A jogszabály mai napon ( 2019.11.14. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

274/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet

a rendészeti alapvizsgáról és a rendészeti szakvizsgáról, a Rendészeti Alap- és Szakvizsga Bizottságról, valamint a rendészeti alapvizsga vizsgabiztosi és a rendészeti szakvizsga vizsgabizottsági névjegyzékről

A Kormány a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (1) bekezdés l) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) *  A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) hatálya alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagja - szolgálati helyétől függetlenül - az e rendeletben foglaltak szerint rendészeti alapvizsgát tesz, valamint rendészeti szakvizsgát tesz vagy tehet.

(2) *  A rendelet hatálya nem terjed ki a Hszt. 320. §-ában meghatározott különleges foglalkoztatási állományba tartozókra.

(3) A rendészeti alap- és szakvizsgáztatással kapcsolatos feladatok végrehajtásának általános felügyeletét a rendészetért felelős miniszter látja el.

1/A. § *  A Hszt. 1. § (1) bekezdés a)-e) és g) pontja szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervvel rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban: igazgatási jogviszony) álló rendvédelmi igazgatási alkalmazott (a továbbiakban: rendvédelmi alkalmazott):

a) rendészeti alapvizsgát tesz, ha az általa betöltött munkakör felsőfokú iskolai végzettséget vagy érettségi végzettséget igényel,

b) rendészeti szakvizsgát tesz a vezetői munkaköre alapján vezetői munkaköri osztályba sorolást megelőzően.

1. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) *  rendvédelmi feladatokat ellátó szervet irányító miniszter: a Kormány rendvédelmi feladatokat ellátó szervet irányító vagy felügyelő tagja, továbbá az Országgyűlési Őrség vonatkozásában az Országgyűlés elnöke,

b) *  munkáltatói jogkör gyakorlója:

ba) a hivatásos állomány tagja esetében az állományilletékes parancsnok, más szervhez vezénylés, ügyészi szervezethez vezénylés vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre vezénylés esetén a vezénylő szerv vezetője,

bb) a rendvédelmi alkalmazott esetében a szervezeti egység vezetője, rendvédelmi érdekből történő kirendelés esetén a kirendelés helye szerinti más szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője,

c) *  rendészeti oktatási intézmény: a Hszt. hatálya alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szerv vagy az irányítását, felügyeletét ellátó miniszter által fenntartott rendészeti tárgyú szakképesítést nyújtó köznevelési vagy egyéb képzést folytató intézmény, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, továbbá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának jogelődje,

d) *  rendészeti szakképzettség: felsőfokú oktatási intézményben szerzett, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek alaptevékenységének ellátását szolgáló hivatásos szolgálati beosztás ellátására jogosító rendészeti tárgyú szakképzettség,

e) *  rendészeti tárgyú szakképesítés: az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek alaptevékenységének ellátását szolgáló hivatásos szolgálati beosztás ellátására jogosító rendészeti tárgyú szakképesítés, továbbá a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vonatkozásában a szakképesítésnek nem minősülő nemzetbiztonsági szaktanfolyami végzettség is,

f) *  központi szerv: a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztérium azon szervezeti egysége, amely a rendészeti alap- és szakvizsgával kapcsolatos feladatokat látja el.

II. FEJEZET

A RENDÉSZETI ALAPVIZSGA

2. A rendészeti alapvizsga megszerzésére kötelezettek

3. § (1) *  A hivatásos állomány tagjának, ha e rendelet alapján mentességgel nem rendelkezik, a szolgálati viszony létesítését követő egy éven belül, ha e rendelet alapján mentességgel nem rendelkezik, a rendvédelmi alkalmazottnak az igazgatási jogviszony létesítését követő két éven belül rendészeti alapvizsgát kell tennie.

(2) *  A vizsgakötelezettségről és annak határidejéről vagy a megfelelésről, illetve a mentességről a hivatásos állomány tagját és a rendvédelmi alkalmazottat a kinevezéséről szóló okmányban tájékoztatni kell.

(3) *  Rendészeti alapvizsgát tehet önkéntes elhatározás alapján a köztisztviselő, a kormánytisztviselő és az állami tisztviselő is.

4. § (1) Mentesül a rendészeti alapvizsga megszerzésének kötelezettsége alól, aki

a) a rendészeti szakvizsga letételének kötelezettsége alól mentesül,

b) a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, valamint jogelőd intézményeinél felsőfokú végzettséget szerzett,

c) *  jogi képzési területhez, az államtudományi és közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági vagy nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatáshoz képzési területhez tartozó szakon vagy e szakoknak megfeleltethető, korábban létesített szakon felsőfokú végzettséget szerzett és a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv által szervezett képzésben a rendészeti alapismereteket elsajátította,

d) rendvédelmi oktatási intézményben rendészeti tárgyú szakképesítést vagy végzettséget, vagy arra jogosult képző intézményben felsőfokú végzettségre épülő rendészeti tárgyú szakképesítést vagy végzettséget szerzett,

e) *  jogszabály - az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és az Információs Hivatal hivatásos állománya és rendvédelmi alkalmazottja esetében jogszabály vagy miniszteri utasítás - alapján rendészeti végzettségként elismert, a Hszt. hatálya alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szerv képzési rendszerében 1996. szeptember 1-jét követően szerzett - szakképzettségnek nem minősülő - rendészeti végzettséggel rendelkezik,

f) rendészeti oktatási intézményben 2010. június 1-jét követően rendészeti tárgyú rész-szakképesítést szerzett,

g) *  a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben előírt alapfokú szaktanfolyami végzettséggel rendelkezik vagy annak letétele alól jogszabály mentesíti,

h) *  az Információs Hivatalban rendvédelmi igazgatási jogviszonyba történő kinevezését követő két éven belül közigazgatási alapvizsgát tesz.

(1a) *  Az (1) bekezdésben foglalt rendészeti alapvizsga megszerzésének kötelezettsége alóli mentességet a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg a 3. § (2) bekezdésben foglaltak szerint a kinevezési okmányban, vagy ha a mentességre okot adó körülmény később következett be, a körülmények bekövetkezéséről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül. A munkáltatói jogkör gyakorlójának döntését előkészítő humánigazgatási szakszolgálat a mentességi ok megállapíthatósága vonatkozásában a központi szerv állásfoglalását kérheti. A központi szerv az állásfoglalásáról 15 napon belül tájékoztatja a rendvédelmi feladatokat ellátó szervet.

(2) *  A hivatásos állomány közigazgatási alap- vagy szakvizsgával, továbbá jogi szakvizsgával rendelkező tagjának a szolgálati viszony létesítését követő egy éven belül, továbbá a rendvédelmi alkalmazott közigazgatási alap- vagy szakvizsgával, továbbá jogi szakvizsgával rendelkező tagjának az igazgatási jogviszony létesítését követő két éven belül csak a rendészeti alapismeretekből kell vizsgát tennie. Mentesül a rendészeti alapismeretek vizsgarész letételének kötelezettsége alól az, aki közigazgatási alapvizsgával, közigazgatási szakvizsgával vagy jogi szakvizsgával rendelkezik, és legalább három éve megszakítás nélkül hivatásos szolgálati viszonyban vagy igazgatási jogviszonyban áll.

(3) *  Az (1) bekezdés e) pontja alapján a rendészeti alapvizsga letételének kötelezettsége alóli mentesítést más, közszolgálati, kormányzati szolgálati vagy állami szolgálati jogviszony létesítésekor keletkező közigazgatási alapvizsga-tételi kötelezettség szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

(4) A rendészeti alapvizsgával rendelkező személy a jogszabályban meghatározott közigazgatási alapvizsga-kötelezettség teljesítése alól mentesül.

(5) *  A rendvédelmi feladatokat ellátó szerv − a Hszt. 45. § (1) bekezdése vagy a 287/P. §-a alapján − a hivatásos állomány tagjának vagy a rendvédelmi alkalmazottnak a kinevezési okmányában határozza meg a rendészeti alapvizsga letételének kötelezettségét.

