3) A Magyarországra harmadik országból importált, közúton behozott, közúti közlekedésben részt vevő járműre az E betűjelű ideiglenes rendszámtáblát és az ideiglenes forgalomban tartási engedélyt a NAV vámszerve, szállítóeszközön behozott járműre a közlekedési igazgatási hatóság adja ki. A közlekedési igazgatási hatóság az E betűjelű ideiglenes rendszámtáblát és az ideiglenes forgalomban tartási engedélyt a 42. § (4) bekezdésében foglalt feltételek megléte esetén kiadja, vagy a NAV vámszerve által kiadott hatósági jelzés használatát engedélyezi. A korlátozások tekintetében a meghosszabbítás során a közlekedési hatóság által kiadott Műszaki Adatlapban meghatározottakat kell figyelembe venni.
(4) * Az E betűjelű ideiglenes rendszámtáblával a NAV Központi Irányítását a Hivatal látja el. A NAV Központi Irányítása a rendszámtáblák elosztásáról és kiadásáról nyilvántartást vezet, amelynek adatait heti rendszerességgel a Hivatal részére papíralapú vagy elektronikus adathordozón megküldi. A nyilvántartás tartalmazza a jármű alvázszámát, gyártmányát, típusát, az ideiglenes forgalomban tartási engedély számát, a személyszállítási, teherszállítási, illetve vontatási tilalom elrendelését, valamint a vámeljárást kérő nevét, lakcímét vagy telephelyének címét, valamint a kiadott ideiglenes rendszámot és annak érvényességi idejét.
(5) Az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblát az ügyfél kérelme alapján a közlekedési igazgatási hatóság a Hivataltól rendeli meg.
(6) * Az SP betűjelű ideiglenes rendszámtáblát az ügyfél kérelme alapján a közlekedési igazgatási hatóság a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendelet alapján versenycélú járműnek minősített versenyzési célra használható járművekre (a továbbiakban: versenyjármű) a közlekedési hatóság által kiállított Műszaki Adatlap alapján adja ki.
64. § A 60. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott különleges rendszámtáblák kiadásának további feltétele a Külügyminisztérium által kiadott igazolás arról, hogy a kérelmező jogosult a rendszámtábla használatára.
65. § (1) A 60. § (2) bekezdés c) pontjában megjelölt sárga színű sorozatban előállított rendszámtáblát kell kiadni a külön jogszabály alapján közúti közlekedési szolgáltatást végző járművekre a közlekedési hatóság engedélye alapján.
(2) A rendszámtábla sárga színben történő kiadását a nyilvántartásban és a forgalmi engedélyben jelölni kell.
(3) * A 60. § (2) bekezdés g) pontjában megjelölt világoszöld alapszínű, sorozatban előállított rendszámtáblát kell kiadni a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott környezetkímélő gépkocsira.
(4) * A rendszámtábla világoszöld színben történő kiadását a nyilvántartásban és a forgalmi engedélyben jelölni kell.
66. § (1) A tartósan belföldön üzemeltetett, ideiglenes behozatali vámeljárás alá vont járműre olyan V betűjelű ideiglenes rendszámtáblát kell kiadni, amelynek érvényességi ideje a vámhatóság által meghatározott újrakiviteli határidőhöz igazodik.
(2) A V betűjelű ideiglenes rendszámtáblát és az ahhoz tartozó forgalmi engedélyt az érvényességi idő lejártát követően, vagy az átrendszámozáskor (végleges külföldre történő kivitel, vagy magyarországi forgalombahelyezés) le kell adni.
67. § (1) A Z betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadására csak a jármű tulajdonjogának igazolását követően kerülhet sor. A tulajdonjogot közokirattal, eredeti okirattal vagy hitelesített másolati példányával, illetve, ha az nem magyar nyelven került kiállításra, annak hiteles, magyar nyelvű fordításával kell igazolni. A kérelmező által előterjesztett adatok valódiságát a rendelkezésre álló nyilvántartásokban ellenőrizni kell.
(2) A Magyarországon forgalomba helyezett járműre a Z betűjelű rendszámtábla csak akkor adható ki, ha a járművet kivitel miatt átmeneti időszakra kivonták a forgalomból és a kivonás ténye a járműnyilvántartásba bejegyzésre került.
(3) A Magyarországon már forgalomba helyezett, külföldön tartózkodó, érvényes hatósági jelzéssel nem rendelkező jármű hazaszállításához történő kiadás során a Z betűjelű ideiglenes rendszámhoz tartozó ideiglenes forgalmi engedély kiadására az előző forgalmi engedély érvénytelenítésével és annak ügyfél részére történő visszaadásával egyidejűleg kerül sor. Az érvénytelenítés tényét csak a járműnyilvántartásba kell bejegyezni, ha a rendszámtábla vagy előző forgalmi engedély elvesztés, eltulajdonítás, megsemmisülés miatt nem áll az ügyfél rendelkezésére.
68. § Az E betűjelű ideiglenes rendszámtábla közlekedési igazgatási hatóság által történő kiadásának feltétele a jármű jogszerű birtoklásának, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétének és a jármű műszaki alkalmasságának igazolása. A regisztrációs adóról szóló törvény hatálya alá tartozó jármű tulajdonosa részére a járműhöz E betűjelű ideiglenes rendszámtábla és az ideiglenes forgalomban tartási engedély egy alkalommal adható ki.
69. § (1) Az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadásának, használatának a közlekedési igazgatási hatóság által történő engedélyezési feltételei:
a) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által megállapított regisztrációs szám,
b) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétének igazolása,
c) az ügyfél nyilatkozata a felvenni kívánt ideiglenes rendszámtáblák, valamint az ilyen rendszámtáblára kötelezett járművek darabszámára, azok gyártmányára, típusára és egyedi azonosító adataira (alvázszám) vonatkozóan,
d) az ügyfél nyilatkozata az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával közúton használni kívánt mezőgazdasági erőgép(ek) biztonságos és szabályos közlekedésre való alkalmasságáról.
(2) Az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla jogosítottja köteles a közúti forgalomban részvételkor a mezőgazdasági erőgépen a rendszámtáblát jól látható módon elhelyezni, valamint az indítási napló rovatait tényszerűen kitölteni.
(3) Az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott jármű vezetője a közúti közlekedés során köteles igazolni az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel és az indítási naplóval a rendszámtábla használatának jogszerűségét, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fennállását.
(4) Az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla elvesztését, eltűnését, megrongálódását a tulajdonos (üzemben tartó) köteles haladéktalanul a közlekedési igazgatási hatóságnál bejelenteni.
69/A. § * (1) Az SP betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadásának, használatának a közlekedési igazgatási hatóság által történő engedélyezési feltételei:
a) a jármű jogszerű birtoklásának okirattal történő igazolása,
b) a jármű érvényesített gépkönyvének bemutatása,
c) a műszaki alkalmasság igazolása a közlekedési hatóság által elvégzett versenyjármű szemle alapján kiállított Műszaki Adatlap bemutatásával, és
d) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétének igazolása.
(2) Az SP betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott járműnek a közúti forgalomban való részvételéről a közlekedési igazgatási hatóság által hitelesített indítási naplót kell vezetni.
(3) Az SP betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott versenyjárművel a közúti forgalomban részt venni verseny alkalmával, valamint a versenyre felkészülés és a verseny helyszínére történő közlekedés céljából szabad.
(4) Az SP betűjelű ideiglenes rendszámtábla jogosítottja köteles a közúti forgalomban részvételkor a járművön a rendszámtáblát jól látható módon elhelyezni, valamint az indítási napló rovatait tényszerűen kitölteni.
(5) * Az SP betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott jármű vezetője a közúti közlekedés során köteles igazolni az ideiglenes forgalmi engedéllyel és az indítási naplóval a rendszámtábla használatának jogszerűségét, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fennállását.
(6) Az SP betűjelű ideiglenes rendszámtábla elvesztését, eltűnését, megrongálódását a tulajdonos (üzemben tartó) köteles haladéktalanul a közlekedési igazgatási hatóságnál bejelenteni.
70. § (1) * Kérelemre P betűjelű ideiglenes rendszámtáblát kell kiadni
a) * a fő tevékenysége szerint járműgyártó gazdálkodó szervezetnek az általa gyártott, vagy tesztelési célból részére üzemeltetésre átadott, de forgalomba még nem helyezett járművei tesztelése,
b) a fő tevékenysége szerint gépjármű-kereskedelemre jogosult gazdálkodó szervezetnek a még forgalomba nem helyezett, vagy forgalomból kérelemre ideiglenesen kivont jármű kereskedelmi célból történő szállítása, továbbá kereskedelmi célú kipróbálása,
c) * a gépjármű-fenntartó szervezetnek a forgalomból kérelemre ideiglenesen kivont, vagy lejárt műszaki érvényességű jármű javításához kapcsolódó diagnosztikai tevékenység (a javítást megelőző vagy azt követő kipróbálás), és
d) a közlekedési kutatóintézetnek járművizsgálatok végzése
céljából.
(2) * A P betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott jármű vezetése az ideiglenes forgalomban tartási engedély jogosítottján vagy a vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyen kívül másnak nem engedhető át, kivéve
a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a járműgyártó által a teszteléssel megbízott személyt,
b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben, azonban ez esetben a jármű használata során a gépjármű-kereskedelemre jogosult gazdálkodó szervezettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személynek is a járműben kell tartózkodnia. A P betűjelű ideiglenes rendszámtábla használatának jogszerűségét a közúti ellenőrzés során okirattal kell igazolni.
(3) * Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott járműjavításra jogosult szervezet, vállalkozás részére kiadott P betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott járművet olyan személy vezetheti, aki rendelkezik a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló miniszteri rendeletben a járműszerelői tevékenység önálló végzéséhez előírt képesítéssel. A járművet vezető személy e feltétel fennállását a járműjavító szervezet által kiadott okirattal köteles igazolni.
(4) * A P betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott járműnek a közúti forgalomban való részvételéről a közlekedési igazgatási hatóság által hitelesített indítási naplót kell vezetni.
(5) A P betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott járművel a személy- és teherszállítás, valamint a vontatás tilos. A korlátozás alól az engedélyező közlekedési igazgatási hatóság indokolt esetben felmentést adhat.
(6) * A P betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott jármű esetében az (5) bekezdésben meghatározott személy- és teherszállítás, valamint vontatási tilalom alól akkor lehet felmentést adni, ha a tesztelés a jármű ezen jellemzőinek megismerésére irányul. A közlekedési igazgatási hatóság a jogszabályban előírt korlátozásokon túl útvonalbeli, területi és időbeli korlátozásokat írhat elő. Ezt és a jogszabályban meghatározott tilalmak alóli felmentés tényét az ideiglenes forgalomban tartási engedélyen fel kell tüntetni.
(7) * A P betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott jármű vezetője a közúti közlekedés során köteles igazolni az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel, az indítási naplóval és a (2)–(3) bekezdésben meghatározott feltételeket igazoló okirattal a rendszámtábla használatának jogszerűségét, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fennállását.
71. § * Az E és az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott járművel csak Magyarország területén lehet közlekedni. A P és az SP betűjelű ideiglenes rendszámtábla viszonosság vagy kétoldalú megállapodás esetében, illetve akkor jogosít más EGT-államban történő közlekedésre, ha azt az adott ország jogszabályai is lehetővé teszik.
72. § * A CD, az M, a P, az SP és a Z betűjelű ideiglenes rendszámtábla csak olyan járműre szerelhető fel, amely a közúti közlekedésre alkalmas műszaki állapotban van. E feltételek betartásáért a jármű üzemben tartója felelős.
73. § * Ha a jármű üzemeltetési jellege vagy üzemben tartója (tulajdonosa) megváltozik, a rendszámra való jogosultságot felül kell vizsgálni, indokolt esetben a rendszámtáblát ki kell cserélni.
74. § (1) * A Magyar Honvédség, a rendőrség, a katasztrófavédelmi szerv, a NAV, a büntetés-végrehajtási szervezet és az Országos Mentőszolgálat járműveire a különleges rendszámtáblát a Hivataltól rendeli meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a közlekedési igazgatási hatóság engedélyével a különleges rendszámtábláikat a jármű forgalomból történő kivonását, vagy átrendszámozását követően újra felhasználhatják.
75. § (1) A megrongálódott, elhasználódott – de még azonosítható – rendszámtábla utángyártása a közlekedési igazgatási hatóság engedélyével történik. Az igazgatási szolgáltatási díj ügyfél általi megfizetése után a Hivatal gondoskodik a gyártótól való megrendelésről. A megrongálódott rendszámtáblát az 57. § (8) bekezdése szerint be kell vonni.
(2) Az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült rendszámtábla a nyilvántartásban történő ellenőrzést követően a közlekedési igazgatási hatóság engedélye alapján gyártható le. Az utángyártás tényét a nyilvántartásban rögzíteni kell.
(3) A közlekedési igazgatási hatóság kérelemre az (1) és (2) bekezdés szerint utángyártott rendszámtábla átadásáig, de legfeljebb 30 napos érvényességgel E betűjelű ideiglenes rendszámtáblát adhat ki. Az utángyártott rendszámtábla átadásakor az ideiglenes rendszámtáblát az ügyféltől be kell vonni.
(4) Nem engedélyezhető az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült rendszámtábla utángyártása, ha a rendszámtábla másodízben, vagy ha a két rendszámtábla egyszerre, vagy szóló motorkerékpár, pótkocsi rendszámtáblája tűnik el.
(5) A régi típusú elveszett, ellopott vagy megrongálódott rendszámtábla utángyártása esetén a régi típusú rendszámtábla gyártására kell intézkedni.
(6) * Az új típusú rendszámtábla utángyártása kizárólag a regisztrációs matrica megléte esetén engedélyezhető. Ez esetben az ügyfél a rendszámtábla utángyártására vonatkozó kérelmével egyidejűleg nyilatkozik a közlekedési igazgatási hatóságnál a regisztrációs matrica meglétéről és sértetlenségéről. A közlekedési igazgatási hatóság a forgalmi engedélyen szereplő regisztrációs matrica vonalkódja vagy az ügyfél nyilatkozata alapján engedélyezi az utángyártást. Engedélyezés hiányában csak átrendszámozás lehetséges.
(7) * Az utángyártott rendszámtábla átadásáig, de legfeljebb az utángyártásra irányuló kérelem benyújtását követő harminc napig egy rendszámtáblával is lehet közlekedni.
(8) Ha a közlekedési igazgatási hatóság a (4) bekezdés alapján nem engedélyezi a hatósági jelzés utángyártását, akkor a hatósági jelzés elvesztésének, eltulajdonításának és megsemmisülésének a bejelentését követően haladéktalanul gondoskodik az elvesztés, eltulajdonítás vagy megsemmisülés tényének a nyilvántartáson történő átvezetéséről.
(9) Ha a hatósági jelzés eltulajdonítása miatt a rendőrségnél feljelentést tettek, a rendőrség haladéktalanul, elektronikus úton értesíti a Hivatalt, amely haladéktalanul gondoskodik a hatósági jelzés eltulajdonítása tényének a nyilvántartáson történő átvezetéséről.
(10) Ha a közlekedési igazgatási hatóság értesül a hatósági jelzés megtalálásáról, úgy haladéktalanul gondoskodik a találás tényének a nyilvántartáson történő átvezetéséről.
(11) Ha a rendőrség értesül a hatósági jelzés megtalálásáról, úgy haladéktalanul értesíti bármely közlekedési igazgatási hatóságot, amely gondoskodik a találás tényének a nyilvántartáson történő átvezetéséről.
(12) * A hatósági jelzés elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, illetve megtalálásának a közlekedési igazgatási hatósághoz történő bejelentéséről szóló jegyzőkönyvet okmánytári alapiratként a közlekedési igazgatási hatóság a Hivatalnak továbbítja. Az elektronikus úton kérelmezett utángyártás esetében az ügyfél elektronikus úton tett, a regisztrációs matricára is kiterjedő nyilatkozata kerül a Hivatalnak továbbításra.
(13) A közúti közlekedési szolgáltatást végző üzemben tartónak (tulajdonosnak) kiadott, különleges jellegű, egyénileg kiválasztott, illetve egyedileg előállított rendszámtábla igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében, a Hivatal engedélye alapján fehér színben utángyártható. A különleges jellegű rendszámtáblát az utángyártott rendszámtábla átadásával egyidejűleg az 57. § (8) bekezdése szerint be kell vonni.
75/A. § * A Hivatal az állandó rendszámtábla elvesztése, eltulajdonítása, megkerülése tényének a nyilvántartáson történő átvezetésével egyidejűleg gondoskodik a figyelmeztető jelzés SIS II-ben történő elhelyezéséről vagy törléséről a 75. § (8)–(11) bekezdéseiben meghatározott esetekben. Ezen rendelkezések a négykerekű segédmotoros kerékpárokra nem vonatkoznak.
76. § * (1) A jármű műszaki alkalmasságának érvényességi idejét
a) a forgalmi engedély „Műszaki érvényessége” rovatba bejegyzett időpont és a berögzített – egyedi sorszámmal ellátott – jelzőcsík (a továbbiakban: címke), illetve a bejegyzett időpont és a (3) bekezdés alapján a forgalmi engedélybe a közlekedési igazgatási hatóság által hitelesítetten bejegyzett címke sorszáma,
b) forgalomba nem helyezett jármű esetében – a jármű forgalomba helyezéséig – a közlekedési hatóság által kiadott „Műszaki Adatlap”, vagy
c) a forgalmi engedéllyel rendelkező jármű esetében – szabad érvényesítési hely hiányában – időszakos vizsgálat alapján a közlekedési hatóság által kiadott Műszaki vizsgálati bizonyítvány – a Műszaki vizsgálati bizonyítványban „Következő időszakos vizsgálat időpontja”-ként meghatározva –
igazolja.
(2) A címkével a jármű forgalmi engedélyét
a) az időszakos vizsgálata során a közlekedési hatóság,
b) egyéb esetekben a közlekedési igazgatási hatóság a közlekedési hatóság igazolása vagy a nyilvántartásban szereplő adatok alapján látja el.
(3) A (2) bekezdés b) pontja esetében a címke sorszámát a forgalmi engedélybe be kell jegyezni.
(4) A forgalmi engedély cseréjekor a közlekedési igazgatási hatóság az új típusú forgalmi engedélybe a címke sorszámát, a lejárati hónapot, valamint napot bejegyzi, és a bejegyzést lebélyegzi.
77. § * (1) A jármű műszaki alkalmassági idejének a forgalmi engedélybe történő bejegyzésekor a címkét a forgalmi engedélybe kell beragasztani.
(2) A címke forgalmi engedélybe történő beragasztásakor be kell jegyezni a lejárati hónapot, valamint napot, és a bejegyzést le kell bélyegezni.
(3) A közlekedési igazgatási hatóságok műszaki érvényességet igazoló címkével való ellátása a fővárosi és megyei kormányhivatal feladatkörébe tartozik. A Hivatal az általa lefolytatott eljárásokban felhasználásra kerülő műszaki érvényességet igazoló címke beszerzéséről saját hatáskörben gondoskodik.
78. § * A műszaki érvényességnek a nyilvántartásból történő megállapítása esetén az érvényesség lejárati határnapjaként az érvényesség hónapjának utolsó napját kell bejegyezni.
79. § (1) A járműkísérő lap a járműforgalmazók és a járműgyártók (a továbbiakban: gépjármű-forgalmazók) által Magyarországra behozott, továbbá a Magyarországon gyártott új járművekre kiadott szigorú számadású okmány, amely kitöltése után a jármű belföldi nyilvántartásba vételéig igazolja a jármű feletti rendelkezési jogot (15. melléklet).
(2) A gépjármű-forgalmazókat kérelemre, a Hivatal vagy megbízottja látja el járműkísérő lappal.
(3) A Hivatal a járműkísérő lapot a kiadás előtt nyilvántartásba veszi, annak felhasználását folyamatosan ellenőrzi.
(4) A gépjármű-forgalmazók a járműkísérő lapok igénylése iránti kérelmet a kormányzati portálon keresztül elektronikus úton is előterjeszthetik.
(5) A Hivatal a nyilvántartásban kezelt járműkísérő lap adatainak ellenőrzése alapján a feltárt adathibák megszüntetése érdekében intézkedik a nyilvántartás adatainak javításáról.
80. § (1) A járműkísérő lapot a jármű belföldi értékesítésekor a vevőnek át kell adni, amit a közlekedési igazgatási hatóság a nyilvántartásba vételt követően, kitöltve visszaad az ügyfél részére.
(2) Az eljárás során bemutatott járműkísérő lap sorszáma alapján meg kell győződni arról, hogy azt az arra jogosult vállalkozás állította-e ki.
81. § (1) A jármű tulajdonjogát igazoló okirat a törzskönyv. Egy járműhöz egy időben csak egy érvényes törzskönyv tartozhat. A közlekedési igazgatási hatóság a jármű első forgalomba helyezése során annak, aki a jármű tulajdonjogát igazolja, törzskönyvet ad ki (16. melléklet).
(2) A törzskönyv a jármű közúti forgalomban való részvételének nem feltétele.
(3) A jármű tulajdonjogában bekövetkezett változás nyilvántartásba-vételekor továbbá a jármű vagy a tulajdonos adatainak, valamint a törzskönyvben feltüntetett bármely más adat változásakor új törzskönyvet kell kiállítani, a korábbi törzskönyvet vissza kell vonni és érvénytelenítve a keletkezett iratokkal a Hivatalnak meg kell küldeni.
(4) Az ellenkező bizonyításáig a törzskönyvet birtokló ügyfelet jogszerű tulajdonosnak kell tekinteni.
82. § (1) * A forgalmi engedély jogosítottján kívüli személy Magyarországon forgalomba helyezett járművel az ország területét harmadik ország irányába csak a forgalmi engedély jogosítottjának közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájárulásával hagyhatja el, kivéve a 74. §-ban meghatározott járműveket.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás tartalmazza: a jármű használójának nevét, úti okmányának számát, a jármű rendszámát, alvázszámát, a forgalmi engedély jogosultjának nevét, aláírását, gazdasági társaság esetében annak cégszerű aláírását, valamint azt az időtartamot, amely alatt az országot a járművel elhagyhatja. A hozzájárulást a határátlépés ellenőrzésekor felhívás nélkül be kell mutatni az eljáró rendőrnek.
