A jogszabály mai napon ( 2019.10.23. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

10/2013. (VIII. 12.) HM rendelet

a kártérítési felelősségről, valamint egyes meg nem térülő károk leírásának és törlésének szabályairól

A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 238. § (2) bekezdés 4., 34., 35. és 36. pontjában,

a III. Fejezet tekintetében a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (2) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

A KATONÁNAK A MAGYAR HONVÉDSÉGGEL SZEMBENI KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE

1. Értelmező rendelkezések

1. § (1) E Fejezet alkalmazásában

1. katona: a hivatásos és szerződéses katona, a tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, valamint a honvéd tisztjelölt és a honvéd altiszt-jelölt,

2. kár: a Magyar Honvédséget (a továbbiakban: Honvédség) ért vagyoni hátrány, különösen

a) az anyagi-technikai eszközök, létesítmények, azok berendezéseinek rendeltetésellenes használatából eredő megrongálódásával, megsemmisítésével, megsemmisülésével, hiányával, vagy a javításával, pótlásával okozott költség és kiadás,

b) az anyagi-technikai eszközök jogtalan felhasználásával, vagy igénybevételével okozott kár,

c) pénzeszközök jogtalan felhasználásával, utalványozásával, igénybevételével, gazdálkodási szabályok megsértésével okozott többletkiadás,

d) a Honvédség vagyoni értékű joga érvényesítésének elmulasztása, vagy egyéb elmaradt vagyoni előny, vagy

e) a Honvédségre ellenszolgáltatás nélkül háruló olyan vagyoni kötelezettség, amely abból keletkezett, hogy a Honvédségnek a katona vétkes magatartása miatt többletköltséget kellett fizetnie,

3. Honvédség vagyona

a) a Honvédség kezelésébe, illetve gazdálkodási körébe tartozó ingó és ingatlan vagyontárgy, továbbá pénzeszköz,

b) jogszabály, hatósági intézkedés vagy szerződés alapján a Honvédség ideiglenes kezelésébe került idegen vagyontárgy és pénzeszköz,

c) a Honvédséget megillető vagyoni értékű jog és követelés,

d) a gazdálkodó szervezeteknek vagy civil szervezeteknek átadott azon vagyontárgy és pénzeszköz, amelyet e szervezetek a Honvédséggel szembeni visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel kezelnek.

(2) Több személy együttes károkozása esetén az állományilletékes parancsnoki jogkört a közös elöljáró parancsnok, ennek hiányában a Honvéd Vezérkar főnöke gyakorolja.

2. A kár megállapítása

2. § (1) Az állományilletékes parancsnok a kár felfedezéséről való tudomásszerzését követően haladéktalanul intézkedik a kár összegének és a károkozó személyének megállapítására.

(2) A kártérítési eljárás a káreljárást elrendelő határozattal indul meg. A határozatot az állományilletékes parancsnok adja ki. A határozatban meg kell jelölni a káreljárás alapjául szolgáló tényeket, vizsgálót kell kijelölni, és rögzíteni kell minden egyéb lényeges körülményt.

(3) *  A kártérítési eljárás során a tényállás megállapítására vizsgálóként arra alkalmas és elfogulatlan személyt kell kijelölni.

(4) A káreljárás lefolytatására legalább háromtagú bizottságot kell kijelölni, ha

a) a keletkezett kár összege az 500 000 Ft-ot meghaladja,

b) a kárt többen együttesen okozták,

c) a kár leltárhiánnyal kapcsolatos, vagy

d) a tényállás különösen bonyolult.

(5) A bizottság egyik tagja a jogi és igazgatási szolgálat jogi végzettséggel rendelkező tagja.

(6) A bizottság kijelölése mellőzhető, ha

a) a károkozó a felelősségét előzetesen elismerte, vagy

b) a (4) bekezdés b) és c) pontja szerinti károkozás esetén a kár károkozók által is elismert pontos összege megállapítható és a károkozók egymás közötti kárfelelősségének mértéke meghatározható.

3. A kár összegének megállapítása

3. § (1) A kár összegének megállapításához szakértőt lehet igénybe venni. Szakértőt kell bevonni, ha a kár összege nem állapítható meg vagy annak mértékét a katona vitatja.

(2) Szakértőként a szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértő, vagy szakvélemény adására feljogosított gazdasági társaság, szakértői intézmény, vagy külön jogszabályban meghatározott állami szerv, intézmény, szervezet, ha ez nem lehetséges, kellő szakértelemmel rendelkező személy vagy intézmény vonható be.

(3) A szakértő költségét az a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 2. § 13. pontja szerinti honvédségi szervezet és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban együtt: honvédelmi szervezet) előlegezi meg, amelynél a károkozás történt.

(4) A katonát kell kötelezni a szakértői díj megtérítésére, ha

a) a szakértő bevonására azért került sor, mert a katona a kár mértékét vitatta,

b) a szakértői vélemény azt állapította meg, hogy a kár mértékét a Honvédség helyesen állapította meg, és

c) a katona kártérítési felelőssége utóbb megállapításra került.

(5) Haditechnikában okozott kár esetén az illetékes szakszolgálat véleményét is ki kell kérni, kivéve, ha a kár összegét szakértő állapította meg.

4. Az általános kártérítési eljárás

4. § (1) *  A katona a kártérítési eljárásban személyesen vagy gondnoka, ideiglenes vagy eseti gondnoka (a továbbiakban együtt: gondnok) vagy ügyvédje útján jár el. Az eljárás során az ügyvédet ügyvédjelölt a törvénynek megfelelően helyettesítheti.

(2) *  Ügyvédet az eljárás elrendelésétől kezdve a katona vagy a gondnok hatalmazhat meg.

(3) *  Az ügyvéd munkadíját és költségeit a katona viseli.

(4) *  A (3) bekezdéstől eltérően a kirendelt védő óradíjának és költségtérítésének megfelelő, az igazságügyért felelős miniszter által rendeletben meghatározott módon számított összeg erejéig meg kell téríteni a katona részére a jogi képviselettel kapcsolatos indokoltan felmerült, számlával igazolt költségeit, ha a kártérítési felelősségének megállapítására nem kerül sor.

(5) *  Az ügyvéd meghatalmazás alapján, az ügyvédi meghatalmazásra vonatkozó szabályok szerint járhat el. A meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az első kapcsolatfelvétel alkalmával az iratokhoz csatolni.

(6) * 

(7) A külföldön kiállított meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, és felülhitelesítéssel kell ellátni.

(8) A meghatalmazás a teljes kártérítési eljárásra vagy egyes eljárási cselekményekre szólhat.

(9) A teljes kártérítési eljárásra szóló meghatalmazás kiterjed az eljárással kapcsolatos minden nyilatkozatra és eljárási cselekményre.

(10) A meghatalmazás korlátozása csak annyiban hatályos, amennyiben az magából a meghatalmazásból kitűnik.

(11) *  A meghatalmazásnak visszavonás vagy a katona halála folytán való megszűnése az állományilletékes parancsnoknak, a vizsgálónak vagy a bizottságnak tett bejelentéstől hatályos. A meghatalmazás visszavonásának bejelentése írásban vagy szóban történhet. A szóban történő bejelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(12) *  A katona, gondnoka és ügyvédje jogosult betekinteni a kártérítési eljárás során keletkezett iratokba, azokról az iratkezelési és adatvédelmi szabályok betartása mellett másolat kiadását kérheti, továbbá az üggyel kapcsolatban észrevételt, megjegyzést tehet.

