A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342/A. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével – a következőket rendelem el:
1. § * (1) Az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya tagjának (a továbbiakban: hivatásos állomány tagja) illetményét hivatásos állományba vételkor vagy a szolgálati beosztás változásakor, továbbá fizetési fokozatban előresorolásakor, szolgálati idő pótlékra jogosultság változásakor, rendszeres pótlékra jogosultság keletkezésekor vagy megszűnésekor, valamint a rendvédelmi illetményalap változásakor, az esedékesség napjával állományparancsban vagy határozatban (a továbbiakban együtt: munkáltatói intézkedés) meg kell állapítani.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkáltatói intézkedéseket – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a rendvédelmi szervnél állományparancsban, miniszteri hatáskörben hozott intézkedéseket határozatban kell elrendelni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a munkáltatói intézkedésben egyidejűleg teljes körűen be kell mutatni – illetményelemenkénti bontásban – a megváltozó és az új illetményt is.
(4) A munkáltatói intézkedésben a (3) bekezdésben foglaltakon túl fel kell tüntetni az egyes illetményelemek megváltozásának okát, jogcímét, mértékét és az esedékesség dátumát is.
(5) Az (1) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedésekben fel kell tüntetni az illetményszámfejtési rendszerben alkalmazott kulcsszámot, és annak módosulását.
(6) Ha a hivatásos állomány tagjának megállapított illetménye nem éri el a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 154. § (3) bekezdés szerinti garantált bérminimum összegét, azt a jogszabályban meghatározott mértékig ki kell egészíteni. A kiegészítést külön illetményelemként kell a munkáltatói intézkedésben feltüntetni és a kerekítést csak ezt követően lehet elvégezni.
(7) *
(8) *
2. § * (1) Az illetmény megállapítását tartalmazó munkáltatói intézkedés kiadmányozásra történő előterjesztése előtt a költségvetési gazdálkodásért felelős szervezeti elem (a továbbiakban: gazdasági szerv) vezetője a tervezetet költségvetési szempontból megvizsgálja és a költségvetési fedezet rendelkezésre állását igazolja. Ha a költségvetési fedezet nem biztosított, a tervezetet ezzel a megjegyzéssel visszaküldi az előkészítő humánigazgatási szervnek.
(2) A szolgálati beosztásba kinevezésre, beosztásba helyezésre jogosult vezető a tervezett munkáltatói intézkedést a gazdasági szerv vezetőjének a költségvetési fedezetre vonatkozó nyilatkozata hiányában nem kiadmányozhatja.
(3) Az (1) bekezdés szerint kell eljárni az arról szóló megállapodás jóváhagyása előtt is, ha a szolgálati viszony létesítésére a Hszt. 96–98. §-a szerinti áthelyezéssel kerül sor.
3. § * (1) Ha a hivatásos állomány tagja a Hszt. 51. § (2) bekezdése szerinti szervnél vezényléssel lát el szolgálatot, a vezénylésről szóló munkáltatói intézkedésben rendelkezni kell arról, hogy a vezényeltet megillető illetmény
a) teljes egészében a fogadó szerv költségvetését terheli,
b) teljes egészében a rendvédelmi szervet terheli, és azt ő folyósítja, vagy
c) teljes egészében a rendvédelmi szervet terheli, de a fogadó szerv a vezénylés előtti illetmény és a vezénylés tartamára járó illetmény különbözetét a rendvédelmi szervnek megtéríti.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerint kell eljárni, ha
a) a vezénylés a vezénylés helye szerinti szerv rendszeresített létszámába tartozó szolgálati beosztásba, álláshelyre vagy munkakörbe történik, vagy
b) az illetmény fedezetét külső forrásból biztosítják.
4. § * (1) * A hivatásos állománynak a Hszt. 51. § (2) bekezdésben meghatározott szervnél szolgálatot teljesítő, rendelkezési állományba helyezett tagjának illetményére a 3. § (1) és (2) bekezdését kell alkalmazni.
(2) * A hivatásos állománynak a Hszt. 77. § (1) bekezdés b), c), d) és e) pontja szerint rendelkezési állományba helyezett tagja a rendelkezési állományba helyezés előtti besorolása szerinti illetményre jogosult, azzal, hogy – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a hivatásos pótlék mértéke 50%. A hivatásos állománynak külföldre vezénylés miatt a Hszt. 77. § (1) bekezdés a) pontja szerint rendelkezési állományba helyezett tagja a rendelkezési állományba helyezés előtti besorolása szerinti illetményre jogosult, azzal, hogy a külföldre vezényelt hivatásos pótlékának mértéke a külföldre vezénylést megelőzően betöltött szolgálati beosztás szerint irányadó hivatásos pótlék mértéke.
(2a) * A hivatásos állománynak a Hszt. 77. § (1) bekezdés h) pontja szerint rendelkezési állományba helyezett tagja a rendelkezési állományba helyezés idejére 50%-os mértékű hivatásos pótlékra jogosult.
(3) A Hszt. 77. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott okból rendelkezési állományba helyezett illetményére a Hszt. 64. § (2) bekezdése szerint kell eljárni azzal, hogy a rendelkezési állomány tartamára a hivatásos pótlék mértéke 50%.
(4) A Hszt. 77. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott okból rendelkezési állományba helyezett részére a legutolsó szolgálati beosztása alapján folyósított illetményt kell tovább folyósítani.
(5) A rendelkezési állományba helyezéskor a munkáltatói intézkedésben rendelkezni kell a folyósítandó illetményről vagy arról, hogy azt ki jogosult megállapítani külön intézkedésben.
5. § * A hivatásos állomány tagja a próbaidő tartama alatt a besorolásának megfelelő beosztási kategória első fizetési fokozatának megfelelő illetményre jogosult.
6. § * (1) A Hszt. 158. § (1) bekezdése szerinti tárgyévre szóló teljesítményjuttatás összegéről az állományilletékes parancsnok, illetve ha a hivatásos állomány tagja a rendvédelmi szerven kívüli szervnél teljesíti szolgálatát, a vezénylés helye szerinti fogadó szerv (a továbbiakban: fogadó szerv) munkáltatói jogkört gyakorló vezetője tárgyév március 15-éig kiadott munkáltatói intézkedésben rendelkezik.
(2) A teljesítményjuttatást két részletben, 50–50%-os megosztásban, a március havi és a szeptember havi illetménnyel egyidejűleg kell folyósítani.
(3) * Ha a hivatásos állomány tagja szolgálatát más szervnél teljesíti, a Hszt. 158. § (4) bekezdése alapján részére fizethető teljesítményjuttatás folyósításával kapcsolatos részletes szabályokat a Hszt. 62. § (1) bekezdése alapján kötendő vezénylési megállapodásban kell rögzíteni.
(4) * A hivatásos állomány tagját, ha a tárgyévet megelőző évre vonatkozó egyéni teljesítményértékelésének eredménye „kivételes teljesítmény” teljesítményfokozatú, akkor a Hszt. 158. § (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével teljesítményjuttatásban kell részesíteni.
(5) * A hivatásos állomány tagját, ha a tárgyévet megelőző évre vonatkozó egyéni teljesítményértékelésének eredménye „jó teljesítmény” vagy „megfelelő teljesítmény” teljesítményfokozatú, akkor a Hszt. 158. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntésétől függően teljesítményjuttatásban részesíthető.
(6) * Nem részesíthető teljesítményjuttatásban a hivatásos állomány tagja, ha a tárgyévet megelőző évre vonatkozó egyéni teljesítményértékelésének eredménye „átlag alatti teljesítmény” vagy „elfogadhatatlan teljesítmény” teljesítményfokozatú.
(7) * Ha a teljesítményértékeléssel érintett évet követő év március 15-ig a hivatásos állomány tagjának szolgálati helye megváltozik, a Hszt. 65. §-a szerinti vezénylésére kerül sor vagy a Hszt. 65. §-a szerinti vezénylése megszűnik, a teljesítményjuttatás megállapítására és kifizetésére a hivatásos állomány tagjának új szolgálati helye szerint kerül sor. Ebben az esetben az állományilletékes parancsnok vagy a munkáltatói jogkört gyakorló vezető az újonnan az állományába kerültet a teljesítményértékeléssel érintett év vonatkozásában is az állományában szolgálatot teljesítőkkel azonos szempontok szerint köteles teljesítményjuttatásban részesíteni.
(8) * Az állományilletékes parancsnok az (1) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedések meghozatalakor köteles figyelembe venni az állományát érintően március 15-ig tervezett valamennyi olyan változást, amely alapján a (7) bekezdés szerint a teljesítményjuttatás megállapítása a hatáskörébe tartozik.
(9) * Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően a hivatásos állomány azon tagja esetén, aki az Országgyűlési Őrség állományába más rendvédelmi szervtől március 16. és április 15. között kerül áthelyezésre, és részére korábbi szolgálati helyén nem került sor a megelőző év vonatkozásában teljesítményjuttatás megállapítására, a teljesítményjuttatás összegéről az állományilletékes parancsnok tárgyév április 20-ig kiadott munkáltatói intézkedésben rendelkezik. A teljesítményjuttatás első részletét ez esetben az április havi illetménnyel egyidejűleg kell folyósítani.
(10) * A szervezeti teljesítményértékelés alapján az Országgyűlési Őrség számára a teljesítményjuttatásra biztosított költségvetési keret meghatározására a rendvédelmi szervet irányító Országgyűlés elnöke által megállapított átlagos teljesítményjuttatás alapján, az Országgyűlési Őrség február 1-jei létszámának figyelembevételével kerül sor.
7. § * (1) A Hszt. 71. §-a szerinti helyettesítéssel megbízást munkáltatói intézkedésbe kell foglalni, ha az illetmény módosításával, vagy helyettesítési díj folyósításával jár. A munkáltatói intézkedés előkészítése és kiadmányozása tekintetében a 3. § (1) és (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(2) Ha a hivatásos állomány tagjának a Hszt. 71. § (1) bekezdése szerinti szolgálati beosztások ellátásával, vagy helyettesítéssel történő megbízása az eredeti beosztás ellátása mellett történik, vagy beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával többletfeladatot lát el, a megbízás alapján járó díjazás mértékét az állományilletékes parancsnok, illetve a fogadó szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője a feladattal, valamint a feladat ellátására beosztottak számával arányosan állapítja meg.
(3) * Amennyiben a hivatásos állomány tagja munkavállalót vagy köztisztviselőt helyettesít, a (2) bekezdés szabályait megfelelően alkalmazni kell.
(4) Ha a hivatásos állomány helyettesítést ellátó tagja a megbízás alapján díjazásban részesül, a helyettesítés során végzett tevékenysége nem minősül túlszolgálatnak, a tevékenységért csak a Hszt. 71. § (5) bekezdése szerinti többletszolgálatért járó díjazás jár.
