A Kormány a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 16. pont a) alpontjában és a 17. pont c) alpontjában foglalt felhatalmazás alapján,
a 29. § tekintetében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 84/A. § (1a) bekezdésében,
a 30. § tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (5) bekezdés a) pontjában,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) * E rendelet hatálya a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 1. és 2. §-ában meghatározott közigazgatási szervekre, továbbá az e szerveknél foglalkoztatott kormánytisztviselőkre és köztisztviselőkre, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, a nyilvántartásba vett továbbképzési programmal rendelkező képzőintézményekre, továbbá a személyügyi központról és a Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszerről, valamint ezzel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 716/2021. (XII. 20.) Korm. rendelet szerinti személyügyi központra (a továbbiakban: személyügyi központ) terjed ki.
(2) * A rendelet hatálya – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – kiterjed a kormányzati ügykezelőre, közszolgálati ügykezelőre abban az esetben, ha a munkáltató döntése alapján, vagy önként vállalt továbbképzésen vesz részt.
(2a) *
(2b) * A területi kormányzati igazgatási szerv kormánytisztviselőjére e rendelet előírásait a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló kormányrendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) *
(4) A polgármester, helyi önkormányzati képviselő közszolgálati továbbképzése esetén e rendelet szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(5) * A rendelet hatálya nem terjed ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra, valamint a személyi állományába tartozó kormánytisztviselőkre és kormányzati ügykezelőkre.
(6) *
2. § (1) * E rendelet alkalmazásában:
a) *
b) * belső továbbképzés: közigazgatási szerv, felsőoktatási intézmény vagy felnőttképző által folytatott továbbképzés vagy szakmai képzés, amely a megrendelő közigazgatási szerv számára speciális intézményi vagy munkaköri ismereteket, illetve képességeket közvetít;
c) egyéni továbbképzési terv: a közszolgálati tisztviselő tárgyévre meghatározott tanulmányi kötelezettségeinek és egyéni fejlesztési igényeinek teljesítését biztosító képzési terv;
d) * egyszerűsített nyilvántartásba vétel: a belső továbbképzési program és az azt megvalósító közigazgatási szerv, felsőoktatási intézmény, felnőttképző nyilvántartásba vétele, amelynek eredményeként a továbbképzési program felkerül a továbbképzési programjegyzékre;
e) éves továbbképzési terv: a munkáltatónál foglalkoztatott kormánytisztviselők, köztisztviselők egyéni továbbképzési terveinek összessége;
f) képzésfejlesztés: a közszolgálati továbbképzési programokban felhasznált szakanyagok létrehozása, a képzés során alkalmazott oktatásmódszertan, a képzések követelményrendszerének megfelelő tanmenet és a képzésekben felhasznált tananyagok, oktatási segédanyagok fejlesztése;
g) közszolgálati továbbképzési program: általános közigazgatási, szakmai és vezetői ismeretek megszerzésére irányuló, a közigazgatási szakvizsgára való felkészülést moduláris rendszerben szolgáló, továbbá a jogalkalmazás javítására irányuló továbbképzések, melyek fejlesztéséről és megvalósításáról a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) gondoskodik;
h) minőségirányítási szabályzat: a továbbképzés minőségirányítási szempontból történő vezetésére és szabályozására szolgáló szabályzat, amely irányítási kézikönyvként tartalmazza a továbbképzés tervezésének, fejlesztésének, szervezésének, végrehajtásának és ellenőrzésének eljárásait;
i) tanulmányi pont: a közszolgálati továbbképzésben végzett tanulmányi munka mértékegysége, amely a továbbképzési programok, illetve az egyes kurzusok vonatkozásában arányaiban kifejezi azt a tanulmányi munkaórát, amely meghatározott ismeretek elsajátításához, a követelmények teljesítéséhez szükséges;
j) továbbképzési időszak: a továbbképzési kötelezettségek teljesítésére rendelkezésre álló négy éves időszak;
k) továbbképzési modul: a továbbképzési rendszerben meghatározott programot alkotó, logikailag összetartozó ismeretanyagok, önállóan is elsajátítható tanulási egységek;
l) továbbképzési programjegyzék: a közszolgálati továbbképzési és belső továbbképzési programokat tartalmazó, az NKE által vezetett nyilvántartás;
m) továbbképzési programminősítés: továbbképzési programok megfelelőségének vizsgálata a minőségirányítási szabályzat és a szakmai követelményrendszer feltételei alapján.
