A jogszabály mai napon ( 2022.08.16. ) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára (2027.VII.1. -)
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet

a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről * 

A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 22., 23. és 24. pontjában,

a 47-56. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 5-6. pontjában,

az 57. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés g) pontjában,

az 58. §, a 60-61. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 4. pontjában,

az 59. § tekintetében a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 67. § (1) bekezdésében,

a 62-63. § tekintetében az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 31. § a) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Hatály és értelmező rendelkezések

1. § *  E rendelet hatálya

a) a településfejlesztési koncepcióra (a továbbiakban: koncepció),

b) az integrált településfejlesztési stratégiára (a továbbiakban: stratégia),

c) a településrendezési eszközökre,

d) a településképi követelményekre és azok megalapozását szolgáló településképi arculati kézikönyvre (a továbbiakban: kézikönyv), a településképi véleményezési eljárásra, a településképi bejelentési eljárásra, a településképi kötelezési eljárásra és a közterület-alakításra (a továbbiakban együtt: egyes településrendezési sajátos jogintézmények),

e) a településkép-védelmi tájékoztatásra és szakmai konzultációra, továbbá

f) az a)-c) pontban foglaltak, valamint a településképi rendelet és a kézikönyv elkészítésének, egyeztetésének, elfogadásának és módosításának rendjére

terjed ki.

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. akcióterület: az integrált településfejlesztési stratégiában kijelölt egybefüggő terület, ahol az önkormányzat a fejlesztéseket alapvetően befolyásoló pozícióban van, és amellyel kapcsolatban középtávon jelentős beavatkozást tervez;

1a. *  arculati jellemző: a települési környezet vizuális megjelenését meghatározó jellemző, amely lehet kulturális, léptékbeli, formai, anyaghasználati (közvetített érzet) és minőségi (stílus);

1b. *  cégér: valamely mesterségre vagy tevékenységre utaló tárgyat, figurális elemet, címerszerű ábrát tartalmazó épülettartozék;

1c. *  egyéb műszaki berendezés: épületre szerelt műszaki eszköz;

2. együtt tervezendő terület:

a) egy vagy több településszerkezeti egység, vagy

b) legalább a sajátos használat szerint azonos, vagy a tervezett szabályozás szempontjából kapcsolódó telektömbök együtteséből álló, együttműködő összefüggő terület;

2a. *  helyi építészeti örökség: a település múltja szempontjából meghatározó építészeti örökség;

3. hosszútáv: 10 évet meghaladó időtáv;

4. kerületi építési szabályzat: a fővárosi kerületben az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító önkormányzati rendelet;

4a. *  kiemelt fejlesztési terület: egy adott fejlesztés megvalósítása céljából, képviselő-testületi döntésben változásra kijelölt terület;

5. középtáv: legalább 4 legfeljebb 10 éves időtáv;

5a. *  magánszolgáltatások: az e rendelet hatálya alá tartozó településfejlesztési projektek során, azok sikeressége érdekében, piaci szereplőtől igénybe vett szolgáltatások, amelyek a projektben alkalmazott formájukban más célra nem felhasználhatók;

5b. *  okos város: olyan település vagy önkormányzatok közös tervezésében részt vevő település, amely integrált településfejlesztési stratégiáját okos város módszertan alapján készíti el és hajtja végre;

5c. *  okos város módszertan: települések vagy települések csoportjának olyan településfejlesztési módszertana, amely azok társadalmi, természeti és épített környezetét, digitális infrastruktúráját, valamint az állami ügyintézési szolgáltatás, közszolgáltatás, közműszolgáltatás, önkormányzati szolgáltatások és magánszolgáltatások elérhetővé tétele települési szolgáltatások körét, minőségét és hatékonyságát korszerű technológiák és módszerek alkalmazásával, fenntartható módon, a lakosság, a helyi társadalmi és gazdasági partnerek fokozott bevonásával fejleszti;

6. prioritás: célok fontossági sorrendje;

7. szabályozási elem: a szabályozási terven feltüntetett rajzi elem, lehatárolás és adat, amelyhez jogszabály előírást rendel;

7a. *  szegregációs mutató: a 10. mellékletben meghatározott módon, a legutolsó népszámlálási adatok alapján a Központi Statisztikai Hivatal által számított mutató, amely a szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolásának alapja;

8. *  szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett terület: szegregációs mutatóval lehatárolt olyan egybefüggő terület, amelyen az alacsony társadalmi státuszú családok koncentráltan élnek együtt vagy a társadalmi státuszcsökkenés jelei tapasztalhatók, ezért a területen közösségi beavatkozás szükséges; szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett terület lehet egy önálló településrész, de részét képezheti egy vagy több településrésznek is;

9. telepítési tanulmányterv: egy adott építési beruházással kapcsolatos önkormányzati döntést elősegítő dokumentáció, amely bemutatja a tervezett építési beruházást és annak az épített és természeti környezettel való viszonyát;

9a. *  településkarakter: az épített és a természeti környezet településképi jellemzőinek összessége, így a természetes környezet, a település megjelenése a tájban, a településszerkezet, a jellegzetes épülettípus, a tömegformálás, a homlokzati kialakítás, az anyaghasználat és növényzet;

9b. *  településkép: a település vagy településrész épített és természeti környezetének vizuális megjelenése;

9c. *  településképi szempontból meghatározó terület: jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó vagy meghatározó település, vagy egy település ilyen jellemzőkkel bíró lehatárolható településrésze;

9d. *  települési szolgáltatások: a településen vagy a települések csoportjában elérhető önkormányzati, állami közszolgáltatások és magánszolgáltatások összessége;

10. településszerkezeti egység: a környezet sajátosságai, adottságai, karaktere szempontjából egy egységként kezelendő gyűjtőút vagy magasabb rendű út, vasútvonal, vízfolyás, természeti elem által határolt összefüggő településrész;

11. területi mérleg: a település közigazgatási területének egészére vonatkozó, az eltérő területfelhasználási kategóriába tartozó meglévő és tervezett területek meghatározása és összegzése hektárban.

2. A településfejlesztés és a településrendezés összefüggései

3. § (1) Koncepciót, stratégiát és településrendezési eszközöket kell készíteni, ha

a) jogszabály előírja, vagy

b) a települési önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) a település társadalmi, gazdasági, illetve környezeti helyzetében bekövetkezett változások vagy új településfejlesztési szándék miatt indokoltnak tartja.

(2) A koncepció, a stratégia és a településrendezési eszköz a település méretének, sajátosságainak és a településhálózatban betöltött szerepének figyelembevételével készül.

(3) A koncepció, a stratégia és a településrendezési eszköz készítésének módját a korábbi tervekre is figyelemmel kell meghatározni.

(4) *  A koncepció, a településszerkezeti terv, a kézikönyv és a településképi rendelet egymással tartalmi összhangban készül.

(5) A stratégia a koncepcióval összhangban, a településszerkezeti terv figyelembevételével kerül kidolgozásra.

(6) *  A helyi építési szabályzat - a tervezett változások időbeli ütemezésének figyelembevételével - a településszerkezeti tervvel és a településképi rendelettel összhangban készül.

(7) *  A kerületi településfejlesztési koncepció a fővárosi településfejlesztési koncepcióval, a kerületi integrált településfejlesztési stratégia a kerületi településfejlesztési koncepcióval és a fővárosi integrált településfejlesztési stratégiával összhangban készül.

(8) A fővárosi rendezési szabályzat a fővárosi településszerkezeti tervvel összhangban készül.

(9) *  A kerületi építési szabályzat a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat által elfogadott kézikönyvekkel és településképi rendeletekkel összhangban, a fővárosi településszerkezeti terv és a fővárosi rendezési szabályzat alapján készül.

3/A. § *  (1) Az 1. melléklet szerinti megalapozó vizsgálat (a továbbiakban: megalapozó vizsgálat) - a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott keretek között - felhasználható a stratégia és a településrendezési eszköz készítése, valamint a koncepció, a stratégia és a településrendezési eszköz módosítása során is.

(2) A megalapozó vizsgálat tartalmát a tervezési terület, a tervezési feladat és a tervezési cél figyelembevételével aktualizálni kell olyan módon, hogy a szükséges tartalmat és annak részletezettségét az önkormányzati főépítész írásban határozza meg.

(3) A stratégia és a településrendezési eszköz készítése, valamint a koncepció, a stratégia és a településrendezési eszköz módosítása során felhasználni csak az aktualizálást megelőzően legfeljebb hét éven belül készült megalapozó vizsgálatot lehet, ideértve az ezen időtávon belül a településrendezési eszközhöz nem e rendelet szerinti tartalommal elkészített megalapozásnak minősülő vizsgálatot is. A felhasználható tartalmi elemeket az önkormányzati főépítész írásban határozza meg.

(4) Közös megalapozó vizsgálat készíthető, ha a koncepció, a stratégia és a településrendezési eszközök vagy ezek módosítása együtt vagy közvetlenül egymást követően kerülnek kidolgozásra.

3/B. § *  Nem kell megalapozó vizsgálatot és a 3. melléklet szerinti alátámasztó javaslatot (a továbbiakban: alátámasztó javaslat) készíteni, ha a településrendezési eszköz módosítása

a) magasabb szintű jogszabályi változás átvezetése, érvényesítése, valamint jogszabályi harmonizáció miatt rendelkezés hatályon kívül helyezése,

b) elírás javítása, rajzi feldolgozásból, méretarányból adódó pontatlanság javítása, vagy

c) a településképi rendelettel történő összhang megteremtése

érdekében történik.

3/C. § *  Az önkormányzati főépítész tartalmat meghatározó feljegyzése, valamint az elhagyott tartalmi elemek indokolása a készülő megalapozó vizsgálat, alátámasztó javaslat mellékletének részét képezi.

