A jogszabály mai napon ( 2019.08.19. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet

a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról

A Kormány a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 6. pont a), c), d) és e) alpontjában, valamint 16. pont a) alpontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Hatály

1. § (1) *  A rendelet hatálya - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 1. és 2. §-ában meghatározott közigazgatási szervekre és az ott foglalkoztatott kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra, valamint a közszolgálati jogviszonyban állókra terjed ki.

(2) *  A 3. § hatálya az államigazgatási szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselőre, kormányzati ügykezelőre terjed ki.

(3) *  A kormányzati ügykezelőre, közszolgálati ügykezelőre a 2. § hatálya nem terjed ki.

(4) * 

(5) *  A NAV állományába tartozó kormánytisztviselőkre és kormányzati ügykezelőkre a 2. § és 9. § hatálya nem terjed ki.

II. Képzettségi pótlék

2. § (1) A feladatkör szakszerűbb ellátását biztosító tudományos fokozat, valamint a feladatkörön belüli szakosodást elősegítő további szakképesítés, szakképzettség elismeréseként a közigazgatási szerv kormánytisztviselői, köztisztviselői számára a hivatali szervezet vezetője - a közigazgatási szerv személyi juttatása előirányzata terhére - képzettségi pótlékot állapíthat meg.

(2) Képzettségi pótlék állapítható meg annak a kormánytisztviselőnek, köztisztviselőnek is, aki a besorolásánál figyelembe vett iskolai végzettségénél magasabb szintű szakképesítéssel, szakképzettséggel rendelkezik, feltéve, ha az a munkakör ellátásához szükséges.

(3) A képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket a közszolgálati szabályzatban vagy ügyrendben kell feltüntetni.

(4) A képzettségi pótlék mértéke:

a) doktori (PhD) fokozat vagy a felsőoktatási törvényben meghatározott, azzal egyenértékű, vagy ennél magasabb tudományos fokozat esetén az illetményalap 75%-a,

b) felsőfokú iskolai rendszerű képzésben, továbbképzésben szerzett további szakképesítés, szakképzettség esetén az illetményalap 50%-a,

c) akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben vagy iskolarendszeren kívüli felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítés, szakképzettség esetén az illetményalap 40%-a,

d) *  akkreditált iskolai rendszerű emeltszintű szakképzésben vagy iskolarendszeren kívüli emeltszintű szakképzésben szerzett szakképesítés, szakképzettség esetén az illetményalap 35%-a,

e) *  iskolarendszeren kívüli középfokú szakképzésben szerzett további szakképesítés, szakképzettség esetén az illetményalap 30%-a.

(5) *  A több feltételnek is megfelelő kormánytisztviselő, köztisztviselő csak egy, a magasabb összegű pótlékra jogosult. A (4) bekezdésben meghatározott több, a képzettségi pótlék szempontjából azonos szintű oklevél vagy szakképesítés esetén is csak egyszeres pótlék állapítható meg.

(6) *  A felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő, köztisztviselő nem jogosult képzettségi pótlékra, ha a (4) bekezdés e) pontjában meghatározott további szakképesítéssel rendelkezik.

III. Munkaköri pótlék

3. § * 

IV. Céljuttatás

4. § (1) *  A közszolgálati tisztviselő számára a Kttv. 154. § (2) bekezdésben foglaltak szerint állapítható meg célfeladat, illetve céljuttatás.

(2) *  A közszolgálati tisztviselő a céljuttatásra akkor jogosult, ha a célfeladat eredményesen teljesült és azt a hivatali szervezet vezetője igazolta.

(3) A célfeladat nem lehet azonos a teljesítményértékelés során a közszolgálati tisztviselő, részére megállapított feladattal.

(4) *  A céljuttatással kapcsolatos adatokról (a célfeladat megnevezéséről, a céljuttatás kifizetéséről, annak összegéről, a közszolgálati tisztviselők besorolásáról, a szervezet megnevezéséről, amennyiben a céljuttatás uniós forrásból kerül kifizetésre, akkor a projekt elnevezéséről és számáról) a hivatali szervezet vezetője a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős minisztert.