(3) A Magyarországon bérbe vett vagy lízingelt jármű esetében a (2) bekezdés szerinti hozzájárulást a bérleti, illetve a lízingszerződés pótolja, amennyiben abból megállapítható, hogy az üzemben tartó a járművel az ország területét jogosult elhagyni. A szerződést a határátlépés ellenőrzésekor felhívás nélkül be kell mutatni az eljáró rendőrnek.
(4) A 74. §-ban meghatározott szervek, valamint egyéb állami szervek esetében az írásos hozzájárulást a jármű üzemeltetésére feljogosított szerv vezetőjének a gépjármű menetokmányába történő bejegyzése pótolhatja.
83. § (1) * A törzskönyv elvesztésekor, eltulajdonításakor, megsemmisülésekor annak sorszámát a közlekedési igazgatási hatóság értesítése alapján a Hivatal a Hivatalos Értesítőben és a kormányzati honlapon közzéteszi.
(2) * Az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült törzskönyv csak a sorszámának a Hivatalos Értesítőben való közzétételét követő 15. nap eltelte után pótolható. A törzskönyv eltulajdonításának bejelentése esetén a rendőrségi feljelentést, az okmány elvesztésének, megsemmisülésének, vagy megtalálásának bejelentése esetén az erről felvett jegyzőkönyvet okmánytári alapiratként a közlekedési igazgatási hatóság a Hivatalnak továbbítja. Az elektronikus úton indított törzskönyv pótlás esetében az ügyfél elektronikus úton tett nyilatkozata elektronikus úton kerül a Hivatalnak továbbításra.
(3) Amennyiben a közzétételt követően valamely érdekelt fél a járművel, vagy törzskönyvvel kapcsolatos jogosultságát a megjelölt határidőn belül igazolja, a törzskönyv nem pótolható.
(4) Amennyiben a törzskönyv – megrongálódása ellenére – kétséget kizáróan azonosításra alkalmas, az új törzskönyv kiállításának kezdeményezése közzététel nélkül elvégezhető.
(5) Nem kell pótolni a törzskönyvet, ha annak elvesztése, megsemmisülése, megrongálódása a tulajdonjog változásának nyilvántartásba vételére irányuló hatósági eljárás megindítását megelőzően történt, és a jármű tulajdonjogának jogszerű megszerzését az ügyfél az eljárásban hitelt érdemlően igazolja.
(6) A tulajdonjog változásának nyilvántartásba vételére az (1) bekezdésben meghatározott közzétételt követő 15. nap után kerülhet sor.
84. § (1) * A törzskönyvet a kérelmező a kérelem benyújtásakor tett, a közlekedési igazgatási hatóságnál történő átvételre vagy a kézbesítési címre vonatkozó nyilatkozatában foglaltaknak megfelelően a közlekedési igazgatási hatóságnál személyesen vagy postai úton veheti át.
(2) Az át nem vett törzskönyvet az értesítési cím szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóság az okmány kiállításától számított egy évig megőrzi, ezt követően a Hivatalnak megsemmisítés céljából megküldi.
(3) A törzskönyvet csak a tulajdonosnak, illetve arra feljogosított meghatalmazottnak lehet kiadni.
(4) A jármű tulajdonjogát érintő korlátozás esetén a törzskönyv kizárólag a korlátozás által meghatározott jogosult részére adható ki.
(5) A törzskönyv nem adható ki
a) a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló rendeletben meghatározott időpontig, ha a járművet a tulajdonos az állam által nyújtott járművásárlási támogatás felhasználásával vette,
b) * a jármű V betűjelű ideiglenes rendszámtáblával történő ellátása során,
c) a jármű DT, CK betűjelű különleges rendszámtáblával történő ellátása során,
d) * a jármű Z és SP betűjelű ideiglenes rendszámtáblával történő ellátása során, és
e) a négykerekű segédmotoros kerékpárok rendszámtáblával történő ellátása során.
(6) A törzskönyv kiadására irányuló eljárás során a közlekedési igazgatási hatóság által elvégzett adatfelvétel alapján a törzskönyv „Hivatalos feljegyzések” rovatában feltüntetésre kerül:
a) az „elidegenítési tilalom az állam javára fenntartva” bejegyzés, ha a jármű behozatalára, beszerzésére, forgalomba helyezésére az állam által nyújtott közterhek alóli mentesség, kedvezmény igénybevételével került sor, vagy ha beszerzésére az állam által nyújtott támogatással vagy kezességvállalással került sor;
b) a „haszonélvezeti joggal terhelt” bejegyzés, ha a járműre haszonélvezeti jogot alapítanak;
c) a „közös tulajdon” bejegyzés, ha a jármű tulajdonjoga több személyt is megillet;
d) * az „előzetes eredetiségvizsgálat alól mentesült” bejegyzés, ha a jármű forgalomba helyezése vagy tulajdonjogában bekövetkezett változás nyilvántartásba vétele előzetes eredetiségvizsgálat elvégzése nélkül történik.
85. § A forgalomból végleg kivont jármű törzskönyvét érvényteleníteni kell.
86. § (1) * A törzskönyv kiadásáig a jármű tulajdonjogát igazolhatja:
a) a jármű kereskedelmi értékesítéséről szóló, a jármű azonosító adatait tartalmazó számla,
b) a külföldön már forgalomba helyezett járműveknél a külföldi hatóság által a forgalomba helyezéskor kiadott eredeti vagy hitelesített okmányok,
c) az árverési jegyzőkönyv,
d) a gyártó számlája,
e) a jogerős bírósági határozat,
f) a hagyatékátadó végzés,
g) az ajándékozást igazoló okirat,
h) az adásvételi szerződés,
i) a fődarabok megvásárlásáról szóló számlák és az összeépítési engedély, vagy
j) a járműkísérő lap.
(2) Ha a tulajdonjog igazolásához több okmány is szükséges, azt a közlekedési igazgatási hatóság együttesen is megkövetelheti. A tulajdonjog igazolásához – az (1) bekezdésben meghatározott – okmány eredeti vagy hitelesített példányát, illetve, ha az nem magyar nyelven került kiállításra, annak hiteles, magyar nyelvű fordítását is a kérelemhez csatolni kell.
87. § (1) A tulajdonjog-változást a közlekedési igazgatási hatóság nyilvántartásba veszi, amelyről törzskönyvet állít ki, ha kérelem, és a csatolt, illetve bemutatott okiratokban foglaltak megfelelnek az e rendeletben előírtaknak.
(2) A nyilvántartásban nem szereplő a bejelentést elmulasztó korábbi tulajdonos(ok) tulajdonjogát a közlekedési igazgatási hatóság a törzskönyv kiállítása nélkül jegyzi be a nyilvántartásba.
(3) A közlekedési igazgatási hatóság a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg nem állít ki forgalmi engedélyt, ha a kérelmező nem tudja igazolni a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétét, vagy a jármű műszaki alkalmasságát. Ebben az esetben a bemutatott forgalmi engedély „Hivatalos feljegyzések” rovatában ezt jelölni kell, és az ügyfelet hiánypótlásra kell felszólítani.
(4) * A közlekedési igazgatási hatóság a járművet hivatalból, határozattal kivonja a forgalomból, és ezt a tényt a döntés jogerőre emelkedését követően nyilvántartásba bejegyzi, ha a nyilvántartás szerinti tulajdonos bejelenti, hogy a járművet elidegenítette vagy a közlekedési igazgatási hatóság egyéb okból észleli ezt a változást, és
a) az új tulajdonos a bejelentési kötelezettségének a jogszabályban megjelölt határidőn belül nem tett eleget, valamint a bejelentést az arra történő felhívás kézhezvételét követően 5 napon belül nem pótolja, vagy az utólagos bejelentés során hitelt érdemlően nem igazolja, hogy a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változás bejelentési kötelezettségének önhibáján kívüli okból nem tudott eleget tenni, vagy
b) az új tulajdonos személye nem állapítható meg.
88. § (1) A forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély, valamint a lassú járműre, annak pótkocsijára és a négykerekű segédmotoros kerékpárra kiadott igazolólap, olyan hatósági engedély, amely a jármű közúti forgalomban történő részvételének jogszerűségét igazolja.
(2) Az állandó és az ideiglenes forgalmi engedélyt, a lassú jármű, annak pótkocsija, valamint a négykerekű segédmotoros kerékpár igazolólapját a közlekedési igazgatási hatóság adja ki.
(3) A forgalmi engedély (17. melléklet) érvényesség idejétől függően állandó vagy ideiglenes.
89. § (1) Állandó forgalmi engedélyt kell kiadni az állandó, valamint a vámhatóság által nyilvántartásba vett ideiglenes rendszámtáblával ellátott járművekre.
(2) Közúti forgalomban a járművel az állandó forgalmi engedélyben feltüntetett műszaki érvényesség időpontjáig, vagy a vámhatóság általi nyilvántartásba vételkor meghatározott újrakiviteli határidőig lehet jogszerűen részt venni.
(3) Ha az állandó forgalmi engedély műszaki érvényességi ideje lejárt, a közlekedési hatóságnak a műszaki vizsgáról szóló értesítése, vizsgahatározata, valamint berendelő határozata a jármű műszaki megvizsgálásának napjáig, de legfeljebb az érvényességi idő lejártát követő harminc napig – ezt követően pedig csak a vizsga napján – jogosít a közúti forgalomban való részvételre.
(4) Új forgalmi engedélyt kell kiállítani
a) a 17. melléklet C. pontja szerinti forgalmi engedély harmonizált közösségi kódokkal jelölt adatainak változása, valamint a forgalmi engedély hátoldalán a címke vagy a hivatalos feljegyzések részére fenntartott hely betelte esetén;
b) a 17. melléklet A. pontja szerinti forgalmi engedéllyel kapcsolatos közlekedési igazgatási ügyintézés során a jármű forgalomból történő kivonására irányuló eljárás kivételével;
c) a 17. melléklet B. pontja szerinti forgalmi engedélyek esetében, a „Műszaki lap” első oldalán, az „Üzemben tartói lap” vagy a „Bejelentő lap” első oldalán szereplő adatok változása esetén az üzemben tartó (tulajdonos) lakcímének (székhelyének, telephelyének) változására vonatkozó adatai kivételével, továbbá a forgalmi engedély hátoldalán a címke vagy a hivatalos feljegyzések részére fenntartott hely betelte esetén.
(5) * A közlekedési hatóság a jármű műszaki érvényességének határidejét a forgalmi engedélybe a Hivatal elektronikus úton történő egyidejű értesítése mellett bejegyezheti. A jármű azonosító- és műszaki adatainak, valamint motorjának egyedi azonosító jelében, illetve kódjában, és a műszaki vizsga záradék változásának esetén a közlekedési hatóság által kiadott, elektronikus úton megküldött „Műszaki Adatlap” alapján végzi el a közlekedési igazgatási hatóság az adatváltozás járműnyilvántartásba történő bejegyzését.
(6) Ha nem kerül sor új forgalmi engedély kiállítására, az adatváltozást a forgalmi engedély Hivatalos feljegyzések rovatába – a járműnyilvántartásba történő bejegyzéssel egyidejűleg – kell bejegyezni.
(7) A forgalmi engedély elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése esetén a közlekedési igazgatási hatóság a bejelentést követően haladéktalanul gondoskodik az okmány elvesztése, eltulajdonítása, valamint megsemmisülése tényének a nyilvántartáson történő átvezetéséről.
(8) * A forgalmi engedély eltulajdonítása miatt tett feljelentésről a rendőrség haladéktalanul, elektronikus úton értesíti a Hivatalt, amely haladéktalanul gondoskodik az okmány eltulajdonítása tényének a nyilvántartáson történő átvezetéséről.
(9) Ha a közlekedési igazgatási hatóság értesül az okmány megtalálásáról, úgy haladéktalanul gondoskodik a találás tényének a nyilvántartáson történő átvezetéséről.
(10) Ha a rendőrség értesül az okmány megtalálásáról, úgy haladéktalanul értesíti bármely közlekedési igazgatási hatóságot, amely gondoskodik a találás tényének a nyilvántartáson történő átvezetéséről.
(11) * A forgalmi engedély eltulajdonításának bejelentése esetén a rendőrségi feljelentést, az okmány elvesztésének, megsemmisülésének, vagy megtalálásának bejelentése esetén az erről felvett jegyzőkönyvet okmánytári alapiratként a közlekedési igazgatási hatóság a Hivatalnak továbbítja. Az elektronikus úton kérelmezett forgalmi engedély pótlás esetében az ügyfél elektronikus úton tett nyilatkozata kerül a Hivatalnak továbbításra.
90. § (1) A közlekedési igazgatási hatóság az üzemben tartó kérelmére a járműnyilvántartásba bejegyzi a megkülönböztető, vagy a figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésének és leszerelésének tényét, valamint hatósági engedélyhez kötött jogosultság esetén az engedélyezés tényét, az érvényességi idő lejártának időpontját, az engedélyező hatóság, vagy a visszavonást elrendelő hatóság megnevezését és a határozat számát. A közlekedési igazgatási hatóság a járműnyilvántartásba bejegyzéssel egyidejűleg a forgalmi engedély Hivatalos feljegyzések rovatába is bejegyzi a jogosultság tényét, lejárta időpontját, illetve visszavonása esetén annak tényét.
(2) * A közlekedési igazgatási hatóság a járműnyilvántartásba bejegyzéssel egyidejűleg a forgalmi engedély „Hivatalos feljegyzések” rovatába jegyzi be a közlekedési hatóság által kiállított vagy elektronikus úton megküldött Műszaki Adatlap „Záradékok” rovatában feltüntetett, a jármű jellemzőire vonatkozó adatokat.
(3) A négykerekű segédmotoros kerékpárok esetében a közlekedési igazgatási hatóság a járműnyilvántartásba bejegyzéssel egyidejűleg a forgalmi engedély „Hivatalos feljegyzések” rovatába jegyzi be a forgalmazási korlátozás tényét és jogosítottját.
91. § * (1) Ideiglenes forgalmi engedélyt kell kiadni a Z, a CD és az SP betűjelű ideiglenes rendszámtáblához.
(2) Az ideiglenes forgalmi engedély érvényességi ideje
a) a Z és a CD betűjelű ideiglenes rendszámtábla esetében harminc nap,
b) az SP betűjelű ideiglenes rendszámtábla esetében a Műszaki Adatlapon megállapított műszaki érvényességi idővel egyezik meg.
(3) Az SP betűjelű ideiglenes rendszámtáblához kiadott ideiglenes forgalmi engedély érvényességi ideje – új rendszámtábla kiadása nélkül – cserével hosszabbítható meg a versenyjármű ismételten elvégzett vizsgálatakor kiadott Műszaki Adatlap alapján.
92. § (1) * Ideiglenes forgalomban tartási engedélyt kell kiadni az E, az M és a P ideiglenes rendszámtáblához, valamint a forgalomba helyezett, vagy forgalomból kivont, de érvényes műszaki vizsgával nem rendelkező jármű esetében.
(2) Az importált, közúton behozott, közúti közlekedésben részt vevő jármű ideiglenes forgalomban tartását az A típusú ideiglenes forgalomban tartási engedély és az E betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadásával egyidejűleg harmincnapos érvényességi idővel a NAV vámszerve engedélyezi, melyet a B típusú ideiglenes forgalomban tartási engedély kiadásával a közlekedési igazgatási hatóság a közlekedési hatóság által kiállított Műszaki Adatlap, továbbá a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezetéről szóló igazolás bemutatása esetén egy alkalommal a műszaki alkalmasság érvényességi idejéig, de legfeljebb öt hónappal meghosszabbíthat.
(3) A B típusú ideiglenes forgalomban tartási engedélyt az önjáró munkagépre, illetve arra a járműre, amely forgalmi engedéllyel, rendszámtáblával nincs ellátva, továbbá az elveszett rendszámtábla pótlása során kiadott E betűjelű ideiglenes rendszámtáblához a közlekedési igazgatási hatóság adja ki a következő érvényességi időre:
a) olyan önjáró munkagépre, illetve járműre, amely forgalmi engedéllyel, illetve rendszámtáblával nincs ellátva, az E betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadásával egyidejűleg a Műszaki Adatlapon szereplő műszaki alkalmasság időpontjáig, de legfeljebb hat hónapra,
b) az importált, szállítóeszközön behozott járműre a közlekedési hatóság által kiadott Műszaki Adatlapon szereplő műszaki alkalmasság időpontjáig, de legfeljebb hat hónapra,
c) a rendszámtábla utángyártása esetén harminc napra.
(4) Az E betűjelű ideiglenes rendszámtábla érvényességi ideje az ideiglenes forgalomban tartási engedélybe bejegyzett érvényességi időhöz igazodik.
(5) A B típusú ideiglenes forgalomban tartási engedélyt P betűjelű rendszámtábla kiadása esetén tizenkét hónap érvényességi idővel adja ki a közlekedési igazgatási hatóság. A P betűjelű rendszámtáblához kiadott B típusú ideiglenes forgalomban tartási engedély a 18. mellékletben meghatározott 3–6. pontja nem kerül kitöltésre.
(6) Az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblához a B típusú ideiglenes forgalomban tartási engedélyt kell kiadni. Az engedély a kiállításától számított három évig érvényes. A B típusú ideiglenes forgalomban tartási engedély 18. mellékletében meghatározott 3–9. pontját nem kell kitölteni. A közlekedési igazgatási hatóság az indítási naplóba, annak hitelesítésével egyidejűleg bejegyzi az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával használni kívánt járművek fajtáját, gyártmányát, típusát, egyedi azonosító jelét (alvázszámát).
(7) * A forgalomba helyezett, a forgalomból kivont, de érvényes műszaki vizsgával nem rendelkező jármű esetében a közlekedési igazgatási hatóság kérelemre A típusú ideiglenes forgalomban tartási engedélyt ad ki, amelynek érvényességi ideje 3 nap. Ezen ideiglenes forgalomban tartási engedély kizárólag a jármű javítása, eredetiségvizsgálata vagy hatósági vizsgálata céljából a jármű telephelye és a gépjármű-fenntartó telephelye, vagy az eredetiségvizsgálat, továbbá a hatósági vizsgálat helyszíne között történő közlekedésre jogosít.
(8) A forgalomba helyezés előtti vizsgálat elvégzésére kitűzött időpontra szóló, a közlekedési hatóság által kiadott értesítés az adott napon a lakcímről, telephelyről a vizsgálat helyére, és onnan a lakcímre (telephelyre) való közlekedésre jogosít.
(9) *
93. § (1) Az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblához kiadott B típusú ideiglenes forgalomban tartási engedély érvényességi ideje – új rendszámtábla kiadása nélkül – háromévente cserével hosszabbítható meg a rendszámtábla használatára való jogosultság fennállásának igazolásával egyidejűleg.
(2) Az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblát csak az indítási naplóban bejegyzett járműre lehet felszerelni.
(3) Az üzemben tartó az ideiglenes forgalomban tartási engedély érvényességi idején belül köteles bejelenteni a közlekedési igazgatási hatóságnál az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával üzemeltetett járműveket érintő változásokat.
(4) A közlekedési igazgatási hatóság a bejelentés alapján az indítási naplót kiegészíti a használni kívánt jármű 92. § (6) bekezdésében felsorolt adataival, illetve a kérelemnek megfelelően érvényteleníti a már bejegyzett adatokat.
94. § * Tehergépkocsinak személyszállító járművé történő engedélyezett átalakítása esetén a közlekedési igazgatási hatósági eljárásban a jármű kategóriájának megváltoztatása a nyilvántartásba és a forgalmi engedélybe akkor jegyezhető be, ha a vám és nem közösségi adók, díjak különbözetét megfizették, vagy a kötelezett ez alól mentesült és az erre vonatkozó okmányokat, valamint átalakítás esetén az ügyfél a közlekedési hatóság által kiállított Műszaki Adatlapot bemutatta és a közlekedési igazgatási hatóság a regisztrációs adó megfizetésének megtörténtét a vámhatóság adatbázisában ellenőrizte.
95. § A forgalmi engedélyre vonatkozó szabályokat a lassú járműre, annak pótkocsijára és a négykerekű segédmotoros kerékpárra kiadott igazolólapra is értelemszerűen alkalmazni kell.
96. § (1) Az ellenőrző hatósági személy az eljárása során a forgalmi engedélyt, illetve az ideiglenes forgalomban tartási engedélyt a helyszínen elveszi, ha
a) járművet engedély nélkül átalakították,
b) * a járművel a közúti forgalomban részt vesznek annak ellenére, hogy a jármű
ba) *
bb) forgalmi engedélyének „H” adatmezőben szereplő érvényességi ideje vagy az ideiglenes forgalomban tartási engedélyének az érvényességi ideje lejárt vagy
bc) műszaki vizsgálatra történő berendelésére vonatkozó jogerős határozatban foglaltaknak határidőben nem tettek eleget,
c) a jármű közúti forgalomban való további részvétele közvetlen balesetveszéllyel jár és a járművel ennek ellenére közlekednek,
d) gyanú van arra, hogy a jármű rendszámtábláját, forgalmi engedélyét, ideiglenes forgalomban tartási engedélyét, regisztrációs matricáját, címkéjét meghamisították,
e) a forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély rongálódása miatt, feltéve, hogy a bejegyzett adatok kétséget kizáróan nem állapíthatók meg,
f) a közlekedési balesettel érintett jármű kormányműve vagy futóműve, illetve karosszériája (alváza) nyilvánvalóan úgy károsodott, hogy a forgalomban történő részvétele balesetveszéllyel jár, vagy
g) az új típusú rendszámmal rendelkező járművön nincs regisztrációs matrica elhelyezve, és azt a jármű vezetője nem tudja a helyszínen bemutatni, és a matrica utángyártására vagy egyedi gyártására vonatkozó kérelemmel sem rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdés d), e) és g) pontjában foglalt esetek kivételével a forgalmi engedély, illetve az ideiglenes forgalomban tartási engedély helyszíni elvételével egyidejűleg a címkét a rendszámtábláról el kell távolítani.
(3) Az (1) bekezdés c) és f) pontja esetén meg kell akadályozni, hogy a járművel tovább közlekedjenek.
(4) Amennyiben az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott cselekményt a rendszámtábla tekintetében követték el, azt a helyszínen el kell venni.
(5) Az ellenőrző hatósági személy a forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély, illetve a hatósági jelzés elvételéről átvételi elismervényt ad, amely tartalmazza a jármű azonosító adatait, az engedély számát és az elvétel okát. Az átvételi elismervény birtokában a járművel – az (1) bekezdés c) és f) pontjában foglalt kivétellel – a lakcímig vagy a telephelyig lehet közlekedni.
