A jogszabály mai napon ( 2024.12.11. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet

a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró közigazgatási és igazságügyi miniszter egyetértésével – a következőket rendelem el:

1. A komplex minősítés, az egészségkárosodás és az egészségi állapot vizsgálata * 

1. § (1) *  E rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti eljárás során, ideértve a jogorvoslati eljárást és a döntés felülvizsgálatát is azzal, hogy a közigazgatási per során az 5. és 6. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(2) E rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni továbbá akkor is, ha jogszabály a kérelmező, igénylő komplex minősítését rendeli el.

(3) *  Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon túl az 1. mellékletet kell alkalmazni

a) *  azon szakkérdések vizsgálata során, ahol az egészségkárosodás vagy az egészségi állapot mértékét kell vizsgálni,

b) az aktív korúak ellátásának megállapítása iránti eljárásban.

2. § (1) A komplex minősítés során az egészségi állapot vizsgálata keretében az 1. mellékletben foglaltak szerint szervrendszerenként, betegségcsoportonként kell megállapítani az össz-szervezeti egészségkárosodás százalékos mértékét. Több szervrendszert érintő károsodás esetén az együttes értékelés szabályait az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az egészségi állapot százalékos mértékét az össz-szervezeti egészségkárosodás (1) bekezdésben meghatározott mértékének figyelembevételével kell megállapítani úgy, hogy százból ki kell vonni az össz-szervezeti egészségkárosodás mértékét.

3. § (1) Amennyiben a komplex minősítés során megállapításra kerül, hogy a kérelmező egészségi állapotának mértéke 60 százalékos vagy kisebb mértékű, a megváltozott munkaképességű személyt be kell sorolni a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 3. § (2) bekezdésében meghatározott minősítési kategóriába.

(2) Az (1) bekezdés szerinti besoroláskor az Mmtv. 3. § (2) bekezdés

a) a) pont aa) alpontja szerinti minősítési kategóriába az sorolható be, akinek az egészségi állapota 51–60% között van (B1 kategória),

b) *  b) pont ba) alpontja szerinti minősítési kategóriába az sorolható be, akinek az egészségi állapota 51–60% között van és a 4. § (1a)–(2) bekezdése szerint elvégzett, foglalkozási és szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt (B2 kategória),

c) a) pont ab) alpontja szerinti minősítési kategóriába az sorolható be, akinek az egészségi állapota 31–50% között van (C1 kategória),

d) *  b) pont bb) alpontja szerinti minősítési kategóriába az sorolható be, akinek az egészségi állapota 31–50% között van és a 4. § (1a)–(2) bekezdése szerint elvégzett, foglalkozási és szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt (C2 kategória),

e) b) pont bc) alpontja szerinti minősítési kategóriába az sorolható be, akinek egészségi állapota 1–30% között van és orvosszakmai szempontból önellátásra képes (D kategória),

f) b) pont bd) alpontja szerinti minősítési kategóriába az sorolható be, akinek egészségi állapota 1–30% között van és orvosszakmai szempontból önellátásra nem vagy csak segítséggel képes (E kategória).

4. § (1) A komplex minősítés során

a) az egészségi állapot, valamint az önellátási képesség orvosszakmai szempontú vizsgálatát az 1. melléklet szerint,

b) *  a rehabilitálhatóság foglalkozási és szociális szempontú vizsgálatát az (1a)–(2) bekezdés szerint

c) * 

kell elvégezni.

(1a) *  A rehabilitálhatóság foglalkozási és szociális szempontú vizsgálata kiterjed

a) a foglalkoztatási előzményekre,

b) a képzettségi, tanulmányi előzményekre,

c) a személyes érdeklődés összhangjára a foglalkoztatási lehetőségekkel, attitűdökkel,

d) az életkorra,

e) a mobilitási képességre, a közlekedési lehetőségekre a lakóhely és a munkahely között,

f) az életmódra, életvezetésre, önálló életvitelre,

g) a problémamegoldási képességre, az alkalmazkodásra a változáshoz,

h) a kommunikációra és tájékozódásra,

i) az érzelmi, családi és közösségi kapcsolatokra,

j) a családtagok ellátására,

k) az egyéb foglalkoztatást akadályozó, korlátozó tényezőkre,

l) a térség foglalkoztatási helyzetére, perspektívákra, a foglalkoztatás esetén igénybe vehető kedvezményekre, támogatásokra az adott térségben.

(1b) *  Az (1a) bekezdés szerinti tényezők minősítésének foglalkozási és szociális szempontjait, valamint ezek értékelésének módszerét a szociálpolitikáért felelős miniszter az általa irányított minisztérium honlapján közzéteszi.

(2) *  A rehabilitálhatóság foglalkozási és szociális szempontú vizsgálata során maximum 36 pont érhető el. Ha az eredmény az (1a) bekezdés szerinti értékelés során

a) eléri vagy meghaladja a 16 pontot, és az (1a) bekezdés a)–l) pontja szerinti szempontok közül egyik sem kapott 0 pontot, a megváltozott munkaképességű személy az Mmtv. 3. § (2) bekezdés a) pontja szerint rehabilitálható,

b) nem éri el a 16 pontot, vagy az (1a) bekezdés a)–l) pontja szerinti szempontok közül bármelyik 0 pontot kapott, a megváltozott munkaképességű személy rehabilitációja az Mmtv. 3. § (2) bekezdés b) pontja szerint nem javasolt.

(3) * 

5. § (1) A komplex minősítés során a 4. § (1) bekezdés

a) a) pontja szerinti vizsgálatot a szakértői bizottság orvosszakértője,

b) b) pontja szerinti vizsgálatot a szakértői bizottság foglalkozási rehabilitációs szakértője,

c) * 

végzi.

(2) *  A komplex minősítés során

a) az egészségi állapot, valamint az önellátási képesség orvosszakmai szempontú megítélése tekintetében kizárólag az orvosszakértő,

b) *  a rehabilitálhatóság foglalkozási és szociális szempontú megítélése tekintetében – ideértve az egyes körülményekhez tartozó pontérték megállapítását és azon körülmények fennállásának megállapítását, amelyek előfordulása esetén a rehabilitáció nem javasolt – kizárólag a foglalkozási rehabilitációs szakértő,

c) * 

véleménye alapján kell a szakkérdést elbírálni.

(3) * 

6. § *  Ha a komplex minősítés során a megváltozott munkaképességű személy rehabilitálhatósága megállapításra kerül [Mmtv. 3. § (2) bekezdés a) pontja szerinti besorolás], a rehabilitációs javaslatot a szakértői bizottság tagjai együttesen készítik el.

2. *  Az állapotvizsgálat szakmai szabályai

6/A. § *  Az Mmtv. 33/B. § (2) bekezdésében meghatározott eljárásban az állapotvizsgálat (a továbbiakban: állapotvizsgálat) során az 1. alcímben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

6/B. § *  (1) Az állapotvizsgálat során az orvosszakértő szakkérdésként vizsgálja, hogy a kérelmezőnél az Mmtv. 33/A. § (1) bekezdése szerinti felülvizsgálat időpontjában a 2012. január 1-jét közvetlenül megelőző fizikai állapothoz képest tényleges javulás következett-e be (a továbbiakban: fizikai állapotjavulás).

(2) Az állapotvizsgálat során az orvosszakértő a rendelkezésre álló iratok alapján alakítja ki a 6/D. § szerinti állásfoglalását. Az állapotvizsgálat során a következő iratok vehetők figyelembe:

a) a rehabilitációs hatóság, illetve jogelődje által kiadott szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás és határozat,

b) a rehabilitációs hatóságnál rendelkezésre álló, a kérelmező egészségi állapotával kapcsolatos adat és egyéb irat,

c) a kérelmező egészségi állapotára, gyógykezelésére, rehabilitációjára vonatkozó, az Mmtv. 33/B. § (2) bekezdésében meghatározott kérelemhez csatolt orvosi dokumentáció vagy egyéb irat,

d) a kérelmező az Mmtv. 33/B. § (2) bekezdésében meghatározott kérelem benyújtása során tett nyilatkozata.

6/C. § *  (1) Az állapotvizsgálat során az orvosszakértő megvizsgálja, hogy

a) a fizikai állapotjavulás ténye megfelelően dokumentált-e,

b) a rendelkezésre álló irat, valamint az esetleges későbbi felülvizsgálat, illetve az alapjául szolgáló egészségügyi dokumentáció alátámasztja-e a fizikai állapotjavulást,

c) kialakult-e az életminőséget hátrányosan befolyásoló anatómiai vagy funkcionális károsodás,

d) a szervezet anatómiai vagy funkcionális károsodása mellett az egyén képességei, tevékenysége és társadalmi részvétele mennyiben változott,

e) az orvosi rehabilitáció és gyógykezelés mennyire volt eredményes, és

f) az esetlegesen megjelenő új betegség mely időpontban alakult ki.

(2) *  Az orvosszakértő az állapotvizsgálat során az (1) bekezdés d) és e) pontjában foglaltakról véleményt kérhet a foglalkozási rehabilitációs szakértőtől.

6/D. § *  Az orvosszakértő az állapotvizsgálat során indokolással ellátva állást foglal arról, hogy

a) a kérelmező fizikai állapotában tényleges javulás nem következett be,

b) a kérelmező fizikai állapotában tényleges javulás bekövetkezett vagy

c) a fizikai állapotjavulás ténye nem bizonyítható.

7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

8. § *  A komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet módosításáról szóló 17/2024. (III. 13.) BM rendelet (a továbbiakban: Módr.) által megállapított, illetve hatályát vesztett 3. § (2) bekezdés b) és d) pontját, 4. § (1) bekezdés b) és c) pontját, (1a), (1b) és (2) bekezdését, 5. § (1) bekezdés c) pontját, 5. § (2) bekezdés c) pontját, 6/C. § (2) bekezdését, valamint 2. és 3. mellékletét a Módr. hatálybalépésének napján folyamatban lévő ügyekben és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

1. melléklet a 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelethez

Az össz-szervezeti egészségkárosodás (ÖEK) mértékének megítélési szempontjai szervrendszerenként

1. Pszichiátriai károsodások értékelése

1.1. táblázat A mentális (és szociális) készségek elvesztése okozta egészségkárosodás megítélésének általános szempontjai*

Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-os értékelése
0–19% 20–39% 40–59% 60–79%
Önfenntartás
Öngondoskodás
Önellátás

Önfenntartása nehezített
Öngondoskodásban segítségre szorul Önellátásban segítségre szorul Önellátási készsége
súlyosan károsodott,
vagy hiányzik
Szociális beilleszkedés Érintett, de korrigálható Érintett, nem korrigálható Súlyosan érintett Képtelen
Érzelmi-hangulati-indulati élet szabályozása Érintett, de szabályozni képes Érintett, gyógyszeres kezelése szükséges Folyamatos gyógyszeres
kezelés mellett sem szabályozott

Hiányzik

Pszichózis tünet

Időszakos, gyógyszeresen kezelhető
Időszakosan gyógyszeresen kezelhető, reziduális
tünet visszamarad

Folyamatos kezelésre szorul
Folyamatos kezelés mellett is pszichotikus
tünetek, vagy reziduális
tünetek
Személyiség-
fejlődés/struktúra
Deviáns Érintett, de korrigálható Súlyosan érintett, nem korrigálható Szétesett
Munkavégzésre való motiváció Motiválható Nem motiválható
* A táblázat általánosságban alkalmazható valamennyi mentális betegség esetében, valamint a G.00-G.09, G.10-G.13. G.26, G.35-G.37, G.40-G.41, G.44-G.47, G.50-G.58, G.80-G.83, G.90-G.99, I.60, I.62, I.64, I.67, I.70 diagnózisok esetében, ha az ideggyógyászati tünetek hiányoznak, vagy funkcionális deficitet nem okoznak.

1.2. táblázat Az organikus és szimptómás mentális zavarok (F.00-F.09), a pszichés fejlődés zavarai (F.80-F.89), a viselkedés és az érzelmi-hangulati élet rendszerint gyermekkorban vagy serdülőkorban jelentkező zavarai (F.90-F.98) okozta pszichiátriai károsodások megítélésének szempontjai

Az ossz-szervezeti egészségkárosodás %-ban kifejezve
0–4% (nincs) 5–24% (enyhe) 25–49% (mérsékelt) 50–79% (jelentős) 80% v. felett (nagyon súlyos)
Önellátás,
személyes
higiénia
Önálló életvitelre képes Időnként figyelmeztetéssel,
de életét önállóan
viszi
Önálló életvitelében
időnként segítségre
szorul
Önálló életvitelhez
folyamatos segítségre szorul:
napi tisztálkodás,
ruhaváltás, rendszeres táplálkozás csak noszogatásra, étel
elkészítése nem megy
Teljes
ellátásra
szorul

Közösségi és
szabadidős
tevékenységek
Több közösségnek is aktív tagja
(klubnak,
társaságnak stb.)
Időnként önállóan
elmegy progra-
mokra (szórakozó-
hely, sportrendez-
vény stb.), de ezek
szervezésében nem
vesz részt
Csak ritkán mozdul
ki otthonról családtag vagy
közeli barát
kezdeményezésére
és kíséretében. A
társaságban inaktív,
visszahúzódó
Nem mozdul ki otthonról. Nem keresi mások társaságát, vagy
éppen ellenkezőleg: addig ismeretlen közösségekben, emberekkel összetűzésbe, konfliktusokba keveredik


Mások iránt
nem érdeklődik
Közlekedés Ismeretlen helyre is önállóan közlekedik Ismerős környezetben
önállóan közlekedik.
Távolabbra kísérő
szükséges (eltéved)
Ismerős
környezetben is
csak kísérővel
képes közlekedni
Kísérővel is nehezére esik kimozdulni a lakásából Közlekedésre
képtelen.
(2–3 személy jelenlétét igényli)
Szociális
szerepelvárásoknak való megfelelés

Kapcsolatok (pl.
évekig tartó baráti, illetve partnerkapcsolat) kialakítása és fenntartása átlagos
Kapcsolataiban a
tőle megszokottnál,
illetve elvárhatónál
kevésbé mutat
érdeklődést, kevésbé kezdeményez, vagy
kapcsolataiban feszültség jellemzi

A fontosabb
döntéseket mások
hozzák meg helyette. Vagy állandó konfliktusok a baráti, családi,
párkapcsolataiban

Másokról
gondoskodni képtelen
Semmilyen szerepének nem tud megfelelni
Neuropszichológiai vizsgálat
(vagy MMSE)
Enyhe organikus károsodást mutat Mérsékelt organikus károsodás Közepes/jelentős organikus károsodás Súlyos
organikus
károsodás
jeleit mutatja
30 29–27 26–20 19–10 10 alatt
Az MMSE (Mini Mental State Examination – mini-mentál szűrővizsgálat) az Egészségügyi Szakmai Kollégium Pszichiátriai Tagozata által összeállított szakmai protokollban előírt, a demencia kórisme megállapításához javasolt pszichodiagnosztikai alapvizsgálat, melynek eredménye pontokban (0–30) adható meg.

1.3. táblázat A károsodás megítélésének speciális szempontjai az alkohol és a pszichoaktív szerek használata (F.10–F.19) által okozott károsodások esetében

Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-ban kifejezve
0–4%
(nincs)
5–24%
(enyhe)
25–49%
(mérsékelt)
50–79%
(jelentős)
Önellátás Rendben
Időnként elhanyagolt
táplálkozás és megjelenés
Elhanyagolt táplálkozás és megjelenés Kifejezetten elhanyagolt
táplálkozás, megjelenés és higiénia, önellátásában segítségre
szorul
Közösségi és szabadidős tevékenység Több közösségnek aktív tagja Rendszeres munkahelyi konfliktusok, elbocsájtás a szerhasználat következtében Kizárólag a szer beszerzése és használata érdekli, izolálódott
Szociális szerepelvárásoknak való
megfelelés
Kapcsolatok (pl. évekig tartó baráti, illetve partnerkapcsolat)
kialakítása és fenntartása átlagos
Konfliktusok a kapcsolatokban Kereső foglalkozását,
egyéb szabadidős tevékenységeit, családi kapcsolatai is elhanyagolja
Terápiás/rehabilitációs együttműködés Állt már emiatt ambuláns, vagy intézeti kezelés alatt Rendszeres addiktológiai gondozásra jár, vagy intézeti kezelésben vett részt Ismételt addiktológiai
osztályos, vagy szakintézeti rehabilitációs kísérletek során tartós (min. 1 év,
dokumentált) absztinenciát sikerült elérnie

1.4. táblázat A károsodás megítélésének speciális szempontjai mentális retardáció (F.70–F.79) és pszichés fejlődés átható zavara (F.84) esetében

Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-ban kifejezve
0–19%
(nincs)
20–49%
(enyhe)
50–69%
(közepes)
70–79%
(jelentős)
80% és felette (nagyon súlyos)
Önellátás,
személyes
higiénia
Önálló életvitelre
folyamatosan
képes
Önálló életvitelre
időnként kis segítséggel képes
Önálló életvitelben
folyamatos
segítségre szorul
Önellátásukban
folyamatos segítségre szorul

Ellátásra szorul

Közösségi, szabadidős tevékenységek
Néhány közösségnek
(klub, társaság)
aktív tagja,
összejöveteleket
időnként maga is
kezdeményez
Időnként önállóan elmegy programokra (szórakozóhely,
sportrendezvény
stb.), de ezek
szervezésében
nem vesz részt

Egyszerűbb közösségi tevékenységekben
kísérővel részt vesz
Érdeklődését, viselkedését ismétlődő, sztereotyp sémák
jellemzik.
Kommunikációban
a kölcsönösség
hiánya jellemző

Közösségi létre nem képes

Közlekedés
Ismeretlen helyre is önállóan közlekedik
Ismeretlen
környezetben
időnként
segítségre szorul
Szűkebb
környezetben
önálló lehet
Társuló neurológiai
és mozgásszervi
tünetek lakásán
belül is
akadályozhatják a
mozgásban
Társuló
neurológiai és
mozgásszervi
tünetek gyakran
akadályozzák a
mozgásban
Szociális szerepelvárásoknak
való megfelelés
(partner, szülő,
gyerek, dolgozó, barát stb.)
Kapcsolatok (pl.
évekig tartó
baráti, illetve
partnerkapcsolat)
kialakítása és
fenntartása átlagos
Nagyobb elvárások
(házasság, gyereknevelés) problémát (stresszt/
szorongást) jelenthetnek
A bonyolultabb
szerepeknek
(partner, házastárs,
szülő) megfelelni nem tud. Gyermeki
szerepben marad


