Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés g) pont gi) alpontjában kapott felhatalmazás alapján – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el:
1. § Az egészségügyi rendszer teljesítményértékelésének szakaszai:
a) a specifikus elemzési fókuszterületek meghatározása,
b) * az értékelési és adatgyűjtési terv elkészítése a megvalósítást biztosító költségvetési tervvel együtt,
c) * a meghatározott indikátorokhoz szükséges adatok gyűjtése az értékelési és adatgyűjtési terv alapján,
d) a c) pont szerinti adatok értékelése és ez alapján az átfogó és az időközi jelentésre vonatkozó javaslat elkészítése,
e) az átfogó és időközi jelentésre vonatkozó javaslat egyeztetése, szakmai véleményezése, véglegesítése, jóváhagyása és közzététele,
f) az időközi és átfogó jelentések alapján szükséges egészségpolitikai intézkedések megfogalmazása, majd megvalósulásának nyomon követése.
2. § (1) * A teljesítményértékelésért felelős szerv e rendelet szerinti feladatait az Állami Egészségügyi Ellátó Központ látja el.
(1a) * A teljesítményértékelésért felelős szerv munkáját az Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelési Munkacsoportja (a továbbiakban: Munkacsoport) segíti.
(2) Az e rendelet szerinti teljesítményértékelési időszak két naptári évet magába foglaló értékelési ciklus, amely január 1-jétől a következő évdecember 31-éig tart.
3. § * (1) Az egészségügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Munkacsoport javaslatát figyelembe véve a teljesítményértékelési időszak keretében értékelendő két évet megelőző év (e § alkalmazásában a továbbiakban: adott év) június 30-áig meghatározza a teljesítményértékelés specifikus elemzési fókuszterületeit.
(2) Az (1) bekezdés szerinti területek meghatározása alapján a teljesítményértékelésért felelős szerv a teljesítményértékelési időszak értékelési és adatgyűjtési tervének javaslatát adott év október 31-ig megküldi a miniszternek. Az értékelési és adatgyűjtési terv keretében – figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra – sor kerül az adott teljesítményértékelési időszakra vonatkozó indikátorok meghatározására. A miniszter adott év november 15-ig dönt az értékelési és adatgyűjtési tervre vonatkozó javaslat jóváhagyásáról. A jóváhagyás előtt a miniszter kikérheti a szakmai érdekképviseleti szervek véleményét.
(3) Az egészségügyi rendszer teljesítményértékelése keretében használt indikátorok meghatározásának szabályait az 1. melléklet tartalmazza.
4. § * (1) A Munkacsoport tagjai által képviselt szervezetek a teljesítményértékelési időszakot követő év június 30-ig elkészítik, és a teljesítményértékelésért felelős szervnek megküldik az átfogó jelentéshez felhasználandó, szerkeszthető formátumú adattartalmat és szöveges elemzést egyaránt tartalmazó részanyagaikat. A teljesítményértékelésért felelős szerv a fenti részanyagok felhasználásával készíti el az átfogó jelentésre vonatkozó javaslatát, majd a teljesítményértékelési időszakot követő év szeptember 30-ig véleményezésre megküldi azt a Munkacsoportnak. A Munkacsoport javaslatainak figyelembevételével és a Munkacsoport egyetértésével létrejött jelentést a teljesítményértékelésért felelős szerv a teljesítményértékelési időszakot követő év október 31-ig megküldi a miniszternek.
(2) A miniszter az átfogó jelentésre vonatkozó javaslatot a teljesítményértékelési időszakot követő év november 30-ig áttekinti és elfogadja, vagy szükség esetén javaslatot tesz a teljesítményértékelésért felelős szervnek annak átdolgozására.
(3) Ha a miniszter a javaslatot átdolgozásra visszaküldte, a teljesítményértékelésért felelős szerv – a Munkacsoport előzetes egyetértésével – a teljesítményértékelést követő év december 15-ig megküldi a miniszternek az átdolgozott átfogó jelentést.
5. § * A jóváhagyott átfogó jelentés a következőket tartalmazza:
a) az egészségügyi rendszer teljesítményértékelését, különös tekintettel a 3. § (1) bekezdése szerint meghatározott fókuszterületekre,
b) az értékelési és adatgyűjtési tervben és módszertanban meghatározott problémák alapján javasolt szakmapolitikai prioritásokat,
c) a b) pontban foglaltakon túlmenően az értékelési folyamat során azonosított problémák okaira és megoldásukra adható lehetséges szakmapolitikai válaszokat,
d) nemzetközi összehasonlítást, a jövőre vonatkozó kitekintést,
e) a korábbi jelentésekben megfogalmazott javaslatok egészségpolitikai hasznosulására vonatkozó értékelést.
6. § (1) Az időközi jelentés elkészítésére a 4. § szerinti eljárást kell alkalmazni azzal, hogy az ott meghatározott határidők a teljesítményértékelési időszak első évét követő évre érvényesek.
(2) Az időközi jelentés az egészségügyi rendszer teljesítményének alakulását nyomon követő, az adott időszakra vonatkozóan gyűjtött és feldolgozott adatok ismertetését és elemzését tartalmazza.
7. § A 4. § és a 6. § szerint elfogadott átfogó és időközi jelentéseket a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) és a teljesítményértékelésért felelős szerv az adott jelentés elfogadása évében, a jóváhagyást követő öt napon belül a honlapján közzéteszi.