(6) A helyszínen elvett forgalmi engedélyt, az ideiglenes forgalomban tartási engedélyt, illetve hatósági jelzést, valamint az intézkedésről készült jelentés (feljelentés) egy példányát az ellenőrző hatóság öt napon belül megküldi az üzemben tartó lakcíme (székhelye) szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak.
(7) A közlekedési igazgatási hatóságnak a jármű forgalomból történő kivonását elrendelő határozata tartalmazza a jármű műszaki vizsgálatához szükséges jármű azonosító és műszaki adatokat.
(8) A (6) bekezdés alapján megküldött ideiglenes forgalomban tartási engedélyt és a hatósági jelzést a közlekedési igazgatási hatóság visszavonja.
(9) * Az ellenőrző hatósági személy a helyszínen elveszi az M, az SP és P betűjelű ideiglenes rendszámtáblát, az indítási naplót, valamint az ideiglenes forgalomban tartási engedélyt vagy az ideiglenes forgalmi engedélyt, ha a jármű vezetője az ideiglenes rendszámtáblát a 69. § (1) bekezdésében, 69/A. §-ban, illetve a 70. §-ban meghatározott feltételektől eltérően használta, nem előírásszerűen vezette az indítási naplót, illetve az ideiglenes rendszámtábla nem az arra jogosult járműre van felszerelve.
97. § (1) Az ellenőrző hatósági személy a hatósági engedélyt és jelzést a helyszínen elveszi, ha
a) a jelzés nem felel meg az 53–63. §-ban meghatározott szabályoknak,
b) érvénytelen külföldi hatósági engedéllyel és jelzéssel vettek részt a közúti forgalomban,
c) azért érvénytelen a hatósági engedély és jelzés, mert a járművet a forgalomból korábban végleg kivonták, vagy
d) a járművet a forgalomból hivatalból ideiglenesen kivonták, de a jármű hatósági engedélye és jelzése nem került leadásra.
(2) Az ellenőrző hatóság által a 96. § (6) bekezdése alapján megküldött hatósági engedélyt, jelzést a közlekedési igazgatási hatóság bevonja, illetve visszavonja.
(3) A közlekedési igazgatási hatóság az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott külföldi hatósági engedélyt és jelzést a határozat egy példányával a Hivatalnak megküldi. A Hivatal viszonosság esetén megküldi azt a kiadó külföldi hatóságnak.
98. § (1) Ha a közúti, illetve telephelyi ellenőrzés során az eljáró hatóság megállapítja, hogy a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott, a külföldi hatósági jelzéssel ellátott járművek belföldi üzemeltetésére, használatára vonatkozó sajátos szabályok szerint a jármű jogellenes használatára került sor, a külföldi hatósági jelzést és engedélyt a helyszínen el kell venni és azt az elvétel okának megjelölésével együtt 8 napon belül meg kell küldeni a jármű belföldi üzemben tartója vagy a járművezető lakcíme, székhelye, telephelye szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak.
(2) A közlekedési igazgatási hatóság az (1) bekezdés alapján megküldött hatósági engedélyt, jelzést bevonja és döntésében tájékoztatja a belföldi üzemben tartót, hogy amennyiben annak jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem kezdeményezi a jármű belföldi forgalomba helyezését, a bevont hatósági jelzést és forgalmi engedélyt a Hivatal útján a kiállító külföldi hatóság részére megküldi.
(3) Amennyiben a jármű üzemben tartója vagy a jármű vezetője a közlekedési igazgatási hatósági eljárásban a döntés jogerőre emelkedéséig okirattal igazolja a külföldi hatósági jelzéssel és engedéllyel történő közlekedés jogszerűségét, a külföldi hatósági engedély és jelzés visszaadásával egyidejűleg a bevonásra irányuló eljárást meg kell szüntetni.
99. § A járművel – a 96. § (1) bekezdés c) pontja szerint – a közlekedés közvetlen balesetveszéllyel jár, ha a jármű
a) az üzemi fék meghibásodása miatt fékezhetetlen,
b) a kormányberendezés meghibásodása miatt irányíthatatlan, vagy
c) kerekeire szerelt gumiabroncsok futófelületének bordázata a jogszabályban meghatározott minimális értéket nem éri el, vagy azt nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően szerelték fel.
100. § (1) * A forgalmi engedély jogosultjaként nevesített üzemben tartó kérelmére a közlekedési igazgatási hatóság a járműnyilvántartásba való bejegyzéssel intézkedik a jármű ideiglenes forgalomból történő kivonásáról.
(2) * A jármű közúti forgalomból történő ideiglenes kivonása esetén a közlekedési igazgatási hatóság a kérelemben meghatározott időtartamra, de legfeljebb hat hónapra a rendszámtáblán lévő címke érvénytelenítése nélkül bejegyzi a kivonás időtartamát a járműnyilvántartásba. A kivonás időtartama újabb kérelemre, a kérelem benyújtásától vagy a kérelemben megjelölt időponttól számított legfeljebb 6 hónapra, ismételten meghosszabbítható. A forgalomból kivonás kezdő időpontjaként a kérelem benyújtásánál korábbi időpont nem vehető nyilvántartásba.
(3) * Ha a gépjármű tulajdonosa, az üzemben tartója és a gépjármű törzskönyvével jogszerűen rendelkező érintett nem ugyanaz a személy, a tulajdonos vagy a törzskönyvvel jogszerűen rendelkező más ügyfél kérelmére a közlekedési igazgatási hatóság a jármű ideiglenes forgalomból történő kivonásáról, meghosszabbításáról és forgalomba történő visszahelyezéséről határozatot hoz.
(4) Törzskönyvvel jogszerűen rendelkező ügyfélnek kell tekinteni a pénzügyi intézményeket, a gépjármű-kereskedőket, a zálogjogosultat vagy más olyan természetes személyt, gazdálkodó szervezetet, akinél/amelynél a törzskönyvet a jármű tulajdonosa pénzügyi követelés fejében letétbe helyezte, ha ez a rendelkezési jogot megalapozó okiratból megállapítható.
(5) A forgalomból – kérelemre vagy hivatalból – ideiglenesen kivont járművel a kivonás időtartama alatt a közúti forgalomban nem lehet részt venni.
(6) * A jármű tulajdonosa vagy üzemben tartója a (2) bekezdés szerinti határidő lejárta előtt kérelmezheti a jármű ismételt forgalomba helyezését, amennyiben a jármű forgalomban tartásához szükséges, jogszabályban előírt feltételek fennállnak. Amennyiben az eljárásban megállapítást nyer, hogy a jármű ismételt forgalomban tartásához szükséges feltételek fennállnak, a közlekedési igazgatási hatóság a járműnyilvántartásba tett bejegyzés hatályát megszünteti, és erről a kérelmezőt értesíti. A jármű a megszüntetés nyilvántartásba való bejegyzésének napjától vehet részt a közúti forgalomban.
(7) Ha a jármű közúti forgalomból történő ideiglenes kivonását a törzskönyvvel jogszerűen rendelkező ügyfél kérelmezte, akkor a kérelemben megjelölt időtartam lejárta előtti, ismételt forgalomba állását is a törzskönyvvel jogszerűen rendelkező ügyfélnek kell bejelentenie a közlekedési igazgatási hatóságnál.
(8) A közúti forgalomból történő ideiglenes kivonás időtartamának lejáratát követően a jármű a közúti forgalomban külön közlekedési igazgatási eljárás nélkül részt vehet, feltéve, hogy az ahhoz szükséges egyéb jogszabályi feltételeknek megfelel.
101. § (1) A közlekedési igazgatási hatóság – a kivonási okot észlelő hatóság értesítése alapján – a jármű forgalomból történő kivonását hivatalból rendeli el a 96. § (1) és (9) bekezdéseiben meghatározott esetekben, továbbá, ha
a) a jármű tulajdonosa vagy üzemben tartója a gépjárműadó fizetési kötelezettségének nem tett eleget, és a jármű forgalomból történő kivonását az adóhatóság kérte,
b) * bíróság, közjegyző, külföldi hatóság vagy jogszabály által feljogosított más hatóság jogerős határozatában a jármű lefoglalását, elkobzását vagy a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a zár alá vételét elrendelte, továbbá, ha a járművet a bírósági végrehajtás során a bírósági végrehajtó, vagy a közigazgatási végrehajtás során az adóhatóság, a társadalombiztosítási szerv részéről eljáró személy lefoglalta,
c) a járművek üzletszerű bérbeadásával foglalkozó vállalkozó a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget,
d) a járműnyilvántartás és a kötvénynyilvántartás kötvénynyilvántartó szerv általi negyedéves összevetésével, vagy az ellenőrzésre jogosult hatóság eljárása során megállapítást nyer, hogy a gépjárműre nincs érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet, kivéve, ha a járművet a gépjármű-felelősségbiztosítás kötési kötelezettség alól a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény alapján mentesítették,
e) a Muzeális Minősítő Bizottság a muzeális jellegű jármű igazolvány visszavonásáról értesíti,
f) a Hivatal értesítése alapján megállapítja, hogy a jármű tulajdonosa a jármű azonosító jellel történő utólagos ellátását engedélyező határozat érvényességi idején belül járművével a kijelölt közlekedési hatóságnál a jármű azonosító jellel történő utólagos ellátása céljából nem jelent meg,
g) a közlekedési hatóság műszaki vizsgálatra történő berendelésre vonatkozó jogerős határozatában foglaltaknak határidőben nem tettek eleget,
h) a közlekedési hatóság a jármű műszaki alkalmatlanságát állapítja meg,
i) a közlekedési hatóság a járművet a forgalomban való részvételre véglegesen alkalmatlannak minősíti és forgalomban tartását megtiltja, vagy
j) a jármű üzemben tartója a jogerősen kiszabott közigazgatási bírság megfizetési kötelezettségének nem tett eleget és a jármű forgalomból történő kivonását az eljáró hatóság kezdeményezte,
k) * a jármű eltulajdonítása miatt eljárás indult.
(2) * Ha az arra feljogosított hatóság a jármű lefoglalását a forgalomból történő kivonás mellőzésével, vagy büntetőeljárásban a bíróság a jármű zár alá vételét rendelte el, továbbá ha a Családi Csődvédelmi Szolgálat a természetes személy által kezdeményezett adósságrendezési eljárásról értesít, ennek tényét – az elidegenítési és terhelési tilalom egyidejű bejegyzésével – a nyilvántartásban haladéktalanul rögzíteni kell. A jármű forgalomból történő kivonása esetén a közlekedési igazgatási hatóság határozata tartalmazza az elidegenítési és terhelési tilalom nyilvántartási bejegyzésének megtörténtét.
(3) * A rendőrség az (1) bekezdés k) pontjában meghatározott esetben haladéktalanul értesíti a közlekedési igazgatási hatóságot.
102. § (1) Ha a jármű tulajdonjogának jogszerű megszerzője a bejelentési kötelezettségét annak keletkezésétől számított 15 napon túl, késedelmesen teljesíti, a közlekedési igazgatási hatóság a tulajdonjogot bejegyzi a nyilvántartásba, a forgalmi engedély, valamint a törzskönyv kiadására intézkedik, egyben a szabályszegés tényéről értesíti a szabálysértési hatóságot.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben értesíti a mulasztási bírság kiszabása érdekében az adóhatóságot.
(3) A közlekedési igazgatási hatósághivatalból jár el és vonja ki a járművet a forgalomból, amennyiben saját eljárása során a 96. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglaltakat, vagy a közlekedési hatóság értesítése alapján a 96. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglaltakat észleli.
(4) A közlekedési igazgatási hatóság hivatalból jár el és vonja ki a járművet a forgalomból, amennyiben saját eljárása során, vagy a közlekedési hatóság értesítése alapján észleli, hogy a járművel a külön jogszabályban meghatározott hatósági engedély nélkül végeztek közúti közlekedési szolgáltatást, vagy a hatósági engedély több mint 30 napja lejárt és a 60. § (2) bekezdés c) pontjában megjelölt különleges rendszámtábla leadása nem történt meg.
(5) A közlekedési igazgatási hatóság hivatalból jár el és vonja ki a járművet a forgalomból, amennyiben saját eljárása során észleli, hogy a nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos nem létező személy, vagy a tulajdonos személye nem állapítható meg.
103. § (1) * A járművet a hivatalból indult eljárás során a forgalmi engedély és a hatósági jelzés bevonásával – az f) pontban és a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a következő időtartamra kell ideiglenesen a forgalomból kivonni:
a) a 96. § (1) bekezdés a)–c) és f) pontja és a 101. § (1) bekezdés e), f) és h) pontja esetén a jármű műszaki alkalmasságának igazolásáig,
b) a 96. § (1) bekezdés e) és g) pontja, továbbá a 101. § (1) bekezdés a), d) és g) pontja esetén a kötelezettség teljesítésének igazolásáig,
c) a 101. § (1) bekezdés b) pontja esetén a lefoglalás, illetve a zár alá vétel feloldásáról szóló értesítésig, továbbá addig az időpontig, ameddig a bírósági végrehajtás során a bírósági végrehajtó, vagy a közigazgatási végrehajtás során az adóhatóság, a társadalombiztosítási szerv részéről eljáró személy a járművet nem értékesítette, vagy nem adta vissza az adósnak, vagy ameddig a végrehajtást kérő a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 134. §-a alapján a járművet át nem vette,
d) a 96. § (1) bekezdés d) pontja esetén a büntetőeljárás jogerős befejezéséig, de legfeljebb hat hónapra,
e) a 101. § (1) bekezdés c) pontja és 102. § (4) bekezdése esetén hat hónapra,
f) * a 49. § (1) bekezdése, a 87. § (4) bekezdés b) pontja, a 101. § (1) bekezdés k) pontja és a 102. § (5) bekezdése esetén átmeneti időszakra,
g) a 101. § (1) bekezdés j) pontja esetén a kivonást kezdeményező hatóság értesítéséig.
(2) A 87. § (4) bekezdés a) pontja esetén a kivonás időtartama, ha a mulasztás a közlekedési igazgatási hatósági eljárás megindításának napjáig
a) 30 napot nem haladja meg, két hónap,
b) 31 és 90 nap közé esik, négy hónap,
c) 91 és 180 nap közé esik, hat hónap,
d) 180 napot meghaladja, egy év.
(3) A 87. § (4) bekezdés a) pontja alapján történt ideiglenes kivonás esetén a (2) bekezdésben meghatározott kivonás időtartamának lejártát követően csak abban az esetben helyezhető a jármű ismét forgalomba, ha a bejelentési kötelezettséget elmulasztó tulajdonos a változás bejegyzése iránti kérelmét is előterjeszti.
(4) A járművet a 101. § (1) bekezdés i) pontja esetén a bontási átvételi igazolás bemutatásáig kell ideiglenesen kivonni a forgalomból.
(5) A forgalomból – a 101. § (1) bekezdés i) pontja alapján – kivont jármű ismételten nem helyezhető forgalomba.
104. § (1) A hivatalból indult eljárásban a forgalomból történő kivonás időtartamát a forgalmi engedély helyszíni elvételének időpontjától kell számítani.
(2) Amennyiben a hatósági engedélyt a helyszínen nem vették el, a kivonás időtartamát a közlekedési igazgatási hatóság határozatának jogerőre emelkedése, vagy fellebbezési jogra tekintet nélküli végrehajtás esetén a határozat végrehajthatóvá válása napjától kell számítani, kivéve, ha az ügyfél a határozat jogerőre emelkedését megelőzően azt leadta. Ebben az esetben a leadás napjától kell a kivonás időtartamát számítani.
(3) A forgalomból kivonást elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől, vagy fellebbezési jogra tekintet nélküli végrehajtás esetén a határozat végrehajthatóvá válása napjától számított öt napon belül – amennyiben arra a helyszínen nem került sor – a forgalmi engedélyt és a rendszámtáblát le kell adni.
(3a) * A határozattal bevont – a helyszínen elvett vagy a leadott – rendszámtáblák selejtezéséről az elvétel vagy a leadás napjától számított 3 év után a közlekedési igazgatási hatóság, megsemmisítéséről a Hivatal gondoskodik. Ha ezt követően az ügyfél igazolja, hogy a jármű forgalomba helyezésének akadálya nincs, kérelemre a bevont rendszámtábla ugyanazokkal a karakterekkel egy alkalommal utángyártható.
(4) A kivonás időpontjaként az (1) és (2) bekezdésben meghatározott napot kell a nyilvántartásban megjelölni, abban az esetben is, ha az ügyfél a leadási kötelezettségének nem tett eleget.
105. § (1) A közúti ellenőrzés során az ellenőrző hatósági személy a forgalmi engedélyt és a rendszámtáblát a helyszínen elveszi, ha a hivatalból ideiglenesen kivont jármű hatósági jelzését és engedélyét nem adták le.
(2) Az ellenőrző hatósági személy a forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély, illetve a hatósági jelzés elvételéről átvételi elismervényt ad, amely tartalmazza a jármű azonosító adatait, az engedély számát és az elvétel okát. Az átvételi elismervény birtokában a járművel a lakcímig vagy a telephelyig lehet közlekedni.
(3) A helyszínen elvett forgalmi engedélyt, az ideiglenes forgalomban tartási engedélyt, hatósági jelzést, valamint az intézkedésről készült jelentés (feljelentés) egy példányát az ellenőrző hatóság öt napon belül megküldi az üzemben tartó lakcíme (székhelye) szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak.
106. § (1) A közlekedési igazgatási hatóság a P és SP betűjelű ideiglenes rendszámtáblát hat hónapra visszavonhatja, ha azt nem az engedélynek megfelelően használták.
(2) A közlekedési igazgatási hatóság a P és SP betűjelű rendszámtáblát egy évre vonja vissza, ha a rendszám jogosítottja:
a) az indítási naplót rendszertelenül vagy az ellenőrzést nehezítő más módon vezeti,
b) a rendszámtáblát arra jogosulatlannak átadja,
c) a rendszámtáblát nem a 70. §-ban meghatározottak szerint használja,
d) az engedélyben előírt korlátozásokat hat hónapon belül két alkalommal megszegi.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az indítási napló vezetését ellenőrzést nehezítőnek kell tekinteni, ha a kitöltés hiányos, olvashatatlan, és ennek alapján a jármű nem azonosítható, illetve a használat időtartama nem állapítható meg.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott esetben, amennyiben a jogosítottnak több P betűjelű rendszámtáblája van, a visszavonás valamennyi rendszámtáblára is kiterjedhet.
(5) * A P és SP jelű rendszámtáblát, az ideiglenes forgalomban tartási engedélyt vagy az ideiglenes forgalmi engedélyt és az indítási naplót a visszavonás időtartamára a közlekedési igazgatási hatóságnál le kell adni. A visszavonás időtartamának lejártáig a visszavont rendszámtábla jogosítottja részére újabb rendszámtábla nem engedélyezhető.
(6) * A (4) és (5) bekezdésben foglaltakat a (2) bekezdés a) pontjában foglaltakkal összefüggésben a 70. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott járműgyártó esetében nem kell alkalmazni, amennyiben a járműgyártó a visszavonást elrendelő határozat jogerőre emelkedéséig hitelt érdemlően igazolja az indítási napló hiányzó vagy olvashatatlan adatait.
107. § (1) A közlekedési igazgatási hatóság a 96. § (9) bekezdése alapján elvett M betűjelű ideiglenes rendszámtáblát, indítási naplót és az ahhoz tartozó ideiglenes forgalomban tartási engedélyt hat hónapra visszavonja.
(2) Az ideiglenes rendszámtáblát, az ideiglenes forgalomban tartási engedélyt és az indítási naplót a visszavonás időtartamára a közlekedési igazgatási hatóságnál le kell adni. A visszavonás időtartamának lejártáig a visszavont rendszámtábla jogosítottja részére újabb ideiglenes rendszámtábla nem engedélyezhető.
107/A. § * (1) A rendszámtábla, indítási napló, ideiglenes forgalomban tartási engedély vagy ideiglenes forgalmi engedély visszavonásának időtartamát azok helyszíni elvételének időpontjától kell számítani.
(2) Amennyiben a hatósági engedélyt, jelzést vagy az indítási naplót a helyszínen nem vették el, a visszavonás időtartamát a közlekedési igazgatási hatóság határozatának jogerőre emelkedése, vagy fellebbezési jogra tekintet nélküli végrehajtás esetén a határozat végrehajthatóvá válása napjától kell számítani, kivéve, ha az ügyfél a határozat jogerőre emelkedését megelőzően azokat leadta. Ebben az esetben a leadás napjától kell a kivonás időtartamát számítani.
(3) A visszavonást elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől, vagy fellebbezési jogra tekintet nélküli végrehajtás esetén a határozat végrehajthatóvá válása napjától számított 5 napon belül – amennyiben arra a helyszínen nem került sor – a rendszámtáblát, indítási naplót, ideiglenes forgalomban tartási engedélyt vagy ideiglenes forgalmi engedélyt le kell adni.
108. § (1) * A közlekedési igazgatási hatóság a 87. § (4) bekezdése és a 101. § (1) bekezdés c) pontja alapján az e rendeletben meghatározott időtartamra, a 101. § (1) bekezdés j) pontja alapján a kivonást kezdeményező hatóság értesítéséig, valamint a 101. § (1) bekezdés a) pontja alapján a kötelezettség teljesítéséig ideiglenesen forgalomból kivont járművet a kivonás határidejének lejárta előtt, a kivonást kezdeményező hatóság értesítésétől függetlenül, illetve a kötelezettség teljesítésének igazolása nélkül hivatalból forgalomba helyezi, ha azt elidegenítették, és az új tulajdonos a tulajdonjog-változás bejegyzésére irányuló kérelmével egyidejűleg a jármű közúti forgalomban történő részvételéhez szükséges feltételeket igazolja. E szabály nem alkalmazható, ha az elidegenítés a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott közeli hozzátartozó részére történt.
(2) * Az ügyfél lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye vagy telephelye szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóság a jármű forgalomból történő kivonását nyilvántartásba veszi. A 96. § (1) bekezdés a)–c) pontjában, valamint a 101. § (1) bekezdés a), d) és g) pontjában meghatározott esetben, ha az ügyfél a forgalomból történő kivonást megalapozó okot – a jármű műszaki alkalmasságának vagy a kötelezettség teljesítésének igazolásával – a közlekedési igazgatási hatóság határozatának jogerőre emelkedését megelőzően elhárította, az eljárást meg kell szüntetni vagy a jogerőre még nem emelkedett határozatot vissza kell vonni.