Nem válaszol
mások érzelmi
kifejezésére

Semmiféle szerepnek megfelelni nem
tud
Tanulási képesség Ismeretek
elsajátítására
átlagos tempóban
képes
Fizikai munkakörbe betanítható Olvasás, írás
számolás alapképességét
elsajátítani képes.
Lassú tempóban
képezhető
Kevéssé képezhető Csak a legalapvetőbb mechanikus mozdulatsorok elsajátítására és végzésére képes
felügyelettel

Viselkedés zavar
Viselkedését az
adott szociális
környezethez
megfelelően alakítja. Feszültségeit verbalizálni képes
Csökkent indulati
fékek, vagy
túlérzékenység.
Viselkedését a
szociális környezet
elvárásainak megfelelően
alakítani nehezére esik
Verbális agresszió,
oktalan
szembenállás,
ellenkezés. Gyakori
feszültség, de ezt
megfogalmazni
kevéssé képes
Feszültségei
visszatérő
dührohamok,
fizikai agresszió
formájában
nyilvánulnak meg,
emiatt gyógyszeres
kezelésre szorul
Magatartás
miatt időszakosan
intézeti
gyógyszeres
kezelésre szorul
Intellektus
IQ
59–100 50–60 35–49 20–34 20 alatt

1.5. táblázat A károsodás megítélésének speciális szempontjai schizofrénia, schizotypiás és paranoid (delusiv) rendellenességek (F.20-F.29), és elmebetegség szintjét elérő hangulatzavarok – affectiv rendellenességek (F.30-F.39) esetében

Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-os értékelése
0–19% 20–39% 40–59% 60–79%

Pszichotikus epizód gyakorisága

Két évnél gyakrabban ismétlődik
Elhúzódó, vagy rövid időn (hónap) belül
jelentkező pszichotikus
tünetek

Perzisztáló pszichotikus tünetek, vagy társuló kognitív zavar
Kezelés (antipszich., antidepr., illetve fázisprofil, th. hatásossága)
Gyógyszeres kezelés után tünetmentes
Gyógyszeres
kezelés után reziduális
tünetek
Folyamatos gyógyszeres
kezelés mellett
időszakos tünetek

Kezeléssel nem befolyásolható
Személyiség struktúra Megtartott Érintett Szétesett
Szocializáció Enyhén károsodott Korrigálható Tartósan károsodott

1.6. táblázat A károsodás megítélésének speciális szempontjai neurotikus (F.40-F.48), viselkedési (F.50-F.59) és személyiség (F.60-F.69) zavarok esetében

Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-os értékelése
0% 1–9% 10–19% 20–39%

Személyiség (fejlődés)

Átlagostól eltérő
Átlagostól eltérő, kezelést igényel,
átmenetileg korrigálható
Struktúra sérült, rögzült
átlagostól eltérő vonások

Maradandóan károsodott
Indulati élet (szabályozása) Alulszabályozott,
de racionálisan
kontrollálni tudja
Gyógyszeresen szabályozható Gyógyszeresen
nem befolyásolható

Hangulat-szorongás

Átmeneti szorongás
Állandósult
szorongás, átmeneti
hangulati zavar
Gyógyszeres
kezelés folyamatosan
szükséges
Gyógyszeres kezelés mellett is szorong, hangulata deprimált
Szocializáció Enyhe
beilleszkedési
nehézség
Beilleszkedése nehézkes, sorozatos
konfliktusok, kezelése szükséges

Permanens normakerülés
Beilleszkedésre képtelen
Intellektus Megtartott Szubnormális
Motiváció Megtartott Hiányzik

2. Neurológiai károsodások értékelése

(Az agyidegek vonatkozásában a károsodás az adott szerv károsodásánál kerül értékelésre.)

2.1. táblázat Idegrendszeri betegségek okozta károsodások megítélésének általános szempontjai (mozgásteljesítmények, funkciók szerint)*

Károsodás Az egészségkárosodás fokozatai és értékelésük
Felső végtag (centrális, periferiás, illetve gyök-, fonat-, idegkárosodás) jelleg mérték
Mindennapi tevékenységében nem korlátozott, de a kéz ujjainak dominans 1–10%
funkciója károsodott subdominans 1–5%
Mindennapi tevékenységében mérsékelten korlátozott, és a kéz ujjainak dominans 11–20%
funkciója károsodott subdominans 6–15%
Felső végtagját használni tudja, de a mindennapi tevékenységben dominans 21–40%
segítséget igényel subdominans 16–30%
Felső végtagját a mindennapi tevékenységben használni nem tudja dominans 41–60%
subdominans 31–50%
Alsó végtag (centrális, periferiás – gyök-, fonat-, idegkárosodás) mérték
A járástávolság csökkent, lépcsőn járás nehezített 1–10%
A járástávolság csökkent, lépcsőn járni nem képes 11–20%
Állásában bizonytalan, járáskor segítséget igényel 21–30%
Felálláshoz segítséget igényel 31–40%
Helyzetváltoztatáshoz segítséget igényel 41–50%
* A táblázat alkalmazandó a G.00-G.12, a G.30-G.31, a G.54-G.63 (fájdalom-szindróma nélkül) a G.70-G.72, a G80-G.83, és a G.90-G.98 kódú betegcsoportokban.
A 8. és 9., valamint k. m. n. jelű kódok esetén a szakmai feltételeknek megfelelő neurológiai és pszichiátriai vizsgálatok és személyes vizsgálat alapján történik a minősítés.

2.2. táblázat Idegrendszeri betegségek okozta károsodások megítélésének általános szempontjai (gyöki tünetek és társuló fájdalom-szindrómák szerint)*

Károsodás típusa ÖEK (%)
Cervicobrachialgiás syndroma
Típusos nyaki, a vállba, karba kisugárzó fájdalom, zsibbadással, a vizsgálatkor tünetmentes állapot 0%
Típusos tünetegyüttes, egyetlen gyök érintettségére utaló, egyoldali érintettség jelei (érzészavar, reflexkiesés) 3–6%
Típusos tünetegyüttes, több gyök érintettségére utaló, egyoldali érintettség jelei (érzészavar, reflexkiesés, izomgyengeség) 7–10%
Típusos tünetegyüttes, több gyök érintettségére utaló, kétoldali ártalom jelei (érzészavar, reflexkiesés, izomgyengeség) 11–15%
Típusos tünetegyüttes, több gyök és a gerincvelő érintettségére utaló, egy- vagy kétoldali ártalom jelei (érzészavar, reflexkiesés, izomgyengeség) 16–21%
Nervus ulnaris** 15–25%
Nervus radialis** 10–20%
Nervus medianus** 20–30%
Plexus brachialis bénulása Max. 45–60%
**Nervus ulnaris, radialis, medianus károsodása alapján együttesen nem haladhatja meg az ÖEK a 60%-ot
Lumboischialgiás tünetegyüttes
Típusos deréktáji, a csípőtájra és alsóvégtagba kisugárzó fájdalom, zsibbadással, a vizsgálatkor tünetmentes állapot 0%
Típusos deréktáji, a csípőtájra és alsóvégtagba kisugárzó, féloldali fájdalom, zsibbadással, a vizsgálatkor egy gyök érintettségének jeleivel (érzészavar, reflexkiesés) 3–6%
Típusos deréktáji, a csípőtájra és alsóvégtagba kisugárzó, féloldali fájdalom, zsibbadással, a vizsgálatkor több gyök érintettségének jeleivel (érzészavar, reflexkiesés, izomgyengeség) 7–10%
Típusos deréktáji, a csípőtájra és alsóvégtagba kisugárzó, kétoldali fájdalom, zsibbadással, a vizsgálatkor több gyök érintettségének jeleivel (érzészavar, reflexkiesés, izomgyengeség), vegetatív zavarral 11–15%
Típusos deréktáji, a csípőtájra és alsóvégtagba kisugárzó, kétoldali fájdalom, zsibbadással, a vizsgálatkor több gyök érintettségének jeleivel (érzészavar, reflexkiesés, izomgyengeség), vegetatív zavarral 16–21%
Nervus femoralis *** Max. 20%
Nervus ischiadicus*** Max. 40%
Nervus peroneus *** Max. 20%
Cauda syndroma vegetatív tünetek nélkül 25%
Cauda syndroma vegetatív tünetekkel 40–60%
Paraplégia 80%
*** Az alsó végtagi perifériás idegkárosodások együttes értéke nem haladhatja meg a 40%-ot.
* Csigolya és porckorong-károsodás esetén a megfelelő értékkel kombinálva.

2.3. táblázat Idegrendszeri betegségek okozta károsodások értékelése (az alvás és ébrenlét zavarainak minősítése G.47)

Károsodás típusának leírása ÖEK (%)
Megfelelő kezelés mellett is csökkent nappali éberség, amely nem zavarja a tevékenységet 1–4%
Megfelelő kezelés mellett is csökkent nappali éberség, amely a nappali tevékenység felügyeletét igényli 5–24%
A csökkent nappali éberség szignifikánsan korlátozza a tevékenységet, a beteg felügyeletet igényel 25–49%
A nappali éberség súlyos csökkenése, a beteg tevékenységre képtelen 50–60%

2.4. táblázat Extrapyramidális és mozgási rendellenességek okozta károsodás értékelésének szempontjai (G.20-G.25)

Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-os értékelése
0–9% 10–29% 30–49% 50–79%
Hoehn-Yahr skála szerint 1. súlyossági fok 2. súlyossági fok 3. súlyossági fok 4. súlyossági fok

Neurológiai tünetek
Enyhe egyoldali tünetek, tremor, jelzett változások a testtartásban, mozgásban Két oldalt érintő tünetek, tremor, a testtartás, járás
érintett
Testmozgások
jelentős meglassulása,
kezdődő egyensúlyzavar
Állni és járni önállóan tud, önellátásban
segítséget igényel

Pszichés tünetek

Nincsenek
Kognitív zavar nincs, neurastheniás tünetek Enyhe kognitív zavar, szocializációja neurasztheniás tünetei miatt nehezített Kognitív zavara
miatt önellátásában
segítséget igényel

2.5. táblázat A központi idegrendszer demyelinizációs betegségei okozta károsodás értékelésének szempontjai (G.35-G.37)*

Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-os értékelése
0–9% 10–29% 30–49% 50–79%
Neurológiai tünetek Átmeneti tünetek, a
vizsgálatkor (is)
tünetmentes
Enyhe maradványtünetek
(agyideg- és végtagtünetek) átmeneti remissiók után
Középsúlyos
maradványtünetek
(korábbiak + autonóm
idegrendszeri tünetek)
Súlyos és irreverzibilis
idegrendszeri tünetek
Pszichés tünetek Nincsenek Enyhe tünetek Középsúlyos tünetek Súlyosan érintett személyiségstruktúra
Protokollnak megfelelő MRI vizsgálat** Fehérállományi gócos elváltozás, aktivitás jelei nélkül Fehérállományi gócos elváltozás, aktivitás jeleivel
+/– cortex érintettsége
* Az immunmoduláns kezelés eredményességét az értékelésnél figyelembe kell venni
** Mágneses Rezonancia vizsgálat

2.6. táblázat Epilepszia, epilepszia-szindrómák (G.40-G.41) okozta károsodás megítélésének szempontjai

Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-os értékelése
0–9% 10–29% 30–49% 50–69%
Rohamok gyakorisága Tartós
rohammentes
időszak
(> 1 év)
Havonta
jelentkező
rohamok
Hetente
jelentkező
rohamok
Gyógyszerrel nem befolyásolható rohamgyakoriság
Kezelés hatásossága Gyógyszeresen
jól befolyásolható
Gyógyszeresen
időszakosan befolyásolható
Gyógyszeresen
nehezen befolyásolható
Gyógyszeresen nem
befolyásolható
(idegsebészeti kezelés)
Pszichés tünetek Nincsenek Időszakosan
indulati
kontrollvesztés,
hangulati zavar
Személyiségstruktúra
érintettsége,
beilleszkedési
zavarral
Szétesett személyiségstruktúra
EEG lelet Interictalisan eltérés nincs, vagy az eltérés nem változik Interictalisan előrehaladó eltérések
Képalkotó modalitások CT*, MRI**, SPECT*** Eltérés lehetséges bármely súlyossági csoportban, így vizsgálandó az elváltozás tünetképző (funkciót károsító) hatása
* Computer Tomográfiás vizsgálat
** Mágneses Rezonancia vizsgálat
*** Pozitron, izotópos, emissziós computer tomográfiás vizsgálat

2.7. táblázat Migrain okozta károsodás megítélésének szempontjai (G.43)*

Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-os értékelése
0% 1–3% 4–6% 7–10%
Rohamok gyakorisága Tartós rohammentes,
vagy havonkénti roham
Havonta többször
jelentkező rohamok
Hetente
jelentkező rohamok
Halmozott rohamok
Interictalis panaszok Panaszmentes Másodlagos pszichés panaszok
Szociális funkció Nem károsodott Enyhén károsodott Súlyosan károsodott

A kezelés hatékonysága
A roham kialakulása
könnyen megelőzhető
Tartós gyógyszerszedés
mellett panaszmentes
Tartós gyógyszeres
kezelés mellett eseti kezelés is szükséges

Eredménytelen kezelés
EEG** eltérés Lehetséges Van
* Pszichés eltérések esetén a megfelelő százalékkal kombinálandó
** Electro Encefalográfiás vizsgálat

2.8. táblázat A cerebrovascularis megbetegedések okozta károsodás megítélésének szempontjai (G.46, I.61, I.63, I.65, I.66)

Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-os értékelése
0–9% 10–29% 30–39% 40–59% 60–79%

Neurológiai tünetek

Tünetmentes állapot
Subdominans
végtag enyhe, vagy közepes bénulása
Dominans végtag
enyhe, vagy közepes bénulása
Dominans végtag enyhe, vagy közepes bénulása
vegetatív zavarral

Súlyos bénulás (plegia) tünetei
Beszédzavar Nincs Beszédzavar jelentkezésekor a minősítés egy kategóriával súlyosabbnak ítélendő
Pszichés tünetek Enyhe kognitív/hangulati zavar, átmeneti pszichotikus zavar Lebenyfunkció érintett Diffúz corticalis érintettség
Képalkotó
vizsgálatok
CT*, MRI**
Nem tünetképző
fehérállományi
eltérés
Tünetképző fehérállományi eltérés Fehérállományi és corticalis ártalmak (progresszió)
* Computer Tomográfiás vizsgálat
** Mágneses Rezonancia vizsgálat

2.9. táblázat Organikus megalapozottságú fájdalom-szindrómák minősítése (G.50.0, G.51.1, G.52.1, M.47.9, M.79.2, M.50-M.54, G.54.6, G.56.4, G.57.1, G.57.8, G.58, G.62)

Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-os értékelése
0–4% 5–9% 10–20%
Klinikai tünetek (fájdalom) Anatómiai struktúrához köthető, lokalizált, időszakos,
provokálható
Anatómiai struktúrához
köthető, lokalizált, de állandósult
Anatómiai struktúrához
köthető, kiterjedt és állandó
Életvitel, szocializáció Nem gátolt Tartós kezelés mellett sem panaszmentes Nem befolyásolható állandó fájdalom
Kezelés hatékonysága A fájdalom gyorsan és jól szüntethető Tartós kezelés szükséges az időszakos fáj-
dalommentességhez
Tartós kezelés mellett is állandó fájdalom
Pszichés tünetek Nincsenek Fájdalomhoz köthető
hangulati- és/vagy szorongás-
zavar
Fájdalomtól független, a személyiség-struktúrát érintő pszichés zavar

2.10. táblázat Az egészségkárosodás értékelése a nervus faciális károsodását okozó betegségekben

Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-os értékelése
0–10% 11–20% 21–30%

Tünetek

Az ideg motoros funkcióinak gyengesége
Az ideg motoros funkcióinak
egyoldali súlyos hiánya, szem
zárásának zavara, szemszárazság, vagy fokozott könnyezés (ganglion geniculi alatti rész károsodása), mimika hiánya, szájzug lefelé lóg, csücsörítés elmarad, fokozott zajérzékenység, étkezési zavar,
ízérzés hiánya a nyelv elülső 2/3-ad részén, nyálelválasztási zavar (chorda tympani feletti károsodás)
Az ideg motoros funkcióinak kétoldali teljes hiánya, szem zárásának zavara, fokozott könnyezés, mimika teljes hiánya, szájzárás, étkezés súlyos zavara, fokozott zajérzékenység, ízérzés hiánya a nyelv elülső 2/3-ad részén, nyálelválasztási zavar
Károsodás mértéke Incomplett sérülés, az ideg ingerelhetősége rövid (1 ms) időtartamú elektromos impulzussal megtartott Komplett egyoldali károsodás Komplett kétoldali károsodás


Kiváltó okok
Vírus, allergia, idült cholesteatomás
középfülgyulladás,
parotis környéki
sérülések
A nervus faciális neurinomája,
parotis, processus mastoideus
környéki tumorok, ganglion geniculi herpes zostere, custicus neurinoma
Kétoldali nervus faciális
neurinomája, parotis, processus mastoideus környéki tumorok, ganglion geniculi herpes zostere, acusticus neurinoma

3. Mozgásszervi károsodások értékelése

3.1. táblázat A rheumatoid arthritis értékelése*

Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-os értékelése
0–10% 11–30% 31–49% 50–80%
Kórtörténet
Steinbrocker stádium
Radiológiai destrukció még nincs (I.) Radiológiai destrukció
enyhe, ízületi deformitás nincs, de mozgáskorlátozottság áll fenn, izomatrophia már van, extraarticularis
lágyrészelváltozások
(II.)
Kifejezett radiológiai
destrukció, kifejezett
ízületi deformitások,
kiterjedt izomatrophia,
extraarticularis
lágyrészelváltozások
(II–III.)

