A jogszabály mai napon ( 2019.10.18. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

46/2013. (X. 31.) NGM rendelet

a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vagyonkezelése és bérlőkijelölése alatt álló lakások, valamint személygépkocsi-tárolók bérbeadásáról

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) és h) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva - a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet alkalmazási köre kiterjed:

a) a Magyar Állam tulajdonában és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) vagyonkezelésében levő lakásokra,

b) az olyan lakásra, amelyre a NAV-ot bérlőkijelölési jog illeti meg [az a) és b) pont a továbbiakban együtt: NAV rendelkezése alatt álló lakás],

c) a NAV rendelkezése alatt álló lakáshoz tartozó, továbbá a Magyar Állam tulajdonában és a NAV vagyonkezelésében lévő személygépkocsi-tárolóra (a továbbiakban: NAV rendelkezése alatt álló személygépkocsi-tároló).

(2) *  A rendelet hatálya kiterjed:

a) a NAV vezetőjére és szakmai helyetteseire;

b) a NAV teljes személyi állományára (a továbbiakban: NAV foglalkoztatott);

c) az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti lakásra más költségvetési szerv által - külön megállapodás alapján - bérlőként kijelölt személyekre;

d) az a)-c) pontokban meghatározott személyekkel a NAV rendelkezése alatt álló lakásba együtt költöző személyekre.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. bérbeadó: a NAV;

1/a. *  bérlőkijelölő szerv: az 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti költségvetési szerv;

2. együtt költöző személy: az igénylő által a NAV rendelkezése alatt álló lakás iránti kérelemben megjelölt közeli hozzátartozó, élettárs, aki a bérleti jogviszony kezdetétől az igénylővel együtt jogosult a lakás használatára;

3. élettársi kapcsolat: két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt élő személy közötti kapcsolat, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban. Az élettársi kapcsolat fennállásának tényéről a feleknek írásban nyilatkozniuk kell;

4. *  lakásügyi szerv: a NAV Központi Irányítása (a továbbiakban: NAV KI);

4/a. *  lakásügyi szerv vezetője: a NAV KI főigazgatója;

5. tiszta, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotú lakás: olyan lakás, melyben:

a) a szobák falai frissen festettek vagy tapétázottak;

b) a mellékhelyiségek falai frissen festettek vagy meszeltek;

c) a nyílászárók és csővezetékek frissen mázoltak;

d) a nyílászárók, burkolatok, beépített bútorok, berendezések, szerelvények üzemképesek, épek, tiszták;

6. önálló lakás: a kérelmező, valamint a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozó vagy élettárs tulajdonában álló, és az általa használt vagy használatba vehető lakás, ha a tulajdoni részarányuk eléri az 50%-ot, továbbá az általuk bérlőként, bérlőtársként használt lakás. A lakást akkor is használatba vehetőnek kell tekinteni, ha annak használatát a fentiekben megjelölt személy(ek) bérleti szerződéssel vagy egyéb módon másnak átengedte. A fenti személyek haszonélvezettel terhelt lakását nem lehet önálló lakásnak tekinteni, ha a haszonélvező a lakásban életvitelszerűen lakik, mely tényt a haszonélvező által tett nyilatkozattal igazolni kell;

7. vonzáskörzet:

a) fővárosi szolgálatteljesítési (munkavégzési) hely esetében a szolgálatteljesítési (munkavégzési) hely 60 km-es,

b) más településen lévő szolgálatteljesítési (munkavégzési) hely esetében a szolgálatteljesítési (munkavégzési) hely 45 km-es,

körzete, mely területen az érintettnek a napi munkába járására és hazautazására a szolgálati érdek sérelme nélkül kerülhet sor;

8. személygépkocsi-tároló: személygépkocsi tárolására használt:

a) helyiség;

b) elválasztó vonallal vagy azonosító jellel meghatározott leállósáv, útpadka.

II. FEJEZET

A LAKÁSGAZDÁLKODÁS RENDJE

3. A bérlők köre és a bérbeadás feltételei

3. § *  (1) NAV foglalkoztatott részére NAV rendelkezése alatt álló lakás abban az esetben biztosítható, amennyiben a NAV-nál legalább 1 éves folyamatos hivatásos szolgálati jogviszonnyal, kormányzati szolgálati jogviszonnyal, illetve munkaviszonnyal rendelkezik és a 4. §-ban felsorolt kizáró okok nem állnak fenn.