8. § * (1) A hivatásos állomány végkielégítésre jogosult tagját, amennyiben a Hszt. 91. § (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, a felmentésről szóló munkáltatói intézkedésében tájékoztatni kell a tartalékállomány igénybe vételének lehetőségéről és arról, hogy ez esetben végkielégítés kifizetésre a szolgálati viszony megszűnésekor nem kerül sor. A humánigazgatás szerv a felmentés közlésekor, de legkésőbb szolgálati viszony megszűnése napját megelőző tizedik napig nyilatkoztatja a tartalékállomány igénybe vételéről a hivatásos állomány tagját. Ha a hivatásos állomány tagja a tartalékállományt nem kívánja igénybe venni, vagy nem nyilatkozik, intézkedni kell a végkielégítés kifizetésére.
(2) Ha a hivatásos állomány volt tagjának a Hszt. 91. § (2) bekezdés szerinti tartalékállománya megszűnik, a tartalékállományt kezelő szerv tájékoztatása alapján az állományilletékes parancsnok intézkedik a végkielégítés kifizetésre.
8/A. § * (1) A jogszabályban meghatározottak szerint elrendelt és nyilvántartott, a tárgy hónapban teljesített túlszolgálat idejére járó távolléti díj kiszámításakor teljesített túlszolgálat percben kiszámított idejét össze kell adni. A teljesített túlszolgálatot órában és percben meg kell állapítani úgy, hogy amennyiben a teljes óra feletti maradék idő harminc percnél kevesebb, fél óraként, amennyiben több, azt teljes óraként kell figyelembe venni.
(2) A Hszt. 134. § (2) bekezdése szerinti, többhavi idő keretben szolgálatot teljesítők esetében a túlszolgálat összesítését és ellentételezését az időkeret leteltekor kell végrehajtani.
(3) * A pénzben megtérítendő tárgyhavi túlszolgálat összesítését a szolgálati időkeret leteltét követő hónap ötödik napjáig kell a rendvédelmi szerv gazdasági szervéhez eljuttatni.
(4) Ha a hivatásos állomány tagja a Hszt. 72. §-a szerinti célfeladat végrehajtásában vesz részt, e tevékenysége nem minősül túlszolgálatnak.
9. § (1) * A hivatásos állomány tagja a Hszt. 160. § (5) bekezdése szerinti idegennyelv-tudási pótlékra jogosult a Hszt. 160. § (6) bekezdésben meghatározott nyelveken kívül akkor is, ha az Európai Unió valamely tagállamának hivatalos nyelvéből, továbbá ukrán vagy szerb nyelvből a Hszt. 160. § (2) bekezdés szerint elismerhető nyelvtudással rendelkezik, és szolgálati beosztása idegennyelv-tudási pótlékra jogosító szolgálati beosztásként került meghatározásra.
(2) *
(3) * A Hszt. 160. § (2) bekezdése alapján az állami nyelvvizsga bizonyítvány eredményét igazoló bizonyítvánnyal egyenértékű okirat vonatkozásában kétség esetén szolgálati úton az oktatásért felelős miniszter által kijelölt szervtől kell állásfoglalást kérni a nyelvtudási szint elismeréséről.
10. § * A hivatásos állomány más rendvédelmi feladatokat ellátó szervtől áthelyezett tagja jogosult az áthelyezést megelőzően a korábbi rendvédelmi feladatokat ellátó szervet irányító miniszter által adományozott cím viselésére – a cím előtt álló, a korábbi rendvédelmi feladatokat ellátó szervre utaló megjelölés kivételével –, valamint az azzal együtt járó címpótlékra.
11. § * (1) Az éjszakai szolgálatteljesítésről teljesített óránként nyilvántartást kell vezetni és azt a tárgyhónapot követő hónap 5-éig összesítve a gazdasági szerv részére meg kell küldeni.
(2) Az éjszakai pótlékot a tárgyhónapot követő hónapra esedékes illetménnyel együtt kell folyósítani.
12. § * (1) A nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, mérgezésnek vagy biológiai kóroki tényezők jelenléte miatti fertőzés veszélynek kitett beosztásban teljesítők pótlékára (a továbbiakban: egészségi kockázattal járó szolgálati beosztások pótléka) az jogosult, akinek a munkavédelemről szóló törvény alapján végrehajtott kockázatértékelésben az állományilletékes parancsnok megállapítja, hogy a szolgálati beosztás ellátása során a pótlék megállapítására okot adó veszélyek, egészségkárosító kockázat közvetlen és gyakori előfordulásával kell számolni.
(2) * Az egészségi kockázattal járó szolgálati beosztás pótlékát akkor lehet megállapítani és folyósítani, ha a hivatásos állomány tagja a havi szolgálatteljesítési idő több mint 50%-át – ionizáló sugárzásnak kitett szolgálati beosztásban 3 órát – a kockázatértékelésben megállapított egészségkárosító kockázat között tölti el.
13. § (1) * A Hszt. 166. § (2) bekezdése alapján a jubileumi jutalom szempontjából az esedékesség napja a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idő utolsó napja.
(2) * A jubileumi jutalom összegét az esedékesség napján érvényes havi távolléti díj alapján kell megállapítani.
(3) * A jubileumi jutalmat
a) a Hszt. 59. § (3) vagy (6) bekezdése szerinti, a rendelkezési állomány idejére megállapított illetmény helyett a rendelkezési állományba helyezés előtti utolsó illetmény,
b) a Hszt. 165. §-a alapján csökkentett illetményben részesülőnek is a teljes illetmény alapulvételével kell megállapítani.
(3a) * A jubileumi jutalmat a hivatásos állomány Hszt. 150. §-a alapján illetmény nélküli szabadságon lévő tagjának az utolsó szolgálati beosztás szerint számított illetmény alapulvételével kell megállapítani.
(3b) * A jubileumi jutalmat a Hszt. 78. §-a alapján nyugdíj előtti rendelkezési állományban lévők részére a Hszt. 78. § (2) bekezdés b) pontja szerint megállapított illetmény alapulvételével kell megállapítani.
(4) A jubileumi jutalom, vagy annak különbözete utólagos kifizetése esetén a jutalom összegét az eredeti esedékességkor érvényes távolléti díj alapulvételével kell megállapítani.
(5) A (4) bekezdés alapján megállapított jubileumi jutalom késedelmes kifizetése esetén késedelmi kamat jár.
14. § * A belföldi szolgálati kiküldetés szolgálati jellegének megállapítására és a kiküldetés belföldi kiküldetési rendelvényen történő elrendelésére az Országgyűlési Őrség parancsnoka vagy az általa megbízott vezető jogosult.
15. § * A belföldi szolgálati kiküldetés során igénybe vehető közlekedési eszközt – gazdaságossági és célszerűségi szempontok figyelembevételével – a kiküldetést elrendelő vezető határozza meg. Ha a kiküldetés nem szolgálati gépjármű igénybevételével történik, a belföldi szolgálati kiküldetést teljesítő (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: kiküldött) jogosult az utazással kapcsolatos kiadásainak – számla vagy nyugta alapján történő – megtérítésére.
16. § * Többnapos belföldi szolgálati kiküldetés esetén a szállásról az Országgyűlési Őrség gondoskodik. A kiküldött a szállás díjának megtérítésére jogosult, ha a szolgálati feladatot a kiküldetési helyszínre érkezés napján vagy a kiküldetés tervezett befejezésének napján nem tudja befejezni vagy azon a napon hazautazni nem tud.
17. § * (1) Ezen alcím rendelkezéseit kell alkalmazni a három hónapot nem meghaladó tartamú külföldi szolgálati kiküldetés (a továbbiakban: ideiglenes külföldi kiküldetés) során felmerült és elszámolható kiadások megtérítésére.
(2) Nem tartozik ezen alcím hatálya alá a Hszt. 69. §-a szerint történő külföldre vezénylésen alapuló külföldi szolgálatteljesítés.
(3) A kiküldetés elrendelésének rendjét és feltételeit az Országgyűlési Őrség belső szabályzatban állapítja meg.
(4) Az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítőt (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: kiküldött)
a) külföldi tartózkodása során napidíj illeti meg, továbbá
b) – ha az Országgyűlési Őrség előzetesen nem gondoskodik a szállással és az utazással kapcsolatos kiadások kiegyenlítéséről – el kell látni a szálláshoz, az utazáshoz és a kiküldetéshez kapcsolódó egyéb, előre nem tervezhető dologi kiadások fedezetére szolgáló kiküldetési ellátmánnyal (a továbbiakban együtt: kiküldetési ellátmány).
18. § * (1) A kiküldött napidíja megkezdett naptári naponként 40 euró.
(2) Az ideiglenes külföldi kiküldetés időtartama az indulás és az érkezés tényleges időpontja között eltelt idő. Az időtartam megállapítása szempontjából
a) az országhatár átlépésének időpontját,
b) légi és vízi út esetén az indulást egy órával megelőző, az érkezést egy órával követő időpontot kell alapul venni.
(3) A (2) bekezdés alkalmazása során
a) nem vehető figyelembe naptári napként az a nap, amelynek során a kiküldött négy óránál rövidebb időt tölt külföldön,
b) fél naptári napként kell figyelembe venni azt a napot, amelynek során a kiküldött négy óránál hosszabb, de nyolc óránál rövidebb időt tölt külföldön, illetve a külszolgálata szerinti államon kívül.
(4) Ha a kiküldött az ideiglenes külföldi kiküldetés időtartama alatt térítés nélküli ebédben, illetve vacsorában részesül, az adott naptári napra jutó napidíját étkezésenként 30%-kal csökkenteni kell.
(5) A napidíjat az ideiglenes külföldi kiküldetés megkezdése előtt – a kiküldött választása szerint − készpénzben vagy bankszámlára való átutalással ki kell fizetni. A napidíjjal az ideiglenes külföldi kiküldetés befejező időpontját követő nyolc munkanapon belül kell elszámolni.
(6) A kiküldött az ideiglenes külföldi kiküldetés befejező időpontját követő három munkanapon belül nyilatkozik arról, hogy a kiküldetés időtartama alatt részesült-e térítés nélküli ebédben, illetve vacsorában, továbbá – ha részére a napidíj teljes összegét előre kifizették – a kiküldetés befejező időpontját követő nyolc munkanapon belül visszafizeti a (4) bekezdésben meghatározott csökkentés összegét.
19. § * (1) A kiküldött a számlával igazolt szállás díjának utólagos megtérítésére jogosult, ha feladatát a külföldre érkezés napján nem tudja befejezni vagy azon a napon hazautazni nem tud.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a szállásdíj elszámolásának alapja az eredeti szállodai számla. A szállodai számlán külön tételként megjelenő minden a szálláshoz kapcsolódó kötelezően fizetendő étkezés árán felüli egyéb fogyasztás és szolgáltatás költsége – a hivatalos célú telefon- vagy internethasználat díját kivéve – teljes egészében a kiküldöttet terheli.
(3) A számlát az Országgyűlési Őrség nevére, címére kell kiállítani és a kiküldött nevét fel kell tüntetni rajta.