Korábbiak + ankylosis
Aktivitás mértéke
DAS284v**
0–2,6 2,61–3,6 3,61–5 5,1–
Gyógykezelés Nem szed gyógyszert rendszeresen NSAID***,
analgetikum
NSAID + szteroid Bázisterápiás szer + szteroid
* Az értékelésnél az ACR/EULAR kritériumok teljesülése szükséges. Értékelési feltételek:
– anamnézis (panaszok fennállása legalább 6 hét)
– fizikális vizsgálat (klinikailag érintett ízületek)
– laboratóriumi eredmények (We (süllyedés), CRP (C Reaktív Protein), rheuma faktor, anti-CCP titer)
** DAS284v: fizikális vizsgálat (duzzadt, illetve nyomásérzékeny ízületek száma, We vagy CRP, beteg véleménye 10
fokozatú skálán), értéke 0,1–9,8 között
Biológiai terápia eredményességét az értékelésnél figyelembe kell venni
*** Nem szteroid típusú gyulladáscsökkentők

3.2. táblázat A spondylitis ankylopoetica értékelése*

Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-os értékelése**
0–9% 10–29% 30–49% 50–79%
Kórtörténet
Ott stádium
Nincs elcsontosodás (0.)
Egy gerincrégió
elcsontosodása
(I–II.)**

Két gerincrégió
elcsontosodása
(II.)**
Jelentős ízületi
mozgáskorlátozottság
is van a gerinc elcsontosodása mellett
(III–IV.)

Gyógykezelés
Nem szed gyógyszert/optimális kezelés eredményes Időszakosan szed gyógyszert/optimális kezelés eredményes
Tartós NSAID
Tartós bázisterápia, NSAID
* Az értékelésnél a betegség ASAS vagy a módosított New York klasszifikációs kritériumai teljesülnek. Értékelési feltételek:
– anamnézis (egyéb betegségek, családi anamnézis, gyulladásos gerincfájdalom)
– laboratórium (HLA B27, We, CRP) – szükség esetén
– fizikális vizsgálat (gerincmozgás)
– képalkotó (MR – szükség esetén, vagy hagyományos rtg)
** Aktivitásra utaló laboratóriumi leletek esetén egy fokozattal súlyosabb ÖEK állapítandó meg
Megjegyzés: Az egyes kategóriákon a gerinc elcsontosodott ízületeinek, csigolyáinak száma, illetve a gerinc mozgásainak
mértéke alapján kell differenciálni (l. az egyes gerincrégiók károsodását értékelő táblázatokat)
Biológiai terápia eredményességét az értékelésnél figyelembe kell venni

3.3. táblázat A vállöv flexios és extensios mozgásainak értékelése*

(Normál mozgástartomány a sagittalis síkban 0/180° flexio és 0/40° extensio.)

Flexio Extensio
Meglevő/kivihető mozgástartomány ÖEK % Meglevő/kivihető mozgástartomány ÖEK %
0–20 15 0–10 3
0–40 12–14 0–20 2
0–60 10–11 0–30 1
0–80 7–9
0–90 5–6
* 0–90 fokig kivihető flexio mellett további flexios elmaradás maximum 5% ÖEK-t jelent

3.4. táblázat A vállöv abductios és adductios mozgásainak értékelése*

(Normál mozgástartomány a frontalis síkban 0/180° abductio és 0/50° adductio.)

Abductio Adductio
Megmaradt/kivihető mozgástartomány ÖEK % Kivihető mozgástartomány ÖEK %
0–20 7 0–10 2
0–40 6 0–20 1
0–60 5 0–30 0
0–80 4
0–90 3
* 0–90 fokig kivihető abdukció esetén a további elmaradás miatt maximum 3% ÖEK véleményezhető

3.5. táblázat A vállöv be- és kifelé történő rotatios mozgásainak értékelése

(Normál mozgástartomány befelé forgatás 0/90°, kifelé forgatás 0/90° (mérés 90°-ban hajlított könyök mellett), illetve befelé forgatás 70° adducált vállal mérve. 0° = a sagittalis síkban előre mutató alkar.)

Berotatios Kirotatios
Mozgástartomány ÖEK % Mozgástartomány ÖEK %
40 foknál kisebb 3 40 foknál kevesebb 3
0–40 2 0–40 2
0–60 1 0–60 1
0–80 0 0–80, 90 0
A 3.3–3.5. táblázatok értékelésénél a váll megtekintése fontos: vállizmok atrophiája néhány hét tartós károsodás után már objektíven megfigyelhető!

3.6. táblázat A könyökízület flexios mozgásának értékelése

(Normál mozgástartomány 0/140° (extensio a könyökben nem lehetséges, fiataloknál és nőknél esetleg 10° extensio lehet, ami élettani jelenség és egyedi sajátosság). A mindennapi tevékenységhez „hasznos” mozgástartomány 40–100° közötti!)

Flexio
Kivihető mozgástartomány ÖEK %
0–20* 30
0–40 25
0–60 15
0–80 5
0–100 2
0–120 felett érdemi károsodás nem véleményezhető
* Gyakorlatilag merev, nyújtott helyzetű könyökízületet jelent

3.7. táblázat A könyökízület extensios elmaradásának értékelése

Extensios deficit
ÖEK %
0–10/flexio 10°-tól indul 0
11–25/flexio 1 l–25°-tól indul 1–5
26–40/flexio 26–40°-tól indul 6–9
41–60/flexio 41–60°-tól indul 10–15
61–90/flexio 61–90°-tól indul 16–19
90 fok feletti extensios elmaradás 20% ÖEK-t jelent

3.8. táblázat A könyökízület pronatios és supinatios mozgásainak értékelése

(Normál mozgástartomány: pronatio 0/90°, supinatio 0/80° (0° = a sagittalis síkban előrenyújtott alkar, függőleges tenyéri sík).)

Pronatio Supinatio
Kivihető mozgástartomány ÖEK % Kivihető mozgástartomány ÖEK %
0–60, vagy felette 0 0–50 fok vagy több 0
0–50 2–3 0–40 2–3
40 foknál kevesebb 4 30 foknál kevesebb 4
90 fokos kontraktúrában rögzült könyök esetén 30% ÖEK állapítható meg – funkcionális helyzet

3.9. táblázat A csuklóízület flexios és extensios mozgásainak értékelése

(Normál mozgástartomány: flexio (=palmarflexio): 0/60°, extensio (=dorsalextensio): 0/60°.)

Palmarflexio Dorsalextensio
Meglevő mozgástartomány ÖEK % Meglevő mozgástartomány ÖEK %
0–10 6 0–10 6
0–20 5 0–20 5
0–30 4 0–30 4
0–40 3 0–40 3
0–50 2 0–50 2

3.10. táblázat A csuklóízület radial- és ulnarductios mozgásainak értékelése

(Normál mozgástartomány: radialductio 0/20°, ulnarductio 0/30° (nyújtott csukló mellett mérve).)

Radialductio Ulnarductio
Meglevő mozgástartomány ÖEK % Meglevő mozgástartomány ÖEK %
0 2 0 2
10–20 1 10–20 1
Funkcionális helyzetben elmerevített csukló 16% ÖEK-t jelent

3.11. táblázat Az ujjak értékrendje*

1. Hüvelykujj
2. Mutatóujj
3. Középsőujj
4. Kisujj
5. Gyűrűsujj
* Az első 3 ujj a kéz fogókészségében, a kisujj a kéz megtámasztásában játszik szerepet.

3.12. táblázat A hosszú ujjak flexios mozgásainak értékelése*

II.–III. ujj IV.–V. ujj
UTB (cm) ÖEK % ÖEK %
0 0 0
1 1 1
2–4 2 1
5–6 3 2
6< 4 2
*Az ujjvégek és a distalis tenyéri bezárás közti cm-ben mért távolságával (UTB) mérésével.
Az érintett ujj vagy ujjak kontraktúrás ízületét fokokban is meg lehet adni.
Normál mozgástartomány MP ízületben 0/90–95°, PIP ízületben 0/110°, DIP ízületben 0/70°. A gyakori egyéni variációk miatt a mérést az ép kézen is el kell végezni.

3.13. táblázat A hüvelykujj abductios és oppositios mozgásainak értékelése

(A mozgás a nyeregízületben történik, a normál mozgástartomány 0/70–80°. Az oppositio az egyes ujjakkal történő csúcsfogással értékelhető. A hüvelykujj MP ízülete mozgásainak nagy az egyéni variációja. A két oldal összehasonlítása lényeges! Emiatt az értékelés változhat. Alaphelyzetben a hüvelykujj kinyújtott helyzetű, a mutatóujjhoz képest 40 fokos szöget zár be. Ebből a helyzetből 20 fok távolítás még lehetséges.)

Adductio Oppositio
Kivihető mozgás ÖEK % Kontraktúra foka ÖEK %
0–20 2 Kisujjal 0
21–30 1 Gyűrűsujjal 1–2
Középsőujjal 2–3
Mutatóujjal 4
Egyikkel sem 5

3.14. táblázat A hüvelykujj interphalangealis (IP) ízülete mozgásainak értékelése

(Normál mozgástartomány: flexio 0/90°, extensio 0/30° (= hyperextensio). A két oldal összehasonlítása lényeges! Ennek fényében az értékelés változhat.)

Flexio Extensio
Kontraktúra foka ÖEK % Kontraktúra foka ÖEK %
0–20 0 0–10 0
21–30 0 11–20 1
31–50 1 21–25 2
51–60 2 26–30 2
61–80 2
A 3.9–3.14. táblázat szerinti értékeléseknél figyelembe veendő, hogy
– a kéz a felsővégtagi funkció 90%-a (ÖEK 52%),
– a hüvelykujj károsodásának értékelésénél a részértékek összege (mozgás és érzéskiesés) nem haladhatja meg a 22%-ot,
– több ízületre kiterjedő érzéskiesés, izomsorvadás, mozgáskorlátozottság vagy ankylosis esetén az egyes értékek arányosítva összeadandóak úgy, hogy az összérték a felső végtagi károsodás esetén 100%, ÖEK esetén a 60%-ot nem haladhatja meg.

3.15. táblázat Felső végtag amputáció okozta egészségkárosodás

Amputáció magassága Össz-szervezeti egészségkárosodás %
Váll desarticulatio 60%
Felkar (deltaizom tapadásától proximálisan) 60%
Kar (deltaizom tapadásától a biceps ín tapadásának magasságáig) 56%
Alkar (biceps ín tapadásának magasságától csukló feletti magasságáig) 54%
Csukló magasságban 52%
Metacarpusok magasságában a hüvelykujj elvesztésével 52%
Metacarpus distalis magasságában a hüvelykujj megtartásával 36%

3.16. táblázat Kéz amputáció okozta egészségkárosodás (szervezeti egészségkárosodás mértéke százalékosan, a százalékok numerikusan összeadhatók)

Amputáció magassága:
MCP* PIP** DIP***
ÖEK ÖEK ÖEK
Hüvelykujj 22% 11%
Mutatóujj
Középső ujj
10% 5% 2%
Gyűrűsujj
Kisujj
5% 2% 1%
A 3.15–3.16. táblázat szerinti értékeléseknél figyelembe veendő, hogy
– az ujjak palmaris felszínének érzéskiesése az amputációs érték 50%-ának felel meg, részleges érzéskiesés esetén megfelelően arányosítva,
– az összes ujj elvesztése 22+10+10+5+5=52 ÖEK-t jelent,
– az izom, ín, szalagkárosodások habituális ízületi ficam és a tengelyeltérésekből adódó károsodásokat a megmaradt funkció alapján értékeljük.
*Metakarpophalangeális ízület
**Proximális interphalanageális ízület
***Disztális interphalanageális ízület

3.17. táblázat Meghatározott csontok vagy ízületek arthroplasztikájához kapcsolódó felső végtagi károsodások

Felső végtagi károsodás %-a
Az arthroplasztika helye Rezekciós arthroplasztika Implantációs arthroplasztika
ÖEK% ÖEK%
Váll 18 18
Könyök 21 21
Radius fej 6 6
Csukló 18 18
Hüvelykujj CMP 8 8
MP* 1 1
IP** 1 1
II–III. ujj MP 5 5
PIP 4 4
DIP 2 2
IV–V. ujj MP 2 2
PIP 2 2
DIP 1 1
Felső végtagi arthroplasztikát követően az egészségkárosodás mértékét elsősorban az elért funkcionális állapot (mozgásterjedelem) alapján kell megítélni.
* Metacarpofalangelális ízület
** Interfalangeális ízület

3.18. táblázat A medence törés és ficam utáni maradványállapot értékelése (ÖEK %)

Medence Acetabulum
Osztály Peremtörések,
stabil törések
symphyseolysis
Rotatioban instabil törések Rotatioban és
verticalisan
instabil törések
Acetabulum peremtörések Pillértörések
(elülső, hátsó,
kombinált)
Elmozdulás nélküli
peremtörés
maradványtünetek-
kel, deformitás,
csípőficam nélkül,
vagy operált törés
maradványtünetek
nélkül
0 0
Csípőízületi
mozgásbeszűkülés-
sel járó törés
1–3 1–3
Kongruens ízületi
felszínek, konzervatív
kezelés, minimális
maradványtünetek
4–6 4–6
Elmozdult törés,
ízületi inkongruenciával,
műtéttel kezelve,
esetleg csípő reluxatio, maradvány-
tünetekkel
7–11 7–11
Műtéttel kezelt
pillértörés (esetleg
kombinált törés),
maradvány-
tünetekkel,
vagy műtéti
szövődményekkel,
vagy coxarthrosissal
12–16 12–16
Megjegyzés: Törés utáni állapot esetén a kialakult maradványállapot értékelendő és kombinálandó a fenti értékekkel

3.19. táblázat A csípőízület hajlított térddel végzett mozgásainak értékelése

[A csípőízület az alsó végtag funkciójának 75%-át képviseli (ÖEK 30%)]

Flexiós-extensios mozgáskorlátozottság
Mozgásbeszűkülés fokokban ÖEK %
0–10 0–1
11–30 1–2
31–50 3–4
51–70 5–6
71–120 6–7
Abductios mozgáskorlátozottság
Mozgásbeszűkülés fokokban ÖEK %
0–10 0–1
11–20 1–2
21–30 2
31–40 2–3
Adductios mozgáskorlátozottság
Mozgásbeszűkülés fokokban ÖEK %
0–10 0–1
11–20 2
21–30 2
Kirotációs mozgáskorlátozottság
Mozgásbeszűkülés fokokban ÖEK %
0–10 0–1
11–20 2
21–30 2
31–40 3
Berotációs mozgáskorlátozottság
Mozgásbeszűkülés fokokban ÖEK %
0–10 0–1
11–20 2
21–30 2

3.20. táblázat Végtag hosszkülönbség EK értékelése*

Végtagrövidülés (cm) BEK
<2 0
2–3 2–3
4–5 4–7
5< 8
* Abszolút rövidülés (spina iliaca ant. sup.-belboka távolság).
TEP (Teljes Endo Protézis beültetés) néha 1–2 cm hosszabbodással is járhat
(műtéttechnikai hiba is lehet), amire 1–2% EK adható

3.21. táblázat A térd flexios mozgásának értékelése

(Normál mozgástartomány 0/120°. A normál járáshoz a térd teljes kinyújtása szükséges.)

Mozgásbeszűkülés foka ÖEK %
0–10 0–5
11–20 6–10
21–40 11–15
41–60 16–20
61–120 21–25

3.22. táblázat Az alsó végtagi izomzat atrophiája okozta károsodás*

Körfogat differencia** Károsodás mértéke Össz-szervezeti egészségkárosodás %
**A comb körfogata 10 cm-rel a patella felett, a térd extenziója és ellazult izomzata mellett mérendő
0–0,9 Nincs 0
1–1,9 Enyhe 1–2
2–2,9 Közepes 3–4
3+ Súlyos 5
** A lábszárnál az egészséges oldal maximális körfogatát kell a sérült oldal azonos magasságával összevetni
0–0,9 Nincs 0
1–1,9 Enyhe 1–2
2–2,9 Közepes 3–4
3+ Súlyos 5
* Ízületi mozgáskorlátozottság esetén annak az értékei az irányadóak

3.23. táblázat A felső ugróízület mozgáskárosodásának értékelése (%)

Plantarflexios mozgáskorlátozottság
Mozgásbeszűkülés fokokban ÖEK %
0–20 0–1
21–30 2
31–40 3
41–60 4
Dorsalextensios mozgáskorlátozottság
Mozgásbeszűkülés fokokban ÖEK %
0–10 0–1
11–20 1–2

3.24. táblázat Az alsó ugróízület pro- és supinatios (ab- és adductios, eversios és inversios) mozgáskárosodásának értékelése (%)

Pronatios mozgáskorlátozottság
Mozgásbeszűkülés fokokban ÖEK %
0–15 0
16 és 16 < 1
Supinatios mozgáskorlátozottság
Mozgásbeszűkülés fokokban ÖEK %
0–15 0
16 és 16 < 1

3.25. táblázat A lábujj károsodásai*

A károsodás fajtája Az össz-szervezeti egészségkárosodás %
Enyhe: 1% Közepes és súlyos: 2%
Öregujj
MTP** extenzió 15°–30° <15°
IP flexio <20°
Kisujjak
MTP extenzió <20°
* Kettő vagy több kisebb ujj károsodása okozta maximális ÖEK az egyik lábfejen 2%
** Metatarzo Phalengeális ízület

3.26. táblázat Az alsó végtag különböző szintjén végzett amputációhoz társuló károsodások értékelése

Amputáció magassága Össz-szervezeti egészségkárosodás
Hemipelvectómia 50%
Csípő kiízesítés 40%
Comb proximális harmada 40%
Combközép 36%
Comb distális harmada 32%
Térd exarticulatio 32%
Lábszár középső és felső harmad 28%
Lábszár középső és alsó harmad 26%
Tarsometatarsalis 16%
Összes ujj elvesztése transmetatarsalisan 9%
Öregujj az MTP ízületben 2%
Kisebb ujjak az MTP ízületben 1%

3.27. Ízületi merevség (ankylosis)

Csípőízület merevítés A csípő elmerevítésének optimális helyzete 25–40° közti hajlításban, 0° rotatioban, max. 10° abdukcioban van. Ez a helyzet 20% ÖEK-t tükröz.
Térd merevítés A térd optimális ankylotikus helyzete 10–25° hajlításban és a combcsonthoz viszonyítva 10° valgus helyzetben van. Az optimális helyzetben ankylotizált térd, 27% ÖEK-t képvisel.
Boka A boka optimális helyzetű elmerevítés neutralis 0° helyzetben (varus-valgus nélkül). Ebben a helyzetben, vagyis 4% ÖEK-t képvisel.