5. § (1) A kártérítési eljárásban a katonát meg kell hallgatni, és lehetővé kell tenni, hogy védekezését részletesen előadja. A lefolytatott bizonyításról jegyzőkönyvet kell felvenni. Ha a személyes meghallgatásra nincs lehetőség, akkor lehetővé kell tenni számára, hogy védekezését a (2) bekezdésben meghatározott módon, részletesen előadhassa.

(2) Ha a katona személyes meghallgatására nincs lehetőség, az (1) bekezdés szerinti meghallgatás telefonon vagy a személyes véleménykifejtést lehetővé tevő más kommunikációs eszköz igénybevételével, illetve írásban tett nyilatkozat továbbításával is lefolytatható. Az ily módon történt meghallgatáson elhangzottakról feljegyzést kell készíteni, amelyet, illetve az írásban tett nyilatkozatot a jegyzőkönyvhöz vagy az összefoglaló jelentéshez kell csatolni.

(3) A kártérítési eljárásban a tényállás pontos megállapítása érdekében tanúbizonyítás, szemle vagy bizonyítási kísérlet is lefolytatható. A lefolytatott bizonyításról jegyzőkönyvet kell felvenni.

6. § (1) A kártérítési ügyben, ha az eljárás menete egy jegyzőkönyvben nem rögzíthető, a lefolytatott bizonyításról összefoglaló jelentést kell készíteni. A jegyzőkönyvben és az összefoglaló jelentésben rögzíteni kell

a) a vizsgálatra kijelölt személynek vagy a bizottság tagjainak nevét, rendfokozatát, beosztását, a bizottságban betöltött szerepét,

b) a katona személyi adatait, rendfokozatát, beosztását és lakóhelyét,

c) a kár keletkezésének idejét és körülményeit,

d) a kár összegét, megállapításának módját,

e) a bizonyítékokat, így különösen a tanúvallomást, a szakértői nyilatkozatot, a szemléről készült jegyzőkönyvet, a fegyelmi, szabálysértési vagy a büntetőeljárás során hozott határozatot, a szakmai kivizsgálásról készített jelentést,

f) a katona kártérítési felelőssége mértékének alapjául szolgáló illetményét, amelyre a kárügy elbírálásának időpontjában volt jogosult,

g) azokat a tényeket, amelyek a felelősség elbírálásához, illetve a kártérítés mérsékléséről vagy mellőzéséről való döntéshez szükségesek, így különösen a vagyoni viszonyokat, a családi és szociális, illetve az egyéb méltányolható körülményeket,

h) a katona személyes meghallgatása során előadott lényeges, így különösen a kárfelelősségre, valamint a kártérítés mértékének elismerésére vagy vitatására vonatkozó körülményeket tartalmazó nyilatkozatát,

i) a vizsgálat összegzett eredményét, illetve a vizsgálatot végző személy vagy bizottság indokolt véleményét arról, hogy a kárért kit és milyen mértékben tart felelősnek, és

j) a szakértő költségét és annak viselésére vonatkozó javaslatot.

(2) A jegyzőkönyvhöz, illetve az összefoglaló jelentéshez mellékletként csatolni kell az azokban foglalt megállapításokat alátámasztó iratokat, nyilatkozatokat.

7. § (1) A vizsgálat befejezése után a jegyzőkönyvet, illetve az összefoglaló jelentést - az ügy összes iratával együtt - haladéktalanul, döntés végett az állományilletékes parancsnok elé kell terjeszteni.

(2) Állományilletékes parancsnok hiányában a vizsgálatot a Honvéd Vezérkar főnöke által a káreljárás lefolytatására kijelölt személy vagy bizottság folytatja le, és az összefoglaló jelentést a kárügy összes irataival együtt a Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) jogi képviseletének ellátásáért felelős szervén keresztül döntésre haladéktalanul a Honvéd Vezérkar főnöke elé terjeszti.

(3) Ha a vizsgálat során lényeges körülmény nem tisztázódott, az állományilletékes parancsnok - a (2) bekezdésben meghatározott esetben a Honvéd Vezérkar főnöke - haladéktalanul intézkedik a bizonyítás kiegészítése iránt.

(4) Ha az összefoglaló jelentés alapján a kártérítési felelősség elbírálható, az állományilletékes parancsnok - a (2) bekezdésben foglalt esetben a Honvéd Vezérkar főnöke - határozatban dönt.

8. § (1) Az állományilletékes parancsnok a kártérítési eljárást különös méltánylást érdemlő okból megszüntetheti, ha a katona akár az általa engedéllyel használt honvédségi járműben, akár ilyen járművel harmadik személynek okoz kárt.

(2) Különös méltánylást érdemlő oknak minősül különösen, ha

a) a károkozás szolgálati feladat ellátása során történt,

b) a károkozásban külső körülmények, így rossz időjárási, látási vagy útviszonyok, a károsult felróható magatartása is közrehatottak,

c) a katona első alkalommal okoz kárt a Honvédségnek, vagy

d) az okozott kár a 100 000 Ft-ot nem haladja meg.

(3) Nem szüntethető meg a káreljárás, ha a katona szándékos magatartással okoz kárt, továbbá akkor sem, ha a katona az általa engedély nélkül használt honvédségi járműben, vagy ilyen járművel harmadik személynek okoz kárt.

(4) A megindult kártérítési eljárást fel kell függeszteni, ha a katonával szemben büntetőeljárás indult a károkozó magatartásával összefüggésben.

(5) Ha a büntetőeljárás a katona szándékos bűncselekményének jogerős megállapításával zárul le, a káreljárást le kell folytatni.

9. § Az eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha

a) a katona meghal,

b) a katona magatartása nem jogellenes, vagy a jogellenesség nem bizonyítható,

c) a káreljárás tárgyát képező hiányként vagy kárként megjelölt anyag az eljárás folyamán megkerül, vagy más módon megtérül,

d) a katona kártérítési felelőssége elévült, vagy

e) a kárt műveleti területen adott műveleti körülmények okozták, vagy a kár - mérlegelést lehetővé nem tevő - műveleti szükség következménye.

10. § (1) A kártérítési eljárás elrendelését követő 60 napon belül az állományilletékes parancsnok a kártérítésre kötelezésről vagy annak mellőzéséről indokolt határozattal dönt.

(2) Ha a katonával szemben a kárigénnyel összefüggően büntetőeljárás indult, a káreljárást a büntetőeljárás jogerős befejezéséig fel kell függeszteni, és a határozathozatalra megállapított 60 napos határidő a büntetőeljárás jogerős befejezéséről rendelkező határozatnak a káreljárás elrendelésére jogosult tudomására jutását követő napon kezdődik.

(3) A katona tartós távolléte, illetve egészségügyi szabadsága esetén, valamint a kár összegének megállapításához igénybevett szakértő eljárásának időtartamára, továbbá ha az ügy elbírálása más hatóság, bíróság eljárásának eredményétől, vagy a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), a Honvéd Vezérkar főnöke, vagy más állományilletékes parancsnok hatáskörébe tartozó előzetes kérdés elbírálásától függ, a káreljárás felfüggeszthető. A felfüggesztés időtartama nem számít bele a határozathozatalra megállapított 60 napos határidőbe.

11. § (1) A határozat fejrészből, rendelkező részből és indokolásból áll. A határozaton fel kell tüntetni a határozathozatal helyét, idejét, a kiadmányozó nevét, beosztását és aláírását. A fejrészben fel kell tüntetni a honvédelmi szervezet megnevezését, a határozat nyilvántartási számát és példányszámát.