3. A rendészeti alapvizsga követelményrendszere és tárgykörei

5. § (1) A rendészeti alapvizsgára jelentkezőnek a rendészeti alapvizsgára jelentkezés időpontjában érvényes vizsgakövetelmények alapján meghatározott tananyag szerint kell számot adnia tudásáról.

(2) A vizsgát megelőzően a jelentkező vizsgafelkészítőn vesz részt. A felkészítés tartalma nem terjedhet túl a vizsgakövetelményekben meghatározott tárgykörökön, valamint az annak alapján kiadott tananyag tartalmán.

(3) A rendészeti alapvizsga közigazgatási alapismeretek és rendészeti alapismeretek vizsgarészből áll. A rendészeti alapvizsga követelményrendszerét az 1. melléklet tartalmazza.

(4) *  A rendészeti alapvizsga követelményrendszerén alapuló felkészítő tananyagot a Rendészeti Alap- és Szakvizsga Bizottság (a továbbiakban: RASZB) állítja össze, és a rendészetért felelős miniszter hagyja jóvá. A tananyagot kétévente felül kell vizsgálni, és a tárgyévet megelőző év november 30-áig a központi szerv által működtetett Rendészeti Vezetőképzési, Továbbképzési és Vizsgaportálon (a továbbiakban: RVTV) közzé kell tenni.

(5) *  A központi szerv az RVTV-n biztosítja a tananyaghoz történő elektronikus hozzáférést.

(6) A rendészeti alapvizsga követelményrendszerének, valamint a tananyag megismerhetőségének lehetőségeiről a jelentkezőt a vizsgafelkészítő és a vizsga időpontjáról szóló értesítésben tájékoztatni kell.

4. A rendészeti alapvizsga rendje

6. § (1) Vizsgára az bocsátható, aki a vizsgát megelőző egy napos felkészítésen részt vett.

(2) *  A rendészeti alapvizsga számítógépes rendszerben kitöltött vizsgából áll, melynek során a vizsgázónak egy, a számítógép által véletlenszerűen generált feladatsort kell megoldania. A rendészeti alapvizsga a szükséges infrastruktúra hiányában papíralapú feladatlapon is teljesíthető. A rendészeti alapvizsgát a Rendészeti Vizsgák Szabályzatában (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) meghatározottak betartásával kell teljesíteni.

(3) A feladatsor megoldására 45 perc áll a vizsgázó rendelkezésére. A feladatsor megoldása ellenőrzött körülmények között, vizsgabiztos felügyelete mellett történik.

(4) A rendészeti alapvizsga akkor eredményes, ha a vizsgázó vizsgarészenként több, mint 50%-os eredményt ér el és az összesen megszerezhető maximális 50 pontból legalább 26 pontot szerez. Ha a vizsgázónak csak az egyik vizsgarészből kell vizsgát tennie, akkor a pontszámokat arányosítva kell figyelembe venni.

(5) *  A vizsgáról a vizsgabiztos jegyzőkönyvet készít. Eredményes vizsga esetén a vizsgázó számára - a vizsgajegyzőkönyv alapján - megfelelt minősítésű bizonyítványt kell kiállítani.

7. § (1) Ha a vizsgázó a rendészeti alapvizsgán nem megfelelt minősítést kap, ismétlővizsgát tehet. Ismétlővizsgát csak az eredménytelen vizsgarészből kell tenni.

(2) Ismétlővizsgát tehet a vizsgázó akkor is, ha a vizsgáját önhibájából megszakította vagy a vizsgabiztos a vizsgáját felfüggesztette.

(3) *  A rendészeti alapvizsga mindaddig ismételhető, amíg a vizsgázó eredményes vizsgát nem tesz. Ha a vizsgázó a 3. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamon belül az ismétlővizsgát önhibájából eredményesen letenni nem tudja, akkor a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv intézkedik annak megállapítása iránt, hogy a vizsgázó szolgálati viszonya vagy igazgatási jogviszonya törvény erejénél fogva történő megszűnésének a Hszt. 82. § (1) bekezdés a) pontjában vagy 288/T. § (5) bekezdésében szereplő törvényi feltétele beállt.

5. A vizsgabiztos

8. § (1) A rendészeti alapvizsgán a rendészeti alapvizsga végrehajtásának felügyelete, a vizsgajegyzőkönyv kiállítása, a vizsgaszabályzat betartatása és a rendfenntartás a vizsgabiztos feladata. Bármely rendzavarás vagy szabályszegés tényét és a vizsgabiztos ezzel kapcsolatos intézkedését a vizsgajegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(2) Ha a vizsgázó a vizsgára vonatkozó szabályokat megszegi, a vizsgázót a vizsgabiztos figyelmezteti. A figyelmeztetésnek a felfüggesztés jogkövetkezményeire is ki kell terjednie.

(3) Súlyos szabálytalanság esetén vagy ismételt figyelmeztetés után a vizsgabiztos a vizsgázó vizsgáját felfüggeszti, melynek tényét és körülményeit az (1) bekezdés szerint a vizsgajegyzőkönyvben rögzíti. Súlyos szabálytalanságnak minősül különösen a vizsgán nem megengedett segédeszköz igénybe vétele, beszélgetés a többi vizsgázóval, valamint a vizsga rendjének megzavarása. A vizsga felfüggesztése esetében az alapvizsgát nem megfeleltnek kell minősíteni.

(4) * 

(5) * 

(6) A vizsgabiztos személyét a RASZB elnöke jelöli ki. A kijelölésről a vizsgázót és a munkáltatói jogkör gyakorlóját a vizsga megkezdéséig tájékoztatni nem lehet.

III. FEJEZET

A RENDÉSZETI SZAKVIZSGA

6. A rendészeti szakvizsgára jelentkezők

9. § (1) A rendészeti szakvizsgára a munkáltató kötelezése alapján vagy önkéntesen lehet jelentkezni.

(2) *  Olyan szolgálati beosztásba vagy munkakörbe, amelynek betöltéséhez követelmény a rendészeti szakvizsga megléte, hivatásos állomány tagja vagy a rendvédelmi alkalmazott akkor nevezhető ki, ha - az egyéb képzettségi követelményeknek való megfelelés mellett - rendelkezik rendészeti szakvizsgával.

(3) Ha a hivatásos állomány tagja magasabb beosztásból vagy munkakörből kerül a (2) bekezdésben meghatározott beosztásba vagy munkakörbe és nem rendelkezik rendészeti szakvizsgával, a rendészeti szakvizsgát a beosztásba helyezést követő két éven belül köteles megszerezni.

(4)-(5) * 

(6) *  Rendészeti szakvizsgára önkéntesen a hivatásos állomány azon tagja jelentkezhet, aki

a) rendészeti szakképzettséggel, vagy

b) felsőfokú végzettséggel és rendészeti tárgyú szakképesítéssel

rendelkezik.

(7) *  Rendészeti szakvizsgát tehet az a köztisztviselő, kormánytisztviselő vagy állami tisztviselő is, aki felsőfokú végzettséggel, közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, vagy közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséggel vagy kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséggel és legalább három év közigazgatási gyakorlattal rendelkezik.

10. § (1) Mentesül a rendészeti szakvizsga megszerzésének kötelezettsége alól, aki

a) e rendelet hatálybalépését megelőzően rendészeti szakvizsgát tett,

b) *  a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen BA fokozatú rendészeti szakképzettséget szerzett,

c) *  a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen vagy jogelődjeinél MA fokozatú rendészeti szakképzettséget szerzett,

d) a rendelet hatályba lépésekor az 52. életévét betöltötte és azt megelőzően legalább 5 évet vezetői, vagy 10 évet rendészeti szakvizsgához kötött szolgálati beosztásban töltött el,

e) *  annak letétele alól a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény alapján mentesül.

(1a) *  Az (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt rendészeti szakvizsga megszerzésének kötelezettsége alóli mentességet a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg a rendészeti szakvizsgához kötött szolgálati beosztásba vagy vezetői munkakörbe helyezéssel egyidejűleg, vagy ha a 9. § (3) bekezdése szerinti esetben a mentességre okot adó körülmény később következett be, a körülmény bekövetkezéséről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül. A munkáltatói jogkör gyakorlójának döntését előkészítő humánigazgatási szakszolgálat a mentességi ok megállapíthatósága vonatkozásában a központi szerv állásfoglalását kérheti. A központi szerv az állásfoglalásáról 15 napon belül tájékoztatja a rendvédelmi feladatokat ellátó szervet.