3.28. táblázat Az alsó végtag károsodásainak kórisme, illetve maradványtünetek alapján történő értékelése

Kórisme BEK
Csípőprotézis Jó eredményű 10%
Kielégítő (közepes) eredményű 20%
Rossz eredmény 30%
Girdlestone állapot 20%
Térd a) patella instabilitás 3%
b) patellatörés nem dislocalt, gyógyult 3%
c) dislocalt, rossz gyógyulás 7%
d) hemipatellectomia 3%
e) total patellectomia 9%
meniscus részleges resectio 4%
meniscus total exstirpatio 9%
Szalagszakadás 1+ instabilitás 1–5%
2+ 6–10%
3+ 11–19%
Kombinált szalagelégtelenség 20–40%
Térdprotézis Jó eredményű 10%
Közepes eredményű 20%
Rossz eredményű 30%
Lábtő a) lábtő deformitás
enyhe 2%
mérsékelt 4%
súlyos 6%
igen súlyos (merev felső és alsó ugróízület) 8%
b) talus nekrózis
enyhe: 3%
súlyos 6%
Megjegyzés: Több végtagra kiterjedő károsodás esetén az egyes végtagok össz-szervezeti egészségkárosodását kombináljuk.

3.29. táblázat Az össz-szervezeti egészségkárosodás fokozatai értékelés „nyaki porckorong károsodás” betegcsoportban

Az össz-szervezeti egészségkárosodás mértéke
0 2–6% 7–14% 15–22% 23–30%
Radiológiai lelet szerinti porckorong károsodás Nyaki
porckorong
károsodás
annak
előzményi
adatai nélkül
(melléklelet)
Egyetlen porckorong károsodására utaló panaszok a kórelőzmény alapján, de nincs tünet vagy panasz a vizsgálatkor Egy vagy több magasságban igazolt porckorong károsodás tünettel vagy panasszal, a vizsgálatkor mozgáskorlátozottsággal
Társuló spondylosis Jelenléte önmagában 2–4%-kal növelheti a mértéket
Társuló instabilitás Jelenléte önmagában 6–8%-kal növelheti a mértéket
Idegrendszeri kórjel (gyöki v. gerincvelői ártalom) Lásd az idegrendszeri ártalom minősítésénél
Műtéti beavatkozás Tünet- és panaszmentes állapot a vizsgálatkor A műtéti beavatkozás függvényében, az operált porckorongoknak, a beavatkozásoknak a számától (+ 2%) és az eredményességétől (+ 2–4%) függően eltérő a minősítés, hiszen cage alkalmazása vagy hiánya, a kiegészítő stabilizálás szükségessége,
a mellső vagy hátsó beavatkozás típusa jelentősen befolyásolja a megítélhető károsodás mértékét, így rendszerint egyedileg ítélendő meg az ártalom fokozata

3.30. táblázat Az össz-szervezeti egészségkárosodás fokozatai értékelés „nyaki spondylosis, spinalis stenosis” betegcsoportban*

Az össz-szervezeti egészségkárosodás mértéke
0 2–6% 7–14% 15–22% 23–30%
Spondylosisos elváltozások radiológiai jelei Discrét spondylosisos jelek egy vagy több
magasságban előzetes tünet vagy panasz nélkül
Discrét spondylosisos jelek egy vagy több magasságban korábbi átmeneti tünetekkel, amelyek megszűntek a vizsgálat idejére Spondylosisos jelek egy vagy több magasságban mozgáskorlátozottsággal, visszatérő tünetekkel és/v. panaszokkal
Spondylosisos elváltozások okozta (elsődleges vagy másodlagos) gerinccsatorna-szűkülettel radiológiai jelei Elsődleges vagy másodlagos gerinccsatorna-szűkület előzetes tünet vagy panasz nélkül Elsődleges vagy
másodlagos gerinccsatorna-szűkület korábbi tünetek vagy panaszok mellett, amelyek a vizsgálat idejére megszűntek
Elsődleges vagy másodlagos
gerinccsatorna-szűkület a vizsgálatkor is fennálló mozgáskorlátozottsággal és ideg-rendszeri érintettség jeleivel (lásd alább)
Társuló instabilitás Jelenléte önmagában 2–4%-kal növelheti az ártalom súlyosságának mértéket
Idegrendszeri kórjel (gyöki v. gerincvelői ártalom) Lásd az idegrendszeri ártalom
minősítésénél (radiculo-, illetve
myelopathia)
Műtéti beavatkozás A beavatkozás típusától (mellső vagy hátsó decompressio), a szükséges stabilizálástól függően akár +10%-ig
*A nyaki spondylosis a korral együtt haladóan (is) jelentkező, a porckorongok és kisízületek fokozatos elhasználódásra utaló elváltozásai, amelyek 40 éves kor felett 30–35%-ban, 50 év felett 60–75%-ban (férfiaknál gyakrabban), 60 év felett > 80% gyakorisággal fordulnak elő.
Nem szabad arról sem megfeledkezni azonban, hogy a spondylosisos elváltozásoknak csak harmada tünetokozó, az esetek 2/3-ában az elváltozás néma.

3.31. táblázat Az össz-szervezeti egészségkárosodás fokozatai értékelés „háti porckorong károsodás” betegcsoportban

Az össz-szervezeti egészségkárosodás mértéke
0 2–6% 7–14% 15–22% 23–30%
Radiológiai lelet szerinti porckorong károsodás Háti porckorong
károsodás
annak előzményi
adatai nélkül
(melléklelet)
Egyetlen porckorong károsodására utaló panaszok a kórelőzmény alapján, de a vizsgálatkor nincs tünet vagy panasz Egy vagy több magasságban igazolt porckorong károsodás tünettel vagy panasszal a kórelőzményben és a vizsgálatkor mozgáskorlátozottsággal
Társuló
spondylosis,
instabilitás
Irreleváns elváltozások minthogy a korongsérvek ún. kemény discusok és az instabilitást a mellkas és bordák jelentősen korlátozzák
Idegrendszeri kórjel (gyöki v. gerincvelői ártalom) Lásd az idegrendszeri ártalom minősítésénél (radiculo-, illetve myelopathia)
Műtéti beavatkozás A beavatkozás típusától (korong-eltávolítás, decompressio), a szükséges stabilizálás eredményességétől függően + 4–5%

3.32. táblázat Az össz-szervezeti egészségkárosodás fokozatai értékelés „háti spondylosis, társuló stenosis” betegcsoportban

Az össz-szervezeti egészségkárosodás mértéke
0 2–6% 7–14% 15–22% 23–30%
Spondylosisos elváltozások radiológiai jelei Discrét spondylosisos jelek egy vagy több magasságban előzetes tünet vagy panasz nélkül, vagy átmeneti tünetekkel Spondylosisos jelek egy vagy több magasságban mozgáskorlátozottsággal, visszatérő tünetekkel és/v. panaszokkal
Idegrendszeri kórjel (gyöki v. gerincvelői ártalom)
Lásd az idegrendszeri ártalom minősítésénél (radiculo-, illetve myelopathia)
Műtéti beavatkozás A beavatkozás típusától (decompressio), a szükséges stabilizálás eredményességétől függően + 4–5%

3.33. táblázat Az össz-szervezeti egészségkárosodás fokozatai értékelés „ágyéki porckorong károsodás” betegcsoportban

Az össz-szervezeti egészségkárosodás mértéke
0 2–6% 7–14% 15–22% 23–30%
Radiológiai lelet szerinti porckorong károsodás Ágyéki porckorong
károsodás annak
előzményi adatai nélkül (melléklelet)
Egyetlen porckorong károsodására utaló panaszok a kórelőzmény alapján, de nincs tünet vagy panasz a vizsgálatkor Egy vagy több magasságban igazolt porckorong károsodás tünettel vagy panasszal, a vizsgálatkor mozgáskorlátozott-
sággal
Társuló spondylosis Jelenléte önmagában 2–4%-kal növelheti a károsodás mértékét
Társuló instabilitás Jelenléte önmagában 6–8%-kal növelheti a károsodás mértékét
Idegrendszeri kórjel (gyöki v. gerincvelői ártalom)
Lásd az idegrendszeri ártalom minősítésénél
Műtéti beavatkozás Tünet- és panaszmentes állapot a vizsgálatkor A műtéti beavatkozás függvényében, az operált porckorongoknak, a beavatkozásoknak a számától (+ 2%) és az eredményességétől (+ 2–4%) függően eltérő a minősítés, hiszen cage alkalmazása vagy hiánya, a kiegészítő stabilizálás
szükségessége, a mellső vagy hátsó beavatkozás típusa jelentősen befolyásolja a megítélhető károsodás mértékét, így rendszerint egyedileg ítélendő meg az ártalom fokozata ez utóbbi szempontok ismeretében

3.34. táblázat Az össz-szervezeti egészségkárosodás fokozatai értékelés „ágyéki spondylosis, társuló stenosis” betegcsoportban

Az össz-szervezeti egészségkárosodás mértéke
0 2–6% 7–14% 15–22% 23–30%
Spondylosisos elváltozások radiológiai jelei Spondylosisos jelek egy vagy több síkban, előzetes tünet vagy panasz nélkül, vagy átmeneti tünetekkel, háti fájdalommal Spondylosisos jelek egy vagy több magasságban mozgáskorlátozottsággal, visszatérő tünetekkel és/v. panaszokkal
Társuló instabilitás Jelenléte önmagában 6–8%-kal növelheti a károsodás mértékét
Idegrendszeri kórjel (gyöki v. gerincvelői, cauda ártalom) Lásd az idegrendszeri ártalom minősítésénél (gyöki irritációtól egészen a cauda/conus ártalomig)
Műtéti beavatkozás A műtéti beavatkozás függvényében, az operált magasságoknak, a
beavatkozásoknak a számától (+ 2%) és az eredményességétől függően eltérő a minősítése, a kiegészítő stabilizálás szükségessége jelentősen befolyásolja a megítélhető károsodás mértékét (+ 8–10% többlet), így rendszerint egyedileg határozandó meg az ártalom fokozata e szempontok számba vétele alapján

3.35. táblázat Az össz-szervezeti egészségkárosodás fokozatai értékelés „ágyéki spondylolisthesis” betegcsoportban

Az össz-szervezeti egészségkárosodás mértéke
0 2–6% 7–14% 15–22% 23–30%
Spondylolysthes is radiológiai jelei Enyhe mértékű elcsúszás (akár spondylosisos eredettel) tünet vagy panasz nélkül, vagy átmeneti tünetekkel, háti fájdalommal I. és II. fokú spondylolysthesis mozgáskorlátozottsággal, visszatérő tünetekkel és/v. panaszokkal, fájdalommal III. és IV. fokú
spondylolysthesis
mozgáskorlátozottsággal, visszatérő
tünetekkel és/v.
panaszokkal,
fájdalommal
Társuló instabilitás Jelenléte önmagában 5–8%-kal növelheti a karosodás mértékét
Idegrendszeri kórjel (gyöki v. gerincvelői, cauda ártalom)
Lásd az idegrendszeri ártalom minősítésénél (gyöki irritációtól egészen a cauda/conus ártalomig)
Műtéti beavatkozás A műtéti beavatkozás függvényében, az operált magasságoknak, a beavatkozásoknak a számától (+ 2%) és az eredményességétől függően eltérő a minősítése, a kiegészítő stabilizálás szükségessége jelentősen befolyásolja a megítélhető károsodás mértékét
(+ 8–12% többlet), így rendszerint egyedileg határozandó meg az ártalom fokozata e szempontok számba vétele alapján

4. Légzőszervi károsodások értékelése

4.1. táblázat A tüdőfunkció-károsodás (egészségkárosodás) %-os értékelése

Az össz-szervezeti egészségkárosodás mértéke
0–9% 10–19% 20–39% 40–59% 60–79%
A károsodás foka 1. Jelentéktelen 2. Enyhe 3. Középsúlyos 4. Súlyos 5. Igen súlyos
FEV1**>70%
VC***>80% PaO2>k. é.
FEV1 60–70%
VC 70–80%
PaO2>k. é.
–5 Hgmm
FEV1 50–59%
VC 50–70%
PaO2k. é.
–5–10 Hgmm
FEV1 30–50% VC<50%
PaO2<k. é.
–10 Hgmm vagy PaO2<60 Hgmm (<8kPa)
PaCO2>60 Hgmm FVC<50%
FEV1 <30% VC<50%
PaO2<k. é.
–10 Hgmm vagy
PaO2<60 Hgmm (<8kPa)
PaCO2>60 Hgmm COPD IV.
A károsodás PaCO2<45 Hgmm FVC>80% FEV1/FVC>80% COPD**** 0 PaCO2 45–60 Hgmm
FVC 60–79% FEV1/FVC 60–79% COPD I.
PaCO2
50–60 Hgmm
FVC 50–59% FEV1/FVC 40–59%
FEV1/FVC<40% Koch pozitív TBC* Pulmonális hypertonia III. Asthma IV–V. st. Légzési
COPD II. és/vagy Pulmonális hypertonia I. COPD III. és/vagy Pulmonális hypertonia II–III. elégtelenség
* Koch pozitív tüdőtuberculosis esetén az össz-szervezeti egészségkárosodás a fertőzés tartama alatt 51–80%, majd a gyógyulás folyamatától függően változik. Az extrapulmonális TBC esetén a károsodásoknak megfelelő táblázat szerint egyéb értékelésre kerül
sor. Daganatok a kemo és/vagy sugárkezelés alatt, recidiva és metastasis esetén és utána 1 évig az adott értékelési érték legalább 80%, ezután 2–3 évig 51–79%, majd 3 év után a residuális tünetek alapján.
** Kilégzési Vitáikapacitás
*** Vitáikapacitás
**** Krónikus Obstruktív tüdőbetegség

4.2. táblázat A silicosis okozta károsodás értékelése

Az egészségkárosodás %-os értékelése
Össz-szervezeti egészségkárosodás (%) 0–19% 20–39% 40–59% 60–79%
A károsodás foka 1. Jelentéktelen 2. Enyhe 3. Középsúlyos 4. Súlyos
A károsodás kritériuma Röntgen: p1/2–p3/+ Légzésfunkció: elváltozás nincs Röntgen: p1/2–P3/+ Légzésfunkció: VC-, FEV1-csökkenés a referenciaérték RSD-jének 1,64–3,3-szorosáig, VO2 max 15–25 ml/kg/min (4,3–7,5 MET),
vagy ha Rtg: q2–r3/+, de légzésfunkciós eltérés nincs
Röntgen: p1/2–p3/+ Légzésfunkció: VC-, FEV1-csökkenés a referenciaérték RSD-jének 3,3-szorosa,
VO2 15 ml/kg/min alatti (MET 4-nél kisebb), vagy Rtg: q2/1–r3/+, enyhe légzésfunkciós elváltozás nélkül
Röntgen: minden „A” stádiumnál súlyosabb Rtg-elváltozás, függetlenül a légzésfunkciótól és minden olyan légzésfunkciós károsodás a röntgenváltozás kiterjedésétől függetlenül, ami az előző kategóriában megjelöltnél súlyosabb
Foglalkoztathatóság 50 évnél fiatalabb beteg silicosisveszéllyel járó munkahelyen nem foglalkoztatható, egyéb korlátozás nincs A beteg olyan munkát végezhet, ami nem silicosisveszélyes és MET-igénye 5-nél kisebb A beteg olyan munkát végezhet, ami nem
silicosisveszélyes és MET-igénye 2,5–3-nál nem több. 50% feletti foglalkozási károsodás esetén rokkantság is megállapítható
Foglalkozási eredetű rokkantság állapítható meg, emellett a beteg legfeljebb olyan rehabilitációs munkakörben foglalkoztatható, melynek MET-igénye 2-nél kisebb

4.3. táblázat Az asthma egészségkárosodásként való értékelése

Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-os értékelése
0–9% 10–29% 30–49% 50–79% ≥80%
I. fokozat
Epizodikus
II. fokozat
Enyhe krónikus
III. fokozat
Középsúlyos
krónikus
IV. fokozat
Súlyos krónikus
V. fokozat
Nagyon súlyos
Tünetek
nappali
Havonta többször, de nem minden héten Hetente többször, de nem minden nap Minden nap napi tünetek Naponta többször, nappal folyamatos Folyamatos súlyos, állandó fulladás
éjszakai Kevesebb, mint kéthavonta Többször, mint kéthavonta Gyakori Gyakran Minden éjszaka


Minimálisan
szükséges
gyógyszerek


Esetenként, nem naponta és/vagy kromolin naponta

Naponta bronchodilatátor
és/vagy naponta
alacsony dózisú
inhalált steroid
(<800)
Bronchodilatátor
szükség esetén és
naponta magas dózisú inhalált steroid (>800),
vagy esetenként
(1–3 év) szisztemás
szteroid
Bronchodilatátor
sz. sz. e. és naponta magas dózisban inhalált szteroid (>800)
és naponta szisztemás szteroid
Bronchodilatátor
sz. sz. e. és
naponta magas
dózisban inhalált
szteroid (>800)
és naponta szisztemás szteroid
FEV1 FEV≥70% (k. é.) FEV1 60–69% FEV1 50–59% FEV1 40–49% FEV1< 40%
FEV1-reverzibilitás ≤10% 11–20% 21–25% 26–30% > 30%

Fizikai terhelhetőség
Hosszabb futással járó terhelés
provokál köhögést és
bronchospasmust
Nagyobb fizikai
terhelés köhögést és
bronchospasmust
provokál
Panaszok idején
csökkent fizikai
terhelhetőség
Folyamatosan
korlátozott fizikai
terhelhetőség

Teljes munkaképtelenség

5. Szív- és érrendszeri károsodások értékelése

5.1. táblázat A cardiomyopathiák értékelése

Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-os értékelése
1–9% 10–29% 30–49% 50–79%
AMA stádium
(NYHA*)
1 2 3 4
Echocardiographiával kimutatott kamradysfunctio Kisfokban csökkent bal
kamra functio, vagy septum hypertrophia
(< 1,1 cm), vagy restrictiv functiozavar
Enyhén csökkent bal kamra functio (EF: 41–50%), vagy septum
hypertrophia ffi: 1,1–1,3 cm, nő 1,0–1,2 cm vagy igazolt restrictiv, vagy diastoles bal kamra
functiozavar (E>A)
Közepesen csökkent bal
kamra functio (EF: 30–40%), vagy septum
hypertrophia ffi 1,4–1,6 cm, nő 1,3–1,5 cm kiáramlási gradienssel, vagy igazolt restrictiv vagy diastoles bal kamra
functiozavar (E=A)
Súlyosan csökkent bal kamra systoles functio (EF<30%), vagy septum
hypetrophia (ffi >1,7 cm, nő >1,6 cm) magas kiáramlási gradienssel, vagy súlyos restrictiv, vagy diastoles functiozavar (E<A)
Kezelés Nem szükséges, de fontos az alapbetegség
kezelése
Gyógyszeres és alapbetegség kezelése Komplex gyógyszeres
kezelés, alapbetegség
kezelése, ritmuszavarok
kezelése
Komplex gyógyszeres
kezelés, alapbetegség és ritmuszavarok kezelése
Szívelégtelenség Nincs Nincs vagy enyhe Van Van
Terhelhetőség 7–10 MET**, VO2 max. > 20 7–10 MET, VO2 max. 16–20 5–7 MET, VO2 max. 11–15 < 5 MET, VO2 max.
≤ 10
Sebészeti, katheteres és
elektrophisiológiai
beavatkozás
Ritkán szükséges a háttérben lévő alapbetegség kezelésén túlmenően A beavatkozások gyakran eredményesek A beavatkozások gyakran eredményesek A beavatkozások
rendszeresen szüksé-
gesek, végstádiumban intenzív kezelés és szívtransplantatio megfelelő feltételek esetén
* New York Heart Association szerinti szívbetegek funkcionális osztályozása
** metabolikus ekvivalens

