1. § E törvény alkalmazásában
a) beszámított jövedelem: a nyugdíjbiztosítási visszautalás során a visszautalással érintett időre megállapított, a társadalombiztosítási nyugellátás szempontjából figyelembevételre kerülő jövedelem, amely alapján a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetet meg kell határozni,
b) * járulékfizetési felső határ: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény – 2013. január 1-jét megelőzően hatályos – 24. § (2) bekezdése szerinti járulékfizetési felső határ, illetve nem teljes év esetén annak arányos összege,
c) nyugdíjbiztosítási átutalás: a Magyarországon levont, illetve befizetett, e törvény szerint számított járulék- és adóösszegeknek, valamint a magyarországi magánnyugdíj-pénztári egyéni számlaegyenlegnek az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló, 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet (a továbbiakban: SR.) VIII. melléklet 11. cikk (2) bekezdése szerinti átadása,
d) nyugdíjbiztosítási visszautalás: az uniós intézménynél szerzett nyugdíjjogosultság biztosításmatematikai egyenértékének az SR. VIII. melléklet 11. cikk (1) bekezdése szerinti átadása a Nyugdíjbiztosítási Alapnak,
e) számított szociális hozzájárulási adó: a számítás alapjául szolgáló összegnek a szociális hozzájárulási adó törvényi mértéke és az adó Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető része alapján kiszámított hányada,
f) túlélő hozzátartozó: az a személy, aki az elhunyt uniós tisztviselő után az SR. alapján nyugdíjbiztosítási átutalásra vagy visszautalásra jogosult,
g) uniós intézmény: az Európai Unió azon intézménye, amelynek uniós tisztviselője nyugdíjbiztosítási átutalásra vagy visszautalásra az SR. alapján jogosult,
h) *
i) uniós tisztviselő: az a személy, aki az SR.-ben foglaltak szerint uniós intézménnyel fennálló vagy korábban fennállt jogviszonya alapján nyugdíjbiztosítási átutalásra vagy visszautalásra jogosult.
1/A. § * Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a nyugdíjbiztosítási átutalással és a nyugdíjbiztosítási visszautalással kapcsolatos eljárásokban a társadalombiztosítási nyugellátásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
2. § (1) Nem kérhető nyugdíjbiztosítási átutalás, ha
a) * az uniós tisztviselő részére öregségi nyugdíjat, korhatár előtti öregségi nyugdíjat, korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot, táncművészeti életjáradékot vagy átmeneti bányászjáradékot állapítottak meg, vagy magánnyugdíj-pénztári szolgáltatást nyújtottak, vagy
b) az uniós tisztviselő után a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerinti hozzátartozói nyugellátást állapítottak meg, vagy magánnyugdíj-pénztári szolgáltatást nyújtottak.
(2) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből történő nyugdíjbiztosítási átutalást a Nyugdíjbiztosítási Alap terhére, a magánnyugdíjpénztárból történő nyugdíjbiztosítási átutalást a magánnyugdíjpénztár terhére, forintban kell teljesíteni.
(3) Ha a nyugdíjbiztosítási átutalás megtörtént, nyugdíjbiztosítási visszautalás hiányában
a) * az uniós tisztviselő öregségi nyugdíjra, korhatár előtti ellátásra, szolgálati járandóságra, táncművészeti életjáradékra, átmeneti bányászjáradékra és magánnyugdíj-pénztári szolgáltatásra, valamint
b) az uniós tisztviselő után más személy hozzátartozói nyugellátásra és magánnyugdíj-pénztári szolgáltatásra
a nyugdíjbiztosítási átutalással érintett időre nem jogosult.