3/D. § *  A településfejlesztési koncepciót módosítani szükséges, ha a helyi építési szabályzat előkészítése során végzett terepbejárás olyan régészeti lelőhelyet derít fel, melyet a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdése szerint el kell kerülni.

3. A településfejlesztés és a területfejlesztés, valamint a településrendezés és a területrendezés összefüggései

4. § (1) A koncepció és a stratégia a területfejlesztési koncepciók és programok, a szakpolitikai és területi koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek figyelembevételével kerülnek kidolgozásra.

(2) A településrendezési eszközök a területrendezési tervek rendelkezéseivel összhangban készülnek.

II. FEJEZET

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS

4. A településfejlesztési koncepció

5. § (1) A hosszútávra szóló koncepciót az önkormányzat a megállapításról szóló döntés mellékleteként fogadja el.

(2) *  A koncepciót és a módosítását a megalapozó vizsgálat alapján kell elkészíteni, részletes tartalmi követelményeit a 2. melléklet tartalmazza. A koncepció módosítása esetén a korábbi megalapozó vizsgálat felhasználására a 3/A. § szerint van lehetőség.

(3) *  Az 1. és a 2. mellékletben meghatározott tartalmi elemek összevonhatók, átcsoportosíthatók, indokolt esetben egyes elemei elhagyhatók. A tartalmi elemek részletezettségét az önkormányzati főépítész írásban határozza meg.

5. Az integrált településfejlesztési stratégia

6. § (1) A középtávra szóló stratégiát az önkormányzat a megállapításról szóló döntés mellékleteként fogadja el.

(2) *  A stratégiát és a módosítását a megalapozó vizsgálat alapján kell elkészíteni, részletes tartalmi követelményeit a 2. melléklet tartalmazza. A stratégia elkészítése és módosítása esetén a korábbi megalapozó vizsgálat felhasználására a 3/A. § szerint van lehetőség.

(2a) *  Az 1. és a 2. mellékletben meghatározott tartalmi elemek részletezettségét az önkormányzati főépítész írásban határozza meg.

(2b) *  Az okos város a stratégiáját - a (2) és a (2a) bekezdés figyelembevételével - a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Lechner Tudásközpont) által biztosított okos város módszertan alapján készíti el.

(3) A stratégia végrehajtásáról szóló beszámolóról a helyi önkormányzat képviselő-testülete évente dönt.

7. § Az önkormányzat a stratégiát legalább négyévente áttekinti, ellenőrzi, és dönt arról, hogy

a) továbbra is változatlan tartalommal alkalmazza,

b) módosítja, vagy

c) újat készít.

6. Önkormányzatok közös tervezése

8. § *  Az önkormányzatok által - megállapodás alapján - társulásban készített koncepciót vagy stratégiát a közös tervezésben részt vevő minden települési önkormányzat a saját közigazgatási területére önálló önkormányzati döntésként fogadja el.

III. FEJEZET

TELEPÜLÉSRENDEZÉS

7. A településszerkezeti terv

9. § (1) A hosszútávra szóló településszerkezeti tervet az önkormányzat a megállapításról szóló döntés mellékleteként fogadja el.

(2) A településszerkezeti tervben kell megállapítani a táj, az épített és a természeti környezet alakításának és védelmének területfelhasználással összefüggő módját, valamint ki kell jelölni a település fejlesztésének területi irányait. A településszerkezeti tervben meg kell határozni a település egyes területrészeinek területfelhasználását, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeknek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését.

(3) A településszerkezeti tervet a település teljes közigazgatási területére kell elkészíteni.

(4) *  A településszerkezeti tervhez el kell készíteni a megalapozó vizsgálatot és az alátámasztó javaslatot a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. Településszerkezeti terv készítése esetén a korábbi megalapozó vizsgálat felhasználására a 3/A. § szerint van lehetőség.

(5) * 

(6) *  Az 1. és a 3. mellékletben meghatározott tartalmi elemek összevonhatók, fejezeten belül átcsoportosíthatók, bővíthetők, egyes részelemei a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetben elhagyhatók. Az 1. és a 3. mellékletben meghatározott tartalmi elemeket és azok részletezettségét az önkormányzati főépítész írásban határozza meg.

(7) A településszerkezeti terv részletes tartalmi követelményeit a 4. melléklet tartalmazza.

(7a) *  A településszerkezeti terv szerkeszthető - e rendeletben meghatározott egyeztetésre és külön jogszabályban meghatározottak szerinti nyilvántartásra alkalmas - digitális formátumban készül, papír formátumú dokumentálásra is alkalmas módon.

(8) A településszerkezeti terv részét képező területi mérleg számítása során

a) a területfelhasználási egység területét a településszerkezetet nem meghatározó, területfelhasználási kategóriába önállóan nem sorolt közterületek (gyűjtőútnál alacsonyabb rendű utak) területével növelt területtel kell kiszámítani,

b) eltérő területfelhasználási egységek találkozásánál az önálló kategóriába nem sorolt közterületet annak felező vonaláig kell az érintett egységekhez hozzászámítani,

c) vonalas szimbólummal jelzett távlati közlekedési nyomvonal területét nem kell a számításnál figyelembe venni.

(9) *  A településszerkezeti terv részét képező biológiai aktivitásérték számítási eredményben, a biológiai aktivitásérték számítás során keletkezett növekmény mértéke rögzíthető.

10. § (1) *  A településszerkezeti terv részét képező, az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis felhasználásával készülő szerkezeti tervlap meghatározza a település szerkezetét és területfelhasználását, továbbá rögzíti a településre vonatkozó védelemmel és korlátozásokkal érintett területeket.

(2) A 4. melléklet 1.1.1.-1.1.6. pontja szerinti területeket ütemezéssel is lehet ábrázolni.

(3) A 4. melléklet 1.1. és 1.2.-1.8. pontja szerinti tartalom külön tervlapon is ábrázolható.

8. A helyi építési szabályzat

11. § (1) A helyi építési szabályzat a településszerkezeti tervvel összhangban, a településképi követelmények kivételével, megállapítja - a táj, az épített- és a természeti környezet, valamint a környezeti elemek védelmével kapcsolatos területhasználati korlátozásokkal, továbbá az egyes területek felhasználásával, az azokon való építés rendjével és intenzitásával kapcsolatos előírásokkal - a helyi építési követelményeket, jogokat és kötelezettségeket: * 

a) a település teljes közigazgatási területére,

b) az együtt tervezendő területekre, amelyek összességében a település teljes közigazgatási területét lefedik, vagy

c) külön az együtt tervezendő területre vagy területekre, és külön az együtt tervezendő területen, területeken kívüli közigazgatási területre.

(2) Egy adott területre csak egy helyi építési szabályzat állapítható meg.

(3) A helyi építési szabályzat melléklete a szabályozási terv.

(4) *  A helyi építési szabályzathoz el kell készíteni

a) a megalapozó vizsgálat építés helyi rendjének megállapításához szükséges részét, és

b) az alátámasztó javaslatot a (6) bekezdésben és a 16. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.

(5) *  A helyi építési szabályzat készítése esetén a korábbi megalapozó vizsgálat felhasználására a 3/A. § szerint van lehetőség. A településszerkezeti tervhez készített alátámasztó javaslat szükség szerint aktualizálva, kiegészítve felhasználható a (4) bekezdés szerinti munkarészekhez.

(6) *  Az 1. és a 3. mellékletben meghatározott tartalmi elemek összevonhatók, fejezeten belül átcsoportosíthatók, bővíthetők, egyes részelemei a településrendezési feladatnak megfelelően a tervezési terület adottságainak figyelembevételével indokolt esetben elhagyhatók. Az 1. és a 3. mellékletben meghatározott tartalmi elemeket és azok részletezettségét az önkormányzati főépítész írásban határozza meg.

(7) *  A helyi építési szabályzat részletes tartalmi követelményeit - figyelemmel a 13. § (3) bekezdésében foglaltakra is - az 5. melléklet tartalmazza. A helyi építési szabályzat - az egyértelmű jogalkalmazás érdekében - mellékletében

a) az építési övezetekre és övezetekre vonatkozó táblázatokat, továbbá

b) a szabályozási terv értelmezését szolgáló függelékeket

tartalmazhat.

(7a) *  A helyi építési szabályzat szerkeszthető - e rendeletben meghatározott egyeztetésre és külön jogszabályban meghatározottak szerinti nyilvántartásra alkalmas - digitális formátumban készül, papír formátumú dokumentálásra is alkalmas módon.

(8) Helyi építési szabályzatot kell készíteni:

a) az újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő területekre,

b) a településszerkezet, a természeti adottság, a tájhasználat, tájszerkezet védelme, az épített örökség, az építés vagy a rendeltetés szempontjából különös figyelmet igénylő területekre,

c) a településszerkezeti tervben meghatározott, a természeti tényezők által kiemelten veszélyeztetett területekre,

d) közterület kialakítása, módosítása vagy megszüntetése esetén,

e) az építés helyi rendjének biztosítása érdekében, amennyiben a település sajátosságai és adottságai azt indokolják.

(9) *  A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Trtv.) 1/1. melléklet 2-81. pontjában meghatározott településeken (a továbbiakban: Agglomerációs település) - a Trtv.-ben meghatározott követelmények teljesítése mellett - új lakóterület csak akkor jelölhető ki, ha az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 10/A. §-ában foglaltak teljesülnek.