5.2. táblázat A coronaria betegségek értékelése

Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-os értékelése
0% 1–9% 10–29% 30–49% 50–79%
AMA stádium (NYHA) 0 1 2 3 4
Anamnézis Angina pectoris Angina és/vagy infarctus Angina és/vagy infarctus Angina és/vagy infarctus
Jelenlegi panaszok Nincs Szokásos napi tevékenység mellett nincsenek, erős terhelés mellett angina pectoris Közepes terhelésre
jelentkező angina
pectoris
Nyugalomban és minimális terhelésre is angina pectoris
Coronarographia, CT, MR kimutatott szűkület Nincs 50%-nál kisebb 50%-nál nagyobb,
vagy eredményes
revascularisatio
Egy, vagy több
éren 50%-nál
nagyobb, vagy
műtét után terhelésre angina
jelentkezik
Egy, vagy több
éren 50%-nál
nagyobb, vagy
műtét után terhelésre angina jelentkezik
Terhelhetőség >10 MET 7–10 MET 7–10 MET, a
maximális terhelés
80%-ánál nincs
panasz
5–7 MET <5 MET
Kezelés Nem szükséges Primer preventio Kezeléssel panaszmentes Kezelés mellett
közepes terhelés
mellett angina pectoris
Kezelés mellett is napi panaszok
Bal kamra dysfunctio, melyet

lezajlott infarctus, vagy több ér betegség okoz
Nincs Nincs Lehetséges


Enyhe
EF*: 41–50%
Lehetséges



EF 30–40%
Lehetséges


Súlyos
EF < 30%
Revascularisatio: PCI** vagy CABG***
Nem szükséges

Eredményes
Műtét után is
terhelésre angina
pectoris
Műtét után adekvát kezelés mellett is nyugalmi panaszok
* ejekciós frakció
** perkután koronária intervenció
*** Coronaria bypass graft műtét

5.3. táblázat A hypertonia okozta károsodások értékelése

Az össz-szervezeti égészségkárosodás %-os értékelése
1–9% 10–29% 30–49% 50–79%
AMA
stádium
(NYHA)

1

2

3

4
Anamnézis Asymptomatikus, a
terhelhetőség jó, de a
diastoles vérnyomás
ismételten 90 Hgmm
feletti és
Asymptomatikus, a
terhelhetőség jó, de a
diastoles vérnyomás
ismételten 90 Hgmm
feletti és
A terhelhetőség jó, de a
diastoles vérnyomás
állandóan 90 Hgmm
feletti és
Diastoles vérnyomás állandóan 90 Hgmm feletti
és
Kezelés antihypertensiv
gyógyszeres kezelés
mellett normális
vérnyomás és
antihypertensiv gyógyszeres kezelés és komplex gyógyszeres kezelés és komplex gyógyszeres kezelés és
Vizsgálatok az alábbiak közül egy sem mutatható ki:


1/ kóros
vizeletvizsgálat, vagy
vesefunctiós teszt,

2/ hipertensiv
cerebrovascularis
betegség,

3/ bal kamra hypertrophia,

4/ hypertensiv
szemfenék eltérések,
kivétel minimális
arteriola szűkület
(Keith-Wagener I.
stádium)
az alábbiak közül egy legalább kimutatható:


1/ kóros
vizeletvizsgálat
(proteinuria, vagy
vizeletüledék), normalis vesefunctiós értékek,

2/ hipertensiv
cerebrovascularis
esemény az
anamnézisben,

3/ hypertensiv
szemfenék eltérések
(Keith-Wagener II.
stádium)

4) bal kamra
hypertrofia
(ffi: 1,1–1,3 cm,
nő 1,0–1,2 cm)
az alábbiak közül egy legalább kimutatható:


1/ a diastoles
vérnyomás időnként
120 Hgmm feletti,

2/ kóros vizeletvizsgálat
(proteinuria, vagy
vizeletüledék)/romló
vesefunkció, emelkedett sekreatinin, carbamid
nitrogen, vagy 50% alatti kreatinin clearence,

3/ hipertensiv
cerebrovascularis
esemény, residualis
neurológiai tünetekkel

4/ igazolt bal kamra hypertrophia (ffi: 1,4–1,6 cm, nő 1,3–1,5 cm), keringési elégtelenség, congestiv functiozavar nélkül,

5/ hypertensiv
egyértelmű szemfenék
eltérések
(Keith-Wagener III.
stádium)
az alábbiak közül legalább kettő kimutatható:

1/ a diastoles vérnyomás időnként 120 Hgmm feletti,

2/ kóros vizeletvizsgálat
(proteinuria, vagy
vizeletüledék) előrehaladott vesefunkció beszűkülés,
emelkedett se-kreatinin,
carbamid nitrogén, vagy
20% alatti kreatinin
clearence,

3/ hipertensiv
cerebrovascularis betegség,
residualis neurológiai
tünetekkel

4/ bal kamra hypertrophia
(ffi >1,7 cm, nő >1,6 cm)
pangásos
szívelégtelenséggel,

5/ keringési elégtelenség, congestiv functiozavar,

6/ hypertensiv egyértelmű szemfenék eltérések (arteriola, retina, vagy nervus opticus, Keith-Wagener III–IV. stádium)

5.4. táblázat A pericardium betegségeinek értékelése

Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-os értékelése
1–9% 10–29% 30–49% 50–79%
AMA stádium (NYHA) 1 2 3 4
Anamnézis Asymptomatikus, a terhelhetőség jó Intermittáló
mellkasi fájdalom,
enyhe keringési
elégtelenség
gyógyszeres
kezelés mellett is
Mellkasi fájdalom és keringési elégtelenség terhelésre, hosszú távú
gyógyszeres kezelés mellett is
A keringési
elégtelenség
kifejezett tünetei
nyugalomban is
Echo-
cardiographiával kimutatott kamradysfunctio
Kisfokú
pericardialis
folyadék, vagy
constrictio, mely
lényeges
beáramlási
obstructiót nem
okoz
Pericardialis
folyadék vagy
constrictio, mely
beáramlási gátlást
okoz
Jelentős pericardialis
folyadék, vagy
contsrictio, beáramlási
obstructioval
Jelentős
pericardialis
folyadék, vagy
constrictio,
beáramlási
obstructioval egy,
vagy több
szívüregen
benyomattal
Kezelés Nem szükséges, de fontos az alapbetegség kezelése Gyógyszeres és alapbetegség kezelése Komplex gyógyszeres
kezelés, alapbetegség
kezelése
Komplex gyógyszeres
kezelés, alapbetegség
kezelése, sebészeti
és egyéb beavatkozások
Szívelégtelenség Nincs Nincs vagy enyhe Van Van
Terhelhetőség 7–10 MET, VO2
max. > 20
7–10 MET, VO2 max. 16–20 5–7 MET, VO2 max. 11–15 < 5 MET, VO2 max. ≤10
Erytrocyta sedimentációs ráta Normal ESR: 30–50 ESR: 51–69 ESR ≥ 70
Sebészeti, katheteres és
elektrophisiológiai beavatkozás
Ritkán szükséges
a háttérben lévő alapbetegség kezelésén
túlmenően
A beavatkozások
gyakran
eredményesek
A beavatkozások
gyakran
eredményesek
A beavatkozások
rendszeresen szükségesek, végstádiumban intenzív kezelés és szívtransplantatio megfelelő feltételek esetén

5.5. táblázat Veleszületett és szerzett vitiumok értékelése

Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-a
1–9% 10–29% 30–49% 50–79%
AMA stádium (NYHA) 1 2 3 4
Echocardiographiával kimutatott billentyűhiba Van Van Van Van
Billentyűhiba foka Enyhe stenosis,
vagy
elégtelenség
Mérsékelt, műtét még nem szükséges Közepes, vagy
súlyos, műtét nem
lehetséges
Közepes, vagy
súlyos, műtét nem
lehetséges
Gyakori típusok: aorta stenosis Aorta area: 0,75 cm2 felett, átlag nyomásgradiens 40 Hgmm alatt Aorta area: 0,75 cm2 alatt, átlag nyomásgradiens 40 Hgmm felett Aorta area: 0,75 cm2 alatt, átlag nyomásgradiens 40 Hgmm felett
Gyakori típusok: aortaregurgitatio (AI) Press Half Time (PHT msec) Vena contacta VC cm AI: I–II.
>500
<3
AI: II–III.
350–500
3–5,9
AI: III–IV.
200–350
3–5,9
AI: III–IV.
<200
>6
Gyakori típusok: mitralis stenosis Nyomásgradiens
<5 Hgmm, area
1,5–2,0 cm2
Mitralis átlag nyomásgradiens 10 Hgmm alatt, area 1 cm2 felett Mitralis átlag nyomásgradiens 10 Hgmm felett, area 1 cm2 alatt Mitralis átlag nyomásgradiens 10 Hgmm felett, area 1 cm2 alatt
Gyakori típusok: mitralis regurgitatio (MI) Vena contacta VC cm Regurgitatio fractio % MI: I–II.
<0,3
<30%
MI: II–III.
0,3–0,7
30–39%
MI: III–IV.
>0,7
40–49%
MI: III–IV.
>0,7
≥50%
Kezelés Infectio prophylaxis Preventív gyógyszeres Gyógyszeres kezelés mellett is vannak panaszok Gyógyszeres
kezelés mellett is
nyugalmi
panaszok
Szívelégtelenség Nincs Nincs, vagy enyhe Van Van
Bal kamra dysfunctio Nincs Nincs vagy enyhe Van Van
Terhelhetőség >7 MET 5–7 MET 2–5 MET < 2 MET
Billentyűműtét (sebészeti vagy percutan implantatio) után a fenti kritériumok létezhetnek Igen,
szívelégtelenség tünetei
kamradilatatio és dysfunctio
Igen,
szívelégtelenség tünetei
kamradilatatio és
dysfunctio
Igen,
szívelégtelenség tünetei
kamradilatatio és
dysfunctio

5.6. táblázat A szívritmuszavarok okozta egészségkárosodás értékelése

Össz-szervezeti egészségkárosodás %-a
0–9% 10–29% 30–49% 50–79%
NYHA I. II. III. IV.
Kórtörténet Korábban igazolt
ritmuszavar,
kezelés hatására
a beteg jelenleg
panaszmentes
A napi tevékenység során panaszmentes, de nagyobb terhelésre jelentkeznek dokumentált ritmuszavarok (EKG, HOLTER, pacemaker memoria stb.) Rendszeresen jelentkeznek dokumentált ritmuszavarok és a betegnek a kezelés ellenére is panaszai vannak a szokásos napi tevékenység során A kezelés ellenére is
nyugalomban és napi
gyakorisággal jelentkeznek kórházi kezelést igénylő ritmuszavarok, vagy rendszeres ICD* működés dokumentált
Echocardiográfia Eltérés általában nincs A háttérben lévő organikus szívbetegség jelei (kicsi ASD**, VSD***, mérsékelten csökkent bal kamra functio, enyhe vitium) Általában jelentős eltérések (ASD, VSD,
csökkent bal kamra functio, jelentős vitium)
Jelentős eltérések láthatóak (ASD, VSD, csökkent bal kamra
functio, jelentős vitium)
Terhelhetőség >10 MET <10 MET, a max. terhelés 80%-ánál nincs panasz 5–7 MET < 5 MET
Kezelés Általában gyógyszeres,
vagy sikeres ablatiós kezelés, vagy jól működő pacemaker
Általában gyógyszeres, vagy ablatiós kezelés, vagy jól működő pacemaker beültetés után is előfordulnak ritmuszavarok Kezelés mellett (gyógyszer, ICD, pacemaker mellett vagy ablatio után) is van igazolt malignus ritmuszavar Komplex kezelés ellenére is napi gyakorisággal vannak malignus ritmuszavarok
* Intracardiális Defibrillátor
** Pitvari Septum Deffektus
***Kamrai Septum Deffektus

5.7. táblázat Az össz-szervezeti egészségkárosodás értékelése az alsó végtag perifériás verőérbetegségeiben

Össz-szervezeti egészségkárosodás %-a
0–4% 5–10% 11–20% 21–50%
Panaszok
– claudicatio
– nyugalmi fájdalom

Nincs
Nincs
Járástávolság
> 300 m
Nincs
Járástávolság
> 100 m
Nincs
Járástávolság
< 100 m
Intermittáló
Fizikális tünetek
– pulzushiány
– bőratrophia
és
Lehet
és/vagy
Van
– ulceratio
– gangraena
Nincs Lehet
Csonkolás* Nincs Nincs, vagy csak az egyik láb ujjainak gyógyult csonkja és/vagy

Az egyik láb részleges vagy mindkét láb több
ujjának csonkolása
Radiológiai eltérés
– natív rtg.
– arteriográfia
és/vagy

calcificatio, stenosis, obstrukció
Napi tevékenység korlátozottsága Nincs és
Néhány
tevékenységben
és
Több
tevékenységben
és
Számos
tevékenységben
* Boka feletti amputáció esetén az értékelés a csonkolási tábla szerint.

5.8. táblázat Az össz-szervezeti egészségkárosodás értékelése a felső végtag perifériás verőérbetegségeiben

Össz-szervezeti egészségkárosodás %-a
0–4% 5–10% 11–20% 21–30%
Panaszok
– terhelésre növekvő fájdalom
– nyugalmi fájdalom


Nincs
Nincs
Nehéz erőkifejtésnél
Nincs
Közepesen nehéz
erőkifejtésnél
Nincs
Enyhe
erőkifejtésnél is
Intermittáló
Fizikális tünetek – pulzushiány és
Lehet
és/vagy
Van
– Raynaud-phenomen
– gangraena, ulceration
– csonkolás*
0° alatt
Nincs
5° alatt Nincs, vagy gyógyult és/vagy
Egy ujj
csonkolása
10° alatt
Lehet és/vagy
Két vagy több ujj
részleges
csonkolása
15° alatt Lehet és/vagy
kettőnél több ujj teljes csonkolása
Radiológiai eltérés
– natív rtg.
– arteriográfia
és/vagy

calcificatio, stenosis, obstrukció
Napi tevékenység korlátozottsága
Nincs
és
Néhány
tevékenységben
és
Több
tevékenységben
és
Számos
tevékenységben
* Csukló feletti amputáció esetén az értékelés a csonkolási tábla szerint.

6. Hematológiai károsodások értékelése

(Tartós, haematológiai gondozást igénylő cytopeniával járó kórképek)

6.1. táblázat Anaemia

Károsodás mértéke % 0% 1–10% 11–25% 26–45% 46–70%
Kritériumok Anamnestikus
anaemia, kezelés nem kell
Enyhe tünetek,
transzfúziós szükséglet nincs
Enyhe/közepes
tünetek, transzfúziós
szükséglet nincs
Közepes/időnként
súlyos tünetek,
rendszeres
transzfúziós igény
Súlyos tünetek,
rendszeres transzfúziós igény
Laboratóriumi eltérések Hb*: norm. 10 g/dl ≤ Hb
< 12 g/dl
8g/dl ≤ Hb < 10 g/dl 6g/dl ≤ Hb < 8 g/dl Hb < 6 g/dl
* Hb: hemoglobin
Az egyes kategóriákon belül a vérképeredmények alapján kell differenciálni.

6.2. táblázat Neutropenia

Károsodás mértéke % 0% 1–25% 26–45%
Kritériumok Ritkán lázas neutropenia, esetleges antibiotikus kezelés Visszatérő lázas neutropenia, antibiotikus kezeléssel
Laboratóriumi érték ANC* ≥1000/μl ANC*<1000/μl ANC* < 500/μl
* ANC: abszolút neutrophil szám
Az egyes kategóriákon belül a vérképeredmények alapján kell differenciálni.

6.3. táblázat Thrombopenia

Károsodás mértéke % 0% 1–15% 16–45% 46–65%
Kritériumok Kezelés nem szükséges Speciális helyzetben (műtét) kezelés/pótlás Időnként speciális kezelés/pótlás Rendszeres kezelés/pótlás
Laboratóriumi érték Thr* ≥ 100*G/l 60*G/l ≤ Thr < 100*G/l 30*G/l ≤ Thr < 60*G/l Thr < 30*G/l
* Thr: Thrombocyta szám
Lépeltávolítás önmagában 5% egészségkárosodás.
Az egyes kategóriákon belül a vérképeredmények alapján kell differenciálni.

6.4. táblázat Hemofíliák*

Károsodás mértéke % 0% 1–10% 11–30% 31–65%
Kritériumok Kezelés nem szükséges Faktorpótlás: vérzés, trauma esetén ≤ 2 vérzéses epizód évente, faktorpótlás ≥ 3 vérzéses epizód évente, rendszeres
faktorpótlás
Faktorhiány Nincs Faktorszint ≥ 5% 1% ≤ faktorszint < 5% Faktorszint < 1%
*Az egyes kategóriákon belül a vérképeredmények alapján kell differenciálni.