19/A. § * (1) Utazási kiadásként – a (2) bekezdés kivételével – a következők számolhatók el számla vagy nyugta alapján:
a) utazási jegy, repülőtéri illeték, indokolt túlsúlyköltség, biztosítási díj, vízumdíj,
b) az ideiglenes külföldi kiküldetési helyre érkezéskor, visszainduláskor, valamint átszálláskor a repülőtéri transzfer – autóbusz, vonat, helyi érdekeltségű vasút, annak hiányában vagy egyéb indokolt esetben taxi – használatának díja,
c) üzemanyag-vásárlás költsége, továbbá a kiutazás során a felmerült, biztosító által meg nem téríthető költségek, parkolási, autópálya-, és alagútdíj, valamint úthasználathoz kötődő egyéb illetékek, díjak,
d) a célországon belül helyközi járat és városi tömegközlekedési eszköz használatával felmerülő költség, indokolt esetben taxiköltség, gépjármű bérlés költsége.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól az ideiglenes külföldi kiküldetést elrendelő vezető engedélyével el lehet térni, ha azt a protokolláris előírások és az ellátandó feladatok indokolják.
(3) Szolgálati gépjármű, valamint bérelt gépjármű ideiglenes külföldi kiküldetésre történő igénybevételét útnyilvántartással kell igazolni és csatolni kell a felmerülő útdíjszámlákat.
(4) A helyi közlekedés során felmerülő kiadásokat a felhasznált menetjegyek ellenértéke alapján kell elszámolni, feltéve, hogy a menetjegyen feltüntették az árát.
19/B. § * (1) Az egyéb előre nem tervezhető dologi kiadások terhére nyugta vagy számla alapján különösen a következő kiadások számolhatók el:
a) szolgálati célból felmerült telefon- vagy telefaxköltség,
b) szolgálati célból felmerült internethasználat díja,
c) sürgősségi orvosi ellátáshoz kapcsolódó kiadások,
d) hét napot meghaladó időtartamú külföldi tartózkodás esetén a mosatási és vasalási díj.
(2) Az egyéb előre nem tervezhető dologi kiadások terhére nem számolható el térkép-, szoftver-, könyvvásárlás, eszközbeszerzés, a kiküldött felróható magatartásából származó anyagi kár ellenértéke, közlekedésrendészeti vagy más hatósági bírság, hatósági intézkedés eljárási díja vagy illetéke és egyéb, az ideiglenes külföldi kiküldetés céljával össze nem egyeztethető kiadások.
19/C. § * (1) A kiküldetési ellátmány felhasználásáról az ideiglenes külföldi kiküldetés befejezését követő nyolc munkanapon belül el kell számolni. Az ideiglenes külföldi kiküldetés megtörténtét és a feladat teljesítését az ideiglenes külföldi kiküldetést elrendelő vezető igazolja.
(2) Az elszámoláshoz csatolni kell az elszámolt kiadások jogosságának elbírálásához szükséges eredeti bizonylatokat, így különösen a repülőjegyet, szállodaszámlát, egyéb dologi kiadások számláit. Az elszámolás kerekítéssel történik, a kerekítés szabálya szerint. Ha az utazás elmarad, a felvett vagy átutalt kiküldetési ellátmányt három munkanapon belül vissza kell fizetni.
(3) Az elszámolást a kiküldött elsősorban a részére biztosított valuta nemében teheti meg, valuta átváltása esetén a váltási bizonylatot csatolni kell az elszámoláshoz.
(4) A kiküldetési ellátmány elszámolásakor a kiküldött a felvett vagy átutalt ellátmány és a számlával igazolt költségek különbözetét fizeti vissza. A kiküldöttet utólagosan megillető napidíj összege, vagy a nem tervezett, de elszámolható dologi kiadás kifizetése – ha azt az ideiglenes külföldi kiküldetést elrendelő vezető engedélyezi – a kiadott kiküldetési ellátmány szerinti valutanemben történik.
(5) Ha a kiküldött az út befejezésétől számított harminc napon belül a felvett kiküldetési ellátmánnyal nem számol el, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 72. §-ában foglalt kamatkedvezményből származó jövedelem után adófizetésre kötelezett.
20. § A szabadságról, a munkaszüneti és a pihenőnapról történő visszarendeléssel kapcsolatos költség különösen
a) az utazási költség,
b) az előre kifizetett és a visszarendelés miatt igénybe nem vett szolgáltatások vissza nem térített ellenértéke.
21. § * A hivatásos állomány tagja részére a munkába járáshoz helyi közlekedési bérlet csak a Hszt. 176. §-ában meghatározott választható juttatások rendszerében biztosítható.
22. § (1) Visszatérítendő kamatmentes családalapítási támogatás adható a hivatásos állomány 35 évesnél nem idősebb, házas vagy élettársi viszonyban élő tagjának, ha a támogatást anyagi körülményei indokolják.
(2) Nem részesíthető támogatásban az,
a) akinél a szolgálati viszony megszüntetése folyamatban van,
b) aki ellen büntető- vagy fegyelmi eljárás van folyamatban,
c) akinek illetményét – a fennálló tartozásai miatt – további levonásokkal terhelni már nem lehet.
(3) A támogatás kizárólag a családi otthon kialakításával összefüggő berendezési és felszerelési tárgyak beszerzésére fordítható.
(4) A támogatás a szolgálati viszony fennállása alatt egy alkalommal – házastársak és élettársak esetében csak az egyik fél részére – engedélyezhető.
(5) * A támogatás legfeljebb négy éves futamidőre adható, felső határa nem haladhatja meg a központi költségvetésről szóló törvény szerinti rendvédelmi illetményalap (a továbbiakban: illetményalap) összegének tizenötszörösét.
(6) Ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a törlesztés ideje alatt önhibájából szűnik meg, a vissza nem fizetett támogatás a szolgálati viszony megszűnésének napján egy összegben esedékessé válik.
(7) A vissza nem térített családalapítási támogatás-tartozást hivatalból törölni kell, ha a kedvezményezett szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset vagy betegség következtében elhalálozott.
(8) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka kivételesen, rendkívüli méltánylást érdemlő esetben engedélyezheti a tartozás törlését.
23. § (1) Az Országgyűlési Őrség részére jóváhagyott éves költségvetési kiadási előirányzat terhére illetményelőleg-keretet kell képezni. Az éves keret a költségvetésben jóváhagyott rendszeres és nem rendszeres személyi juttatás eredeti előirányzatának legfeljebb 5%-áig terjedhet.
(2) Az illetményelőleg törlesztéséből visszafolyó összeg az illetményelőleg-keretet nem növeli.
24. § (1) A hivatásos állomány tagja részére családi, egészségügyi vagy más szociális ok figyelembevételével kamatmentes illetményelőleg kifizetését az arra irányuló indoklással alátámasztott kérelem alapján az állományilletékes parancsnok engedélyezheti.
(2) * A kérelmezőnek évente egy alkalommal legfeljebb a besorolása szerinti, kötelezően levonandó közterhekkel csökkentett havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű illetményelőleg kifizetése engedélyezhető, amely azonban nem haladhatja meg a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét.
(3) Az illetményelőleg havi részletekben legfeljebb hat havi visszafizetési kötelezettség mellett engedélyezhető, azzal, hogy a visszafizetési kötelezettségnek tárgyév december 31-éig eleget kell tenni.
(4) Az illetményelőleg visszafizetésére a 22. § (6) bekezdését, törlésére a 22. § (7) és (8) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell.
24/A. § * (1) * A hivatásos állomány tagja fogászati költségtérítésre jogosult, ha az Országgyűlési Őrségnél legalább 6 hónap szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik, továbbá a fogászati ellátás igénybevételét megelőző egy éven belül fogászati szűrővizsgálaton vett részt, és erről igazolást kapott.
(2) *
(3) *
(4) * Fogászati költségtérítésként – az (1) bekezdésben meghatározott korlátozással – a fogászati szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltató által megállapított költség 75%-a, de évente összesen legfeljebb az illetményalap 150%-ának megfelelő összeg téríthető meg.
(5) A hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagja esetében a fogászati költségtérítés a foglalkoztató szervet terheli.
(6) * A hivatásos állomány tagja a fogászati költségtérítés iránti kérelmét az Országgyűlési Őrség parancsnokánál terjesztheti elő.
(7) * A kérelemhez mellékelni kell a fogászati szűrővizsgálaton való részvételről kiállított igazolást, a fogászati ellátást végző orvos igazolását az elvégzett beavatkozásról, valamint az Országgyűlési Őrség nevére és címére kiállított, a hivatásos állomány tagja nevével ellátott, a fogászati ellátásról szóló számlát.
(8) * Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a kérelem alapján, a fogászati ellátásról szóló számla benyújtását követő 30 napon belül intézkedik a kifizetésről.
24/B. § * (1) A hivatásos állományból nyugállományba helyezett személy részére szociális helyzetére figyelemmel, a szociális gondozás keretében a fogászati ellátással kapcsolatos költségeihez a 24/A. § szerint nyújtható költségtámogatás, az e §-ban meghatározott eltérésekkel.
(2) Az Országgyűlési Őrség parancsnokánál előterjesztett, költségtámogatás iránti kérelemhez a fogászati ellátást végző orvosnak az elvégzett beavatkozásról szóló igazolását, valamint az Országgyűlési Őrség nevére és címére kiállított, a nyugállományú nevével ellátott, a beavatkozás szerint részletezett számlát kell mellékelni.
(3) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a nyugállományú költségtámogatásáról az 59. § (1) bekezdésében meghatározott szociális bizottság véleménye alapján, az Országgyűlési Őrség költségvetési helyzetének figyelembe vételével dönt.
24/C. § * (1) A hivatásos állomány tagja a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges éleslátást biztosító szemüveggel történő ellátásba nem tartozó látásjavító szemüveg, kontaktlencse (a továbbiakban: látásjavító szemüveg vagy kontaktlencse) készítésével kapcsolatos költségtérítésre jogosult.
(2) * A hivatásos állomány tagja akkor jogosult az (1) bekezdés szerinti költségtérítésre, ha az Országgyűlési Őrségnél legalább 6 hónap szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik.
(3) A látásjavító szemüveg vagy kontaktlencse készítése esetében évente összesen legfeljebb az illetményalap 30%-ának megfelelő összeg téríthető meg.
(4) A hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagja esetében a látásjavító szemüveg vagy kontaktlencse készítésével kapcsolatos költségek megtérítése a foglalkoztató szervet terheli.
(5) * A hivatásos állomány tagja a látásjavító szemüveg vagy kontaktlencse készítésével kapcsolatos költségeinek megtérítése iránti kérelmét az Országgyűlési Őrség parancsnokánál terjesztheti elő.
(6) A kérelemhez csatolni kell az alapellátó orvos igazolását a látásjavító szemüveg vagy kontaktlencse használatának indokoltságáról, valamint az Országgyűlési Őrség nevére és címére kiállított, a hivatásos állomány tagja nevével ellátott részletes számlát.
(7) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a kérelem alapján, az alapellátó orvos igazolásának és a részletes számlának a benyújtását követő 30 napon belül intézkedik a kifizetésről.
24/D. § * (1) A hivatásos állományból nyugállományba helyezett személy részére szociális helyzetére figyelemmel, a szociális gondozás keretében a látásjavító szemüveg vagy kontaktlencse készítésével kapcsolatos költségeihez a 24/C. § szerint nyújtható költségtámogatás, az e §-ban meghatározott eltérésekkel.
(2) Az Országgyűlési Őrség parancsnokánál előterjesztett, költségtámogatás iránti kérelemhez az Országgyűlési Őrség nevére és címére kiállított, a nyugállományú nevével ellátott, a beavatkozás szerint részletezett számlát kell mellékelni.
