A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 238. § (2) bekezdés 26. pontjában, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (2) bekezdés f) pontjában és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (5) bekezdés q) pontjában és (7) bekezdés a) pont ab) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § (1) E rendelet alkalmazásában:
a) * honvédelmi szervezet: a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 3. § 14. pontja szerinti szervezet, valamint a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) fenntartói irányítása alá tartozó, a Hvt. 3. § 14. pontja szerinti honvédelmi szervezetnek nem minősülő szakképző intézmény,
b) Hősök Parcellája: a Budapest, Fiumei úti temető 52-es parcellája,
c) intézkedésre jogosult közeli hozzátartozó: a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 20. §-a szerinti személy,
d) kegyeleti minősítés: az elhunyt honvéd vagy nyugállományú katona életútja, érdemei, a szolgálatteljesítésének jellege és halálának körülményei figyelembevételével a minősítésre jogosult parancsnok által „Hősi halottá”, „Magyar Honvédség halottjává” vagy „Katonai szolgálat halottjává” nyilvánítása,
e) * minősítésre jogosult parancsnok: a honvédek jogállásáról szóló 137/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hjkr.) 25. § (1) és (2) bekezdése szerinti elöljáró, továbbá a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló HM rendelet szerint minősítésre jogosult személy,
f) * honvédségi nyugdíjas: a honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény 1. § (1) bekezdés d) pontja szerinti személy, a nyugdíjas kormánytisztviselő kivételével,
g) * nyugdíjas kormánytisztviselő: az a korábban kormánytisztviselőként – ideértve a politikai szolgálati jogviszonyban és a biztosi jogviszonyban állót is –,, kormányzati ügykezelőként, köztisztviselőként, közszolgálati ügykezelőkként, polgári alkalmazottként vagy kinevezett polgári alkalmazottként foglalkoztatott személy,
ga) akinek nyugdíjazását közvetlenül megelőző utolsó foglalkoztatási jogviszonya honvédelmi szervezettel állt fenn, vagy
gb) aki a honvédelmi szervezettel fennálló jogviszonyának megszűnése és nyugdíjba vonulása között új jogviszonyt nem létesített, feltéve, hogy a két időpont között eltelt idő az 1 évet nem haladja meg.
(2) Ahol e rendelet külön nem nevesíti, hogy a kegyeleti gondoskodás és eljárás szabályai mely minősített elhunytakra alkalmazhatók, azon szabályokat a „Katonai szolgálat halottjává” nyilvánított elhunyt esetében is alkalmazni kell.
(3) * Az egyenesági rokonra vonatkozó, e rendelet szerinti szabályokat alkalmazni kell a mostoha-, örökbefogadó- és nevelőszülőre, valamint a mostoha-, örökbefogadott- és nevelt gyermekre is.
(4) * A kormánytisztviselőre vonatkozó, e rendelet szerinti szabályokat alkalmazni kell a politikai szolgálati jogviszonyban és a biztosi jogviszonyban álló személyekre is.
(5) * E rendelet alkalmazásában a felszámítási alap 38 650 forint.
1/A. § * (1) A kegyelet hivatalos kifejezéseként az elhunytat a minősítéstől függően a végtisztesség megadásaként katonai tiszteletadással és – az intézkedésre jogosult közeli hozzátartozó vagy élettárs kérésének megfelelően – vallási közösség által végzett szertartással vagy polgári szertartással kell eltemetni.
(2) A Hjkr. 25. §-át megfelelően alkalmazni kell a nyugállományú katonákra is.
2. § (1) A szolgálati út betartásával kegyeleti minősítésre
a) az elhunyt honvéd „Hősi halottá” vagy a „Magyar Honvédség halottjává” nyilvánítása érdekében az állományilletékes parancsnok,
b) az elhunyt nyugállományú katona „Magyar Honvédség halottjává” nyilvánítása érdekében
ba) az utolsó szolgálati helye szerinti honvédelmi szervezet, vagy jogutódjának vezetője,
bb) a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervezetének vezetője, vagy
bc) a nyugállományú katonák érdekében tevékenykedő civil szervezet vezetője a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervezetének útján
tehet javaslatot.
