Az Országgyűlés
– kiindulva abból, hogy a közrend a nemzet felemelkedését szolgáló alapérték,
– kinyilvánítva azt, hogy a közrend és a közbiztonság fenntartásához elengedhetetlen a rendészeti feladatokat ellátó személyekkel való együttműködés,
– elismerve az egységes szabályozás és követelményrendszer megteremtésének szükségességét az állami és önkormányzati alkalmazásban álló közszolgálati tisztviselők és közalkalmazottak, valamint egyéb foglalkoztatási jogviszonyban álló rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységének újraszabályozása és rendszerbe helyezése érdekében a következő törvényt alkotja:
1. § (1) E törvényben foglaltakat kell alkalmazni
a) a formaruházat tekintetében a fegyveres biztonsági őrre,
b) az alkalmazási feltételek, az intézkedéssel, kényszerítő eszközzel szembeni panasz és kivizsgálása, valamint a képzés és vizsgáztatás tekintetében a személy- és vagyonőrre,
c) a természetvédelmi őrre,
d) * az erdészeti hatóság rendészeti feladatokat ellátó tagjára,
e) a hegyőrre,
f) a formaruházat kivételével a hivatásos vadászra,
g) * a rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzetre,
h) * a rendészeti feladatokat ellátó jogosult erdészeti szakszemélyzetre,
i) * az állami halőrre és a hivatásos halőrre,
j) a közterület-felügyelőre,
k) az önkormányzati természetvédelmi őrre,
l) a mezőőrre.
(2) Az (1) bekezdés c)–l) pontjában meghatározott személyt (a továbbiakban: rendészeti feladatokat ellátó személy) az e törvény szerinti intézkedési és kényszerítőeszköz-használati jogosultság, kizárólag törvényben meghatározott feladatai ellátása során illeti meg.
2. § * E törvény alkalmazásában:
a) törvényben meghatározott feladataival összefüggő jogellenes cselekményen
aa) a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr esetében a természet védelméről szóló törvényben,
ab) a mezőőr, a hegyőr esetében a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló törvényben,
ac) a hivatásos vadász esetében a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényben,
ad) közterület-felügyelő esetében a közterület-felügyeletről szóló törvényben,
ae) * az állami halőr és a hivatásos halőr esetében a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvényben,
af) * az erdészeti hatóság rendészeti feladatokat ellátó tagja, a rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet, a rendészeti feladatokat ellátó jogosult erdészeti szakszemélyzet esetében az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott közigazgatási bírsággal sújtható cselekményeket,
b) illetékességi területen
ba) a természetvédelmi őr tekintetében a nemzeti park igazgatóság működési területét,
bb) az önkormányzati természetvédelmi őr tekintetében a helyi jelentőségű védett természeti területet,
bc) a mezőőr tekintetében a települési önkormányzat közigazgatási területéhez tartozó termőföldeket,
bd) a hegyőr tekintetében a hegyközség működési területéhez tartozó szőlőt,
be) a hivatásos vadász tekintetében a vadászterületet és a közforgalom elől elzárt magánutat,
bf) * hivatásos halőr tekintetében a működési területét érintő valamennyi halgazdálkodási vízterületet, halastavat, valamint annak partját, állami halőr tekintetében országos illetékességet,
bg) * rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet és rendészeti feladatokat ellátó jogosult erdészeti szakszemélyzet tekintetében az erdőt, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet és az erdészeti magánutat,
bh) * az erdészeti hatóság rendészeti feladatokat ellátó tagja tekintetében az erdészeti hatóság illetékességi területét
kell érteni.
3. § (1) Önkormányzati rendészeti szervet – a községi, a városi képviselő-testület, a megyei jogú városi közgyűlés, a fővárosban a fővárosi kerületi képviselő-testület és a közgyűlés – a polgármesteri (főpolgármesteri) hivatal a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 17. § (1) bekezdésében meghatározott feladat ellátása érdekében belső szervezeti egységként, önálló költségvetési szervként, költségvetési szerv belső szervezeti egységeként hozhat létre. A feladat a (2) bekezdésben meghatározott személy önálló alkalmazása útján is ellátható. Önkormányzati rendészeti szervet több önkormányzat társulásos formában is működtethet.
(2) * Az önkormányzati rendészeti szerv tagjaként foglalkoztatható az önkormányzati természetvédelmi őr, a közterület-felügyelő, a mezőőr, a rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet, a rendészeti feladatokat ellátó jogosult erdészeti szakszemélyzet és a hivatásos halőr.
4. § (1) A 3. § (2) bekezdésében meghatározott személyek jogszabályban meghatározott tevékenységét az önkormányzat alkalmazásában álló közalkalmazotti vagy a munka törvénykönyvéről szóló törvény hatálya alá tartozó munkavállalás keretében az önkormányzati segédfelügyelő segítheti.
(2) Segédfelügyelő az a büntetlen előéletű, magyar állampolgár lehet, aki a tizennyolcadik életévét betöltötte, cselekvőképes, a feladata ellátásához e törvényben és jogszabályban előírt képesítési feltételekkel rendelkezik.
(3) A segédfelügyelő önálló intézkedési jogosultsággal nem rendelkezik, közterületen és külterületen végzett munkáját kizárólag a 3. § (2) bekezdésében meghatározott személyek jelenlétében és utasítása szerint végezheti.
(4) A segédfelügyelő közreműködése nem terjedhet ki e törvény III. Fejezetében szabályozott intézkedésekre és kényszerítő eszközök alkalmazására.
(5) A segédfelügyelőre az 5. § (5) bekezdését, a 6–9. §-t, a 10. § (1) és (2) bekezdését, a 22. §-t, valamint a 23. §-t megfelelően alkalmazni kell.
(6) A segédfelügyelő kizárólag önvédelmi célból vegyi eszközt, rendőrbotot és szolgálati kutyát tarthat magánál, valamint önvédelmi célból testi kényszert alkalmazhat.