3. § (1) * A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből történő nyugdíjbiztosítási átutalás összegének meghatározása során – az (5) bekezdésben nem említett esetben – a nyugdíjbiztosítási átutalásra jogosító jogviszony létrejöttének napját megelőző napig terjedő időre meg kell állapítani a figyelembevételre kerülő szolgálati időt és keresetet, jövedelmet. Ennek során a társadalombiztosítási nyugellátásra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy
a) * szolgálati időként és keresetként, jövedelemként nem vehető figyelembe az az idő, illetve kereset, jövedelem, amely után a 2020. július 1-jét megelőző időszakra nyugdíjjárulék, a 2020. július 1-jétől kezdődő időszakra társadalombiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék (a továbbiakban együtt: nyugdíjjárulék) fizetésének kötelezettsége nem állt fenn, és
b) * a figyelembevételre kerülő szolgálati idő teljes tartamára a járulékfizetés alapjául szolgáló keresetet, jövedelmet kell figyelembe venni, a 2013. január 1-jét megelőző időszakra legfeljebb a járulékfizetési felső határnak megfelelő összegig.
(2) Az uniós tisztviselőnek az (1) bekezdés alapján figyelembevételre kerülő éves kereseteit, jövedelmeit évenként a nyugellátások megállapítása során alkalmazott valorizációs szorzószámokkal (a továbbiakban: valorizációs szorzószám) meg kell szorozni. A kiszámítás során a nyugdíjbiztosítási átutalás évében alkalmazandó valorizációs szorzószámokat kell figyelembe venni.
(3) Az (1) bekezdés alapján figyelembevételre kerülő szolgálati idő azon napjaira, amely után nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség fennállt, de a keresetre, jövedelemre vonatkozó adat nem áll rendelkezésre, a (2) bekezdés szerint valorizált, igazolt keresetek, jövedelmek napi átlagos összegét kell figyelembe venni. A napi átlagos összeget úgy kell meghatározni, hogy az igazolt keresetek, jövedelmek valorizált összegét el kell osztani azoknak a napoknak a számával, amikor az uniós tisztviselő e kereseteket, jövedelmeket megszerezte.
(4) A (2) és (3) bekezdés alapján kiszámított éves kereseteket, jövedelmeket meg kell szorozni – az öregségi, hozzátartozói kockázatra vonatkozó nyugdíjjárulék és nyugdíjbiztosítási járulék, számított szociális hozzájárulási adó mértéke alapján – a Kormány rendeletében meghatározott járulékmértékkel.
(5) Ha az uniós tisztviselő korábban nyugdíjbiztosítási visszautalással élt, az ezzel érintett időszakra a nyugdíjbiztosítási visszautalás Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető összegének a nyugdíjbiztosítási visszautalás évéhez tartozó valorizációs szorzószámmal megszorzott összegét kell figyelembe venni.
(6) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből történő nyugdíjbiztosítási átutalás összegét úgy kell meghatározni, hogy a (4) és (5) bekezdés szerinti összegeket össze kell adni.
(7) * Aki a nyugdíjbiztosítási átutalást követően a magyar nyugdíjrendszerben további jogosultságot szerez, a korábbi nyugdíjbiztosítási átutalással érintett időt követő naptól a kérelem benyújtásának napjáig terjedő időre kérheti az újabb nyugdíjbiztosítási átutalást. Az újabb nyugdíjbiztosítási átutalásra az (1)–(6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy ahol az (1) bekezdés a nyugdíjbiztosítási átutalásra jogosító jogviszony létrejöttének napját megelőző napig terjedő időt említi, azon a korábbi nyugdíjbiztosítási átutalással érintett időt követő naptól a kérelem benyújtásának napjáig terjedő időt kell érteni.
4. § (1) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből történő nyugdíjbiztosítási átutalás összegét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv állapítja meg.
(1a) * A valorizációs szorzószámok alkalmazásával megállapításra kerülő nyugdíjbiztosítási átutalás esetén az ügyintézési határidő tárgyév április 15-én jár le, ha a nyugdíjbiztosítási átutalás iránti kérelmet a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hatálybalépését megelőzően nyújtották be, és az általános ügyintézési határidő tárgyév április 15-ét megelőzően telne le.
(2) A nyugdíjbiztosítási átutalásról hozott jogerős határozat akkor hajtható végre, ha
a) azzal szemben bírósági felülvizsgálatot nem kezdeményeztek, és a keresetindítási határidő letelt, vagy a bíróság azt már jogerősen elbírálta, továbbá
b) az uniós intézménynek az uniós tisztviselő, illetve túlélő hozzátartozójának az uniós intézményhez intézett elfogadó nyilatkozata alapján kiadott, nyugdíjbiztosítási átutalásra történő felhívása a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez megérkezett.
