A jogszabály mai napon ( 2019.10.21. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

8/2012. (I. 26.) NMHH rendelet

az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezéséről, megközelítéséről és védelméről

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. § (3) bekezdés 23. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 109. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörben eljárva,

az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró közigazgatási és igazságügyi miniszter, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § e) és f) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzeti fejlesztési miniszter és az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § m) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró vidékfejlesztési miniszter véleményének kikérését követően

a következőket rendelem el:

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed:

a) az elektronikus hírközlési építményekre, a föld feletti és föld alatti elektronikus hírközlési vezetékekre (a továbbiakban együtt: elektronikus hírközlési építmény),

b) az a) pontban meghatározott elektronikus hírközlési építmények nyomvonalát keresztező vagy megközelítő

ba) vasúti pályákra,

bb) függő- és szállítószalag pályákra,

bc) közutakra (a közutakhoz tartozó járdát és kerékpárutat is ideértve),

bd) vizekre és vízi létesítményekre,

be) vízellátási vezetékekre, csatornákra,

bf) kőolaj-, kőolajtermék, földgáz-, egyéb gáz- és gáztermék szállító és elosztóvezetékekre,

bg) villamos energia átviteli és elosztóhálózatra, villamos energia termelői, magán- és közvetlen vezetékekre a (3) bekezdésben foglalt kivétellel,

bh) távhővezeték-hálózatra,

c) az a) és b) pontban meghatározott építményfajták védőterületére (biztonsági övezetére), a hozzájuk tartozó építményekre, alépítményekre, tartószerkezetekre, valamint az ezek üzemeltetéséhez, üzemirányításához szükséges infrastruktúrára (a továbbiakban együtt: egyéb nyomvonalas építmény).

(2) E rendelet hatálya kiterjed a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalára (a továbbiakban: Hivatal), valamint az (1) bekezdésben felsorolt építmények tervezőjére, építtetőjére, üzemeltetőjére és az elektronikus hírközlési építmény tulajdonjogával vagy használatot biztosító egyéb jogával rendelkező természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre.

(3) E rendelet hatálya nem terjed ki a villamosenergia-átviteli hálózat 400 kV-nál nagyobb névleges feszültségű távvezeték elemére, annak biztonsági övezetére, a hozzá tartozó alépítményekre, tartószerkezetekre, valamint ezek üzemeltetéséhez, üzemirányításához szükséges infrastruktúrára. Ebben az esetben a keresztezés műszaki és egyéb feltételeit egyedileg és esetileg kell megvizsgálni.

(4) E rendeletnek az (1) bekezdés b) pont bg) alpontja szerinti nyomvonalas építményekre vonatkozó rendelkezéseiben használt fogalmakat a villamos energiáról szóló törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezései szerint kell értelmezni.

2. § (1) Elektronikus hírközlési építményt egyéb nyomvonalas építménnyel keresztezni vagy megközelíteni kizárólag úgy lehet, hogy az elektronikus hírközlési építmény állagát és biztonságát, az elektronikus hírközlés zavartalan lebonyolítását az ne veszélyeztesse, valamint annak karbantartását, meghibásodás esetén a hibaelhárítását ne akadályozza. A megfelelő védelem kialakítása érdekében felmerülő költségek a később engedélyezett építmény beruházóját, üzemeltetőjét terhelik.

(2) Ha az elektronikus hírközlési építmény építése, korszerűsítése (a továbbiakban együtt: építés) egyéb nyomvonalas építményt keresztez vagy megközelít (a továbbiakban együtt: keresztez), a tervező, az építtető vagy az üzemeltető (a továbbiakban együtt: építtető) a keresztezett egyéb nyomvonalas építmény üzemeltetőjét előzetes egyeztetés céljából megkeresi.

(3) Ha az egyéb nyomvonalas építmény tervezett nyomvonala elektronikus hírközlési építményt keresztez, annak építtetője az elektronikus hírközlési építmény üzemeltetőjét előzetes egyeztetés céljából megkeresi.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti egyeztetésnek olyan időben kell megtörténnie, hogy a keresztezéssel összefüggő munkálatokat megelőző tervezés, az engedélyezési eljárás és a kivitelezés végzése összehangolt legyen.

(5) Az építtető a megkereséssel egyidejűleg továbbítja a keresztezni kívánt építmény üzemeltetőjének a keresztezés és megközelítés során műszakilag indokolt védelem előírásához szükséges valamennyi iratot, egyéb adatot, amelyekből egyértelműen megállapítható az (1) bekezdésben előírt követelmények teljesülése.

(6) Ha az egyeztetéshez szükséges valamennyi irat, egyéb adat nem áll hiánytalanul rendelkezésre, a keresztezett építmény üzemeltetője azok kiegészítését kérheti, ellenkező esetben az egyeztetésre irányuló megkeresés és az iratok, egyéb adatok kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles írásban nyilatkozni arról, hogy a tervezett építmény létesítését milyen feltételektől teszi függővé.

(7) Amennyiben a keresztezett nyomvonalas építmény üzemeltetője határidőn belül nem nyilatkozik, azt a hozzájárulás megadásának kell tekinteni.

3. § (1) E rendelet rendelkezéseit az egyéb nyomvonalas építményfajták keresztezésére és megközelítésére vonatkozó jogszabályokkal összhangban kell alkalmazni.

(2) Az elektronikus hírközlési építmények és az egyéb nyomvonalas építmények keresztezésének és megközelítésének műszaki követelményeire vonatkozó általános érvényű előírásokat az 1. melléklet tartalmazza.

(3) Azon esetekben, amikor az elektronikus hírközlési építménynek és az egyéb nyomvonalas építménynek a műszaki követelmények betartásával való elhelyezése azért nem valósítható meg, mert az építés helyén nem áll elegendő terület rendelkezésre, az építmény építését engedélyező építésügyi hatóság az 1. mellékletben foglalt előírásoktól való eltérésre engedélyt adhat, ha az a 2. § (1) bekezdésében és az (1) bekezdésben meghatározott követelményeket nem érinti vagy a 2. § (1) bekezdésében és az (1) bekezdésben meghatározott követelmények más módon is teljesíthetők, amit a kérelmezőnek biztonsági elemzéssel kell igazolnia.