(2) A rendelkező rész tartalmazza

a) a honvédelmi szervezet megnevezését,

b) a katona személyi adatait, rendfokozatát, beosztását,

c) a kártérítési felelősség fennállásának vagy annak hiányának megállapítását,

d) a kártérítésre kötelezés vagy mellőzés megállapítását, vagy az eljárás megszüntetését,

e) kártérítésre kötelezés esetén a kiszabott kártérítés, valamint az ez után fizetendő kamat összegét számmal és betűvel kiírva, pénznemét, valamint megfizetésének időpontjára, a havonta fizetendő részletekre vagy a levonás elhalasztására vonatkozó rendelkezést,

f) az esetleges szakértői díj megfizetésére vonatkozó rendelkezést, mértékét és viselésének arányát,

g) a kár természetben történő megtérítésére kötelezés esetén annak részletes feltételeit és értékét,

h) esetlegesen a kártérítés mérséklésére vonatkozó döntést, és

i) a jogorvoslat lehetőségéről, határidejéről és módjáról történő kioktatást.

(3) Az indokolás tartalmazza különösen

a) a megállapított tényállás világos és pontos ismertetését, a kár kiszámításának módját, a bizonyítékok megjelölését,

b) a kárfelelősség megállapításának alapjául szolgáló tényeket és körülményeket,

c) a katonának az ügyben tett nyilatkozatai lényegét és annak értékelését,

d) a kártérítés mérséklésére vonatkozó döntés alapjául szolgáló méltányolható körülményeket, és

e) az alkalmazott jogszabályokra vonatkozó hivatkozást.

12. § (1) *  A határozatot a szükséges számú példányban kell elkészíteni, amelyből egy példányt a katonának kell kézbesíteni, egy példányt az ügy irataihoz kell csatolni, egy-egy további példányt a határozat jogerőre emelkedése után előjegyzésre, illetve végrehajtásra az ellátó pénzügyi és számviteli szervezetnek, valamint logisztikai szervezetnek kell átadni. Gondnok vagy ügyvéd eljárása esetén a határozat egy példányát a gondnok, illetve az ügyvéd részére is kézbesíteni kell. Ebben az esetben a határozatot a gondok vagy az ügyvéd részére történő kézbesítéssel kell kézbesítettnek tekinteni.

(2) A határozat átvételének tényét és idejét a katona aláírásával igazolja. Ha a kézbesítés postai úton történik, az átvétel igazolására a tértivevény szolgál.

5. Az egyszerűsített eljárás sajátos szabályai

13. § (1) A Hjt. 169. § (2) bekezdése szerinti egyszerűsített eljárás esetén a 2., és a 4-12. § nem alkalmazható.

(2) *  Egyszerűsített eljárás esetén a katonának a kár okozását, a kártérítés jogalapját és mértékét elismerő nyilatkozatát és a katona megtérítési kötelezettségét az 1. melléklet szerinti kötelezvényben kell rögzíteni.

6. Jogorvoslat a katona kártérítési felelősségével kapcsolatban

14. § A kártérítési eljárásban hozott határozat elleni fellebbezést az ügy irataival együtt a fellebbezésre nyitva álló határidő lejártát követő 8 napon belül fel kell terjeszteni a határozatot hozó állományilletékes parancsnok elöljáró parancsnokához, kivéve, ha a határozatot hozó parancsnok a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti a megtámadott határozatot.

15. § A Honvéd Vezérkar főnökének határozata elleni fellebbezést a miniszter bírálja el.

16. § A másodfokú határozatot - az ügy iratainak visszaküldése mellett - meg kell küldeni az állományilletékes parancsnoknak - ennek hiányában a HM illetékes pénzügyi és számviteli szervezetének és logisztikai szervezetének -, aki köteles a határozat egy példányát tértivevénnyel a jogorvoslattal élő katonának kézbesíteni, egy példányát az ellátó pénzügyi és számviteli szervezetnek átadni, továbbá a határozat egy példányát az ügy irataihoz csatolni.

7. Utólagos mérséklés, végrehajtás elhalasztása, részletfizetés engedélyezése

17. § (1) Az állományilletékes parancsnok a kiszabott kártérítést - kérelemre - utólag mérsékelheti, ha a katona anyagi helyzetében, családi és szociális körülményeiben a jogerős határozat meghozatalát követően olyan változás állt be, amelyre tekintettel a kártérítést a saját vagy a vele szemben tartásra jogosultak megélhetésének veszélyeztetése nélkül még részletekben sem képes megfizetni.

(2) A miniszter által kiszabott kártérítés utólagos mérsékléséről a miniszter dönt.

(3) A kiszabott kártérítés utólagos mérséklésére egyszer kerülhet sor, és az utólagos mérséklés a kiszabott kártérítés 50%-át nem haladhatja meg.

18. § (1) Az állományilletékes parancsnok a katona méltánylást érdemlő személyi körülményeire, így különösen vagyoni helyzetére, kereseti, jövedelmi, családi és szociális viszonyaira tekintettel a jogerősen kiszabott kártérítés levonását vagy végrehajtását elhalaszthatja, illetve részletfizetést engedélyezhet.

(2) A végrehajtás elhalasztására akkor kerülhet sor, ha a katona számára az (1) bekezdésben foglalt körülményekre tekintettel még a kártérítés részletekben való megfizetése is aránytalanul súlyos terhet jelentene.

(3) A halasztás, illetve a részletfizetés időtartamát - a (4) és (5) bekezdésre tekintettel - úgy kell meghatározni, hogy az megfeleljen a méltányolható körülményeknek, de ne veszélyeztesse a kártérítés megfizetését.

(4) A halasztás időtartama legfeljebb 1 év lehet.

(5) A részletekben történő fizetés esetén a kártérítést úgy kell megállapítani, hogy

a) annak egy havi részlete ne haladja meg a katona egy havi illetményének a külön jogszabályok szerint levonással teljesítendő adó, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, magánnyugdíjpénztári tagdíj, továbbá egyéb járulék levonása után fennmaradó részének 25%-át,

b) a havi részlet mértéke a 10 000 Ft/hó összegnél alacsonyabb, a futamidő 60 hónapnál hosszabb nem lehet,

c) a részletfizetés teljes futamidejére a törvényes késedelmi kamatot kell számítani, és

d) ki kell kötni, hogy bármely részlet megfizetésének elmulasztása esetén a teljes hátralék egy összegben válik esedékessé.

(6) A halasztásról, illetve a részletfizetésről - a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - az állományilletékes parancsnok dönt a (2)-(5) bekezdésben foglaltak alapján.

(7) A jogerős bírósági határozattal megállapított kártérítés halasztásáról, illetve részletekben történő fizetéséről - a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 217. § (3) bekezdésében foglalt eseten kívül - utólag a miniszter dönt.

8. A leltárhiányért fennálló felelősségre vonatkozó különös szabályok

19. § A Hjt. 171. § (3) bekezdése szerinti leltárfelelősségi megállapodást írásba kell foglalni.

20. § (1) A raktárvezetőnek és helyettesének személyében történt változás vagy a felelősségi szabályok megváltozása esetén a raktárt leltározással kell átadni, illetve átvenni.

(2) Leltározásnál a raktárosnak, illetve akadályoztatása esetén a képviselőjének a jelenlétét lehetővé kell tenni. Ha a raktáros a képviseletéről nem gondoskodott, akkor az állományilletékes parancsnok e feladat ellátására szakmailag alkalmas, érdektelen képviselőt köteles kijelölni.

(3) A raktáros a leltározással kapcsolatban a leltárfelvétel során és azt követően is észrevételt tehet.