(10) *  Az Agglomerációs településen a (9) bekezdésben foglaltak teljesíthetőségét az új lakóterület kijelölésére irányuló településrendezési eszköz készítése vagy módosítása során

a) új lakóterület kijelölésének indokoltságát és szakmai megalapozottságát külön lakóterületek fejlesztése fejezetben,

b) a 3. mellékletnek a közlekedési javaslatok, közművesítési javaslatok és zöldfelületi rendszer fejlesztése fejezetében,

c) az óvodai, általános iskolai és egészségügyi alapellátás tekintetében külön humán infrastruktúra javaslatok fejezetben, és

d) a forgalomterhelés tekintetében külön forgalomszimulációs vizsgálattal kell igazolnia a szakági munkarész felelős tervezőjének.

(11) *  A települési önkormányzat a záró szakmai vélemény megkérésével egyidejűleg nyilatkozik az OTÉK 10/A. §-ában foglaltak részéről való teljesítéséről.

(12) *  Az állami főépítészi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a (10) és (11) bekezdésben foglaltak meglétét érdemben vizsgálja, és a településrendezési eszköz elfogadásához egyetértő záró szakmai véleményt akkor ad, ha az OTÉK 10/A. §-a szerinti követelmények teljesítését megalapozottnak tartja.

12. § A helyi építési szabályzat - a kialakult állapotra, domborzati adottságokra tekintettel, a kedvezőbb településképi illeszkedés érdekében - lehetőséget adhat a szabályaitól való eltérésre. Ebben az esetben meg kell határozni az eltérés mértékét és alkalmazásának feltételeit, amely nem korlátozhatja a szomszédos telek építési jogát.

13. § (1) *  A szabályozási terv a településszerkezeti tervvel összhangban készül, az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis felhasználásával, a szabályozási tartalomnak megfelelő méretarányban.

(2) A szabályozási terv kötelező, más jogszabály által elrendelt, javasolt és tájékoztató elemeket tartalmaz. A szabályozási terven fel kell tüntetni, hogy „Készült az állami alapadatok felhasználásával”.

(3) A szabályozási terv tartalmazza legalább

a) az építési övezetek és övezetek lehatárolását és jelét, továbbá

b) a más jogszabály által elrendelt védelemmel és korlátozással érintett területeket.

9. A jelmagyarázat alkalmazása

14. § *  A településrendezési eszközöket a 6. melléklet szerinti jelmagyarázat alkalmazásával kell elkészíteni, amelynek elemei tovább bővíthetők.

10. Telepítési tanulmányterv és beépítési terv

15. § (1) Telepítési tanulmánytervet kell készíteni:

a) településrendezési szerződés előkészítéséhez,

b) építési beruházás esetén településrendezési eszköz módosításának kezdeményezéséhez, vagy

c) az összevont telepítési eljárás telepítési hatásvizsgálati szakaszának részeként.

(2) A telepítési tanulmányterv részeként beépítési tervet kell készíteni.

(3) Beépítési terv készülhet a helyi építési szabályzat alátámasztó javaslataként is, annak megalapozásaként.

(4) *  A telepítési tanulmányterv és a beépítési terv részletes tartalmi követelményeit a 7. melléket tartalmazza. A beépítési terv kiegészíthető 3D ábrákkal a térbeli kialakítás bemutatására. A tervezési feladat jellegének megfelelően az egyes tartalmi elemek - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - összevonhatók, elhagyhatók, kiegészíthetők.

(5) A beépítési terv tartalmazza legalább:

a) a beépítés javaslatát,

b) a telkeken belüli és a határoló közterületek

ba) zöldfelületeinek és szabadtereinek kialakítását,

bb) közlekedési és parkolási rendjét, és

bc) közműveinek felszíni építményeit.

(6) *  Az (1) bekezdés a) pontja szerinti telepítési tanulmányterv tartalmát az előkészíteni tervezett településrendezési szerződés típusa, a tervezési terület, a tervezési feladat és a tervezési cél határozza meg, a szükséges tartalmat és annak részletezettségét a 7. melléklet figyelembevételével az önkormányzati főépítész határozza meg.

11. A településrendezési eszközök módosítása

16. § (1) Az önkormányzat a településszerkezeti tervet legalább 10 évente, a helyi építési szabályzatot legalább 4 évente áttekinti, ellenőrzi és dönt arról, hogy

a) továbbra is változatlan tartalommal alkalmazza,

b) módosítja, vagy

c) újat készít.

(2) A településszerkezeti terv módosítása esetén annak a településszerkezeti tervben történő átvezetéséről folyamatosan gondoskodni kell.

(3) Amennyiben a korábbi módosítások időközi átvezetése nem történt meg, akkor a településszerkezeti tervet legkésőbb az (1) bekezdés b) pontja szerinti módosításkor egységbe kell foglalni.

(4) A településszerkezeti terv módosítását igénylő helyi építési szabályzat készítése vagy módosítása esetén a településrendezési eszközök közös megalapozó vizsgálatra alapozva, együtt készíthetők és közös alátámasztó javaslatot is tartalmazhatnak.

(5) *  A településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat - a főváros esetében a kerületi építési szabályzat - módosítása esetén a tervezési feladatnak megfelelő tartalommal kell elkészíteni a megalapozó vizsgálatot és az alátámasztó javaslatot. A módosítások esetén a korábbi megalapozó vizsgálat és alátámasztó javaslat felhasználására, tartalmi elemeire és azok részletezettségére a 3/A. §, a 9. § (4) és (6) bekezdése, valamint a 11. § (4)-(6) bekezdése az irányadó.

(6) *  Amennyiben a településrendezési eszköz módosítása nem a település egészére készül, úgy a megalapozó vizsgálatot a településfejlesztés és településrendezés várható hatása szerinti területre kell elvégezni, a szerkezeti összefüggések bemutatásával.

(7) Amennyiben a (3) bekezdés szerint a módosítások egységbe foglalása során összeállított jelmagyarázat alkalmazása tartalmi módosítást eredményezne, a településszerkezeti tervet módosítani kell.

(8) *  A biológiai aktivitásérték szinten tartásának biztosítása érdekében, új beépítésre szánt terület kijelölésével járó településszerkezeti terv módosítása során a 9. § (9) bekezdés szerinti biológiai aktivitásérték növekmény (a továbbiakban: növekmény) a teljes közigazgatási területre készülő új településszerkezeti terv elfogadásáig felhasználható, amennyiben a módosítással a településszerkezeti terv biológiai aktivitásérték számítási eredménye kiegészül a (9) bekezdésben foglaltak szerint.

(9) *  A településszerkezeti terv biológiai aktivitásérték számítási eredmény (8) bekezdés szerinti kiegészítése tartalmazza legalább

a) az újonnan beépítésre szánt terület lehatárolását, területét, a változás előtti és változással meghatározott területfelhasználást, a beépítési sűrűséget, a vonatkozó biológiai aktivitásérték mutatókat,

b) az újonnan beépítésre szánt terület kijelölésével létrejött biológiai aktivitásérték csökkenés mértékét, a (8) bekezdés szerinti növekményből ezzel összefüggésben felhasznált mértéket és a felhasználás módját,

c) a (8) bekezdés szerinti növekmény b) pont szerinti felhasználással csökkentett mértékét, továbbá

d) az új beépítésre szánt terület kijelölést tartalmazó településszerkezeti terv módosítását megállapító önkormányzati döntés számát.

12. Önkormányzatok közös tervezése

17. § (1) *  Az önkormányzatok által - megállapodás alapján - társulásban készített kézikönyvet, településszerkezeti tervet vagy helyi építési szabályzatot a közös tervezésben részt vevő minden települési önkormányzat a saját közigazgatási területére külön-külön dokumentumként fogadja el.

(2) *  A közös tervezés során a településrendezési eszközök egy eljárásban véleményeztethetők.

(3) A fővárosi önkormányzat kezdeményezésére, a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat megállapodás alapján társulásban kerületi építési szabályzatot készíthet. A kerületi önkormányzat a kerületi építési szabályzatot saját közigazgatási területére külön-külön dokumentumként fogadja el.

IV. FEJEZET

A FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIRE VONATKOZÓ ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEK

13. A fővárosi településszerkezeti terv

18. § (1) A fővárosi településszerkezeti tervet a fővárosi önkormányzat közgyűlése a megállapításról szóló döntés mellékleteként fogadja el.

(2) A fővárosi településszerkezeti tervet a főváros teljes közigazgatási területére 1:10000 méretarányban kell elkészíteni.

(3) A fővárosi településszerkezeti tervhez el kell készíteni az 1. melléklet szerinti megalapozó vizsgálatot és a 3. melléklet szerinti alátámasztó javaslatot, amelyek méretaránya a (2) bekezdésben meghatározottól eltérő lehet.

(4) A fővárosi településszerkezeti terv a 4. melléklet szerinti tartalommal készül, a 4. melléklet 1.1.-1.8. pontja szerinti tartalom külön-külön tervlapon is ábrázolható.

14. A fővárosi rendezési szabályzat

19. § (1) A fővárosi településszerkezeti tervvel egyidejűleg fővárosi rendezési szabályzat készül, amely a főváros teljes közigazgatási területére megállapítja:

a) a területfelhasználási egységek beépítési sűrűségét,

b) *  a településszerkezeti terven lehatárolt egyes területek beépítési magasságának korlátozásával kapcsolatos előírásokat, és

c) a főváros egészének működését biztosító műszaki infrastruktúra megvalósításához szükséges területeket és az azokra vonatkozó különleges rendelkezéseket.

(2) A fővárosi rendezési szabályzatot a fővárosi önkormányzat közgyűlése állapítja meg.

14/A. *  A Duna-parti építési szabályzat

19/A. § *  (1) A Duna-parti építési szabályzat a fővárosi településszerkezeti tervvel és a fővárosi rendezési szabályzattal összhangban készül. Eltérés igénye esetén a fővárosi településszerkezeti terv és a fővárosi rendezési szabályzat módosításáról előzetesen kell dönteni.