(3) A 101. § (1) bekezdés b) pontban meghatározott esetekben, ha a kivonásra okot adó körülmény megszűnéséről az elrendelő hatóság értesíti a közlekedési igazgatási hatóságot, a forgalomból kivont járművet hivatalból forgalomba kell helyezni. Ha hatósági határozat vagy árverés útján az új tulajdonos tulajdonjogot szerzett, a változás bejegyzésére irányuló kérelmével egyidejűleg a forgalomba helyezés igazgatási szolgáltatási díjának megfizetése nélkül, hivatalból kell a járművet forgalomba helyezni.
(4) A jármű tulajdonosa a 101. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott eset kivételével a hivatalból elrendelt kivonás időtartama alatt a jármű forgalomból történő végleges kivonását kezdeményezheti, feltéve, hogy az ügyfél a végleges kivonásra irányuló kérelmének benyújtásával egyidejűleg az e rendeletben meghatározott feltételek fennállását igazolja.
(5) * A forgalomból kivonást kezdeményező hatóság a 101. § (1) bekezdés j) pontban meghatározott esetben a kivonásra okot adó körülmény megszűnéséről elektronikus úton haladéktalanul értesíti a közlekedési igazgatási hatóságot. Az értesítés alapján a forgalomból kivont járművet, a forgalomba helyezés igazgatási szolgáltatási díjának megfizetése nélkül hivatalból forgalomba kell helyezni. Az értesítéssel egyenértékű, ha a közlekedés igazgatási hatóság az ellenőrző hatóság által vezetett nyilvántartásba történő bekérdezéssel értesül a bírság megfizetésének tényéről.
(6) * A 101. § (1) bekezdés k) pontja alapján forgalomból kivont jármű forgalomba helyezése iránt benyújtott kérelem alapján indult eljárásban az ügyfelet költségmentesség illeti meg.
(6) * Az (1), a (3) és az (5) bekezdésben meghatározott hivatalból történő forgalomba helyezést követően a jármű a közúti forgalomban akkor vehet részt, ha a forgalomban tartásához szükséges, jogszabályban előírt feltételek fennállnak.
109. § (1) Az ügyfél okirattal igazolt kérelmére a közlekedési igazgatási hatóság a járműnyilvántartásba való bejegyzéssel intézkedik a jármű átmeneti időszakra történő forgalomból kivonására:
a) * annak 2016. január 1-jét megelőző eltulajdonítása,
b) külföldre történő letelepedés, tartós külföldi tartózkodás,
c) annak külföldre történő értékesítése,
d) annak muzeális előminősítése, vagy
e) versenyjárművé történő átalakítása
esetén.
(2) A jármű átmeneti időszakra történő forgalomból kivonása során – a hatósági jelzés visszavonásával és a járműnyilvántartásba történő bejegyzéssel egyidejűleg – a forgalmi engedélyt és a törzskönyvet érvénytelenítve vissza kell adni, a hatósági jelzést a Hivatalnak selejtezés céljából meg kell küldeni.
(3) A járműnyilvántartásba bejegyzett jármű esetében a Hivatal más EGT-állam, vagy viszonosság esetén a harmadik ország nyilvántartó hatóságának nyilvántartásba vételéről szóló értesítése alapján a járműnyilvántartásba való bejegyzéssel intézkedik a jármű átmeneti időszakra történő forgalomból kivonására, kivéve, ha jármű a 109. § (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint a 110. § (1) bekezdés b) pontja alapján a forgalomból kivonásra került.
(4) * A jármű átmeneti időszakra történő kivonása a kérelem közlekedési igazgatási hatósághoz érkezése, az eltulajdonítás bejelentése, illetve a külföldi hatóság nyilvántartásba vétele napjától számított öt év.
110. § (1) A közlekedési igazgatási hatóság az ügyfél kérelmére véglegesen vonja ki a járművet a forgalomból:
a) * a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott M1, N1 kategóriájú, valamint a motoros triciklinek nem minősülő háromkerekű gépjármű esetében bontási átvételi igazolás alapján;
b) egyéb jármű esetében, ha annak ismételt belföldi forgalomba helyezési szándéka nem áll fenn.
(2) Amennyiben a jármű forgalomból történő végleges kivonására bontási átvételi igazolás alapján kerül sor, a jármű hatósági jelzését, forgalmi engedélyét és törzskönyvét a közlekedési igazgatási hatóságnál le kell adni.
(3) A közlekedési igazgatási hatóság a jármű bontási átvételi igazolás alapján forgalomból történő végleges kivonása esetén a jármű hatósági jelzéseit selejtezés céljából megküldi a Hivatalnak, a forgalmi engedélyét és a törzskönyvét a bontási átvételi igazolás átvételével, valamint a bontási átvételi igazolás sorszámának járműnyilvántartásba történő bejegyzésével egyidejűleg egyszerűsített határozattal visszavonja.
(4) A bontási átvételi igazolás alapján forgalomból végleg kivont jármű ismételten nem helyezhető forgalomba.
(5) A jármű forgalomból történő végleges kivonásához el kell fogadni a más EGT-államban kiállított bontási átvételi igazolást is, amennyiben az megfelel az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkének (3) bekezdése szerint kiadott bontási igazolások minimumkövetelményeiről szóló, 2002. február 19-i 2002/151/EK bizottsági határozatnak.
(6) Amennyiben az (1) bekezdés b) pontja alapján kerül sor a jármű forgalomból történő végleges kivonására a hatósági jelzés visszavonásával, valamint a járműnyilvántartásba történő bejegyzéssel egyidejűleg a forgalmi engedélyt és a törzskönyvet érvénytelenítve vissza kell adni.
(7) * Az ügyfél kérelmére, valamint a 49. § (1) bekezdése, a 87. § (4) bekezdés b) pontja, a 101. § (1) bekezdés k) pontja, a 102. § (5) bekezdése, valamint a 109. § (3) bekezdése szerint hivatalból indult eljárást követően a jármű átmeneti időszakra történő forgalomból kivonása esetén, a forgalomból történő kivonás járműnyilvántartásba bejegyzésétől számított öt év elteltével a járművet véglegesen forgalomból kivontnak kell tekinteni.
111. § A jármű közúti forgalomból történő kivonására vonatkozó szabályokat a lassú járműre, annak pótkocsijára és a négykerekű segédmotoros kerékpárra kiadott igazolólapra értelemszerűen alkalmazni kell.
112. § * A közlekedési igazgatási hatóság az okmány visszavonásával egyidejűleg intézkedik a nyilvántartásban szereplő valótlan adatok javításáról, az okmány érvénytelenítését követő selejtezésről, valamint a nyilvántartásban szereplő azonosító adatok szerinti jármű valós műszaki adatainak megfelelő okmány kiadásáról, ha a járműhöz tartozó forgalmi engedély, törzskönyv vagy az abba tett bejegyzés hamis, hamisított, vagy valótlan tényt, adatot, jogosultságot tartalmaz, a nyomozó hatóság lefoglalást megszüntető, vagy a büntetőeljárást lezáró határozata alapján.
112/A. § * (1) A Hivatal a forgalmi engedélyre a figyelmeztető jelzés SIS II-ben történő – külön jogszabályban foglaltak szerinti – elhelyezéséről, illetve törléséről az alábbiak szerint gondoskodik:
a) a 89. § (7)–(10) bekezdésében meghatározott esetekben a forgalmi engedély elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése, megkerülése tényének a nyilvántartáson történő átvezetésével egyidejűleg;
b) a 101. § (1) bekezdés b) pontja esetén, amennyiben a forgalmi engedély és a rendszámtábla nincs a közlekedési igazgatási hatóság birtokában – a hivatalból induló eljárásban hozott – a jármű forgalomból történő kivonását elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjával; egyéb érvénytelenségi ok esetében a nyilvántartásba történt bejegyzés napjával.
(2) Érvénytelen a 75. § (4) bekezdésében meghatározott esetben az állandó rendszámtábla, valamint az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült forgalmi engedély.
(3) Amennyiben a forgalmi engedély vagy állandó rendszámtábla jogosultja annak megsemmisüléséről nyilatkozott, azt a közlekedési igazgatási eljárás során elveszettként kell kezelni és a nyilvántartásba az érvénytelenség tényét „elveszett (megsemmisült)” okkal kell bejegyezni.
113. § (1) * A járművezető köteles a jogszabályban meghatározottakon túl
a) vezetés közben magánál tartani a vezetésre jogosító okmányt, valamint
aa) a mozgáskorlátozottak esetén az orvosi alkalmasságára, a vezetési feltételekre vonatkozó külön jogszabályban előírt korlátozást tartalmazó mellékletet,
ab) a pályaalkalmassági minősítésről szóló határozatot, vagy annak igazolását is – kivéve a közúti közlekedési szolgáltatást személygépkocsival végző járművek vezetőit –, ha a pályaalkalmassági minősítés a vezetői engedélyből nem állapítható meg,
ac) a 37. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az eltiltó határozatot,
b) a közúti ellenőrzés során az ellenőrzésre jogosult hatóságnak átadni
ba) a személyazonosságát igazoló és a vezetésre jogosító okmányt és annak mellékletét,
bb) a forgalmi engedélyt.
(2) A közúti közlekedési szolgáltatás végzésére jogosító engedély bevonása esetén, vagy annak lejártát követő 30 napon belül a 60. § (2) bekezdés c) pontjában megjelölt különleges rendszámtáblát az ilyen rendszámtábla kiadására illetékességgel és hatáskörrel rendelkező közlekedési igazgatási hatóságnál selejtezés céljából le kell adni.
(3) * A vezetési jogosultság szünetelése esetén a közlekedési igazgatási hatóság döntésével visszavont okmányt a döntés jogerőre emelkedését, a döntés a fellebbezés halasztó hatályának kizárásával végrehajthatóvá nyilvánítása esetén pedig a döntés közlését követő nyolc napon belül a közlekedési igazgatási hatóságnál le kell adni.
(4) * A vezetői engedély cseréje vagy honosítása esetén a lecserélt vagy honosított vezetői engedélyt legkésőbb az új vezetői engedély átvételével egyidejűleg a közlekedési igazgatási hatóságnál vagy – a Hivatalnál történő átvétel esetén – a Hivatalnál le kell adni.
114. § (1) A közlekedési igazgatási eljárásban az ügyfél a 19. mellékletben meghatározott okmányokat mutatja be a közlekedési igazgatási hatóságnál.
(2) A jármű tulajdonosa köteles az ellenőrző hatóság, illetve a közlekedési igazgatási hatóság felszólítására nyolc napon belül a járművet megszemlélésre (vizsgálatra) bemutatni és a járművezető személyéről adatot szolgáltatni.
(3) * A jármű elidegenítése esetén a törzskönyvet, forgalmi engedélyt és a már korábban felhasznált járműkísérő lapot, a jármű jogszerű megszerzőjének át kell adni.
115. § Amennyiben a közúti ellenőrzés során a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezetének fennállása, vagy a mentesség a kötvénynyilvántartásból nem állapítható meg és azt a gépjármű vezetője sem tudja igazolni, az intézkedésről készült jelentés (feljelentés) egy példányát az ellenőrző hatóság öt napon belül megküldi az üzemben tartó lakcíme (székhelye) szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak.
116. § (1) A közlekedési hatóság látja el a járművet azonosító jellel, ha
a) az azonosító jel természetes elhasználódás, vagy roncsolódás következtében nem állapítható meg, az előzetes eredetiség vizsgálat megállapításának figyelembevételével, illetve a közlekedési hatóság a jármű műszaki megvizsgálása során ezt megállapítja;
b) a jármű azonosító jele gyártásra visszavezethető okból hibás vagy hiányos;
c) az előzetes eredetiség vizsgálat eredménye alapján indult büntetőeljárást a rendőrség, ügyészség, bíróság bűncselekmény hiányában megszünteti, megtagadja vagy a feljelentést elutasítja;
d) a Hivatal a jármű azonosító jellel történő ellátását engedélyezte.
(2) Az (1) bekezdés d) pontja esetén a Hivatal, az engedélyező határozat 90 napos érvényességi idővel történő megállapításával akkor engedélyezi a jármű azonosító jellel történő ellátását, ha
a) a jármű azonosító jelét bűncselekmény útján megváltoztatták,
b) az egyedi azonosító jel meghamísítását a cselekmény bűncselekménnyé minősítésének hatálybalépését megelőzően követték el, illetve az elkövetés időpontja nem állapítható meg.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben a járművet azonosító jellel (rekonstruált alvázszám) a járműgyártó – közlekedési hatóság által arra feljogosított – magyarországi képviselője is elláthatja.
(4) A közlekedési igazgatási hatóság a jármű azonosító jellel történő ellátását követően, – az azonosító jel nyilvántartásba vételével egyidejűleg – a büntetőeljárás befejezéséről hozott határozat alapján intézkedik a törzskönyv kiadásáról vagy annak megtagadásáról.
117. § (1) A statisztikai számjele alapján főtevékenységként gépjármű, jármű, pótkocsi, illetve mezőgazdasági gépek forgalmazására jogosult járműkereskedő a Magyarországon már forgalomba helyezett használt jármű értékesítési céllal történő megvásárlását 15 napon belül a közlekedési igazgatási hatóságnál bejelenti.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha a járműkereskedők a használt járműveket egymás között értékesítik.
(3) A járműkereskedő belföldi, kereskedelmi célú tulajdonszerzését a közlekedési igazgatási hatóság nyilvántartásba veszi, azonban forgalmi engedélyt nem állít ki, és a törzskönyvet visszavonja. A forgalmi engedély „Hivatalos feljegyzések” rovatában a tulajdonjog változását jelölni kell. A rendelkezés többszöri kereskedői tulajdonváltásra is vonatkozik.
118. § (1) A jármű forgalombehelyezésével, üzemben tartásával kapcsolatos – kérelemre indult – közlekedési igazgatási eljárás során a közlekedési igazgatási hatóság a jármű kilométerszámláló műszere (km-órája) által jelzett értéket, és a km-óra állás rögzítésének időpontját okirat – annak hiányában az ügyfél nyilatkozata – alapján bejegyzi a járműnyilvántartásba.
(2) A közúti tömegközlekedési személyszállítással foglalkozó gazdálkodó szervezetek flottaüzemeltetéséből adódó különleges körülményekre tekintettel a gazdálkodó szerv a motorcserével kapcsolatos műszaki adat változását a változást követő tárgynegyedév utolsó napjáig jelentheti be.
118/A. § * (1) Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Útdíj tv.), valamint az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról szóló 36/2007. (III. 26.) GKM rendelet (a továbbiakban: GKM rendelet) alapján részleges vagy teljes díjmentességre jogosultak (a továbbiakban: mentességre jogosult) az útdíjköteles elemi útszakaszok és úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára jogosultak nyilvántartásába (a továbbiakban: mentességi nyilvántartás) felvenni kért járműveinek Kknyt. 9/C. § (1) bekezdésben meghatározott adatait, továbbá az ezzel kapcsolatos változásokat kérelemre a közlekedési igazgatási hatóság vagy a Hivatal (a továbbiakban együtt: hatóság) jegyzi be a mentességi nyilvántartásba.
(2) A mentességre jogosult a kérelmében nyilatkozik a bejelentésben foglalt jogosultságot megalapozó tényekről, adatokról.
(3) A hatóság a bejelentésben foglalt jogosultság fennállása esetén haladéktalanul gondoskodik az (1) bekezdésben meghatározott adatok mentességi nyilvántartásba vételéről.
(4) A technikai feltételek fennállása esetén az Útdíj tv. 9. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a GKM rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott mentességre jogosult közvetlen hozzáféréssel a Hivatal által biztosított felhasználói felületen keresztül jegyzi be az (1) bekezdésben meghatározott adatokat és azok változását.
(5) A mentességi nyilvántartás adatai nem nyilvánosak azzal, hogy a közvetlen hozzáféréssel bejegyzésre jogosult szervek az általuk korábban bejelentett gépjárművek mentességi nyilvántartásban rögzített adatait térítésmentesen jogosultak megismerni.
(6) A (4) bekezdés szerint közvetlen hozzáférés útján bejegyzett, valamint az elektronikusan bejelentett adatok valódiságáért, a nyilvántartásba jogtalanul felvitt, az onnan törölt vagy törölni elmulasztott járművekkel összefüggésben keletkező útdíj és bírság, vagy keletkezett kár megfizetéséért az adatot bejegyző szervezet, továbbá az elektronikus bejelentés tevő a felelős.
(7) A díjmentesség érvényességének időbeli hatálya a bejelentésben megjelölt – külön jogszabályban meghatározott – időszakra terjed ki.
(8) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változást a jogosult 30 napon belül köteles bejelenteni.
119. § (1) E rendelet – a (2)–(3) bekezdésben foglaltak kivételével – 2012. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 122. § (2) bekezdése 2012. január 2-án lép hatályba.
(3) A 60. § (2) bekezdés f) pont fb) alpontja és g) pontja, továbbá a 60. § (5) bekezdése 2012. április 1-jén lép hatályba.
120. § (1) E rendelet hatálybalépése előtt kiadott járművezetésére jogosító, valamint járműokmányok a rendelet hatálybalépését követően is érvényesek.
(2) A 2000. december 31. előtt kiadott járművezetői igazolványok pótlására irányuló kérelmet a közlekedési hatóság által kiállított igazolás alapján lehet teljesíteni.
(3) * Az 1998. január 1. előtt kiadott „A1” kategóriával a 125 cm3 hengerűrtartalmat meghaladó, de a 150 cm3 hengerűrtartalmat meg nem haladó hajtómotorral ellátott motorkerékpárt is lehet vezetni.
(4) A vezetői engedély „F” kategóriájában bejegyzett, a mezőgazdasági vontató vezetésére vonatkozó jogosultságot a megfelelő nemzeti kategória kiadásával kell biztosítani.
(4a) * Az „M” kategóriában érvényes vezetői jogosultságot igazoló vezetői engedélyt (járművezetői igazolványt) a közlekedési igazgatási hatóság 2013. január 19-ét követően kérelemre „AM” kategóriára érvényes vezetői engedélyre cseréli.
(4b) * Az „A korlátozott” kategóriára érvényes vezetői engedélyt 2013. január 19-ét követően a közlekedési igazgatási hatóság kérelemre „A2” kategóriára érvényes vezetői engedélyre cseréli.
(5) 1984. január 1-je és 1992. december 31-e között a fegyveres erők illetékes szerve által kiadott „C” és/vagy „E” kategóriára érvényesített vezetői engedély továbbra is jogosít a Magyar Honvédség üzemeltetésébe tartozó jármű vezetésére, ha a járművezető a „B” kategóriában érvényesített vezetői engedéllyel is rendelkezik.
(6) * Az 1998. január 1. előtt kiadott „D12” és „D25” kategóriák a „D1” kategóriába tartozó járművek vezetésére jogosítanak.
(7) * Az „AM”, „A2” és „B1” vezetői engedély kategóriákra vonatkozó rendelkezéseket, a 2., a 4., a 7. melléklet rendelkezéseit és az 5. melléklet D. pontjában foglaltakat 2013. január 19-étől kell alkalmazni. A 2013. január 18-ig teljes körű vizsgát tett járművezetők tekintetében 2013. január 19-ét követően is a 6. melléklet I. pontjában meghatározott életkori feltételeket kell alkalmazni a vezetői engedély kiadása során.
(8) Azokat a járműveket, amelyek 1998. szeptember 7., 1999. október 15. vagy 2001. május 26. napjával a járműnyilvántartásban fiktív kivonás jelzéssel kerültek ellátásra, a jelzés elhelyezésének a napjától a forgalomból végleg kivontnak kell tekinteni. Ha az ily módon végleg kivont járművel kapcsolatosan kérelemre közlekedési igazgatási eljárás indul, a jármű forgalomban lévőnek tekintendő.
(9) A 2005. január 1-je előtt kiadott X betűjelű rendszámtáblával annak kiadásakor megjelölt üzemeltetés cél fennállásáig lehet közlekedni, azonban a járművet át kell rendszámozni a rendszámtáblával kapcsolatos közlekedési ügyintézés alkalmával, vagy kérelemre.
(10) 2009. április 1-je előtt kiadott C kezdő betűjelű különleges rendszámtáblával ellátott járművel annak az – ügyfél kérelme alapján, illetve a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változás nyilvántartásba vételére irányuló közlekedési igazgatási eljárás során történő – átrendszámozásáig lehet közlekedni.
(11) * A „C” kategóriába tartozó gépjármű vezetésére jogosító engedély a Magyar Honvédség állományába tartozó 18. életévét betöltött, járműszerelő-, javító tevékenységet végző személy részére a 7. mellékletben előírt életkori határ elérése előtt – az e rendeletben meghatározott további feltételek teljesítése esetén – kiadható, azonban e vezetői engedély a 21. életév betöltéséig kizárólag belföldön, a Magyar Honvédség kezelésében lévő jármű vezetésére jogosít.
(12) * Az 5. melléklet D. fejezetében meghatározott minta szerint kiadott vezetői engedélyen
a) az „A” korlátozott kategóriára megszerzett jogosultságot az „A2” kategóriaként,
b) a „D12” és „D25” kategóriára megszerzett jogosultságot a „D1” kategóriaként,
c) az „M” nemzeti kategóriára megszerzett jogosultságot az „AM” kategóriaként,
d) a „V” nemzeti kategóriára megszerzett jogosultságot a „K” nemzeti kategóriaként,
e) a közúti közlekedési igazgatással összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 90/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet hatálybalépését követően a 8. mellékletben meghatározott 130–133. kód helyett a 2006/126/EK irányelv alapján a rehabilitációs szakértői szerv által meghatározott harmonizált kódokat
kell feltüntetni.