(3) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a nyugállományú költségtámogatásáról az 59. § (1) bekezdésében meghatározott szociális bizottság véleménye alapján, az Országgyűlési Őrség költségvetési helyzetének figyelembe vételével dönt.
24/E. § * (1) A hivatásos állomány tagja a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges éleslátást biztosító szemüveg (a továbbiakban: képernyős szemüveg) készítésével kapcsolatos költségtérítésre jogosult.
(2) *
(3) Ha az Országgyűlési Őrség alapellátó orvosa által végzett látásvizsgálat eredményeként a hivatásos állomány tagja részére képernyős szemüveg biztosítása szükséges lehet, az alapellátó orvos a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 1. számú melléklete szerinti beutalóval szemészeti szakvizsgálatra utalja be a hivatásos állomány tagját.
(4) A szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott képernyős szemüveget a hivatásos állomány tagja készítteti el. A képernyős szemüveg készítésével kapcsolatos költségtérítésként a szemüveglencse, a becsiszolás, a felületkezelés és az optikai szolgáltatások teljes ára, de legfeljebb az illetményalapnak megfelelő összeg, valamint a keret árából az illetményalap 10%-ának megfelelő összeg térítendő.
(5) A hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagja esetében a képernyős szemüveg készítésével kapcsolatos költségek megtérítése a foglalkoztató szervet terheli.
(6) * A hivatásos állomány tagja a képernyős szemüveg költségeinek megtérítése iránti kérelmet az Országgyűlési Őrség parancsnokánál terjesztheti elő.
(7) A képernyős szemüveg készítésével kapcsolatos költségek megtérítésére irányuló kérelemhez csatolni kell az Országgyűlési Őrség nevére és címére kiállított, a hivatásos állomány tagja nevével ellátott – a szemüveglencse és a keret árát külön-külön feltüntető – részletes számlát, valamint az alapellátó orvos által a képernyős szemüveg viselésének indokoltságáról szóló igazolást.
(8) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a kérelem alapján, a részletes számlának a benyújtását követő 30 napon belül intézkedik a kifizetésről.
24/F. § *
24/G. § * (1) * A hivatásos állomány tagja – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a Hszt. 170. § (4) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel kiegészítő juttatásra jogosult, melynek mértéke a hivatásos állomány tagját megillető
a) beosztási illetmény,
b) hivatásos pótlék,
c) szolgálati időpótlék,
d) idegennyelv-tudási pótlék,
e) Hszt. 161. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti egyéb pótlék és
f) címpótlék
együttes összegének 21 %-a. *
(2) Nem jogosult az (1) bekezdés szerinti kiegészítő juttatásra a hivatásos állomány azon tagja,
a) aki illetményre, illetve távolléti díjra nem jogosult,
b) akinek a Hszt. 165. § (1) bekezdése alapján távolléti díjának 50%-át vagy teljes illetményét vissza kell tartani, feltéve, hogy vele szemben a Hszt. 165. § (2) bekezdése alkalmazásának nincs helye, vagy
c) aki vezénylés jogcímén lát el hivatásos szolgálatot, kivéve, ha az illetményét az Országgyűlés Hivatala állapította meg a Hszt. illetményre vonatkozó szabályai alapján.
(3) *
(4) A Hszt. 165. § (2) bekezdése szerinti esetben a kiegészítő juttatásra a visszatartott távolléti díj, illetmény utólagos kifizetésekor a hivatásos állomány tagja jogosulttá válik.
(5) A kiegészítő juttatásra jogosultságról és annak mértékéről az Országgyűlési Őrség parancsnoka munkáltatói intézkedésben rendelkezik.
25. § * (1) * Ezen alcím alkalmazásában:
1. akadálymentesítés: az Szja.tv.-ben ekként meghatározott fogalom,
2. korszerűsítés: az Szja.tv.-ben ekként meghatározott fogalom,
3. lakás: az Szja.tv.-ben ekként meghatározott fogalom,
4. lakás bővítése: az Szja.tv.-ben ekként meghatározott fogalom,
5. lakásépítés: a hivatásos állomány tagjának tulajdonába kerülő lakás építése, ideértve az önálló lakást eredményező emeletráépítést, tetőtér-beépítést, lakás műszaki megosztását, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakássá történő átalakítását,
6. lakás vásárlása: az Szja.tv.-ben ekként meghatározott fogalom,
7. méltányolható lakásigény mértéke: az együtt költöző, együtt lakó családtagok számától függően
a) egy vagy két személy esetében legfeljebb három lakószoba,
b) három vagy négy személy esetében legfeljebb négy lakószoba,
c) négy személyt meghaladó esetben minden további személy esetében egy lakószobával nő a b) pont szerinti mérték,
8. önerő: készpénz, meglévő anyag és elvégzett munka értéke, továbbá a hivatásos állomány tagja, házastársa, élettársa és együtt költöző, együtt lakó családtagja által korábban – öt éven belül – értékesített lakásának eladási ára, csökkentve az azt terhelő és visszafizetett önkormányzati és munkáltatói támogatás, a kiegyenlített lakáscélú pénzintézeti kölcsön, valamint a pénzintézeti kölcsönszerződés kiváltására igénybe vett kölcsön kiegyenlített összegével,
9. tiszta építési költség: a lakás építési költségének – a készpénzben megjelenő lakásépítési kedvezménnyel, a vissza nem térítendő önkormányzati támogatással, a hivatásos állomány tagja és a vele együtt költöző, együtt lakó családtag által bérelt lakás bérletének megszüntetéséért kapott pénzbeli térítéssel, valamint az e személyek tulajdonát képező, öt éven belül értékesített lakás elidegenítéséből származó bevétellel csökkentett – összege,
10. tiszta vételár: a lakás vételárának, tulajdonjogot keletkeztető lakáscsere esetén a lakások értékkülönbözetének – a készpénzben megjelenő lakásépítési kedvezménnyel, a vissza nem térítendő önkormányzati támogatással, a hivatásos állomány tagja vagy a vele együtt költöző, együtt lakó családtag által bérelt lakás bérletének megszüntetéséért kapott pénzbeli térítéssel, valamint az e személyek tulajdonát képező, öt éven belül értékesített lakás elidegenítéséből származó bevétellel csökkentett – összege.
(1a) * Az (1) bekezdés 7. pontja alkalmazásában nem minősül lakószobának az a lakóhelyiség, amelynek hasznos alapterülete nem haladja meg a 8 négyzetmétert. A lakószoba – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter alapterületű, legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkező lakóhelyiség. A 30 négyzetméternél nagyobb lakóhelyiséget két lakószobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két lakószobaként kell figyelembe venni. A 8 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetmétert meg nem haladó lakóhelyiségek esetében két ilyen lakóhelyiséget egy lakószobaként kell figyelembe venni, azzal, hogy ha az így kapott szobaszám nem egész szám, a szobaszámot lefelé kerekítve kell megállapítani.
(1b) * Ezen alcím alkalmazásában együtt költöző, együtt lakó családtagként kell figyelembe venni
a) a hivatásos állomány lakáscélú kamatmentes munkáltatói kölcsönt (a továbbiakban: munkáltatói kölcsön) igénylő tagját, valamint
b) jövedelemtől és életkortól függetlenül a hivatásos állomány tagjának a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti közeli hozzátartozóját, házastársának közeli hozzátartozóját, élettársát és annak közeli hozzátartozóját, feltéve, hogy a munkáltatói kölcsönnel érintett lakásba együtt költöznek be vagy ott életvitelszerűen együtt laknak.
(1c) * Ezen alcím alkalmazásában együtt költöző, együtt lakó családtagként a méltányolható lakásigény meghatározásánál – ha a munkáltatói kölcsön igénylésekor a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét (a továbbiakban: fiatal házaspár) – figyelembe lehet venni
a) gyermektelen fiatal házaspár esetén legfeljebb három születendő gyermeket,
b) egy gyermekes fiatal házaspár esetén további két születendő gyermeket,
c) két gyermekes fiatal házaspár esetén további egy születendő gyermeket.
(2) * Ezen alcím alkalmazásában saját lakáshelyzetét az rendezi, akinek
a) a vásárolni, építeni, cserélni tervezett lakás – haszonélvezeti jogtól mentes – kizárólagos tulajdonába vagy a vele együtt költöző, együtt lakó családtagjának közös tulajdonába kerül, vagy
b) a bővíteni, korszerűsíteni, akadálymentesíteni tervezett lakás – haszonélvezeti jogtól mentes – kizárólagos tulajdonában vagy a vele együtt költöző, együtt lakó családtagjának közös tulajdonában van.
(3) * Ezen alcím alkalmazásában a lakástulajdonnal egy tekintet alá esik a hivatásos állomány tagja, vagy a vele együtt költöző, együtt lakó családtagja által gazdasági társaság tagjaként a társaság részére vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátott lakás, valamint az építési és használatbavételi, fennmaradási engedélyben meghatározott céltól vagy a rendeltetésétől tartósan eltérő célra használható lakás.
26. § * (1) Az Országgyűlési Őrség lakhatási támogatásként
a) * a hivatásos állomány tagja részére munkáltatói kölcsönt nyújthat, vagy
b) a vele szolgálati viszonyt létesítő személy volt munkáltatójával szemben fennálló kamatmentes munkáltatói kölcsönét – háromoldalú megállapodás keretében – átvállalhatja.
(2) A lakhatási támogatások fedezetének évente felhasználható összegét az Országgyűlési Őrség parancsnoka az Országgyűlés Hivatala főigazgatójának egyetértésével határozza meg.
27. § * (1) E rendelet alapján munkáltatói kölcsön nyújtható – a lakáscélú számla vezetésével megbízott pénzügyi intézmény vagy a Magyar Államkincstár útján – a hivatásos állománynak az Országgyűlési Őrségnél legalább hat hónap szolgálati viszonnyal rendelkező tagja részére
a) a tulajdonába kerülő lakás építéséhez,
b) a tulajdonába kerülő lakás vásárlásához, cseréjéhez,
c) a tulajdonában álló lakás bővítéséhez,
d) * a tulajdonostársak tulajdoni hányadainak megszerzéséhez, ha annak eredményeként a lakás a hivatásos állomány tagjának – haszonélvezettől mentes – tulajdonába kerül,
e) a haszonélvezettől mentes, tulajdonában lévő lakás korszerűsítéséhez,
f) * a tulajdonában lévő lakás akadálymentesítéséhez.
(2) Próbaidő alatt munkáltatói kölcsön nem nyújtható.
