A jogszabály mai napon ( 2024.06.24. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet

az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól

A Kormány a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 45. § (1) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § *  E rendeletet a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, az önkormányzati társulások, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti térségi fejlesztési tanácsok (a továbbiakban együtt: önkormányzat), a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek nem minősülő, 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok és az ilyen gazdasági társaságok 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságok, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 10/F. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek nem minősülő, 100%-nál kisebb önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság és a 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság 100%-nál kisebb tulajdonában álló gazdasági társaság (a továbbiakban: önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság), valamint a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek minden olyan adósságot keletkeztető ügyletére és kezesség-, illetve garanciavállalására (az 1. és 2. alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügylet) alkalmazni kell, amelyhez a Gst. szerint a Kormány vagy az államháztartásért felelős miniszter hozzájárulása szükséges. * 

2. § (1) Az önkormányzat saját bevételének minősül

1. *  a helyi adóból és a települési adóból származó bevétel,

2. az önkormányzati vagyon és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jog értékesítéséből és hasznosításából származó bevétel,

3. az osztalék, a koncessziós díj és a hozambevétel,

4. a tárgyi eszköz és az immateriális jószág, részvény, részesedés, vállalat értékesítéséből vagy privatizációból származó bevétel,

5. bírság-, pótlék- és díjbevétel, valamint

6. *  a kezesség-, illetve garanciavállalással kapcsolatos megtérülés.

(2) *  Az önkormányzati társulás és a térségi fejlesztési tanács (a továbbiakban együtt: társulás) esetén saját bevételként elsősorban a társulás saját bevételét kell figyelembe venni.

(3) *  Ha a társulás saját bevételének 50%-a nem nyújt fedezetet az ügyletekből eredő fizetési kötelezettségekre, a nem fedezett rész tekintetében a társulásban résztvevő helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat saját bevételének 50%-át – csökkentve a saját ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeivel – kell figyelembe venni. A társulás ügyleteiből eredő, saját bevételének 50%-át meghaladó fizetési kötelezettséget a társulásban résztvevő helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok közötti megállapodás szerinti arányban – ennek hiányában a társulásban résztvevő helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok saját bevételei 50%-ának saját ügyleteikből eredő fizetési kötelezettségeikkel nem terhelt részének arányában – kell figyelembe venni.

2. Az önkormányzat ügyleteinek engedélyezése

3. § * 

4. § * 

5. § (1) * 

(2) *  A Kormány hozzájárulása iránti kérelmét az önkormányzat a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül nyújtja be. A kérelem benyújtására a tárgyév november 5-éig van lehetőség. Rendkívüli esetben, az önkormányzat külön indokolásának elfogadása után a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter (a továbbiakban együtt: miniszterek) november 15-éig engedélyezhetik a kérelem benyújtását.

(2a) *  A kérelemben szerepeltetni kell

a) az ügylethez kapcsolódó ellátandó önkormányzati feladatot, a feladatot meghatározó törvényi rendelkezés megjelölésével,

b) *  a fejlesztési célt, a fejlesztéssel előálló kapacitás meghatározását, a fejlesztés bruttó forrásigényét, működési célú ügylet esetén annak célját,

c) a fejlesztés eredményeként létrejövő tárgyi eszköz folyamatos működtetéséhez szükséges források bemutatását, a működtetésből eredő kiadásokat és bevételeket a működtetés első öt évére,

d) *  tárgyév és az azt követő évek saját bevételének összegét, abban az esetben, ha az önkormányzat a saját bevételét a tárgyévre vagy az azt követő évekre a megelőző évi előirányzatnál magasabb mértékben határozza meg, ennek indokolását,

e) az ügylet típusát, futamidejét, devizanemét,

f) * 

g) * 

h) * 

i) *  a tárgyévben és a tárgyévet megelőző években keletkezett ügyletekből eredő fizetési kötelezettségeket.