(2) E rendeletben meghatározott továbbképzési programjegyzéken szereplő minősített programok a honvédelmi és rendvédelmi szerveknél foglalkoztatottak képzése esetén igénybe vehetők.
(3) A nemzetközi kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó speciális szakmai ismeretek, készségek megszerzésére irányuló kül- és belföldi képzésre, illetve nemzetközi konferenciára, tanulmányútra a belső továbbképzési programra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
3. § (1) A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzése állami feladat.
(2) * A kormánytisztviselők, köztisztviselők továbbképzésének, vezetőképzésének ágazati irányítása a személyügyi központ vezetőjének a feladata.
(3) * A személyügyi központ vezetője irányítási és felügyeleti jogkörében különösen: *
a) irányítja a továbbképzés intézményrendszerét, kialakítja és működteti – az NKE közreműködésével – a továbbképzés minőségirányítási rendszerét;
b) felügyeli az NKE továbbképzési tervezéssel összefüggő, valamint módszertani és minőségirányítási tevékenységét;
c) felügyeli – az NKE bevonásával – a közigazgatási szervek éves továbbképzési tervezési tevékenységét, a tervek végrehajtását;
d) az e rendelet alapján minősített továbbképzési programot központilag előírt továbbképzési programnak nyilváníthat;
e) egyetértési jogot gyakorol minősített továbbképzési program – ágazati miniszter által az adott ágazatban dolgozó közszolgálati tisztviselők számára – kötelezően előírt továbbképzési programmá nyilvánításával kapcsolatban;
f) * a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszterrel közösen jóváhagyja a megvalósított közszolgálati továbbképzésekről és az éves továbbképzési tervek végrehajtásáról szóló, az NKE által elkészített jelentést;
g) * a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszterrel közösen kiadja a közszolgálati továbbképzés egységes minőségirányítási szabályzatát az NKE – a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium (a továbbiakban: KTK) által véleményezett – javaslata alapján, és az NKE bevonásával ellenőrzi a továbbképzési programok minőségét;
h) * 15 munkanapon belül elbírálja a programminősítési eljárással kapcsolatban benyújtott panaszt.
4. § (1) * A KTK a személyügyi központ vezetője közszolgálati továbbképzéssel, valamint a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter fővárosi és megyei kormányhivatalok kormánytisztviselőinek továbbképzésével összefüggő feladatait segítő szakmai tanácsadó és véleményező testülete.
(2) * A KTK elnöke az NKE rektora.
(2a) * A KTK tagjai az NKE rektorának javaslatára a személyügyi központ vezetője és a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által – egyenlő arányban – felkért tagok, valamint a Magyar Kormánytisztviselői Kar által delegált tag.
(2b) * A KTK felkért tagjainak megbízatását – az NKE rektorának javaslatára – a személyügyi központ vezetője, illetve a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter indokolás nélkül visszavonhatja.
(3) A KTK működési rendjének szabályait ügyrendjében állapítja meg.
(4) * A KTK feladatai:
a) * meghatározza a minősített továbbképzési programok tartalmával kapcsolatos szakmai követelményeket, és dönt a továbbképzési programok minősítéséről, felfüggesztéséről vagy törléséről;
b) véleményezi a megvalósított közszolgálati továbbképzésekről és az éves továbbképzési tervek végrehajtásáról szóló, az NKE által elkészített jelentést;
c) *
d) * dönt a programminősítési szakértői névjegyzékbe és az oktatói névjegyzékbe való felvételről, illetve a névjegyzékből való törlésről;
e) * dönt a belső továbbképzési program egyszerűsített nyilvántartásba vételét elutasító döntéssel szemben benyújtott panaszról.
(4a) * A KTK – a személyügyi központ vezetője, a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter, az ágazati irányítást, illetve felügyeletet ellátó intézmények, valamint a közigazgatási szervek által meghatározott képzési igények alapján – képzésfejlesztési feladatot határoz meg az NKE számára.
(5) * A KTK feladatainak ellátását a KTK Titkársága segíti. A KTK Titkársága a KTK ügyrendje alapján a KTK üléseinek előkészítésével, lebonyolításával, valamint dokumentálásával kapcsolatos döntés-előkészítési és adminisztratív feladatokat látja el.
(6) * A KTK Titkárság feladatait az NKE látja el.