(3) A hivatásos állomány tagja az (1) bekezdésben megjelölt célokra a következő feltételek együttes fennállása esetén részesíthető munkáltatói kölcsönben:
a) * a lakás megfelel a méltányolható lakásigény mértékének,
b) a munkáltatói kölcsön felhasználásával a saját lakáshelyzetét rendezi,
c) * vállalja, hogy a rendelkezésre álló saját és az e célra más szervtől igénybe vett anyagi eszközöket és a munkáltatói kölcsön összegét a vételár kiegyenlítésére, az építési, bővítési, korszerűsítési és akadálymentesítési költségek megfizetésére használja fel,
d) * rendelkezik az építési, bővítési költség, vételár, korszerűsítési vagy akadálymentesítési költség legalább 20%-át kitevő mértékű önerővel, illetve házastárs, élettárs vagy vele együtt költöző, együtt lakó családtag esetén együttesen rendelkeznek – a közös tulajdonukba kerülő lakás vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, a közös tulajdonukban lévő lakás korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez – legalább 20%-os mértékű önerővel,
e) * tudomásul veszi, hogy az Országgyűlési Őrség a munkáltatói kölcsön iránti kérelem indokoltságát építés, bővítés, korszerűsítés, akadálymentesítés esetében helyszíni szemle alkalmazásával vizsgálhatja,
f) vállalja, hogy a munkáltatói kölcsön feltételeiről és visszafizetéséről a kölcsönt nyújtó Országgyűlési Őrséggel megállapodást (a továbbiakban: támogatási megállapodás), a munkáltatói kölcsönt folyósító pénzintézettel kölcsönszerződést (a továbbiakban: kölcsönszerződés) köt, és az azokban foglalt kötelezettségeket teljesíti,
g) * hozzájárul ahhoz, hogy a tulajdonába kerülő vagy tulajdonában álló lakásra a munkáltatói kölcsönt nyújtó Országgyűlési Őrség javára a kölcsön visszafizetésének teljesítéséig az ingatlan-nyilvántartásba a támogatási megállapodásban foglaltak szerinti jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre,
h) vállalja, hogy a támogatási megállapodásban megállapított határidőben az építkezést megkezdi és befejezi,
i) * vállalja, hogy a munkáltatói kölcsönnel érintett lakást állandó lakcímeként jelenti be,
j) * vállalja, hogy a munkáltatói kölcsönnel érintett lakásra biztosítási szerződést köt, és abban a kár esetére járó biztosítási összeget a munkáltatói kölcsön összegének erejéig a munkáltatói kölcsönt nyújtó Országgyűlési Őrségre engedményezi, valamint
k) vállalja, hogy az igénybevett munkáltatói kölcsön összegéről közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatot tesz.
(4) * A (3) bekezdés k) pontja szerinti nyilatkozat megtételének díja a hivatásos állomány tagját terheli.
(5) * A korszerűsítéshez, akadálymentesítéshez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka költsége a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének legfeljebb 20%-áig költségként elszámolható.
(6) * A hivatásos állomány tagjának és együtt költöző, együtt lakó családtagjának közös tulajdona esetén munkáltatói kölcsön akkor nyújtható, ha a hivatásos állomány tagjának tulajdoni hányada a lakásban legalább 50%.
28. § * (1) * A hivatásos állomány azon tagjának a lakásépítése, lakásvásárlása, lakáscseréje támogatható, akinek magának, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének vagy együtt költöző, együtt lakó családtagjának – a (3) bekezdésben foglaltakon kívül – lakástulajdona, lakásra vonatkozó állandó használati joga, haszonélvezeti joga nincs, állami, önkormányzati tulajdonban lévő lakásra vonatkozó bérleti jogviszonya nem áll fenn, vagy a tulajdonában lévő – a méltányolható lakásigényt meg nem haladó – lakást az újabb lakás szerzése érdekében elidegeníti, lakásbérleti, lakáshasználati jogviszonyát megszünteti.
(2) * A hivatásos állomány tagja lakásának bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése akkor támogatható, ha a hivatásos állomány tagjának, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének vagy együtt lakó családtagjának a bővíteni, korszerűsíteni, akadálymentesíteni kívánt lakásán kívül – a (3) bekezdésben foglaltakon kívül – más lakástulajdona, lakásra vonatkozó haszonélvezeti joga, állandó használati joga vagy bérleti jogviszonya nincs.
(3) Munkáltatói kölcsönt vehet igénybe a hivatásos állomány azon tagja is,
a) * aki házastársával, élettársával, kiskorú gyermekével vagy együtt költöző, együtt lakó családtagjával együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik egy olyan lakásban, amely öröklés útján került a tulajdonukba,
b) * akinek a saját, illetve házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, együtt költöző, együtt lakó családtagja tulajdonában lévő lakás lebontását az építésügyi hatóság elrendelte, engedélyezte,
c) * akinek, illetve házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének vagy együtt költöző, együtt lakó családtagjának a lakás öröklés vagy ajándékozás jogcímén haszonélvezettel terhelten került a tulajdonába és a haszonélvező haszonélvezeti jogával él.
(4) Az élettárs a házastárssal egy tekintet alá esik, ha a munkáltatói kölcsönnel épített, vásárolt, bővített, korszerűsített lakásra résztulajdont szerez, vagy résztulajdonos.
29. § * A 27. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén is csak az a lakásépítés, lakásvásárlás, lakásbővítés, lakáskorszerűsítés és akadálymentesítés támogatható, amely helyszínének címe az Országgyűlési Őrség székhelyének címétől a közforgalmi úton mért lehető legrövidebb távolság figyelembevételével legfeljebb 60 km-es távolságban található.
30. § * Nem lehet munkáltatói kölcsönt nyújtani
a) * ha a munkáltatói kölcsön az Szja. tv.-ben meghatározott adómentességet biztosító feltételektől eltérne,
b) * annak a részére, aki a meglévő lakástulajdonát a munkáltatói kölcsön iránti kérelem benyújtását megelőző öt éven belül elajándékozta,
c) * az állami, önkormányzati bérlakásnak a bérlője, vételi vagy elővásárlási jogra jogosultja általi megvásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez,
d) * nem lakás céljára szolgáló épület építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez,
e) annak, aki a kölcsönkérelemben szándékosan valótlan adatot közöl vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgat, valamint
f) lakásvásárlás esetén, ha az eladó az igénylőnek a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója és élettársa, kivéve a 27. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetet.
31. § * Nem nyújtható munkáltatói kölcsön a hivatásos állomány tagjának, ha ő vagy együtt költöző, együtt lakó családtagja ezen alcím szerint már munkáltatói kölcsönben részesült, ha a munkáltatói kölcsön visszafizetése még folyamatban van, vagy a munkáltatói kölcsön teljes visszafizetése óta két évnél rövidebb idő telt el.
32. § * (1) A munkáltatói kölcsön összegét
a) * az építési, bővítési, korszerűsítési vagy akadálymentesítési költség, illetve
b) a vételár – csere esetén a hivatásos állomány tagja által fizetendő értékkülönbözet –
alapján kell megállapítani.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott költségből vagy vételárból le kell vonni a lakáshoz tartozó műhely, üzlet-, raktár-, iroda- vagy garázshelyiségre eső költséget vagy vételárrészt.
33. § * (1) A munkáltatói kölcsön – a rendelkezésre álló kerettől függő – mértéke legfeljebb
a) * vásárlás esetén a tiszta vételár, csere esetén a hivatásos állomány tagja által fizetendő értékkülönbözet, építés esetén a tiszta építési költség 30%-a, de legfeljebb 5 000 000 Ft,
b) * korszerűsítés vagy bővítés esetén a korszerűsítési vagy bővítési költség 60%-a, de legfeljebb 2 000 000 Ft,
c) * akadálymentesítés esetén az akadálymentesítési költség 60%-a, de legfeljebb 1 000 000 Ft.
(2) A munkáltatói kölcsönt folyósító vagy kezelő pénzintézet által felszámított kezelési költség a munkáltatói kölcsönben részesítettet terheli.
(3) * Ha mindkét házastárs, vagy élettárs az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának tagja, saját jogon mindketten kérhetnek munkáltatói kölcsönt.
34. § * A kérelemhez – az igényelt munkáltatói kölcsön jogcímétől függően – csatolni kell
a) * az építkezés, bővítés, korszerűsítés vagy akadálymentesítés költségvetését, melyből megállapítható a költségek lakásra eső hányada,
b) az építkezés jogerős építési engedélyét és engedélyezési tervét, egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén az építésügyi hatóságnak történő bejelentéshez mellékelendő kivitelezési dokumentációt,
c) * a megszerzendő, vagy az átépíteni, bővíteni, korszerűsíteni szándékozott lakás harminc napnál nem régebbi tulajdoni lapjának hiteles másolatát,
d) * nyilatkozatot a hivatásos állomány tagja, valamint a vele együtt költöző, együtt lakó családtagja tulajdonában lévő lakásban található szobák számáról, nagyságáról,
e) * lakás adásvétele esetén az érvényes adásvételi szerződést,
f) * a hivatásos állomány tagja, valamint együtt költöző, együtt lakó családtagja havi nettó jövedelmét igazoló okiratot.
35. § * Ha a kérelem elbírálásához szükséges adatok, igazolások hiányosak, a kérelmezőt határidő kitűzésével a hiány pótlására kell felszólíttatni.
36. § * A lakásigény mértéke, a lakáshelyzet, a vagyoni feltételek és a család jövedelmi helyzete – mint együttes feltételek – szempontjából a hivatásos állomány tagját, valamint azon együtt költöző, együtt lakó családtagot lehet figyelembe venni, akit a hivatásos állomány tagja a kérelmében megjelöl. A hivatásos állomány tagjánál és az általa megjelölt együtt költöző, együtt lakó családtagnál valamennyi felsorolt feltételt vizsgálni kell.
37. § * A munkáltatói kölcsön-kérelmek vizsgálata során az alábbi elbírálási sorrend az irányadó:
a) lakás vásárlására, építésére irányuló kérelem, ahol az igénylőnek, házastársának, élettársának, vele közös háztartásban lévő gyermekének, együtt költöző, együtt lakó családtagjának külön-külön vagy együttesen lakástulajdona, résztulajdona, lakásbérleti, bérlőtársi jogviszonya, állandó használati joga, haszonélvezeti joga korábban nem volt,
b) akadálymentesítési kérelem,
c) korszerűsítési, bővítési kérelem,
d) lakás vásárlására, építésére, cseréjére irányuló kérelem, ahol az igénylő, a házastársa, élettársa, vele közös háztartásban lévő gyermeke, együtt költöző, együtt lakó családtagja külön-külön vagy együttesen a méltányolható lakásigény mértékének megfelelő lakással rendelkezik,
e) egyéb, a 27. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő kérelem.
38. § * (1) A munkáltatói kölcsön iránti kérelmet – az Országgyűlési Őrség által kiadott formanyomtatványon – az elbíráláshoz szükséges okmányokkal, igazolásokkal együtt az Országgyűlési Őrség parancsnoka által a lakásügyi feladatok ellátására kijelölt szervezeti elemhez (a továbbiakban: kijelölt szervezeti elem) kell benyújtani.
(2) Az igénylő a kérelem benyújtása után a körülményeiben bekövetkezett minden olyan változást, amely a munkáltatói kölcsönre való igényjogosultságát érinti, nyolc munkanapon belül köteles bejelenteni. Ennek elmulasztása a kérelem elutasítását vonja maga után.
39. § * A kijelölt szervezeti elem – szakmai előkészítés mellett – folyamatosan nyilvántartásba veszi a kérelmeket, és az érdemi döntés várható idejéről értesíti a kérelmezőt.