(4) A leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényt a leltárhiány megállapítását követő 60 napos jogvesztő határidő alatt kell érvényesíteni. Ha a kárigénnyel összefüggően büntetőeljárás, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás indult, e határidő 30 nap, és az az eljárás jogerős befejezéséről rendelkező határozat közlését követő napon kezdődik.

21. § (1) A leltárhiányért fennálló felelősség feltételeinek fennállását a leltárhiány megállapítását követően, de a káreljárás megindítása előtt, vizsgálatban tisztázni kell.

(2) Ha a leltárfelelősség feltételei fennállnak, a vizsgálat lezárását követően a leltárfelelősség megállapítása céljából a katonával szemben a káreljárást el kell rendelni.

(3) Ha a vizsgálat eredménye szerint a leltárfelelősséget megállapítani nem lehet, a leltárfelelősségen kívüli kártérítési felelősség megállapításának lehet helye.

(4) Ha a leltárhiányért fennálló felelősségre vonásra irányuló eljárásban a kártérítésre kötelező határozatot utólag hatályon kívül helyezik, de a vizsgáló vagy bizottság eljárása során feltárt bizonyítékok alapján a leltárhiányért fennálló felelősségen kívüli kártérítési felelősség megállapításának lehet helye, a hatályon kívül helyezés jogerőssé válását megállapító irat kézhezvételétől számított 30 napon belül meg kell indítani az e felelősség szerinti káreljárást.

9. Külföldi szolgálat alatt okozott károk elbírálására vonatkozó különös szabályok

22. § (1) A katona ellen külföldi szolgálata során okozott kár miatti kártérítési eljárás során a katona külföldi szolgálatteljesítési helyén szolgálatot teljesítő vizsgálót vagy bizottságot kell kijelölni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az állományilletékes parancsnok a külföldi szolgálatot teljesítő katona külföldi szolgálatteljesítési helyén kívül szolgálatot teljesítő vizsgálót vagy bizottságot is kijelölhet, ha a külföldi szolgálatot teljesítő katona külföldi szolgálatteljesítési helyén nem tud a 2. § (3)-(5) bekezdésének megfelelő vizsgálót vagy bizottságot kijelölni.

(3) A kártérítési eljárás lefolytatása érdekében az eljárás alá vont katona - az okozott kár mértékére és a szolgálat érdekeire is figyelemmel, indokolt esetben - hazarendelhető.

23. § (1) A kártérítési eljárás megindítását, illetve továbbfolytatását nem akadályozza, ha a katona külföldi szolgálatra történő vezénylése megszűnt. A katona külföldi szolgálata idején állományilletékes parancsnoka a szükséges vizsgálatok lefolytatása érdekében megkeresi a katona külföldi szolgálatra történő vezénylésének megszűnését követő állományilletékes parancsnokát.

(2) Ha a károkozó katona külföldi szolgálatra történő vezénylése a kártérítési eljárás megindítását megelőzően megszűnt, az elöljáró parancsnok az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően rendelkezhet.

(3) A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ) tagja által külföldi szolgálatra történt vezénylés során elkövetett, nemzetbiztonsági tevékenységgel össze nem függő kártérítési ügy esetén - a főigazgató egyidejű értesítése mellett - a KNBSZ tagjának külföldi szolgálata idején állományilletékes parancsnoka jár el.

24. § (1) A kártérítési eljárást 60 napon belül be kell fejezni. Indokolt esetben e határidőt az állományilletékes parancsnok a vizsgáló vagy bizottság javaslatára egy alkalommal - legfeljebb 60 nappal - meghosszabbíthatja.

(2) Az eljárási cselekményekről szóló értesítést az eljárás alá vont katonának, a tanúnak, a sértettnek, a szakértőnek postai úton, távbeszélőn, telefaxon, vagy elektronikus úton kell kézbesíteni. A vizsgáló vagy a bizottság a címzett személyes megjelenése alkalmával szóban is közölheti az értesítés tartalmát. Feljegyzésben kell rögzíteni a nem postai úton történő kézbesítés tényét.

(3) Ha a vizsgálat során olyan tanú, sértett, szakértő meghallgatása szükséges, aki nem tartózkodik a külföldi szolgálatteljesítés helyén, úgy a vizsgáló vagy a bizottság az érintett szervezet vezetőjét az eljárási cselekmény lefolytatása érdekében postai úton, távbeszélőn, telefaxon vagy elektronikus úton megkeresi. A megkeresésben meg kell jelölni azokat a kérdéseket, amelyekre a kártérítési eljárás lefolytatása szempontjából szükség van.

(4) Nemzetközi szervezet felkérésére vagy szervezésében végrehajtott külföldi szolgálat ellátása során a nemzetközi szervezet vagyonában történő károkozás miatt indult kártérítési eljárásban a nemzetközi szervezet által készített jelentést a kártérítési tényállás tisztázásakor bizonyítékként kell értékelni.

(5) Az állományilletékes parancsnok a kártérítési felelősség megállapításakor nincs kötve a nemzetközi szerv (4) bekezdés szerinti jelentésben rögzített felelősségre vagy annak hiányára vonatkozó megállapításához.

(6) A 22. § (2) bekezdése szerinti esetben a vizsgáló vagy a bizottság a vizsgálat befejezését követően a vizsgálat során keletkezett iratokat telefaxon vagy elektronikus úton is megküldheti az állományilletékes parancsnok részére.

(7) Az eljárás alá vont katona részére a kártérítési eljárás során hozott határozatot a lehető legrövidebb időn belül oly módon kell kézbesíteni, hogy - szolgálati feladat ellátására, illetve egyéb okból történő távollétére tekintettel - módja legyen a határozat személyes átvételére.

(8) A katona fellebbezését a 23. § (1) bekezdésében foglalt esetben a külföldi szolgálatra történő vezénylésének megszűnését követő állományilletékes parancsnokához nyújtja be, aki azt a fellebbezés kézhezvételétől számított 8 napon belül továbbítja a katona külföldi szolgálata idején állományilletékes parancsnok hazai elöljáró parancsnokának (a továbbiakban: fellebbezést elbíráló elöljáró parancsnok). A fellebbezést elbíráló elöljáró parancsnok intézkedik az ügy iratainak beszerzésére.

(9) A fellebbezést elbíráló elöljáró parancsnok a 16. § szerint jár el azzal, hogy mellőzi az ügy iratainak visszaküldését.

25. § A műveleti területen történő szolgálatteljesítés során okozott kár miatti kártérítési eljárás lefolytatása során a vizsgáló vagy a bizottság a Hjt. 210. §-a szerinti mentesülési ok fennállását hivatalból vizsgálja. A Hjt. 210. §-a szerinti mentesülési ok fennálltát a 9. § e) pontja szerinti eljárást megszüntető oknak kell tekinteni.

II. FEJEZET

A HONVÉDSÉG KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE

10. Általános rendelkezések

26. § *  E Fejezet alkalmazásában igényérvényesítő: a hivatásos és szerződéses állományú katona, a tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, a honvéd tisztjelölt, a honvéd altiszt-jelölt, a korábban ilyen szolgálatot vagy korábban hadkötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítő személy és mindezek közeli hozzátartozója, élettársa.

27. § A Hjt. 172. § (7) bekezdése szerinti szolgálat teljesítésével összefüggő betegségnek (a továbbiakban: szolgálati betegség) minősülnek különösen a 2. mellékletben felsorolt betegségek.