8. § * (1) A miniszter az egészségpolitikai stratégiai tervdokumentumok elkészítésekor az átfogó jelentésekben megfogalmazott javaslatokat figyelembe veszi.
(2) A miniszter és a teljesítményértékelésért felelős szerv az átfogó jelentések alapján az 5. § b) pontja szerint megfogalmazott egészségpolitikai intézkedések megvalósulását és hasznosulását nyomon követi.
9. § Az egészségügyi rendszer teljesítményértékelésének hatékony és eredményes megvalósítása érdekében a teljesítményértékelésért felelős szerv szükség szerint szakmai kapcsolatot tart, együttműködik a feladatkör szerint érintett egyetemekkel, kutatóintézetekkel és nemzetközi szervezetekkel. Az együttműködés eredményéről a teljesítményértékelésért felelős szerv az átfogó jelentésre vonatkozó javaslatának megküldésével együtt, a 4. § (1) bekezdésében foglaltak szerint tájékoztatja a minisztert.
10. § * (1) A teljesítményértékelési időszaknak megfelelő értékelési és adatgyűjtési tervet a minisztérium, valamint a teljesítményértékelésért felelős szerv honlapján közzé kell tenni. Az egyes indikátorok részletes leírását szolgáló adatlapokat az 1. melléklet 4. pontja szerinti adattartalommal a teljesítményértékelésért felelő szerv honlapján kell közzétenni.
(2) A fókuszterületek teljesítményét értékelő indikátorok száma nem haladhatja meg a tizenötöt. Az ezen felül meghatározott, általános célokat értékelő indikátorlista két egymást követő teljesítményértékelési időszak között legfeljebb 10%-os mértékben változhat meg.
(3) A teljesítményértékelésért felelős szerv, a Munkacsoport tagjai által képviselt szervek közreműködésével előállított adatok felhasználásával kiszámítja az általános célokat értékelő indikátorok aktuális értékét, azokat a honlapján közzéteszi, és rendszeres időközönként, de legalább félévente aktualizálja.
11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
12. § * (1) Az első alkalommal 2016-ban megjelenő átfogó jelentés a 2013. évre vonatkozó teljesítményértékelést is tartalmazza.
(2) A 10. § (1) bekezdésében foglaltakat első alkalommal 2017. január 31-ig kell közzétenni.
1. A teljesítményértékelés szakmai területeivel összhangban az indikátorok az egészségügyi ellátások és a népegészségügyi szolgáltatások, a finanszírozás, valamint az ártámogatások területén a hatékonyság, a fenntarthatóság, az igazságosság és a minőség szempontjait vizsgálják, különös tekintettel a lakosság egészségi állapotának javítására és a költségteher elleni védelemre.
2. Az indikátorok lehetnek egyszerű vagy összetett mutatók. Az összetett mutatókat több indikátorból lehet képezni, és többdimenziós jelenségek mérésére szolgálnak. Egyszerű és összetett mutatók képzésénél is sor kerül a vizsgálni kívánt területnek, a vizsgálat indokának, az indikátor képzéséhez szükséges adatok közvetlen vagy közvetett forrásának a rögzítésére.
3. Minden felhasználni kívánt indikátort jellemezni kell a mérés minősége, így elsősorban a megbízhatóság és az érvényesség követelményének szempontjából. A megbízhatóság azt szolgálja, hogy a mérés megismétlése során a felhasznált indikátor ugyanazt az eredményt adja. Az érvényesség jellemzése annak a meghatározása, hogy a felhasznált indikátor milyen mértékben méri a vizsgált egészségügyi rendszerjellemzőt.
4. Minden felhasználni kívánt indikátorról egy adatlapot kell készíteni, a következő tartalommal:
4.1. Az indikátor neve
4.2. Az indikátor rövid meghatározása és a szükséges hivatkozások megadása
4.3. Az indikátor célterülete
4.4. Az indikátor fontosságának indoklása
4.5. Az indikátor meghatározásához használt referenciák
4.6. Az indikátor értékének egyéb forrásból való elérhetősége
4.7. Az indikátor számításának meghatározása (szöveges leírás)
4.8. Az indikátor számításának meghatározása (számítás pontos meghatározása)
4.9. Az adatforrás és az adatszolgáltatók megnevezése
4.10. Az indikátor-érték típusa
4.11. Ha az indikátor standardizálása szükséges, a standardizálás módszerei
4.12. Az indikátor értékét befolyásoló tényezők felsorolása
4.13. Adatminőség meghatározása
4.14. Összehasonlíthatósággal kapcsolatos megszorítások
4.15. A teljesítményértékelés azon kapcsolódó indikátorainak felsorolása, amelyekkel az indikátor közösen elemzendő
4.16. Az indikátor elvárt célértéke
4.17. Az indikátor alacsonyabb aggregátsági szintre bontásának szempontjai
4.18. Az indikátor verziószáma
4.19. Az indikátor teljesítményértékelési célú felhasználásának kezdő éve
4.20. Az indikátor kiszámításáért és elemzéséért felelős szervezet
4.21. Az indikátorral kapcsolatos revíziót végző szervezet kijelölése, hatásköre, jogköre
4.22. Változások az indikátor korábbi verziójához képest
4.23. Egyéb megjegyzések