(2) A tudományos fokozattal rendelkező, a munkáltató kötelezése alapján vagy önkéntesen vizsgára jelentkező jelöltet a RASZB mentesítheti a kötelező vagy a választott vizsgatárgy letételének kötelezettsége alól, ha a tudományos fokozatához kapcsolódó vizsgája vagy disszertációja valamely vizsgatárgy ismeretanyagához kapcsolódik.

(3) A hivatásos állomány közigazgatási szakvizsgával vagy jogi szakvizsgával rendelkező tagjának kizárólag a rendészeti szakvizsga rendészeti tárgyú választott vizsgatárgyából kell vizsgát tennie, a kinevezéstől számított egy éven belül.

(3a) *  A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjának kizárólag a rendészeti szakvizsga kötelező vizsgatárgyából kell vizsgát tenni, ha a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben előírt középfokú szaktanfolyami végzettséggel rendelkezik vagy annak letétele alól jogszabály mentesíti.

(3b) *  A közigazgatási szakvizsgával vagy jogi szakvizsgával rendelkező rendvédelmi alkalmazottnak kizárólag a rendészeti szakvizsga rendészeti tárgyú választott vizsgatárgyából kell vizsgát tennie.

(4) *  A rendészeti szakvizsga letételének kötelezettsége alóli, (1) bekezdés szerinti mentesítést más, közszolgálati, kormányzati szolgálati vagy állami szolgálati jogviszony létesítésekor a közigazgatási szakvizsga-kötelezettség alóli mentesítés szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

(5) Az e rendelet alapján teljesített rendészeti szakvizsgát a közigazgatási szakvizsgáról szóló kormányrendeletben meghatározott közigazgatási szakvizsgával egyenértékűnek kell tekinteni.

7. A rendészeti szakvizsga követelményrendszere és tárgykörei

11. § (1) A rendészeti szakvizsgára jelentkezőnek a rendészeti szakvizsgára jelentkezéskor érvényes vizsgatárgyakból, a vizsgakövetelmények alapján meghatározott ismeretanyag és az annak megfelelően kidolgozott és közzétett vizsgakérdés-sor alapján kell a rendészeti szakvizsgát teljesíteni. A rendészeti szakvizsga követelményrendszerét a 2. melléklet tartalmazza.

(1a) *  A 2. mellékletben meghatározott követelményrendszeren alapuló, elvárt ismeretanyagot a RASZB határozza meg és a rendészetért felelős miniszter hagyja jóvá és azt a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni.

(2) *  A rendészeti szakvizsga követelményrendszerén alapuló felkészítő tananyagot a RASZB határozza meg, és a rendészetért felelős miniszter hagyja jóvá. A tananyagot kétévente felül kell vizsgálni, és a tárgyévet megelőző év november 30-áig az RVTV felületén közzé kell tenni. A tananyag közzétételét követően a Rendészeti Szakvizsga Vizsgabizottsági Névjegyzékben (a továbbiakban: vizsgabizottsági névjegyzék) szereplő személy továbbképzésen köteles részt venni.

(2a) *  A rendészeti szakvizsga kötelező vizsgatárgyának Közigazgatási ismeretek ismeretrésze vonatkozásában az (1a) bekezdés szerinti ismeretanyaghoz, valamint a (2) bekezdés szerinti tananyaghoz a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter jóváhagyása is szükséges.

(3) A központi szerv biztosítja a tananyaghoz az elektronikus hozzáférést a honlapján.

(4) A rendészeti szakvizsga követelményrendszerének, valamint a tananyag megismerhetőségének lehetőségeiről a jelentkezőt a vizsgafelkészítő és a vizsga időpontjáról szóló értesítésben tájékoztatni kell.

8. A rendészeti szakvizsga rendje

12. § (1) A rendészeti szakvizsga kötelező és egy választható vizsgatárgyból áll. A vizsgatárgyak írásbeli és szóbeli vizsgarészből állnak.

(2) Rendészeti szakvizsgára az a jelentkező bocsátható, aki a vizsgát megelőző 3 napos felkészítésen hiányzás nélkül részt vett. A vizsgára nem bocsátható jelölt köteles a felkészítést elölről kezdeni.

13. § * 

14. § (1) A rendészeti szakvizsgát a RASZB által kijelölt vizsgabizottság (a továbbiakban: vizsgabizottság) előtt kell letenni. A vizsgabizottság háromtagú, elnökét a RASZB jelöli ki.

(2) A rendészeti szakvizsga vizsgatárgyainak írásbeli vizsgarészeit a központi szerv által kijelölt helyen és időben kell teljesíteni. Az írásbeli vizsga időtartama 90 perc. Az írásbeli vizsgarész teljesítéséről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az írásbeli vizsgarészre vonatkozóan a 8. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a vizsgabiztost megillető jogkört a vizsgabizottság elnöke gyakorolja.

(3) A rendészeti szakvizsga vizsgatárgyainak szóbeli vizsgarészeit - az érintett vizsgatárgy írásbeli vizsgarészének teljesítését követően - a vizsgabizottság előtt, a központi szerv által meghatározott helyen és időben kell teljesíteni. A szóbeli vizsgarész rendjéért, a vizsgaszabályzat betartásáért a vizsgabizottság elnöke a felelős. A vizsgabizottság munkáját a RASZB elnöke által megbízott jegyző segíti.

(4) A jegyző személyére a központi szerv vezetője a központi szerv munkatársai közül tesz javaslatot.

15. § (1) A vizsgabizottság az írásbeli vizsgarész eredményét vizsgatárgyanként, pontérték alapján, %-ban határozza meg és azt kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt vagy eredménytelen minősítéssel látja el. A megfelelt minősítéshez legalább 60%-os, a jól megfelelt minősítéshez legalább 75%-os, a kiválóan megfelelt minősítéshez legalább 95%-os eredmény szükséges.

(2) A szóbeli vizsgarészt a vizsgabizottság vizsgatárgyanként kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt vagy eredménytelen minősítéssel látja el.

(3) A vizsgatárgy mindkét vizsgarészének eredményes teljesítése esetén a vizsgabizottság megállapítja a vizsgatárgy eredményét. A vizsgatárgyak összesített eredménye alapján a vizsgabizottság a rendészeti szakvizsgát kiválóan megfeleltre, jól megfeleltre, megfeleltre vagy eredménytelenre minősíti.

(4) *  Eredményes vizsga esetén a vizsgázó számára - a jegyző által vezetett vizsgajegyzőkönyv alapján - az összesített eredménynek megfelelő minősítésű bizonyítványt kell kiállítani.

(5) Ha a vizsgázó valamely vizsgarészt nem vagy eredménytelenül teljesítette, a vizsgaszabályzat szerint megismételheti a vizsgarészt. A rendészeti szakvizsga minősítésénél a megismételt vizsgarész értékelését kell figyelembe venni.

IV. FEJEZET

A RENDÉSZETI ALAP- ÉS SZAKVIZSGA KÖZÖS SZABÁLYAI

9. Jelentkezés a vizsgára

16. § (1) *  A rendészeti alap- vagy szakvizsgára kötelezett a vizsgára az RVTV felületén közzétett beiskolázási lapon jelentkezik. A beiskolázási lapot a munkáltatói jogkör gyakorlója a humánigazgatási szakszolgálaton keresztül - a felkészítés időpontjára vonatkozó javaslatával - juttatja el a központi szervhez. Önkéntes jelentkezés esetén az RVTV felületén közzétett jelentkezési lapot kell kitölteni és megküldeni a központi szervhez.

(2) *  A beiskolázási vagy jelentkezési lapon meg kell jelölni a felkészítés kérelmezett időpontját, valamint a 10. § (2), (3) vagy (3b) bekezdése szerinti részleges mentességet megalapozó végzettséget, vizsgát. A beiskolázási vagy jelentkezési lapon meg nem jelölt mentességi kérelem utóbb már nem terjeszthető elő, kivéve, ha a hivatásos állomány tagja vagy a rendvédelmi alkalmazott a mentességre okot adó végzettséget a jelentkezést követően szerezte meg. Ebben az esetben a hivatásos állomány tagja vagy a rendvédelmi alkalmazott legfeljebb a vizsgát megelőző 35 nappal terjeszthet elő kérelmet a végzettséget igazoló dokumentumok egyidejű csatolásával. Rendészeti szakvizsgára jelentkezés esetén meg kell jelölni továbbá a választható vizsgatárgyak közül választott vizsgatárgyat.

