A jogszabály mai napon ( 2019.08.25. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet

az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól

A Kormány a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 45. § (1) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § *  E rendeletet a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, az önkormányzati társulások, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti térségi fejlesztési tanácsok (a továbbiakban együtt: önkormányzat), a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek nem minősülő, 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok és az ilyen gazdasági társaságok 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságok (a továbbiakban: gazdasági társaság), valamint a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek minden olyan adósságot keletkeztető ügyletére és kezesség-, illetve garanciavállalására (az 1. és 2. alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügylet) alkalmazni kell, amelyhez a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) szerint a Kormány vagy az államháztartásért felelős miniszter hozzájárulása szükséges.

2. § (1) Az önkormányzat saját bevételének minősül

1. *  a helyi adóból és a települési adóból származó bevétel,

2. az önkormányzati vagyon és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jog értékesítéséből és hasznosításából származó bevétel,

3. az osztalék, a koncessziós díj és a hozambevétel,

4. a tárgyi eszköz és az immateriális jószág, részvény, részesedés, vállalat értékesítéséből vagy privatizációból származó bevétel,

5. bírság-, pótlék- és díjbevétel, valamint

6. *  a kezesség-, illetve garanciavállalással kapcsolatos megtérülés.

(2) *  Az önkormányzati társulás és a térségi fejlesztési tanács (a továbbiakban együtt: társulás) esetén saját bevételként elsősorban a társulás saját bevételét kell figyelembe venni.

(3) *  Ha a társulás saját bevételének 50%-a nem nyújt fedezetet az ügyletekből eredő fizetési kötelezettségekre, a nem fedezett rész tekintetében a társulásban résztvevő helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat saját bevételének 50%-át - csökkentve a saját ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeivel - kell figyelembe venni. A társulás ügyleteiből eredő, saját bevételének 50%-át meghaladó fizetési kötelezettséget a társulásban résztvevő helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok közötti megállapodás szerinti arányban - ennek hiányában a társulásban résztvevő helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok saját bevételei 50%-ának saját ügyleteikből eredő fizetési kötelezettségeikkel nem terhelt részének arányában - kell figyelembe venni.

2. Az önkormányzat ügyleteinek engedélyezése

3. § (1) *  A tárgyévben várható adósságot keletkeztető ügyleteiről - a Gst. 10. § (3) bekezdés b) pontja, valamint c) pont cb) és cd) alpontja, továbbá a Gst. 10/A. §-a szerinti működési célú adósságot keletkeztető és a Gst. 10/B. § (3) bekezdése szerinti adósságmegújító ügyletek (a továbbiakban: adósságmegújító ügylet) kivételével - az önkormányzat a költségvetési rendeletének, határozatának elfogadását követően, de legkésőbb március 16-áig a kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerben szereplő adatlapon - e rendszeren keresztül - adatot szolgáltat a kincstár önkormányzat székhelye szerint illetékes területi szervének (a továbbiakban: Igazgatóság).

(2) *  Az (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatásban - az ügylet rövid szöveges indokolása mellett - meg kell jelölni

a) a fejlesztési célt,

b) az ügylet egybeszámított értékét, amely során az egyazon fejlesztési cél megvalósításához kapcsolódó adósságot keletkeztető ügyletek értékét egybe kell számítani, valamint

c) az ügylet típusát, futamidejét, devizanemét, az adósságállomány keletkezésének ütemezését és az ügyletből eredő évenkénti fizetési kötelezettséget, amelybe nem számítandó bele az európai uniós vagy más nemzetközi szervezettől az önkormányzat által elnyert támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgáló adósságot keletkeztető ügylet összege.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás nem minősül hozzájárulás iránti kérelemnek. E kérelmét az önkormányzat az 5. § (1) bekezdése alapján nyújtja be.

4. § *  (1) Az Igazgatóság megvizsgálja, hogy valamennyi adat megfelelően és hiánytalanul rögzítésre került-e az adatszolgáltatásban.

(2) Ha szükséges, az Igazgatóság legfeljebb 5 munkanapos határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel az önkormányzatot. Ha az önkormányzat a hiánypótlást nem vagy nem határidőben teljesíti, az Igazgatóság az adatszolgáltatást nem fogadja el.

(3) Az Igazgatóság a hiánytalan adatszolgáltatást az arra vonatkozó véleményével együtt legkésőbb március 31-éig elektronikus úton továbbítja a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek és az államháztartásért felelős miniszternek (a továbbiakban együtt: miniszterek).

(4) Az adatszolgáltatásokban szereplő ügyletekről, azok céljáról és várható értékéről a miniszterek számára tájékoztatás készül.