40. § * A kijelölt szervezeti elem a munkáltatói kölcsön iránti kérelmekben foglaltak jogszerűségét a beérkezés sorrendjében vizsgálja meg, és a 37. §-ban foglaltak figyelembevételével megállapítja az elbírálás sorrendjét, valamint a 32. és 33. §-ban foglaltak alapján megállapítja a munkáltatói kölcsön összegét.
41. § * (1) A kijelölt szervezeti elem javaslatát továbbítja a döntésre jogosult vezetőnek.
(2) * A kérelem elbírálására az Országgyűlési Őrség parancsnoka jogosult.
42. § * (1) A döntésről a kijelölt szervezeti elem írásban tájékoztatja a hivatásos állomány tagját és az egyéb érintetteket.
(2) A munkáltatói kölcsönnel kapcsolatos pénzügyi feladatokat a kijelölt szervezeti elem látja el.
43. § * A munkáltatói kölcsönről szóló támogatási megállapodásban rögzíteni kell különösen
a) a munkáltatói kölcsön célját,
b) * a munkáltatói kölcsönnel érintett lakás pontos megjelölését,
c) a munkáltatói kölcsön összegét,
d) a havi törlesztő részletet,
e) a törlesztés és a visszafizetés módját és idejét,
f) a hivatásos állomány tagjának a munkáltatói kölcsön visszafizetésére vonatkozó nyilatkozatát,
g) a támogatási megállapodásban vállalt kötelezettség nem teljesítése esetén alkalmazásra kerülő szankciókat,
h) a jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom Országgyűlési Őrség javára történő bejegyzésének engedélyezésére vonatkozó nyilatkozatot,
i) az Országgyűlési Őrség jogosultságait a munkáltatói kölcsön felhasználásának nyomon követésére.
44. § * A munkáltatói kölcsön felhasználásával a hivatásos állomány tagjának tulajdonába kerülő lakás a kölcsön fedezetéül szolgál. A hivatásos állomány tagja és az Országgyűlési Őrség a támogatási megállapodásban rögzítik, hogy a munkáltatói kölcsönnel érintett lakásra az Országgyűlési Őrség javára a lakáscél megvalósításához szükséges pénzintézeti kölcsönt követő rangsorban, továbbá az állam javára szóló jelzálogjog és az annak biztosítására szolgáló elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése esetén azt közvetlenül követően az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot kell bejegyeztetni.
45. § * A munkáltatói kölcsön folyósításával összefüggő ügyintézési díj, jelzálog bejegyzési-, valamint törlési díj az Országgyűlési Őrséget terheli.
46. § * (1) A munkáltatói kölcsönt a támogatási megállapodásban megjelölt időponttól kezdődően havonta egyenlő részletekben kell visszafizetni
a) vásárlás, építés vagy csere alkalmával legfeljebb tíz év,
b) * korszerűsítés, bővítés, akadálymentesítés esetén legfeljebb négy év
alatt.
(2) A törlesztés futamidejét úgy kell megállapítani, hogy a havi törlesztő részlet összege ne haladja meg a hivatásos állomány tagjának a kölcsön folyósítási időpontjában megállapított rendszeres nettó jövedelmének 35%-át.
(3) A törlesztés havi összegét 20 000 Ft-nál kisebb összegben meghatározni nem lehet.
47. § * (1) * A hivatásos állomány tagja családi életkörülményeinek jelentős megváltozása esetén – indokolt esetben – az Országgyűlési Őrség parancsnoka a visszafizetés meghatározott időre, de legfeljebb hat hónapra történő felfüggesztését engedélyezheti. A felfüggesztés időtartamával a futamidő meghosszabbodik, a felfüggesztési idő elteltével a törlesztő részleteket változatlan összegben kell fizetni.
(2) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének kezdő időpontja a kölcsönszerződés megkötését követő hónapnak a kölcsönszerződésben megállapított napja.
48. § * A hivatásos állomány tagja a munkáltatói kölcsön teljes összegének felhasználását, valamint a hitelcél megvalósulását az alábbi okiratok, bizonylatok másolatának benyújtásával köteles igazolni:
a) * lakás tulajdonjogának megszerzése esetén az érvényes adásvételi szerződés alapján a teljes vételár megfizetéséről szóló okirat,
b) lakás építése vagy bővítése esetén
ba) a jogerős építési engedélyben meghatározott határidőn belüli jogerős használatba vételi engedély, valamint a munkáltatói kölcsön felhasználását igazoló, a használatba vételi engedély kelte napjáig vagy a használatba vételi engedélyben megjelölt feltételek teljesítése határidejéig kibocsátott, az építési engedély jogosultja nevére kiállított számlák, vagy
bb) egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnél a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány, valamint a munkáltatói kölcsön felhasználását igazoló, a hatósági bizonyítvány keltezésének napjáig kibocsátott, az építtető nevére kiállított számlák,
c) * lakáskorszerűsítés, akadálymentesítés esetén a munkáltatói kölcsön folyósítását megelőző hat hónapon belül és azt követő tizenkét hónapon belül a hivatásos állomány tagja nevére kiállított számla, valamint az elvégzett munka ellenértékéről kiállított bizonylat; benyújtásuk kötelező a folyósítást követő tizenkét hónapon belül.
49. § * (1) * Az Országgyűlési Őrség javára bejegyzett jelzálog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom alapján az érintett lakást az Országgyűlési Őrség parancsnokának előzetes írásbeli hozzájárulásával lehet eladni, elcserélni vagy elajándékozni.
(2) * Az Országgyűlési Őrség parancsnoka az (1) bekezdés szerinti hozzájárulást akkor adhatja meg, ha
a) az adós vállalja, hogy a lakás tulajdonjogának átruházásával egyidejűleg a még fennálló munkáltatói kölcsöntartozást egy összegben visszafizeti,
b) * a tulajdonjog-átruházás a hivatásos állomány olyan tagja javára történik, aki a munkáltatói kölcsön átvállalására jogosult és a kölcsöntartozást ténylegesen át is vállalja; az átvállalt munkáltatói kölcsön összege nem lehet több, mint amennyit a munkáltatói kölcsönt átvállaló hivatásos állomány tagjának a lakásvásárláshoz munkáltatói kölcsönként kaphatna; az ezt meghaladó részt, vagyis a munkáltatói kölcsön át nem vállalható részét a lakását értékesítő hivatásos állomány tagja köteles egy összegben megfizetni, vagy
c) a munkáltatói kölcsönben részesített hivatásos állomány tagja a munkáltatói kölcsönnel támogatott lakását a tulajdonába kerülő másik lakásra úgy cseréli el, vagy adásvételi szerződéssel vagy építéssel tulajdonába kerülő újabb lakást úgy szerez, hogy arra a támogatási megállapodásban foglaltak szerinti jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom átjegyezhető.
(3) * Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a (2) bekezdés c) pontja szerinti jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom másik lakásra történő átjegyzéséhez akkor járulhat hozzá, ha a hivatásos állomány tagjának tulajdonába kerülő lakás megfelel a 27. és a 28. §-ban foglaltaknak.
(4) Ha az eladott lakás eladási ára meghaladja a megszerezni kívánt lakás vételárát vagy építési költségét, az így keletkező árkülönbözet teljes összegét az adós egyösszegű befizetés útján köteles a fennálló tartozás kiegyenlítésére vagy részbeni kiegyenlítésére fordítani. Az árkülönbözet befizetése után megmaradt tartozás részletekben történő visszafizetésére az Országgyűlési Őrség az adóssal megállapodást köt oly módon, hogy a visszafizetés időtartama nem haladhatja meg a 46. § (1) bekezdésben meghatározott időtartamot.
50. § * (1) A támogatási megállapodást azonnali hatállyal fel kell mondani, ha az adós
a) a kölcsönkérelmében szándékosan valótlan adatot közölt vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgatott,
b) a kölcsönszerződést a munkáltatói kölcsön folyósításáról rendelkező levél megküldését követően hatvan napon belül nem kötötte meg,
c) a vállalt beépítési kötelezettségének a támogatási megállapodásban megállapított határidőben nem tett eleget vagy az általa épített lakás nem felel meg a méltányolható lakásigénye mértékének,
d) a havi törlesztési kötelezettségének az írásbeli felszólításban megjelölt határidőn belül nem tett eleget és a vele egy sorban kötelezett személyek sem teljesítettek,
e) szolgálati viszonya az Országgyűlési Őrségnél – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a munkáltatói kölcsön teljes visszafizetése előtt megszűnik,
f) a kölcsönt nem a hitelcélnak megfelelően használja, használta fel,
g) * lakásépítésre és lakásbővítésre nyújtott munkáltatói kölcsön esetén a jogerős használatbavételi engedély kiadásáig, egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány kiállításáig, a korszerűsítésre, akadálymentesítésre nyújtott munkáltatói kölcsön esetén a folyósítást követő tizenkét hónapon belül a felhasználást – írásbeli felszólítás ellenére – számlával nem igazolta, vagy
h) más súlyos szerződésszegést követett el.
(2) A havi törlesztési kötelezettség nem teljesítése esetén a kijelölt szervezeti elem haladéktalanul köteles az értesítés kézhezvételtől számított tizenöt napos fizetési határidő kitűzésével, valamint a nem fizetés következményeire való figyelmeztetéssel írásban felszólítani az adóst és a vele egy sorban kötelezettet.
(3) Nem kell felmondani a támogatási megállapodást – és a munkáltatói kölcsön összegét az adós változatlan havi törlesztő részletekben fizetheti vissza –, ha a hivatásos állomány tagjának
a) szolgálati viszonya a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg,
b) szolgálati viszonya a nyugellátásra való jogosultság megszerzése miatt szűnt meg,
c) szolgálati viszonya átszervezés miatt szűnt meg,
d) szolgálati viszonya létszámcsökkentés miatt szűnt meg,
e) szolgálati viszonya a hivatásos állomány tagjának fel nem róható egészségi, pszichikai, fizikai állapot miatti alkalmatlanság miatt szűnt meg, vagy
f) a szolgálati viszonya azért szűnik meg, mert a vezetői kinevezés visszavonását követően a munkáltató a Hszt. 59. § (2) bekezdése szerinti szolgálati beosztást nem tud felajánlani.
(4) * A támogatási megállapodás felmondása esetén – az (1) bekezdés b) pontjában foglalt kivétellel – a tartozás a felmondással egy összegben esedékessé válik.
(5) A támogatási megállapodás felmondására az Országgyűlési Őrség a szerződésszegés tudomására jutásakor, az (1) bekezdés d) és g) pontjában foglalt esetekben a felszólításban kitűzött határidő eredménytelen lejártakor, az (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben a szolgálati viszony megszűnése napján haladéktalanul intézkedik, a felmondásról a kölcsönt kezelő pénzintézetet írásban értesíti.
(6) * A támogatási megállapodás felmondásával egy összegben esedékessé vált tartozást az adós
a) az (1) bekezdés a), c), f), g) és h) pontjában meghatározott esetekben a szerződésszegés időpontjától,
b) az (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott esetben a felmondásban meghatározott időponttól
számított, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:48. § (1) bekezdése szerinti kamattal növelten köteles megfizetni.
51. § * (1) A támogatási megállapodás felmondása esetén – ha az adós a tartozását a felmondástól számított tizenöt napon belül nem fizeti meg – az Országgyűlési Őrség köteles az igény érvényesítését kezdeményezni.
(2) * Az adósnak az (1) bekezdésben megállapított határidőn belül benyújtott írásbeli kérelmére indokolt esetben az Országgyűlési Őrség parancsnoka – a tartozás mielőbbi kiegyenlítése érdekében – az egyösszegű visszafizetés határidejét egy ízben három hónappal meghosszabbíthatja.
(3) Az adósnak az (1) bekezdésben megállapított határidőn belül benyújtott írásbeli kérelmére rendkívül indokolt esetben – különös méltánylást érdemlő körülmények esetén, a tartozás mielőbbi kiegyenlítése érdekében – az Országgyűlési Őrség megállapodást köthet a tartozás havi részletekben történő megfizetésére.
(4) A (3) bekezdés szerinti megállapodásban a havonta térítendő összeget úgy kell megállapítani, hogy az a felszámított kamatot és kezelési költséget is fedezze. A tartozás visszafizetésének időtartama nem lehet hosszabb az eredeti megállapodásban rögzített futamidő lejártánál.
(5) * El kell utasítani annak az adósnak a (2) és a (3) bekezdésben foglaltakra irányuló kérelmét, akinek szolgálati viszonya bíróság által jogerősen kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés büntetése miatt szűnt meg.
52. § * (1) Ha a hivatásos állomány munkáltatói kölcsönben részesített tagjának szolgálati viszonya a munkáltatói kölcsön teljes kiegyenlítése előtt megszűnik, a kölcsöntartozását – az Országgyűlési Őrség hozzájárulásával – az új munkáltató az Országgyűlési Őrség részére történő egyösszegű megtérítéssel átvállalhatja.
(2) * A 26. § (1) bekezdés b) pontja szerinti átvállalás esetén a 43–51. §-ban és 53–56. §-ban foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
53. § * A hivatásos állomány tagjának elhalálozása esetén az Országgyűlési Őrség megállapodhat a lakás örökösével abban, hogy az örökös a visszafizetési kötelezettségnek az Országgyűlési Őrség és a hivatásos állomány elhunyt tagja közötti megállapodásban foglalt feltételek szerint tesz eleget.
54. § * A hivatásos állomány munkáltatói kölcsönben részesített tagjának, valamint a hivatásos állomány azon volt tagjának a halála esetén, akinek a szolgálati viszonya megszűnésére az 50. § (3) bekezdésében felsorolt okokból került sor, az örököse, a túlélő házastársa vagy élettársa – írásbeli kérelemre – a kölcsöntartozást változatlan feltételek mellett fizetheti vissza, feltéve, hogy a kölcsönnel érintett lakás vonatkozásában tulajdonjogot szereznek.
55. § * Ha a hivatásos állomány tagja más rendvédelmi feladatokat ellátó szervhez kerül áthelyezésre – az 52. § (1) bekezdésben foglalt esetet kivéve –, fennálló tartozását változatlan feltételek mellett az Országgyűlési Őrség részére teljesíti, aki az áthelyezéssel egyidejűleg a munkáltatói kölcsön iratanyagának másolatával tájékoztatja az új munkáltatót.
56. § * (1) A hivatásos állomány munkáltatói kölcsönben részesült tagja szolgálati viszonyának megszűnése esetén – írásbeli kérelemre – az Országgyűlési Őrség hozzájárulásával a hivatásos állomány tagjának házastársa vagy élettársa a fennálló tartozás teljesítését változatlan feltételekkel átvállalhatja, ha az Országgyűlési Őrséggel szolgálati viszonyban áll és a 27. §-ban foglalt feltételeknek megfelel.
(2) Házastársi vagy élettársi vagyonközösség megszűnése esetén írásbeli kérelemre a lakásban maradó volt házastárs vagy élettárs a kölcsöntartozást az Országgyűlési Őrség hozzájárulásával vállalhatja át, ha a 27. §-ban és 28. §-ban foglalt feltételeknek megfelel.
(3) A munkáltatói kölcsön átvállalása új munkáltatói kölcsön felvételének minősül.
57. § *
57/A. § * (1) A Hszt. 100. §-ában foglaltak alkalmazásában tanulmányi támogatásnak minősülő pénzbeli juttatás különösen:
a) a szolgálati beosztásuk alól mentesítettek, vagy a hivatásos állományba vételt megelőzően nappali képzésben résztvevők esetében a tanulmányok idejére folyósított illetmény, külön juttatás,
b) a szolgálati beosztásuk ellátása mellett levelező vagy esti tagozaton tanulók esetében a tanulmányi munkaidő-kedvezmény tartamára járó távolléti díj,
c) a külföldi tanulmányokat folytatók esetében az a) pontban meghatározott juttatások, valamint a külföldi napidíjat illetően a devizaellátmánynak a visszafizetés esedékessé válásának napján érvényes MNB középárfolyamon forintra átszámított összege,
d) a rendvédelmi szerv által biztosított tandíjkedvezmény, a polgári oktatási intézményben tanulók részére fizetett tandíj, tanszer-hozzájárulás, valamint az átvállalt oktatási, tanulmányi költségek,
e) a tanulmányi szerződésben vagy megállapodásban rögzített egyéb pénzbeli juttatások, különösen az utazási költségtérítés, szállásköltség.
(2) A természetbeni élelmezés értékének visszatérítésénél figyelembe kell venni az élelmezés nyersanyagértékét (a továbbiakban: nyersanyagnorma), valamint a természetbeni élelmezés pénzbeli megváltását.
(3) A (1) és (2) bekezdés szerinti juttatások közül az illetményjellegű juttatásoknál a személyi jövedelemadó, a nyugdíj-, az egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci járulék levonása utáni nettó összeget, a természetbeni juttatásoknál pedig a felhasználáskor érvényes norma szerinti összeget kell figyelembe venni.
(4) A tandíjtartozás összegét a tanintézet által a tandíjakról kiállított számlákra teljesített kifizetések alapján kell megállapítani.
(5) A tanulmányi támogatás pénzbeni értékéről a hivatásos állomány tagját terhelő megtérítési kötelezettség összegének megállapíthatósága érdekében a gazdasági szerv nyilvántartást vezet. A nyilvántartást a képzés végén, a felsőoktatásban folytatott tanulmányok esetén minden tanulmányi félév végén le kell zárni, és a hivatásos állomány tagjával dokumentált módon közölni kell.
(6) A tanulmányi támogatás visszatérítésére az állományilletékes parancsnoknak írásban kell a hivatásos állomány tagját felszólítania. Az igény érvényesítésére a kártérítésre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.
58. § (1) Az Országgyűlési Őrség éves költségvetésében a szociális és kegyeleti gondoskodás pénzügyi fedezetére külön keretet (a továbbiakban: szociális keret) kell képezni, amelyet elkülönítetten kell kezelni.
(2) * Az Országgyűlési Őrség parancsnoka az elfogadott szociális keretről tájékoztatja a szociális bizottságot.
59. § (1) * Az Országgyűlési Őrségnél – a hivatásos állomány tagjának, illetve a hivatásos állományból nyugállományba helyezett tagjának (a továbbiakban együtt: személyi állomány) adható szociális, kegyeleti, illetve lakhatási támogatással kapcsolatos feladatok körültekintő végrehajtásának elősegítésére – véleményező és javaslattevő jogkörrel az Országgyűlési Őrség parancsnoka mellett működő szociális bizottságot kell létrehozni.
(2) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a személyi állományt érintő szociális támogatásról szóló döntést csak a szociális bizottság véleményének kikérése után hozhat.
60. § (1) A szociális bizottságot
a) * az igazgatóság szintű szervezeti elemek vezetői által delegált képviselő − amelyből legalább egy fő a személyügyi szakterület állományának tagja −, valamint
b) a Magyar Rendvédelmi Kar és az Országgyűlési Őrségnél képviselettel rendelkező szakszervezetek (a továbbiakban együtt: érdekképviselet) részéről delegált egy-egy képviselő
alkotja.
(2) A szociális bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak.
(3) A szociális bizottság titkári teendőit a szociális bizottságnak a személyügyi szakterület állományába tartozó tagja látja el.
(4) A szociális bizottság tagjai visszahívhatók. A megüresedett helyek betöltésére a szociális bizottság elnöke – az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – intézkedik.
(4a) * A szociális bizottság javaslatát szakmai előterjesztés alapján többségi szavazattal alakítja ki, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(5) A szociális bizottság ügyrendjét a bizottság alakítja ki és az Országgyűlési Őrség parancsnoka hagyja jóvá.
61. § (1) A személyi állomány tagja a szociális helyzetére figyelemmel – rászorultság alapján – pénzbeli vagy természetbeni támogatásban részesíthető. A rászorultság egyedileg, a tényleges szociális helyzet figyelembevételével állapítható meg, amelynél alapul vehetők a családi pótlékra való jogosultság szabályai.
(2) A szociális és kegyeleti keret terhére nyújtható pénzbeli támogatások:
a) szociális segély,
b) születési segély,
c) beiskolázási segély,
d) temetési segély.
(3) A pénzbeli szociális támogatások odaítélésénél előnyben kell részesíteni
a) azt, akinek rokkantságát, megváltozott munkaképességű személyek ellátását a szolgálattal összefüggő baleset, betegség miatt állapították meg,
b) a szolgálati kötelmekkel összefüggő betegségben vagy balesetben elhunyt személy, a hősi halott, és a szolgálat halottja hozzátartozóit.
(4) Azonos feltételek esetén előnyben kell részesíteni az állomány azon tagját, aki
a) három vagy több gyermeket nevel,
b) fogyatékos gyermeket nevel,
c) gyermeket egyedül nevel.
(5) *
(6) * Szociális támogatásban csak az részesíthető, aki a szociális helyzete megítéléséhez szükséges személyes adatokat a valóságnak megfelelően rendelkezésre bocsátja és igazolja.
62. § (1) A szociális támogatások körültekintő felhasználásának biztosítására, a személyi állomány szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérésére, az igényjogosultság megállapítására és elbírálására a szociális bizottság bevonásával az Országgyűlési Őrség parancsnoka intézkedik.
(2) A személyügyi szakterület a szociális bizottsággal és az érdekképviseleti szervekkel együttműködve figyelemmel kíséri a személyi állomány szociális helyzetét, szükség esetén a szociális ügyek intézéséhez a személyi állomány részére felvilágosítást ad.
63. § (1) Szociális segélyben a személyi állomány azon kedvezőtlen szociális helyzetben lévő tagját lehet részesíteni, akinek jövedelemcsökkenés vagy váratlan nagy összegű kiadások miatt a megélhetése, vagy az életkörülményeinek fenntartása átmenetileg veszélybe került.
(2) * A szociális segély egyszeri, bruttó összege nem haladhatja meg a minimálbér 50%-ának megfelelő összeget.
(3) * Az ugyanazon személynek juttatott szociális segélyek éves bruttó összege nem haladhatja meg a minimálbérnek megfelelő összeget.
64. § (1) Születési segélyben részesíthető a személyi állomány tagja, ha gyermeke született és annak ellátásáról, neveléséről saját háztartásában gondoskodik.
(2) A születési segély bruttó összegét a személyi állomány tagjának szociális helyzetétől függően kell megállapítani, mértéke nem haladhatja meg – gyermekenként – a minimálbér 50%-ának megfelelő összeget.
65. § (1) Beiskolázási segélyben részesíthető a személyi állomány tagja a tankötelezettség alapján oktatásban résztvevő vagy középfokú oktatási intézményben nappali munkarend szerint tanuló, vele egy háztartásban élő gyermeke után, amelynél alapul kell venni a családi pótlékra való jogosultság szabályait.
(2) * Ha mindkét szülő jogosult a gyermek után járó beiskolázási segélyre, azt csak az egyik – a szülők nyilatkozata alapján megállapított – szülő jogosult igénybe venni.
(3) * A beiskolázási segély bruttó összege gyermekenként legfeljebb a minimálbér 30%-ának megfelelő összeg.
(4) Beiskolázási segélyben kell részesíteni – amennyiben az (1) bekezdésében írt feltételeknek megfelel –
a) * a személyi állomány három vagy több gyermeket nevelő tagját,
b) * a személyi állomány fogyatékos gyermeket nevelő tagját,
c) * a személyi állomány gyermekét egyedül nevelő tagját, valamint
d) a hősi halottá és a szolgálat halottjává minősített elhunyt árváját.
(5) A hősi halottá és a szolgálat halottjává minősített elhunytak árváinak beiskolázási segélyéről az Országgyűlési Őrség parancsnoka a szociális keret terhére gondoskodik.
66. § (1) * Temetési segélyben részesíthető – szociális helyzetének figyelembevételével – a személyi állomány tagja a Hszt. 2. § 13. pontja szerinti közeli hozzátartozója halála esetén, feltéve, hogy a temetéssel járó kiadások legalább részben rá hárulnak, és azt saját nevére szóló számlával igazolni tudja.
(2) * Temetési segélyben részesíthető a személyi állomány elhunyt tagjának a Hszt. 2. § 13. pontja szerinti közeli hozzátartozója, ha a temetéssel járó kiadások legalább részben rá hárulnak, azt saját nevére szóló számlával igazolni tudja, és nem került sor az elhunyt hősi halottá, a szolgálat halottjává vagy az Országgyűlési Őrség halottjává minősítésére.
(3) Csak különösen indokolt esetben folyósítható temetési segély akkor, ha az Országgyűlési Őrség a temetés költségeit legalább 50%-ban átvállalta.
(4) * A temetési segély bruttó összege legfeljebb a minimálbérnek megfelelő összeg.
67. § (1) Az Országgyűlési Őrség a rendelkezésére álló szociális keret terhére gondoskodik a hivatásos állományából nyugállományba helyezettek szociális ellátásáról. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet az Országgyűlési Őrség költségvetésében a szociális keret részeként évente kell tervezni.
(2) Az Országgyűlési Őrség a nyugállományúak szociális gondozásának elősegítésére, a velük való kapcsolattartás biztosítására és a nyugállományúak egyesületeinek támogatására nyugdíjas bizottságot hozhat létre.
(3) Amennyiben nyugdíjas bizottságot az Országgyűlési Őrség nem hoz létre és az érintettek száma indokolja, a nyugdíjasok ügyeinek intézésére nyugdíjas referenst kell kijelölni.
(4) A nyugdíjas bizottság az érintett nyugállományúak létszámtól függően 3–7 főből állhat. Tagjait az Országgyűlési Őrség képviselőiből és a nyugdíjasok által delegált tagokból választják. A nyugdíjas bizottság működési feltételeinek biztosításáért az Országgyűlési Őrség parancsnoka felelős.
68. § (1) Hősi halottá kell nyilvánítani az Országgyűlési Őrség hivatásos állományából elhunytat – halálának körülményei, életútja és érdemei figyelembevételével –, ha a szolgálat teljesítése során Magyarország alkotmányos rendjének védelme, tűz, elemi csapás vagy katasztrófa következményeinek elhárítása közben kimagasló bátorságot, kiemelkedő személyes helytállást tanúsított és eközben, vagy így elszenvedett sérülése következtében életét vesztette.
(2) A szolgálat halottjává kell nyilvánítani az Országgyűlési Őrség hivatásos állományából elhunytat – halálának körülményei, életútja és érdemei figyelembevételével –, ha a szolgálat teljesítése közben, vagy azzal összefüggésben életét vesztette, de a hősi halottá nyilvánítás feltételei nem, vagy csak részben állnak fenn.
(3) Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományából elhunyt személy, továbbá a nyugállományba helyezett – ideértve a szolgálati járandóságban részesülőket is – elhunyt személy az Országgyűlési Őrség halottjává minősíthető, ha legalább tizenöt év tényleges szolgálati viszonya alatt feladatait átlag feletti eredményességgel látta el, magatartása példamutató volt, és jelentősen hozzájárult az Országgyűlési Őrség eredményes működéséhez.
(4) E rendelet alkalmazásában szolgálattal összefüggőnek kell tekinteni azt a halálesetet, amely a hivatásos állomány tagját
a) a hivatásos szolgálattal, valamint beosztásának ellátásával összefüggő kötelezettségeinek, feladatainak szolgálati helyén vagy máshol történt teljesítése közben,
b) választás vagy megbízás alapján ellátott társadalmi kötelezettségének teljesítése közben,
c) az eskü és a rá vonatkozó jogszabályok alapján elvárható, saját akaratból kifejtett tevékenysége során, szolgálaton kívüli időben,
d) szolgálati utazás közben, továbbá a szolgálati helyre vagy onnan menet
érte.
(5) Nem lehet szolgálattal összefüggőnek minősíteni azt a betegségből, balesetből származó halálesetet, amely a szolgálattól és a szolgálat sajátosságaitól függetlenül következett be.
(6) Nem nyilvánítható minősített halottá az,
a) akinek szolgálati viszonyát bírói ítélet alapján vagy fegyelmi eljárás eredményeként szüntették meg,
b) akit szolgálati viszonya megszüntetésekor, vagy nyugállományba helyezését követően rendfokozatától megfosztottak,
c) aki önkezével vetett véget életének.
69. § Az elhunyt
a) hősi halottá vagy a szolgálat halottjává minősítésére az Országgyűlési Őrség parancsnokának javaslatára az Országgyűlés elnöke,
b) Országgyűlési Őrség halottjává minősítésére az Országgyűlési Őrség parancsnoka
jogosult.
70. § (1) Az Országgyűlési Őrség a hősi halottá és a szolgálat halottjává minősített elhunyt emlékének megőrzésére az Országgyűlési Őrség központi épületében, méltó helyen emléktáblát köteles állítani.
(2) A hősi halottá és a szolgálat halottjává minősített elhunyt személy részére közeli hozzátartozója beleegyezésével síremlék állítható.
(3) A hősi halottá és a szolgálat halottjává minősített elhunyt személy temetéséhez – a hozzátartozók véleményének figyelembevételével – az Országgyűlési Őrségtől díszegységet kell biztosítani. Egyéb minősített halott esetében, vagy ha az elhunyt arra érdemes volt, nem minősített halott esetén is, a hozzátartozók egyetértésével, az elhunyt ravatalához és sírhelyéhez díszőrség biztosítható.
71. § (1) A kegyeleti kiadásokra vonatkozó normákat a 4. melléklet tartalmazza.
(2) A hősi halottá, a szolgálat halottjává és az Országgyűlési Őrség halottjává minősített elhunyt esetében a kegyeleti költségeket a szolgáltató által kiállított eredeti számla alapján, teljes összegben kell megtéríteni.
(3) A nem minősített elhunyt esetében a kegyeleti költségeket a szolgáltató által kiállított eredeti számla alapján, legfeljebb 50%-ban lehet megtéríteni, a halott-szállítás költségére, a sírhelyköltségre, valamint a szolgáltatási költségekre és kellékekre írt korlátozások figyelembevételével.
72. § Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba.
73. § * E rendeletnek az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő gazdasági tárgyú szabályokról szóló 85/2012. (XII. 28.) BM rendelet módosításáról szóló 3/2020. (I. 17.) BM rendelettel megállapított rendelkezéseit 2020. január 1-jétől kell alkalmazni.
74. § * (1) Az Országgyűlési Őrséggel kapcsolatos egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 34/2024. (VIII. 8.) BM rendelet (a továbbiakban: Módr.) hatálybalépését megelőző napig megállapított lakhatási támogatásra való jogosultság fennállását nem érinti, ha a hivatásos állomány tagja a Módr.-rel megállapított 29. § alapján már nem lenne jogosult lakhatási támogatásra.
(2) A Módr. hatálybalépését megelőzően benyújtott, de a Módr. hatálybalépésének napján még el nem bírált lakhatási támogatási kérelem elbírálásakor e rendeletnek a Módr. hatálybalépését megelőző napon hatályos 29. §-át kell alkalmazni, ha az a hivatásos állomány tagja számára kedvezőbb.
75. § *
1.1. Halottszállítás költsége: a temetőn kívüli helyi és helyközi szállítás számlával igazolt összege. E szállítási költség – a temetőn belüli szállítást kivéve – nem terheli az 1.3. pont szerinti szolgáltatási költségeket.
1.2. Sírhelyköltség:
1.2.1. A sírhely (urnasírhely, urnafülke) költségeit a ténylegesen felmerült, számlával igazolt, legfeljebb azonban a minimálbér 30%-ának megfelelő összeg képezi.
1.2.2. Templomban vagy kápolnában elhelyezett urnasírhely (urnakripta) esetén a számla szerinti összeg, legfeljebb azonban a minimálbér 30%-ának megfelelő összeg.
1.2.3. Kettős sírhely (többes urnasírhely) váltása esetén az 1 sírhelyre eső, de legfeljebb az 1.2.1. alpont szerint maximált összeg.
1.3. Szolgáltatási költségek és kellékek: számlával igazolt, legfeljebb azonban a minimálbér 50%-ának megfelelő összeg.
1.4. Síremlékállítás költsége: számlával igazolt, legfeljebb azonban a minimálbér 150%-ának megfelelő összeg. Az elhunyt szolgálati helyén állított emléktábla költsége nem terheli a síremlék normaösszegét.
2.1. Koszorúköltségek:
2.1.1. hősi halott, a szolgálat halottja temetésén legfeljebb 2 db koszorú,
2.1.2. az Országgyűlési Őrség halottja és nem minősített elhunyt temetésén 1 db koszorú,
2.1.3. síremlékavatáskor, megemlékezésekkor síremlékenként vagy emléktáblánként 1 db koszorú.
2.2. Gyászközlemény költsége: a hősi halott, a szolgálat halottja esetén a sajtóban történő közzétételének számla szerinti összege.
2.3. Testületi tiszteletadás költségei (ideértve az Országgyűlési Őrség temetéssel összefüggő utazási költségeit).
2.4. Sírgondozás költsége: hozzátartozó hiányában vagy akadályoztatása esetén a hősi halott és a szolgálat halottja síremlékének gondozására a szolgáltató által kiállított számlával igazolt összeg.