(2) Az 1. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott személyek részére a NAV rendelkezése alatt álló lakás bérbeadása egyedi elbírálás alapján, a lakásügyi szerv vezetője által meghatározott feltételekkel történik.

(3) Az 1. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott igénylők esetén a jogosultság vonatkozásában a bérlőkijelölő szerv által meghatározott feltételek az irányadók.

(4) A lakáskérelemmel kapcsolatos döntés meghozatalára minden esetben a lakásügyi szerv vezetője jogosult. Amennyiben a lakásügyi szerv vezetője a döntéshozatalhoz szükségesnek tartja, úgy a benyújtott kérelmek véleményezésére, az abban foglaltak vizsgálatára, az elosztásra vonatkozó javaslat kidolgozására lakásügyi bizottságot kell létrehozni.

(5) A NAV KI a vezetői munkakörök betöltéséhez, valamint a soron kívüli és azonnali intézkedést igénylő feladatok végrehajtásához kapcsolódó elhelyezések megoldása érdekében központi tartalék lakáskeretet tarthat fenn.

4. § *  (1) Nem jogosult a NAV rendelkezése alatt álló lakásra a NAV foglalkoztatott, ha:

a) a szolgálatteljesítési (munkavégzési) helyén és annak vonzáskörzetében önálló lakással rendelkezik;

b) kérelmére a lakása szolgálati jellegét a NAV vagy annak jogelődje megszüntette, vagy a lakás elidegenítéséhez hozzájárult;

c) lakhatásának megoldásához a NAV-tól vagy annak jogelődjétől munkáltatói támogatást kapott;

d) ő maga, házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa által bérelt, a NAV rendelkezése alatt álló vagy önkormányzati lakását maga, vagy közeli hozzátartozója, élettársa részére megvásárolta, vagy a lakás megvásárlásához előzőekben hivatkozott személyek részére hozzájárulását adta;

e) lakhatását biztosító lakóingatlanát az igénylés napját megelőző 5 évben elidegenítette vagy elajándékozta;

f) lakásbérleti jogviszonyát közös megegyezéssel pénzbeli térítés ellenében szüntette meg;

g) a jogosultsága szempontjából lényeges adatot, körülményt elhallgatott, valótlan adatot közölt, vagy a lakásügyi szervet más módon megtévesztette, vagy tévedésben tartja;

h) ismételt lakáskérelem benyújtásakor lakbér, lakáshasználati, külön szolgáltatási díj tartozással rendelkezik;

i) a lakáskérelem benyújtása napját megelőző 5 éven belül a NAV-val kötött lakásbérleti szerződés megszűnésekor a h) pontban szereplő jogcímeken fennálló tartozásait nem rendezte vagy az végrehajtás útján került rendezésre;

j) jogcím nélküli használót a NAV vagy jogelődje rendelkezése alatt álló lakásban visszahagyott.

(2) Az (1) bekezdés b)-f) pontjában meghatározott kizárás nem vonatkozik arra az esetre, ha a NAV foglalkoztatottat hivatali érdekből olyan településre helyezik át, ahol, vagy amelynek vonzáskörzetében önálló lakással nem rendelkezik.

(3) Az (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott kizárás alól a lakásügyi szerv vezetője, indokolt esetben, különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén felmentést adhat.

(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában a NAV foglalkoztatottal egy tekintet alá esik a vele együtt költöző személy.

4. A lakásbérleti szerződés

5. § (1) Lakásbérleti szerződés:

a) határozott időre, legfeljebb 3 évre, vagy

b) valamely feltétel bekövetkezéséig (különösen adott munkakör, tisztség, vezetői munkakör betöltésének időtartamára) köthető.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerint vagy a meghatározott idő lejártakor igényjogosultság esetén írásbeli kérelemre új lakásbérleti szerződés köthető, de az ismételt szerződéskötések együttes időtartama a 15 évet nem haladhatja meg.

(3) A lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a bérlő a bérleti jogviszony megszűnése után - e rendeletben meghatározott feltételek szerint - a bérbeadótól igényt tarthat-e elhelyezésre, és az milyen szobaszámú, komfortfokozatú lehet.

(4) * 

6. § (1) A lakásbérleti szerződés megkötésének előfeltétele a lakásügyi szerv vezetője által meghatározott összegű lakás-előtakarékossági szerződés meglétének igazolása, és annak a bérleti jogviszony időtartama alatt történő folyamatos fenntartása. Ezen kötelezettséget, valamint az előírt előtakarékosság összegét a lakásbérleti szerződésben rögzíteni kell.