121. § * Ez a rendelet a következő európai uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló, 1999. április 29-i 1999/37/EK tanácsi irányelv,
b) a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelettel együtt a vezetői engedélyekről szóló, 1991. július 29-i 91/439/EGK tanácsi irányelv, és az azt módosító 96/47/EK, 97/26/EK tanácsi irányelv, 2000/56/EK bizottsági irányelv, 2003/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, 2006/103/EK tanácsi irányelv, 2008/65/EK bizottsági irányelv és 2011/94/EU bizottsági irányelv,
c) az elhasználódott járművekről szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv,
d) a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelettel együtt a vezetői engedélyekről szóló, 2006. december 20-i 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk (1) bekezdése, 2. cikk (1) és (2) bekezdése, 3. cikk (1) és (2) bekezdése, 4. cikk (1)–(6) bekezdése, 5. cikk (1) bekezdése, 6. cikk (1)–(3) bekezdése, 7. cikk (1) bekezdés a) és e) pontja, (2) és (3) bekezdése és (5) bekezdés a)–c) pontja, 11. cikk (1) bekezdése és (2)–(6) bekezdése, 12. cikke, 13. cikke, 15. cikke, 16. cikk (1) és (2) bekezdése, I. Melléklete,
e) a vezetői engedélyekről szóló 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2012. november 19-i 2012/36/EU bizottsági irányelv.
122. § (1) *
(2) *
(3)–(4) *
(5) *
| „A” kategória | – motorkerékpár | |
| „A” korlátozott kategória | – legfeljebb 25 kW teljesítményű és 0,16 kW/kg teljesítmény/saját tömeg arányt meg nem haladó motorkerékpár | |
| „A1” kategória | – a 125 cm3 hengerűrtartalmat és a 11 kW-os teljesítményt meg nem haladó hajtómotorral ellátott motorkerékpár | |
| „B” kategória | a) A 3500 kg-ot meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű gépkocsi, amelyben a vezetőülésen kívül legfeljebb nyolc állandó ülőhely van; b) Az a) pont szerinti gépkocsiból és 750 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó (könnyű) pótkocsiból álló járműszerelvény. E járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömege legfeljebb 4250 kg; c) Az a) pont szerinti gépkocsiból és 750 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó (nehéz) pótkocsiból álló járműszerelvény, feltéve, hogy a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a vontató jármű saját tömegét. E járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömege legfeljebb 3500 kg. | |
| „C” kategória | – az autóbusz és a trolibusz kivételével a 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó gépkocsi, valamint az ilyen gépkocsiból és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény | |
| „C1” kategória | – az autóbusz és a trolibusz kivételével az olyan gépkocsi, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 3500 kg-ot meghaladja, de nem több mint 7500 kg, valamint az ilyen gépkocsiból és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény | |
| „D” kategória | – az autóbusz, valamint az autóbuszból és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény | |
| „D1” kategória | – az autóbusz, amelyben a vezetőülésen kívül legfeljebb 16 állandó ülőhely van, valamint az ilyen autóbuszból és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény | |
| „E” kategória | – gépkocsiból és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény (csak kombinált kategóriaként adható ki), – kombinált kategóriák: a) „BE”: „B” kategóriába sorolt gépkocsiból és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény a „B” járműkategória c) pontjában meghatározottak kivételével; b) „C1 E”: A „C1” kategóriába sorolt gépkocsiból és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény, feltéve, hogy a járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömege nem haladja meg a 12 000 kg-ot, és a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege sem haladja meg a vontató jármű saját tömegét; c) „CE”: A „C” kategóriába sorolt gépkocsiból és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény; d) „D1E”: A „D1” kategóriába sorolt gépkocsiból és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény, feltéve, hogy a járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömege nem haladja meg a 12 000 kg-ot, a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a vontató jármű saját tömegét, amelynél a pótkocsit nem személyszállításra használják; e) „DE”: „D” kategóriába sorolt gépkocsiból és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény, amelynél a pótkocsit nem személyszállításra használják. |
| „K” kategória | – kerti traktor – állati erővel vont jármű | |
| „T” kategória | – mezőgazdasági vontató és két nehéz pótkocsi – lassú jármű és pótkocsi – kerti traktor – állati erővel vont jármű hajtására – segédmotoros kerékpár (ide értve a „mopedautót is”) | |
| „M” kategória | – segédmotoros kerékpár – állati erővel vont jármű hajtására – kerti traktor (16. életév betöltése után) | |
| „TR” trolibusz | – trolibusz – mezőgazdasági vontató és két nehéz pótkocsi – segédmotoros kerékpár – lassú jármű és pótkocsi – kerti traktor – állati erővel vont jármű hajtására | |
| „V” kategória | – kerti traktor – állati erővel vont jármű hajtására | |
| „AM” kategória | Segédmotoros kerékpárok (robogók), azaz kétkerekű segédmotoros kerékpárok (L1e kategória) vagy háromkerekű segédmotoros kerékpárok (L2e kategória), amelyek legnagyobb tervezési sebessége 45 km/h (kivéve azokat, amelyek legnagyobb tervezési sebessége 25 km/h-nál kisebb vagy azzal megegyezik), és az alábbi jellemzőkkel rendelkeznek: | |
| a) kétkerekű típusnál a motor: – hengerűrtartalma nem nagyobb 50 cm3-nél a belsőégésű motorok esetében, vagy – folyamatosan leadott legnagyobb névleges teljesítménye nem több 4 kW-nál elektromos motor esetében; b) háromkerekű típusnál a motor: – hengerűrtartalma nem nagyobb 50 cm3-nél a külső gyújtású motorok esetében, – legnagyobb hasznos teljesítménye nem több 4 kW-nál egyéb belsőégésű motorok esetében, vagy – folyamatosan leadott legnagyobb névleges teljesítménye nem több 4 kW-nál elektromos motorok esetében; Könnyű négykerekű motorkerékpárok, amelyek terheletlen tömege kevesebb 350 kg-nál (L6e kategória), a 45 km/h-t meg nem haladó legnagyobb tervezési sebességű elektromos járművek esetében az akkumulátorok tömegét nem számítva, és amelyek – hengerűrtartalma nem nagyobb 50 cm3≥-nél a külső gyújtású motorok esetében; – legnagyobb hasznos teljesítménye nem több 4 kW-nál egyéb belsőégésű motorok esetében, vagy folyamatosan leadott legnagyobb névleges teljesítménye nem több 4 kW-nál elektromos motorok esetében. | ||
| „A1” kategória | – olyan motorkerékpár, amelyek hengerűrtartalma a 125 cm3-t, teljesítménye a 11 kW-ot, teljesítmény/tömeg aránya pedig a 0,1 kW/kg-ot nem haladja meg, továbbá olyan motoros triciklik, amelyek teljesítménye a 15 kW-ot nem haladja meg | |
| „A2” kategória | – olyan motorkerékpár, amelyek teljesítménye a 35 kW-ot, teljesítmény/tömeg aránya pedig a 0,2 kW/kg-ot nem haladja meg, és amelyet nem kétszer akkora teljesítményű járműből alakítottak át | |
| „A” korlátozott kategória | – legfeljebb 25 kW teljesítményű és 0,16 kW/kg teljesítmény/saját tömeg arányt meg nem haladó motorkerékpár | |
| „A” kategória | – olyan motorkerékpár, amely nem tartozik az „A1” és „A2” kategóriába, az „A” korlátozott kategóriába, továbbá motoros triciklik, amelyek teljesítménye a 15 kW-ot meghaladja | |
| Gépjárművek | ||
| „B1” kategória | – négykerekű motorkerékpárok, amelyek terheletlen tömege nem haladja meg a 400 kg-ot (L7e kategória) (az árufuvarozásra szánt járművek esetében az 550 kg-ot), az elektromos járművek esetében az akkumulátorok tömegét nem számítva, és amelyek legnagyobb hasznos teljesítménye nem haladja meg a 15 kW-ot; ezek a járművek motoros tricikliknek minősülnek, és teljesíteniük kell az L5e kategóriába tartozó motoros triciklikre alkalmazandó műszaki követelményeket, kivéve, ha külön irányelvekben ettől eltérő rendelkezés szerepel. | |
| „B” kategória | a) A 3500 kg-ot meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű gépkocsi, amely a vezetőn kívül legfeljebb nyolc utas szállítására tervezett és gyártott gépjármű; b) Az a) pont szerinti gépkocsiból és 750 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó (könnyű) pótkocsiból álló járműszerelvény. E járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömege legfeljebb 4250 kg; c) Az a) pont szerinti gépkocsiból és 750 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó (nehéz) pótkocsiból álló járműszerelvény, feltéve, hogy a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a vontatójármű saját tömegét. E járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömege legfeljebb 3500 kg. | |
| „BE” kategória | – „B” kategóriába tartozó vontató jármű és pótkocsi vagy félpótkocsi olyan szerelvénye, amelyben a pótkocsi vagy félpótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 3500 kg-ot nem haladja meg | |
| „C1” kategória | – nem a „D1” vagy „D” kategóriába tartozó, 3500 kg-ot meghaladó, de legfeljebb 7500 kg megengedett legnagyobb össztömegű, és a vezetőn kívül legfeljebb nyolc utas szállítására tervezett és gyártott gépjármű, valamint az ilyen gépkocsiból és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény | |
| „C1E” kategória | – „C1” kategóriába tartozó járműből és nehéz pótkocsiból álló olyan járműszerelvény, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 12 000 kg-ot nem haladja meg, továbbá – olyan járműszerelvény, amelyben a vontató jármű a „B” kategóriába tartozik, pótkocsijának vagy félpótkocsijának megengedett legnagyobb össztömege a 3500 kg-ot meghaladja, de a szerelvény megengedett legnagyobb össztömege a 12 000 kg-ot nem haladja meg | |
| „C” kategória | – nem a „D1” vagy „D” kategóriába tartozó, 3500 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű, és a vezetőn kívül legfeljebb nyolc utas szállítására tervezett és gyártott gépjármű, valamint az ilyen gépkocsiból és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény | |
| „CE” kategória | – a „C” kategóriába sorolt gépjárműből és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény | |
| „D1” kategória | – a vezetőn kívül legfeljebb tizenhat utas szállítására tervezett és gyártott, 8 m-t meg nem haladó legnagyobb hosszúságú gépjárművek; „D1” kategóriába tartozó gépjármű és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény | |
| „D1E” kategória | – „D1” kategóriába tartozó gépjárműből és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény | |
| „D” kategória | – a vezetőn kívül több mint 8 utas szállítására tervezett és gyártott gépjárművek; a D kategóriába tartozó gépjárműből és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény | |
| „DE” kategória | „D” kategóriába tartozó gépjárműből és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény | |
| „TR” trolibusz | meghatározása nemzeti kategóriáknál |
| „K” kategória | – kerti traktor – állati erővel vont jármű | |
| „T” kategória | – mezőgazdasági vontató (mezőgazdasági és erdészeti traktor) és két nehéz pótkocsi – lassú jármű és pótkocsi – kerti traktor – állati erővel vont jármű hajtására – segédmotoros kerékpár (ide értve a „mopedautót” is) | |
| „M” kategória | – segédmotoros kerékpár (ide értve a „mopedautót” is) – állati erővel vont jármű hajtására – kerti traktor (16. életév betöltése után) | |
| „TR” trolibusz | – trolibusz – mezőgazdasági vontató és két nehéz pótkocsi – segédmotoros kerékpár – lassú jármű és pótkocsi – kerti traktor – állati erővel vont jármű hajtására | |
| „V” kategória | – kerti traktor – állati erővel vont jármű hajtására | |
| Megjegyzés: A mellékletben szereplő közúti járművek fogalmára a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet rendelkezései vonatkoznak. | ||
Bármely nemzetközi kategóriában megszerzett vizsga alapján:
1. segédmotoros kerékpár (ideértve a „mopedautót” is)
2. lassú jármű és pótkocsija
3. kerti traktor
4. állati erővel vont jármű
„B”, „C1”, „C”, „D1”, „D” kategóriában megszerzett vizsga alapján:
1. mezőgazdasági vontató és könnyű pótkocsija
„BE”, „D1E”, „DE” kombinált kategóriában megszerzett vizsga alapján:
– mezőgazdasági vontató és egy pótkocsija
„CE” vagy „C1E” kombinált kategóriában megszerzett vizsga alapján:
1. mezőgazdasági vontató és két nehéz pótkocsija
„TR” kategóriában megszerzett vizsga alapján:
1. mezőgazdasági vontató és könnyű pótkocsija
2. segédmotoros kerékpár („M” és „AM” kategória)
3. lassú jármű és pótkocsija
4. kerti traktor
5. állati erővel vont jármű
„V” kategóriában megszerzett vizsga alapján:
1. kerti traktor
2. állati erővel vont jármű
H
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
PERMIS DE CONDUIRE
VEZETŐI ENGEDÉLY
1. Név:
2. Leánykori neve:
3. Születési helye:
Ideje: ......... év .................. hó ......... nap
4. Anyja neve:
5. Kelt, 20... év ........ hó ........ nap
6. P. H.
7. Hatósági aláírás:
8. Fénykép helye:
9. Hivatalos bejegyzések:
10. „A” Motorkerékpár V. i ....
11. „B” 3500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű gépjármű szem. száll. max. 9 fő, pótkocsival V. i ....
12. „C” 3500 kg-ot meghaladó megengedett együttes tömegű áruszállításra használt gépjármű könnyű pótkocsival V. i ....
13. „D” az „A” és „B” kategóriába nem tartozó személyszállításra szolgáló gépjárművek könnyű pótkocsival V. i ....
14. „E”, „B”, „C” vagy „D” kategóriába sorolt járművek nehéz pótkocsival is V. i ....
15. „F” V. i ....
16. Érvényes 19.....-től 20......-ig
P. H.
Aláírás
H
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
PERMIS DE CONDUIRE
VEZETŐI ENGEDÉLY
Első oldal:
1. Családi név
2. Utónév
3. Születési hely, születési idő
4. a) Kibocsátási dátum
4. b) Érvényességi idő
4. c) Kibocsátó hatóság
5. Sorszám
6. Fénykép
7. Aláírás
9. Érvényességi kategóriák
Második oldal:
9. Érvényességi kategóriák
10. Vizsga időpontja
11. Kategória érvényessége
12. Korlátozás kódja
13. (Külföldi hatóságok bejegyzései részére fenntartott hely)
14. (Egyéb információk részére fenntartott hely)
Az első és a második oldalon megjelenő – az 1., 2., 3., 4. a), 4. b), 4. c), 5., 10., 11. és 12. számok magyarázata
Sorszám
1. A vezetői engedély fizikai jellemzői megfelelnek az MSZ-ISO 7810 és az MSZ-ISO 7816-1 szabványnak.
2. Az engedély kétoldalas (kártya formátumú).
Az engedély első oldalán a következők szerepelnek:
VEZETŐI ENGEDÉLY (nyomtatott nagy betűkkel magyar nyelven);
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG (felirat nyomtatott nagy betűkkel);
H (betű mint a kiállító ország megkülönböztető jele kék alapon, negatívba nyomtatva, tizenkét sárga csillaggal körülvéve).
A kiállított engedély egyedi adatai:
1. Családi név
2. Utónév
3. Születési hely, születési idő
4. a) Kibocsátási dátum
b) Érvényességi idő
c) Kibocsátó hatóság
5. Sorszám
6. Fénykép
7. Aláírás
9. [Érvényességi kategóriák (a nemzeti kategóriák másképpen nyomtatandók, mint a harmonizált kategóriák)].
Európai Közösségi Modell (kifejezés magyar nyelven, valamint a „vezetői engedély” kifejezés az Európai Közösség többi nyelvén, az engedély háttereként rózsaszínnel nyomtatva).
Az engedély második oldalán a következők szerepelnek:
9. Érvényességi kategóriák
10. Vizsgaidőpontja
11. Kategória érvényessége
12. Korlátozás kódja
A kódok a következők:
– 1–99 kódok:
harmonizált közösségi kódok,
– 100 és 100 feletti kódok:
nemzeti kódok, melyek csak Magyarország területén érvényesek
13. (Külföldi hatóságok bejegyzései részére fenntartott hely)
14. (Egyéb információk részére fenntartott hely)
Az első és a második oldalon megjelenő – az 1., 2., 3., 4. a), 4. b), 4. c), 5., 10., 11. és 12. számok magyarázata
Sorszám
1. A vezetői engedély fizikai jellemzői megfelelnek az MSZ-ISO 7810 és az MSZ-ISO 7816-1 szabványnak.
1.1. A vezetői engedély fizikai biztonsága:
A vezetői engedélyek fizikai biztonságára veszélyt jelentenek az alábbiak:
hamis kártyák előállítása: olyan – újonnan vagy eredeti okmány másolataként előállított – tárgy létrehozása, amely nagymértékben hasonlít az okmányra;
tárgyi változtatás: az eredeti okmány valamely jellemzőjének megváltoztatása, például az okmányon feltüntetett adatok valamelyikének módosítása.
A teljes biztonság a rendszer egészében rejlik, amely magában foglalja a kérelmezési eljárást, az adattovábbítást, a kártya hordozóanyagát, a nyomtatási technikát, a különböző biztonsági elemek minimális együttesét és a testre szabás folyamatát.
a) A vezetői engedélyek készítésére felhasznált anyagot az alábbi technikák (kötelező biztonsági elemek) alkalmazása által kell védetté tenni a hamisítás ellen:
aa) a kártyatest UV-fény alatt sötét;
ab) biztonsági alnyomat-minta, amelyet többszínű biztonsági festékkel végzett írisznyomtatás, illetve pozitív vagy negatív guilloche-nyomtatás alkalmazása által védenek a szkennelés, nyomtatás vagy másolás útján történő hamisítás ellen; a minta nem állhat alapszínekből (CMYK), hanem legalább két különleges színből álló összetett mintázatot és mikrobetűt kell tartalmaznia;
ac) optikailag változó elemek, amelyek megfelelő védelmet biztosítanak a fényképmásolás és -hamisítás ellen;
ad) lézergravírozás;
ae) a fénykép körül a biztonsági háttérminta és a fénykép legalább a fénykép szélén átfedi egymást (gyengített minta).
b) Ezen kívül a vezetői engedély kártyát az előállítás során legalább három, alább felsorolt technika alkalmazásával (kiegészítő biztonsági elemek) kell védetté tenni a hamisítás ellen:
ba) színváltó festékek,
bb) termokróm festék,
bc) egyedi hologramok,
bd) változó lézerképek,
be) látható és átlátszó, UV-fényben fluoreszkáló festék,
bf) irizáló nyomtatás,
bg) digitális vízjel a háttérben,
bh) infravörös vagy foszforeszkáló pigmentek,
bi) domborított írásjelek, szimbólumok vagy minták.
1.2. * A kártya előoldalán és hátoldalán található adatoknak szabad szemmel is olvashatónak kell lenniük, valamint a hátoldalon a 9–12. rovatban az adatokat legalább 5-ös betűmérettel kell szedni.
2. Az engedély kétoldalas (kártya formátumú).
Az engedély első oldalán a következők szerepelnek:
VEZETŐI ENGEDÉLY (nyomtatott nagy betűkkel magyar nyelven);
MAGYARORSZÁG (felirat nyomtatott nagy betűkkel);
H (betű mint a kiállító ország megkülönböztető jele kék alapon, negatívba nyomtatva, tizenkét sárga csillaggal körülvéve).
A kiállított engedély egyedi adatai:
1. Családi név
2. Utónév
3. Születési hely, születési idő
4. a) Kibocsátási dátum
b) Érvényességi idő
c) Kibocsátó hatóság
5. Sorszám
6. Fénykép
7. Aláírás
9. [Érvényességi kategóriák (a nemzeti kategóriák másképpen nyomtatandók, mint a harmonizált kategóriák)]; Európai Közösségi Modell (kifejezés magyar nyelven, valamint a „vezetői engedély” kifejezés az Európai Közösség többi nyelvén, az engedély háttereként rózsaszínnel nyomtatva).
Az engedély második oldalán a következők szerepelnek:
9. * [Érvényességi kategóriák (a nemzeti kategóriák másképpen nyomtatandók, mint a harmonizált kategóriák)];
Európai Uniós Vezetői Engedély (kifejezés magyar nyelven, valamint a „vezetői engedély” kifejezés az Európai Közösség többi nyelvén, az engedély háttereként rózsaszínnel nyomtatva)
10. * az adott kategóriára vonatkozó engedély első kiadásának időpontja (ezt az időpontot az új engedélyen is meg kell ismételni későbbi pótlás vagy csere esetén); az időpontra vonatkozóan valamennyi rovatban két számjegyet kell feltüntetni az alábbi sorrendben: nap.hónap.év
11. * az adott kategóriára vonatkozó engedély lejáratának időpontja; az időpontra vonatkozóan valamennyi rovatban két számjegyet kell feltüntetni az alábbi sorrendben: nap.hónap.év
12. * korlátozás kódja
– 1–99 kódok:
harmonizált európai uniós kódok,
– 100 és 100 feletti kódok:
nemzeti kódok, melyek csak Magyarország területén érvényesek
13. (Külföldi hatóságok bejegyzései részére fenntartott hely)
14. (Egyéb információk részére fenntartott hely)
Az első és a második oldalon megjelenő – az 1., 2., 3., 4. a), 4. b), 4. c), 5., 10., 11. és 12. számok magyarázata
Sorszám
I. Életkori feltételek
1. 14. életév az „M” kategóriába tartozó jármű vezetésére.
2. 16. életév az „A1” kategóriába tartozó gépjármű, a „T” és a „K” kategóriába tartozó jármű vezetésére.
3. 17. életév a „B” kategóriába tartozó gépjármű vezetésére.
4. 18. életév az „A” korlátozott, a „C”, „C1”, „BE”, „CE” és a „C1E” kategóriába tartozó gépjármű vezetésére.
5. 20. életév a „V” kategóriában és a „TR” kategóriában a jármű vezetésére.
6. 21. életév a „D”, „D1”, „DE”, „D1E” kategóriába tartozó gépjármű vezetésére.
7. 21. életév az „A” kategóriába tartozó, teljesítmény korlátozás nélküli motorkerékpár vezetésére. A vezetési jogosultság 18. életév betöltésétől bejegyezhető, ha a gépjárművezető legalább két éve rendelkezik „A” korlátozott kategóriára vagy „A1” kategóriára jogosító érvényes engedéllyel.
8. „D” kategóriába vagy a „D1” kategóriába tartozó gépjármű vezetésére jogosító engedély, kizárólag a Magyar Honvédség kezelésében lévő autóbuszok belföldön történő vezetésére való korlátozással, a 18. életév betöltésétől is kiadható, amennyiben a járművezető a „D1” kategória megszerzése esetén már „B” kategóriára érvényes bejegyzéssel, továbbá „D” kategória megszerzése esetén „B” és „C” kategóriára érvényes bejegyzésekkel rendelkezik. A vezetői engedélybe bejegyzett korlátozást a 21. életév betöltése után kérelemre a vezetői engedély cseréjével törölni kell.