5. § A magánnyugdíjpénztárból történő nyugdíjbiztosítási átutalás összege az uniós tisztviselő magánnyugdíj-pénztári egyéni számlájának – a nyugdíjbiztosítási átutalás teljesítésének az uniós intézmény felhívásában megjelölt időpontjában fennálló – egyenlege.
6. § (1) * A nyugdíjbiztosítási visszautalás során szolgálati időként – a (2) bekezdésben nem említett esetben – az uniós intézmény által igazolt szolgálati időt kell figyelembe venni. Ha az uniós tisztviselő ugyanarra a napra a magyar nyugdíjrendszerben is szerzett szolgálati időt, az adott nap legfeljebb egy nap szolgálati időként vehető figyelembe. Ha az így megállapított szolgálati idővel érintett valamely naptári évben a beszámított jövedelem havi összege nem éri el az adott év január 1-jén érvényes kötelező legkisebb munkabér összegét, szolgálati időként csak az uniós intézmény által igazolt szolgálati idő arányos része vehető figyelembe.
(2) Ha az uniós tisztviselő korábban nyugdíjbiztosítási átutalással élt, az ezzel érintett időszakra a szolgálati időt úgy kell meghatározni, mintha a nyugdíjbiztosítási átutalásra nem került volna sor.
(3) * A nyugdíjbiztosítási visszautalás során az uniós tisztviselőnek az Európai Unió másik tagállamának (a továbbiakban: másik tagállam) nyugdíjrendszerében szerzett, az SR. szerinti nyugdíjrendszerbe átadott jogait az uniós intézmény által az átadáskor az SR. alapján nyugdíjszerzőként elismert szolgálati idővel azonos szolgálati időként, az átadás napját közvetlenül megelőző időszakra – a magyar nyugdíjrendszerből történt nyugdíjbiztosítási átutalással érintett időszak kivételével – kell figyelembe venni.
7. § (1) * A beszámított jövedelmet – a (2) bekezdésben nem említett esetben – a nyugdíjbiztosítási visszautalás összege alapján, az 1. mellékletben foglaltak szerint kell meghatározni.
(1a) * Az (1) bekezdés szerint a 2013. január 1-jét megelőző időszakra meghatározott beszámított jövedelem nem haladhatja meg a járulékfizetési felső határ összegét. Ha az uniós tisztviselő a 2013. január 1-jét megelőző időszak ugyanazon napjára a magyar nyugdíjrendszerben is szerzett szolgálati időt, a járulékfizetési felső határ helyett a járulékfizetési felső határnak a magyar nyugdíjrendszerben szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező keresettel, jövedelemmel csökkentett összegét kell figyelembe venni.
(2) Ha az uniós tisztviselő korábban nyugdíjbiztosítási átutalással élt, az ezzel érintett időszakra a beszámított jövedelmet úgy kell meghatározni, mintha a nyugdíjbiztosítási átutalásra nem került volna sor.
(3) *
8. § (1) * A nyugdíjbiztosítási visszautalás során annak összegéből a Nyugdíjbiztosítási Alapot
a) a korábban nyugdíjbiztosítási átutalással nem érintett időre az uniós intézmény által, illetve a másik tagállamból az SR. szerinti nyugdíjrendszerbe átadott összeg, a 2013. január 1-jét megelőző időszak egyes éveire
aa) a beszámított jövedelemre jutó nyugdíjjárulék, és
ab) az 1. melléklet alapján, de a járulékfizetési felső határ figyelmen kívül hagyásával számított éves jövedelemösszegre jutó nyugdíjbiztosítási járulék és számított szociális hozzájárulási adó
együttes, a visszautalás évében érvényes valorizációs szorzószámokkal növelt összege, és
b) a korábban nyugdíjbiztosítási átutalással érintett időre a nyugdíjbiztosítási átutalás összegének a visszautalás évében hatályos, az átutalás évéhez tartozó valorizációs szorzószámmal növelt összege
illeti meg. Ha az uniós tisztviselő a 2013. január 1-jét megelőző időszak ugyanazon napjára a magyar nyugdíjrendszerben is szerzett szolgálati időt, az a) pont alkalmazása során a járulékfizetési felső határ helyett a járulékfizetési felső határnak a magyar nyugdíjrendszerben szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező keresettel, jövedelemmel csökkentett összegét kell figyelembe venni.