6.5. táblázat Thrombofíliák

Károsodás mértéke % 0% 1–10% 11–30% 31–40%

Kritériumok
Nincs
thrombotikus
esemény

Thrombosis volt (1x)

Thrombosis volt (>1x)

Thrombosis volt (>1x)
Eltérések Leiden heterozygota
mutáció vagy lupus
anticoagulans /
antiphospolipid /
anticardiolipin antitest
Protein-C vagy Protein-S
vagy AT III. hiány, Leiden
homozygota vagy lupus
anticoagulans / antiphospolipid / anticardiolipin antitest

Előző defektusok
közül legalább
kettő együttesen

6.6. táblázat Akut leukémiák*

Károsodás mértéke (%) 0–5% 6–20% 21–50% 51–80%

Kritériumok

> 5 éve remisszió

3–5 éve remisszióban
1–3 éve
remisszióban
kemoterápia után
Kemoterápia ideje + 1 év, a betegség nincs remisszióban, őssejt átültetés után < 2 év
*Az egyes kategóriákon belül a vérkép, a szövődmények kialakulása, illetve fennállása alapján szükséges differenciálni (cachexia, fertőzés, vérzéses szövődmény stb.).

6.7. táblázat Lymphoproliferatív betegségek

Károsodás mértéke (%) 0–5 6–20% 21–50% 51–80%

Kritériumok
Nem igényel
kezelést, > 5 éve
remisszióban
Intermittáló kemoterápia, tartós egyensúlyi állapotok
Kemoterápia fél éven belül
Kombinált kemoterápia
első vonalban vagy a betegség relapszusa miatti kezelés

7. Az emésztőrendszeri károsodások értékelése

(Az egészségkárosodás értékelése a szájüreg, garat, gége daganatos betegségeiben az általános onkológiai elvek alapján történik.)

7.1. táblázat Az egészségkárosodás értékelése a felső gasztrointesztinális (GI) traktus és a hasnyálmirigy betegségeiben*

Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-os értékelése
0–4% 5–15% 16–30% 31–50%
Kórelőzmény Minimális vagy
alkalomszerűen
enyhe tünetekkel járó
felső GI betegségek
Gyakori enyhe vagy
alkalomszerűen
mérsékelt tünetekkel
járó felső GI betegségek
Gyakori mérsékelt vagy alkalomszerűen súlyos tünetekkel járó
felső GI betegségek
Gyakori súlyos vagy
alkalomszerűen nagyon súlyos tünetekkel járó felső GI betegségek
Testsúlycsökkenés** Nincs 10%-ot nem meghaladó 11–20%-os 20%-ot meghaladó
Objektív vizsgálatokkal kimutatható eltérések Enyhe laboratóriumi,
vagy anatómiai
eltérések
Mérsékelten súlyos
laboratóriumi,
anatómiai, vagy
funkcionális eltérések
Súlyos laboratóriumi eltérések, anatómiai,
vagy funkciókárosodások
Nagyon súlyos
anatómiai, vagy
funkciókárosodások
Diéta, gyógyszeres kezelés szükségessége, eredményessége Folyamatosan nem szükséges Folyamatos gyógyszeres és/vagy diétás kezelés
szükséges és eredményes
Folyamatos gyógyszeres és/vagy diétás kezelés
ellenére is perzisztáló
panaszok
Folyamatos gyógyszeres és/vagy diétás kezelés
ellenére is perzisztáló súlyos panaszok
Műtéti kezelés szükségessége, eredményessége Nem szükséges Nem szükséges Műtéti korrekció,
szerveltávolítás szóba
jön
Műtét után sem
panaszmentes
Műtéti korrekció vagy komplett szerv-
eltávolítás szükséges
Műtét után is
perzisztáló súlyos panaszok
Műtéti vendégnyílás*** és/vagy
gastrostoma
jejunostoma
ileostoma
és/vagy
gastrostoma
jejunostoma
ileostoma
* A felszívódási zavarok okozta egyéb funkciózavarok (pl. anaemia) a megfelelő szervrendszernél értékelendők, s a károsodás
értéke a gasztrointesztinális károsodások értékeivel kombinálandó.
** Az optimális súlyhoz (BMI 20–25) viszonyított érték.
*** A sztómák értékelése önmagában: gastrostoma 10–15% ÖEK, jejunostoma-ileostoma 15–25% ÖEK.

7.2. táblázat Az egészségkárosodás értékelése a vastagbél és rectum betegségeiben

Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-os értékelése
0–9% 10–19% 20–39% 40–59%

Kórelőzmény
Minimális vagy alkalomszerűen enyhe tünetekkel járó colorectalis betegségek Gyakori enyhe vagy
alkalomszerűen
mérsékelt tünetek
(láz, hasmenés)
Gyakori mérsékelt
vagy alkalomszerűen
súlyos tünetekkel járó
colorectalis betegségek
Gyakori súlyos vagy alkalomszerűen nagyon
súlyos tünetekkel járó colorectalis betegségek
Fizikális vizsgálat* Normális nutricionális
status
10%-ot nem meghaladó
testsúlycsökkenés
11–20%-os testsúlycsökkenés 20%-ot meghaladó testsúlycsökkenés
Objektív vizsgálatokkal kimutatható eltérések Enyhe laboratóriumi
vagy anatómiai
eltérések
Mérsékelten súlyos
laboratóriumi, anatómiai vagy funkcionális eltérések
Súlyos laboratóriumi eltérések, anatómiai
vagy funkciókárosodások
Nagyon súlyos anatómiai vagy
funkciókárosodások
Diéta, gyógyszeres kezelés
szükségessége, eredményessége
Folyamatosan nem szükséges Folyamatos gyógyszeres és/vagy diétás kezelés
ellenére is perzisztáló
enyhe panaszok
Folyamatos gyógyszeres és/vagy diétás kezelés
ellenére is perzisztáló
panaszok
Folyamatos gyógyszeres
és/vagy diétás kezelés
ellenére is perzisztáló
panaszok

Műtéti kezelés szükségessége, eredményessége
Nem szükséges Nem szükséges
Műtéti korrekció, szerveltávolítás
javasolt
Műtét után sem panaszmentes
Műtéti korrekció vagy komplett szerveltávolítás szükséges
Műtét után is perzisztáló
súlyos panaszok
Műtéti vendégnyílás** és/vagy ileostoma colostoma és/vagy ileostoma colostoma
* Az optimális súlyhoz (BMI 20–25) viszonyított érték.
** A sztómák értékelése önmagában: ileostoma, colostoma 15–25% ÖEK.

7.3. táblázat Az egészségkárosodás értékelése az anus betegségeiben

Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-os értékelése
0–5% 6–10% 11–20% 21–30%
Kórelőzmény Minimális vagy alkalomszerűen enyhe tünetekkel járó anus
betegségek
Gyakori enyhe
vagy alkalomszerűen
mérsékelt tünetekkel járó anus betegségek
Gyakori mérsékelt
vagy alkalomszerűen
súlyos tünetekkel járó
anus betegségek
Gyakori súlyos vagy alkalomszerűen nagyon súlyos tünetekkel járó anus betegségek
Objektív vizsgálatokkal kimutatható eltérések Minimális
anatómiai vagy
funkcionális
eltérések
Enyhe tartós anatómiai
eltérések, vagy
enyhe sphincter-
funkció károsodás
Súlyosabb anatómiai
eltérések, vagy
súlyosabb sphincter-
funkció károsodás
Nagyon súlyos anatómiai károsodás,
vagy komplett sphincter-funkció elégtelenség
Gyógyszeres kezelés
szükségessége, eredményessége

Folyamatosan nem szükséges
Folyamatos
gyógyszeres
kezelés szükséges
és eredményes
Folyamatos
gyógyszeres és/vagy
egyéb kezelés ellenére
is perzisztáló panaszok
Folyamatos gyógyszeres és/vagy egyéb kezelés
ellenére is perzisztáló
súlyos panaszok
Műtéti kezelés szükségessége, eredményessége Nem szükséges Nem szükséges Műtéti korrekció
szóba jön
Műtét után sem
panaszmentes
Műtéti korrekció
szükséges
Műtét után is perzisztáló súlyos panaszok

Incontinentia

Nincs
Enyhe (a gázok és
híg széklet visszatartásának zavara)

Részleges

Teljes, állandó

7.4. táblázat Az egészségkárosodás értékelése a máj betegségeiben*

Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-os értékelése
0–10% 11–25% 26–50% 51–79%
Kórelőzmény Tünetmentes perzisztáló
májbetegség
Ascites, sárgaság, varixvérzés 3 éven belül nem fordult
elő
Tünetmentes krónikus májbetegség
Ascites, sárgaság, varixvérzés egy éven belül nem fordult elő
Progresszív krónikus
májbetegség
Ascites, sárgaság, varixvérzés egy éven belül
Károsodott
nutricionális status
Progresszív krónikus
májbetegség, perzisztens
sárgaság, ascites,
varixvérzés jeleivel
Jelentős alultápláltság
Objektív vizsgálatokkal kimutatható eltérések Enyhe májfunkciós eltérések (biru.,
ALT**, AST*** < 2x normál érték)
Pozitív vírus ellenanyag titer
Mérsékelt
májfunkciós eltérések
(biru., ALT, AST > 2x normál érték)
Képalkotó módszerekkel
mérsékelt májkárosodás
Pozitív vírus ellenanyag titer
Jelentős májfunkciós
eltérések
Képalkotó módszerekkel súlyos májkárosodás, portalis hypertensio, ascites jelei, varixok jelenléte
Vírus PCR**** pozitív
Súlyos vagy irreverzibilis májkárosodás laboratóriumi, fizikális és képalkotói jelei
Hepatorenalis szindróma
Vírus PCR pozitív
Diéta,
gyógyszeres
kezelés
szükségessége,
eredményessége
Nem szükséges Folyamatos
gyógyszeres és/vagy
diétás kezelés
Folyamatos
gyógyszeres és/vagy
diétás kezelés ellenére
is progrediáló betegség
Folyamatos gyógyszeres
és/vagy diétás kezelés ellenére is progrediáló
betegség
Folyamatos
vírusellenes kezelés
Encephalopathia Nincs Nincs Intermittáló Tartós encephalopathiás
tünetek
* Fennálló pszichés és/vagy egyéb (pajzsmirigy, ízület stb.) károsodás esetén a megfelelő százalékos károsodás értékével kombinálandó. Vasculáris és parenchimás dekompenzáció esetén átmeneti időre ÖEK 80% felett
** Alanin aminotransferase
*** Aspartat aminotransferase
**** Vírus – polimeráz láncreakció

7.5. táblázat Az egészségkárosodás értékelése az epeutak betegségeiben*

Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-os értékelés
0–10% 11–20% 21–30%
Kórelőzmény Epeútbetegség (pl. epekövesség), illetve cholecystectomia az anamnézisben
Panaszmentes, vagy
alkalomszerű jobb bordaív
alatti fájdalom
Recidiváló kólikás jellegű
fájdalom, intermittáló sárgaság, vagy cholangitis
Irreparabilis epeút-
elzáródás, recurraló
cholangitissel

Fizikális vizsgálat
Negatív, vagy cholecystectomia hege Intermittáló sárgaság, jobb
bordaív alatti fájdalom, láz,
máj megnagyobbodás
Tartós sárgaság, fájdalmas
májmegnagyobbodással,
lázzal
Objektív vizsgálatokkal kimutatható eltérések Nincsenek, vagy enyhe
bilirubin emelkedés
Képalkotó vizsgálatokkal epehólyag kövesség, vagy cholecystectomiát követő enyhe choledochus tágulat
Bilirubin, alkalikus
foszfatáz emelkedés,
gyorsult süllyedés,
leukocytosis
Képalkotó vizsgálatokkal
choledocholithiasis, tágult
epeutak
Bilirubin és cholestatikus
enzimek tartós emelkedése
Képalkotó módszerekkel
súlyos epeelfolyási zavar,
portalis hypertensio
jelenléte
Diéta, gyógyszeres kezelés
szükségessége, eredményessége
Általában nem vagy csak időnként szükséges Diétás és antibiotikus
kezelés önmagában
eredménytelen

Eredménytelen
Műtét vagy
endoszkópos
intervenció
Nem szükséges, vagy cholecystectomia Endoszkópos kőextrakció,
vagy sztentelés, epeelfolyás
sebészi biztosítása
Epeelfolyás biztosítását célzó endoszkópos (belső sztentelés vagy külső drenázs), vagy sebészi (biliodigesztív anastomosisok) eljárások vagy eredménytelenek, vagy csak átmeneti eredménnyel járnak
* Májkárosodás kialakulása esetén a megfelelő egészségkárosodás értékével kombinálandó

7.6. táblázat Hasfali és lágyéktáji sérvek okozta egészségkárosodás értékelése

Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-os értékelése
0% 1–5% 6–10% 11–20%
Anamnézis, panaszok Hasfali sérvműtét az
anamnézisben.
Panaszmentesség.
Esetenként diszkomfortérzés a sérv helyén, de ez a beteget napi munkájában nem
zavarja.
Gyakori diszkomfortérzés a
sérv helyén.
A fizikai
aktivitás korlátozott.
Egy vagy több sérvműtét az anamnézisben.
Diszkomfortérzés a
sérv területén.
Jelentős korlátozottság a
mindennapi tevékenységben.
Fizikális tünetek
Negatív fizikális
státusz.
Sérvesedés nincs.
Nyitott sérvkapu
tapintható.
Hasprésre sérvtartalom
protrudálódik elő.

Folyamatosan
látható-tapintható
sérvesedés.
Tapintható hasfali,
illetve lágyéktáji sérvesedés.
Irreprobilis (accret)
sérvtartalom.

Műtét*
Korábban legalább
egy hernioplasztika
történt.
Műtéti javallat áll
fenn (hasfali
rekonstrukció).
Műtéti javallat áll
fenn (hasfali
rekonstrukció).
Műtéti javallat áll
fenn (hasfali
rekonstrukció).
* Sikeres (hálóimplantatio) után 1–5% ÖEK véleményezhető.

7.7. táblázat Az egészségkárosodás értékelése a táplálkozási (rágási, nyelési) zavart okozó betegségekben*

Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-os értékelése
0–10% 11–30% 31–50% ≥ 51%
Tünetek, panaszok Szilárd ételre nyelési
nehézség, az étrend félszilárd, vagy lágy ételekre van korlátozva,
félrenyelés előfordulhat
Az étrend lágy és püré jellegű ételekre
van korlátozva,
félrenyelés gyakran
előfordul
Az étrend folyékony
ételekre van korlátozva,
félrenyelés miatt
gyakori a köhögés
Teljes nyelési képtelenség, tubusos, vagy gastrotomiás táplálásra van szükség
Orális szakasz Temporo-mandibuláris ízület gyulladása, mozgáskorlátozottsága, az alsó, felső állkapocs,
-fogazat sérülése, nyálelválasztási zavarok, nyelv
tumorok
A n. vagus, a n. glossopharyngeus, a n.
hypoglossus károsodása, nyelv,
nyelvgyöki tumorok műtétei utáni állapot
Pharyngeális szakasz Garat, gége tumorai, beidegzési
zavarai, nyelvgyöki, pharyngeális és
gége tumorok miatti műtétek utáni
állapot
Idegrendszeri károsodások: amyotrophiás lateralsclerosis, bulbaris, pseudobulbaris paralysis, sclerosis multiplex, cerebralis és cerebelláris ischaemia, thrombosis, myasthenia gravis, Parkinson kór, ólom intoxicatió

Oesophagialis szakasz
Nyelőcső marásos sérülései, gyulladásai, stikturák, tumorok, kívülről komprimáló folyamatok: struma, aorta aneuryzma, mediastinum tumorok, diverticulumok, hiatus herma
* A szaglás és ízérzés teljes hiánya az össz-szervezeti egészségkárosodásnál 5%-ra értékelendő.

8. A tápláltság zavarai

8.1. táblázat Túltápláltsági állapotok értékelése

Egészségkárosodás fokozatai és %-os értékelése
0% 1–5% 6–10%
BMI* <35 35–40 >40
*BMI (body mass index): testtömeg (kg) osztva a testmagasság négyzetével (m2)

8.2. táblázat Alultápláltság értékelése

Egészségkárosodás fokozatai és %-os értékelése
0% 1–5% 6–10%
BMI* >18 18–15 <15
*BMI (body mass index): testtömeg (kg) osztva a testmagasság négyzetével (m2)

9. Endokrinológiai károsodások értékelése

(Az endokrin szervek lassan progrediáló és progresszív rosszindulatú metasztatikus daganatai esetén az egészségkárosodás értékelése az általános elvek szerint történik.)

9.1. táblázat Az egészségkárosodás értékelése a hypothalamus/hypophysis megbetegedéseiben*

Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-os értékelése
0% 1–5% 6–10% 11–15%
Kórelőzmény Kimutatható betegség
fennáll, kezelés
nem szükséges
Kimutatható betegség fennáll, gyógyszeres
kezelés szükséges
Kimutatható betegség fennáll, gyógyszeres
kezelés szükséges
Kimutatható betegség fennáll, gyógyszeres
kezelés szükséges
Hypophyis műtét/sugárkezelés történt
Nem

Nem

Igen

Igen
A hormontúltermelés kontrollált Igen Igen Igen vagy csak részlegesen Nem
Képalkotó vizsgálattal kimutatható daganat-reziduum
Nincs

Van
* Társuló ideggyógyászati vagy szemészeti tünetek esetén azokkal kombinálva.

9.2. táblázat Az egészségkárosodás értékelése a pajzsmirigy megbetegedéseiben*

Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-os értékelése
0% 1–5% 6–10%
Kórelőzmény** Kimutatható pajzsmirigybetegség fennáll, a beteg panaszmentes, gyógyszeres kezelés
nem szükséges
Kimutatható pajzsmirigy betegség fennáll, a beteg
panaszmentes, folyamatos
gyógyszeres kezelés
szükséges
Kimutatható pajzsmirigybetegség fennáll, folyamatos gyógyszeres kezelés mellett is fennálló
objektív eltérések

Fizikális vizsgálat

Negatív
Tapintható, vagy képalkotó
eljárásokkal igazolt
göb < 2,5 cm
Tapintható, vagy
képalkotó eljárásokkal
igazolt göb ≥ 2,5 cm
* Metasztatikus betegség esetén az egészségkárosodás a daganatokra vonatkozó általános táblázat szerint értékelendő.
** Szervi manifesztáció tüneteivel kombinálva

9.3. táblázat Az egészségkárosodás értékelése a mellékpajzsmirigyek megbetegedéseiben*

Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-os értékelése
0% 1–3% 4–8%
Kórelőzmény
Kimutatható mellékpajzsmirigy betegség, tünetmentes beteg
Kimutatható mellékpajzsmirigy
betegség, folyamatos
gyógyszeres kezelés
szükséges
Kimutatható mellékpajzsmirigy
betegség, folyamatos
gyógyszeres kezelés
ellenére tünetes beteg
Nyaki tapintási lelet Normális Normális/kóros
Szérum kalcium Normális Normális A normálistól rendszerint különbözik
* Metasztatikus betegség esetén az egészségkárosodás a daganatokra vonatkozó általános táblázat szerint értékelendő.