(7) * A segédfelügyelő önállóan jogosult a helyi közutak, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek esetében a díjfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére, a díj- és pótdíjkövetelés érvényesítésére.
5. § (1) A rendészeti feladatokat ellátó személy, valamint személy- és vagyonőr az a magyar állampolgár – személy- és vagyonőr, hegyőr, mezőőr esetében a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy is – lehet, aki a tizennyolcadik életévét betöltötte, cselekvőképes, a feladata ellátásához e törvényben és jogszabályban előírt képesítési feltételekkel rendelkezik.
(2) * Nem lehet az (1) bekezdésben meghatározott személy,
a) aki büntetett előéletű,
b) * akit a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti állam elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény X. fejezet), emberiség elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 166–168. §, 170. § (2)–(6) bekezdés, 171. §, 174. §, 174/A. §, 174/B. §, 174/C. §, 175. §, 175/A. §, 175/B. §, 176. § (2) bekezdés b) pont és (3)–(4) bekezdése, nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 197. és 198. §, 207. § (3) bekezdés b) pont], hivatali bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet V. cím), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), közveszély okozása [1978. évi IV. törvény 259. § (1)–(3) bekezdése], közérdekű üzem működésének megzavarása (1978. évi IV. törvény 260. §), terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), visszaélés radioaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 264. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), tiltott állatviadal szervezése (1978. évi IV. törvény 266/A. §), állatkínzás (1978. évi IV. törvény 266/B. §), garázdaság (1978. évi IV. törvény 271. §), önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), környezetkárosítás (1978. évi IV. törvény 280. §), természetkárosítás (1978. évi IV. törvény 281. §), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282–282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §), pénzmosás (1978. évi IV. törvény 303. §), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 316–324. §, 326. §, 327. §), szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [1978. évi IV. törvény 343. § (2) bekezdés a) pont és (4)–(5) bekezdése, valamint 355. § (2) bekezdés a) pontja] alapján, vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el, elítéltek és a (3) bekezdésben meghatározott mentesítés időtartama még nem telt el,
c) * akit a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet), háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet), emberölés (Btk. 160. §, erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 161. §), öngyilkosságban közreműködés (Btk. 162. §), testi sértés [Btk. 164. § (3)–(8) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 165. §), emberrablás (Btk. 190. §), emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §), emberkereskedelem és kényszermunka (Btk. 192. §), személyi szabadság megsértése (Btk. 194. §), kényszerítés (Btk. 195. §), a lelkiismereti és a vallásszabadság megsértése (Btk. 215. §), közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (Btk. 217. §), magánlaksértés [Btk. 221. § (2) bekezdés b) pont és (3)–(4) bekezdés], kábítószer-kereskedelem (Btk. 176–177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178–180. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), szexuális erőszak (Btk. 197. §), kerítés [Btk. 200. § (4) bekezdés c) pont], környezetkárosítás (Btk. 241. §), természetkárosítás (Btk. 242. §), állatkínzás (Btk. 243. §), orvvadászat (Btk. 245. §), orvhalászat (Btk. 246. §), tiltott állatviadal szervezése (Btk. 247. §), radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet), hivatalos személy elleni bűncselekmény (Btk. XXIX. Fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314–316/A. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318–318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), közveszély okozása [Btk. 322. § (1)–(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 323. §), robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), garázdaság (Btk. 339. §), embercsempészés (Btk. 353. §), vagyon elleni erőszakos bűncselekmény (Btk. XXXV. Fejezet), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 370–376. §, 380. § és a 2020. december 31-éig hatályban volt Btk. 379. §), pénzmosás (Btk. 399. §) vagy szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [Btk. 434. § (2) bekezdés a) pont és (3)–(4) bekezdés, 445. § (2) bekezdés a) pont] alapján vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el, elítéltek és a (3) bekezdésben meghatározott mentesítés időtartama még nem telt el,
d) aki az e törvény hatálya alá tartozó foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
e) * aki a b) vagy c) pontban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll.
(3) * Nem lehet az (1) bekezdésben meghatározott személy, akivel szemben a (2) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott
a) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,
aa) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
ab) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
b) szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltáig,
c) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett
ca) szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított négy évig,
cb) pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított egy évig.
(4) A rendészeti feladatokat ellátó személy köteles az (1)–(3) bekezdésben meghatározott kizáró okot a munkáltató részére haladéktalanul bejelenteni.
(5) * Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: rendőrség) – az elkövetett bűncselekmény jellege, az elkövetett bűncselekmény és a jogviszony közötti összefüggés, valamint a munkáltató javaslata alapján kialakított – egyetértésével a (2) bekezdés e) pontjában és a (3) bekezdésben meghatározott kizáró okoktól a munkáltató eltekinthet, amely alapján az érintett személy foglalkoztatható.
6. § (1) * A jogviszony létesítésekor az alkalmazási feltételeket az érintett igazolja. A rendészeti feladatokat ellátó személy alkalmazásának az 5. § (2) és (3) bekezdésében foglalt kizáró okait, valamint a cselekvőképesség fennállását a rendőrség a szolgálati igazolvány és a szolgálati jelvény kiadására irányuló eljárás során, valamint a jogviszony fennállása alatt évente ellenőrzi.
(2) * A szolgálati igazolvány és a szolgálati jelvény kiadására irányuló eljárás, valamint a kizáró okok ellenőrzése során a rendőrség a bűntettesek nyilvántartásából, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából, valamint a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásából jogosult közvetlen hozzáféréssel az 5. § (2) és (3) bekezdése, valamint az (1) bekezdés szerinti feltételekre vonatkozó adatokat átvenni és kezelni.