(2) A Duna-parti építési szabályzatot a fővárosi önkormányzat közgyűlése állapítja meg.

(3) A Duna-parti építési szabályzat mellékletét képezi az 1:4000 vagy annál nagyobb méretarányú szabályozási terv.

(4) A Duna-parti építési szabályzat a Duna főmedrével közvetlenül határos telkek és a Margitsziget területére készül.

(5) A szabályozási terven - tájékoztató jelleggel - legalább egy telek mélységben be kell mutatni a szomszédos környezet jellemzőit is.

15. A kerületi építési szabályzat

20. § (1) A kerületi építési szabályzat a fővárosi településszerkezeti tervvel és a fővárosi rendezési szabályzattal összhangban készül. Eltérés igénye esetén a fővárosi településszerkezeti terv és a fővárosi rendezési szabályzat módosításáról előzetesen kell dönteni.

(2) A fővárosi önkormányzat törvényben meghatározott feladatellátásához szükséges kerületi szabályozást - a fővárosi önkormányzat kezdeményezésére - az érintett kerületi és a fővárosi önkormányzat együttműködésével kell elkészíteni.

(3) A kerületi építési szabályzatot a kerületi önkormányzat képviselő-testülete állapítja meg.

(4) *  A kerületi építési szabályzat mellékletét képezi az 1:4000 vagy annál nagyobb méretarányú szabályozási terv.

(5) A kerületi építési szabályzatban az egyes településszerkezeti egységekre vonatkozó előírások egy-egy fejezetbe csoportosíthatóak.

(6) *  A kerületi építési szabályzat, a 19/A. §-ban foglaltak kivételével:

a) a kerület teljes közigazgatási területére,

b) az együtt tervezendő területekre - amelyek összességében a kerület teljes közigazgatási területét lefedik -,

c) külön az együtt tervezendő területre vagy területekre, és külön az együtt tervezendő területen, területeken kívüli kerületi közigazgatási területre, vagy

d) külön a (7) bekezdésben meghatározott telektömbre, és külön a telektömbön kívüli kerületi közigazgatási területre

készül.

(7) Kerületi építési szabályzat telektömbre csak kivételesen készíthető, és akkor is csak 1:1000 méretarányú szabályozási tervvel, az alábbi feltételek egyidejű fennállása esetében:

a) a szomszédos telektömb beépítése már kialakult, változtatást nem igényel,

b) az adott telektömb meglévő területfelhasználása eltér a környezetre jellemző, kialakult beépítéstől, vagy a környező lakosságot szolgáló intézmény,

c) a telektömb tervezett felhasználása a környezeti elemek állapotát nem befolyásolja kedvezőtlenül, valamint

d) nem együtt tervezendő településszerkezeti egység területén helyezkedik el.

(8) *  A szabályozási terven - tájékoztató jelleggel - legalább egy telek mélységben be kell mutatni a szomszédos környezet jellemzőit is.

(9) A fővárosi önkormányzat kezdeményezésére kerületi építési szabályzat készülhet a Róbert Károly körút-Hungária körút-Könyves Kálmán körút-Rákóczi híd-Hamzsabégi út-Karolina út-Villányi út-Budaörsi út-Alkotás út-Krisztina körút-Széll Kámán tér-Margit körút-Török utca-Frankel Leó utca-Bécsi út-Vörösvári út-Árpád híd által határolt területen belüli egymáshoz csatlakozó együtt tervezendő területekre.

V. FEJEZET * 

16-19. * 

21-27. § * 

VI. FEJEZET * 

20-31/A. * 

28-43/B. § * 

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32. Hatálybalépés

44. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az I-VI. fejezet, a 34. alcím, a 47-56. §, az 58-63. §, az 1-12. melléklet 2013. január 1-jén lép hatályba.

33. Átmeneti rendelkezések

45. § (1) *  A 2012. december 31-én hatályban lévő, valamint az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési követelményeinek és jelmagyarázatának figyelembevételével elkészített és elfogadott településrendezési eszköz 2023. december 31-ig alkalmazható.

(2) *  A 2012. december 31-én hatályban lévő, továbbá a 2012. december 31-ét megelőzően hatályban lévő jogszabályok alapján elfogadott településrendezési eszközök 2023. december 31-ig történő módosítása, * 

a) - a b) pont kivételével - az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának,

b) az együtt tervezendő terület esetén

ba) az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának, vagy

bb) az e rendelet tartalmi előírásainak és a 6. melléklet szerinti jelmagyarázatnak

alkalmazásával történhet.

(3) * 

(4) * 

(5) *  Azon települések, amelyek 2012. december 31-ét megelőzően hatályban lévő jogszabályok alapján elfogadott helyi építési szabályzattal rendelkeznek - vagy helyi építési szabályzattal egyáltalán nem rendelkeznek -, és nincs elfogadott településfejlesztési koncepciójuk, e rendelet 2021. július 15-én hatályos tartalmi követelményei és eljárási szabályai alapján készíthetik és fogadhatják el településfejlesztési koncepciójukat, amely 2023. december 31-ig alkalmazható.

(6) *  A 2021. július 16-át megelőzően hatályban lévő jogszabályok alapján elfogadott településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia, településrendezési eszköz - ide nem értve az (1) és (2) bekezdés szerinti településrendezési eszközöket - 2027. június 30-ig történő módosítása e rendelet településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának alkalmazásával történik.

46. § (1) *  A fővárosi kerület esetében, a 2012. december 31-én hatályban lévő, valamint a 2014. június 30-ig elfogadott településrendezési eszköz - az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési követelményeinek és jelmagyarázatának, valamint a Fővárosi Szabályozási Kerettervről és a Budapesti Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló fővárosi közgyűlési rendelet figyelembevételével - az új kerületi településterv hatálybalépéséig, de legfeljebb 2027. június 30-ig alkalmazható.

(2) * 

(3) *  Az (1) bekezdés szerinti kerületi településrendezési eszköz a hatálya alá tartozó területre elkészített új kerületi településterv hatálybalépéséig, de legkésőbb 2027. június 30-ig módosítható.

(4) * 

(5) * 

46/A. § * 

46/B. § *  (1) E rendeletnek az egyes kormányrendeleteknek a településkép védelmével és a településrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 400/2016. (XII. 5.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr. 1.) megállapított 1. §-át, 2. § 1a-1c., 2a., 4a. és 9a-9c. pontját, 3. § (4), (6) és (9) bekezdését, 3/A-3/C. §-át, 5. § (2) és (3) bekezdését, 6. § (2) és (2a) bekezdését, 8. §-át, 9. § (4)-(6) és (7a) bekezdését, 10. § (1) bekezdését, 11. § (1), (4)-(7) és (7a) bekezdését, 15. § (6) bekezdését, 16. § (5) bekezdését, 17. § (1) és (2) bekezdését, V. fejezetét, 5., 9. és 12. mellékletét a Mód. Kr. 1. hatálybalépését követően megkezdett eljárásokban készülő és módosuló koncepciónál, stratégiánál, településrendezési eszköznél, kézikönyvnél, településképi rendeletnél és településkép-érvényesítési eszköznél kell alkalmazni azzal, hogy a Mód. Kr. 1. hatálybalépésekor folyamatban lévő településrendezési eszköz készítésénél, módosításánál az e rendelet szerinti új településképi követelményt már nem lehet meghatározni, továbbá a Mód. Kr. 1. hatálybalépésétől az építészeti örökség helyi védelméről szóló, a reklámhordozók és egyéb műszaki berendezések elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló, valamint a településképi véleményezési és a településképi bejelentési eljárás sajátos jogintézményekről szóló rendelkezések már csak a településképi rendeletben helyezhetők el.

(2) E rendeletnek a Mód. Kr. 1.-gyel megállapított 20-23. alcímét, 32. § (1) bekezdés d) pontját, 32. § (3) bekezdését, 32. § (4) bekezdés b) pontját, 32. § (6) és (6a) bekezdését, 32. § (7) bekezdését, 34. § (2) bekezdés c) pontját, 37. § (2) bekezdés a) pontját, 37. § (4) bekezdés a) pontját, 38. § (2) bekezdés nyitó szövegrészét, 38. § (2) bekezdés a) pontját, 38. § (3) bekezdését, 40. § (1) bekezdését, 41. § (2) bekezdés a) pontját, 42. § (1) és (2) bekezdését, 42. § (4) bekezdés c) és d) pontját, 42. § (5) bekezdését, 30/A. alcímét, 43. § (1) bekezdés c) pontját, 43. § (2) és (4) bekezdését, 31/A. alcímét a Mód. Kr. 1. hatálybalépését követően megkezdett eljárásokban készülő és módosuló koncepciónál, stratégiánál és településrendezési eszköznél kell alkalmazni.

(3) * 

(4) A Mód. Kr. 1. alapján megállapított településképi rendelet hatálybalépéséig nem lehet alkalmazni a helyi építési szabályzat - a főváros esetében a kerületi építési szabályzat, illetve a fővárosi önkormányzat által megállapított építési szabályzat - vagy egyéb önkormányzati rendelet azon rendelkezését, amely kifejezetten tiltja, vagy lehetetlenné teszi a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése érdekében már meglévő légvezetékes vagy meglévő szabadvezetékes fizikai infrastruktúra elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti felhasználását.

(5) *  Helyi egyedi védelem alatt álló építményt, építményrészt a településképi rendelet hatálybalépéséig, de legkésőbb 2018. december 31-ig - hatóság által engedélyezett vagy elrendelt bontás kivételével - nem lehet lebontani.

(6) *  Az egyes építésügyi és örökségvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 40/2017. (III. 7.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr. 2.) megállapított (5) bekezdést a Mód. Kr. 2. hatálybalépésekor folyamatban lévő bontási engedélyezési eljárásokban is alkalmazni kell.