4. § *  (1) A Hivatal az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 90. § és 107. §-ban szabályozott közös eszközhasználat és helymegosztás előmozdítása érdekében a (2) és (3) bekezdés alapján bejelentett adatokról az Eht. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerinti hatáskörében nyilvántartást vezet.

(2) Amennyiben az elektronikus hírközlési építmény tulajdon- vagy használati jogával rendelkező szolgáltató az Eht. 90. §-a, illetve a 107. §-a alapján közös eszközhasználatról arra jogosult szolgáltatóval megállapodást köt, e megállapodást, az Eht. 52. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt nyilvántartásba vétel céljából, annak megkötésétől számított 30 napon belül be kell jelentenie a Hivatalnak.

(3) A (2) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) az építmény földrajzi elhelyezkedését (cím, helyrajzi szám),

b) az építmény megnevezését,

c) az építmény jellegét,

d) a közös eszközhasználatra jogosult szolgáltató vagy szolgáltatók nevét és székhelyét vagy lakcímét,

e) a megállapodás időbeli hatályának kezdő és lejárati időpontját.

(4) Amennyiben a (2) bekezdés alapján bejelentett adatokban változás következik be, ezt az elektronikus hírközlési építmény tulajdon- vagy használati jogával rendelkező szolgáltató 30 napon belül köteles a Hivatalnak bejelenteni.

(5) A (2) és (4) bekezdés szerinti bejelentést a Hivatal által rendelkezésre bocsátott űrlapon kell megtenni.

(6) A Hivatal az érintett létesítmények tekintetében a létesítmény jellegére, hozzáférhetőségére, földrajzi elhelyezkedésére vonatkozóan az Eht. 47. §-a szerinti eljárásban és szabályok alapján felhívhatja, teljesítés hiányában pedig határozatával adatszolgáltatásra kötelezheti az elektronikus hírközlési építmény tulajdon- vagy használati jogával rendelkező szolgáltatót.

(7) A Hivatal az érdekelt szolgáltatónak az Eht. 90. § (1) bekezdése szerinti okokból benyújtott, indokolt kérelmére biztosítja a (6) bekezdés szerinti adatokba történő betekintést.

5. § Ez a rendelet 2012. április 1-jén lép hatályba.

6. § (1) *  A Hivatal a 4. § (5) bekezdése szerinti űrlapot az elektronikus hírközlési szolgáltatás minőségének az előfizetők és felhasználók védelmével összefüggő követelményeiről, valamint a díjazás hitelességéről szóló 13/2011. (XII. 27.) NMHH rendelet és az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezéséről, megközelítéséről és védelméről szóló 8/2012. (I. 26.) NMHH rendelet módosításáról szóló 1/2014. (II. 6.) NMHH rendelet hatálybalépésétől számított 45 napon belül köteles elkészíteni és internetes honlapján, valamint ügyfélszolgálatain elérhetővé tenni.

(2) *  Az elektronikus hírközlési építmények tulajdon- vagy használati jogával rendelkező szolgáltatók a 4. § (2) bekezdése szerinti bejelentést első ízben az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 120 napon belül, valamennyi, a bejelentés megtételekor fennálló megállapodás vonatkozásában kötelesek megtenni.

(3) E rendelet

a) az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (Keretirányelv),

b) az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló 2002. március 7-i 2002/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (Hozzáférési irányelv),

c) az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK irányelv, az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló 2002/19/EK irányelv és az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló 2002/20/EK irányelv módosításáról szóló 2009. november 25-i 2009/140/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(4) E rendelet műszaki tartalmában megegyezik az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezéséről, megközelítéséről és védelméről szóló 11/2009. (XII. 15.) MeHVM rendelettel, amelynek a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

1. melléklet a 8/2012. (I. 26.) NMHH rendelethez

Az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményekkel való keresztezésének és megközelítésének műszaki követelményei

1. Vasúti pálya, valamint az elektronikus hírközlési építmény keresztezése és megközelítése

Vasúti pálya keresztezése és megközelítése esetén a vasúti építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló jogszabályban foglalt rendelkezéseket kell betartani.

2. Függőpálya és szállítószalag pálya, valamint az elektronikus hírközlési építmény keresztezése és megközelítése

2.1. Föld feletti keresztezés

Föld feletti elektronikus hírközlési vezeték függőpályát és magas vezetésű szállítószalag pályát alulról és felülről keresztezhet. Keresztezés esetében a függőpálya vagy a magas vezetésű szállítószalag pálya és az elektronikus hírközlési vezeték között a legkedvezőtlenebb helyzetben megengedett legkisebb távolság 5 méter.

A keresztezésben a terepen elhelyezett szállítószalag pálya szerkezete és az elektronikus hírközlési vezeték között a legkedvezőtlenebb helyzetben megengedett legkisebb távolság 6 méter. A föld feletti elektronikus hírközlési vezeték tartószerkezete és a terepen elhelyezett szállítószalag pálya tengelyvonala között megengedett legkisebb távolság 20 méter.

2.2. Föld alatti keresztezés

Föld alatti elektronikus hírközlési vezeték keresztezése esetében a függőpálya, illetve a magas vezetésű szállítószalag pálya tartószerkezete és az elektronikus hírközlési vezeték között megengedett legkisebb távolság 5 méter.