(3) * A rendőrség a szolgálati igazolvány és a szolgálati jelvény kiadására irányuló eljárás, valamint az ellenőrzés során a (2) bekezdés szerint átvett adatokat
a) a szolgálati igazolvány és a szolgálati jelvény kiadására irányuló eljárás befejezéséig;
b) az ellenőrzés befejezéséig, vagy
c) – ha a rendészeti feladatokat ellátó személy szolgálati igazolványának visszavonását kezdeményezte – az eljárás befejezéséig
kezeli, azt követően az adatokat törli.
7. § (1) Ha a 6. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzés során a rendőrség megállapítja, hogy a rendészeti feladatokat ellátó személlyel szemben – az 5. § (2) és (3) bekezdésben meghatározott – kizáró ok áll fenn, a rendőrség felhívja a munkáltatót a szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény bevonására, valamint annak a rendőrség részére 8 napon belül történő megküldésére.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a rendőrség a 9. § (3) bekezdésében meghatározott szerveket értesíti.
8. § * (1) * A rendészeti feladatokat ellátó személy részére – igazgatási szolgáltatási díj ellenében – a szolgálati igazolványt, valamint a szolgálati jelvényt a rendőrség a munkáltató kezdeményezésére állítja ki, ha az érintett cselekvőképes és megfelel az 5. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott alkalmazási feltételeknek. A kérelem benyújtásakor
a) a munkáltató nyilatkozik arról, hogy az érintett az 5. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott alkalmazási feltételeket igazolta, vagy
b) munkáltató hiányában a kérelmező igazolja, hogy az 5. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott alkalmazási feltételek fennállnak.
(2) Ha a rendészeti feladatokat ellátó személynek a jogviszonya az 5. §-ban vagy törvényben meghatározott okból megszűnik, a munkáltató a rendészeti feladatokat ellátó személy szolgálati igazolványát és szolgálati jelvényét bevonja és a rendőrség tájékoztatásával egyidejűleg a szolgálati igazolványt és a szolgálati jelvényt megküldi.
(3) A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított tizenöt napon belül a szolgálati igazolványt és a szolgálati jelvényt visszavonja, ha
a) a (2) bekezdésben meghatározottak szerint a rendészeti feladatokat ellátó személy jogviszonya megszűnt,
b) a szolgálati igazolványban szereplő adatok megváltoztak,
c) a 7. § (1) bekezdésében meghatározott körülmény bekövetkezett, vagy
d) az 1. § (1) bekezdés g) és h) pontja szerinti személy szakszemélyzeti jogosultsága a külön jogszabály szerinti okból megszűnt,
e) * a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 53. § (2) bekezdése szerinti ok fennáll.
(4) *
(5) * A (2)–(3) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági ügyben hozott elsőfokú döntés ellen fellebbezésnek van helye.
9. § (1) * Az általános rendőrségi feladatok ellátásra létrehozott szerv központi szerve (a továbbiakban: központi szerv) a rendészeti feladatokat ellátó személy számára kiadott szolgálati igazolványról, valamint az egyedi azonosító számmal ellátott szolgálati jelvényről az 5. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott alkalmazást kizáró okok ellenőrzése, a szolgálati igazolványok hitelességének és a rendészeti feladatokat ellátó személy azonosításának céljából nyilvántartást vezet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza
a) a rendészeti feladatokat ellátó személy
aa) családi és utónevét,
ab) anyja leánykori családi és utónevét,
ac) születési helyét és idejét,
ad) lakcímét,
b) a munkáltató megnevezését és címét,
c) a rendészeti feladatokat ellátó személy tevékenységi területének megjelölését,
d) a szolgálati igazolvány és a szolgálati jelvény sorszámát.
(2a) * Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás a (2) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(3) A rendészeti feladatokat ellátó személyek nyilvántartása számára a (2) bekezdésben meghatározott adatokat
a) az 1. § (1) bekezdés c) és k) pontjában meghatározottak esetében a természetvédelmi hatóság,
b) az 1. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározottak esetében az erdészeti hatóság,
c) az 1. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározottak esetében a hegyközség,
d) az 1. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározottak esetében a vadászati hatóság,
e) az 1. § (1) bekezdés g) és h) pontjában meghatározottak esetében az erdészeti hatóság,
f) * az 1. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározottak esetében a halgazdálkodási hatóság,
g) az 1. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározottak esetében a mezőgazdasági igazgatási szerv
az általa vezetett nyilvántartásból közvetlenül közli a központi szervvel.
(3a) * A szolgálati igazolvány és a szolgálati jelvény kiadására irányuló eljárás lefolytatására illetékes rendőri szerv a szolgálati igazolvány és a szolgálati jelvény kiadásáról a kiadást követő 8 napon belül értesíti a (3) bekezdés szerinti érintett hatóságot.
(4) A (3) bekezdés szerinti adatszolgáltató a nyilvántartásában beállt változásról haladéktalanul értesíti a központi szervet.
(5) A központi szerv a (2) bekezdésben meghatározott adatokat a szolgálati igazolvány visszavonását követő 3 hónapig kezeli a nyilvántartásban.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokból adatot igényelhet
a) a bíróság büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
b) az ügyészség bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása, vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
c) a nyomozó hatóság bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása, vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
d) a nemzetbiztonsági szolgálatok a törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból,
e) a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve a külön törvényben meghatározott feladatai teljesítése céljából,
f) a rendőrség terrorizmust elhárító szerve terrorcselekmények vagy azzal összefüggésben elkövetett más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása, továbbá kiemelt személyvédelmi feladatai ellátása céljából,
g) a szabálysértési eljárás lefolytatásához a szabálysértési ügyekben eljáró hatóság, valamint
h) jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,
i) az 1. § (1) bekezdés c)–l) pontjában meghatározott rendészeti feladatokat ellátó személy, az adott területen más az 1. § (1) bekezdés c)–l) pontjában meghatározott rendészeti feladatokat ellátó személy jogszerű tevékenységének az ellenőrzése céljából.