(2) A minősítésre vonatkozó javaslat tartalmazza:
a) az elhunyt születési helyét, idejét és anyja nevét,
b) a halál időpontját és körülményeit,
c) az elhunyt katonai pályafutásának leírását és rövid értékelését,
d) a minősítési javaslat indokolását,
e) az intézkedésre jogosult közeli hozzátartozó nevét, elérhetőségét és
f) ha ismert, a temetés tervezett helyét és idejét.
(3) * A „Katonai szolgálat halottjává” nyilvánítás a Hjkr. 25. § (3) bekezdése alapján az elhunyt életútja, érdemei, a szolgálatteljesítésének jellege és halálának körülményei figyelembe vételével történik.
(4) * Azt az elhunytat, aki politikai vagy szakmai felsővezetőként – korábban állami vezetőként – honvédelmi területen vagy a honvédelem érdekében tevékenykedett, a miniszter egyedi döntése alapján a „Honvédelmi Minisztérium saját halottjává” nyilváníthatja.
(5) * Nem minősíthető az a nyugállományú katona, akinek szolgálati viszonya lefokozás vagy szolgálati viszony megszüntetése fenyítés kiszabásával, büntetőeljárás keretében szolgálati viszony megszüntetése, lefokozás, szolgálati viszony keretében betöltött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával, vagy méltatlanná válás, nemzetbiztonsági szempontból katonai szolgálatra alkalmatlanság miatt szűnt meg, továbbá akinek a fegyelmi vagy becsületbírósági eljárás alapján – a lefokozás mellőzésével – a hivatásos szolgálatból nyugállományba helyezését rendelték el.
3. § (1) A „Magyar Honvédség halottjává” az elhunyt honvéd vagy nyugállományú katona akkor nyilvánítható, ha
a) állományilletékes parancsnok volt,
b) tiszt esetén legalább ezredes, altiszt esetén főtörzszászlós rendfokozattal rendszeresített beosztásban teljesített szolgálatot,
c) 1990. után állami kitüntetésben részesült,
d) a honvédelem érdekében végzett tudományos munkában kiemelkedő teljesítményt nyújtott,
e) szolgálati feladat teljesítése közben, vagy szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset vagy betegség következtében veszítette életét vagy
f) * a nyugállományú katonák, honvédségi nyugdíjasok és nyugdíjas kormánytisztviselők honvédelem érdekében tevékenykedő civil szervezetének munkájában legalább 10 éven keresztül aktív vezetői tevékenységet végzett.
(1a) * A „Magyar Honvédség halottjává” nyilvánítható továbbá az az állomány volt tagja, akinek szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete vagy megbetegedése a szolgálat vagy a honvédelem ügye érdekében kifejtett kiemelkedő, különleges tevékenység, bátor helytállás, hősies magatartás tanúsítása során vagy azzal összefüggésben következett be, és ennek elismerésére a „Hazáért Érdemjelet” adományozták részére.
(2) Az a honvéd vagy nyugállományú katona, aki a halálát szándékosan maga okozta, vagy a halála önhibájából eredő ittas vagy bódult állapota következménye, csak különös méltánylást érdemlő körülmények esetén nyilvánítható a „Katonai szolgálat halottjává”.
(3) * Nem minősíthető az a nyugállományú katona, aki a Hjkr. 26. § (7) bekezdése alapján egyenruha viselésére és a rendfokozat használatára méltatlanná válik.