Terepen elhelyezett szállítószalag pálya keresztezése esetén az elektronikus hírközlési vezetéket védőcsőbe kell helyezni. A védőcsövet a terepszint alatt legalább 1,2 méter mélységben kell fektetni, a védőcső végének a szállítószalag pálya tengelyvonalától legalább 3 méterrel kell túlnyúlnia. Két részből álló, illetve hasított csövet védőcsőként felhasználni nem szabad. A keresztezési szög 30 foknál kisebb, illetve 150 foknál nagyobb nem lehet. A keresztezést a terepen elhelyezett szállítószalag pálya mindkét oldalán meg kell jelölni.

2.3. Megközelítés

Föld feletti és föld alatti elektronikus hírközlési vezeték függőpályát és magas vezetésű szállítószalag pályát, valamint azok tartószerkezetét legfeljebb 5 méter távolságra közelíthet meg.

Terepen elhelyezett szállítószalag pályát föld feletti elektronikus hírközlési vezeték legfeljebb 10 méter, föld alatti elektronikus hírközlési vezeték pedig legfeljebb 5 méter távolságra közelíthet meg.

3. Közút, valamint elektronikus hírközlési építmény keresztezése és megközelítése

3.1. *  Föld feletti keresztezés

Gyorsforgalmi utat elektronikus hírközlési építménnyel csak a közút kezelőjével egyeztetett műszaki megoldásnak megfelelően szabad föld felett keresztezni. Belterületi és külterületi fő- és mellékutak keresztezése esetében a föld feletti elektronikus hírközlési vezeték legmélyebb belógási pontja az útkorona vagy a terepszint felett legalább 5,5 méter úgy, hogy a keresztezés szöge megközelítően 90 fokos legyen, de 30 foknál kisebb, illetve 150 foknál nagyobb nem lehet. Kerékpárút keresztezése esetében a föld feletti elektronikus hírközlési vezeték legmélyebb belógási pontja az útkorona felett legalább 3,5 méter legyen.

3.2. Föld alatti keresztezés

A közút és föld alatti elektronikus hírközlési vezeték keresztezése esetében a keresztezés szöge megközelítően 90 fokos legyen, de 30 foknál kisebb, illetve 150 foknál nagyobb nem lehet. A közutat keresztező elektronikus hírközlési vezetéket olyan védőcsőbe kell elhelyezni, amely a vezetékcserét a védőcső megbontása nélkül biztosítja. A védőcső takarása a pályaszinttől számítva legalább 0,4 méter. Olyan közúton, ahol az útpálya mellett vízelvezető árok létesült, a takarás mértékét az árok elméleti folyásfenék szintjétől kell számítani. A védőcsőnek a közút területétől számított függőleges felületen legalább 0,5 méterrel kell túlnyúlnia.

3.3. *  Közút megközelítése

Gyorsforgalmi út területén az úttengellyel párhuzamosan elektronikus hírközlési építményt elhelyezni csak a vonatkozó ágazati előírások betartásával szabad.

Egyéb burkolt közút alatt, az úttengellyel párhuzamosan föld alatti elektronikus hírközlési vezetéket csak védőcsőben szabad elhelyezni.

Föld feletti elektronikus hírközlési vezeték nyomvonalát úgy kell kijelölni, hogy oszlopsora a közúttal párhuzamosan, a hatályos ágazati előírások betartásával, a szilárd oldalakadályokra vonatkozó követelményeknek megfelelő távolságra haladjon.

Olyan közúton, ahol az útpálya mellett vízelvezető árok létesül, a vezeték oszlopait az árkon kívül, annak szélétől legalább 0,3 méter távolságra kell elhelyezni. A vezeték oszlopát útkoronán, útpadkán és útárokban elhelyezni nem szabad.

A vezeték nyomvonalát töltésen (hídfeljárón) vagy bevágásban vezető közútnál a töltés (hídfeljáró) lábától vagy a bevágás szélétől olyan távolságban kell vezetni, hogy azok állagát ne veszélyeztesse és a fenntartási munkát ne akadályozza.

Föld alatti elektronikus hírközlési vezetéket belterületi közutak esetében az útkoronán kívüli részben kell elhelyezni. Szilárd burkolatú járdában vagy kerékpárút alatt megszakító létesítménnyel ellátott alépítményben kell elhelyezni. Föld alatti elektronikus hírközlési vezeték külterületi utak esetében - amennyiben a közút kezelőjével más megegyezés nem születik - az útkorona élét legfeljebb 1,5 méterre közelítheti meg úgy, hogy földtakarása legalább 1 méter. Megegyezés alapján az elektronikus hírközlési vezeték védőműtárgya az útpadkában vagy a rézsűben is elhelyezhető, megszakító létesítmények nélkül. A megszakító létesítményeket az útkoronán kívüli részben kell elhelyezni.

3.4. Közúti műtárgy keresztezése és megközelítése

Föld feletti elektronikus hírközlési vezeték belterületen levő hidat (felüljárót) alulról csak kivételesen keresztezhet. Külterületen levő híd (felüljáró) alulról történő keresztezése esetében a híd és a hozzá legközelebb eső föld feletti elektronikus hírközlési vezeték között a legkedvezőtlenebb helyzetben is legalább 1 méter távolságnak kell lenni.

Hídon (felüljárón) föld feletti elektronikus hírközlési vezetéket abban az esetben szabad vezetni, ha a híd szerkezete ezt lehetővé teszi és a kétoldali csatlakozás is föld feletti vezeték. Ettől eltérő esetben, továbbá föld alatti elektronikus hírközlési vezetéknél a gyalogjárda vagy a hídpálya alatt készített csatornában vagy kábelszekrényekkel szakaszolt védőcsőben kell az elektronikus hírközlési vezetéket elhelyezni.

Föld alatti elektronikus hírközlési vezeték híd (felüljáró) mélyalapozású alaptestét és zárt lemezlapját legfeljebb 0,5 méter távolságra közelítheti meg.

Aluljáró, alagút és közműalagút keresztezése esetében a föld alatti elektronikus hírközlési vezetéket védőcsőbe kell helyezni. Aluljáróban és alagútban föld feletti elektronikus hírközlési vezetéket elhelyezni nem szabad.