(3) A mentesség igazolására szolgáló dokumentumok másolatát, továbbá a felkészítés és vizsga díjának befizetését igazoló bizonylatot a beiskolázási vagy jelentkezési lap benyújtásával egyidejűleg csatolni kell.

(4) *  A központi szerv a beiskolázási vagy jelentkezési lapot nyilvántartásba veszi és - a jelentkező, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlójának nyilatkozatát figyelembe véve - a jelentkezőt - kötelező beiskolázás esetén a humánigazgatási szakszolgálatok értesítésével egyidejűleg - a felkészítő tanfolyam, valamint a vizsgák időpontjáról és helyéről azt megelőzően legalább 30 nappal tájékoztatja.

(5) *  A vizsgafelkészítésen való részvétel kötelező, melynek tartamára a hivatásos állományba tartozó jelentkező számára szolgálatmentességet, a rendvédelmi alkalmazott jelentkező számára munkavégzési kötelezettség alóli mentesítést kell biztosítani. Szolgálatmentességet, valamint munkavégzési kötelezettség alóli mentesítést kell biztosítani a vizsgák napjára is.

(6) *  A mentesítési kérelem tárgyában a RASZB a beiskolázási vagy jelentkezési lap nyilvántartásba vételétől számított 30 napon belül határozattal dönt, amit 8 napon belül köteles megküldeni a kérelmezőnek. A döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül - a központi szervhez benyújtott, a rendészetért felelős miniszterhez címzett - fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezést a rendészetért felelős miniszter 30 napon belül bírálja el. A rendészetért felelős miniszter döntése ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

(7) *  Az értékelés során a vizsga alól mentesített vizsgatárgyat rendészeti szakvizsga esetén kiválóan megfeleltnek, rendészeti alapvizsga esetén megfeleltnek kell minősíteni.

10. Vizsgaidőpontok

17. § (1) Rendészeti alap- és szakvizsga az év során bármikor szervezhető. A vizsgaidőpontokat a központi szerv a munkáltatói jogkör gyakorlója és a jelentkező igényének figyelembe vételével, a munkaidő és költségtakarékosság szem előtt tartásával határozza meg. A központi szerv a költségvetési évre szóló továbbképzési- és vizsgatervek, valamint a munkáltatói igények figyelembe vételével szervezi a rendészeti alap- és szakvizsgákat és a vizsgafelkészítőket. Rendészeti alap- és szakvizsgát, valamint vizsgafelkészítőt általános munkarend szerinti munkanapra lehet csak szervezni.

(2) A központi szerv az egyes vizsgák kijelölt időpontjait a vizsgát megelőzően legalább 60 nappal közzéteszi a honlapján. A központi szerv a jelentkező vizsgaidőpontját a vizsgázó számára a jelentkezéstől számított 90 napon belüli napra biztosítja.

(3) A központi szerv indokolt esetben módosíthatja az előzetesen közzétett időpontokat. Indokolt esetnek minősül különösen, ha a vizsga lebonyolításához szükséges feltételek biztosítása veszélybe kerül. A módosításról a központi szerv a munkáltatói jogkör gyakorlóján keresztül köteles tájékoztatni a vizsgaidőpontra bejelentkezett vizsgázót és a vizsgázó munkáltatóját.

11. Halasztás

18. § (1) A vizsgázó egy alkalommal, legkésőbb a vizsgát megelőzően 5 nappal kérelmezheti a rendészeti alap- vagy szakvizsga, vagy a vizsgatárgy vizsgájának elhalasztását. A vizsgahalasztás bejelentését a munkáltatói jogkör gyakorlója küldi meg a központi szerv részére.

(2) *  Amennyiben a vizsgázó halasztási kérelem nélkül nem jelenik meg, a vizsgát követő 5 napon belül igazolással élhet.

(3) A halasztott vizsga időpontját a központi szerv a 17. § szerint állapítja meg azzal, hogy a vizsgaidőpontot a halasztási kérelem benyújtásától számított 90 napon belüli időpontra biztosítja.

(4) *  A halasztott vizsgát és az ismétlővizsgát a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények alapján kell teljesíteni, az általános szabályok alkalmazásával.

(5) A felkészítésen való részvétel halasztására az (1)-(3) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.

(6) *  A rendészeti szakvizsga a megkezdésétől számított két éven belül tehető le. A szakvizsga megkezdésének időpontja minden esetben a felkészítés kezdőnapja. Az a vizsgázó, aki két éven belül nem fejezi be vizsgáit, az addig sikeres részvizsga-eredményeit elveszti. Ha a vizsgázó két év alatt sem szerzi meg rendészeti szakvizsga bizonyítványát, vizsgaeredményei törlése mellett újbóli felkészítésre köteles, és új jelentkezési lapot kell kitöltenie.

12. Jogorvoslat a vizsgát követően * 

19. § (1) *  A központi szerv a vizsgázó kérésére a rendészeti alap- és szakvizsga eredményének közzétételét követő 5 napon belül lehetőséget biztosít a kitöltött és kijavított feladatsor megtekintésére.

(2) A rendészeti alap- és szakvizsga lebonyolítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozva a vizsgázó írásban panasszal élhet a RASZB elnökénél a panaszra okot adó esemény vagy cselekmény bekövetkeztéről való tudomásszerzéstől számított 8 napon belül. A RASZB elnöke a panaszt 15 napon belül, indokolt határozattal bírálja el. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 8 napon belül a rendészetért felelős miniszterhez fellebbezésnek van helye. A rendészetért felelős miniszter a fellebbezés tárgyában 30 napon belül dönt.

(3) A panaszra okot adó esemény vagy cselekmény bekövetkeztétől számított 3 hónapon túl panasz nem nyújtható be.

(4) *  A vizsgabiztosnak a felfüggesztéssel kapcsolatos döntésével szemben a vizsgázó 5 napon belül panasszal élhet a RASZB-nál. A panasz benyújtásának a vizsga felfüggesztésére nincs halasztó hatálya.

(5) *  A RASZB elnöke a panaszról 15 napon belül dönt. Ha a panasznak a RASZB elnöke helyt ad, akkor az ismétlővizsga díját nem kell megfizetni, és a központi szerv köteles 30 napon belüli időpontra új időpontot biztosítani a vizsgára. A felfüggesztés ügyében hozott döntés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

13. *  Bizonyítványok

20. § *  (1) Az eredményes rendészeti alapvizsga letételéről kiállított bizonyítványt a RASZB elnöke, az eredményes rendészeti szakvizsga letételét igazoló bizonyítványt a vizsgabizottság tagjai írják alá, és a RASZB bélyegzőjével hitelesítik.

(2) Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítvány pótlására - a vizsgajegyzőkönyv alapján - a központi szerv hiteles bizonyítvány-másodlatot állít ki. A hiteles bizonyítvány-másodlat tartalma megegyezik az eredeti bizonyítvány tartalmával.

(3) A kiállított bizonyítványok nyilvántartását a központi szerv végzi.

14. Összeférhetetlenség

21. § (1) *  A vizsgabizottság elnöke, tagjai, a jegyző és a vizsgabiztos nem működhet közre Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozójának, valamint a vele közvetlen alá- vagy fölérendeltségi viszonyban állónak a vizsgáztatásában, továbbá olyan esetekben, amelyekben tőle az elfogulatlan vizsgáztatás egyébként nem várható el. A vizsgázó vagy a vizsgában közreműködő személy az összeférhetetlenségről a vizsga megkezdése előtt haladéktalanul tájékoztatja a RASZB-ot. Az összeférhetetlenség megsértésével lefolytatott vizsga eredményét meg kell semmisíteni.

(2) Az összeférhetetlenség fennállása esetén a RASZB elnöke haladéktalanul intézkedik a tisztség megfelelő személlyel történő betöltésére.