10. § (1) A rendészeti feladatokat ellátó személy a feladatai ellátása során mindig köteles szolgálati igazolványát magánál tartani.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgálati igazolvány tartalmazza
a) a rendészeti feladatokat ellátó személynek a
aa) családi és utónevét,
ab) fényképét,
ac) feladatkörét,
b) a munkáltató nevét,
c) a kibocsátó megnevezését, valamint
d) az igazolvány egyedi azonosítóját.
(3) A 21. § (2) bekezdésében meghatározott rendészeti feladatokat ellátó személyek szolgálati igazolványa tartalmazza a „szolgálatban fegyverviselésre jogosult” feliratot is.
10/A. § * Az elveszett vagy eltulajdonított szolgálati igazolvány, illetve szolgálati jelvény körözését a rendőrség rendeli el.
11. § (1) A rendészeti feladatokat ellátó személy köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha illetékességi területén, a törvényben meghatározott feladatai ellátása során jogszabálysértő tényt, tevékenységet, mulasztást észlel vagy olyan tényt, tevékenységet, mulasztást hoznak tudomására, amely törvényben meghatározott feladatai ellátásával összefüggő ügyben beavatkozást tesz szükségessé.
(2) A rendészeti feladatokat ellátó személy köteles a – törvényben meghatározott feladataival összefüggésben – hozzáfordulóknak a tőle elvárható segítséget, illetve felvilágosítást megadni.
(3) Az intézkedés során rögzített személyes adatok az adatfelvételt, valamint az adatátvételt követően az intézkedés alapján indult eljárásra irányadó határidőig kezelhetők. Ha az intézkedést követően nem indul eljárás, akkor – az intézkedés során megszerzett – a személyes adatokat haladéktalanul törölni kell.
(4) A rendőrség bármikor ellenőrizheti a rendészeti feladatokat ellátó személy által alkalmazott intézkedések dokumentáltságát és jogszerűségét.
12. § (1) A rendészeti feladatokat ellátó személy által alkalmazott intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával.
(2) Több lehetséges és alkalmas intézkedés, valamint kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.
(3) A rendészeti feladatokat ellátó személy a kényszerítő eszköz alkalmazása előtt – ha az intézkedés célját nem veszélyezteti – előzetesen figyelmezteti az intézkedés alá vont személyt, hogy kényszerítő eszköz alkalmazására kerül sor.
(4) Az intézkedés folytán megsérült személy részére – amint ez lehetséges – segítséget kell nyújtani, szükség esetén a rendészeti feladatokat ellátó személy gondoskodik arról, hogy a sérültet orvos elláthassa, kórházi elhelyezése esetén a hozzátartozó vagy más, a sérülttel kapcsolatban álló erről értesüljön.
(5) A vegyi eszköz alkalmazására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az intézkedés alá vont személy ellenállása testi kényszer alkalmazásával nem törhető meg.
13. § * A rendészeti feladatokat ellátó személy törvényben meghatározott feladatainak ellátása során a testi épséghez, a személyes szabadsághoz, valamint a tulajdonhoz fűződő jogokat az e törvényben foglaltak szerint korlátozhatja.
14. § (1) A rendészeti feladatokat ellátó személyt az intézkedés során
a) a külön jogszabályban meghatározott egyen- vagy formaruhája,
b) a szolgálati igazolványa és
c) a szolgálati jelvénye
igazolja.
(2) A rendészeti feladatokat ellátó személy az intézkedés megkezdése előtt – ha az intézkedés eredményességét veszélyezteti, az intézkedés befejezésekor – köteles nevét, rendészeti feladatokat ellátó szervhez tartozását, valamint az intézkedés tényét és célját szóban közölni. Az e törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazását követően a rendészeti feladatokat ellátó személy köteles az intézkedés alá vont személyt tájékoztatni a panasz lehetőségéről és az előterjesztésére nyitva álló határidőről.
(3) A rendészeti feladatokat ellátó személy köteles – ha az intézkedés eredményességét nem veszélyezteti – intézkedése megkezdése előtt szolgálati igazolványát felmutatni. Ha a szolgálati igazolványának felmutatása az intézkedés megkezdése előtt veszélyeztetné az intézkedés eredményességét, úgy azt az intézkedés befejezésekor köteles felmutatni.
(4) A rendészeti feladatokat ellátó személy a feladata ellátása során a külön jogszabályban meghatározott egyen- vagy formaruhát köteles viselni, a munkáltató szervezeti formájára és tevékenységére jellemző megkülönböztetéssel.
15. § (1) A rendészeti feladatokat ellátó személy jogosult törvényben meghatározott feladataival összefüggő jogellenes cselekmény, szabálysértés, bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, valamint a cselekmény folytatásában megakadályozni.
(2) A rendészeti feladatokat ellátó személy feladata ellátásakor, az általa védett vagyon őrzése során az érintett épületet vagy építményt lezárhatja, az oda illetéktelenül belépni kívánó személy belépését megakadályozhatja, valamint az illetéktelenül ott tartózkodókat eltávolíthatja.
(3) A rendészeti feladatokat ellátó személy az (1) és (2) bekezdésben meghatározott intézkedés végrehajtása, valamint az ellenszegülés megtörése érdekében
a) testi kényszert és
b) vegyi eszközt
alkalmazhat, ha a tetten ért személy felszólítás ellenére a cselekményét folytatja, illetőleg a felhívásnak nem tesz eleget.
16. § (1) A
a) rendészeti feladatokat ellátó személy a szolgálata ellátása során jogosult
aa) törvényben meghatározott feladatával összefüggő jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért személyt, ha nem igazolja személyazonosságát,
ab) a 17. § (2) bekezdésében meghatározott dolog kiadását megtagadó személyt,
b) 20. § (1) bekezdése szerint előállításra jogosult személy, ha a tetten ért személy az előállításnak ellenszegül vagy az előállítás egyéb okból nem hajtható végre
a (2) bekezdésben meghatározottak megérkezéséig – de legfeljebb két óra időtartamra – visszatartani.