5. § *
6. § * Az NKE a közszolgálati továbbképzési rendszer működtetése során az alábbi feladatokat látja el:
a) a továbbképzési programok fejlesztésével összefüggő feladata körében kifejleszti, minősítésre benyújtja és fenntartja a KTK által meghatározott követelményrendszer szerinti közszolgálati továbbképzési programokat;
b) a továbbképzési tervezéssel összefüggő feladatai körében:
ba) működteti a közszolgálati tisztviselők továbbképzésének országos tervezési rendszerét,
bb) kialakítja és működteti a továbbképzésekkel összefüggő tervkészítési feladatok ellátását támogató informatikai alkalmazást,
bc) kidolgozza a tervkészítéshez és az értékeléshez szükséges módszertani eljárásokat,
bd) elvégzi a továbbképzési tervek összesítését,
be) * a tervek végrehajtása alapján éves összefoglaló jelentést készít a személyügyi központ vezetője részére a tárgyévet követő év április 30-áig;
c) a közszolgálati továbbképzési programok megvalósításával összefüggő feladatai körében:
ca) az éves továbbképzési tervek alapján kialakítja oktatási programját, meghirdeti és megszervezi a továbbképzéseket,
cb) * a továbbképzések megvalósításáról nyilvántartást vezet, statisztikai célú adatszolgáltatást végez a személyügyi központ vezetője részére,
cc) * éves összefoglaló jelentést készít a személyügyi központ vezetője részére a tárgyévet követő év április 30-áig a megvalósított közszolgálati továbbképzésekről, valamint az ezek megvalósításához felhasznált pénzügyi forrásokról;
d) a továbbképzési programok minőségügyi követelményeinek biztosítása érdekében:
da) * fejleszti és működteti a továbbképzés minőségirányítási rendszerét a személyügyi központ vezetője által kiadott továbbképzés minőségirányítási szabályzata alapján,
db) a továbbképzési programok minőségének megfelelősége érdekében minőségügyi ellenőrzéseket végez,
dc) biztosítja a továbbképzésekkel összefüggő képzésmenedzsment feladatokhoz szükséges informatikai alkalmazást, valamint fejleszti és működteti az elektronikus képzési programok és vizsgák igénybevételéhez szükséges központi oktatásinformatikai rendszert,
dd) a továbbképzési programok minőségügyi követelményeinek biztosítása érdekében módszertani irányelveket határoz meg, előkészíti a továbbképzés minőségirányítási szabályzatát;
e) tervszerűen és rendszeresen gondoskodik a továbbképzések során közreműködő oktatók és vizsgáztatók szakmai, oktatás-módszertani és felnőtt-oktatói továbbképzéséről;
f) közreműködik a továbbképzési programok minősítésében;
g) * gondoskodik a belső továbbképzési programok egyszerűsített nyilvántartásba vételéről és a továbbképzési programjegyzék kezeléséről.
6/A. § * Az NKE által szervezett továbbképzésen kizárólag olyan természetes személy lehet továbbképzési oktató, aki a NKE által kiírt pályázat alapján a 4. § (4) bekezdés d) pontjában szereplő oktatói névjegyzékbe felvételt nyert, és a 6. § e) pontjában megjelölt továbbképzésen részt vett.
7. § * (1) * Belső továbbképzési program folytatásának feltétele, hogy azt az NKE egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás keretében felvegye a továbbképzési programjegyzékre.
(2) * A nyilvántartásba vételt a képzést igénylő közigazgatási szerv kezdeményezi. A kérelem elutasításával szemben a kezdeményező részéről a 15. § (5a) bekezdésben foglalt panasznak van helye.
(3) * A nyilvántartás a felsőoktatási intézmény és a felnőttképző adatait is tartalmazza.
(4) A nyilvántartásba vett belső továbbképzési programot más közigazgatási szerv a (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásba vételi eljárás nélkül veheti igénybe. A közigazgatási szerv jogosult az általa megvalósított belső továbbképzést másik közigazgatási szervnél foglalkoztatott számára belső továbbképzésként nyújtani, feltéve, hogy a belső továbbképzési program a kormánytisztviselő, köztisztviselő egyéni továbbképzési tervében szereplő képzési igényhez illeszkedik.
(5) A képzést igénylő közigazgatási szerv kezdeményezheti a belső továbbképzési program e rendelet szerinti minősítését (a továbbiakban: belső belső továbbképzés).
8. § * (1) A közigazgatási szerv elkészíti a kormánytisztviselő, köztisztviselő éves egyéni továbbképzési tervét, valamint az egyéni tervek összesítésével elkészíti az intézmény éves továbbképzési tervét.