V. FEJEZET

A RENDÉSZETI ALAP- ÉS SZAKVIZSGÁZTATÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐK

15. A központi szerv

22. § (1) A rendészeti alap- és szakvizsga szervezésével, lebonyolításával és a nyilvántartással kapcsolatos feladatokat a központi szerv látja el. E feladatai keretében különösen:

a) meghirdeti a rendészeti alap- és szakvizsgák vizsgaidőpontjait,

b) fogadja a vizsgára történő jelentkezéseket,

c) vizsgafelkészítőket szervez,

d) biztosítja a vizsgák lebonyolításához szükséges technikai feltételeket,

e) megteremti a vizsgákhoz szükséges ellenőrzött körülményeket,

f) a vizsgákról jegyzőkönyvet és nyilvántartást vezet, kiadja a vizsgaokmányokat,

g) a vizsgákról statisztikai célú összesítést készít,

h) vezeti a Rendészeti Szakvizsga Vizsgabizottsági Névjegyzéket és a Rendészeti Alapvizsga Vizsgabiztosi Névjegyzéket.

(2) *  A RASZB egyetértésével elkészíti és a központi szerv vezetőjéhez jóváhagyásra benyújtja a vizsgaszabályzatot, melyet a jóváhagyást követően a Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni. A vizsgaszabályzat tartalmazza a vizsgafelkészítés és a vizsgák rendjére vonatkozó részletes szabályokat, a vizsgajegyzőkönyvekről és a vizsgaokmányokról szóló iratmintákat.

16. A vizsgabizottsági és a vizsgabiztosi névjegyzék

23. § (1) *  Rendészeti szakvizsga vizsgabizottsági tagjának vizsgabizottsági névjegyzékben szereplő személy (a továbbiakban: vizsgáztató) jelölhető ki. A vizsgabizottsági névjegyzék az alábbi szakterületenkénti bontásban tartalmazza a vizsgáztatókat:

a) közigazgatási és integrált rendészeti szakterület,

b) büntetés-végrehajtási szakterület,

c) rendőrségi szakterület,

d) katasztrófavédelmi szakterület,

e) nemzetbiztonsági szakterület,

f) adó- és vámigazgatási szakterület.

(2) A vizsgabizottsági névjegyzékbe történő felvétel feltétele a rendészetért felelős miniszter által közzétett pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelő, eredményes pályázat. A pályázati felhívással egyidejűleg a központi szerv vezetőjének javaslata alapján a rendészetért felelős miniszter szakterületenkénti bontásban meghatározza a névjegyzékbe felvehető keretlétszámot.

(3) A felvételét követően a vizsgáztatót a vizsgabizottsági névjegyzék öt évig tartalmazza. Az öt év lejárta előtt törölni kell a vizsgáztatót a névjegyzékből

a) erre irányuló kérelmére;

b) halála esetén;

c) *  ha a vizsgabizottsági felkérésnek egymást követő három alkalommal - az akadályoztatás esetét kivéve - nem tesz eleget, vagy ha a 11. § (2) bekezdése szerinti továbbképzési kötelezettségének 4 hónapon belül nem tesz eleget;

d) ha szolgálati viszonya

da) fegyelmi eljárás során hozott jogerős döntés alapján,

db) büntetőeljárás során hozott jogerős döntés alapján,

dc) - az egészségi vagy fizikai alkalmatlanság kivételével - hivatásos szolgálatra alkalmatlanná válás miatt megszüntetésre kerül.

(4) Pályázatot nyújthat be

a) *  a hivatásos állomány rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél szolgálatot teljesítő tiszti, főtiszti vagy tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozó tagja, aki rendészeti szakvizsgával rendelkezik, vagy mentesül a rendészeti szakvizsga letételének kötelezettsége alól,

b) *  a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományából nyugállományba helyezett tiszti, főtiszti vagy tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozó személy, aki rendészeti szakvizsgával rendelkezik, vagy mentesült a rendészeti szakvizsga letételének kötelezettsége alól,

c) *  az az állami vezető, kormánytisztviselő vagy köztisztviselő, aki a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek tevékenységével, felügyeletével kapcsolatos munkakört lát el, vagy nyugdíjaztatása előtt látott el és közigazgatási vagy rendészeti szakvizsgával rendelkezik, vagy a szakvizsga letételének kötelezettsége alól mentesült,

d) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója, aki közigazgatási vagy rendészeti szakvizsgával rendelkezik, vagy a szakvizsga letételének kötelezettsége alól mentesült, vagy a mentesülés feltételeivel rendelkezik,

e) * 

(5) A pályázaton való részvétel feltétele

a) *  a pályázó által választott vizsgatárgynak megfelelő szakirányú felsőfokú iskolai végzettség és legalább tíz év szakirányú szakmai gyakorlat, vagy rendészeti oktatási gyakorlat, valamint

b) - a nyugállományba helyezett pályázó kivételével - a pályázó munkáltatói jogkörrel rendelkező vezetőjének hozzájárulása a pályázaton való részvételhez.

(6) A pályázatot a pályázati felhívásban megjelölt postai címre kell benyújtani egy példányban. A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a pályázati felhíváshoz mellékelt pályázati adatlapot, hiánytalanul kitöltve,

b) a részletes szakmai önéletrajzot és - amennyiben van - szakmai publikációs jegyzéket,

c) a felsőfokú iskolai végzettséget, tudományos fokozatot igazoló oklevél másolatát,

d) a jogi szakvizsga-, közigazgatási szakvizsga- vagy rendészeti szakvizsga-bizonyítvány másolatát,

e) munkáltatói igazolást a szolgálati viszony vagy más foglalkoztatási jogviszony fennállásáról - nyugállományba helyezettek esetében a korábbi jogviszony fennállásáról - és a szakirányú szakmai gyakorlatról.

(7) A RASZB elnökének kezdeményezésére a rendészetért felelős miniszter a névjegyzékből törölt személyek pótlása érdekében az öt év letelte előtt is pályázatot írhat ki a névjegyzékbe felvételre.

24. § (1) A benyújtott pályázatokat az erre a célra a rendészetért felelős miniszter által felkért öttagú bírálóbizottság bírálja el.

(2) A bírálóbizottság mérlegelés nélkül elutasítja a pályázatot, ha

a) a pályázó nem felel meg a pályázati felhívásban megjelölt feltételeknek,

b) a pályázat hiányos.

(3) A bírálóbizottság javaslata alapján a rendészetért felelős miniszter dönt a névjegyzékbe felvételről. A döntésről a központi szerv értesíti a pályázókat.

(4) A benyújtott pályázati anyagot - a pályázat elutasítása esetén - a bírálóbizottság maradéktalanul visszaküldi a pályázónak.

(5) A vizsgabizottsági névjegyzéket a központi szerv - a névjegyzékbe felvett, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozók adatainak kivételével - a Hivatalos Értesítőben a pályázat elbírálást követő 30 napon belül közzéteszi, valamint a központi szerv honlapján folyamatosan megjeleníti.

25. § (1) *  Vizsgabiztosként az Alapvizsga Vizsgabiztosi Névjegyzékben (a továbbiakban: vizsgabiztosi névjegyzék), valamint a vizsgabizottsági névjegyzékben szereplő személy jelölhető ki.

(2) *  A vizsgabiztosi névjegyzékbe történő felvételre a központi szerv vezetője felhívást ad ki. A felhívásra a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek, továbbá a rendészetért felelős miniszter által irányított szervek állományának legalább középfokú végzettségű, rendészeti alapvizsgával rendelkező, vagy annak kötelezettsége alól mentesült tagja jelentkezhet. A jelentkezéseket a központi szerv vezetője bírálja el.

(3) *  A vizsgabiztosi névjegyzékbe tartozás öt év időtartamra szól.

(4) A vizsgabiztosi névjegyzéket a központi szerv a honlapján folyamatosan megjeleníti.

25/A. § *  A rendészeti alap- vagy szakvizsgára történő felkészítésen oktatóként a vizsgabizottsági és a vizsgabiztosi névjegyzékben szereplő személy működhet közre.