II. Jártassági feltételek
1. Teljesítménykorlátozás nélküli „A” kategóriába tartozó gépjármű vezetésére jogosító bejegyzést annak a személynek lehet érvényesíteni,
a) aki legalább két éve rendelkezik „A korlátozott” kategóriába vagy „A1” kategóriába tartozó gépjárműre érvényesített bejegyzéssel, valamint annak,
b) aki a 21. életévét betöltötte, és külön vizsgát tett a kategóriára jellemző vezetői jártasságáról és magatartásáról.
2. A „C” kategóriába, a „C1”, „D1” kategóriába tartozó gépjármű vezetésére jogosító bejegyzést annak a személynek lehet érvényesíteni, aki „B” kategóriába tartozó járművek vezetésére érvényesített bejegyzéssel már rendelkezik.
3. A „D” kategóriába tartozó gépjármű vezetésére jogosító bejegyzést annak a személynek lehet érvényesíteni, aki „C” kategóriába érvényesített bejegyzéssel már rendelkezik.
4. Kombinált kategóriára jogosító bejegyzés csak annak a személynek érvényesíthető, aki már jogosult a vonó gépjármű vezetésére.
4.1. A „C1” kategóriával megszerzett „E” kombinált kategória érvényes a „B” kategóriához és a „D1” kategóriához.
4.2. A „D1” kategóriával megszerzett „E” kombinált kategória érvényes a „B” kategóriához.
4.3. A „C” kategóriával megszerzett „E” kombinált kategória érvényes mindazon kategóriákhoz, amelyek a vezetői engedélyben érvényesítve vannak.
4.4. A „D” kategóriával megszerzett „E” kombinált kategória érvényes a „B” kategóriához és a „D1” kategóriához.
4.5. A jártassági feltételek teljesítésének kell tekinteni azt az esetet is, ha a járművezető a feltételül szabott járműkategóriára érvényes vizsgával rendelkezik.
I. Életkori feltételek
1. 14. életév az „M” kategóriába tartozó jármű vezetésére.
2. 14. életév az „AM” kategóriába tartozó jármű vezetésére.
3. 16. életév a „T” és a „K” kategóriába tartozó jármű vezetésére.
4. 16. életév az „A1” és „B1” kategóriába tartozó gépjármű vezetésére.
5. 17. életév a „B” kategóriába tartozó gépjármű vezetésére.
6. 18. életév az „A2”, az „A” korlátozott, a „C1”, a „C1E” és a „BE” kategóriába tartozó gépjármű vezetésére.
7. 20. életév:
7.1. a „V” kategóriában és a „TR” kategóriában a jármű vezetésére,
7.2. az „A” kategóriába tartozó motorkerékpár vezetésére legalább kétéves „A2” kategóriás motorkerékpár vezetési gyakorlat esetében. A 21. életév betöltéséig az „A” kategóriás vezetői engedéllyel csak olyan motoros tricikli vezethető, melynek teljesítménye a 15 kW-ot nem haladja meg.
8. 21. életév a „C”, a „CE”, a „D1” és a „D1E” kategóriába tartozó gépjármű vezetésére.
9. 24. életév:
9.1. a „D” és a „DE” kategóriába tartozó jármű vezetésére,
9.2. az „A” kategóriába tartozó motorkerékpár vezetésére, előzetes motorkerékpár vezetési gyakorlat hiányában.
10. A „C” kategóriába tartozó gépjármű vezetésére jogosító engedély a 18. életév betöltésétől, a „D” kategóriába tartozó gépjármű vezetésére jogosító engedély a 21. életév betöltésétől is kiadható kizárólag az alábbi járművek vonatkozásában:
a) a tűzoltóság által, illetve a közrend fenntartására használt járművek;
b) javítási vagy karbantartási célú közúti vizsgálatoknak alávetett járművek vezetésére.
A 8., valamint a 9. pont szerinti életkor betöltéséig a kizárólag az a) és b) pontban meghatározott járművek vezetésére jogosító „C” és/vagy „D” kategória csak Magyarország területén jogosít vezetésre.
II. Jártassági feltételek
1. Teljesítménykorlátozás nélküli „A” kategóriába tartozó gépjármű vezetésére jogosító bejegyzést annak a személynek lehet érvényesíteni,
a) aki legalább két éve rendelkezik „A2” kategóriába tartozó gépjárműre érvényesített bejegyzéssel, vagy annak
b) aki a 24. életévét betöltötte, és külön vizsgát tett a kategóriára jellemző vezetői jártasságáról és magatartásáról.
2. A „C1”, „D1” „C” kategóriába tartozó gépjármű vezetésére jogosító bejegyzést annak a személynek lehet érvényesíteni, aki „B” kategóriába, „D” kategóriába tartozó gépjármű vezetésére jogosító bejegyzést pedig annak a személynek lehet érvényesíteni, aki „C” kategóriába tartozó járművek vezetésére érvényesített bejegyzéssel már rendelkezik.
3. Kombinált kategóriára jogosító bejegyzés csak annak a személynek érvényesíthető, aki már jogosult a vonó gépjármű vezetésére.
4. A „C1E”, a „CE”, a „D1E” és a „DE” kategóriájú vezetői engedélyek a „BE” kategóriájú járműszerelvényekre is érvényesek.
5. A „CE” kategóriájú vezetői engedélyek érvényesek „DE” kategóriára is, amennyiben a vezetői engedély birtokosa jogosult „D” kategóriájú járművek vezetésére.
6. A „CE” kategóriájú vezetői engedélyek a „C1E” kategóriájú járműszerelvényekre, a „DE” kategóriájú vezetői engedélyek a „D1E” kategóriájú járműszerelvényekre is érvényesek.
7. Bármely nemzetközi kategóriára megszerzett vezetői engedély érvényes az AM kategóriájú járművekre.
8. Az „A2” kategóriájú vezetői engedélyek az „A1” kategóriára is érvényesek.
9. Az „A” kategóriájú vezetői engedély az „A1”, „A2” kategóriákra, a „B” kategóriájú vezetői engedély a „B1” kategóriára, a „C” kategóriájú vezetői engedély a „C1”, a „D” kategóriájú vezetői engedély a „D1” kategóriára is érvényes.
10. A jártassági feltételek teljesítésének kell tekinteni azt az esetet is, ha a járművezető a feltételül szabott járműkategóriára érvényes vizsgával rendelkezik.
| 01 | Látásképesség korrekciója és/vagy védelme | ||
| 01. 01. | szemüveg | ||
| 01. 02. | kontaktlencse/kontaktlencsék | ||
| 01. 03. | védőszemüveg | ||
| 01. 04. | homályos lencse | ||
| 01. 05. | szemtakaró | ||
| 01. 06. | szemüveg vagy kontaktlencse | ||
| 02 | Hallókészülék, beszédjavító/segítő eszközök | ||
| 02. 01. | hallókészülék egy fülben | ||
| 02. 02. | hallókészülék mindkét fülben | ||
| 03 | Művégtagok | ||
| 03. 01. | felső művégtag(ok) | ||
| 03. 02. | alsó művégtag(ok) | ||
| 04 | |||
| 05 | Gépjárművezetés korlátozása egészségi okok miatt (kötelező alkódok) | ||
| 05. 01. | csak nappali vezetésre korlátozva (pl. napkelte után 1 óra és naplemente előtt 1 óra közötti időszakban) | ||
| 05. 02. | gépjármű-vezetési korlátozás a vezető lakásától meghatározott távolságig vagy városon, egy adott településen belül | ||
| 05. 03. | gépjárművezetés utasok nélkül | ||
| 05. 04. * | legfeljebb ...km/h sebességű vezetésre korlátozott | ||
| 05. 05. | gépjárművezetés kizárólag egy vezetői engedéllyel rendelkező személy jelenlétében | ||
| 05. 06. | pótkocsi vontatása nem engedélyezett | ||
| 05. 07. | a gépjárművezetés autópályán nem engedélyezett | ||
| 05. 08. | szeszesital-fogyasztás tilalma | ||
| 10 | Erőátvitel átalakítása | ||
| 10. 01. | kézi működtetésű erőátvitel | ||
| 10. 02. | tengelykapcsoló-pedál (vagy A és A1 kategória esetében kézzel működtetett sebességváltókar) nélküli járművek | ||
| 10. 03. | elektronikus vezérlésű erőátvitel | ||
| 10. 04. | átalakított sebességváltókar | ||
| 10. 05. | szekunder sebességváltómű nélkül | ||
| 15 | Tengelykapcsoló átalakítása | ||
| 15. 01. | átalakított tengelykapcsoló-pedál | ||
| 15. 02. | kézi működtetésű tengelykapcsoló | ||
| 15. 03. | automata tengelykapcsoló | ||
| 15. 04. | kiiktatható/lehajtható tengelykapcsoló-pedál | ||
| 20 | Fékrendszer átalakítása | ||
| 20. 01. | átalakított fékpedál | ||
| 20. 02. | megnagyobbított fékpedál | ||
| 20. 03. | bal lábbal működtethető fékpedál | ||
| 20. 04. | cipőtalphoz illeszthető fékpedál | ||
| 20. 05. | megdöntött fékpedál | ||
| 20. 06. | kézi működtetésű szervofék (átalakított) | ||
| 20. 07. | megnövelt hatásfokú szervofék használata | ||
| 20. 08. | szervofékbe épített megnövelt hatásfokú vészfék használata | ||
| 20. 09. | átalakított kézifék | ||
| 20. 10. | elektromos működtetésű kézifék | ||
| 20. 11. | lábbal működtethető (átalakított) kézifék | ||
| 20. 12. | kiiktatható/lehajtható fékpedál | ||
| 20. 13. | térddel működtethető fék | ||
| 20. 14. | elektromos működtetésű szervofék | ||
| 25 | Átalakított gázpedál | ||
| 25. 01. | átalakított gázpedál | ||
| 25. 02. | a cipőtalphoz illeszthető gázpedál | ||
| 25. 03. | megdöntött gázpedál | ||
| 25. 04. | kézi működtetésű gázadagoló (gázkar) | ||
| 25. 05. | térddel működtethető gázpedál | ||
| 25. 06. | szervo rásegítéses gázpedál | ||
| 25. 07. | a fékpedáltól balra elhelyezett gázpedál | ||
| 25. 08. | baloldalt elhelyezett gázpedál | ||
| 25. 09. | kiiktatható/lehajtható gázpedál | ||
| 30 | Átalakított kombinált fék-gázpedál | ||
| 30. 01. | párhuzamos pedálok | ||
| 30. 02. | azonos (vagy majdnem azonos) síkban elhelyezett pedálok | ||
| 30. 03. | síkban elcsúsztatható gáz- és fékpedál | ||
| 30. 04. | síkban elcsúsztatható, magasított gáz- és fékpedál | ||
| 30. 05. | kiiktatható/lehajtható gáz- és fékpedál | ||
| 30. 06. | megemelt padlózat | ||
| 30. 07. | fékpedál mellett megfelelő távolság hagyása | ||
| 30. 08. | fékpedál mellett a művégtagnak megfelelő távolság hagyása | ||
| 30. 09. | fék- és gázpedál előtt távolság hagyása | ||
| 30. 10. | sarok- vagy lábfejtartó | ||
| 30. 11. | elektromos működtetésű fék- és gázpedál | ||
| 35 | Átalakított kezelőgombok (világításkapcsoló, ablaktörlő-mosó, kürt, irányjelző stb.) | ||
| 35. 01. | vezetést és ellenőrzést nem akadályozó kezelőgombok | ||
| 35. 02. | a kormánykerék elengedése nélkül működtethető kezelőgombok | ||
| 35. 03. | bal kézzel a kormány elengedése nélkül működtethető kezelőgombok | ||
| 35. 04. | jobb kézzel a kormány elengedése nélkül működtethető kezelőgombok | ||
| 35. 05. | a kormány, a kombinált fék- és gázpedál mechanizmusok kezelése mellett működtethető kezelőgombok | ||
| 40 | Átalakított kormányszerkezet | ||
| 40. 01. | hagyományos szervokormány | ||
| 40. 02. | megnövelt hatásfokú szervokormány | ||
| 40. 03. | kormányszerkezet működtetése speciális biztonsági rásegítő rendszerrel | ||
| 40. 04. | meghosszabbított kormányszerkezet működtetése speciális biztonsági rásegítő rendszerrel | ||
| 40. 05. | átalakított kormánykerék | ||
| 40. 06. | megdöntött kormánykerék | ||
| 40. 07. | függőleges kormánykerék | ||
| 40. 08. | vízszintes kormánykerék | ||
| 40. 09. | lábbal működtetett kormány | ||
| 40. 10. | alternatív átalakított kormányzás (pl. joystick stb.) | ||
| 40. 11. | markolat a kormánykeréken | ||
| 40. 12. | kéztámasszal ellátott kormánykerék | ||
| 40. 13. | állítható kéztámasszal ellátott kormánykerék | ||
| 42 | Átalakított visszapillantó tükör | ||
| 42. 01. | külső (jobb vagy bal oldali) visszapillantó tükör | ||
| 42. 02. | a sárvédőre szerelt külső visszapillantó tükör | ||
| 42. 03. | belső kiegészítő visszapillantó tükör a forgalom megfigyelésére | ||
| 42. 04. | belső panoráma tükör | ||
| 42. 05. | holttér ellenőrzésére felszerelt visszapillantó tükör | ||
| 42. 06. | elektromos működtetésű külső visszapillantó tükör | ||
| 43 | Átalakított vezetőülés | ||
| 43. 01. | a megfelelő kilátáshoz szükséges magasságú, a kormánytól és pedáloktól megfelelő távolságban elhelyezett vezetőülés | ||
| 43. 02. | testre szabott vezetőülés | ||
| 43. 03. | vezetőülés oldalsó támaszokkal az ülőhelyzet stabilitásának biztosítására | ||
| 43. 04. | kartámlával felszerelt vezetőülés | ||
| 43. 05. | megnövelt mértékben előre-hátra csúsztatható vezetőülés | ||
| 43. 06. | átalakított biztonsági övek | ||
| 43. 07. | négy ponton rögzített biztonsági öv | ||
| 44 | Átalakított motorkerékpárok | ||
| 44. 01. | egyesített kézzel/lábbal működtethető fékrendszer | ||
| 44. 02. | átalakított, kézi működtetésű fék (első kerék) | ||
| 44. 03. | átalakított, lábbal működtethető fék (hátsó kerék) | ||
| 44. 04. | átalakított, kézi működtetésű gázadagoló | ||
| 44. 05. | kézi működtetésű sebességváltó és tengelykapcsoló (átalakított) | ||
| 44. 06. | átalakított visszapillantó tükör | ||
| 44. 07. | átalakított kapcsolók (irányjelzők, féklámpa stb.) | ||
| 44. 08. | átalakított ülésmagasság, amely lehetővé teszi, hogy ülőhelyzetben a vezető két lába egyidejűleg leérjen a földre | ||
| 45 | Kizárólag oldalkocsis motorkerékpárok | ||
| 46 * | Csak tricikli | ||
| 50 | Meghatározott járműre/alvázszámra vonatkozó korlátozás | ||
| 51 | Meghatározott járműre/forgalmi rendszámra vonatkozó korlátozás | ||
| 55 | Kombinált járműmódosítások | ||
| 70 | Másik ország által kibocsátott vezetői engedély cseréje | ||
| 71 | A vezetői engedély másodpéldánya | ||
| 72 * | |||
| 73 * | „B” kategóriájú, négykerekű gépi meghajtású járművekre korlátozva (B1) | ||
| 74-77 * | |||
| 78 * | Automata sebességváltóval rendelkező járművekre korlátozva | ||
| 79. * | A kódhoz tartozó alkódok által meghatározott tulajdonságú járművekre korlátozva: | ||
| 79.01. | Kétkerekű, oldalkocsis vagy oldalkocsi nélküli járművekre korlátozva | ||
| 79.02. | „AM” kategóriájú, háromkerekű vagy könnyű négykerekű járművekre korlátozva | ||
| 79.03. | Triciklire korlátozva | ||
| 79.04. | Tricikli és 750 kg-ot meg nem haladó legnagyobb megengedett össztömegű pótkocsi szerelvényére korlátozva | ||
| 79.05. | „A1” kategóriájú, 0,1 kW/kg-ot meghaladó teljesítmény/tömeg arányú motorkerékpárok | ||
| 79.06. | „BE” kategóriájú járművek, melyek pótkocsijának megengedett legnagyobb össztömege meghaladja a 3500 kg-ot. | ||
| 80 * | A kategóriájú motoros tricikli vezetésére jogosító engedéllyel rendelkező, 24 év alatti vezetőkre korlátozva | ||
| 81 * | A kategóriájú motorkerékpár vezetésére jogosító engedéllyel rendelkező, 21 év alatti vezetőkre korlátozva. | ||
| 90 * | A jármű átalakításait meghatározó kódokkal együtt használandó kódok. | ||
| 95. * | A 2003/59/EK irányelvben előírt szakmai alkalmassági kötelezettségnek megfelelő szakmai alkalmassági bizonyítvánnyal (Gépjárművezető Képesítési Igazolvány) rendelkező gépjárművezető, ...-ig [pl. 95(01.01.12)] | ||
| 96 * | B kategóriájú járművek 750 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsival összekapcsolva, feltéve, hogy az így kialakított járműszerelvény legnagyobb megengedett össztömege 3500 kg és 4250 kg közötti. | ||
| 97 * | Nem vezethet olyan C1 kategóriájú járművet, amely a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatálya alá tartozik. | ||
| 100 | Gépjárművezetésre egészségügyi szempontból alkalmatlan | ||
| 101 | 1. egészségügyi csoportban alkalmas | ||
| 102 | 2. egészségügyi csoportban alkalmas | ||
| 103 | 2. egészségügyi csoportban alkalmatlan | ||
| 104 | Csoportos személyszállítást nem végezhet | ||
| 105 | Megkülönböztető jelzést használó járművet nem vezethet | ||
| 110 | Tartalék szemüveg tartása kötelező | ||
| 111 | Kétoldali visszapillantó tükör kötelező | ||
| 130-133 * | |||
| 181 | Kezdő vezetői engedély minősítés meghosszabbítása | ||
| 182 | „A” korlátozott kategória | ||
| 183 | Nemzetközi kategóriától eltiltva | ||
| 184 | Járműfajtától eltiltva | ||
| 185 | „T” kategóriába tartozó mezőgazdasági vontató könnyű pótkocsival | ||
| 186 | „K” kategóriában meghatározott járműveken kívül lassú járművet és pótkocsiját is vezetheti | ||
| 187 | „T” kategóriába tartozó mezőgazdasági vontató pótkocsival | ||
| 270 | A Magyar Honvédség kezelésében lévő autóbusz vezetéséhez külön jogszabály alapján megszerzett vezetési jogosultság, a 21. életév betöltését követően egyéb autóbuszok vezetésére is jogosít | ||
1. A rendszámtábla típusai: „A”, „B”, „C”, „D” és „E”
A rendszámtábla méretei:
| Rendszámtábla típusok | Hosszúság mm | Szélesség mm | Keretvastagság mm | Betűmagasság mm | Domborítási magasság mm | |
| „A” típus | 520 | 110 | 4,5 | 77 | 1,8 | |
| „B” típus | 240 | 130 | 4 | 49 | 1,8 | |
| „C” típus | 280 | 200 | 4,5 | 77 | 1,8 | |
| „D” típus | 520 | 110 | 4,5 | 77 | 0 | |
| „E” típus | 108 | 134 | 3 | 30 | 1,8 | |
| Tűréshatárok | +2,5 | +2,5 | +1 | +1 | +0,4 |
2. A rendszámtábla anyaga az „A”, „B”, „C” és „E” típusú rendszámtábla esetén fényvisszaverő fóliával bevont alumínium lemez, a „D” típusú rendszámtábla esetén öntapadó fényvisszaverő fólia. A fényvisszaverő fólia az MSZ 9620/8 szerint meghatározott anyag.
„A” típusú rendszámtábla rajzai:
1. ábra
„B” típusú rendszámtábla rajzai:
2. ábra
„C” típusú rendszámtábla rajzai:
3. ábra
„D” típusú rendszámtábla rajzai:
4. ábra
„E” típusú rendszámtábla rajzai:
5. ábra
1. Az „A”, „B”, „C” és „E” típusú rendszámtábla széle a betű- és számjegycsoportokkal azonos színű és kivitelű, domborított kerettel merevített. A „D” típusú öntapadó fólia rendszámtábla a betű- és számjegycsoportokkal azonos színű és kivitelű, nyomtatott kerettel rendelkezik.
2. Az „A”, „B”, „C” és „E” típusú rendszámtáblán lévő betűk, számjegyek és a kötőjel domborított és színezett kivitelűek. A „D” típusú öntapadó fólia rendszámtáblán lévő betűk, számjegyek és a kötőjel nyomtatott kivitelűek. A domborított perem szélének, illetve a rendszámon lévő domborított betűk, számjegyek és a kötőjel szélének a rendszámtábla síkjával bezárt szöge 90°-tól eltérhet.
Rendszámtábla keretének és karaktereinek kialakítása
6. ábra
A tagállamjelzést a rendszámtábla bal szélén, külön mezőben, nyomtatott fényvisszaverő grafikával kell feltüntetni. Ez a nyomtatott grafikai elem képezze a fényvisszaverő fólia alkotórészét (implantált vagy beépített grafika). A tagállamjelzés ne legyen eltávolítható a rendszámtábláról sem mechanikai, sem vegyi eljárásokkal a fólia fényvisszaverő szerkezetének látható és helyre nem állítható roncsolódása nélkül.
„A” és „B” típusú rendszámtábla tagállamjelzésének méretei
7. ábra
„C” és „D” típusú rendszámtábla tagállamjelzésének méretei
8. ábra
„E” típusú rendszámtábla tagállamjelzésének méretei
9. ábra
1. Az „A”, „B”, „C”, „D” és „E” típusú rendszámtáblán lévő betűk és számjegyek függőleges középvonala essen egybe az elhelyezésükre szolgáló mezők függőleges középvonalával. A rendszámtáblán alkalmazott érvényesítő címkék esztétikus elhelyezése érdekében a szélső pozícióban lévő betűk és számjegyek, valamint a tagállamjelzés közötti, illetve a domborított keret, valamint a szélső pozícióban lévő betűk és számjegyek közötti méretek legfeljebb +10 mm-rel változtathatók.