(2) A közigazgatási szerv gondoskodik a kormánytisztviselő, köztisztviselő munkaköri feladataihoz illeszkedő belső, választható továbbképzésekről
a) saját vagy más közigazgatási szerv, illetve a szervezetrendszert kiszolgáló belső képzőintézmény által nyilvántartásba vett, vagy minősített belső továbbképzés lebonyolításával,
b) * felsőoktatási intézmény vagy a felnőttképző képzési szolgáltatással.
(3) A közigazgatási szerv a belső továbbképzési programok megvalósításával összefüggő feladatai körében a belső továbbképzésekről nyilvántartást vezet, a képzések eredményét rögzíti az NKE által biztosított informatikai alkalmazásban.
9. § (1) * A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzési kötelezettsége a közszolgálati, valamint belső továbbképzési programokkal teljesíthető.
(2) A továbbképzések teljesítésének mérése tanulmányi pontrendszerrel történik.
(3) * A felsőfokú végzettséggel rendelkező kormánytisztviselőnek, köztisztviselőnek a továbbképzési időszak alatt legalább 128 tanulmányi pontot, az érettségi végzettséggel rendelkező kormánytisztviselőnek, köztisztviselőnek legalább 64 pontot kell teljesíteni.
(4) * A kormánytisztviselő, köztisztviselő a munkáltató egyetértésével és támogatásával a (3) bekezdésben minimálisan előírtnál több pontot is teljesíthet a továbbképzési időszakban. A továbbképzési időszakra a kormánytisztviselő, köztisztviselő számára előírt pontértéken felül megszerzett tanulmányi pontokból felsőfokú végzettségűek esetében legfeljebb 32 pont, érettségi végzettségűek esetében legfeljebb 16 pont számítható be a következő továbbképzési időszakban előírt tanulmányi pontok javára, feltéve, ha a tanulmányi többletpontok megszerzése a továbbképzési időszak utolsó 12 hónapjában történt.
(5) * A továbbképzési kötelezettségek teljesítésébe – legfeljebb az előírt kötelezettség 25%-áig – beszámíthatóak a kormánytisztviselő, köztisztviselő által teljesített belső továbbképzési programok.
(6) A kormánytisztviselő, köztisztviselő által teljesített tanulmányi pontokról a továbbképzést megvalósító képzőintézmény állítja ki a tanúsítványt.
(7) A tanúsítványnak tartalmaznia kell különösen:
a) * a kormánytisztviselő, köztisztviselő nevét és születési nevét, születési helyét, idejét és anyja születési nevét,
b) a program megnevezését,
c) a megszerzett tanulmányi pontok számát,
d) a tanúsítvány kiállításának dátumát,
e) a tanúsítvány kiállítójának megnevezését.
(8) A megszerzett tanulmányi pontokat a kormánytisztviselő, köztisztviselő munkáltatója tartja nyilván. A munkáltató a kormánytisztviselő, köztisztviselő által megszerzett tanulmányi pontokról, a tanulmányi kötelezettség teljesítéséről a személyügyi központ részére statisztikai célú adatszolgáltatást köteles nyújtani.
9/A. § * A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzési időszakonként legalább egy, a korrupció-megelőzés témakörét érintő közszolgálati továbbképzést köteles teljesíteni.
9/B. § * A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzési időszakonként legalább egy, az Alaptörvény értékeit bemutató közszolgálati továbbképzést köteles teljesíteni.
9/C. § * Az a kormánytisztviselő, illetve köztisztviselő, aki a munkáltatói jogkör gyakorlója által kijelölt, jogszabály-előkészítési feladatok ellátását szolgáló álláshelyet, illetve munkakört tölt be (a továbbiakban együtt: jogszabály-előkészítési feladatok ellátását szolgáló munkakör), a jogszabályok preambulumával összefüggő követelményeket ismertető továbbképzést köteles teljesíteni.
10. § (1) A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzési kötelezettsége a közigazgatási alapvizsga letételének napjával kezdődik. Amennyiben a kormánytisztviselő, köztisztviselő közigazgatási alapvizsga letétele alól mentesül, akkor a továbbképzési kötelezettség a próbaidő leteltét követő napon kezdődik.
(1a) * Az egységes államigazgatási telefonos és elektronikus ügyfélszolgálatnál ügyfélszolgálati munkakörben foglalkoztatott kormánytisztviselő továbbképzési kötelezettsége a próbaidő leteltét követő napon kezdődik.
(1b) *
(2) A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzése továbbképzési időszakokban történik. A továbbképzési időszak időtartama négy év.