5. § (1) Az önkormányzat a 3. § (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás alapján nyújtja be a Kormány hozzájárulása iránti kérelmét a fejlesztési célú ügylethez. Kivételesen indokolt esetben a 3. § szerinti adatszolgáltatás hiányában is benyújtható a kérelem.

(2) *  A kérelmet a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül kell benyújtani. A kérelem benyújtására a tárgyév november 10-éig van lehetőség. Rendkívüli esetben, az önkormányzat külön indokolásának elfogadása után a miniszterek november 30-áig engedélyezhetik kérelem benyújtását.

(2a) *  A kérelemben szerepeltetni kell

a) az ügylethez kapcsolódó ellátandó önkormányzati feladatot, a feladatot meghatározó törvényi rendelkezés megjelölésével,

b) *  a fejlesztési célt, a fejlesztéssel előálló kapacitás meghatározását, a fejlesztés bruttó forrásigényét, működési célú ügylet esetén annak célját,

c) a fejlesztés eredményeként létrejövő tárgyi eszköz folyamatos működtetéséhez szükséges források bemutatását, a működtetésből eredő kiadásokat és bevételeket a működtetés első öt évére,

d) *  tárgyév és az azt követő évek saját bevételének összegét, abban az esetben, ha az önkormányzat a saját bevételét a tárgyévre vagy az azt követő évekre a megelőző évi előirányzatnál magasabb mértékben határozza meg, ennek indokolását,

e) az ügylet típusát, futamidejét, devizanemét,

f) * 

g) *  abban az esetben, ha az önkormányzat a 3. § szerinti adatszolgáltatást az adott ügylet esetében nem teljesített, de annak teljesítésére a Gst. 10/C. § (1) bekezdése alapján kötelezett volt, akkor az (1) bekezdés szerinti indokolt eset bemutatását,

h) *  abban az esetben, ha az adatszolgáltatásban feltüntetett, az ügyletre, illetve a fejlesztésre vonatkozó adatok jelentősen megváltoztak, az eltérés indokolását, és

i) *  a tárgyévben és a tárgyévet megelőző években keletkezett ügyletekből eredő fizetési kötelezettségeket.

(3) *  A kérelemhez - a Gst. 10/C. § (2) bekezdésében meghatározott dokumentumok mellett - mellékelni kell

a) a helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat által kitöltött, a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszerben szereplő adatlapot, továbbá a helyi önkormányzat költségvetési rendeletét, a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatát,

b) a társulás költségvetési határozatát, a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszerben szereplő adatlapot, ha a társulás saját bevételének 50%-a nem nyújt fedezetet az ügyletekből eredő fizetési kötelezettségeire, akkor a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszerben szereplő, a társulásban részt vevő önkormányzatokra vonatkozó adatlapot, a kezességvállalásról szóló dokumentumokat, valamint - ha ilyet kötöttek - a 2. § (3) bekezdése szerinti megállapodást is,

c) *  a tárgyévet követő három évre szóló költségvetési kitekintésre vonatkozó határozatot,

d) az önkormányzat rövid szöveges indokolással ellátott tájékoztatását

da) az ügylet szükségességéről,

db) az ügyletből finanszírozott fejlesztés szükségességéről,

dc) *  adósságmegújító ügylet, valamint működési célú ügylet esetén az adósság újratermelődését megakadályozó önkormányzati intézkedésekről,

dd) *  a bevezetett helyi adókról, azok mértékéről,

de) * 

df) *  kezesség-, illetve garanciavállalás esetén a kezesség-, illetve garanciavállalással biztosított ügylet önkormányzat számára előírt feladathoz kapcsolódó felhasználásáról,

e) * 

f) * 

g) *  adósságmegújító ügylet esetén, ha az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyleteiből származó tárgyévi összes fizetési kötelezettsége az ügylet futamidejének végéig bármely évben meghaladja az önkormányzat adott évi saját bevételeinek 50%-át, az arra irányuló kérvényt, hogy a Kormány tekintsen el az adósságkorlátra vonatkozó rendelkezés alkalmazásától, és a kérés alapjául szolgáló - kivételes vagy az önkormányzat működését veszélyeztető eset - részletes kifejtését,

h) *  az ügyletből - adósságmegújító ügylet esetén mind az eredeti, mind az azt kiváltó ügyletből - eredő, szerződés szerint az önkormányzatot terhelő fizetési kötelezettségeket esedékesség és összeg szerint tartalmazó dokumentumokat,

i) *  kezesség-, illetve garanciavállalás esetén a kezesség-, illetve garanciavállalási díjról szóló dokumentumot.