(3) *  A kérelemhez – a Gst. 10/C. § (2) bekezdésében meghatározott dokumentumok mellett – mellékelni kell

a) a helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat által kitöltött, a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszerben szereplő adatlapot, továbbá a helyi önkormányzat költségvetési rendeletét, a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatát,

b) a társulás költségvetési határozatát, a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszerben szereplő adatlapot, ha a társulás saját bevételének 50%-a nem nyújt fedezetet az ügyletekből eredő fizetési kötelezettségeire, akkor a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszerben szereplő, a társulásban részt vevő önkormányzatokra vonatkozó adatlapot, a kezességvállalásról szóló dokumentumokat, valamint – ha ilyet kötöttek – a 2. § (3) bekezdése szerinti megállapodást is,

c) *  a tárgyévet követő három évre szóló költségvetési kitekintésre vonatkozó határozatot,

d) az önkormányzat rövid szöveges indokolással ellátott tájékoztatását

da) az ügylet szükségességéről,

db) az ügyletből finanszírozott fejlesztés szükségességéről,

dc) *  a Gst. 10/B. § (3) bekezdése szerinti adósságmegújító ügylet (a továbbiakban: adósságmegújító ügylet), valamint működési célú ügylet esetén az adósság újratermelődését megakadályozó önkormányzati intézkedésekről,

dd) *  a bevezetett helyi adókról, azok mértékéről,

de) * 

df) *  kezesség-, illetve garanciavállalás esetén a kezesség-, illetve garanciavállalással biztosított ügylet önkormányzat számára előírt feladathoz kapcsolódó felhasználásáról,

e) * 

f) * 

g) *  adósságmegújító ügylet esetén, ha az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyleteiből származó tárgyévi összes fizetési kötelezettsége az ügylet futamidejének végéig bármely évben meghaladja az önkormányzat adott évi saját bevételeinek 50%-át, az arra irányuló kérvényt, hogy a Kormány tekintsen el az adósságkorlátra vonatkozó rendelkezés alkalmazásától, és a kérés alapjául szolgáló – kivételes vagy az önkormányzat működését veszélyeztető eset – részletes kifejtését,

h) *  az ügyletből – adósságmegújító ügylet esetén mind az eredeti, mind az azt kiváltó ügyletből – eredő, szerződés szerint az önkormányzatot terhelő fizetési kötelezettségeket esedékesség és összeg szerint tartalmazó dokumentumokat,

i) *  kezesség-, illetve garanciavállalás esetén a kezesség-, illetve garanciavállalási díjról szóló dokumentumot.

6. § (1) *  A kincstár önkormányzat székhelye szerint illetékes területi szerve (a továbbiakban: Igazgatóság) az önkormányzat kérelmét és azok mellékleteit, valamint a fizetési kötelezettségek és a saját bevételek egymáshoz viszonyított arányát megvizsgálja és összeveti a rendelkezésre álló adatokkal. Ennek keretében ellenőrzi, hogy

a) valamennyi mellékletet benyújtottak-e,

b) az önkormányzatnak az ügyleteiből származó tárgyévi összes fizetési kötelezettsége az ügylet futamidejének végéig egyik évben sem haladja meg az önkormányzat adott évi saját bevételeinek 50%-át,

c) az önkormányzat eleget tett-e a Gst. 10. § (2) bekezdése szerinti adómegállapítási követelménynek,

d) *  az önkormányzat a költségvetési rendeletében, határozatában foglalt adatokat szerepelteti-e a kérelmében és annak mellékleteiben

e) * 

(2) *  Az Igazgatóság a rendelkezésére álló adatok alapján a kérelem benyújtását követő nyolc napon belül megvizsgálja, hogy * 

a) a fejlesztés eredményeként létrejövő tárgyi eszköz folyamatos működtetéséhez szükséges források rendelkezésre állnak-e,

b) az önkormányzat által szerepeltetett tárgyévi és tárgyévet követő saját bevételek összege az előző évek tényadatainak figyelembevételével reális-e, és

c) kezesség-, illetve garanciavállalásra irányuló ügylet esetén a kezesség, illetve garanciabeváltásra várhatóan sor fog-e kerülni az adósnak a kérelemhez mellékelt pénzügyi adatai ismeretében,

d) *  az ügylet létrehozására vonatkozó önkormányzati döntés, az önkormányzat kérelme és azok mellékletei megfelelnek-e a jogszabályokban előírtaknak,

e) *  az ügylet az önkormányzat törvényben meghatározott feladatának ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi-e, és

f) *  kezesség-, illetve garanciavállalás esetén – a Gst.-ben foglalt kivételekkel – az megfelel-e az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 96. §-ában foglalt szabályozásnak.

(2a) * 

(3) Ha szükséges, az Igazgatóság legfeljebb 8 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel az önkormányzatot. Ha az önkormányzat a hiánypótlást nem vagy nem határidőben teljesíti, az Igazgatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(4) *  Az Igazgatóság az önkormányzat kérelmét és annak mellékleteit, valamint a hiánytalan kérelemről és annak mellékleteiről a (2) bekezdés szerint kialakított véleményét a kérelem benyújtását vagy a (3) bekezdés szerinti hiánypótlást követő 8 napon belül elektronikus úton továbbítja a minisztereknek.