17. A Rendészeti Alap- és Szakvizsga Bizottság

26. § (1) A RASZB tizenháromtagú testület, amelynek tizenegy tagját a rendészetért felelős miniszter a vizsgabizottsági névjegyzékbe felvett vizsgáztatók közül bízza meg öt éves időtartamra. A RASZB tagja továbbá a központi szerv vezetője, valamint a Magyar Rendvédelmi Kar képviselője.

(2) A RASZB élén elnök áll. Az elnököt a RASZB tagjai közül a rendészetért felelős miniszter bízza meg öt éves időtartamra. A RASZB elnöke nem lehet a központi szerv vezetője és a Magyar Rendvédelmi Kar képviselője.

(3) A RASZB működésével összefüggő feltételeket a központi szerv biztosítja.

(4) A RASZB működésének rendjét a rendészetért felelős miniszter által jóváhagyott ügyrend határozza meg.

(5) A RASZB a tárgyévet követő február 28-ig elfogadja és a rendészetért felelős miniszterhez jóváhagyásra felterjeszti az éves beszámoló jelentését.

VI. FEJEZET

A RENDÉSZETI ALAP- ÉS SZAKVIZSGÁVAL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEK

27. § (1) A rendészeti alap- és szakvizsga díja felkészítési díjból és vizsgadíjból áll.

(2) *  A rendészeti alapvizsga egy főre eső felkészítési díja a rendvédelmi illetményalap összegének 15%-a. A felkészítési díj nem foglalja magában az étkezési és szállásköltségeket.

(3) *  A rendészeti alapvizsga vizsgadíja a rendvédelmi illetményalap összegének 10%-a.

(4) *  A rendészeti szakvizsga egy főre eső felkészítési díja a rendvédelmi illetményalap összegének 25%-a. A felkészítési díj nem foglalja magában az étkezési és szállásköltségeket.

(5) *  A rendészeti szakvizsga vizsgadíja vizsgatárgyanként a rendvédelmi illetményalap összegének 15%-a.

28. § (1) *  A rendészeti alapvizsgára kötelezett hivatásos állományú felkészítési díját, első alkalommal a vizsgadíját, a felmerülő szállás- és utazási költségét, valamint a rendészeti szakvizsgára kötelezett hivatásos állományú felmerülő szállás- és utazási költségét az őt foglalkoztató szerv biztosítja. A rendészeti szakvizsgára kötelezett hivatásos állományú felkészítési díját, első alkalommal a vizsgadíját a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek hivatásos állományú tagjainak továbbképzési és vezetőképzési rendszeréről, valamint a rendészeti utánpótlási és vezetői adatbankról szóló 2/2013. (I. 30.) BM rendelet hatálya alá tartozó vizsgázó esetében a foglalkoztató a továbbképzési hozzájárulás keretében, a továbbképzési hozzájárulásra vonatkozó szabályok szerint fizeti meg a központi szerv részére.

(1a) *  A rendészeti alapvizsgára kötelezett rendvédelmi alkalmazott felkészítési díját, első alkalommal a vizsgadíját, a felmerülő szállás- és utazási költségét, valamint a rendészeti szakvizsgára kötelezett felmerülő szállás- és utazási költségét az őt foglalkoztató szerv biztosítja.

(1b) *  A rendészeti szakvizsgára kötelezett rendvédelmi alkalmazott felkészítési díját, első alkalommal a vizsgadíját a foglalkoztató szerv biztosítja.

(2) Önkéntes jelentkezés esetén a felkészítés és a vizsga díja, valamint a felmerülő szállás- és utazási költség az önként jelentkezőt terheli. A szakvizsga díjának legfeljebb 50%-át - az önként jelentkező kérelmére - a munkáltató saját költségvetése terhére átvállalhatja.

(3) Akit önhibájából a felkészítésben való újbóli részvételre köteleznek, köteles az ismételt felkészítő tanfolyam díját önerőből megfizetni.

(4) Az ismételt vizsga díja a vizsgázót terheli, amelynek mértéke a vizsgarészek számától függetlenül megegyezik a vizsgadíjjal.

(5) A felkészítés halasztása és a vizsga halasztása díjköteles. A halasztás díja a 27. § (2)-(5) bekezdésében meghatározott díj összegének 50%-a, amelynek megfizetésére a rendészeti alap- és szakvizsgára jelentkező jelölt köteles.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően az alap- és szakvizsgára kötelezett halasztási díja a munkáltatót terheli, ha a halasztásra a munkáltató érdekkörében felmerült okból került sor. Amennyiben a halasztásra az alap-, vagy szakvizsgára kötelezett érdekkörében felmerült, de neki fel nem róható okból került sor, úgy a halasztás díját a munkáltató saját költségvetése terhére átvállalhatja.

(7) Az (5) bekezdésben meghatározott eljárási díj megfizetése nem mentesít az újabb felkészítés vagy vizsga díjának megfizetése alól. Az ismételt felkészítés vagy vizsga díjának megfizetésére a munkáltató köteles, ha az alap- vagy szakvizsgára kötelezett a munkáltató érdekkörében felmerült okból halasztott.

29. § *  (1) A rendészeti alap- és szakvizsgára történő felkészítést végző előadót - ha az nem a munkakörével vagy szolgálati beosztásával járó, munkaköri leírásban rögzített feladata - felkészítési óradíj illeti meg. A felkészítési óradíj a rendvédelmi illetményalap társadalombiztosítási járulékkal növelt összegének 15%-a. A rendészeti szakvizsga írásbeli feladatlapjainak és javítókulcsainak elkészítőit díj illeti meg, amely feladatlaponként - és a hozzá tartozó javítókulcsonként - a rendvédelmi illetményalap társadalombiztosítási járulékkal növelt összegének 100%-a.

(2) A rendészeti szakvizsga vonatkozásában a vizsgabizottság elnökét, tagját és jegyzőjét - ha az nem a munkakörével vagy szolgálati beosztásával járó, munkaköri leírásban rögzített feladata - vizsgáztatási díj illeti meg. Vizsgatárgyanként a megjelent vizsgázók után befizetett vizsgadíj társadalombiztosítási járulékkal növelt összegének

a) 25%-a a bizottság elnökét,

b) 20-20%-a a két bizottsági tagot,

c) 15%-a a jegyzőt

illeti meg. A fennmaradó 20%-ot a vizsgáztatás dologi kiadásaira kell fordítani.

(3) A rendészeti alapvizsga vonatkozásában a vizsgabiztost vizsgáztatási díj illeti meg, amelynek mértéke vizsgánként a megjelent vizsgázók után befizetett vizsgadíj társadalombiztosítási járulékkal növelt összegének a 15%-a. A fennmaradó 85%-ot a vizsgáztatás dologi kiadásaira és az elektronikus vizsgáztatás költségeire kell fordítani.

(4) Ha a felkészítésre vagy a vizsgára a felkészítést végző előadó, a vizsgáztató, a vizsgabizottság elnöke, tagja, a jegyző és a vizsgabiztos lakóhelyétől, valamint tartózkodási helyétől eltérő helységben kerül sor, őt a felkészítési óradíj, illetve a vizsgáztatási díj mellett utazási költségtérítés is megilleti.

(5) A (4) bekezdés szerinti utazási költségtérítés elszámolása tömegközlekedési eszköz igénybevétele esetén a menetjegy, saját gépjármű használata esetén a személyi jövedelemadóról szóló törvény, valamint a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet alapján történik. Vasút igénybevétele esetén 2. osztályú menetjegy számolható el.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. § Ez a rendelet 2012. október 1-jén lép hatályba.

31. § (1) A rendészeti szakvizsgáról és a rendészeti vezetőképzésről szóló 21/2011. (VII. 13.) BM rendelet rendelkezései alapján és feltételek szerint kell a rendészeti szakvizsgát teljesíteni annak, akinek a jelentkezését a RASZB jogelőd szerve e rendelet hatálybalépését megelőző napig befogadta.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feltétellel legfeljebb 2013. június 30-ig lehet letenni a rendészeti szakvizsgát.