4. § (1) A Honvédség a kegyeleti gondoskodás keretén belül
a) megszervezi és lebonyolítja a katonai temetést, vagy – ha az intézkedésre jogosult közeli hozzátartozó a katonai tiszteletadással történő temetésről lemond – segítséget nyújthat a temetés előkészítésében, megszervezésében,
b) viseli a 8. § (2) bekezdés szerinti kegyeleti költségeket,
c) a minősítésre jogosult parancsnok engedélyével lehetővé teszi szolgálati gépjármű igénybevételét a gyászszertartásra történő szállításhoz az elhunyttal közös háztartásban élő, ennek hiányában az intézkedésre jogosult közeli hozzátartozó és a munkatársak részére,
d) a „Hősi halottá” nyilvánított elhunytak esetén emlékük megőrzésére sírjelet, síremléket állít, gondoskodik annak állagmegóvásáról, a temetési hely feletti rendelkezési jog meghosszabbításáról, és szükség esetén a maradványok másik temetési helyre történő áthelyezéséről,
e) * a „Honvédelmi Minisztérium saját halottjává” vagy a „Magyar Honvédség halottjává” nyilvánított elhunyt esetén emlékük megőrzésére sírjelet, síremléket állít, és a síremlékállításig, de legfeljebb a temetést követő 1 évig hozzájárul a temetési hely gondozásának költségeihez,
f) * a „Hősi halottá”, a „Honvédelmi Minisztérium saját halottjává” és a „Magyar Honvédség halottjává” nyilvánított elhunyt esetén sírjel-, síremlékavatást és koszorúzást rendez, illetve az elhunyt érdemei alapján emléktáblát, emlékhelyet létesíthet,
g) * külföldi szolgálatteljesítés közben történő elhalálozás esetén megszervezi az elhunyt Magyarországra történő szállítását, fogadását és
h) * végrehajtja a nemzeti és állami ünnepek, katonatörténeti eseményekhez kapcsolódó ünnepi megemlékezést szolgáló kegyeleti koszorúzásokat.
(2) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti határidő leteltét követően
a) a temetési hely feletti rendelkezési jog átszáll az intézkedésre jogosult közeli hozzátartozóra, és
b) a Honvédséget a sírhely karbantartásával, gondozásával kapcsolatos kötelezettségek nem terhelik.
(3) Kegyeleti minősítés esetén a honvéd temetésén az állományilletékes parancsnok, nyugállományú katona temetésén pedig a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervezetének vezetője a Honvédség képviseletében a sírnál koszorút vagy sírcsokrot (a továbbiakban együtt: koszorú) helyez el.
(4) * A „Hősi halottá”, a „Honvédelmi Minisztérium saját halottjává” vagy a „Magyar Honvédség halottjává” nyilvánított elhunytról való megemlékezésként sírjel-, síremlékavatáskor, Halottak Napján, a Magyar Hősök Emlékünnepén vagy születésének kerek – azaz minden 10. – évfordulója alkalmából az állományilletékes parancsnok, illetve a Honvédség központi katonai igazgatási és adatfeldolgozó szerve a sírjelnél, síremléknél koszorút helyezhet el.
(5) A „Hősi halottá” és a „Magyar Honvédség halottjává” nyilvánított elhunytak emlékének megőrzésére a laktanyában, vagy az elhalálozás helyén emléktábla, kopjafa állítható.
(6) A honvédelmi szervezet költségére váltott temetési helyen az elhunyt házastársának vagy élettársának és más közeli hozzátartozójának koporsója vagy urnája a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervezete vezetőjének hozzájárulásával helyezhető el. Az ebből származó többletköltség a közeli hozzátartozókat terheli.
(7) * A Hjkr. 25. §-a alapján nem minősített elhunyt temetési helyének gondozási költségeihez történő hozzájárulásról, vagy a költségek teljes átvállalásáról a miniszter egyedileg dönt.
(8) A „Katonai szolgálat halottjává” nyilvánított elhunyt esetén a temetési hely feletti rendelkezési jog a temetést követően átszáll az intézkedésre jogosult közeli hozzátartozóra.
(9) * A minősítésre jogosult parancsnok és a honvédelmi szervezet vezetője a honvéd, honvédelmi alkalmazott és kormánytisztviselő, honvédelmi területen vagy a honvédelem érdekében politikai vagy szakmai felsővezetőként – korábban állami vezetőként – tevékenykedő személy, valamint nyugállományú katona, nyugdíjas kormánytisztviselő és honvédségi nyugdíjas elhalálozása esetén temetéskor és évfordulós koszorúzások alkalmával koszorút és sírcsokrot vásárolhat.
5. § (1) A kegyelet hivatalos kifejezéseként a végtisztesség megadása katonai temetéssel történik. A katonai külsőségekkel való temetési szertartást elhunyt honvédnek vagy nyugállományú katonának lehet biztosítani. Formája lehet hamvasztás vagy elhamvasztás nélküli, egyházi, illetve világi szertartás, az elhunyt életében tett erre vonatkozó rendelkezése vagy az intézkedésre jogosult közeli hozzátartozó döntése alapján.
(2) A katonai temetésen az elhunyt iránti tiszteletet és megbecsülést, továbbá a testülethez való tartozás és a bajtársiasság érzése kifejezésére katonai díszkíséretet, díszőrséget, rendjel és érdemjel vivőket, kürtöst és csapatzászlót, valamint gyászzenét kell biztosítani.
(3) Ha a nyugállományú katona önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesített, halála esetén az elért rendfokozata közül a magasabb rendfokozat szerinti katonai temetést kell számára biztosítani.
(4) * A 3. § (2) bekezdése szerint minősített személy esetében a katonai tiszteletadással történő temetési szertartás nem alkalmazható. Az ettől való eltérést különös méltánylást érdemlő esetben, figyelemmel az elhunyt pályafutása során kifejtett érdemeire, valamint a haláleset körülményeire, a Honvéd Vezérkar Főnöke (a továbbiakban: HVKF) engedélyezheti.
6. § (1) A díszkíséret és a gyászzene az elhunyt minősítése, állománycsoportja és rendfokozata függvényében kerül biztosításra.
(2) A „Hősi halottá” nyilvánított elhunyt esetén a díszkíséretet századszintű alegység, a gyászzenét katonazenekar, a „Magyar Honvédség halottjává” nyilvánított elhunyt esetén a díszkíséretet szakasz, vagy a Központi Kegyeleti Munkacsoport (a továbbiakban: KKM) elnökének engedélye alapján századszintű alegység, a gyászzenét katonazenekar biztosítja.
(3) A „Katonai szolgálat halottjává” nyilvánított
a) tábornok elhunyt esetén, beleértve a nyugállományú tábornokot is, a díszkíséretet szakasz szintű alegység, a gyászzenét katonazenekar biztosítja,
b) hivatásos, szerződéses állományú vagy tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos főtiszt, tiszt, zászlós, altiszt elhunyt esetén a díszkíséretet szakasz szintű alegység, a gyászzenét katonazenekar biztosítja,
c) nyugállományú főtiszt elhunyt esetén a díszkíséretet raj szintű alegység, a gyászzenét katonazenekar biztosítja,
d) nyugállományú tiszt, zászlós, altiszt elhunyt esetén a díszkíséret raj szintű alegység, a gyászzene audiótechnikai eszköz és kürtös alkalmazásával kerül biztosításra, vagy
e) * legénységi állománycsoportba tartozó honvéd elhunyt esetén a díszkíséret raj szintű alegység, a gyászzene audiótechnikai eszköz és kürtös alkalmazásával kerül biztosításra.
(4) A KKM elnöke engedélyezheti a „Hősi halottá”, illetve a „Magyar Honvédség halottjává” nyilvánított hivatásos állományú tábornok elhunyt végső nyughelyére ágyútalpon való kísérését.
(5) * A HVKF engedélyével annak az 5. § (1) bekezdése hatálya alá nem tartozó elhunytnak, aki tevékenységével kiemelkedően szolgálta a honvédelem ügyét, a (3) bekezdés e) pontja szerinti díszkíséret és gyászzene biztosítható.
(6) * A „Honvédelmi Minisztérium saját halottjává” nyilvánított elhunyt esetén a díszkíséretet szakasz, vagy a miniszter egyedi döntése alapján századszintű alegység, a gyászzenét katonazenekar biztosíthatja.
7. § (1) A Hősök Parcellájába „Hősi halottá” és a „Magyar Honvédség halottjává” nyilvánított elhunytak temethetők.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérést kiemelkedő katonai, vagy történelmi személyiségek továbbá az első, valamint a második világháború során, vagy azokkal összefüggésben hősi halált halt magyar katonák esetén a miniszter egyedileg engedélyezhet.
(3) A Honvédség hadisírgondozásért felelős központi szerve a Hősök Parcellájában a „Hősi halottá” nyilvánítottak emlékének méltó megőrzése érdekében központi emlékművet állít.
(4) A nem a Hősök Parcellájába eltemetett „Hősi Halottá” nyilvánított elhunytak, és a szórásos temetési formában búcsúztatott „Hősi Halottá” nyilvánított elhunytak neve, rendfokozata, az elhalálozásuk időpontja és kegyeleti minősítésük – az intézkedésre jogosult közeli hozzátartozó egyetértése esetén – az erre a célra létrehozott központi emlékművön kerül feltüntetésre.
8. § (1) A kegyeleti gondoskodás keretében lebonyolított szertartások, rendezvények, és egyéb feladatok meghatározása során figyelemmel kell lenni annak tényleges és várható költségeire, a társadalmi elvárásokra, az intézkedésre jogosult közeli hozzátartozó kívánságaira, a katonai hagyományokra és a temetkezési szokások helyben kialakult rendjére.
(2) Kegyeleti költségnek minősül
a) a temetési hely feletti rendelkezési jog megváltásának, illetve meghosszabbításának költségei,
b) * a temetőn belüli szolgáltatások, így különösen az elhunyt hűtésének, ravatalozásának, a temetőben erre a célra rendszeresített szállító járművön történő szállításának, továbbá a hamvaknak az erre szolgáló berendezéssel történő szórásának, az urnaelhelyezésnek, a sírásásnak, a sírhelynyitásnak, a sírba helyezésnek, a visszahantolásnak és – a „Hősi halottá” nyilvánított elhunytak esetén – a temető felszámolása vagy a környezet a minősített elhunythoz méltatlanná válása miatti exhumálásnak és újratemetésnek költsége,
c) * a temetési kellékek, így különösen a koporsó, a szemfedél, a fejfa, valamint az elhunyt temetésre történő előkészítésének, búcsúztatásnak költsége,
d) a helyi és a helyközi halott-szállítás költségei,
e) a gyászértesítés, a köszönetnyilvánítás országos vagy helyi médiában történő megjelentetése,
f) a holttest vagy a hamvak külföldről történő hazaszállításával kapcsolatos költségek,
g) a hősi temető, a hősi temetési hely, a kegyeleti emlékhely, az emlékmű létesítése, a sírjel, a síremlék, az emléktábla állítása, továbbá karbantartásuk költségei,
h) a temetési hely gondozásának költségei,
i) az exhumálás költségei, továbbá a hamvak, a sírjel, síremlék esetleges áthelyezésének költségei és
j) * a temetéskor, a síremlék avatásakor és a koszorúzáskor elhelyezett koszorúk költsége és
k) * a részvétnyilvánítás alkalmával küldött gyásztávirat költsége.
(3) * A kegyeleti költségek az elhunyt minősítéséről szóló döntés, a halotti anyakönyvi kivonat másolata és a költségekről szóló, a honvédelmi szervezet nevére kiállított számlák alapján, a 9. §-ban foglaltak szerint számolhatóak el.
9. § * (1) A Honvédség viseli
a) * a „Hősi halottá” nyilvánított elhunytak esetén a 8. § (2) bekezdés c) és e) pontja szerinti költségeket legfeljebb a felszámítási alap huszonháromszorosáig, valamint a 8. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti költségnek a ténylegesen felmerült és a honvédelmi szervezet részére kiállított, számlával igazolt összegét,
b) * a „Honvédelmi Minisztérium saját halottjává”, valamint a „Magyar Honvédség halottjává” nyilvánított elhunyt esetén a 8. § (2) bekezdés a)–c) és e) pontja szerinti költségeket legfeljebb a felszámítási alap harmincszorosáig,
c) * a „Katonai szolgálat halottjává” nyilvánított elhunytak esetén a 8. § (2) bekezdés a)–c) és e) pontja szerinti költségeket legfeljebb a felszámítási alap tizenegyszereséig, azzal, hogy a budapesti temetőkben történő temetésnél ezt az összeget 25%-kal növelni kell,
d) a „Hősi halottá”, a „Honvédelmi Minisztérium saját halottjává” és a „Magyar Honvédség halottjává” nyilvánított elhunyt emlékművének, emléktáblájának és sírjelének vagy síremlékének költségeit,
da) * a „Hősi halottá” nyilvánított elhunytak esetén legfeljebb a felszámítási alap huszonhétszereséig, valamint ha a 4. § (5) bekezdése szerint emléktábla, kopjafa állítására kerül sor, annak további költségeit legfeljebb a felszámítási alap ötszöröséig,
db) * a „Honvédelmi Minisztérium saját halottjává”, valamint a „Magyar Honvédség halottjává” nyilvánított elhunyt esetén legfeljebb a felszámítási alap tizenötszöröséig, valamint ha a 4. § (5) bekezdése szerint emléktábla, kopjafa állítására kerül sor, annak további költségeit legfeljebb a felszámítási alap ötszöröséig,
e) az elhunyt holttestének vagy hamvainak belföldön, a temetőn kívüli helyi és helyközi szállítása miatt indokoltan felmerülő, a honvédelmi szervezet nevére kiállított – szállítási viszonylatot tartalmazó – számlával igazolt költségeit,
f) a külföldön szolgálatot teljesítő honvéd külföldön történő elhalálozása esetén a hazaszállítás honvédelmi szervezet nevére kiállított számlával igazolt költségeit és
g) az elhunytak temetési helyének gondozása, sírjele, síremléke karbantartásának éves költségeként
ga) * a „Hősi halottá” nyilvánított elhunytak esetében a felszámítási alap 38%-át,
gb) * a „Honvédelmi Minisztérium saját halottjává”, valamint a „Magyar Honvédség halottjává” nyilvánított elhunyt esetében a felszámítási alap 23%-át.
(2) A 4. § (3) és (4) bekezdése szerinti esetekben, illetve a 4. § (1) bekezdés h) pontja szerinti egyéb megemlékezéskor a koszorú költsége a honvédelmi szervezet költségvetése terhére a honvédelmi szervezet nevére kiállított számla alapján számolható el.
(3) * Az állományilletékes parancsnok a hivatásos és szerződéses katona, a kormánytisztviselő, illetve a honvédelmi alkalmazott házastársa, élettársa, – a nagyszülő és dédszülő kivételével – egyenesági rokona halála esetén egy koszorú költségének elszámolását engedélyezheti.
(4) * A (2) és (3) bekezdés szerinti koszorú költségeként a felszámítási alap 40%-a, sírcsokorra a felszámítási alap 20%-a számolható el. A koszorú és sírcsokor költségeként elszámolható összeget október 15. és március 15. között 25%-kal kell növelni. A miniszter, a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: HM) parlamenti államtitkára, a HM közigazgatási államtitkára, a HM helyettes államtitkára, valamint a HVKF nevében elhelyezett koszorú költségeként a felszámítási alap 100%-a számolható el.
(5) A „Hősi halottá” nyilvánított elhunytak sírhelyét, urnafülkéjét és a temetési helye feletti rendelkezési jogot határozatlan időre kell megváltani vagy meghosszabbítani. A „Honvédelmi Minisztérium saját halottjává”, a „Magyar Honvédség halottjává” vagy a „Katonai szolgálat halottjává” nyilvánított elhunyt temetési helye feletti rendelkezési jog egy alkalommal, legfeljebb 25 évre váltható meg, amelytől eltérni csak akkor lehet, ha a temető fenntartásáért felelős helyi önkormányzat rendeletében a 25 éves időtartamnál hosszabb egyszeri megváltási időt határoz meg. Ettől eltérően az elhunyt pályafutására, halálának körülményeire való tekintettel a miniszter kérelemre egyedileg dönt a temetési hely feletti rendelkezési jog egy alkalommal történő újraváltásáról. A Honvédség a temetési hely feletti rendelkezési jog egy alkalommal történő újraváltásával összefüggő költségek megtérítését legfeljebb a felszámítási alap tízszereséig viseli.
(6) A 3. § (2) bekezdése szerint minősítettek eltemetésével összefüggő költségekhez való hozzájárulást a minősítésre jogosult parancsnok munkáltatói döntésben engedélyezi. A költségek megtérítésére és elszámolására a „Katonai szolgálat halottjára” vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
9/A. § * (1) * A 8. § (3) bekezdésétől eltérően az intézkedésre jogosult közeli hozzátartozó részére a számla ellenében elszámolható adómentes kegyeleti költségek helyett adóköteles kegyeleti támogatást (a továbbiakban: kegyeleti támogatás) kell folyósítani, ha a nyugállományú katona Hjkr. 25. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti kegyeleti minősítése későbbi időpontban történik, mint az intézkedésre jogosult közeli hozzátartozó nevére szóló kegyeleti költségeket tartalmazó számla kiállítása.
(2) A kegyeleti támogatás összegét úgy kell megállapítani, hogy a számlán szereplő intézkedésre jogosult közeli hozzátartozó által fizetendő személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék levonása után számított összeg megegyezzen az intézkedésre jogosult közeli hozzátartozó nevére szóló számlán szereplő – de legfeljebb a 9. §-ban foglalt, a minősítés szintjétől függően téríthető – kegyeleti költségek összegével.
10. § * (1) A honvéd állományilletékes parancsnokának engedélye alapján temetési segély adható kérelemre
a) a honvéd részére, ha a vele közös háztartásban élő házastársa, élettársa vagy – nagyszülő és dédszülő kivételével – egyenesági rokona elhalálozott,
b) honvéd elhalálozása esetén az elhalálozás időpontjában az elhunyttal közös háztartásban élő házastárs vagy élettárs részére, ha ilyen nincs, az intézkedésre jogosult közeli hozzátartozó részére.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti temetési segély kifizetése a honvéd nevére kiállított számla leadása ellenében engedélyezhető.
(3) * A temetési segély összege az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben, ha a honvéd Hjkr. 24. § (1) vagy (4) bekezdése szerinti illetménye alapján – az esetleges letiltások figyelmen kívül hagyásával – számított havi nettó illetménye eléri vagy meghaladja a honvéd által kifizetett és számlákkal igazolt temetési költség összegét, a felszámítási alap 260%-a, egyéb esetben a felszámítási alap 380%-a.
(4) A (3) bekezdés alkalmazása során a távolléti díj helyett
a) *
b) a szolgálati járandóságban részesülő önkéntes tartalékos katona esetében a szolgálati helye szerinti állománytáblában vagy munkaköri jegyzékben rendszeresített szolgálati beosztásához tartozó besorolási osztálynak és besorolási kategóriának megfelelően számított alapilletmény
összegét kell figyelembe venni.
(5) A temetési segély összegét az (1) bekezdés b) pontjába tartozók részére a (3) bekezdés figyelembevételével kell meghatározni, azzal, hogy nettó illetmény számításánál a közeli hozzátartozó illetményéről, munkabéréről vagy egyéb rendszeres jövedeleméről kiállított okmányban (a továbbiakban együtt: jövedelemigazolás) foglaltakat kell figyelembe venni. Ha a közeli hozzátartozó a kérelméhez nem nyújt be jövedelemigazolást vagy abból nem állapítható meg egyértelműen a jövedelem és a temetési költség összege, a közeli hozzátartozó részére a (3) bekezdésben meghatározott alacsonyabb temetési segély összeget kell biztosítani.
(6) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti honvéd kérelmét írásban, papír alapon vagy elektronikus úton, a HM Költségvetés Gazdálkodási Információs Rendszer Ügyfélszolgálati Rendszeren nyújthatja be. Elektronikus ügyintézés esetén a kérelemhez a (2) bekezdése szerinti számlát digitális másolatként kell csatolni. A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója az elektronikus ügyintézés rendjét saját hatáskörben állapítja meg.
(7) Az (1) bekezdés b) pontjába tartozók a temetési segélyre vonatkozó kérelmet írásban, papír alapon nyújthatják be az elhunyt honvéd állományilletékes parancsnoka részére.
(8) Ha több honvéd ugyanazon, (1) bekezdés a) pontja szerinti hozzátartozója halálozik el, temetési segély kizárólag azon honvéd részére biztosítható, aki az elhunyt temettetéséről gondoskodott. Ha több honvéd is gondoskodott ugyanazon elhunyt temettetéséről, temetési segély abban az esetben biztosítható, ha a honvédek közös nyilatkozatban rögzítik azt, hogy a kifizetés melyikük részére történjen.
11. § * (1) Az elhunyt honvéd állományilletékes parancsnoka engedélye alapján a Honvédség az elhalálozás időpontjában az elhunyttal közös háztartásban élő házastárs vagy élettárs részére, ha ilyen nincs, az intézkedésre jogosult közeli hozzátartozó részére intézményes temetési segélyt folyósít,
a) ha a honvéd a szolgálati feladat teljesítése közben baleset vagy betegség következtében veszíti életét,
b) ha a halál a tényleges katonai szolgálat megszűnését követő egy éven belül, szolgálati kötelmekkel összefüggő okból következik be.
(2) Az intézményes temetési segély összege az elhunyt honvéd utolsó havi távolléti díjának háromszorosa.