28. § (1) A Hjt. 177. § (1) bekezdése szerinti kárigény előterjesztésére irányuló felhívás és tájékoztatás személyes átvételét aláírással kell igazolni, ha ez nem lehetséges, tértivevényes ajánlott küldeményként kell közölni.

(2) Ha a tértivevény a károsult által a személyügyi szervnek bejelentett lakcíméről „ismeretlen”, „elköltözött”, „nem fogadta” vagy „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, a felhívást és tájékoztatást tartalmazó küldeményt átvettnek kell tekinteni.

11. A kárigény elbírálása

29. § (1) A kárigény elbírálására elsőfokon az állományilletékes parancsnok rendelkezik hatáskörrel, ha a kárigény egyszerű ténybeli és jogi megítélésű, továbbá összege az 50 000 Ft-ot nem haladja meg.

(2) Ha a kárigény nem egyszerű ténybeli és jogi megítélésű vagy összege az 50 000 Ft-ot meghaladja, elsőfokon a HM központi pénzügyi feladatok ellátásáért felelős szerve jár el.

(3) A kárigény akkor nem tekinthető egyszerű ténybeli és jogi megítélésűnek, ha

a) a kár haláleset, baleset, szolgálati betegség, egyéb egészségkárosodás következménye,

b) a kárigény jogalapja vitatható, működési körön kívül eső elháríthatatlan ok, vagy a károsult elháríthatatlan magatartásának szerepe vizsgálandó,

c) a Honvédség vétkessége vizsgálandó,

d) kármegosztásnak lehet helye,

e) a kárigény nem vagyoni kárral kapcsolatos, szolgálati viszony körében, vagy szolgálati viszonyon kívül elmaradt jövedelem kártérítésként való megfizetésére vagy kártérítési járadék folyósítására irányul,

f) a kár összege vagy a kártérítés mértéke vitatott, vagy

g) korábban már elbírált káreseményből eredő újabb igénnyel kapcsolatos.

30. § *  (1) Az igényérvényesítő az eljárásban személyesen, törvényes képviselője vagy gondnoka, illetve ügyvédje útján jár el. Az eljárás során a helyettesítésre a 4. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) Ügyvédet az igényérvényesítő, törvényes képviselője vagy gondnoka, az ügyvédi meghatalmazásra vonatkozó általános szabályok szerint hatalmazhat meg.

(3) A törvényes képviselő, a gondnok és az ügyvéd (a továbbiakban együtt: az igényérvényesítő képviselője) képviseleti jogosultságát köteles igazolni.

31. § Az elsőfokú kártérítési eljárás során a kártérítési igényt a beérkezésétől számított 60 napon belül kell elbírálni.

32. § (1) A kártérítési eljárás során az igény elbírálására jogosult szerv köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni.

(2) Ha a bizonyítási eljárásban valamely tény vagy körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges, a 3. § (2) bekezdése szerinti szakértőt kell bevonni.

(3) *  Az igényérvényesítő, illetve az igényérvényesítő képviselője írásban szakértő bevonását indítványozhatja. Ha az igényérvényesítő, illetve az igényérvényesítő képviselője szakértő bevonására irányuló indítványát a kárigény elbírálására jogosult szerv elutasítja, erről az igényérvényesítőt, illetve az igényérvényesítő képviselőjét az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban értesíti. Az indítvány elutasításának indokait az érdemi határozat indokolásának tartalmaznia kell.

(4) A kárigény elbírálására jogosult szerv indítvány hiányában is rendelkezhet szakértő bevonásáról.

(5) *  Az eljáró szervezet a szakértő bevonását megelőzően tájékoztatja az igényérvényesítőt, illetve az igényérvényesítő képviselőjét a szakértő bevonásáról, és arról, hogy a szakértőhöz 15 napos határidőn belül kérdéseket intézhet.

(6) Az igény elbírálásának határideje a szakvélemény elkészítésének időtartamával meghosszabbodik.

(7) *  Az igényérvényesítő, illetve az igényérvényesítő képviselője jogosult az iratokba betekinteni, a szakértői véleményre vagy más bizonyítékra 15 napon belül észrevételt tenni.

(8) *  Ha az igényérvényesítő, illetve az igényérvényesítő képviselője a kártérítési igényét vagy annak bizonyítékait hiányosan terjesztette elő, és ennek pótlására - megfelelő határidő kitűzésével - felszólították, vagy az igényérvényesítő, illetve az igényérvényesítő képviselője észrevételei megtételére, illetve kérdés felvetésére megfelelő határidőt kapott, az igény elbírálásának határideje a póthatáridő tartamával meghosszabbodik. Ha az igényérvényesítő, illetve az igényérvényesítő képviselője az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, vagy a kért adatot nem közli, a kárigény elbírálására jogosult szerv a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

(9) Ha a kárigény érdemi elbírálása olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, a kárigény elbírálására jogosult szerv az eljárást felfüggeszti. Ha a más szerv előtti eljárás megindítására az igény érvényesítője jogosult, erre megfelelő határidő kitűzésével fel kell hívni, ha a felhívásnak nem tesz eleget, a kárigény elbírálására jogosult szerv a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.

(10) A felfüggesztés tartama az ügyintézési határidőbe nem számít be.

32/A. § *  (1) A Hjt. 173/A. §-a szerinti előleg abban az esetben állapítható meg, ha

a) a tényállás tisztázása során a kárigény jogalapja bizonyított vagy a HM központi pénzügyi feladatok ellátásáért felelős szerve részéről nem vitatott, és

b) az eset összes körülményei, így különösen a kár, illetve személyiségi jogi sérelem becsült mértéke és a kérelmező anyagi helyzete indokolttá teszi.

(2) Az előleg összegét a káresemény körülményeire, valamint a kár, illetve személyiségi jogi sérelem becsült mértékére figyelemmel kell megállapítani.

(3) Az (1) bekezdés szerinti előleg tárgyában hozott határozatra a 33. §-t, a határozattal kapcsolatos jogorvoslatra a 34. §-t kell alkalmazni.

33. § (1) A kártérítési határozat rendelkező részből és indokolásból áll.

(2) A rendelkező résznek a kártérítési igény kérdésében hozott érdemi döntést - a megállapított kártérítés összegét, vagy a kérelem elutasítását - és a jogorvoslat lehetőségére vonatkozó tájékoztatást kell tartalmaznia.

(3) Az indokolásnak a tényállást, a bizonyítékok értékelését, az eljárás fontosabb mozzanatait, a döntés jogi indokolását, a megállapított kártérítési összegek jogcímenkénti tételes felsorolását, valamint az alkalmazott jogszabályokra való hivatkozást kell tartalmaznia.

(4) *  A határozatot az igényérvényesítővel - illetve, ha van, akkor az igényérvényesítő képviselőjével - tértivevényes ajánlott küldeményként kell közölni. A HM központi pénzügyi feladatok ellátásáért felelős szervének eljárása esetén a határozat egy példányát az igényérvényesítő állományilletékes parancsnoka, illetve ennek hiányában a HM központi irattára kapja.

12. Jogorvoslat

34. § (1) Az első fokú kártérítési határozat elleni fellebbezést két példányban kell előterjeszteni.

(2) A másodfokú eljárást a HM jogi képviselet ellátásáért felelős szerve folytatja le.

(3) Az igényérvényesítő a fellebbezésben olyan új tényekre, körülményekre nem hivatkozhat, amelyeket az elsőfokú eljárás idején már ismert, de azokra nem hivatkozott.

(4) A másodfokú kártérítési határozatot a miniszter adja ki és írja alá, a 32. § (1)-(3) bekezdései szerint.