32. § (1) A rendelet hatálybalépésekor hivatásos szolgálati viszonyban álló személynek - ha nem mentesül a rendészeti alapvizsga letételének kötelezettsége alól vagy nem rendelkezik rendészeti szakvizsgával - a hatálybalépéstől számított két éven belül kell rendészeti alapvizsgát tennie. A hivatásos állomány közigazgatási alapvizsgával, közigazgatási szakvizsgával vagy jogi szakvizsgával rendelkező tagjának csak a rendészeti alapismeretekből kell vizsgát tennie a hatálybalépést követő egy éven belül.

(2) Az (1) bekezdés alapján rendészeti alapvizsga vagy rendészeti alapismeretek vizsga letételére kötelezettet a munkáltató 2012. december 31-ig tájékoztatja a vizsgakötelezettségéről és a teljesítés határidejéről.

(3) A rendelet hatálybalépésekor a hivatásos állomány rendészeti szakvizsgához kötött szolgálati beosztást betöltő tagja - ha nem mentesül a rendészeti szakvizsga letételének kötelezettsége alól - a rendészeti szakvizsgát, illetve a választható vizsgatárgyat legkésőbb 2014. december 31-ig köteles teljesíteni.

(4) A hivatásos állomány közigazgatási szakvizsgával vagy jogi szakvizsgával rendelkező tagját a (3) bekezdés alkalmazásában úgy kell tekinteni, mint aki rendészeti szakvizsgával rendelkezik, azonban a rendészeti szakvizsga rendészeti tárgyú önként választott vizsgatárgyából 2013. december 31-ig vizsgát kell tennie.

(5) A (3) vagy (4) bekezdés alapján rendészeti szakvizsga vagy a választható vizsgatárgy letételére kötelezettet a munkáltató 2012. december 31-ig kötelezi a vizsga - (3) vagy (4) bekezdésben meghatározott határidőn belüli - letételére.

(6) A 10. § (1) bekezdés b) pontjában szabályozott mentesség a 2014/2015. tanévben végzett hallgatók vonatkozásában alkalmazható először.

33. § (1) A rendészeti szakvizsgáról és a rendészeti vezetőképzésről szóló 21/2011. (VII. 13.) BM rendeletben meghatározott Rendészeti Szakvizsga Bizottság tagjai e rendelet hatálybalépésekor a vizsgabizottsági névjegyzékbe átvételre kerülnek, vizsgabizottsági névjegyzéki mandátumuk 2014. december 31-ig tart.

(2) A RASZB-ot 2012. december 31-ig meg kell alakítani.

(3) 2012. november 1-jéig pályázatot kell kiírni a vizsgabizottsági, valamint a vizsgabiztosi névjegyzékbe történő felvételre.

34. § *  (1) A 2017. december 31-éig a vizsgabizottsági névjegyzék

a) határrendészeti-rendőrségi szakterületéhez besorolt vizsgáztatót 2018. január 1-jét követően a névjegyzék rendőrségi szakterületéhez,

b) katasztrófavédelmi-tűzvédelmi szakterületéhez besorolt vizsgáztatót 2018. január 1-jét követően a névjegyzék katasztrófavédelmi szakterületéhez

kell besorolni.

(2) A 2017. december 31-én a vizsgabizottsági névjegyzék

a) egészségügyi-pszichológiai,

b) gazdasági-pénzügyi, műszaki-technikai,

c) hivatali igazgatási-humánigazgatási,

d) migrációs

szakterületéhez besorolt személy vonatkozásában meg kell vizsgálni, hogy a vizsgabizottsági névjegyzéken szereplő valamely más szakterülethez - a 23. § (5) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelembevételével - átsorolható-e, majd nyilatkoztatni kell, hogy kéri-e a más szakterülethez történő besorolást. A vizsgáztató 23. § (1) bekezdése szerinti szakterülethez történő átsorolásáról 2018. január 31-éig kell gondoskodni, vagy ha az átsorolás feltételei nem állnak fenn, vagy a vizsgáztató ezt nem kéri, őt a vizsgabizottsági névjegyzékből törölni kell.

35. § *  A rendvédelmi szervnél 2019. január 31-én kormánytisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozó mentesül a rendészeti alapismeretek vizsgarész letételének kötelezettsége alól, ha közigazgatási alapvizsgával, közigazgatási szakvizsgával vagy jogi szakvizsgával és rendvédelmi szervnél legalább három éve megszakítás nélküli jogviszonnyal rendelkezik, vagy a megszakítás nélküli, hároméves jogviszonyt a rendészeti igazgatási szolgálati jogviszonnyal együtt 2021. január 31-ig eléri.

1. melléklet a 274/2012. (IX. 28.) Korm. rendelethez

A rendészeti alapvizsga követelményrendszere

I. Közigazgatási alapismeretek

1. Adat- és ügykezelésre, ügyvitelre, titokvédelemre vonatkozó előírások, titoktartási szabályok

2. Közigazgatási szervezeti igazgatás

3. Alkotmányjogi és jogi alapismeretek

4. Emberi jogi, polgári jogi és kisebbségjogi, közigazgatási és belügyi alapismeretek

5. A szabálysértésekre vonatkozó általános szabályok

6. A közigazgatási hatósági eljárás

7. Európa Uniós alapismeretek

8. Általános nemzetközi jogi ismeretek és humanitárius jogforrások

9. Gazdálkodási és pénzügyi alapismeretek

10. Információbiztonság és adatvédelem, a híradásra, összeköttetésre és adattovábbításra vonatkozó sajátos lehetőségek és szabályok

11. *  Nemzetpolitika

II. Rendészeti alapismeretek

1. Alaki és öltözködési szabályok, előírások

2. A honvédelem, a rendvédelem és a rendészet alapvető fogalmai, alapelvei, viszonyai

3. A felügyeletet gyakorló minisztérium helye, szerepe, általános rendeltetése, felépítése

4. A szolgálati formákra, a szolgálatteljesítésre vonatkozó alapvető elvárások, követelmények

5. Magatartási szabályok szolgálatban és szolgálaton kívül, viselkedési és közszolgálati etikai szabályok

6. *  A rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a szolgálati viszonyra vonatkozó általános szabályok, jogosultságok, kötelezettségek, valamint juttatások, járandóságok, karrierlehetőségek

7. A szolgálati érintkezés szabályai, a szolgálati feladatok ellátásának egységesen érvényes rendje

8. Objektumvédelmi, őrzési, személy- és vagyonvédelmi általános szabályok

9. Fegyverzeti, fegyverbiztonsági, ballisztikai és lőelméleti alapismeretek

10. A kényszerítő eszközök alkalmazásának, valamint a csomag- és ruházat-átvizsgálás végzésének követelményei

11. Az országos hatáskörű szervekre vonatkozó rendvédelmi technikai eszközök és berendezések sajátosságai, eszközkezelési és alkalmazási ismeretek

12. Munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi, valamint egészségügyi általános szabályok

13. Alapvető elsősegély-nyújtási és újraélesztési alapismeretek

14. Pszichológiai, intézkedés-lélektani és kommunikációs alapismeretek

2. melléklet a 274/2012. (IX. 28.) Korm. rendelethez * 

A RENDÉSZETI SZAKVIZSGA KÖVETELMÉNYRENDSZERE

I. KÖTELEZŐ VIZSGATÁRGY

KÖZIGAZGATÁSI ÉS INTEGRÁLT RENDÉSZETI VEZETÉSI ISMERETEK

„A” ismeretrész: KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

Az ismeretrésszel szembeni követelmények:

A Közigazgatási ismeretek ismeretrész rendeltetése, hogy a rendészeti szakvizsga kötelező tantárgyaként olyan átfogó, egyben célorientált jogelméleti és közigazgatási ismereteket nyújtson a vizsgázóknak, amelyek megalapozzák a kötelező vizsgatárgy másik ismeretrészét, az Integrált rendészeti vezetési ismereteket, valamint a választható vizsgatárgyak ismereteit. A tananyag összetétele és tartalma - figyelemmel a vizsgázók felsőfokú előképzettségére, felkészültségére - a korábban megszerzett ismeretek felfrissítésére és rendszerezésére, valamint az újonnan keletkezett elméleti és tételes jogi ismeretek átadására irányul. Rendeltetésének megfelelően a heterogén összetételű ismerethalmaz szintetizálását célozza.