A föld alatti elektronikus hírközlési építményt az aluljáró vagy az alagút járdájában, kerékvetőjében, esetleg az oldalfalban, vagy az oldalfalon e célra kialakított falikarokon kell elhelyezni. Aluljárót, alagutat és közműalagutat elektronikus hírközlési építmény kívülről legfeljebb a falsíktól számított 0,5 méterre közelíthet meg.

Hídon (felüljárón), aluljáróban és alagútban átvezetett elektronikus hírközlési építmény elrendezése során a csatlakozó utak szerinti elrendezést kell alapul venni.

4. Víz- és vízi létesítmények, valamint az elektronikus hírközlési építmény keresztezése és megközelítése

4.1. Vízszint feletti keresztezés

Víziutat csak különösen indokolt esetben lehet vízszint felett keresztezni.

Víz vízszint feletti keresztezése esetében a föld feletti elektronikus hírközlési vezeték legmélyebb belógási pontja

a) a Dunán a hajózási nagyvízszint (HNV) felett legalább 16,5 méter;

b) a Tiszán a hajózási nagyvízszint (HNV) felett legalább 15 méter;

c) egyéb víziúton a hajózási nagyvízszint (HNV) felett legalább 12 méter vagy a mértékadó árvízszint felett legalább 7 méter;

d) nem víziúton és kisvízfolyáson a sokévi középvízszint felett legalább 7 méter;

e) belvíz-, öntöző- és tápcsatornán az üzemvízszint felett legalább 7 méter.

A hajózási vízszint, a mértékadó árvízszint, a sokévi középvízszint vagy az üzemvízszint magasságot a vízügyi hatóság adja meg.

A keresztező elektronikus hírközlési építmény tartó- vagy feszítőoszlopait a partmenti fenntartási sávon, illetve az árvízvédelmi töltés és magasvezetésű csatorna vagy duzzasztott vízszintű vízfolyás töltésének lábvonalától - a töltésfejlesztés mértékét is figyelembe véve - 10 méteres sávon kívül kell elhelyezni.

A föld feletti elektronikus hírközlési vezeték átfeszítésének helyét jelzőtáblával kell megjelölni.

4.2. Vízszint alatti keresztezés

Az elektronikus hírközlési vezeték nyomvonala és a vízfolyás középvonala, illetve az árvízvédelmi töltés tengelye által bezárt szög 90 fok legyen, melytől eltérni legfeljebb 15 fokkal szabad.

Az elektronikus hírközlési vezetéket víziút keresztezésénél - figyelembe véve a folyamatban lévő és tervezett folyószabályozási, valamint mederrendezési munkákat - a hajózási kisvízszint (HKV) alatt

a) nemzetközi víziút esetén legalább 4,5 méter;

b) egyéb víziút esetén legalább 4 méter mélységben, de legalább 2,5 méter mély árokban elhelyezett védőcsőben úgy kell fektetni, hogy az

ba) a víziközlekedést ne zavarja,

bb) mederelfajulást ne okozzon,

bc) a jég és az árvíz levonulását ne veszélyeztesse,

bd) a vízszabályozást és az árvízvédekezést ne akadályozza.

Az elektronikus hírközlési vezetéket nem víziút, egyéb vízfolyás, belvíz-, öntöző- és tápcsatorna medrében a mederfenék szintje alatt legalább 1 méter mélységben kell elhelyezni.

Víziúton az elektronikus hírközlési vezeték keresztezési helyét, amennyiben a medertakarás 2,5 méternél kevesebb - a jogszabályban foglaltaknak megfelelően - horgonyzást tiltó táblával meg kell jelölni. A nyomvonalas építmény védelmére - a vízfolyáson fölfelé - horgonyfogó kötelet kell elhelyezni. Víziútnak nem kijelölt vízterületen, belvíz-, öntöző- és tápcsatornán az elektronikus hírközlési vezeték keresztezési helyét kotrást és földmunkát tiltó táblával meg kell jelölni.

Az árvízvédelmi töltést keresztező elektronikus hírközlési vezetéket az árvízvédelmi töltésen kell átvezetni a mértékadó árvízszint felett és legalább 0,6 méter takarással, az építmény tartozékait az árvízvédelmi töltésen és annak kétoldali biztonsági sávjain és a parti sávon kívül kell elhelyezni.

A keresztezést az árvízvédelmi töltés kezelőjével egyeztetett módon és helyen meg kell jelölni.

4.3. Vízilétesítmény keresztezése és megközelítése

Föld feletti elektronikus hírközlési vezetékkel munkagép közlekedésére alkalmas árvízvédelmi töltést csak úgy szabad keresztezni, hogy a töltés koronája és az elektronikus hírközlési vezeték közötti függőleges távolság a legnagyobb belógás helyén is legalább 8 méter, egyéb esetekben legalább 5,5 méter.

Elektronikus hírközlési vezeték nyomvonala vizek és mélyvezetésű csatornák partjával párhuzamosan a part menti sávon, illetve a fenntartási sávon kívül haladhat.

Elektronikus hírközlési építményt árvízvédelmi töltésbe és annak, valamint magas vezetésű csatorna és duzzasztott vízszintű vízfolyás töltésének lábvonalától számított 10 méter távolságon belül, illetve a töltés és a szivárgó-csatorna között a töltéssel párhuzamosan fektetni, illetve a töltésben átsajtolással vagy öblítéssel elhelyezni nem szabad.

A parti sávban elhelyezett föld alatti elektronikus hírközlési vezeték takarásának mértéke belterületen legalább 0,6 méter, külterületen legalább 0,8 méter.

5. Vízellátási vezeték és csatorna, valamint az elektronikus hírközlési építmény keresztezése és megközelítése

5.1. Keresztezés

Vízellátási vezetéket és csatornát a föld alatti elektronikus hírközlési vezeték felülről és alulról egyaránt keresztezhet, a keresztezés szöge 30 foknál kisebb, illetve 150 foknál nagyobb nem lehet.