6. § (1) *  Az Igazgatóság az önkormányzat kérelmét és azok mellékleteit, valamint a fizetési kötelezettségek és a saját bevételek egymáshoz viszonyított arányát megvizsgálja és összeveti a rendelkezésre álló adatokkal. Ennek keretében ellenőrzi, hogy

a) valamennyi mellékletet benyújtottak-e,

b) az önkormányzatnak az ügyleteiből származó tárgyévi összes fizetési kötelezettsége az ügylet futamidejének végéig egyik évben sem haladja meg az önkormányzat adott évi saját bevételeinek 50%-át,

c) az önkormányzat eleget tett-e a Gst. 10. § (2) bekezdése szerinti adómegállapítási követelménynek,

d) az önkormányzat a költségvetési rendeletében, határozatában foglalt adatokat szerepelteti-e a kérelmében és annak mellékleteiben, és

e) a fejlesztés és az ügylet adatai megegyeznek-e a 3. § szerinti adatszolgáltatásában foglaltakkal.

(2) *  Az Igazgatóság a rendelkezésére álló adatok alapján a kérelem benyújtását követő nyolc napon belül véleményezi, hogy

a) a fejlesztés eredményeként létrejövő tárgyi eszköz folyamatos működtetéséhez szükséges források rendelkezésre állnak-e,

b) az önkormányzat által szerepeltetett tárgyévi és tárgyévet követő saját bevételek összege az előző évek tényadatainak figyelembevételével reális-e, és

c) kezesség-, illetve garanciavállalásra irányuló ügylet esetén a kezesség, illetve garanciabeváltásra várhatóan sor fog-e kerülni az adósnak a kérelemhez mellékelt pénzügyi adatai ismeretében.

(2a) * 

(3) Ha szükséges, az Igazgatóság legfeljebb 8 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel az önkormányzatot. Ha az önkormányzat a hiánypótlást nem vagy nem határidőben teljesíti, az Igazgatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(4) *  Az Igazgatóság az önkormányzat kérelmét és annak mellékleteit, valamint a hiánytalan kérelemről és annak mellékleteiről a (2) bekezdés szerint kialakított véleményét a kérelem benyújtását vagy a (3) bekezdés szerinti hiánypótlást követő 8 napon belül elektronikus úton továbbítja a fővárosi és megyei kormányhivatalnak.

(5) *  Az Igazgatóság jogosult a társulásban résztvevő helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat saját ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeivel csökkentett saját bevételei, valamint a társulási ügylethez kapcsolódó fizetési kötelezettség tételes bemutatása érdekében a társulásban résztvevő helyi önkormányzattól, nemzetiségi önkormányzattól adatot, valamint a költségvetési rendeletét, határozatát bekérni.

7. § (1) *  A fővárosi és megyei kormányhivatal a kérelem és mellékletei 6. § (4) bekezdése szerinti kézhezvételét követő 8 napon belül megvizsgálja, hogy * 

a) az ügylet létrehozására vonatkozó önkormányzati döntés, az önkormányzat kérelme és azok mellékletei megfelelnek-e a jogszabályokban előírtaknak,

b) az ügylet az önkormányzat törvényben meghatározott feladatának ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi-e, és

c) *  kezesség-, illetve garanciavállalás esetén - a Gst.-ben foglalt kivételekkel - az megfelel-e az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 96. §-ában foglalt szabályozásnak.

(2) Ha szükséges, a fővárosi és megyei kormányhivatal legfeljebb 8 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel az önkormányzatot. Ha az önkormányzat a hiánypótlást nem vagy nem határidőben teljesíti, a fővárosi és megyei kormányhivatal érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a kérelmet.

(3) *  A fővárosi és megyei kormányhivatal az önkormányzat kérelmét és annak mellékleteit, valamint az önkormányzat kérelméről és annak mellékleteiről kialakított véleményét az Igazgatóság véleményével együtt a kérelem 6. § (4) bekezdése szerinti kézhezvételét vagy a (2) bekezdés szerinti hiánypótlást követő 8 napon belül elektronikus úton továbbítja a minisztereknek.

8. § *  (1) *  A miniszterek a kérelemről - a 4. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatást követően - a Kormány részére együttes előterjesztést készítenek, amelyben az Igazgatóság, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal véleményét figyelembe véve javaslatot tesznek az ügyletek és az ahhoz kapcsolódó fejlesztések támogatására, részbeni, illetve alacsonyabb ügyletértékbeli támogatására, vagy elutasítására.