Az egyes rendszámtábla típusoknál alkalmazott betűk és számjegyek méretei:
| Rendszámtábla típusok | Betűk és számok magassága | Betűk szélessége mm | Számok szélessége mm | |
| „A” típus | 77 | 55 | 44 | |
| „B” típus | 49 | 35 | 28 | |
| „C” típus | 77 | 55 | 44 | |
| „D” típus | 77 | 55 | 44 | |
| „E” típus | 30 | 21,4 | 17,1 |
2. „A”, „B”, „C”, „D” és „E” típusú rendszámtáblák karakterkészlete
10. ábra
1. A rendszámtábla alapjának színe fehér, a betű- és számcsoportok, valamint a keret és a kötőjel fekete, az Európai Közösség tagállamjelzése pedig kék alapon sárga csillagok és fehér H betű.
2. A fehér, a kék, a sárga és a világoszöld színű felület fényvisszaverő, a fekete szín közönséges felületszín. A fehér, a kék, a sárga és a világoszöld színre az MSZ 20186/2 fényvisszaverő bevonatokra vonatkozó, a fekete színre pedig a szabvány közönséges felületszínekre vonatkozó előírásai érvényesek.
3. A rendszámtábla felületi színének fénysűrűségi tényezője legalább:
– a fehér 0,35
– a kék 0,01
– a sárga 0,27
– a világoszöld 0,34
– a feketéé pedig legfeljebb 0,03.
A rendszámtábla felülete nem lehet tükröző.
Színtartományok a rendszámtábla nappali színeire vonatkozóan:
| Rendszámtábla | Színkoordináták | Színtartomány sarokpontjai és azok színkoordinátái | Fénysűrűségi | ||||
| színei | jele | 1. | 2. | 3. | 4. | tényező | |
| Fehér | X | 0,355 | 0,305 | 0,285 | 0,335 | >0,35 | |
| Y | 0,355 | 0,305 | 0,325 | 0,375 | |||
| Kék | X | 0,078 | 0,150 | 0,210 | 0,137 | >0,01 | |
| Y | 0,171 | 0,220 | 0,160 | 0,038 | |||
| Sárga | X | 0,545 | 0,487 | 0,427 | 0,465 | >0,27 | |
| Y | 0,454 | 0,423 | 0,483 | 0,534 | |||
| Világoszöld | X | 0,25 | 0,25 | 0,37 | 0,37 | >0,34 | |
| Y | 0,36 | 0,50 | 0,50 | 0,36 | |||
Színtartományok a rendszámtábla éjszakai fehér alapszínére vonatkozóan:
| Rendszámtábla | Színkoordináták | Színtartomány sarokpontjai és azok színkoordinátái | Fénysűrűségi | ||||
| színei | jele | 1. | 2. | 3. | 4. | tényező | |
| Fehér | X | 0,450 | 0,548 | 0,417 | 0,372 | >0,35 | |
| Y | 0,513 | 0,404 | 0,359 | 0,405 | |||
4. A rendszámtáblán alkalmazott, új állapotban lévő fényvisszaverő bevonat különböző színeinek fénysűrűségi együtthatói:
| Fényvisszaverő | Fénysűrűségi együttható cd 1x–1 m–2 | |||||
| bevonat | Megfigyelési szög | 5° | 30° | 45° | legfeljebb | |
| színei | megvilágítási szög esetén, legalább | |||||
| 0° 12’ | 70 | 30 | 6 | |||
| Fehér | 0° 20’ | 50 | 25 | 3 | 250 | |
| 1° 30’ | 5 | 2 | 1 | |||
| 0° 12’ | 3 | 1,5 | – | |||
| Kék | 0° 20’ | – | – | – | 20 | |
| 1° 30’ | – | – | – | |||
| 0° 12’ | 50 | 20 | 4 | |||
| Sárga | 0° 20’ | 35 | 15 | 2 | 175 | |
| 1° 30’ | 3 | 1 | – | |||
| 0° 12’ | 20 | 10 | 3 | |||
| Világoszöld | 0° 20’ | 15 | 8 | 2 | – | |
| 1° 30’ | 3 | 2,5 | 1 | |||
A rendszámtábla fényvisszaverő felületét esőnek kitéve a fénysűrűségi együttható a táblázatban megadott értékek 90%-nál nem lehet kisebb.
A rendszámtábla gyártásánál alkalmazott fényvisszaverő fólia optikai biztonsági jelöléssel rendelkezik. A jelölés egyértelmű és könnyen beazonosítható információval szolgál a rendszámtábla származásáról.
Az optikai biztonsági jelölés a fényvisszaverő fólia alkotórészét képezi, annak nem a felületére nyomtatott elem, és nem lehet eltávolítani a rendszámtábláról sem mechanikai, sem vegyi eljárásokkal a fólia fényvisszaverő szerkezetének látható és helyre nem állítható roncsolódása nélkül.
A jelölés nem befolyásolhatja a rendszámtábla megjelenését, szín- és fénytechnikai tulajdonságait, valamint annak olvashatóságát sem nappali, sem éjszakai látási viszonyok mellett.
A gyártó köteles az ellenőrzött minőséget minden rendszámtábla hátlapjába olyan beütött (stancolt) jelzéssel tanúsítani, amely tartalmazza:
a) a rendszámtábla forgalmazójának a nevét,
b) a rendszámtábla gyártójának nevét és címét,
c) a rendszámtábla gyártására és alapanyagára vonatkozó egyéb adatokat.
A biztonsági gyártóműi jelzés ne legyen eltávolítható a rendszámtábla megsértése nélkül.
1. EU felségjelzés (Európai Uniós zászlót jelképező kék mezőben 12 db sárga csillag)
2. A Magyarország államjelzése (H)
3. A Magyarország hivatalos címere
4. A jármű rendszámát tartalmazó vonalkód
5. A jármű rendszáma
6. A regisztrációs matrica egyedi sorszáma
1. A DT betűjelű rendszámtábla alapszíne kék, karakterei és a keret színe fehér, két betűjelet és kötőjellel elválasztott két-két (összesen 4) számjegyet tartalmaz.
2. A CK betűjelű rendszámtábla alapszíne fehér, karakterei és a keret színe piros, két betűjelet és kötőjellel elválasztott két-két (összesen 4) számjegyet tartalmaz.
3. * Az OT rendszámtábla alapszíne fehér, karakterei és a keret színe fekete, két betűjelet és kötőjellel elválasztott két-két (összesen 4) számjegyet tartalmaz.
4. Az RR betűjelű rendszámtábla alapszíne fehér, karakterei és a keret színe fekete, két betűjelet és kötőjellel elválasztott két-két (összesen 4) számjegyet tartalmaz. A Büntetés Végrehajtás 1–4999-ig, a NAV 5000–9999-ig terjedő számjeleket alkalmazza.
5. Az R kezdő betűjelű összesen két betűjelet és kötőjellel elválasztott két-két (összesen 4) számjegyet tartalmazó – kivéve az RR – rendszámtábla alapszíne fehér, a karakterei és a keret színe fekete.
6. A H kezdő betűjelű összesen két betűjelet és kötőjellel elválasztott két-két (összesen 4) számjegyet tartalmazó rendszámtábla alapszíne fehér, a karakterei és a keret színe fekete.
7. A C kezdő betűjelű rendszámtábla kötőjellel elválasztott összesen két betűjelet – kivéve a CK – és 4 számjegyet tartalmaz, alapszíne fehér, a karakterei és a keret színe fekete.
8. Az X kezdő betűjelű rendszámtábla kötőjellel elválasztott összesen két betűjelet és 4 számjegyet tartalmaz, alapszíne fehér, a karakterei és a keret színe fekete.
9. Az 1–8. pontban meghatározott rendszámtáblák számjegyei 1–9999-ig terjednek.
10. * A lassú járműre és a lassú jármú pótkocsijára kiadott rendszámtábla alapszíne fehér, karakterei és a keret színe piros, három betűjelből és három számjegyből áll.
11. * A közúti közlekedési szolgáltatást végző járműre kiadott rendszámtábla alapszíne sárga, karakterei és a keret színe fekete, három betűjelből és három számjegyből, egyedileg előállított rendszámtábla használatának engedélyezése esetén, legalább 4, legfeljebb 5 folyamatos betűjelből és legalább 1, legfeljebb 2 folyamatos számjegyből, együttesen 6 jelből áll.
12. A különleges rendszámtáblák B és C típusainak – kivéve a 7. és 8. pontok – karakterei között nincs kötőjel.
13. A négykerekű segédmotoros kerékpárra kiadott S, vagy R kezdő betűjelű „E” típusú rendszámtábla összesen 4 betűjelet és 2 számjegyet tartalmaz, alapszíne fehér, a karakterei és a keret színe fekete.
14. * A környezetkímélő gépkocsira kiadott rendszámtábla alapszíne világoszöld, karakterei és a keret színe fekete, három betűjelből és három számjegyből, egyedileg előállított rendszámtábla használatának engedélyezése esetén, legalább 4, legfeljebb 5 folyamatos betűjelből és legalább 1, legfeljebb 2 folyamatos számjegyből, együttesen 6 jelből áll.
1. * A CD és az SP betűjelű rendszámtáblák két betűjelet és 4 számjegyet tartalmaznak 1-től 9999-ig.
2. * A Z, a P, az E és a V betűjelű rendszámtáblák a betűjel után 5 számjegyet tartalmaznak növekvő sorrendben, 1-től 99999-ig. A P, az E és a Z betűjelű rendszámtábla a rendszám után tartalmazza a kiadás évének utolsó két számjegyét, a V betűjelű rendszámtábla esetén a rendszámtábla érvényességi évének utolsó két számjegyét. Az SP betűjelű rendszámtábla két betűjelet és kötőjellel elválasztott két-két (összesen 4) számjegyet tartalmaz.
3. Az ideiglenes rendszámtáblák alapszíne fehér, karaktereinek színe fekete. A közúti közlekedési szolgáltatást végző járműre kiadott V betűjelű rendszámtábla alapszíne sárga.
4. Az ideiglenes rendszámtáblák az MSZ 140 szabványban meghatározott nemzeti színű sávozással, H jelzéssel, osztóvonallal és kerettel készülnek.
5. Az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla egy betű és hat szám karaktert tartalmaz, a 4. pontban leírtak szerint a következő eltérésekkel:
– a betű és számkarakterek színe zöld,
– az alapszín fehér.
Az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla A-B és B-B típusban kerül előállításra.
H
MAGYARORSZÁG
JÁRMŰKÍSÉRŐ LAP
(A járművek forgalmi engedélyéről szóló 1999/37/EK Irányelv figyelembevételével)
A járműkísérő lap száma
(A) rendszám
(C.1.) személyi adatok
(C.1.1.) családi név vagy cégnév
(C.1.2.) utóneve
(C.1.3.) címe
(C.4.) a jármű üzemben tartója
a) a jármű tulajdonosa
b) nem a jármű tulajdonosa
(D) a jármű
(D.1.) gyártmánya
(D.2.) típusa
a) típusváltozata
b) felszereltségi változata
(D.3.) kereskedelmi leírása
(E) alvázszáma
(F) tömege
(F.1) együttes tömeg
(G) saját tömeg
Műszaki érvényességre vonatkozó adatok
(I) a jármű első magyarországi nyilvántartásba vételének időpontja
(K) típus-jóváhagyási szám
(P) a motor
(P.1.) hengerűrtartalom (cm3)
(P.2.) a legnagyobb leadott teljesítmény (kW)
(P.3.) hajtóanyag
(P.5.) motorkód (motorszám)
(Q) teljesítmény/tömegarány (kW/kg-ban és csak a motorkerékpároknál)
(R) a jármű színe
(S) szállítható személyek száma
(S.1.) ülések száma (beleértve a vezető ülését is)
(S.2.) állóhelyek száma
vontatásra vonatkozó adatok (kódszám)*
környezetvédelmi osztályba sorolás (kódszám)**
sebességváltóra vonatkozó adatok (kódszám)***
a jármű gyártási éve [a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 2. § (4) bekezdés b) pontja]
forgalmi engedély száma
gyártó megnevezése
forgalmazó megnevezése
Kódszámok:
* Vontatásra vonatkozó adatok
0: fék nélküli
1: ráfutófékes
2: átmenőfékkel
3: nyeregterhelés
** A gépjárművek környezetvédelmi osztályba sorolását a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú melléklet II. pontja alapján kell elvégezni.
*** Sebességváltóra vonatkozó adatok
0: mechanikus
1: félautomata
2: automata
3: szekvenciális
a járműkísérő lap kiállításának helye és ideje, a kiállító aláírása, a bélyegzőlenyomat helye
(A) rendszám
(B) a jármű első nyilvántartásba vételének időpontja
(C.1.) személyi adatok
(C.1.1.) családi név vagy cégnév
(C.1.2.) utóneve
(C.1.3) címe
(C.4.) a jármű üzemben tartója
a) a jármű tulajdonosa
b) nem a jármű tulajdonosa
Műszaki érvényességre vonatkozó adatok
a kiállítás helye, ideje, a kiállító közlekedési igazgatási hatóság megnevezése, bélyegzőlenyomat helye
I. Új jármű forgalomba helyezése előtt;
a) A járműimportőr:
Az importőrnek – a Hivatal Központi Okmányirodája által nyilvántartott, Járműkísérő lap felvételére és kiadására feljogosított gazdálkodó szervezet – a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben meghatározott Megfelelőségi nyilatkozattal összhangban a Járműkísérő lap következő adatmezőit kell kitölteni:
aa) D adatmező, (D.1.), (D.2.), a) pont az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet A. függelék A/2. számú melléklet I. Rész meghatározása alapján, B. függelék I. rész alapján, (D.3.),
ab) E adatmező,
ac) F adatmező: (F.1.) kötelezően, a Megfelelőségi nyilatkozatnak megfelelően,
ad) K adatmező (Típusbizonyítvány hiánya esetén forgalomba helyezési engedély kötelező),
ae) P adatmező (ha a járműben beépített motor van): (P.1), (P.2.), (P.3.) Megfelelőségi nyilatkozat alapján, (P.5.) mező a jármű motorkódjával együtt, a fellelhető gyári motorszám (ha van) adatmező,
af) Gyártó megnevezése,
ag) Forgalmazó megnevezése (a Járműkísérő lapot a Központi Okmányirodából felelősen átvevő cég megnevezése),
ah) A fenti adatokat kitöltő cégbélyegzője, a kiállításért felelős aláírása, a kiállítás dátuma.
b) Az értékesítő:
A gyártótól, illetve az importőrtől az adott járműhöz tartozó Járműkísérő lapot a műszaki megvizsgálást követően a közlekedési hatóság által kiállított Műszaki Adatlap alapján, illetve a Közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben meghatározottak szerinti eljárást követően az értékesítés során az alábbi adatokkal kell kiegészíteni:
ba) C.1. adatmező,
bb) G adatmező (Megfelelőségi nyilatkozat szerint, ha gyári állapot, egyéb esetben Műszaki Adatlap),
bc) Műszaki érvényességre vonatkozó adatok,
bd) R adatmező,
be) S adatmező (valós állapotnak megfelelően),
bf) Vontatásra, sebességváltóra, környezetvédelmi osztályra vonatkozó adatok,
bg) A jármű gyártási éve.
Az értékesítő a Járműkísérő lap második oldalán az általa rögzített adatokat a „kiállító aláírása” rovatnál az értékesítő aláírással és cégbélyegzővel hitelesíti.
c) A közlekedési igazgatási hatóság:
Kitölti a Járműkísérő lap első oldalán az (A), szükség esetén a (C.4.) adatmezőket, az I. rovatot, a forgalmi engedély számát, továbbá a második oldal alsó részén szereplő adatmezőket. Ezt követően az ügyintéző aláírja és bélyegzőlenyomattal látja el az okmányt.
A forgalmazók, értékesítők által kiállított Járműkísérő lap – függetlenül attól, hogy a régebbi vagy az új formátumú – az első forgalomba helyezés során használható fel.
A lapok hatósági felhasználása során a különböző felhasználók által kötelezően kitöltendő adatmezők adatainak feltüntetését ellenőrizni kell, hiányosan kiállított okmány nem használható fel.
Első oldal
H
JÁRMŰ TÖRZSKÖNYV
1. Sorszám
2. Gyártmány
3. Típus
4. Szín
5. Alvázszám
6. Motorszám
7. Gyártási év
8. Hengerűrtartalom (cm3)
9. Teljesítmény (kW)
10. Saját tömeg (kg)
11. Össztömeg (kg)
12. Szállítható személyek száma
13. Kiállítás helye, kelte
14. Kiállító hatóság
Második oldal
15. Tulajdonosi adatok (természetes személynél: név, születési hely és idő, anyja neve; gazdálkodó szervezetnél: a gazdálkodó szervezet megnevezése, a cégjegyzék vagy nyilvántartási száma)
16. Hivatalos feljegyzések
17. A törzskönyv nyomdai sorszámának vonalkódja
Első oldal
H
JÁRMŰ TÖRZSKÖNYV
1. Sorszám
2. Gyártmány
3. Típus
4. Kereskedelmi megnevezés (ha van)
5. Alvázszám
6. Motorszám/motorkód
7. Gyártási év
8. Kiállítás helye, kelte
9. Kiállító hatóság
Második oldal
10. Tulajdonosi adatok (természetes személynél: név, születési hely és idő, anyja neve; gazdálkodó szervezetnél: a gazdálkodó szervezet megnevezése, a cégjegyzék vagy nyilvántartási száma)
11. Hivatalos feljegyzések
12. A törzskönyv nyomdai sorszámának vonalkódja
Előlap tartalmazza:
a Magyar Köztársaság forgalmi engedélye megnevezést és az illusztrációt, a forgalmi engedély számát.
Hátlap tartalmazza:
a hivatalos feljegyzések rovatát és a műszaki érvényességi rovatot.
Törzslap (belül a második oldal) tartalma:
1. Rendszám
2. Alvázszám
3. Motorszám
4. Gyártmány
5. Típus
6. Gyártási év
7. Szín
8. Hengerűrtartalom
9. Teljesítmény
10. Hajtóanyag
11. Saját tömeg
12. Össztömeg
13. Szállítható személyek száma
14. Vontatásra
15. Katalizátorra
16. Sebességváltóra vonatkozó adatok
17. Forgalomba helyezés időpontja
18. Kiállító hatóság megnevezése
19. Kiállítás kelte
Üzemben tartói lap (belül első oldal) tartalmazza:
a jármű tulajdonosának (üzemben tartójának) személyi adatait (név, születési hely és idő, anyja nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét/székhelyét, telephelyét).
„Jármű forgalmi engedély” megnevezés
„Certificat d’immatriculation” felirat
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG megnevezés és felségjelzés
Műszaki lap első oldalán a jármű
A – rendszáma
E – alvázszáma
– motorszáma
– fajtája
D – gyártmánya
– típusa
– színe
gyártási éve:
hengerűrtartalma: (cm3)
hajtóanyaga:
teljesítmény: (kW)
G – saját tömege (kg)
F – megengedett legnagyobb össztömege (kg)
szállítható személyek száma:
környezetvédelmi osztályba sorolása: (kódszáma)*
sebességváltójának típusa: (kódszáma)**
B – első nyilvántartásba vételének időpontja
– forgalmi engedély száma.
Műszaki lap második oldalán:
– kiállítás kelte
– kiállító aláírása
– kiállító hatóság bélyegzőjének helye
H – műszaki érvényessége
– érvényesítő címke sorszáma
vontatásra vonatkozó adatokat***.