Ivóvizet szállító vezeték és föld alatti elektronikus hírközlési vezeték között legalább 0,6 méter a függőleges távolság. Védőműtárgy nélküli föld alatti elektronikus hírközlési vezeték, valamint egyéb vízellátási vezeték és csatorna között legalább 0,4 méter a függőleges távolság, védőműtárgy alkalmazása esetén, ha az a keresztezési pontban mindkét irányban legalább 0,5 méterrel túlnyúlik, akkor a védőműtárgytól a függőleges távolság legfeljebb 0,2 méterre csökkenthető.

5.2. Megközelítés

Ivóvizet szállító vezetéket a föld alatti elektronikus hírközlési vezeték legfeljebb 0,6 méter vízszintes távolságra közelítheti meg. Egyéb vízellátás vezetéke és a csatorna a védőműtárgy nélküli föld alatti elektronikus hírközlési vezetéket legfeljebb 0,5 méter vízszintes távolságra, védőműtárgyban elhelyezett föld alatti elektronikus hírközlési vezeték védőműtárgyát legfeljebb 0,2 méter vízszintes távolságra közelítheti meg.

A csatorna kezelőjével történt megállapodás alapján elektronikus hírközlési vezeték a csatornához tartozó átjelző vezetéknek épített védőcsőben is, illetve villamos vezetőanyagot nem tartalmazó elektronikus hírközlési vezeték a csatornában is elhelyezhető.

6. Kőolaj-, kőolajtermék-, földgáz-, egyéb gáz- és gáztermék-szállítóvezeték, gáz- és gáztermék-elosztóvezeték, valamint az elektronikus hírközlési építmény keresztezése és megközelítése

6.1. Kőolaj-, kőolajtermék-, földgáz-, egyéb gáz- és gáztermék-szállítóvezeték, valamint a földgáz-, egyéb gáz és gáztermék-elosztóvezeték (e pont alkalmazásában a továbbiakban: vezeték) keresztezése és megközelítése esetén a jogszabályban foglaltak, valamint a 6.2. alpontban foglalt rendelkezések szerint kell eljárni.

6.2. Vezeték, valamint az elektronikus hírközlési építmény keresztezése esetében a keresztezés egyik szöge sem lehet 30 foknál kisebb, illetve 150 foknál nagyobb.

Vezeték felett vagy alatt, kivéve a keresztezés esetét, elektronikus hírközlési építmény nem helyezhető el.

Az elektronikus hírközlési építmény a vezetéket lehetőség szerint felülről keresztezze.

Amennyiben az elektronikus hírközlési építményt megközelítő vezeték aktív korrózióvédelemmel van ellátva, az elektronikus hírközlési építmény megfelelő védelméről gondoskodni kell.

7. Villamosenergia átviteli és elosztó hálózat, villamosenergia termelői, magán- és közvetlen vezeték, valamint az elektronikus hírközlési építmény keresztezése és megközelítése

7.1. Föld feletti keresztezés

Az elektronikus hírközlési vezeték és a villamos energia szabadvezeték (a továbbiakban: szabadvezeték) nyomvonalai által bezárt szög lehetőleg 90 fok legyen, melytől eltérni legfeljebb 60 fokkal szabad.

7.1.1. Közép- és nagyfeszültségű szabadvezeték keresztezése

Villamos vezetőanyagot nem tartalmazó, föld feletti nyomvonalas távközlő létesítményt a szabadvezeték mindkét kölcsönös elhelyezkedési helyzet szerint (felül- és alulkeresztezés) keresztezhet.

A szabadvezeték részei és a távközlő létesítmény között a - névleges feszültségtől függően - az 1. táblázatban megadott legkisebb távolságokat kell betartani.

Legkisebb távolság a szabadvezeték részei és az elektronikus hírközlési építmény
A szabadvezeték névleges feszültsége, U vezetékei között oszlopai között
kV m m
1<U≤35 2,25 5,25
35<U<120 2,84 5,84
120<U≤220 3,54 6,54
220<U≤400 4,80 7,80

Közép- és nagyfeszültségű szabadvezetékkel villamos vezetőanyagot tartalmazó, föld feletti elektronikus hírközlési építményt - egészen kivételes esetektől eltekintve - csak felül szabad keresztezni.

Amennyiben a felülkeresztezés nem oldható meg, akkor a szabadvezetéket felül és mindkét oldalán jól földelt, korrózió ellen védett, számítással igazoltan megfelelő szilárdságú, olyan védőszerkezettel kell ellátni, amely a föld feletti elektronikus hírközlési építményt - vezetékeinek szakadása esetén - megvédi a szabadvezetékkel való érintkezéstől, illetve a veszélyes közelségbe jutástól.

7.1.1.1. A felülkeresztezés létesítési előírásai

a) A villamos vezetőanyagot tartalmazó, föld feletti elektronikus hírközlési építményt közép- és nagyfeszültségű szabadvezetékkel csak akkor szabad keresztezni, ha a szabadvezeték a keresztező oszlopközben megfelel a különleges biztonsági követelményeknek.

b) A villamos vezetőanyagot tartalmazó, föld feletti elektronikus hírközlési építmény vezetőinek és oszlopainak üzemszerű távolsága a közép- és nagyfeszültségű szabadvezeték egyetlen szerkezeti részéhez mérve sem lehet kisebb az 1. táblázatban megadott távolságoknál.

c) A villamos vezetőanyagot tartalmazó, föld feletti elektronikus hírközlési építmény és a közép- és nagyfeszültségű szabadvezeték szerkezeti részei közötti távolság a következő esetek egyikében sem lehet kisebb, mint a 2. táblázatban megadott értékek, ha

ca) állószigetelőkkel szerelt, csupasz vagy burkolt, szabadvezeték esetén a keresztező oszlopköz kettős vagy többszörös szigetelőiből egy eltörik, illetve a burkolt szabadvezeték egy szigetelője eltörik,

cb) függő-, illetve feszítőszigetelőkkel szerelt szabadvezeték esetén a keresztező feszítőközben

cba) a kettős vagy többszörös szigetelőláncból egy eltörik, vagy

cbb) egyenlőtlen pótteher lép fel.