(2) Az (1) bekezdés szerinti személy
a) a) pont aa) alpontjában meghatározott esetben a rendőrség,
b) a) pont ab) alpontjában meghatározott esetben a 19. § (2) és (3) bekezdés szerinti jogosultak,
c) b) pontjában meghatározott esetben a rendőrség
megérkezéséig, de legfeljebb az (1) bekezdésben meghatározott ideig tartható vissza.
(3) A tetten ért személy visszatartása intézkedés végrehajtása érdekében rendészeti feladatokat ellátó személy a 15. § (3) bekezdésben meghatározott kényszerítő eszközt alkalmazhatja.
(4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a 20. § (1) bekezdésében meghatározott személy az ellenszegülés megtörése, a szökés megakadályozása érdekében bilincset alkalmazhat.
(5) A rendészeti feladatokat ellátó személy jogosult a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a (2) bekezdésben meghatározott személy értesítése mellett, annak megérkezéséig – de legfeljebb két óra időtartamra – visszatartani.
17. § (1) * A rendészeti feladatokat ellátó személy feladatának teljesítése során azt a dolgot, amely az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján zár alá vehető, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény, vagy a büntetőeljárásról szóló törvény alapján lefoglalható, bizonyítékként felhasználható, valamint 19. § (2) bekezdésében meghatározott tárgyat a rendőrségnek, a jogosultnak, az eljáró bíróságnak, ügyészségnek, nyomozó hatóságnak vagy más hatóságnak történő átadásig átvételi elismervény ellenében ideiglenesen elveheti.
(2) A rendészeti feladatokat ellátó személy az (1) bekezdésben meghatározott dolog birtoklásával gyanúsítható személyt felszólíthatja a jogellenesen szerzett dolog átadására.
(3) A dolog ideiglenes elvétele intézkedés végrehajtása érdekében a rendészeti feladatokat ellátó személy a 15. § (3) bekezdésében meghatározott kényszerítő eszközt alkalmazhatja.
18. § (1) Az 1. § (1) bekezdés c)–l) pontjában meghatározott rendészeti feladatokat ellátó személy törvényben meghatározott feladataival összefüggő jogellenes cselekmény elkövetésével gyanúsítható személyt, valamint azon szabálysértés esetén, amely tekintetében helyszíni bírság kiszabására jogosult annak elkövetésével gyanúsítható személyt, a személyazonosságának megállapítása érdekében igazoltathatja. A személyazonosság igazolására alkalmas minden olyan hatósági igazolvány, amely a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben foglalt követelményeknek megfelel. A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja az általa ismert vagy más jelenlévő, ismert személy közlését is elfogadhatja igazolásként.
(2) Az igazoltatás – az igazoltatás okának egyidejű közlésével – csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott rendészeti feladatokat ellátó személy az igazoltatás során feljelentés megtétele, törvényben meghatározott feladatok ellátása, büntető-, valamint szabálysértési vagy közigazgatási hatósági eljárás megindítása céljából az igazoltatott személy
a) természetes személyazonosító adatait,
b) lakó- vagy tartózkodási helyének, ennek hiányában szálláshelyének adatait kezeli.
(4) Az (1) bekezdés szerint igazoltatásra jogosult, ha az igazoltatást követően nem indul eljárás, akkor az igazoltatás során a (3) bekezdésben meghatározott adatokat törli.
(5) Az 1. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott személy az (1) bekezdésben meghatározottakon túl, egyéb jogszerű intézkedés céljából is jogosult igazoltatásra.
19. § (1) Az 1. § (1) bekezdés c)–l) pontjában meghatározott személy a törvényben meghatározott feladatkörébe tartozó jogellenes cselekmény, valamint azon szabálysértések esetén, amellyel kapcsolatban helyszíni bírság kiszabására jogosult, a szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy ruházatát kizárólag az érintett személy beleegyezésével – a 17. § (1) bekezdésében meghatározottak elvétele érdekében – vizsgálhatja át.
(2) A 20. § (1) bekezdése alapján a tetten ért személy előállítására jogosult, rendészeti feladatokat ellátó személy az érintett személyt – előzetes figyelmeztetés után – belegyezése nélkül is átvizsgálhatja a támadásra vagy az önveszély okozására alkalmas, valamint a 17. § (1) bekezdésében meghatározottak elvétele érdekében.
(3) Az 1. § (1) bekezdés c)–l) pontjában meghatározott személy a törvényben meghatározott feladatkörébe tartozó jogellenes cselekmény, valamint azon szabálysértések esetén, amellyel kapcsolatban helyszíni bírság kiszabására jogosult a szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy csomagját és az elkövetéshez használt járművet – a 17. §-ban meghatározott dolgok felkutatása vagy biztosítása érdekében – átvizsgálhatja és a 17. § szerinti intézkedést alkalmazhatja.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott rendészeti feladatokat ellátó személy az illetékességi területén átvizsgálás céljából a járművet megállíthatja, ha alaposan feltételezhető, hogy a jogellenesen megszerzett dolog így fellelhető.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott rendészeti feladatokat ellátó személy a (3) bekezdésben meghatározott intézkedés végrehajtása, valamint az ellenszegülés megtörése érdekében a 15. § (3) bekezdése szerinti kényszerítő eszközt alkalmazhatja.
20. § (1) Az 1. § (1) bekezdés c), d), i), j), k) és l) pontjában meghatározott – kormányzati szolgálati, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló – személy jogosult a tetten ért személyt *
a) bűncselekmény vagy
b) azon szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés esetén, amely tekintetében helyszíni bírságot szabhat ki
az eljárás lefolytatása érdekében haladéktalanul előállítani – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a helyi rendőri szervhez, vagy a rendőrséggel egyeztetett helyszínen a rendőrség részére átadni.