(5) A másodfokú kártérítési határozatot a HM jogi képviselet ellátásáért felelős szerve a kárigény elbírálására jogosult szerv részére három eredeti példányban megküldi. A határozatot a kárigény elbírálására jogosult szerv tértivevényes ajánlott küldeményként az igényérvényesítőnek megküldi.

(6) A jogerős határozattal megállapított kártérítést annak kézbesítésétől számított 30 napon belül ki kell fizetni, a keresetindításra tekintet nélkül. A kifizetés teljesítése iránt - a KNBSZ főigazgatója által kibocsátott határozat kivételével - a HM központi pénzügyi feladatok ellátásáért felelős szerve intézkedik.

(7) *  A kereset benyújtásával perré alakult eljárásban alperesként a HM-et kell megjelölni.

III. FEJEZET

A KÁROK LEÍRÁSA ÉS TÖRLÉSE

13. A kár leírása

35. § E Fejezet alkalmazásában az 1. § (1) bekezdés 2. és 3. pontját alkalmazni kell.

36. § (1) A meg nem térülő kár leírására irányuló kérelmet haladéktalanul elő kell terjeszteni a 39-44. § szerinti jogkört gyakorló személynél (a továbbiakban: leírási jogkört gyakorló), aki a jogszabályi feltételek fennállása esetén a kár leírása iránt soron kívül intézkedik.

(2) A leírási kérelemnek tartalmaznia kell a teljes kár és a meg nem térülő kár pontos mértékét. A kérelemhez mellékelni kell a kárügy iratait is, így különösen a kárfelvételi jegyzőkönyvet, az abban foglalt megállapításokat alátámasztó dokumentumokat, valamint - ha kártérítési eljárás indult - a kártérítési határozatot.

37. § (1) Ha a kárügyben a vonatkozó szabályok rendelkezéseit és elveit helyesen alkalmazták, akkor a leírási jogkör gyakorlója a meg nem térülő kárt köteles leírni és a leírási tanúsítványt kiadni.

(2) A nem pénzeszközökben keletkezett károkra vonatkozó leírási tanúsítvány mintáját a 3. melléklet tartalmazza.

(3) A pénzeszközökben keletkezett károkra vonatkozó leírási tanúsítvány mintáját a 4. melléklet tartalmazza.

(4) Meg kell tagadni a leírást és a leírást kérő parancsnokot, vezetőt újabb vizsgálat elrendelésére kell felhívni, ha az alapul szolgáló kárügy lényeges körülményeit nem tisztázták, vagy a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit, illetve elveit megsértették. Az újabb vizsgálatot 30 napon belül be kell fejezni. Ezt a határidőt a leírási jogkör gyakorlója egy alkalommal, legfeljebb 60 nappal meghosszabbíthatja.

38. § (1) A leírási tanúsítványt két példányban kell kiállítani. Az első példányt a leírást kérő parancsnoknak, vezetőnek kell megküldeni.

(2) A leírási tanúsítványokat tartalmazó tömb szigorú számadási és nyilvántartási kötelezettség alá tartozó okmány.

14. A kárleírási jogkörök vagyonban, illetve pénzeszközben keletkezett károk esetén

39. § A HM-ben és a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeteknél a leírási jogkört a következő személyek gyakorolják:

a) a HM védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkára (a továbbiakban: helyettes államtitkár),

b) a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetek vezetője a kezelésébe tartozó testületi vagyonban keletkezett kárból, káresetenként - a pénzeszközökben keletkezett kár kivételével - 1 000 000 Ft értékhatárig,

c) * 

d) a b) pontban meghatározott leírási jogkört meghaladó kár esetén - a pénzeszközökben keletkezett kár kivételével - a helyettes államtitkár.

40. § (1) *  A katonai oktatási intézmény parancsnoka, vezetője és a honvédelemért felelős miniszter fenntartói irányítása alá tartozó köznevelési intézmény igazgatója a kezelésébe, illetve gazdálkodási körébe tartozó testületi vagyonban keletkezett kárból - a pénzeszközökben keletkezett kár kivételével -, káresetenként 500 000 Ft-ig gyakorolja a leírási jogkört.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott leírási összeget meghaladó kár esetén - a pénzeszközökben keletkezett kár kivételével - a helyettes államtitkár gyakorolja a leírási jogkört.

41. § (1) A KNBSZ főigazgatója a kezelésébe, illetve gazdálkodási körébe tartozó testületi vagyonban keletkezett kár esetén a kárleírási jogkört - a pénzeszközökben keletkezett károk esetében is - káresetenként 10 000 000 Ft összeghatárig gyakorolja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeg feletti kárleírás a miniszter hatáskörébe tartozik.

42. § (1) A Honvédség hadrendje szerinti szervezeteinél a kezelésben, illetve gazdálkodási körbe tartozó testületi vagyonban keletkezett kárból - a pénzeszközökben keletkezett kár kivételével - a kárleírási jogkört - káresetenként - az önálló állománytáblával rendelkező szervezeteknél vagy a közvetlen alárendelt honvédelmi szervezetekkel rendelkező szervezeteknél, a parancsnokok, a vezetők a következők szerint gyakorolják:

a) az önálló század-, zászlóalj-, osztály-, ezredparancsnok és az azzal azonos szintű parancsnok, vezető 1 000 000 Ft értékhatárig,

b) a dandárparancsnok és az azzal azonos szintű parancsnok, vezető 2 500 000 Ft értékhatárig,

c) *  a Honvédség középszintű vezető szerv és a más magasabb szintű parancsnokság parancsnoka, vezetője 5 000 000 Ft értékhatárig,

d) a Honvéd Vezérkar főnöke 10 000 000 Ft értékhatárig.

(2) A Honvédségnél keletkezett 10 000 000 Ft-nál nagyobb összegű kár esetén a leírási tanúsítványt a helyettes államtitkár adja ki.

43. § Műveleti területen történt szolgálatteljesítés során adott műveleti körülmények vagy a műveleti szükség következményeként bekövetkező kár esetén a leírási jogkört a műveleti területen lévő, ellátást végrehajtó szervezet parancsnoka gyakorolja.

44. § A pénzeszközökben keletkezett károk esetében - a 39. § a) pontja és a 41. § (1) bekezdése kivételével - a kárleírási jogkört a következő személyek gyakorolják:

a) 10 000 000 Ft értékhatárig a HM központi pénzügyi feladatok ellátásáért felelős szervének vezetője,

b) 10 000 000 Ft értékhatár felett a helyettes államtitkár.

15. A hiány és a tartozás nyilvántartása

45. § (1) A honvédelmi szervezetnél keletkezett károkat és hiányokat a vonatkozó nyilvántartásokból kiadásba kell helyezni, és egyidejűleg be kell írni a károkról vezetett nyilvántartó könyvbe (a továbbiakban: hiánynyilvántartó könyv). A hiánynyilvántartó könyvet a honvédelmi szervezet szakanyag szerint illetékes fegyvernemi és szolgálati ág főnökei kötelesek vezetni.

(2) A hiánynyilvántartó könyvnek tartalmaznia kell mindazokat az adatokat, amelyekből hitelt érdemlően megállapítható, hogy a kár milyen anyagban, milyen módon keletkezett, milyen összeget képvisel és hogyan rendeződött.

46. § (1) Nyilvántartást kell vezetni a rendelet hatálya alá tartozó honvédelmi szervezetekkel szemben fennálló tartozásokról is (a továbbiakban: tartozások könyve). A tartozások könyvének vezetése a pénzügyi és számviteli szolgálat feladata.