2. táblázat

Legkisebb távolság a szabadvezeték részei és az elektronikus hírközlési építmény
A szabadvezeték névleges feszültsége, U vezetékei között oszlopai között
kV m m
1<U≤35 1,5 5,0
35<U≤120 2,0 5,0
120<U≤220 3,0 6,0
220<U≤400 4,5 7,5

d) A villamos vezetőanyagot tartalmazó, föld feletti elektronikus hírközlési építmény keresztezése közép- és nagyfeszültségű szabadvezetékkel a b) és a c) alpont előírásainak egyidejű betartása mellett akkor is megengedett, ha a keresztező feszítő oszlop köz nem keresztező oszlopközeinek tartóoszlopai egyes állószigetelővel, illetve szigetelőlánccal szereltek és csak a keresztező oszlopköz felel meg legalább a fokozott biztonsági követelményeknek.

e) Ha a közép- és nagyfeszültségű szabadvezeték nem felel meg a fenti előírásoknak, akkor a villamos vezetőanyagot tartalmazó, föld feletti elektronikus hírközlési építménybe a keresztezés helyén beiktatott föld alatti kábelszakaszt (kábelzsákot) kell kialakítani.

A beiktatott kábelszakaszt határoló távközlő oszlopokat a szabadvezeték 2 méterrel növelt oszlop dőléstávolságán és a biztonsági övezeten kívül kell elhelyezni. E távolságot úgy kell megállapítani, hogy a szabadvezeték vezetőinek és az elektronikus hírközlési vezetékek szakadása esetén az elektronikus hírközlési és az erősáramú vezeték érintkezése minden körülmények között kizárt legyen.

Az elektronikus hírközlési kábelszakasz két végpontján építendő oszlopok között beton, műanyag stb. csövet kell fektetni. A csőbe műanyag burkolatú kábelt kell behúzni.

A kábelszakasz végpontjait túlfeszültség-levezetők beiktatásával kell a föld feletti elektronikus hírközlési építmény vezetőihez csatlakoztatni.

f) A szabadvezeték a fokozott és a különleges biztonsági követelményeknek megfelel, ha eleget tesz az erősáramú szabadvezetékek létesítési előírásairól szóló szabványban meghatározott előírásoknak, vagy azokat más módon teljesíti.

7.1.2. Kisfeszültségű szabadvezeték keresztezése

Kisfeszültségű szabadvezeték föld feletti elektronikus hírközlési vezetéket felülről és alulról egyaránt keresztezhet. Kisfeszültségű szabadvezeték és föld feletti elektronikus hírközlési vezeték vezetői között a legnagyobb belógás figyelembevételével megengedett legkisebb függőleges távolság 0,5 méter. Ha az elektronikus hírközlési vezeték olyan kisfeszültségű szabadvezetéket keresztez, amelynek vezetői közép- vagy nagyfeszültségű szabadvezetékkel közös oszlopsorról ágaznak le, és a leágazó szabadvezeték szakasz vezetőinek feszültsége a potenciálemelkedéssel együtt elérheti az elektronikus hírközlési vezeték burkolatának villamos átütési szilárdságát, akkor a kisfeszültségű szabadvezeték keresztezésére a közép- és nagyfeszültségű szabadvezetékre vonatkozó keresztezési előírásokat kell alkalmazni.

7.2. Föld alatti keresztezés

Föld alatti elektronikus hírközlési vezetéket nem ívoltó berendezésen át földelt közép- és nagyfeszültségű szabadvezeték oszlopa vagy földelésének bármely föld alatti része, a talaj fajlagos ellenállásától (p) függően

p<50 (ohm . méter) belterületen 5, külterületen 10 méter,

50≤p<500 (ohm . méter) belterületen 10, külterületen 20 méter,

500≤p≤10 000 (ohm . méter) belterületen 50, külterületen 100 méter,

10 000<p (ohm . méter) belterületen 50, külterületen 200 méter

távolságig közelíthet meg keresztezéskor. Ez a távolság azonban kivételes esetben - az elektronikus hírközlési vezeték védőcsőbe való elhelyezése mellett - legfeljebb 3 méterre csökkenthető, feltéve, hogy a fajlagos ellenállás 500 (ohm méter) alatt van és a védőcső biztosítja, hogy a védelem nélküli elektronikus hírközlési vezeték, valamint a szabadvezeték föld alatti része közötti távolság legalább 10 méter.

Ívoltó berendezésen keresztül földelt közép- és nagyfeszültségű szabadvezeték egyetlen föld alatti része sem közelítheti meg keresztezéskor 0,8 méternél jobban a föld alatti elektronikus hírközlési vezetéket. Ez a távolság belterületen kivételesen 0,3 méterre csökkenthető, ha az elektronikus hírközlési vezetéket megközelítő szabadvezeték oszlopának saját földelője nincs, az elektronikus hírközlési vezeték védőműtárgyban van elhelyezve és a védőműtárgy hossza biztosítja, hogy a védelem nélküli elektronikus hírközlési vezeték és a szabadvezeték föld alatti része közötti távolság legalább 2 méter.