(2) * Az 1. § (1) bekezdés d), i), j), k) és l) pontjában meghatározott – kormányzati szolgálati, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló – személynek ellenszegülés esetén az előállításhoz a Rendőrségről szóló törvény szerint a rendőrség segítségét kell kérnie.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott rendészeti feladatokat ellátó személy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a bíróság elé állítás során az ott meghatározott módon az eljárásban részt vesz.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott rendészeti feladatokat ellátó személy az előállítás során az ellenszegülés megtörése, a szökés megakadályozása érdekében a 15. § (3) bekezdésében meghatározott kényszerítő eszközt, valamint bilincset alkalmazhat.
(5) A rendészeti feladatokat ellátó személy az előállítás alapjául szolgáló helyszíni intézkedés során beszerzett bizonyítékokat a rendőrség részére átadja.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott rendészeti feladatokat ellátó személy az előállítással a személyi szabadságot csak a szükséges ideig, de
a) a rendőrséghez történő előállítás során legfeljebb 4 órán át,
b) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény szerinti a helyszíni bírság kiszabására jogosultak által történő bíróság elé állítás során legfeljebb 8 órán át
korlátozhatja.
(7) Az előállítás időtartamát az (1) bekezdésben meghatározott rendészeti feladatokat ellátó személy intézkedésének a kezdetétől kell számítani.
(8) Az előállítottat szóban vagy írásban az előállítás okáról tájékoztatni kell és az előállítás időtartamáról részére igazolást kell kiállítani.
21. § (1) Törvényben meghatározott feladatai ellátása során
a) az 1. § (1) bekezdés c)–l) pontjában meghatározott személy – az intézkedés kikényszerítése céljából – vegyi eszközt,
b) az 1. § (1) bekezdés c)–l) pontjában meghatározott személy – kizárólag önvédelmi célból – szolgálati kutyát, valamint rendőrbotot,
c) * az 1. § (1) bekezdés c), d), i), j), k) és l) pontjában meghatározott kormányzati szolgálati, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló személy – az előállításnak ellenszegülő személy támadásának, valamint szökésének megakadályozása érdekében – bilincset
tarthat magánál.
(2) * A szolgálati feladatainak ellátása során
a) a település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési célra szolgáló részén nyíltan viselve
aa) a mezőőr, valamint a hegyőr, az állami halőr és a hivatásos halőr – jogszabályban meghatározott közegészségügyi okból, a légi közlekedés biztonsága, valamint az okszerű mezőgazdasági termelés biztosítása érdekében meghatározott állatok riasztása, elejtése, gyérítése, és állományának szabályozása érdekében – sörétes lőfegyvert,
ab) az erdészeti hatóság rendészeti feladatokat ellátó tagja, a rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet, valamint a rendészeti feladatokat ellátó jogosult erdészeti szakszemélyzet önvédelmi célból, a hivatásos vadász – nagyvad utánkeresése során a kegyelemlövéshez – maroklőfegyvert,
ac) a hivatásos vadász – a sérült vagy sebzett nagyvad elejtése érdekében – vadászlőfegyvert,
b) a természetvédelmi őr önvédelmi célból, nyíltan viselve szolgálati maroklőfegyvert
tarthat magánál.
22. § (1) A rendészeti feladatokat ellátó személy, valamint a személy- és vagyonőr az intézkedésről, amennyiben kényszerítő eszközök alkalmazására is sor került szóban – haladéktalanul, rövid úton – jelentést tesz a munkáltatójának.
(2) A (1) bekezdésben meghatározott intézkedés vagy kényszerítő eszköz alkalmazását követően a rendészeti feladatokat ellátó személy, valamint a személy- és vagyonőr – két napon belül – írásban jelentést készít a munkáltatója részére, a munkáltató az intézkedés vagy kényszerítő eszköz alkalmazásának jogszerűségét kivizsgálja.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott írásbeli jelentés tartalmazza
a) annak a személynek a nevét, akivel szemben az intézkedést vagy kényszerítő eszközt alkalmazták,
b) az intézkedés vagy kényszerítő eszköz
ba) alkalmazásának helyszínét,
bb) alkalmazásának időpontját,
bc) alkalmazásának időtartamát,
bd) alkalmazásával szembeni ellenszegülés módját,
be) típusát,
bf) alkalmazásának rövid leírását,
c) a kényszerítő eszköz alkalmazása során okozott sérülés bekövetkezését és leírását, esetleges egészségügyi ellátás esetén a mentőtiszt, vagy orvos nevét, amennyiben elszállították a sérültet, akkor az egészségügyi intézmény megnevezését,
d) a jogellenes magatartás abbahagyására történt-e felszólítás, ha nem, ennek mi volt az oka,
e) a kényszerítő eszköz alkalmazására történt-e előzetes figyelmeztetés, ha nem, ennek mi volt az oka,
f) amennyiben keletkezett anyagi kár, annak mértékét,
g) mi történt a sérülttel, ellátására történt-e intézkedés, ha nem, ennek mi volt az oka,
h) a támadásra használt eszköz leírását, ha támadás miatt történt a kényszerítő eszköz alkalmazása,
i) a tanúk természetes személyazonosító adatait és lakcímét, valamint
j) az alkalmazást lehetővé tevő valamennyi jogszabályhelyre történő hivatkozást.
(3a) * Akinek a rendészeti feladatot ellátó személy, a személy- és vagyonőr jogszabályban meghatározott intézkedése, vagy annak elmulasztása jogát vagy jogos érdekét érintette – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel –, panasszal fordulhat az intézkedést foganatosító munkáltatójához.
(3b) * A (3a) bekezdésben meghatározott esetekben a cselekvőképtelen személy helyett törvényes képviselője jár el, korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy cselekvőképességében bármely ügycsoportban korlátozott nagykorú személy helyett törvényes képviselője vagy meghatalmazottja is eljárhat. A panasz meghatalmazott vagy jogi képviselő útján is előterjeszthető. Jogi képviselőként jogvédelemmel foglalkozó egyesület vagy alapítvány, nemzetiségi önkormányzat, jogi oktatást végző egyetem állam- és jogtudományi doktori fokozattal rendelkező egyetemi oktatója is eljárhat.