(5) A Kttv. 154. § (3) bekezdése szerint megállapított célfaladat, illetve céljuttatás esetében a céljuttatás fedezetét a célfeladatot tűző államigazgatási szerv költségvetéséből kell biztosítani.

5. § A Kttv. 154. § (3) bekezdése szerinti célfeladat meghatározása során a 4. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

V. Kutatási megállapodás

6. § (1) *  A kormányzati tevékenység támogatására a hivatali szervezet vezetője legfeljebb egy éves időtartamra kutatási megállapodást köthet a közszolgálati tisztviselővel.

(2) *  A kutatás eredményes végrehajtása esetén a közszolgálati tisztviselőt kutatói céljuttatás illeti meg.

(3) *  A kutatás időtartamára a közszolgálati tisztviselőt mentesíteni kell a munkavégzés alól. A munkavégzés alóli mentesítés feltételeiről és a mentesítés idejére járó díjazásról a felek külön megállapodást köthetnek.

(4) Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a 4. §-t kell megfelelően alkalmazni.

VI. Az állam által vállalt készfizető kezesség

7. § * 

VII. Kegyeleti juttatás

8. § * 

VIII. Cafetéria

9. § (1) *  A közszolgálati tisztviselő írásban vagy elektronikus úton a tárgyév március 1-ig, illetve a jogviszony létesítésekor vagy az áthelyezésekor nyilatkozik arról, hogy a cafetéria-juttatás összegén belül milyen juttatásokra tart igényt. A nyilatkozat ezt követően csak akkor módosítható, ha azt a hivatali szervezet vezetője a közszolgálati szabályzatban lehetővé teszi.

(2) *  A közszolgálati tisztviselőt megillető cafetéria-juttatás éves összegét - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hivatali szervezet vezetője a közszolgálati szabályzatban határozza meg tárgyév február 15-ig.

(3) *  A Kttv. 151. § (2) bekezdésében meghatározott esetben, illetve ha a közszolgálati tisztviselő jogviszonya a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a távollét vége utáni első munkanapon, illetve a jogviszony megszűnésekor vissza kell fizetni, illetve - a közszolgálati tisztviselő választása szerint, ha a juttatás természete ezt lehetővé teszi - vissza kell adni (a továbbiakban együtt: visszafizetés). Nem kell visszafizetni a cafetéria-juttatás értékét, ha a jogviszony a Kttv. 60. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott okból szűnik meg.

(4) *  Ha a közszolgálati tisztviselőt a tárgyév közben áthelyezik, cafetéria-juttatásra az egyes munkáltatóknál a (10) bekezdésben meghatározottak szerint időarányosan jogosult.

(5) *  Az éves keretösszeg az adott évben a közszolgálati szabályzatban meghatározott cafetéria-juttatás igénybevételére használható fel. A tárgyévben igénybe nem vett összeg a következő évre nem vihető át. A közszolgálati tisztviselő a tárgyévben igénybe nem vett összeg felhasználásáról - a közszolgálati szabályzatban meghatározott eljárási rendben - november 30-ig írásban nyilatkozik. Amennyiben a keretösszegből ezer forintot meg nem haladóösszeg marad, azt a közszolgálati tisztviselő nem veheti igénybe.

(6) Az éves keretösszeget ezer forintra kerekítve kell megállapítani, kivéve, ha a keretösszeg megfelel a Kttv. 151. § (1) bekezdésében meghatározott legalacsonyabb, illetve a költségvetési törvényben meghatározott legmagasabb összegnek.

(7) * 

(8) *  Ha a juttatások év közbeni módosításának lehetőségét biztosítja a közigazgatási szerv a közszolgálati tisztviselő számára, akkor annak módját, feltételeit a közszolgálati szabályzatban meg kell állapítani.