(2a) * A kormánytisztviselő, köztisztviselő a továbbképzési időszak egyes éveiben köteles megszerezni a továbbképzési időszakban teljesítendő összes továbbképzési pont legalább 15%-át úgy, hogy a továbbképzési időszak harmadik évének végére a továbbképzési időszakban teljesítendő összes továbbképzési pont legalább 75%-át elérje.
(3) A kötelező részmunkaidőben foglalkoztatottak továbbképzési időszakát és az általuk teljesítendő tanulmányi pontok számát arányosan kell megállapítani.
11. § (1) A továbbképzési időszak megszakad, ha a továbbképzésre kötelezett kormánytisztviselő, köztisztviselő jogviszonya megszűnik. A továbbképzési időszak tovább folytatódik és a megszerzett pontokat a tanulmányi pontok teljesítésekor figyelembe kell venni, ha a volt kormánytisztviselő, köztisztviselő a továbbképzési időszak alatt ismételten kormányzati szolgálati, közszolgálati jogviszonyt létesít.
(2) * Amennyiben a továbbképzésre kötelezett csecsemőgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási díj igénybe vétele miatt, vagy egyéb okból három hónapot meghaladóan fizetés nélküli szabadságot vagy táppénz ellátást vesz igénybe, vagy tartós külszolgálatot teljesít a továbbképzési időszakban szerzendő tanulmányi pontokat időarányosan kell teljesíteni.
(3) A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzési kötelezettsége megszűnik, ha a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár eléréséhez öt évnél rövidebb idő van hátra.
12. § (1) * A kormánytisztviselő, köztisztviselő számára előírt továbbképzési kötelezettségek teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrást legalább az előírt tanulmányi kötelezettségek teljesítését biztosító mértékben a központi költségvetés biztosítja.
(2) * A közszolgálati továbbképzés, valamint a közigazgatási szakvizsgák költségei az NKE költségvetésében kerülnek tervezésre a közigazgatási szervek összesített foglalkoztatotti létszáma alapján. A költségvetési tervezés alapja az illetményalap 73%-a, a tervezéskor a közigazgatási szerveknél a költségvetési évet megelőző év január 1-jén foglalkoztatott kormánytisztviselők, köztisztviselők összesített létszámát alapul véve, amelyhez a Magyar Államkincstár szolgáltat adatot a Pénzügyminisztérium és az NKE részére a költségvetési évet megelőző év január 31-ig. Ha a közigazgatási szerveknél a költségvetési évet megelőző év január 1-jén foglalkoztatott kormánytisztviselők, köztisztviselők összesített létszáma eltér a közigazgatási szerveknél a tárgyév január 1-jén foglalkoztatott kormánytisztviselők, köztisztviselők létszámától, akkor a különbözetet el kell számolni az NKE tárgyévet követő évi költségvetésében.
(3) * Ha a kormánytisztviselő, köztisztviselő nem vesz részt a továbbképzésben, az NKE utólag nem számol el a központi költségvetésből biztosított keret összegével, a keletkezett többletet az NKE a továbbképzési rendszer működtetésére használja fel.
(4) * A közigazgatási szerv közszolgálati továbbképzési vagy közigazgatási szakvizsga igényei az év folyamán intézményi szinten legfeljebb 25%-kal haladhatják meg a továbbképzési kötelezettség időarányos teljesítéséhez szükséges tanulmányi pontszámot.
(5) * Ha a közigazgatási szervnél a tárgyév január 1-jét követően keletkezik továbbképzési kötelezettség, akkor a kormánytisztviselő, köztisztviselő után az NKE részére a központi költségvetésből biztosított összeg időarányosan kerül tervezésre többletként az NKE tárgyévet követő évi költségvetésében.
(5a) * Ha
a) a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlásra,
b) végleges áthelyezésre,
c) a Kttv. 72. § (10) bekezdése alapján jogviszonyváltás következtében a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyának közszolgálati jogviszonnyá alakulására vagy
d) a Kttv. 229. § (3) bekezdése alapján jogviszonyváltás következtében a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakulására
kerül sor, akkor a kormánytisztviselő részére megszerezni ajánlott éves tanulmányi pontmennyiségből a tárgyévben még nem teljesített továbbképzési pontok a jogelőd vagy áthelyező közigazgatási szerv intézményi pontkeretéből levonásra, a jogutód vagy az áthelyezés szerinti közigazgatási szerv intézményi pontkeretébe jóváírásra kerül.
(5b) *
(5c) * Az NKE a tárgyév kezdetén intézményi éves tanulmányi pontkeretet számol.