(3c) * Az intézkedést foganatosító munkáltatójához benyújtott panaszt az intézkedést foganatosító munkáltatója közigazgatási hatósági eljárásban bírálja el.
(3d) * A panaszt az intézkedést követő harminc napon belül lehet előterjeszteni, és a beérkezéstől, illetve az áttételtől számított harmincöt napon belül kell elbírálni.
(4) Akinek az e törvény, a személy- és vagyonőr esetében a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény szerinti kényszerítő eszköz alkalmazása jogát vagy jogos érdekét sértette *
a) a személy- és vagyonőr esetében a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott kamarához,
b) az 1. § (1) bekezdés c)–l) pontjában meghatározott esetben a rendőrséghez
fordulhat panasszal.
(5) * A (4) bekezdés szerint a panasz elbírálására jogosultnál a panaszt a kényszerítő eszköz alkalmazásától, ha pedig a panasz előterjesztője az őt ért jogsérelemről később szerzett tudomást, a tudomásszerzéstől számított nyolc napon, de legkésőbb a kényszerítő eszköz alkalmazásának időpontjától számított három hónapon belül lehet előterjeszteni.
(6) * A (4) bekezdés szerint a panasz elbírálására jogosult a panaszról a beérkezését követő naptól számított huszonöt napon belül – a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint – dönt.
(7) * A (6) bekezdésben meghatározott döntéssel szemben a rendészeti feladatokat ellátó személy, valamint az (4) bekezdésben meghatározott személy – a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint – fellebbezéssel élhet.
23. § (1) A rendészeti feladatokat ellátó személy, a személy- és vagyonőr, valamint törvényben meghatározott személy a számára jogszabályban meghatározott vizsgakövetelményeken túl köteles
a) az e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott,
b) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározott,
c) a Büntető Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott,
d) a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott
rendelkezések ismeretéből – bizottság előtt – vizsgát tenni.
(2) A bizottság egy tagja a rendőrség által kijelölt személy, további tagjai az ágazati miniszter által kijelölt személyek.
(3) * A vizsga az e törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásával, illetve a személy- és vagyonőrök számára meghatározott tevékenység ellátásával kapcsolatos elméleti ismeretekből, gyakorlati alkalmazásukból, valamint törvényben meghatározott egyéb elméleti és gyakorlati részből áll, amelyet a rendészeti feladatokat ellátó személy, illetve a személy- és vagyonőr az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet szerinti képzésen sajátít el.
(4) A vizsga részletes tartalmi feltételeit, valamint a vizsgaszabályzatot az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet állapítja meg.
(5) Az e törvény szerinti képzés és vizsga helyett elfogadható szakirányú képesítések és képzettségek jegyzékét az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet állapítja meg.
(6) * A (3) bekezdésben meghatározott képzés elvégzését követően ötévente a rendészeti feladatokat ellátó személy, valamint a személy- és vagyonőr kiegészítő képzésen és vizsgán köteles részt venni, amely során a bekövetkezett jogszabályi változások és azok gyakorlati alkalmazhatóságából, valamint a kényszerítő eszközök alkalmazásával kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretekből tesz vizsgát.
24. § (1) * Az 1. § (1) bekezdés c)–l) pontjában meghatározott – kormányzati szolgálati, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló – személy munkáltatója a működési területén illetékes vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysággal – a rendészeti feladatokat ellátó személyek ellenőrzése és törvényben meghatározott tevékenységük felügyelete, valamint a feladatellátás összehangolása érdekében – írásbeli együttműködési megállapodást köt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy a III. Fejezetben meghatározott intézkedéseket és kényszerítő eszközöket csak az együttműködési megállapodás megkötését követően gyakorolhatja.
(3) * A munkáltató a helyi rendőri szervnél kezdeményezi az (1) bekezdés szerinti együttműködési megállapodás megkötését. A helyi rendőri szerv az együttműködési megállapodás megkötésére irányuló megkeresést – a kézhezvételt követő – harminc napon belül, javaslatával együtt köteles felterjeszteni a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságra. A vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság az együttműködési megállapodást a megkeresés és a helyi rendőri szerv javaslatának kézhezvételét követő harminc napon belül köti meg.
(4) Az együttműködési megállapodás tartalmazza különösen
a) az együttműködés területeit,
b) a rendészeti feladatokat ellátó személy tevékenysége ellátásáról, annak körülményeiről nyújtandó tájékoztatás módját és tartalmát,
c) a kapcsolattartás módját, az együttműködéssel kapcsolatban eljárásra jogosult helyi rendőri szervet,
d) az együttműködést segítő további rendelkezéseket,
e) a munkáltató kötelezettségét tartalmazó nyilatkozatot a jogszabályok és az együttműködési megállapodásban foglaltak betartására vonatkozóan, valamint
f) a rendőrség szakmai felügyeletének gyakorlásához szükséges jelentési és kapcsolattartási feladatokra vonatkozó rendelkezéseket.
(5) Az együttműködési megállapodás megszűnik, ha
a) azt határozott időre kötötték, az időtartam letelt és az együttműködést nem hosszabbították meg,
b) abban a felek közösen megállapodtak,
c) azt az együttműködő fél felmondja, valamint
d) az együttműködők valamelyike jogutód nélkül megszűnik.
(6) * A területileg illetékes vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság az együttműködési megállapodást egyoldalúan felmondja, ha
a) az együttműködési megállapodás megkötéséhez szükséges feltételek már nem állnak fenn, vagy
b) a rendészeti feladatokat ellátó szerv által kifejtett tevékenység mások jogait súlyosan vagy visszatérően sérti.
(7) Az együttműködési megállapodás (5) és a (6) bekezdés szerinti megszűnése esetén, az (1) bekezdésben meghatározott személy – az együttműködési megállapodás megszűnését követően – nem alkalmazhatja az e törvényben meghatározott intézkedéseket és kényszerítő eszközöket.