9.4. táblázat Az egészségkárosodás értékelése a mellékvesekéreg hormonális diszfunkciót okozó megbetegedéseiben*

Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-os értékelése
0% 1–5% 6–10% 11–20%
Kórelőzmény Kezelés
nélkül is
tünetmentes
beteg

A mellékvesebetegség miatt korábban kezelt beteg. Jelenleg tünetmentes, kimutatható hormonális eltérés nincs
Mellékvesebetegség miatt kezelt beteg.
A betegség maradványtünetei felismerhetőek, kimutatható hormonális eltérés nincs
Mellékvesebetegség miatt kezelt beteg. A betegség továbbra is aktív, tünetet okoz. Laboratóriumi vizsgálattal igazolható hormonális rendellenesség áll fenn
* Metasztatikus betegség esetén az egészségkárosodás a daganatokra vonatkozó általános táblázat szerint értékelendő.

9.5. táblázat Az egészségkárosodás értékelése a mellékvesevelő megbetegedéseiben

Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-os értékelése
0% 1–5% 6–15% 16–35% 36–60%
Kórelőzmény A mellékvesevelő betegség igazolt, tünet- és panaszmentes, kezelést nem igénylő beteg
A mellékvesevelő betegség igazolt, kezelés mellett a beteg tünet- és panaszmentes
A mellékvesevelő betegség igazolt,
kezelés mellett a beteg nagyobbrészt (az idő >75%-ában) tünet- és panaszmentes
A mellékvesevelő betegség igazolt,
kezelés mellett
a beteg részben (idő
szerint mintegy 50%-ban) tünet- és panaszmentes
A mellékvesevelő betegség igazolt, kezelés mellett a beteg csak ritkán (az idő < 25%-ában) tünet- és panaszmentes

9.6. táblázat Az egészségkárosodás értékelése a gonádok megbetegedéseiben

Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-os értékelése
0% 1–5% 6–10% 11–15%
Kórelőzmény Laboratóriumi
vizsgálatokkal (is)
igazolt gonád-
betegség, tünetmentesség
Laboratóriumi
vizsgálatokkal (is)
igazolt gonádbetegség,
tünetmentesség,
enyhe tünetek, gyógyszeres kezelés
nem feltétlenül
szükséges

Laboratóriumi
vizsgálatokkal (is)
igazolt gonád-
betegség, középsúlyos
tünetek, gyógyszeres
kezelés feltétlenül
ajánlott
Laboratóriumi
vizsgálatokkal (is)
igazolt gonádbetegség,
kifejezett tünetek, a
hormonális rendellenességből
következő infertilitás,
gyógyszeres kezelés
feltétlenül ajánlott
Fizikális vizsgálattal kimutatható rendellenesség Nincs Nincs Külvizsgálattal
észlelhető enyhe
alkati rendellenesség
Kifejezett alkati rendellenesség és/vagy
abnormális testsúly/testmagasság

9.7. táblázat Az egészségkárosodás értékelése a metabolikus csontbetegségekben*

Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-os értékelése
0% 1–3% 4–5%

Kórelőzmény
Oszteoporózisnak megfelelő
kórelőzmény, kezelés
nem szükséges
Oszteoporózisnak
megfelelő kórelőzmény,
kezelés szükséges
Súlyos oszteoporózisnak
megfelelő kórelőzmény,
terápia-refrakter
Objektív vizsgálatok eredményei Korábban abnormális
DEXA**-eredmény,
a jelenlegi t-score ≥ –1
Korábban abnormális
DEXA-eredmény, a jelenlegi t-score –1 és –2 közötti
Korábban abnormális DEXA-eredmény, a jelenlegi
t-score ≤ –2
* A csonttörésekből, illetve -deformitásokból származó funkciócsökkenés a megfelelő szervrendszernél értékelendő.
** Csontsűrűség mérés

9.8. táblázat Az egészségkárosodás értékelése diabetes mellitusban*

Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-os értékelése
0% 1–4% 5–9% 10–14% 15–28%
Kórelőzmény
Az anamnézisben laboratóriumilag igazolt, azóta azonban megszűnt IGT (kóros cukor-
tolerancia) vagy DM, ami jelenleg sem diétás, sem gyógyszeres keze-
lést nem igényel
Laboratóriumilag
igazolt DM, ami
egyetlen per os
gyógyszerrel
és/vagy diétával
kezelhető
Laboratóriumilag igazolt DM, ami az előírt diéta betartása mellett napi 2–3 x adott per os gyógy-
szerrel és/vagy napi 1–2 x adott inzulin-
nal egyensúlyban tartható
Laboratóriumilag
igazolt DM, ami jelentős diétás meg-
szorítások mellett > 4 per os antidia-
betikum, vagy oralis antidiabetikum mellett intenzifikált inzulin-kezelést tesz szükségessé, összes-
ségében jól kontrollált
Laboratóriumilag
igazolt DM, amit az előírt szigorú diéta betartása mellett a különböző kezelési rendszerek egyikével sem lehetett jól beállítani
HbAlc (%) <6,0 6,0–6,5 6,6–8,0 8,1–10 >10
HbA1c (mmol/mol) <42 43–48 49–65 66–85 >85
* A diabetes mellitus szövődményeiből származó egészségkárosodás a megfelelő szervrendszereknél értékelendő. Visus és látótérkárosodás nélkül fennálló retinopathia esetén a fenti értékek 10%-kal emelendők.

10. Vizeletkiválasztó- és elvezető szervek károsodásának értékelése

10.1. táblázat Az egészségkárosodás értékelése vese és felső húgyúti károsodások és daganatok esetén

Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-os értékelése
0% 1–9% 10–29% 30–49% 50–79%
Kórtörténet Képi vizsgálattal, vagy objektív funkciózavarral igazolva
Vese és uréter
fejlődési
zavarok
Teljesen korrigálva Részlegesen korrigálva
Egyik vesében
közepes tágulat,
lényeges
vesefunkció romlás
nélkül
Egyik vesében jelentős, vagy mindkettőben közepes tágulat mérsékelt fokú vesefunkció romlással Össz vesefunkció romlás, kreatinin 500 mmol/l felett


Kőbetegség
Eltávolított vagy spontán kiürült vese
vagy uréter kő,
funkcióromlás
nélkül
Recidiváló
kőképződés
vesefunkció
romlás
nélkül
Tüneteket okozó
reziduális kő a
húgyutakban,
enyhe vesefunkció
romlás
Reziduális kő
vesefunkció
zavarral,
kreatinin
200–500 mmol/1
Kőbetegség jelentős
vesefunkció beszűküléssel, kreatinin 500 mmol/1 felett
Vesegyulladások Gyógyult
gyulladás
vesefunkció
romlás nélkül

Egy vese
idült
gyulladása
megtartott
funkcióval,
hypertoniával
Egy vese részleges
zsugorodása
hypertoniával,
izotóp vizsgálattal a
funkció 30% alatt,
kreatinin clearance
30–59 ml/min
Mindkét vese
zsugorodása
hypertoniával,
kreatinin
200–500 mmol/1
között, kreatinin
clearance 15–29
ml/min között
Mindkét vese zsugorodása
hypertoniával és
vesefunkció romlással, kreatinin
500 mmol/1 felett,
clearance 15 ml/min alatt
Veseelégtelenség eGFR*
kreatitin
clearance > 90
ml/min
eGFR
kreatitin
clearance 60-
89 ml/min
Kreatinin < 200
mmol/l
eGFR kreatitin clearance
30–59 ml/min
Kreatinin 200-
500 mmol/1,
eGFR kreatinin clearance
15–29 ml/min között
Kreatinin > 500
mmol/1,
eGFR kreatinin clearance
< 15 ml/min, vagy
dializált
Krónikus dialízis Szükséges Heti 2–3 alkalommal

Vesetranszplantáció
Jól működő vese, fenntartó kezeléssel Beszűkült
vesefunkció, idült
kilökődési reakció
* Glomeruláris filtrációs ráta

10.2. táblázat Vesedaganatok, hólyagdaganat, prosztatarák értékelése

Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-os értékelése
1–9% 10–29% 30–49% 50–79% 80%-
Vesedaganatok Egy vese daganatos elvesztése Maradék vesében
enyhe funkciókárosodás
Eltávolított
vesedaganat
kemoterápia után
1–3 évvel
Eltávolított vese-
daganat kemo- és
radioterápia és
utána 1 évvel, multiplex áttéttel, vagy súlyos vesefunkció károsodással
Hólyagdaganat Recidiváló felületes daganat Izominvazív, de szerven belüli
hólyagrák,
csonkoló műtét
után, hólyagfunkció
tükrében
Hólyag eltávolítással kezelt
izominvazív
hólyagrák,
kemoterápia után
1–3 év
Kemo- és radioterápia és utána 1 évvel,
multiplex áttéttel, vagy súlyos vesefunkció károsodással
Prosztatarák Gyógyult, tünetmentes Gyógyult inkontinenciával napi 500 ml-nél
kisebb vizeletvesztéssel

Gyógyult inkontinenciával napi 500–1000 ml vizeletvesztéssel
Prosztatarák részleges, vagy
teljes inkontinen-
ciával, vagy szűkü-
lettel, kemoterápia után 1–3 év
Kemo- és
radioterápia és
utána 1 évvel
áttéttel, vagy
súlyos vesefunkció károsodással
Balesetes vesesérülés Egy vese elvesztése

10.3. táblázat Károsodást okozó hólyag- és prosztata betegségek értékelése

Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-os értéke
0% 1–10% 11–20% 21–30%*
Kórtörténet Képi vizsgálattal, objektív funkciózavarral, urodinámiával igazolva

Hólyagsipolyok**

Teljesen korrigálva

Részleges korrekció
Nem korrigálható
sipoly, funkciózavarral
Nem korrigált sipoly, enyhe veseműködési
zavarral

Neurogén hólyag
Gyógyszeresen korrigálva Gyógyszeresen és
önkatéterezéssel
korrigálva
Reziduális inkontinencia, napi
500–1000 ml
Inkontinencia 1000 ml felett
Női inkontinencia Műtéttel korrigálva Nem korrigálható inkontinencia 500 minél kisebb napi vizeletvesztéssel
Vizeletvesztés napi 500–1000 ml között

Teljes inkontinencia, napi 1000 ml felett

Férfi inkontinencia
Inkontinencia 500 minél kisebb napi vizeletvesztéssel Inkontinencia 500-
1000 ml napi vizeletvesztéssel
Teljes inkontinencia napi 1000 ml felett

Vizelet elterelés
Kontinens, bélből készült műhólyag Jól működő vizeletes stoma, vagy részlegesen
kontinens bélhólyag
Részlegesen inkontinens
bélhólyag, rosszul
működő vizeletes stoma

Benignus prosztata hiperplázia***

Gyógyszeresen kezelt, enyhe panaszokkal
Gyógyszeresen, vagy
műtétileg kezelt, enyhe
tünetekkel és
inkontinenciával
Gyógyszeresen, vagy műtétileg kezelt, reziduális tünetekkel,
inkontinenciával
Műtétileg kezelt,
inkontinenciával,
és/vagy állandó
katéterrel
Idült prosztata gyulladás*** Gyógyszeresen kezelt Gyógyszeresen kezelt, panaszokat okoz

Húgycsőszűkület***

Kezelt, tünetmentes
Kezelt, évente kiújuló panaszok Évente többször kiújuló panaszok, és/vagy
epicystostoma
Húgycsőszűkület
jelentős inkontinenciával
* Veseműködési elégtelenség esetén az arra vonatkozó százalékkal kombinálva.
** Hólyagsipoly önmagában 10–15%-os egészségkárosodást eredményez.
*** Pszichés tünetek esetén az annak megfelelő értékkel kombinálva.

10.4. táblázat A férfi nemi szervek károsodásainak értékelése

Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-os értékelése
0–4% 5–10% 11–15%

Penis
Szexuális funkció lehetséges, de az erekció, ejakuláció
korlátozott
Szexuális funkció és erekció megtartott, az ejakuláció és
szenzoros funkció károsodott

Szexuális funkció kivihetetlen
Scrotum
Scrotum károsodása, ép herefunkciókkal
Scrotumkárosodás, a herék
elhelyezkedésének változásával, a herefunkciók
megtartásával
Kezelhetetlen scrotumbetegség,
pszichés károsodásokkal*
Testis, epididymis
– anatómiai elváltozás
– hormonális elváltozás
– seminalis károsodás
– gyógykezelés

Jelen vannak, de szoliter here létezik,



kezelés nem szükséges

Jelen vannak, egy here létezik, kimutatható hormon és seminalis károsodás,


kezelés szükséges

Primer szexuális szervek hiánya
* Pszichés károsodás értékei a nemi szervek károsodásának értékével kombinálandók.

11. Szülészeti és nőgyógyászati károsodások értékelése

11.1. táblázat A nőgyógyászati károsodok értékelése

Az össz-szervezeti egészségkárosodás értéke (%)
1–10% 11–15% 16–20%
Szeméremtest, hüvely
– anatómiai eltérés kimutatható kimutatható kimutatható
– közösülés nem akadályozott nehézséggel nem lehetséges
– hüvelyi szülés nem akadályozott akadályozott nem lehetséges
– gyógykezelés folyamatosan nem szükséges folyamatos folyamatos
Méhtest, méhnyak
– anatómiai eltérés kimutatható kimutatható kimutatható
teljes nyakcsatorna-elzáródás
– gyógykezelés folyamatosan nem szükséges rendszeres cervixtágítás
– méhtest eltávolítása posztmenopauzában menopauza előtt
Petefészek, petevezeték
– károsodás, betegség kimutatható kimutatható kimutatható
– petefészek, petevezeték működésének hiánya értékelése az endokrin károsodás alapján!
– gyógykezelés folyamatosan nem szükséges folyamatos kezelés
– petefészek, petevezeték eltávolítása mindkét oldalon posztmenopauzában mindkét oldalon menopauza előtt

11.2. táblázat A nőgyógyászati tumorok értékelése

Az össz-szervezeti egészségkárosodás értéke (%)
1–19% 20–49% 50–79% 80%

Rosszindulatú nőgyógyászati tumorok
Több, mint 5 év tünetmentesség, anatómiai és hormonális
rendellenesség alapján
3–5 év tünetmentesség,
anatómiai és hormonális
rendellenesség
alapján
Kemo- és radiotherápia után 1–3 évvel Kemo- és
radiotherápia,
műtét után 1 évig,
áttétképződés

12. Az emlő károsodásainak értékelése

12.1. táblázat Az emlő rosszindulatú daganatai

Az össz-szervezeti egészségkárosodás értéke (%)
0–19% 20–39% 40–59% 60–80%

Rosszindulatú emlődaganatok
Több, mint 5 év tünetmentesség, anatómiai deformitás*
keloidképződés
3–5 év tünetmentesség,
anatómiai deformitás*
keloidképződés

Kemo- és radiotherápia után 1–3 évvel
Kemo- és radiotherápia, műtét után 1
évig, áttétképződés
* Teljes emlőeltávolítás oldalanként 5%, másodlagos lymphoedema értékelése az arra vonatkozó táblázat alapján.
Az egyes kategóriákon belül a szövődmények súlyossága (bőrkárosodás, keloid képződés, lympoedema stb.) alapján kell
differenciálni.

13. Bőrgyógyászati károsodások értékelése

13.1. táblázat Veleszületett vagy krónikus gyulladásos bőrbetegségek egészségkárosodásának értékelése*

Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-os értékelése
0–10% 11–25% 26–50% 51–80%

Veleszületett vagy krónikus gyulladásos bőrbetegség**

Helyi kezelés naponta szükséges
BSA***≤10%
Helyi kezelés naponta
szükséges és a tenyéri,
talpi lokalizáció is
fennáll
10%<BSA≤25%
Amennyiben a helyi
kezelés naponta
szükséges
25%<BSA≤40%
Amennyiben a helyi kezelés naponta szükséges és a tenyéri, talpi lokalizáció is
fennáll
BSA>40%

Lymphoedema

I. stádium (reverzibilis)
II. stádium (irreverzibilis) III. stádium (irreverzibilis, elephantiasis)
* Szövődmény kialakulása esetén az adott szervrendszer funkcionális állapota értékelendő.
** Veleszületett bőrbetegségek: Epidermolysis bullosa hereditaria, M. Darier, Hailey-Hailey betegség, Xeroderma pigmentosum.
Krónikus gyulladásos bőrbetegség: Allergiás vagy irritativ kontakt dermatitis, Atopiás dermatitis, Psoriasis, Autoimmun hólyagos bőrbetegség.
*** BSA: Body surface area = testfelszín százaléka.