(2) *  A Kormány az együttes előterjesztés alapján az előterjesztés elkészítését megelőző hónapokban beérkezett kérelmekről legalább a 4. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatást követő három havonkénti gyakorisággal, kivételesen - a Gst. 10/B. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek való meg nem felelés esetében - a kérelem beérkezésétől számított kilenc hónapon belül, de legkésőbb a tárgyév december 31-éig határozatban dönt.

9. § (1) *  Az adósságot keletkeztető ügyletre vonatkozó kérelmet a Kormány elutasítja, ha

a) *  a Gst. 10. § (7) bekezdésében és 10/B. § (3) bekezdésében meghatározott esetek kivételével az ügyletekből eredő fizetési kötelezettség a futamidő végéig bármelyik évben meghaladja az önkormányzat saját bevételének 50%-át,

b) *  az nem törvényben meghatározott feladat ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi, vagy a működési kiadások folyamatos teljesítése nem látszik biztosítottnak,

c) a fővárosi és megyei kormányhivatal véleménye szerint az ügylethez kapcsolódó dokumentumok, szerződéstervezetek nem felelnek meg a jogszabályokban előírtaknak, vagy

d) a hozzájárulás megadása veszélyezteti az államadósság-mutató előző évhez viszonyított tervezett csökkenését.

(1a) *  A Kormány a kérelmet elutasíthatja, ha az ügylet nem kötelező önkormányzati feladat ellátáshoz szükséges kapacitás létrehozását eredményezi.

(1b) *  A kezesség-, illetve garanciavállalásra vonatkozó kérelmet a Kormány az (1a) bekezdésben foglaltakon túl akkor utasítja el, ha a 7. § (1) bekezdés c) pontja, valamint az (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti feltételek bármelyike nem teljesül. Az (1) bekezdés a) pontja szerinti feltétel alkalmazása során az önkormányzati kezesség-, és garanciavállalás esetében az adósságot keletkeztető ügylet futamidejének vége alatt a kezesség és garancia érvényesíthetőségére rendelkezésre álló határidő lejártát kell érteni.

(2) *  A Kormány 8. § (2) bekezdés szerinti döntéséről a helyi önkormányzatokért felelős miniszter haladéktalanul értesíti az önkormányzatot a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül.

10. § *  (1) Adósságmegújító ügylet és kezesség-, illetve garanciavállalás esetén nem kell alkalmazni a 3. és 4. §-t, az 5. § (1) bekezdését, az 5. § (2a) bekezdés a)-c), g) és h) pontját, az 5. § (3) bekezdés d) pont db) alpontját, a 6. § (1) bekezdés e) pontját, a 6. § (2) bekezdés a) pontját, a 7. § (1) bekezdés b) pontját, valamint a 9. § (1) bekezdés b) pontját.

(2) A Gst. 10/A. §-a szerinti működési célú adósságot keletkeztető ügylet esetén nem kell alkalmazni a 3. és 4. §-t, az 5. § (1) bekezdését, az 5. § (2a) bekezdés c), g) és h) pontját, az 5. § (3) bekezdés d) pont db) és df) alpontját, g) és i) pontját, a 6. § (1) bekezdés e) pontját, a 6. § (2) bekezdés a) és c) pontját, valamint a 7. § (1) bekezdés c) pontját.

3. A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek ügyleteinek engedélyezése

11. § (1) *  A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet a Gst. 9. §-a szerinti hozzájárulás iránti kérelmét az alapító, tulajdonos - az Országgyűlés, a Kormány vagy az állam nevében más személy által alapított és az állam tulajdonában álló kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet esetén az alapítói, tulajdonosi jogokat gyakorló - szervezetnek küldi meg. Ha az alapító, tulajdonos, illetve az alapítói, tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet a kérelemben foglaltakkal egyetért, azt az államháztartásért felelős miniszternek továbbítja.

(2) A kérelem tartalmazza

a) *  a Gst. 9. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kötelező feladat megjelölését és az azt meghatározó jogszabályi rendelkezésre vagy a működési célra való utalást, és

b) *  fejlesztési célú ügylet esetén a fejlesztési cél megjelölését, a fejlesztéssel előálló kapacitás meghatározását, a fejlesztés eredményeként létrejövő tárgyi eszköz folyamatos működtetéséhez szükséges források bemutatását és a Gst. 9. § (2) bekezdés c) pontja szerinti elemzést.