A tantárgy az oktatás és a számonkérés középpontjába a célcsoport számára általánosan szükséges, valamint a jogalkalmazással összefüggő kérdéseket állítja, különös tekintettel azok elméleti megalapozottságára és gyakorlati hasznosíthatóságára.

Az ismeretrész elemei:

I. Általános jogelméleti és közjogi ismeretek

II. Közigazgatási jogi ismeretek

III. Büntető- és szabálysértési jogi ismeretek

IV. Európai jogi ismeretek

„B” ismeretrész: INTEGRÁLT RENDÉSZETI VEZETÉSI ISMERETEK

Az ismeretrésszel szembeni követelmények:

Az Integrált rendészeti vezetési ismeretek ismeretrész rendeltetése, hogy - előképzettségétől, testületi hovatartozásától és konkrét beosztásától, munkakörétől függetlenül - a vizsgázó elsajátítsa azokat az alapvető rendészeti szakmai és vezetési ismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek az együttműködő rendvédelmi feladatokat ellátó szervek tevékenységének és működésének megértéséhez.

A rendészeti szakvizsga lényegéből fakadóan a vizsgázó különösen ezen ismeretek alkalmazásával képes lesz a társszervek azonos vagy hasonló munkakörben lévő munkatársaival a kommunikációra és az együttműködésre.

Az oktatás és a számonkérés középpontjába a tantárgy a rendészeti szervezési és vezetési ismereteket, a rendőrségi, határrendészeti, a katasztrófavédelmi, tűzvédelmi és polgári védelmi igazgatást állítja, továbbá nagy súlyt helyez a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek működéséhez szükséges alapvető humán-, egészségügyi-pszichológiai, gazdasági-pénzügyi, műszaki-technikai-informatikai és hivatali igazgatási ismeretekre.

Az ismeretrész elemei:

V. Rendészet és rendvédelem

VI. Rendészeti szervezési és vezetési ismeretek

VII. Rendőrségi igazgatás

VIII. A katasztrófák elleni védekezés, iparbiztonsági, tűzvédelmi és polgári védelmi igazgatás

IX. Fegyveres szervek humán- és egészségügyi-pszichológiai igazgatása

X. Fegyveres szervek gazdasági-pénzügyi és műszaki-technikai-informatikai igazgatása

XI. Fegyveres szervek hivatali igazgatása

XII. Nemzetbiztonsági igazgatás

XIII. Büntetés-végrehajtási igazgatás

XIV. Adó- és vámigazgatás

II. *  VÁLASZTHATÓ VIZSGATÁRGYAK

II.1. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI IGAZGATÁS

A vizsgatárggyal szembeni követelmény:

A vizsgatárgy rendeltetése, hogy ismereteket nyújtson a vizsgázó számára a büntetés-végrehajtás intézményi rendszeréről, szakmai területeiről, nemzetközi és hazai szabályozókról. A tananyag azokat az ismereteket, módszereket rendszerezi, tartalmazza, amelyek elsajátítása révén a vizsgázó képes lesz a büntetés-végrehajtási tevékenység különböző szakterületei közötti összefüggések felismerésére, értelmezésére, azokat egységes feladatrendszerbe konvertálva alkalmazni munkája során.

A tantárgy elemei:

I. Bevezetés

II. Büntetés-végrehajtási jog

III. Büntetés-végrehajtási igazgatás

IV. A büntetés-végrehajtás gazdálkodása

V. Büntetés-végrehajtási biztonság

VI. Kriminálpedagógia és a büntetés-végrehajtás

VII. Büntetés-végrehajtási nevelés

VIII. Büntetés-végrehajtási pszichológia

II.2. KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÁS

A vizsgatárggyal szembeni követelmény:

A vizsgatárgy rendeltetése, hogy komplex ismereteket nyújtson a vizsgázó számára a katasztrófavédelmi igazgatás különböző, összetett szakmai területeiről. A tananyag rendszerezi a katasztrófavédelem, az iparbiztonság, a polgári védelem és a tűzvédelem legfontosabb szakmai ismereteit, amelyek elsajátítása révén a vizsgázó képes lesz a különböző szakterületek közötti összefüggések felismerésére és értelmezésére. A vizsgatárgy külön fejezetekben részletezi az alapvető iparbiztonsági, polgári védelmi és tűzvédelmi ismereteket.

A tantárgy elemei:

I. Katasztrófavédelem

II. Iparbiztonság

III. Polgári védelem

IV. Tűzvédelem

II.3. NEMZETBIZTONSÁGI IGAZGATÁS

A vizsgatárggyal szembeni követelmény:

A vizsgatárgy rendeltetése az, hogy általános ismeretet nyújtson a nemzetbiztonsági rendszerrel összefüggő kérdésekről. A vizsgázó ismerje a titkosszolgálati fogalmakat, képes legyen elhatárolni a különböző, kizárólag a metodikájában hasonló tevékenységi köröket. A vizsgázó ismerje a vonatkozó jogi normákat. A vizsgázó képes legyen egyértelműen megfogalmazni a szervezetek rendszerszintű elhelyezését, továbbá mind az öt szervezet vonatkozásában ismerje a rendőrhatósággal történő együttműködési felületeket.

A tantárgy elemei:

I. Terrorelhárítási Központ

II. Alkotmányvédelmi Hivatal

III. Nemzetbiztonsági Szakszolgálat

IV. Nemzeti Védelmi Szolgálat

V. Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ

II.4. RENDŐRSÉGI IGAZGATÁS

A vizsgatárggyal szembeni követelmény:

A tantárgy rendeltetése, hogy ismereteket nyújtson a vizsgázó számára a rendőrségi igazgatás főbb tevékenységi területeiről és intézményrendszeréről. A tananyag azokat az irányítási, intézkedési, nyomozási eszközöket és módszereket tartalmazza, amelyek alkalmazására a rendőri munka során a vizsgázónak akár parancsnokként, akár végrehajtóként szüksége van. A vizsgatárgy tudásanyaga épít a korábban megszerzett felsőfokú ismeretekre és a szakmai tapasztalatokra. Az ismeretanyag eredményes elsajátításával a vizsgázó átfogó, jól alkalmazható és a rendőri vezetővel szemben elvárható, az összefüggéseket átlátó ismeretekkel fog rendelkezni.

A tantárgy elemei:

I. Közterületi rendőri tevékenység

II. Csapatszolgálati tevékenység

III. Határbiztonsági, határrendészeti rendszer

IV. A személyi szabadság korlátozás szabályai

V. Közlekedésrendészeti ismeretek

VI. Igazgatásrendészeti ismeretek

VII. Krimináltaktikai, kriminálmetodikai ismeretek

VIII. A rendőrség megelőzési feladatai

IX. Az Országgyűlési Őrség speciális feladatai

II.5. ADÓ- ÉS VÁMIGAZGATÁS

A vizsgatárggyal szembeni követelmény:

A tantárgy rendeltetése, hogy a vizsgázó rendszerszerű ismeretekkel rendelkezzen a vámhatóság feladatrendszeréről, alapvető tevékenységéről, valamint lássa és értelmezni tudja a különböző szakmaspecifikus területek egymáshoz való kapcsolódási pontjait, sorrendiségét. A tananyag azokat az adó-, vám- és bűnügyi tevékenységgel kapcsolatos eszközöket és módszereket tartalmazza, amelyek alkalmazására a vámhatósági munka során a pénzügyőrnek szüksége van. A vizsgatárgy tudásanyaga épít a korábban megszerzett ismeretekre, a testületben szerzett szakmai tapasztalatra, és eredményes elsajátítása után a vizsgázó az adó-, a vám- és a bűnügyi szakterületen egyaránt alkalmazható, vezetőtől elvárható ismeretekkel, tudással fog rendelkezni, amely kiterjed a nemzeti, valamint az európai uniós szabályozásra és gyakorlatra.

A tantárgy elemei:

I. Jövedéki igazgatási feladatok

II. Környezetgazdasági igazgatási feladatok

III. Vámigazgatási feladatok

IV. Áruosztályozás és áruismereti feladatok

V. Büntető- és szabálysértési jogi feladatok

3-6. melléklet a 274/2012. (IX. 28.) Korm. rendelethez * 


  Vissza az oldal tetejére