(2) Ha a nyugdíjbiztosítási visszautalás összege magasabb, mint a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető összeg, a fennmaradó összeg az uniós tisztviselőt, illetve túlélő hozzátartozóját illeti meg, és választása szerint önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárban vezetett egyéni számlájára, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe tagi kiegészítéseként vagy a nyugdíj-előtakarékossági számlájára kell átutalni.
(3) Ha az uniós tisztviselő, illetve a túlélő hozzátartozó nem nyilatkozott az őt megillető összeg felhasználásáról, vagy önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárral, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel tagsági jogviszonyban nem áll, illetve nyugdíj-előtakarékossági számlával nem rendelkezik, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv kilencven napos határidő tűzésével – a jogkövetkezményekről való tájékoztatás mellett – felhívja az uniós tisztviselőt, illetve a túlélő hozzátartozót ennek pótlására. Ha az uniós tisztviselő, illetve a túlélő hozzátartozó a felhívásban foglaltaknak határidőben nem tesz eleget, az összeg a Nyugdíjbiztosítási Alapot illeti meg.
9. § (1) A nyugdíjbiztosítási visszautalás során a szolgálati időt, a beszámított jövedelmet, valamint a Nyugdíjbiztosítási Alapot, az uniós tisztviselőt, illetve a túlélő hozzátartozót megillető összeget a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv állapítja meg.
(2) A nyugdíjbiztosítási visszautalásról szóló határozat akkor hajtható végre, ha az uniós intézmény a nyugdíjbiztosítási visszautalás összegét a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalta.
10. § (1) A nyugdíjbiztosítási átutalás és visszautalás során a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv – a nyugdíjbiztosítási átutalással és visszautalással kapcsolatos feladatainak teljesítése céljából – kezelheti
a) az uniós tisztviselő és túlélő hozzátartozójának természetes személyazonosító adatait, valamint a lakóhelyére, tartózkodási helyére vonatkozó adatokat,
b) * az uniós tisztviselő munkavégzésre irányuló jogviszonyaira, jövedelemmel, díjazással járó keresőtevékenységeire és egyéb, nyugdíjjárulék-fizetéssel fedezett jogviszonyaira, foglalkoztatójára, szolgálati idejére, keresetére, jövedelmére, a levont és befizetett járulékokra vonatkozó adatokat, valamint az uniós intézmény által a jogviszonyra és a visszautalt összegre vonatkozóan átadott adatokat,
c) nyugdíjbiztosítási átutalás esetén az uniós tisztviselő magánnyugdíj-pénztári tagságára és magánnyugdíj-pénztári egyenlegére, valamint a túlélő hozzátartozó magánnyugdíj-pénztári tagságára vonatkozó adatokat,
d) az uniós tisztviselő és túlélő hozzátartozója közötti, a kérelem alapját jelentő hozzátartozói viszonyra vonatkozó adatokat,
e) a nyugdíjbiztosítási átutalás, illetve visszautalás összegére vonatkozó adatokat,
f) a 8. § (2) bekezdése szerinti esetben az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nevét és számlaszámát, illetve nyugdíj-előtakarékossági számla esetén a számlavezető nevét és a számlaszámot.
(2) A nyugdíjbiztosítási átutalás és visszautalás során a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv átadja
a) az uniós szervnek az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott, a nyugdíjbiztosítási átutalással, illetve visszautalással összefüggő adatokat, valamint nyugdíjbiztosítási átutalás esetén a nyugdíjbiztosítási átutalás összegére vonatkozó adatokat,
b) magánnyugdíjpénztárból történő nyugdíjbiztosítási átutalás esetén a magánnyugdíjpénztárnak az (1) bekezdés a), b), d) és e) pontjában meghatározott, a nyugdíjbiztosítási átutalással összefüggő adatokat.