(5d) *
(5e) *
(5f) *
(6) A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzési kötelezettségeinek teljesítésére felhasznált költség kizárólag a programjegyzéken szereplő programok útján használható fel.
(7) * A kormánytisztviselő, köztisztviselő számára előírt továbbképzési kötelezettségek teljesítéséhez a központi költségvetésből biztosított forrásösszeg az NKE működési kiadásaira fedezetet biztosít.
(8) * A munkakörhöz kapcsolódó speciális szakmai továbbképzési igényeket a közigazgatási szerv a programjegyzékre felvett belső továbbképzésekkel teljesíti.
(9) *
(10) *
13. § (1) A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzése kizárólag továbbképzési programjegyzéken szereplő, nyilvántartásba vett programok alapján végezhető.
(2) *
14. § * (1) * A közszolgálati továbbképzési program, illetve a 7. § (5) bekezdése szerinti belső továbbképzési program programminősítési eljárás alapján kerül a programjegyzékben nyilvántartásba vételre – az NKE által – a beérkezéstől számított 60 napon belül.
(2) Az e rendelet szerinti szakértő a KTK-nak javaslatot tesz a program minősítésére és ennek részeként a továbbképzési programmal teljesíthető tanulmányi pontértékre vonatkozóan.
(3) A KTK dönt a program minősítéséről, illetve annak elutasításáról. A minősített program a döntéssel válik a továbbképzési programjegyzék részévé.
(4) * Az elutasító döntéssel szemben a kérelmező a 7. § (5) bekezdése szerinti eljárásban a döntés közlésétől számított 5 munkanapon belül – jogsértésre hivatkozással – panasszal élhet. A panaszt a személyügyi központ vezetőjének címezve a KTK Titkárságához kell benyújtani, amely 15 napon belül javaslatot tesz a személyügyi központ vezetőjének a döntés megalapozottságáról.
(5) * A panasz megalapozottsága esetén a személyügyi központ vezetője a KTK-t a panaszban foglaltaknak megfelelő intézkedésre utasítja. A személyügyi központ vezetője a panasz megalapozatlansága esetén a panaszt elutasítja.
(6) A KTK jogosult a továbbképzési program programjegyzékről való törlésére, amennyiben a továbbképzési program nem felel meg a minőségirányítási szabályzatban előírt feltételeknek.
15. § (1) A kormánytisztviselő, köztisztviselő tanulmányi kötelezettségének mérhetősége és a tanulmányi pontok megállapítása érdekében a belső továbbképzési programokat és a képző szervezetet is nyilvántartásba kell vetetni a továbbképzési programok jegyzékére.
(2) A belső továbbképzési programok egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárása során a belső továbbképzési program alapadatait és a képzést végző szervezet adatait kell nyilvántartásba venni a továbbképzési programok jegyzékére, valamint meg kell állapítani a programhoz rendelt tanulmányi pontértéket is.
(3) * Az egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárást az NKE folytatja le.
(4) * A továbbképzési program akkor vehető nyilvántartásba, ha
a) a nyilvántartásba vételt az arra jogosult intézmény kezdeményezi és
b) a nyilvántartásba vételi kérelem megfelel a minőségirányítási szabályzat vonatkozó rendelkezéseinek.
(5) * Ha a belső továbbképzési program nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban az NKE megállapítja, hogy a továbbképzési program nem felel meg a (4) bekezdésben foglaltaknak, a nyilvántartásba vételt elutasítja.
(5a) * A belső továbbképzési program egyszerűsített nyilvántartásba vételét elutasító döntéssel szemben a kérelmező a döntés közlésétől számított 5 munkanapon belül – jogsértésre hivatkozással – panasszal élhet. A panaszt a KTK elnökének címezve kell az NKE-nél benyújtani. Az NKE a panaszt az azzal kapcsolatos álláspontjával együtt 5 munkanapon belül a KTK titkárságán keresztül terjeszti fel a KTK-hoz, amely a döntés megalapozottságáról 15 napon belül dönt.
(5b) * A KTK a panasz megalapozatlansága esetén a panaszt elutasítja.
(6) Ha a belső továbbképzésnek minősülő továbbképzési program adataiban változás áll be, a kérelmező köteles az NKE részére 15 napon belül a változás bejelentésére.
(7) A belső továbbképzési program szakmai tartalmáért és minőségéért a nyilvántartásba vételt kérelmező szervezet felel.
(8) *
16. § (1) A programminősítési eljárásban az NKE felkérésére szakértők működnek közre. A szakértőkről az NKE névjegyzéket vezet.