(8) Ha az együttműködési megállapodás megszűnik, az együttműködők kötelesek elszámolni egymással. Az elszámolás az együttműködési megállapodásban meghatározottak szerint történik.
(9) Az együttműködési megállapodás vonatkozásában a Polgári Törvénykönyv, az azzal kapcsolatos jogvita bíróság előtti eljárására a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályai az irányadók. Az együttműködési megállapodás (5) és a (6) bekezdés szerinti megszűnésével kapcsolatos jogvitának nincsen halasztó hatálya a (7) bekezdés szerinti intézkedési és kényszerítő eszköz alkalmazási jogosultságra.
(10) * A helyi rendőrkapitányság és az (1) bekezdésben meghatározott munkáltató évente egyszer közösen értékeli a rendészeti feladatokat ellátó szervekkel folyatott együttműködés végrehajtását és megállapításairól tájékoztatja a területileg illetékes vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságot.
24/A. § * Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységével kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó kiegészítő és eltérő szabályokat rendeletben állapítsa meg. *
25. § Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy
a) * a képzés, kiegészítő képzés és vizsgák részletes tartalmi feltételeit, a képzés, a kiegészítő képzés és a vizsga díját, valamint a vizsgaszabályzatot a köznevelésért felelős miniszterrel és az agrárpolitikáért, az erdőgazdálkodásért, a vadgazdálkodásért, a halgazdálkodásért és a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben,
b) * képzés és az e törvény szerinti vizsgának megfelelő szakirányú képesítések és képzettségek jegyzékét a köznevelésért felelős miniszterrel és az agrárpolitikáért, az erdőgazdálkodásért, a vadgazdálkodásért, a halgazdálkodásért és a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben, *
c) a szolgálati igazolvány és a szolgálati jelvény kiadása igazgatási szolgáltatási díjának mértékét az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, *
d) a kényszerítő eszközök igénylésének, átvételének és visszavételének szabályait, valamint a térítés módját, *
e) * a kényszerítő eszközök típusaira, fajtáira és az alkalmazásukra, valamint a kényszerítő eszköz alkalmazását követő jelentéstétel és kivizsgálás rendjére vonatkozó részletes szabályokat, *
f) a rendészeti feladatokat ellátó személyek ruházati ellátására vonatkozó részletes szabályokat az agrárpolitikáért, az erdőgazdálkodásért, a vadgazdálkodásért, a halgazdálkodásért és a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben, *
g) * a segédfelügyelő az önkormányzati természetvédelmi őr, a közterület-felügyelő, a mezőőr, a rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet, a rendészeti feladatokat ellátó jogosult erdészeti szakszemélyzet, az állami halőr és a hivatásos halőr feladatellátásában való közreműködésére vonatkozó részletes szabályokat az agrárpolitikáért, az erdőgazdálkodásért, a vadgazdálkodásért, a halgazdálkodásért és a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben, *
h) * a segédfelügyelő az önkormányzati természetvédelmi őr, a közterület-felügyelő, a mezőőr, a rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet, a rendészeti feladatokat ellátó jogosult erdészeti szakszemélyzet, az állami halőr és a hivatásos halőr tevékenységéhez kapcsolódó feladatai ellátása érdekében a szükséges rész képzés és vizsgáztatás rendjét az agrárpolitikáért, az erdőgazdálkodásért, a vadgazdálkodásért, a halgazdálkodásért és a természetvédelemért felelős miniszterrel és a köznevelésért felelős miniszterrel egyetértésben *
rendeletben állapítsa meg.
26. § (1) Ez a törvény a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.
(2) Az 1–27. §, a 28. § (1) és a (3)–(7) bekezdése, a 30–34. §, a 35. § (1)–(5) bekezdése, a 36–41. § és a 42. § 1–5. pontja 2013. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 28. § (2) bekezdése külön törvényben meghatározott időpontban lép hatályba.
27. § (1) * A törvény hatálybalépését követően az 5. §-ban meghatározott bűncselekmények elkövetését az e törvény hatálybalépése előtt létesített foglakoztatási jogviszonyok tekintetében, mint alkalmazást kizáró feltételt figyelembe kell venni.
(2) * Az e törvény hatálybalépésekor már rendészeti feladatokat ellátó személyek, valamint a személy- és vagyonőrök 2014. május 31-ig kötelesek az e törvényben meghatározott képzési és vizsgáztatási követelményeknek eleget tenni.
(3) A rendészeti feladatokat ellátó személy munkáltatója az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott formai követelményeknek megfelelő ruházati cikkeket 2015. december 31-ig köteles a rendészeti feladatokat ellátó személy részére biztosítani.
(4) * Az e törvény hatálybalépésekor a rendészeti feladatokat ellátó személy által használt szolgálati igazolvány és jelvény visszavonásig, de legkésőbb 2013. május 1-ig érvényes.
(5) * E törvénynek az egyes törvényeknek a közigazgatási hatósági eljárásokkal, az egyes közhiteles hatósági nyilvántartásokkal összefüggő, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXXIV. törvény 91. §-a szerinti módosítása hatálybalépését követően rendészeti feladatokat el nem látó erdészeti szakszemélyzet és a jogosult erdészeti szakszemélyzet esetében az e törvény 8. § (2) bekezdését és (3) bekezdés a) pontját kell megfelelően alkalmazni.
(6) * A rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet és a rendészeti feladatokat ellátó jogosult erdészeti szakszemélyzet részére az erdészeti hatóság által kezdeményezett eljárás során az e bekezdés hatálybalépéséig kiadott szolgálati igazolványok és szolgálati jelvények e bekezdés hatálybalépésétől számított 8 hónapig érvényesek.
28. § (1) *
(2) *
(3)–(7) *
29. § *
30–34. § *
35. § (1)–(5) *
(6) *
36–40. § *
41. § *
42. § Hatályát veszti:
1–5. *
6. *