Föld alatti elektronikus hírközlési vezeték fektetési mélységének a nagyfeszültségű szabadvezeték alatt, a keresztezéstől számított mindkét irányban, a szabadvezeték 10 méterrel növelt oszlopmagasságának megfelelő vízszintes távolságig legalább 1,5 méternek kell lenni úgy, hogy ezen a szakaszon az elektronikus hírközlési vezeték vagy villamos szigetelő anyaggal kiöntött U betoncsatornába legyen fektetve, amelyben a villamos szigetelőanyag minden irányban legalább 30 mm vastagságban körül veszi, vagy toldás nélküli, legalább 5 mm falvastagságú, a végein vízzáróan tömített polietilén csőben legyen elhelyezve és felette, vele párhuzamosan, tőle legalább 0,5 méterre 5 ohmnál nem nagyobb földelési ellenállású szívóvezetőt kell elhelyezni a keresztezéstől számítva mindkét irányban, legalább a szabadvezeték oszlopának magasságával megegyező távolságig úgy, hogy a szívóvezető végső 5-5 méteres szakaszai az elektronikus hírközlési vezetékkel 45 fokos szöget zárjanak be.

Föld alatti elektronikus hírközlési vezetéket kisfeszültségű szabadvezeték úgy keresztezhet, hogy a szabadvezeték tartószerkezetei és föld alatti részei 0,8 méternél közelebb az elektronikus hírközlési vezetékhez csak akkor kerülhetnek, ha az elektronikus hírközlési vezetéket megközelítő szabadvezeték oszlopának nincs saját oszlopföldelése, az elektronikus hírközlési vezeték védőműtárgyban van elhelyezve, a védőműtárgy hossza biztosítja, hogy a védelem nélküli elektronikus hírközlési vezeték és a kisfeszültségű szabadvezeték föld alatti része közötti távolság legalább 2 méter, azonban a távolság 0,3 méternél kisebb ekkor sem lehet. Ez utóbbi könnyítés a kisfeszültségű szabadvezeték földelésére és földelésének alkatrészeire nem alkalmazható.

Föld alatti elektronikus hírközlési vezeték és ívoltó berendezésen keresztül földelt föld alatti közép- és nagyfeszültségű villamos energia vezeték keresztezésekor a két vezeték közötti távolság 0,5 méternél kisebb nem lehet. Ebben az esetben a közép- vagy nagyfeszültségű kábelt a keresztezéstől számított 0,5-0,5 méter távolságig mindkét irányban védőcsőbe kell elhelyezni. Amennyiben mind az elektronikus hírközlési, mind a közép- vagy nagyfeszültségű kábelt - a keresztezéstől számított 0,5-0,5 méter távolságig mindkét irányban - védőcsőbe helyezik, a két vezeték közötti távolság 0,2 méterre csökkenthető.

Föld alatti elektronikus hírközlési vezeték és nem ívoltó berendezésen keresztül földelt föld alatti, nagyfeszültségű vezeték keresztezésekor a két vezeték közötti távolság - külön védelemi intézkedés nélkül - 1 méternél kisebb nem lehet. Ha a nagyfeszültségű kábel földzárlati áramának földben folyó része 5 kA-nál kevesebb, akkor - megfelelő védelmi intézkedések betartása mellett - a keresztezési távolság legfeljebb 0,5 méterig csökkenthető.

Föld alatti elektronikus hírközlési vezeték és nem ívoltó berendezésen keresztül földelt föld alatti, középfeszültségű vezeték keresztezésekor a két kábel közötti távolság - külön védelmi intézkedés nélkül - 0,5 méternél kisebb nem lehet. Ha a középfeszültségű vezeték nem csatlakozik túlfeszültség-védelem nélküli szabadvezetékes hálózathoz, akkor megfelelő védelmi intézkedések betartása mellett, a keresztezési távolság legfeljebb 0,2 méterig csökkenthető.

7.3. Megközelítés

Föld feletti elektronikus hírközlési vezeték, valamint szabadvezeték legfeljebb a magasabb tartóoszlop 2 méterrel növelt oszlopmagasságáig közelítheti meg egymást. Ha e távolság nem tartható és az elektromágneses hatás lehetővé teszi, akkor

a) közép- és nagyfeszültségű szabadvezeték esetében a keresztezésre előírt legkisebb távolságoknak megfelelő,

b) kisfeszültségű szabadvezeték esetén 2 méter megközelítési távolság is megengedett, de a vezetékeket úgy kell létesíteni, mintha keresztezés történne.

Föld alatti elektronikus hírközlési vezeték és kisfeszültségű szabadvezeték oszlopa belterületen 0,8 méterre, külterületen 3 méterre közelítheti meg egymást, amely távolság belterületen kivételesen 0,3 méterre csökkenthető, ha a megközelítő oszlopnak saját oszlopföldelése nincs, az elektronikus hírközlési vezeték védőműtárgyban van elhelyezve és a védőműtárgy hossza biztosítja, hogy a védelem nélküli elektronikus hírközlési vezeték és a szabadvezeték föld alatti része közötti távolság legalább 2 méter. A közép- és nagyfeszültségű szabadvezeték oszlopa és a föld alatti elektronikus hírközlési vezeték pedig a 7.2. pont szerinti keresztezési előírásban meghatározott távolságra közelítheti meg egymást.

Villamos vezetőanyagot tartalmazó föld alatti elektronikus hírközlési vezetéket a nagyfeszültségű villamos energia kábel legfeljebb 1 méterre közelíthet meg. Ha az 1 méteres távolság helyhiány miatt nem tartható és a nagyfeszültségű villamos energia kábel zárlati áramának földben folyó része 5 kA-nél kevesebb, továbbá az erősáramú indukció nem okoz veszélyeztetést, abban az esetben, külön védőintézkedéssel, az erősáramú kábel toldási helyeit kivéve a távolság legfeljebb 0,5 méterre csökkenthető. Villamos vezetőanyagot nem tartalmazó föld alatti elektronikus hírközlési vezetéket nagyfeszültségű villamos energia kábel legfeljebb 0,5 méterre közelíthet meg.