46/C. § *  (1) E rendeletnek az egyes kormányrendeleteknek Magyarország versenyképessége javítása érdekében történő módosításáról szóló 157/2017. (VI. 16.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód.Kr.3.) megállapított 9. § (9) bekezdését, a 16. § (8) és (9) bekezdését a Mód.Kr.3. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A 45. § (2) bekezdés szerinti módosítások során alkalmazható a Mód.Kr.3. alapján megállapított OTÉK 20/A. §-ában és az OTÉK 2. melléklet 12. sorában az általános gazdasági területfelhasználási egységre meghatározott követelmény.

(3) A Mód.Kr.3. alapján megállapított OTÉK 20/A. §-ának e rendelet szerinti alkalmazása során a településszerkezeti tervben a 6. melléklet I. területfelhasználási módok jelölése táblázatának 3. Gazdasági terület sorában meghatározott G jelölést és színt kell alkalmazni.

(4) A (2) bekezdésben foglaltakat a Mód.Kr.3. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazható.

46/D. § *  (1) E rendeletnek az egyes építési beruházások országkép- és településképvédelmi szempontú véleményezésének megvalósítása érdekében szükséges kormányrendelet-módosításokról szóló 476/2017. (XII. 28.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód.Kr. 4.) megállapított 17/E. alcímét a Mód.Kr. 4. hatálybalépésekor folyamatban lévő, 17/E. alcím szerinti építési beruházások esetében is alkalmazni kell.

(2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdés rendelkezéseit azon építési beruházás esetében, amelyre nézve a Mód.Kr. 4. hatálybalépésekor

a) már sor került a kivitelezési dokumentáció elkészítésére vagy

b) már megindult a tervpályázati eljárás.

(3) Az (1) bekezdés szerinti építési beruházások esetében a rendelkezésre álló építészeti-műszaki dokumentációt, annak hiányában a 23/I. § szerinti vázlattervet kell előzetes településképi vélemény kialakítása céljából megküldeni.

46/E. § *  E rendeletnek a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet és a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló 16/2018. (II. 13.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód.Kr.5.) megállapított rendelkezéseit, a 22. § (10) bekezdés és a 43/A. § (6) bekezdés kivételével a Mód.Kr.5. hatálybalépésekor folyamatban lévő kézikönyv és településképi rendelet egyeztetése során is alkalmazni kell.

46/F. § *  E rendeletnek az egyes kormányrendeleteknek a toronyházak építésének szabályozásával kapcsolatos módosításáról szóló 150/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód.Kr. 6.) megállapított 26. § (1) bekezdés a) pontját és 26. § (2) bekezdését a Mód.Kr. 6. hatálybalépésekor folyamatban lévő építésügyi hatósági eljárásokban és településképi véleményezési eljárásokban is alkalmazni kell.

46/G. § *  E rendeletnek a településtervezéssel és területrendezéssel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 217/2018. (XI. 27.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.7.) megállapított 6. § (2b) bekezdését, 42. § (2) bekezdését, 42/A. § (3a) és (3b) bekezdését, valamint 2. mellékletét a Mód. Kr.7. hatálybalépésekor folyamatban lévő integrált településfejlesztési stratégia és településrendezési eszköz készítése és módosítása során is alkalmazni kell.

46/H. § *  E rendeletnek a településtervezéssel összefüggésben az örökségvédelmi feladatellátás egyszerűsítését szolgáló kormányrendeletek módosításáról szóló 38/2019. (III. 6.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.8.) megállapított 38/A. §-át, 43/A. § (6) bekezdés b) és c) pontját és 9. mellékletét a Mód. Kr.8. hatálybalépésekor folyamatban lévő településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia, településrendezési eszköz, településképi arculati kézikönyv és településképi rendelet készítése és módosítása, illetve az ezekhez kapcsolódó adatszolgáltatás során is alkalmazni kell.

46/I. § *  E rendeletnek az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet és a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosításáról szóló 269/2019. (XI. 19.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.9.) megállapított 11. § (9)-(12) bekezdését a MódR9. hatálybalépésekor folyamatban lévő, új lakóterület kijelölésére irányuló településrendezési eszköz készítése és módosítása során is alkalmazni kell.

46/J. § *  E rendeletnek a fővárosi és megyei kormányhivatalok hatásköreinek változásával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 196/2020. (V. 12.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.10.) megállapított 9. mellékletét a Mód. Kr.10. hatálybalépésekor folyamatban levő településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia, településrendezési eszköz, településképi arculati kézikönyv és településképi rendelet készítése és módosítása során is alkalmazni kell.

34. Módosuló és hatályon kívül helyező rendelkezések

47-56. § * 

57. § Nem lép hatályba az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet

a) 4. § (2) bekezdése,

b) 9. §-a,

c) 14. §-a,

d) 26. §-a,

e) 29. §-a,

f) 31. § 2. pontja,

g) 32. § 7-9. pontja.

58-63. § * 

1. melléklet a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez * 

A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok

1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata

1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata

1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek - az adott település fejlesztését befolyásoló - vonatkozó megállapításai

1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása

1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai

1.5.2. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések

1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata

1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök

1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek

1.7. A település társadalma

1.7.1. Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség

1.7.2. Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok

1.7.3. Települési identitást erősítő tényezők (történeti és kulturális adottságok, társadalmi élet, szokások, hagyományok, nemzetiségi kötődés, civil szerveződések, vallási közösségek stb.)

1.8. A település humán infrastruktúrája

1.8.1. Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.)

1.8.2. Esélyegyenlőség biztosítása

1.9. A település gazdasága

1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre

1.9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői

1.9.3. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése

1.9.4. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.)

1.9.5. Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat)

1.10. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere

1.10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program

1.10.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere

1.10.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység

1.10.4. Foglalkoztatáspolitika

1.10.5. Lakás- és helyiséggazdálkodás

1.10.6. Intézményfenntartás

1.10.7. Energiagazdálkodás

1.11. *  Településüzemeltetési szolgáltatások, okos város települési szolgáltatások

1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata

1.12.1. Természeti adottságok

1.12.2. Tájhasználat, tájszerkezet

1.12.2.1. tájtörténeti vizsgálat

1.12.2.2. tájhasználat értékelése

1.12.3. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek

1.12.3.1. tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek

1.12.3.2. nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék

1.12.3.3. ökológiai hálózat

1.12.4. Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése

1.13. Zöldfelületi rendszer vizsgálata

1.13.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei

1.13.1.1. szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek

1.13.1.2. zöldfelületi ellátottság értékelése

1.13.2. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái

1.14. Az épített környezet vizsgálata

1.14.1. Területfelhasználás vizsgálata

1.14.1.1. a település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata

1.14.1.2. az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok

1.14.1.3. beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek

1.14.1.4. funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatos)

1.14.1.5. alulhasznosított barnamezős területek

1.14.1.6. konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület

1.14.2. A telekstruktúra vizsgálata

1.14.2.1. telekmorfológia és telekméret vizsgálat

1.14.2.2. tulajdonjogi vizsgálat

1.14.3. Önkormányzati tulajdon kataszter

1.14.4. Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése

1.14.5. Az építmények vizsgálata

1.14.5.1. funkció, kapacitás

1.14.5.2. beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség)

1.14.5.3. magasság, szintszám, tetőidom

1.14.5.4. településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok

1.14.6. Az épített környezet értékei

1.14.6.1. településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag

1.14.6.2. régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület

1.14.6.3. védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők

1.14.6.4. világörökségi és világörökségi várományos terület

1.14.6.5. műemlék, műemlékegyüttes

1.14.6.6. műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely

1.14.6.7. műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet

1.14.6.8. nemzeti emlékhely

1.14.6.9. helyi védelem

1.14.7. Az épített környezet konfliktusai, problémái

1.15. Közlekedés

1.15.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok

1.15.2. Közúti közlekedés

1.15.3. Közösségi közlekedés

1.15.3.1. közúti

1.15.3.2. kötöttpályás

1.15.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés

1.15.5. Parkolás

1.16. Közművesítés

1.16.1. Víziközművek

1.16.1.1. vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás)

1.16.1.2. szennyvízelvezetés

1.16.1.3. csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés

1.16.2. Energia

1.16.2.1. energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, távhőellátás és más ellátórendszerek)

1.16.2.2. megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei

1.16.2.3. az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése

1.16.3. Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények)

1.17. Környezetvédelem (és településüzemeltetés)

1.17.1. talaj

1.17.2. felszíni és a felszín alatti vizek

1.17.3. levegőtisztaság és védelme

1.17.4. zaj- és rezgésterhelés

1.17.5. sugárzás védelem

1.17.6. hulladékkezelés

1.17.7. vizuális környezetterhelés

1.17.8. árvízvédelem

1.17.9. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák

1.18. Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők)

1.18.1. építésföldtani korlátok

1.18.1.1. alábányászott területek, barlangok és pincék területei

1.18.1.2. csúszás-, süllyedésveszélyes területek

1.18.1.3. földrengés veszélyeztetett területei

1.18.2. vízrajzi veszélyeztetettség

1.18.2.1. árvízveszélyes területek

1.18.2.2. belvízveszélyes területek

1.18.2.3. mély fekvésű területek

1.18.2.4. árvíz és belvízvédelem

1.18.3. egyéb

1.18.3.1. kedvezőtlen morfológiai adottságok (pl. lejtés, falszakadás)

1.18.3.2. mélységi, magassági korlátozások

1.18.3.3. tevékenységből adódó korlátozások

1.19. Ásványi nyersanyag lelőhely

1.20. Városi klíma

2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ

2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése

A vizsgálatok alapján a tényleges állapotok elemzése, egymásra hatásuk összevetése, folyamataik elemzése

3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ

3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis

A tényleges állapot értékelése, továbbá a szélsőséges, a települési környezettel szemben támasztott általános követelményeknek ellentmondó, problematikus témakörök kiemelése. A település adottságainak, lehetőségeinek és a fejlesztés korlátainak összefoglalása, a település-veszélyeztető hatások alapján készített kockázatértékelés figyelembevételével.