(5) *  Az Igazgatóság jogosult a társulásban résztvevő helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat saját ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeivel csökkentett saját bevételei, valamint a társulási ügylethez kapcsolódó fizetési kötelezettség tételes bemutatása érdekében a társulásban résztvevő helyi önkormányzattól, nemzetiségi önkormányzattól adatot, valamint a költségvetési rendeletét, határozatát bekérni.

7. § * 

8. § *  (1) A miniszterek a kérelemről a Kormány részére együttes előterjesztést készítenek, amelyben az Igazgatóság véleményét figyelembe véve javaslatot tesznek az ügyletek és az ahhoz kapcsolódó fejlesztések támogatására, részbeni, illetve alacsonyabb ügyletértékbeli támogatására vagy elutasítására.

(2) A Kormány az együttes előterjesztés alapján az előterjesztés elkészítését megelőző hónapokban beérkezett kérelmekről legalább háromhavonkénti gyakorisággal, kivételesen – a Gst. 10/B. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek való meg nem felelés esetében – legkésőbb a tárgyév december 31-éig határozatban dönt.

9. § (1) *  Az adósságot keletkeztető ügyletre vonatkozó kérelmet a Kormány elutasítja, ha

a) *  a Gst. 10. § (7) bekezdésében és 10/B. § (3) bekezdésében meghatározott esetek kivételével az ügyletekből eredő fizetési kötelezettség a futamidő végéig bármelyik évben meghaladja az önkormányzat saját bevételének 50%-át,

b) *  az nem törvényben meghatározott feladat ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi, vagy a működési kiadások folyamatos teljesítése nem látszik biztosítottnak,

c) *  az Igazgatóság véleménye szerint az ügylethez kapcsolódó dokumentumok, szerződéstervezetek nem felelnek meg a jogszabályokban előírtaknak, vagy

d) a hozzájárulás megadása veszélyezteti az államadósság-mutató előző évhez viszonyított tervezett csökkenését.

(1a) * 

(1b) *  A kezesség-, illetve garanciavállalásra vonatkozó kérelmet a Kormány a Gst. 10/B. § (5) bekezdésében foglaltakon túl akkor utasítja el, ha a 6. § (2) bekezdés f) pontja, valamint az (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti feltételek bármelyike nem teljesül. Az (1) bekezdés a) pontja szerinti feltétel alkalmazása során az önkormányzati kezesség-, és garanciavállalás esetében az adósságot keletkeztető ügylet futamidejének vége alatt a kezesség és garancia érvényesíthetőségére rendelkezésre álló határidő lejártát kell érteni.

(2) *  A Kormány 8. § (2) bekezdés szerinti döntéséről a helyi önkormányzatokért felelős miniszter haladéktalanul értesíti az önkormányzatot a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül.

10. § *  (1) Adósságmegújító ügylet és kezesség-, illetve garanciavállalás esetén nem kell alkalmazni az 5. § (2a) bekezdés a)–c) pontját, az 5. § (3) bekezdés d) pont db) alpontját, a 6. § (2) bekezdés a) és e) pontját, valamint a 9. § (1) bekezdés b) pontját.

(2) A Gst. 10/A. §-a szerinti működési célú adósságot keletkeztető ügylet esetén nem kell alkalmazni az 5. § (2a) bekezdés c) pontját, az 5. § (3) bekezdés d) pont db) és df) alpontját, g) és i) pontját, valamint a 6. § (2) bekezdés a), c), e) és f) pontját.

3. A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek ügyleteinek engedélyezése

11. § (1) *  A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet a Gst. 9. §-a szerinti hozzájárulás iránti kérelmét az alapító, tulajdonos – az Országgyűlés, a Kormány vagy az állam nevében más személy által alapított és az állam tulajdonában álló kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet esetén az alapítói, tulajdonosi jogokat gyakorló – szervezetnek küldi meg. Ha az alapító, tulajdonos, illetve az alapítói, tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet a kérelemben foglaltakkal egyetért, azt az államháztartásért felelős miniszternek továbbítja.

(2) A kérelem tartalmazza

a) *  a Gst. 9. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kötelező feladat megjelölését és az azt meghatározó jogszabályi rendelkezésre vagy a működési célra való utalást, és

b) *  fejlesztési célú ügylet esetén a fejlesztési cél megjelölését, a fejlesztéssel előálló kapacitás meghatározását, a fejlesztés eredményeként létrejövő tárgyi eszköz folyamatos működtetéséhez szükséges források bemutatását és a Gst. 9. § (2) bekezdés c) pontja szerinti elemzést.