(2) A tartozások könyvének azokat az adatokat kell tartalmaznia, amelyekből a kötelezett személy vagy szervezet azonossága, a tartozás jogcíme és folyamatos alakulása pontosan megállapítható. A tartozások könyvében elkülönítve kell vezetni azokat a károkat is, amelyek közvetlenül pénzben jelentkeznek.

16. A kártérítés törlése

47. § (1) A kiszabott és behajthatatlan kártérítési összeg törléséről szóló határozat meghozatalára - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - annak a szervnek a parancsnoka, vezetője jogosult, amelyik azt nyilvántartja.

(2) A kártérítést csak akkor lehet behajthatatlannak minősíteni, ha okirattal bizonyítható, hogy

a) a kötelezett vagyontalan, illetve bizonyíthatóan tartósan vagy véglegesen fizetésképtelen,

b) a behajtás költségigénye eléri a követelt összeget, illetve az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (3) bekezdése alapján a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított értékhatárt el nem érő kis összegű követelésnek minősül.

(3) A 100 000 Ft-ot meghaladó kártérítési összeget a HM és a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeteknél a helyettes államtitkár, a Honvédség hadrendje szerinti szervezeteknél a Honvéd Vezérkar főnöke törölheti.

(4) A behajthatatlannak minősített, a KNBSZ-nél nyilvántartott kártérítés összegét a KNBSZ főigazgatója összeghatártól függetlenül törölheti.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

48. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

49. § * 

1. melléklet a 10/2013. (VIII. 12.) HM rendelethez * 

KÖTELEZVÉNY

......................................................

szervezet megnevezése

Nytsz.: ..............................................

Tárgy: ................................ kárügye

KÖTELEZVÉNY

Alulírott, ......................................................... (név, szül. év, szül. hely, anyja neve, lakóhelye) rendfokozata ................................... elismerem, hogy ......................... (szervezet megnevezése) ................................... forint, azaz ................................................................. forint kárt okoztam.

1. A kár leírása (keletkezése, a megrongált vagy hiányzó anyag, eszköz megnevezése, mennyisége, egységára és forintértéke):

..............................................................................................................................................................................................................................

..............................................................................................................................................................................................................................

..............................................................................................................................................................................................................................

2. Felelősségemet elismerve kötelezem magam arra, hogy a ........................ forint, azaz .................................... forint kárt (hiányt) a szervezetnek megtérítem.

3. Hozzájárulok ahhoz, hogy a 2. pontban elismert összeget a szervezet illetményemből ........ év ..................... hónap ...... napjától kezdve

a) *  havi ....... forintos részletekben vagy

b) *  egy összegben levonja.

4. Hozzájárulok ahhoz, hogy

a) a havonta esedékes részletek a futamidő kezdetekor irányadó törvényes késedelmi kamattal növelten kerüljenek levonásra, a futamidő lejártáig a kamatokkal történő elszámolás mellett,

b) amennyiben a szolgálati viszonyom bármely okból megszűnik, a fennmaradó kártérítés összegét a pénzügyi szolgálat a járandóságaimból - a levonásra vonatkozó egyéb jogszabályok betartásával - egy összegben levonja.

Kelt: .............................., ........ év ................... hónap ........ nap.

...................................................
nyilatkozattevő olvasható aláírása

Parancsnoki záradék:

...........................................................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................................................

..........................................
parancsnok aláírása

P. H.

Előjegyezve a .......................... tsz. alatt.