3.1.1. A folyamatok értékelése

3.1.2. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése

3.1.3. A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata

3.2. Problématérkép/értéktérkép

A település problémáinak és értékeinek összefoglalója térképi formában, a területi lehetőségek és korlátok térképi ábrázolása

3.3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek

3.3.1. településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása

3.3.2. szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek)

3.3.3. egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek)

2. melléklet a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez

A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

I. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

1. JÖVŐKÉP

1.1. A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan

1.2. Város esetében a város jövőképe a térségi szerepére vonatkozóan

1.3. A településfejlesztési elvek rögzítése

2. CÉLOK

2.1. A település átfogó fejlesztését szolgáló célok meghatározása

2.2. Részcélok és a beavatkozások területei egységeinek meghatározása

2.2.1. A jövőkép, a településfejlesztési elvek, az átfogó cél és a részcélok kapcsolata

2.2.2. A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre

3. KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ

3.1. A stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatok meghatározása

3.2. A meghatározott területigényes elemek alapján, javaslat a műszaki infrastruktúra fő elemeinek térbeli rendjére és a terület-felhasználásra irányuló településszerkezeti változtatásokra

3.3. Az örökségi értékek és a védettség bemutatása, javaslatok az örökség védelmére és az örökségi érték alapú, fenntartható fejlesztésére

4. HA STRATÉGIA NEM KÉSZÜL, A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS AZOK NYOMON KÖVETÉSE

4.1. A koncepció megvalósítását szolgáló eszköz- és intézményrendszer

4.2. Javaslat a koncepció és a változások nyomon követésére, a felülvizsgálat rendjére

II. AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA TARTAMI KÖVETELMÉNYEI

1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI

1.1. A stratégiai fejlesztési célok meghatározása

1.2. A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása

2. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK

2.1 Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával

2.2. Az egyes akcióterületeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése

2.3. A településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi terve

2.4. Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések és ezek illeszkedése a stratégia céljaihoz

3. ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM (amennyiben a településen található szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett terület)

3.1. A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések (a település egészét érintő és az egyes szegregátumokra vonatkozó fejlesztések, programok meghatározása)

3.2. A fejlesztések szegregációs hatásának kivédésére hozott intézkedések

3.3. A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések

4. A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI

4.1. Külső összefüggések (a stratégia illeszkedése a településrendezési eszközökhöz, az ágazati stratégiákkal, az önkormányzat gazdasági programjával, a települési környezetvédelmi programmal és más környezetvédelmi tervekkel, a területfejlesztési tervdokumentumokkal, védettségekkel való összhang bemutatása)

4.2. Belső összefüggések (a célok logikai összefüggései, a helyzetértékelésben beazonosított problémákra ad-e megoldást, a stratégia megvalósíthatósága, a célok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatása)

5. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI

6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE

6.1 A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek

6.2. Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításának szervezeti kereteinek maghatározása

6.3. Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok

6.4. Monitoring rendszer kialakítása (output és eredményindikátorok meghatározása az egyes akcióterületi beavatkozásokra és az integrált településfejlesztési stratégia intézkedéseire, azok mérési módjának, gyakoriságának rögzítése; a monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása)

3. melléklet a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez

AZ ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

A B C D E
1. Településszerkezeti terv Helyi építési szabályzat
2. szöveges rajzi szöveges rajzi
3. 1. A KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE
(a településrendezési javaslatok és a táji, természeti, környezeti, épített örökségi, közlekedési és közmű elemek, javaslatok egymásra hatásának bemutatása szöveges és rajzi formában)
4. 1.1. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLATOK
(a javasolt településszerkezet és a területfelhasználási rendszer bemutatása, szerkezetalkotó elemek és értékek ismertetése)
5. 1.1.1. Javasolt településszerkezet, területfelhasználási rendszer igen igen nem nem
6. 1.1.1.1. Beépítésre szánt területek igen igen nem nem
(lakóterületek, üdülőterületek, vegyes területek, gazdasági területek, intézményi területek, különleges területek)
7. 1.1.1.2. Beépítésre nem szánt területek igen igen nem nem
(közlekedési területek, zöldterületek, erdőterületek, mezőgazdasági területek, vízgazdálkodási területek, természetközeli területek, különleges területek)
8. 1.1.1.3. Szerkezet meghatározó nyomvonalas és tagoló elemek igen igen nem nem
- szerkezetalkotó és tagoló közlekedési elemek,
- szerkezetet meghatározó, tagoló egyéb nyomvonalas elemek,
- szerkezetalkotó zöldfelületi rendszerek, vízfolyások.
9. 1.1.1.4. Védelmi és korlátozó elemek igen igen nem nem
- védőtávolságok,
- táj és természetvédelmi elemek, területek,
- kulturális örökségvédelmi elemek,
- egyéb védelmi és korlátozó elemek.
10. 1.2. A VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK ÖSSZEFOGLALÓJA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI
11. 1.2.1. A településszerkezeti változások bemutatása igen igen nem nem
(az egyes területfelhasználási, illetve egyéb szerkezeti változások pontokba szedve, lehatárolva az adott változás bemutatása)
- a terület a hatályos településszerkezeti tervben.
- a javasolt módosítás és indoklása.
12. 1.2.2. A településszerkezeti változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása igen igen nem nem
13. 1.2.3. A változások hatályos településfejlesztési koncepcióval való összhangjának bemutatása (a településrendezési javaslatok összhangja a koncepcióban megfogalmazott jövőképpel és célokkal) igen nem nem nem
14. 2. SZAKÁGI JAVASLATOK
15. 2.1. TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK
16. 2.1.1. Tájhasználat, tájszerkezet javaslata igen nem igen nem
17. 2.1.2. Természetvédelmi javaslatok igen igen igen igen
18. 2.1.3. Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok igen igen igen igen
19. 2.1.4. Biológiai aktivitásérték változása igen nem nem nem
20. 2.2. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE
(zöldterületek, intézményi és lakókertek, erdő és mezőgazdasági területek, vonalas zöldfelületi elemek, történeti kert)
21. 2.2.1. Zöldfelületi rendszer elemeinek fejlesztési javaslatai igen igen igen igen
22. 2.2.2. Zöldfelületi ellátottság alakulása igen igen igen igen
23. 2.2.3. Zöldfelületek ökológiai szerepének erősítésére vonatkozó javaslatok igen igen igen igen
24. 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK
(a település közlekedési javaslatainak ismertetése, hálózatok, csomópontok, keresztmetszetek, a magasabb rendű szakági úthálózati elemek integrálása, területbiztosítás)
25. 3.1. Közúti hálózati kapcsolatok igen igen igen igen
26. 3.2. Főbb közlekedési csomópontok igen igen nem nem
27. 3.3. Belső úthálózat
(keresztmetszeti szelvények, közterületi parkolás)
igen igen igen igen
28. 3.4. Közösségi közlekedés
(közúti és kötöttpályás tömegközlekedés)
igen igen nem nem
29. 3.5. Kerékpáros közlekedés igen igen igen igen
30. 3.6. Főbb gyalogos közlekedés igen igen igen igen
31. 3.7. Gépjármű elhelyezés, parkolás nem nem igen igen
32. 4. KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLATOK
(a település közműhálózati javaslatainak ismertetése)
33. 4.1. Viziközművek
(vízellátás, szennyvízelvezetés, csapadékvíz-elvezetés)
igen igen igen igen
34. 4.2. Energiaellátás
(villamos energia, gázenergia, távhő, megújuló erőforrások, egyéb)
igen igen igen igen
35. 4.3. Hírközlés
(távközlés, műsorszórás, adatátvitel)
igen igen igen igen
36. 4.4. Megújuló energiaforrások alkalmazása, környezettudatos energiagazdálkodás, egyedi közműpótlók igen igen igen nem
37. 5. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK igen nem igen nem
(a településrendezési javaslatok környezetvédelmi összefüggéseinek bemutatása, várható környezeti hatások, környezeti feltételek a föld, felszíni és felszín alatti vizek, levegőtisztaság-védelem, zaj- és rezgésterhelés, hulladékkezelés vonatkozásában)
38. 6. HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG BEMUTATÁSA nem nem igen igen
(a településrendezési javaslatok összhangja a hatályos településszerkezeti tervben rögzített elhatározásokkal, területek aktiválása, ütemezése)
39. 7. SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ nem nem igen nem
(a szabályozás céljainak és eszközeinek ismertetése, azok összefüggései, a szabályozás alapelve, a változtatási szándékok javaslata, a szabályozás eszközeinek összefoglalása)
40. 8. BEÉPÍTÉSI TERV nem nem nem igen
(a 7. melléklet szerint)
41. 9. KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS
(környezeti vizsgálati kötelezettség esetén)
külön jogszabály szerint külön jogszabály szerint külön jogszabály szerint külön jogszabály szerint

4. melléklet a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

1. SZERKEZETI TERVLAP

1.1. A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területeket, valamint az azokon belüli területfelhasználási egységek