(3) *  A kérelemhez – a Gst. 10/C. § (2) bekezdése szerinti dokumentumok mellett – mellékelni kell

a) a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek a kérelem benyújtását megelőző három évről készült, a számvitelről szóló törvény szerinti beszámolóját (ideértve a kiegészítő mellékletet is), továbbá – ha a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet a számvitelről szóló törvény alapján könyvvizsgálatra köteles – a beszámolóról készült könyvvizsgálói jelentést, és

b) a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet tárgyévi üzleti tervét vagy nyilatkozatot arról, hogy üzleti terv készítését az alapító, tulajdonos szervezet, illetve az alapítói, tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet nem írta elő.

3/A. A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek nem minősülő, 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság és az ilyen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság, valamint a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek nem minősülő, 100%-nál kisebb önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság és a 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság 100%-nál kisebb tulajdonában álló gazdasági társaság adósságot keletkeztető ügyletének engedélyezése * 

11/A. § *  (1) *  Az 1. § szerinti önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság adósságot keletkeztető ügyletének megkötéséhez a Gst. 10/E. §-a alapján szükséges, illetve a Gst. 10/F. § (2) bekezdése alapján kérhető hozzájárulás iránti kérelmet a Gst. 10/E. § (1) bekezdése szerinti önkormányzat a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül, legkésőbb az 5. § (2) bekezdésében meghatározott határidőig nyújtja be.

(2) A kérelem tartalmazza

a) az ügylet típusát, futamidejét, devizanemét, a lehívás ütemezését,

b) fejlesztési célú ügylet esetén a fejlesztési cél megjelölését, a fejlesztéssel előálló kapacitás meghatározását és a fejlesztés eredményeként létrejövő tárgyi eszköz folyamatos működtetéséhez szükséges források bemutatását és

c) működési célú ügylet esetén a felhasználás céljának összefoglalását.

(3) A kérelemhez mellékelni kell

a) az önkormányzat által kitöltött, a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszerben szereplő, a gazdasági társaságra vonatkozó adatlapot,

b) a gazdasági társaság ügyletére vonatkozóan

ba) a Gst. 10/C. § (2) bekezdés a)–c) és e) pontja szerinti dokumentumokat,

bb) az 5. § (3) bekezdés d) pont da) és db) alpontja és h) pontja szerinti dokumentumokat,

bc) a 11. § (3) bekezdése szerinti dokumentumokat,

c) azon további pénzügyi és gazdasági dokumentumokat, amelyekből megállapítható a Gst. 10/E. § (2) bekezdésében foglalt előírások teljesülése.

11/B. § *  (1) Az Igazgatóság az önkormányzat kérelmét és azok mellékleteit megvizsgálja. Ennek keretében ellenőrzi, hogy valamennyi melléklet benyújtásra került-e.

(2) *  Az Igazgatóság a rendelkezésére álló adatok alapján a benyújtást követő 8 napon belül véleményezi, hogy

a) a gazdasági társaság ügylete a benyújtott dokumentumok alapján megfelel-e a Gst. 10/E. § (2) bekezdésében foglalt előírásoknak, és

b) a kérelem és azok mellékletei megfelelnek-e a jogszabályokban előírtaknak.

(3) Ha szükséges, az Igazgatóság legfeljebb 8 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel az önkormányzatot. Ha az önkormányzat a hiánypótlást nem vagy nem határidőben teljesíti, az Igazgatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(4) *  Az Igazgatóság az önkormányzat kérelmét és annak mellékleteit, valamint a hiánytalan kérelemről és annak mellékleteiről a (2) bekezdés szerint kialakított véleményét a kérelem benyújtását vagy a (3) bekezdés szerinti hiánypótlást követő 8 napon belül elektronikus úton továbbítja a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek.

11/C. § * 

11/D. § *  A helyi önkormányzatokért felelős miniszter a kérelemről a 8. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Kormány részére előterjesztést készít, melyről a Kormány a 8. § (2) bekezdése szerint dönt. * 

4. Hatályba léptető rendelkezések

12. § Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.

5. * 

13. § *  A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőzően indított ügyletek esetében az ügyletek indításakor hatályos szabályozást kell alkalmazni.

14–16. § * 

1–3. melléklet a 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelethez *