– Ismeri a szakképző intézményben a szakmajegyzék szerinti környetevédelem és vízügy, az élelmiszeripar, a mezőgazdaság és erdészet, illetve gépészeti ágazat szakmáinak képzési és kimeneti követelményeit, a programtantervet, annak tantervi egységeit, ezekhez kapcsolódó képzési módszereket, továbbá a szakmai programkészítésének, fejlesztésének elveit.

– Ismeri az ágazati alapozó ismeretek oktatásában, a szakmai oktatásban a tanítás-tanulás során alkalmazható tankönyveket, taneszközöket, infokommunikációs eszközöket, az alkalmazási lehetőségeket, a tanulás támogatását segítő taneszközök készítését.

– Ismeri a tehetséggondozás és felzárkóztatás tevékenységformáit, a speciális igényű tanulók oktatásának lehetőségeit, dokumentumait, mérési-értékelési eljárásait, pedagógiai módszereit.

– Ismeri a felnőttképzés pedagógiáját, pszichológiáját és módszereit, intézményrendszerét.

IV. Gyógypedagógiai szakmai terület

1. Gyógypedagógia-tanár szakképzettség ^* 

1. ^*  Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő

– magyar nyelvű megjelölése: okleveles gyógypedagógia-tanár

– angol nyelvű megjelölése: Teacher of Special Needs Education

2. ^*  A képzési idő

– az 1. § b) pontja szerinti képzésben 3 félév

– az 1. § c) pontja szerinti képzésben 2 félév

3. ^*  A képzés célja – a gyógypedagógia alapképzés keretében szerzett szakképzettségre, illetőleg ismeretekre alapozva – az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában, szakképző intézményben, szakiskolában, szakgimnáziumban a felnőttek át- és továbbképzésében a gyógypedagógiai ismeretek tanítására, segítő szakemberek képzésére, az iskola pedagógiai feladatainak végzésére, a szülők felkészítésére, speciális nevelési feladatok ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányaik doktori képzésben való folytatására történő felkészítés.

4. Az elsajátítandó szakmai tudás, képesség

4.1. a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b)–c) pontja tekintetében:

a 2. mellékletben meghatározott tudás, készség, képesség;

4.2. a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében

4.2.1. A gyógypedagógia-tanár szakterületi tudása, készségei, képességei

a) a megszerezhető tudás:

A gyógypedagógia-tanár

– Alapvető orvosi, pszichológiai, (gyógy)pedagógiai és szociológiai tudással rendelkezik a sérült, fogyatékos, akadályozott személyek sajátosságaira, fejlődésére vonatkozó nézetekről.

– Ismeri a gyógypedagógia tárgy által közvetített fogalmak átadásának életkor specifikus jellemzőit, a tanulók fogalomrendszerének fejlesztésében játszott szerepét.

– Ismeri a gyógypedagógiai tárgy tanítása-tanulása során fejlesztendő speciális kompetenciákat.

– Tisztában van a gyógypedagógiai ismereteknek a tanulók és felnőttek személyiségfejlődésében, a környezet átalakításában betöltött szerepével, lehetőségeivel.

– Rendelkezik az információszerzéshez és az információk feldolgozásához, értelmezéséhez, elrendezéséhez szükséges alapvető (szövegértési, logikai, informatikai) felkészültséggel, az információs társadalom megkívánta tudással.

– Ismeri a gyógypedagógia tudományág ismeretelméleti alapjait, megismerési sajátosságait, logikáját és terminológiáját, valamint kapcsolatát más tudományokkal. Ismeri a gyógypedagógia hazai és nemzetközi eredményeit, szakirodalmát, aktuális kérdéseit.

– Ismeri a gyógypedagógiai szakterület társadalomban betöltött szerepét, a gyógypedagógia tanításának céljait, feladatait. A gyógypedagógia-tanár tisztában van az egészségügyi, szociális, köznevelési területek, valamint a fogyatékos személyek foglalkoztatásának gyógypedagógiai relevanciájával.

– Tájékozott a szakterületéhez és tanári hivatásához kötődő információs forrásokról, szervezetekről.

– A végzett gyógypedagógia-tanár képes reflektíven, önállóan, etikusan állást foglalni a gyógypedagógiát, a fogyatékos embereket érintő szakmai kérdésekben.

b) a megszerezhető készség, képesség:

– A végzett gyógypedagógia-tanár képes a gyógypedagógiával kapcsolatos ismereteket adaptálni a középiskolai, illetve felnőtt oktatásban részt vevők tudásához. Képes a gyógypedagógiai ismereteket a társadalmi nyilvánosság felé közvetíteni. Képes a saját tudása széles és differenciált értelmezésére, átadására.

– Felkészült a tantárgy tanításának innovatív megtervezésére, fejlesztésére, taneszközök készítésére. Rendelkezik az oktatásban alkalmazott eszközök, módszerek önálló, kreatív alkalmazásának képességével. Alkalmazni képes az attitűdformálás, érzékenyítés különböző eljárásait.

– Képes felkelteni tanítványaiban a gyógypedagógia tudomány iránti érdeklődést, valamint a fogyatékos személyekkel kapcsolatos munka iránti igényt. Képes tudása folyamatos bővítésére.

– Rendelkezik az információs társadalom tagjaként a szükséges készségekkel, képességekkel. Tanulóközösségében képes a fejlett, meggyőző, érvelő kommunikáció kialakítására, demokratikus, diákközpontú légkört tud teremteni. Képes a középiskolai, felnőtt tanítványait meggyőzni a segítségre szoruló személyek civil támogatásáról, részvételüket segíteni ilyen típusú tevékenységben.

4.2.2. ^*  A gyógypedagógia-tanár szakon a szakterületi ismeretek

az 1. § b) pontja szerinti képzés tekintetében: legfeljebb 50 kredit

– az alapképzésben megszerzett szakterületi ismereteket bővítő ismeretek;

– a szakmajegyzék, a szakgimnáziumi, illetve a szakiskolai képzési jegyzék szerinti szakma, képzés, képesítés képzési és kimeneti követelményeiben és a programtantervében, illetve programkövetelményében meghatározott, valamint a szakma, képzés, képesítés ágazata szerinti ágazati alapozó ismeretek tanításához és a felnőtt korosztály számára közvetítendő tudásra való felkészítéshez kapcsolódó szakterületi ismeretek az alábbi területeken:

– gyógypedagógiai ismeretek rendszerezése, módszertana, megjelenése szakképzési és felnőttképzési programokban;

– speciális szükségletű személyek a középiskolában és a felnőttoktatásban;

– fogyatékos személyek szükségletei különböző ellátórendszerekben;

– (gyógy)pedagógiai tárgyak oktatásának módszertana;

– serdűlőkor, felnőttkor pszichológiája;

– felnőttképzés didaktikája;

– jogi ismeretek;

– tanterv és képzési program tervezése, fejlesztése, értékelése;

– attitűdformálás, érzékenyítés technikái;

– gyógypedagógia és információs társadalom;

– felkészülés tudományos munkára.

5. A gyógypedagógia-tanár sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei

– Ismeri a pedagógiai tevékenységet meghatározó szakképzési és felnőttképzési dokumentumokat, átlátja ezeknek az oktatás tartalmi szabályozásában betöltött szerepét.

– Ismeri a tervezéshez szükséges információk forrását. Ismeri a gyógypedagógiai ismeretek tanításának jogszabályi hátterét, tanterveit, vizsgakövetelményeit.

– Ismeri a tananyag-kiválasztás és a rendszerezés gyógypedagógiai, pedagógiai-pszichológiai, szakmódszertani szempontjait.

– Ismeri a gyógypedagógia-tárgy oktatásához szükséges módszereket, eljárásokat, a tanulók motiválásának lehetséges eljárásait.

– Ismeri az attitűdformálás különböző módjait, a fogyatékos emberek iránti érzékenyítés jó gyakorlatait.

– Alapvető ismeretekkel rendelkezik a differenciáló pedagógia, az adaptív tanulásszervezés témájában. Rendelkezik a hatékony tanulási környezet megteremtésének tudásával, képességével.

– Ismeri az osztálytermi kommunikáció sajátosságait. Tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjairól.

IV/A. ^*  Konduktor szakmai terület

1. Konduktortanár szakképzettség

1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő

– magyar nyelvű megjelölése: okleveles konduktortanár,

– angol nyelvű megjelölése: Teacher of Conductive Education.

2. ^*  A képzési idő: az 1. § b) pontja szerinti képzésben 3 félév

3. ^*  A képzés célja a konduktori alapképzésben ismereteire alapozva az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában, szakképző intézményben, szakiskolában, szakgimnáziumban, felnőttek át- és továbbképzésében, a felsőoktatásban a konduktív pedagógiai ismeretek tanítására, segítő szakemberek képzésére, az iskola pedagógiai feladatainak végzésére, a szülők felkészítésére, sajátos nevelési feladatok ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányaik doktori képzésben való folytatására történő felkészítés.

4. Az elsajátítandó szakmai tudás, képesség

4.1. a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b)–c) pontja tekintetében:

a 2. mellékletben meghatározott tudás, készség, képesség;

4.2. a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében:

4.2.1. A konduktortanár szakterületi tudása, készségei, képességei

A szaktudományi, a szakmódszertani, szaktárgyi tudás terén:

– alapvető általános és konduktív pedagógiai, pszichológiai, szociológiai és orvosbiológiai tudással rendelkezik a mozgássérült személyek sajátosságaira, fejlődésére vonatkozó szemléletekről;

– ismeri a konduktív pedagógia ismeretelméleti alapjait, sajátosságait és terminológiáját, valamint kapcsolatát más tudományágakkal;

– ismeri a konduktív pedagógia tárgy tanítása-tanulása során fejlesztendő sajátos kompetenciákat;

– ismeri a konduktív pedagógia tárgy által közvetített fogalmak átadásának életkor specifikus jellemzőit, a tanulók fogalomrendszerének fejlesztésében játszott szerepét;

– tisztában van a konduktív pedagógiai ismereteknek a tanulók és felnőttek személyiségfejlődésében, a környezet átalakításában betöltött szerepével, lehetőségeivel;

– ismeri a konduktív pedagógiai szakterület társadalomban betöltött szerepét, a konduktív pedagógia tanításának céljait, feladatait, tisztában van az egészségügyi, szociális, köznevelési területek, valamint a fogyatékos – különösen a mozgássérült – személyek foglalkoztatásának társadalmi relevanciájával;

– rendelkezik az információk szerzéséhez és azok feldolgozásához, értelmezéséhez, elrendezéséhez szükséges alapvető (szövegértési, logikai, informatikai) felkészültséggel, az információs társadalom megkívánta tudással;

– tisztában van a szakterületéhez és tanári hivatásához kötődő információs forrásokkal, ismeri a releváns szakmai szervezeteket;

– ismeri a konduktív pedagógia hazai és nemzetközi szakirodalmát, időszerű kérdéseit és eredményeit;

– képes reflektíven, önállóan, etikusan állást foglalni a konduktív pedagógiát, a fogyatékos embereket érintő szakmai kérdésekben;

– önállóan képes tanításával, a tanulás irányításával kapcsolatos átfogó, megalapozó szakmai kérdések átgondolására és az ide vonatkozó források alapján megfelelő válaszok kidolgozására.

A tanulási folyamat támogatása, szervezése és irányítása terén:

– képes a konduktív pedagógiai ismereteinek differenciált értelmezésére, adaptálni a középiskolai, illetve felnőttoktatásban részt vevők tudásához, azok átadására a társadalmi nyilvánosságnak;

– képes felkelteni tanítványaiban a konduktív pedagógia iránti érdeklődést, valamint a mozgássérült személyekkel kapcsolatos munka iránti igényt, képes szaktudása folyamatos bővítésére;

– rendelkezik az oktatásban alkalmazott eszközök, módszerek önálló, kreatív alkalmazásának képességével, felkészült a konduktív pedagógia tantárgy tanításának innovatív megtervezésére, fejlesztésére, taneszközök készítésére;

– tanulóközösségében képes a fejlett, meggyőző, érvelő kommunikáció kialakítására, demokratikus, tanuló-, hallgatóközpontú légkört tud teremteni, tanítványait meggyőzni a segítségre szoruló személyek civil támogatásáról, részvételüket segíteni ilyen típusú tevékenységben;

– rendelkezik az információs társadalom tagjaként a szükséges képességekkel, készségekkel, alkalmazni képes az attitűdformálás, érzékenyítés különböző eljárásait.

Kommunikáció, szakmai együttműködés és pályaidentitás terén

– a tervezés során együttműködik a munkatársakkal és a tanulókkal, kész figyelembe venni az adott tanulócsoport sajátosságait;

– törekszik a tanulókkal való együttműködés megvalósítására a tanulási folyamat hatékonyságának érdekében;

– felelősséggel vállalja a kezdeményező szerepét a szakmai együttműködés kialakítására, egyenrangú partner a szakmai kooperációban;

– a különféle pedagógiai helyzetekben képes együttműködésre, kölcsönösségre, asszertivitásra, segítő kommunikációra;

– együttműködés és felelősségvállalás jellemzi szakmájával, szakterületével, illetve azok képviselőivel kapcsolatban.

Autonómia és felelősség terén

– törekszik az életkori, egyéni és csoport sajátosságoknak megfelelő, aktivitást, interaktivitást, differenciálást elősegítő tanulási-tanítási stratégiák, módszerek alkalmazására;

– fontosnak tartja az alapos felkészülést, tervezést és a rugalmas megvalósítást;

– törekszik saját megalapozott pedagógiai nézeteinek megfogalmazására, elkötelezett a tanulók tudásának és tanulási képességeinek folyamatos fejlesztése iránt;

– érzékeny a tanulók problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlesztés feltételeit biztosítani minden tanuló számára;

– az oktatás-nevelés során tudatosan törekszik az értékek sokféleségének elfogadására, nyitott mások véleményének, értékeinek megismerésére, tiszteletben tartására;

– előítéletektől mentesen, az inklúzió szemléletével végzi tanári munkáját.

4.2.2. ^*  A konduktortanár szakon a szakterületi ismeretek

az 1. § b) pontja szerinti képzés tekintetében: legfeljebb 50 kredit

– az alapképzésben megszerzett, a központi idegrendszeri sérülés következtében mozgáskoordinációs zavarral küzdő gyermek, felnőtt konduktív neveléssel megvalósított fejlesztését bővítő ismeretek;

– a szakmai képzés szerinti szakmai orientációs, a szakmai alapozó, illetve a szakképesítést nyújtó szaktárgyak tanításához és a felnőtt korosztály számára közvetítendő tudásra való felkészítéshez kapcsolódó szakterületi ismeretek:

– a felnőttképzés metodikája;

– az ifjú- és felnőttkor pszichológiája;

– a szak-és felnőttképzés rendszere;

– tantervfejlesztési ismeretek;

– jogi és oktatáspolitikai ismeretek;

– differenciáló pedagógia;

– az inklúzió formái;

– a konduktív pedagógiai szaktárgyak oktatásmódszertani sajátosságai;

– konduktív pedagógia a rehabilitáció rendszerében;

– az attitűdformálás technikái;

– konduktív pedagógia és az információs társadalom;

– konduktív pedagógiai ismeretek rendszere és megjelenési formái a szak- és felnőttoktatásban.

5. A konduktortanár sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei:

– ismeri a pedagógiai tevékenységet meghatározó szakképzési és felnőttképzési dokumentumokat, átlátja ezeknek az oktatás tartalmi szabályozásában betöltött szerepét;

– ismeri a tervezéshez szükséges információk forrását;

– ismeri a tananyag-kiválasztás és a rendszerezés pedagógiai-pszichológiai, szakmódszertani szempontjait;

– ismeri a konduktív pedagógia tárgy oktatásához szükséges módszereket, eljárásokat, a tanulók motiválásának lehetséges eljárásait;

– ismeri az attitűdformálás különböző módjait, a fogyatékos emberek iránti érzékenyítés jó gyakorlatait;

– alapvető ismeretekkel rendelkezik a differenciáló pedagógia, az adaptív tanulásszervezés témájában;

– rendelkezik a hatékony tanulási környezet megteremtésének tudásával, képességével;

– tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjairól.

V. Egészségügy szakmai terület

1. Egészségügyi tanár szakképzettség

1. ^*  Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel szakképzettség oklevélben szereplő,

– magyar nyelvű megjelölése:

okleveles egészségügyi tanár

– angol nyelvű megjelölése:

Teacher of Eacher of Health Sciences and Health Care

2. ^*  A képzési idő

– az 1. § b) pontja szerinti képzésben 4 félév

– az 1. § c) pontja szerinti képzésben 2 félév

3. ^*  A képzés célja az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában vagy szakképző intézményben a szakmára felkészítő szakmai oktatatásban, szakképesítésre felkészítő szakmai képzésben a szakmajegyzék szerinti egészségügyi technika és egészségügy ágazat – szakmáiban, szakképző intézményben a szakmai tárgyak tanítására, a szakképző intézmény pedagógiai feladatainak, tervezési és fejlesztési feladatainak végzésére képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

4. Az elsajátítandó szakmai tudás, képesség

4.1. a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b)–c) pontja tekintetében:

a 2. mellékletben meghatározott tanári tudás, készség, képesség;

4.2. a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében

4.2.1. ^*  Az egészségügyi tanár szakterületi tudása, készségei, képességei:

Az egészségügyi tanár alkalmas

– a szakmajegyzék szerinti szakma képzési és kimeneti követelményeiben és a programtantervében meghatározott, valamint a szakma ágazata szerinti ágazati alapozó ismeretek oktatására;

– az egészségtudomány, illetve a neveléstudomány területén szerzett ismeretek összekapcsolásával és továbbfejlesztésével az egészséges életmódra nevelni;

– az általános nevelési, oktatási, egészségnevelési és mentálhigiénés feladatok ellátása, az egészségnevelő módszerek alkalmazása során felismerni az egészségkárosító környezeti, valamint az életmódból fakadó (kábítószer-fogyasztó, alkoholfüggő) vagy a szociális helyzetük miatt segítségre szoruló egyének, csoportok élethelyzetéből származó negatív hatásokat;

– az egészségmegőrzés és -visszaállítás egyéni és társadalmi normáinak, gyakorlatának megismerésére, prevenciós programok tervezésére, kidolgozására, fejlesztésére és alkalmazására a szakképzésben;

– az életminőség javítása érdekében problémamegoldó, korszerű életmodelleket, a megváltozott egészségi állapotnak megfelelő életvitelt ajánlani, s erre oktatni, nevelni a pedagógia leghatékonyabb módszereivel, eszközeivel; az egészségügyi szakképzés során a szakmai identifikáció kialakítására, a pályaszocializáció, az attitűdformálásra;

– a pályaorientáció, a pályaválasztási tanácsadás, a pályakövetés feladatainak ellátására, életpálya modell kialakítására, karriertervezésre

– a Nemzeti alaptantervnek, a szakképzés szerinti kerettanterveknek megfelelően az egészségügyi képzés speciális, regionális igényeknek megfelelő szakmai fejlesztésére, a helyi képzési koncepciók, tantervek, középtávú és távlati fejlesztési programok kidolgozásra;

– kommunikációs igényesség jellemzi a sajátos egészségügyi interperszonális kapcsolatokban, mindehhez didaktikai felkészültséggel rendelkezik, képes erre nevelni, tanári munkája során példát mutatni;

– elismeri a képzési hely (képző intézmény), valamint a gazdasági, munkaerő-piaci és társadalmi környezet közötti kapcsolatot és ennek fejlesztési lehetőségeit.

4.2.2. ^*  Az egészségügyi tanár szakon a szakterületi ismeretek:

az 1. § b) pontja szerinti képzés tekintetében: legalább 15 kredit

– az alapképzésben megszerzett szakterületi ismereteket bővítő ismeretek;

– az egészségügyi oktatás, képzés gyakorlati szakmai tárgyainak magas színvonalú oktatását támogató egészségtudományi ismeretek elmélyítése;

– a szakmajegyzék szerinti szakma képzési és kimeneti követelményeiben és a programtantervében meghatározott, valamint a szakma ágazata szerinti ágazati alapozó ismeretek, továbbá a közismereti kerettantervben meghatározottak átadáshoz szükséges ismeretek;

– a köznevelésben az egészségfejlesztés szakmódszertana.

5. ^*  Az egészségügyi tanár sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei

– Az egészségügyi oktatás, képzés, szakképzés rendszere, kapcsolódása az egészségüggyel határos más oktatási területekhez, szintekhez, képzésekhez: magyar köznevelési rendszer, szakképzési rendszerek (adaptív, duális, moduláris, kompetencia alapú), az egészségügyi szakképzési és továbbképzési rendszer.

– Az egészségügyi tanári munka hatékonysága, a tanár társadalmi és gazdasági kapcsolatrendszere, helye az iskolai és az iskolán kívüli nevelő, oktató közösségekben: a pedagógiai kommunikáció jellemzői, pedagógiai etika és etikett, szakmai etikett, szakmai kapcsolati rendszer, kérdéskultúra a pedagógiában.

– Szervezetszociológia, szociálpszichológia, életszakaszok nevelési és oktatási módszerei (pedagógia és andragógia eszköztára): személyiségfejlődés folyamata, személypercepció, különböző életkorok fejlődési jellemzői (serdülőkor, ifjúkor, felnőttkor). Személyiségzavarok fajtái és jellemzői. Szerepelmélet fogalmai. Szociális tanulás jelentősége. Egyén és közösség kapcsolata. Csoportdinamika. Devianciák. Pedagógiai irányzatok. Oktatáselméleti irányzatok. A tanuló önálló munkájára alapozott oktatás: távképzés, tréning, atipikus tanítási módszerek. A tutor, a mentor feladatai. Life Long Learning. A tanulás formái, a szakmai képzések módszertana: elméleti módszertan, követelmény taxonómiák, a követelmények és a pedagógiai értékelés kapcsolata. Andragógiai alapismeretek. A felnőttek tanulási jellemzői, módszerei, kompetencia.

– Szociális készségek, érzelmi intelligencia fejlesztése, megismertetése és tudatosítása, spontán és kreatív problémamegoldások módszertana: konfliktuskezelési technikák.

– Az egészségfejlesztés általános módszertana.

– Az alapozó egészségügyi tárgyak szakmódszertana: tudás jellemzői és megjelenési formái: ismeretek, operátorok, pedagógiai folyamat, módszerek hatása, formális, informális nevelés hatása, oktatási algoritmusok, gyakorlati oktatási módszerek, gyakorlatszervezés folyamata, szakmai vizsga szervezése, értékelés módszerei, tanulás módszertani technikák, vizsgatechnikák, tanulási segédletek készítése, tanügyi, szakképzési dokumentumok és alkalmazásuk.

– Az adott egészségügyi szakterületek tantárgycsoportjainak metodikai ismeretkörei és tanítási gyakorlata.

– A szakmajegyzék szerinti szakmához tartozó ágazati alapozó ismeretek, a programtantervben meghatározott tananyagegységek, szakmai oktatás rendszerének ismerete, a tanításukra való felkészülést megalapozó ismeretek, szakképzésben alkalmazott módszerek,

– Az ágazati alapozó ismeretek oktatásában, a szakmai oktatásban a tanítás-tanulás során alkalmazható tankönyvek, taneszközök, infokommunikációs eszközök, az alkalmazási lehetőségek, a tanulás támogatását segítő taneszközök készítésének ismerete.

– A tehetséggondozás és felzárkóztatás tevékenységformái, a speciális igényű tanulók oktatásának lehetőségei, dokumentumai, mérési-értékelési eljárásai, pedagógiai módszerei.

– A felnőttképzés pedagógiája, pszichológiája és módszerei, intézményrendszere.

VI. Neveléstudomány szakmai terület

1. Pedagógiatanár

1. ^*  Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő

– magyar nyelvű megjelölése: okleveles pedagógiatanár

– angol nyelvű megjelölése: Teacher of Educational Science

2. ^*  A képzési idő az 1. § c) pontja szerinti képzésben 2 félév.

3. ^*  A képzés célja az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában, szakképző intézményben felnőttek át- és továbbképzésében a pedagógiai ismeretek tanítására, segítő szakemberek képzésére, az iskola pedagógiai feladatainak végzésére, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányaik doktori képzésben való folytatására történő felkészítés.

4. Az elsajátítandó szakmai tudás, képesség

4.1. a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b)–c) pontja tekintetében:

a 2. mellékletben meghatározott tudás, készség, képesség;

4.2. a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében

4.2.1. A pedagógiatanár szakterületi tudása, készségei, képességei

a) ^*  a megszerezhető tudás, képesség

A pedagógiatanár ismeri

– a szakmajegyzék szerinti szakma képzési és kimeneti követelményeiben és a programtantervében meghatározott, valamint a szakma ágazata szerinti ágazati alapozó ismereteket, továbbá a közismereti kerettantervben meghatározottak átadáshoz szükséges ismereteket;

– a pedagógiaoktatás nevelésfilozófiai, társadalomelméleti, társadalompedagógiai alapjait, iskolapedagógiai vonatkozásait;

– a pedagógiaoktatás jelentőségét a hazai iskolarendszer fejlesztése szempontjából, a bolognai folyamat hatását a pedagógiaoktatás színtereire; a felnőttoktatás sajátosságainak szerepét a pedagógia tárgyak oktatásában;

– a pedagógusképzési, tanárképzési modelleket, koncepciókat a nemzetközi és a hazai gyakorlatban, a pedagógiai tárgyak oktatásnak módszertani kérdéseit;

– a pedagógus szakma pályaképének formálási lehetőségeit;

– a mesterségbeli tudás és a speciális pedagógiai képességek fejlesztésnek módszereit, a pedagógiai előfeltevések, nézetek megismerését, alakításuk lehetőségeit és technikáit, a hatékony pedagógia kommunikációt és együttműködést;

– pedagógus szerepeket, feladatokat az iskolai szervezeten belül és kívül, a pedagógiai innováció lehetséges terepeit, formáit, gyakorlatát.

b) a megszerezhető készség, képesség:

A pedagógiatanár képes

– a köznevelésben, a szakképzésben és a felsőoktatásban is a pedagógia korszerű tartalmait egy újszerű didaktikai megközelítésben tanítani;

– a pedagógiai tárgyak oktatása során az ismeretközlésen túl speciális pedagógiai képességeket fejleszteni és a pálya gyakorláshoz nélkülözhetetlen attitűdöket alakítani, végső soron egy kompetenciaalapú oktatási folyamatot tervezni, irányítani és értékelni.

4.2.2. A pedagógiatanár szakképzettség szempontjából meghatározó szakterületi ismeretek

A szakterületi ismeret a neveléstudományi mesterszaknak megfeleltethető, nem tanári mesterszakon szerzett, a tanári szakképzettséghez tartozó pedagógiai tudást foglalja magában.

5. A pedagógiatanár sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei

– A reflektív pedagógiai gondolkodás és tevékenység fejlesztésének lehetőségei, módszerei. Korszerű tanulásszervezési, irányítási és értékelési technikák a pedagógiai tárgyak oktatásában.

– A pedagógiaórák tervezésének kérdései. A pedagógiai megfigyelések, gyakorlatok szervezésének, irányításának, értékelésének kérdései formális és nemformális keretek között.

– Pedagógiai projektek tervezésének, szervezésének módszertana. Kutató, fejlesztő munka a pedagógiai tárgyak oktatása kapcsán.

VII. ^*  Szociális szakmai terület

1. Szociális ismeretek tanára szakképzettség

1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő

– magyar nyelvű megjelölése: okleveles szociális ismeretek tanára

– angol nyelvű megjelölése: Teacher of Social Studies and Social Care

2. A képzési idő

– az 1. § b) pontja szerinti képzésben 4 félév;

– az 1. § c) pontja szerinti képzésben 2 félév.

3. A képzés célja az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában vagy szakképző intézményben a szakmára felkészítő szakmai oktatatásban, szakképesítésre felkészítő szakmai képzésben a szakmajegyzék szerinti ágazat – egészségügy és szociális gondoskodás képzési terület – szakmáiban a szociális szakmai tárgyak tanítására, a szakképző intézmény pedagógiai feladatainak, tervezési és fejlesztési feladatainak végzésére képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

4. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

4.1. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) és c) pontja tekintetében a tanári tudás, képességek, attitűd (viszonyulás): a 2. mellékletben meghatározott ismeret, képesség, attitűd.

4.2. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében

4.2.1. A szociális ismeretek tanárának szakterületi tudása, képességei, attitűdje (viszonyulása)

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítésének figyelembevétele területén

a) tudása

– Ismeri a szociális képzési ágazathoz tartozó szakmai tárgyak által közvetített fogalmakat, azok kialakulásának életkori sajátosságait, a tanulók fogalomrendszerének fejlesztésében játszott szerepét.

– Ismeri a szociális szakmai szaktárgyak tanítása-tanulása során fejlesztendő speciális kompetenciákat, ezek fejlesztésének és diagnosztikus mérésének módszereit.

– Tisztában van a szociális szakmai tárgynak a tanulók személyiségfejlődésében betöltött szerepével, lehetőségeivel.

– Meg tudja határozni a szociálpolitikai beavatkozást igénylő problémákat.

– Ismeri az egyének és családok társadalmi helyzetét meghatározó környezeti, az életmódból fakadó, illetve a szociális helyzetük miatt segítségre szoruló egyének, csoportok élethelyzetéből származó negatív hatásokat.

– Ismeri a tanulók pedagógiai megismerésének módszereit.

– Ismeri a pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése, elemzése hatását a tanulók személyiségfejlődésére.

b) képességei

– Képes a szakmai tantárgyak speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos egyéni megértési nehézségek kezelésére.

– Képes a különböző adottságokkal, képességekkel, illetve előzetes tudással rendelkező tanulók tanulásának, fejlesztésének megfelelő módszerek megválasztására, tervezésére és alkalmazására, a pályaorientáció segítésére, a pályaválasztási tanácsadásra, a pályakövetés feladatok ellátására.

– Képes a tehetséges, a nehézségekkel küzdő vagy a sajátos nevelési igényű, a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, valamint a tantárgyaiban egyéni bánásmódot igénylő tanulókat felismerni, hatékonyan fejleszteni és a többi tanulóval együtt differenciáltan nevelni, oktatni, számukra differenciált bánásmódot nyújtani.

– Képes a szakmai tantárgyakban rejlő értékorientált személyiségfejlesztési lehetőségeket kihasználni, a tanulók önálló ismeretszerzését segíteni.

– Képes az oktatási-nevelési módszerek alkalmazása során az egyének és családok társadalmi helyzetét meghatározó környezeti, valamint az életmódból fakadó, illetve a szociális helyzetük miatt segítségre szoruló egyének, csoportok élethelyzetéből származó negatív hatások oktatására.

– Képes a szociálpolitikai beavatkozási szintek és módszerek oktatására.

– Képes a pedagógiai folyamatokat és a tanulók személyiségfejlődését folyamatosan értékeli, elemzi.

c) attitűdje

– Demokratikus értékelkötelezettséggel és felelősségtudattal rendelkezik, kész a sajátjától eltérő értékek elfogadására, nyitott mások véleményének megismerésére és tiszteletben tartására.

– Képes a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe venni, tiszteletben tartja a tanulók személyiségét, a családok nevelési szokásait és törekvéseit, támaszkodik az ezekben fellelhető értékekre.

A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén

a) tudása

– Ismeri az emberrel, a társadalmi változásokra vonatkozó, valamint az oktatás társadalmi-gazdasági szerepével kapcsolatos meghatározó tudományos ismereteket.

– Ismeri az oktatás környezetét, valamint a szociális ellátásokat alapvetően meghatározó jogszabályokat.

– Ismeri a csoport, a csoportfejlődés és a közösségek pszichológiai, szociológiai és kulturális sajátosságait, az esélyteremtési lehetőségeket.

– Ismeri a csoportok és a tanulók társas helyzetére vonatkozó fontosabb feltáró módszereket.

– Ismeri a közösség kialakítását, fejlesztését elősegítő pedagógiai módszereket.

– Ismeri a társadalmi hátrányokból, az egyének életmódjából és a családok diszfunkciójából fakadó problémák megoldására vonatkozó módszereket, a szociális helyzet javítására vonatkozó egyéni és társadalmi normákat.

– Ismeri a fenntartható fejlődéssel, a médiatudatossággal, a digitális technológiák használatával kapcsolatos ismeretek átadásának lehetőségeit.

b) képességei

– Képes a konfliktusok megelőzésére és adott esetben hatékony kezelésére.

– Képes aktívan közreműködni a csoporttagok közösség iránti elkötelezettségének, felelős, aktív szerepvállalásának kialakításában.

– Képes a tanulókat helyi, nemzeti és egyetemes emberi értékek elfogadására nevelni.

– Képes értelmezni és felhasználni azokat a társadalmi-kulturális jelenségeket, amelyek befolyásolják a tanulók esélyeit, iskolai, illetve iskolán kívüli életét.

– Képes az iskolai és osztálytermi toleráns, esélyteremtő légkör megteremtésére.

– Képes a tanulócsoportok szerveződésének, dinamikájának szakszerű feltárására.

– Képes a közös munkát segítő osztálytermi rend és tanulási környezet megteremtésére.

– A gyakorlatok megismerésével képes prevenciós programok tervezésére, kidolgozására és a szakképzésben történő alkalmazására.

– Képes a szociális szakképzés során a szakmai identifikáció kialakítására, a pályaszocializációra, az attitűdformálásra, a kooperatív tanulási kultúra fejlesztésére.

– Képes a fenntartható fejlődéssel, a médiatudatossággal, a digitális technológiák használatával összefüggésben felmerülő legfontosabb aktualitások megértésében segíteni a tanulókat.

c) attitűdje

– Rendelkezik a pedagógusi, nevelői szerep ellátásához szükséges segítő és fejlesztő beállítódással, kellő szintű toleranciával, empátiával.

– Érzékeny a hátrányos társadalmi helyzetből, a szegénységből, az előítéletektől övezett kisebbségi létből fakadó nehézségekre.

– Személyes példájával és a közösségi viszonyok szervezésével hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók nyitottá váljanak a demokratikus társadalomban való aktív részvételre, a helyi, nemzeti, európai és egyetemes emberi értékek elfogadására.

– Az igazságérzet, az igazságosság, a méltányosság, a szolidaritás, a szubszidiaritás, a közjó és a közösségiség erkölcsi elveinek megfelelő gondolkodásmód jellemzi.

A szakmódszertani és a szaktárgyi tudás területén

a) tudása

– Ismeri a szociális ágazatot meghatározó szakterületet és megérti, közvetíti a szakértelem és a műveltség, a tanulhatóság, a tudás szakmai és a hétköznapi életben való alkalmazása közötti összefüggéseket.

– Ismeri a szakképzés alapvető dokumentumait, jogszabályait.

– Ismeri a szakképzés szakmajegyzékét.

– Ismeri a szociális szakképzés ágazati alapoktatásának és szakirányú oktatásának cél- és feladatrendszerét.

– Ismeri a képzési és kimeneti követelmények alapján kiadott programtantervet.

– Ismeri a szakképző intézménynek a szociális szakmák képzési és kimeneti követelményekre, a programtantervekre épülő szakmai programját.

– Ismeri a szakirányú oktatás kereteit a szociális ágazatban.

– Ismeri a képzési és kimeneti követelmények alapján a vizsgatevékenységek és a szakmai vizsga értékelésének szempontjait.

– Ismeri a szakmai képzéshez kapcsolódó programkövetelmény nyilvántartásba vételének, módosításának eljárását, a szakmai képzés képzési programja készítésének tartalmi követelményeit.

– Ismeri a szakmai program kötelező és a nem kötelező foglalkozásokon megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható foglalkozások kereteit.

b) képességei

– Képes a szociális ágazat szakmáiban a szociális szakmai tárgyak oktatására.

– Alkotó módon részt tud venni a szakképző intézmény szakmai programjának kidolgozásában, megvalósításában.

– Képes a programtantervben meghatározott tanegységek képzési módszereinek tanítás során történő alkalmazására.

– Képes szakszerűen kifejezni magát szóban és írásban.

– Képes az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult módszerek, eljárások szaktárgyi alkalmazására, a különböző tudásterületek közötti összefüggések, kapcsolódások, átfedések és egymásra hatások felismerésére, a szaktárgyi integráció megvalósítására.

– A megszerzett ismereteket kreatív, innovatív módon alkalmazza és bővíti, azt képes a társterületekkel integráltan használni.

– Képes a szakképzésben a tanulók személyiség fejlesztéssel kapcsolatos feladatainak ellátására.

– Képes a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységre.

c) attitűdje

– Megfelelő önismerettel rendelkezik.

– Nyitott az oktatás területén, illetve a szociális ágazatban megjelenő fejlesztések, új eljárások és módszerek iránt, törekszik azok megismerésére.

A pedagógiai folyamat tervezése területén

a) tudása

– A tanításban is képes a szociális szakmák képzési és kimeneti követelményeinek és a programkövetelmények nevelési céljainak érvényesítésére.

– Ismeri a szociális szakma tárgyainak követelményeit, a szakmára felkészítő szakmai oktatás és a szakképesítésre felkészítő szakmai képzés tartalmi szabályozását.

– Ismeri a szakmai tárgyak tanítása-tanulása során felhasználható információforrásokat, a digitális tankönyveket, taneszközöket, tanulásszervezési módokat.

– Ismeri a tanítás-tanulás különböző formáit, mind általános, mind pedig szociális szakképzés szaktárgyi vonatkozásában.

– Ismeri a tanulói tudás különböző formáit, szerveződésének, a fogalomrendszerek, készségek és képességek fejlődési törvényszerűségeit.

– Ismeri a szakképző intézmények minőségirányítási rendszerének elveit.

– Ismeri a tanulói teljesítményekre ható pszichológiai, társadalmi és kulturális tényezőket.

b) képességei

– Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a szakmai program szintjén.

– Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók, valamint a tartalmaknak megfelelő alternatív tanítási módszerek és számonkérési formák megválasztására.

– Képes a tervezés során a kollégákkal, illetve a tanulókkal együttműködni; a taneszközöket és egyéb tanulási forrásokat elemezni, kiválasztani (különös tekintettel az infokommunikációs technológiára); a pedagógiai és tantárgyi célokhoz, az adott szituációhoz alkalmazkodva kreatívan, különböző változatokban gondolkodni, terveit reflektív módon elemezni, értékelni.

– Képes források, autentikus szövegek felkutatására, recepciójára, felhasználására.

c) attitűdje

– Rendelkezik a magyar és idegen nyelvű szakirodalom, az idegen nyelvű források olvasásának, interpretációjának, reflexiójának képességeivel.

– A pedagógiai tervezés során együttműködik az iskola más munkatársaival, a szülőkkel, a szakmai gyakorlatokat lebonyolító intézményekkel és a tanulók életében szerepet játszó más szakemberekkel, szervezetekkel.

– Nyitott új tanítási módszerek és eljárások kidolgozására, tudományos eszközöket alkalmazó kipróbálására és az eredmények szakszerű értékelésére.

A tanulás támogatása, szervezése, irányítása területén

a) tudása

– Ismeri az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult módszerek, eljárások szaktárgyi alkalmazásának speciális szempontjait, lehetőségeit.

– Ismeri a szakmai tantárgyak tanítása-tanulása során kialakítandó speciális kompetenciák fejlesztésének módszereit.

– Ismeri a szakma tantárgyainak oktatása során alkalmazható motivációs lehetőségeket.

– Ismeri az egész életen át tartó tanulásra felkészítés jelentőségét.

b) képességei

– Képes nyugodt, biztonságos és az eredményes tanulást támogató tanulási környezet megszervezésére. Képes az érdeklődés, a figyelem folyamatos fenntartására, a tanulási nehézségek felismerésére.

– Képes a szakmai tárgy speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos megértési nehézségek felismerésére és kezelésére.

– Képes a hagyományos és az információs-kommunikációs technikákra épülő eszközök, digitális tananyagok hatékony, szakszerű alkalmazására.

– Képes az egész életen át tartó tanulás képesség-rendszerének megalapozására, technikáinak gyakoroltatására.

– Képes a szakmai továbbképzés, az önképzés iránti igény és a tanulói önértékelés fejlesztésére.

– Képes részt vállalni az iskola szervezetfejlesztési, innovációs és minőségfejlesztési munkájában.

c) attitűdje

– Empatikus, amelynek alapja, hogy minden tanuló egyedi és komplex tudáskonstrukcióval és kapcsolódó emóciókkal rendelkezik.

A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén

a) tudása

− Szakszerű tudása van az értékelés funkcióiról, folyamatáról, formáiról és módszereiről.

− Ismeri a szaktantárgy tanítása-tanulása során elsajátított ismeretek és fejlesztendő kompetenciák mérésére, értékelésére alkalmas sajátos módszereket, eszközöket.

b) képességei

− Képes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák, módszerek meghatározására, az értékelés eredményeinek felhasználására.

− Képes a diagnosztikus és fejlesztő értékelés eljárásait rutinszerűen alkalmazni.

− Képes a tanulók számára fejlődésükről, az önértékelést és önbecsülést elősegítő módon a rendszeres és alapos visszacsatolást biztosítani.

− Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására vagy önálló eszközök elkészítésére.

− Képes a szakképzés különböző szintjeinek megfelelő értékelési formák és módszerek meghatározására, az értékelés eredményeinek felhasználására.

c) attitűdje

− Reálisan ítéli meg az oktató szerepét a fejlesztő értékelés folyamatában.

− Elkötelezett a tanulást támogató értékelés mellett.

− Nyitott az új értékelési formák és eljárások megismerésére és alkalmazására.

A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén

a) tudása

– Ismeri a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások területére és a gondozói tevékenységre jellemző sajátos interperszonális kapcsolatokat és kommunikációs formákat.

– Ismeri a tanulók kommunikációs felkészültségével kapcsolatos mérési módszereket, eljárásokat.

– Ismeri az osztálytermi kommunikáció sajátosságait.

– Tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjairól.

– Ismeri a pedagógus szakma jogi és etikai szabályait, normáit.

– Ismeretekkel rendelkezik a reflektív gondolkodás szerepéről a szakmai fejlődésben, a továbbképzés lehetőségeiről, a lelki egészség megőrzésének elméleti és gyakorlati módszereiről.

– Tájékozott a szakterületéhez és az oktatói munkához kötődő információs forrásokról, szervezetekről.

b) képességei

− Képes a tanulókkal a kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolatrendszer megteremtésére, az együttműködési elvek és formák közös kialakítására, elfogadtatására.

− Szakmai szituációkban képes szakszerű, közérthető, nyílt és hiteles kommunikációra a diákokkal, a szülőkkel, a szakmai tárgyaknak megfelelő szakterületek képviselőivel, a szakirányú oktatás szereplőivel, az iskolai és iskolán kívüli munkatársakkal.

− Képes pedagógiai tapasztalatai és nézetei reflektív értelmezésére, elemzésére, értékelésére.

− Jól tájékozódik a pedagógiai és szakmai tárgyak szakirodalmában.

c) attitűdje

− Nyitott a konfliktushelyzetek, problémák feltárása, illetve, hogy megoldás érdekében szakmai segítséget kérjen és elfogadjon.

− Kész együttműködni a szakmai tárgy, valamint más szaktárgyak tanáraival.

− Kész részt vállalni a szakmai tárggyal kapcsolatos fejlesztési, innovációs tevékenységben.

− Törekszik önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, testi-lelki egészségének megőrzésére.

Az autonómia és a felelősségvállalás területén

− Képes szakmája, a szaktárgyainak tanításával, tanulásirányításával kapcsolatos átfogó, megalapozó szakmai kérdések átgondolására és az ide vonatkozó források alapján megfelelő válaszok kidolgozására.

− A szakmáját megalapozó nézeteket felelősséggel vállalja.

− Nyitott a szociális szakma területén zajló szakmai, technológiai fejlesztés és innováció megismerésére és elfogadására, alkalmazására.

− Együttműködés és felelősségvállalás jellemzi szakmájával, szakterületével, illetve azok képviselőivel kapcsolatban.

− Egyenrangú partner a szakmai kooperációban.

− Képes a társadalmi és szakmai környezet által preferált értékek közvetítésére, az értékekkel összehangolt autonóm életvezetési stratégiák kialakítására.

− Felelősséggel vallja és képviseli a szociális szakma értékrendjét, képviseli az adott szakterület etikai kérdéseit, nyitottan fogadja a szakmailag megalapozott kritikai észrevételeket.

− Munkájában elkötelezett.

4.2.2. A szakképzettséghez vezető szakterületek és sajátos szakmódszertani (diszciplináris és interdiszciplináris) tantárgy-pedagógiai ismeretek

4.2.2.1. Szakterületi ismeretek

az 1. § b) pontja szerinti képzés tekintetében: legalább 15 kredit

– az alapképzésben megszerzett szakterületi ismereteket bővítő ismeretek;

– a szakmajegyzék szerinti szakma képzési és kimeneti követelményeiben és a programtantervében meghatározott, valamint a szakma ágazata szerinti ágazati alapozó ismeretek, továbbá a közismereti kerettantervben meghatározottak átadáshoz szükséges ismeretek.

A szociális munka és szociálpedagógia alapképzési szakokon megszerzett szakterületi ismereteket bővítő ismeretek:

− Szociális jogi, közigazgatási, szervezési és menedzsment ismeretek: az oktatási rendszerben a köznevelés, a szakképzés, a felnőttoktatás rendszerének szabályozása, családjog, gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló jog, esélyegyenlőség joga, munkavégzés jogi szabályozása, család és életmód, jóléti nagyrendszerek és lokális ellátások, a szociális segítés etikája.

− A szociális szakmák képzési és kimeneti követelményeinek és a programkövetelmények ismerete.

− A szociális szakképzési és továbbképzési rendszer ismerete.

− A szociális szakmákhoz tartozó tantárgyak tanítása-tanulása során alkalmazható tankönyvek, taneszközök, oktatási segédletek ismerete és alkalmazása.

− A tanári munka hatékonysága, a tanár társadalmi, gazdasági és szakmai kapcsolatrendszere, helye az iskolai és az iskolán kívüli nevelő, oktató közösségekben.

− A szociális oktatás, szakképzés rendszere és kapcsolódása más oktatási területekhez, más ágazatokhoz. A szakképzés új irányainak, aktuális problémáinak megismerése. Felnőttoktatással kapcsolatos ismeretek.

− A szociálpolitikai beavatkozást igénylő problémák mikro- és makrokörnyezeti feltételrendszerére vonatkozó elméleti és gyakorlati ismeretek, fejlesztési módszerek.

− A hatékony kommunikáció módszerei tudatos alkalmazásának ismeretei a szociális ellátásban tipikus interperszonális helyzetek kezelésére.

− Társadalomtudományi és pedagógiai kutatási ismeretek.

− A szakképzésben hasznosítható oktatástechnikai eszközök, korszerű információs és kommunikációs technológiák ismeretei.

− A tanári szakképzettségnek megfelelő szociális szakmák speciális szaktantárgyai tanításának metodikai, didaktikai ismeretköre.

4.2.2.2. Szakmódszertani (interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek

− A szociális szakmák képzési és kimeneti követelményeinek, programtantervének ismerete. A programtantervek tanegységeinek metodikai ismeretei és tanítási gyakorlata.

− Tudásterületek közötti összefüggések, a különböző tudományterületi, szaktárgyi tartalmak integrációjának lehetősége.

− Az információszerzéshez, az információ értelmezéséhez, elrendezéséhez és feldolgozáshoz szükséges alapvető (szövegértési, logikai, informatikai) módszertani ismeretek

− A szakmai oktatás tanítása-tanulása során alkalmazható tankönyvek, taneszközök, oktatási segédletek ismerete és alkalmazása.

− Mérési és értékelési eljárások, a képesség- és készségfejlesztés, a tanulási motivációk lehetőségei és módszerei.

− A tanári munka hatékonysága, a tanár társadalmi, gazdasági és szakmai kapcsolatrendszere, helye az iskolai és az iskolán kívüli nevelő, oktató közösségekben.

− A szakmódszertan hazai és nemzetközi eredményei, szakirodalma, aktuális kérdései. Az adott szakterület társadalomban betöltött szerepe, a szaktárgy tanításának feladatai a tanulók személyiségfejlődésének és gondolkodásfejlesztésének segítésében.

− A felnőttoktatás pedagógiai, szociológiai, pszichológiai módszerei és intézményei.

− A tanuló önálló munkájára alapozott elméleti és gyakorlati oktatás: távoktatás, tréningek, atipikus tanítási módszerek. A tutor, a mentor és a tereptanár feladatai és kapcsolata a gyakorlati képzéssel, a gyakorlati képzés követelményeivel.

− Szociális készségek, érzelmi intelligencia fejlesztése, megismertetése és tudatosítása, a kreatív problémamegoldások módszertana: konfliktuskezelési technikák.

− A gyakorlati készségek fejlesztésének általános módszertana.

− A kapcsolatteremtési technikák, kapcsolattartási technikák, segítő technikák, problémamegoldó stratégiák, szociális készségek fejlesztése, megismertetése, tudatosítása és fejlesztése.

5. melléklet a 8/2013. (1.30.) EMMI rendelethez

A) A MŰVÉSZETI TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI

1. ^*  Zeneművészeti szakmai terület

1.1. Tanári szakképzettség:

– a zenetanár szakon az 1. § a) pontja szerint osztatlan képzésben, tanárszako(ko)n,

– a zeneművésztanár szakon

– az 1. § a) pontja szerint osztatlan képzésben, tanárszako(ko)n vagy

– az 1. § c) pontja szerinti tanári mesterszakon, a nem tanári zeneművészeti mesterképzési szakkal párhuzamos képzésben vagy a mesterfokozatot követően felvett tanári mesterszakon

szerezhető.

1.2. Zenetanár szakon

1.2.1. Az ének-zene tanár szakirány csak kétszakos képzésben, a zeneismeret-tanár vagy az egyházzenetanár szakiránnyal párosítva vehető fel.

1.2.2. Egyszakos képzésben elvégezhető a zongoratanár, az orgonatanár, a csembalótanár, a hárfatanár, a gitártanár, a lanttanár, a harmonikatanár, a cimbalomtanár, a hegedűtanár, a mélyhegedűtanár, a gordonkatanár, a gordontanár, a fuvolatanár, a furulyatanár, az oboatanár, a klarinéttanár, a szaxofontanár, a fagott-tanár, a kürttanár, a trombitatanár, a harsonatanár, a tubatanár, az ütőhangszertanár, a magánénektanár, a jazz-zongoratanár, a jazzgitártanár, a jazzbasszusgitár-tanár, a jazzbőgőtanár a jazzszaxofontanár, a jazztrombitatanár, a jazzharsonatanár, a jazzdobtanár, a jazzénektanár, a jazz-zeneszerzéstanár, a zeneismeret-tanár szakirány.

1.2.3. Az 1.2.2. pont szerinti szakirányok – belső felvételi vizsgát követően, kétszakos képzésre történő átvétellel – is felvehetők az alábbi párosításban:

– a zongoratanár – a csembalótanár,

– a zongoratanár – az orgonatanár,

– az orgonatanár – az egyházzenetanár,

– a gitártanár – a lanttanár,

– a hegedűtanár – a mélyhegedűtanár,

– a gordonkatanár – a gordontanár,

– a klarinéttanár – a szaxofontanár,

– a kürttanár – a trombitatanár,

– a harsonatanár – a tubatanár

– a fuvolatanár, az oboatanár, a klarinéttanár, a szaxofontanár, a fagott-tanár, a kürttanár, a trombitatanár, a harsonatanár, a tubatanár szakirány – a furulyatanár,

– a jazz-zongoratanár, a jazzgitártanár, a jazzbasszusgitár-tanár, a jazzbőgőtanár, a jazzszaxofontanár, a jazztrombitatanár, a jazzharsonatanár, a jazzdobtanár, valamint a jazzénektanár – a jazz-zeneszerzéstanár,

– a zeneismerettanár – az egyházzenetanár,

– a zongoratanár, az orgonatanár, a csembalótanár, a hárfatanár, a gitártanár, a lanttanár, a harmonikatanár, a cimbalomtanár, a hegedűtanár, a mélyhegedűtanár, a gordonkatanár, a gordontanár, a fuvolatanár, az oboatanár, a klarinéttanár, a szaxofontanár, a fagott-tanár, a kürttanár, a trombitatanár, a harsonatanár, a tubatanár, az ütőhangszertanár, a magánénektanár – a zeneismerettanár szakiránnyal.

1.2.4. ^*  A zenetanár szak hangszeres és énekes zenetanár szakirányain – a B) fejezet I. cím 1. alcím 5.2–5.4. pontja szerinti tanárszakok kivételével – a zenetanár sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei magában foglalják az alapfokú művészetoktatás alapprogramjának a követelmények és tantervi programban meghatározott, az oklevélmellékletben igazolt, az adott zenetanári szakhoz tartozó tanszak további, legalább egy tantárgyának tanításához szükséges módszertani ismereteket. Ha a klasszikus zene adott tanszakán nincs további tantárgy, akkor a felsőoktatási intézmény szakindítási feltételeinek megfelelően a jazz-zene vagy népzene adott tanszaka tantárgyának oktatásához szükséges módszertani ismeret is felvehető. A jazz-zene tanszak esetében, ha nincs lehetőség a klasszikus zene tanszak tantárgyának oktatásához szükséges módszertani ismeretet felvenni, akkor a jazz-zene tanszakain belül javasolt a tanszak tantárgyának oktatásához szükséges módszertani ismeret felvételét biztosítani.

1.3. Zeneművésztanár szakon 1. § a) pontja szerint osztatlan kétszakos képzésben

– a kóruskarnagyművész-tanár szakirány az ének-zene művésztanár vagy a zeneelmélet-tanár,

– a zeneelmélet-tanár szakirány az ének-zene művésztanár vagy a kóruskarnagyművész-tanár

– az egyházzeneművész-tanár szakirány az ének-zene művésztanár szakiránnyal párosítható.

Kétszakos képzésben hirdethetők meg továbbá a népi hegedűművész-tanár, a népi brácsaművész-tanár, a népi bőgő-/cselló-/ütőgardon-/tamburabőgőművész-tanár, a népi furulyaművész-tanár, a népi klarinét-

/tárogatóművész-tanár, a népi dudaművész-tanár, a népi cimbalomművész-tanár, a tamburaművész-tanár, a citeraművész-tanár, a kobozművész-tanár, a tekerőművész-tanár, a népi harmonikaművész-tanár, a népi énekművész-tanár, a népzeneelmélet-tanár szakirányok.

1.4. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja szerint szakterületi (művészeti) elem aránya, a képzési idő és az összegyűjtendő kreditek száma.

1.4.1. Zenetanár szakon a képzési idő 10 félév, az összegyűjtendő kreditek száma 300 kredit, amelyből a szakterületi, művészeti elem a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek számával és a szakdolgozat elkészítésével együtt

a) egy tanári szakirányon legalább 200 kredit,

b) ^*  két tanári szakirányon legfeljebb 210 kredit,

az alapfokú művészetoktatás alapprogramjának a követelmények és tantervi programban meghatározott, az adott zenetanári szakhoz tartozó tanszak további, legalább egy tantárgyának tanításához szükséges módszertani ismereteinek beszámításával.

1.4.2. ^*  Zeneművésztanár szakon kétszakos képzésben a képzési idő 12 félév, az összegyűjtendő kreditek száma 360 kredit, amelyből a tanári felkészítés elem 90 kredit, a szakterületi, művészeti elem a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek számával és a szakdolgozat elkészítésével együtt legfeljebb 270 kredit.

1.5. A tanári felkészítés 2. mellékletben foglalt követelményeit az alapfokú művészeti iskola, a művészeti szakgimnázium, a szakiskola pedagógiai feladataira tekintettel, a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott tudás, készség, képesség szerint kell alkalmazni.

1.6. A tanári felkészítés 1. melléklet 4 pont 4.1.2. alpont c) pontja szerinti gyakorlatok teljes tanárképzést átfogó rendszerét a művészeti szakgimnázium, a szakiskola, az alapfokú művészetoktatás pedagógiai feladataira tekintettel kell megszervezni.

1.7. Az 1. melléklet 4. pont 4.4.1. alpont a) pontja szerinti újabb oklevelet adó képzésben tanári szakképzettség:

a) ^*  a zenetanár szak szakirányán szerzett tanári szakképzettség birtokában újabb zenetanár szakirányon, valamint a 3. § (5) bekezdésében felsorolt, 1993. évi felsőoktatási törvény szerinti főiskolai szintű zenetanár szakképzettség birtokában a Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott zenetanárszak főiskolai szintű szakképzettségének megfelelő szakirányán

b) ^*  az ének-zene művésztanár szakképzettség az ének-zene tanár, a zeneismeret-tanár, a zeneelmélet-tanár, az egyházzenetanár, az egyházzeneművész-tanár vagy a kóruskarnagyművész-tanár, az egyházművész-tanár az egyházzenetanár, a zeneelmélet-tanár a zeneismeret-tanár, a kóruskarnagyművész-tanár vagy az ének-zene művésztanár, a kóruskarnagyművész-tanár az ének-zene művésztanár szakképzettség megszerzését követően

szerezhető.

Újabb tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben nem indíthatók a zeneművésztanár szak azon szakirányai, amelyeken tanári szakképzettség kizárólag az 1. § c) pontja szerinti tanári mesterképzésben szerezhető.

1.8. ^*  Újabb tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben nem indíthatók a zeneművésztanár szak azon szakirányai, amelyeken tanári szakképzettség kizárólag az 1. § c) pontja szerinti tanári mesterképzésben szerezhető.

2. ^*  Táncművészeti szakmai terület

1. Tanári szakképzettség:

– az 1. § b) pontja szerint osztott képzésben, tanári mester szakon,

– az 1. § c) pontja szerinti tanári mesterszakon, a nem tanári táncművészeti mesterképzési szakkal párhuzamosan vagy a mesterfokozatot követően felvett tanári mesterszakon

szerezhető.

2. Az 1. § b) pontja szerinti osztott képzésben, tanári mesterszakon a képzési idő, képzési elemenként az összegyűjtendő kreditek száma az 1. melléklet 4. pont 4.2. alpont b) pontjában meghatározott.

3. Az 1. melléklet 4. pont 4.4.2. alpont szerinti újabb oklevelet adó tanárképzésben, az 1993. évi felsőoktatási törvény szerinti táncpedagógus szakképzettség birtokában tánctanár szakképzettség szerezhető a klasszikus balett, a néptánc, a divattánc, a moderntánc, a kortárstánc, a társastánc tanári szakirányok valamelyikén.

4. A tanári felkészítés 2. mellékletben foglalt követelményeit az alapfokú művészeti iskola, a művészeti szakgimnázium, a szakiskola pedagógiai feladataira tekintettel, a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott tudás, készség, képesség szerint kell alkalmazni.

5. A tanári felkészítés 1. melléklet 4. pont 4.1.2. alpont c) pontja szerinti gyakorlatok teljes tanárképzést átfogó rendszerét a művészeti szakgimnázium, a szakiskola, az alapfokú művészetoktatás pedagógiai feladataira tekintettel kell megszervezni.

3. ^*  Ipar-, építő-, film- és videóművészet, multimédia

1. ^*  Tanári szakképzettség az 1. § c) pontja szerinti, az adott tanárszak művészeti ága szerinti nem tanári mesterképzési szakkal, illetve osztatlan szakkal párhuzamosan vagy a mesterfokozatot követően felvett tanári mesterszakon szerezhető.

2. Az 1. melléklet 4.5. pontjára tekintettel a design- és vizuálisművészet-tanár szakon a záróvizsga részeként szakdolgozatot kell benyújtani, amelynek célja annak bizonyítása, hogy a hallgató képes a tudását integrálni és a tanári munkájában alkalmazni. A szakdolgozatnak két összetevője van: az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat során gyűjtött tapasztalatainak rendszerezett összegzése a portfolió alapján, és e tapasztalatoknak a szaktárgy egy részterülete tanításának pedagógiai, szakmódszertani szempontú tudományos alaposságú bemutatása.

3. ^*  A tanári felkészítés 2. mellékletben foglalt követelményeit az alapfokú művészeti iskola, a művészeti szakgimnázium, a szakiskola pedagógiai feladataira tekintettel, a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott tudás, készség, képesség szerint kell alkalmazni.

4. ^*  A tanári felkészítés 1. melléklet 4. pont 4.1.2. alpont c) pontja szerinti gyakorlatok teljes tanárképzést átfogó rendszerét a művészeti szakgimnázium, a szakiskola, az alapfokú művészetoktatás pedagógiai feladataira tekintettel kell megszervezni.

4. ^*  Képzőművészet

1. ^*  Tanári szakképzettség az 1. § c) pontja szerinti, az adott tanárszak művészeti ága szerinti nem tanári mesterképzési szakkal, illetve osztatlan szakkal párhuzamosan vagy a mesterfokozatot követően felvett tanári mesterszakon szerezhető.

2. ^*  Az 1. § c) pontja szerinti, nem tanári mesterképzési szakkal párhuzamos képzésben a tanári felkészítésnek a 2 kredit értékű, képzéssel párhuzamosan folyó pedagógiai, pszichológiai és tanítási gyakorlat is része.

3. Az 1. melléklet 4.5. pontjára tekintettel a képzőművésztanár szakon a záróvizsga részeként szakdolgozatot kell benyújtani, amelynek célja annak bizonyítása, hogy a hallgató képes a tudását integrálni és a tanári munkájában alkalmazni. A szakdolgozatnak két összetevője van: az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat során gyűjtött tapasztalatainak rendszerezett összegzése a portfolió alapján, és e tapasztalatoknak a szaktárgy egy részterülete tanításának pedagógiai, szakmódszertani szempontú tudományos alaposságú bemutatása.

4. ^*  A tanári felkészítés 2. mellékletben foglalt követelményeit az alapfokú művészeti iskola, a művészeti szakgimnázium, a szakiskola pedagógiai feladataira tekintettel, a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott tudás, készség, képesség szerint kell alkalmazni.

5. ^*  A tanári felkészítés 1. melléklet 4. pont 4.1.2. alpont c) pontja szerinti gyakorlatok teljes tanárképzést átfogó rendszerét a művészeti szakgimnázium, a szakiskola, az alapfokú művészetoktatás pedagógiai feladataira tekintettel kell megszervezni.

5. ^*  Cirkuszművészet szakmai terület

1. ^*  Tanári szakképzettség:

– az 1. § b) pontja szerint osztott képzésben, tanári mester szakon,

– az 1. § c) pontja szerinti nem tanári cirkuszművészet mesterképzési szakkal párhuzamosan vagy a mesterfokozatot követően felvett tanári mesterszakon

szerezhető.

2. ^*  A cirkuszművésztanár szakon a záróvizsga részeként szakdolgozatot és szakmai portfóliót kell készíteni, amelynek célja, hogy a hallgató képes legyen a tudását integrálni és a tanári munkájában alkalmazni. A szakdolgozatnak két összetevője van: egyéni iskolai gyakorlata során gyűjtött tapasztalatainak rendszerezett összegzése, és e tapasztalatok a szaktárgy egy részterülete tanításának pedagógiai, szakmódszertani szempontú tudományos alaposságú bemutatása.

3. ^*  Az 1. melléklet 4. pont 4.4 alpontja szerinti újabb tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben a cirkuszművésztanár szak az 1993. évi felsőoktatási törvény szerinti bármely egyetemi szintű vagy főiskolai szintű, továbbá bármely mesterfokozatú tanári szakképzettség birtokában felvehető.

4. ^*  Az 1. § b) pontja szerint cirkuszművészanár tanárszak szakterülete szerinti alapképzési szakok, amelyeken szerzett oklevél birtokában a tanári mesterszakra jelentkezni lehet a művészet képzési terület cirkuszművészet, az előadó-művészet, a koreográfus, a táncművész, a táncos és próbavezető, valamint a sporttudomány képzési terület edző vagy testnevelő-edző alapképzési szakja.

5. ^*  A tanári felkészítés 2. mellékletben foglalt követelményeit az alapfokú művészeti iskola, a művészeti szakgimnázium, a szakiskola pedagógiai feladataira tekintettel, a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott tudás, készség, képesség szerint kell alkalmazni.

6. ^*  A tanári felkészítés 1. melléklet 4. pont 4.1.2. alpont c) pontja szerinti gyakorlatok teljes tanárképzést átfogó rendszerét a művészeti szakgimnázium, a szakiskola, az alapfokú művészetoktatás pedagógiai feladataira tekintettel kell megszervezni.

B) A MŰVÉSZETI TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI

I. Zeneművészet szakmai terület

1. Zenetanár szakképzettségek

1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő

– magyar nyelvű megjelölése:

okleveles zongoratanár

okleveles orgonatanár

okleveles csembalótanár

okleveles hárfatanár

okleveles gitártanár

okleveles lanttanár

okleveles harmonikatanár

okleveles cimbalomtanár

okleveles hegedűtanár

okleveles mélyhegedűtanár

okleveles gordonkatanár

okleveles gordontanár

okleveles fuvolatanár

okleveles furulyatanár

okleveles oboatanár

okleveles klarinéttanár

okleveles szaxofontanár

okleveles fagott-tanár

okleveles kürttanár

okleveles trombitatanár

okleveles harsonatanár

okleveles tubatanár

okleveles ütőhangszertanár

okleveles magánénektanár

okleveles jazz-zongoratanár

okleveles jazzgitártanár

okleveles jazzbasszusgitár-tanár

okleveles jazzbőgőtanár

okleveles jazzszaxofontanár

okleveles jazztrombitatanár

okleveles jazzharsonatanár

okleveles jazzdobtanár

okleveles jazzénektanár

okleveles jazz-zeneszerzéstanár

okleveles egyházzenetanár

okleveles zeneismeret-tanár

okleveles ének-zene tanár

– angol nyelvű megjelölése:

Piano Teacher

Organ Teacher

Harpsichord Teacher

Harp Teacher

Guitar Teacher

Lute Teacher

Accordion Teacher

Cimbalom (Dulcimer) Teacher

Violin Teacher

Viola Teacher

Cello Teacher

Double Bass Teacher

Flute Teacher

Recorder Teacher

Oboe Teacher

Clarinet Teacher

Saxophone Teacher

Bassoon Teacher

Horn Teacher

Trumpet Teacher

Trombone Teacher

Tuba Teacher

Percussion Teacher

Classical Singing Teacher

Jazz Piano Teacher

Jazz Guitar Teacher

Jazz Bass Guitar Teacher

Jazz Double Bass Teacher

Jazz Saxophone Teacher

Jazz Trumpet Teacher

Jazz Trombone Teacher

Jazz Drums Teacher

Jazz Singing Teacher

Teacher of Jazz Composition

Teacher of Church Music

Teacher of General Music Studies

Classroom Music Teacher

2. ^*  Az 1. § a) pontjában foglalt osztatlan képzésben a képzési idő: 10 félév;

3. ^*  A képzés célja alapfokú művészeti iskolában, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakiskolai szakaszának évfolyamain – ének-zene tanár szakképzettség esetén az iskolai nevelés, oktatás évfolyamain –, az adott hangszer vagy az elméleti tárgy művészeti szakmai tantárgyainak megfelelően,

– a zongoratanár szakképzettséggel a zongora, a zongora kötelező, a kamarazene és a korrepetíció;

– orgonatanár, valamint csembalótanár szakképzettséggel a szakképzettségnek megfelelő hangszer, a kamarazene és a korrepetíció;

– hárfa-, gitár-, lant-, harmonika-, cimbalom-, hegedű-, mélyhegedű-, gordonka-, gordon, fuvola-, furulya-, oboa-, klarinét-, szaxofon-, fagott-, kürt-, trombita-, harsona-, tuba-, valamint ütőhangszertanár szakképzettség esetén a szakképzettségnek megfelelő hangszer, valamint a kamarazene;

– magánénektanár szakképzettséggel a magánének, a (vokális) kamarazene és a hangképzés;

– jazz-zongora-, jazzgitár-, jazzbasszusgitár-, jazzbőgő-, jazzszaxofon-, jazztrombita-, jazzharsona-, valamint jazzdobtanár szakképzettséggel a szakképzettségnek megfelelő jazzhangszer, valamint a (jazz-)zenekari gyakorlat;

– jazzénektanár szakképzettséggel a jazzének, a hangképzés és a (jazz-)zenekari gyakorlat;

– jazz-zeneszerzéstanár szakképzettséggel a szolfézs (jazz tanszakon), a szolfézselmélet, a jazzirodalom, és a jazzelmélet;

– egyházzenetanár szakképzettséggel az egyházzene (bibliaismeret, liturgikus ismeretek és liturgikus zenei gyakorlat, népének, gregorián, egyházzene-irodalom és zenei ismeretek);

– zeneismeret-tanár szakképzettséggel a szolfézs, a zeneelmélet, a zenetörténet-zeneirodalom és az improvizáció;

– ének-zene tanár szakképzettséggel az ének-zene és az énekkar (kórus)

szaktárgyak oktatására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányaik doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

4. Az elsajátítandó szakmai tudás, képesség

4.1. ^*  a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) és c) pontja tekintetében:

a 2. mellékletben meghatározott tudás, készség, képesség, az alapfokú művészeti iskola, a művészeti szakiskola pedagógiai feladataira tekintettel alkalmazva.

4.2. a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében

4.2.1. A zenetanár szakterületi tudása, készségei, képességei

– Alkalmas az érzelmi intelligencia zenével történő fejlesztésére; türelemre és önuralomra nevelésre; az előadó-művészethez és a tanításhoz való kreatív hozzáállásra. Képes a stressz kezelésre, valamint nyilvános szereplésre, kognitív és érzelmi erőfeszítésre, a kritikára való pozitív reagálás képességének fejlesztésére. Felkészült a testi tudatosság fejlesztésére; az egészség- és környezettudatosságra nevelésre. Elsajátította a művészeti nevelésben betöltött szerepének elfogadásához szükséges érveléstechnikákat.

– Ismeri a zenepedagógiai képességfejlesztés tanulási-tanítási folyamatát, képes annak megtervezésére, megszervezésére, irányítása és értékelése terén a gyakorlás pszichológiai megalapozásának, illetve a zenei munkaképesség-gondozás módszereit; a test és a zenei kifejezés kapcsolatát. Ismeri és használja a zenepedagógiai forrásokat, a zenei előadóművészet-történet pedagógiai ismereteit; a zenei hivatásra történő intellektuális felkészítés komplex feladatait, eszközeit; a zenei nevelés irányzatait, különös tekintettel a Kodály-pedagógiára.

– Ismeri az egyéni tanóra (egy diák – egy tanár) pedagógiai feladatait, módszereit és alkalmas a tanítás-tanulás folyamatában a környezet tükrében (pl. oktatási környezet, adaptivitás, tehetséggondozás, mentorálás, mentálhigiénés ismeretek alkalmazása, személyiségfejlesztés) azokat megválasztani, alkalmazni.

– Ismeri a gyermek- és ifjúságvédelem zenepedagógiai vonatkozásait, a speciális igényű fiatalok nevelésének, fejlesztésének zenei vonatkozásait, a felnőttnevelés zenepedagógiáját, alternatív pedagógiai módszereket.

– Felkészült a tanár és tanítványa speciális szakmai, nevelési kapcsolatából következő tanári feladatokra a hangszeres oktatásban, továbbá ismeri ennek a kapcsolatnak a következményeit a tanulói csoportok kialakulására, dinamikájára, valamint azok formálására.

– Képes a tanulástámogatás sajátos, a zenetanulás szabadon választott (nem kötelezően tanulandó) tevékenységéhez igazodó módszereit eredményesen használni (motiválás, aktivizálás, ellenőrzés, értékelés és mérés lehetőségei, alternatívái, a figyelem, koncentráció fejlesztése).

– Ismeri a szülőkkel való kommunikáció mentori szerepét és folyamatát a zenetanítás során.

– Rendelkezik az általános zenepszichológia tárgykörét felölelő tudással a zenei generatív képesség természete, a zenei képesség fejlődéslélektana, a kiemelkedő teljesítmények, a zenei memória, a zenei képzelet, zenei kreativitás, a zeneszerzés, illetve az improvizáció kognitív pszichológiája,valamint a gyakorlás, a kotta nélküli játék és a lapról játék kognitív háttere, a zenetanulás transzferhatásai, a zeneterápia alapjai, a zenepszichológia története, a zeneészlelés, továbbá a zenei tevékenységek neuropszichológiája, motoros irányítása, a pszicho-akusztika terén.

– Rendelkezik az előadó-művészet pszichológiájának tárgykörét felölelő ismeretekkel a zenei kifejezőerő kognitív modelljei, a finomidőzítések és a zenei forma kapcsolata, az érzelemkifejezés módjai, valamint a gyakorlás lélektana terén. Ismeri az amatőrök és a professzionális előadóművészek közötti különbségeket, a mozgás szerepét, a zenei kifejezés lehetőségeit a zenehallgató nézőpontjából, a társaslélektani folyamatokat a színpadon, szólistaként, kamaracsoportban, zenekarban, kórusban.

– Rendelkezik a zeneszociológia tárgykörét felölelő ismeretekkel, így a zenehallgatás-választás motivációjának és hatásának ismereteivel. A zene szerepének megítélési képességével az előadó-művészetben a film, színház, tánc területén. Ismeretekkel rendelkezik zenei identitásról, a zene közösségre, az iskolai környezetre gyakorolt hatásáról, a csoportdinamikai körülményekről, a zene és fogyasztói viselkedéséről.

– Felkészült és gyakorlattal rendelkezik a koncertpedagógia, a zenei ismeretterjesztés területén, a tanórán kívüli hallgatói csoportok szervezésében, irányításában, a minőségi zenélés élethosszig tartó életszervező erővé alakításában alapvetően a család közösségére építve. Ismeri a médiapedagógia zenepedagógiai vonatkozásait.

4.2.2. ^*  A zenetanár szakokon a szakterületi ismeretek:

a) A zenetanár szakképzettség szempontjából meghatározó közös ismeretkörök

szolfézs, zeneelméleti ismeretek, általános zenetörténeti és magyar zenetörténeti ismeretek, népzenei ismeretek, akusztika, általános műveltségi ismeretek.

b) A zenetanári szakirányok szakterületi ismeretei:

– zongoratanár szakirány: zongora (zenei, technikai ismeretek, stílus- és repertoárismeret, improvizáció, zongorakíséret, lapról játék, előadói gyakorlat), hangszer-metodikai ismeretek, kamarazenei ismeretek, kóruséneklés (énekkar);

– orgonatanár szakirány: orgona (zenei, technikai ismeretek, stílus- és repertoárismeret, hangszerismeret, improvizáció, előadói gyakorlat), hangszer-metodikai ismeretek, zongora, kamarazenei ismeretek, continuo-játék, zeneelméleti ismeretek, kóruséneklés (énekkar);

– csembalótanár, lanttanár, furulyatanár szakirány: a szakiránynak megfelelő hangszer (zenei, technikai ismeretek, stílus- és repertoárismeret, improvizáció, előadói gyakorlat), hangszer-metodikai ismeretek, zongora, kamarazenei ismeretek, continuo-játék, historikus zenei, illetve művészeti ismeretek, kóruséneklés (énekkar);

– hárfatanár szakirány: hárfa (zenei, technikai ismeretek, stílus- és repertoárismeret, improvizáció, előadói gyakorlat), hangszer-metodikai ismeretek, zongora, kamarazenei ismeretek, zenekari gyakorlat és zenekari szólamismeret;

– gitártanár szakirány: gitár (zenei, technikai ismeretek, stílus- és repertoárismeret, improvizáció, előadói gyakorlat), hangszer-metodikai ismeretek, zongora, hangszeres, illetve vokális együttjáték;

– harmonikatanár, cimbalomtanár szakirányok: a szakiránynak megfelelő hangszer (zenei, technikai ismeretek, stílus- és repertoárismeret, előadói gyakorlat), hangszer-metodikai ismeretek, zongora, kamarazenei ismeretek, kóruséneklés/zenekari gyakorlat;

– hegedűtanár szakirány: hegedű (zenei, technikai ismeretek, stílus- és repertoárismeret, előadói gyakorlat), hangszer-metodikai ismeretek, zongora, kamarazenei, illetve további hangszeres ismeretek, zenekari gyakorlat és zenekari szólamismeret;

– mélyhegedűtanár, gordonkatanár szakirány: a szakiránynak megfelelő hangszer (zenei, technikai ismeretek, stílus- és repertoárismeret, előadói gyakorlat), hangszer-metodikai ismeretek, zongora, kamarazenei ismeretek, zenekari gyakorlat és zenekari szólamismeret;

– gordontanár szakirány: gordon (zenei, technikai ismeretek, stílus- és repertoárismeret, előadói gyakorlat), hangszer-metodikai ismeretek, zongora, kamarazenei ismeretek, zenekari gyakorlat és zenekari szólamismeret;

– fuvolatanár, oboatanár, klarinéttanár, szaxofontanár, fagott-tanár, kürttanár, trombitatanár, harsonatanár, tubatanár szakirányok: a szakiránynak megfelelő hangszer (zenei, technikai ismeretek, stílus- és repertoárismeret, előadói gyakorlat), hangszer-metodikai ismeretek, zongora, kamarazenei ismeretek, zenekari gyakorlat és zenekari szólamismeret;

– ütőhangszertanár szakirány: ütőhangszerek (zenei, technikai ismeretek, stílus- és repertoárismeret, előadói gyakorlat), hangszer-metodikai ismeretek, zongora, kamarazenei ismeretek, zenekari gyakorlat és zenekari szólamismeret;

– magánénektanár szakirány: magánének (zenei, technikai ismeretek, stílus- és repertoárismeret, előadói gyakorlat), az énekmetodikai ismeretek, zongora, kamaraének, színpadi előadással kapcsolatos gyakorlati ismeretek, szakmai idegen nyelvi ismeretek;

– jazz-zongoratanár szakirány: jazz-zongora (zenei, technikai ismeretek, stílus- és repertoárismeret, előadói gyakorlat, hangszer-metodikai ismeretek) klasszikus zongora, hangszeres, illetve vokális együttjáték, improvizációs gyakorlat, jazz-elméleti, -történeti és -zeneszerzés/hangszerelési ismeretek, nemzetközi népzenei ismeretek;

– jazzgitártanár, jazzbasszusgitár-tanár, jazzbőgőtanár, jazzszaxofontanár, jazztrombitatanár, jazzharsonatanár, jazzdobtanár szakirányok: a szakiránynak megfelelő hangszer (zenei, technikai ismeretek, stílus- és repertoárismeret, előadói gyakorlat, hangszer-metodikai) ismeretek, a jazzhangszernek megfelelő klasszikus hangszeres stúdium/klasszikus zenei stúdium, a jazzhangszeren hangszeres, illetve vokális együttjáték, improvizációs gyakorlat, jazz-elméleti, -történeti és -zeneszerzés/hangszerelési ismeretek, nemzetközi népzenei ismeretek;

– jazzénektanár szakirány: jazzének (zenei, technikai ismeretek, stílus- és repertoárismeret, előadói gyakorlat), klasszikus ének, a jazzéneklés módszertana, zongora, hangszeres, illetve vokális együttjáték, improvizációs gyakorlat, jazz-elméleti, -történeti és -zeneszerzés/hangszerelési ismeretek, nemzetközi népzenei ismeretek;

– jazz-zeneszerzéstanár szakirány: jazz-zeneszerzés és hangszerelés ismeretek, jazz-elméleti, -történeti ismeretek, zongora, hangszeres, illetve vokális együttjáték, improvizációs gyakorlat, nemzetközi népzenei ismeretek;

– egyházzenetanár szakirány: egyházi vokális egy- és többszólamúság, orgona (ezeken belül stílus-, műfaj-, repertoár- és műismeret, zenei-technikai előadói ismeretek, történeti és mai liturgikus alkalmazásra vonatkozó ismeretek, előadói gyakorlat, orgonaismeret, liturgikus improvizáció), liturgika (dogmatikai, formai, történeti, jogi és nyelvi ismeretek, liturgikus gyakorlat), zongora, hangképzés, continuo-játék, kamaraének, kóruséneklés (énekkar);

– zeneismeret-tanár szakirány: szolfézs, zeneelméleti, zenetörténeti és népzenei ismeretek, zeneszerzési ismeretek, transzponálás-partitúraolvasás, continuo-játék, egyéb speciális szakmai ismeretek;

– ének-zene tanár szakirány: egyéni/kórushangképzés, hangszeres, illetve vokális együttjáték, kórusvezénylési ismeretek, gyermekkari irodalom, énekkari gyakorlat, egyéb speciális szakmai ismeretek.

5. A zenetanár sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei

5.1. ^*  a hangszeres, az énekes zenetanár szakirányokon, az 5.2.–5.4. pont szerinti szakirányok kivételével:

– a szakterületi ismeretek pedagógiai alkalmazása;

– a gyakorlás tanításának módszertana;

– művészeti nevelés és a személyiségfejlesztés kapcsolata, valamint a zeneművészet oktatásban és nevelésben történő alkalmazási lehetőségei, módszerei;

– felkészítés a nyilvános fellépésre;

– a zenei tanulás tanítása;

– az alapfokú és a szakiskolai művészetoktatás, az Országos Képzési Jegyzék szerinti szakképesítések tanterveinek és tantárgyi programjának ismerete;

– felkészülés a tehetséggondozásra; továbbá

– az alapfokú művészetoktatás alapprogramjának a követelmények és tantervi programban meghatározott, az adott zenetanári szakhoz tartozó tanszak, illetve tanszakok további, legalább egy tantárgyának tanításához szükséges módszertani ismeretek.

5.2. az egyházzenetanár szakirányon:

– a liturgikus és zenei ismeretek alkalmazása a tanításban, valamint a templomi gyakorlatban;

– felkészítés az egyházzenei alapfokú művészeti oktatás illetve a templom egyházzenei életének megszervezésére, a rendszeres egyházzenei szolgálatra;

– személyi kapcsolatok kialakításának módjai és együttműködés az egyházzene más szereplőivel;

– egyházi kórus (szkóla) szervezésének és vezetésének speciális követelményei;

– az alapfokú egyházzeneoktatás tanterveinek és tantárgyi programjának ismerete;

– az egyházzene tanításának módszertana

– a liturgikus és egyházzenei ismeretek alkalmazása a személyiségfejlesztésben és a nevelésben;

– egyházzenei vokális és orgona-repertoár összeállítása az alapfokú művészeti iskolákban a gyakorlati alkalmazás, a liturgikus funkció figyelembe vételével;

5.3. a zeneismeret-tanár szakirányon:

– a képzés során elsajátított szakterületi ismeretek pedagógiai alkalmazása;

– az alapfokú művészeti oktatás tantárgyi programjaiban rögzített zenei elméleti, zeneirodalmi és zenetörténeti ismeretek tanításának módszerei;

– a zenei készségfejlesztés módszertani eszközei;

– a kreatív zenei gondolkodás, illetve gyakorlat kialakításának és fejlesztésének útjai;

– a művészeti nevelés személyiségfejlesztő és közösségépítő hatása;

– a zene és a társművészetek kapcsolata, a zenehallgatóvá nevelés feladatai;

– a tehetséggondozás és a szakirányú továbbtanulásra történő felkészítés;

– az oktatás tartalmát szabályozó dokumentumok megismerése;

– pedagógiai repertoárismeret, tankönyvek és az oktatásban felhasználható segédkönyvek, tudásbázisok, eszközök használata;

5.4. az ének-zene tanár szakirányon

– a képzés során elsajátított szakterületi ismeretek pedagógiai alkalmazása;

– Kodály Zoltán zenei nevelési koncepciója és az arra épülő, a teljes embert fejlesztő zenepedagógia; az ének-zenei nevelés és oktatás módszerei: a daltanítás, a dallami, ritmikai, zeneelméleti és zenetörténeti, valamint népzenei ismeretek tanítása, a zenei készségfejlesztés módszerei: éneklési, dallami, ritmikai, zenei olvasás és írás, improvizációs készségfejlesztés, a zenei memória fejlesztése, többszólamúság, harmonikus hallás, zenehallgatás;

– egyéb zenepedagógiai irányzatok és módszerek megismerése;

– a speciális ének-zenei képzés sajátos feladatai;

– a tehetséggondozás lehetőségei;

– az oktatás tartalmát szabályozó dokumentumok megismerése;

– a pedagógiai repertoár ismerete, tankönyvelemzés; tudásbázisok és infokommunkációs eszközök használata.

2. ^*  Zeneművésztanár szakképzettségek

1. ^*  Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő

– magyar nyelvű megjelölése:

okleveles zongoraművész-tanár

okleveles zongorakísérő-korrepetitor tanár

okleveles csembalóművész-tanár

okleveles orgonaművész-tanár

okleveles hárfaművész-tanár

okleveles gitárművész-tanár

okleveles cimbalomművész-tanár

okleveles harmonikaművész-tanár

okleveles hegedűművész-tanár

okleveles mélyhegedűművész-tanár

okleveles gordonkaművész-tanár

okleveles gordonművész-tanár

okleveles fuvolaművész-tanár

okleveles oboaművész-tanár

okleveles klarinétművész-tanár

okleveles szaxofonművész-tanár

okleveles fagottművész-tanár

okleveles kürtművész-tanár

okleveles trombitaművész-tanár

okleveles harsonaművész-tanár

okleveles tubaművész-tanár

okleveles ütőhangszerművész-tanár

okleveles énekművész-tanár

okleveles régi-zene csembalóművész-tanár

okleveles régi-zene blockflöteművész-tanár

okleveles egyházzeneművész-tanár

okleveles jazz-zongoraművész-tanár

okleveles jazzgitárművész-tanár

okleveles jazzbasszusgitárművész-tanár

okleveles jazzbőgőművész-tanár

okleveles jazzszaxofonművész-tanár

okleveles jazztrombitaművész-tanár

okleveles jazzharsonaművész-tanár

okleveles jazzdobművész-tanár

okleveles jazzénekművész-tanár

okleveles jazz-zeneszerző művésztanár

okleveles zeneszerzőtanár

okleveles muzikológus-tanár

okleveles zeneelmélet-tanár

okleveles kóruskarnagyművész-tanár

okleveles ének-zene művésztanár

– angol nyelvű megjelölése:

Teacher of Music Performance (Piano)

Teacher of Music Performance (Piano accompaniment and repetition)

Teacher of Music Performance (Harpsichord)

Teacher of Music Performance (Organ)

Teacher of Music Performance (Harp)

Teacher of Music Performance (Guitar)

Teacher of Music Performance (Cimbalom/Dulcimer)

Teacher of Music Performance (Accordion)

Teacher of Music Performance (Violin)

Teacher of Music Performance (Viola)

Teacher of Music Performance (Cello)

Teacher of Music Performance (Double Bass)

Teacher of Music Performance (Flute)

Teacher of Music Performance (Oboe)

Teacher of Music Performance (Clarinet)

Teacher of Music Performance (Saxophone)

Teacher of Music Performance (Bassoon)

Teacher of Music Performance (Horn)

Teacher of Music Performance (Trumpet)

Teacher of Music Performance (Trombone)

Teacher of Music Performance (Tuba)

Teacher of Music Performance (Percussion)

Teacher of Music Performance (Classical Singing)

Teacher of Early Music Performance (Harpsichord)

Teacher of Early Music Performance (Recorder)

Teacher of Music Performance (Church Music)

Teacher of Music Performance (Jazz Piano)

Teacher of Music Performance (Jazz Guitar)

Teacher of Music Performance (Jazz Bass Guitar)

Teacher of Music Performance (Jazz Double Bass)

Teacher of Music Performance (Jazz Saxophone)

Teacher of Music Performance (Jazz Trumpet)

Teacher of Music Performance (Jazz Trombone)

Teacher of Music Performance (Jazz Drums)

Teacher of Music Performance (Jazz Singing)

Teacher of Jazz Music Composition

Teacher of Music Composition

Teacher of Musicology

Teacher of Music Theory

Teacher of Music Performance (Choral Conducting)

Classroom Music Teacher (primary and secondary level)

2. ^*  A képzési idő

– az 1. § c) pontja szerinti nem tanári zeneművészeti mesterszakkal párhuzamosan vagy a

mesterfokozatot követően felvett tanári mesterszakon 2 félév;

– a kóruskarnagyművész-tanár szakirány az ének-zene művésztanár vagy a zeneelmélet-tanár szakiránnyal, a zeneelmélet-tanár szakirány az ének-zene művésztanár vagy a kóruskarnagyművész-tanár szakiránnyal, az egyházzeneművész-tanár szakirány az ének-zene művésztanár szakiránnyal az 1. § a) pontja szerinti kétszakos osztatlan képzésben 12 félév.

3. ^*  A képzés célja az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszainak évfolyamain, az alapfokú művészetoktatásban – ének-zene művésztanár szakképzettség esetén, az iskolai nevelés-oktatás, valamint az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszainak évfolyamain, az alapfokú művészetoktatásban – az adott hangszer vagy az elméleti tárgy művészeti szakmai tantárgyainak megfelelően

– zongoraművész-tanár szakképzettséggel a zongora, a zongora kötelező, a hangszerismeret, a kamarazene és a korrepetíció;

– zongorakísérő-korrepetitor tanár szakképzettséggel a korrepetíció és a zongora;

– csembalóművész-tanár, valamint orgonaművész-tanár szakképzettséggel a szakképzettségnek megfelelő hangszer, a hangszerismeret, a kamarazene és a korrepetíció;

– hárfa-, gitár-, cimbalom-, harmonika-, hegedű-, mélyhegedű-, gordonka-, gordon-, fuvola-, oboa-, klarinét-, szaxofon-, fagott-, kürt-, trombita-, harsona-, tuba-, ütőhangszer-, régi-zene csembaló-, valamint régi-zene blockflöteművész-tanár szakképzettséggel a szakképzettségnek megfelelő hangszer, a hangszerismeret, valamint a kamarazene;

– énekművész-tanár szakképzettséggel a magánének, a kamaraének, a (vokális) kamarazene, a hangegészségtan, a beszédgyakorlat, a színpadtechnika és a hangképzés;

– egyházzeneművész-tanár szakképzettséggel az egyházzene (bibliaismeret, liturgikus ismeretek és liturgikus zenei gyakorlat, népének, gregorián, egyházzene-irodalom és zenei ismeretek), a liturgia, liturgia gyakorlat, a népének (gyülekezeti ének), a gregorián ének – graduál, az (egyházzenei) kórus, az egyházzene-irodalom, továbbá az (egyházzenei) orgonajáték, (egyházzenei) orgonaismeret, valamint az (egyházzenei) karvezetés;

– jazz-zongoraművész-tanár szakképzettséggel a jazz-zongora, a (jazz) zongora kötelező, a (jazz-)zenekari gyakorlat, a kamarazene (könnyűzene), valamint az improvizációs gyakorlat;

– jazzgitárművész-tanár, jazzbasszusgitárművész-tanár, jazzbőgőművész-tanár, jazzszaxofonművész-tanár, jazztrombitaművész-tanár, jazzharsonaművész-tanár, jazzdobművész-tanár szakképzettséggel a szakképzettségnek megfelelő jazzhangszer, a (jazz-)zenekari gyakorlat, a kamarazene (könnyűzene), valamint az improvizációs gyakorlat;

– jazzénekművész-tanár szakképzettséggel a jazzének, a hangképzés, a (jazz-)zenekari gyakorlat, a jazzvokál, valamint az improvizációs gyakorlat;

– jazz-zeneszerző művésztanár szakképzettséggel a szolfézs (jazz tanszakon), a szolfézselmélet, az improvizáció, az improvizációs gyakorlat, a (jazz) hangszerismeret, a jazzirodalom, a jazzelmélet, a jazztörténet, valamint a jazz szolfézs;

– zeneszerzőtanár szakképzettséggel a zeneszerzés-elmélet, a zeneszerzés-gyakorlat, a hangszerismeret és partitúrajáték, a zeneelmélet, a hangrendszerelmélet, a modernzene-ismeret, a hangszínszolfézs, az improvizáció és az elektroakusztikus zenei tantárgyak;

– muzikológus-tanár szakképzettséggel a zenetörténet-zeneirodalom, zeneirodalom és a népzene;

– zeneelmélet-tanár szakképzettséggel a zeneelmélet, a szolfézs, a zenetörténet-zeneirodalom, zeneirodalom, valamint a népzene;

– kóruskarnagyművész-tanár szakképzettséggel a karvezetés és a kórus (énekkar);

– ének-zene művésztanár szakképzettséggel az ének-zene, az énekkar (kórus) és – alapfokú művészeti iskolában – a szolfézs

szakmai tárgyak oktatására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes művésztanárok képzése, továbbá a tanulmányaik doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

4. Az elsajátítandó szakmai tudás, képesség

4.1. ^*  a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) és c) pontja tekintetében:

a 2. mellékletben meghatározott tudás, készség, képesség, az alapfokú művészeti iskola, a művészeti szakiskola pedagógiai feladataira tekintettel alkalmazva.

4.2. a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében

4.2.1. A zeneművésztanár szakterületi tudása, készségei, képességei

– Alkalmas az érzelmi intelligencia zenével történő fejlesztésére; türelemre és önuralomra nevelésre; az előadó-művészethez és a tanításhoz való kreatív hozzáállásra. Képes a stressz kezelésre, a nyilvános szereplésre, kognitív és érzelmi erőfeszítésre, a kritikára való pozitív reagálás képességének fejlesztésére. Felkészült a testi tudatosság fejlesztésére; az egészség- és környezettudatosságra nevelésre. Elsajátította a művészeti nevelésben betöltött szerepének elfogadásához szükséges érveléstechnikákat.

– Ismeri zenepedagógiai képességfejlesztés tanulási-tanítási folyamatát, képes annak megtervezésére, megszervezésére, irányítása, értékelése terén a gyakorlás pszichológiai megalapozásának és a zenei munkaképesség-gondozás módszereit; a test és a zenei kifejezés kapcsolatát. Ismeri és használja a zenepedagógiai forrásokat, a zenei előadóművészet-történet pedagógiai ismereteit; a zenei hivatásra történő intellektuális felkészítés komplex feladatait és eszközeit; a zenei nevelés irányzatait, külön tekintettel a Kodály- pedagógiára.

– Ismeri az egyéni tanóra (egy diák – egy tanár) pedagógiai feladatait, módszereit és alkalmas a tanítás-tanulás folyamatában a környezet tükrében – így oktatási környezet, adaptivitás, tehetséggondozás, mentorálás, mentálhigiénés ismeretek alkalmazása, személyiségfejlesztés – azokat megválasztani, alkalmazni.

– Ismeri a gyermek- és ifjúságvédelem zenepedagógiai vonatkozásait, a speciális igényű fiatalok nevelésének, fejlesztésének zenei vonatkozásait, a felnőttnevelés zenepedagógiáját, alternatív pedagógiai módszereket.

– Felkészült a tanár és tanítványa speciális szakmai, nevelési kapcsolatából következő tanári feladatokra a hangszeres oktatásban, továbbá ismeri ennek a kapcsolatnak a következményeit a tanulói csoportok kialakulására, dinamikájára és azok formálására.

– Képes a tanulástámogatás sajátos, a zenetanulás szabadon választott (nem kötelezően tanulandó) tevékenységéhez igazodó módszereit eredményesen (motiválás, aktivizálás, ellenőrzés, értékelés és mérés lehetőségei, alternatívái; a figyelem, koncentráció fejlesztése) használni.

– Ismeri a szülőkkel való kommunikáció mentori szerepét és folyamatát a zenetanítás során.

– Rendelkezik az általános zenepszichológia tárgykörét felölelő tudással a zenei generatív képesség természete, a zenei képesség fejlődéslélektana, a kiemelkedő teljesítmények, a zenei memória, a zenei képzelet, zenei kreativitás, a zeneszerzés, illetve az improvizáció kognitív pszichológiája,valamint a gyakorlás, a kotta nélküli játék és a lapról játék kognitív háttere, a zenetanulás transzferhatásai, a zeneterápia alapjai, a zenepszichológia története, a zeneészlelés, illetve a zenei tevékenységek neuropszichológiája, motoros irányítása, a pszichoakusztika terén.

– Rendelkezik az előadó-művészet pszichológiájának tárgykörét felölelő ismeretekkel a zenei kifejezőerő kognitív modelljei, a finomidőzítések és a zenei forma kapcsolata, az érzelemkifejezés módjai, valamint a gyakorlás lélektana terén. Ismeri az amatőr és a professzionális előadóművészek közötti különbségeket, a mozgás szerepét, a zenei kifejezés lehetőségeit a zenehallgató nézőpontjából, a társaslélektani folyamatokat a színpadon, szólistaként, kamaracsoportban, zenekarban, kórusban.

– Rendelkezik a zeneszociológia tárgykörét felölelő ismeretekkel, így a zenehallgatás-választás motivációjának és hatásának ismereteivel. A zene szerepének megítélési képességével az előadó-művészetben a film, színház, tánc területén. Ismeretekkel rendelkezik zenei identitásról, a zene közösségre, az iskolai környezetre gyakorolt hatásáról, a csoportdinamikai körülményekről, a zene és fogyasztói viselkedéséről.

– Felkészült és gyakorlattal rendelkezik a koncertpedagógia, a zenei ismeretterjesztés területén, a tanórán kívüli hallgatói csoportok szervezésében, irányításában, a minőségi zenélés élethosszig tartó életszervező erővé alakításában alapvetően a család közösségére építve. Ismeri a médiapedagógia zenepedagógiai vonatkozásait.

4.2.2. A zeneművésztanár szakokon a szakterületi ismeretek

– Az 1. § c) pontjában foglaltakra figyelemmel, a nem tanári mesterszakkal párhuzamos képzésben: a szakterületi ismeret a zeneművésztanár szaknak – tanári szakirányonként – megfeleltethető nem tanári mesterszakon szerzett, a tanári szakképzettséghez tartozó zeneművészeti tudást foglalja magában.

– Az 1. § a) pontjában foglaltakra figyelemmel, osztatlan képzésben

a) a zeneelmélet-tanár, kóruskarnagyművész-tanár, egyházzeneművész-tanár, ének-zene művésztanár szakképzettség szempontjából meghatározó közös ismeretkörök:

szolfézs és zeneelméleti ismeretek; általános zenetörténeti és magyar zenetörténeti ismeretek; akusztika; általános műveltségi ismeretek, zongora, illetve zongorakíséret;

b) ^*  a zeneművésztanár szakok (szakirányok) szakterületi ismeretei:

Zeneelmélet-tanár: magasabb szintű zeneelméleti és zenetörténeti, népzenei ismeretek, zeneelmélet-történeti, -módszertani ismeretek, zeneszerzési ismeretek, kamarazene, illetve kamaraének, continuo-játék, szakmai idegen nyelvi ismeretek.

Kóruskarnagyművész-tanár: énekkari vezénylési ismeretek (vezényléstechnika, kórusvezénylés), repertoárismeret, karvezetés-módszertani ismeretek, énekkari gyakorlat, hangképzés, a zeneszerzés alapjai (ellenpont, hangszerelés), olasz szakmai nyelv.

Egyházzeneművész-tanár: egyházi vokális egy- és többszólamúság, vezénylési ismeretek (stílus-, műfaj-, repertoár- és műismeret, alapvető forrásismeret, szakirodalmi jártasság, zenei és technikai előadói ismeretek), orgona (stílus-, műfaj-, repertoár- és műismeret, alapvető forrásismeret, szakirodalmi jártasság, zenei és technikai előadói ismeretek, történeti és mai liturgikus alkalmazásra vonatkozó ismeretek, előadói gyakorlat, orgonaismeret, liturgikus improvizáció), continuo-játék, liturgika (dogmatikai, formai, történeti, jogi és nyelvi ismeretek, liturgikus gyakorlat).

Ének-zene művésztanár szakirány: népzenei ismeretek, egyéni hangképzés, kamaraének, karvezetési ismeretek, gyermek- és ifjúsági karirodalom, énekkari gyakorlat, transzponálás-partitúraolvasás, egyéb speciális szakmai ismeretek.

5. A zeneművésztanár sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei

5.1. a hangszeres és énekes, jazzhangszeres és jazzénekes zeneművésztanár szakirányokon, az 5.2–5.8. pont szerinti tanári szakirányok kivételével:

– a szakterületi ismeretek pedagógiai alkalmazása;

– a gyakorlás tanításának módszertana;

– művészeti nevelés és a személyiségfejlesztés kapcsolata, valamint a zeneművészet oktatásban és nevelésben történő alkalmazási lehetőségei, módszerei;

– felkészítés a nyilvános fellépésre;

– a zenei tanulás tanítása;

– az alap- és középfokú művészetoktatás tanterveinek és tantárgyi programjának ismerete;

– felkészülés a tehetséggondozásra;

5.2. zeneelmélet-tanár szakirányon:

– a képzés során elsajátított szakterületi ismeretek pedagógiai alkalmazása;

– az alap- és középfokú művészeti képzés tantárgyi programjaiban rögzített szolfézs, zeneelméleti, zenetörténeti, népzenei ismeretek tanításának módszerei;

– a zenei készségek fejlesztésének tanári feladatai és eszközei;

– a zeneművek belső összefüggéseinek feltárásához szükséges képességek kialakításának útjai;

– a zeneművek előadását, művészi megformálását segítő gyakorlati tudás;

– a zenei tehetséggondozás speciális feladatai;

– az oktatás tartalmát szabályozó dokumentumok megismerése;

– pedagógiai repertoárismeret, tankönyvek és az oktatásban felhasználható szakkönyvek, tudásbázisok és eszközök használata;

5.3. kóruskarnagyművész-tanár szakirányon:

– a kórusvezénylés, kórusépítés módszerei, a betanítás speciális igényei;

– kóruspedagógiai eszköztár bővítése és alkalmazása;

– a vezénylés alapjainak tanítása (testtartás, aviso, alapütemek rajzai, alapkarakterek vezénylése; a dinamikai-, a tempó- és a karakter-változások folyamatainak vezénylése);

– a kórushangképzés és az intonációfejlesztés tanítása, gyakorlati ismereteinek alkalmazása;

5.4. ^*  egyházzeneművész-tanár szakirányon:

– a liturgikus és zenei ismeretek alkalmazása a tanításban és a templomi gyakorlatban;

– felkészítés az egyházzenei alap- és középfokú művészeti oktatás, illetve a templom egyházzenei életének megszervezésére, a rendszeres egyházzenei szolgálatra;

– személyi kapcsolatok kialakításának módjai és együttműködés az egyházzene más szereplőivel;

– egyházi kórus (szkóla) szervezésének és vezetésének speciális követelményei;

– az alap- és középfokú, valamint a tanfolyamszerű egyházzeneoktatás tanterveinek, illetve tantárgyi programjának ismerete;

– az egyházzene tanításának módszertana a köznevelési intézményrendszer iskoláiban (alapfok, középfok, tanfolyamszerű oktatás);

– a liturgikus és egyházzenei ismeretek alkalmazása a személyiségfejlesztésben és a nevelésben;

– egyházzenei vokális és orgona-repertoár összeállítása a különféle iskolatípusokban, azok gyakorlati alkalmazása a liturgikus funkció figyelembevételével;

– az istentiszteleti orgonálás, valamint az istentiszteleti vezénylés oktatásának módszertana.

5.5. ének-zene művésztanár szakirányon:

– a képzés során elsajátított szakterületi ismeretek pedagógiai alkalmazása;

– Kodály Zoltán zenei nevelési koncepciója és az arra épülő, a teljes embert fejlesztő zenepedagógia; az ének- zenei nevelés, oktatás módszerei: a daltanítás, a dallami, ritmikai, zeneelméleti és zenetörténeti, valamint népzenei ismeretek tanítása; a zenei készségfejlesztés módszerei: éneklési, dallami, ritmikai, zenei olvasás és írás, improvizációs készség, a zenei memória fejlesztése; többszólamúság, harmonikus hallás; zenehallgatás;

– más zenepedagógiai irányzatok és módszerek megismerése;

– az ének-zene tanítás különböző szintjeinek speciális módszertani kérdései, a középiskolás korosztály zenei nevelésének lehetőségei;

– a szolfézstanítás módszertana, az alapfokú művészetoktatási intézményekben folyó komplex zeneoktatási tevékenység összefüggései;

– felkészülés a tehetséggondozásra és a szakirányú továbbtanulásra való felkészítésre;

– a művészeti nevelés személyiségfejlesztő hatásának lehetőségei a köznevelés intézményrendszerében;

– az oktatás tartalmát szabályozó dokumentumok megismerése;

– pedagógiai repertoárismeret, tankönyvelemzés; tudásbázisok és infokommunikációs eszközök használata;

5.6. zeneszerzőtanár szakirányon:

– a zeneszerzési és a zeneelméleti tantárgyak oktatásának módszerei;

– a zenei készségek fejlesztésének tanári feladatai és eszközei;

– a zeneművek belső összefüggéseinek feltárásához szükséges képességek kialakításának útjai;

– a zeneművek előadását, művészi megformálását segítő gyakorlati tudás;

– a zenei tehetséggondozás speciális feladatai;

– az oktatás tartalmát szabályozó dokumentumok megismerése;

– pedagógiai repertoárismeret, tankönyvek és az oktatásban felhasználható szakkönyvek, tudásbázisok és eszközök használata;

5.7. muzikológus-tanár szakirányon:

– a zeneirodalom-jelleg és a zenetörténet-jelleg kapcsolata, mértéke, a szigorú kronológiai előrehaladás előnyei és hátrányai;

– a tananyag részletezésének mértéke az alap- és a középfokú oktatásban;

– a műelemzések és történeti jellegű ismertetések közti megfelelő arány kialakítása;

– a tanórák felépítése;

– zenehallgatás a tanórán;

– a hallgatók aktivizálása a tanórán;

– az ismeretellenőrzés szaktárgyi módszerei;

– a zeneirodalom, zenetörténet, és más tárgyak tartalmának, így történelem, irodalom kapcsolata;

– a középfokú zeneirodalom oktatás előkészítő szerepe a felsőfokú oktatás tekintetében;

– a népzene tanításával (népdalrepertoár, népdalelemzés) kapcsolatos módszerek;

– pedagógiai repertoárismeret, tankönyvek és az oktatásban felhasználható szakkönyvek, tudásbázisok és eszközök használata;

– az infokommunikációs eszközök használata;

5.8. jazz-zeneszerző művésztanár szakirányon:

– a jazz-elméleti tantárgyak oktatásának módszerei;

– a (jazz-)zenei készségek fejlesztésének tanári feladatai és eszközei;

– a jazz-zeneművek belső összefüggéseinek feltárásához szükséges képességek kialakításának útjai;

– a jazz-zeneművek előadását, művészi megformálását segítő gyakorlati tudás;

– a zenei tehetséggondozás speciális feladatai;

– az oktatás tartalmát szabályozó dokumentumok megismerése;

– pedagógiai repertoárismeret, tankönyvek és az oktatásban felhasználható szakkönyvek, tudásbázisok és eszközök használata.

3. Népi hangszeres, népi énekes művésztanár, népzeneelmélet-tanár szakképzettségek ^* 

1. ^*  Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő

– magyar nyelvű megjelölése:

okleveles népi hegedűművész-tanár

okleveles népi brácsaművész-tanár

okleveles népi bőgőművész-/csellóművész-/ütőgardonművész-/tamburabőgőművész-tanár

okleveles népi furulyaművész-tanár

okleveles népi klarinétművész-/tárogatóművész-tanár

okleveles népi dudaművész-tanár

okleveles népi cimbalomművész-tanár

okleveles tamburaművész-tanár

okleveles népi citeraművész-tanár

okleveles népi kobozművész-tanár

okleveles népi tekerőművész-tanár

okleveles népi harmonikaművész-tanár

okleveles népi énekművész-tanár

okleveles népzeneelmélet-tanár

– angol nyelvű megjelölése:

Teacher of Folk Music Performance (Violin)

Teacher of Folk Music Performance (Viola)

Teacher of Folk Music Performance (Double Bass-Cello-Gardon [percussion cello]-Tambur Bass)

Teacher of Folk Music Performance (Recorder)

Teacher of Folk Music Performance (Clarinet-Tarogato [hungarian folk clarinet])

Teacher of Folk Music Performance (Bagpipe)

Teacher of Folk Music Performance (Cimbalom)

Teacher of Folk Music Performance (Tambura)

Teacher of Folk Music Performance (Zither)

Teacher of Folk Music Performance (Koboz [historical hungarian lute])

Teacher of Folk Music Performance (Rotary Lute [hurdy-gurdy])

Teacher of Folk Music Performance (Accordion)

Teacher of Folk Music Performance (Folk Singing)

Teacher of Folk Music Theory

2. ^*  Az 1. § a) pontja szerinti osztatlan képzésben, két szakirányon a képzési idő: 12 félév.

3. ^*  A képzés célja az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakgimnáziumban, szakmára vagy szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakiskolában, az alapfokú művészetoktatásban az adott hangszer vagy az elméleti tárgy művészeti szakmai tantárgyainak megfelelően

– népi hegedűművész-tanár szakképzettséggel a népi hegedű, a (népi hangszeres) kamarazene és a (népi hangszeres) zenekar;

– népi brácsaművész-tanár szakképzettséggel a népi brácsa, a (népi hangszeres) kamarazene és a (népi hangszeres) zenekar;

– népi bőgőművész-/csellóművész-/ütőgardonművész-/tamburabőgőművész-tanár szakképzettséggel a népi bőgő/cselló/ütőgardon/tamburabőgő, a (népi hangszeres) kamarazene és a (népi hangszeres) zenekar;

– népi furulyaművész-tanár szakképzettséggel a népi furulya és a (népi fúvós hangszeres) kamarazene;

– népi klarinétművész-/tárogatóművész-tanár szakképzettséggel a népi klarinét/tárogató, a (népi fúvós hangszeres) kamarazene és a (népi hangszeres) zenekar;

– népi dudaművész-tanár szakképzettséggel a népi duda és a (népi fúvós hangszeres) kamarazene;

– népi cimbalomművész-tanár szakképzettséggel a népi cimbalom, a (népi hangszeres) kamarazene és a (népi hangszeres) zenekar;

– tamburaművész-tanár szakképzettséggel a különböző típusú tamburák, a (népi hangszeres) kamarazene és a tamburazenekar;

– népi citeraművész-tanár szakképzettséggel a citera és a (népi hangszeres) kamarazene;

– népi kobozművész-tanár szakképzettséggel a koboz és a (népi hangszeres) kamarazene;

– népi tekerőművész-tanár szakképzettséggel a tekerő és a (népi hangszeres) kamarazene;

– népi harmonikaművész-tanár szakképzettséggel a népi harmonika, a (népi hangszeres) kamarazene és a (népi hangszeres) zenekar;

– népi énekművész-tanár szakképzettséggel a népi ének és a népi kamaraének;

– népzeneelmélet-tanár szakképzettséggel a népzeneelmélet és -történet és a népzene

szakmai tárgyak oktatására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányaik doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

4. Az elsajátítandó szakmai tudás, képesség

4.1. ^*  a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b)–c) pontja tekintetében:

a 2. mellékletben meghatározott tudás, készség, képesség, az alapfokú művészeti iskola, a művészeti szakiskola pedagógiai feladataira tekintettel alkalmazva.

4.2. a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében

4.2.1. A népi zeneművésztanár szakterületi tudása, készségei, képességei

– Alkalmas az érzelmi intelligencia zenével történő fejlesztésére; türelemre és önuralomra nevelésre; az előadó művészethez és a tanításhoz való kreatív hozzáállásra. Képes a stressz kezelésre és nyilvános szereplésre, kognitív és érzelmi erőfeszítésre, a kritikára való pozitív reagálás képességének fejlesztésére. Felkészült a testi tudatosság fejlesztésére; az egészség- és környezettudatosságra nevelésre. Elsajátította a művészeti nevelésben betöltött szerepének elfogadásához szükséges érveléstechnikákat.

– Ismeri zenepedagógiai képességfejlesztés tanulási-tanítási folyamatát, képes annak megtervezésére, megszervezésére, irányítása, értékelése terén a gyakorlás pszichológiai megalapozásának és a zenei munkaképesség-gondozás módszereit; a test és a zenei kifejezés kapcsolatát. Ismeri és használja a zenepedagógiai forrásokat, a zenei előadóművészet-történet pedagógiai ismereteit; a zenei hivatásra történő intellektuális felkészítés komplex feladatait és eszközeit; a zenei nevelés irányzatait, külön tekintettel a Kodály-pedagógiára.

– Ismeri az egyéni tanóra (egy diák – egy tanár) pedagógiai feladatait, módszereit és alkalmas a tanítás-tanulás folyamatában a környezet tükrében (pl. oktatási környezet, adaptivitás, tehetséggondozás, mentorálás, mentálhigiénés ismeretek alkalmazása, személyiségfejlesztés) azokat megválasztani, alkalmazni.

– Ismeri a gyermek- és ifjúságvédelem zenepedagógiai vonatkozásait, a speciális igényű fiatalok nevelésének, fejlesztésének zenei vonatkozásait, a felnőttnevelés zenepedagógiáját, alternatív pedagógiai módszereket.

– Felkészült a tanár és tanítványa speciális szakmai, nevelési kapcsolatából következő tanári feladatokra a hangszeres oktatásban, továbbá ismeri ennek a kapcsolatnak a következményeit a tanulói csoportok kialakulására, dinamikájára és azok formálására.

– Képes a tanulástámogatás sajátos, a zenetanulás szabadon választott (nem kötelezően tanulandó) tevékenységéhez igazodó módszereit eredményesen használni (motiválás, aktivizálás, ellenőrzés, értékelés és mérés lehetőségei, alternatívái, a figyelem, koncentráció fejlesztése).

– Ismeri a szülőkkel való kommunikáció mentori szerepét és folyamatát a zenetanítás során.

– Rendelkezik az általános zenepszichológia tárgykörét felölelő tudással a zenei generatív képesség természete, a zenei képesség fejlődéslélektana, a kiemelkedő teljesítmények, a zenei memória, a zenei képzelet, zenei kreativitás, a zeneszerzés, illetve az improvizáció kognitív pszichológiája,valamint a gyakorlás, a kotta nélküli játék és a lapról játék kognitív háttere, a zenetanulás transzferhatásai, a zeneterápia alapjai, a zenepszichológia története, a zeneészlelés és a zenei tevékenységek neuropszichológiája, motoros irányítása, a pszichoakusztika terén.

– Rendelkezik az előadó művészet pszichológiájának tárgykörét felölelő ismeretekkel a zenei kifejezőerő kognitív modelljei, a finomidőzítések és a zenei forma kapcsolata, az érzelemkifejezés módjai, valamint a gyakorlás lélektana terén. Ismeri az amatőrök és a professzionális előadóművészek közötti különbségeket, a mozgás szerepét, a zenei kifejezés lehetőségeit a zenehallgató nézőpontjából, a társaslélektani folyamatokat a színpadon, szólistaként, kamaracsoportban, zenekarban, kórusban.

– Rendelkezik a zeneszociológia tárgykörét felölelő ismeretekkel, így a zenehallgatás-választás motivációjának és hatásának ismereteivel. A zene szerepének megítélési képességével az előadó-művészetben a film, színház, tánc területén. Ismeretekkel rendelkezik zenei identitásról, a zene közösségre, az iskolai környezetre gyakorolt hatásáról, a csoportdinamikai körülményekről, a zene és fogyasztói viselkedéséről.

– Felkészült és gyakorlattal rendelkezik a koncertpedagógia, a zenei ismeretterjesztés területén, a tanórán kívüli hallgatói csoportok szervezésében, irányításában, a minőségi zenélés élethosszig tartó életszervező erővé alakításában alapvetően a család közösségére építve. Ismeri a médiapedagógia zenepedagógiai vonatkozásait.

4.2.2. ^*  A népi zeneművésztanár szakok szakterületi ismeretei:

a) A népi zeneművésztanár szakok (szakirányok) a közös ismeretkörei

szolfézs és zeneelméleti ismeretek, általános zenetörténeti és magyar zenetörténeti ismeretek, hangszeres/énekes együttjáték, népzeneelméleti és népzenetörténeti ismeretek, népművészeti elméleti és gyakorlati ismeretek; zongora, akusztika, általános műveltségi ismeretek.

b) ^*  A népi zeneművésztanár szakok (szakirányok) szakterületi ismeretei:

Népi hegedűművész-tanár: népi hegedű (zenei, technikai ismeretek, stílus- és repertoárismeret, előadói gyakorlat, hangszer-metodikai ismeretek).

Népi brácsaművész-tanár: népi brácsa (zenei, technikai ismeretek, stílus- és repertoárismeret, előadói gyakorlat, hangszer-metodikai ismeretek).

Népi bőgőművész-/csellóművész-/ütőgardonművész-/tamburabőgőművész-tanár: népi bőgő, cselló, ütőgardon, tamburabőgő (zenei, technikai ismeretek, stílus- és repertoárismeret, előadói gyakorlat, hangszer-metodikai ismeretek).

Népi furulyaművész-tanár: népi furulya (zenei, technikai ismeretek, stílus- és repertoárismeret, előadói gyakorlat, hangszer-metodikai ismeretek).

Népi klarinétművész-/tárogatóművész-tanár: népi klarinét/tárogató (zenei, technikai ismeretek, stílus- és repertoárismeret, előadói gyakorlat, hangszer-metodikai ismeretek).

Népi dudaművész-tanár: népi duda (zenei, technikai ismeretek, stílus- és repertoárismeret, előadói gyakorlat, hangszer-metodikai ismeretek).

Népi cimbalomművész-tanár: népi cimbalom (zenei, technikai ismeretek, stílus- és repertoárismeret, előadói gyakorlat, hangszer-metodikai ismeretek).

Tamburaművész-tanár: népi tambura (zenei, technikai ismeretek, stílus- és repertoárismeret, előadói gyakorlat, hangszer-metodikai ismeretek).

Népi citeraművész-tanár: citera (zenei, technikai ismeretek, stílus- és repertoárismeret, előadói gyakorlat, hangszer-metodikai ismeretek).

Népi kobozművész-tanár: koboz (zenei, technikai ismeretek, stílus- és repertoárismeret, előadói gyakorlat, hangszer-metodikai ismeretek).

Népi tekerőművész-tanár: tekerő (zenei, technikai ismeretek, stílus- és repertoárismeret, előadói gyakorlat, hangszer-metodikai ismeretek).

Népi harmonikaművész-tanár: népi harmonika (zenei, technikai ismeretek, stílus- és repertoárismeret, előadói gyakorlat, hangszer-metodikai ismeretek).

Népi énekművész-tanár: népi ének (zenei, technikai ismeretek, stílus- és repertoárismeret, előadói gyakorlat, énekmetodikai, hangképzési ismeretek).

Népzeneelmélet-tanár: népzeneelméleti és -történeti, valamint népművészeti elméleti és gyakorlati ismeretek.

5. A népi hangszeres, népi énekes művésztanár és a népzeneelmélet-tanár sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei

5.1. népi hangszeres és énekes szakirányon, az 5.2. pont szerinti szakirány kivételével

– a szakterületi ismeretek pedagógiai alkalmazása;

– a népzenei repertoár elsajátításának módszertana;

– művészeti nevelés és a személyiségfejlesztés kapcsolata, valamint a népzene, a népi kultúra az oktatásban, nevelésben történő alkalmazási lehetőségei, módszerei;

– felkészítés a nyilvános fellépésre;

– a népzene hallás utáni tanulásának tanítása;

– az alap- és középfokú művészetoktatás tanterveinek, tantárgyi programjának ismerete;

– felkészülés a tehetséggondozásra;

5.2. a népzeneelmélet-tanár szakirányon:

– a képzés során elsajátított szakterületi ismeretek pedagógiai alkalmazása;

– az alap- és középfokú művészeti képzés tantárgyi programjaiban rögzített szolfézs, zeneelméleti, zenetörténeti, népzenei ismeretek tanításának módszerei,

– a zenei készségek fejlesztésének tanári feladatai és eszközei;

– a zeneművek belső összefüggéseinek feltárásához szükséges képességek kialakításának útjai;

– a zeneművek előadását, művészi megformálását segítő gyakorlati tudás;

– a zenei tehetséggondozás speciális feladatai;

– az oktatás tartalmát szabályozó dokumentumok megismerése;

– pedagógiai repertoárismeret, tankönyvek és az oktatásban felhasználható szakkönyvek, tudásbázisok és eszközök használata.

II. Táncművészet szakmai terület

1. Tánctanár szakképzettségek

1. ^*  Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő

– magyar nyelvű megjelölése:

okleveles tánctanár (klasszikus balett)

okleveles tánctanár (kortárstánc)

okleveles tánctanár (néptánc)

okleveles tánctanár (divattánc)

okleveles tánctanár (moderntánc)

okleveles tánctanár (társastánc)

okleveles tánctörténet és -elmélet tanár

– angol nyelvű megjelölése:

Teacher of Dance (Classical Ballet)

Teacher of Dance (Contemporary Dance)

Teacher of Dance Teacher (Fashion Dances)

Teacher of Dance (Hungarian Folk Dances)

Teacher of Dance (Modern Dance)

Teacher of Dance (Ballroom Dances)

Dance History and Dance Theory Teacher

2. ^*  A képzési idő

– az 1. § b) pontja szerinti képzésben 4 félév.

3. ^*  A képzés célja a köznevelésben, az alapfokú művészetoktatásban, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában művészeti szakgimnáziumban, szakmára vagy szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakiskolában, a felsőfokú táncművészeti oktatásban, a felnőttoktatásban és a felnőttképzésben, továbbá tánccsoportoknál, együtteseknél és egyesületeknél egyéni, valamint csoportos formában megvalósuló tánctanári feladatok végzésére, a testkultúra és a tánc által az egészséges életmódra nevelés eszközeivel az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési, fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése, akik alkalmasak a tantárgyi és az általános pedagógiai-pszichológiai ismereteiknek az integrálására, illetve eredményes alkalmazására, ez által a tanulók táncos készségeinek, képességeinek, táncelméleti tudásának, valamint a táncművészet és a társművészetek területén a műveltségük fejlesztésére, továbbá a tanulmányaik doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

4. Az elsajátítandó szakmai tudás, képesség

4.1. ^*  a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) és c) pontja tekintetében:

a 2. mellékletben meghatározott tudás, készség, képesség, az alapfokú művészeti iskola, a művészeti szakiskola, a művészeti szakkgimnázium pedagógiai feladataira tekintettel alkalmazva.

4.2. a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében

4.2.1. A tánctanár szakterületi tudása, készségei, képessége

– a táncművészet és a társművészetek iránti elkötelezettség,

– a magas szinten tanult táncművészeti ismeretek (a tanult formanyelvek) átadásának képessége,

– a tánc megtanulása, kivitelezése során megnyilvánuló problémák felismerésének és javításának képessége,

– jó együttműködő és kommunikációs képesség,

– a tánc pszichikai hatásának – feszültségoldásának, örömszerzési forrásnak – érvényre juttatásának képessége,

– kreativitás: önálló táncprodukció megalkotásának, betanításának képessége, ezáltal művészi élmény létrehozása a köznevelésben éppúgy, mint bármely más oktatási formában,

– közösségformáló szerep, az iskolai és az iskolán kívüli táncművészeti, valamint kulturális események létrehozása, megszervezésére és/vagy az azokban való cselekvő részvétel által,

– a kamaszkori társas, nemek közötti kommunikációs problémák oldásának képessége a tánc által,

– kiemelkedő tehetségek gondozásának képessége,

– problémás és hátrányos helyzetű gyermekek közösségbe illesztésének, felzárkóztatásának képessége a tánc révén,

– a pedagógiai és tánc-szakmai kutatások, tervezési, fejlesztési feladatok ellátásának képessége,

– az oktatáshoz kapcsolódó nyilvános előadások létrehozására.

4.2.2. A tánctanár szakokon (szakirányokon) a szakterületi ismeretek:

a) ^*  a tánctanár tanári szakirányok közös szakterületi ismeretei:

– Az alapképzésben megszerzett elméleti ismereteket tovább bővítő ismeretkörök a táncművészet, valamint a táncművészet és a társművészetek kapcsolódására, illetve kölcsönhatására vonatkozóan, kiemelt figyelemmel az oktatás-nevelés területére.

– A művészeti oktatás és nevelés helyének, szerepének, módszereinek ismerete a Nemzeti alaptanterv, valamint a korszerű kutatások fényében, különös tekintettel a tánc köznevelésbe való bekapcsolására, ahol a tánc oktatását kizárólag okleveles tánctanár / okleveles táncművésztanár képes ellátni, akinek a magas szintű gyakorlati táncművészeti tudása, szakmódszertani és pedagógiai ismerete teszi lehetővé az élettani, pedagógiai sajátosságok figyelembe vételével a gyermekek egészségre nevelését, továbbá a nemzeti tudat ápolását a tánc, a táncművészet által.

– A táncművészet minden szakirányán – differenciáltan – (klasszikus balett, moderntánc, néptánc, társastánc, kortárstánc, divattánc) a tanulók korosztály szerinti, élettani sajátosságainak megfelelő oktatási módszereinek megismerése, beleértve a különböző tánctechnikákat előkészítő gimnasztikai képességfejlesztő gyakorlatokat, gyermekjátékokat, gyermektáncokat is.

– Az egészséges életmódra történő nevelés témaköreinek megismerése a mozgásbiológia, a fejlődéslélektan, az egészségtan, a táplálkozástudomány, valamint a táncterápia által, s ezen ismereteknek a tánctanításon keresztül való alkalmazása.

– A táncművészet szerepe és jelentősége a nemzeti tudat megalapozásában, elmélyítésében, ápolásában elsősorban a magyar néptánc által.

– A művészeti nevelés személyre gyakorolt pozitív hatásának ismerete, a kamaszkori társas és kommunikációs problémák ismerete, valamint ezek feloldásának módszere a táncoktatás által.

– Felkészülés a tehetséggondozásra, a professzionális táncművészi pályára történő előkészítésre és oktatására, valamint a kiemelkedő művészi tehetségek egyéni kibontakoztatásának feladataira.

– Felkészítés a tudományos munkára, a tudományos kutatás módszereinek, eljárásainak, segédeszközeinek megismerésére és használatára a tánctudományban.

b) ^*  a tánctanár szakok (szakirányok) ismeretkörei:

– Klasszikus balett: a klasszikus balett formanyelvének magas szintű ismerete, kiegészítve az előkészítő gimnasztika, a pilates- és emeléstechnika, a moderntánc valamint a balettgyakorlatokhoz használt zenei anyagok ismeretével.

– Kortárstánc: a kortárstánc mozgásnyelvének, áramlatainak, alkotói-, előadói-, kutatói- és pedagógiai-módszereinek magas szintű ismerete, korszerű tudományos, szellemi kontextusba helyezése.

– Divattánc: a show táncok (show, akrobatikus rock and roll, electric boogie, swing) és utcai táncok (hip hop, break, stb.) formanyelvének magas szintű ismerete, kiegészítve a modern tánc valamint a kortárs zenék ismeretével, a versenyszabályok és a versenyeken való pontozások megismerésével.

– Néptánc: a magyar néptánc formanyelvének magas szintű ismerete, kiegészítve a Kárpát-medencében élő különböző etnikumok (cigány, horvát, német, román, szerb, szlovák) táncanyagainak, valamint a népi gyermekjátékok, a népzene, a táncfolklorisztika és népviselet ismeretével.

– Moderntánc: a moderntánc formanyelvének, elsősorban az art jazz, a Graham-, a Limón- a kontakt- és az improvizációs technikák magas szintű ismerete, kiegészítve az előkészítő gimnasztika, a klasszikus balett, a pilates-technika és a kortárs zenék ismeretével.

– Társastánc: a standard és latin-amerikai táncok magas szintű ismerete, kiegészítve a speciális páros táncok, a „vonalak és pózok”, a „partnering”, valamint a formáció ismeretével és a XX. századi tánczenék, a versenyszabályok és a versenyeken való pontozások megismerésével.

– Tánctörténet és -elmélet: a táncformanyelvek (balett, moderntánc, néptánc), a legjelentékenyebb táncalkotások, alkotóművészek és a kortárs táncművészet magas szintű ismerete, különös tekintettel a magyar táncművészetre, a tánctörténet, valamint a táncművészettel összefonódó zene-, díszlet- és jelmeztörténet megismerése.

5. ^*  A tánctanár sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei

– A táncformanyelv ismerete, technikájának elemzése, módszertana, az ismeretek pedagógiai alkalmazása, és a tanítási gyakorlatba történő átültetésére vonatkozó tudás, a táncoktatás didaktikája révén.

– Saját formanyelvén túl, más táncművészeti szakirányok és a társművészetek ismeretének segítségével, eredményesebb és szélesebb spektrumú táncoktatási módszerek alkalmazása.

– Klasszikus balett: a klasszikus balett, elsősorban a Vaganova és a magyar módszertan elsajátítása, kiegészítve az újabb francia, angol iskolák, az előkészítő gimnasztika, a gyermektánc, a pilates- és az emeléstechnika módszertanával, a balettgyakorlatokhoz használt zenei anyagok ismeretével.

– Kortárstánc: a kortárstánc élő, folyamatosan újuló világának mozgásnyelvi, alkotói, előadói, esztétikai és pedagógiai eredményeinek, kutatási, fejlesztési módszereinek naprakész ismeretei.

– Divattánc: a show és utcai táncok és módszertanának megismerése, kiegészítve a modern tánctechnikák, a gyermektánc, a kreatív gyermektánc tanítás módszertanával, a kortárs zenék felhasználásának lehetőségeivel.

– Néptánc: a magyar néptánc módszertanának elsajátítása, kiegészítve a nemzetiségi táncok, a népi gyermekjátékok módszertanával, a népzene, a táncfolklorisztika és népviselet elemző megismerésével.

– Moderntánc: a modern- és kortárs tánctechnikák: az art jazz, a Graham-, a Limón-, a kontakt- és az improvizációs technikák módszertanának elsajátítása, kiegészítve a gyermektánc oktatás módszertanával, a kortárs zenék ismeretével.

– Társastánc: a standard és latin-amerikai táncok módszertanának elsajátítása, kiegészítve a speciális páros táncok, a „vonalak és pózok”, a „partnering”, valamint a formáció módszertanának ismeretével és a XX. századi tánczenék ismeretével.

– Tánctörténet és -elmélet: a táncelméleti oktatás, a táncműelemzés módszertana, valamint a táncművészettel összefonódó zene-, díszlet- és jelmeztörténeti ismeretek oktatásának módszertana.

2. Táncművésztanár szakképzettségek

1. ^*  Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő magyar nyelvű megjelölése

– okleveles táncművésztanár (klasszikus balett)

– okleveles táncművésztanár (néptánc)

angol nyelvű megjelölése:

– Teacher of Dance Performance (Classical Ballet)

– Teacher of Dance Performance (Hungarian Folk Dances)

2. ^*  A 1. § c) pontja szerinti képzésben a képzési idő 2 félév.

3. ^*  A képzés célja az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakgimnáziumban, szakmára vagy szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakiskolában, az alapfokú művészetoktatásban, továbbá tánccsoportoknál, együtteseknél egyéni, valamint csoportos formában megvalósuló tánctanári feladatok végzésére, a testkultúra és a tánc által az egészséges életmódra nevelés eszközeivel az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési, fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése, akik alkalmasak a tantárgyi, illetve az általános pedagógiai-pszichológiai ismereteiknek az integrálására, eredményes alkalmazására, ez által a tanulók táncos készségeinek képességeinek, táncelméleti tudásának, valamint a táncművészet és a társművészetek területén a műveltségük fejlesztésére, továbbá a tanulmányaik doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

4. Az elsajátítandó szakmai tudás, képesség

4.1. ^*  a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) és c) pontja tekintetében:

a 2. mellékletben meghatározott tudás, készség, képesség az alapfokú művészeti iskola, a művészeti szakgimnázium, szakiskola pedagógiai feladataira tekintettel alkalmazva.

4.2. a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében

4.2.1. A táncművésztanár szakterületi tudása, készségei, képessége

– a táncművészet és a társművészetek iránti elkötelezettség,

– a táncművészeti ismeretek (a tanult formanyelvek) átadásának képessége,

– a tánc megtanulása, kivitelezése során megnyilvánuló problémák felismerésének és javításának képessége,

– jó együttműködő és kommunikációs képesség,

– a tánc pszichikai hatásának – feszültségoldásának, örömszerzési forrásnak – érvényre juttatásának képessége,

– kreativitás: önálló táncprodukció megalkotásának, betanításának képessége, ezáltal művészi élmény létrehozása a köznevelésben éppúgy, mint bármely más oktatási formában,

– közösségformáló szerep, az iskolai és az iskolán kívüli táncművészeti, valamint kulturális események létrehozása, megszervezésére illetve az azokban való cselekvő részvétel által,

– a kamaszkori társas, nemek közötti kommunikációs problémák oldásának képessége a tánc által,

– kiemelkedő tehetségek gondozásának képessége,

– problémás és hátrányos helyzetű gyermekek közösségbe illesztésének, felzárkóztatásának képessége a tánc révén,

– a pedagógiai és tánc-szakmai kutatások, tervezési és fejlesztési feladatok ellátásának képessége,

– az oktatáshoz kapcsolódó nyilvános előadások létrehozására.

4.2.2 A táncművésztanár szakok (szakirányok) szakterületi ismeretei:

A szakterületi ismeret a táncművésztanár szaknak – tanári szakirányonként – megfeleltethető nem tanári mesterszakon szerzett, a tanári szakképzettséghez tartozó táncművészeti tudást foglalja magában.

5. A táncművésztanár sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei

– A művészeti oktatás-nevelés helye, szerepe, a táncművészet módszerei, a tánc köznevelésbe való bekapcsolása, az élettani és pedagógiai sajátosságok figyelembe vételével a gyermekek egészségre nevelése, továbbá a nemzeti tudat ápolása a tánc, a táncművészet által.

– A művészeti nevelés személyre gyakorolt pozitív hatásának ismerete, a kamaszkori társas és kommunikációs problémák ismerete, valamint ezek feloldásának módszere a táncoktatás által.

– Felkészülés a tehetséggondozásra, a professzionális táncművészi pályára történő előkészítésre és oktatására, valamint a kiemelkedő művészi tehetségek egyéni kibontakoztatásának feladataira.

– A táncformanyelv ismerete, technikájának elemzése, módszertana, az ismeretek pedagógiai alkalmazása, és a tanítási gyakorlatba történő átültetésére vonatkozó tudás, a táncoktatás didaktikája révén.

– Saját formanyelvén túl, más táncművészeti szakirányok és a társművészetek ismeretének segítségével, eredményesebb, illetve szélesebb spektrumú táncoktatási módszerek alkalmazása.

– Klasszikus balett: a klasszikus balett, elsősorban a Vaganova és a magyar módszertan elsajátítása, kiegészítve az újabb francia, angol iskolák, az előkészítő gimnasztika, a gyermektánc, a pilates- és az emeléstechnika módszertanával, a balettgyakorlatokhoz használt zenei anyagok ismeretével.

– Néptánc: a magyar néptánc módszertanának elsajátítása, kiegészítve a nemzetiségi táncok, a népi gyermekjátékok módszertanával, a népzene, a táncfolklorisztika és népviselet elemző megismerésével.

III. Ipar-, építő-, film- és videóművészet, multimédia szakmai terület

1. Design- és vizuálisművészet-tanár szakképzettség ^* 

1. ^*  Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő

– magyar nyelvű megjelölése: okleveles design- és vizuálisművészet-tanár

– angol nyelvű megjelölése: Teacher of Art and Design

2. ^*  A 1. § c) pontja szerinti képzésben a képzési idő 2 félév.

3. ^*  A képzés célja az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakgimnáziumban, szakmára vagy szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakiskolában, az alapfokú művészetoktatásban, valamint felnőttképzésben a tágan értelmezett vizuális kultúra: iparművészeti, építőművészeti, film- és videóművészeti, képzőművészeti, valamint multimédia képzési ág szakmai tárgyainak tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányaik doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

4. Az elsajátítandó szakmai tudás, képesség

4.1. ^*  a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b)–c) pontja tekintetében:

a 2. mellékletben meghatározott tudás, készség, képesség az alapfokú művészeti iskola, a művészeti szakgimnázium, a szakiskola pedagógiai feladataira tekintettel alkalmazva.

4.2. a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében

4.2.1. A design- és vizuálisművészet-tanár szakterületi tudása, készségei, képességei

– a tanult művészeti ismeretek átadásának képessége;

– jó együttműködő és kommunikációs képesség;

– tervezői gyakorlat (műhely, tervezés);

– általános gyakorlati ismeretek (szabadkézi rajz, festés, mintázás, formatan, színtan, műtermi munka).

4.2.2. A design- és vizuálisművészet-tanár szakon a szakterületi ismeretek:

A szakterületi ismeret a művészeti képzési terület tágan értelmezett vizuális kultúra a tanári szaknak megfeleltethető nem tanári mesterszakon szerzett, a tanári szakképzettséghez tartozó iparművészeti, építőművészeti, film- és videóművészeti, képzőművészeti valamint a multimédia képzési ág mesterképzési szakjainak tudását foglalja magába:

– az emberi környezet, a design, a közlő, kifejező szándékú vizuális alkotások társadalmi, történelmi, szociális beágyazottsága;

– a vizuális alkotó- és befogadóképességek fejlődése (gyermekrajz-fejlődés);

– a képi-plasztikai gondolkodás, alkotás, a vizuális megismerés, a képi látásmód elmélete, valamint gyakorlati alkalmazása; a konkrét és fogalmi gondolkodás, cselekvés kapcsolata;

– a kreativitás jelentősége és fejlesztési lehetőségei, módszerei (a vizuális alkotó- és tervező tevékenységeken keresztül);

– a látvány érzelmeket keltő szerepe, az érzelmi intelligencia kifejlesztésében betöltött szerepe;

– a vizuális kultúra különböző megnyilvánulási formái;

– a design és a vizuális művészetek vizuális kultúrán belüli helye, szerepe, egymáshoz való viszonya; az egyes vizuális művészeti ágak sajátosságai;

– a design és a vizuális művészetek, mint az emberi megismerés, illetve kifejezés egyik módja;

– a művészet, mint az egyik legkomplexebb vizuális üzenet és az értékközvetítés eszköze; a művészeti ágak határainak átjárhatóságáról való tudás;

– a kultúra hagyományos és mai értékei;

– a műelemző, tárgyelemző módszerek, a funkció, a tartalom és a forma összefüggése;

– a látás, az ábrázolás és a vizuális kifejezés szerepe az emberi kommunikációban;

– a vizualitásnak az önismeretben, az identitás kialakításában és az önkifejezésben betöltött szerepe;

– a fogyasztói és állampolgári nevelés a tárgyvilág, a design, a városi környezet értő használatához;

– az életmód, az emberi igények szerepe a környezetalakításban és -használatban;

– a társadalmi és gazdasági lehetőségek, valamint a technikai adottságok szerepe a környezetalakításban és -használatban;

– a tárgy- és környezetalakítók, illetve a tárgyakat és a környezetet használók felelőssége a társadalommal, a kulturális és a természeti környezettel szemben;

– szakelmélet (szaktörténet, szakesztétika, szakos műszaki ismeretek, szakos kereskedelmi ismeretek, tervezéselmélet, designelmélet);

– általános elméleti ismeretek (művészettörténeti, társadalomtudományi, filozófiai és kommunikációs ismeretek).

5. A design- és vizuálisművészet-tanár sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei

– Az adott, a nem tanári, mesterfokozatot adó szakképzettségeknek megfelelő, konkrét design- és vizuális művészeti szakterület sajátos szakmai, valamint tantárgypedagógiai ismeretei.

– A kreatív problémamegoldás módszerei.

– A mesterképzésben elsajátított szakterületi ismeretek pedagógiai alkalmazása.

– A művészeti oktatás és nevelés helye, szerepe, módszerei a Nemzeti alaptanterv művészetek műveltségi terület nevelési-oktatási feladatainak, valamint a korszerű kutatások fényében.

– A művészeti nevelés és a személyiségfejlesztés kapcsolata, valamint a design- és a vizuális művészetek oktatásban és nevelésben történő alkalmazási lehetőségei, módszerei. A művészettel nevelés lehetőségeinek alkalmazása, különös tekintettel a hátránnyal küzdő tanulókra (hátránykompenzáció, önbizalomfejlesztés).

– Felkészülés a tehetséggondozásra, a tanulók professzionális művészi, vizuális művészi és művészetelméleti pályára történő előkészítésre, valamint a kiemelkedő művészi tehetségek egyéni kibontakoztatásának, feladataira.

IV. Képzőművészet szakmai terület

1. Képzőművésztanár szakképzettség

1. ^*  Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő

– magyar nyelvű megjelölése: okleveles képzőművésztanár

– angol nyelvű megjelölése: Teacher of Fine Arts

2. ^*  Az 1. § c) pontja szerinti képzésben a képzési idő 2 félév.

3. ^*  A képzés célja az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakgimnáziumban, szakmára vagy szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakiskolában, az alapfokú művészetoktatásban, valamint a felnőttképzésben a képzőművészeti szakmai tárgyak tanítására, az alapfokú nevelés-oktatás ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó felső tagozatán, a középfokú nevelés-oktatás szakaszában a vizuális kultúra tantárgy oktatására, továbbá az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányaik doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

4. Az elsajátítandó szakmai tudás, képesség

4.1. ^*  a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) és c) pontja tekintetében:

a 2. mellékletben meghatározott tudás, készség, képesség az alapfokú művészeti iskola, a művészeti szakgimnázium, a szakiskola pedagógiai feladataira tekintettel alkalmazva.

4.2. a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében

4.2.1. A képzőművésztanár szakterületi tudása, készségei, képességei

Szakmai ismeret terén:

– Felkészült az egyetemes és magyar vizuális kultúrának a képzőművészetek és a vizuális kommunikáció területén folyó közvetítői hivatásra, e területen az oktatás és nevelés feladataira;

– ismereteit, alkotói tapasztalatait szakszerűen, a tantervi követelményeknek megfelelően képes átadni (a rajz és képzőművészeti technikák, a művészettörténet és műelemzés, a művészeti geometria, a képzőművészeti és vizuális technikai médiumok tantárgyai és az ezekkel megegyező tartalmú diszciplínák oktatásán keresztül) a művészeti szakképzésben, az iskolai nevelés-oktatás évfolyamain, az alapfokú művészeti oktatásban, valamint a vizuális közművelés területén;

– vizuális művészeti, művészettudományi, művészettörténeti, pszichológiai és pedagógiai megalapozottságú kultúrájukra támaszkodva, a vizuális ábrázolás, kifejezés kortárs, illetve történeti értékeinek birtokában képes növendékeit a megismerési, tanulási folyamatokban differenciáltan irányítani, az alkotói attitűdjükben orientálni, képzőművészeti tevékenységükben támogatni, kulturális, művészeti, közösségi személyiségfejlődésüket elősegíteni.

Tanári tudás, képesség terén

– Ismeri a köznevelés, illetve a szakképzés tartalmi szabályozását és az adott tanári szakképzettségnek megfelelő tantárgyak, érettségi tárgyak követelményeiben, illetve rendelkezik a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott ismeretek körének szaktudományos mélységű ismeretével.

– A speciális pedagógiai jellegű szakképesítések esetén ismeri az adott szakterület szakismereteit.

– Értelmezni tudja az adott szakképzettséghez kapcsolódó tantárgy (műveltségi terület, nevelési, pedagógiai szakterület) által közvetített tudás sajátosságait, az abban rejlő általános és specifikus képességfejlesztés lehetőségeit. Ismeri az oktatott tantárgy (műveltségi terület) más műveltségi területekhez való kapcsolatát, a művészeti ismereteknek az általános műveltséghez, a Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztéséhez való hozzájárulását, valamint a tudáselemek rendszerbe szervezésének, a különböző forrásokból származó tudás integrálásának módjait, a tantárgy (műveltségi terület) tanításának nemzetközi tendenciáit. Ismeri és használni tudja a műveltségterülethez kapcsolódó, a Nemzeti alaptanterven alapuló kerettantervek szerinti szaktárgyi rendszert, helyi tantervek, oktatási programok készítésének szakmai, pedagógiai elveit, módszereit.

– Ismeri a tantárgy (műveltségi terület) által közvetített fogalmakat, tartalmuk fejlődési sajátosságait, a tanulók fogalomrendszerének fejlesztésében játszott szerepét, az azokkal kapcsolatos elő-fogalmakat, tapasztalati fogalmakat és a tévképzetek problémáit, a fogalmi váltás nehézségeit. Ismeri a tantárgy (műveltségi terület) eredményes tanulásához szükséges készség- és képességbeli előfeltételeket, a tananyag által fejlesztendő specifikus készségeket, képességeket, attitűdök és elkötelezettségek sajátosságait. Képes a tantárgyban elsajátított tudás alkalmazására, a problémamegoldó képesség fejlesztésére. Felismeri a hatékony tanulási környezet megteremtésének módjait. Ismeri és alkalmazza a tantárgyhoz, műveltségi területhez kapcsolódó mérési, értékelési módokat.

– Rendelkezik a tantárgy (műveltségi terület) tanításában alkalmazható módszerek széles körű ismeretével, a megfelelő módszerek kiválasztásának képességével, különös tekintettel a differenciálásra, a tanulók személyére szabott oktatásra, az integrált oktatás és tehetségfejlesztés igényeire. Képes a tanulási idő differenciált kezelésére. Tudatában van a tantárgy és a tananyag sajátosságainak megfelelő, változatos tananyag-elrendezési (koncentrikus, lineáris, spirális) és időszervezési (folyamatos, epochális) megoldásokkal, azok alkalmazásával. Ismeri a tantárgyhoz kapcsolódó tankönyveket, taneszközöket. Az oktatást segítő médiumok szakszerűen értékeli. Képes azokból a tanulók egyéni sajátosságainak, előzetes felkészültségének, összetételének megfelelő ismeretforrások kiválasztására.

Attitűd tekintetében jellemzi

– A szakmai, szakmódszertani tudásának fejlesztése, fejlesztő programokban, kísérleti munkákban való önálló, gyakorlati szakemberként, partnerként való részvétel, a hazai és nemzetközi felmérésekben vagy kutató, képző intézményekhez kapcsolódóan a folyamatos tanulási tevékenység, az eredmények értelmezéséhez, az új ismereteknek a tanítási-nevelési gyakorlatban való felhasználásához szükséges tudás folyamatos fejlesztése.

– A tanult művészeti és művészettörténeti ismeretek átadásának képessége.

– Jó együttműködő, motiváló és kommunikációs képesség.

– Kreativitás, a képzőművészet és a társművészetek iránti elkötelezettség.

– Képzőművészeti teoretikus érdeklődés és alkotói gyakorlat.

4.2.2. A képzőművésztanár szakon a szakterületi ismeretek:

A szakterületi ismeret a tanári szaknak megfeleltethető nem tanári mesterszakon szerzett, a tanári szakképzettséghez tartozó képzőművészeti tudást foglalja magában, amely a tanári szakképzettség tekintetében a vizuális és környezetkultúra tanár szakterületi ismereteivel azonos tudás megszerzését is biztosítja, valamint az általános köznevelési művészettörténeti és művészettörténet tanári ismereteken túl megismerteti:

– az egyetemes képzőművészet kifejezési eszközeit, lehetőségeit;

– a különböző térábrázolási rendszereket, konvenciókat és azok történetét;

– a képzőművészetben használható anyagokat és technikákat;

– a képzőművészeti technikákkal, anyagokkal és színekkel elérhető hatásokat;

– az összehasonlító elemzési módszereket, eszközöket.

5. A képzőművésztanár sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei

A művészettörténet oktatás és műelemzés szakmódszertani ismeretein túl

– a képzőművészet-oktatás történeti háttere, nevelésfilozófiai sajátosságai;

– a művészeti nevelés pedagógiai alapelvei és általános módszerei;

– a művészeti képzés elméleti és gyakorlati, szakmódszertani ismeretanyaga;

– a vizuális technikai médiumok és azok alkotói és oktatási lehetőségei;

– az audio-vizuális szemléltető eszközök és azok módszertani lehetőségei;

– az oktatási célú kutatás, anyaggyűjtés és alkotás sajátos követelményei a vizuális kultúra területén;

– a mesterképzésben elsajátított szakterületi ismeretek pedagógiai alkalmazása;

– a művészeti oktatás és nevelés helye, szerepe, módszerei a Nemzeti alaptanterv művészetek műveltségi terület nevelési, oktatási feladatainak, valamint a korszerű kutatások fényében;

– a művészeti nevelés és a személyiségfejlesztés kapcsolata, valamint a képzőművészet oktatásban és nevelésben történő alkalmazási lehetőségei, módszerei;

– felkészülés a tehetséggondozásra, a tanulók professzionális képzőművészi pályára történő előkészítésre, valamint a kiemelkedő művészi tehetségek egyéni kibontakoztatásának feladataira.

V. Színház- és filmművészet szakmai terület

1. Színházművészeti tanár szakképzettség

1. ^*  Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő

– magyar nyelvű megjelölése: okleveles színházművészeti tanár

– angol nyelvű megjelölése: Teacher of Theater Arts

2. ^*  Az 1. § c) pontja szerinti képzésben a képzési idő 2 félév.

3. ^*  A képzés célja az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakgimnáziumban, szakmára vagy szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakiskolában, az alapfokú művészetoktatásbant a színházművészet szakmai tárgyainak tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányaik doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

4. Az elsajátítandó szakmai tudás, képesség

4.1. ^*  a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) és c) pontja tekintetében:

a 2. mellékletben meghatározott tudás, készség, képesség az alapfokú művészeti iskola, a művészeti szakgimnázium, a szakiskola pedagógiai feladataira tekintettel alkalmazva.

4.2. a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében

4.2.1. A színházművészeti tanár szakterületi tudása, készségei, képességei

a színházművészeti tanár

– képes a tanult művészeti ismeretek átadására;

– jó együttműködő és kommunikációs képességgel rendelkezik,

– írói és/vagy színpadi gyakorlati tapasztalattal bír;

– ismeri a színpadi munkát, az előadás készítés gyakorlatát;

– képes a tanórán kívüli tanulói csoportok szervezésére és irányítására,

– felkészült a pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelésére, ismeri a művészeti tevékenység tanulást támogató, a személyiség fejlesztést segítő pedagógiai módszereit, alkalmazási lehetőségeit;

– ismeri az előadó-művészet összetett folyamatában a stresszkezelés, a jelenségét és leküzdésének stratégiáit.

4.2.2. A színházművészeti tanár szakképzettség szempontjából meghatározó szakterületi ismeretek:

A szakterületi ismeret a színházművészeti tanár szaknak megfeleltethető színművész, színházi dramaturg színházrendező nem tanári osztatlan szakok valamelyikén szerzett, a tanári szakképzettséghez tartozó színművészeti tudást foglalja magában.

5. A színházművészeti tanár sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei

– A színházművészeti nevelés pedagógiai alapelvei és általános módszerei.

– A színházművészeti oktatás történeti háttere, nevelésfilozófiai sajátosságai.

– A mesterképzésben elsajátított szakterületi ismeretek pedagógiai alkalmazása.

– A színházművészeti oktatás és nevelés helye, szerepe, módszerei, a Nemzeti alaptanterv művészetek műveltségi terület nevelési, oktatási feladatai, a korszerű kutatások fényében.

– A művészeti nevelés és a személyiségfejlesztés kapcsolata.

– A színházművészet alkalmazása más curriculum területek oktatásában.

– Felkészülés a tehetséggondozásra, a tanulók professzionális színházművészi pályára történő előkészítésére, valamint a kiemelkedő művészi tehetségek egyéni kibontakoztatásának feladataira.

2. Filmművészeti tanár szakképzettség

1. ^*  Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő

– magyar nyelvű megjelölése: okleveles filmművészeti tanár

– angol nyelvű megjelölése: Teacher of Moving Images

2. ^*  Az 1. § c) pontja szerinti képzésben a képzési idő 2 félév.

3. ^*  A képzés célja az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakgimnáziumban, szakmára vagy szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakiskolában, az alapfokú művészetoktatásban a filmművészet szakmai tárgyainak tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányaik doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

4. Az elsajátítandó szakmai tudás, képesség

4.1. ^*  a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) és c) pontja tekintetében:

a 2. mellékletben meghatározott tudás, készség, képesség az alapfokú művészeti iskola, a művészeti szakgimnázium, a szakiskola pedagógiai feladataira tekintettel alkalmazva.

4.2. a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében

4.2.1. A filmművészeti tanár szakterületi tudása, készségei, képességei

a filmművészeti tanár

– képes a tanult művészeti ismeretek átadására;

– jó együttműködő és kommunikációs képességgel rendelkezik;

– ismeri mozgóképkészítés gyakorlatát;

– képes a tanórán kívüli hallgatói csoportok szervezésére és irányítására

– felkészült a pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelésére, ismeri a művészeti tevékenység tanulást támogató, a személyiség fejlesztést segítő pedagógiai módszereit, alkalmazási lehetőségeit;

– ismeri a filmkészítés összetett folyamatában a stresszkezelés, a jelenségét és leküzdésének stratégiáit

4.2.2. A filmművészeti tanár szakon a szakterületi ismeretek:

A szakterületi ismeret a filmművészeti tanár szaknak megfeleltethető nem tanári, a filmdramaturg osztatlan, a filmoperatőr művész, a filmrendező művész,a dokumentumfilm-rendező művész, és a filmmaking mester szakok valamelyikén szerzett, a tanári szakképzettséghez tartozó színművészeti tudást foglalja magában.

5. A filmművészeti tanár sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei

– A filmművészeti nevelés pedagógiai alapelvei és általános módszerei.

– A filmművészeti oktatás helye a művészeti oktatásban.

– A mesterképzésben elsajátított szakterületi ismeretek pedagógiai alkalmazása.

– A filmművészeti oktatás és nevelés helye, szerepe, módszerei, a Nemzeti alaptanterv művészetek műveltségi terület nevelési, oktatási feladatai, a korszerű kutatások fényében.

– A filmművészeti nevelés és a személyiségfejlesztés kapcsolata.

– A filmművészet alkalmazása más curriculum területek oktatásában.

– Felkészülés a tehetséggondozásra, a tanulók professzionális filmművészi pályára történő előkészítésre, valamint a kiemelkedő művészi tehetségek egyéni kibontakoztatásának feladataira.

V. ^*  Cirkuszművészet szakmai terület

1. ^*  Cirkuszművésztanár szakképzettség

1. ^*  Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő

– magyar nyelvű megjelölése: okleveles cirkuszművésztanár

– angol nyelvű megjelölése: Teacher of Circus Art

2. ^*  A képzési idő

– az 1. § b) pontja szerinti képzésben 4 félév;

– az 1. § c) pontja szerinti képzésben 2 félév.

3. ^*  A képzés célja az alapfokú művészetoktatásban, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakgimnáziumban, a szakmára vagy szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakiskolában a cirkuszművészeti szaktárgyak oktatására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, valamint amatőr és hivatásos együttesekben a cirkuszművészeti pedagógiai munka ellátására, továbbá tanulmányaik doktori képzésben való folytatására történő felkészítés.

4. ^*  Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

4.1. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) és c) pontja tekintetében a tanári tudás, képességek, attitűd (viszonyulás):

a 2. mellékletben meghatározott ismeret, képesség, attitűd az alapfokú művészeti iskola, a művészeti szakgimnázium, szakiskola pedagógiai feladataira tekintettel alkalmazva.

4.2. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében

4.2.1. A cirkuszművésztanár szakterületi tudása, képességei, attitűdje (viszonyulása)

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítésének figyelembevétele területén

a) tudása

– Alapvető pszichológiai, pedagógiai és szociológiai tudással rendelkezik a személyiség sajátosságaira és fejlődésére vonatkozó nézetekről, a szocializációról és a perszonalizációról, a hátrányos helyzetű tanulókról, a személyiségfejlődés zavarairól, a magatartásproblémák okairól, a gyermeknevelés, a tehetséggondozás és az egészségfejlesztés módszereiről.

– Ismeri a tanulók megismerésének módszereit.

– Ismeri a szaktárgy által közvetített fogalmak kialakulásának életkori sajátosságait, a tanulók fogalomrendszerének fejlesztésében játszott szerepét.

– Ismeri a szaktárgy tanítása-tanulása során fejlesztendő speciális kompetenciákat, ezek fejlesztésének és diagnosztikus mérésének módszereit. Tisztában van a szaktárgynak a tanulók személyiségfejlődésében betöltött szerepével, lehetőségeivel.

b) képességei

− Képes a megtapasztalt pedagógiai gyakorlatot, az iskola mindennapi valóságát elemezni.

− Képes reális képet kialakítani a tanulók világáról, a nevelés és a tanulói személyiség fejlesztésének lehetőségeiről.

− Képes tapasztalt kollégák, mentorok segítségével a tanulók egyéni szükségleteit figyelembe véve olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek elősegítik a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődését, az egészséges életvitel kialakítását.

− Képes a különböző adottságokkal, képességekkel, illetve előzetes tudással rendelkező tanulók tanulásának, fejlesztésének megfelelő módszerek megválasztására, a pályaorientáció segítésére.

− Képes a szaktárgyában rejlő személyiségfejlesztési lehetőségeket kihasználni.

− Képes a tanulók önálló ismeretszerzését támogatni.

c) attitűdje

− Nyitott a személyiségfejlesztés változatos módszereinek elsajátítására.

− Tiszteli a tanulók személyiségét, képes mindenkiben meglátni az értékeket és pozitív érzelmekkel (szeretettel) viszonyulni minden tanítványához. Érzékeny a tanulók problémáira.

− Törekszik az egyén és a közösség harmóniájának megteremtésére, megtartására.

A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén

a) tudása

− Alapvető tudással rendelkezik a társadalmi és csoportközi folyamatokról, a demokrácia működéséről, az enkulturációról és a multikulturalizmusról.

− Ismeri a csoport, a csoportfejlődés és a közösségek pszichológiai, szociológiai és kulturális sajátosságait.

− Ismeri a csoportok és a tanulók társas helyzetére vonatkozó fontosabb feltáró módszereket, a közösség kialakítását, fejlesztését elősegítő pedagógiai módszereket.

b) képességei

− Képes a csoportok, közösségek számára olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek biztosítják a csoport közösséggé fejlődését és egészséges működését. Alkalmazza az együttműködést támogató, motiváló módszereket a szaktárgyi oktatás keretében és a szabadidős tevékenységek során is.

− Képes a konfliktusok hatékony kezelésére.

− Segíti a csoporttagok közösség iránti elkötelezettségének kialakulását, a demokratikus társadalomban való felelős, aktív szerepvállalás tanulását, a helyi, nemzeti és egyetemes emberi értékek elfogadását.

− Képes értelmezni és a tanulók érdekében felhasználni azokat a társadalmi-kulturális jelenségeket, amelyek befolyásolják a tanulók esélyeit, iskolai, illetve iskolán kívüli életét.

− Képes hozzájárulni az iskolai és osztálytermi toleráns, nyitott légkör megteremtéséhez.

− Megosztja tapasztalatait szakmai közösségével, így segítve a csoporttagok fejlődését.

c) attitűdje

− Elkötelezett az alapvető demokratikus értékek iránt, szociális érzékenység, segítőkészség jellemzi. Elkötelezett a nemzeti értékek és azonosságtudat iránt, nyitott a demokratikus gondolkodásra és magatartásra nevelés, valamint a környezettudatosság iránt.

− Az iskola világában tudatosan törekszik az értékek sokféleségének elfogadására, nyitott mások véleményének, értékeinek megismerésére.

− Folyamatosan együttműködik a szülőkkel.

A szakmódszertani és a szaktárgyi tudás területén

a) tudása

− Ismeri az általa tanított tudományág, szakterület, művészeti terület ismeretelméleti alapjait, megismerési sajátosságait, logikáját és terminológiáját, valamint kapcsolatát más területekkel.

− Ismeri a különböző művészeti területek közötti összefüggéseket.

− Ismeri a szakmódszertan hazai és nemzetközi eredményeit, szakirodalmát, aktuális kérdéseit.

– Ismeri a művészetek társadalomban betöltött szerepét, a szaktárgy tanításának céljait, feladatait a tanulók személyiségfejlődésének segítésében.

− Ismeri a szakgimnáziumok programkövetelményei alapján készített kerettanterveit, valamint a tantárgy tanulási sajátosságait, megismerési módszereit, tananyagstruktúráját, illetve belső logikáját.

− Ismeri a szaktárgy tanítása-tanulása során felhasználható információforrásokat, a digitális tankönyveket, taneszközöket, tanulásszervezési módokat.

b) képességei

− Képes szakszerűen kifejezni magát mind szóban, mind írásban.

− Képes az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult módszerek, eljárások szaktárgyi alkalmazására, a különböző tudásterületek közötti összefüggések, kapcsolódások, átfedések és egymásra hatások felismerésére, a szaktárgyi integráció megvalósítására.

− A megszerzett ismereteket kreatív, innovatív módon alkalmazza és bővíti, azt képes a társterületekkel integráltan használni.

− Képes az alkotó információ- és könyvtárhasználatra és az információ-kommunikációs technológia használatára.

− Képes a szaktantárgy tanításának-tanulásának tanórán és iskolán kívüli lehetőségeit megvalósítani különböző színtereken.

c) attitűdje

− Elkötelezett a tanulók tudásának és tanulási képességeinek folyamatos fejlesztése iránt.

− Reálisan ítéli meg szaktárgya oktatásban betöltött szerepét.

− Törekszik az aktív együttműködésre a szaktárgy, valamint más szaktárgyak tanáraival.

A pedagógiai folyamat tervezése területén

a) tudása

− Ismeri a pedagógiai tevékenységét meghatározó dokumentumokat.

− Ismeri a szaktárgy tanításának jogszabályi hátterét, tanterveit, vizsgakövetelményeit.

− Ismeri a tananyagkiválasztás és a rendszerezés pedagógiai-pszichológiai, továbbá szakmódszertani szempontjait.

− Ismeri és érti a nevelés és tanítás összefüggéseit.

b) képességei

− Az iskola pedagógiai programja, a tanulói személyiség fejlesztésére vonatkozó célkitűzések, a tanulók életkora, az elsajátítandó tudás sajátosságai, a rendelkezésre álló taneszközök és a pedagógiai környezet közötti összhang megteremtésével képes pedagógiai munkájának megtervezésére.

− Képes a tanulási-tanítási stratégia meghatározására, hatékony módszerek, szervezési formák, eszközök kiválasztására, a tanítandó tananyag súlypontjait, felépítését, közvetítésének logikáját a pedagógiai célokkal összhangban az adott tanulócsoporthoz igazítani.

− Képes a szaktárgya tanulása-tanítása során felhasználható nyomtatott és digitális tankönyveket, taneszközöket, egyéb tanulási forrásokat a konkrét céloknak megfelelően kiválasztani.

− Képes a célokhoz és az adott szituációhoz alkalmazkodva kreatívan, különböző megoldásokban gondolkodni, tudatos döntést hozni.

− Képes a szaktárgy tanórán és iskolán kívüli tanulásának tervezésére.

c) attitűdje

− Fontosnak tartja az alapos felkészülést, tervezést és a rugalmas megvalósítást.

− A tervezés során együttműködik a kollégákkal és a tanulókkal, kész figyelembe venni az adott tanulócsoport sajátosságait (motiváltság, előzetes tudás, képességek, szociális felkészültség).

A tanulás támogatása, szervezése és irányítása területén

a) tudása

− Alapvető ismeretekkel rendelkezik a különböző motiváció-elméletekről, a tanulási motiváció felismerésének és fejlesztésének módszereiről.

− Rendelkezik a tanulóközpontú tanulási környezet fizikai, emocionális, társas, tanulási sajátosságainak, feltételeinek megteremtéséhez szükséges ismeretekkel.

− Tájékozott a differenciális pedagógia, az adaptív tanulásszervezés, a nevelési-oktatási stratégiák, módszerek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben.

b) képessége

− Képes nyugodt, biztonságos és az eredményes tanulást támogató tanulási környezet megszervezésére. Képes az érdeklődés, a figyelem folyamatos fenntartására, a tanulási nehézségek felismerésére.

− Képes a szaktárgy speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos megértési nehézségek felismerésére és kezelésére.

− Képes a hagyományos és az információ-kommunikációs technikákra épülő eszközök, digitális tananyagok hatékony, szakszerű alkalmazására.

− Képes az egész életen át tartó tanulás képesség-rendszerének megalapozására, technikáinak gyakoroltatására.

c) attitűdje

− Fontosnak tartja a tanulás és tanítás folyamatainak tudatosodását, az önszabályozó tanulás támogatásához szükséges tudás és képesség megszerzését, a tanulási képességek fejlesztését, továbbá nyitott az egész életen át tartó tanulásra.

− Elismeri, hogy a megfelelő tanulási légkör megteremtéséhez figyelembe kell venni a tanulók sajátos igényeit, ötleteit, kezdeményezéseit.

− Törekszik a tanulókkal való együttműködés megvalósítására.

− Törekszik a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására.

A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén

a) tudása

− Szakszerű tudása van az értékelés funkcióiról, folyamatáról, formáiról és módszereiről.

− Ismeri a szaktantárgy tanítása-tanulása során elsajátított ismeretek és fejlesztendő kompetenciák mérésére, értékelésére alkalmas sajátos módszereket, eszközöket.

b) képességei

− Képes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák, módszerek meghatározására, az értékelés eredményeinek felhasználására.

− Az értékelés során képes figyelembe venni az értékelés hatásait a pedagógiai folyamat szabályozására, a tanulók személyiségfejlődésére és önértékelésére.

− Képes elősegíteni a tanulók reális önértékelését és alkalmazni a tanulók önbecsülését támogató ellenőrzési módszereket. Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására vagy önálló eszközök elkészítésére.

c) attitűdje

− Reálisan ítéli meg a pedagógus szerepét a fejlesztő értékelés folyamatában.

− Elkötelezett a tanulást támogató értékelés mellett.

A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén

a) tudása

− Ismeri az osztálytermi kommunikáció sajátosságait.

− Tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjairól.

− Szakterületének megfelelően, szakmailag adekvát módon, szóban és írásban képes kommunikálni anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.

− Ismeri a pedagógus szakma jogi és etikai szabályait, normáit.

− Képes a saját és társai fizikális, szellemi és pszichés állapotának megítélésére, a saját és mások határainak felmérésére, a társakkal való alkotó együttműködésre.

− Ismeretekkel rendelkezik a reflektív gondolkodás szerepéről a szakmai fejlődésben, a továbbképzés lehetőségeiről, a lelki egészség megőrzésének elméleti és gyakorlati módszereiről.

− Tájékozott a szakterületéhez és tanári hivatásához kötődő információs forrásokról, szervezetekről.

b) képességei

− Képes a tanulókkal a kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolatrendszer megteremtésére, az együttműködési elvek és formák közös kialakítására, elfogadtatására.

− Szakmai szituációkban képes szakszerű, közérthető, nyílt és hiteles kommunikációra diákokkal, szülőkkel, a szaktárgyainak megfelelő szakterületek képviselőivel, az iskolai és iskolán kívüli munkatársakkal a partnerek életkorának, kultúrájának megfelelően.

− Képes pedagógiai tapasztalatai és nézetei reflektív értelmezésére, elemzésére, értékelésére.

− Jól tájékozódik a pedagógiai és szaktárgyi szakirodalomban.

− Képes egyszerűbb kutatási módszerek használatára.

c) attitűdje

− Képes érvényesíteni tanári tevékenységének feltételrendszerére, megfelelő körülményeire vonatkozó önálló elvárásait; ennek érdekében hatékonyan, meggyőzően kommunikálni.

− Nyitott a konfliktushelyzetek, problémák feltárása, illetve, hogy megoldás érdekében szakmai segítséget kérjen és elfogadjon.

− Kész együttműködni a szaktárgy, valamint más szaktárgyak tanáraival. Kész részt vállalni a szaktárggyal kapcsolatos fejlesztési, innovációs tevékenységben. Törekszik önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, testi-lelki egészségének megőrzésére.

− Szakmai műveltségét nem tekinti állandónak, kész a folyamatos szaktudományi, szakmódszertani és neveléstudományi megújulásra.

Az autonómia és a felelősségvállalás területén

− Képes szakmája, a szaktárgyainak tanításával-tanulásirányításával kapcsolatos átfogó, megalapozó szakmai kérdések átgondolására és az ide vonatkozó források alapján megfelelő válaszok kidolgozására.

− A szakmáját megalapozó nézeteket felelősséggel vállalja. Nyitott a cirkuszművészet területén zajló szakmai, technológiai fejlesztés és innováció megismerésére és elfogadására, alkalmazására, képes kísérletezni.

− Együttműködés és felelősségvállalás jellemzi szakmájával, szakterületével, illetve azok képviselőivel kapcsolatban.

− Egyenrangú partner a szakmai kooperációban.

− Felelősséggel vallja és képviseli a cirkuszművészeti szakma értékrendjét, képviseli az adott szakterület etikai kérdéseit, nyitottan fogadja a szakmailag megalapozott kritikai észrevételeket.

− Munkájában elkötelezett a saját és mások biztonsága és egészségmegőrzése mellett.

4.2.2. A szakképzettséghez vezető szakterületek és sajátos szakmódszertani (diszciplináris és interdiszciplináris) tantárgy-pedagógiai ismeretek

4.2.2.1. Szakterületi (művészeti) ismeretek

A talaj-akrobatika, eszközös-akrobatika, függő-akrobatika, ügyesség bohóc ágazatokba sorolt zsánerek és rutinok az alapfokú művészetoktatási intézmény alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programjában meghatározott, a cirkuszművészet speciális művészeti készségek és ismeretek fejlesztését képező szakmai tantárgyainak, valamint az iskolai nevelés-oktatás szakmára vagy szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakiskolában az Artista I. és Artista II. tanterv cirkuszművészeti szakmai tantárgyainak ismeretei

– Artista II.: Akrobatika, Függőszer, Ügyesség, Artista munkavédelem, Artista életmód, Akrobata fő szak, Légtornász fő szak, Zsonglőr fő szak, Egyensúly fő szak, Társulati artista fő szak, Bohóc fő szak.

– Artista I.: Akrobata produkció, Egyensúlyozó produkció, Légtornász produkció.

Szakterületi ismeretkörök

– A cirkuszművészeti tevékenység gyakorlásához nélkülözhetetlen biztonsági, baleset- és életvédelmi ismeretek.

– A cirkuszművészeti tevékenység tárgyi és eszközrendszerének, azok biztonságos használatának ismerete.

– A Talajakrobatika, Eszközös akrobatika, Függő akrobatika, az Ügyesség és a Bohóc ágazatokba sorolt zsánerek és rutinok mindegyikének alapszintű ismerete.

– A cirkuszművészet legalább két – vagy több, – más-más ágazatba tartozó zsánerének, illetve rutinjának magasfokú ismerete.

– Az alapvető motoros képességek fejlesztésének módszertana.

– A testi és szellemi kondíció, koordináció, izoláció, tér-, idő-, dinamikai orientáció alapvető sajátosságai.

– A cirkuszművészet képzéshez szükséges kulturális, cirkusztörténeti és általános művészettörténeti, társadalomtudományi, valamint anatómiai és egészségtudományi ismeretek.

– Alapvető szakelméleti (szaktörténet, szakesztétika, tervezéselméleti, designelméleti, szakos műszaki) ismeretek.

– Általános- és társművészeti kulturális ismeretek, irányzatok.

– Pályaépítési ismeretek.

– Az online és offline kommunikáció működése, gyakorlata.

– A cirkuszművészeti tevékenység etikai normái.

4.2.2.2. Szakmódszertani (művészeti és interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek

– A cirkuszművészeti nevelés pedagógiai alapelvei és általános módszerei.

– A művészeti tevékenység tanulást támogató, a személyiség fejlesztést segítő pedagógiai módszerek.

– A cirkuszművészeti zsánerek, rutinok tökéletesítéséhez szükséges módszertani ismeretek.

– Új rutinok, zsánerek, számok létrehozásához szükséges módszerek.

– A kreatív problémamegoldás módszerei.

– A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése.

– Csoporton belüli differenciált munkaszervezés használata.

– A tehetséggondozás, a tanulók professzionális cirkuszművészi pályára történő előkészítése, a művészi tehetség egyéni kibontakoztatása.

– A szakterület specializált ismeretei és módszerei az esszéírás, a kreatív írás, a prezentáció készítés, a prezentálás területein, az online és offline kommunikációval kapcsolatos módszerek.

– A cirkuszművészetre vonatkozó etikai szabályok.

6. melléklet a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelethez ^* 

A) ^*  A HITÉLETI TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI

1. ^*  Hitoktatási területen tanári szakképzettség:

– az 1. § a) pontja szerint osztatlan képzésben, tanárszakon vagy

– az 1. § a) pontja szerint közismereti tanárszakkal szakpáros képzésben, osztatlan tanárszakon vagy

– az 1. § c) pontja szerinti tanári mesterszakon hitéleti mesterképzési szakkal vagy hitéleti osztatlan szakkal párhuzamosan vagy a mesterfokozatot követően felvett tanári mesterszakon

szerezhető.

2. ^*  A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi képzés képzési ideje és az összegyűjtendő kreditek száma

– osztatlan képzésben a képzési idő 10 félév, az összegyűjtendő szakterületi kreditek száma: 180–200 kredit,

– közismereti tanárszakkal szakpáros képzésben a képzési idő 10 félév, az összegyűjtendő szakterületi kreditek száma hittanár-nevelőtanár szakképzettséghez legfeljebb 105 kredit.

3. ^*  Az 1. melléklet 4. pont 4.1.2. alpont b) pontja tekintetében a szakmódszertani ismeretek minimális kreditértéke:

– osztatlan (egyszakos) képzésben legalább 12 kredit,

– közismereti tanárszakkal szakpáros képzésben legalább 8 kredit.

4. ^*  Az 1993. évi felsőoktatási törvény szerinti főiskolai szintű hitéleti tanári szakképzettséget követően, a tanári mesterszakon a képzési idő 2 félév, 60 kredit.

5. ^*  Az 1. melléklet 4.4. pontjára, az újabb oklevelet adó tanárképzésben foglaltakra is tekintettel a katekéta-lelkipásztori munkatárs, a kántor és a buddhista tanító hitéleti alapképzési szakot követően felvett hittanár-nevelőtanár szakon a Korm. rendelet 5. § (5) bekezdésében meghatározott tanulmányi időre és az összegyűjtendő kreditekre is figyelemmel kell lenni. Hitéleti alapképzési szakot követően a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ismeretek tekintetében a hitéleti ismeretek elismerésére a kreditelismerés általános szabályai az irányadók.

6. ^*  A tanító, az óvodapedagógus, a szakoktató szakot követően az 1. melléklet 4. pont 4.4.1. alpont a)–c) pontjára figyelemmel az újabb oklevelet adó hittanár-nevelőtanár szakon a képzési idő 4 félév, 120 kredit. A gyógypedagógus vagy az 1993. évi felsőoktatási törvény szerinti egyetemi szintű vagy – a 4. pontban foglaltak kivételével – főiskolai szintű vagy mesterfokozatú tanári szakképzettséget követően a képzési idő 4 félév, 120 kredit. A képzésben a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés ba) pontja szerinti pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati ismeretek beszámítandók.

B) A HITÉLETI TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI

I. Hitoktatási terület

Hittanár–nevelőtanár

1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő

– magyar nyelvű megjelölése: okleveles ... hittanár – nevelőtanár

– angol nyelvű megjelölése: Teacher of ... Religious Education

A szakképzettség oklevélben történő megnevezésére – belső egyházi szabály vagy hagyomány alapján, az egyházra, vallásfelekezetre, vallási közösségre való utalással – használható egyedi elnevezés is. Egyedi elnevezés használata esetén a szak nyilvántartásba vételét a felsőoktatási intézmény a választott elnevezéssel kezdeményezi.

2. ^*  A képzési idő:

– az 1. § a) pontja szerint osztatlan képzésben, tanárszakon vagy

– az 1. § a) pontja szerint közismereti tanárszakkal szakpáros képzésben, osztatlan tanárszakon

10 félév;

– 1. § c) pontja szerinti tanári mesterszakon hitéleti mesterképzési szakkal vagy hitéleti osztatlan szakkal párhuzamosan vagy a mesterfokozatot követően felvett tanári mesterszakon 2 félév.

3. A képzés célja: a hitoktatás, hitre nevelés különböző színterein (iskolai nevelés-oktatás, plébánia, felnőttoktatás) a hitéleti tantárgy oktatására, az iskola pedagógiai, a kollégiumi nevelés feladatainak ellátására képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történő folytatására való felkészítés.

4. Az elsajátítandó szakmai tudás, képesség

4.1. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b)–c) pontja tekintetében:

a 2. mellékletben meghatározott tanári tudás, készség, képesség.

4.2. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében:

az egyházi jogi személy fenntartó által meghatározott tudás, készség, képesség, melyek leírását saját, valamint az általa fenntartott felsőoktatási intézmény honlapján teszi közzé.

5. A hittanár–nevelőtanár sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei:

az egyházi jogi személy fenntartó által meghatározott ismeretek, melyek leírását saját, valamint az általa fenntartott felsőoktatási intézmény honlapján teszi közzé.

7. melléklet a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelethez ^* 

SZAKTANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI

1. Magyar nyelv és irodalom szaktanár

1. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

– magyar nyelvű megjelölése: okleveles magyar nyelv és irodalom szakos szaktanár

– szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Teacher of Hungarian Language and Literature

2. Képzési terület: pedagógusképzés

3. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott tanári szakképzettség: okleveles magyar nyelv és irodalom szakos tanár, okleveles magyartanár (általános iskolai), az 1993. évi felsőoktatási törvény szerinti főiskolai szintű magyar nyelv és irodalom szakos tanár.

4. A képzési idő félévekben: 2 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték 3 kredit

– a magyar nyelv és irodalom tantárgy emelt szintű érettségi követelményeinek ismeretek 4 kredit,

– szakterületi (szaktudományos) ismeret legalább 42 kredit

– szakmódszertani ismeret legfeljebb 8 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 142/0119

7. A képzés célja a középfokú nevelés-oktatás szakaszában, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakgimnáziumban, szakmára vagy szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában a szakiskolában 11–12. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom tantárgyat fakultációban, az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítésben tanító tanárok szaktudományos, szakmódszertani képzése, továbbá az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére, a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A magyar nyelv és irodalom szakos szaktanár

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítésének figyelembevétele területén

a) tudása

– Megalapozott neveléstudományi ismeretekkel, valamint interdiszciplináris szinten pszichológiai, szociológiai tudással rendelkezik a tanulói személyiség sajátosságaira és fejlődésére vonatkozó nézetekről.

b) képességei

– Képes a megtapasztalt pedagógiai gyakorlatot, az iskola mindennapi valóságát elemezni.

– Képes reális képet kialakítani a tanulók fejlettségi szintjéről, a nevelés és a tanulói személyiség fejlesztésének lehetőségeiről.

– Döntéseiben szakmai önreflexióra és önkorrekcióra képes.

– Képes saját, tudományosan megalapozott pedagógiai nézeteinek megfogalmazására.

c) attitűdje

– Nyitott a személyiségfejlesztés újabb kutatási eredményeinek, módszereinek folyamatos elsajátítására.

A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén

a) tudása

– Megalapozott tudással rendelkezik a társadalmi és csoportközi folyamatokról, ismeri a csoport, a csoportfejlődés és a közösségek pszichológiai, szociológiai és kulturális sajátosságait, az esélyteremtési lehetőségeket.

– Nyomon követi a csoportok és a tanulók társas helyzetére vonatkozó fontosabb feltáró módszereket a legújabb szakirodalom alapján.

b) képességei

– Képes értelmezni és elemezni azokat a társadalmi-kulturális jelenségeket, amelyek befolyásolják a tanulók esélyeit, iskolai, illetve iskolán kívüli életét.

– Képes a fenntartható fejlődéssel, a médiatudatossággal, a digitális technológiák használatával összefüggésben felmerülő aktualitások megértésére, elemzésére.

c) attitűdje

– Törekszik a tanulók fiatalos nézetrendszeréről minél több ismeretet szerezni.

A szakmódszertani és a szaktárgyi tudás területén

a) tudása

– Rendelkezik szaktárgya tudományos ismeretrendszerével, az információszerzéshez, az információk feldolgozásához, értelmezéséhez és elrendezéséhez szükséges alapvető (szövegértési, logikai, informatikai) felkészültséggel.

– Ismeri az általa tanított szakterület (tanulási, műveltségi terület, művészeti terület) ismeretelméleti alapjait, megismerési sajátosságait, logikáját és terminológiáját, valamint kapcsolatát más tudományokkal, tantárgyakkal, tanulási területekkel.

– Ismeri a szakmódszertan hazai és nemzetközi eredményeit, szakirodalmát, aktuális kérdéseit.

b) képességei

– Képes a szaktudományi, továbbá a pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult módszerek, eljárások, a különböző tudásterületek közötti összefüggések, kapcsolódások, átfedések és egymásra hatások elemzésére.

– Képes az alkotó információhasználatra.

– Képes a magyar nyelv és irodalom tanítása során fejlesztett kompetenciák szintetizálására.

c) attitűdje

– Felkészült a magyar nyelvi és irodalmi fakultációk, érettségi vizsgára felkészítők irányítására.

– Törekszik arra, hogy folyamatosan fejlessze szakmódszertani és a szaktárgyi tudását.

A pedagógiai folyamat tervezése területén

a) tudása

– Ismeri a pedagógiai tevékenységet meghatározó dokumentumokat, a Nemzeti alaptantervet és a kerettanterveket, átlátja ezeknek az oktatás tartalmi szabályozásában betöltött szerepét.

– Ismeri a tervezéshez szükséges információforrásokat, ismeretrendszereket, értékvilágot.

– Ismeri a tananyag-kiválasztás és -rendszerezés szaktudományi, pedagógiai-pszichológiai, továbbá szakmódszertani szempontjait, az ezekről megfogalmazott tudományos eredményeket.

– Ismeri a magyar nyelv és irodalom tanításának jogszabályi hátterét, tantervi és vizsgakövetelményeit.

b) képességei

– Munkája során rendszerszemléletű megközelítésre képes.

– Képes a tanulási-tanítási stratégia meghatározására.

– Képes a magyar nyelv és irodalom tanulása-tanítása során felhasználható nyomtatott és digitális tankönyveket, taneszközöket, egyéb tanulási forrásokat elemezni.

– Képes a magyar nyelv és irodalom tanórán és tanórán kívüli tanulásának tervezésére a tanári képesítésének megfelelő korosztály, valamint a felnőttoktatás keretében is.

c) attitűdje

– A tervezés során épít a szakirodalom legújabb eredményeire, a tervezési folyamatban önálló kutatómunkára képes.

A tanulás segítése, szervezése és irányítása területén

a) tudása

– Ismeri, értelmezi az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult módszerek, eljárások szaktárgyi alkalmazásának speciális szempontjait, lehetőségeit.

– Ismeretekkel rendelkezik a különböző motiváció-elméletekről, a tanulási motiváció felismerésének és fejlesztésének módszereiről.

– Rendelkezik a tanulási környezet fizikai, emocionális, társas, tanulási sajátosságainak, feltételeinek megteremtéséhez szükséges ismeretekkel.

b) képességei

– Képes a tanítási céloknak megfelelő, átgondolt stratégiákhoz a motivációt, a differenciálást, a tanulói aktivitást biztosító, a tanulók gondolkodási, problémamegoldási és együttműködési képességének fejlesztését segítő módszerek, szervezési formák megismerésére, kiválasztására.

c) attitűdje

– Fontosnak tartja a tanulás és tanítás folyamatainak tudatosítását, a megértés harmóniáját, a tanulás támogatásához szükséges tudás és képesség megszerzését, a tanulási képességek fejlesztését, továbbá fontosnak tartja az egész életen át tartó tanulást.

A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén

a) tudása

– Ismeri a magyar nyelv és irodalom tanítása-tanulása során elsajátított ismeretek és fejlesztendő kompetenciák mérésére, értékelésére alkalmas módszereket, eljárásokat, azokról folyamatosan tájékozódik a hazai és nemzetközi szakirodalomból.

– Rendelkezik az értékelés funkcióival, folyamatával, formáival és módszereivel kapcsolatban megalapozott tudással. Tisztában van az alapvető értékelési és mérésmetodikai szabályokkal, összefüggésekkel.

b) képességei

– Képes az országos, illetve a helyi mérési eredmények értelmezésére, elemzésére.

– Képes önmaga is összeállítani szaktárgyához mérőeszközöket.

– Ismeri a közép- és emelt szintű érettségi értékelési stratégiáját, elvárásait, ennek megfelelően képes felkészíteni a tanulókat a vizsgára, előmenetelüket folyamatosan értékeli, értékeléseivel a tanulók fejlődését segíti.

c) attitűdje

– A mestertanár elkötelezett a mérési, értékelési eszközök folyamatos fejlesztése mellett.

A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén

a) tudása

– Képes kezdeményezni az együttműködést a pedagógiai munkát segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel, társszervezetekkel és kutató-fejlesztő intézményekkel.

b) képességei

– Képes szakszerű, közérthető, nyílt és hiteles kommunikációra a szaktárgyainak megfelelő szakterületek képviselőjével, az iskolai és az iskolán kívüli szakemberekkel.

– Képes pedagógiai tapasztalatai és nézetei reflektív és mérlegelő értelmezésére, elemzésére, értékelésére.

– Képes meghatározni saját szakmai elhivatottságát.

– Pedagógiai munkájában felmerülő problémákhoz képes adekvát szakirodalmat keresni, azokat értőn elemezni, felhasználni.

– Jól tájékozódik a pedagógiai és szaktárgyi szakirodalomban, képes elemezni, értelmezni e területek kutatási, fejlesztési eredményeit, tisztában van a pedagógiai kutatás, fejlesztés, valamint innováció sajátosságaival.

– Képes kutatási módszerek használatára.

c) attitűdje

– Részt vállal a magyar nyelv és irodalom tantárggyal kapcsolatos fejlesztési, innovációs tevékenységekben.

– Kész a folyamatos szaktudományi, szakmódszertani és neveléstudományi megújulásra.

Az autonómia és a felelősségvállalás területén

a) tudása

– Tudatosan vállalja a folyamatos fejlődést, innovációkban való részvételt.

b) képességei

– Képes a munkáját segítő szakirodalom folyamatos követésére, önálló ismeretszerzésre, a személyes tapasztalatok tudományos keretekbe integrálására, a neveléstudományi kutatások fontosabb módszereinek, elemzési eljárásainak alkalmazására, saját munkájának tudományosan megalapozott eszközöket használó értékelésére.

– Jelentős mértékű önállósággal rendelkezik szakmája átfogó és speciális kérdéseinek felvetésében, kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában, elemzésében.

– Elkötelezett az igényes tanári munka, a folyamatos önmegfigyelés és önfejlesztés iránt. Törekszik az irodalom és a magyar nyelv végtelen gazdagságának motiváló bemutatására. Megvan benne az igény a szaktudományos és szakmódszertani kutatási eredmények folyamatos követésére, valamint az iskolai nevelési folyamatba való adekvát és adaptív beépítésére.

c) attitűdje

– Felelősséggel vállalja a kezdeményező szerepét a szakmai együttműködés kialakítására.

– Egyenrangú partner a szakmai kooperációban.

8. A szakterületi ismeretek

A szakterületi ismeretek együttes tartalmának le kell fednie a Nemzeti alaptanterv alapján a kerettanterv szerint közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, a tantárgynál a középfokú nevelési-oktatási szakaszhoz, valamint az emelt szintű érettségi vizsgakövetelményekhez megadott témakörök ismereteit.

Szakterületi ismeretkörök

a) Nyelvtudományi ismeretkörök: 24–26 kredit

– Grammatikai ismeretek: alaktani- és mondattani elemzések.

– Szöveg és stílus (szövegtípusok, digitális és médiaszövegek elemzése, funkcionális kognitív stilisztika, a stílus cselekvéselméleti és interakciós megközelítése).

– Kommunikáció és retorika (a kommunikáció nyelvi eszközei és formái, retorikai eszközök, érvelési típusok).

– A pragmatikai, a jelentésbeli és a nyelvtani szintek, diskurzuselemzés.

– A nyelvészet külső kapcsolatai és alkalmazásai (a nyelvészet és más tudományok, tantárgyközi kapcsolódások, alkalmazott nyelvészeti kérdések és lehetőségek, számítógépes nyelvészet, pszicholingvisztikai ismeretek a beszédprodukció és – percepció folyamataitól az anyanyelv-elsajátításon keresztül a kétnyelvűségig).

– Nyelvtörténet (legfontosabb nyelvemlékeink komplex elemzése, a szó-, a névkincs és a frazeológia története, a nyelvújítás, nyelvtörténet és irodalom, nyelvtörténet és művelődés, napjaink nyelvi változásai, a nyelvtörténet mint magyarázó elv).

– Nyelv és társadalom (a nyelv és használói, a nyelvközösség helyzete és a nyelvhasználat, a nyelvi norma kérdései, nyelvi változók és változatok, szaknyelvek, a szókincs és a névhasználat változatossága, nyelvi tájkép, nyelvi hátrány, nyelvi szocializáció, kétnyelvűség és kettősnyelvűség, nyelv és identitás. a nyelvi változatosság az iskolában, az Európai Unió nyelvpolitikája).

– Az emelt szintű szóbeli érettségi nyelvtani témakörei.

b) Irodalomtudományi ismeretkörök: 24–26 kredit

– Műfajtörténet.

– Eszme- és hatástörténet.

– Intézménytörténet (folyóiratok, írócsoportok, könyvkiadás, irodalmi műhelyek, és ezekkel kapcsolatos viták).

– Az interpretáció gyakorlata, a műelemzési módszerei.

– Pályaképek: az életmű kutatásának lehetősége.

– Világirodalom (stílusok, szerzők, művek, művelődés- és irodalomtörténeti tájékozódás, társművészetek, kultúratudományi megközelítések, téma, motívum, archetípus).

– Régi és klasszikus magyar irodalom (korszakok, szerzők, művek, irodalomtörténeti és kultúratudományi áttekintések).

– Modern és kortárs magyar irodalom (korszakok, szerzők, művek, irodalomtörténeti és kultúratudományi áttekintések).

– Határon túli magyar irodalom.

– Irodalom és társművészetek.

Szakmódszertani ismeretkörök

– Az anyanyelvi és irodalmi műveltségi terület a Nemzeti alaptantervben, valamint a kerettantervekben az emelt szintű anyanyelvi és irodalmi ismeretek bővítésének eljárásai.

– Az anyanyelvi és az irodalmi művelődési anyag tartalma, a nyelv- és irodalomtudományi eredmények felhasználása a középiskola fakultációs óráin. Az élő irodalom, a mai magyar nyelvhasználat jelenségeinek (szavak, kifejezések szószerkezetek szövegbeli vagy mai jelentése, a jelentés értelmezése, retorikai-stilisztikai alakzatok és szóképek szerepe a szövegértelem kialakításában művek nyelvhasználata, stílussajátságai) közvetítése a középiskola fakultációs óráin.

– A készség- és képességfejlesztés speciális eljárásai a középiskolai emelt szintű anyanyelvi és irodalmi nevelésben. Tehetséggondozás és versenyfelkészítés a fakultációs órákon.

– Módszerek a magyarórán (történetmesélés, drámapedagógia, kreatív írás, gamification, kommunikációs gyakorlatok, digitális kompetencia fejlesztése, projektmódszerek).

– Az emelt szintű magyar nyelvi és irodalmi érettségi vizsga követelményei, típusfeladatai, értékelése.

– Felkészítés az emelt szintű írásbeli vizsgára: a vizsgálandó szöveg műfaji, tematikus, nyelvi, grammatikai, retorikai, stilisztikai, poétikai, szövegtani, helyesírási jellemzői; kapcsolódó nyelvi-irodalmi problémák; összehasonlító szövegelemzések módszerei

– Az emelt szintű érettségi szövegalkotási feladatai – értékelése: tartalmi minőség – szövegszerkezet, felépítés – nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség) szerint.

2. Angol nyelv és kultúra szaktanára

1. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

– magyar nyelvű megjelölése: okleveles angol nyelv és kultúra szaktanára

– szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Teacher of English Language and Culture

2. Képzési terület: pedagógusképzés

3. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott tanári szakképzettség: okleveles angol nyelv és kultúra tanára, okleveles angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai), az 1993. évi felsőoktatási törvény szerinti főiskolai szintű angol nyelv és irodalom szakos tanár, főiskolai szintű angol nyelvtanár

4. A képzési idő félévekben: 2 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték 3 kredit

– az angol idegen nyelvi tantárgy emelt szintű érettségi követelményeinek ismerete 4 kredit

– szakterületi (szaktudományos) ismeret legalább 42 kredit

– szakmódszertani ismeret legfeljebb 8 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 142/0119

7. A képzés célja a középfokú nevelés-oktatás szakaszában, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakgimnáziumban, szakmára vagy szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában a szakiskolában 11.–12. évfolyamon az angol idegen nyelvet fakultációban és emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítésben tanító tanárok szaktudományos, szakmódszertani képzése, továbbá az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére, a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

Az angol nyelv és kultúra szaktanára

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítésének figyelembevétele területén

a) tudása

– Ismeri az egyéni különbségek szerepét a nyelvtanulásban (nyelvérzék, motiváció, életkor, nyelvi szorongás, tanulási stílusok, stratégiák, a köztes nyelv). Képes osztálytermi gyakorlatát az egyéni különbségek figyelembevételével kialakítani.

– Ismeri a nyelvtanítás módszertanát, a különböző nyelvtanítási módszereket, osztálytermi eljárásokat, szöveg- és feladattípusokat, az angol nyelvű, nem pedagógiai céllal írt anyagok sokaságát. Ezeket képes tudatosan, a diákok életkori sajátosságainak és szükségleteinek megfelelően, háttértudásukra támaszkodva, hatékonyan, változatosan, motiválóan alkalmazni.

b) képességei

– Képes a diákok nyelvtanulási programját (tanterv, tanmenet, óravázlat, feladatírás, mérés, értékelés) megtervezni, életkoruknak, nyelvtudásuk szintjének, egyéni képességeiknek és szükségleteiknek megfelelő tananyagokat, osztálytermi eljárásokat megtervezni és alkalmazni.

– Képes a tehetséges, a nehézségekkel küzdő vagy a sajátos nevelési igényű, a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, valamint a tantárgyában egyéni bánásmódot igénylő tanulókat felismerni, hatékonyan fejleszteni és a többi tanulóval együtt differenciáltan nevelni, oktatni, számukra differenciált bánásmódot nyújtani. Képes ilyen irányú szakmai ismereteit kollégái számára elérhetővé tenni.

– Képes az angol nyelv tantárgyban rejlő értékorientált személyiségfejlesztési lehetőségeket kihasználni, a tanulók önálló ismeretszerzését segíteni a végzettségének megfelelő korosztály és a felnőttoktatás keretében is.

c) attitűdje

– Nyitott a személyiségfejlesztés változatos módszereinek folyamatos elsajátítására.

– Törekszik arra, hogy tanítványait minél jobban megismerje, problémáira egyéni sajátosságaiknak megfelelően reagáljon.

A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén

a) tudása

– Ismeri a csoportdinamika elméleti alapjait és kutatásának eredményeit, átlátja a különböző nyelvtanulás-szervezési formák előnyeit és kihívásait. Képes ismereteit a tanulói csoportok és közösségek kialakításánál és hatékony működtetésénél alkalmazni az osztályteremben és a virtuális térben egyaránt.

b) képességei

– Képes az idegen nyelvi nevelés tanórai, illetve tanórán kívüli közösségi formáinak, csoportos tevékenységeinek megszervezésére, a tanulói közösségekben rejlő lehetőségek kihasználására, az egyének közötti különbségek megértésére, interkulturális nevelési programok alkalmazására, az együttműködési készségek fejlesztésére.

– Képes az iskolai és osztálytermi toleráns, esélyteremtő légkör megteremtésére.

c) attitűdje

– Törekszik tanítványait mások véleményének, értékeinek tiszteletben tartására nevelni.

– Tudatosan épít a kooperatív és reflektív tanulási technikák alkalmazására.

– Fontosnak tartja a különböző nyelvű és kultúrájú csoportok iránti tolerancia kialakítását.

– Folyamatosan együttműködik a szülőkkel.

A szakmódszertani és a szaktárgyi tudás területén

a) tudása

– C2 szintű, használható nyelvtudással, interkulturális kommunikatív kompetenciával rendelkezik. Képes az angol nyelv gördülékeny, helyes, magabiztos, választékos, a mindenkori kontextusba illő használatára.

– Ismeri a beszélt és írott angol nyelv szabályait, regisztereit, azokat a mindenkori nyelvhasználat kontextusának megfelelően képes hatékonyan alkalmazni.

– Ismeri az általa tanított és több angol nyelvváltozat fonetikai-fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai és pragmatikai, valamint diskurzus szintű jellemzőit, illetve ezek összefüggéseit. Ismereteit képes a célnyelv folyékony használata és pedagógia tevékenysége során pontosan és világosan, a kontextushoz illően alkalmazni. Ismeri az angol mint globális közvetítőnyelv szerepét és a különböző nyelvterületeken betöltött funkcióját. Képes rugalmasan alkalmazkodni a különböző nyelvi és kulturális hátterű nyelvhasználókkal folytatott kommunikáció változó követelményeihez.

– Ismeri az angol nyelvű kultúrák elterjedtségét és sokszínűségét, képes a kultúrák közötti közvetítésre, az interkulturális kompetencia fejlesztésére. Ismeri több angol nyelvű kultúra szellemi, művészeti irányzatait, megjelenési formáit, műveit, azokat képes saját maga és diákjai fejlesztésére hatékonyan, motiválóan, nyelvtanítás céljára alkalmazni.

– Ismeri a kontrasztív nyelvészet, a szövegnyelvészet, a korpusznyelvészet, a diskurzuselemzés, alapjait; tudását a nyelvtanítás során képes alkalmazni.

– Ismeri az alkalmazott nyelvészet releváns területeit (szociolingvisztika, pszicholingvisztika, pragmatika, fordítástudomány, az angol mint lingua franca, World Englishes), képes tudását nyelvtanulással, nyelvtanítással kapcsolatos tevékenységek során alkalmazni.

– Ismeri az első, második és további idegen nyelvek elsajátításának elméleteit, az elméleti kérdésekről szóló empirikus kutatások eredményeit. Ismeri a többnyelvűség elméleteit és kutatását.

– Ismeri a tanterveket, tananyagokat, a tanórán kívül használható nyelvfejlesztési lehetőségeket.

– Ismeri az internet, a számítógép, a mindenkori új eszközök nyújtotta lehetőségeket. Képes a modern, motiváló információ-technológiai eszközöket és az internetet hatékonyan használni, a diákok önálló tanulását támogatni, követni.

– Ismeri a fenntartható fejlődéssel, a médiatudatossággal, a digitális technológiák használatával kapcsolatos ismeretek átadásának lehetőségeit az angol nyelv tantárgy keretein belül.

– Ismeri a szaknyelv tanításának és a tartalomalapú nyelvtanításnak a módszertanát. Képes a diákok angol nyelvtudását – a Nemzeti alaptanterv tartalmait integrálva – úgy fejleszteni, hogy kihasználja a szaknyelvtanítás és a tartalomalapú nyelvoktatás nyújtotta módszertani lehetőségeket.

– Ismeri a szótárhasználat tanításának elveit és gyakorlatát.

– Ismeri a nyelvtanulási folyamat, kimenet mérésének és értékelésének elméletét, gyakorlati kérdéseit. Képes a napi gyakorlatban az osztálytermi értékelést megbízhatóan és motiválóan megvalósítani.

– Ismeri a vizsgákat és követelményeiket (emelt szintű érettségi, nyelvvizsga), képes tesztfeladatok készítésére, kipróbálására, az eredmények értékelésére. Ismeri a nyelvtudás mérésének minőségi kritériumait: a validitás, a megbízhatóság, a kritérium-orientált értékelés fogalmát.

b) képességei

– Képes ismereteit alkalmazva nyelvpedagógiai kérdésekre válaszokat keresni és adni.

– Képes a diákok nyelvi fejlődésének folyamatos, diagnosztikus értékelésére, az eredmények alapján a tanulók egyéni szükségleteinek megfelelő, személyre szabott fejlesztésére, nyelvtudásuk kritérium-orientált mérésére.

– Képes a kortárs irodalmi műveket és az angol nyelvű kultúrák egyéb megjelenési formáit, az ezekről szóló szakirodalmat, értelmező módon áttekinteni, értelmezni, az irodalmi és kulturális trendekben elhelyezni.

– Képes a nemzeti kultúra célnyelven történő közvetítésére.

– Képes emelt szintű érettségin vizsgáztatói feladatokat ellátni, a vizsga kritériumokat megbízhatóan alkalmazni a vizsgáztatás során.

– Képes a Közös Európai Referenciakeretet tanítási gyakorlatában alkalmazni.

– Képes ismereteit értelmező módon alkalmazva nyelvpedagógiai kérdésekre válaszokat keresni és adni.

c) attitűdje

– Reálisan ítéli meg az angol nyelv szerepét mind az iskolán kívüli világban, mind pedig az oktatásban.

– Fontosnak tartja az egyéni többnyelvűség megvalósítását.

A pedagógiai folyamat tervezése területén

a) tudása

– Ismeri a Nemzeti alaptanterv és az arra épülő kerettantervek szerinti angol szaktárgyi követelményeket, az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozását. Ismeri az ehhez szükséges tankönyveket, taneszközöket, segédanyagokat, oktatástechnikai eszközöket. Ismeri a pedagógiai tevékenységet meghatározó dokumentumokat.

– Ismeri az önreflexiós technikákat és segédanyagokat (reflektív napló, különböző óratervezési sablonok kipróbálása).

b) képességei

– Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, tervezésére, strukturálására, logikai felépítésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók, valamint a tartalmaknak megfelelő alternatív tanítási módszerek és számonkérési formák megválasztására, illetve megújítására.

– A pedagógiai folyamat minden szakaszában képes a szakmai önreflexióra és önkorrekcióra.

c) attitűdje

– A tervezés, felkészülés és megvalósítás során figyelembe veszi az adott tanulócsoport sajátosságait.

A tanulás segítése, szervezése és irányítása területén

a) tudása

– Ismeri a fontosabb motivációs elméleteket, és az angol nyelv oktatása során használható motivációs módszereket.

– Ismeri a szaktantárgy tanítása-tanulása során kialakítandó speciális kompetenciák fejlesztésének módszereit.

– Ismeri az angol nyelv oktatásában alkalmazható differenciálási módszereket, nevelési-oktatási stratégiákat.

b) képességei

– Képes az érdeklődés és figyelem folyamatos fenntartására, az önálló, önszabályozó tanulás kialakítására, támogatására, a tanulási nehézségek felismerésére, megoldására.

– Képes a nyelvtanulás sikerességét/sikertelenségét befolyásoló tényezők felmérésére, és képes ezekről osztálytermi kutatás során adatokat gyűjteni, azokat elemezni, értelmezni, a diákok fejlődése érdekében osztálytermi gyakorlatában alkalmazni. Képes a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség jellegzetességeinek, hibáinak felismerésére, tipizálására, diagnosztizálására, javítására.

– Képes a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására. Felkészült a közéletből, a helyi társadalomból és a tanulók hétköznapjaiból vett példák, problémák beemelésére a tanítási-tanulási folyamatba, valamint azok célnyelven való reflektálására.

– Ösztönzi a tanulókat az informatikai ismereteknek a nyelv tanulása során való felhasználására.

c) attitűdje

– Fontosnak tartja, hogy tanítványait felkészítse az egész életen át tartó tanulásra.

– Felkészült a tanulók motiválására, segítésére, a tehetséggondozásra.

A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén

a) tudása

– Ismeri és tudja alkalmazni a tudásellenőrzés, a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit.

– Tájékozott a különböző nyomtatott és elektronikus tan- és segédanyagokról, képes ilyenek összeállítására, alkalmazására.

b) képességei

– Képes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák, módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés dokumentálására (pl. portfólió formájában).

– Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében.

– Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására, a különböző (diagnosztikus, fejlesztő, szummatív) értékelési eljárások alkalmazására, a tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.

c) attitűdje

– Elkötelezett a tanulást segítő értékelés mellett.

– Figyelemmel kíséri a tanulók önértékelési képességeinek fejlődését.

A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén

a) tudása

– Ismeri a kommunikáció általános, és az osztálytermi, illetve szakmai kommunikáció jellemzőit.

– Ismeri a szakterületéhez tartozó szakmai szervezeteket és információs forrásokat.

b) képességei

– Képes a szakmájára vonatkozó, konkrét kutatási témához kapcsolódó szakirodalmat felkutatni, áttekinteni, értelmezni, saját szakmai fejlődését megtervezni és megvalósítani, osztálytermi és egyéb élményeire reflektálni, szakmailag és nyelvileg folyamatosan megújulni.

– Képes és részt vesz a helyi tanterv, a tanmenet ki- illetve átdolgozásában.

– Részt vesz szakmai csoportok munkájában, állandóan frissített ismereteit és tapasztalatait szakmai fórumokon megosztja.

– Pedagógiai helyzetekben képes mérlegelésre, együttműködésre, kölcsönösségre, asszertivitásra, segítő kommunikációra.

c) attitűdje

– Részt vesz az iskolai munkára vonatkozó kutatásokban, fejlesztésekben, a kutatási eredmények értelmezésére és alkalmazására nevelő-oktató munkájában.

– Nyitott a fejlesztési, innovációs törekvések kipróbálására.

Az autonómia és a felelősségvállalás területén

a) tudása

– Ismeri a tanulói és tanári autonómia fogalmát.

– Ismeri a tanári pályával járó szakmai és pedagógiai kötelezettségeket.

b) képességei

– Képes önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére és ennek érdekében nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására.

– Képes és törekszik nyelvtudása állandó és önálló fejlesztésére.

– Képes arra, hogy segítse tanítványai autonóm nyelvtanulóvá válását.

– Képes önálló pedagógiai kutatás tervezésére, kivitelezésére és gyakorlati alkalmazására.

c) attitűdje

– Szakmai felkészültségének folyamatos javításával törekszik autonómiája fejlesztésére.

– Törekszik arra, hogy döntései szakmailag megalapozottak legyenek, és az adott tanulócsoport sajátos és aktuális tanulási és nevelési igényeit szolgálják.

– Fontosnak tartja, hogy tapasztalatait kollégáival megossza.

– Törekszik arra, hogy mások tapasztalatszerzését nyomon kövesse, és az adott szakterületen a korszerű, jó gyakorlatokat megossza.

– Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, reflektív módon törekszik tevékenységének módosítására.

8. A szakterületi ismeretek

A szakterületi ismeretek együttes tartalmának le kell fednie a Nemzeti alaptanterv alapján a kerettanterv szerint közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, a tantárgynál a középfokú nevelési-oktatási szakaszhoz, valamint az emelt szintű érettségi vizsgakövetelményekhez megadott témakörök ismereteit.

Szakterületi ismeretkörök

– Nyelvfejlesztés; szóbeli és írásbeli tudományos és osztálytermi nyelvhasználat (prezentációs készségek, képességek fejlesztése), minimum 10 kredit.

– Középiskolai és felnőttkori tantárgy-pedagógiához, illetve az emelt szintű érettségihez kapcsolódó ismeretek és kompetenciák, minimum 10 kredit.

– Angol nyelvű irodalmak és kultúrák, minimum 10 kredit.

– Nyelvészeti és alkalmazott nyelvészeti ismeretek, minimum 10 kredit.

3. Német nyelv és kultúra szaktanára

1. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

– magyar nyelvű megjelölése: okleveles német nyelv és kultúra szaktanára

– szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Teacher of German Language and Culture

2. Képzési terület: pedagógusképzés

3. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott tanári szakképzettség: okleveles német nyelv és kultúra tanára, okleveles német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára, okleveles német nyelv és kultúra tanára (általános iskolai), okleveles német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára (általános iskolai), az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény szerinti főiskolai szintű német nyelv és irodalom szakos tanár, főiskolai szintű német nemzetiségi nyelv és irodalom szakos tanár, főiskolai szintű német nyelvtanár

4. A képzési idő félévekben: 2 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték 3 kredit

– a német idegen nyelv, német nyelv és irodalom, német népismeret tantárgy emelt szintű érettségi követelményeinek ismerete 4 kredit

– szakterületi (szaktudományos) ismeret legalább 42 kredit

– szakmódszertani ismeret legfeljebb 8 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása 142/0119

7. A képzés célja a középfokú nevelés-oktatás szakaszában, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakgimnáziumban, szakmára vagy szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában a szakiskolában 11.–12. évfolyamon a német idegen nyelvet, német nyelv és irodalmat, német népismeretet fakultációban és emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítésben tanító tanárok szaktudományos, szakmódszertani képzése, továbbá az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére, a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A német nyelv és kultúra szaktanára

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítésének figyelembevétele területén

a) tudása

– Ismeri a tanulók pedagógiai megismerésének módszereit.

– Ismeri a német nyelv tantárgy által közvetített fogalmak kialakulásának folyamatát, figyelembe véve a tanulók életkori sajátosságait, valamint a tanulók fogalomrendszerének fejlesztésében játszott szerepét.

– Ismeri a német nyelv tantárgy tanítása-tanulása során fejlesztendő speciális kompetenciákat, ezek fejlesztésének és diagnosztikus mérésének módszereit.

– Ismeri a pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése, elemzése hatását a tanulók személyiségfejlődésére. Tisztában van a német nyelv tantárgynak a tanulók személyiségfejlődésében betöltött szerepével, lehetőségeivel.

b) képességei

– Képes a német nyelv tantárgy speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos egyéni megértési nehézségek kezelésére.

– Képes a különböző adottságokkal, képességekkel, illetve előzetes tudással rendelkező tanulók tanulásának, fejlesztésének megfelelő módszerek megválasztására, tervezésére és alkalmazására, a pályaorientáció segítésére.

– Képes a tehetséges, a nehézségekkel küzdő vagy a sajátos nevelési igényű, a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, valamint a tantárgyában egyéni bánásmódot igénylő tanulókat felismerni, hatékonyan fejleszteni és a többi tanulóval együtt differenciáltan nevelni, oktatni, számukra differenciált bánásmódot nyújtani.

– Képes a német nyelv tantárgyban rejlő értékorientált személyiségfejlesztési lehetőségeket kihasználni, a tanulók önálló ismeretszerzését segíteni a végzettségének megfelelő korosztály és a felnőttoktatás keretében is.

– Döntéseiben képes a szakmai önreflexióra és önkorrekcióra.

– A pedagógiai folyamatokat és a tanulók személyiségfejlődését folyamatosan értékeli, elemzi.

– Képes saját, tudományosan megalapozott pedagógiai nézeteinek megfogalmazására.

c) attitűdje

– Nyitott a személyiségfejlesztés változatos módszereinek folyamatos elsajátítására.

– Felelősségteljesen viszonyul a tanulók személyiségfejlesztéséhez, képes mindenkiben meglátni az értékeket és pozitív érzelmekkel viszonyulni minden tanítványához.

– Figyel a tanulók egyéni problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlődés feltételeit biztosítani minden tanuló számára.

A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén

a) tudása

– Ismeri a csoport, a csoportfejlődés és a közösségek pszichológiai, szociológiai és kulturális sajátosságait, az esélyteremtési lehetőségeket.

– Ismeri a csoportok és a tanulók társas helyzetére vonatkozó fontosabb feltáró módszereket.

– Ismeri a közösség kialakítását, fejlesztését elősegítő pedagógiai módszereket.

– Ismeri a fenntartható fejlődéssel, a médiatudatossággal, a digitális technológiák használatával kapcsolatos ismeretek átadásának lehetőségeit a német nyelv tantárgy keretein belül.

b) képességei

– Képes mind a szaktárgyi oktatás keretében, mind a szabadidős tevékenységek során alkalmazni az együttműködést segítő, motiváló módszereket.

– Képes a konfliktusok megelőzésére és adott esetben hatékony kezelésére.

– Képes aktívan közreműködni a csoporttagok közösség iránti elkötelezettségének, felelős, aktív szerepvállalásának kialakításában.

– Képes a tanulókat helyi, nemzeti és egyetemes emberi értékek elfogadására nevelni.

– Képes értelmezni és felhasználni azokat a társadalmi-kulturális jelenségeket, amelyek befolyásolják a tanulók esélyeit, iskolai, illetve iskolán kívüli életét.

– Képes az iskolai és osztálytermi toleráns, esélyteremtő légkör megteremtésére.

– Képes a fenntartható fejlődéssel, a médiatudatossággal, a digitális technológiák használatával összefüggésben felmerülő legfontosabb aktualitások megértésében segíteni a tanulókat.

c) attitűdje

– Elkötelezett a nemzeti és egyetemes értékek iránt.

– Szociális érzékenység, segítőkészség jellemzi.

– Felelősségteljesen végzi tanári munkáját, igyekszik az egyéni bánásmódot igénylő tanulók esetében az inklúzió szemléletét érvényesíteni.

– Személyes példamutatásával is segíti a nemzeti értékek megismerését és a magyar identitástudat kialakítását a tanulókban.

– Elkötelezett a demokratikus gondolkodásra nevelés iránt, valamint fontosnak tartja a fenntarthatóság és környezettudatosság, illetve a médiatudatosság kialakítását a tanulókban.

– Az iskola világában tudatosan törekszik a nemzeti és európai kultúra alapját képező értékek elfogadtatására.

– Fontosnak tartja a nemzetiségek iránti tolerancia kialakítását.

– Törekszik tanítványait mások véleményének, értékeinek tiszteletben tartására nevelni.

– Folyamatos együttműködésre törekszik a szülőkkel.

A szakmódszertani és a szaktárgyi tudás területén

a) tudása

– Ismeri a szinkron nyelvállapot fonetikai-fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai és pragmatikai, valamint diskurzus szintű jellemzőit, illetve ezek összefüggéseit.

– Ismeri a beszélt és írott német nyelv szabályait. Rendelkezik ismeretekkel a német nyelv variánsairól, valamint regisztereiről.

– Ismeri a német nyelvű kultúrákat, azok hasonlóságait és különbségeit.

– Ismeri a német nyelvű kultúrák jellemző szellemi és művészeti irányzatait, megjelenési formáit, műveit.

– Ismeri a kontrasztív nyelvészet, a szövegnyelvészet, a szociolingvisztika, a nyelvészeti pragmatika, valamint a nyelvtörténet alapjait. Ismeri az első, második és további idegen nyelvek elsajátításának elméleteit és az elméleti kérdésekről szóló empirikus kutatások eredményeit.

– Ismeri az egyéni különbségek szerepét a nyelvtanulásban (nyelvérzék, motiváció, életkor, nyelvi szorongás, tanulási stílusok, stratégiák, a köztes nyelv).

– Ismeri a Közös Európai Referenciakeretet és annak alkalmazását.

– Ismeri a nyelv- és irodalomtudományi, kultúrtörténeti kutatások korszerű eredményeit, azok módszertanát.

– Ismeri az internet, a számítógép, a mindenkori új eszközök nyújtotta lehetőségeket.

– Tájékozott az általa oktatott nyelv tanításának európai helyzetéről, a szakdidaktikai kutatásokról, a tantervi követelményekről, tantárgyi programokról, tanítási módszereiről, tanári segédanyagokról, oktatási eszközökről, alternatív módszertani törekvésekről.

b) képességei

– Legalább C1 szintű, használható nyelvtudással, interkulturális kommunikatív kompetenciákkal rendelkezik. Képes a német nyelv gördülékeny, helyes, magabiztos, a mindenkori kontextusba illő használatára.

– Képes a beszélt és írott német nyelv szabályait a mindenkori nyelvhasználat kontextusának megfelelően hatékonyan alkalmazni.

– Képes saját tanítási területén mind szóban, mind írásban árnyaltan kifejezni magát.

– Képes a célnyelv helyes használatára a pedagógia tevékenysége során a kontextushoz illően.

– Képes a német nyelvű kultúrákat, azok hasonlóságait és különbségeit saját maga és diákjai fejlesztésére hatékonyan, motiválóan, nyelvtanítás céljára alkalmazni.

– Képes a kultúrák közötti közvetítésre és az interkulturális kompetencia fejlesztésére.

– Képes az irodalmi műveket, a célnyelvi kultúra egyéb megjelenési formáit, az ezekről szóló szakirodalmat áttekinteni, értelmezni, az irodalmi és kulturális trendekben elhelyezni.

– Képes a kontrasztív nyelvészet, a szövegnyelvészet, a szociolingvisztika, a nyelvészeti pragmatika, valamint a nyelvtörténet alapjairól megszerzett ismereteit a nyelvtanítás során alkalmazni.

– Képes ismereteit alkalmazva nyelvpedagógiai kérdésekre válaszokat keresni és adni.

– Képes a szaktudományi, továbbá az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult módszerek, eljárások szaktárgyi alkalmazására, a különböző tudásterületek közötti összefüggések, kapcsolódások, átfedések és egymásra hatások felismerésére, a szaktárgyi integráció megvalósítására.

– Képes a német nyelv tantárgynak megfelelő tudományterületeken a fogalmak, elméletek és tények közötti összefüggések megteremtésére, közvetítésére.

– Képes szaktudományi, szakmódszertani, szaktárgyi, tanuláselméleti és tantervi tudásának hatékony integrálására.

– Képes a szaktárgyak tanítása során fejlesztett kompetenciák szintetizálására.

c) attitűdje

– Fontosnak tartja a tanulók tudásának és képességeinek folyamatos fejlesztését.

– Reálisan ítéli meg a német nyelv tantárgy oktatásában betöltött szerepét.

– Tudatosan használja ki a transzferhatás lehetőségeit.

A pedagógiai folyamat tervezése területén

a) tudása

– Ismeri a Nemzeti alaptanterv, valamint a nemzetiségi irányelv és az arra épülő kerettantervek szerinti német szaktárgyi követelményeket, az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozását, a pedagógiai tevékenységet meghatározó dokumentumokat.

– Ismeri a német nyelv, irodalom és kultúra oktatásához alkalmazható taneszközöket, oktatási segédanyagokat.

b) képességei

– Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet, tematikus terv és óraterv szintjén.

– Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók, valamint a tartalmaknak megfelelő alternatív tanítási módszerek és számonkérési formák megválasztására.

– Képes a tervezés során a kollégákkal, illetve a tanulókkal együttműködni; a taneszközöket és egyéb tanulási forrásokat elemezni, kiválasztani (különös tekintettel az infokommunikációs technológiára); a pedagógiai és tantárgyi célokhoz, az adott szituációhoz alkalmazkodva kreatívan, különböző változatokban gondolkodni, terveit reflektív módon elemezni, értékelni.

– Képes források, autentikus szövegek felkutatására, recepciójára, felhasználására.

c) attitűdje

– Fontosnak tartja az alapos felkészülést, tervezést és a rugalmas megvalósítást.

– A tervezés során kész figyelembe venni az adott tanulócsoport sajátosságait (motiváltság, előzetes tudás, képességek, szociális felkészültség).

A tanulás segítése, szervezése és irányítása területén

a) tudása

– Ismeri az emelt szintű érettségi vizsga részletes követelményeit és a vizsga leírását.

– Ismeri az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult módszerek, eljárások szaktárgyi alkalmazásának speciális szempontjait, lehetőségeit.

– Ismeri a szaktantárgy tanítása-tanulása során kialakítandó speciális kompetenciák fejlesztésének módszereit is.

– Ismeri a német nyelv tantárgy oktatása során alkalmazható motivációs lehetőségeket.

– Ismeri a német nyelv tantárgy tanításának-tanulásának tanórai, a tanórán kívüli és az iskolán kívüli lehetőségeit, színtereit.

– Ismeri a német nyelv oktatásában alkalmazható differenciálisi módszereket, nevelési-oktatási stratégiákat.

– Ismeri az egész életen át tartó tanulásra felkészítés jelentőségét.

b) képességei

– A nyelvtanulás sajátosságainak ismeretében, valamint az ezeket alakító kulturális, szociális hatások értelmezése alapján, az egyéni szükségleteket, igényeket is figyelembe véve képes olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek elősegítik a tanulók komplex értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődését.

– A nyelvtanulás külső (iskolatípus, módszertani koncepció), illetve egyéni (a tanulók nyelvi kompetenciája, motiváltsága) feltételrendszerének ismeretében képes pedagógiai céljainak és azok elérését biztosító oktatási-nevelési stratégiájának kialakítására, megvalósítására. Különböző tanulásszervezési eljárások, tanítási technikák, módszerek, differenciált munkaformák ismeretében képes ezek tudatos, széles skálán mozgó, az életkornak, egyéni és csoportsajátosságoknak megfelelő alkalmazására.

– Képes a különböző céloknak megfelelő stratégiák, a motivációt, differenciálást, tanulói aktivitást biztosító, a tanulók gondolkodási, probléma-megoldási, együttműködési képességének fejlesztését segítő módszerek, szervezési formák kiválasztására, megvalósítására, a hagyományos és az információs-kommunikációs technikákra épülő eszközök, digitális tananyagok hatékony, szakszerű alkalmazására.

– Képes az érdeklődés és figyelem folyamatos fenntartására, az önálló, önszabályozó tanulás kialakítására, támogatására, a tanulási nehézségek felismerésére, megoldására.

– Képes a különböző adottságokkal, képességekkel, előzetes tudással rendelkező tanulók számára megfelelő nyelvelsajátítási módszerek megválasztására és a tanulás önszabályozásának személyre szabott fejlesztésére.

– Képes a nyelvtanulás eredményességét/eredménytelenségét befolyásoló tényezők felismerésére, egyéni tanulási stratégiák kialakításának elősegítésére, támogatására. Képes a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség jellegzetességeinek, hibáinak felismerésére, tipizálására, diagnosztizálására, javítására. Képes a tanulókat önellenőrzésre és -javításra ösztönözni.

– Képes a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására. Felkészült a közéletből, a helyi társadalomból és a tanulók hétköznapjaiból vett példák, problémák beemelésére a tanítási-tanulási folyamatba, valamint azok célnyelven való reflektálására. Ösztönzi a tanulókat az informatikai ismereteknek a nyelv tanulása során való felhasználására.

– A szaktárgyi tudást eszközként képes alkalmazni a tanulók személyiségfejlesztése érdekében, képes segítséget nyújtani abban, hogy a tanulók felkészülhessenek az egész életen át tartó tanulásra.

c) attitűdje

– Felkészült a kiemelkedő eredményeket elérő tanulók motiválására, segítésére, a tehetséggondozásra.

A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén

a) tudása

– Ismeri és alkalmazni tudja a tudásellenőrzés és a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit. Tájékozott a különböző feladatbankokról és -gyűjteményekről, képes ilyenek összeállítására, illetve alkalmazására.

b) képességei

– A tanulás-módszertani ismeretei alapján képes a nyelvtanulás folyamatának reflexiójára, tanulási módszerek eredményességének értékelésére a négy nyelvi készség elsajátításában, adekvát tanulási technikák és munkaszervezési eljárások bevezetésére.

– Képes az értékelés különböző céljainak, szintjeinek megfelelő értékelési formák és módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés dokumentálására (pl. portfólió formájában). Figyelemmel kíséri és alakítja a tanulók önértékelési képességeinek fejlődését.

– Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében. Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására, a különböző (diagnosztikus és fejlesztő) értékelési eljárások alkalmazására, a tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.

– Képes az emelt szintű érettségi vizsgán vizsgáztató tanárként közreműködni.

c) attitűdje

– Elkötelezett a tanulást segítő értékelés mellett.

– Reálisan ítéli meg a pedagógus szerepét az értékelés, a minősítés tekintetében, a fejlesztő értékelés folyamatában.

A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén

a) tudása

– Ismeri az osztálytermi kommunikáció sajátosságait.

– Tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjaival kapcsolatban.

– Ismeretekkel rendelkezik a reflektív gondolkodás szerepéről a szakmai fejlődésben, a továbbképzés lehetőségeiről, a lelki egészség megőrzésének elméleti és gyakorlati módszereiről.

– Tájékozott a szakterületéhez és tanári hivatásához kötődő információs forrásokkal, szervezetekkel kapcsolatban.

b) képességei

– Képes partneri együttműködésre a tanulókkal, a tantestület tagjaival, különösen a más élő idegen nyelvet, szaktárgyat élő idegen nyelven oktató és anyanyelvet tanító kollégáival, az iskola más munkatársaival, a diákönkormányzatokkal, a szülőkkel, szakmai fórumok szakembereivel, intézményekkel, szervezetekkel a pedagógiai folyamatban betöltött szerepüknek megfelelően.

– Kooperálni képes a különböző pedagógiai szolgáltató intézményekkel, az adott nyelv közvetítése szempontjából releváns közművelődési intézmények, médiumok, társadalmi és civil szervezetek szakembereivel.

c) attitűdje

– Pedagógiai helyzetekben képes mérlegelésre, együttműködésre, kölcsönösségre, asszertivitásra, segítő, érzületi, lelkületi kommunikációra.

– Hivatástudattal kezeli a konfliktushelyzeteket, a problémák feltárását, illetve megoldásuk érdekében szakmai segítséget kér és elfogad.

– Kész részt vállalni a szaktárggyal kapcsolatos fejlesztési, innovációs tevékenységben.

– Betartja a pedagóguspálya jogi és etikai normáit.

Az autonómia és a felelősségvállalás területén

a) tudása

– Ismeri a tanári autonómia fogalmát.

b) képességei

– Képes a szakmájára vonatkozó, konkrét kutatási témához kapcsolódó szakirodalmat felkutatni, áttekinteni, értelmezni, saját szakmai fejlődését megtervezni, megvalósítani, osztálytermi és egyéb élményeire reflektálni, szakmailag, nyelvileg folyamatosan megújulni.

– Képes a szakmai információforrások megtalálására, értelmezésére, felhasználására és ezek közvetítésére.

– Képes az iskolai munkára vonatkozó kutatásokban, fejlesztésekben való részvételre, ilyenek tervezésére, lebonyolítására, a kutatási eredmények értelmezésére és alkalmazására nevelő-oktató munkájában. Nyitott a fejlesztési, innovációs törekvések kipróbálására.

c) attitűdje

– Törekszik önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, és ennek érdekében nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, reflektív módon törekszik tevékenységének módosítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.

8. A szakterületi ismeretek

A szakterületi ismeretek együttes tartalmának le kell fednie a Nemzeti alaptanterv, valamint a nemzetiségi irányelv alapján a kerettanterv szerint közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, a tantárgynál a középfokú nevelési-oktatási szakaszhoz, valamint az emelt szintű érettségi vizsgakövetelményekhez megadott témakörök ismereteit.

Szakterületi ismeretkörök

– Nyelvészeti ismeretek: diskurzuselemzés, pszicholingvisztika, német nyelv fejlődési tendenciái, kognitív nyelvészet.

– Irodalmi, kultúra- és médiatudományi ismeretek: médiatudományi, kultúratudományi megközelítések és módszerek, intertextualitás, intermedialitás.

– Nemzetiségismereti ismeretek: a Kárpát-medence német irodalma, német népcsoportok Európában, interkulturalitás, forráselemzés, projektmunka.

Szakmódszertani ismeretkörök

– Idegennyelv-didaktikai ismeretek német nyelven: a kétszintű nyelvi érettségi vizsga követelményeinek ismerete, vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenőrzése, a vizsgák minőségi kritériumainak és a Közös Európai Referenciakeretnek ismerete és alkalmazása, egyéni többnyelvűség, interdiszciplinaritás, kutatásmódszertan.

4. Bolgár és nemzetiségi bolgár nyelv és kultúra szaktanára

1. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

– magyar nyelvű megjelölése: okleveles bolgár és nemzetiségi bolgár nyelv és kultúra szaktanára

– szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Teacher of Bulgarian Language and Culture

2. Képzési terület: pedagógusképzés

3. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott tanári szakképzettség:

okleveles bolgár és nemzetiségi bolgár nyelv és kultúra tanára

4. A képzési idő félévekben: 2 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték 3 kredit

– a bolgár idegen nyelv emelt szintű érettségi követelményeinek ismerete 4 kredit,

– szakterületi (szaktudományos) ismeret legalább 42 kredit

– szakmódszertani ismeret legfeljebb 8 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 142/0119

7. A képzés célja a középfokú nevelés-oktatás szakaszában, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakgimnáziumban, szakmára vagy szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában a szakiskolában 11.–12. évfolyamon a bolgár idegen nyelvet fakultációban, emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítésben tanító tanárok szaktudományos, szakmódszertani képzése, továbbá az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére, a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A bolgár és nemzetiségi bolgár nyelv és kultúra szaktanára

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítésének figyelembevétele területén

a) tudása

– Ismeri a tanulók tanulásának, tudásának alakulását befolyásoló tényezőket és azok ismeretében alkalmazza a megfelelő tanulási stratégiákat.

– Tisztában van a sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló többi tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges módszerekkel.

– Ismeri a szaktárgy tanítása-tanulása során fejlesztendő speciális kompetenciákat, ezek fejlesztésének és diagnosztikus mérésének módszereit.

b) képességei

– Képes a tanuló személyiségjegyeinek felismerésére és fejlesztésére, nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására.

– Képes a nemzetiségi szaktárgy speciális összefüggéseit megismertetni, az ebből adódó nehézségeket megoldani.

c) attitűdje

– Koherens egyéni álláspontjával segíti a tanuló és közössége épülését. Alkalmas a tanuló motivációjának felismerésére és erősítésére.

– Az aktuális hazai és nemzetiségi szakirodalmat a helyzetnek megfelelően alkalmazza, tudását folyamatosan bővíti.

– Figyel a tanulók egyéni problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlődés feltételeit biztosítani minden tanuló számára.

A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén

a) tudása

– Ismeri a tanulói csoportok kialakításához szükséges módszereket, amelyek alkalmazása során figyelembe veszi a tanulók sokszínűségét.

– Segíti a közösség kialakítását, fejlesztését, ismeri az azt elősegítő pedagógiai módszereket.

– Segíti a fenntartható fejlődéssel, a médiatudatossággal, a digitális technológiák használatával kapcsolatos ismeretek átadását.

b) képességei

– Tudatosan kezeli az értékek sokszínűségét, tiszteletben tartja azokat, nyitott mások véleményére.

– Képes a konfliktusok megelőzésére és adott esetben hatékony kezelésére. Aktívan közreműködik a csoporttagok közösség iránti elkötelezettségének, felelős, aktív szerepvállalásának kialakításában.

– Képes a tanulókat helyi, nemzeti és nemzetiségi értékek elfogadására nevelni.

c) attitűdje

– Alkalmas olyan pedagógiai helyzetek kialakítására, amelyekben a különböző értékek elfogadását segíti, a tanulókat együttműködésre motiválja.

– Az iskola világában tudatosan törekszik a nemzeti és nemzetiségi kultúra alapját képező értékek elfogadtatására.

– Fontosnak tartja az etnikumok és nemzetiségek iránti tolerancia kialakítását.

A szakmódszertani és a szaktárgyi tudás területén

a) tudása

– Ismeri a bolgár nyelvű szakmódszertan alapvető irányait és alaptételeit, valamint a tanulmányterület legfontosabb összefüggéseit, elméleteit és a hozzájuk kapcsolódó terminológiát, illetve a problémamegoldás módszereit.

– Ismeri a szakmódszertan hazai és nemzetközi eredményeit, szakirodalmát, aktuális kérdéseit, számítástechnikai, könyvtári forrásait.

– Ismeri az aktuális és érvényben lévő emelt szintű érettségi vizsga követelményeit.

b) képességei

– Képes nemzetiségi tanítási területén mind szóban, mind írásban árnyaltan kifejezni magát, képes a bolgár nemzetiségi szakterület és szakmódszertan ismeretrendszerét alkotó elképzelések alapfokú analízisére, az összefüggések szintetikus megfogalmazására és adekvát értékelő tevékenységre bolgár nyelven.

– Rendelkezik az önálló tanuláshoz szükséges képességekkel.

– Képes rutin szakmai problémák azonosítására, az azok megoldásához szükséges elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására és megoldására.

– Képes rugalmasan alakítani a tanítási stratégiákat a tanulási célokkal összhangban és differenciálni a tanulói képességeknek megfelelően.

– Képes a másokkal való kooperációra, valamint szakmai tudásának egy adott munkahely különböző szakmai elvárásainak megfelelő felhasználására.

– Képes az emelt szintű érettségihez szükséges tudás átadására.

c) attitűdje

– Ismeri, vállalja és hitelesen képviseli szakmája társadalmi helyét és szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.

– Nyitott szakmája átfogó gondolkodásmódjának és gyakorlati működése alapvető jellemzőinek hiteles közvetítésére, átadására.

– A folyamatos önképzés igénye jellemzi.

– Önállóság jellemzi, nyitott a külső változásokra, aktívan képes részt venni az iskola szaktárgyi munkaközösségének munkájában.

A pedagógiai folyamat tervezése területén

a) tudása

– Ismeri a Nemzeti alaptanterv, nemzetiségi irányelv és az arra épülő kerettantervek, a bolgár idegen nyelv emelt szintű érettségi vizsga követelményeit, valamint az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozását.

b) képességei

– Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet és az óraterv szintjén, valamint ennek rendszerszemléletű, interdiszciplináris megközelítésére. Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére.

– Képes a tanítandó tananyag súlypontjait, felépítését, közvetítésének logikáját a tantervi előírásokkal és a pedagógiai célokkal összhangban az adott tanulócsoporthoz igazítani.

c) attitűdje

– Fontosnak tartja a formális, a nem formális és az informális úton, tanulási környezetben szerzett tudás összekapcsolását.

– A tervezés során nyitott a kollégákkal és a tanulókkal való együttműködésre.

A tanulás segítése, szervezése és irányítása területén

a) tudása

– Ismeri a tanulás támogatásának különböző stratégiáit és módszereit, ismeri a tanulók bolgár nyelvi kompetenciáit, a differenciált oktatás lehetőségeinek alkalmazását elméletben és gyakorlatban.

– Ismeri az ehhez szükséges tankönyveket, taneszközöket, segédanyagokat, oktatástechnikai eszközöket.

– Ismeri a különböző tanulási környezetek tanulási eredményességre gyakorolt hatásait. Ismeri a szaktantárgy tanításának-tanulásának tanórai, tanórán kívüli és az iskolán kívüli lehetőségeit, színtereit.

– Tájékozott a differenciális pedagógia, az adaptív tanulásszervezés, a nevelési-oktatási stratégiák, módszerek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben.

b) képességei

– Képes az önszabályozott tanulás szintjének megfelelő változatos feladatadásra, támogatja a tanulókat egyéni tanulási útjuk megtalálásában.

– Képes egyéni tanulásfejlesztési tervet kidolgozni és széles körű együttműködést kezdeményezni a tanulási problémák kezelésében az érintettek körében.

– Képes nyugodt, biztonságos és az eredményes tanulást segítő tanulási környezet megszervezésére.

– Képes a szaktárgy speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos megértési nehézségek felismerésére és kezelésére.

c) attitűdje

– Nyitott az új tanuláselméletek, tanulási-tanítási módszerek, a digitális pedagógiai eszközök alkalmazásának megismerésére és saját tanulási-tanítási folyamatába való beépítésére.

– Fontosnak tartja a tanulókkal való együttműködés, társas-megértés megvalósítását a tanulási folyamat hatékonyságának érdekében.

– Törekszik az életkori, egyéni és csoport-sajátosságoknak megfelelő, aktivitást, interaktivitást, differenciálást elősegítő tanulási-tanítási stratégiák, módszerek alkalmazására.

A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén

a) tudása

– Ismeri és alkalmazza a tudásellenőrzés és a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit.

b) képességei

– Képes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák, módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés dokumentálására (így portfólió formájában is).

– Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében.

– Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására, a különböző (diagnosztikus és fejlesztő) értékelési eljárások alkalmazására; a tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.

c) attitűdje

– Alkalmas a pedagógiai folyamatoknak megfelelő, objektív, reális tudásszint mérésére.

A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén

a) tudása

– Ismeri a pedagógiai és nemzetiségi pedagógiai kérdéseket, tájékozott a hazai nemzetiségi és anyaországi szakmai kérdésekben.

– Együttműködik a pedagógiai és nemzetiségi területek képviselőivel, szakmódszertani központjaival.

– Tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjairól.

b) képességei

– Tudatosan építi a pedagógiai és nemzetiségi szervezeteken belüli és kívüli kapcsolatokat, együttműködési lehetőségeket.

– Aktívan közreműködik a pedagógiai és szervezeti, valamint nemzetiségi szakmai tevékenységekben.

– Követi és figyelembe veszi munkájában a helyi innovációk eredményeit.

– Képes a tanulókkal a kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő társas-lelkületi kapcsolatrendszer megteremtésére, az együttműködési elvek és formák közös kialakítására, elfogadtatására.

c) attitűdje

– Szerepet vállal a szervezeti szintű megbeszéléseken, szóban és írásban.

– Az intézményi és nemzetiségi kapcsolatrendszerben szakmai kérdések megbeszélésére ösztönöz, kezdeményező szerepet vállal.

– Önálló, tudományos adatokon és tapasztalati elemzésen nyugvó véleményalkotás jellemzi.

– Betartja a pedagóguspálya jogi és etikai normáit.

Az autonómia és a felelősségvállalás területén

a) tudása

– Ismeri a pedagógiai munkájában felmerülő problémáihoz megoldást kínáló adekvát szakirodalmat, amelyet munkájában aktívan felhasznál.

b) képességei

– Képes együttműködni az adott szláv nyelv területéhez kapcsolódó hazai és nemzetközi partnerekkel.

– Tudása és képességei keretei között látja a helyét egyének és csoportok szakmai fejlődésének felelősségvállalásában.

– Képes az iskolán belül és a nemzetiségi közösséget érintve szakmai párbeszédet, egyeztetést kezdeményezni a pedagógus feladatainak kérdéseiről.

c) attitűdje

– Alkalmas arra, hogy részesévé váljon az iskola szervezeti életének.

– A pedagógusokat, az iskolát, a nemzetiségi identitást érintő kérdésekben állást foglal, párbeszédet kezdeményez.

– Az iskolai, nevelési-oktatási problémák értelmezésében, a problémamegoldásban kezdeményező, aktív szerepet tölt be.

– Elfogadja az iskola, a pedagógusok, a nemzetiségi létből fakadó társadalmi felelősségeit.

8. A szakterületi ismeretek

A szakterületi ismeretek együttes tartalmának le kell fednie a Nemzeti alaptanterv alapján a kerettanterv szerint közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, a tantárgynál a középfokú nevelési-oktatási szakaszhoz, valamint az emelt szintű érettségi vizsgakövetelményekhez megadott témakörök ismereteit.

Szakterületi ismeretkörök

– Közismereti tantárgyak: irodalomtudományi, nyelvtudományi alapismeretek.

– Nyelvi kompetenciák fejlesztése: érettségi specifikus szóbeli és írásbeli nyelvtani gyakorlatok; szövegalkotási, írott és hallott szövegértési kompetenciáinak fejlesztése.

– Bulgária ismerete: a célnyelvi ország földrajzi adottságai, történelmi, politikai, társadalmi, gazdasági vonatkozásai, intézményrendszere.

– Nemzetiségi alapismeretek: a hazai nemzetiségek (a magyarországi nemzetiségi politika, jogok); a magyarországi bolgár nemzetiség története, tárgyi és szellemi kultúrája.

Szakmódszertani ismeretkörök

– Tartalom alapú nyelvi kompetenciafejlesztés: szaknyelvi ismeretek; a célnyelv, nemzetiségi nyelv és a magyar nyelv kontrasztivitásának tudatosítása; fordítási gyakorlatok; stílusrétegek, szövegfajták, prezentációs technikák tartalom alapú közvetítése.

– Irodalomtörténeti ismeretek: bolgár irodalomtörténeti áttekintés: korszakok és korszakhatárok, fő fejlődési tendenciák, a legjelentősebb alkotók és műveik; irodalmi műfajok; szövegértelmezés, szövegelemzés; magyar-bolgár irodalmi kapcsolatok.

– Nyelvészeti ismeretek: szinkrón rendszernyelvészeti áttekintés: fonetika-fonológia, morfológia, lexikológia, szintaktika; alkalmazott nyelvészeti ismeretek: lexikográfia, grammatika, stilisztika, nyelvtörténet.

– Diaszpórák vizsgálata: szociológiai összetételük, nyelvhasználatuk, irodalmuk, kultúrájuk összehasonlító elemzése.

– Nemzetiségi szakismeretek: a magyarországi bolgárok nyelvhasználata (szociolingvisztikai kérdések: kétnyelvűség, diglosszia); nemzetiségi önszerveződés, nemzetiségi intézmények, a nemzetiségi oktatási rendszer, a magyarországi bolgárok irodalma, a magyarországi bolgár nemzetiség tudományos élete.

– Nyelvi kompetenciafejlesztés: a szaknyelvi ismeretek elmélyítése, a célnyelven oktatott középiskolai tantárgyak terminológiájára fókuszálva.

5. Finn nyelv és kultúra szaktanára

1. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

– magyar nyelvű megjelölése: okleveles finn nyelv és kultúra szaktanára

– szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Teacher of Finnish Language and Culture

2. Képzési terület: pedagógusképzés

3. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott tanári szakképzettség:

okleveles finn nyelv és kultúra tanára

4. A képzési idő félévekben: 2 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték 3 kredit

– a finn idegen nyelv emelt szintű érettségi követelményeinek ismeretei 4 kredit,

– szakterületi (szaktudományos) ismeret legalább 42 kredit

– szakmódszertani ismeret legfeljebb 8 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 142/0119

7. A képzés célja a középfokú nevelés-oktatás szakaszában, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakgimnáziumban, szakmára vagy szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában a szakiskolában 11.–12. évfolyamon a finn idegen nyelvet fakultációban és emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítésben tanító tanárok szaktudományos, szakmódszertani képzése, továbbá az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére, a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A finn nyelv és kultúra szaktanára

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítésének figyelembevétele területén

a) tudása

– Ismeri a tanulók pedagógiai megismerésének módszereit.

– Ismeri a finn nyelv tantárgy által közvetített fogalmak kialakulásának folyamatát, figyelembe véve a tanulók életkori sajátosságait, valamint a tanulók fogalomrendszerének fejlesztésében játszott szerepét.

– Ismeri a finn nyelv tantárgy tanítása-tanulása során fejlesztendő speciális kompetenciákat, ezek fejlesztésének és diagnosztikus mérésének módszereit.

– Ismeri a pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése, elemzése hatását a tanulók személyiségfejlődésére. Tisztában van a finn nyelv tantárgynak a tanulók személyiségfejlődésében betöltött szerepével, lehetőségeivel.

b) képességei

– Képes a finn nyelv tantárgy speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos egyéni megértési nehézségek kezelésére.

– Képes a különböző adottságokkal, képességekkel, illetve előzetes tudással rendelkező tanulók tanulásának, fejlesztésének megfelelő módszerek megválasztására, tervezésére és alkalmazására, a pályaorientáció segítésére.

– Képes a tehetséges, a nehézségekkel küzdő vagy a sajátos nevelési igényű, a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, valamint a tantárgyában egyéni bánásmódot igénylő tanulókat felismerni, hatékonyan fejleszteni és a többi tanulóval együtt differenciáltan nevelni, oktatni, számukra differenciált bánásmódot nyújtani.

– Képes a finn nyelv tantárgyban rejlő értékorientált személyiségfejlesztési lehetőségeket kihasználni, a tanulók önálló ismeretszerzését segíteni a végzettségének megfelelő korosztály és a felnőttoktatás keretében is.

– Döntéseiben képes a szakmai önreflexióra és önkorrekcióra.

– A pedagógiai folyamatokat és a tanulók személyiségfejlődését folyamatosan értékeli, elemzi.

– Képes saját, tudományosan megalapozott pedagógiai nézeteinek megfogalmazására.

c) attitűdje

– Nyitott a személyiségfejlesztés változatos módszereinek folyamatos elsajátítására.

– Felelősségteljesen viszonyul a tanulók személyiségfejlesztéséhez, képes mindenkiben meglátni az értékeket és pozitív érzelmekkel viszonyulni minden tanítványához.

– Figyel a tanulók egyéni problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlődés feltételeit biztosítani minden tanuló számára.

A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén

a) tudása

– Ismeri a csoport, a csoportfejlődés és a közösségek pszichológiai, szociológiai és kulturális sajátosságait, az esélyteremtési lehetőségeket.

– Ismeri a csoportok és a tanulók társas helyzetére vonatkozó fontosabb feltáró módszereket.

– Ismeri a közösség kialakítását, fejlesztését elősegítő pedagógiai módszereket.

– Ismeri a fenntartható fejlődéssel, a médiatudatossággal, a digitális technológiák használatával kapcsolatos ismeretek átadásának lehetőségeit a finn nyelv tantárgy keretein belül.

b) képességei

– Képes mind a szaktárgyi oktatás keretében, mind a szabadidős tevékenységek során alkalmazni az együttműködést segítő, motiváló módszereket.

– Képes a konfliktusok megelőzésére és adott esetben hatékony kezelésére.

– Képes aktívan közreműködni a csoporttagok közösség iránti elkötelezettségének, felelős, aktív szerepvállalásának kialakításában.

– Képes a tanulókat helyi, nemzeti és egyetemes emberi értékek elfogadására nevelni.

– Képes értelmezni és felhasználni azokat a társadalmi-kulturális jelenségeket, amelyek befolyásolják a tanulók esélyeit, iskolai, illetve iskolán kívüli életét.

– Képes az iskolai és osztálytermi toleráns, esélyteremtő légkör megteremtésére.

– Képes a fenntartható fejlődéssel, a médiatudatossággal, a digitális technológiák használatával összefüggésben felmerülő legfontosabb aktualitások megértésében segíteni a tanulókat.

c) attitűdje

– Elkötelezett a nemzeti és egyetemes értékek iránt, szociális érzékenység, segítőkészség jellemzi.

– Felelősségteljesen végzi tanári munkáját, igyekszik az egyéni bánásmódot igénylő tanulók esetében az inklúzió szemléletét érvényesíteni.

– Személyes példamutatásával is segíti a nemzeti értékek megismerését és a magyar identitástudat kialakítását a tanulókban.

– Elkötelezett a demokratikus gondolkodásra nevelés iránt, valamint fontosnak tartja a fenntarthatóság és környezettudatosság, illetve a médiatudatosság kialakítását a tanulókban.

– Az iskola világában tudatosan törekszik a nemzeti és európai kultúra alapját képező értékek elfogadtatására.

– Fontosnak tartja a nemzetiségek iránti tolerancia kialakítását.

– Törekszik tanítványait mások véleményének, értékeinek tiszteletben tartására nevelni.

– Folyamatos együttműködésre törekszik a szülőkkel.

A szakmódszertani és a szaktárgyi tudás területén

a) tudása

– Ismeri a szinkron nyelvállapot fonetikai-fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai és pragmatikai, valamint diskurzus szintű jellemzőit, illetve ezek összefüggéseit.

– Ismeri a beszélt és írott finn nyelv szabályait. Rendelkezik ismeretekkel a finn nyelv variánsairól, valamint regisztereiről.

– Ismeri a finn kultúra jellemző szellemi és művészeti irányzatait, megjelenési formáit, műveit.

– Ismeri a kontrasztív nyelvészet, a szövegnyelvészet, a szociolingvisztika, a nyelvészeti pragmatika, valamint a nyelvtörténet alapjait. Ismeri az első, második és további idegen nyelvek elsajátításának elméleteit és az elméleti kérdésekről szóló empirikus kutatások eredményeit.

– Ismeri az egyéni különbségek szerepét a nyelvtanulásban (nyelvérzék, motiváció, életkor, nyelvi szorongás, tanulási stílusok, stratégiák, köztes nyelv).

– Ismeri a Közös Európai Referenciakeretet és annak alkalmazását.

– Ismeri a nyelv- és irodalomtudományi, kultúrtörténeti kutatások korszerű eredményeit, azok módszertanát.

– Ismeri az internet, a számítógép, a mindenkori új eszközök nyújtotta lehetőségeket.

– Tájékozott a finn nyelv tanításának helyzetéről a világban, a szakdidaktikai kutatásokról, a tantervi követelményekről, tantárgyi programokról, tanítási módszereiről, tanári segédanyagokról, oktatási eszközökről, alternatív módszertani törekvésekről.

b) képességei

– Legalább C1 szintű, használható nyelvtudással, interkulturális kommunikatív kompetenciákkal rendelkezik. Képes a finn nyelv gördülékeny, helyes, magabiztos, a mindenkori kontextusba illő használatára.

– Képes a beszélt és írott finn nyelv szabályait a mindenkori nyelvhasználat kontextusának megfelelően hatékonyan alkalmazni.

– Képes saját tanítási területén mind szóban, mind írásban árnyaltan kifejezni magát.

– Képes a célnyelv helyes használatára pedagógiai tevékenysége során a kontextushoz illően.

– Képes a finn kultúra értékeit saját maga és diákjai fejlesztésére hatékonyan, motiválóan, nyelvtanítás céljára alkalmazni.

– Képes a kultúrák közötti közvetítésre és az interkulturális kompetencia fejlesztésére.

– Képes az irodalmi műveket, a célnyelvi kultúra egyéb megjelenési formáit, az ezekről szóló szakirodalmat áttekinteni, értelmezni, az irodalmi és kulturális trendekben elhelyezni.

– Képes a kontrasztív nyelvészet, a szövegnyelvészet, a szociolingvisztika, a nyelvészeti pragmatika, valamint a nyelvtörténet alapjairól megszerzett ismereteit a nyelvtanítás során alkalmazni.

– Képes ismereteit alkalmazva nyelvpedagógiai kérdésekre válaszokat keresni és adni.

– Képes a szaktudományi, továbbá az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult módszerek, eljárások szaktárgyi alkalmazására, a különböző tudásterületek közötti összefüggések, kapcsolódások, átfedések és egymásra hatások felismerésére, a szaktárgyi integráció megvalósítására.

– Képes a finn nyelv tantárgynak megfelelő tudományterületeken a fogalmak, elméletek és tények közötti összefüggések megteremtésére, közvetítésére.

– Képes szaktudományi, szakmódszertani, szaktárgyi, tanuláselméleti és tantervi tudásának hatékony integrálására.

– Képes a szaktárgyak tanítása során fejlesztett kompetenciák szintetizálására.

c) attitűdje

– Fontosnak tartja a tanulók tudásának és képességeinek folyamatos fejlesztését.

– Reálisan ítéli meg a finn nyelv tantárgy oktatásban betöltött szerepét.

– Tudatosan használja ki a transzferhatás lehetőségeit.

A pedagógiai folyamat tervezése területén

a) tudása

– Ismeri a Nemzeti alaptanterv és az arra épülő kerettanterv szerinti finn szaktárgyi követelményeket, az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozását.

– Ismeri a finn nyelv, irodalom és kultúra oktatásához alkalmazható taneszközöket, oktatási segédanyagokat.

b) képességei

– Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet, tematikus terv és óraterv szintjén.

– Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók, valamint a tartalmaknak megfelelő alternatív tanítási módszerek és számonkérési formák megválasztására.

– Képes a tervezés során a kollégákkal, illetve a tanulókkal együttműködni; a taneszközöket és egyéb tanulási forrásokat elemezni, kiválasztani (különös tekintettel az infokommunikációs technológiára); a pedagógiai és tantárgyi célokhoz, az adott szituációhoz alkalmazkodva kreatívan, különböző változatokban gondolkodni, terveit reflektív módon elemezni, értékelni.

– Képes források, autentikus szövegek felkutatására, recepciójára, felhasználására.

c) attitűdje

– Fontosnak tartja az alapos felkészülést, tervezést és a rugalmas megvalósítást.

– A tervezés során kész figyelembe venni az adott tanulócsoport sajátosságait (motiváltság, előzetes tudás, képességek, szociális felkészültség).

A tanulás segítése, szervezése és irányítása területén

a) tudása

– Ismeri az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult módszerek, eljárások szaktárgyi alkalmazásának speciális szempontjait, lehetőségeit.

– Ismeri a szaktantárgy tanítása-tanulása során kialakítandó speciális kompetenciák fejlesztésének módszereit is.

– Ismeri a finn nyelv tantárgy oktatása során alkalmazható motivációs lehetőségeket.

– Ismeri a finn nyelv tantárgy tanításának-tanulásának tanórai, a tanórán kívüli és az iskolán kívüli lehetőségeit, színtereit.

– Ismeri a finn nyelv oktatásában alkalmazható differenciálási módszereket, nevelési-oktatási stratégiákat.

– Ismeri az emelt szintű érettségi vizsga részletes követelményeit és a vizsga leírását.

– Ismeri az egész életen át tartó tanulásra felkészítés jelentőségét.

b) képességei

– A nyelvtanulás sajátosságainak ismeretében, valamint az ezeket alakító kulturális, szociális hatások értelmezése alapján, az egyéni szükségleteket, igényeket is figyelembe véve képes olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek elősegítik a tanulók komplex értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődését.

– A nyelvtanulás külső (iskolatípus, módszertani koncepció), illetve egyéni (a tanulók nyelvi kompetenciája, motiváltsága) feltételrendszerének ismeretében képes pedagógiai céljainak és azok elérését biztosító oktatási-nevelési stratégiájának kialakítására, megvalósítására. Különböző tanulásszervezési eljárások, tanítási technikák, módszerek, differenciált munkaformák ismeretében képes ezek tudatos, széles skálán mozgó, az életkornak, egyéni és csoportsajátosságoknak megfelelő alkalmazására.

– Képes a különböző céloknak megfelelő stratégiák, a motivációt, differenciálást, tanulói aktivitást biztosító, a tanulók gondolkodási, probléma-megoldási, együttműködési képességének fejlesztését segítő módszerek, szervezési formák kiválasztására, megvalósítására, a hagyományos és az információs-kommunikációs technikákra épülő eszközök, digitális tananyagok hatékony, szakszerű alkalmazására.

– Képes az érdeklődés és figyelem folyamatos fenntartására, az önálló, önszabályozó tanulás kialakítására, támogatására, a tanulási nehézségek felismerésére, megoldására.

– Képes a különböző adottságokkal, képességekkel, előzetes tudással rendelkező tanulók számára megfelelő nyelvelsajátítási módszerek megválasztására és a tanulás önszabályozásának személyre szabott fejlesztésére.

– Képes a nyelvtanulás eredményességét, illetve eredménytelenségét befolyásoló tényezők felismerésére, egyéni tanulási stratégiák kialakításának elősegítésére, támogatására. Képes a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség jellegzetességeinek, hibáinak felismerésére, tipizálására, diagnosztizálására, javítására. Képes a tanulókat önellenőrzésre és -javításra ösztönözni.

– Képes a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására. Felkészült a tanulók hétköznapjaiból vett példák, problémák beemelésére a tanítási-tanulási folyamatba, valamint azok célnyelven való reflektálására. Ösztönzi a tanulókat az informatikai ismereteknek a nyelv tanulása során való felhasználására.

– A szaktárgyi tudást eszközként képes alkalmazni a tanulók személyiségfejlesztése érdekében, képes segítséget nyújtani abban, hogy a tanulók felkészülhessenek az egész életen át tartó tanulásra.

c) attitűdje

– Felkészült a kiemelkedő eredményeket elérő tanulók motiválására, segítésére, a tehetséggondozásra.

A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén

a) tudása

– Ismeri és alkalmazni tudja a tudásellenőrzés és a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit. Tájékozott a különböző feladatbankokról és -gyűjteményekről, képes ilyenek összeállítására, illetve alkalmazására.

b) képességei

– A tanulás-módszertani ismeretei alapján képes a nyelvtanulás folyamatának reflexiójára, tanulási módszerek eredményességének értékelésére a négy nyelvi készség elsajátításában, adekvát tanulási technikák és munkaszervezési eljárások bevezetésére.

– Képes az értékelés különböző céljainak, szintjeinek megfelelő értékelési formák és módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés dokumentálására (pl. portfólió formájában). Figyelemmel kíséri és alakítja a tanulók önértékelési képességeinek fejlődését.

– Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében. Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására, a különböző (diagnosztikus és fejlesztő) értékelési eljárások alkalmazására, a tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.

– Képes az emelt szintű érettségi vizsgán vizsgáztató tanárként közreműködni.

c) attitűdje

– Elkötelezett a tanulást segítő értékelés mellett.

– Reálisan ítéli meg a pedagógus szerepét az értékelés, a minősítés tekintetében, a fejlesztő értékelés folyamatában.

A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén

a) tudása

– Ismeri az osztálytermi kommunikáció sajátosságait.

– Tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjaival kapcsolatban.

– Ismeretekkel rendelkezik a reflektív gondolkodás szerepéről a szakmai fejlődésben, a továbbképzés lehetőségeiről, a lelki egészség megőrzésének elméleti és gyakorlati módszereiről.

– Tájékozott a szakterületéhez és tanári hivatásához kötődő információs forrásokkal, szervezetekkel kapcsolatban.

b) képességei

– Képes partneri együttműködésre a tanulókkal, a tantestület tagjaival, különösen a más élő idegen nyelvet, szaktárgyat élő idegen nyelven oktató és anyanyelvet tanító kollégáival, az iskola más munkatársaival, a diákönkormányzatokkal, a szülőkkel, szakmai fórumok szakembereivel, intézményekkel, szervezetekkel a pedagógiai folyamatban betöltött szerepüknek megfelelően.

– Kooperálni képes a különböző pedagógiai szolgáltató intézményekkel, a finn nyelv közvetítése szempontjából releváns közművelődési intézmények, médiumok, társadalmi és civil szervezetek szakembereivel.

c) attitűdje

– Pedagógiai helyzetekben képes mérlegelésre, együttműködésre, kölcsönösségre, asszertivitásra, segítő, érzületi, lelkületi kommunikációra.

– Hivatástudattal kezeli a konfliktushelyzeteket, a problémák feltárását, illetve megoldásuk érdekében szakmai segítséget kér és elfogad.

– Kész részt vállalni a szaktárggyal kapcsolatos fejlesztési, innovációs tevékenységben.

– Betartja a pedagóguspálya jogi és etikai normáit.

Az autonómia és a felelősségvállalás területén

a) tudása

– Tisztában van személyiségének sajátosságaival.

– Ismeri a tanári autonómia fogalmát.

b) képességei

– Képes a szakmájára vonatkozó, konkrét kutatási témához kapcsolódó szakirodalmat felkutatni, áttekinteni, értelmezni, saját szakmai fejlődését megtervezni, megvalósítani, osztálytermi és egyéb élményeire reflektálni, szakmailag, nyelvileg folyamatosan megújulni.

– Képes a szakmai információforrások megtalálására, értelmezésére, felhasználására és ezek közvetítésére.

– Képes az iskolai munkára vonatkozó kutatásokban, fejlesztésekben való részvételre, ilyenek tervezésére, lebonyolítására, a kutatási eredmények értelmezésére és alkalmazására nevelő-oktató munkájában. Nyitott a fejlesztési, innovációs törekvések kipróbálására.

c) attitűdje

– Törekszik önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, és ennek érdekében nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, reflektív módon törekszik tevékenységének módosítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.

8. A szakterületi ismeretek

A szakterületi ismeretek együttes tartalmának le kell fednie a Nemzeti alaptanterv alapján a kerettanterv szerint közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, a tantárgynál a középfokú nevelési-oktatási szakaszhoz, valamint az emelt szintű érettségi vizsgakövetelményekhez megadott témakörök ismereteit.

Szakterületi ismeretkörök

– Nyelvészeti ismeretek: diskurzuselemzés, pszicholingvisztika, kognitív nyelvészet, a finn nyelv fejlődési tendenciái.

– Irodalmi, kultúra- és médiatudományi ismeretek: médiatudományi, kultúratudományi megközelítések és módszerek, intertextualitás, intermedialitás.

Szakmódszertani ismeretkörök

– Idegennyelv-didaktikai ismeretek finn nyelven: a kétszintű nyelvi érettségi vizsga követelményeinek ismerete, vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenőrzése, a vizsgák minőségi kritériumainak és a Közös Európai Referenciakeretnek ismerete és alkalmazása, egyéni többnyelvűség, interdiszciplinaritás, kutatásmódszertan, a finn mint idegen nyelv oktatásának aktuális kérdései.

6. Francia nyelv és kultúra szaktanára

1. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

– magyar nyelvű megjelölése: okleveles francia nyelv és kultúra szaktanára

– szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Teacher of French Language and Culture

2. Képzési terület: pedagógusképzés

3. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott tanári szakképzettség: okleveles francia nyelv és kultúra tanára, az 1993. évi felsőoktatási törvény szerinti főiskolai szintű francia nyelv és irodalom szakos tanár, főiskolai szintű francia nyelvtanár

4. A képzési idő félévekben: 2 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték 3 kredit

– a francia idegen nyelv emelt szintű érettségi követelményeinek ismerete 4 kredit,

– szakterületi (szaktudományos) ismeret legalább 42 kredit

– szakmódszertani ismeret legfeljebb 8 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 142/0119

7. A képzés célja A középfokú nevelés-oktatás szakaszában, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakgimnáziumban, szakmára vagy szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában a szakiskolában 11.–12. évfolyamon a francia idegen nyelvet fakultációban és emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítésben tanító tanárok szaktudományos, szakmódszertani képzése, továbbá az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére, a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A francia nyelv és kultúra szaktanára

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítésének figyelembevétele területén

a) tudása

– Ismeri a francia nyelv és kultúra tanítása-tanulása során fejlesztendő speciális kompetenciákat, ezek fejlesztésének és diagnosztikus mérésének módszereit.

– Ismeri a pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése, elemzése hatását a tanulók személyiségfejlődésére.

b) képességei

– Képes a diákok nyelvi fejlődésének folyamatos, diagnosztikus értékelésére, az eredmények alapján a tanulók egyéni szükségleteinek megfelelő, személyre szabott fejlesztésére, nyelvtudásuk kritérium-orientált mérésére.

– Képes a szaktárgyában rejlő értékorientált személyiségfejlesztési lehetőségeket kihasználni, a tanulók önálló ismeretszerzését segíteni a végzettségének megfelelő korosztály és a felnőttoktatás keretében is.

– Képes saját, tudományosan megalapozott pedagógiai nézeteinek megfogalmazására.

c) attitűdje

– Felelősségteljesen viszonyul a tanulók személyiségfejlesztéséhez, képes mindenkiben meglátni az értékeket és pozitív érzelmekkel viszonyulni minden tanítványához.

A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén

a) tudása

– Segíti a közösség kialakítását, fejlesztését, ismeri az azt elősegítő pedagógiai módszereket.

– Segíti a fenntartható fejlődéssel, a médiatudatossággal, a digitális technológiák használatával kapcsolatos ismeretek átadását.

b) képességei

– Mind a fakultációban történő oktatás keretében, mind az érettségire való felkészítés során alkalmazza az együttműködést segítő, motiváló módszereket.

– Képes értelmezni és felhasználni azokat a társadalmi-kulturális jelenségeket, amelyek befolyásolják a tanulók esélyeit, iskolai, illetve iskolán kívüli életét.

– Képes az iskolai és osztálytermi toleráns, esélyteremtő légkör megteremtésére.

c) attitűdje

– Törekszik úgy nevelni, hogy tanítványai mások véleményét, értékeit tiszteljék.

– Célul tűzi ki az ismereteken alapuló, mérlegelő gondolkodás képességének kialakítását a tanulókban.

A szakmódszertani és a szaktárgyi tudás területén

a) tudása

– Interkulturális kompetenciával rendelkezik.

– Ismeri a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvtanulás módszertanát, a szakmódszertan hazai és nemzetközi eredményeit, szakirodalmát, aktuális kérdéseit.

– Ismeri a Közös Európai Referenciakeretet és annak alkalmazását.

– Rendelkezik francia modernkori irodalmi, kultúratudományi és interdiszciplináris ismeretekkel.

– Tájékozott a francia nyelvet használó országok civilizációját és kulturális örökségét illetően (történelem, társadalom, politika, média és kultúra témakörökben)

– Ismeri a szövegnyelvészet, az alkalmazott nyelvészet, a szociolingvisztika, valamint a nyelvészeti pragmatika alapjait, és tudását a nyelvtanítás során képes alkalmazni.

b) képességei

– Képes a diákok francia nyelvtudását – a Nemzeti alaptanterv tartalmait integrálva – úgy fejleszteni, hogy kihasználja a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvoktatás nyújtotta lehetőségeket.

– Képes az irodalmi műveket, a célnyelvi kultúra egyéb megjelenési formáit, az ezekről szóló szakirodalmat, áttekinteni, értelmezni, az irodalmi és kulturális trendekben elhelyezni.

– Képes a francia nyelv és kultúra tanítása során fejlesztett kompetenciák szintetizálására.

c) attitűdje

– Segíti a tanulók megismerési és alkotási vágyának kiteljesedését, és folyamatos fenntartását.

A pedagógiai folyamat tervezése területén

a) tudása

– Ismeri a Nemzeti alaptantervet, a szaktárgy tanításának jogszabályi hátterét, kerettanterveit és vizsgakövetelményeit, a pedagógiai tevékenységet meghatározó dokumentumoka.,

– Ismeri a tananyag-kiválasztás és -rendszerezés szaktudományi, pedagógiai- pszichológiai, továbbá szakmódszertani szempontjait, az ezekről megfogalmazott tudományos eredményeket.

b) képességei

– Képes a szaktárgya tanulása-tanítása során felhasználható nyomtatott és digitális tankönyveket, taneszközöket, egyéb tanulási forrásokat elemezni, a konkrét céloknak megfelelően használni (különös tekintettel az információ- és kommunikációtechnológiára).

– Képes a célokhoz és az adott szituációhoz alkalmazkodva kreatívan, különböző megoldásokat mérlegelve gondolkodni, tudatos döntést hozni.

c) attitűdje

– Fontosnak tartja az alapos felkészülést, tervezést és a rugalmas megvalósítást.

A tanulás segítése, szervezése és irányítása területén

a) tudása

– Ismeri az emelt szintű érettségi vizsgakövetelményeit, témaköreit, feladattípusait.

– Ismeri a francia nyelv emelt szintű oktatási formájának (a fakultációnak) szervezési, tartalmi, didaktikai szempontjait.

– Ismeri a különböző tanulási környezetek tanulási eredményességre gyakorolt hatásait.

– Ismeri a szaktantárgy tanításának-tanulásának tanórai, a tanórán kívüli és az iskolán kívüli lehetőségeit, színtereit.

b) képességei

– Képes emelt szintű érettségi vizsgafeladatokat készíteni, kipróbálni, ellenőrizni.

– Képes a francia nyelv tantárgy speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos megértési nehézségek felismerésére és kezelésére.

c) attitűdje

– Felkészült a kiemelkedő eredményeket elérő tanulók motiválására, segítésére, a tehetséggondozásra.

– Tudja, hogy a megfelelő tanulási légkör megteremtéséhez figyelembe kell venni a tanulók sajátos igényeit, ötleteit, kezdeményezéseit.

A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén

a) tudása

– Ismeri a nyelvtanulási folyamat és kimenet mérésének és értékelésének elméletét és gyakorlati kérdéseit.

– Ismeri a vizsgákat és követelményeiket, képes tesztfeladatok készítésére, kipróbálására, az eredmények értékelésére.

– Ismeri a nyelvtudás mérésének minőségi kritériumait: a validitás, a megbízhatóság, a kritérium-orientált értékelés fogalmát.

– Ismeri az emelt szintű nyelvi érettségi vizsga követelményeit.

b) képességei

– Képes a napi gyakorlatban az osztálytermi értékelést megbízhatóan és motiválóan megvalósítani.

– Képes a diákok nyelvi fejlődésének folyamatos, diagnosztikus értékelésére, az eredmények alapján a tanulók egyéni szükségleteinek megfelelő, személyre szabott fejlesztésére, nyelvtudásuk kritérium-orientált mérésére.

– Képes vizsgáztatói feladatokat ellátni, kritériumokat megbízhatóan alkalmazni a vizsgáztatás során.

c) attitűdje

– Elkötelezett a tanulást segítő értékelés mellett.

A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén

a) tudása

– Ismeretekkel rendelkezik a reflektív gondolkodás szerepéről a szakmai fejlődésben, a továbbképzés lehetőségeiről.

– Tájékozott a szakterületéhez és tanári hivatásához kötődő információs forrásokkal, szervezetekkel kapcsolatban.

b) képességei

– Képes kutatási módszerek használatára.

– Képes szakszerű, közérthető, nyílt és hiteles kommunikációra tanulóval, szülővel, a szaktárgyainak megfelelő szakterületek képviselőjével, az iskolai és az iskolán kívüli munkatársával.

c) attitűdje

– Részt vesz az iskolai munkára vonatkozó kutatásokban, fejlesztésekben, a kutatási eredmények értelmezésére és alkalmazására nevelő-oktató munkájában.

– Nyitott a fejlesztési, innovációs törekvések kipróbálására.

Az autonómia és a felelősségvállalás területén

– Jelentős mértékű önállósággal rendelkezik szakmája átfogó és speciális kérdéseinek felvetésében, kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában.

– Felelősséggel vállalja a kezdeményező szerepét a szakmai együttműködés kialakítására. Egyenrangú partner a szakmai kooperációban.

8. A szakterületi ismeretek

A szakterületi ismeretek együttes tartalmának le kell fednie a Nemzeti alaptanterv alapján a kerettanterv szerint közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, a tantárgynál a középfokú nevelési-oktatási szakaszhoz, valamint az emelt szintű érettségi vizsgakövetelményekhez megadott témakörök ismereteit.

Szakterületi ismeretkörök

– Irodalmi, kulturális és médiatudományi ismeretek elmélyítése.

– Francia irodalmi, kultúratudományi és interdiszciplináris ismeretek bővítése.

– A francia nyelvet használó országok civilizációjára vonatkozó ismeretek bővítése.

– Alkalmazott nyelvészeti, szövegnyelvészeti, szociolingvisztikai és pragmatikai ismeretek bővítése, a mai francia nyelvhez, a nyelvi változatokhoz, változatossághoz kapcsolódó ismeretek elmélyítése.

– Szaknyelvi ismeretek.

– Fordításmódszertani ismeretek.

– A nyelvtudományi, alkalmazott nyelvészeti-kommunikációelméleti, irodalom-kultúra- médiatudományi, művészettörténeti, történettudományi, digitális bölcsészeti és nyelvpedagógiai ismeretek.

Szakmódszertani ismeretkörök

– A franciatanítás gyakorlatának speciális módszertani kérdései, a legújabb szakmódszertani kutatások eredményei francia nyelven.

– A fakultációs munkaformák, valamint az emelt szintű érettségire való felkészítés, a vizsgák értékelésének módszertani kérdései.

7. Holland nyelv és kultúra szaktanára

1. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

– magyar nyelvű megjelölése: okleveles holland nyelv és kultúra szaktanára

– szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Teacher of Dutch Language and Culture

2. Képzési terület: pedagógusképzés

3. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott tanári szakképzettség:

okleveles holland nyelv és kultúra tanára

4. A képzési idő félévekben: 2 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték 3 kredit

– a holland idegen nyelv emelt szintű érettségi követelményeinek ismerete 4 kredit

– szakterületi (szaktudományos) ismeret legalább 42 kredit

– szakmódszertani ismeret legfeljebb 8 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása:142/0119

7. A képzés célja A középfokú nevelés-oktatás szakaszában, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakgimnáziumban, szakmára vagy szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában a szakiskolában 11.–12. évfolyamon a holland idegen nyelvet fakultációban, emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítésben tanító tanárok szaktudományos, szakmódszertani képzése, továbbá az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére, a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A holland nyelv és kultúra szaktanára

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítésének figyelembevétele területén

a) tudása

– Ismeri és alkalmazza a tanulók pedagógiai megismerésének módszereit.

– Ismeri a holland nyelv és kultúra tantárgy tanítása-tanulása során fejlesztendő speciális kompetenciákat, ezek fejlesztésének és diagnosztikus mérésének módszereit, különös tekintettel az emelt szintű érettségi követelményrendszerére.

– Tisztában van a holland nyelv és kultúra tantárgy tanulók személyiségfejlődésében betöltött szerepével, a tárgy nyújtotta lehetőségekkel, beleértve a tárgy emelt szintű (fakultáció, növelt óraszám) oktatását is.

b) képességei

– Képes a holland nyelv és kultúra tantárgy speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos egyéni megértési nehézségek kezelésére.

– Képes a különböző adottságokkal, képességekkel, illetve előzetes tudással rendelkező tanulók tanulásának, fejlesztésének megfelelő módszerek megválasztására, tervezésére és alkalmazására, a pályaorientáció segítésére.

– Képes a tehetséges, a nehézségekkel küzdő vagy a sajátos nevelési igényű, a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, valamint a tantárgyában egyéni bánásmódot igénylő tanulókat felismerni, a lehetőségekhez mérten hatékonyan fejleszteni és őket szükség esetén a megfelelő szakemberhez irányítani.

– Képes a holland nyelv oktatása révén a tanulók önálló ismeretszerzését segíteni.

– Képes saját, tudományosan megalapozott pedagógiai nézeteinek megfogalmazására.

– Képes a folyamatos szakmai önreflexióra és önkorrekcióra.

c) attitűdje

– Nyitott a személyiségfejlesztés változatos módszereinek folyamatos elsajátítására és alkalmazására.

– Felelősségteljesen viszonyul a tanulók személyiségfejlesztéséhez, képes mindenkiben meglátni az értékeket és pozitív érzelmekkel viszonyulni minden tanítványához.

– Figyel a tanulók egyéni problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlődés feltételeit biztosítani minden tanuló számára.

A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén

a) tudása

– Ismeri a csoport, a csoportfejlődés és a közösségek pszichológiai, szociológiai és kulturális sajátosságait, az esélyteremtési lehetőségeket.

– Ismeri és – szükség szerint – alkalmazza a csoportok és a tanulók társas helyzetére vonatkozó fontosabb feltáró módszereket.

– Ismeri és alkalmazza a közösség kialakítását, fejlesztését elősegítő pedagógiai módszereket.

– Ismeri alkalmazza a médiatudatossággal, a digitális technológiák használatával kapcsolatos ismeretek átadásának lehetőségeit a holland nyelv és kultúra tantárgy keretein belül.

b) képességei

– Képes mind a szaktárgyi oktatás keretében, mind a szabadidős tevékenységek során alkalmazni az együttműködést segítő, motiváló módszereket.

– Képes a konfliktusok megelőzésére és adott esetben hatékony kezelésére.

– Képes aktívan közreműködni a csoporttagok közösség iránti elkötelezettségének, felelős, aktív szerepvállalásának kialakításában.

– Képes a tanulókat egyetemes, nemzeti és helyi emberi értékek elfogadására nevelni.

– Képes felismerni, értelmezni és szükség esetén a gyakorlatban reflektálni azokra a társadalmi-kulturális jelenségekre, amelyek befolyásolják a tanulók esélyeit, iskolai, illetve iskolán kívüli életét.

– Képes az iskolai és osztálytermi toleráns, esélyteremtő légkör megteremtésére.

– Képes a médiatudatossággal, a digitális technológiák használatával összefüggésben felmerülő legfontosabb aktualitások megismerésében és megértésében segíteni a tanulókat.

c) attitűdje

– Elkötelezett az egyetemes és nemzeti értékek iránt, szociális segítőkészség jellemzi.

– Felelősségteljesen végzi tanári munkáját, igyekszik az egyéni bánásmódot igénylő tanulók esetében az inklúzió szemléletét érvényesíteni.

– Személyes példamutatásával is segíti az egyetemes és nemzeti értékek megismerését és a magyar identitástudat kialakítását a tanulókban.

– Elkötelezett a demokratikus gondolkodásra nevelés iránt, valamint fontosnak tartja a fenntarthatóság és környezettudatosság, illetve a médiatudatosság kialakítását a tanulókban.

– Az iskola világában tudatosan törekszik a nemzeti és európai kultúra alapját képező értékek elfogadtatására.

– Fontosnak tartja a nemzetiségek iránti tolerancia kialakítását.

– Törekszik tanítványait mások véleményének, értékeinek tiszteletben tartására nevelni.

– Folyamatos együttműködésre törekszik a szülőkkel.

A szakmódszertani és a szaktárgyi tudás területén

a) tudása

– Ismeri a szinkron nyelvállapot hangtani, morfológiai, szintaktikai, szemantikai és pragmatikai, valamint diskurzus szintű jellemzőit, illetve ezek összefüggéseit.

– Ismeri a beszélt és írott holland nyelv szabályait. Rendelkezik ismeretekkel a holland regionális nyelvváltozatokról, a sztenderdnyelv regisztereiről és stílusairól.

– Ismeri a holland nyelvű kultúrákat, azok hasonlóságait és különbségeit, jellemző szellemi és művészeti irányzatait, megjelenési formáit, főbb műveit.

– Ismeri a holland sztenderdnyelv leíró nyelvtanát, az általános nyelvészet alapvetéseit és alapfogalmait.

– Ismeri az idegennyelv-elsajátítás legfontosabb elméleteit és empirikus kutatásainak legfőbb eredményeit.

– Ismeri az egyéni különbségek szerepét a nyelvtanulásban.

– Ismeri a nyelv- és irodalomtudományi, kultúrtörténeti kutatások korszerű eredményeit, azok módszertanát.

– Tájékozott az általa oktatott nyelv tanításának magyarországi és európai helyzetéről, a szakdidaktikai kutatásokról, a tantervi követelményekről, tantárgyi programokról, tanítási módszereiről, tanári segédanyagokról, oktatási eszközökről, alternatív módszertani törekvésekről.

– Ismeri a kétszintű nyelvi érettségi vizsga követelményeit, a vizsgák minőségi kritériumait. Képes a képzettségének megfelelő szintű vizsgafeladatok készítésére, kipróbálására, ellenőrzésére.

– Ismeri és képes alkalmazni a Közös Európai Referenciakeretet.

b) képességei

– Legalább C1 szintű, használható nyelvtudással, interkulturális kommunikatív kompetenciákkal rendelkezik. Képes a holland nyelv gördülékeny, helyes, magabiztos, a mindenkori kontextusba illő használatára.

– Képes saját tanítási területén mind szóban, mind írásban árnyaltan kifejezni magát.

– Képes a holland nyelvű kultúrákkal kapcsolatos tudását a saját maga és diákjai fejlesztésére hatékonyan, motiválóan, nyelvtanítás céljára alkalmazni.

– Képes a kultúrák közötti közvetítésre és az interkulturális kompetencia fejlesztésére.

– Képes az irodalmi műveket, a célnyelvi kultúra egyéb megjelenési formáit, az ezekről szóló szakirodalmat áttekinteni, értelmezni, az irodalmi és kulturális trendekben elhelyezni.

– Képes nyelvészeti ismereteit a nyelvtanítás során alkalmazni.

– Képes szaktudását alkalmazva nyelvpedagógiai kérdésekre válaszokat keresni és adni.

– Képes a szaktudományi, továbbá az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult módszerek, eljárások szaktárgyi alkalmazására, a különböző tudásterületek közötti összefüggések, kapcsolódások, átfedések és egymásra hatások felismerésére, a szaktárgyi integráció megvalósítására.

– Képes a holland nyelv és kultúra tantárgynak megfelelő tudományterületeken a fogalmak, elméletek és tények közötti összefüggések megteremtésére, közvetítésére.

– Képes szaktudományi, szakmódszertani, szaktárgyi, tanuláselméleti és tantervi tudásának hatékony integrálására.

– Képes a szaktárgyak tanítása során szerzett tapasztalatok, kompetenciák szintetizálására.

c) attitűdje

– Fontosnak tartja a tanulók tudásának és képességeinek folyamatos fejlesztését.

– Reálisan ítéli meg a holland nyelv és kultúra tantárgy oktatásban betöltött szerepét.

A pedagógiai folyamat tervezése területén

a) tudása

– Ismeri a Nemzeti alaptanterv és az arra épülő kerettantervek szerinti holland nyelv és kultúra szaktárgyi követelményeket (különös tekintettel a fakultáció és az emelt szintű érettségi követelményeire), az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozását.

– Ismeri a holland nyelv és kultúra oktatásához alkalmazható hagyományos és digitális taneszközöket, oktatási segédanyagokat.

b) képességei

– Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet, tematikus terv és óraterv szintjén.

– Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók, valamint a tartalmaknak megfelelő alternatív tanítási módszerek és számonkérési formák megválasztására.

– Képes a tervezés során a kollégákkal, illetve a tanulókkal együttműködni; a taneszközöket és egyéb tanulási forrásokat elemezni, kiválasztani (különös tekintettel az infokommunikációs technológiára); a pedagógiai és tantárgyi célokhoz, az adott szituációhoz alkalmazkodva kreatívan, különböző változatokban gondolkodni, terveit reflektív módon elemezni, értékelni.

– Képes források, autentikus szövegek felkutatására, recepciójára, felhasználására.

c) attitűdje

– Fontosnak tartja az alapos felkészülést, tervezést és a rugalmas megvalósítást.

– A tervezés során kész figyelembe venni az adott tanulócsoport sajátosságait (motiváltság, előzetes tudás, képességek, szociális felkészültség).

A tanulás segítése, szervezése és irányítása területén

a) tudása

– Ismeri az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult módszerek, eljárások szaktárgyi alkalmazásának speciális szempontjait, lehetőségeit.

– Ismeri a szaktantárgy emelt szintű tanítása-tanulása során kialakítandó speciális kompetenciák fejlesztésének módszereit is.

– Ismeri a holland nyelv és kultúra tantárgy oktatása során alkalmazható motivációs lehetőségeket.

– Ismeri a holland nyelv és kultúra tantárgy tanításának-tanulásának tanórai, a tanórán kívüli és az iskolán kívüli lehetőségeit, színtereit.

– Ismeri a holland nyelv és kultúra oktatásában alkalmazható differenciálisi módszereket, nevelési-oktatási stratégiákat.

– Ismeri az emelt szintű érettségi vizsga részletes követelményeit és a vizsga leírását.

– Ismeri az egész életen át tartó tanulásra felkészítés jelentőségét.

b) képességei

– A nyelvtanulás sajátosságainak ismeretében, valamint az ezeket alakító kulturális, szociális hatások értelmezése alapján, az egyéni szükségleteket, igényeket is figyelembe véve képes olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek elősegítik a tanulók komplex értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődését.

– A nyelvtanulás külső (iskolatípus, módszertani koncepció), illetve egyéni (a tanulók nyelvi kompetenciája, motiváltsága) feltételrendszerének ismeretében képes pedagógiai céljainak és azok elérését biztosító oktatási-nevelési stratégiájának kialakítására, megvalósítására. Különböző tanulásszervezési eljárások, tanítási technikák, módszerek, differenciált munkaformák ismeretében képes ezek tudatos, széles skálán mozgó, az életkornak, egyéni és csoportsajátosságoknak megfelelő alkalmazására.

– Képes a különböző céloknak megfelelő stratégiák, a motivációt, differenciálást, tanulói aktivitást biztosító, a tanulók gondolkodási, probléma-megoldási, együttműködési képességének fejlesztését segítő módszerek, szervezési formák kiválasztására, megvalósítására, a hagyományos és az információs-kommunikációs technikákra épülő eszközök, digitális tananyagok hatékony, szakszerű alkalmazására.

– Képes az érdeklődés és figyelem folyamatos fenntartására, az önálló, önszabályozó tanulás kialakítására, támogatására, a tanulási nehézségek felismerésére, megoldására.

– Képes a különböző adottságokkal, képességekkel, előzetes tudással rendelkező tanulók számára megfelelő nyelvelsajátítási módszerek megválasztására és a tanulás önszabályozásának személyre szabott fejlesztésére.

– Képes a nyelvtanulás eredményességét vagy eredménytelenségét befolyásoló tényezők felismerésére, egyéni tanulási stratégiák kialakításának elősegítésére, támogatására. Képes a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség jellegzetességeinek, hibáinak felismerésére, tipizálására, diagnosztizálására, javítására. Képes a tanulókat önellenőrzésre és javításra ösztönözni.

– Képes a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására. Felkészült a tanulók hétköznapjaiból vett példák, problémák beemelésére a tanítási-tanulási folyamatba, valamint azok célnyelven való reflektálására. Ösztönzi a tanulókat az informatikai ismeretek nyelvtanulás során való felhasználására.

– A szaktárgyi tudást eszközként képes alkalmazni a tanulók személyiségfejlesztése érdekében, képes segítséget nyújtani abban, hogy a tanulók nyitottá váljanak az egész életen át tartó tanulásra.

c) attitűdje

– Felkészült a kiemelkedő eredményeket elérő tanulók motiválására, segítésére, a tehetséggondozásra, ugyanakkor elkötelezett a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók motiválása, felzárkóztatása és segítése iránt.

A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén

a) tudása

– Ismeri és alkalmazni tudja a tudásellenőrzés és a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit. Tájékozott a különböző (hagyományos és digitális) feladatbankokat és -gyűjteményeket illetően, képes ilyenek összeállítására, illetve alkalmazására.

b) képességei

– A tanulás-módszertani ismeretei alapján képes a nyelvtanulás folyamatának reflexiójára, tanulási módszerek eredményességének értékelésére a négy nyelvi készség elsajátításában, adekvát tanulási technikák és munkaszervezési eljárások bevezetésére.

– Képes az értékelés különböző céljainak, szintjeinek megfelelő értékelési formák és módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés dokumentálására. Figyelemmel kíséri és alakítja a tanulók önértékelési képességeinek fejlődését.

– Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében. Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására, a különböző (diagnosztikus és fejlesztő) értékelési eljárások alkalmazására, a tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.

c) attitűdje

– Elkötelezett a tanulást segítő értékelés mellett.

A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén

a) tudása

– Ismeri az osztálytermi kommunikáció sajátosságait.

– Tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés lehetőségeivel és módjaival kapcsolatban.

– Ismeretekkel rendelkezik a reflektív gondolkodás szerepéről a szakmai fejlődésben, a továbbképzés lehetőségeiről, a lelki egészség megőrzésének elméleti és gyakorlati módszereiről.

– Tájékozott a szakterületéhez és tanári hivatásához kötődő információs forrásokkal, szervezetekkel kapcsolatban.

b) képességei

– Képes partneri együttműködésre a tanulókkal, a tantestület tagjaival, különösen a más élő idegen nyelvet, szaktárgyat élő idegen nyelven oktató és anyanyelvet tanító kollégáival, az iskola más munkatársaival, a diákönkormányzatokkal, a szülőkkel, szakmai fórumok szakembereivel, intézményekkel, szervezetekkel a pedagógiai folyamatban betöltött szerepüknek megfelelően.

– Képes kooperálni a különböző pedagógiai szolgáltató intézményekkel, az adott nyelv közvetítése szempontjából releváns közművelődési intézmények, médiumok, társadalmi és civil szervezetek szakembereivel.

c) attitűdje

– Pedagógiai helyzetekben képes mérlegelésre, együttműködésre, kölcsönösségre, asszertivitásra, segítő, érzületi, lelkületi kommunikációra.

– Hivatástudattal kezeli a konfliktushelyzeteket, a problémák feltárása, illetve megoldása érdekében, ha kell szakmai segítséget kér és használ fel.

– Kész részt vállalni a szaktárggyal kapcsolatos fejlesztési, innovációs tevékenységben.

– Betartja a pedagóguspálya jogi és etikai normáit.

Az autonómia és a felelősségvállalás területén

a) tudása

– Tisztában van személyiségének sajátosságaival.

– Ismeri a tanári autonómia fogalmát.

b) képességei

– Képes a szakmájára vonatkozó, konkrét kutatási témához kapcsolódó szakirodalmat felkutatni, áttekinteni, értelmezni, saját szakmai fejlődését megtervezni, megvalósítani, osztálytermi és egyéb élményeire reflektálni, szakmailag, nyelvileg folyamatosan fejlődni.

– Képes a szakmai információforrások megtalálására értelmezésére, felhasználására és ezek közvetítésére.

– Képes az iskolai munkára vonatkozó kutatásokban, fejlesztésekben való részvételre, ilyenek tervezésére, lebonyolítására, a kutatási eredmények értelmezésére és alkalmazására nevelő-oktató munkájában. Nyitott a fejlesztési, innovációs törekvések kipróbálásával szemben (alternatív programok, tankönyvek kipróbálása, bírálata).

c) attitűdje

– Törekszik önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, és ennek érdekében nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, reflektív módon törekszik tevékenységének módosítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.

8. A szakterületi ismeretek

A szakterületi ismeretek együttes tartalmának le kell fednie a Nemzeti alaptanterv alapján a kerettanterv szerint közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, a tantárgynál a középfokú nevelési-oktatási szakaszhoz, valamint az emelt szintű érettségi vizsgakövetelményekhez megadott témakörök ismereteit.

Szakterületi ismeretkörök

– Nyelvismeret, idegennyelvi kommunikációs kompetencia (C1+).

– Kulturális ismeretek.

– Irodalmi és médiatudományi ismeretek.

– Nyelvészeti ismeretek.

– Digitális kompetenciák.

Szakmódszertani ismeretkörök

– Idegennyelv-didaktikai ismeretek holland nyelven: a kétszintű nyelvi érettségi vizsga követelményeinek ismerete, vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenőrzése, a vizsgák minőségi kritériumainak és a Közös Európai Referenciakeretnek ismerete és alkalmazása, egyéni többnyelvűség, interdiszciplinaritás, kutatásmódszertan.

8. Horvát és nemzetiségi horvát nyelv és kultúra szaktanára

1. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

– magyar nyelvű megjelölése: okleveles horvát és nemzetiségi horvát nyelv és kultúra szaktanára

– szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Teacher of Croatian Language and Culture

2. Képzési terület: pedagógusképzés

3. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott tanári szakképzettség: okleveles horvát és nemzetiségi horvát nyelv és kultúra tanára, az 1993. évi felsőoktatási törvény szerinti főiskolai szintű horvát nemzetiségi nyelv és irodalom szakos tanár

4. A képzési idő félévekben: 2 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték 3 kredit

– a horvát idegennyelv, a horvát nyelv és irodalom, a horvát népismeret emelt szintű érettségi követelményeinek ismerete 4 kredit

– szakterületi (szaktudományos) ismeret legalább 42 kredit

– szakmódszertani ismeret legfeljebb 8 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 142/0119

7. A képzés célja a középfokú nevelés-oktatás szakaszában, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakgimnáziumban, szakmára vagy szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában a szakiskolában 11–12. évfolyamon a horvát nyelvet, horvát nyelv és irodalmat, a horvát népismeretet fakultációban és emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítésben tanító tanárok szaktudományos, szakmódszertani képzése, továbbá az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére, a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A horvát és nemzetiségi horvát nyelv és kultúra szaktanára

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítésének figyelembevétele területén

a) tudása

– Ismeri a tanulók tanulásának, tudásának alakulását befolyásoló tényezőket, és azok ismeretében alkalmazza a megfelelő tanulási stratégiákat.

– Tisztában van a sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló többi tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges módszerekkel.

– Ismeri a szaktárgy tanítása-tanulása során fejlesztendő speciális kompetenciákat, ezek fejlesztésének és diagnosztikus mérésének módszereit.

b) képességei

– Képes a tanuló személyiségjegyeinek felismerésére és fejlesztésére, nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására.

– Képes a nemzetiségi szaktárgy speciális összefüggéseit megismertetni, az ebből adódó nehézségeket megoldani.

c) attitűdje

– Koherens egyéni álláspontjával segíti a tanuló és közössége épülését. Alkalmas a tanuló motivációjának felismerésére és erősítésére.

– Az aktuális hazai és nemzetiségi szakirodalmat a helyzetnek megfelelően alkalmazza, tudását folyamatosan bővíti.

– Figyel a tanulók egyéni problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlődés feltételeit biztosítani minden tanuló számára.

A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén

a) tudása

– Ismeri a tanulói csoportok kialakításához szükséges módszereket, amelyek alkalmazása során figyelembe veszi a tanulók sokszínűségét.

– Segíti a közösség kialakítását, fejlesztését, ismeri az azt elősegítő pedagógiai módszereket.

– Segíti a fenntartható fejlődéssel, a médiatudatossággal, a digitális technológiák használatával kapcsolatos ismeretek átadását.

b) képességei

– Tudatosan kezeli az értékek sokszínűségét, tiszteletben tartja azokat, nyitott mások véleményére.

– Képes a konfliktusok megelőzésére és adott esetben hatékony kezelésére. Aktívan közreműködik a csoporttagok közösség iránti elkötelezettségének, felelős, aktív szerepvállalásának kialakításában.

– Képes a tanulókat helyi, nemzeti és nemzetiségi értékek elfogadására nevelni.

c) attitűdje

– Alkalmas olyan pedagógiai helyzetek kialakítására, amelyekben a különböző értékek elfogadását segíti, a tanulókat együttműködésre motiválja.

– Az iskola világában tudatosan törekszik a nemzeti és nemzetiségi kultúra alapját képező értékek elfogadtatására.

– Fontosnak tartja az etnikumok és nemzetiségek iránti tolerancia kialakítását.

A szakmódszertani és a szaktárgyi tudás területén

a) tudása

– Ismeri a horvát nyelvű szakmódszertan alapvető irányait és alaptételeit, valamint a tanulmányterület legfontosabb összefüggéseit, elméleteit és a hozzájuk kapcsolódó terminológiát, illetve a problémamegoldás módszereit.

– Ismeri a szakmódszertan hazai és nemzetközi eredményeit, szakirodalmát, aktuális kérdéseit, digitális, illetve könyvtári forrásait.

– Ismeri az aktuális és érvényben lévő emelt szintű érettségi követelményeket.

b) képességei

– Képes nemzetiségi tanítási területén mind szóban, mind írásban árnyaltan kifejezni magát, képes a horvát nemzetiségi szakterület és szakmódszertan ismeretrendszerét alkotó elképzelések alapfokú analízisére, az összefüggések szintetikus megfogalmazására és adekvát értékelő tevékenységre horvát nyelven.

– Rendelkezik az önálló tanuláshoz szükséges képességekkel.

– Képes rutin szakmai problémák azonosítására, az azok megoldásához szükséges elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására és megoldására.

– Képes rugalmasan alakítani a tanítási stratégiákat a tanulási célokkal összhangban és differenciálni a tanulói képességeknek megfelelően.

– Képes a másokkal való kooperációra, valamint szakmai tudásának egy adott munkahely különböző szakmai elvárásainak megfelelő felhasználására.

– Képes az emelt szintű érettségihez szükséges tudás átadására.

c) attitűdje

– Ismeri, vállalja és hitelesen képviseli szakmája társadalmi helyét és szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.

– Nyitott szakmája átfogó gondolkodásmódjának és gyakorlati működése alapvető jellemzőinek hiteles közvetítésére, átadására.

– A folyamatos önképzés igénye jellemzi.

– Önállóság jellemzi, nyitott a külső változásokra, aktívan képes részt venni az iskola szaktárgyi munkaközösségének munkájában.

– Tudatosan használja ki a transzferhatás lehetőségeit.

– Segíti a tanulók megismerési és alkotási vágyának kiteljesedését és folyamatos fenntartását.

A pedagógiai folyamat tervezése területén

a) tudása

– Ismeri a Nemzeti alaptanterv, valamint a nemzetiségi irányelv és az arra épülő kerettantervek, a horvát idegen nyelv, a horvát nyelv és irodalom, a horvát népismeret emelt szintű érettségi követelményeit, valamint az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozását.

b) képességei

– Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet és az óraterv szintjén, valamint ennek rendszerszemléletű, interdiszciplináris megközelítésére. Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére.

– Képes a tanítandó tananyag súlypontjait, felépítését, közvetítésének logikáját a tantervi előírásokkal és a pedagógiai célokkal összhangban az adott tanulócsoporthoz igazítani.

c) attitűdje

– Fontosnak tartja a formális, nem formális és informális úton, tanulási környezetben szerzett tudás összekapcsolását.

– A tervezés során nyitott a kollégákkal és a tanulókkal való együttműködésre.

A tanulás segítése, szervezése és irányítása területén

a) tudása

– Ismeri a tanulás támogatásának különböző stratégiáit és módszereit, ismeri a tanulók horvát nyelvi kompetenciáit, a differenciált oktatás lehetőségeinek alkalmazását elméletben és gyakorlatban.

– Ismeri az ehhez szükséges tankönyveket, taneszközöket, segédanyagokat, oktatástechnikai eszközöket.

– Ismeri a különböző tanulási környezetek tanulási eredményességre gyakorolt hatásait. Ismeri a szaktantárgy tanításának-tanulásának tanórai, tanórán kívüli és az iskolán kívüli lehetőségeit, színtereit.

– Tájékozott a differenciális pedagógia, az adaptív tanulásszervezés, a nevelési-oktatási stratégiák, módszerek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben.

b) képességei

– Képes az önszabályozott tanulás szintjének megfelelő változatos feladatadásra, támogatja a tanulókat egyéni tanulási útjuk megtalálásában.

– Képes egyéni tanulásfejlesztési tervet kidolgozni és széles körű együttműködést kezdeményezni a tanulási problémák kezelésében az érintettek körében.

– Képes nyugodt, biztonságos és az eredményes tanulást segítő tanulási környezet megszervezésére.

– Képes a szaktárgy speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos megértési nehézségek felismerésére és kezelésére.

c) attitűdje

– Nyitott az új tanuláselméletek, tanulási-tanítási módszerek, a digitális pedagógiai eszközök alkalmazásának megismerésére és saját tanulási-tanítási folyamatába való beépítésére.

– Fontosnak tartja a tanulókkal való együttműködés, társas-megértés megvalósítását a tanulási folyamat hatékonyságának érdekében.

– Törekszik az életkori, egyéni és csoport-sajátosságoknak megfelelő, aktivitást, interaktivitást, differenciálást elősegítő tanulási-tanítási stratégiák, módszerek alkalmazására.

A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén

a) tudása

– Ismeri és alkalmazza a tudásellenőrzés és a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit.

b) képességei

– Képes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák, módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés dokumentálására (így portfólió formájában is).

– Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében.

– Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására, a különböző (diagnosztikus és fejlesztő) értékelési eljárások alkalmazására; a tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.

c) attitűdje

– Alkalmas a pedagógiai folyamatoknak megfelelő, objektív, reális tudásszint mérésére.

A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén

a) tudása

– Ismeri a pedagógiai és nemzetiségi pedagógiai kérdéseket, tájékozott a hazai nemzetiségi és anyaországi szakmai kérdésekben.

– Együttműködik a pedagógiai és nemzetiségi területek képviselőivel, szakmódszertani központjaival.

b) képességei

– Tudatosan építi a pedagógiai és nemzetiségi szervezeteken belüli és kívüli kapcsolatokat, együttműködési lehetőségeket.

– Aktívan közreműködik a pedagógiai és szervezeti, valamint nemzetiségi szakmai tevékenységekben.

c) attitűdje

– Szerepet vállal a szervezeti szintű megbeszéléseken, szóban és írásban.

– Az intézményi és nemzetiségi kapcsolatrendszerben szakmai kérdések megbeszélésére ösztönöz, kezdeményező szerepet vállal.

– Önálló, tudományos adatokon és tapasztalati elemzésen nyugvó véleményalkotás jellemzi.

– Betartja a pedagóguspálya jogi és etikai normáit.

Az autonómia és a felelősségvállalás területén

a) tudása

– Ismeri a pedagógiai munkájában felmerülő problémáihoz megoldást kínáló adekvát szakirodalmat, amelyet munkájában aktívan felhasznál.

b) képességei

– Képes együttműködni az horvát nyelv területéhez kapcsolódó hazai és nemzetközi partnerekkel.

– Tudása és képességei keretei között látja a helyét egyének és csoportok szakmai fejlődésének felelősségvállalásában.

– Képes az iskolán belül és a nemzetiségi közösséget érintve szakmai párbeszédet, egyeztetést kezdeményezni a pedagógus feladatainak kérdéseiről.

c) attitűdje

– Alkalmas arra, hogy részesévé váljon az iskola szervezeti életének.

– A pedagógusokat, az iskolát, a nemzetiségi identitást érintő kérdésekben állást foglal, párbeszédet kezdeményez.

– Az iskolai, nevelési-oktatási problémák értelmezésében, a problémamegoldásban kezdeményező, aktív szerepet tölt be.

– Elfogadja az iskola, a pedagógusok, a nemzetiségi létből fakadó társadalmi felelősségeit.

8. Szakterületi ismeretek

A szakterületi ismeretek együttes tartalmának le kell fednie a Nemzeti alaptanterv alapján a kerettanterv szerint közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, a tantárgynál a középfokú nevelési-oktatási szakaszhoz, valamint az emelt szintű érettségi vizsgakövetelményekhez megadott témakörök ismereteit.

Szakterületi ismeretkörök

– Közismereti tantárgyak: irodalomtudományi, nyelvtudományi alapismeretek.

– Nyelvi kompetenciák fejlesztése: érettségi specifikus szóbeli és írásbeli nyelvtani gyakorlatok; szövegalkotási írott és hallott szövegértési kompetenciáinak fejlesztése

– Horvátország ismerete: a célnyelvi ország földrajzi adottságai, történelmi, politikai, társadalmi, gazdasági vonatkozásai, intézményrendszere.

– Nemzetiségi alapismeretek: a hazai nemzetiségek (a magyarországi nemzetiségi politika, nemzetiségi jogok); a magyarországi horvát nemzetiség története, tárgyi és szellemi kultúrája.

Szakmódszertani ismeretkörök

– Tartalom alapú nyelvi kompetenciafejlesztés: szaknyelvi ismeretek; a célnyelv, nemzetiségi nyelv és a magyar nyelv kontrasztivitásának tudatosítása; fordítási gyakorlatok; stílusrétegek, szövegfajták, prezentációs technikák tartalom alapú közvetítése.

– Irodalomtörténeti ismeretek: horvát irodalomtörténeti áttekintés: korszakok és korszakhatárok, fő fejlődési tendenciák, a legjelentősebb alkotók és műveik; irodalmi műfajok; szövegértelmezés, szövegelemzés; magyar-horvát irodalmi kapcsolatok.

– Nyelvészeti ismeretek: szinkrón rendszernyelvészeti áttekintés: fonetika-fonológia, morfológia, lexikológia, szintaktika; alkalmazott nyelvészeti ismeretek: lexikográfia, grammatika, stilisztika, nyelvtörténet.

– Diaszpórák vizsgálata: szociológiai összetételük, nyelvhasználatuk, irodalmuk, kultúrájuk összehasonlító elemzése.

– Nemzetiségi szakismeretek: a magyarországi horvátok nyelvhasználata (szociolingvisztikai kérdések: kétnyelvűség, diglosszia); nemzetiségi önszerveződés, nemzetiségi intézmények, a nemzetiségi oktatási rendszer, a magyarországi horvátok irodalma, a magyarországi horvát nemzetiség tudományos élete.

– Nyelvi kompetenciafejlesztés: a szaknyelvi ismeretek elmélyítése, a célnyelven oktatott középiskolai tantárgyak terminológiájára fókuszálva.

9. Japán nyelv és kultúra szaktanára

1. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

– magyar nyelvű megjelölése: okleveles japán nyelv és kultúra szaktanára

– angol nyelvű megjelölése: Teacher of Japanese Language and Culture

2. Képzési terület: pedagógusképzés.

3. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott tanári szakképzettség:

okleveles japán nyelv és kultúra tanára

4. A képzési idő félévekben: 2 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték 3 kredit

– a japán idegen nyelv emelt szintű érettségi követelményeinek ismerete 4 kredit

– szakterületi (szaktudományos) ismeret legalább 42 kredit

– szakmódszertani ismeret legfeljebb 8 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 142/0119

7. A képzés célja A középfokú nevelés-oktatás szakaszában, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakgimnáziumban, szakmára vagy szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában a szakiskolában 11–12. évfolyamon a japán idegen nyelvet fakultációban és emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítésben tanító tanárok szaktudományos, szakmódszertani képzése, továbbá az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére, a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A japán nyelv és kultúra szaktanára

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítésének figyelembevétele területén

a) tudása

– Alapvető pszichológiai, pedagógiai és szociológiai tudással rendelkezik a személyiség sajátosságaira és fejlődésére vonatkozó nézetekről, a szocializációról és a perszonalizációról, a hátrányos helyzetű tanulókról.

– Ismeri a személyiségfejlődés zavarait, a magatartásproblémák okait, a gyermeknevelés, a tehetséggondozás és az egészségfejlesztés módszereit.

– Ismeri a tanulók megismerésének módszereit.

– Ismeri az egyéni különbségek szerepét a nyelvtanulásban (nyelvérzék, motiváció, életkor, nyelvi szorongás, tanulási stílusok, stratégiák, a köztes nyelv).

– Ismeri a kétszintű nyelvi érettségi vizsga követelményeit és a vizsgák minőségi kritériumait.

b) képességei

– Képes reális képet kialakítani a tanulók világáról, a nevelés és a tanulói személyiség fejlesztésének lehetőségeiről.

– Képes tapasztalt kollégák, mentorok segítségével a tanulók egyéni szükségleteit figyelembe véve olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek elősegítik a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődését, az egészséges életvitel kialakítását.

– Képes a szaktárgy speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos egyéni megértési nehézségek kezelésére.

– Képes a tanulók nyelvi fejlődésének folyamatos, diagnosztikus értékelésére, az eredmények alapján a tanulók egyéni szükségleteinek megfelelő, személyre szabott fejlesztésére, nyelvtudásuk kritériumorientált mérésére.

– Képes a nyelvtanítás módszertanát, a nyelvtanítási módszereket, osztálytermi eljárásokat, szöveg- és feladattípusokat, autentikus anyagokat tudatosan, a tanulók életkori sajátosságainak és szükségleteinek megfelelően, háttértudásukra támaszkodva, hatékonyan, változatosan, motiválóan alkalmazni.

– Képes a tanulók nyelvtanulási programját (tanterv, tanmenet, óravázlat, feladatírás, mérés, értékelés) megtervezni, életkoruknak, nyelvtudásuk szintjének, egyéni képességeiknek és szükségleteiknek megfelelő tananyagokat, osztálytermi eljárásokat megtervezni, alkalmazni

c) attitűdje

– Nyitott a személyiségfejlesztés változatos módszereinek elsajátítására.

– Tiszteli a tanulók személyiségét, képes mindenkiben meglátni az értékeket és pozitív érzelmekkel (szeretettel) viszonyulni minden tanítványához.

– Figyel a tanulók problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlesztés feltételeit biztosítani minden tanuló számára.

A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén

a) tudása

– Alapvető tudással rendelkezik a társadalmi és csoportközi folyamatokról, a demokrácia működéséről.

– Ismeri a csoport, a csoportfejlődés és a közösségek pszichológiai, szociológiai és kulturális sajátosságait.

– Ismeri a csoportok és a tanulók társas helyzetére vonatkozó fontosabb feltáró módszereket, a közösség kialakítását, fejlesztését elősegítő pedagógiai módszereket.

b) képességei

– Képes a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására.

– Képes együttműködésre, kölcsönösségre, asszertivitásra és segítő kommunikációra.

– Képes a modern, motiváló információtechnológiai eszközöket és az internetet hatékonyan használni, a tanulók önálló tanulását támogatni, követni.

– Képes értelmezni és a tanulók érdekében felhasználni azokat a társadalmi-kulturális jelenségeket, amelyek befolyásolják a tanulók esélyeit, iskolai, illetve iskolán kívüli életét.

– Képes hozzájárulni az iskolai és osztálytermi toleráns, nyitott légkör megteremtéséhez.

c) attitűdje

– Előítéletektől mentesen végzi tanári munkáját, igyekszik az inklúzió szemléletét magáévá tenni.

– Törekszik a fiatalok világáról minél több ismeretet szerezni, tiszteli különbözőségeiket és jogaikat.

– Folyamatosan együttműködik a szülőkkel.

A szakmódszertani és a szaktárgyi tudás területén

a) tudása

– Ismeri a japán kultúrát, képes a kultúrák közötti közvetítésre és az interkulturális kompetencia fejlesztésére, legalább C1 szintű, használható nyelvtudással rendelkezik.

– Ismeri a japán kultúra jellemző szellemi és művészeti irányzatait, megjelenési formáit, műveit, azokat képes saját maga, illetve diákjai fejlesztésére hatékonyan, motiválóan, nyelvtanítás céljára alkalmazni (irodalmi, képzőművészeti, filmes, zenei művek, trendek).

– Ismeri a kontrasztív nyelvészet, a szövegnyelvészet, a korpusznyelvészet, a diskurzuselemzés, valamint a nyelvészeti pragmatika alapjait és tudását a nyelvtanítás során képes alkalmazni.

– Ismeri a szociolingvisztika és a pszicholingvisztika alapjait.

– Ismeri az első, második és további idegen nyelvek elsajátításának elméleteit, az elméleti kérdésekről szóló empirikus kutatások eredményeit.

– Ismeri a nyelvtanítás módszertanát, a nyelvtanítási módszereket, osztálytermi eljárásokat, szöveg- és feladattípusokat, autentikus anyagok sokaságát.

– Ismeri a tanterveket, tananyagokat, a tanórán kívül használható autentikus nyelvfejlesztési lehetőségeket.

– Ismeri a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvtanulás módszertanát.

– Ismeri az internet, a számítógép, a mindenkori új eszközök nyújtotta lehetőségeket.

– Ismeri a Közös Európai Referenciakeretet és annak alkalmazását.

b) képességei

– Képes tudását nyelvtanulással, nyelvtanítással kapcsolatos tevékenységek során alkalmazni.

– Képes ismereteit alkalmazva nyelvpedagógiai kérdésekre válaszokat keresni és adni.

– Képes a modern japán nyelvű irodalmi műveket, a célnyelvi kultúra egyéb megjelenési formáit, az ezekről szóló szakirodalmat áttekinteni, értelmezni, az irodalmi és kulturális trendekben elhelyezni.

– Képes a tanulók japán nyelvtudását – a Nemzeti alaptanterv tartalmait integrálva – úgy fejleszteni, hogy kihasználja a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvoktatás nyújtotta lehetőségeket.

c) attitűdje

– Kész a folyamatos szaktudományi, szakmódszertani és neveléstudományi megújulásra.

– Nyitott arra, hogy szakmai segítséget kérjen és elfogadjon, ha szükséges.

– Felkészült a közéletből, a helyi társadalomból és a tanulók hétköznapjaiból vett példák, problémák beemelésére a tanítási-tanulási folyamatba, azok célnyelven való reflektálására.

A pedagógiai folyamat tervezése területén

a) tudása

– Ismeri a japán nyelv tanításának jogszabályi hátterét, vizsgakövetelményeit. Ismeri az ehhez szükséges tankönyveket, taneszközöket, segédanyagokat, oktatástechnikai eszközöket.

b) képességei

– Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet, óraterv szintjén.

– Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók, valamint a tartalmaknak megfelelő tanítási módszerek és számonkérési formák megválasztására.

c) attitűdje

– Fontosnak tartja az alapos felkészülést, tervezést és a rugalmas megvalósítást.

– Kész figyelembe venni az adott tanulócsoport sajátosságait (motiváltság, előzetes tudás, képességek, szociális felkészültség).

– Kész a pedagógia folyamatok tervezésének folyamatos felülvizsgálatára.

A tanulás segítése, szervezése és irányítása területén

a) tudása

– Ismeri a hatékony tanulási módszereket és technikákat.

– Ismeri az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult módszerek, eljárások szaktárgyi alkalmazásának speciális szempontjait, lehetőségeit.

– Ismeri a különböző motivációelméleteket, a tanulási motiváció felismerésének és fejlesztésének módszereit.

– Tájékozott a differenciális pedagógia, az adaptív tanulásszervezés, a nevelési-oktatási stratégiák, módszerek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben.

b) képességei

– Képes az érdeklődés és figyelem folyamatos fenntartására, az önálló, önszabályozó tanulás kialakítására, támogatására, a tanulási nehézségek felismerésére, megoldására.

– Képes a nyelvtanulás sikerességét vagy sikertelenségét befolyásoló tényezők felmérésére, és képes ezekről osztálytermi kutatás során adatokat gyűjteni, azokat elemezni, értelmezni, a tanulók fejlődése érdekében osztálytermi gyakorlatában alkalmazni.

– Képes a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség jellegzetességeinek, hibáinak felismerésére, tipizálására, diagnosztizálására, javítására.

c) attitűdje

– Felkészült a kiemelkedő eredményeket elérő tanulók motiválására, segítésére, a tehetséggondozásra.

– Törekszik az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos pozitív attitűdök kialakítására.

– Ösztönözi a tanulókat az informatikai ismereteknek a nyelv tanulása során való felhasználására.

A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén

a) tudása

– Ismeri és tudja alkalmazni a tudásellenőrzés, a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit. Tájékozott a különböző feladatgyűjteményekről, képes ilyenek összeállítására, illetve alkalmazására.

– Ismeri a nyelvtudás mérésének minőségi kritériumait: a validitás, a megbízhatóság, a kritérium-orientált értékelés fogalmát.

– Ismeri a nyelvtanulási folyamat és kimenet mérésének, értékelésének elméletét, illetve gyakorlati kérdéseit.

– Ismeri a vizsgákat és követelményeiket. Képes tesztfeladatok készítésére, kipróbálására, az eredmények értékelésére.

b) képességei

– Képes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák és módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés dokumentálására (pl. portfólió formájában).

– Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében.

– Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására, a különböző (diagnosztikus és fejlesztő) értékelési eljárások alkalmazására; a tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.

– Képes a napi gyakorlatban az osztálytermi értékelést megbízhatóan és motiválóan megvalósítani.

– Képes vizsgáztatói feladatokat ellátni, kritériumokat megbízhatóan alkalmazni a vizsgáztatás során.

c) attitűdje

– Figyelemmel kíséri a tanulók önértékelési képességeinek fejlődését.

– Reálisan ítéli meg a pedagógus szerepét a fejlesztő értékelés folyamatában.

– Elkötelezett a tanulást támogató értékelés mellett.

A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén

a) tudása

– Ismeri a kommunikációs stratégiákat, az osztálytermi kommunikáció sajátosságait

– Ismeri a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjait.

– Tájékozott a szakterületéhez és tanári hivatásához kötődő információs forrásokról, szervezetekről.

b) képességei

– Szakmai szituációkban képes szakszerű, közérthető, nyílt és hiteles kommunikációra tanulókkal, szülőkkel, a szaktárgyainak megfelelő szakterületek képviselőivel, az iskolai és iskolán kívüli munkatársakkal a partnerek életkorának, kultúrájának megfelelően.

– Képes a tanulókkal a kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolatrendszer megteremtésére, az együttműködési elvek és formák közös kialakítására, elfogadtatására.

– Képes a szakmájára vonatkozó, konkrét kutatási témához kapcsolódó szakirodalmat felkutatni, áttekinteni, értelmezni, saját szakmai fejlődését megtervezni, megvalósítani, osztálytermi és egyéb élményeire reflektálni, szakmailag, nyelvileg folyamatosan megújulni.

– Képes önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, és ennek érdekében nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, reflektív módon törekedjen tevékenységének módosítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.

c) attitűdje

– Kész együttműködni a szaktárgy, valamint más szaktárgyak tanáraival.

– Nyitott a pedagógiai tevékenységére vonatkozó javaslatokra.

– Részt vesz az iskolai munkára vonatkozó kutatásokban, fejlesztésekben, a kutatási eredmények értelmezésére és alkalmazására nevelő-oktató munkájában.

– Törekszik önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, testi-lelki egészségének megőrzésére, és ehhez nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására.

– Nyitott a fejlesztési, innovációs törekvések kipróbálására.

Az autonómia és a felelősségvállalás területén

– Önállóan képes szakmája, a szaktárgyainak tanításával-tanulásirányításával kapcsolatos átfogó, megalapozó szakmai kérdések átgondolására és az idevonatkozó források alapján megfelelő válaszok kidolgozására.

– A szakmáját és a szaktárgyainak megfelelő tudományterületeket megalapozó nézeteket felelősséggel vállalja.

– Felelősségvállalás jellemzi szakmájával, szakterületével, illetve azok képviselőivel kapcsolatban.

– Jelentős mértékű önállósággal rendelkezik szakmája átfogó és speciális kérdéseinek felvetésében, kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában.

– Felelősséggel képes vállalni a kezdeményező szerepét a szakmai együttműködés kialakítására. Egyenrangú partner tud lenni a szakmai kooperációban.

– Kész részt vállalni a szaktárggyal kapcsolatos fejlesztési, innovációs tevékenységben.

– Kész végig gondolni és képviselni az adott szakterület etikai kérdéseit.

– Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, s reflektív módon törekszik tevékenységének javítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.

8. Szakterületi ismeretek

A szakterületi ismeretek együttes tartalmának le kell fednie a Nemzeti alaptanterv alapján a kerettanterv szerint közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, a tantárgynál a középfokú nevelési-oktatási szakaszhoz, valamint az emelt szintű érettségi vizsgakövetelményekhez megadott témakörök ismereteit.

Szakterületi ismeretkörök

– japán nyelvfejlesztés: kultúraspecifikus nyelvhasználat (idiómák, levél-formulák, protokoll- nyelv);

– japán kommunikációs stratégiák (hivatali, business, egyetemi-iskolai kommunikáció);

– választható szakmai ismeretek (interkulturális kommunikációs technikák, egyéb kulturális – művészeti, néprajzi, vallási – ismeretek).

Szakmódszertani ismeretek

Idegennyelv-didaktikai ismeretek japán nyelven: a kétszintű nyelvi érettségi vizsga követelményeinek ismerete, vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenőrzése, a vizsgák minőségi kritériumainak és a Közös Európai Referenciakeretnek az ismerete és alkalmazása, egyéni többnyelvűség, interdiszciplinaritás, kutatásmódszertan.

10. Kínai nyelv és kultúra szaktanára

1. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

– magyar nyelvű megjelölése: okleveles kínai nyelv és kultúra szaktanára

– szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Teacher of Chinese Language and Culture

2. Képzési terület: pedagógusképzés

3. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott tanári szakképzettség:

okleveles kínai nyelv és kultúra szaktanára

4. A képzési idő félévekben: 2 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték 3 kredit

– a kínai idegen nyelv tantárgy emelt szintű érettségi követelményeinek ismerete 4 kredit

– szakterületi (szaktudományos) ismeret legalább 42 kredit

– szakmódszertani ismeret legfeljebb 8 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 142/0119

7. A képzés célja A középfokú nevelés-oktatás szakaszában, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakgimnáziumban, szakmára vagy szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában a szakiskolában 11.–12. évfolyamon a kínait idegen nyelvet fakultációban és emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítésben tanító tanárok szaktudományos, szakmódszertani képzése, továbbá az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére, a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A kínai nyelv és kultúra szaktanára

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítésének figyelembevétele területén

a) tudása

– Alapvető pszichológiai, pedagógiai és szociológiai tudással rendelkezik a személyiség sajátosságaira és fejlődésére vonatkozó nézetekről, a szocializációról és a perszonalizációról, a hátrányos helyzetű tanulókról.

– Ismeri a személyiségfejlődés zavarait, a magatartásproblémák okait, a gyermeknevelés, a tehetséggondozás és az egészségfejlesztés módszereit.

– Ismeri a tanulók megismerésének módszereit.

– Ismeri az egyéni különbségek szerepét a nyelvtanulásban (nyelvérzék, motiváció, életkor, nyelvi szorongás, tanulási stílusok, stratégiák, a köztes nyelv).

– Ismeri a kétszintű nyelvi érettségi vizsga követelményeit és a vizsgák minőségi kritériumait.

b) képességei

– Képes reális képet kialakítani a tanulók világáról, a nevelés és a tanulói személyiség fejlesztésének lehetőségeiről.

– Képes tapasztalt kollégák, mentorok segítségével a tanulók egyéni szükségleteit figyelembe véve olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek elősegítik a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődését, az egészséges életvitel kialakítását.

– Képes a szaktárgy speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos egyéni megértési nehézségek kezelésére.

– Képes a diákok nyelvi fejlődésének folyamatos, diagnosztikus értékelésére, az eredmények alapján a tanulók egyéni szükségleteinek megfelelő, személyre szabott fejlesztésére, nyelvtudásuk kritériumorientált mérésére.

– Képes a nyelvtanítás módszertanát, a nyelvtanítási módszereket, osztálytermi eljárásokat, szöveg- és feladattípusokat, autentikus anyagokat tudatosan, a diákok életkori sajátosságainak és szükségleteinek megfelelően, háttértudásukra támaszkodva, hatékonyan, változatosan, motiválóan alkalmazni.

– Képes a diákok nyelvtanulási programját (tanterv, tanmenet, óravázlat, feladatírás, mérés, értékelés) megtervezni, életkoruknak, nyelvtudásuk szintjének, egyéni képességeiknek és szükségleteiknek megfelelő tananyagokat, osztálytermi eljárásokat megtervezni, alkalmazni.

c) attitűdje

– Nyitott a személyiségfejlesztés változatos módszereinek elsajátítására.

– Tiszteli a tanulók személyiségét, képes mindenkiben meglátni az értékeket és pozitív érzelmekkel (szeretettel) viszonyulni minden tanítványához.

– Figyel a tanulók problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlesztés feltételeit biztosítani minden tanuló számára.

A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén

a) tudása

– Alapvető tudással rendelkezik a társadalmi és csoportközi folyamatokról, a demokrácia működéséről.

– Ismeri a csoport, a csoportfejlődés és a közösségek pszichológiai, szociológiai és kulturális sajátosságait.

– Ismeri a csoportok és a tanulók társas helyzetére vonatkozó fontosabb feltáró módszereket, a közösség kialakítását, fejlesztését elősegítő pedagógiai módszereket.

b) képességei

– Képes a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására.

– Képes együttműködésre, kölcsönösségre, asszertivitásra és segítő kommunikációra.

– Képes a modern, motiváló információ-technológiai eszközöket és az internetet hatékonyan használni, a diákok önálló tanulását támogatni, követni.

– Képes értelmezni és a tanulók érdekében felhasználni azokat a társadalmi-kulturális jelenségeket, amelyek befolyásolják a tanulók esélyeit, iskolai, illetve iskolán kívüli életét.

– Képes hozzájárulni az iskolai és osztálytermi toleráns, nyitott légkör megteremtéséhez.

c) attitűdje

– Előítéletektől mentesen végzi tanári munkáját, igyekszik az inklúzió szemléletét magáévá tenni.

– Törekszik a fiatalok világáról minél több ismeretet szerezni, tiszteli különbözőségeiket és jogaikat.

– Folyamatosan együttműködik a szülőkkel.

A szakmódszertani és a szaktárgyi tudás területén

a) tudása

– Ismeri a kínai kultúrát, képes a kultúrák közötti közvetítésre és az interkulturális kompetencia fejlesztésére, legalább C1 szintű, használható nyelvtudással rendelkezik.

– Ismeri a kínai kultúra jellemző szellemi és művészeti irányzatait, megjelenési formáit, műveit, azokat képes saját maga, illetve diákjai fejlesztésére hatékonyan, motiválóan, nyelvtanítás céljára alkalmazni (irodalmi, képzőművészeti, filmes, zenei művek, trendek).

– Ismeri a kontrasztív nyelvészet, a szövegnyelvészet, a korpusznyelvészet, a diskurzuselemzés, valamint a nyelvészeti pragmatika alapjait és tudását a nyelvtanítás során képes alkalmazni.

– Ismeri a szociolingvisztika és a pszicholingvisztika alapjait.

– Ismeri az első, második és további idegen nyelvek elsajátításának elméleteit, az elméleti kérdésekről szóló empirikus kutatások eredményeit.

– Ismeri a nyelvtanítás módszertanát, a nyelvtanítási módszereket, osztálytermi eljárásokat, szöveg- és feladattípusokat, autentikus anyagok sokaságát.

– Ismeri a tanterveket, tananyagokat, a tanórán kívül használható autentikus nyelvfejlesztési lehetőségeket.

– Ismeri a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvtanulás módszertanát.

– Ismeri az internet, a számítógép, a mindenkori új eszközök nyújtotta lehetőségeket.

– Ismeri a Közös Európai Referenciakeretet és annak alkalmazását.

b) képességei

– Képes tudását nyelvtanulással, nyelvtanítással kapcsolatos tevékenységek során alkalmazni.

– Képes ismereteit alkalmazva nyelvpedagógiai kérdésekre válaszokat keresni és adni.

– Képes a modern kínai nyelvű irodalmi műveket, a célnyelvi kultúra egyéb megjelenési formáit, az ezekről szóló szakirodalmat áttekinteni, értelmezni, az irodalmi és kulturális trendekben elhelyezni.

– Képes a diákok kínai nyelvtudását – a Nemzeti alaptanterv tartalmait integrálva – úgy fejleszteni, hogy kihasználja a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvoktatás nyújtotta lehetőségeket.

c) attitűdje

– Kész a folyamatos szaktudományi, szakmódszertani és neveléstudományi megújulásra.

– Nyitott arra, hogy szakmai segítséget kérjen és elfogadjon, ha szükséges.

– Felkészült a közéletből, a helyi társadalomból és a tanulók hétköznapjaiból vett példák, problémák beemelésére a tanítási-tanulási folyamatba, azok célnyelven való reflektálására.

A pedagógiai folyamat tervezése területén

a) tudása

– Ismeri a kínai nyelv tanításának jogszabályi hátterét, vizsgakövetelményeit. Ismeri az ehhez szükséges tankönyveket, taneszközöket, segédanyagokat, oktatástechnikai eszközöket.

– Ismeri a pedagógiai tevékenységet meghatározó dokumentumokat, aNemzeti alaptantervet és a kerettanterveket.

b) képességei

– Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet, óraterv szintjén.

– Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók, valamint a tartalmaknak megfelelő alternatív tanítási módszerek és számonkérési formák megválasztására

c) attitűdje

– Fontosnak tartja az alapos felkészülést, tervezést és a rugalmas megvalósítást.

– Kész figyelembe venni az adott tanulócsoport sajátosságait (motiváltság, előzetes tudás, képességek, szociális felkészültség).

– Kész a pedagógiai folyamatok tervezésének folyamatos felülvizsgálatára.

A tanulás segítése, szervezése és irányítása területén

a) tudása

– Ismeri a hatékony tanulási módszereket és technikákat.

– Ismeri az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult módszerek, eljárások szaktárgyi alkalmazásának speciális szempontjait, lehetőségeit.

– Ismeri a különböző motivációelméleteket, a tanulási motiváció felismerésének és fejlesztésének módszereit.

– Tájékozott a differenciális pedagógia, az adaptív tanulásszervezés, a nevelési-oktatási stratégiák, módszerek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben.

b) képességei

– Képes az érdeklődés és figyelem folyamatos fenntartására, az önálló, önszabályozó tanulás kialakítására, támogatására, a tanulási nehézségek felismerésére, megoldására.

– Képes a nyelvtanulás sikerességét/sikertelenségét befolyásoló tényezők felmérésére, és képes ezekről osztálytermi kutatás során adatokat gyűjteni, azokat elemezni, értelmezni, a diákok fejlődése érdekében osztálytermi gyakorlatában alkalmazni.

– Képes a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség jellegzetességeinek, hibáinak felismerésére, tipizálására, diagnosztizálására, javítására.

c) attitűdje

– Felkészült a kiemelkedő eredményeket elérő tanulók motiválására, segítésére, a tehetséggondozásra.

– Törekszik az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos pozitív attitűdök kialakítására.

– Ösztönözi a tanulókat az informatikai ismereteknek a nyelv tanulása során való felhasználására.

A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén

a) tudása

– Ismeri és tudja alkalmazni a tudásellenőrzés, a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit. Tájékozott a különböző feladatgyűjteményekről, képes ilyenek összeállítására, illetve alkalmazására.

– Ismeri a nyelvtudás mérésének minőségi kritériumait: a validitás, a megbízhatóság, a kritérium-orientált értékelés fogalmát.

– Ismeri a nyelvtanulási folyamat és kimenet mérésének, értékelésének elméletét, illetve gyakorlati kérdéseit.

– Ismeri a vizsgákat és követelményeiket. Képes tesztfeladatok készítésére, kipróbálására, az eredmények értékelésére.

b) képességei

– Képes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák és módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés dokumentálására (pl. portfólió formájában).

– Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében.

– Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására, a különböző (diagnosztikus és fejlesztő) értékelési eljárások alkalmazására; a tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.

– Képes a napi gyakorlatban az osztálytermi értékelést megbízhatóan és motiválóan megvalósítani.

– Képes vizsgáztatói feladatokat ellátni, kritériumokat megbízhatóan alkalmazni a vizsgáztatás során.

c) attitűdje

– Figyelemmel kíséri a tanulók önértékelési képességeinek fejlődését.

– Reálisan ítéli meg a pedagógus szerepét a fejlesztő értékelés folyamatában.

– Elkötelezett a tanulást támogató értékelés mellett.

A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén

a) tudása

– Ismeri a kommunikációs stratégiákat, az osztálytermi kommunikáció sajátosságait

– Ismeri a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjait.

– Tájékozott a szakterületéhez és tanári hivatásához kötődő információs forrásokról, szervezetekről.

b) képességei

– Szakmai szituációkban képes szakszerű, közérthető, nyílt és hiteles kommunikációra diákokkal, szülőkkel, a szaktárgyainak megfelelő szakterületek képviselőivel, az iskolai és iskolán kívüli munkatársakkal a partnerek életkorának, kultúrájának megfelelően.

– Képes a tanulókkal a kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolatrendszer megteremtésére, az együttműködési elvek és formák közös kialakítására, elfogadtatására.

– Képes a szakmájára vonatkozó, konkrét kutatási témához kapcsolódó szakirodalmat felkutatni, áttekinteni, értelmezni, saját szakmai fejlődését megtervezni, megvalósítani, osztálytermi és egyéb élményeire reflektálni, szakmailag, nyelvileg folyamatosan megújulni.

– Képes önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, és ennek érdekében nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását. Képes arra, hogy reflektív módon törekedjen tevékenységének módosítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.

c) attitűdje

– Kész együttműködni a szaktárgy, valamint más szaktárgyak tanáraival.

– Nyitott a pedagógiai tevékenységére vonatkozó javaslatokra.

– Részt vesz az iskolai munkára vonatkozó kutatásokban, fejlesztésekben, a kutatási eredmények értelmezésére és alkalmazására nevelő-oktató munkájában.

– Törekszik önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, testi-lelki egészségének megőrzésére, és ehhez nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására.

– Nyitott a fejlesztési, innovációs törekvések kipróbálására.

Az autonómia és a felelősségvállalás területén

– Önállóan képes szakmája, a szaktárgyainak tanításával-tanulásirányításával kapcsolatos átfogó, megalapozó szakmai kérdések átgondolására és az ide vonatkozó források alapján megfelelő válaszok kidolgozására.

– A szakmáját és a szaktárgyainak megfelelő tudományterületeket megalapozó nézeteket felelősséggel vállalja.

– Felelősségvállalás jellemzi szakmájával, szakterületével, illetve azok képviselőivel kapcsolatban.

– Jelentős mértékű önállósággal rendelkezik szakmája átfogó és speciális kérdéseinek felvetésében, kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában.

– Felelősséggel képes vállalni a kezdeményező szerepét a szakmai együttműködés kialakítására. Egyenrangú partner tud lenni a szakmai kooperációban.

– Kész részt vállalni a szaktárggyal kapcsolatos fejlesztési, innovációs tevékenységben.

– Kész végig gondolni és képviselni az adott szakterület etikai kérdéseit.

– Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, s reflektív módon törekszik tevékenységének javítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.

8. Szakterületi ismeretek

A szakterületi ismeretek együttes tartalmának le kell fednie a Nemzeti alaptanterv alapján a kerettanterv szerint közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, a tantárgynál a középfokú nevelési-oktatási szakaszhoz, valamint az emelt szintű érettségi vizsgakövetelményekhez megadott témakörök ismereteit.

Szakterületi ismeretkörök

– kínai nyelvfejlesztés: kultúraspecifikus nyelvhasználat (idiómák, levél formulák, protokoll-nyelv);

– kínai kommunikációs stratégiák (hivatali, business, egyetemi-iskolai kommunikáció);

– választható szakmai ismeretek [interkulturális kommunikációs technikák, egyéb kulturális (művészeti, néprajzi, vallási) ismeretek].

Szakmódszertani ismeretek

– Idegennyelv-didaktikai ismeretek kínai nyelven: a kétszintű nyelvi érettségi vizsga követelményeinek ismerete, vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenőrzése, a vizsgák minőségi kritériumainak és a Közös Európai Referenciakeret ismerete és alkalmazása, egyéni többnyelvűség, interdiszciplinaritás, kutatásmódszertan.

11. A latin nyelv és kultúra szaktanára

1. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

– magyar nyelvű megjelölése: okleveles latin nyelv és kultúra szaktanára

– szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Teacher of Latin Language and Culture

2. Képzési terület: pedagógusképzés

3. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott tanári szakképzettség: okleveles latin nyelv és kultúra tanára, 1993. évi felsőoktatási törvény szerinti főiskolai szintű latin nyelv és irodalom szakos tanár

4. A képzési idő félévekben: 2 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték 3 kredit

– a latin nyelv emelt szintű érettségi követelményeinek ismerete 4 kredit

– szakterületi (szaktudományos) ismeret legalább 42 kredit

– szakmódszertani ismeret legfeljebb 8 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 142/0119

7. A képzés célja A középfokú nevelés-oktatás szakaszában, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakgimnáziumban 11.–12. évfolyamon a latin nyelvet fakultációban és emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítésben tanító tanárok szaktudományos, szakmódszertani képzése, továbbá az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére, a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A latin nyelv és kultúra szaktanára

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítésének figyelembevétele területén

a) tudása

– Ismeri a latin nyelv és kultúra tanítása-tanulása során fejlesztendő speciális kompetenciákat, ezek fejlesztésének és diagnosztikus mérésének módszereit.

– Ismeri a pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése, elemzése hatását a tanulók személyiségfejlődésére.

– Ismeri a szaktárgy tanítása-tanulása során fejlesztendő, az emelt szintű érettségihez szükséges speciális, az önálló nyelvi megismeréshez szükséges kompetenciákat, ezek fejlesztésének és diagnosztikus mérésének módszereit.

b) képességei

– Képes saját, tudományosan megalapozott pedagógiai nézeteinek megfogalmazására.

– Képes a diákok nyelvi fejlődésének folyamatos, diagnosztikus értékelésére, az eredmények alapján a tanulók egyéni szükségleteinek megfelelő, személyre szabott fejlesztésére, nyelvtudásuk kritérium-orientált mérésére.

– Képes a szaktárgyában rejlő értékorientált személyiségfejlesztési lehetőségeket kihasználni, a tanulók önálló ismeretszerzését segíteni a végzettségének megfelelő korosztály és a felnőttoktatás keretében is.

c) attitűdje

– Nyitott a személyiségfejlesztés életkori sajátosságai figyelembe vevő, változatos módszereinek elsajátítására.

– Tanári munkája motiváló hatással van a latin nyelv tantárgy magas szintű tanulására.

– Nyitott a személyiségfejlesztés életkori sajátosságai figyelembe vevő, változatos módszereinek elsajátítására.

A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén

a) tudása

– Segíti a közösség kialakítását, fejlődését, ismeri az ezt elősegítő pedagógiai módszereket.

– Segíti a fenntartható fejlődéssel, a médiatudatossággal, a digitális technológiák használatával kapcsolatos ismeretek elsajátítását.

– Alapvető történeti tudással rendelkezik a társadalmi folyamatokról, a demokrácia működéséről, a kulturális identitásról és annak kialakulási folyamatáról.

b) képességei

– Mind a fakultációban történő oktatás keretében, mind az érettségire való felkészítés során alkalmazza az együttműködést segítő, motiváló módszereket.

– Képes értelmezni és felhasználni azokat a társadalmi-kulturális jelenségeket, amelyek befolyásolják a tanulók esélyeit, iskolai, illetve iskolán kívüli életét.

– Képes az iskolai és osztálytermi toleráns, esélyteremtő légkör megteremtésére.

c) attitűdje

– Célul tűzi ki az ismereteken alapuló, mérlegelő gondolkodás képességének kialakítását a tanulókban.

– Törekszik úgy nevelni, hogy tanítványai mások véleményét, értékeit tiszteljék.

A szakmódszertani és a szaktárgyi tudás területén

a) tudása

– Rendelkezik a tárgy magas szintű oktatásához szükséges tárgyi és módszertani ismeretekkel.

– Fejleszti tudását és tájékozottságát a szakma és a módszertan friss szakmai eredményei terén.

– Ismeri a tantervi kapcsolódási pontokat a latin és más tantárgyak (történelem, irodalom, nyelvtan) között az ismeretek és a képességfejlesztés vonatkozásában.

– A latin nyelvet használó kultúrákról átfogó ismeretekkel rendelkezik.

b) képességei

– Képes a diákok latin nyelvtudását – a Nemzeti alaptanterv tartalmait integrálva – úgy fejleszteni, hogy felhasználja a didaktika legkorszerűbb felismeréseit.

– Képes az irodalmi műveket, a célnyelvi kultúra egyéb megjelenési formáit, az ezekről szóló szakirodalmat áttekinteni, értelmezni, az irodalmi és kulturális összefüggésekben elhelyezni.

– Képes a latin nyelv és kultúra tanítása során fejlesztett kompetenciák szintetizálására.

c) attitűdje

– Folyamatos szakmai önképzésre törekszik.

– Mérlegeli a problémák sokoldalú módszertani megközelítésének lehetőségét.

A pedagógiai folyamat tervezése területén

a) tudása

– Ismeri a szaktárgy tanításának jogszabályi hátterét, tanterveit, illetve a pedagógiai tevékenységet meghatározó dokumentumokat.

– Ismeri a tananyag-kiválasztás és -rendszerezés szaktudományi, pedagógiai- pszichológiai, továbbá szakmódszertani szempontjait, az ezekről megfogalmazott tudományos eredményeket.

b) képességei

– Képes a latin nyelv tantárgy anyagának súlypontjait, felépítését, közvetítésének logikáját a tantervi előírásokkal és a pedagógiai célokkal összhangban az adott tanulócsoporthoz igazítani.

– Képes a tantárgy tanulása-tanítása során felhasználható nyomtatott és digitális tankönyveket, taneszközöket, egyéb tanulási forrásokat elemezni, a konkrét céloknak megfelelően kiválasztani.

c) attitűdje

– Pedagógiai munkáját nagyfokú autonómiával, az iskola pedagógiai programja, a tanulói személyiség fejlesztésére vonatkozó tantervi célkitűzéseknek és az elsajátítandó tudás sajátosságainak szem előtt tartásával tervezi.

– Elkötelezett a pedagógiai folyamat tervezésének folyamatos javítása iránt.

A tanulás segítése, szervezése és irányítása területén

a) tudása

– Ismeri az emelt szintű érettségi vizsgakövetelményeit.

– Ismeri a különböző tanulási környezetek tanulási eredményességre gyakorolt hatásait.

– Ismeri a szaktantárgy tanításának-tanulásának tanórai, a tanórán kívüli és az iskolán kívüli lehetőségeit, színtereit.

b) képességei

– Magas szinten képes a latin nyelv szaktárgy speciális összefüggéseinek, fogalmainak érthető és gondolkodásalapú megismertetésére.

– Képes emelt szintű érettségi vizsgafeladatokat készíteni, kipróbálni, ellenőrizni.

c) attitűdje

– Felkészült a kiemelkedő eredményeket elérő tanulók további motiválására, segítésére, a tehetséggondozásra.

– Fontosnak tartja a szaktárgya oktatásához szükséges magas szintű szaktárgyi tudás és képességek megszerzését, diákjai szaktárgyi ismereteinek és tanulási képességeinek folyamatos fejlesztését.

A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén

a) tudása

– Ismeri a nyelvtanulási folyamat és kimenet mérésének és értékelésének elméletét és gyakorlati kérdéseit.

– Ismeri a vizsgákat és követelményeiket, képes tesztfeladatok készítésére, kipróbálására, az eredmények értékelésére.

– Ismeri az emelt szintű nyelvi érettségi vizsga követelményeit.

b) képességei

– Képes az értékelés eredményeit elemezni és saját szakmai fejlődésének szolgálatába állítani.

– Képes a különböző munkaformáknak megfelelő értékelési formák adekvát használatára.

– Képes a diákok nyelvi fejlődésének folyamatos, diagnosztikus értékelésére, az eredmények alapján a tanulók egyéni szükségleteinek megfelelő, személyre szabott fejlesztésére, nyelvtudásuk kritérium-orientált mérésére.

c) attitűdje

– Támogatja a reális tanulói önértékelés fejlődését.

– Elkötelezett a tanulást segítő értékelés mellett.

A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén

a) tudása

– Értően használja a média és a digitális világ nyújtotta lehetőségeket a nyelvi és kulturális ismeretek megszerzésében és a szakmai kommunikációban.

– Ismeri az önképzés és az intézményes továbbképzés lehetőségeit és módszereit.

– Felkészült a kultúratudomány területén az önálló ismeretszerzésre, a szakirodalom, a mediális tartalmak, ismeretek értelmezésére, elemzésére, szakterülete legújabb kutatási eredményeinek nyomon követésére és az oktatásban való felhasználására.

b) képességei

– Képes a történeti szakirodalom értő interpretációjára.

– Képes a társadalmi jelenségek történeti kontextusba való helyezésére, történelmi folyamatok, események, személyek, jelenségek összehasonlító elemzésére.

– Képes szakszerű, közérthető, nyílt és hiteles kommunikációra tanulóval, szülővel, a szaktárgyainak megfelelő szakterületek képviselőjével, az iskolai és az iskolán kívüli munkatársával.

c) attitűdje

– Felkészült az élethosszig való tanulásra, a szakmai előmenetelre.

– Elkötelezett a népek, kultúrák közötti kommunikáció, kölcsönös megismerés, megértés és elfogadás tekintetében.

Az autonómia és a felelősségvállalás területén

a) tudása

– Ismeri az önálló történeti ismeretszerzés, feldolgozás sajátosságait.

– Ismeri a latintanítás nemzetközi irányzatait, és képes a számára használható modellek kiválasztani, szükség esetén alkalmazni.

b) képességei

– Képes felelősséggel összeállítani a fakultációhoz szükséges, az adott körülményekhez leginkább megfelelő eszköztárat.

– Önállóan képes választani a latin nyelv tanításával kapcsolatos kortárs módszertani megközelítések közül.

c) attitűdje

– Jelentős mértékű önállósággal rendelkezik szakmája átfogó és speciális kérdéseinek felvetésében, kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában. Felelősséggel vállalja a kezdeményező szerepét a szakmai együttműködés kialakítására. Egyenrangú partner a szakmai kooperációban.

8. Szakterületi ismeretek

A szakterületi ismeretek együttes tartalmának le kell fednie a Nemzeti alaptanterv alapján a kerettanterv szerint közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, a tantárgynál a középfokú nevelési-oktatási szakaszhoz, valamint az emelt szintű érettségi vizsgakövetelményekhez megadott témakörök ismereteit.

Szakterületi ismeretkörök

– A latin nyelvismeret fejlesztése, elmélyítése.

– Auctorolvasás.

– A latin nyelvű kultúrák vallási, művészeti életének, illetve általános kulturális viszonyrendszereinek a megismerése.

– A latin nyelvű kultúrákat hordozó társadalmak viszonyrendszerének tükröződése a latin nyelvű szövegekben.

– A szabadon választható tárgyak körében választandó, a szak tekintetében releváns nyelvtudományi, alkalmazott nyelvészeti-kommunikációelméleti, irodalom-kultúra-médiatudományi, művészettörténeti, digitális bölcsészeti és nyelvpedagógiai ismeretek.

Szakmódszertani ismeretkörök

– A latintanítás gyakorlatának speciális módszertani kérdései.

– Szöveginterpretációs eljárások a tanórán.

– A kétszintű nyelvi érettségi vizsga követelményeinek ismerete, vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenőrzése, a vizsgák minőségi kritériumainak és a Közös Európai Referenciakeretnek ismerete és alkalmazása, egyéni többnyelvűség, interdiszciplinaritás, kutatásmódszertan.

12. Lengyel és nemzetiségi lengyel nyelv és kultúra szaktanára

1. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

– magyar nyelvű megjelölése: okleveles lengyel és nemzetiségi lengyel nyelv és kultúra szaktanára

– szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Teacher of Polish Language and Culture

2. Képzési terület: pedagógusképzés

3. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott tanári szakképzettség:

okleveles lengyel és nemzetiségi lengyel nyelv és kultúra tanára

4. A képzési idő félévekben: 2 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték 3 kredit

– a lengyel idegen nyelv emelt szintű érettségi követelményeinek ismerete 4 kredit.

– szakterületi (szaktudományos) ismeret legalább 42 kredit

– szakmódszertani ismeret legfeljebb 8 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 142/0119

7. A képzés célja A középfokú nevelés-oktatás szakaszában, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakgimnáziumban, szakmára vagy szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában a szakiskolában 11–12. évfolyamon a lengyel idegen nyelvet fakultációban, emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítésben tanító tanárok szaktudományos, szakmódszertani képzése, továbbá az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére, a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A lengyel és nemzetiségi lengyel nyelv és kultúra szaktanára

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítésének figyelembevétele területén

a) tudása

– Ismeri a tanulók tanulásának, tudásának alakulását befolyásoló tényezőket és azok ismeretében alkalmazza a megfelelő tanulási stratégiákat.

– Tisztában van a sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló többi tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges módszerekkel.

– Ismeri a szaktárgy tanítása-tanulása során fejlesztendő speciális kompetenciákat, ezek fejlesztésének és diagnosztikus mérésének módszereit.

b) képességei

– Képes a tanuló személyiségjegyeinek felismerésére és fejlesztésére, nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására.

– Képes a nemzetiségi szaktárgy speciális összefüggéseit megismertetni, az ebből adódó nehézségeket megoldani.

c) attitűdje

– Koherens egyéni álláspontjával segíti a tanuló és közössége épülését. Alkalmas a tanuló motivációjának felismerésére és erősítésére.

– Az aktuális hazai és nemzetiségi szakirodalmat a helyzetnek megfelelően alkalmazza, tudását folyamatosan bővíti.

– Figyel a tanulók egyéni problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlődés feltételeit biztosítani minden tanuló számára.

A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén

a) tudása

– Ismeri a tanulói csoportok kialakításához szükséges módszereket, amelyek alkalmazása során figyelembe veszi a tanulók sokszínűségét.

– Segíti a közösség kialakítását, fejlesztését, ismeri az azt elősegítő pedagógiai módszereket.

– Segíti a fenntartható fejlődéssel, a médiatudatossággal, a digitális technológiák használatával kapcsolatos ismeretek átadását.

b) képességei

– Tudatosan kezeli az értékek sokszínűségét, tiszteletben tartja azokat, nyitott mások véleményére.

– Képes a konfliktusok megelőzésére és adott esetben hatékony kezelésére. Aktívan közreműködik a csoporttagok közösség iránti elkötelezettségének, felelős, aktív szerepvállalásának kialakításában.

– Képes a tanulókat helyi, nemzeti és nemzetiségi értékek elfogadására nevelni.

c) attitűdje

– Alkalmas olyan pedagógiai helyzetek kialakítására, amelyekben a különböző értékek elfogadását segíti, a tanulókat együttműködésre motiválja.

– Az iskola világában tudatosan törekszik a nemzeti és nemzetiségi kultúra alapját képező értékek elfogadtatására.

– Fontosnak tartja az etnikumok és nemzetiségek iránti tolerancia kialakítását.

A szakmódszertani és a szaktárgyi tudás területén

a) tudása

– Ismeri a lengyel nyelvű szakmódszertan alapvető irányait és alaptételeit, valamint a tanulmányterület legfontosabb összefüggéseit, elméleteit és a hozzájuk kapcsolódó terminológiát, illetve a problémamegoldás módszereit.

– Ismeri a szakmódszertan hazai és nemzetközi eredményeit, szakirodalmát, aktuális kérdéseit, számítástechnikai, könyvtári forrásait.

– Ismeri az aktuális és érvényben lévő emelt szintű érettségi követelményeket.

b) képességei

– Képes nemzetiségi tanítási területén mind szóban, mind írásban árnyaltan kifejezni magát, képes a lengyel nemzetiségi szakterület és szakmódszertan ismeretrendszerét alkotó elképzelések alapfokú analízisére, az összefüggések szintetikus megfogalmazására és adekvát értékelő tevékenységre lengyel nyelven.

– Rendelkezik az önálló tanuláshoz szükséges képességekkel.

– Képes rutin szakmai problémák azonosítására, az azok megoldásához szükséges elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására és megoldására.

– Képes rugalmasan alakítani a tanítási stratégiákat a tanulási célokkal összhangban és differenciálni a tanulói képességeknek megfelelően.

– Képes a másokkal való kooperációra, valamint szakmai tudásának egy adott munkahely különböző szakmai elvárásainak megfelelő felhasználására.

– Képes az emelt szintű érettségihez szükséges tudás átadására.

c) attitűdje

– Ismeri, vállalja és hitelesen képviseli szakmája társadalmi helyét és szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.

– Nyitott szakmája átfogó gondolkodásmódjának és gyakorlati működése alapvető jellemzőinek hiteles közvetítésére, átadására.

– A folyamatos önképzés igénye jellemzi.

– Önállóság jellemzi, nyitott a külső változásokra, aktívan képes részt venni az iskola szaktárgyi munkaközösségének munkájában.

A pedagógiai folyamat tervezése területén

a) tudása

– Ismeri a Nemzeti alaptanterv és az arra épülő kerettantervek, a lengyel idegen nyelv emelt szintű érettségi követelményeit, valamint az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozását.

b) képességei

– Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet és az óraterv szintjén, valamint ennek rendszerszemléletű, interdiszciplináris megközelítésére. Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére.

– Képes a tanítandó tananyag súlypontjait, felépítését, közvetítésének logikáját a tantervi előírásokkal és a pedagógiai célokkal összhangban az adott tanulócsoporthoz igazítani.

c) attitűdje

– Fontosnak tartja a formális, nem formális és informális úton, tanulási környezetben szerzett tudás összekapcsolását.

– A tervezés során nyitott a kollégákkal és a tanulókkal való együttműködésre.

A tanulás segítése, szervezése és irányítása területén

a) tudása

– Ismeri a tanulás támogatásának különböző stratégiáit és módszereit, ismeri a tanulók lengyel nyelvi kompetenciáit, a differenciált oktatás lehetőségeinek alkalmazását elméletben és gyakorlatban.

– Ismeri az ehhez szükséges tankönyveket, taneszközöket, segédanyagokat, oktatástechnikai eszközöket.

– Ismeri a különböző tanulási környezetek tanulási eredményességre gyakorolt hatásait.

Ismeri a szaktantárgy tanításának-tanulásának tanórai, tanórán kívüli és az iskolán kívüli lehetőségeit, színtereit.

– Tájékozott a differenciális pedagógia, az adaptív tanulásszervezés, a nevelési-oktatási stratégiák, módszerek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben.

b) képességei

– Képes az önszabályozott tanulás szintjének megfelelő változatos feladatadásra, támogatja a tanulókat egyéni tanulási útjuk megtalálásában.

– Képes egyéni tanulásfejlesztési tervet kidolgozni és széles körű együttműködést kezdeményezni a tanulási problémák kezelésében az érintettek körében.

– Képes nyugodt, biztonságos és az eredményes tanulást segítő tanulási környezet megszervezésére.

– Képes a szaktárgy speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos megértési nehézségek felismerésére és kezelésére.

c) attitűdje

– Nyitott az új tanuláselméletek, tanulási-tanítási módszerek, a digitális pedagógiai eszközök alkalmazásának megismerésére és saját tanulási-tanítási folyamatába való beépítésére.

– Fontosnak tartja a tanulókkal való együttműködés, társas-megértés megvalósítását a tanulási folyamat hatékonyságának érdekében.

– Törekszik az életkori, egyéni és csoport-sajátosságoknak megfelelő, aktivitást, interaktivitást, differenciálást elősegítő tanulási-tanítási stratégiák, módszerek alkalmazására.

A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén

a) tudása

– Ismeri és alkalmazza a tudásellenőrzés és a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit.

b) képességei

– Képes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák, módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés dokumentálására (így portfólió formájában is).

– Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében.

– Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására, a különböző (diagnosztikus és fejlesztő) értékelési eljárások alkalmazására; a tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.

c) attitűdje

– Alkalmas a pedagógiai folyamatoknak megfelelő, objektív, reális tudásszint mérésére.

A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén

a) tudása

– Ismeri a pedagógiai és nemzetiségi pedagógiai kérdéseket, tájékozott a hazai nemzetiségi és anyaországi szakmai kérdésekben.

– Együttműködik a pedagógiai és nemzetiségi területek képviselőivel, szakmódszertani központjaival.

b) képességei

– Tudatosan építi a pedagógiai és nemzetiségi szervezeteken belüli és kívüli kapcsolatokat, együttműködési lehetőségeket.

– Aktívan közreműködik a pedagógiai és szervezeti, valamint nemzetiségi szakmai tevékenységekben.

c) attitűdje

– Szerepet vállal a szervezeti szintű megbeszéléseken, szóban és írásban.

– Az intézményi és nemzetiségi kapcsolatrendszerben szakmai kérdések megbeszélésére ösztönöz, kezdeményező szerepet vállal.

– Önálló, tudományos adatokon és tapasztalati elemzésen nyugvó véleményalkotás jellemzi.

– Betartja a pedagóguspálya jogi és etikai normáit.

Az autonómia és a felelősségvállalás területén

a) tudása

– Ismeri a pedagógiai munkájában felmerülő problémáihoz megoldást kínáló adekvát szakirodalmat, amelyet munkájában aktívan felhasznál.

b) képességei

– Képes együttműködni az adott szláv nyelv területéhez kapcsolódó hazai és nemzetközi partnerekkel.

– Tudása és képességei keretei között látja a helyét egyének és csoportok szakmai fejlődésének felelősségvállalásában.

– Képes az iskolán belül és a nemzetiségi közösséget érintve szakmai párbeszédet, egyeztetést kezdeményezni a pedagógus feladatainak kérdéseiről.

c) attitűdje

– Alkalmas arra, hogy részesévé váljon az iskola szervezeti életének.

– A pedagógusokat, az iskolát, a nemzetiségi identitást érintő kérdésekben állást foglal, párbeszédet kezdeményez.

– Az iskolai, nevelési-oktatási problémák értelmezésében, a problémamegoldásban kezdeményező, aktív szerepet tölt be.

– Elfogadja az iskola, a pedagógusok, a nemzetiségi létből fakadó társadalmi felelősségeit.

8. A Szakterületi ismeretek

A szakterületi ismeretek együttes tartalmának le kell fednie a Nemzeti alaptanterv, valamint a nemzetiségi irányelv alapján a kerettanterv szerint közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, a tantárgynál a középfokú nevelési-oktatási szakaszhoz, valamint az emelt szintű érettségi vizsgakövetelményekhez megadott témakörök ismereteit.

Szakterületi ismeretkörök

– Közismereti tantárgyak: irodalomtudományi, nyelvtudományi alapismeretek.

– Nyelvi kompetenciák fejlesztése: érettségi specifikus szóbeli és írásbeli nyelvtani gyakorlatok; szövegalkotási, írott és hallott szövegértési kompetenciáinak fejlesztése.

– Lengyelország ismerete: a célnyelvi ország földrajzi adottságai, történelmi, politikai, társadalmi, gazdasági vonatkozásai, intézményrendszere.

– Nemzetiségi alapismeretek: a hazai nemzetiségek (a magyarországi nemzetiségi politika, jogok); a magyarországi lengyel nemzetiség története, tárgyi és szellemi kultúrája.

Szakmódszertani ismeretkörök

– Tartalom alapú nyelvi kompetenciafejlesztés: szaknyelvi ismeretek; a célnyelv, nemzetiségi nyelv és a magyar nyelv kontrasztivitásának tudatosítása; fordítási gyakorlatok; stílusrétegek, szövegfajták, prezentációs technikák tartalom alapú közvetítése.

– Irodalomtörténeti ismeretek: lengyel irodalomtörténeti áttekintés: korszakok és korszakhatárok, fő fejlődési tendenciák, a legjelentősebb alkotók és műveik; irodalmi műfajok; szövegértelmezés, szövegelemzés; magyar-lengyel irodalmi kapcsolatok.

– Nyelvészeti ismeretek: szinkrón rendszernyelvészeti áttekintés: fonetika-fonológia, morfológia, lexikológia, szintaktika; alkalmazott nyelvészeti ismeretek: lexikográfia, grammatika, stilisztika, nyelvtörténet.

– Diaszpórák vizsgálata: szociológiai összetételük, nyelvhasználatuk, irodalmuk, kultúrájuk összehasonlító elemzése.

– Nemzetiségi szakismeretek: a magyarországi lengyelek nyelvhasználata (szociolingvisztikai kérdések: kétnyelvűség, diglosszia); nemzetiségi önszerveződés, nemzetiségi intézmények, a nemzetiségi oktatási rendszer, a magyarországi lengyelek irodalma, a magyarországi lengyel nemzetiség tudományos élete.

– Nyelvi kompetenciafejlesztés: a szaknyelvi ismeretek elmélyítése, a célnyelven oktatott középiskolai tantárgyak terminológiájára fókuszálva.

13. Olasz nyelv és kultúra szaktanára

1. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

– magyar nyelvű megjelölése: okleveles olasz nyelv és kultúra szaktanára

– szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Teacher of Italian Language and Culture

2. Képzési terület: pedagógusképzés

3. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott tanári szakképzettség: okleveles olasz nyelv és kultúra tanára, az 1993. évi felsőoktatási törvény szerinti főiskolai szintű olasz nyelv és irodalom szakos tanár, olasz nyelvtanár

4. A képzési idő félévekben: 2 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték 3 kredit

– az olasz idegen nyelv emelt szintű érettségi követelményeinek ismerete 4 kredit

– szakterületi (szaktudományos) ismeret legalább 42 kredit

– szakmódszertani ismeret legfeljebb 8 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 142/0119

7. A képzés célja A középfokú nevelés-oktatás szakaszában, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakgimnáziumban, szakmára vagy szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában a szakiskolában 11.–12. évfolyamon az olasz idegen nyelvet fakultációban és emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítésben tanító tanárok szaktudományos, szakmódszertani képzése, továbbá az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére, a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

Az olasz nyelv és kultúra szaktanára

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítésének figyelembevétele területén

a) tudása

– Ismeri az olasz nyelv és kultúra tanítása-tanulása során fejlesztendő speciális kompetenciákat, ezek fejlesztésének és diagnosztikus mérésének módszereit.

– Ismeri a pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése, elemzése hatását a tanulók személyiségfejlődésére.

b) képességei

– Képes a diákok nyelvi fejlődésének folyamatos, diagnosztikus értékelésére, az eredmények alapján a tanulók egyéni szükségleteinek megfelelő, személyre szabott fejlesztésére, nyelvtudásuk kritérium-orientált mérésére.

– Képes a szaktárgyában rejlő értékorientált személyiségfejlesztési lehetőségeket kihasználni, a tanulók önálló ismeretszerzését segíteni a végzettségének megfelelő korosztály és a felnőttoktatás keretében is.

– Képes saját, tudományosan megalapozott pedagógiai nézeteinek megfogalmazására.

c) attitűdje

– Felelősségteljesen viszonyul a tanulók személyiségfejlesztéséhez, képes mindenkiben meglátni az értékeket és pozitív érzelmekkel viszonyulni minden tanítványához.

A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén

a) tudása

– Segíti a közösség kialakítását, fejlesztését, ismeri az azt elősegítő pedagógiai módszereket.

– Segíti a fenntartható fejlődéssel, a médiatudatossággal, a digitális technológiák használatával kapcsolatos ismeretek átadását.

b) képességei

– Mind a fakultációban történő oktatás keretében, mind az érettségire való felkészítés során alkalmazza az együttműködést segítő, motiváló módszereket.

– Képes értelmezni és felhasználni azokat a társadalmi-kulturális jelenségeket, amelyek befolyásolják a tanulók esélyeit, iskolai, illetve iskolán kívüli életét.

– Képes az iskolai és osztálytermi toleráns, esélyteremtő légkör megteremtésére.

c) attitűdje

– Törekszik úgy nevelni, hogy tanítványai mások véleményét, értékeit tiszteljék.

– Célul tűzi ki az ismereteken alapuló, mérlegelő gondolkodás képességének kialakítását a tanulókban.

A szakmódszertani és a szaktárgyi tudás területén

a) tudása

– Ismeri a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvtanulás módszertanát, a szakmódszertan hazai és nemzetközi eredményeit, szakirodalmát, aktuális kérdéseit.

– Ismeri a Közös Európai Referenciakeretet és annak alkalmazását.

– Rendelkezik olasz modernkori irodalmi, kultúratudományi és interdiszciplináris ismeretekkel.

– Tájékozott az olasz nyelvet használó országok civilizációját és kulturális örökségét illetően (történelem, társadalom, politika, média és kultúra témakörökben)

– Ismeri a szövegnyelvészet, az alkalmazott nyelvészet, a szociolingvisztika alapjait, és tudását a nyelvtanítás során képes alkalmazni.

– Rendelkezik a hatékony nyelvtanítást megerősítő nyelvészeti ismeretekkel: alkalmazott pragmatikai, nyelvpolitikai és az interkulturális kommunikáció körébe tartozó ismeretekkel.

b) képességei

– Képes a diákok olasz nyelvtudását – a Nemzeti alaptanterv tartalmait integrálva – úgy fejleszteni, hogy kihasználja a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvoktatás nyújtotta lehetőségeket.

– Képes az irodalmi műveket, a célnyelvi kultúra egyéb megjelenési formáit, az ezekről szóló szakirodalmat áttekinteni, értelmezni, az irodalmi és kulturális trendekben elhelyezni.

– Képes az olasz nyelv és kultúra tanítása során fejlesztett kompetenciák szintetizálására.

c) attitűdje

– Segíti a tanulók megismerési és alkotási vágyának kiteljesedését és folyamatos fenntartását.

A pedagógiai folyamat tervezése területén

a) tudása

– Ismeri a szaktárgy tanításának jogszabályi hátterét, tantervi és vizsgakövetelményeit.

– Ismeri a tananyag-kiválasztás és -rendszerezés szaktudományi, pedagógiai- pszichológiai, továbbá szakmódszertani szempontjait, az ezekről megfogalmazott tudományos eredményeket.

b) képességei

– Képes a szaktárgya tanulása-tanítása során felhasználható nyomtatott és digitális tankönyveket, taneszközöket, egyéb tanulási forrásokat elemezni, a konkrét céloknak megfelelően használni (különös tekintettel az információ- és kommunikációtechnológiára).

– Képes a célokhoz és az adott szituációhoz alkalmazkodva kreatívan, különböző megoldásokat mérlegelve gondolkodni, tudatos döntést hozni.

c) attitűdje

Fontosnak tartja az alapos felkészülést, tervezést és a rugalmas megvalósítást.

A tanulás segítése, szervezése és irányítása területén

a) tudása

– Ismeri az emelt szintű érettségi vizsgakövetelményeit, témaköreit, feladattípusait, ismeri az emelt szintű érettségi vizsga mérési-értékelési paramétereit.

– Ismeri az olasz nyelv emelt szintű oktatási formájának (a fakultációnak) szervezési, tartalmi, didaktikai szempontjait.

– Ismeri a különböző tanulási környezetek tanulási eredményességre gyakorolt hatásait.

– Ismeri a szaktantárgy tanításának-tanulásának tanórai, a tanórán kívüli és az iskolán kívüli lehetőségeit, színtereit.

b) képességei

– Képes emelt szintű érettségi vizsgafeladatokat készíteni, kipróbálni, ellenőrizni.

– Képes az olasz nyelv tantárgy speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos megértési nehézségek felismerésére és kezelésére.

c) attitűdje

– Felkészült a kiemelkedő eredményeket elérő tanulók motiválására, segítésére, a tehetséggondozásra.

– Tudja, hogy a megfelelő tanulási légkör megteremtéséhez figyelembe kell venni a tanulók sajátos igényeit, ötleteit, kezdeményezéseit.

A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén

a) tudása

– Ismeri a nyelvtanulási folyamat és kimenet mérésének és értékelésének elméletét és gyakorlati kérdéseit.

– Ismeri a vizsgákat és követelményeiket, képes tesztfeladatok készítésére, kipróbálására, az eredmények értékelésére.

– Ismeri a nyelvtudás mérésének minőségi kritériumait: a validitás, a megbízhatóság, a kritérium-orientált értékelés fogalmát.

– Ismeri az emelt szintű nyelvi érettségi vizsga követelményeit.

b) képességei

– Képes a napi gyakorlatban az osztálytermi értékelést megbízhatóan és motiválóan megvalósítani.

– Képes a diákok nyelvi fejlődésének folyamatos, diagnosztikus értékelésére, az eredmények alapján a tanulók egyéni szükségleteinek megfelelő, személyre szabott fejlesztésére, nyelvtudásuk kritérium-orientált mérésére.

– Képes vizsgáztatói feladatokat ellátni, kritériumokat megbízhatóan alkalmazni a vizsgáztatás során.

c) attitűdje

– Elkötelezett a tanulást segítő értékelés mellett.

A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén

a) tudása

– Ismeretekkel rendelkezik a reflektív gondolkodás szerepéről a szakmai fejlődésben, a továbbképzés lehetőségeiről.

– Tájékozott a szakterületéhez és tanári hivatásához kötődő információs forrásokkal kapcsolatban.

b) képességei

– Képes kutatási módszerek használatára.

– Képes szakszerű, közérthető, nyílt és hiteles kommunikációra tanulóval, szülővel, a szaktárgyainak megfelelő szakterületek képviselőjével, az iskolai és az iskolán kívüli munkatársával.

c) attitűdje

– Részt vesz az iskolai munkára vonatkozó kutatásokban, fejlesztésekben, a kutatási eredmények értelmezésére és alkalmazására nevelő-oktató munkájában.

– Nyitott a fejlesztési, innovációs törekvések kipróbálására.

Az autonómia és a felelősségvállalás területén

– Jelentős mértékű önállósággal rendelkezik szakmája átfogó és speciális kérdéseinek felvetésében, kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában.

– Felelősséggel vállalja a kezdeményező szerepét a szakmai együttműködés kialakítására. Egyenrangú partner a szakmai kooperációban.

8. Szakterületi ismeretek

A szakterületi ismeretek együttes tartalmának le kell fednie a Nemzeti alaptanterv alapján a kerettanterv szerint közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, a tantárgynál a középfokú nevelési-oktatási szakaszhoz, valamint az emelt szintű érettségi vizsgakövetelményekhez megadott témakörök ismereteit.

Szakterületi ismeretkörök

– Irodalmi, kulturális és médiatudományi ismeretek elmélyítése.

– Olasz irodalmi, kultúratudományi és interdiszciplináris ismeretek bővítése.

– Az olasz nyelvet használó országok civilizációjára vonatkozó ismeretek bővítése.

– Alkalmazott nyelvészeti, szövegnyelvészeti, szociolingvisztikai és pragmatikai ismeretek bővítése, a mai olasz nyelvhez, a nyelvi változatokhoz, változatossághoz kapcsolódó ismeretek elmélyítése.

– Szaknyelvi ismeretek.

– Fordításmódszertani ismeretek.

– A kötelezően választható tárgyak körében választandó, a szak tekintetében releváns nyelvtudományi, történettudományi, alkalmazott nyelvészeti-kommunikációelméleti, irodalom-kultúra-médiatudományi, művészettörténeti, digitális bölcsészeti és nyelvpedagógiai ismeretek.

Szakmódszertani ismeretkörök

– A szakmódszertani ismeretek bővítése, a legújabb szakmódszertani kutatások eredményeinek ismerete.

– Az olasztanítás gyakorlatának speciális módszertani kérdései, a legújabb szakmódszertani kutatások eredményei olasz nyelven.

– A fakultációs munkaformák, valamint az emelt szintű érettségire való felkészítés, a vizsgák értékelésének módszertani kérdései.

14. Orosz nyelv és kultúra szaktanára

1. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

– magyar nyelvű megjelölése: okleveles orosz nyelv és kultúra szaktanára

– szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Teacher of Russian Language and Culture

2. Képzési terület: pedagógusképzés

3. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott tanári szakképzettség: okleveles orosz nyelv és kultúra tanára, az 1993. évi felsőoktatási törvény szerinti főiskolai szintű orosz nyelv és irodalom szakos tanár

4. A képzési idő félévekben: 2 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték 3 kredit

– az orosz idegen nyelv emelt szintű érettségi követelményeinek ismerete 4 kredit

– szakterületi (szaktudományos) ismeret legalább 42 kredit

– szakmódszertani ismeret legfeljebb 8 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 142/0119

7. A képzés célja A középfokú nevelés-oktatás szakaszában, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakgimnáziumban, szakmára vagy szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában a szakiskolában a 11.–12. évfolyamon az orosz idegen nyelvet fakultációban és emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítésben tanító tanárok szaktudományos, szakmódszertani képzése, továbbá az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére, a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

Az orosz nyelv és kultúra szaktanára

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítésének figyelembevétele területén

a) tudása

– Ismeri az orosz nyelv és kultúra tanítása-tanulása során fejlesztendő speciális kompetenciákat, ezek fejlesztésének és diagnosztikus mérésének módszereit.

– Ismeri a pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése, elemzése hatását a tanulók személyiségfejlődésére.

b) képességei

– Képes a diákok nyelvi fejlődésének folyamatos, diagnosztikus értékelésére, az eredmények alapján a tanulók egyéni szükségleteinek megfelelő, személyre szabott fejlesztésére, nyelvtudásuk kritérium-orientált mérésére.

– Képes a szaktárgyában rejlő értékorientált személyiségfejlesztési lehetőségeket kihasználni, a tanulók önálló ismeretszerzését segíteni a végzettségének megfelelő korosztály és a felnőttoktatás keretében is.

– Képes saját, tudományosan megalapozott pedagógiai nézeteinek megfogalmazására.

c) attitűdje

– Felelősségteljesen viszonyul a tanulók személyiségfejlesztéséhez, képes mindenkiben meglátni az értékeket és pozitív érzelmekkel viszonyulni minden tanítványához.

A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén

a) tudása

– Segíti a közösség kialakítását, fejlesztését, ismeri az azt elősegítő pedagógiai módszereket.

– Segíti a fenntartható fejlődéssel, a médiatudatossággal, a digitális technológiák használatával kapcsolatos ismeretek átadását.

b) képességei

– Mind a fakultációban történő oktatás keretében, mind az érettségire való felkészítés során alkalmazza az együttműködést segítő, motiváló módszereket.

– Képes értelmezni és felhasználni azokat a társadalmi-kulturális jelenségeket, amelyek befolyásolják a tanulók esélyeit, iskolai, illetve iskolán kívüli életét.

– Képes az iskolai és osztálytermi toleráns, esélyteremtő légkör megteremtésére.

c) attitűdje

– Törekszik úgy nevelni, hogy tanítványai mások véleményét, értékeit tiszteljék.

– Célul tűzi ki az ismereteken alapuló, mérlegelő gondolkodás képességének kialakítását a tanulókban.

A szakmódszertani és a szaktárgyi tudás területén

a) tudása

– Ismeri a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvtanulás módszertanát, a szakmódszertan hazai és nemzetközi eredményeit, szakirodalmát, aktuális kérdéseit.

– Ismeri a Közös Európai Referenciakeretet és annak alkalmazását.

– Rendelkezik orosz modernkori irodalmi, kultúratudományi és interdiszciplináris ismeretekkel.

– Tájékozott az orosz civilizációt és kultúrát illetően (történelem, társadalom, politika, média és kultúra témakörökben)

– Ismeri a szövegnyelvészet, az alkalmazott nyelvészet, a szociolingvisztika, valamint a nyelvészeti pragmatika alapjait, és tudását a nyelvtanítás során képes alkalmazni.

b) képességei

– Képes a diákok orosz nyelvtudását – a Nemzeti alaptanterv tartalmait integrálva – úgy fejleszteni, hogy kihasználja a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvoktatás nyújtotta lehetőségeket.

– Képes az irodalmi műveket, a célnyelvi kultúra egyéb megjelenési formáit, az ezekről szóló szakirodalmat, áttekinteni, értelmezni, az irodalmi és kulturális trendekben elhelyezni.

– Képes az orosz nyelv és kultúra tanítása során fejlesztett kompetenciák szintetizálására.

c) attitűdje

– Segíti a tanulók megismerési és alkotási vágyának kiteljesedését és folyamatos fenntartását.

A pedagógiai folyamat tervezése területén

a) tudása

– Ismeri a szaktárgy tanításának jogszabályi hátterét, tantervi és vizsgakövetelményeit.

– Ismeri a tananyag-kiválasztás és -rendszerezés szaktudományi, pedagógiai- pszichológiai, továbbá szakmódszertani szempontjait, az ezekről megfogalmazott tudományos eredményeket.

b) képességei

– Képes a szaktárgya tanulása-tanítása során felhasználható nyomtatott és digitális tankönyveket, taneszközöket, egyéb tanulási forrásokat elemezni, a konkrét céloknak megfelelően használni (különös tekintettel az információ- és kommunikációtechnológiára).

– Képes a célokhoz és az adott szituációhoz alkalmazkodva kreatívan, különböző megoldásokat mérlegelve gondolkodni, tudatos döntést hozni.

c) attitűdje

– Fontosnak tartja az alapos felkészülést, tervezést és a rugalmas megvalósítást.

A tanulás segítése, szervezése és irányítása területén

a) tudása

– Ismeri az emelt szintű érettségi vizsgakövetelményeit, témaköreit, feladattípusait.

– Ismeri az orosz nyelv emelt szintű oktatási formájának (a fakultációnak) szervezési, tartalmi, didaktikai szempontjait.

– Ismeri a különböző tanulási környezetek tanulási eredményességre gyakorolt hatásait.

– Ismeri a szaktantárgy tanításának-tanulásának tanórai, a tanórán kívüli és az iskolán kívüli lehetőségeit, színtereit.

b) képességei

– Képes emelt szintű érettségi vizsgafeladatokat készíteni, kipróbálni, ellenőrizni.

– Képes az orosz nyelv tantárgy speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos megértési nehézségek felismerésére és kezelésére.

c) attitűdje

– Felkészült a kiemelkedő eredményeket elérő tanulók motiválására, segítésére, a tehetséggondozásra.

– Tudja, hogy a megfelelő tanulási légkör megteremtéséhez figyelembe kell venni a tanulók sajátos igényeit, ötleteit, kezdeményezéseit.

A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén

a) tudása

– Ismeri a nyelvtanulási folyamat és kimenet mérésének és értékelésének elméletét és gyakorlati kérdéseit.

– Ismeri a vizsgákat és követelményeiket, képes tesztfeladatok készítésére, kipróbálására, az eredmények értékelésére.

– Ismeri a nyelvtudás mérésének minőségi kritériumait: a validitás, a megbízhatóság, a kritérium-orientált értékelés fogalmát.

– Ismeri az emelt szintű nyelvi érettségi vizsga követelményeit.

b) képességei

– Képes a napi gyakorlatban az osztálytermi értékelést megbízhatóan és motiválóan megvalósítani.

– Képes a diákok nyelvi fejlődésének folyamatos, diagnosztikus értékelésére, az eredmények alapján a tanulók egyéni szükségleteinek megfelelő, személyre szabott fejlesztésére, nyelvtudásuk kritérium-orientált mérésére.

– Képes vizsgáztatói feladatokat ellátni, kritériumokat megbízhatóan alkalmazni a vizsgáztatás során.

c) attitűdje

– Elkötelezett a tanulást segítő értékelés mellett.

A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén

a) tudása

– Ismeretekkel rendelkezik a reflektív gondolkodás szerepéről a szakmai fejlődésben, a továbbképzés lehetőségeiről.

– Tájékozott a szakterületéhez és tanári hivatásához kötődő információs forrásokkal, szervezetekkel kapcsolatban.

b) képességei

– Képes kutatási módszerek használatára.

– Képes szakszerű, közérthető, nyílt és hiteles kommunikációra tanulóval, szülővel, a szaktárgyainak megfelelő szakterületek képviselőjével, az iskolai és az iskolán kívüli munkatársával.

c) attitűdje

– Részt vesz az iskolai munkára vonatkozó kutatásokban, fejlesztésekben, a kutatási eredmények értelmezésére és alkalmazására nevelő-oktató munkájában.

– Nyitott a fejlesztési, innovációs törekvések kipróbálására (alternatív programok, tankönyvek kipróbálása, bírálata).

Az autonómia és a felelősségvállalás területén

– Jelentős mértékű önállósággal rendelkezik szakmája átfogó és speciális kérdéseinek felvetésében, kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában.

– Felelősséggel vállalja a kezdeményező szerepét a szakmai együttműködés kialakítására. Egyenrangú partner a szakmai kooperációban.

8. Szakterületi ismeretek

A szakterületi ismeretek együttes tartalmának le kell fednie a Nemzeti alaptanterv alapján a kerettanterv szerint közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, a tantárgynál a középfokú nevelési-oktatási szakaszhoz, valamint az emelt szintű érettségi vizsgakövetelményekhez megadott témakörök ismereteit

Szakterületi ismeretkörök

– Nyelvfejlesztés és szaknyelvi ismeretek.

– Fordítási gyakorlatok.

– Szövegnyelvészeti, szociolingvisztikai és pragmatikai ismeretek bővítése, a mai orosz nyelvhez, a nyelvi változatokhoz, változatossághoz kapcsolódó ismeretek elmélyítése.

– Irodalom- és kultúratudományi ismeretek bővítése és elmélyítése.

– Az orosz civilizációra vonatkozó ismeretek bővítése.

– Digitális bölcsészeti ismeretek.

Szakmódszertani ismeretek

– Az orosztanítás gyakorlatának speciális módszertani kérdései, a legújabb szakmódszertani kutatások eredményei orosz nyelven.

– A fakultációs munkaformák, valamint az emelt szintű érettségire való felkészítés, a vizsgák értékelésének módszertani kérdései.

– A kétszintű nyelvi érettségi vizsga követelményeinek ismerete, vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenőrzése, a vizsgák minőségi kritériumainak és a Közös Európai Referenciakeretnek ismerete és alkalmazása, egyéni többnyelvűség, interdiszciplinaritás, kutatásmódszertan.

15. Portugál nyelv és kultúra szaktanára

1. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

– magyar nyelvű megjelölése: okleveles portugál nyelv és kultúra szaktanára

– szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Teacher of Portuguese Language and Culture

2. Képzési terület: pedagógusképzés

3. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott tanári szakképzettség:

okleveles portugál nyelv és kultúra tanára

4. A képzési idő félévekben: 2 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték 3 kredit

– a portugál idegen nyelv emelt szintű érettségi követelményeinek ismerete 4 kredit

– szakterületi (szaktudományos) ismeret legalább 42 kredit

– szakmódszertani ismeret legfeljebb 8 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 142/0119

7. A képzés célja A középfokú nevelés-oktatás szakaszában, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakgimnáziumban, szakmára vagy szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában a szakiskolában 11.–12. évfolyamon a portugál idegen nyelvet fakultációban és emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítésben tanító tanárok szaktudományos, szakmódszertani képzése, továbbá az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére, a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A portugál nyelv és kultúra szaktanára

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítésének figyelembevétele területén

a) tudása

– Ismeri a portugál nyelv és kultúra tanítása-tanulása során fejlesztendő speciális kompetenciákat, ezek fejlesztésének és diagnosztikus mérésének módszereit.

– Ismeri a pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése, elemzése hatását a tanulók személyiségfejlődésére.

b) képességei

– Képes a diákok nyelvi fejlődésének folyamatos, diagnosztikus értékelésére, az eredmények alapján a tanulók egyéni szükségleteinek megfelelő, személyre szabott fejlesztésére, nyelvtudásuk kritérium-orientált mérésére.

– Képes a szaktárgyában rejlő értékorientált személyiségfejlesztési lehetőségeket kihasználni, a tanulók önálló ismeretszerzését segíteni a végzettségének megfelelő korosztály és a felnőttoktatás keretében is.

– Képes saját, tudományosan megalapozott pedagógiai nézeteinek megfogalmazására.

c) attitűdje

– Felelősségteljesen viszonyul a tanulók személyiségfejlesztéséhez, képes mindenkiben meglátni az értékeket és pozitív érzelmekkel viszonyulni minden tanítványához.

A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén

a) tudása

– Segíti a közösség kialakítását, fejlesztését, ismeri az azt elősegítő pedagógiai módszereket.

– Segíti a fenntartható fejlődéssel, a médiatudatossággal, a digitális technológiák használatával kapcsolatos ismeretek átadását.

b) képességei

– Mind a fakultációban történő oktatás keretében, mind az érettségire való felkészítés során alkalmazza az együttműködést segítő, motiváló módszereket.

– Képes értelmezni és felhasználni azokat a társadalmi-kulturális jelenségeket, amelyek befolyásolják a tanulók esélyeit, iskolai, illetve iskolán kívüli életét.

– Képes az iskolai és osztálytermi toleráns, esélyteremtő légkör megteremtésére.

c) attitűdje

– Törekszik úgy nevelni, hogy tanítványai mások véleményét, értékeit tiszteljék.

– Célul tűzi ki az ismereteken alapuló, mérlegelő gondolkodás képességének kialakítását a tanulókban.

A szakmódszertani és a szaktárgyi tudás területén

a) tudása

– Interkulturális kommunikatív kompetenciával rendelkezik.

– Ismeri a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvtanulás módszertanát, a szakmódszertan hazai és nemzetközi eredményeit, szakirodalmát, aktuális kérdéseit.

– Ismeri a Közös Európai Referenciakeretet és annak alkalmazását.

– Rendelkezik portugál modernkori irodalmi, kultúratudományi és interdiszciplináris ismeretekkel.

– Tájékozott a portugál nyelvet használó országok civilizációját illetően (történelem, jelenkori társadalom, politika, média és kultúra témakörökben).

– Ismeri a kontrasztív nyelvészet, a szövegnyelvészet, a korpusznyelvészet, a diskurzuselemzés, valamint a nyelvészeti pragmatika alapjait, és tudását a nyelvtanítás során képes alkalmazni.

– Ismeri a szociolingvisztika és a pszicholingvisztika alapjait; képes tudását nyelvtanulással, nyelvtanítással kapcsolatos tevékenységek során alkalmazni.

b) képességei

– Képes a diákok portugál nyelvtudását – a Nemzeti alaptanterv tartalmait integrálva – úgy fejleszteni, hogy kihasználja a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvoktatás nyújtotta lehetőségeket.

– Képes az irodalmi műveket, a célnyelvi kultúra egyéb megjelenési formáit, az ezekről szóló szakirodalmat áttekinteni, értelmezni, az irodalmi és kulturális trendekben elhelyezni.

– Képes a portugál nyelv és kultúra tanítása során fejlesztett kompetenciák szintetizálására.

c) attitűdje

– Segíti a tanulók megismerési és alkotási vágyának kiteljesedését és folyamatos fenntartását.

A pedagógiai folyamat tervezése területén

a) tudása

– Ismeri a szaktárgy tanításának jogszabályi hátterét, tantervi és vizsgakövetelményeit.

– Ismeri a tananyag-kiválasztás és -rendszerezés szaktudományi, pedagógiai- pszichológiai, továbbá szakmódszertani szempontjait, az ezekről megfogalmazott tudományos eredményeket.

b) képességei

– Képes a szaktárgya tanulása-tanítása során felhasználható nyomtatott és digitális tankönyveket, taneszközöket, egyéb tanulási forrásokat elemezni, a konkrét céloknak megfelelően használni (különös tekintettel az információ- és kommunikációtechnológiára).

– Képes a célokhoz és az adott szituációhoz alkalmazkodva kreatívan, különböző megoldásokat mérlegelve gondolkodni, tudatos döntést hozni.

c) attitűdje

– Fontosnak tartja az alapos felkészülést, tervezést és a rugalmas megvalósítást.

A tanulás segítése, szervezése és irányítása területén

a) tudása

– Ismeri az emelt szintű érettségi vizsgakövetelményeit.

– Ismeri a különböző tanulási környezetek tanulási eredményességre gyakorolt hatásait.

– Ismeri a szaktantárgy tanításának-tanulásának tanórai, a tanórán kívüli és az iskolán kívüli lehetőségeit, színtereit.

b) képességei

– Képes emelt szintű érettségi vizsgafeladatokat készíteni, kipróbálni, ellenőrizni.

– Képes a portugál nyelv tantárgy speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos megértési nehézségek felismerésére és kezelésére.

c) attitűdje

– Felkészült a kiemelkedő eredményeket elérő tanulók motiválására, segítésére, a tehetséggondozásra.

– Tudja, hogy a megfelelő tanulási légkör megteremtéséhez figyelembe kell venni a tanulók sajátos igényeit, ötleteit, kezdeményezéseit.

A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén

a) tudása

– Ismeri a nyelvtanulási folyamat és kimenet mérésének és értékelésének elméletét és gyakorlati kérdéseit.

– Ismeri a vizsgákat és követelményeiket, képes tesztfeladatok készítésére, kipróbálására, az eredmények értékelésére.

– Ismeri a nyelvtudás mérésének minőségi kritériumait: a validitás, a megbízhatóság, a kritérium-orientált értékelés fogalmát.

– Ismeri az emelt szintű nyelvi érettségi vizsga követelményeit.

b) képességei

– Képes a napi gyakorlatban az osztálytermi értékelést megbízhatóan és motiválóan megvalósítani.

– Képes a diákok nyelvi fejlődésének folyamatos, diagnosztikus értékelésére, az eredmények alapján a tanulók egyéni szükségleteinek megfelelő, személyre szabott fejlesztésére, nyelvtudásuk kritérium-orientált mérésére.

– Képes vizsgáztatói feladatokat ellátni, kritériumokat megbízhatóan alkalmazni a vizsgáztatás során.

c) attitűdje

– Elkötelezett a tanulást segítő értékelés mellett.

A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén

a) tudása

– Ismeretekkel rendelkezik a reflektív gondolkodás szerepéről a szakmai fejlődésben, a továbbképzés lehetőségeiről.

– Tájékozott a szakterületéhez és tanári hivatásához kötődő információs forrásokkal, szervezetekkel kapcsolatban.

b) képességei

– Képes kutatási módszerek használatára.

– Képes szakszerű, közérthető, nyílt és hiteles kommunikációra tanulóval, szülővel, a szaktárgyainak megfelelő szakterületek képviselőjével, az iskolai és az iskolán kívüli munkatársával.

c) attitűdje

– Részt vesz az iskolai munkára vonatkozó kutatásokban, fejlesztésekben, a kutatási eredmények értelmezésére és alkalmazására nevelő-oktató munkájában.

– Nyitott a fejlesztési, innovációs törekvések kipróbálására (alternatív programok, tankönyvek kipróbálása, bírálata).

Az autonómia és a felelősségvállalás területén

– Jelentős mértékű önállósággal rendelkezik szakmája átfogó és speciális kérdéseinek felvetésében, kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában.

– Felelősséggel vállalja a kezdeményező szerepét a szakmai együttműködés kialakítására. Egyenrangú partner a szakmai kooperációban.

8. Szakterületi ismeretek

A szakterületi ismeretek együttes tartalmának le kell fednie a Nemzeti alaptanterv alapján a kerettanterv szerint közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, a tantárgynál a középfokú nevelési-oktatási szakaszhoz, valamint az emelt szintű érettségi vizsgakövetelményekhez megadott témakörök ismereteit.

Szakterületi ismeretkörök

– Irodalmi, kulturális és médiatudományi ismeretek elmélyítése.

– Portugál modern irodalmi, kultúratudományi és interdiszciplináris ismeretek bővítése.

– A portugál nyelvet használó országok civilizációjára vonatkozó ismeretek bővítése.

– A kontrasztív nyelvészet, szövegnyelvészet, korpusznyelvészet, diskurzuselemzés, nyelvészeti pragmatika, szociolingvisztika és pszicholingvisztika alapjai.

– Szaknyelvi ismeretek.

– Fordításmódszertani ismeretek.

– A szabadon választható tárgyak körében választandó, a szak tekintetében releváns nyelvtudományi, alkalmazott nyelvészeti-kommunikációelméleti, irodalom-kultúra- médiatudományi, művészettörténeti, digitális bölcsészeti és nyelvpedagógiai ismeretek.

Szakmódszertani ismeretkörök

– A portugáltanítás gyakorlatának speciális módszertani kérdései portugál nyelven.

– A kétszintű nyelvi érettségi vizsga követelményeinek ismerete, vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenőrzése, a vizsgák minőségi kritériumainak és a Közös Európai Referenciakeretnek ismerete és alkalmazása, egyéni többnyelvűség, interdiszciplinaritás, kutatásmódszertan.

16. Román és nemzetiségi román nyelv és kultúra szaktanára

1. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

– magyar nyelvű megjelölése: okleveles román és nemzetiségi román nyelv és kultúra szaktanára

– angol nyelvű megjelölése: Teacher of Romanian Language and Culture

2. Képzési terület: pedagógusképzés

3. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott tanári szakképzettség: okleveles román és nemzetiségi román nyelv és kultúra tanára, az 1993. évi felsőoktatási törvény szerinti főiskolai szintű román nemzetiségi nyelv és irodalom szakos tanár.

4. A képzési idő félévekben: 2 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték 3 kredit

– a román idegen nyelv, a román nyelv és irodalom, a román népismeret emelt szintű érettségi követelményeinek ismerete 4 kredit

– szakterületi (szaktudományos) ismeret legalább 42 kredit

– szakmódszertani ismeret legfeljebb 8 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 142/0119

7. A képzés célja a középfokú nevelés-oktatás szakaszában, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakgimnáziumban, szakmára vagy szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában a szakiskolában 11–12. évfolyamon a román idegennyelvet, a román nyelvet és irodalmat, a román népismeretet fakultációban és emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítésben tanító tanárok szaktudományos, szakmódszertani képzése, továbbá az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére, a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A román és nemzetiségi román nyelv és kultúra szaktanára

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítésének figyelembevétele területén

a) tudása

– Ismeri a román nyelv és kultúra tanítása-tanulása során fejlesztendő speciális kompetenciákat, ezek fejlesztésének és diagnosztikus mérésének módszereit.

– Ismeri a pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése, elemzése hatását a tanulók személyiségfejlődésére.

b) képességei

– Képes a diákok nyelvi fejlődésének folyamatos, diagnosztikus értékelésére, az eredmények alapján a tanulók egyéni szükségleteinek megfelelő, személyre szabott fejlesztésére, nyelvtudásuk kritérium-orientált mérésére.

– Képes a szaktárgyában rejlő értékorientált személyiségfejlesztési lehetőségeket kihasználni, a tanulók önálló ismeretszerzését segíteni a végzettségének megfelelő korosztály és a felnőttoktatás keretében is.

– Képes saját, tudományosan megalapozott pedagógiai nézeteinek megfogalmazására.

c) attitűdje

– Felelősségteljesen viszonyul a tanulók személyiségfejlesztéséhez, képes mindenkiben meglátni az értékeket és pozitív érzelmekkel viszonyulni minden tanítványához.

A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén

a) tudása

– Segíti a közösség kialakítását, fejlesztését, ismeri az azt elősegítő pedagógiai módszereket.

– Segíti a fenntartható fejlődéssel, a médiatudatossággal, a digitális technológiák használatával kapcsolatos ismeretek átadását.

b) képességei

– Mind a fakultációban történő oktatás keretében, mind az érettségire való felkészítés során alkalmazza az együttműködést segítő, motiváló módszereket.

– Képes értelmezni és felhasználni azokat a társadalmi-kulturális jelenségeket, amelyek befolyásolják a tanulók esélyeit, iskolai, illetve iskolán kívüli életét.

– Képes az iskolai és osztálytermi toleráns, esélyteremtő légkör megteremtésére.

c) attitűdje

– Törekszik úgy nevelni, hogy tanítványai mások véleményét, értékeit tiszteljék.

– Célul tűzi ki az ismereteken alapuló, mérlegelő gondolkodás képességének kialakítását a tanulókban.

A szakmódszertani és a szaktárgyi tudás területén

a) tudása

– Interkulturális kommunikatív kompetenciával rendelkezik.

– Ismeri a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvtanulás módszertanát, a szakmódszertan hazai és nemzetközi eredményeit, szakirodalmát, aktuális kérdéseit.

– Ismeri a Közös Európai Referenciakeretet és annak alkalmazását.

– Rendelkezik román modernkori irodalmi, kultúratudományi és interdiszciplináris ismeretekkel.

– Tájékozott a román nyelvet használó országok civilizációját illetően (történelem, jelenkori társadalom, politika, média és kultúra témakörökben)

– Ismeri a kontrasztív nyelvészet, a szövegnyelvészet, a korpusznyelvészet, a diskurzuselemzés, valamint a nyelvészeti pragmatika alapjait, és tudását a nyelvtanítás során képes alkalmazni.

– Ismeri a szociolingvisztika és a pszicholingvisztika alapjait; képes tudását nyelvtanulással, nyelvtanítással kapcsolatos tevékenységek során alkalmazni.

b) képességei

– Képes a diákok román nyelvtudását – a Nemzeti alaptanterv tartalmait integrálva – úgy fejleszteni, hogy kihasználja a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvoktatás nyújtotta lehetőségeket.

– Képes az irodalmi műveket, a célnyelvi kultúra egyéb megjelenési formáit, az ezekről szóló szakirodalmat áttekinteni, értelmezni, az irodalmi és kulturális trendekben elhelyezni.

– Képes a román nyelv és kultúra tanítása során fejlesztett kompetenciák szintetizálására.

c) attitűdje

– Segíti a tanulók megismerési és alkotási vágyának kiteljesedését, és folyamatos fenntartását.

A pedagógiai folyamat tervezése területén

a) tudása

– Ismeri a szaktárgy tanításának jogszabályi hátterét, tantervi és vizsgakövetelményeit.

– Ismeri a tananyag-kiválasztás és -rendszerezés szaktudományi, pedagógiai- pszichológiai, továbbá szakmódszertani szempontjait, az ezekről megfogalmazott tudományos eredményeket.

b) képességei

– Képes a szaktárgya tanulása-tanítása során felhasználható nyomtatott és digitális tankönyveket, taneszközöket, egyéb tanulási forrásokat elemezni, a konkrét céloknak megfelelően használni (különös tekintettel az információ- és kommunikációtechnológiára).

– Képes a célokhoz és az adott szituációhoz alkalmazkodva kreatívan, különböző megoldásokat mérlegelve gondolkodni, tudatos döntést hozni.

c) attitűdje

– Fontosnak tartja az alapos felkészülést, tervezést és a rugalmas megvalósítást.

A tanulás segítése, szervezése és irányítása területén

a) tudása

– Ismeri az emelt szintű érettségi vizsgakövetelményeit.

– Ismeri a különböző tanulási környezetek tanulási eredményességre gyakorolt hatásait.

– Ismeri a szaktantárgy tanításának-tanulásának tanórai, a tanórán kívüli és az iskolán kívüli lehetőségeit, színtereit.

b) képességei

– Képes emelt szintű érettségi vizsgafeladatokat készíteni, kipróbálni, ellenőrizni.

– Képes a román nyelv tantárgy speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos megértési nehézségek felismerésére és kezelésére.

c) attitűdje

– Felkészült a tanulók motiválására, segítésére, a tehetséggondozásra.

– Tudja, hogy a megfelelő tanulási légkör megteremtéséhez figyelembe kell venni a tanulók sajátos igényeit, ötleteit, kezdeményezéseit.

A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén

a) tudása

– Ismeri a nyelvtanulási folyamat és kimenet mérésének és értékelésének elméletét és gyakorlati kérdéseit.

– Ismeri a vizsgákat és követelményeiket, képes tesztfeladatok készítésére, kipróbálására, az eredmények értékelésére.

– Ismeri a nyelvtudás mérésének minőségi kritériumait: a validitás, a megbízhatóság, a kritérium-orientált értékelés fogalmát.

– Ismeri az emelt szintű nyelvi érettségi vizsga követelményeit.

b) képességei

– Képes a napi gyakorlatban az osztálytermi értékelést megbízhatóan és motiválóan megvalósítani.

– Képes a diákok nyelvi fejlődésének folyamatos, diagnosztikus értékelésére, az eredmények alapján a tanulók egyéni szükségleteinek megfelelő, személyre szabott fejlesztésére, nyelvtudásuk kritérium-orientált mérésére.

– Képes vizsgáztatói feladatokat ellátni, kritériumokat megbízhatóan alkalmazni a vizsgáztatás során.

c) attitűdje

– Elkötelezett a tanulást segítő értékelés mellett.

A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén

a) tudása

– Ismeretekkel rendelkezik a reflektív gondolkodás szerepéről a szakmai fejlődésben, a továbbképzés lehetőségeiről.

– Tájékozott a szakterületéhez és tanári hivatásához kötődő információs forrásokkal, szervezetekkel kapcsolatban.

b) képességei

– Képes kutatási módszerek használatára.

– Képes szakszerű, közérthető, nyílt és hiteles kommunikációra tanulóval, szülővel, a szaktárgyainak megfelelő szakterületek képviselőjével, az iskolai és az iskolán kívüli munkatársával.

c) attitűdje

– Részt vesz az iskolai munkára vonatkozó kutatásokban, fejlesztésekben, a kutatási eredmények értelmezésére és alkalmazására nevelő-oktató munkájában.

– Nyitott a fejlesztési, innovációs törekvések kipróbálására (alternatív programok, tankönyvek kipróbálása, bírálata).

Az autonómia és a felelősségvállalás területén

– Jelentős mértékű önállósággal rendelkezik szakmája átfogó és speciális kérdéseinek felvetésében, kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában.

– Felelősséggel vállalja a kezdeményező szerepét a szakmai együttműködés kialakítására. Egyenrangú partner a szakmai kooperációban.

8. Szakterületi ismeretek

A szakterületi ismeretek együttes tartalmának le kell fednie a Nemzeti alaptanterv, a nemzetiségi irányelv alapján a kerettanterv szerint közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, a tantárgynál a középfokú nevelési-oktatási szakaszhoz, valamint az emelt szintű érettségi vizsgakövetelményekhez megadott témakörök ismereteit.

Szakterületi ismeretkörök

– Irodalmi, kulturális és médiatudományi ismeretek elmélyítése.

– Román modern irodalmi, kultúratudományi és interdiszciplináris ismeretek bővítése.

– A román nyelvet használó országok civilizációjára vonatkozó ismeretek bővítése.

– A kontrasztív nyelvészet, szövegnyelvészet, korpusznyelvészet, diskurzuselemzés, nyelvészeti pragmatika, szociolingvisztika és pszicholingvisztika alapjai.

– Szaknyelvi ismeretek.

– Fordításmódszertani ismeretek.

– A szabadon választható tárgyak körében választandó, a szak tekintetében releváns nyelvtudományi, alkalmazott nyelvészeti-kommunikációelméleti, irodalom-kultúra- médiatudományi, művészettörténeti, digitális bölcsészeti és nyelvpedagógiai ismeretek.

Szakmódszertani ismeretkörök

– A román nyelv tanítási gyakorlatának speciális módszertani kérdései.

– A kétszintű nyelvi érettségi vizsga követelményeinek ismerete, vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenőrzése, a vizsgák minőségi kritériumainak és a Közös Európai Referenciakeretnek ismerete és alkalmazása, egyéni többnyelvűség, interdiszciplinaritás, kutatásmódszertan.

17. Spanyol nyelv és kultúra szaktanára

1. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

– magyar nyelvű megjelölése: okleveles spanyol nyelv és kultúra szaktanára

– szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Teacher of Spanish Language and Culture

2. Képzési terület: pedagógusképzés

3. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott tanári szakképzettség: okleveles spanyol nyelv és kultúra tanára, az 1993.évi felsőoktatási törvény szerinti főiskolai szintű spanyol nyelv és irodalom szakos tanár, spanyol nyelvtanár

4. A képzési idő félévekben: 2 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték 3 kredit

– a spanyol idegen nyelv emelt szintű érettségi követelményeinek ismerete 4 kredit

– szakterületi (szaktudományos) ismeret legalább 42 kredit

– szakmódszertani ismeret legfeljebb 8 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 142/0119

7. A képzés célja a középfokú nevelés-oktatás szakaszában, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakgimnáziumban, szakmára vagy szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában a szakiskolában 11.–12. évfolyamon a spanyol idegennyelvet fakultációban és emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítésben tanító tanárok szaktudományos, szakmódszertani képzése, továbbá az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére, a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

a spanyol nyelv és kultúra szaktanára

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítésének figyelembevétele területén

a) tudása

– Ismeri a spanyol nyelv és kultúra tanítása-tanulása során fejlesztendő speciális kompetenciákat, ezek fejlesztésének és diagnosztikus mérésének módszereit.

– Ismeri a pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése, elemzése hatását a tanulók személyiségfejlődésére.

b) képességei

– Képes a diákok nyelvi fejlődésének folyamatos, diagnosztikus értékelésére, az eredmények alapján a tanulók egyéni szükségleteinek megfelelő, személyre szabott fejlesztésére, nyelvtudásuk kritérium-orientált mérésére.

– Képes a szaktárgyában rejlő értékorientált személyiségfejlesztési lehetőségeket kihasználni, a tanulók önálló ismeretszerzését segíteni a végzettségének megfelelő korosztály és a felnőttoktatás keretében is.

– Képes saját, tudományosan megalapozott pedagógiai nézeteinek megfogalmazására.

c) attitűdje

– Felelősségteljesen viszonyul a tanulók személyiségfejlesztéséhez, képes mindenkiben meglátni az értékeket és pozitív érzelmekkel viszonyulni minden tanítványához.

A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén

a) tudása

– Segíti a közösség kialakítását, fejlesztését, ismeri az azt elősegítő pedagógiai módszereket.

– Segíti a fenntartható fejlődéssel, a médiatudatossággal, a digitális technológiák használatával kapcsolatos ismeretek átadását.

b) képességei

– Mind a fakultációban történő oktatás keretében, mind az érettségire való felkészítés során alkalmazza az együttműködést segítő, motiváló módszereket.

– Képes értelmezni és felhasználni azokat a társadalmi-kulturális jelenségeket, amelyek befolyásolják a tanulók esélyeit, iskolai, illetve iskolán kívüli életét.

– Képes az iskolai és osztálytermi toleráns, esélyteremtő légkör megteremtésére.

c) attitűdje

– Törekszik úgy nevelni, hogy tanítványai mások véleményét, értékeit tiszteljék.

– Célul tűzi ki az ismereteken alapuló, mérlegelő gondolkodás képességének kialakítását a tanulókban.

A szakmódszertani és a szaktárgyi tudás területén

a) tudása

– Interkulturális kommunikatív kompetenciával rendelkezik.

– Ismeri a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvtanulás módszertanát, a szakmódszertan hazai és nemzetközi eredményeit, szakirodalmát, aktuális kérdéseit.

– Ismeri a Közös Európai Referenciakeretet és annak alkalmazását.

– Rendelkezik modernkori hispán irodalmi, kultúratudományi és interdiszciplináris ismeretekkel.

– Tájékozott a spanyol nyelvet használó országok civilizációját illetően (történelem, jelenkori társadalom, politika, média és kultúra témakörökben)

– Ismeri a kontrasztív nyelvészet, a szövegnyelvészet, a korpusznyelvészet, a diskurzuselemzés, valamint a nyelvészeti pragmatika alapjait, és tudását a nyelvtanítás során képes alkalmazni.

– Ismeri a szociolingvisztika és a pszicholingvisztika alapjait; képes tudását nyelvtanulással, nyelvtanítással kapcsolatos tevékenységek során alkalmazni.

b) képességei

– Képes a diákok spanyol nyelvtudását – a Nemzeti alaptanterv tartalmait integrálva – úgy fejleszteni, hogy kihasználja a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvoktatás nyújtotta lehetőségeket.

– Képes az irodalmi műveket, a célnyelvi kultúra egyéb megjelenési formáit, az ezekről szóló szakirodalmat áttekinteni, értelmezni, az irodalmi és kulturális trendekben elhelyezni.

– Képes a spanyol nyelv és kultúra tanítása során fejlesztett kompetenciák szintetizálására.

c) attitűdje

– Segíti a tanulók megismerési és alkotási vágyának kiteljesedését és folyamatos fenntartását.

A pedagógiai folyamat tervezése területén

a) tudása

– Ismeri a szaktárgy tanításának jogszabályi hátterét, tantervi és vizsgakövetelményeit.

– Ismeri a tananyag-kiválasztás és rendszerezés szaktudományi, pedagógiai- pszichológiai, továbbá szakmódszertani szempontjait, az ezekről megfogalmazott tudományos eredményeket.

b) képességei

– Képes a szaktárgya tanulása-tanítása során felhasználható nyomtatott és digitális tankönyveket, taneszközöket, egyéb tanulási forrásokat elemezni, a konkrét céloknak megfelelően használni (különös tekintettel az információ- és kommunikációtechnológiára).

– Képes a célokhoz és az adott szituációhoz alkalmazkodva kreatívan, különböző megoldásokat mérlegelve gondolkodni, tudatos döntést hozni.

c) attitűdje

– Fontosnak tartja az alapos felkészülést, tervezést és a rugalmas megvalósítást.

A tanulás segítése, szervezése és irányítása területén

a) tudása

– Ismeri az emelt szintű érettségi vizsgakövetelményeit.

– Ismeri a különböző tanulási környezetek tanulási eredményességre gyakorolt hatásait.

– Ismeri a szaktantárgy tanításának-tanulásának tanórai, a tanórán kívüli és az iskolán kívüli lehetőségeit, színtereit.

b) képességei

– Képes emelt szintű érettségi vizsgafeladatokat készíteni, kipróbálni, ellenőrizni.

– Képes a spanyol nyelv tantárgy speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos megértési nehézségek felismerésére és kezelésére.

c) attitűdje

– Felkészült a kiemelkedő eredményeket elérő tanulók motiválására, segítésére, a tehetséggondozásra.

– Tudja, hogy a megfelelő tanulási légkör megteremtéséhez figyelembe kell venni a tanulók sajátos igényeit, ötleteit, kezdeményezéseit.

A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén

a) tudása

– Ismeri a nyelvtanulási folyamat és kimenet mérésének és értékelésének elméletét és gyakorlati kérdéseit.

– Ismeri a vizsgákat és követelményeiket, képes tesztfeladatok készítésére, kipróbálására, az eredmények értékelésére.

– Ismeri a nyelvtudás mérésének minőségi kritériumait: a validitás, a megbízhatóság, a kritérium-orientált értékelés fogalmát.

– Ismeri az emelt szintű nyelvi érettségi vizsga követelményeit.

b) képességei

– Képes a napi gyakorlatban az osztálytermi értékelést megbízhatóan és motiválóan megvalósítani.

– Képes a diákok nyelvi fejlődésének folyamatos, diagnosztikus értékelésére, az eredmények alapján a tanulók egyéni szükségleteinek megfelelő, személyre szabott fejlesztésére, nyelvtudásuk kritérium-orientált mérésére.

– Képes vizsgáztatói feladatokat ellátni, kritériumokat megbízhatóan alkalmazni a vizsgáztatás során.

c) attitűdje

– Elkötelezett a tanulást segítő értékelés mellett.

A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén

a) tudása

– Ismeretekkel rendelkezik a reflektív gondolkodás szerepéről a szakmai fejlődésben, a továbbképzés lehetőségeiről.

– Tájékozott a szakterületéhez és tanári hivatásához kötődő információs forrásokkal, szervezetekkel kapcsolatban.

b) képességei

– Képes szakszerű, közérthető, nyílt és hiteles kommunikációra tanulóval, szülővel, a szaktárgyainak megfelelő szakterületek képviselőjével, az iskolai és az iskolán kívüli munkatársával.

c) attitűdje

– Részt vesz az iskolai munkára vonatkozó kutatásokban, fejlesztésekben, a kutatási eredmények értelmezésére és alkalmazására nevelő-oktató munkájában.

– Nyitott a fejlesztési, innovációs törekvések kipróbálására.

Az autonómia és a felelősségvállalás területén

– Jelentős mértékű önállósággal rendelkezik szakmája átfogó és speciális kérdéseinek felvetésében, kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában.

– Felelősséggel vállalja a kezdeményező szerepét a szakmai együttműködés kialakítására. Egyenrangú partner a szakmai kooperációban.

8. Szakterületi ismeretek

A szakterületi ismeretek együttes tartalmának le kell fednie a Nemzeti alaptanterv alapján a kerettanterv szerint közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, a tantárgynál a középfokú nevelési-oktatási szakaszhoz, valamint az emelt szintű érettségi vizsgakövetelményekhez megadott témakörök ismereteit.

Szakterületi ismeretkörök

– Irodalmi, kulturális és médiatudományi ismeretek elmélyítése.

– Modern hispán irodalmi, kultúratudományi és interdiszciplináris ismeretek bővítése.

– A spanyol nyelvet használó országok civilizációjára vonatkozó ismeretek bővítése.

– A kontrasztív nyelvészet, szövegnyelvészet, korpusznyelvészet, diskurzuselemzés, nyelvészeti pragmatika, szociolingvisztika és pszicholingvisztika alapjai.

– Szaknyelvi ismeretek.

– Fordításmódszertani ismeretek.

– A szabadon választható tárgyak körében választandó, a szak tekintetében releváns nyelvtudományi, alkalmazott nyelvészeti-kommunikációelméleti, irodalom-kultúra- médiatudományi, művészettörténeti, digitális bölcsészeti és nyelvpedagógiai ismeretek.

Szakmódszertani ismeretkörök

– A spanyoltanítás gyakorlatának speciális módszertani kérdései.

– A kétszintű nyelvi érettségi vizsga követelményeinek ismerete, vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenőrzése, a vizsgák minőségi kritériumainak és a Közös Európai Referenciakeretnek ismerete és alkalmazása, egyéni többnyelvűség, interdiszciplinaritás, kutatásmódszertan.

18. Szerb és nemzetiségi szerb nyelv és kultúra szaktanára

1. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

– magyar nyelvű megjelölése: okleveles szerb és nemzetiségi szerb nyelv és kultúra szaktanára szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Teacher of Serbian Language and Culture

2. Képzési terület: pedagógusképzés

3. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott tanári szakképzettség:

okleveles szerb és nemzetiségi szerb nyelv és kultúra tanára

4. A képzési idő félévekben: 2 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték 3 kredit

– a szerb idegen nyelv, a szerb nyelv és irodalom, a szerb népismeret emelt szintű érettségi követelményeinek ismerete 4 kredit,

– szakterületi (szaktudományos) ismeret legalább 42 kredit

– szakmódszertani ismeret legfeljebb 8 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 142/0119

7. A képzés célja a középfokú nevelés-oktatás szakaszában, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakgimnáziumban, szakmára vagy szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában a szakiskolában 11–12. évfolyamon a szerb nyelvet, a szerb nyelv és irodalmat, a szerb népismeretet fakultációban és emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítésben tanító tanárok szaktudományos, szakmódszertani képzése, továbbá az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére, a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A szerb és nemzetiségi szerb nyelv és kultúra szaktanára

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítésének figyelembevétele területén

a) tudása

– Ismeri a tanulók tanulásának, tudásának alakulását befolyásoló tényezőket és azok ismeretében alkalmazza a megfelelő tanulási stratégiákat.

– Tisztában van a sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló többi tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges módszerekkel.

– Ismeri a szaktárgy tanítása-tanulása során fejlesztendő speciális kompetenciákat, ezek fejlesztésének és diagnosztikus mérésének módszereit.

b) képességei

– Képes a tanuló személyiségjegyeinek felismerésére és fejlesztésére, nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására.

– Képes a szerb nyelv és irodalom speciális összefüggéseit megismertetni, az ebből adódó nehézségeket megoldani.

c) attitűdje

– Koherens egyéni álláspontjával segíti a tanuló és közössége épülését. Alkalmas a tanuló motivációjának felismerésére és erősítésére.

– A szakirodalmat a helyzetnek megfelelően alkalmazza, tudását folyamatosan bővíti.

– Figyel a tanulók egyéni problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlődés feltételeit biztosítani minden tanuló számára.

A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén

a) tudása

– Ismeri a tanulói csoportok kialakításához szükséges módszereket, amelyek alkalmazása során figyelembe veszi a tanulók sokszínűségét.

– Segíti a közösség kialakítását, fejlesztését, ismeri az azt elősegítő pedagógiai módszereket.

– Segíti a fenntartható fejlődéssel, a médiatudatossággal, a digitális technológiák használatával kapcsolatos ismeretek átadását.

b) képességei

– Tudatosan kezeli az értékek sokszínűségét, tiszteletben tartja azokat, nyitott mások véleményére.

– Képes a konfliktusok megelőzésére és adott esetben hatékony kezelésére. Aktívan közreműködik a csoporttagok közösség iránti elkötelezettségének, felelős, aktív szerepvállalásának kialakításában.

– Képes a tanulókat helyi, nemzeti és nemzetiségi értékek elfogadására nevelni.

c) attitűdje

– Alkalmas olyan pedagógiai helyzetek kialakítására, amelyekben a különböző értékek elfogadását segíti, a tanulókat együttműködésre motiválja.

– Az iskola világában tudatosan törekszik a nemzeti és nemzetiségi kultúra alapját képező értékek elfogadtatására.

– Fontosnak tartja az etnikumok és nemzetiségek iránti tolerancia kialakítását.

A szakmódszertani és a szaktárgyi tudás területén

a) tudása

– Ismeri a szerb nyelvű szakmódszertan alapvető irányait és alaptételeit, valamint a tanulmányterület legfontosabb összefüggéseit, elméleteit és a hozzájuk kapcsolódó terminológiát, illetve a problémamegoldás módszereit.

– Ismeri a szakmódszertan hazai és nemzetközi eredményeit, szakirodalmát, aktuális kérdéseit, számítástechnikai, könyvtári forrásait.

– Ismeri az aktuális és érvényben lévő emelt szintű érettségi követelményeket.

b) képességei

– Képes nemzetiségi tanítási területén mind szóban, mind írásban árnyaltan kifejezni magát, képes a szerb nemzetiségi szakterület és szakmódszertan ismeretrendszerét alkotó elképzelések alapfokú analízisére, az összefüggések szintetikus megfogalmazására és adekvát értékelő tevékenységre szerb nyelven.

– Rendelkezik az önálló tanuláshoz szükséges képességekkel.

– Képes rutin szakmai problémák azonosítására, az azok megoldásához szükséges elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására és megoldására.

– Képes rugalmasan alakítani a tanítási stratégiákat a tanulási célokkal összhangban és differenciálni a tanulói képességeknek megfelelően.

– Képes a másokkal való kooperációra, valamint szakmai tudásának egy adott munkahely különböző szakmai elvárásainak megfelelő felhasználására.

– Képes az emelt szintű érettségihez szükséges tudás átadására.

c) attitűdje

– Ismeri, vállalja és hitelesen képviseli szakmája társadalmi helyét és szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.

– Nyitott szakmája átfogó gondolkodásmódjának és gyakorlati működése alapvető jellemzőinek hiteles közvetítésére, átadására.

– A folyamatos önképzés igénye jellemzi.

– Önállóság jellemzi, nyitott a külső változásokra, aktívan képes részt venni az iskola szaktárgyi munkaközösségének munkájában.

A pedagógiai folyamat tervezése területén

a) tudása

– Ismeri a Nemzeti alaptanterv, a nemzetiségi irányelvek, és az arra épülő kerettantervek, a szerb nyelv, a szerb nyelv és irodalom emelt szintű érettségi követelményeit, valamint az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozását.

b) képességei

– Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet és az óraterv szintjén, valamint ennek rendszerszemléletű, interdiszciplináris megközelítésére. Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére.

– Képes a tanítandó tananyag súlypontjait, felépítését, közvetítésének logikáját a tantervi előírásokkal és a pedagógiai célokkal összhangban az adott tanulócsoporthoz igazítani.

c) attitűdje

– Fontosnak tartja a formális, nem formális és informális úton, tanulási környezetben szerzett tudás összekapcsolását.

– A tervezés során nyitott a kollégákkal és a tanulókkal való együttműködésre.

A tanulás segítése, szervezése és irányítása területén

a) tudása

– Ismeri a tanulás támogatásának különböző stratégiáit és módszereit, ismeri a tanulók szerb nyelvi kompetenciáit, a differenciált oktatás lehetőségeinek alkalmazását elméletben és gyakorlatban.

– Ismeri az ehhez szükséges tankönyveket, taneszközöket, segédanyagokat, oktatástechnikai eszközöket.

– Ismeri a különböző tanulási környezetek tanulási eredményességre gyakorolt hatásait. Ismeri a szaktantárgy tanításának-tanulásának tanórai, tanórán kívüli és az iskolán kívüli lehetőségeit, színtereit.

– Tájékozott a differenciális pedagógia, az adaptív tanulásszervezés, a nevelési-oktatási stratégiák, módszerek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben.

b) képességei

– Képes az önszabályozott tanulás szintjének megfelelő változatos feladatadásra, támogatja a tanulókat egyéni tanulási útjuk megtalálásában.

– Képes egyéni tanulásfejlesztési tervet kidolgozni és széles körű együttműködést kezdeményezni a tanulási problémák kezelésében az érintettek körében.

– Képes nyugodt, biztonságos és az eredményes tanulást segítő tanulási környezet megszervezésére, a szaktárgy speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos megértési nehézségek felismerésére és kezelésére.

c) attitűdje

– Nyitott az új tanuláselméletek, tanulási-tanítási módszerek, a digitális pedagógiai eszközök alkalmazásának megismerésére és saját tanulási-tanítási folyamatába való beépítésére.

– Fontosnak tartja a tanulókkal való együttműködés, társas-megértés megvalósítását a tanulási folyamat hatékonyságának érdekében.

– Törekszik az életkori, egyéni és csoport-sajátosságoknak megfelelő, aktivitást, interaktivitást, differenciálást elősegítő tanulási-tanítási stratégiák, módszerek alkalmazására.

A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén

a) tudása

– Ismeri és alkalmazza a tudásellenőrzés és a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit.

b) képességei

– Képes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák, módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés dokumentálására (így portfólió formájában is).

– Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében.

– Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására, a különböző (diagnosztikus és fejlesztő) értékelési eljárások alkalmazására; a tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.

c) attitűdje

– Alkalmas a pedagógiai folyamatoknak megfelelő, objektív, reális tudásszint mérésére.

A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén

a) tudása

– Ismeri a pedagógiai és nemzetiségi pedagógiai kérdéseket, tájékozott a hazai nemzetiségi és anyaországi szakmai kérdésekben.

– Együttműködik a pedagógiai és nemzetiségi területek képviselőivel, szakmódszertani központjaival.

– Ismeri a pedagógiai és nemzetiségi pedagógiai kérdéseket, tájékozott a hazai nemzetiségi és anyaországi szakmai kérdésekben.

– Együttműködik a pedagógiai és nemzetiségi területek képviselőivel, szakmódszertani központjaival.

– Tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjairól.

b) képességei

– Tudatosan építi a pedagógiai és nemzetiségi szervezeteken belüli és kívüli kapcsolatokat, együttműködési lehetőségeket.

– Aktívan közreműködik a pedagógiai és szervezeti, valamint nemzetiségi szakmai tevékenységekben.

– Követi és figyelembe veszi munkájában a helyi innovációk eredményeit.

– Képes a tanulókkal a kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő társas-lelkületi kapcsolatrendszer megteremtésére, az együttműködési elvek és formák közös kialakítására, elfogadtatására.

c) attitűdje

– Szerepet vállal a szervezeti szintű megbeszéléseken, szóban és írásban.

– Az intézményi és nemzetiségi kapcsolatrendszerben szakmai kérdések megbeszélésére ösztönöz, kezdeményező szerepet vállal.

– Önálló, tudományos adatokon és tapasztalati elemzésen nyugvó véleményalkotás jellemzi.

– Betartja a pedagóguspálya jogi és etikai normáit.

Az autonómia és a felelősségvállalás területén

a) tudása

– Ismeri a pedagógiai munkájában felmerülő problémáihoz megoldást kínáló adekvát szakirodalmat, amelyet munkájában aktívan felhasznál.

b) képességei

– Képes együttműködni az adott szláv nyelv területéhez kapcsolódó hazai és nemzetközi partnerekkel.

– Tudása és képességei keretei között látja a helyét egyének és csoportok szakmai fejlődésének felelősségvállalásában.

– Képes az iskolán belül és a nemzetiségi közösséget érintve szakmai párbeszédet, egyeztetést kezdeményezni a pedagógus feladatainak kérdéseiről.

c) attitűdje

– Alkalmas arra, hogy részesévé váljon az iskola szervezeti életének.

– A pedagógusokat, az iskolát, a nemzetiségi identitást érintő kérdésekben állást foglal, párbeszédet kezdeményez.

– Az iskolai, nevelési-oktatási problémák értelmezésében, a problémamegoldásban kezdeményező, aktív szerepet tölt be.

– Elfogadja az iskola, a pedagógusok, a nemzetiségi létből fakadó társadalmi felelősségeit.

8. Szakterületi ismeretek

A szakterületi ismeretek együttes tartalmának le kell fednie a Nemzeti alaptanterv, valamint a nemzetiségi irányelv alapján a kerettanterv szerint közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, a tantárgynál a középfokú nevelési-oktatási szakaszhoz, valamint az emelt szintű érettségi vizsgakövetelményekhez megadott témakörök ismereteit.

Szakterületi ismeretkörök

– Közismereti tantárgyak: irodalomtudományi, nyelvtudományi alapismeretek.

– Nyelvi kompetenciák fejlesztése: érettségi specifikus szóbeli és írásbeli nyelvtani gyakorlatok; szövegalkotási, írott és hallott szövegértési kompetenciáinak fejlesztése.

– Szerbia ismerete: az anyaország földrajzi adottságai, történelmi ismeretek

– Nemzetiségi alapismeretek: a hazai nemzetiségek (a magyarországi nemzetiségi politika, jogok); a magyarországi szerb nemzetiség története, tárgyi és szellemi kultúrája.

Szakmódszertani ismeretkörök:

– Tartalom alapú nyelvi kompetenciafejlesztés: szaknyelvi ismeretek; a célnyelv és/vagy nemzetiségi nyelv és a magyar nyelv kontrasztivitásának tudatosítása; fordítási gyakorlatok; stílusrétegek, szövegfajták, prezentációs technikák tartalom alapú közvetítése.

– Irodalomtörténeti ismeretek: szerb irodalomtörténeti áttekintés: korszakok és korszakhatárok, fő fejlődési tendenciák, a legjelentősebb alkotók és műveik; irodalmi műfajok; szövegértelmezés, szövegelemzés; magyar-szerb irodalmi kapcsolatok.

– Nyelvészeti ismeretek: szinkrón rendszernyelvészeti áttekintés: fonetika-fonológia, morfológia, lexikológia, szintaktika; alkalmazott nyelvészeti ismeretek: lexikográfia, grammatika, stilisztika, nyelvtörténet.

– Nemzetiségi szakismeretek: a magyarországi szerbek nyelvhasználata (nyelvi fejlődés, nyelvi változatok); nemzetiségi önszerveződés, nemzetiségi intézmények, a nemzetiségi oktatási rendszer, a magyarországi szerbek irodalma, a magyarországi szerb nemzetiség tudományos élete.

– Nyelvi kompetenciafejlesztés: a szaknyelvi ismeretek elmélyítése, a célnyelven oktatott középiskolai tantárgyak terminológiájára fókuszálva.

19. Szlovák és nemzetiségi szlovák nyelv és kultúra szaktanára

1. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA) fokozat

– magyar nyelvű megjelölése: okleveles szlovák és nemzetiségi szlovák nyelv és kultúra szaktanára

– szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Teacher of Slovak Language and Culture

2. Képzési terület: pedagógusképzés

3. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott tanári szakképzettség: okleveles szlovák és nemzetiségi szlovák nyelv és kultúra tanára, az 1993. évi felsőoktatási törvény szerinti főiskolai szintű szlovák nemzetiségi nyelv és irodalom szakos tanár

4. A képzési idő félévekben: 2 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték 3 kredit

– a szlovák nyelv, szlovák nyelv és irodalom, szlovák népismeret emelt szintű érettségi követelményeinek ismerete 4 kredit

– szakterületi (szaktudományos) ismeret legalább 42 kredit

– szakmódszertani ismeret legfeljebb 8 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 142/0119

7. A képzés célja A középfokú nevelés-oktatás szakaszában, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakgimnáziumban, szakmára vagy szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában a szakiskolában 11–12. évfolyamon a szlovák idegennyelvet, szlovák nyelvet és irodalmat, szlovák népismeretet fakultációban és emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítésben tanító tanárok szaktudományos, szakmódszertani képzése, továbbá az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére, a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A szlovák és nemzetiségi szlovák nyelv és kultúra szaktanára

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítésének figyelembevétele területén

a) tudása

– Ismeri a tanulók tanulásának, tudásának alakulását befolyásoló tényezőket és azok ismeretében alkalmazza a megfelelő tanulási stratégiákat.

– Tisztában van a sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló többi tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges módszerekkel.

– Ismeri a szaktárgy tanítása-tanulása során fejlesztendő speciális kompetenciákat, ezek fejlesztésének és diagnosztikus mérésének módszereit.

b) képességei

– Képes a tanuló személyiségjegyeinek felismerésére és fejlesztésére, nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására.

– Képes a nemzetiségi szaktárgy speciális összefüggéseit megismertetni, az ebből adódó nehézségeket megoldani.

c) attitűdje

– Koherens egyéni álláspontjával segíti a tanuló és közössége épülését. Alkalmas a tanuló motivációjának felismerésére és erősítésére.

– Az aktuális hazai és nemzetiségi szakirodalmat a helyzetnek megfelelően alkalmazza, tudását folyamatosan bővíti.

– Figyel a tanulók egyéni problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlődés feltételeit biztosítani minden tanuló számára.

A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén

a) tudása

– Ismeri a tanulói csoportok kialakításához szükséges módszereket, amelyek alkalmazása során figyelembe veszi a tanulók sokszínűségét.

– Segíti a közösség kialakítását, fejlesztését, ismeri az azt elősegítő pedagógiai módszereket.

– Segíti a fenntartható fejlődéssel, a médiatudatossággal, a digitális technológiák használatával kapcsolatos ismeretek átadását.

b) képességei

– Tudatosan kezeli az értékek sokszínűségét, tiszteletben tartja azokat, nyitott mások véleményére.

– Képes a konfliktusok megelőzésére és adott esetben hatékony kezelésére. Aktívan közreműködik a csoporttagok közösség iránti elkötelezettségének, felelős, aktív szerepvállalásának kialakításában.

– Képes a tanulókat helyi, nemzeti és nemzetiségi értékek elfogadására nevelni.

c) attitűdje

– Alkalmas olyan pedagógiai helyzetek kialakítására, amelyekben a különböző értékek elfogadását segíti, a tanulókat együttműködésre motiválja.

– Az iskola világában tudatosan törekszik a nemzeti és nemzetiségi kultúra alapját képező értékek elfogadtatására.

– Fontosnak tartja az etnikumok és nemzetiségek iránti tolerancia kialakítását.

A szakmódszertani és a szaktárgyi tudás területén

a) tudása

– Ismeri a szlovák nyelvű szakmódszertan alapvető irányait és alaptételeit, valamint a tanulmányterület legfontosabb összefüggéseit, elméleteit és a hozzájuk kapcsolódó terminológiát, illetve a problémamegoldás módszereit.

– Ismeri a szakmódszertan hazai és nemzetközi eredményeit, szakirodalmát, aktuális kérdéseit, számítástechnikai, könyvtári forrásait.

– Ismeri az aktuális és érvényben lévő emelt szintű érettségi követelményeket.

b) képességei

– Képes nemzetiségi tanítási területén mind szóban, mind írásban árnyaltan kifejezni magát, képes a szlovák nemzetiségi szakterület és szakmódszertan ismeretrendszerét alkotó elképzelések alapfokú analízisére, az összefüggések szintetikus megfogalmazására és adekvát értékelő tevékenységre szlovák nyelven.

– Rendelkezik az önálló tanuláshoz szükséges képességekkel.

– Képes rutin szakmai problémák azonosítására, az azok megoldásához szükséges elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására és megoldására.

– Képes rugalmasan alakítani a tanítási stratégiákat a tanulási célokkal összhangban és differenciálni a tanulói képességeknek megfelelően.

– Képes a másokkal való kooperációra, valamint szakmai tudásának egy adott munkahely különböző szakmai elvárásainak megfelelő felhasználására.

– Képes az emelt szintű érettségihez szükséges tudás átadására.

c) attitűdje

– Ismeri, vállalja és hitelesen képviseli szakmája társadalmi helyét és szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.

– Nyitott szakmája átfogó gondolkodásmódjának és gyakorlati működése alapvető jellemzőinek hiteles közvetítésére, átadására.

– A folyamatos önképzés igénye jellemzi.

– Önállóság jellemzi, nyitott a külső változásokra, aktívan képes részt venni az iskola szaktárgyi munkaközösségének munkájában.

A pedagógiai folyamat tervezése területén

a) tudása

– Ismeri a Nemzeti alaptanterv és az arra épülő kerettantervek, a szlovák és a nemzetiségi szlovák emelt szintű érettségi követelményeket, valamint az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozását.

b) képességei

– Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet és az óraterv szintjén, valamint ennek rendszerszemléletű, interdiszciplináris megközelítésére.

– Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére.

– Képes a tanítandó tananyag súlypontjait, felépítését, közvetítésének logikáját a tantervi előírásokkal és a pedagógiai célokkal összhangban az adott tanulócsoporthoz igazítani.

c) attitűdje

– Fontosnak tartja a formális, nem formális és informális úton, tanulási környezetben szerzett tudás összekapcsolását.

– A tervezés során nyitott a kollégákkal és a tanulókkal való együttműködésre.

A tanulás segítése, szervezése és irányítása területén

a) tudása

– Ismeri a tanulás támogatásának különböző stratégiáit és módszereit, ismeri a tanulók szlovák nyelvi kompetenciáit, a differenciált oktatás lehetőségeinek alkalmazását elméletben és gyakorlatban.

– Ismeri az ehhez szükséges tankönyveket, taneszközöket, segédanyagokat, oktatástechnikai eszközöket.

– Ismeri a különböző tanulási környezetek tanulási eredményességre gyakorolt hatásait.

Ismeri a szaktantárgy tanításának-tanulásának tanórai, tanórán kívüli és az iskolán kívüli lehetőségeit, színtereit.

– Tájékozott a differenciális pedagógia, az adaptív tanulásszervezés, a nevelési-oktatási stratégiák, módszerek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben.

b) képességei

– Képes az önszabályozott tanulás szintjének megfelelő változatos feladatadásra, támogatja a tanulókat egyéni tanulási útjuk megtalálásában.

– Képes egyéni tanulásfejlesztési tervet kidolgozni és széles körű együttműködést kezdeményezni a tanulási problémák kezelésében az érintettek körében.

– Képes nyugodt, biztonságos és az eredményes tanulást segítő tanulási környezet megszervezésére.

– Képes a szaktárgy speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos megértési nehézségek felismerésére és kezelésére.

c) attitűdje

– Nyitott az új tanuláselméletek, tanulási-tanítási módszerek, a digitális pedagógiai eszközök alkalmazásának megismerésére és saját tanulási-tanítási folyamatába való beépítésére.

– Fontosnak tartja a tanulókkal való együttműködés, társas-megértés megvalósítását a tanulási folyamat hatékonyságának érdekében.

– Törekszik az életkori, egyéni és csoport-sajátosságoknak megfelelő, aktivitást, interaktivitást, differenciálást elősegítő tanulási-tanítási stratégiák, módszerek alkalmazására.

A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén

a) tudása

– Ismeri és alkalmazza a tudásellenőrzés és a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit.

b) képességei

– Képes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák, módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés dokumentálására (így portfólió formájában is).

– Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében.

– Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására, a különböző (diagnosztikus és fejlesztő) értékelési eljárások alkalmazására; a tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.

c) attitűdje

– Alkalmas a pedagógiai folyamatoknak megfelelő, objektív, reális tudásszint mérésére.

A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén

a) tudása

– Ismeri a pedagógiai és nemzetiségi pedagógiai kérdéseket, tájékozott a hazai nemzetiségi és anyaországi szakmai kérdésekben.

– Együttműködik a pedagógiai és nemzetiségi területek képviselőivel, szakmódszertani központjaival.

– Tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjairól.

c) attitűdje

– Szerepet vállal a szervezeti szintű megbeszéléseken, szóban és írásban.

– Az intézményi és nemzetiségi kapcsolatrendszerben szakmai kérdések megbeszélésére ösztönöz, kezdeményező szerepet vállal.

– Önálló, tudományos adatokon és tapasztalati elemzésen nyugvó véleményalkotás jellemzi.

– Betartja a pedagóguspálya jogi és etikai normáit.

Az autonómia és a felelősségvállalás területén

a) tudása

– Ismeri a pedagógiai munkájában felmerülő problémáihoz megoldást kínáló adekvát szakirodalmat, amelyet munkájában aktívan felhasznál.

b) képességei

– Képes együttműködni az adott szláv nyelv területéhez kapcsolódó hazai és nemzetközi partnerekkel.

– Tudása és képességei keretei között látja a helyét egyének és csoportok szakmai fejlődésének felelősségvállalásában.

– Képes az iskolán belül és a nemzetiségi közösséget érintve szakmai párbeszédet, egyeztetést kezdeményezni a pedagógus feladatainak kérdéseiről.

c) attitűdje

– Alkalmas arra, hogy részesévé váljon az iskola szervezeti életének.

– A pedagógusokat, az iskolát, a nemzetiségi identitást érintő kérdésekben állást foglal, párbeszédet kezdeményez.

– Az iskolai, nevelési-oktatási problémák értelmezésében, a problémamegoldásban kezdeményező, aktív szerepet tölt be.

– Elfogadja az iskola, a pedagógusok, a nemzetiségi létből fakadó társadalmi felelősségeit.

8. Szakterületi ismeretek

A szakterületi ismeretek együttes tartalmának le kell fednie a Nemzeti alaptanterv, valamint a nemzetiségi irányelv alapján a kerettanterv szerint közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, a tantárgynál a középfokú nevelési-oktatási szakaszhoz, valamint az emelt szintű érettségi vizsgakövetelményekhez megadott témakörök ismereteit.

Szakterületi ismeretkörök

– Közismereti tantárgyak: irodalomtudományi, nyelvtudományi alapismeretek.

– Nyelvi kompetenciák fejlesztése: érettségi specifikus szóbeli és írásbeli nyelvtani gyakorlatok; szövegalkotási, írott és hallott szövegértési kompetenciáinak fejlesztése.

– Szlovákia ismerete: a célnyelvi ország földrajzi adottságai, történelmi, politikai, társadalmi, gazdasági vonatkozásai, intézményrendszere.

– Nemzetiségi alapismeretek: a hazai nemzetiségek (a magyarországi nemzetiségi politika, jogok); a magyarországi szlovák nemzetiség története, tárgyi és szellemi kultúrája.

Szakmódszertani ismeretkörök

– Tartalom alapú nyelvi kompetenciafejlesztés: szaknyelvi ismeretek; a célnyelv, nemzetiségi nyelv és a magyar nyelv kontrasztivitásának tudatosítása; fordítási gyakorlatok; stílusrétegek, szövegfajták, prezentációs technikák tartalom alapú közvetítése.

– Irodalomtörténeti ismeretek: szlovák irodalomtörténeti áttekintés: korszakok és korszakhatárok, fő fejlődési tendenciák, a legjelentősebb alkotók és műveik; irodalmi műfajok; szövegértelmezés, szövegelemzés; magyar- szlovák irodalmi kapcsolatok.

– Nyelvészeti ismeretek: szinkrón rendszernyelvészeti áttekintés: fonetika-fonológia, morfológia, lexikológia, szintaktika; alkalmazott nyelvészeti ismeretek: lexikográfia, grammatika, stilisztika, nyelvtörténet.

– Diaszpórák vizsgálata: szociológiai összetételük, nyelvhasználatuk, irodalmuk, kultúrájuk összehasonlító elemzése.

– Nemzetiségi szakismeretek: a magyarországi szlovákok nyelvhasználata (szociolingvisztikai kérdések: kétnyelvűség, diglosszia); nemzetiségi önszerveződés, nemzetiségi intézmények, a nemzetiségi oktatási rendszer, a magyarországi szlovákok irodalma, a magyarországi szlovák nemzetiség tudományos élete.

– Nyelvi kompetenciafejlesztés: a szaknyelvi ismeretek elmélyítése, a célnyelven oktatott középiskolai tantárgyak terminológiájára fókuszálva.

20. Szlovén és nemzetiségi szlovén nyelv és kultúra szaktanára

1. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

– magyar nyelvű megjelölése: okleveles szlovén és szlovén nemzetiségi nyelv és kultúra szaktanára

– szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Teacher of Slovenian Language and Culture

2. Képzési terület: pedagógusképzés

3. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott tanári szakképzettség: okleveles szlovén és szlovén nemzetiségi nyelv és kultúra szaktanára, az 1993. évi felsőoktatási törvény szerinti főiskolai szintű szlovén nemzetiségi nyelv és irodalom szakos tanár

4. A képzési idő félévekben: 2 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték 3 kredit

– az szlovén idegen nyelv, a szlovén népismeret emelt szintű érettségi követelményeinek ismerete 4 kredit

– szakterületi (szaktudományos) ismeret legalább 42 kredit

– szakmódszertani ismeret legfeljebb 8 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 142/0119

7. A képzés célja A középfokú nevelés-oktatás szakaszában, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakgimnáziumban, szakmára vagy szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában a szakiskolában 11–12. évfolyamain a szlovén idegennyelvet, szlovén népismeretet fakultációban és emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítésben tanító tanárok szaktudományos, szakmódszertani képzése, továbbá az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére, a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A szlovén és nemzetiségi szlovén nyelv és kultúra szaktanára

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítésének figyelembevétele területén

a) tudása

– Ismeri a tanulók tanulásának, tudásának alakulását befolyásoló tényezőket és azok ismeretében alkalmazza a megfelelő tanulási stratégiákat.

– Tisztában van a sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló többi tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges módszerekkel.

– Ismeri a szaktárgy tanítása-tanulása során fejlesztendő speciális kompetenciákat, ezek fejlesztésének és diagnosztikus mérésének módszereit.

b) képességei

– Képes a tanuló személyiségjegyeinek felismerésére és fejlesztésére, nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására.

– Képes a nemzetiségi szaktárgy speciális összefüggéseit megismertetni, az ebből adódó nehézségeket megoldani.

c) attitűdje

– Koherens egyéni álláspontjával segíti a tanuló és közössége épülését. Alkalmas a tanuló motivációjának felismerésére és erősítésére.

– Az aktuális hazai és nemzetiségi szakirodalmat a helyzetnek megfelelően alkalmazza, tudását folyamatosan bővíti.

– Figyel a tanulók egyéni problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlődés feltételeit biztosítani minden tanuló számára.

A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén

a) tudása

– Ismeri a tanulói csoportok kialakításához szükséges módszereket, amelyek alkalmazása során figyelembe veszi a tanulók sokféleségét.

– Segíti a közösség kialakítását, fejlesztését, ismeri az azt elősegítő pedagógiai módszereket.

– Segíti a fenntartható fejlődéssel, a médiatudatossággal, a digitális technológiák használatával kapcsolatos ismeretek átadását.

b) képességei

– Tudatosan kezeli az értékek sokféleségét, tiszteletben tartja azokat, nyitott mások véleményére.

– Képes a konfliktusok megelőzésére és adott esetben hatékony kezelésére. Aktívan közreműködik a csoporttagok közösség iránti elkötelezettségének, felelős, aktív szerepvállalásának kialakításában.

– Képes a tanulókat helyi, nemzeti és nemzetiségi értékek elfogadására nevelni.

c) attitűdje

– Alkalmas olyan pedagógiai helyzetek kialakítására, amelyekben a különböző értékek elfogadását segíti, a tanulókat együttműködésre motiválja.

– Az iskola világában tudatosan törekszik a nemzeti és nemzetiségi kultúra alapját képező értékek elfogadtatására.

– Fontosnak tartja a nemzetiségek iránti tolerancia kialakítását.

A szakmódszertani és a szaktárgyi tudás területén

a) tudása

– Ismeri a szlovén nyelvű szakmódszertan alapvető irányait és alaptételeit, valamint a tanulmányterület legfontosabb összefüggéseit, elméleteit és a hozzájuk kapcsolódó terminológiát, illetve a problémamegoldás módszereit.

– Ismeri a szakmódszertan hazai és nemzetközi eredményeit, szakirodalmát, aktuális kérdéseit, számítástechnikai, könyvtári forrásait.

– Ismeri az aktuális és érvényben lévő emelt szintű érettségi követelményeket.

b) képességei

– Képes nemzetiségi tanítási területén mind szóban, mind írásban árnyaltan kifejezni magát, képes a szlovén nemzetiségi szakterület és szakmódszertan ismeretrendszerét alkotó elképzelések alapfokú analízisére, az összefüggések szintetikus megfogalmazására és adekvát értékelő tevékenységre szlovén nyelven.

– Rendelkezik az önálló tanuláshoz szükséges képességekkel.

– Képes rutin szakmai problémák azonosítására, az azok megoldásához szükséges elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására és megoldására.

– Képes rugalmasan alakítani a tanítási stratégiákat a tanulási célokkal összhangban és differenciálni a tanulói képességeknek megfelelően.

– Képes a másokkal való kooperációra, valamint szakmai tudásának egy adott munkahely különböző szakmai elvárásainak megfelelő felhasználására.

– Képes az emelt szintű érettségihez szükséges tudás átadására.

c) attitűdje

– Ismeri, vállalja és hitelesen képviseli szakmája társadalmi helyét és szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.

– Nyitott szakmája átfogó gondolkodásmódjának és gyakorlati működése alapvető jellemzőinek hiteles közvetítésére, átadására.

– A folyamatos önképzés igénye jellemzi.

– Önállóság jellemzi, nyitott a külső változásokra, aktívan képes részt venni az iskola szaktárgyi munkaközösségének munkájában.

A pedagógiai folyamat tervezése területén

a) tudása

– Ismeri a Nemzeti alaptanterv, a nemzetiségi irányelvet és az arra épülő szlovén idegen nyelv, a szlovén népismeret kerettanterveit, emelt szintű érettségi vizsgakövetelményeit, valamint az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozását.

b) képességei

– Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet és az óraterv szintjén, valamint ennek rendszerszemléletű, interdiszciplináris megközelítésére. Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére.

– Képes a tanítandó tananyag súlypontjait, felépítését, közvetítésének logikáját a tantervi előírásokkal és a pedagógiai célokkal összhangban az adott tanulócsoporthoz igazítani.

c) attitűdje

– Fontosnak tartja a formális, nem formális és informális úton, tanulási környezetben szerzett tudás összekapcsolását.

– A tervezés során nyitott a kollégákkal és a tanulókkal való együttműködésre.

A tanulás segítése, szervezése és irányítása területén

a) tudása

– Ismeri a tanulás támogatásának különböző stratégiáit és módszereit, ismeri a tanulók szlovén nyelvi kompetenciáit, a differenciált oktatás lehetőségeinek alkalmazását elméletben és gyakorlatban.

– Ismeri az ehhez szükséges tankönyveket, taneszközöket, segédanyagokat, oktatástechnikai eszközöket.

– Ismeri a különböző tanulási környezetek tanulási eredményességre gyakorolt hatásait. Ismeri a szaktantárgy tanításának-tanulásának tanórai, tanórán kívüli és az iskolán kívüli lehetőségeit, színtereit.

– Tájékozott a differenciális pedagógia, az adaptív tanulásszervezés, a nevelési-oktatási stratégiák, módszerek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben.

b) képességei

– Képes az önszabályozott tanulás szintjének megfelelő változatos feladatadásra, támogatja a tanulókat egyéni tanulási útjuk megtalálásában.

– Képes egyéni tanulásfejlesztési tervet kidolgozni és széles körű együttműködést kezdeményezni a tanulási problémák kezelésében az érintettek körében.

– Képes nyugodt, biztonságos és az eredményes tanulást segítő tanulási környezet megszervezésére.

– Képes a szaktárgy speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos megértési nehézségek felismerésére és kezelésére.

c) attitűdje

– Nyitott az új tanuláselméletek, tanulási-tanítási módszerek, a digitális pedagógiai eszközök alkalmazásának megismerésére és saját tanulási-tanítási folyamatába való beépítésére.

– Fontosnak tartja a tanulókkal való együttműködés, társas-megértés megvalósítását a tanulási folyamat hatékonyságának érdekében.

– Törekszik az életkori, egyéni és csoport-sajátosságoknak megfelelő, aktivitást, interaktivitást, differenciálást elősegítő tanulási-tanítási stratégiák, módszerek alkalmazására.

A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén

a) tudása

– Ismeri és alkalmazza a tudásellenőrzés és a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit.

b) képességei

– Képes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák, módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés dokumentálására (így portfólió formájában is).

– Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében.

– Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására, a különböző (diagnosztikus és fejlesztő) értékelési eljárások alkalmazására; a tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.

c) attitűdje

– Alkalmas a pedagógiai folyamatoknak megfelelő, objektív, reális tudásszint mérésére.

A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén

a) tudása

– Ismeri a pedagógiai és nemzetiségi pedagógiai kérdéseket, tájékozott a hazai nemzetiségi és anyaországi szakmai kérdésekben.

– Együttműködik a pedagógiai és nemzetiségi területek képviselőivel, szakmódszertani központjaival.

– Tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjairól.

b) képességei

– Szerepet vállal a szervezeti szintű megbeszéléseken, szóban és írásban.

– Az intézményi és nemzetiségi kapcsolatrendszerben szakmai kérdések megbeszélésére ösztönöz, kezdeményező szerepet vállal.

– Önálló, tudományos adatokon és tapasztalati elemzésen nyugvó véleményalkotás jellemzi.

– Betartja a pedagóguspálya jogi és etikai normáit.

c) attitűdje

– Szerepet vállal a szervezeti szintű megbeszéléseken, szóban és írásban.

– Az intézményi és nemzetiségi kapcsolatrendszerben szakmai kérdések megbeszélésére ösztönöz, kezdeményező szerepet vállal.

– Önálló, tudományos adatokon és tapasztalati elemzésen nyugvó véleményalkotás jellemzi.

– Betartja a pedagóguspálya jogi és etikai normáit.

Az autonómia és a felelősségvállalás területén

a) tudása

– Ismeri a pedagógiai munkájában felmerülő problémáihoz megoldást kínáló adekvát szakirodalmat, amelyet munkájában aktívan felhasznál.

b) képességei

– Képes együttműködni az adott szláv nyelv területéhez kapcsolódó hazai és nemzetközi partnerekkel.

– Tudása és képességei keretei között látja a helyét egyének és csoportok szakmai fejlődésének felelősségvállalásában.

– Képes az iskolán belül és a nemzetiségi közösséget érintve szakmai párbeszédet, egyeztetést kezdeményezni a pedagógus feladatainak kérdéseiről.

c) attitűdje

– Alkalmas arra, hogy részesévé váljon az iskola szervezeti életének.

– A pedagógusokat, az iskolát, a nemzetiségi identitást érintő kérdésekben állást foglal, párbeszédet kezdeményez.

– Az iskolai, nevelési-oktatási problémák értelmezésében, a problémamegoldásban kezdeményező, aktív szerepet tölt be.

– Elfogadja az iskola, a pedagógusok, a nemzetiségi létből fakadó társadalmi felelősségeit.

8. Szakterületi ismeretek

A szakterületi ismeretek együttes tartalmának le kell fednie a Nemzeti alaptanterv, valamint a nemzetiségi irányelv alapján a kerettanterv szerint közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, a tantárgynál a középfokú nevelési-oktatási szakaszhoz, valamint az emelt szintű érettségi vizsgakövetelményekhez megadott témakörök ismereteit.

Szakterületi ismeretkörök

– Közismereti tantárgyak: irodalomtudományi, nyelvtudományi alapismeretek.

– Nyelvi kompetenciák fejlesztése: szóbeli és írásbeli nyelvhelyességet fejlesztő feladatok; szövegalkotási, írott és hallott szövegértési kompetenciáinak fejlesztése.

– Szlovénia ismerete: a célnyelvi ország földrajzi adottságai, történelmi, politikai, társadalmi, gazdasági vonatkozásai, intézményrendszere.

– Nemzetiségi alapismeretek: a hazai nemzetiségek (a magyarországi nemzetiségi politika, jogok); a magyarországi szlovén nemzetiség története, tárgyi és szellemi kultúrája.

Szakmódszertani ismeretkörök

– Tartalom alapú nyelvi kompetenciafejlesztés: szaknyelvi ismeretek; a célnyelv, nemzetiségi nyelv és a magyar nyelv kontrasztivitásának tudatosítása; fordítási gyakorlatok; stílusrétegek, szövegfajták, prezentációs technikák tartalom alapú közvetítése.

– Irodalomtörténeti ismeretek: szlovén irodalomtörténeti áttekintés: korszakok és korszakhatárok, fő fejlődési tendenciák, a legjelentősebb alkotók és műveik; irodalmi műfajok; szövegértelmezés, szövegelemzés; magyar-szlovén irodalmi kapcsolatok.

– Nyelvészeti ismeretek: szinkrón rendszernyelvészeti áttekintés: fonetika-fonológia, morfológia, lexikológia, szintaktika; alkalmazott nyelvészeti ismeretek: lexikográfia, grammatika, stilisztika, nyelvtörténet.

– Diaszpórák vizsgálata: szociológiai összetételük, nyelvhasználatuk, irodalmuk, kultúrájuk összehasonlító elemzése.

– Nemzetiségi szakismeretek: a magyarországi szlovének nyelvhasználata (szociolingvisztikai kérdések: kétnyelvűség, diglosszia); nemzetiségi önszerveződés, nemzetiségi intézmények, a nemzetiségi oktatási rendszer, a magyarországi szlovének irodalma, a magyarországi szlovén nemzetiség tudományos élete.

– Nyelvi kompetenciafejlesztés: a szaknyelvi ismeretek elmélyítése, a célnyelven oktatott középiskolai tantárgyak terminológiájára fókuszálva.

21. Ukrán és nemzetiségi ukrán nyelv és kultúra szaktanára

1. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

– magyar nyelvű megjelölése: okleveles ukrán és nemzetiségi ukrán nyelv és kultúra szaktanára

– szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Teacher of Ukrainian Language and Culture.

2. Képzési terület: pedagógusképzés.

3. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott tanári szakképzettség: okleveles ukrán és nemzetiségi ukrán nyelv és kultúra tanára, az 1993. évi felsőoktatási törvény szerinti főiskolai szintű ukrán nyelv és irodalom szakos tanár.

4. A képzési idő félévekben: 2 félév.

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték 3 kredit

– az ukrán idegen nyelv emelt szintű érettségi követelményeinek ismerete 4 kredit

– szakterületi (szaktudományos) ismeret legalább 42 kredit

– szakmódszertani ismeret legfeljebb 8 kredit.

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 142/0119.

7. A képzés célja A középfokú nevelés-oktatás szakaszában, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakgimnáziumban, szakmára vagy szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában a szakiskolában 11.–12. évfolyamain a ukrán nyelvet fakultációban és emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítésben tanító tanárok szaktudományos, szakmódszertani képzése, továbbá az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére, a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

Az ukrán és nemzetiségi ukrán nyelv és kultúra szaktanára

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítésének figyelembevétele területén

a) tudása

– Ismeri a tanulók tanulásának, tudásának alakulását befolyásoló tényezőket és azok ismeretében alkalmazza a megfelelő tanulási stratégiákat.

– Tisztában van a sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló többi tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges módszerekkel.

– Ismeri a szaktárgy tanítása-tanulása során fejlesztendő speciális kompetenciákat, ezek fejlesztésének és diagnosztikus mérésének módszereit.

b) képességei

– Képes a tanuló személyiségjegyeinek felismerésére és fejlesztésére, nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására.

– Képes a nemzetiségi szaktárgy speciális összefüggéseit megismertetni, az ebből adódó nehézségeket megoldani.

c) attitűdje

– Koherens egyéni álláspontjával segíti a tanuló és közössége épülését. Alkalmas a tanuló motivációjának felismerésére és erősítésére.

– Az aktuális hazai és nemzetiségi szakirodalmat a helyzetnek megfelelően alkalmazza, tudását folyamatosan bővíti.

– Figyel a tanulók egyéni problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlődés feltételeit biztosítani minden tanuló számára.

A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén

a) tudása

– Ismeri a tanulói csoportok kialakításához szükséges módszereket, amelyek alkalmazása során figyelembe veszi a tanulók sokszínűségét.

– Segíti a közösség kialakítását, fejlesztését, ismeri az azt elősegítő pedagógiai módszereket.

– Segíti a fenntartható fejlődéssel, a médiatudatossággal, a digitális technológiák használatával kapcsolatos ismeretek átadását.

b) képességei

– Tudatosan kezeli az értékek sokszínűségét, tiszteletben tartja azokat, nyitott mások véleményére.

– Képes a konfliktusok megelőzésére és adott esetben hatékony kezelésére. Aktívan közreműködik a csoporttagok közösség iránti elkötelezettségének, felelős, aktív szerepvállalásának kialakításában.

– Képes a tanulókat helyi, nemzeti és nemzetiségi értékek elfogadására nevelni.

c) attitűdje

– Alkalmas olyan pedagógiai helyzetek kialakítására, amelyekben a különböző értékek elfogadását segíti, a tanulókat együttműködésre motiválja.

– Az iskola világában tudatosan törekszik a nemzeti és nemzetiségi kultúra alapját képező értékek elfogadtatására.

– Fontosnak tartja az etnikumok és nemzetiségek iránti tolerancia kialakítását.

A szakmódszertani és a szaktárgyi tudás területén

a) tudása

– Ismeri az ukrán nyelvű szakmódszertan alapvető irányait és alaptételeit, valamint a tanulmányterület legfontosabb összefüggéseit, elméleteit és a hozzájuk kapcsolódó terminológiát, illetve a problémamegoldás módszereit.

– Ismeri a szakmódszertan hazai és nemzetközi eredményeit, szakirodalmát, aktuális kérdéseit, számítástechnikai, könyvtári forrásait.

– Ismeri a hatályos emelt szintű érettségi vizsgakövetelményeket.

b) képességei

– Képes nemzetiségi tanítási területén mind szóban, mind írásban árnyaltan kifejezni magát, képes az ukrán nemzetiségi szakterület és szakmódszertan ismeretrendszerét alkotó elképzelések alapfokú analízisére, az összefüggések szintetikus megfogalmazására és adekvát értékelő tevékenységre ukrán nyelven.

– Rendelkezik az önálló tanuláshoz szükséges képességekkel.

– Képes rutin szakmai problémák azonosítására, az azok megoldásához szükséges elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására és megoldására.

– Képes rugalmasan alakítani a tanítási stratégiákat a tanulási célokkal összhangban és differenciálni a tanulói képességeknek megfelelően.

– Képes a másokkal való kooperációra, valamint szakmai tudásának egy adott munkahely különböző szakmai elvárásainak megfelelő felhasználására.

– Képes az emelt szintű érettségihez szükséges tudás átadására.

c) attitűdje

– Ismeri, vállalja és hitelesen képviseli szakmája társadalmi helyét és szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.

– Nyitott szakmája átfogó gondolkodásmódjának és gyakorlati működése alapvető jellemzőinek hiteles közvetítésére, átadására.

– A folyamatos önképzés igénye jellemzi.

– Önállóság jellemzi, nyitott a külső változásokra, aktívan képes részt venni az iskola szaktárgyi munkaközösségének munkájában.

A pedagógiai folyamat tervezése területén

a) tudása

– Ismeri a Nemzeti alaptanterv, valamint a nemzetiségi irányelv és az arra épülő kerettantervek, az ukrán idegen nyelv emelt szintű érettségi követelményeit, valamint az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozását.

b) képességei

– Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet és az óraterv szintjén, valamint ennek rendszerszemléletű, interdiszciplináris megközelítésére. Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére.

– Képes a tanítandó tananyag súlypontjait, felépítését, közvetítésének logikáját a tantervi előírásokkal és a pedagógiai célokkal összhangban az adott tanulócsoporthoz igazítani.

c) attitűdje

– Fontosnak tartja a formális, nem formális és informális úton, tanulási környezetben szerzett tudás összekapcsolását.

– A tervezés során nyitott a kollégákkal és a tanulókkal való együttműködésre.

A tanulás segítése, szervezése és irányítása területén

a) tudása

– Ismeri a tanulás támogatásának különböző stratégiáit és módszereit, ismeri a tanulók ukrán nyelvi kompetenciáit, a differenciált oktatás lehetőségeinek alkalmazását elméletben és gyakorlatban.

– Ismeri az ehhez szükséges tankönyveket, taneszközöket, segédanyagokat, oktatástechnikai eszközöket.

– Ismeri a különböző tanulási környezetek tanulási eredményességre gyakorolt hatásait. Ismeri a szaktantárgy tanításának-tanulásának tanórai, tanórán kívüli és az iskolán kívüli lehetőségeit, színtereit.

– Tájékozott a differenciális pedagógia, az adaptív tanulásszervezés, a nevelési-oktatási stratégiák, módszerek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben.

b) képességei

– Képes az önszabályozott tanulás szintjének megfelelő változatos feladatadásra, támogatja a tanulókat egyéni tanulási útjuk megtalálásában.

– Képes egyéni tanulásfejlesztési tervet kidolgozni és széles körű együttműködést kezdeményezni a tanulási problémák kezelésében az érintettek körében.

– Képes nyugodt, biztonságos és az eredményes tanulást segítő tanulási környezet megszervezésére.

– Képes a szaktárgy speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos megértési nehézségek felismerésére és kezelésére.

c) attitűdje

– Nyitott az új tanuláselméletek, tanulási-tanítási módszerek, a digitális pedagógiai eszközök alkalmazásának megismerésére és saját tanulási-tanítási folyamatába való beépítésére.

– Fontosnak tartja a tanulókkal való együttműködés, társas-megértés megvalósítását a tanulási folyamat hatékonyságának érdekében.

– Törekszik az életkori, egyéni és csoport-sajátosságoknak megfelelő, aktivitást, interaktivitást, differenciálást elősegítő tanulási-tanítási stratégiák, módszerek alkalmazására.

A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén

a) tudása

– Ismeri és alkalmazza a tudásellenőrzés és a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit.

b) képességei

– Képes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák, módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés dokumentálására (így portfólió formájában is).

– Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében.

– Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására, a különböző (diagnosztikus és fejlesztő) értékelési eljárások alkalmazására; a tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.

c) attitűdje

– Alkalmas a pedagógiai folyamatoknak megfelelő, objektív, reális tudásszint mérésére.

A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén

a) tudása

– Ismeri a pedagógiai és nemzetiségi pedagógiai kérdéseket, tájékozott a hazai nemzetiségi és anyaországi szakmai kérdésekben.

– Együttműködik a pedagógiai és nemzetiségi területek képviselőivel, szakmódszertani központjaival.

b) képességei

– Tudatosan építi a pedagógiai és nemzetiségi szervezeteken belüli és kívüli kapcsolatokat, együttműködési lehetőségeket.

– Aktívan közreműködik a pedagógiai és szervezeti, valamint nemzetiségi szakmai tevékenységekben.

– Tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjairól.

c) attitűdje

– Szerepet vállal a szervezeti szintű megbeszéléseken, szóban és írásban.

– Az intézményi és nemzetiségi kapcsolatrendszerben szakmai kérdések megbeszélésére ösztönöz, kezdeményező szerepet vállal.

– Önálló, tudományos adatokon és tapasztalati elemzésen nyugvó véleményalkotás jellemzi.

– Betartja a pedagóguspálya jogi és etikai normáit.

Az autonómia és a felelősségvállalás területén

a) tudása

– Ismeri a pedagógiai munkájában felmerülő problémáihoz megoldást kínáló adekvát szakirodalmat, amelyet munkájában aktívan felhasznál.

b) képességei

– Képes együttműködni az adott szláv nyelv területéhez kapcsolódó hazai és nemzetközi partnerekkel.

– Tudása és képességei keretei között látja a helyét egyének és csoportok szakmai fejlődésének felelősségvállalásában.

– Képes az iskolán belül és a nemzetiségi közösséget érintve szakmai párbeszédet, egyeztetést kezdeményezni a pedagógus feladatainak kérdéseiről.

c) attitűdje

– Alkalmas arra, hogy részesévé váljon az iskola szervezeti életének.

– A pedagógusokat, az iskolát, a nemzetiségi identitást érintő kérdésekben állást foglal, párbeszédet kezdeményez.

– Az iskolai, nevelési-oktatási problémák értelmezésében, a problémamegoldásban kezdeményező, aktív szerepet tölt be.

– Elfogadja az iskola, a pedagógusok, a nemzetiségi létből fakadó társadalmi felelősségeit.

8. Szakterületi ismeretek

A szakterületi ismeretek együttes tartalmának le kell fednie a Nemzeti alaptanterv alapján a kerettanterv szerint közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, a tantárgynál a középfokú nevelési-oktatási szakaszhoz, valamint az emelt szintű érettségi vizsgakövetelményekhez megadott témakörök ismereteit.

Szakterületi ismeretkörök

– Közismereti tantárgyak: irodalomtudományi, nyelvtudományi alapismeretek.

– Nyelvi kompetenciák fejlesztése: érettségi specifikus szóbeli és írásbeli nyelvtani gyakorlatok; szövegalkotási, írott és hallott szövegértési kompetenciáinak fejlesztése.

– Ukrajna ismerete: a célnyelvi ország földrajzi adottságai, történelmi, politikai, társadalmi, gazdasági vonatkozásai, intézményrendszere.

– Nemzetiségi alapismeretek: a hazai nemzetiségek (a magyarországi nemzetiségi politika, jogok); a magyarországi ukrán nemzetiség története, tárgyi és szellemi kultúrája.

Szakmódszertani ismeretkörök

– Tartalom alapú nyelvi kompetenciafejlesztés: szaknyelvi ismeretek; a célnyelv és/vagy nemzetiségi nyelv és a magyar nyelv kontrasztivitásának tudatosítása; fordítási gyakorlatok; stílusrétegek, szövegfajták, prezentációs technikák tartalom alapú közvetítése.

– Irodalomtörténeti ismeretek: ukrán irodalomtörténeti áttekintés: korszakok és korszakhatárok, fő fejlődési tendenciák, a legjelentősebb alkotók és műveik; irodalmi műfajok; szövegértelmezés, szövegelemzés; magyar-ukrán irodalmi kapcsolatok.

– Nyelvészeti ismeretek: szinkrón rendszernyelvészeti áttekintés: fonetika-fonológia, morfológia, lexikológia, szintaktika; alkalmazott nyelvészeti ismeretek: lexikográfia, grammatika, stilisztika, nyelvtörténet.

– Diaszpórák vizsgálata: szociológiai összetételük, nyelvhasználatuk, irodalmuk, kultúrájuk összehasonlító elemzése.

– Nemzetiségi szakismeretek: a magyarországi ukránok nyelvhasználata (szociolingvisztikai kérdések: kétnyelvűség, diglosszia); nemzetiségi önszerveződés, nemzetiségi intézmények, a nemzetiségi oktatási rendszer, a magyarországi ukránok irodalma, a magyarországi ukrán nemzetiség tudományos élete.

– Nyelvi kompetenciafejlesztés: a szaknyelvi ismeretek elmélyítése, a célnyelven oktatott középiskolai tantárgyak terminológiájára fókuszálva.

22. Matematika szaktanár

1. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

– magyar nyelvű megjelölése: okleveles matematika szaktanár

– szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Teacher of Mathematics

2. Képzési terület: pedagógusképzés

3. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott tanári szakképzettség: okleveles matematikatanár, okleveles matematikatanár (általános iskolai), az 1993. évi felsőoktatási törvény szerinti főiskolai szintű matematika szakos tanár

4. A képzési idő félévekben: 2 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 3 kredit

– a matematika tantárgy emelt szintű érettségi követelményeinek ismerete: 4 kredit

– szakterületi (szaktudományos) ismeret: legalább 42 kredit

– szakmódszertani ismeret: legfeljebb 8 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 142/0119

7. A képzés célja: a középfokú nevelés-oktatás szakaszában, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakgimnáziumban, szakmára vagy szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában a szakiskolában 11.–12. évfolyamain a matematika tantárgyat fakultációban és emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítésben tanító tanárok szaktudományos, szakmódszertani képzése, továbbá az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére, a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

7.1. ^*  Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A matematika szaktanár

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítésének figyelembevétele területén

a) tudása

– Ismeri az emelt szintű matematika tanítása során fejlesztendő kompetenciákat.

– Tisztában van a tehetséggondozáshoz szükséges ismeretekkel és technikákkal.

– Ismeri és alkalmazza a digitális eszközöket a differenciált oktatás megvalósítására.

b) képességei

– Képes a tanulókat racionális gondolkodásmódra, önálló véleményalkotásra, mérlegelő gondolkodásmód kialakítására, érvelésre ösztönözni.

– Képes az emelt szintű matematika speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos megértési nehézségek felismerésére, kezelésére.

– Képes a tanulás/tanítás folyamata során a matematikából tehetséges tanulók képességeinek fejlesztésére alkalmas módszerek kiválasztására.

– Rendelkezik a kiemelkedő matematikai képességek korai felismerésének képességével, amelynek kihasználásával a tehetséges tanulókat ösztönözni tudja a megoldandó problémák megértése és megoldása területén eredeti ötletek felvetésére.

– Rendelkezik az egész életen át tartó tanulás képességével.

c) attitűdje

– Vállalja a kiemelkedő eredmények elérésére képes tanulók motiválását.

– Törekszik a tanulási nehézségek okainak feltárására, elemzésére és megszüntetésére, a lemaradó tanulók felzárkóztatására.

Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése terén

a) tudása

– Felkészült a matematikai tanulmányi versenyek tervezésére, szervezésére, kivitelezésére.

– Felkészült a matematika kiegészítő ismereteit közvetítő emelt szintű érettségire való felkészítés, matematika szakkör és önképzőkör, szaktanterem működtetésére.

b) képességei

– Képes digitális eszközök bevonásával változatos munkamódszereket alkalmazni a tanórákon.

c) attitűdje

– Elkötelezett aziránt, hogy a matematikai ismereteket kisebb-nagyobb közösségekben ismeretterjesztő szinten bemutassa, népszerűsítse, magyarázza, az élethosszig tartó tanulásra motiváló módon terjessze.

A szakmódszertani és a szaktárgyi tudás területén

a) tudása

– Rendelkezik azokkal az ismeretekkel, amelyek lehetővé teszik, hogy szaktárgyának új eredményeit megismerhesse, értelmezhesse.

– Ismeri a matematikatanítás kutatási módszertanát.

– Ismeri a digitális eszközök lehetőségeit a matematika tanítása során (szemléltetés, sejtés megfogalmazása, diszkusszió, gyakorlás, számonkérés) és ismeri ezen eszközök korlátait is.

b) képességei

– Képes az emelt szintű matematikatanítás során problémamegoldó technikák átadására.

– Képes az emelt szintű matematika és más természettudományok tudás- és ismeretanyaga közötti összefüggések felismerésére, integrációjára.

– Képes az emelt szintű matematika témakörében szakszerűen kifejezni magát mind szóban, mind írásban.

– Képes a szaktárgyának megfelelő tudományterületen a fogalmak, elméletek és tények közötti összefüggések megteremtésére, közvetítésére.

– Szaktudományos és szakmódszertani felkészültségével kapcsolatban önreflexióra képes.

c) attitűdje

– Elkötelezett a tanulók matematikai ismereteinek, képességeinek fejlesztése iránt.

– Megvan az igénye a matematika új eredményeinek megismerésére, értelmezésére, valamint az azokkal kapcsolatos ismeretterjesztésre.

– Nyitott a szakmai és módszertani megújulásra, fejlődésre, igénye van folyamatos önképzésre, a rendszeres továbbképzésre, esetleges doktori képzésben való részvételre.

– Munkája során a modern pedagógiai módszerek alkalmazására törekszik.

A pedagógiai folyamat tervezése területén

a) tudása

– Ismeri a pedagógiai tevékenységet meghatározó dokumentumokat, a Nemzeti alaptantervet és a kerettanterveket, a matematika tanításához kapcsolódó jogszabályi hátteret, az emelt szintű érettségi vizsgakövetelményeket.

b) képességei

– Képes meghatározni az emelt szintű matematikában tanítandó tartalmakat, azokat megfelelő logikai struktúrába rendezni.

– Képes az emelt szintű matematika tanulása-tanítása során felhasználható nyomtatott és digitális tankönyvek, taneszközök, egyéb tanulási források elemzésére, valamint a konkrét célokhoz illeszkedő kiválasztására, különös tekintettel az infokommunikációs technológiára.

c) attitűdje

– Tisztában van az emelt szintű felkészítés felelősségével, tervező munkáját igényesség jellemzi.

A tanulás segítése, szervezése és irányítása területén

a) tudása

– Tisztában van az emelt szintű matematika szóbeli és írásbeli kifejezőkészség követelményeivel, annak alapvető tanulásmódszertani jellegzetességeivel.

b) képességei

– Képes a tanulókban az önszabályozó tanulás igényének felkeltésére, képességének kialakítására.

– Képes az emelt szintű matematika ismeretanyagának megfelelő csoportosításával, közvetítésével az érdeklődés és a figyelem folyamatos fenntartására.

– Képes a tanulást támogató nyomtatott és digitális taneszközök kiválasztására.

– Felkészült a matematika tanulásában kiemelkedő eredményeket elérő tanulók motiválására, segítésére, a tehetséggondozásra.

– Képes az emelt szintű matematika speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos megértési nehézségek kezelésére.

– Felkészült az infokommunikációs eszközöknek a tanítási-tanulási folyamat során a tananyag tartalmának megfelelő alkalmazására.

c) attitűdje

– Ösztönzi az informatikai ismereteknek az emelt szintű matematika tanulása során való felhasználását.

A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén

a) tudása

– Ismeri az emelt szintű matematika tanítása során használható feladatbankokat és feladatgyűjteményeket.

– Ismeri az érvényes emelt szintű érettségi vizsgakövetelményeket.

b) képességei

– Az értékelés céljának, tárgyának és formájának megfelelő tudásmérő teszteket, feladatsorokat állít össze, illetve alkalmaz.

c) attitűdje

– Az értékelés során szem előtt tartja az egyéni fejlődési utakat, fejlesztő értékelést alkalmaz.

A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén

a) tudása

– Ismeri az emelt szintű matematika tanításával, versenyek szervezésével foglalkozó helyi, regionális és országos szakmai közösségeket, azok céljait, törekvéseit és munkájuk főbb eredményeit.

b) képességei

– Együttműködik az egyéb természettudományos tantárgyak tanáraival. Képes arra, hogy a rokon tárgyakban is megjelenő, egymásra épülő ismeretanyagok ütemezését, a kereszttantervi kapcsolódásokat egyeztesse.

– Az emelt szintű matematika és a matematika szakmódszertan területén mind szóban, mind írásban szakszerűen fejezi ki magát.

c) attitűdje

– Kész együttműködni a matematika területén működő helyi, területi, vármegyei és országos szakmai fórumokkal, versenyszervező munkaközösségekkel, tantárgypedagógiai műhelyekkel.

Az autonómia és a felelősségvállalás területén

a) tudása

– Figyelemmel követi a legfontosabb oktatástechnológiai fejlesztéseket.

b) képességei

– Részt vesz a szaktantárgy fejlesztési, innovációs tevékenységében.

c) attitűdje

– Elkötelezett a matematika, annak színvonalas tanítása iránt.

– Elkötelezett az igényes tanári munkára, folyamatos önművelésre törekszik.

– Fontosnak tartja a szaktárgyán belüli szakmai együttműködést.

8. Szakterületi ismeretek

A szakterületi ismeretek együttes tartalmának le kell fednie a Nemzeti alaptanterv alapján a kerettanterv szerint közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, a tantárgynál a középfokú nevelési-oktatási szakaszhoz, valamint az emelt szintű érettségi vizsgakövetelményekhez megadott témakörök ismereteit

Szakterületi ismeretkörök

A matematika szaktanár szakon az alábbi ismeretkörökből összegyűjtendő kreditek minimális száma:

– diszkrét matematika (kombinatorika, gráfok): 3 kredit;

– algebra és számelmélet: 5 kredit;

– analízis: 10 kredit;

– geometria: 5 kredit;

– valószínűségszámítás és statisztika: 3 kredit;

– elemi matematika: 4 kredit;

– matematika szaktanári szakmódszertan: 4 kredit;

– projektmunka: 10 kredit.

Diszkrét matematika (kombinatorika, gráfok)

Összeszámlálási eljárások, módszerek.

Alapvető extremális kérdések a gráfelméletben. Algoritmikus és bonyolultsági kérdések a gráfelméletben.

Algebra és számelmélet

Fejezetek az absztrakt algebrából. Prímszámok tulajdonságai.

Valós számok racionális számokkal való approximálhatósága. Lánctörtek.

További lehetséges témák:

– Faktorstruktúrák, homomorfia tétel.

– Számelmélet gyűrűkben.

– Az algebrai számelmélet alapjai.

– Számelméleti függvények. Möbius-transzformált.

Analízis

Többváltozós függvények folytonossága és határértéke. Többváltozós differenciál- és integrálszámítás. Szélsőérték-feladatok, fizikai alkalmazások, szemléltetés digitális eszközökkel.

További lehetséges témák:

– Komplex függvénytan: komplex differenciálhatóság következményei, alkalmazások.

– Differenciálegyenletek: az analízis alkalmazása időben változó folyamatok modellezésére, leírására.

– Mértékelmélet: a terület, térfogat és az integrál fogalmának általánosítása, fraktálok.

– Közelítő módszerek: egyenletek és egyenletrendszerek közelítő megoldása, differenciál- és integrálszámítás közelítő módszerei és ezek számítógépes megvalósítása.

Geometria

Görbék és felületek differenciálgeometriai vizsgálata. Görbék görbülete és torziója, felületek Gauss-görbülete. Szemléltetés digitális eszközökkel.

További lehetséges témák:

– Görbék és felületek topológiája

– Konvex és kombinatorikus geometria

– Ábrázoló geometria

Fejezetek a valószínűségszámításból és a statisztikából

A korábban tanult ismeretek elmélyítése és ezek alkalmazása összetett valószínűségi és statisztikai modellekben, gyakorlati problémák megoldására.

További lehetséges témák:

– Összefüggések valószínűségi és statisztikai modellezése, például korreláció- és regressziószámítás.

– Diszkrét idejű véletlen folyamatok vizsgálata, például véletlen bolyongás.

– Egy valószínűségszámítási vagy statisztikai kísérlet/projekt kidolgozása, kipróbálása a gyakorlatban és a tapasztalatok kiértékelése.

Elemi matematika

A Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok, magyar és külföldi középiskolai matematikaversenyek, valamint az emelt szintű érettségi kitűzött feladatainak megoldása. Tanári „feladatbank” közös összeállítása az egyes témakörök emelt szinten (emelt szintű érettségire, versenyekre történő felkészítés) történő tanításához.

Matematika szaktanári szakmódszertan

Az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez és a tehetséggondozáshoz szükséges témakörök felépítésnek, tanítási lehetőségeinek bemutatása, elemzése. A tanítási- tanulási folyamatot segítő digitális lehetőségek (szoftverek, internetes források) bemutatása.

Javasolt témakörök:

– A tételek és bizonyítások tanítása.

– Az analízis elemeinek tanítása.

– A kombinatorika és gráfelmélet elemeinek tanítása.

– A valószínűségszámítás és statisztika elemeinek tanítása.

– Vektorok a szintetikus geometriában, a koordinátageometriában és a trigonometriában.

– A matematikai logika elemeinek tanítása.

Projektmunka

A matematika középiskolai emelt szintű oktatásához, illetve a tehetséggondozáshoz szorosan kapcsolódó, részletesen dokumentált projektmunka, amelyet egy egyetemi oktató felügyeletével és támogatásával a hallgató önállóan, a képzés teljes időtartama alatt folytat. Ez lehet például:

– a középiskolai tanításban tehetséggondozó, versenyfelkészítő tematika és tanítási segédanyag kidolgozása és kipróbálása, amely megvalósulhat szakköri formában, kiscsoportos felkészítés formájában vagy egyéni fejlesztési terv kidolgozása és alkalmazása formájában,

– emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítés tematikájának vagy egy adott témakör tárgyalásának részletes kidolgozása, a tanulást támogató segédanyag kidolgozása és alkalmazása,

– segédanyag kidolgozása és megosztása az emelt szintű érettségire való egyéni felkészülés online támogatására,

– matematikából tehetséges tanuló(k) mellett mentori tevékenység végzése, a kettős különlegességű tanulók gyenge oldalainak fejlesztésére és erős oldalainak támogatására önállóan kidolgozott program alapján,

– önálló szakmódszertani kutatás elvégzése.

23. Történelem szaktanár

1. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

– magyar nyelvű megjelölése: okleveles történelem szaktanár

– szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Teacher of History

2. Képzési terület: pedagógusképzés

3. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott tanári szakképzettség: okleveles történelemtanár, okleveles történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára (általános iskolai), az 1993. évi felsőoktatási törvény szerinti főiskolai szintű törtélem szakos tanár

4. A képzési idő félévekben: 2 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték 3 kredit

– a történelem tantárgy emelt szintű érettségi követelményeinek ismerete 4 kredit

– szakterületi (szaktudományos) ismeret legalább 42 kredit

– szakmódszertani ismeret legfeljebb 8 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 142/0119

7. A képzés célja a középfokú nevelés-oktatás szakaszának, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszának a 11.–12. évfolyamain a történelem tantárgyat fakultációban és emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítésben tanító tanárok szaktudományos, szakmódszertani képzése, továbbá az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére, a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A történelem szaktanár

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítésének figyelembevétele területén

a) tudása

– Ismeri a motiváció működését és főbb összetevőit, valamint megteremtésének, alkalmazásának módszereit.

– Ismeri a személyiség sajátosságaira és fejlődésére vonatkozó alapvető pszichológiai, pedagógiai és szociológiai jellemzőket.

– Korszerű ismeretekkel rendelkezik a hátrányos helyzetű tanulókról, a személyiségfejlődés zavarairól, a magatartásproblémák okairól, a gyermeknevelés, a tehetséggondozás és az egészségfejlesztés módszereiről.

– Ismeri a tanulók megismerésének módszereit.

– Ismeri a történelem tantárgy által közvetített fogalmak kialakulásának életkori sajátosságait, a tanulók fogalomrendszerének fejlesztésében játszott szerepét.

– Ismeri a szaktárgy tanítása-tanulása során fejlesztendő, az emelt szintű érettségihez szükséges speciális, az önálló történelmi megismeréshez szükséges kompetenciákat, ezek fejlesztésének és diagnosztikus mérésének módszereit.

– Tisztában van a történelem tantárgynak a tanulók személyiségfejlődésében betöltött szerepével, lehetőségeivel és jelentőségével.

b) képességei

– Képes a történelem és állampolgári ismeretek tantárgy tanításának pedagógiai gyakorlatát és annak a tanulók személyiségfejlődésre gyakorolt hatását elemezni.

– Képes a tanulókat a történelem és állampolgári ismeretek tárgy magasabb szintű tanulása, illetve az ehhez kapcsolódó önfejlesztés érdekében motiválni.

– Képes a szaktárgy tanításában olyan, a tanulók egyéni szükségleteit figyelembe vevő pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek elősegítik a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődését, az egészséges életvitel kialakítását.

– Képes a különböző történelmi folyamatok speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos egyéni megértési nehézségek kezelésére.

– Képes a különböző adottságokkal, képességekkel, illetve előzetes tudással rendelkező tanulók tanulására, fejlesztésére, a pályaorientáció segítésére.

– Képes a tehetséges, a nehézségekkel küzdő vagy a sajátos nevelési igényű, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a tantárgyában különleges bánásmódot igénylő tanulókat felismerni, hatékonyan nevelni, oktatni, számukra differenciált bánásmódot nyújtani.

– Képes a történelem és állampolgári ismeretek tantárgyban rejlő személyiségfejlesztési lehetőségeket kihasználni, a tanulók önálló ismeretszerzését támogatni.

c) attitűdje

– Nyitott a személyiségfejlesztés életkori sajátosságait figyelembe vevő, változatos módszereinek elsajátítására.

– Tanári munkája motiváló hatású a történelem és állampolgári ismeretek tantárgy magas szintű tanulása és a történettudomány eredményeinek megismerése szempontjából.

– Tiszteli a tanulók személyiségét, képes mindenkiben meglátni az értékeket, és pozitív érzelmekkel viszonyulni minden tanítványához.

– Elkötelezett a tanulóknak a történelem és állampolgári ismeretek tantárgy tanítása során megvalósuló személyiségfejlesztése iránt.

– Figyel a tanulók problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlesztés feltételeit biztosítani minden tanuló számára.

A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén

a) tudása

– Alapvető történeti tudással rendelkezik a társadalmi folyamatokról, a demokrácia működéséről, a kulturális identitásról és annak kialakulási folyamatáról.

– Ismeri a társadalmi fejlődés szociológiai és kulturális sajátosságait.

– Ismeri a csoportok és a tanulók társas helyzetére vonatkozó fontosabb feltáró módszereket, ezen kérdéseket történetiségükben tudja szemlélni.

– Ismeri a különböző szociokulturális hátterű tanulói csoportok oktatásának összetevőit.

– Segíteni tudja a médiatudatossággal, a digitális technológiák használatával kapcsolatos ismeretek átadását.

b) képességei

– Képes oktatását úgy szervezni, hogy az általa közvetített történeti és állampolgári ismeretek elősegítsék a csoportok közösséggé fejlődését és objektív önképének kialakulását.

– Alkalmazza az együttműködést támogató, motiváló módszereket mind a szaktárgyi oktatás keretében, mind a szabadidős tevékenységek során.

– A konfliktusok hatékony kezelése érdeképen oktatását úgy képes megtervezni, hogy a történeti és állampolgári szaktudás segítse a tanulókat abban, hogy kialakuljon bennük a közösség iránti elkötelezettség, a demokratikus társadalomban való felelős, aktív szerepvállalás, a helyi, nemzeti, nemzetiségi és egyetemes emberi értékek elfogadása.

– Képes értelmezni és a tanulók érdekében felhasználni azokat a történeti-kulturális jelenségeket, amelyek befolyásolják a tanulók esélyeit, iskolai, illetve iskolán kívüli életét.

– Képes hozzájárulni az iskolai és osztálytermi toleráns, nyitott légkör megteremtéséhez.

– Képes a fenntartható fejlődéssel, a médiatudatossággal, a digitális technológiák használatával összefüggésben felmerülő legfontosabb aktualitások megértésében segíteni a tanulókat.

c) attitűdje

– Elkötelezett a nemzeti és egyetemes értékek iránt, szociális érzékenység, segítőkészség jellemzi.

– Felelősségteljesen végzi tanári munkáját, igyekszik az egyéni bánásmódot igénylő tanulók esetében az inklúzió szemléletét érvényesíteni.

– Személyes példamutatásával is segíti a nemzeti értékek megismerését és a magyar identitástudat kialakítását a tanulókban.

– Elkötelezett a családi életre nevelés feladatainak végrehajtásában, a demokratikus gondolkodásra nevelésben, valamint fontosnak tartja a fenntarthatóság és környezettudatosság, illetve a médiatudatosság kialakítását a tanulókban.

– Az iskola világában tudatosan törekszik a nemzeti és európai kultúra alapját képező értékek elfogadtatására.

– Törekszik úgy nevelni, hogy tanítványai mások véleményét, értékeit tiszteljék.

– Célul tűzi ki az ismereteken alapuló, mérlegelő gondolkodás képességének kialakítását a tanulókban. Fontosnak tartja az etnikumok és nemzetiségek iránti tolerancia kialakítását.

A szakmódszertani és a szaktárgyi tudás területén

a) tudása

– Ismeri a történelmi tudás, a saját történelmi narratíva kialakításáról/kialakulásáról szóló alapvető történelemdidaktikai elméleteket, szakirodalmat.

– Ismeri a történettudomány és a történelemtanítás múltját.

– Ismeri a történelem tantárgy tanítása kapcsán fejlesztendő, a tantervekben és vizsgakövetelményekben meghatározott általános és speciális kompetenciákat, azok fejlesztésének és mérésének módszereit és eszközeit.

– Ismeri a tantervi kapcsolódási pontokat a történelem és más tantárgyak között az ismeretek és a képességfejlesztés vonatkozásában.

– Ismeri a mai magyar állam intézményeit, a választási rendszert, az alapvető állampolgári kötelességeket és jogokat, a közösségi együttélés normáit.

b) képességei

– Képes a történeti szakirodalom és tankönyvek értelmezésére és elemzésére.

– Képes a történelmi folyamatok, események, személyek, jelenségek több szempontból való értelmezése, az eltérő nézőpontból fakadó értelmezés és értékelés különbségeinek felismerése.

– Képes az aktuális események, politikai történések, jogszabályok történeti szempontú elemzésére és értelmezésére.

– Képes átlátni a nemzeti identitásképző diskurzusok felépítését, működését, és kulturális és történeti jelenségeket európai kontextusban értelmezni.

c) attitűdje

– Mérlegeli a problémák sokoldalú módszertani megközelítésének lehetőségét.

– Folyamatos szakmai önképzésre törekszik.

– Elkötelezett a történelmi gondolkodás, saját történelmi narratíva kialakítása és tudatos formálása iránt.

– Elfogadja a demokrácia értékeit, az aktív állampolgárság jelentőségét, és elkötelezett ezek előmozdítása iránt.

A pedagógiai folyamat tervezése területén

a) tudása

– Ismeri a történelemtanári pedagógiai tevékenységet meghatározó dokumentumokat.

– Ismeri a szaktárgy tanításának jogszabályi hátterét, tanterveit.

– Ismeri a történelem tantárgy emelt szintű érettségi vizsgájának vizsgakövetelményeit és vizsgaleírását.

– Ismeri a történelem tananyag kiválasztásának és a rendszerezésének szaktudományi, pedagógiai-pszichológiai, és szakmódszertani szempontjait.

– A történelem és állampolgári ismeretek tantárgy tanításban is képes a Nemzeti alaptanterv fejlesztési területeinek, nevelési céljainak érvényesítésére.

b) képességei

– A történelem és állampolgári ismeretek tantárgy tanításának tervezésében képes a rendszerszemléletű megközelítésre.

– Képes a történelem és állampolgári ismeretek tantárgy anyagának súlypontjait, felépítését, közvetítésének logikáját a tantervi előírásokkal és a pedagógiai célokkal összhangban az adott tanulócsoporthoz igazítani.

– Képes a tantárgy tanulása-tanítása során felhasználható nyomtatott és digitális tankönyveket, taneszközöket, egyéb tanulási forrásokat elemezni, a konkrét céloknak megfelelően kiválasztani.

– Képes a szaktárgy tanórán és iskolán kívüli tanulásának tervezésére a köznevelés és a felnőttoktatás keretében is.

– A pedagógiai folyamatok tervezésével kapcsolatban szakmai önreflexióra, illetve önkorrekcióra képes.

c) attitűdje

– Pedagógiai munkáját nagy fokú autonómiával, az iskola pedagógiai programja, a tanulói személyiség fejlesztésére vonatkozó tantervi célkitűzéseknek és az elsajátítandó tudás sajátosságainak szem előtt tartásával tervezi.

– Elkötelezett a pedagógiai folyamat tervezésének folyamatos javítása iránt.

A tanulás segítése, szervezése és irányítása területén

a) tudása

– Szaktárgya ismeretanyagából és módszertanából magas szintű tudással rendelkezik.

– Ismeri a pedagógiai folyamat tervezésének azon elemeit, amelyek révén képes diákjait megtanítani a történeti megismerés, a történeti adatgyűjtés, a forráskritika, a történeti információ elemzésére épülő analitikus és szintetizáló munka módszereinek önálló alkalmazására.

b) képességei

– Képes a történeti problémák önálló megértését és feldolgozását, a forráselemzés és forráskritika önálló végzését segítő módszerek, szervezési formák kiválasztására, illetve megvalósítására.

– Magas szinten képes a történelem és állampolgári ismeretek szaktárgy speciális összefüggéseinek, fogalmainak érthető és gondolkodásalapú megismertetésére.

c) attitűdje

– Fontosnak tartja a szaktárgya oktatásához szükséges magas szintű szaktárgyi tudás és képességek megszerzését, diákjai szaktárgyi ismereteinek és tanulási képességeinek folyamatos fejlesztését.

– Törekszik az életkori, egyéni és csoport-sajátosságoknak megfelelő, aktivitást, interaktivitást, differenciálást elősegítő történelemtanulási és történelemtanítási stratégiák, módszerek alkalmazására.

A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén

a) tudása

– Ismeri a történelem és állampolgári ismeretek tárgyhoz kapcsolódó értékelés funkcióit, folyamatát, formáit és módszereit.

– Tisztában van alapvető értékelési és mérésmetodikai szabályokkal, összefüggésekkel.

– Ismeri a szaktantárgy tanítása-tanulása során elsajátított ismeretek és fejlesztendő kompetenciák mérésére, értékelésére alkalmas sajátos módszereket, eszközöket.

b) képességei

– Képes a különböző munkaformáknak megfelelő értékelési formák adekvát használatára.

– Képes az értékelés eredményeit elemezni és saját szakmai fejlődésnek szolgálatába állítani.

– Az értékelés során képes figyelembe venni az értékelés hatásait a pedagógiai folyamat szabályozására, a tanulók személyiségfejlődésére és önértékelésére.

– Képes a történelem tudás mérésére alkalmas mérőeszköz összeállítására.

– Képes a történelem tárgy tanítása során értékelési gyakorlatát az emelt szintű érettségi tartalmi és formai követelményeihez igazítani.

– Képes elősegíteni a tanulók reális önértékelését és alkalmazni a tanulók önbecsülését támogató ellenőrzési módszereket. Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait. Képes az országos, illetve a helyi mérési eredmények értelmezésére.

c) attitűdje

– Elkötelezett az értékelés fejlesztő szerepe iránt.

– Támogatja a reális tanulói önértékelés fejlődését.

A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén

a) tudása

– Ismeri a történettudomány és szaktudományai által felhalmozott tudás főbb elemeit, struktúráját, alapvető tudományos módszereit, a történelem forrásfajtái tudományos feldolgozásának módjait.

– Ismeri a közgyűjtemények (könyvtár, múzeum, levéltár) és a történelem, forrástudományok összefüggéseit.

– Ismeri a közgyűjtemények speciális kutatásának alapvető módszereit; szakszerűen tájékozódik a közgyűjteményekben őrzött történeti forrásokban és tudományos feldolgozásokban, digitális és egyéb adatbázisaiban, tartalmaiban.

– Ismeri a média társadalmi sajátosságait és hatásait, korlátait, eligazodik a média különböző jelenségei által közvetített aktuális politikai és gazdasági információk, valamint kulturális tudástartalmak világában.

– Értően használja a média és a digitális világ nyújtotta lehetőségeket a történeti ismeretek megszerzésében és a szakmai kommunikációban.

– Felkészült a történelemtudomány területén az önálló ismeretszerzésre, a történeti szakirodalom, a mediális tartalmak, ismeretek értelmezésére, elemzésére, a történelem legújabb kutatási eredményeinek nyomon követésére és az oktatásban való felhasználására.

– Ismeri az önképzés és az intézményes továbbképzés lehetőségeit és módszereit.

– Tájékozott a tudományos és az oktatással kapcsolatos szakmai szervezetek működését és a tevékenységükben való részvétel lehetőségeit illetően.

b) képességei

– Képes a történeti szakirodalom értő interpretációjára.

– Képes a történelem írásos, tárgyi, képi és egyéb forrásainak elemzésére, az egyetemes és magyar történelem tér- és idődimenzióiban való eligazodásra, történelmi fogalmak térbeli és időbeli változásainak értelmezésére.

– Képes a társadalmi jelenségek történeti kontextusba való helyezésére, történelmi folyamatok, események, személyek, jelenségek összehasonlító elemzésére.

– Képes történeti narratívák elemzésére, valamint saját történelmi nézőpont és narratíva, interpretáció kialakítására és formálására, ezek szakmai kommunikációs térben való megjelenítésére, publikálására.

– Képes tudományos jellegű szövegek, esszék, ismeretterjesztő írások, előadások, prezentációk létrehozására, történeti jellegű írások, prezentációk szerkesztésére.

– Képes a történelem és rokontudományai összefüggéseinek felismerésére, interpretálására.

c) attitűdje

– Elkötelezett a történettudomány és a szaktárgyi módszertan újabb vívmányainak, módszereinek és tudáselemeinek megismerése iránt.

– Felkészült az élethosszig való tanulásra, a szakmai előmenetelre.

– Attitűdje értelmiségi, érdeklődik a világban zajló társadalmi, politikai és kulturális folyamatok, jelenségek iránt.

– Tájékozódik az egyetemes és magyar irodalom, a művészetek alkotásai iránt.

– Elkötelezett a nemzetiségi, kulturális és vallási különbségek tiszteletben tartása iránt és a sajáttól eltérő nemzetiségek, egyéb kisebbségi csoportok, kultúrák és vallások értékeinek megismerésében és elismerésében.

– Elkötelezett a népek, kultúrák közötti kommunikáció, kölcsönös megismerés, megértés és elfogadás tekintetében.

– Felkészült a demokrácia értékeinek elfogadására, a személyiségi és az emberi jogok tiszteletben tartására, az aktív állampolgárság jelentőségének felismerésére és elfogadására.

– Elkötelezi magát a társadalmi és gazdasági fejlődés fenntartható formáinak elfogadása és megteremtése mellett.

Az autonómia és a felelősségvállalás területén

a) tudása

– Ismeri az önálló történeti ismeretszerzés, feldolgozás sajátosságait: források és feldolgozások megkülönböztetését, forráskritika alkalmazását.

– Ismeri a közgyűjteményekben, a segéd- és kézikönyvekben, a digitális adatbázisokban, valamint egyéb információforrásokban való önálló tájékozódás módszereit.

– Ismeri a megújuló történelemtanítás kiemelt területeinek és az érettségi tartalmi követelményeinek önálló közvetítési módjait.

b) képességei

– Képes felelősséggel összeállítani a fakultációhoz szükséges, az adott körülményekhez leginkább megfelelő eszköztárat.

– Önállóan képes választani a történelem tanításával kapcsolatos kortárs módszertani megközelítések közül.

– Képes a folyamatos megújulásra, nyitott a történettudomány aktuális eredményeinek és a történelemtanítás módszertani újításainak adaptálására.

– Képes önállóan kiválasztani azokat a történeti problémákat, kérdéseket, amelyeken keresztül a diákok számára feltárulnak a jelen társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális viszonyai és a múlt közötti kapcsolódási pontok, összefüggések.

– Az emelt szintű érettségi követelményeit és a tudomány aktuális trendjeit figyelembe véve, szükséges mozgásteret élvezve képes önállóan kialakítani a fakultáción feldolgozandó kérdésköröket, meghatározni a források minél színesebb palettáját.

c) attitűdje

– Folyamatosan követi a történettudomány és a tantárgy pedagógiájának aktuális trendjeit.

– Törekszik arra, hogy az emelt szintű érettségi feladattípusait megismertesse a diákokkal.

– Hangsúlyt fektet arra, hogy a tanulók képesek legyenek történeti eseményekről, folyamatokról, személyekről, jelenségekről forrásokra támaszkodva saját narratívát kialakítani és azt megfelelő igényességgel írásban és verbálisan prezentálni.

– Elkötelezett az önálló, autonóm munkavégzés iránt.

8. Szakterületi ismeretek

A szakterületi ismeretek együttes tartalmának le kell fednie a Nemzeti alaptanterv alapján a kerettanterv szerint közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, a tantárgynál a középfokú nevelési-oktatási szakaszhoz, valamint az emelt szintű érettségi vizsgakövetelményekhez megadott témakörök ismereteit.

Szakterületi ismeretkörök

– kutatásmódszertani ismeretek,

– tudományos írásművekhez kapcsolódó stílusgyakorlat,

– szintetizáló, korszakokon átnyúló, komparatív történettudományi ismeretek,

– a megújuló történelemtanítás kiemelt területeinek és az emelt szintű érettségi követelményekben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő diszciplináris ismeretek,

– helytörténet és honismeret,

– társadalom- és életmódtörténet,

– történeti demográfia,

– családtörténet, genealógia,

– történeti statisztikai ismeretek,

– állampolgári ismeretek és ezek történeti perspektívája,

– állam- és kormányzattörténet,

– a modern demokráciák működése,

– politikai intézmények, eszmék, ideológiák,

– nemzetközi konfliktusok és együttműködés,

– gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra,

– művelődés-, kultúr- és művészettörténet,

– mitológiai, vallás- és egyháztörténeti ismeretek

– a Kárpát-medence népeinek története, a határon kívül élő magyarság,

– esszéírás (kreatív írás és szerkesztés), történettudományi írásművek műfajismerete.

Szakmódszertani ismeretkörök

– a diszciplináris korszakos ismeretek köznevelési tanítását támogató ismeretek,

– forrásközpontú, az emelt szintű érettségi követelményeihez igazodó tananyagfejlesztés,

– emelt szintű óratervezés és tartás, tananyagfejlesztés, feladatállítás, kérdéskultúra és mérés-értékelés,

– a történettudomány és történelemtanítás története és kapcsolatuk a történelem és állampolgári ismeretek tanításával,

– a történelmi tudás, a saját történelmi narratíva kialakításáról/kialakulásáról szóló alapvető történelemdidaktikai elméletek,

– a történettudomány és a történelemtanítás története, kapcsolata,

– a történelem tantárgy tanítása kapcsán fejlesztendő, a tantervekben és vizsgakövetelményekben meghatározott általános és speciális kompetenciák, azok fejlesztésének és mérésének módszerei és eszközei,

– a külső és a belső koncentráció lehetőségei történelem és állampolgári ismeretek tantárgy tanításában, ezek szerepe és lehetőségei a képességfejlesztésben,

– az élményközpontú, kutatásalapú tanulás módszertana.

24. Biológia szaktanár

1. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettségi oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

– magyar nyelvű megjelölése: okleveles biológia szaktanár

– szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Teacher of Biology

2. Képzési terület: pedagógusképzés

3. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott tanári szakképzettség: okleveles biológiatanár, okleveles biológiatanár (egészségtan) (természettudományi gyakorlatok) (általános iskolai), az 1993. évi felsőoktatási törvény szerinti főiskolai szintű biológia szakos tanár

4. A képzési idő félévekben: 2 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték 3 kredit

– a biológia tantárgy emelt szintű érettségi követelményeinek ismerete 4 kredit

– szakterületi (szaktudományos) ismeret legalább 42 kredit

– szakmódszertani ismeret legfeljebb 8 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 142/0119

7. A képzés célja a középfokú nevelés-oktatás szakaszának, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszának a 11.–12. évfolyamain a biológia közismereti tantárgyat fakultációban és emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítésben tanító tanárok szaktudományos, szakmódszertani képzése, továbbá az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére, a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A biológia szaktanár

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítésének figyelembevétele területén

a) tudása

– Ismeri a tehetség felismerésének, összetevői és típusai meghatározásának, azonosítási módszereinek lehetőségeit, érti a tehetségmodellek lényegét.

– Átlátja, hogy a tehetség kibontakozásának segítése az egyén és társadalom érdeke is.

b) képességei

– Felismeri a biológia területén megnyilvánuló tehetséges tanulókat.

– Képes tanítványai motiválására.

– Támogatja a tehetségeket.

c) attitűdje

– A biológiatanítás kötelező részén túl is vállalja a kiemelkedő eredményeket elérő tanulók motiválását, segítését, a tehetséggondozást.

– Empatikus és érzékeny a tanulók problémáira.

A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén

a) tudása

– Felkészült az emelt szintű biológia érettségi vizsgára készülő fakultációs csoportok tanítására, valamint a tanulmányi versenyeken induló tanítványai számára biológia szakkör tartására.

– Ismeri a tehetséges diákok esetében hatékony tanulásszervezés különböző formáit, a regionális és országos tehetséggondozó programokat.

– Ismeri az egyéni fejlesztés tantárgypedagógiai, pszichológiai alapjait.

b) képességei

– Képes a tehetséggondozó csoportokban a csoportfejlődési folyamat pozitív irányba való befolyásolására, a közös tevékenységek révén az egyének teljesítményének serkentésére.

c) attitűdje

– Elkötelezett az iránt, hogy a fakultációs és szakköri csoportjaiban részt vevő tanítványai egyénileg és közösségként egyaránt sikereket érjenek el.

A szakmódszertani és a szaktárgyi tudás területén

a) tudása

– Magas szinten ismeri a biológia ismeretrendszerét, kutatási módszereit és kapcsolatát más természettudományokkal.

b) képességei

– Képes tanítványait eredményesen fölkészíteni az emelt szintű biológia érettségi vizsgákra, illetve szükség szerint a tantárgyi, illetve komplex, egyéni vagy csoportos tanulmányi versenyekre.

– Tehetséggondozó munkája során előtérbe helyezi a problémamegoldó, mérlegelő gondolkodás, valamint a kreativitás fejlesztését, az alkalmazáscentrikus megközelítéseket és a különböző területeken megszerzett tudás szintézisét.

c) attitűdje

– Tehetséggondozó munkájával kapcsolatban is nyitott a szakmai és módszertani megújulásra, fejlődésre, e területeken igénye van mind a folyamatos önképzésre, mind a rendszeres továbbképzésre.

A pedagógiai folyamat tervezése területén

a) tudása

– Ismeri a pedagógiai tevékenységet meghatározó dokumentumokat, a Nemzeti alaptantervet és a kerettanterveket, a középszintű és az emelt szintű biológia érettségi vizsgakövetelményeket, valamint az országos szintű, korosztályos biológia tanulmányi versenyek elméleti és gyakorlati fordulóinak anyagát.

– Rendelkezik a fakultációs csoportjai számára óratervek, a szakköri csoportjainak foglalkozástervek, tematikus tervek és tanmenetek elkészítéséhez szükséges ismeretekkel.

b) képessége:

– Képes az emelt szintű biológiaoktatás és tehetséggondozás során tanítandó tartalmakat meghatározni, azokat megfelelő logikai struktúrába rendezni.

– Elemzi a biológia emelt szinten való tanulása, tanítása során felhasználható nyomtatott és digitális tankönyveket, taneszközöket, példatárakat, illetve egyéb tanulási forrásokat, oktatási segédanyagokat.

– Kiválasztja a konkrét tehetséggondozási célokhoz leginkább illeszkedő módszereket, eszközöket.

c) attitűdje

– Kész kollektív munkában részt venni a helyi tanterv biológia fakultációról szóló részének adaptálásában, valamint a biológia szakkörök rendszerének kialakításában, és arra alapozza az önálló éves tematikus tervezési folyamatát.

A tanulás segítése, szervezése és irányítása területén

a) tudása

– Tisztában van a természettudományos megismerési folyamat lépéseivel.

– Ismeri a természettudományos gondolkodásmód kialakulásának/kialakításának alapvető módszereit.

b) képességei

– Szervezi és irányítja a fakultációs és szakköri csoportjai tanulási folyamatát.

– A tehetséggondozó munkája során is a motivációt, tanulói aktivitást biztosító, a tanulók gondolkodási, problémamegoldási, együttműködési képességeinek fejlesztését segítő módszereket választ és alkalmaz.

c) attitűdje

– Szem előtt tartja a tanulók adottságait és igényeit, valamint a tanulási folyamatuk szervezését behatároló realitásokat, de törekszik a lehetőségek maximális kihasználására és a feltételek, körülmények javítására.

– A tehetséggondozás során is kihasználja a tanórai és tanórán kívüli ismeretszerzés lehetőségeit, figyelembe véve a digitális világ sajátosságait is.

A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén

a) tudása

– Ismeri a középszintű és az emelt szintű biológia érettségi vizsgaleírását, illetve a korábbi évek feladatlapjait és javítókulcsait.

– Tájékozott az országos, korosztályos biológiai tanulmányi versenyek versenykiírásairól, ismeri a korábbi versenyek feladatlapjait és javítókulcsait.

b) képességei

– Képes a tanulók teljesítményének országos sztenderdeket alkalmazó, objektív értékelésére.

– A tehetséggondozó munkája során is az értékelés céljának, tárgyának és formájának megfelelő tudásmérő teszteket, feladatsorokat állít össze, illetve alkalmaz.

c) attitűdje

– Az értékelés során szem előtt tartja a tehetséges tanulók egyéni fejlődési útjait.

– Pozitívan értékeli a tanuló általános követelményeken kívüli, saját tudástartalmainak megfelelő módon való beépítését.

A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén

a) tudása

– Ismeri az emelt szintű biológia érettségi vizsgák és a tanulmányi versenyek megvalósításával foglalkozó helyi, regionális és országos szakmai közösségeket, azok céljait, illetve munkamódszereit.

– Tudja, hogy a tehetséggondozással kapcsolatos megválaszolandó kérdése, megoldandó problémája ügyében hol kaphat segítséget, milyen intézményhez, szervezethez fordulhat.

b) képességei

– Bekapcsolódik az iskolai, regionális és országos biológia tantárgyi tehetséggondozó munkába.

c) attitűdje

– Iskolai, regionális és országos szinten is kész együttműködni a biológia érettségi megvalósításáért felelős hatósággal, valamint támogatni a versenyszervezők munkáját, amiben szükség szerint részt vállal.

Az autonómia és a felelősségvállalás területén

a) tudása

– Tisztában van a saját, egyéni felelősségével a rábízott tanítványai tehetségének kibontakoztatása, oktatásuk, nevelésük és szemléletformálásuk terén.

b) képességei

– Kialakítja, és egyre bővülő ismeretei fényében rugalmasan továbbfejleszti, valamint tanítványai érdekeivel harmonizálja a tehetséggondozással kapcsolatos szakmai és erkölcsi értékrendjét.

– Céljainak kijelölésében és megvalósításában is követendő példát mutat a tehetséges tanítványainak.

c) attitűdje

– Elkötelezett a biológia tehetséggondozás, tanítványai ismereteinek, képességeinek optimális fejlesztése iránt.

– Igényes a tehetséggondozó tanári munkára, folyamatos önművelésre törekszik, ezzel példát állítva tanítványai elé.

8. Szakterületi ismeretek

A szakterületi ismeretek együttes tartalmának le kell fednie a Nemzeti alaptanterv alapján a kerettanterv szerint közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, a tantárgynál a középfokú nevelési-oktatási szakaszhoz, valamint az emelt szintű érettségi vizsgakövetelményekhez megadott témakörök ismereteit.

Szakterületi ismeretkörök

Az emelt szintű érettségihez kapcsolódó biológiai ismeretkörök áttekintése, szintetizálása, az egyes tudományterületek legújabb eredményei és módszerei

– Sejttan. Biokémia. Biotechnológia. Genetika.

– Bioinformatika. Rendszerbiológia.

– Mikrobiológia.

– Növénybiológia.

– Evolúcióbiológia. Ökológia. Természetvédelmi biológia. A természet- és környezetvédelem kapcsolata.

– Az állati szervezetek törzsfejlődése és funkcionális anatómiája.

– Az emberi szervezet törzs- és egyedfejlődése. Az emberi test felépítése és működése, szabályozási folyamatai, egészségtana.

Szakmódszertani ismeretkörök

Biológiai feladatok, tanórai kísérletek, terepgyakorlatok módszertana:

Az aktuális emelt szintű biológia érettségi vizsga követelményei, annak rendszere. A biológia fakultáció, középiskolai biológiai versenyek, emelt szintű érettségi feladatok összeállításának, és megoldásának módszertana. Kísérletek és terepgyakorlatok a biológia emelt szintű ismeretanyagának tanításához. A kutató módszer alkalmazása, a korszerű biológia laboratórium és szertár. Tehetséggondozás a tanórán és azon kívül.

25. Kémia szaktanár

1. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

– magyar nyelvű megjelölése: okleveles kémia szaktanár

– szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Teacher of Chemistry

2. Képzési terület: pedagógusképzés.

3. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott tanári szakképzettség: okleveles kémiatanár, kémiatanár (természettudományi gyakorlatok) (általános iskolai), 1993. évi felsőoktatási törvény szerinti főiskolai szintű kémia szakos tanár

4. A képzési idő félévekben: 2 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték 3 kredit

– a kémia tantárgy emelt szintű érettségi követelményeinek ismerete 4 kredit

– szakterületi (szaktudományos) ismeret legalább 42 kredit

– szakmódszertani ismeret legfeljebb 8 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 142/0119

7. A képzés célja a középfokú nevelés-oktatás szakaszának, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszának a 11.–12. évfolyamain a kémia közismereti tantárgyat fakultációban és emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítésben tanító tanárok szaktudományos, szakmódszertani képzése, továbbá az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére, a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A kémia szaktanár

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítésének figyelembevétele területén

a) tudása

– Ismeri a tehetség definiálásának, összetevői és típusai meghatározásának, azonosítási módszereinek lehetőségeit. Tudja, hogy a teljesítmény létrejöttében a különféle komponensek interakciójára van szükség.

– Átlátja, hogy a tehetség kibontakozásának segítése az egyén és társadalom érdeke is.

– Tisztában van azzal, hogy a sikerélmény és a dicséret motiváló hatású.

b) képessége:

– Felismeri a kémia területén megnyilvánuló tehetséges tanulókat.

– Képes tanítványai motiválására.

– Támogatja a tehetségeket.

c) attitűdje

– A kémiatanítás kötelező részén túl is vállalja a kiemelkedő eredményeket elérő tanulók motiválását, segítését, a tehetséggondozást.

– Empatikus és érzékeny a tanulók problémáira.

A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén

a) tudása

– Felkészült az emelt szintű kémia érettségi vizsgára készülő fakultációs csoportok tanítására, valamint a tanulmányi versenyeken induló tanítványai számára kémia szakkör tartására; továbbá kémiai tanulmányi versenyek tervezésére, szervezésére és kivitelezésére,

– Ismeri a tehetséges diákok esetében hatékony tanulásszervezés különböző formáit.

b) képességei

– Képes a csoportdinamika elvei alapján a tehetséggondozó csoportokban a csoportfejlődési folyamat pozitív irányba való befolyásolására, a közös tevékenységek révén az egyének teljesítményének serkentésére.

c) attitűdje

– Elkötelezett az iránt, hogy a fakultációs és szakköri csoportjaiban részt vevő tanítványai egyénileg és közösségként egyaránt sikereket érjenek el.

A szakmódszertani és a szaktárgyi tudás területén

a) tudása

– Magas szinten ismeri a kémia ismeretrendszerét, törvényeit, a kémiatudomány jellemző ismeretszerző kutatási módszereit.

– Ismeri a kémiai törvények, jelenségek kapcsolatát más természettudományokkal.

b) képességei

– Képes tanítványait eredményesen felkészíteni az emelt szintű kémia érettségi vizsgákra, illetve szükség szerint a tantárgyi, illetve komplex, egyéni vagy csoportos tanulmányi versenyekre.

– Tehetséggondozó munkája során előtérbe helyezi a problémamegoldó, mérlegelő gondolkodás, valamint a kreativitás fejlesztését, az alkalmazáscentrikus megközelítéseket és a különböző területeken megszerzett tudás szintézisét.

– Fakultációs és szakköri csoportjaiban alkalmazza a legjobb eredményt ígérő kooperatív, illetve kompetitív módszereket.

– Képes a tudomány legújabb eredményeit a tehetséges diákjai számára is megérthető és befogadható módon interpretálni.

c) attitűdje

– Tehetséggondozó munkájával kapcsolatban is nyitott a szakmai és módszertani megújulásra, fejlődésre, e területeken igénye van mind a folyamatos önképzésre, mind a rendszeres továbbképzésre.

A pedagógiai folyamat tervezése területén

a) tudása

– Ismeri a pedagógiai tevékenységet meghatározó dokumentumokat, a Nemzeti alaptantervet és a kerettanterveket, a középszintű és az emelt szintű kémia érettségi vizsgakövetelményeket, valamint az országos szintű, korosztályos kémia tanulmányi versenyek elméleti és gyakorlati fordulóinak anyagát.

– Rendelkezik a fakultációs csoportjai számára óratervek, a szakköri csoportjainak foglalkozástervek, tematikus tervek és tanmenetek elkészítéséhez szükséges ismeretekkel.

b) képességei

– Képes az emelt szintű kémiaoktatás és tehetséggondozás során tanítandó tartalmakat meghatározni, azokat megfelelő logikai struktúrába rendezni.

– Ismeri a kémia emelt szinten való tanulása, tanítása során felhasználható nyomtatott és digitális tankönyveket, taneszközöket, példatárakat, illetve egyéb tanulási forrásokat, oktatási segédanyagokat.

– Kiválasztja a konkrét tehetséggondozási célokhoz leginkább illeszkedő módszereket, eszközöket.

c) attitűdje

– Kész kollektív munkában részt venni a helyi tanterv kémia fakultációról szóló részének adaptálásában, valamint a kémia szakkörök rendszerének kialakításában, és arra alapozza az önálló éves tematikus tervezési folyamatát.

A tanulás segítése, szervezése és irányítása területén

a) tudása

– Tisztában van a természettudományos megismerési folyamat lépéseivel.

– Ismeri a természettudományos gondolkodásmód kialakulásának/kialakításának alapvető módszereit.

b) képességei

– Szervezi és irányítja a fakultációs és szakköri csoportjai tanulási folyamatát.

– Képes olyan saját, különböző típusú feladatokat megalkotni, melyekkel segíti diákjai felkészülését a tanulmányi versenyekre, közép- és emelt szintű érettségire.

– A tehetséggondozó munkája során is a motivációt, tanulói aktivitást biztosító, a tanulók gondolkodási, problémamegoldási, együttműködési képességeinek fejlesztését segítő módszereket választ és alkalmaz.

c) attitűdje

– Szem előtt tartja a tehetséges tanulók adottságait és igényeit, valamint a tanulási folyamatuk szervezését behatároló realitásokat, de törekszik a lehetőségek maximális kihasználására és a feltételek, körülmények javítására.

– A tehetséggondozás során is kihasználja a tanórai és tanórán kívüli ismeretszerzés lehetőségeit, figyelembe véve az online-offline világ sajátosságait is.

A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén

a) tudása

– Ismeri a középszintű és az emelt szintű kémia érettségi vizsgaleírását, illetve a korábbi évek feladatlapjait és javítókulcsait.

– Tájékozott az országos, korosztályos kémia tanulmányi versenyek versenykiírásairól, ismeri a korábbi versenyek feladatlapjait és javítókulcsait.

b) képességei

– Képes a tanulók teljesítményének országos sztenderdeket alkalmazó, objektív értékelésére.

– A tehetséggondozó munkája során is az értékelés céljának, tárgyának és formájának megfelelő tudásmérő teszteket, feladatsorokat állít össze, illetve alkalmaz.

c) attitűdje

– Az értékelés során szem előtt tartja a tehetséges tanulók egyéni fejlődési útjait.

– Pozitívan értékeli a tanuló általános követelményeken kívüli, saját tudástartalmainak megfelelő módon való beépítését.

A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén

a) tudása

– Ismeri a kémia érettségi vizsgák és a tanulmányi versenyek megvalósításával foglalkozó helyi, regionális és országos szakmai közösségeket, fórumokat, folyóiratokat, azok céljait, illetve munkamódszereit.

– Átlátja a tehetséggondozással foglalkozó kémiatanárok rendelkezésére álló különböző kommunikációs csatornákat.

– Tudja, hogy a tehetséggondozással kapcsolatos megválaszolandó kérdése, megoldandó problémája ügyében hol kaphat segítséget, milyen intézményhez, szervezethez fordulhat.

b) képességei

– Bekapcsolódik az iskolai, regionális és országos kémia tantárgyi tehetséggondozó munkába.

c) attitűdje

– Iskolai, regionális és országos szinten is kész együttműködni a kémia érettségi megvalósításáért felelős hatósággal, valamint támogatni a versenyszervezők munkáját, amiben szükség szerint részt vállal.

Az autonómia és a felelősségvállalás területén

a) tudása

– Tisztában van a saját, egyéni felelősségével a rábízott tanítványai tehetségének kibontakoztatása, oktatásuk, nevelésük és szemléletformálásuk terén.

b) képességei

– Kialakítja, és egyre bővülő ismeretei fényében rugalmasan továbbfejleszti, valamint tanítványai érdekeivel harmonizálja a tehetséggondozással kapcsolatos szakmai és erkölcsi értékrendjét.

– Képes tanítványainak pályaválasztási tanácsokat adni.

– Céljainak kijelölésében és megvalósításában is követendő példát mutat a tehetséges tanítványainak, tehetséges diákjait ösztönzi és bátorítja a tanári pálya választására.

c) attitűdje

– Elkötelezett a kémia tehetséggondozás, tanítványai ismereteinek, képességeinek optimális fejlesztése iránt.

– Igényes tehetséggondozó tanári munkára, folyamatos önművelésre törekszik.

– Kiáll a tehetséges tanítványai érdekeiért, érdemeik elismerésért.

8. Szakterületi ismeretek

A szakterületi ismeretek együttes tartalmának le kell fednie a Nemzeti alaptanterv alapján a kerettanterv szerint közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, a tantárgynál a középfokú nevelési-oktatási szakaszhoz, valamint az emelt szintű érettségi vizsgakövetelményekhez megadott témakörök ismereteit.

Szakterületi ismeretkörök

Elméleti kémia és alkalmazása minimum 2 kredit

A kvantummechanika alapelvei és modellrendszerei. A független részecske modell, atompályák, molekulapályák. Atomok, molekulák elektronszerkezete MO és VB elmélet alapján. Hückel-modell és alkalmazásai. Kristálytér és ligandumtér elmélet. Molekulaspektroszkópia, mágneses spektroszkópiák, diffrakciós módszerek alapjai. Mindezek szemléletes interpretálása a köznevelésben.

Szervetlen kémia és ásványtan minimum 4 kredit

A szervetlen kémiai ismeretek szintetizálása és interpretálása a köznevelésben.

Gyakorlati szempontból jelentős, speciális tulajdonságokkal rendelkező anyagok. A komplex vegyületek tulajdonságai, reakcióik. Klaszterek. Elemorganikus vegyületek (fontosabb képviselők, reakciók, alkalmazások). A kémiai evolúció, a bioelemmé válás kritériumai, a fémtartalmú biokomplexek kialakulása, működésük mechanizmusa, jelentőségük (példák, táplálkozástudományi és orvostudományi vonatkozások).

Kristály-, ásvány és kőzettani alapismeretek. Az ásványok keletkezése, jellemzése, rendszerezése, a legfontosabb (kőzetalkotó) ásványok. A kőzetek keletkezése, jellemzése, genetikai osztályozása. Magyarország geológiai felépítése. Az elemek eloszlása a Földön, a globális differenciálódás folyamata és meghatározó paraméterei.

Fizikai kémia minimum 2 kredit

A fizikai kémiai ismeretek szintetizálása és interpretálása a köznevelésben.

Alapvető fogalmak és alkalmazásuk a statisztikus termodinamika területéről. Összetett reakciórendszerek kinetikája. Aktiválási elméletek. Fotokémia.

Szerves kémia és biokémia minimum 4 kredit

A szerves kémiai ismereteinek szintetizálása és interpretálása a köznevelésben.

A legfontosabb funkciós csoportok kialakítására és interkonverziójukra szolgáló módszerek. Legfontosabb védőcsoportok és alkalmazásuk. Retroszintetikus analízis és alkalmazása. Fontosabb biokémiai reakciók szerves kémiai leírása. A biomakromolekulák szerkezete, információhordozó és -tároló kapacitásuk, a szerkezet és a funkció kapcsolata. Biopolimerek kémiai előállítása.

A gyógyszerkémia fejlődésének története. A magyar gyógyszeripar kialakulása. A farmakológia legfontosabb alapfogalmai. A szerves vegyületek legfontosabb gyakorlati alkalmazásai (gyógyszerhatóanyagok, kábítószerek, peszticidek, robbanószerek, vegyi fegyverek, feromonok, festékek).

Sejtek szerkezete és az azokat felépítő vegyületek legfontosabb funkciói. Fehérjék, DNS, lipidek, szénhidrátok biológiai funkciója. Metabolizmus.

Analitikai kémia minimum 2 kredit

Az analitikai kémiai ismeretek szintetizálása és interpretálása a köznevelésben. Minőségbiztosítási alapfogalmak. Tömegspektrometria. Elektroforetikus technikák. Jelöléses analitikai módszerek. Bioanalitikai módszerek. Lab-on-a-chip. Szenzorok. Diagnosztikai módszerek. Az élelmiszeranalitika alapvető jellemzői, korszerű élelmiszeranalitikai módszerek. A korszerű környezetanalitikai módszerek.

Anyagtudomány, nanotechnológia, kémiai technológia minimum 2 kredit

A kémiai technológia alapjai. A vegyipar fő nyersanyagai. A szervetlen kémiai ipar fontosabb eljárásai. A szerves kémiai ipar és termékei. A biotechnológia alapjai és termékei.

Fémek, kerámiák, polimerek és kompozitok szerkezete, előállítási folyamata, gyakorlati jelentősége. A szerkezet és a makroszkopikus tulajdonságok közötti kapcsolat vizsgálata. A nanotechnológia alapjai. A nano mérettartomány szerkezetvizsgálati módszerei. Intelligens anyagok.

Kémiatanítás laboratóriumban minimum 4 kredit

Emelt szintű érettségi kísérletek bemutatása és magyarázata. Versenyek gyakorlati fordulóinak a feladatai. Kísérleteket is magukba foglaló projektek tervezése, kivitelezése iskolai körülmények között. Különféle kísérleti technikák gyakorlása.

Számítási feladatok megoldása minimum 4 kredit

Emelt szintű érettségi- és versenyfeladatok megoldása és készítése.

Emelt szintű érettségire való felkészítés és vizsgáztatás minimum 4 kredit

Az emelt szintű érettségi vizsga szabályzata. Az aktuális emelt szintű érettségi követelményrendszer. Az írásbeli és a szóbeli vizsga feladattípusai, feladatsorok megoldása és szakszerű javítása. A szóbeli vizsgáztatás alapelvei.

26. Fizika szaktanár

1. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

– magyar nyelvű megjelölése: okleveles fizika szaktanár

– szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Teacher of Physics

2. Képzési terület: pedagógusképzés

3. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott tanári szakképzettség: okleveles fizikatanár, okleveles fizikatanár (természettudományi gyakorlatok) (általános iskolai), az 1993. évi felsőoktatási törvény szerinti főiskolai szintű fizika szakos tanár

4. A képzési idő félévekben: 2 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték 3 kredit

– a fizika tantárgy emelt szintű érettségi követelményeinek ismerete 4 kredit

– szakterületi (szaktudományos) ismeret legalább 42 kredit

– szakmódszertani ismeret legfeljebb 8 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 142/0119

7. A képzés célja a középfokú nevelés-oktatás szakaszának, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszának a 11.–12. évfolyamain a fizika közismereti tantárgyat fakultációban és emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítésben tanító tanárok szaktudományos, szakmódszertani képzése, továbbá az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére, a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítésének figyelembe étele területén

a) tudása

– Érti a fizika tanítása során fejlesztendő kompetenciákat. Érti továbbá, hogy a fizika, mint modellező természettudomány milyen, más területeken is jól alkalmazható problémaelemző képességeket fejleszt.

– Érti a fizikai fogalmak és összefüggések elsajátításának életkori és egyénfüggő sajátosságait.

b) képességei

– Képes a fizika speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos megértési nehézségek kezelésére.

– Képes az átlagtól eltérő – tehetséges vagy sajátos nevelési igényű – tanulók felismerésére, a differenciált nevelésre, oktatásra.

– Képes a diákok érdeklődését, nyitottságát kialakítani és fenntartani a fizika és a természettudományok iránt az életkornak, nemnek és a személyiségnek megfelelő motivációs eszközök alkalmazásával.

c) attitűdje

– Elkötelezett tanítványainak racionális gondolkodásra, logikus érvelésre, természettudományos megközelítésre, környezettudatos gondolkodásra nevelésében.

– Felkészült a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatására, fejlesztésére.

– Felkészült a tanulók motiválására, vállalja a tehetséggondozást.

A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén

a) tudása

– Felkészült tanulmányi versenyek tervezésére, szervezésére, kivitelezésére, laboratóriumi csoportmunka irányítására.

b) képességei

– Képes a szaktárgyi alapismereteket kiegészítő szakkör, önképzőkör, szaktanterem működtetésére.

– Képes a tanulókat feladatok, projektek mentén csoportokba szervezni, ezen csoportok munkáját hatékonyan segíteni.

c) attitűdje

– Elkötelezett abban, hogy ismeretterjesztő tevékenységét minél szélesebb körre kiterjessze.

A szakmódszertani és a szaktárgyi tudás területén

a) tudása

– Tisztában van azzal, hogy a természettudományos megismerés alapja a megfigyelés, a célzott kísérlet és a terepi munka. Tudja, hogy ezekre épülnek a természettudományos fogalmak és a rájuk alapozott elméletek.

– Tudja, hogy a természettudományos következtetés alapvetően mennyiségi jellegű.

– Ismeri a következtetések oksági és statisztikai módszereit.

– Ismeri a természeti törvények jelentőségét, tisztában van a modellek egyszerűsítő jellegével.

b) képességei

– Az oktatott fizikai jelenségeket és törvényeket képes a tanulók életkori sajátosságaihoz, absztrakciós képességeihez és tudásszintjéhez igazodva bemutatni, kísérletekkel demonstrálni, kvalitatív, illetve kvantitatív szinten értelmezni, számításokkal alátámasztani.

– Ismeri és alkalmazza a fizikatanításban a modern pedagógia módszereit iskolai és iskolán kívüli környezetben (projektmódszer, kooperatív technikák, konstrukciós feladatok).

– Megfelelő rutinnal alkalmazza a fizikai kísérleti eszközöket, a számítógépes szimulációs lehetőségeket és az interneten elérhető tudásanyagot.

– Képes a megtanult tudományos ismeretek, az alapvető természeti jelenségekben megnyilvánuló fizikai törvények bemutatására, ismertetni tudja a mindennapi életben előforduló jelenségek és eszközök működésének természettudományos alapjait.

– Rendelkezik alapvető tudománykommunikációs képességekkel.

– Képes érzékeltetni diákjaival a természettudományok működésének lényegét, a közöttük lévő szoros kapcsolatot, és a társadalom és az egyén felelősségét a természeti környezet megőrzéséért.

– Látja, illetve tanítványaival láttatni tudja a társadalom mindenkori technikai szintjének szoros kapcsolatát a természettudományos ismeretekkel.

– Képes a különböző szakterületek tudás- és ismeretanyaga közötti összefüggések felismerésére, integrációjára.

– Képes a fizika tantárgy mindenkori középszintű érettségi szintjére célzottan felkészíteni diákjait.

c) attitűdje

– Elkötelezett szakmai és szakmódszertani ismereteinek bővítésére, megújítására.

– Törekszik diákjaiban a mérlegelő gondolkodás kialakítására.

A pedagógiai folyamat tervezése területén

a) tudása

– Ismeri a Nemzeti alaptantervet, a fizika tanításához kapcsolódó mindenkori jogszabályi hátteret, kerettanterveket, vizsgakövetelményeket, a tananyag-kiválasztás és -rendszerezés szempontjait.

b) képességei

– Képes tantárgyi követelményekhez igazodva az oktatási eszközök és módszerek megválasztására, a különféle oktatásmódszertani eredmények értékelésére.

– Képes kollektív munkában történő helyi tanterv készítésére, önálló éves tematikus tervezésre.

– Képes szakmai és szakpedagógiai ismereteinek folyamatos megújítására, az új eszközök, oktatási módszerek, tudományos eredmények alkalmazásán alapuló szakmai fejlődésre.

c) attitűdje

– Kész kollektív munkában részt venni a helyi tanterv kialakításában, és arra alapozza az önálló éves tematikus tervezési folyamatát.

A tanulás segítése, szervezése és irányítása területén

a) tudása

– Ismeri a fizika megértéséhez és kreatív alkalmazásához szükséges gondolkodásmódok kialakulásában, kialakításában szerepet játszó pszichológiai tényezőket.

– Tisztában van a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség alapvető tanulás-módszertani jellegzetességeivel, hibáival.

– Képes az érdeklődés és a figyelem folyamatos fenntartására.

– Felkészült a fizika tanulásában kiemelkedő eredményeket elérő tanulók motiválására, segítésére, a tehetséggondozásra, valamint az informatikai ismereteknek a szaktárgy tanulása során való felhasználására.

b) képességei

– Képes a tanulók tipikus érvelési stílusának felismerésére, a fizikai világról alkotott téves képzeteinek és fogalomalkotásának azonosítására és a leküzdésükhöz szükséges stratégiák alkalmazására.

– Diákjaiban józan fenntartásokat épít ki minden olyan „új” elmélettel szemben, amely ellentmondásban áll az alapvető fizikai törvényekkel, illetve jellegzetes áltudományos vonásokkal bír.

c) attitűdje

– Elkötelezett abban, hogy a tanulási folyamat szervezése során kihasználja a maximális lehetőségeket (tárgyi, anyagi, infrastrukturális, kapcsolati).

A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén

a) tudása

– Ismeri, valamint alkalmazza a tudásellenőrzés és a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit.

– Tájékozott a különböző feladatbankokról és feladatgyűjteményekről, képes ilyenek alkalmazására.

b) képességei

– Képes a tanulók személyre szabott, differenciált módszerekkel történő értékelésére.

c) attitűdje

– Az értékelés során szem előtt tartja az egyéni fejlődési utakat.

A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén

a) tudása

– Ismeri a fizika alap- és középfokú oktatásával foglalkozó helyi, regionális és országos szakmai közösségeket, azok céljait, törekvéseit és munkájuk főbb eredményeit.

– Ismeri a fizikatanárok rendelkezésére álló különböző kommunikációs csatornákat.

– Tudja, hogy a megválaszolandó kérdése, megoldandó problémája ügyében hol kaphat segítséget, milyen intézményhez, szervezethez fordulhat.

b) képességei

– Képes a fizika oktatásának segítségével annak alaptudományi jellegét kihasználva a műszaki, illetve más természettudományos tudásterületek iránti érdeklődés felkeltésére, a fizikai ismeretek, gondolkodásmód és problémamegoldás széles körű alkalmazhatóságának megmutatására.

c) attitűdje

– Kész együttműködni a fizika területet érintő szakmai fórumokkal; alkotó munkaközösségekkel, tantárgypedagógiai műhelyekkel.

Az autonómia és a felelősségvállalás területén

a) tudása

– Tisztában van a fizika szaktárgy etikai kérdéseivel.

– Tudja, hogy okleveles fizikatanárként milyen területekre terjed ki saját, egyéni hatásköre és felelőssége az oktatás, a nevelés és a szemléletformálás terén.

b) képességei

– Képes másokkal együttműködve részt venni a fizika tárgyat érintő fejlesztési, innovációs tevékenységekben.

c) attitűdje

– Elkötelezett a fizika színvonalas tanítása iránt, az igényes tanári munkára, a folyamatos önművelésre.

– Fontosnak tartja a szaktárgyán belüli szakmai együttműködést.

8. Szakterületi ismeretek

A szakterületi ismeretek együttes tartalmának le kell fednie a Nemzeti alaptanterv alapján a kerettanterv szerint közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, a tantárgynál a középfokú nevelési-oktatási szakaszhoz, valamint az emelt szintű érettségi vizsgakövetelményekhez megadott témakörök ismereteit.

Szakterületi ismeretkörök

Emelt szintű matematika

Differenciál- és integrálszámítás. Lineáris algebra, mátrixok. Valószínűségszámítás, statisztika. Differenciálegyenletek.

Informatika

Mérés vezérlés és kiértékelés eszközei. Számítógépes modellalkotás és szimulációk.

A fizika szintézise minimum 6 kredit

A fizika deduktív és induktív felépítési módja, az elméleti fizikai megközelítés. A mechanika elvei, a newtoni és a hamiltoni szemlélet összehasonlítása, a fázistér. A hamiltoni mechanikára alapozott kvantummechanika: a fizikai mennyiség és állapot. Az állapotfüggvény, az időfüggetlen Schrödinger-egyenlet (egyszerű példákkal). Spin, Pauli-elv, a Hidrogén-atom, periódusos rendszer, az atom- molekula. A határozatlansági reláció, alagúteffektus. Megmaradási tételek. A termodinamikai állapot és irreverzibilitás. Klasszikus statisztikus fizika. Az ekvipartíció tétel. Klasszikus térelméletek: a Maxwell-egyenletek és a fenomenologikus elméletek (hidrodinamika, elektrodinamika anyagban). Hullámok (mechanikai, optikai, anyaghullámok), hullámjelenségek. Hullámok és részecskék (Planck- törvény, fényelektromos jelenség, de Broglie-hullám). A speciális és általános relativitás alapjai. A részecske- és magfizika elemei.

A fizika kritikus fogalmainak elemzése minimum 5 kredit

A mechanika alaptörvényei, megmaradási tételek, az energiafogalom, az erőterek és az energia kapcsolata. Korpuszkuláris és folytonos anyag. Belső energia, az entrópia makro- és mikroszkopikus fogalma. Első és második főtétel. A feszültség fogalma. Az indukció jelensége és törvénye. Geometriai optikai és a hullámoptikai jelenségek kapcsolata. Hullámok, hullámfüggvény.

A fizika szakterületi kapcsolatai minimum 5 kredit

Fizika a kémiában (például részecskék jellemzői, kötések, termodinamika és kémiai reakciók, elektrokémia, az energia fogalma és fajtái, anyagok tulajdonságainak és szerkezetének kapcsolata). Fizika a biológiában (például fizikai törvények megvalósulása élőlények mozgásában, érzékelésében, látásában, hallásában, fények, színek, hangok, élőlények kommunikációja, elektromágneses és radioaktív sugárzások élettani hatása). Fizika a természetföldrajzban (például felszínformáló erők, a víz szerepe és tulajdonságai, áramlások).

Emelt szintű fizikafeladatok tervezése és megoldása minimum 10 kredit

Érettségi szerkezete és alapjai. Érettségi feladatok megoldása. Elméleti és kísérleti versenyfeladatok megoldása. A tehetséggondozás színterei. Összetett fizikai problémák megoldásánál használatos módszerek. A tehetséggondozás, a tanulók fizika versenyekre történő felkészítésének módszerei. Összetett problémaelemzések elvégzése, amelyekben a fizika különböző területei egyidejűleg jelenhetnek meg. Az önálló feladatkitűzés lépései, a feladatkészítés módszerei. Emelt szintű mérések tervezése és kiértékelése.

Fizikai alkalmazások és kutatások minimum 5 kredit

A fizika alkalmazási területei, mint például csillagászat és kozmológia, anyagtudomány, műszaki tudományok, orvosi és ipari alkalmazások, környezet és egészség. A fizikai kutatások jelenlegi főbb irányai. Kitekintés a fizika új eredményeire.

27. Földrajz szaktanár

1. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

– magyar nyelvű megjelölése: okleveles földrajz szaktanár

– szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Teacher of Geography

2. Képzési terület: pedagógusképzés

3. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott tanári szakképzettség: okleveles földrajztanár, okleveles földrajztanár (általános iskolai), az 1993. évi felsőoktatási törvény szerinti földrajz szakos tanár

4. A képzési idő félévekben: 2 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték 3 kredit

– a földrajz tantárgy emelt szintű érettségi követelményeinek ismerete 4 kredit

– szakterületi (szaktudományos) ismeret legalább 42 kredit- szakmódszertani ismeret legfeljebb 8 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 142/0119

7. A képzés célja a középfokú nevelés-oktatás szakaszának, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszának a 11−12. évfolyamain a földrajz közismereti tantárgyat fakultációban és emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítésben tanító tanárok szaktudományos, szakmódszertani képzése, továbbá az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére, a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A földrajz szaktanár

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítésének figyelembe vétele területén

a) tudása

– Ismeri és alkalmazza a sikeres és célorientált földrajzi tudásbővítés pszichológiai, pedagógiai és szakmódszertani tényezőit, módszereit.

– Ismeri a tehetségek felismerésének és gondozásának módszereit a földrajztanításban.

b) képességei

– Képes a földrajzi környezet megóvását és észszerű hasznosítását előtérbe helyező, a földrajzi-környezeti tudás és kompetenciák alkalmazását igénylő, a fenntarthatóság szempontjait érvényesíteni képes szemlélet kialakítására a tanulókban.

– Képes a tanulók céljaihoz, személyiségéhez igazodó differenciált felkészítő foglalkozások szervezésére.

c) attitűdje

– Elkötelezett a tanulók földrajz tantárggyal összefüggő továbbtanulási céljainak támogatásában, az azzal összefüggő egyéni tanulási utak kialakításában.

A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén

a) tudása

– Ismeri a földrajz tantárgy közösségi, társadalmi felelősségvállalással kapcsolatba hozható tartalmait, tisztában van azok tanításának-tanulásának jelentőségével.

b) képességei

– Képes a közösségi, társadalmi felelősségvállalást előtérbe helyező hagyományos és online módszerek alkalmazására a földrajztanítás során.

– Képes a különböző előzetes tudással rendelkező tanulók tudásbővítésének és kompetenciafejlesztésének összehangolására, a csoportkohézió megteremtésére.

c) attitűdje

– Törekszik a különféle kollaborációs terek változatos használatára, a tanulók együttműködésen alapuló tudásépítésének támogatására a földrajztanulási folyamat és az érettségi vizsgára való felkészítés során.

A szakmódszertani és a szaktárgyi tudás területén

a) tudása

– Biztos, naprakész szaktudományi és szakmódszertani ismeretekkel rendelkezik.

– Ismeri és tudatosan, célszerűen alkalmazza földrajztanári munkájában a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket.

b) képességei

– Képes a szaktudományos elméletek, tények és a mindennapi tapasztalatok közötti összefüggések megteremtésére, a tanulók életkori sajátosságainak és tanulási céljainak megfelelő, problémaközpontú megközelítésére.

– Képes adaptívan irányítani a konstruktív földrajztanulási folyamatot.

– Képes a földrajz tantárgyban képviselt tudományok tartalmai közötti kapcsolatteremtésre, és törekszik a tartalmak szintézisben való megközelítésére, az integráló és szintetizáló látásmód tanítványokkal való elsajátíttatására.

– Képes a földrajzi tanítási-tanulási folyamatot mérlegelő forráselemzésre építeni, tanítványait problémamegoldó gondolkodásra nevelni.

– Rendelkezik a földrajztanítási-tanulási folyamat hatékony és eredményes megszervezéséhez, irányításához szükséges digitális kompetenciákkal.

– Képes alkalmazni az oktatástechnikai innovációkat, a tanulási-tanítási folyamat céljaihoz igazodó digitális tartalmakat.

– Jártas a földrajztanulási folyamatot támogató digitális tartalmak létrehozásában, a már meglévő tartalmak alkotó felhasználásában, adaptálásában a tanulók igényeinek és céljainak megfelelően.

c) attitűdje

– Törekszik a földrajztanulási folyamat gyakorlati problémák köré szervezésére és a földrajzi-környezeti jelenségek gyakorlati jelentőségének megértetésével való feldolgozására.

– Törekszik a földrajz integráló és szintetizáló szerepének érzékeltetésére az ismeretszerzés és az ellenőrzés folyamatában egyaránt.

– Elkötelezett az online oktatási környezetek és módszerek használata iránt.

– Törekszik a tanítási-tanulási folyamatot támogató digitális tartalom- és eszközfejlesztésekben való részvételre.

A pedagógiai folyamat tervezése területén

a) tudása

– Ismeri a Nemzeti alaptantervet, a földrajztanításhoz kapcsolódó jogszabályi hátteret, a tanterveket, a különböző céloknak megfelelő tananyag kiválasztásának és elrendezésének szempontjait, az érettségi vizsgakövetelményeket, az országos tanulmányi versenyek koncepcióit és tartalmát.

b) képességei

– Képes a tanulók előzetes tudására, fejlesztési igényeire és tanulási céljaira építve meghatározni az egyes témakörökben tanítandó tartalmakat és módszereket a földrajzi fakultáció és az érettségi vizsgára való felkészítés során.

– Képes elemezni és a konkrét céloknak megfelelően kiválasztani a földrajzi fakultáció és az érettségi vizsgára való felkészítés folyamatában felhasználandó nyomtatott, digitális, online forrásanyagokat, taneszközöket.

c) attitűdje

– Kész kollégáival együttműködve tehetséggondozási, fejlesztési és érettségi vizsgára való felkészítési terv készítésére.

A tanulási folyamat támogatása, szervezése és irányítása területén

a) tudása

– Tisztában van a természet- és társadalomtudományos megismerési folyamat lépéseivel, a földrajztanulási folyamatban betöltött szerepével.

– Ismeri a tanulók egymást támogató szervezeti formáinak, tanulási módjainak kiemelt jelentőségét a tudás építésében, és tudatosan alkalmazza azt földrajztanítási gyakorlatában.

b) képességei

– Képes a tanulási folyamatot akár online együttműködési keretekben is megszervezni.

c) attitűdje

– Elkötelezett a tanulók önszabályozó és önfejlesztő, valamint társtámogatáson alapuló tanulási folyamata iránt.

A pedagógiai folyamatok tervezése és a tanulók értékelése területén

a) tudása

– Ismeri a földrajz aktuális kutatási eredményeit, trendjeit és ezek tananyagba való beépítésének lehetőségeit.

– Ismeri és alkalmazza a tanulók földrajzi tudásának mérésére alkalmas analóg, digitális technológiákat, eszközöket.

– Tájékozott a földrajzi tudásszerzést és ellenőrzést támogató módszertárakban, feladattárakban, feladatgyűjteményekben.

– Tájékozott a földrajzi tanulmányi versenyek céljaiban, tartalmában és a felkészítés módszereiben.

b) képességei

– Képes a tudás elmélyítését és ellenőrzését szolgáló mérőeszközök kiválasztására, feladatsorok összeállítására, alkalmazására a célcsoport igényeinek, a fejlesztési céloknak és a vizsgakövetelményeknek megfelelően.

– Képes megtervezni a tanulói eredmények értékelése alapján a célnak megfelelő, egyénre szabott tudásfejlesztő stratégiákat és megvalósítani azokat.

c) attitűdje

– Az értékelés során szem előtt tartja a tantervi és a vizsgakövetelményeket, valamint az egyéni fejlődési utakat, a tanulók pályaorientációs elképzeléseit és céljait.

A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén

a) tudása

– Ismeri a szakmai kommunikáció és együttműködések hagyományos és online platformjait, formáit.

b) képességei

– Képes kollégáival együttműködni a földrajz tantárgyat érintő tantárgyközi ismeretek hatékony és eredményes közvetítése, az azokkal összefüggő készségek sikeres fejlesztése érdekében a tehetséggondozás és az érettségi vizsgára való felkészítés során.

c) attitűdje

– Nyitott a földrajz tantárgy fejlesztését célzó szakmai együttműködésekben való részvételre, a szakmai szervezetekkel és közösségekkel való folyamatos kapcsolattartásra.

Elkötelezettség és felelősségvállalás területén

a) tudása

– Ismeri a folyamatos szaktudományi és szakmódszertani megújulást, tudásbővítést, pedagógusi kompetenciák fejlődését támogató lehetőségeket.

b) képességei

– Képes elemezni és reálisan értékelni saját fejlesztő és felkészítő földrajztanári tevékenységét.

c) attitűdje

– Elkötelezett az igényes szaktanári munka és a folyamatos szaktudományi, szakmódszertani és informatikai fejlődés iránt.

– Elkötelezett a 21. századi képességekre és a munkavállalói igényekre való felkészítés iránt, szem előtt tartja azt a földrajztanítás-tanulás folyamatában.

– Elkötelezett a tanulók földrajzi, föld- és környezettudományokkal kapcsolatos pályaorientációjának támogatásában.

– Elkötelezett a földrajz mint tudomány és mint tantárgy társadalmi presztízsének emelése iránt.

8. Szakterületi ismeretek

A szakterületi ismeretek együttes tartalmának le kell fednie a Nemzeti alaptanterv alapján a kerettanterv szerint közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, a tantárgynál a középfokú nevelési-oktatási szakaszhoz, valamint az emelt szintű érettségi vizsgakövetelményekhez megadott témakörök ismereteit.

Szakterületi ismeretkörök (minimum 42 kredit)

Adatgyűjtési, elemzési, vizualizációs technikák és technológiák (minimum 12 kredit)

– A földrajzoktatásban alkalmazható tér- és számítástudományi ismeretek, térinformatikai és statisztikai eszközök és módszerek, valamint térszemléletű digitális vizualizációs technikák és technológiák.

– A legkorszerűbb geoinformatikai, adatgyűjtési, geostatisztikai és távérzékelési eljárások, technológiák oktatási és tanulási szempontú szintézise.

Szintetizáló szaktudományi ismeretek és azok közvetítésének lehetőségei a köznevelési rendszerben (minimum 28 kredit)

– A geoszférák kölcsönhatásainak kapcsolatrendszere, megnyilvánulásai a mindennapi életben.

– Természeti és antropogén veszélyek, környezeti kockázatok és alkalmazkodási stratégiák.

– A globális gazdasági-társadalmi fejlődésből adódó problémák földrajzi megjelenési formái (egyenlőtlenségek kiéleződése, erőforrások kimerülése, kulturális és társadalmi szokások keveredése) és megoldási stratégiái.

– Természet- és környezetvédelem, a fenntarthatóság földrajzi kapcsolatrendszere.

– A tájföldrajzi elemzés és felhasználásának lehetőségei a szintézisteremtésben a földrajzoktatásban. A tájföldrajzi és a regionális szemlélet átalakulása, szerepe a prognózisalkotásban és a térbeli tervezésben.

– Magyarország és a Kárpát-medence földrajzához kapcsolódó komplex esettanulmányok problémacentrikus megközelítése.

A földrajz mint természet- és társadalomtudomány rokon- és segédtudományainak történeti fejlődése és aktualitása (minimum 2 kredit)

– A földrajzi gondolat története és fejlődési tendenciái.

– A földrajz rokon- és segédtudományainak egyedi kutatásmódszertana és felhasználásuk lehetőségei a földrajztudományban.

– A földrajz rokon- és segédtudományai kapcsolatának jelentősége köznapi példákon.

– A földrajzi kutatások főbb irányai, kitekintés a földrajztudomány új eredményeire. Az új szaktudományi ismeretek beépítésének lehetőségei az iskolai földrajztanításba.

Szakmódszertani ismeretkörök (maximum 8 kredit)

A földrajztudomány és a földrajztanítás vonatkozásában

– A földrajztanár tanulást szervező-irányító szerepének értelmezése és gyakorlata a tehetséggondozás és a vizsgáztatás szemszögéből.

– A földrajz tantárgy keretében oktatott tudományok fejlődésének, eredményeinek, gyakorlati alkalmazásainak beépítése a tananyagba és feldolgozási módszereibe.

A földrajztanítás tantervi szabályozása tekintetében

– A tudáskép és az érettségi vizsgakövetelmények időbeli változása a szaktudományi, társadalmi, pedagógiai és szakmódszertani elvárásoknak megfelelően.

– A földrajz tantervi követelmények és az érettségi vizsgakövetelmények eltérő értelmezése, érvényessége.

Szakmódszertani tudás a célok és a feladatok tükrében

A komplex gondolkodás és a földrajzi-környezeti szintézisteremtés módszertana.

– A földrajzi tehetséggondozás elvei, szempontjai és segédanyagai.

– A természet- és a társadalomföldrajz eltérő megismerési módszereinek értelmezése, a szintetizáló szemlélet fejlesztése.

– A földrajzi tudás ellenőrzésének, értékelésének hagyományos és digitális formái, korszerű módszerei, alkalmazásuk módszertani kihívásai. A mérésmetodikai elvek érvényesítése a vizsgafeladatok összeállításában.

– A középszintű és az emelt szintű földrajz érettségi vizsga eltérő szerepe, szemléletének és tartalmának értelmezése.

– Az írásbeli és a szóbeli érettségi vizsgára való felkészítés módszertana. A különböző vizsgaelemek céljának, funkciójának, szemléletének és módszereinek értelmezése.

– A tudásmérés pedagógiai-pszichológiai szempontjai, a vizsgáztatás módszertana.

– A mérő és fejlesztő feladatok eltérő szerepe, jelentősége a tanulási-tanítási folyamatban. Az érettségi feladattípusok metodikai elemzése.

– A technológiával támogatott mérés-értékelés módszertana, lehetőségei a földrajztanítás-tanulásban. A digitális eszközökkel és módszerekkel megvalósított vizsgáztatás kihívásai az alkalmazásképes földrajzi tudás mérése, értékelése szempontjából.

– A földrajz tantárgy főbb témaköreinek, tartalmainak probléma- és gyakorlatközpontú megközelítése a gondolkodásfejlesztés és a vizsgakövetelmények szempontjából.

– A digitális tartalomhasználat és -fejlesztés módszertana, az információ- és adathasználat alapú földrajzi tudásszerzés.

– Földrajzi tények, folyamatok, összefüggések bemutatása információtechnológiai források segítségével, a mesterséges intelligencia, az intelligens technológiák alkalmazása a tanítási-tanulási folyamatban.

– A földrajzi tudásépítés, kompetenciafejlesztés és ellenőrzés-értékelés lehetőségei, módszerei az online tanulási környezetekben, a használatukkal összefüggő kihívások.

– A személyes találkozást nélkülöző földrajztanítási-tanulási folyamat pedagógiai és szakmódszertani kihívásai.

– Felkészülés a földrajzi érettségi vizsgára való felkészítési folyamatra (éves és tematikus tervezés, foglalkozástervezés, a tanulási folyamat ellenőrzési és értékelési rendszere).

28. Informatika-szaktanár (digitális kultúra szaktanára)

1. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettségi oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

– magyar nyelvű megjelölése: okleveles informatika-szaktanár (digitális kultúra szaktanára)

– szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Teacher of Informatics

2. Képzési terület: pedagógusképzés

3. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott tanári szakképzettség: okleveles informatikatanár (digitális kultúra tanára), okleveles informatikatanár (általános iskolai), az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény szerinti főiskolai szintű számítástechnikai szakos tanár

4. A képzési idő félévekben: 2 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 3 kredit

– a digitális kultúra emelt szintű érettségi vizsgatárgy követelményeinek ismerete: 4 kredit

– szakterületi (szaktudományos) ismeret: legalább 42 kredit

– szakmódszertani ismeret: legfeljebb 8 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 142/0119

7. A képzés célja a középfokú nevelés-oktatás szakaszának, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszának a 11–12. évfolyamain a digitális kultúra közismereti tantárgyat fakultációban és emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítésben tanító tanárok szaktudományos, szakmódszertani képzése, továbbá az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére, a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

7.1. ^*  Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

Az informatika-szaktanár (digitális kultúra szaktanára)

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítésének figyelembevétele területén

a) tudása

– Tudja, hogy a szaktárgy milyen szerepet játszik a tanulók személyiségfejlődésében.

– Ismeri a szaktárgyában megjelenő fogalmak kialakulásának életkori sajátosságait.

– Ismeri a szaktárgy tanítása során fejlesztendő kompetenciákat.

b) képességei

– Képes a szaktárgy speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos megértési nehézségek kezelésére.

– Képes arra, hogy a tanulók tanítására, képességeik fejlesztésére alkalmazott módszereket a tanuló adottságainak és előzetes ismereteinek megfelelően válassza meg.

– Képes az átlagtól eltérő – tehetséges vagy sajátos nevelési igényű – tanulók felismerésére és differenciált bánásmód kialakítására.

c) attitűdje

– Tudatos értékközvetítést vállal.

– Ösztönzi a tanulók önálló véleményalkotását, különös tekintettel az informatika alkalmazásainak veszélyeire.

– Figyel a tanulók problémáira.

A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén

a) tudása

– Ismeri az egyéni fejlesztés tantárgypedagógiai, pszichológiai alapjait.

– Felkészült tanulmányi versenyek tervezésére, szervezésére, kivitelezésére.

– Felkészült a szaktárgy kiegészítő ismereteit közvetítő informatika szakkör és önképzőkörműködtetésére.

– Alkalmas informatikai tehetséggondozásra és versenyfelkészítésre.

– Kiemelt feladatként felkészült hátrányos helyzetűek informatikai képzésére, ezen képzést támogató eszközök és módszerek használatára.

b) képességei

– Képes a tehetséggondozó csoportokban a csoportfejlődési folyamat pozitív irányba való befolyásolására, a közös tevékenységek révén az egyének teljesítményének serkentésére.

– Ismeri a különleges szükségletű tanulói csoportokat és azok fejlesztésének lehetőségeit.

c) attitűdje

– Elkötelezett az iránt, hogy a fakultációs és szakköri csoportjaiban részt vevő tanítványai egyénileg és közösségként egyaránt sikereket érjenek el.

A szakmódszertani és a szaktárgyi tudás területén

a) tudása

– Magas szinten ismeri az informatika és a számítógép-tudomány ismeretrendszerét, kutatási módszereit és kapcsolatát a természettudományokkal.

b) képességei

– Képes tanítványait eredményesen fölkészíteni az emelt szintű digitális kultúra érettségi vizsgára, illetve szükség szerint a tantárgyi, illetve komplex, egyéni vagy csoportos tanulmányi versenyekre.

– Tehetséggondozó munkája során előtérbe helyezi a problémamegoldó, mérlegelő gondolkodás, valamint a kreativitás fejlesztését, az alkalmazáscentrikus megközelítéseket és a különböző területeken megszerzett tudás szintézisét.

c) attitűdje

– Tehetséggondozó munkájával kapcsolatban is nyitott a szakmai és módszertani megújulásra, fejlődésre, e területeken igénye van mind a folyamatos önképzésre, mind a rendszeres továbbképzésre.

A pedagógiai folyamat tervezése területén

a) tudása

– Rendelkezik azokkal az ismeretekkel, amelyek lehetővé teszik, hogy szaktárgyának új eredményeit megismerhesse, értelmezhesse.

– Ismeri a pedagógiai tevékenységet meghatározó dokumentumokat, a Nemzeti alaptantervet és a kerettanterveket.

– Ismeri a szaktárgy alapvető kutatási módszertanát.

– Képes – elsősorban a természettudományokkal, a matematikával – a különböző szakterületek tudás- és ismeretanyaga közötti összefüggések felismerésére, integrációjára.

– Ismeri a szaktárgy társadalomban betöltött szerepét, a szaktárgy tanításának célját, a tanulók személyiség- és gondolkodásfejlődésében játszott szerepét.

– Alkalmas problémák megoldásának algoritmikus kifejezésére, a megoldások helyességének igazolására és hatékonyságuk elemzésére, valamint ennek megtanítására.

– Ismeri az új tantervelmélet koncepciójának leképzését (a tantárgyak szorosabb integrációja, és a különböző tárgyakat tanító tanárok kooperációja, úgymint integratív jellegű tananyag vagy projektek tervezése, lebonyolítása és értékelése; az interdiszciplinaritás hangsúlyozása).

– Ismeri a digitális tanulás-tanítás taxonómiáját, a blended learning stratégiát.

– Tudja a kognitív tudományok és szaktárgy kapcsolatait, ismeri a tanítási lehetőségeit a kognitív tudományok új tudományos ismeretei alapján.

– Ismeri a digitális kultúra tanításának nemzetközi trendjeit, és a komparativitás alapjait.

– Ismeri az IKT eszközök felhasználásának lehetőségeit a tanári munka hatékonyságának növelésében, illetve megkönnyítésében.

– Tudja az algoritmikus gondolkodás fejlesztésének alapvetéseit az informatika és a matematika eszköztárával.

– Ismeri a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésének szaktudományos alapjait. A metakogníció, a problémamegoldás, saját tanulásfelfogás és tanulásfejlesztés a tanított tantárgy kontextusában.

– Ismeri a megváltozott (globális világ sajátosságai, internet, kortárs segítés) tanulási környezetet.

– Ismeri a tanulási nehézségek és zavarok területeit, speciális szükségletű tanulói csoportokat (magatartászavar, figyelemzavar, diszfunkcionális tanulási képességek, kiemelten tehetséges) és az informatika tanításában rejlő lehetőségeket.

– Ismeri a tanulást támogató szoftvereket.

b) képességei

– Képes a szaktárgy témakörében szakszerűen kifejezni magát mind szóban, mind írásban.

– Képes a szaktárgyának megfelelő tudományterületen a fogalmak, elméletek és tények közötti összefüggések megteremtésére, közvetítésére.

– Képes a szaktárgyában elsajátított elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazására, ennek közvetítésére a tanulók felé.

– Meg tudja ítélni szaktárgyának a köznevelésben betöltött jelenlegi és várható jövőbeli szerepét.

– Tisztában van azzal, hogy a szaktárgyában közvetített tudás, kialakított kompetenciák más tanulási területen is hatnak, és ezt ki tudja használni a tanulók kompetenciáinak, személyiségének fejlesztésében.

– Kiválasztja a konkrét tehetséggondozási célokhoz leginkább illeszkedő módszereket, eszközöket.

– Rendelkezik feladatmegoldási rutinnal.

c) attitűdje

– Elkötelezett a tanulók szaktárgyi ismereteinek, képességeinek fejlesztése iránt.

– Kész kollektív munkában részt venni a helyi tanterv digitális kultúra fakultációról szóló részének adaptálásában.

A tanulás segítése, szervezése és irányítása területén

a) tudása

– Ismeri a szaktárgy tanításához kapcsolódó jogszabályi hátteret, tanterveket, vizsgakövetelményeket, a tananyag-kiválasztás és -rendszerezés szempontjait.

– Szakszerűen tudja használni az iskola informatikai oktatási eszközeit, a távoktatási tananyagokat, képes azokat bevonni az oktatómunkájába.

– Tisztában van az informatikai megismerési folyamat lépéseivel.

– Ismeri az informatikai gondolkodásmód kialakulásának, kialakításának alapvető módszereit.

– Ismeri a pedagógiai differenciálás alapjait, a tanulást segítő szoftverek alkalmazásának feltételeit.

b) képességei

– Képes a szaktárgy tanulása-tanítása során felhasználható nyomtatott és digitális tankönyvek, taneszközök, egyéb tanulási források kritikus elemzésére és a konkrét célokhoz illeszkedő kiválasztására (különös tekintettel az infokommunikációs technológiára).

– Képes meghatározni a szaktárgyában tanítandó tartalmakat, azokat megfelelő logikai struktúrába rendezni.

– Alkalmas informatikai tananyagfejlesztésre, más szakos tananyagfejlesztés informatikai megvalósításának támogatására.

– Képes szükségletalapú tanítási-tanulási utak tervezésére.

c) attitűdje

– Szem előtt tartja a tanulók adottságait és igényeit, valamint a tanulási folyamatuk szervezését behatároló realitásokat.

A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén

a) tudása

– Ismeri a középszintű és az emelt szintű digitális kultúra érettségi vizsga részletes követelményrendszerét, illetve a korábbi évek informatikai feladatlapjait és javítókulcsait.

– Ismeri a szaktárgy megértéséhez és kreatív alkalmazásához szükséges gondolkodásmód kialakulásában, kialakításában szerepet játszó pszichológiai tényezőket.

– Tisztában van a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség alapvető tanulás-módszertani jellegzetességeivel, hibáival.

– Tájékozott az országos, korosztályos tanulmányi versenyek versenykiírásairól, ismeri a korábbi versenyek feladatlapjait és javítókulcsait.

– Felkészült a tények és értékelések közötti különbségek, az összefüggések önálló felismertetésére

b) képességei

– Képes a motivációt, tanulói aktivitást biztosító, a tanulók gondolkodási, problémamegoldási és együttműködési képességeinek fejlesztését segítő módszerek megválasztására és alkalmazására.

– Képes a szaktárgy ismeretanyagának megfelelő csoportosításával, közvetítésével az érdeklődés és a figyelem folyamatos fenntartására.

– Képes a szaktárgy speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos megértési nehézségek kezelésére.

– Képes a szaktárgy tanulásában kiemelkedő eredményeket elérő tanulók motiválására, segítésére, a tehetséggondozásra, valamint ösztönzésre az informatikai ismereteknek a szaktárgy tanulása során való felhasználására.

– Képes szakterületi vizsgáztatás megtervezésére és lebonyolítására (érettségi, ECDL, OKJ), digitális kultúra érettségi vizsgára és OKTV-re való felkészítésre, ezek lebonyolításában való részvételre.

– Képes integratív jellegű tananyag vagy projekt lebonyolítására és értékelésére.

c) attitűdje

– Az értékelés során szem előtt tartja a tehetséges tanulók egyéni fejlődési útjait.

– Pozitívan értékeli a tanuló általános követelményeken kívüli, saját tudástartalmainak megfelelő módon való beépítését.

A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén

a) tudása

– Együttműködik a szaktárgyát alkalmazó más tárgyak tanáraival.

– Alkalmas együttműködő készsége alapján csoportmunkára (bevonva a diákok csoportjainak irányításába más szakos tanárokat is), az informatika és a társadalom kölcsönhatásának követésére.

b) képességei

– Képes arra, hogy a rokon tárgyakban is megjelenő, egymásra épülő ismeretanyagok ütemezését egyeztesse.

c) attitűdje

– Kész együttműködni a szaktárgya területén működő helyi (fővárosi, városi, területi), vármegyei és országos szakmai fórumokkal, alkotó munkaközösségekkel, szakdidaktikai műhelyekkel.

Az autonómia és a felelősségvállalás területén

a) tudása

– Részt vesz a szaktantárgy fejlesztési, innovációs tevékenységében.

– Fontosnak tartja a szaktárgyán belüli szakmai együttműködést.

– Tisztában van szaktárgyának etikai kérdéseivel.

– Tisztában van a saját, egyéni felelősségével a rábízott tanítványok tehetségének kibontakoztatása, oktatásuk, nevelésük és szemléletformálásuk terén.

b) képességei

– Képes az etikus együttműködésre a társas környezettel.

c) attitűdje

– Kész új, korszerű informatikai alkalmazások megismerésére és ezen ismeretek átadására.

– Elkötelezett a szaktárgya, annak tanítása iránt.

– Elkötelezett az igényes tanári munkára, a folyamatos önművelésre.

8. Szakterületi ismeretek

A szakterületi ismeretek együttes tartalmának le kell fednie a Nemzeti alaptanterv alapján a kerettanterv szerint közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, a tantárgynál a középfokú nevelési-oktatási szakaszhoz, valamint az emelt szintű érettségi vizsgakövetelményekhez megadott témakörök ismereteit.

Szakterületi ismeretkörök

a) szakmai alapozó ismeretek: legalább 15 kredit

Programozási nyelvek, illetve alkalmazásaik a középiskolában és a szakképzésben.

Szkriptnyelvek alapvető jellemzői, jellegzetes adatszerkezetei. Logikai programozás jellegzetességei, alkalmazhatósága a matematika tantárgyban. Programozási nyelvek a középiskolában. Az objektumorientált programozás fő jellemzői, eseményvezérelt programozás. Csoportmunkát támogató szoftvereszközök.

Matematika tantárgyhoz kapcsolódó algoritmusok: geometriai algoritmusok, kombinatorikai algoritmusok, kétszemélyes játékok. Algoritmikus gondolkodás fejlesztése, algoritmus- és adatvizualizáció. Modellezési ismeretek. Fejlett adattípusok (prioritási sor, kupac, fa, gráf) és algoritmusai (az adott iskolatípusnak megfelelően).

Modellezés és szimuláció. Számítógépes szimuláció alapjai. A szimulációs programok szerkezete, típusaik. Szimulációk szerepe a tantárgyközi ismeretátadásban, a számítógépes szimulációk készítésének alapjai. Ügynökvezérlet szimulációs környezetek használata. Valós életből és más szaktárgyakból vett jelenségek modellezése, szimulációja.

Adatbázis-kezelés: Adatbázisokkal kapcsolatos fogalmak (adatmodell, szintek, adatfüggetlenség, view, séma, előfordulás, nyelvek). Az adatbázis-kezelő rendszerek legfontosabb tulajdonságai és ezzel összefüggő fogalmak. Az entitás-kapcsolat modell. Entitásrelációs sémák átalakítása relációs sémákká. Relációs adatmodell, funkcionális függőségek, normálformák. Az SQL, mint a relációs adatbázis- kezelőrendszerek nyelve, beágyazott SQL, tárolt eljárások, ODBC, JDBC, NoSQL adatbázisok.

b) a szakmai törzsanyag ismeretkörei: legalább 25 kredit

Versenyfeladatok megoldása. Általános és középiskolásoknak szóló versenyfeladatok áttekintése. Hazai és nemzetközi informatikai versenyek (Országos Grafikus Programozási Verseny, Nemes Tihamér NITV, OKTV, Informatikai diákolimpiák) megismerése, a versenyekre történő felkészítés módszertanának elsajátítása. Fejlett adatszerkezetek és algoritmusok.

Számítástudományi alapismeretek, algoritmus-kiszámítás-program. Algoritmuselméleti alapok: kiszámíthatóság, számítási modellek, eldöntési problémák, Church-Turing tézis, formális nyelvek, Chomsky-nyelvosztályok, reguláris kifejezések (alkalmazásuk a programozásban), logika és kiszámítás, matematikai gépek.

Mesterséges intelligencia: Állapottér-reprezentáció, megoldás meghatározása kereséssel. Neminformált és informált fa- és gráfkereső algoritmusok. Visszalépéses keresés, mint a kényszer-kielégítés eszköze. Keresés ellenséges környezetben, játékfák, minimax algoritmus.

Operációs rendszerek, hálózatok, osztott rendszerek: Az operációs rendszer céljai és feladatai. Párhuzamosság, folyamatok, ütemezés, memóriakezelés, fájlrendszerek. Operációs rendszerek biztonsági kérdései: titkosság, rendelkezésre állás, integritás. Utasítás és processzorszintű párhuzamosítás, többprocesszoros rendszerek, grid, felhő. Hálózatok OSI modellje, alapvető hálózati protokollok, biztonsági kérdések.

Webprogramozás: Webprogramozás fogalomköre. Webprogramok osztályozása: kliensoldali, illetve szerveroldali programok. Dinamikus weboldalak. Fontosabb objektumok, események, függvények, ablakok létrehozása, interaktív elemek, űrlapok használata, űrlapmezők ellenőrzése. Szerveroldali webprogram készítésének lehetőségei. Hitelesítés lehetőségei, alapjai, munkamenet definiálása, használata.

A tanulástechnológia informatikai elemei: Információkeresési stratégiák. A távoktatás eszközeinek, technológiájának, és módszertanának elmélete, célrendszere, és követelményei. Egy projekt elkészítésének főbb pontjai és azok legfőbb jellemzői. Fogalomtérkép, gondolattérkép. Wiki technológia. Kollaboratív munkát segítő eszközök. Korszerű tanulástechnológiai eszközök használata.

Szakmódszertani ismeretkörök

– Informatikai fogalmak, eszközök, módszerek tanításának alapkérdései. A problémamegoldás módszertana. Fogalomalkotás az informatikában, az informatikai fogalmak tanításának alapkérdései. Az informatikai fogalmak, fogalmi rendszerek kialakítását megalapozó tapasztalatszerzés folyamata. A Nemzeti alaptanterv, a kerettantervek technológia tanulási területe, érettségi követelmények. Tantervfelépítés, tantárgyfelépítés. Informatikai kompetenciák, az informatika kulcsfogalom-rendszere. A digitális kultúra tanításának módszertana más diszciplínák tanításával összevetve: azonosságok, különbségek.

– Informatikai alapismeretek (hardver, szoftver), dokumentumkészítés, táblázatkezelés, adatbázis-kezelés, prezentáció és grafika, algoritmizálás és programozási nyelvek, programozási eszközök, információs társadalom, információs technológiák témakörök tanításának, számonkérésének fő kérdései, módszerei, eszközei.

– Informatikai tehetséggondozás: szakkörök, versenyfelkészítés, fakultációk, ECDL vizsgák, OKJ-s vizsgák. Felkészítés a digitális kultúra érettségire, OKTV-re, nemzetközi versenyekre, szakmai vizsgákra. Az emelt óraszámú informatikai képzés módszertana. A tanítást és tanulást segítő eszközök (manipulációs eszközök, számítógép, internet, interaktív tábla) integrált alkalmazási lehetőségei.

– Fogyatékkal élő emberek esélyegyenlőségének növelése korszerű informatikai módszerekkel, illetve eszközökkel: látássérültek és vakok; hallássérültek és siketek; diszlexiások és diszgráfiások; mozgássérültek; különböző módon és fokban értelmi fogyatékosok; halmozottan hátrányos helyzetű emberek esetén.

– Az informatikaoktatás, az iskolai digitális kultúra nemzetközi trendjei.

---