Üzemben tartói lap első oldalán:
C – üzemben tartó nevét, természetes személy neve, anyja neve, születési helye és ideje; jogi személy megnevezése
– üzemben tartó lakcíme, székhelye, telephelye
forgalmi engedély száma:
rendszám:
Üzemben tartói lap második oldalán
– elidegenítés dátuma:
– eladó aláírása:
Bejelentő lap első oldalán:
tulajdonos adatai, neve, anyja neve, születési helye és ideje
vevő adatai, neve, anyja neve, születési helye és ideje, lakcíme (székhelye, telephelye):
forgalmi engedély száma:
rendszám:
Bejelentő lap második oldalán a tudnivalókat:
elidegenítés időpontja:
az eladó és vevő aláírása:
Kódok:
* Környezetvédelmi osztályba sorolás:
0: katalizátor nélküli Otto-motoros
– jóváhagyási előírások szerint nem minősített dízelmotoros
– ENSZ-EGB 83.00-83.01/A vagy 49.00-49.01/A előírás szerinti jóváhagyási jellel ellátott, dízelmotoros
1: katalizátoros, nem szabályozott keverékképzésű Otto-motoros
2: katalizátoros, szabályozott keverékképzés
3: az ENSZ-EGB 83.01/C vagy 49.02/A előírás (EURO-I.) szerinti jóváhagyási jellel ellátott, dízelmotoros
4: az ENSZ-EGB 83.02/C, 83.03/C, 83.03/D, 83.04/C, 83.04/D, illetőleg 49.02B és 51.02 előírások (EURO-II.) szerinti jóváhagyási jellel ellátott, dízelmotoros
5: tiszta gázüzemű vagy elektromos meghajtású, illetőleg hibrid (elektromos és Otto- vagy dízelmotoros) hajtású
6: katalizátoros, szabályozott keverékképzésű, az ENSZ-EGB 83.05/B előírás szerint jóváhagyott, OBD-rendszerrel ellátott Otto-motoros
7: az ENSZ-EGB 83.05/C, 83.05/D, illetőleg a 49.03/A és 51.02 előírás (EURO-III.) szerinti jóváhagyási jellel ellátott dízelmotoros
8: az ENSZ-EGB 83.05/C, 83.05/D vagy a 49.03/A és 51.02 előírás (EURO-III.) szerint jóváhagyott OBD-rendszerrel ellátott dízelmotoros
** Sebességváltó típusa:
0: mechanikus
1: félautomata
2: automata
3: szekvenciális
*** Vontatásra vonatkozó adatok:
0: fék nélküli
1: ráfutófékes
2: átmenőfékes össztömegű vontatmány
3: nyeregterhelés
MAGYARORSZÁG megnevezés és felségjelzés (H)
EURÓPAI KÖZÖSSÉG MEGNEVEZÉS
„FORGALMI ENGEDÉLY” megnevezés
„Forgalmi engedély” felirat az Európai Közösség többi nyelvén
A hatáskörrel rendelkező hatóság megnevezése
Az engedély sorszáma
A forgalmi engedély első oldalán:
(Az irányelvben meghatározott kötelező adatok – harmonizált közösségi kódoknak megfelelően)
A – rendszám
B – első nyilvántartásba vétel időpontja
C.1 – a forgalmi engedély jogosultja
C.1.1 – családi név vagy cégnév
C.1.2 – utónév
C.1.3 – címe az okmány kiállításának időpontjában
C.4 – utalás arra a tényre, hogy a forgalmi engedély jogosítottja:
a) tulajdonosa
b) nem a jármű tulajdonosa
c) a forgalmi engedélyben nincs a jármű tulajdonosaként azonosítva
D.1 – gyártmánya
D.2 – típusa
D.3 – kereskedelmi leírása(i)
E – alvázszám
F.1 – együttes tömeg
G – saját tömeg
H – okmány érvényességének ideje (ha nem korlátlan)
I – első magyarországi nyilvántartásba vétel időpontja
K – típus-jóváhagyási szám (ha van)
P.1 – hengerűrtartalma (cm3)
P.2 – legnagyobb leadott teljesítménye (kW) (ha rendelkezésre áll)
P.3 – hajtóanyaga
Q – teljesítmény/tömeg arány (kW/kg) (csak motorkerékpároknál)
S.1 – ülések száma vezetővel
S.2 – állóhelyek száma (ha van)
(Az irányelvben külön nevesített választható adatok – harmonizált közösségi kódoknak megfelelően)
J – jármű kategóriája
O – vontatási adatok (kg)
O.1 – fékezett
O.2 – fékezetlen
P.5 – motorkód/szám
R – a jármű színe
V.9 – környezetvédelmi osztályba sorolás
(További adatok a forgalmi engedély első oldalán, amelyeket az irányelv külön nem nevesít)
– Gyártási év
– Vontatási adatokhoz kapcsolódóan:
Fék nélkül (0)
Ráfutófékkel (1)
Átmenőfékkel (2)
Nyeregterhelés (3)
– Sebességváltó fajtája (kódszáma): 0: mechanikus
1: félautomata
2: automata
3: szekvenciális
– Eurotax kód
A forgalmi engedély második oldalán (Az irányelvben külön nem nevesített adatok)
– kiállítás kelte
– kiállító aláírása
– kiállító hatóság bélyegzőjének helye
– műszaki érvényességi idő
érvényesítő címke sorszáma
– Hivatalos feljegyzések
regisztrációs matrica rendszámot tartalmazó vonalkódja
– A harmonizált közösségi kódok magyarázata
I. Az A típusú ideiglenes forgalomban tartási engedély tartalmi elemei
Ideiglenes forgalomban tartási engedély
Engedélyező szerv kódja és az engedély száma
1. Engedélyes neve, lakcíme, székhelye/telephelye
2. Rendszám
3. Jármű gyártmánya
4. Jármű típusa
5. Jármű alvázszáma
6. Az engedély érvényességi ideje: ............. év ............................... hó ..... napig
7. Az engedély kiadásának célja
8. Korlátozások
9. Korlátozások alóli mentesség, annak indokai
10. Kiadás: ..... év ......................... hó ..... nap
11. Aláírás
12. P. H.
13. Az engedélyt meghosszabbító hatóság
14. Meghosszabbított érvényességi idő: ..... év ........................ hó ..... napig
15. Kiadás: ..... év ....................... hó ..... nap
16. Aláírás
17. P. H.
II. A B típusú ideiglenes forgalomban tartási engedély tartalmi elemei
Ideiglenes forgalomban tartási engedély
Engedélyező szerv kódja és az engedély száma
1. Engedélyes neve, lakcíme, székhelye/telephelye
2. Rendszám
3. Jármű gyártmánya
4. Jármű típusa
5. Jármű alvázszáma
6. Műszaki alkalmasság érvényességi ideje: ..... év ......................... hó ..... napig
7. A forgalomban tarthatóság feltételei
8. A forgalmazási korlátozásra vonatkozó adatok
9. A kiadás alapja (a hosszabbítás esetén)
10. Az engedély érvényességi ideje: ..... év .............................. hó ..... napig
11. Kiadás: ..... év ......................... hó ..... nap
12. Aláírás
13. P. H.
1. A nyilvántartásba vételi eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásakor be kell mutatni:
a) a jármű tulajdonjogának megszerzését igazoló okirat eredeti vagy hitelesített másolati példányát, illetve ha az nem magyar nyelven került kiállításra, annak hiteles, magyar nyelvű fordítását,
b) a jármű külföldi hatósági engedélyét és jelzéseit,
c) a származás-ellenőrzés igazgatási szolgáltatási díjának befizetéséről szóló igazolást.
2. A származás-ellenőrzési nyilvántartásba vétellel egyidejűleg ideiglenes forgalomban tartási engedély iránti kérelem benyújtásakor – a fentieken kívül – be kell mutatni:
a) a Műszaki Adatlapot,
b) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétéről, vagy a mentességről szóló igazolást,
c) * az E betűjelű ideiglenes rendszámtábla, az ideiglenes forgalomban tartási engedély igazgatási szolgáltatási díjának befizetéséről szóló igazolást,
d) személyes megjelenés esetén az ügyfél, képviseleti eljárás esetén a meghatalmazott személyazonosságát igazoló okmányt, illetve képviseleti eljárás esetén meghatalmazást, valamint
e) * jogi személy esetében
ea) ha a közlekedési igazgatási hatóság a kérelemről azonnal dönt a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányt, avagy ennek közjegyző által hitelesített másolatát vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintát,
eb) a cég ügyintézőjének eljárási jogosultságát igazoló okiratot.
[A d) és e) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: ügyfél-azonosító okmány].
1. A származás-ellenőrzésre kötelezett használt jármű forgalomba helyezése során
A) A forgalomba helyezésre irányuló kérelemhez csatolni kell:
a) a harmadik országból származó jármű esetében az állandó vagy ideiglenes forgalmi engedély és törzskönyv (feltéve, hogy kiadásra került) eredeti példányát vagy annak a kiállító hatóság által hitelesített másolatát és annak hiteles fordítását, továbbá a külföldi hatósági jelzést, feltéve, hogy azt a külföldi hatóság nem vonta vissza,
b) az EGT valamely más tagállamából származó jármű esetében:
ba) a származási ország hatósága által kiadott igazolást a nyilvántartásába történő bejegyzés, szereplés tényéről, továbbá az okiratot, amely a forgalmi engedély hiányának okát tartalmazza,
bb) a nem harmonizált forgalmi engedély másolati példányát,
bc) a harmonizált forgalmi engedély I. részének eredeti példányát, ha a származási tagállamban I. és II. részből áll a forgalmi engedély, vagy
bd) ha a származás szerinti tagállamban csak I. részből áll a forgalmi engedély, annak másolati példányát, továbbá a külföldi hatósági jelzést, feltéve, hogy azt a külföldi hatóság nem vonta vissza,
c) ha a jármű ideiglenes forgalomban tartását engedélyezték, a korábban kiadott ideiglenes forgalomban tartási engedélyt, valamint az E betűjelű ideiglenes rendszámtáblát,
d) * a forgalmi engedély és a törzskönyv illetékének, az állandó rendszámtábla igazgatási szolgáltatási díjának befizetéséről szóló igazolást,
e) *
f) a tulajdonjog megszerzését igazoló okirat eredeti vagy hitelesített másolati példányát, illetve ha az nem magyar nyelven került kiállításra, annak hiteles, magyar nyelvű fordítását is.
B) A kérelem benyújtásakor be kell mutatni:
a) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétéről, vagy a mentességről szóló igazolást,
b) a vagyonszerzési illeték megfizetését tanúsító igazolást, ha a tulajdonszerzés és a jármű birtokba vétele a Magyarország területén történt,
c) *
d) az ügyfél-azonosító okmányt,
e) * a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsi, vontató, pótkocsi és autóbusz esetén – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – a jármű tényleges tárolási helyéül szolgáló székhely/telephely szerinti települési önkormányzat jegyzőjének igazolását,
f) * a bizalmi vagyonkezelői minőséget igazoló okiratot.
2. Az EGT valamely más tagállamából származó használt jármű forgalomba helyezése során
A) A forgalomba helyezésre irányuló kérelemhez csatolni kell:
a) a származási tagállam hatósága által kiadott, nem harmonizált adattartalmú forgalmi engedélyt vagy annak a kiállító hatóság által hitelesített másolatát vagy a harmonizált adattartalmú forgalmi engedély I. és II. részének eredeti példányát, feltéve, hogy a jármű származási tagállamában a forgalmi engedély II. része kiállításra került, valamint a külföldi hatósági jelzést, feltéve, hogy azt a külföldi hatóság nem vonta vissza,
b) * a forgalmi engedély és a törzskönyv illetékének, az állandó rendszámtábla igazgatási szolgáltatási díjának befizetéséről szóló igazolást,
c) *
d) a tulajdonjog megszerzését igazoló okirat eredeti vagy hitelesített másolati példányát, illetve ha az nem magyar nyelven került kiállításra, annak hiteles, magyar nyelvű fordítását is.
B) A kérelem benyújtásakor be kell mutatni:
a) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétéről vagy a mentességről szóló igazolást,
b) a vagyonszerzési illeték megfizetését tanúsító igazolást, ha a tulajdonszerzés és a jármű birtokba vétele a Magyarország területén történt,
c) *
d) az ügyfél-azonosító okmányt,
e) * a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsi, vontató, pótkocsi és autóbusz esetében – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – a jármű tényleges tárolási helyéül szolgáló székhely/telephely szerinti települési önkormányzat jegyzőjének igazolását,
f) * a bizalmi vagyonkezelői minőséget igazoló okiratot.
3. Új jármű forgalomba helyezése során
A) Az első forgalomba helyezésre irányuló kérelemhez csatolni kell:
a) *
b) a forgalmi engedély és a törzskönyv illetékének megfizetését tanúsító igazolást,
c) a tulajdonjog megszerzését igazoló okirat eredeti vagy hitelesített másolati példányát, illetve ha az nem magyar nyelven került kiállításra, annak hiteles, magyar nyelvű fordítását is,
d) * a rendszámtábla igazgatási szolgáltatási díjának befizetéséről szóló igazolásokat.
B) A kérelem benyújtásakor be kell mutatni:
a) a forgalmazók részére biztosított és a jármű értékesítésekor kitöltött járműkísérő lapot,
b) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétéről, vagy a mentességről szóló igazolást,
c) a vagyonszerzési illeték megfizetését tanúsító igazolást, ha a tulajdonszerzés és a jármű birtokba vétele a Magyarország területén történt,
d) *
e) az ügyfél-azonosító okmányt,
f) * a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsi, vontató, pótkocsi és autóbusz esetén – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – a jármű tényleges tárolási helyéül szolgáló székhely/telephely szerinti települési önkormányzat jegyzőjének igazolását,
g) * a bizalmi vagyonkezelői minőséget igazoló okiratot.
1. Régi típusú forgalmi engedélyek (17. melléklet A. pont) esetében szükséges okmányok
A) A kérelemhez csatolni kell:
a) a járműhöz korábban kiadott régi típusú forgalmi engedélyt,
b) a forgalmi engedély és törzskönyv illetékének megfizetését tanúsító igazolást,
c) a tulajdonjog megszerzését igazoló okiratot,
d) *
e) * ha új rendszámtábla kiadására is sor kerül, a rendszámtábla igazgatási szolgáltatási díjának befizetéséről szóló igazolást.
B) A kérelem benyújtásakor be kell mutatni:
a) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétéről vagy a mentességről szóló igazolást,
b) az előzetes eredetiségvizsgálat megtörténtét igazoló határozatot,
c) a vagyonszerzési illeték megfizetését tanúsító igazolást,
d) az ügyfél-azonosító okmányt,
e) * a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsi, vontató, pótkocsi és autóbusz esetében – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – a jármű tényleges tárolási helyéül szolgáló székhely/telephely szerinti települési önkormányzat jegyzőjének igazolását,
f) * a bizalmi vagyonkezelői minőséget igazoló okiratot.
2. Az új típusú forgalmi engedélyek (17. melléklet B. és C. pont) esetében szükséges okmányok
A) A kérelemhez csatolni kell:
a) a járműhöz korábban kiadott forgalmi engedélyt,
b) a jármű korábban kiadott törzskönyvét, kivéve az e rendeletben meghatározott eseteket,
c) a forgalmi engedély, illetve a törzskönyv illetékének megfizetését tanúsító igazolást,
d) a tulajdonjog megszerzését igazoló okiratot,
e) *
f) * ha új rendszámtábla kiadására is sor kerül, a rendszámtábla igazgatási szolgáltatási díjának befizetéséről szóló igazolást.
B) A kérelem benyújtásakor be kell mutatni:
a) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétéről, vagy a mentességről szóló igazolást,
b) az előzetes eredetiségvizsgálat megtörténtét igazoló határozatot,
c) a vagyonszerzési illeték megfizetését tanúsító igazolást,
d) az ügyfél-azonosító okmányt,
e) * a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsi, vontató, pótkocsi és autóbusz esetén – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – a jármű tényleges tárolási helyéül szolgáló székhely/telephely szerinti települési önkormányzat jegyzőjének igazolását,
f) * a bizalmi vagyonkezelői minőséget igazoló okiratot.
1. A járművek forgalomból történő ideiglenes kivonásához szükséges okmányok
A kérelem benyújtásakor be kell mutatni:
a) *
b) az igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást,
c) az ügyfél-azonosító okmányt.
2. A külön jogszabályban meghatározott M1, N1 kategóriájú, valamint a motoros triciklinek nem minősülő háromkerekű gépjármű végleges forgalomból történő kivonásához szükséges okmányok
A) A kérelemhez csatolni kell:
a) bontási átvételi igazolást,
b) a rendszámtáblát,
c) a jármű törzskönyvét, ha az kiadásra került,
d) a jármű forgalmi engedélyét.
B) A kérelem benyújtásakor be kell mutatni:
a) az igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást,
b) az ügyfél-azonosító okmányt.
3. A 2. pontba nem tartozó jármű végleges forgalomból történő kivonásához szükséges okmányok
A) A kérelemhez csatolni kell a rendszámtáblát.
B) A kérelem benyújtásakor be kell mutatni:
a) a jármű forgalmi engedélyét,
b) a jármű törzskönyvét, ha az kiadásra került,
c) az igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást,
d) az ügyfél-azonosító okmányt.
4. A járműnek az ügyfél igazolt kérelmére átmeneti időszakra történő forgalomból kivonásához szükséges okmányok
A) A kérelemhez csatolni kell:
a) a rendszámtáblát, kivéve a jármű eltulajdonítása esetét,
b) a kérelemben megjelölt indokot tanúsító okirat másolatát.
B) A kérelem benyújtásakor be kell mutatni:
a) a jármű törzskönyvét, ha az kiadásra került,
b) a jármű forgalmi engedélyét, feltéve, hogy azzal rendelkeznek,
c) az igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást,
d) az ügyfél-azonosító okmányt.
C) A járműnek az ügyfél kérelmére átmeneti időszakra történő forgalomból kivonása során a kérelemben megjelölt indok igazolására különösen az alábbi okiratok alkalmasak:
a) * jármű 2016. január 1-jét megelőző eltulajdonítása esetén a rendőrség által érkeztetett feljelentés, a nyomozás elrendeléséről vagy a nyomozás felfüggesztéséről szóló határozat,
b) a járművel külföldön történő letelepedés vagy tartós külföldi tartózkodás esetén a külföldi hatóság letelepedési vagy tartózkodásra jogosító engedélye,
c) a jármű külföldre történő értékesítése esetén a tulajdonjog átruházását igazoló irat,
d) a jármű muzeális előminősítése esetén a Muzeális Minősítő Bizottság igazolás,
e) a versenyjárművé történő átalakítást igazoló Műszaki Adatlap.
A) A kérelemhez csatolni kell:
1. Forgalmi engedély, illetve rendszámtábla cseréje esetén
a) az előző rendszámtáblát, illetve forgalmi engedélyt,
b) * a forgalmi engedély illetékének megfizetését tanúsító igazolást, illetve a rendszámtábla igazgatási szolgáltatási díjának befizetéséről szóló igazolást.
2. Üzemben tartói jog bejegyzése, illetve változása esetén
a) a vagyoni értékű jog bejegyzését megalapozó okiratot,
b) az előző forgalmi engedélyt,
c) a forgalmi engedély illetékének megfizetését tanúsító igazolást, ha új okmány kerül kiállításra.
3. Karosszéria, alvázszámot hordozó szerkezeti elem cseréje, illetve jármű átalakítás esetén
a) fődarab származását igazoló okiratot vagy számlát,
b) külföldről származó használt alváz beépítése esetén a származás-ellenőrzés megtörténtét igazoló határozatot,
c) *
d) a jármű forgalmi engedélyét,
e) a törzskönyvet, ha az kiadásra került,
f) a forgalmi engedély, illetve törzskönyv illetékének megfizetését tanúsító igazolást.
4. Jármű azonosító jellel történő utólagos ellátása nyilvántartásba vételének esetén
a) az engedélyező határozatot,
b) *
c) a jármű forgalmi engedélyét,
d) a törzskönyvet, ha az kiadásra került,
e) a forgalmi engedély, illetve a törzskönyv illetékének megfizetését tanúsító igazolást.
5. A V kezdő betűjelű rendszámtáblával történő forgalomba helyezés esetén
a) a II. fejezet 1., illetve 2. pontjában meghatározottak szerinti okmányokat,
b) a vámhatóság engedélyét.
6. Motorcsere esetén
a) a motor tulajdonjogának jogszerű megszerzését igazoló okiratot,
b) *
c) a jármű forgalmi engedélyét,
d) a törzskönyvet, ha az kiadásra került,
e) a forgalmi engedély, illetve a törzskönyv illetékének megfizetését tanúsító igazolást.
7. Az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla használata és ideiglenes fogalomban tartási engedély iránti kérelem benyújtása esetén
a) az ügyfél nyilatkozatát a felvenni kívánt rendszámtáblák, valamint az ilyen rendszámtáblára kötelezett járművek darabszámára, gyártmányára, típusára és egyedi azonosíthatóságára vonatkozó adatokkal,
b) az ügyfél nyilatkozatát az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával közúton közlekedő járművek biztonságos közlekedésre való alkalmasságáról,
c) az igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást,
d) a mezőgazdasági erőgép gépkönyvéről, típusbizonyítványáról vagy a Műszaki Adatlapról készült – ügyintéző által hitelesített – másolatot.
8. Forgalmi engedély vagy törzskönyv pótlása esetén
a) * az okmány eltulajdonítása esetén a rendőrségi feljelentést, elvesztése vagy megsemmisülése esetén az erről szóló jegyzőkönyvet,
b) a forgalmi engedély vagy törzskönyv illetékének megfizetését tanúsító igazolást.
9. A rövid szöveges üzenet fogadására szolgáló elérhetőség, telefonszám vagy elektronikus levélcím bejegyzése esetén:
a) az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését tanúsító igazolást,
b) a rövid szöveges üzenet fogadására szolgáló elérhetőség, telefonszám vagy elektronikus levélcím bejegyzésére irányuló kérelmet.
10. * Az opciós jog vagy a tulajdonjogot érintő korlátozás nyilvántartásba vétele vagy törlése esetén a bejegyzés vagy a törlés alapjául szolgáló okirat eredeti példányát.
B) A kérelem benyújtásakor be kell mutatni:
a) az ügyfél-azonosító okmányt,
b) az A/1. és az A/7. pontban meghatározott eset kivételével az igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást,
c) az A/2. pontban meghatározott esetben a vagyoni értékű jog megszerzése után fizetendő vagyonszerzési illeték megfizetését tanúsító igazolást,
d) az A/3. pontban meghatározott esetben – alvázszámot hordozó elem cseréje esetén – az előzetes eredetiségvizsgálat megtörténtét igazoló határozatot,
e) az A/3. és A/6. pontban meghatározott esetben – a regisztrációs adóról szóló törvény hatálya alá tartozó gépjármű átalakítása esetén – a regisztrációs adó megfizetéséről szóló igazolást, amennyiben az papír alapon kiállításra került,
f) az A/7. pontban meghatározott esetben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által külön jogszabály alapján megállapított regisztrációs számot, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötésének igazolását,
g) *
h) * a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsi, vontató, pótkocsi és autóbusz esetén a jármű tényleges tárolási helyéül szolgáló székhely/telephely szerinti települési önkormányzat jegyzőjének a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti igazolását.
A) A kérelemhez csatolni kell:
1. Új, kezdő vezetői engedély esetén
a) az egészségügyi alkalmassági véleményt,
b) a vezetői engedély kiállítása illetékének megfizetését tanúsító igazolást.
2. Csere, illetve új kategória megszerzése esetén
a) * a kiadás alapjául szolgáló előző vezetői engedélyt vagy a 2. § 10. pont b) alpontjában meghatározott eljárásban a vezetői engedély eltulajdonítása esetén a rendőrségi feljelentést, elvesztése vagy megsemmisülése esetén az erről szóló jegyzőkönyvet,
b) az egészségügyi alkalmassági véleményt,
c) a vezetői engedély kiállítása illetékének megfizetését tanúsító igazolást.
3. Pótlás esetén
a) * a vezetői engedély eltulajdonítása esetén a rendőrségi feljelentést, elvesztése vagy megsemmisülése esetén az erről szóló jegyzőkönyvet,
b) a vezetői engedély kiállítása illetékének megfizetését tanúsító igazolást.
4. PÁV kategória megszerzésének nyilvántartásban történő rögzítése esetén a PÁV határozatot.
5. Külföldi hatóság által kiállított vezetői engedély cseréje, honosítása esetén
a) a külföldi hatóság által kiállított vezetői engedélyt és annak hiteles fordítását,
b) az e rendeletben meghatározott esetben egészségügyi alkalmassági véleményt,
c) a vezetői engedély kiadását megalapozó nyilatkozatot tartalmazó okiratot.
B) A vezetői engedélyekkel kapcsolatos ügyintézés során be kell mutatni:
a) a személyazonosításra alkalmas okmányt,
b) * a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt,
c) külföldi esetén a szokásos tartózkodási hely országát igazoló okmányt,
d) *