(2) A szakértői névjegyzékre az a szakértő vehető fel, aki
a) felsőfokú iskolai végzettséggel,
b) általános közszolgálati ismeretek területén, valamely szakigazgatási területen, a vezetőképzési vagy a felnőttképzés területén szerzett legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik és
c) az NKE által szervezett módszertani felkészítőn részt vett.
(3) * A névjegyzéken szereplés feltétele, hogy az NKE által szervezett rendszeres módszertani továbbképzéseken a szakértő részt vegyen. Amennyiben a szakértő az NKE felszólítására sem vesz részt a módszertani továbbképzéseken, akkor az NKE törli a névjegyzékről.
17. § * (1) A minősített továbbképzések minőségi megfelelőségének biztosítása érdekében minőségirányítási rendszert kell működtetni.
(2) A minősített továbbképzési programok minőségirányítási folyamatairól, így különösen a képzésfejlesztés, a képzésmegvalósítás folyamatáról, az ellenőrzés módjáról, az ellenőrzés végzésére jogosult személyekről, az ellenőrzési megállapítások következményeiről, a minőség értékelésének módjáról, a panaszkezelési eljárásról és az ellenőrzési jelentésről a minőségirányítási szabályzat rendelkezik.
(3) * A közszolgálati továbbképzés minőségirányítási szabályzatát – az NKE és a KTK közreműködésével – a személyügyi központ vezetője adja ki.
18. § (1) A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzése tervszerűen, továbbképzési tervek alapján történik.
(2) Kötelező továbbképzésnek minősül minden olyan képzés, ami a továbbképzési tervekben szerepel.
(3) A közigazgatási szerv köteles a kormánytisztviselőnek, köztisztviselőnek biztosítani a éves továbbképzési tervvel összhangban a továbbképzésben való részvétel feltételeit.
(4) * A továbbképzési tervek tartalmazzák a tanulmányi kötelezettség teljesítésének alapjául szolgáló közszolgálati és belső továbbképzési programokat.
(5) * Az éves továbbképzési tervet a munkáltatói jogkör gyakorlója az év közben felmerülő továbbképzési igények alapján – a (6) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével – módosíthatja. Az év közbeni módosítás során nincs lehetőség az intézmény éves tervének teljes körű, átfogó módosítására.
(6) * Az éves továbbképzési tervet az NKE által működtetett informatikai rendszer útján módosíthatja a munkáltatói jogkör gyakorlója.
19. § * (1) Az egyéni továbbképzési tervek elkészítéséről a munkáltatói jogkör gyakorlója gondoskodik az éves teljesítményértékelés figyelembevételével, az NKE által biztosított informatikai alkalmazás használatával, tárgyév február 1-je és március 15-e között. Az egyéni továbbképzési terv elkészítéséhez szükséges útmutatót az NKE adja ki és teszi közzé.
(2) Az egyéni továbbképzési tervben a közigazgatási szerv köteles szerepeltetni mindazon továbbképzéseket, amelyeket
a) az adott munkakört betöltő kormánytisztviselő, köztisztviselő munkaköréhez és fejlesztéséhez a munkáltató szükségesnek ítél,
b) * a Kormány, a személyügyi központ vezetője vagy az ágazati miniszter elrendel.
20. § A közigazgatási szerv éves továbbképzési terve a tárgyévben a közigazgatási szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselők, köztisztviselők egyéni továbbképzési terveinek összesítésével keletkezik.
21. § * (1) A közigazgatási szerv éves továbbképzési tervét tárgyév március 15-éig megküldi az NKE részére.
(2) *
(3) * A közigazgatási szervek az éves tervek végrehajtásának eredményeiről, tapasztalatairól, adatairól szóló értékelő jelentésüket a tárgyévet követő március 15-éig megküldik az NKE részére. Az értékelő jelentést a közigazgatási szervek az NKE által kiadott útmutató alapján állítják össze. Az NKE a beérkezett jelentések alapján a tárgyévet követő év április 30-áig a személyügyi központ vezetőjének jelentést készít.
22. § (1) A közszolgálati vezetőképzés rendszere a vezetői utánpótlás képzését, a vezető rendszeres továbbképzését és a vezető magas szintű kiválósági képzését (a továbbiakban: közszolgálati vezetőképzés) foglalja magában.
(2) * A közszolgálati vezetőképzés programjait a közszolgálati továbbképzési programkínálaton belül az NKE fejleszti és működteti. A közszolgálati vezetőképzési programok megvalósítására az NKE jogosult. A közszolgálati vezetőképzésben alkalmazott programot, minősítést követően a KTK felveszi a minősített programjegyzékre.