(3) *  A kérelemhez - a Gst. 10/C. § (2) bekezdése szerinti dokumentumok mellett - mellékelni kell

a) a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek a kérelem benyújtását megelőző három évről készült, a számvitelről szóló törvény szerinti beszámolóját (ideértve a kiegészítő mellékletet is), továbbá - ha a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet a számvitelről szóló törvény alapján könyvvizsgálatra köteles - a beszámolóról készült könyvvizsgálói jelentést, és

b) a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet tárgyévi üzleti tervét vagy nyilatkozatot arról, hogy üzleti terv készítését az alapító, tulajdonos szervezet, illetve az alapítói, tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet nem írta elő.

3/A. *  A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek nem minősülő, 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság és az ilyen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság adósságot keletkeztető ügyletének engedélyezése * 

11/A. § *  (1) *  A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek nem minősülő, 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság és az ilyen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság adósságot keletkeztető ügyletének vállalásához a Gst. 10/E. §-a alapján szükséges hozzájárulás iránti kérelmet a Gst. 10/E. § (1) bekezdése szerinti önkormányzat a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül, legkésőbb az 5. § (2) bekezdésében meghatározott határidőig nyújtja be.

(2) A kérelem tartalmazza

a) az ügylet típusát, futamidejét, devizanemét, a lehívás ütemezését,

b) fejlesztési célú ügylet esetén a fejlesztési cél megjelölését, a fejlesztéssel előálló kapacitás meghatározását és a fejlesztés eredményeként létrejövő tárgyi eszköz folyamatos működtetéséhez szükséges források bemutatását és

c) működési célú ügylet esetén a felhasználás céljának összefoglalását.

(3) A kérelemhez mellékelni kell

a) az önkormányzat által kitöltött, a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszerben szereplő, a gazdasági társaságra vonatkozó adatlapot,

b) a gazdasági társaság ügyletére vonatkozóan

ba) a Gst. 10/C. § (2) bekezdés a)-c) és e) pontja szerinti dokumentumokat,

bb) az 5. § (3) bekezdés d) pont da) és db) alpontja és h) pontja szerinti dokumentumokat,

bc) a 11. § (3) bekezdése szerinti dokumentumokat,

c) azon további pénzügyi és gazdasági dokumentumokat, amelyekből megállapítható a Gst. 10/E. § (2) bekezdésében foglalt előírások teljesülése.

11/B. § *  (1) Az Igazgatóság az önkormányzat kérelmét és azok mellékleteit megvizsgálja. Ennek keretében ellenőrzi, hogy valamennyi melléklet benyújtásra került-e.

(2) *  Az Igazgatóság a rendelkezésére álló adatok alapján a benyújtást követő 8 napon belül véleményezi, hogy a gazdasági társaság ügylete a benyújtott dokumentumok alapján megfelel-e a Gst. 10/E. § (2) bekezdésében foglalt előírásoknak.

(3) Ha szükséges, az Igazgatóság legfeljebb 8 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel az önkormányzatot. Ha az önkormányzat a hiánypótlást nem vagy nem határidőben teljesíti, az Igazgatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(4) *  Az Igazgatóság az önkormányzat kérelmét és annak mellékleteit, valamint a hiánytalan kérelemről és annak mellékleteiről a (2) bekezdés szerint kialakított véleményét a kérelem benyújtását vagy a (3) bekezdés szerinti hiánypótlást követő 8 napon belül elektronikus úton továbbítja a fővárosi és megyei kormányhivatalnak.

11/C. § *  (1) *  A fővárosi és megyei kormányhivatal a kérelem és mellékletei 11/B. § (4) bekezdése szerinti kézhezvételét követően nyolc napon belül megvizsgálja, hogy a kérelem és azok mellékletei megfelelnek-e a jogszabályokban előírtaknak.

(2) Ha szükséges, a fővárosi és megyei kormányhivatal legfeljebb 8 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel az önkormányzatot. Ha az önkormányzat a hiánypótlást nem vagy nem határidőben teljesíti, a fővárosi és megyei kormányhivatal érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a kérelmet.

(3) *  A fővárosi és megyei kormányhivatal az önkormányzat kérelmét és annak mellékleteit, valamint az önkormányzat kérelméről és mellékleteiről kialakított véleményét az Igazgatóság véleményével együtt a kérelem 11/B. § (4) bekezdése szerinti kézhezvételét vagy a (2) bekezdés szerinti hiánypótlást követő nyolc napon belül elektronikus úton továbbítja a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek.

11/D. § *  A helyi önkormányzatokért felelős miniszter a kérelemről a 8. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Kormány részére előterjesztést készít, melyről a Kormány a 8. § (2) bekezdése szerint dönt.

4. Hatályba léptető rendelkezések

12. § Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.

5. * 

13-16. § * 

1-3. melléklet a 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelethez * 


  Vissza az oldal tetejére