(3) A magánnyugdíjpénztár – a nyugdíjbiztosítási átutalással kapcsolatos feladatainak teljesítése céljából – kezelheti a (2) bekezdés b) pontja alapján átvett adatokat, valamint az uniós tisztviselő és túlélő hozzátartozójának a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényben meghatározott, a nyugdíjbiztosítási átutalással összefüggő egyéb adatait. A magánnyugdíjpénztár a nyugdíjbiztosítási átutalás során a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek átadja az uniós tisztviselő magánnyugdíj-pénztári tagságára és magánnyugdíj-pénztári egyenlegére, valamint a túlélő hozzátartozó magánnyugdíj-pénztári tagságára vonatkozó adatokat.
(4) A nyugdíjbiztosítási átutalás és visszautalás során egyebekben a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv adatkezelésére a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény rendelkezéseit, a magánnyugdíjpénztár adatkezelésére a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
11. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a nyugdíjbiztosítási átutalás során az egyes években figyelembe vehető járulékmértékeket,
b) a nyugdíjbiztosítási átutalás és visszautalás részletes eljárási szabályait *
rendeletben állapítsa meg.
12. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – 2012. augusztus 1-jén lép hatályba.
(2) Az 1–11. §, a 13. §, a 15. §, a 18. § (1) bekezdése, a 21. § (2) bekezdése, a 22. §, a 30. § (2) bekezdése, a 32. § (2) bekezdése, a 33. § és a 2. melléklet 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.
(3) * A 19. §, a 20. §, a 21. § (1), (3) és (5) bekezdése, a 26. §, a 27. §, a 30. § (3) bekezdése, a 31. § (2) bekezdése, a 32. § (3) bekezdése és a 3. melléklet 2013. január 1-jén lép hatályba.
13. § Ez a törvény az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló, 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet VIII. melléklet 11. cikkének való megfelelést szolgálja.
14. § *
15. § *
16–17. § *
18. § (1) *
(2)–(3) *
19–20. § *
21. § (1) *
(2) *
(3) *
(4) *
(5) *
22. § *
23–25. § *
26–27. § *
28–29. § *
30. § (1) *
(2) *
(3) *
31. § (1) *
(2) *
32. § (1) *
(2) *
(3) *
33. § *
34–38. § *
39–42. § *
A beszámított jövedelem egyes naptári évekre jutó összegét a következő képlet szerint kell meghatározni:
ahol:
BJi: az i. naptári évben beszámított jövedelem összege;
ni: az i. naptári évben a 6. § (1) és (3) bekezdése alapján figyelembe vett szolgálati idő (az i. naptári évben beszámított jövedelem összegéhez tartozó napok száma);
VÖ: a korábban nyugdíjbiztosítási átutalással nem érintett időre az uniós intézmény által, illetve másik tagállamból az SR. szerinti nyugdíjrendszerbe átadott összeg;
t1: a beszámított jövedelem meghatározásakor figyelembevételre kerülő legkorábbi naptári év;
tm: a beszámított jövedelem meghatározásakor figyelembevételre kerülő legkésőbbi naptári év;
e: t1 és tm naptári évek közötti azon naptári évek, amelyekben beszámított jövedelmet kell figyelembe venni, beleértve t1 és tm naptári éveket is;
αe: az e. naptári évben a 8. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja és ab) alpontja szerinti járulékok és adók együttes százalékos mértéke;
ne: az e. naptári évben a 6. § (1) és (3) bekezdése alapján figyelembe vett szolgálati idő (az e. naptári évben beszámított jövedelem összegéhez tartozó napok száma);
νi: a nyugdíjbiztosítási visszautalás naptári évében hatályos nyugdíj-megállapítási szabályok szerint az i. évben megszerzett jövedelemhez tartozó valorizációs szorzószám értéke.