1.1.1. A már kialakult beépített és nem beépített területek

1.1.2. A változással érintett területek

1.1.3. A különleges intézkedést igénylő területek

1.1.4. Jelentős, szerkezetet meghatározó zöldfelületi elemek

1.1.5. Meglévő és tervezett, szerkezetet meghatározó infrastruktúra elemek

1.1.6. A település központja, illetve központjainak rendszere

1.2. Művi értékvédelemi, örökségvédelmi elemek

1.3. Táji- és természetvédelmi elemek

1.4. A táj, az épített és a természeti környezet, valamint a környezeti elemek védelmével kapcsolatos korlátozások területi lehatárolása (megjelenítve a más jogszabállyal érvényesülő elemeket)

1.5. Védőterületek, védősávok (megjelenítve a más jogszabállyal érvényesülő elemeket)

1.6. A veszélyeztetett, illetve veszélyeztető tényezőjű területek (különös tekintettel a veszélyeztető környezeti és természeti tényezőkre)

1.7. A védelemre vagy korlátozásra javasolt területek, objektumok

1.8. A település veszélyeztető hatások alapján készített kockázatértékelése, katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei

2. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA

2.1. A területfelhasználás

2.2. A tájrendezés és természetvédelem

2.3. A zöldfelületi rendszer

2.4. Az örökségvédelem

2.5. A közlekedés

2.6. A közműellátás

2.7. A környezetvédelem

2.8. A védőterületek és védősávok (meghatározva a más jogszabállyal érvényesülő elemeket is)

2.9. A korlátozások (meghatározva a más jogszabállyal érvényesülő elemeket is)

3. VÁLTOZÁSOK (BEAVATKOZÁSOK ÉS ÜTEMEZÉSEK)

4. A TELEPÜLÉS TERÜLETI MÉRLEGE

5. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA

6. A BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYE

5. melléklet a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

1. RENDELET

1.1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1.1.1. Általános előírások

1.1.2. Közterület alakításra vonatkozó előírások

1.1.3. *  Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások

1.1.4. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

1.1.5. Környezetvédelmi előírások

1.1.6. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások

1.1.7. Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások (tilalmak, telekalakítás, településrendezési kötelezések, közterület-alakítás)

1.1.8. Közművek előírásai

1.1.9. Építés általános szabályai

1.1.10. Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei

1.2. RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

1.2.1. Beépítésre szánt építési övezetek előírásai

1.2.2. Beépítésre nem szánt övezetek előírásai

1.3. EGYES TELEPÜLÉSRÉSZEK KIEGÉSZÍTŐ ELŐÍRÁSAI

2. RENDELET MELLÉKLETEI

2.1. SZABÁLYOZÁSI TERV

2.1.1. Beépítésre szánt építési övezetek

2.1.2. Beépítésre nem szánt övezetek

2.1.3. Kötelező szabályozási elemek

2.1.4. Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek

2.1.4.1. Művi értékvédelemi elemek, örökségvédelmi elemek

2.1.4.2. Táj- és természetvédelmi elemek

2.1.4.3. Védőterületek, védősávok

2.1.4.4. Korlátozások

2.1.5. Javasolt szabályozási elemek

2.1.6. Tájékoztató elemek

2.2. EGYÉB MELLÉKLETEK

2.2.1. Elővásárlási joggal érintett területek

2.2.2. Egyes sajátos jogintézmények (tilalmak, településrendezési kötelezések, telekcsoport újraosztással érintett terület)

2.3. EGYÉB FÜGGELÉKEK

2.3.1. Védelmi-korlátozás jegyzékek

2.2.2. Mintakeresztszelvények

6. melléklet a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK JELMAGYARÁZATA

1. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV - SZERKEZETI TERVLAP

I. TERÜLETFELHASZNÁLÁSI MÓDOK JELÖLÉSE

(Az egyes területfelhasználási módok tovább bonthatók, színárnyalattal - betűjellel - megkülönböztetve)

II. VÉDELEMMEL ÉS KORLÁTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK, EGYÉB ELEMEK JELÖLÉSE

(A szerkezetet meghatározó elemeket jelölni kell.)

2. SZABÁLYOZÁSI TERVLAP

7. melléklet a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez

A TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV ÉS A BEÉPÍTÉSI TERV RÉSZLETES TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

1. A TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV TARTALMA

1.1. Az érintett terület (ingatlan) rövid bemutatása

1.2. A telek és a környezet vizsgálati bemutatása - a döntéshez szükséges mélységben

1.3. Beépítési terv a 2. pont szerint

1.4. A módosítás során elérendő célok összefoglalása, a szabályozás e célból módosítandó elemeinek összefoglalása

1.5. Szabályozási koncepció - javaslat a szabályozás módosítására (szöveges és/vagy rajzos munkarész - nem azonos a tényleges módosítási dokumentációval és nem helyettesíti azt)

1.6. A javasolt beépítés, változás várható infrastrukturális igényei közlekedés, közműfejlesztés, humán infrastruktúra fejlesztése, igénye

1.7. A javasolt beépítés, változás várható környezeti hatásai, rövid összefoglaló (az önkormányzat részletes kidolgozását kérheti)

1.8. Örökségi vagy környezeti érték sérülésének lehetőségei, rövid összefoglaló (az önkormányzat részletes kidolgozását kérheti)

2. A BEÉPÍTÉSI TERV TARTALMA

2.1. ÉPÜLETEKRE VONATKOZÓ JELÖLÉSEK

2.1.1. Meglévő, megmaradó épület (jellemző tetőfelülnézet)

2.1.2. Tervezett épület (jellemző tetőfelülnézet)

2.1.3. Jellemző funkció (felirat vagy színezés)

2.1.4. Jellemző szintszám (felirat vagy színezés)

2.1.5. Meglévő, illetve tervezett mélygarázs [felirat férőhelyszám (G 30) mélygarázs kontúr feltüntetése]

2.2. FELSZÍNI KIALAKÍTÁSRA VONATKOZÓ JELÖLÉSEK

2.2.1. Zöldfelület

2.2.2. Tetőkerti (aláépített) zöldfelület

2.2.3. Meglévő, illetve tervezett fa, fasor

2.2.4. Meglévő, illetve tervezett vízfelület

2.3. KÖZLEKEDÉSI FELÜLETEKRE VONATKOZÓ JELÖLÉSEK

2.3.1. Gyalogos felület

2.3.2. Kerékpárút

2.3.3. Vegyes használatú felület

2.3.4. Gépjármű közlekedésre szolgáló felület (tervezett forgalomtechnika együttes ábrázolásával)

2.3.5. Felszíni parkoló [felirat férőhelyszám (P12) jelöléssel]

2.3.6. Kötöttpályás közlekedés (tervezett vágánytengelyek ábrázolásával)

2.4. EGYÉB JELÖLÉSEK

2.4.1. Tervezési terület határa

2.4.2. Javasolt telekhatár

2.4.3. Védőtávolságok

2.4.4. Szomszédos területek megjelenítése

2.4.5. Utcanév

2.4.6. Helyrajzi szám

2.4.7. Házszám

8. melléklet a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez

A KÖZTERÜLET ALAKÍTÁSI TERV RÉSZLETES TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

1. Helyszínrajzi kialakítás, elrendezés

2. Magassági kialakítás, elrendezés, keresztmetszetek

3. Városképi megjelenés, arculati elemek

4. Kertépítészeti kialakítás (beleértve a növényzet fajtáját, kiültetési módját és helyét, a közlekedési zöldfelületek, zöldsávok kialakítását)

5. Közlekedési és parkoló felületek kialakítása (beleértve a útcsatlakozásokat, közlekedési csomópontokat a forgalomtechnikai javaslat feltüntetésével együtt, a burkolatok, szegélyek, felhajtók és akadálymentesítésre szolgáló lejtők, felfestések jelölését, a gépjármű, a gyalogos, a kerékpáros közlekedés és parkolás felületeit, burkolati terveit, a burkolatfajtákat és anyagokat, a burkolatmintázatok módját, a behajtók, személybejárók helyét és kialakításuk módját, felületeit, a mozgó és fix terelőket, pollereket, oszlopokat, továbbá a kerékpár-tárolás eszközeit, valamint a közösségi közlekedés megállóinak kialakítását)

6. Köztárgyak elhelyezése (beleértve az utcabútorzatot, az ivó- és a szökőkutakat)

7. Berendezések elhelyezése (beleértve a reklámhordozókat)

8. Közműhálózat és műtárgyai kialakítása (beleértve a közművek műtárgyait, tűzcsapokat, egyéb berendezéseket)

9. Közvilágítás és díszvilágítás kialakítása

10. Pavilonok, pavilonjellegű építmények, fülke elhelyezése

11. Vendéglátó teraszok kialakítása

12. Műtárgynak nem minősülő egyéb építmények elhelyezése, kialakítása

13. Ütemezett megvalósítás esetén a megvalósítás ütemeinek lehatárolása

9. melléklet a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez * 

A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA, A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK EGYEZTETÉSI ELJÁRÁSÁBAN RÉSZTVEVŐ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK, VALAMINT A TELEPÜLÉSI ARCULATI KÉZIKÖNYV ÉS A TELEPÜLÉSKÉPI RENDELET ELKÉSZÍTÉSÉHEZ ADATSZOLGÁLTATÓ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK

A B C D
1. Koncepció, stratégia, településrendezési eszközök kézikönyv, településképi rendelet
2. EGYEZTETÉSI ELJÁRÁSBAN RÉSZTVEVŐ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERV EGYEZTETÉSI SZAKTERÜLET ADATSZOLGÁLTATÁS TÉMAKÖRE TELEPÜLÉSKÉPI ADATSZOLGÁLTATÁS
3. állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal településfejlesztés, területrendezés, településrendezés, településkép védelem
4. környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörben megyei kormányhivatal környezetvédelem, természet- és tájvédelem felszíni vízminőség-védelmi terület és felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület
5. nemzeti park igazgatóság természet- és tájvédelem hazai vagy nemzetközi jogszabály alapján természetvédelmi oltalom alatt álló terület, érték, országos ökológiai hálózat (magterület, ökológiai folyosó és puffer terület) övezete, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete természet- és tájvédelem
6. területi vízvédelmi hatóság vízvédelem felszíni és felszín alatti vízminőség-védelmi terület, és felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület, vízvédelmi terület
7. területi vízügyi hatóság vízgazdálkodás vízbázisvédelmi terület
8. Országos Vízügyi Főigazgatóság a vizek védelmével, illetve kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető szempontok teljesülése, a környezet- és természetvédelmi követelményekre figyelemmel országos vízminőség-védelmi terület, tómeder a Balaton kiemelt üdülőkörzet területén
9. területi vízügyi igazgatási szerv a vizek védelmével, illetve kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető szempontok teljesülése, a környezet- és természetvédelmi követelményekre figyelemmel nagyvízi meder, rendszeresen belvízjárta terület, közcélú vízilétesítmény, mértékadó árvízszint, vízgyűjtő-
gazdálkodási terület
10. fővárosi és megyei katasztrófavédelmi igazgatóság polgári védelem, iparbiztonság polgári védelemi terület, veszélyességi övezet
11. népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal közegészségügy
12. Budapest Főváros Kormányhivatala közlekedés: gyorsforgalmi utat, közúti határátkelőhelyet, szintbeli közúti-vasúti átjárót érintő településrendezési eszköz esetében
13. közlekedésért felelős miniszter közlekedés: vasúti pályahálózatot, víziutat érintő település esetében
14. a)légiközlekedési hatóság, b) katonai légügyi hatóság közlekedés: légi közlekedéssel érintett település esetében:
a) polgári célú légiközlekedés tekintetében
b) állami célú légiközlekedés tekintetében
15. közlekedési hatósági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedés: a 12. pont kivételével minden közúti közlekedési ügyben
16. * 
17. *  örökségvédelmi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal régészeti örökség és műemléki érték, világörökségi és világörökségi várományos terület védelme műemlék, műemléki terület, nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhely és régészeti védőövezet, világörökségi terület és világörökségi várományos terület műemlék, műemléki terület, nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhely és régészeti védőövezet, világörökségi terület és világörökségi várományos terület
18. ingatlanügyi, földügyi igazgatási hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal földvédelem termőföld mennyiségi védelme
19. erdészeti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal, Nemzeti Földügyi Központ erdőrendezés, erdővédelem erdőterület rendeltetése és az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek
20. honvédelmért felelős miniszter honvédelem kiemelt fontosságú honvédelmi terület, honvédelmi terület
21. fővárosi és megyei rendőr-főkapitányság határrendészet
22. *  Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága bányászat, geológia, morfológia, ásványi nyersanyagvagyon terület, földtani veszélyforrás
csúszásveszély területe
23. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala hírközlés hírközlés
24. Országos Atomenergia Hivatal nukleáris biztonság és balesetelhárítás az Országos Atomenergia Hivatal hivatalos honlapján közzétett települések elhelyezkedése szerinti területek esetében
25. Budapest Főváros Kormányhivatala természetes gyógytényezők, gyógyhelyek természeti adottságainak védelme gyógyhely

10. melléklet a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez * 

A település szegregált és szegregációval veszélyeztetett területeinek lehatárolásához és térképi ábrázolásához szükséges adatok

1. Lehatárolás: a szegregációs mutató alapján.

A mutató: legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 év) belül.

A mutató számítása: a település területén belül olyan területileg egybefüggő tömbök kiválasztása, amelyekre együttesen jellemző, hogy a szegregációs mutató határértékének megfelelnek. A tömb népszámlálási célra létrehozott, általában közterületek és/vagy természetes és mesterséges tereptárgyak (pl. vasútvonal, autópálya nyomvonala, vízfolyás partja), valamint rácshálós térinformatikai megoldás eredményeképpen kialakított, településen belüli kisterületi egység.

A szegregációs mutató határértékei településtípusonként, 2011

Településtípus Szegregált terület, amelynél a szegregációs mutató értéke Szegregációval veszélyeztetett terület, amelynél a szegregációs mutató értéke
Fővárosi kerület I. csoport (I., II., III., V., VI., VII., VIII., IX., X., XI., XII., XIII. kerület) nagyobb egyenlő, mint 20% nagyobb egyenlő, mint 15%, de kisebb mint 20%
Fővárosi kerület II. csoport (IV., XIV., XV., XVI., XVII., XVIII., XIX., XX., XXI., XXII., XXIII. kerület) nagyobb egyenlő, mint 25% nagyobb egyenlő, mint 20%, de kisebb mint 25%
Megyei jogú város nagyobb egyenlő, mint 35% nagyobb egyenlő mint 30%, de kisebb mint 35%
Járásszékhely város nagyobb egyenlő, mint 35% nagyobb egyenlő mint 30%, de kisebb mint 35%
2000 főnél népesebb város és község nagyobb egyenlő, mint 35% nagyobb egyenlő mint 30%, de kisebb mint 35%
2000 főnél kisebb város és község nagyobb egyenlő, mint 50% nagyobb egyenlő mint 40%, de kisebb mint 50%

200 főnél népesebb települések esetében szegregátumnak, illetve szegregációval veszélyeztetett területnek azok az egybefüggő területek tekintendők, melyek megfelelnek a fenti mutatók egyikének, és a terület lakónépességének száma eléri az 50 főt. 200 főnél kisebb települések esetében a település egészére kell meghatározni a szegregációs mutató értékét.

2. Térképi ábrázolás

Kartogram: a szegregált és a szegregációval veszélyeztetett területek kritériumainak megfelelő területeket ábrázolja. A kartogram olyan területeket is megjelöl, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk (kevesebb mint 50 főnél), vagy intézeti háztartásban élők (pl. kollégium, idősek otthona, hajléktalan szálló) miatt mégsem tekinthetők szegregált és a szegregációval veszélyeztetett területeknek.

11. melléklet a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez * 

A településrészek, valamint a szegregált és szegregációval veszélyeztetett területek helyzetelemzéséhez szükséges mutatók

A B C D E F
1 Mutató megnevezése Település összesen Településrész_1 (határoló területek) Településrész_n
(határoló területek)
szegr_1 (határoló területek) szegr_n (határoló területek)
2 Lakónépesség száma
3 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya
4 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya
5 Lakónépességen belül 60-x évesek aránya
6 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
7 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában
8 Lakásállomány (db)
9 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
10 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
11 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül
12 Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül
13 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
14 Állandó népesség száma
15 Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya
16 A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül
17 Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta)
18 Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya
19 A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül
20 Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

12. melléklet a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez * 

A TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

1. Bevezetés, köszöntő

2. A település bemutatása, általános településkép, településkarakter

3. Örökségünk, a településképi szempontból meghatározó építészeti, műemléki, táji és természeti értékek, településképi jellemzők

4. Településképi szempontból meghatározó, eltérő karakterű területek lehatárolása, a településkép, arculati jellemzők és településkarakter bemutatásával

5. A településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások: építészeti útmutató, közterületek településképi útmutatója - utcák, terek, közparkok, közkertek

6. Jó példák bemutatása: épületek, építészeti részletek (ajtók, ablakok, tornácok, anyaghasználat, színek, homlokzatképzés), kerítések, kertek, zöldfelületek kialakítása,

7. Jó példák bemutatása: sajátos építményfajták, reklámhordozók, egyéb műszaki berendezések

8. Beépítési vázlatok (nem kötelező tartalom)

13. melléklet a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez * 

A településrendezési eszköz készítéséhez szükséges, és koncepciót, a stratégia, a kézikönyv és a településképi rendelet készítéséhez felhasználható adatbázisok és adatok

A B C D
1. Adatbázis Réteg Attribútum Formátum
2. Állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis Földrészlet településazonosító, fekvés, helyrajzi szám (hrsz.),
közterület/nem közterület,
szektoradat,
tulajdonos típusa (állami/önkormányzati/magán),
művelés alól kivett terület esetén megnevezés, utcanév
DAT vagy SHP shape, poligon
3. Állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis Művelési ág településazonosító, helyrajzi szám (hrsz.), művelési ág, minőségi osztály, AK érték DAT vagy SHP shape, poligon
4. Állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis Épület településazonosító, helyrajzi szám (hrsz.), rendeltetés, tulajdonos típusa (állami/önkormányzati/magán), házszám DAT vagy SHP shape, poligon
5. Az ország 1:10 000 méretarányú digitális szintvonalrajza Szintvonalak tengerszint feletti magasság SHP shape, vonal
6. Digitális domborzatmodell Digitális domborzatmodell tengerszint feletti magasság geotiff
7. Ortofotó RGB sávkiosztású geotiff
8. Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) Felszínborítás összevont MePAR kategóriák:
a) szántó,
b) gyep,
c) állandó kultúra (ültetvények),
d) természetes növényzettel borított terület, természetes, illetve természetközeli élőhelyek,
e) infrastruktúra, épített környezet, mesterséges felszín,
f) nyílt vízfelület,
g) energiaültetvény,
h) elsősorban nem mezőgazdasági hasznosítású, kistáblás területek, amelyen belül jellemzően nincs 2500 m2-t elérő nagyságú mezőgazdasági parcella
SHP shape, poligon
9. MePAR HMKÁ védett tájelemek a) kiterjedéssel rendelkező HMKÁ védett tájelemek,
b) pontszerű HMKÁ védett tájelemek
SHP shape

  Vissza az oldal tetejére