(3) A közszolgálati vezetőképzésben teljesítendő programot fel kell tüntetni a vezető kormánytisztviselő, köztisztviselő éves egyéni beiskolázási tervében.
23–24. § *
25. § (1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 32. § (2) és (3) bekezdése 2012. október 1-jén lép hatályba.
(3) A 9–12. § és a 19–22. § 2014. január 1-jén lépnek hatályba.
(4) A KTK tagjainak megbízatása a KTK új tagjainak felkérésével megszűnik. A KTK új tagjait a rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül kell felkérni.
26. § Az első továbbképzési időszak 2014. január 1-jével indul és 2017. december 31-ig tart. A továbbképzési időszakban előírt tanulmányi pontokat időarányosan teljesítik azok a kormánytisztviselők, köztisztviselők, akiknek a továbbképzési időszak alatt keletkezik továbbképzési kötelezettségűk.
27. § *
28. § * Az egyes közszolgálati tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelettel megállapított 9/A. §-ban előírt továbbképzés a 2018. január 1-jén vagy azután indult továbbképzési időszak tekintetében alkalmazandó, azzal, hogy az a 2017. december 31-én foglalkoztatott kormánytisztviselő vagy köztisztviselő, aki a 2014. január 1. és 2017. december 31. közötti továbbképzési időszakban korrupció-megelőzés témakörét érintő közszolgálati továbbképzést nem teljesített, a 9/A. §-ban meghatározott továbbképzést 2019. december 31. napjáig köteles teljesíteni.
29. § * E rendeletnek a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet, valamint a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló 443/2016. (XII. 16.) Korm. rendelettel megállapított 9/B. §-ában előírt továbbképzés a 2018. január 1-jén vagy azt követően indult továbbképzési időszak tekintetében alkalmazandó azzal, hogy az a 2017. december 31-én jogviszonyban álló kormánytisztviselő vagy köztisztviselő, aki – a 2014. január 1. és 2017. december 31. közötti továbbképzési időszakban – 2017. január 1. és 2017. december 31. között az Alaptörvény értékeit bemutató témakörben közszolgálati továbbképzést nem teljesített, a 9/B. §-ban meghatározott továbbképzést 2018. december 31. napjáig köteles teljesíteni.
30. § * A kormánytisztviselő, köztisztviselő számára előírt továbbképzési kötelezettségek teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrást legalább az előírt tanulmányi kötelezettségek teljesítését biztosító mértékben a központi költségvetés biztosítja 2023. január 1. napjától. A 2023. január 1-jét követően a közigazgatási szerv által az NKE részére megfizetett továbbképzési hozzájárulás összegét az NKE a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által folytatott közszolgálati továbbképzés finanszírozásával kapcsolatos kormányrendeletek módosításáról szóló 140/2023. (IV. 24.) Korm. rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül köteles a közigazgatási szerv részére visszafizetni.
31. § * (1) A 9/C. § szerinti továbbképzési kötelezettséget 2024. szeptember 1. napjától kell teljesíteni.
(2) Az a kormánytisztviselő vagy köztisztviselő, aki 2024. szeptember 1. napján jogszabály-előkészítési feladatok ellátását szolgáló munkakört tölt be – függetlenül attól, hogy fennáll-e továbbképzési kötelezettsége –, a 9/C. § szerinti továbbképzést 2024. december 31. napjáig köteles teljesíteni.
(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója 2024. augusztus 15. napjáig köteles
a) a jogszabály-előkészítési feladatok ellátását szolgáló munkakörök 9/C. § szerinti kijelölését végrehajtani, és
b) a (2) bekezdés szerinti kormánytisztviselőt, illetve köztisztviselőt a (2) bekezdés szerinti kötelezettségéről és a kötelezettség teljesítése módjáról tájékoztatni.
(4) A 9/C. § szerinti kötelezettség kizárólag 2024. szeptember 1-jétől elvégzett továbbképzéssel teljesíthető.
(5) Az a kormánytisztviselő vagy köztisztviselő, aki a (2) bekezdés szerinti kötelezettségének akkor tesz eleget, amikor továbbképzési kötelezettsége nem áll fenn, az általa elvégzett továbbképzést a továbbképzési kötelezettsége kezdetét követően továbbképzési kötelezettség alatt teljesített továbbképzésként figyelembe kell venni.
32. § (1) *
(2)–(3) *
33–34. § *
35. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