.......................................
pénzügyi vezető, referens

2. melléklet a 10/2013. (VIII. 12.) HM rendelethez

Szolgálati betegségek a Honvédségben

A B
A szolgálati betegség megnevezése A szolgálati tevékenység
1. Ólom és vegyületei által okozott mérgezés Minden olyan szolgálati tevékenység, amely ólomnak és vegyületeinek keletkezésére és felhasználására irányul
2. Kadmium és vegyületei által okozott mérgezés Minden olyan szolgálati tevékenység, amely kadmiumnak és vegyületeinek keletkezésére és felhasználására irányul
3. Foszfor és vegyületei által okozott mérgezés Minden olyan szolgálati tevékenység, amely foszfornak vagy vegyületeinek keletkezésére, kivonására és felhasználására irányul
4. Higany, valamint foncsorai és vegyületei által okozott mérgezés Minden olyan szolgálati tevékenység, amely higanynak, valamint foncsorainak és vegyületeinek kinyerésére, keletkezésére és felhasználására irányul
5. Arzén és vegyületei által okozott mérgezés Minden olyan szolgálati tevékenység, amely arzénnek vagy vegyületeinek keletkezésére és felhasználására irányul
6. Mangán és vegyületei által okozott mérgezés Minden olyan szolgálati tevékenység, amely mangán keletkezésére és felhasználására irányul
7. Berillium és vegyületei által okozott mérgezés Minden olyan szolgálati tevékenység, amely berillium keletkezésére és felhasználására irányul
8. Benzol vagy homológjai által okozott mérgezés Minden olyan szolgálati tevékenység, amely benzol vagy homológjai keletkezésére, kivonására és felhasználására irányul
9. Benzol és homológjainak nitro- és
amino-származékai által okozott mérgezés
Minden olyan szolgálati tevékenység, amely benzol és homológjainak nitro- vagy amino-származékai keletkezésére, kivonására és felhasználására irányul
10. Metil-alkohol által okozott mérgezés Minden olyan szolgálati tevékenység, amely metil-alkohol keletkezésére és felhasználására irányul
11. Zsírsorozat halogén-vegyületei által okozott mérgezés Minden olyan szolgálati tevékenység, amely zsírsorozat halogén-vegyületei keletkezésére, kivonására és felhasználására irányul
12. Nitroglicerin, nitroglikol, etilénglikol és dinitrát által okozott megbetegedések Minden olyan szolgálati tevékenység, amely nitroglicerin, nitroglikol, etilénglikol, dinitrát keletkezésére és felhasználására irányul
13. Szénkéneg által okozott mérgezés Minden olyan szolgálati tevékenység, amely szénkéneg keletkezésére és felhasználására irányul
14. Kénhidrogén által okozott mérgezés Minden olyan szolgálati tevékenység, amely kénhidrogén keletkezésére és felhasználására irányul
15. Szén-monoxid által okozott mérgezés Minden olyan helyen kifejtett szolgálati tevékenység, ahol a levegő CO szennyezettsége előfordulhat
16. Mindazok a károsodások, amelyeket
ionizáló sugárzások (pl. rádium és radioaktív anyagok, röntgensugarak) okozhatnak
Minden olyan szolgálati tevékenység, amely rádium és egyéb radioaktív anyagok vagy ionizáló sugárzás hatásával jár
17. Bőr egyszerű rákos megbetegedései Minden olyan szolgálati tevékenység, amely kátrány, szurok, bitumen, ásványolajok, paraffin vagy vegyületei illetőleg
az említett anyagokból származó készítmények vagy üledékek kezelésével vagy felhasználásával jár
18. Húgyutak rákos vagy egyéb daganatos nyálkahártya megbetegedései, amelyek aromás aminok hatására keletkeznek Minden olyan szolgálati tevékenység, amely aromás aminok felhasználásával jár
19. Sűrített levegős szerszámok vagy
hasonló hatású gépek és munkaeszközök okozta rázkódás következtében fellépő megbetegedések
Minden olyan szolgálati tevékenység, amelynek sűrített levegős szerszámokkal történik, továbbá minden olyan szolgálati tevékenység, amely vibrációs ártalmat okoz
20. Dekompressziós megbetegedés következtében fellépő idült állapotok (keszonbetegség, a központi idegrendszer, a halló- és egyensúlyszerv, a váll- és csípőízület idült elváltozásai) Sűrített levegőben végrehajtott szolgálati tevékenység, búvármunka, magassági repülés
21. Fluor és vegyületei hatására a csontok, ízületek és szalagok megbetegedése (fluorózis) Minden olyan szolgálati tevékenység, amely fluor keletkezésével és felhasználásával, valamint nátrium-alumíniumfluorid (kriolit) felhasználásával jár
22. Szilikózis tüdőgümőkórral vagy anélkül Minden olyan szolgálati tevékenység, amely szabad kovasavtartalmú por belélegzésével jár
23. Alumíniumpor hatására a mélyebb légutak és a tüdő megbetegedése Minden olyan szolgálati tevékenység, amely alumínium keletkezésére és felhasználására irányul
24. Azbesztózis tüdőrákkal vagy anélkül Minden olyan szolgálati tevékenység, amely az azbeszt felhasználására irányul
25. Légutak foglalkozás okozta káros megbetegedései Minden olyan szolgálati tevékenység, amely alkálikromátok keletkezésére és krómfestékké való felhasználására irányul
26. Rövidhullámú hősugárzás hatására keletkezett szürke hályog Minden olyan szolgálati tevékenység, amely rövidhullámú hősugárzás keletkezésével jár (pl. üveg-, fémolvasztás)
27. Zoonózisok. Állattól emberre közvetlenül vagy közvetve átvitt megbetegedések, továbbá a tetanuszbacilus által okozott merevgörcs, a tarlósömör, más néven gombás szőrtüszőgyulladás, ha szolgálat ellátásával kapcsolatban keletkezik Szolgálati tevékenységként végzett állatgondozási feladat, valamint állati tetemekkel és hulladékokkal való foglalkozás, illetve olyan szolgálati tevékenység, ahol az esetlegesen fertőzött állattal a szolgálatteljesítő érintkezik
28. Műtrágya és növényvédő szerek által okozott mérgezés és károsodás Minden olyan szolgálati tevékenység, amely műtrágya vagy növényvédő szer tárolására, kiszerelésére, csomagolására és felhasználására irányul
29. Dioxán (dietilén-oxid) által okozott mérgezés Minden olyan szolgálati tevékenység, amely során a dioxánt oldószerként alkalmazzák vagy amely során dioxánt is felhasználnak
30. Zaj okozta halláskárosodás Minden olyan szolgálati helyen végzett tevékenység, ahol a zajszint a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló
66/2005. (XII. 22.) EüM rendeletben meghatározott zajszintet meghaladja, és az ott szolgálatot teljesítő öt éven át zajártalomnak volt kitéve
31. Fertőző betegségek által okozott idült egészségkárosodás Minden olyan szolgálati tevékenység, amely heveny fertőző betegek egészségügyi ellátására, kiszolgálására irányul
32. Talkózis Minden olyan szolgálati tevékenység, amely talkum (magnézium-szilikát) keletkezésére és felhasználására irányul
33. Térdízületi meniscus Minden olyan szolgálati tevékenység, amelynek során
a munkát térdelő, guggoló testhelyzetben kell végezni, továbbá ilyen tevékenységgel járó munkakörben legalább három évet dolgoztak, vagy ha a meniscus szövettani vizsgálata a jellegzetes degeneratív elváltozást kimutatta
34. Mérgező harcanyagok által okozott (idült)
megbetegedések
Minden olyan szolgálati tevékenység, amely mérgező harcanyagok kísérleti célú előállítására, tárolására, oktató jellegű felhasználására és a mentesítésre irányul
35. Vírushepatitis által okozott akut és idült megbetegedés Minden olyan szolgálati tevékenység, amelynek során
a katona-egészségügyi szolgálathoz beosztott személy:
- beteggel, váladékaival, vizsgálati anyagával érintkezésbe lép;
- az orvosi beavatkozás, ápolás folyamán használt műszert, eszközt, textíliát, berendezési tárgyat összegyűjti, tisztítja, karbantartja;
- tetemmel vagy annak részeivel boncolás, továbbá szövettani feldolgozás folyamán érintkezésbe kerül;
- hepatitis esetén járványügyi vizsgálatot vagy fertőtlenítést végez
36. Diffúz, progrediáló fibrózissal járó keményfémpneumokoniózis Minden olyan szolgálati tevékenység, amely keményfémporok keletkezésével jár

3. melléklet a 10/2013. (VIII. 12.) HM rendelethez

.................... SZÁMÚ LEÍRÁSI TANÚSÍTVÁNY
(a nem pénzeszközökben keletkezett károkra)

Kiadva ...................................................... (honvédelmi szervezet, szervezeti elem) megnevezése) ............................ -nek ............................................................ (kelt, ügydarab sz.) ............................................... felterjesztése alapján veszendőbe ment, használhatatlanná vált, megrongálódott ..................................................... anyagra vonatkozólag:

Veszendőbe ment (használhatatlanná vált, megrongálódott) anyag:

Fsz. Megnevezés Egysége Értékcsop. Mennyiség Egységár Összege, Ft Megjegyzés













Veszendőbe ment (megrongálódott stb.) anyag értéke
összesen:
Kártérítésként előjegyzett összeg:
Levonásba nem hozható anyag értéke:

azaz ............................................................................................. forint, mely összegről jelen leírási tanúsítványt kiadom.

Az összeget a hiánynyilvántartó könyvben írja jóvá.

A ........................................................... elvesztésének (értékcsökkenésének, megrongálódásának, használhatatlanná válásának stb.) ténye az alábbi okmányokkal (jegyzőkönyv, vizsgálati, nyomozási stb. jegyzőkönyvek és jelentések) nyer igazolást: .........................................................................................................................................................

........................................, .......... év .................. hó ........... nap.

P. H.

..........................................................................
a leírási jogkör gyakorlója

Megjegyzés:

Amennyiben a fenti rovatokban a rendelkezésre álló hely nem elegendő, a leírási tanúsítványhoz az anyagokat és azok értékét tételesen tartalmazó kimutatást kell csatolni. A leírási tanúsítvány „Megnevezés” rovatában ebben az esetben az anyagok felsorolása helyett a tételek számát kell feltüntetni („... tétel”), a „Megjegyzés” rovatban pedig fel kell tüntetni, hogy „Az anyagokat és azok értékét tartalmazó tételes kimutatás a csatolt külön lapon szerepel.”

4. melléklet a 10/2013. (VIII. 12.) HM rendelethez

............................................ SZÁMÚ LEÍRÁSI TANÚSÍTVÁNY
(a pénzeszközökben keletkezett károkra)

Kiadva ......................................................................................................................... (honvédelmi szervezet, szervezeti elem megnevezése) ...................................................................-nek ............................ év ........................................................ hó ............... nap .............................................................. számú felterjesztése alapján pénzeszközben keletkezett kárra vonatkozóan.

A pénzeszközökben okozott kár megnevezése:

Fsz. Okozott kár megnevezése Okozott kár összege Kiszabott kár összege Leírással engedélyezve Kártérítésként előjegyzett
















A ............................................................ számú leírási kérelemben felterjesztett és a ............................................................. HM rendelet alapján leírni kért ...................... Ft, azaz ........................................................................................ forint pénzeszközben keletkezett kárleírását engedélyezem.

............................................., .................... év .................................. hó ................. nap.

P. H.

...................................................................
a leírási jogkör gyakorlója


  Vissza az oldal tetejére