(3) A (2) bekezdés szerinti összegnél magasabb intézményes temetési segély kifizetését a miniszter engedélyezheti a jogosult kérelmére, a kérelmező szociális helyzetére, életkörülményeire tekintettel. Ha az elhunytat „Hősi halottá” minősítették, a miniszter erre irányuló kérelem benyújtása nélkül, hivatalból is engedélyezheti a (2) bekezdés szerinti összegnél magasabb intézményes temetési segély kifizetését.
(4) A (3) bekezdés szerinti kérelmet a jogosult a miniszternek címezve az állományilletékes parancsnoknál nyújthatja be.
12. § *
13. § * (1) * Az elhunyt honvédelmi alkalmazottat a munkáltatói jogkört gyakorló vezető a „Honvédelmi szervezet saját halottjává” nyilváníthatja. A közszolgálat halottjává nyilvánított elhunyt kormánytisztviselőre a HM közszolgálati szabályzatában foglaltakat kell alkalmazni.
(2) * Az elhunyt honvédségi nyugdíjast a Honvédség központi katonai igazgatási és adatfeldolgozó szervének vezetője a „Honvédelmi szervezet saját halottjává” nyilváníthatja, ha honvédelmi szervezetnél legalább 20 év munkaviszonnyal, honvédelmi alkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonnyal – ideértve a politikai szolgálati jogviszonyt és a biztosi jogviszonyt is – rendelkezett, és ezt a volt munkáltató személyügyi szerve vagy az elhunyttal közös háztartásban élt házastársa, élettársa, vagy egyenesági rokona hitelt érdemlően igazolja.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól a miniszter kérelem alapján eltérhet, ha az elhunyt a honvédelem érdekében kifejtett tevékenységével kiemelkedően szolgálta a honvédelem ügyét, valamint a honvédelmi hagyományok ápolása területén kiemelkedő tevékenységet végzett.
(4) A „Honvédelmi szervezet saját halottjává” történő nyilvánítás esetén a 8. § (2) bekezdés a)–e) és j) pontjában meghatározott kegyeleti költségek és a 9. § (1) bekezdés f) pontja szerinti költségek vállalhatók át. A költségek megtérítésére és elszámolására a „Katonai szolgálat halottjára” vonatkozó rendelkezések az irányadóak, a (6) és (7) bekezdésben foglalt eltérésekkel.
(5) * A kormánytisztviselőre és honvédelmi alkalmazottra a 4. § (3) bekezdését, a 10. §-t és a 11. §-t, a honvédségi nyugdíjasra és a nyugdíjas kormánytisztviselőre a 4. § (3) bekezdését és a 9/A. §-t megfelelően alkalmazni kell.
(6) * Az a honvédelmi alkalmazott vagy honvédségi nyugdíjas, aki a halálát szándékosan maga okozta, vagy a halála önhibájából eredő ittas vagy bódult állapota következménye, csak különös méltánylást érdemlő esetben – figyelemmel az elhunyt pályafutása során kifejtett érdemeire, valamint a haláleset körülményeire – nyilvánítható a „Honvédelmi szervezet saját halottjává”.
(7) A (6) bekezdés alapján minősítettek eltemetésével összefüggő költségekhez való hozzájárulást a munkáltatói jogkört gyakorló munkáltatói döntésben engedélyezi. A költségek megtérítésére és elszámolására a „Katonai szolgálat halottjára” vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
14. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
15. § *
16. § (1) Az e rendelet hatálybalépése előtt a „Magyar Honvédség halottjává” nyilvánított elhunytak temetési helye feletti rendelkezési jog a rendelet hatálybalépését követő 18 hónapon belül átadásra kerül az intézkedésre jogosult közeli hozzátartozó részére. A temetési hely feletti rendelkezési jog átadását követően a Honvédséget a sírhely karbantartásával, gondozásával kapcsolatos kötelezettségek nem terhelik. Intézkedésre jogosult közeli hozzátartozó hiányában a temetési hely feletti rendelkezési jog idejének lejártáig a sírjelet, síremléket a Honvédség gondozza tovább. Ezt követően a temető fenntartója által alkalmazott szabályok szerint kell eljárni.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a Hősök Parcellájába eltemetett elhunytak síremlékének gondozását a Honvédség továbbra is folytatja.