Villamos vezetőanyagot tartalmazó föld alatti elektronikus hírközlési vezetéket a középfeszültségű villamos energia kábel legfeljebb 1 méterre közelíthet meg. Ha az 1 méteres távolság helyhiány miatt nem tartható, akkor elválasztó védőműtárgy elhelyezésével a távolság 0,5 méterig csökkenthető. Abban az esetben, ha helyhiány miatt a 0,5 méteres távolság sem tartható be és a középfeszültségű villamos energia kábel nem csatlakozik túlfeszültség-védelem nélküli szabadvezetékes hálózathoz, akkor - külön védőintézkedéssel - a megközelítési távolság 0,3 méterig lecsökkenthető. Villamos vezetőanyagot nem tartalmazó föld alatti elektronikus hírközlési vezetéket középfeszültségű kábel legfeljebb 0,3 méterre közelíthet meg.

7.4. Az elektronikus hírközlési vezeték a villamos energia szabadvezetékkel közös oszlopsoron (tartószerkezeten) is elhelyezhető az oszlopok (tartószerkezetek) terhelhetőségének és állagának figyelembevételével, a tartószerkezet üzemeltetője - villamos energia termelői-, magán- és közvetlen vezeték esetén, ha az üzemeltető és a tulajdonos személye elválik, üzemeltetője és tulajdonosa (a továbbiakban együtt: üzemeltetője) - hozzájárulása esetén. Ebben az esetben a közös oszlopsoros villamos energia és a hírközlési hálózatok biztonságos üzemeltetéséről a villamos energia- és a hírközlési hálózatot üzemeltetőknek - a biztonságtechnikai szempontokat is figyelembe vevő - üzemviteli megállapodást kell kötni. Nem saját tulajdonú hálózat esetén az üzemeltető a megállapodás megkötéséről a tulajdonost értesíti.

8. Távhővezeték-hálózat vagy annak részét képező vezeték, valamint az elektronikus hírközlési építmény keresztezése és megközelítése

8.1. Keresztezés

Az elektronikus hírközlési vezeték és távhővezeték-hálózat vagy annak részét képező vezeték (a továbbiakban: távhőellátási vezeték) keresztezése esetén a keresztezés szöge 30 foknál kisebb, illetve 150 foknál nagyobb nem lehet.

8.1.1. Föld alatti keresztezés

Föld alatti elektronikus hírközlési vezeték távhőellátási vezetéket felülről és alulról egyaránt keresztezhet.

A védőműtárgy nélküli föld alatti elektronikus hírközlési vezeték és a védőműtárgy nélküli föld alatti távhőellátási vezeték között a függőleges távolság legalább 0,4 méter, védőműtárgy alkalmazása esetén, a függőleges távolság legfeljebb 0,2 méterre csökkenthető.

Az előre szigetelt, korszerű hibajelző rendszerrel ellátott, közvetlenül földbe fektethető távhőellátási vezetékeket az elektronikus hírközlési vezetékkel való keresztezés szempontjából védőszerkezetben levőnek kell tekinteni.

8.1.2. Föld feletti keresztezés

Az elektronikus hírközlési vezeték és a távhőellátási vezeték között a függőleges távolság legalább 0,5 méter.

8.2. Megközelítés

8.2.1. Föld alatti megközelítés

A föld feletti elektronikus hírközlési vezeték tartószerkezetét védőműtárgy nélküli földalatti távhőellátási vezeték legfeljebb 0,7 méter vízszintes távolságra közelítheti meg, védőműtárgy alkalmazása esetén a vízszintes távolság legfeljebb 0,5 méterre csökkenthető. Védőműtárgy nélküli föld alatti elektronikus hírközlési vezetéket a védőműtárgy nélküli távhőellátási vezeték legfeljebb 0,5 méter vízszintes távolságra közelítheti meg, de az elektronikus hírközlési vezeték (védőműtárgyban vagy a nélkül) csak a távhőellátási vezeték homokágyán kívülre kerülhet. Védőműtárgy alkalmazása esetén, a föld alatti elektronikus hírközlési vezetéket, vagy védőműtárgyát a föld alatti távhőellátási vezeték védőműtárgya legfeljebb 0,2 méter vízszintes távolságra közelítheti meg.

8.2.2. Föld feletti megközelítés

Védőműtárgy nélküli föld feletti elektronikus hírközlési vezeték és föld feletti távhőellátási vezeték között a vízszintes távolság legalább 1,0 méter. Az elektronikus hírközlési vezetéket úgy kell elhelyezni, hogy a távhőellátási vezeték karbantartását, cseréjét lehetővé tegye.

Védőműtárgyak alkalmazása esetén, a védőműtárgyak közötti vízszintes távolság korlátlanul csökkenthető, amennyiben a rendeltetésszerű működtetést nem zavarja.

9. Elektronikus hírközlési építmény keresztezése és megközelítése elektronikus hírközlési építménnyel

9.1. Föld feletti keresztezések

Föld feletti elektronikus hírközlési vezetékek keresztezésekor az egyes vezetékek között a legkedvezőtlenebb esetben is legalább 0,2 méter távolságnak kell lenni. Amennyiben a keresztező vezetékek légkábelek, a távolság 0,1 méterre csökkenthető.

9.2. Föld alatti keresztezés

Föld alatti elektronikus hírközlési vezetékek keresztezésekor az egyes vezetékek között legalább 0,2 méter távolságnak kell lenni. Védőcsőben (alépítményben, közműalagútban) elhelyezett vezetékek esetében a keresztezési távolság 0,2 méter alá csökkenthető, tetszőleges távolságú lehet.

9.3. Megközelítés

Föld feletti elektronikus hírközlési vezetékek esetében a keresztezésre előírt távolságokat kell betartani, kivéve az azonos szolgáltató vezetékei esetét, amire megkötés nincs. Föld alatti elektronikus hírközlési vezetékeknél azonos szolgáltató vezetékei esetében megkötés nincs, különböző szolgáltató esetében 0,1 méter távolságot kell tartani. Az elektronikus hírközlés vezetékes összeköttetéseivel összefüggő műtárgyak, tartozékok és helyhez kötött egyéb építmények legfeljebb 0,5 méterre közelíthetik meg egymást.


  Vissza az oldal tetejére