(9) *  Ha a közszolgálati tisztviselő jogviszonya év közben keletkezik, vagy a közszolgálati tisztviselő áthelyezésére kerül sor, illetve tartós távollétéről tér vissza, akkor az első munkában töltött napot követő 10 munkanapon belül nyilatkozik az általa választott cafetéria-juttatásról.

(10) *  Ha a közszolgálati tisztviselő jogviszonya év közben keletkezik, a közszolgálati tisztviselő a keretösszeg időarányos részére jogosult. A keretösszeget ezer forintra kerekítve kell megállapítani. A jogosultsági idő számításakor az adott év naptári napjainak számát kell figyelembe venni.

(11) *  Ha a közszolgálati tisztviselő önhibájából nem nyilatkozik határidőben az általa választott cafetéria-juttatásról, akkor a hivatali szervezet vezetője által meghatározott juttatásra jogosult.

(12) * 

(13) A hivatali szervezet vezetője által kiadott közszolgálati szabályzat a szervezet személyi állományának egyes csoportjai tekintetében nem állapíthat meg valamely szempont alapján eltérő mértékű keretösszeget, illetve eltérő választható juttatásokat.

IX. Juttatások nyugállományú közszolgálati tisztviselők részére * 

10. § (1) *  A nyugállományú közszolgálati tisztviselő a szociális helyzetére figyelemmel, rászorultság alapján pénzbeli vagy természetbeni támogatásban részesíthető.

(2) Szociális és kegyeleti támogatás céljára a közigazgatási szerv költségvetésében fedezetet kell biztosítani (szociális keret), amely más célra nem használható fel és nem csoportosítható át.

(3) *  A szociális támogatások körültekintő felhasználásának biztosítására, a nyugállományú közszolgálati tisztviselő szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérésére, az igényjogosultság megállapítására és a támogatások folyósítására - szociális bizottságok bevonásával - a szerv vezetője a személyügyi szervezet útján köteles intézkedni.

(4) *  A szervek vezetői a személyügyi szervezet útján, a szociális bizottságokkal és a társadalmi és érdek-képviseleti szervekkel együttműködve kötelesek figyelemmel kísérni a nyugdíjas közszolgálati tisztviselői állomány szociális helyzetét, nyilvántartani a tartósan gondozásra szorulókat, folyamatosan kapcsolatot tartani a gondozottakkal.

(5) A szociális keret terhére nyújtható pénzbeli és természetbeni támogatások:

a) eseti szociális segély,

b) jövedelem-kiegészítés,

c) temetési segély,

d) kedvezményes étkeztetés,

e) kedvezményes üdültetés,

f) egyes szolgáltatások kedvezményes igénybevétele.

11. § (1) A 10. § (4) bekezdésében meghatározott feladatokat annak a szervnek a vezetője látja el, ahonnan az érintett nyugállományba került.

(2) A szerv megszűnése esetén ezt a feladatot a jogutód szerv, ennek hiányában a felettes vagy az általa kijelölt szerv látja el.

12. § (1) *  A nyugállományú közszolgálati tisztviselő szociális gondozásának, illetve szakmai tapasztalata hasznosításának elősegítésére, a velük való kapcsolattartás biztosítására a munkáltató nyugdíjas bizottságot hozhat létre, illetve támogathatja az e célokat szolgáló egyesületek létrehozását. A rendkívüli feladatok végrehajtása során, így különösen választás, népszámlálás, egyéb statisztikai felmérések keretében elsősorban az életpályájukat a közszolgálatban letöltő, tapasztalt nyugdíjas közszolgálati tisztviselőt előnyben kell részesíteni. A nyugdíjas bizottság javaslatot tehet nyugdíjas közszolgálati tisztviselő elismerésére a Közszolgálati Tisztviselők Napja alkalmából.

(2) * 

(3) *  Ha nyugdíjas bizottságot nem hoznak létre, a nyugdíjas közszolgálati tisztviselő ügyeinek intézésével referens bízható meg.

X. Záró rendelkezések

13. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

14. § * 

15. § * 


  Vissza az oldal tetejére