13.2. táblázat Rosszindulatú bőrdaganatok értékelése*

Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-os értékelése
0–10% 11–25% 26–50% 51–79%
Melanoma malignum Több, mint 5 év tünetmentesség, a lokális károsodás függvényében Eltávolítás és kemoterápia után
3–5 évig
Interferon kezeléssel, vagy kemoterápia,
immunterápia után
1–3 évvel
Interferon kezelés vagy
kemoterápia,
immunterápia
alatt
Basalioma és egyéb daganatok Több, mint 5 év tünetmentesség a lokális károsodás függvényében Recidiváló bőrdaganat,
kiterjedt destruktív
lokális károsodás
*Áttétképződés 80% feletti ÖEK

13.3. táblázat Krónikus vénás elégtelenség okozta egészségkárosodás értékelése

Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-os értékelése
0–10% 11–25% 26–40% 41–64%

Vénás elégtelenség foka
Teleangiectasiak,
varikózus vénák,
oedema
Vénás betegség
okozta bőrelváltozások
Vénás betegség okozta
bőrelváltozások
fekéllyel
Vénás betegség
okozta bőrelváltozások
fekéllyel

Lábszárfekély mérete

Fekély nélkül, vagy 10×10 cm-es, vagy annál kisebb fekély 10×l0 < fekély ≤ 20×20 cm Fekély>20×20 cm,
vagy
körkörös
Lábszárfekélyek
végtagi
érintettsége


Egy lábon
Mindkét lábon,
vagy
egy lábon körkörös

Mindkét lábon
Lábszárfekélyek száma egy végtagon Egy fekélytől Egy fekélytől Egy fekélytől
Lábszárfekélyek fennállásának ideje 1 évtől 2 évtől 5 évtől
Kompressziós terápia igénye Munkavégzés során Egész nap Egész nap Egész nap

14. Látószervi károsodások értékelése

14.1. táblázat A látásélesség romlás okozta látószervi károsodás megállapítása százalékban, a két szem korrigált látásélessége alapján

(össz-szervezeti szintű egészségkárosodás = látószervi károsodás %-a x 0,85)

b/j 1.0 0.9 0.8 0.7 0.6 0.5 0.4 0.3 0.25 0.2 0.15 0.1 0.05 szeou
1.0 0 0 0 0 0 0 5 10 10 15 20 20 25 30 30
0.9 0 0 0 0 0 0 5 10 10 15 20 20 25 30 30
0.8 0 0 0 5 5 5 10 10 15 15 20 20 25 30 30
0.7 0 0 5 5 10 10 10 15 15 15 25 25 30 30 30
0.6 0 0 5 10 10 10 10 15 20 20 25 25 30 40 40
0.5 0 0 5 10 10 10 15 15 25 25 30 30 35 50 40
0.4 5 5 10 10 10 15 20 20 25 25 30 30 40 50 50
0.3 10 10 10 15 15 15 20 25 30 30 40 40 50 50 50
0.25 10 10 15 15 20 25 25 30 50 50 50 50 60 70 70
0.2 15 15 15 15 20 25 25 30 50 50 50 50 60 70 70
0.15 20 20 20 25 25 30 30 40 50 60 60 60 60 90 90
0.1 20 20 20 25 25 30 30 40 50 60 60 80 90 90 90
0.05 25 25 25 30 30 35 40 50 60 60 60 90 100 100 100
szeou 30 30 30 30 40 50 50 50 70 70 90 90 100 100 100
30 30 30 40 40 40 50 50 70 70 90 90 100 100 100

14.2. táblázat Járulékos látószervi károsodások értékelése

Szembetegség Látószervi károsodás (%) Össz-szervezeti egészségkárosodás (%)
A szemhéjak torzító, funkcionálisan zavaró hegesedése, hibás állása 15–20% 13–17%
Egy szemhéj bénulása, görcse, vagy egyéb eredetű ptózisa, ha a szemet teljesen elzárja
30%

26%
A könnyelvezető utak elzáródása egyoldali 15% 13%
A könnyelvezető utak elzáródása kétoldali 25% 21%
A szem nagyfokú szárazsága, szaruhártya-érintettséggel, funkcionális látásromlással
20–40%

17–34%
Maradandó szaruhártya-elváltozás Visus értékelő tábla szerint
Myopia 10.0 D felett Visus értékelő tábla szerint
Kettőslátás – fejtartással nem korrigálható 20% 17%
Kettőslátás – csak az egyik szem takarásával viselhető el 30% 26%
Kettőslátás – csak a periférián, legalább 30°-os területen jó kétszemes látás 10% 9%
Endokrin exophthalmus könnyezéssel, lagophthalmussal, kettős látással 30–50% 26–42%
Káprázást okozó pupillazavar (mydriasis, coloboma, iridodialysis) 10% 9%
Az egyik szem korrigált aphakiája Műlencse beültetés utáni állapot Visus értékelő tábla szerint
Mindkét szem korrigált aphakiája Műlencse beültetés utáni állapot Visus értékelő tábla szerint
Retinaleválás műtét után, gyógyulva, teljes látással 10–20% 9–18%
Glaucoma, kompenzált, jó látással Látóélesség és látótér szerint
Exenteratio orbitae utáni állapot 30% 26%
Exenteratio orbitae utáni esetleges kozmetikai károsodás 10% 9%
Kancsalítás (esztétikai károsodás) 5% 4%
Térlátás, mélységlátás károsodása Visus értékelő tábla szerint
Színlátás zavara 5–10% 5–9%

14.3. táblázat Látópálya érintettsége miatti látótérkiesések értékelése

Kiesés jellege Látószervi károsodás (%) Össz-szervezeti egészségkárosodás (%)
Homonim hemianopsia 40%, Domináns kéz felől 45% 34%, Domináns kéz felől 38%
Bitemporalis hemianopsia 25% 21%
Binazális hemianopsia 10% 9%
Homonim kvadránskiesés felül 20% 17%
Homonim kvadránskiesés alul 30% 26%
Kétoldali felső horizontális hemianopsia 30% 26%
Kétoldali alsó horizontális hemianopsia 60% 51%
Hemianopsia és egyszeműség 80% 68%

14.4. táblázat A látótér károsodásainak értékelése a megmaradt látótér alapján

A beszűkülés Az egészségkárosodás %-os értékelése
jellege 0–9% 10–25% 26–39% 40–59% 60–74% 75–85%
Koncentrikus (kétoldali) látótérbeszűkülés
>60°

55°–40°

35°–20°

15°

10°

Az egyik szemen normális látótér, a másik szemen koncentrikus
60°–30°

25°–5°
Koncentrikus beszűkülés a másik szem hiánya mellett
70°–55°

50°–30°

25°–15°

≤10°

15. Hallószervi károsodások értékelése

15.1. táblázat A monaurális halláscsökkenés által kiváltott hallószervi károsodás %-os értékelése

dB/s* % dB/s % dB/s %
100 0,0 190 33,8 285 69,3
105 1,9 195 35,6 290 71,2
110 3,8 200 37,5 295 73,1
115 5,6 205 39,4 300 75,0
120 7,5 210 41,2 305 76,9
125 9,4 215 43,1 310 78,8
130 11,2 220 45,0 315 80,6
135 13,1 225 46,9 320 82,5
140 15,0 230 48,9 325 84,4
145 16,9 235 50,5 330 86,2
150 18,8 240 52,5 335 88,1
155 20,6 245 54,4 340 90,0
160 22,5 250 56,2 345 90,9
165 24,4 255 58,1 350 93,8
170 26,2 260 60,0 355 95,6
175 28,1 265 61,9 360 97,5
180 30,0 270 63,8 365 99,4
185 31,9 275 65,6 370 100,0
280 67,5
* dB/s: a halláscsökkenés az 500, 1000, 2000 és 3000 Hz-en mért halláscsökkenés dB-ben mért értékének összesítése.

15.2. táblázat A binaurális halláscsökkenés által kiváltott hallószervi károsodás %-os értékelése*

Normális Kisfokú Közepes fokú Nagyfokú Súlyos fokú Süketség
dB 0–25 26–40 41–60 61–80 81–90 91–
Normális 0–25 0% 3,8% 8,8% 13,8% 16,3% 16,8%
Kisfokú 26–40 3,8% 22,5% 27,5% 32,5% 35,0% 35,5%
Közepes fokú 41–60 8,8% 27,5% 52,5% 57,5% 60,0% 60,5%
Nagyfokú 61–80 13,8% 32,5% 57,5% 82,5% 85,0% 85,5%
Súlyos fokú 81–90 16,3% 35,0% 60,0% 85,0% 97,5% 98,0%
Süketség 91– 16,8% 35,5% 60,5% 85,5% 98,0% 100%
* Össz-szervezeti egészségkárosodás = hallószervi károsodás x 0,35.
Binaurális halláscsökkenés = jobban halló fül %-os értéke x 5-tel + a rosszabbul halló fül %-os értéke, majd ezt az értéket osztjuk 6-tal.

15.3. táblázat A binaurális halláscsökkenés konvertálása

Halláscsökkenés (%) Össz-szervezeti
egészségkárosodás (%)
Halláscsökkenés (%) Össz-szervezeti egészségkárosodás* (%)
0–1,7 0 50,0–53,1 18
1,8–4,2 1 53,2–55,7 19
4,3–7,4 2 55,8–58,8 20
7,5–9,9 3 58,9–61,4 21
10,0–13,1 4 61,5–64,5 22
13,2–15,9 5 64,6–67,1 23
16,0–18,8 6 67,2–70,7 24
18,9–21,4 7 70,8–72,8 25
21,5–24,5 8 72,9–75,9 26
24,6–27,1 9 76,0–78,5 27
27,2–30,0 10 78,6–81,7 28
30,1–32,8 11 81,8–84,2 29
32,9–35,9 12 84,3–87,4 30
36,0–38,5 13 87,5–89,9 31
38,6–41,7 14 90,0–93,1 32
41,8–44,2 15 93,2–95,7 33
44,3–47,4 16 95,8–98,8 34
47,5–49,9 17 98,9–100,0 35
* Minden esetben a két fülre vonatkoztatott együttes halláscsökkenés értéke alapján számoljuk ki az össz-szervezeti egészségkárosodást.

15.4. táblázat Az egészségkárosodás értékelése vestibuláris betegségekben

Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-os értékelése
0% 1–9% 10–29% 30–49% 50–79%
Anamnézis Időnként
bizonytalanság
érzés
Ingadozás, néha
rövid ideig tartó forgó jellegű szédülés, vegetatív tünetek nélkül

Szédülés, fülzúgás, egy oldal felé kitérés, otthoni
tevékenységet
segítséggel tudja
elvégezni
Gyakran ismétlődő
forgó jellegű szédülés, halláscsökkenés, a
mindennapi élet
tevékenységét az
önellátás kivételével nem tudja ellátni
Tartósan fennálló
járásképtelenség,
hányinger,
hányás,
tájékozódási
zavar, önellátásra
képtelen
Nystagmus Nystagmus nincs Pozicionális
vertigó,
pozicionális
nystagmus lehet
A roham alatt harmonikus tünetcsoport kimutatható
Roham alatt kimutatható

Roham alatt kimutatható
Mozgáskoor-
dinációs vizsgálatok

Normális járás, mozgáskoordinációs zavar nincs

Bizonytalan
járás, abnormális
Rombergek
Bizonytalan
járás, abnormális
Rombergek,
mozgáskoordinációs zavarok

Nehézség a
segítség nélküli
járásnál
Segítséggel is nehezen tud járni
Labyrint
ingerléses
vizsgálatok
Normális Calorikus
vizsgálat,
egyoldali eltérést
mutathat
Abnormális calorikus válasz, ENG*, VNG**
abnormális
Abnormális calorikus válasz, ENG*, VNG**
abnormális
Abnormális calorikus válasz, ENG*, VNG**
abnormális
Halláscsökkenés Halláscsökkenés nincs Halláscsökkenés nincs Halláscsökkenés
esetleg kimutatható
Halláscsökkenés kimutatható Halláscsökkenés nagyfokú
Gyógyszeres kezelés Szükséges lehet Szükséges lehet Szükséges lehet Szükséges lehet Szükséges

Műtéti kezelés vagy beavatkozás
Labyrintitis,
perilymphatikus fistula esetén
szóba jöhet
Acustikus
neurinománál
szükséges
Menier-
betegségnél
szükséges lehet
* ENG: elektronystagmographia
** VNG: videonystagmographia

15.5. táblázat Beszédkárosodás értékelése

Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-os értékelése
0–4% 5–10% 11–20% 21–30%
Hallhatóság A hangképzés
megfelelő
intenzitású, néha ez
erőfeszítésbe kerül
Napi tevékenységhez
megfelelő, fokozott
hangerő kifejtésre
képtelen
Csak átmenetileg tud
megfelelő hangerőt
produkálni
Kommunikációhoz
szükséges hangerőt
produkálni
képtelen
Érthetőség Napi tevékenységhez
szükséges artikuláció,
esetenként ez
akadályozott
Napi artikulációs
tevékenység megtartott,
pontatlanság, nehézség lehet
Nehezen érthető
beszéd, artikulációs
zavar
Nincs vagy
minimális
beszédartikuláció
Hatásosság Folyamatos, megfelelő
sebességű, ritmusos
beszéd, néha bizonytalansággal
Nehézkesség, akadozottság, bizonytalanság
A beszéd ritmustalan, nehezen érthető
Mindennapi élethez szükséges,
folyamatos beszédre képtelen

Az egészségi állapot meghatározásának módszere

1. Az egészségkárosodás értékelése szervrendszerenként, illetve betegség csoportonként történik.

2. Az értékelés alapját a különböző egészségügyi dokumentumok (kórházi zárójelentések, szakorvosi leletek, a laboratóriumi, a képalkotó, és egyéb objektív leletek) és szakértői vizsgálat során észlelt aktuális állapot képezik.

3. Alapvető feladat az adatok hitelességének, esetleges ellentmondásainak a megállapítása.

4. Az egészségkárosodás értékelése akkor megbízható, ha a kérelmező kivizsgálása, gyógykezelése, az orvosi rehabilitációja teljes körűen megtörtént.

5. Az értékelő táblázatok a Funkcióképesség Fogyatékosság és Egészség Nemzetközi Osztályozása (FNO) elvei figyelembe vételével készültek.

6. A skála 0%-os értékét a károsodásmentesség, a 100%-os értéket a teljes károsodás jelenti.

Nincs számottevő egészségkárosodása: 0 – 4%

Egészségkárosodása csekély mértékű: 5 – 9%

Egészségkárosodása kismértékű: 10 – 24%

Egészségkárosodása közepes mértékű: 25 – 49%

Egészségkárosodása nagymértékű: 50 – 69%

Egészségkárosodása közel teljes mértékű: 70 – 99%

A táblázatok szervrendszer vagy betegség specifikusak.

A vízszintes sorok tartalmazzák az adott szervrendszerre vagy betegségcsoportra vonatkozó

súlyossági fokozatokat.

A függőleges oszlopok az értékelési, diagnosztikai kritériumokból állnak.

7. Az egészségkárosodás meghatározása során alapelv, hogy a súlyossági fokozatokon belül meghatározott értéktartományon belül a középértéktől kiindulva a kritériumok számának figyelembevételével több kritérium megléte esetén az értéktartományon belül a középérték felett, míg kevesebb kritérium esetén a középérték alatt kell meghatározni.

8. Több szervrendszert érintő veleszületett vagy szerzett krónikus lefolyású, kedvezőtlen prognózisú betegséget az FNO elvei alapján, a napi tevékenység korlátozottsága és a betegség jellemző kórlefolyását figyelembe véve kell elbírálni.

9. A 0–4% közötti károsodást az össz-szervezeti egészségkárosodásnak a kiszámítása és az egészségi állapot meghatározásakor nem lehet figyelembe venni.

10. A többszörös károsodások együttes értékelése az alábbi szabály alapján történik.

REK(n-1) >= REK(n)

Számolás:

ÖREK(1)=REK(1)

ÖREK(2)=ÖREK(1)+(1-ÖREK(1))×REK(2)

ÖREK(3)=ÖREK(2)+(1-ÖREK(2))×REK(3)

.

.

.

ÖREK(n)=ÖREK(n–1)+(1-ÖREK(n–1))×REK(n)

Ahol:

n: a 9. pontban meghatározott szabályok alapján figyelembe vett rész-egészségkárosodások száma,

REK(1): a legnagyobb mértékű rész-egészségkárosodás

REK(2): sorrendben a második legnagyobb mértékű rész-egészségkárosodás

REK(3): sorrendben a harmadik legnagyobb mértékű rész-egészségkárosodás

REK(n): sorrendben a legkisebb mértékű, a 9. pontban meghatározott szabályok alapján figyelembe vett rész-egészségkárosodás

ÖREK(1): megegyezik a legnagyobb mértékű rész-egészségkárosodással

ÖREK(2): a legnagyobb mértékű rész-egészségkárosodás és a sorrendben második legnagyobb mértékű rész-egészségkárosodás alapján számított összesített rész-egészségkárosodás

ÖREK(3): a két legnagyobb mértékű rész-egészségkárosodás és a sorrendben harmadik legnagyobb mértékű rész-egészségkárosodás alapján számított összesített rész-egészségkárosodás

ÖREK(n): sorrendben a legkisebb mértékű, a 9. pontban meghatározott szabályok alapján figyelembe vett rész-egészségkárosodás (REK(n)) és az eggyel előtte lévő összesített rész-egészségkárosodás (ÖREK(n–1)) alapján számított összesített rész-egészségkárosodás

Az össz-szervezeti egészségkárosodás mértéke egyenlő az összes, a 9. pontban meghatározott szabályok alapján figyelembe vett rész-egészségkárosodásnak a fenti szabály alapján összesített rész-egészségkorosodásával (ÖREK(n)).

11. *  Az egészségkárosodás, egészségi állapot felülvizsgálata az alábbi orvos-szakmai szabályok alapján történik.

11.1. Fogalom-meghatározások:

11.1.1. Kialakult állapot: az ellátást igénylő személy kivizsgálása megtörtént, a gyógykezelés és orvosi rehabilitáció eredményessége megítélhető.

11.1.2. Végállapot: további gyógykezelés, orvosi rehabilitáció a kialakult állapotot érdemben nem befolyásolja.

11.2. Az egészségi állapot nem statikus fogalom, így abban javulás és rosszabbodás is bekövetkezhet, ennek megfelelően az állapot megítélésére vonatkozóan rendszeres felülvizsgálat szükséges. A felülvizsgálat időpontjának meghatározásában elsődleges szerepe van a kórlefolyásnak, a várható prognózisnak és az életkornak.

11.2.1. Egy éven belüli felülvizsgálati időpont kizárólag abban az esetben véleményezhető, ha valamely, a minősítéshez szükséges feltétel maradéktalanul nem teljesül, és az ellátatlanság veszélye merül fel. Például: a kivizsgálás folyamatban van, a gyógykezelés eredményessége nem ítélhető meg, vagy az orvosi rehabilitáció eredményessége nem ítélhető meg.

11.2.2. Három évet meghaladó felülvizsgálati időpont csak rendkívül indokolt esetben véleményezhető, a szakvéleménynek az indokoltságot tartalmaznia kell. Például: adott károsodásra jellemző kórlefolyás, kedvezőtlen prognózis, vagy a személy életkora (55 év) miatt rehabilitációs esélyei még állapotváltozás esetén sem kedvezőek.

11.2.3. Amennyiben az orvostudomány jelenlegi állása szerint gyógykezeléssel, orvosi rehabilitációval a jelenlegi állapot fenntartható, de további állapotváltozás sem műtéttel, sem gyógykezeléssel, sem rehabilitációval nem érhető el, a felülvizsgálat elrendelése nem szükséges.

11.3. Rehabilitációs ellátás javaslata esetén az eljáró szakértők meghatározzák a rehabilitációhoz szükséges időtartamot. Orvosszakértői szempontból a kórlefolyás és a várható prognózis alapján a szakvélemény érvényességének időpontját is meg kell határozni.

2. melléklet a 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelethez * 

3. melléklet a 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelethez *