A társadalmi közös kiadások fedezete, valamint a biztosításokkal összefüggő közterhek számának csökkentése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § E törvény alkalmazásában:
1. * biztosító: a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) szerinti biztosító;
2. * biztosítási szolgáltatás: a casco biztosítás, a vagyon- és balesetbiztosítás, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás;
3. kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (Kgfb. tv.) szerinti biztosítás;
4. * casco biztosítás: a Bit. 1. melléklete A) részének 3–6. pontja szerinti biztosítási ágazatok;
5. * betegségbiztosítás: a Bit. 1. melléklete A) részének 2. pontja szerinti biztosítási ágazat;
6. * vagyon- és balesetbiztosítás: a Bit. 1. melléklete A) része szerinti biztosítási ágazatok, ideértve az életbiztosításhoz kapcsolódó kiegészítő balesetbiztosítást, de ide nem értve ezen § 3–5. pontjában említett biztosításokat;
7. * biztosítási díj: a biztosító által a biztosítási szolgáltatások körébe tartozó biztosítások után a számviteli jogszabályok alapján elszámolt bruttó díj, ide értve a számviteli jogszabályok alapján nem bruttó díjként elszámolt, de a biztosítási szolgáltatás fedezeteként a biztosítási szolgáltatás ellenértékének minősülő értéket, de ide nem értve a mezőgazdasági biztosítás bruttó díját, valamint a más biztosító társaságtól viszontbiztosításba vett biztosítások állományából kapott – bruttó díjbevételként elszámolt – díjbevételt. Amennyiben a biztosító egy biztosítási jogviszony keretében több, 2. pont szerinti biztosítási szolgáltatást nyújt vagy a 2. pont szerinti biztosítási szolgáltatást és más biztosítási szolgáltatást együttesen nyújt, akkor a biztosítási díj a 2. pont szerinti biztosítási szolgáltatásonként elkülönítetten megállapított díj;
8. mezőgazdasági biztosítás: a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény szerinti mezőgazdasági biztosítás.
2. § * Adóköteles a biztosítási szolgáltatás nyújtása, ha a kockázat felmerülésének helye a Bit. 4. § (1) bekezdés 62. pont b) alpontja alapján Magyarország.
3. § Az adó alanya a biztosító. Adóalany az Európai Gazdasági Térség tagállamában székhellyel rendelkező vagy a Bit. szerinti harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe, továbbá a határon átnyúló biztosítási szolgáltatást nyújtó is a 2. § szerinti tevékenysége tekintetében.
4. § Az adó alapja a biztosítási díj.
5. § * (1) Az adó mértéke
a) casco biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 15%-a,
b) vagyon- és balesetbiztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 10%-a,
c) kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 23%-a, de a biztosító kockázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 forint/gépjármű.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően azon adóalany esetében, amelynek az adóelszámolás hónapját közvetlenül megelőző naptári évben az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett adóköteles biztosítási szolgáltatás utáni összesített adóalapja a 8 milliárd forintot nem érte el, az adó mértéke az adóelszámolás hónapja – (1) bekezdés a) és b) pontjában említett adóköteles biztosítási szolgáltatás utáni – adóalapjának *
– 100 millió forintot meg nem haladó része után az (1) bekezdés szerinti – az adóköteles biztosítási szolgáltatásra irányadó – adómérték 25%-a,
– 100 millió forintot meghaladó, de 700 millió forintot meg nem haladó része után az (1) bekezdés szerinti – az adóköteles biztosítási szolgáltatásra irányadó – adómérték 50%-a,
– 700 millió forintot meghaladó része után az (1) bekezdés szerinti – az adóköteles biztosítási szolgáltatásra irányadó – adómérték.
6. § A biztosító az adót a biztosítási díj, díjrészlet elszámolása hónapját követő hónap 20. napjáig állapítja meg, vallja be az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon és fizeti meg.
7. § * (1) Az adóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat, valamint a 2012. évben kezdődő üzleti évvel összefüggésben teljesítendő tűzvédelmi hozzájárulás 2013-ban esedékes elszámolásával kapcsolatos feladatokat az állami adóhatóság látja el.
(2) A biztosítási adóból származó bevétel a központi költségvetés bevételét képezi.
(3) A biztosító csökkentheti a fizetendő adóját
a) a 2013. január 1-jét követő időszakra elszámolt – 2012. évben befolyt – biztosítási díj után megfizetett tűzvédelmi hozzájárulás összegével, valamint
b) azzal az összeggel, amellyel a 2012. évben kezdődő üzleti évben ténylegesen megfizetett – az a) pont alapján adócsökkentő tételként figyelembe nem vett – tűzvédelmi hozzájárulás összege meghaladja a 2012. évi beszámoló alapján fizetendő tűzvédelmi hozzájárulás összegét.
(4) A biztosító a 2012-ben kezdődő üzleti év utolsó negyedévére fennálló tűzvédelmi hozzájárulás-fizetési kötelezettségét az állami adóhatóság által közzétett bevételi számla javára 2013. január 30-ig teljesíti.
(5) A biztosító – beszámolójának elfogadását követő hónap 30. napjáig – a 2012-ben kezdődő üzleti évről szóló tűzvédelemi hozzájárulás bevallás-benyújtási kötelezettségét az állami adóhatóság által rendszeresített bevallási nyomtatványon, a tűzvédelmi hozzájárulás elszámolásával összefüggő 2013. adóévben esedékes fizetési kötelezettségét, az állami adóhatóság által közzétett bevételi számla javára, az állami adóhatósághoz teljesíti.
8. § Ez a törvény 2013. január 1-jén lép hatályba.
8/A. § * Az 1. § 2. pontjának és az 5. §-nak az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított rendelkezését
a) azon kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén, melynek Kgfb. tv. szerinti biztosítási időszaka vagy tartama 2018. december 31-ét követően kezdődik,
b) az a) pont hatálya alá nem eső kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén 2020. január 1-jétől kell alkalmazni.
9. § *