(2) A lakáscélú előtakarékossági szerződés megkötésétől a lakásügyi szerv vezetője eltekinthet, vagy a rendszeres betételhelyezés összegének csökkentését engedélyezheti amennyiben:

a) a bérlő anyagi, szociális, egészségügyi helyzetére figyelemmel az előtakarékosság vállalása a bérlő részére aránytalanul súlyos megterhelést jelent, vagy

b) *  a bérlő vagy a vele együtt költöző személy önálló lakástulajdonnal rendelkezik.

5. A bérbeadó és a bérlő jogai, kötelezettségei

7. § A bérlő és a vele együtt költöző vagy a 9. § szerint befogadott személyek kötelesek a lakást életvitelszerűen használni. A bérlő köteles továbbá a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétének időtartamát, okát és helyét előre, írásban bejelenteni a bérbeadónak.

8. § (1) A bérbeadó a NAV rendelkezése alatt álló lakást tiszta, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, illetve a lakásberendezéseket működőképes állapotban köteles a bérlő részére átadni.

(2) A bérleti jogviszony bármely okból történő megszűnésekor a bérlő köteles a NAV rendelkezése alatt álló lakást kiüríteni és a vele együtt költöző vagy a 9. § szerint befogadott személyekkel együtt elhagyni, továbbá azt tiszta, rendeltetésszerű használatra alkalmas, illetve a lakásberendezéseket működőképes állapotban a bérbeadónak visszaadni és a lakbér, a külön szolgáltatási, valamint a közüzemi díjtartozásait a bérleti jogviszony megszűnésétől számított 8 napon belül rendezni. Közvetlenül a közüzemi szolgáltatók felé fennálló díjtartozás rendezését a bérlő köteles igazolni - fenti határidőn belül - a bérbeadó részére.

(3) *  A lakás, lakásberendezés átadás-átvételkori állapotát jegyzőkönyvben kell rögzíteni, amelynek tartalmaznia kell, hogy az megfelel-e az (1), illetve a (2) bekezdés szerinti követelményeknek.

9. § (1) A NAV rendelkezése alatt álló lakásba a lakás bérlője a vele együtt költöző személyeken kívül más személyt - a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 21. §-ával összhangban - csak a lakásügyi szerv vezetőjének előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2) A hozzájárulás meghatározott időhöz vagy feltételhez kötve adható meg. A bérlő köteles hitelt érdemlően igazolni a befogadási hozzájárulás iránti kérelem indokát.

(3) A meghatározott idő elteltével vagy a feltétel bekövetkezésekor a bérlő köteles gondoskodni arról, hogy a befogadott személy a NAV rendelkezése alatt álló lakást elhagyja.

(4) A NAV rendelkezése alatt álló lakásra albérlet, ágybérlet, a házastárs, bejegyzett élettárs, élettárs kivételével bérlőtársi jogviszony, nem létesíthető, továbbá a bérlő halála esetén a bérleti jog - a 11. §-ban meghatározottak kivételével - megszűnik.

10. § (1) A NAV rendelkezése alatt álló lakást jogcím nélkül használó elhelyezésére a lakásügyi szerv akkor vállalhat kötelezettséget, ha a volt bérlő az általa használt lakásba költözésekor vagy azt megelőzően nem a NAV vagy jogelődje rendelkezése alá tartozó lakást bocsátott a NAV vagy jogelődje rendelkezésére.

(2) Az elhelyezésre jogosult jogcím nélküli használó részére biztosított másik lakás megfelelő, ha az általa a NAV vagy jogelődje rendelkezésére bocsátott, vagy a jogcím nélkül használt lakásnál legfeljebb eggyel alacsonyabb komfortfokozatú, továbbá az általa használt lakással azonos településen van.

(3) Ha a NAV rendelkezése alatt álló lakásban visszamaradó személy a NAV-nál alkalmazásban áll, úgy az általa használt lakás részére bérbe adható, amennyiben a bérbeadás feltételei e rendelet szerint fennállnak, és a lakás a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet szerinti méltányolható lakásigény mérték felső határát nem haladja meg. Ebben az esetben az 5. § (2) bekezdésében foglalt, az ismételt szerződéskötések együttes idejére vonatkozó rendelkezés alkalmazása során a NAV rendelkezése alatt álló lakásban az e bekezdésben meghatározott bérbeadást megelőző bentlakás időtartamát is számításba kell venni.

(4) A bérlő házasságának jogerős felbontása, vagy élettársi kapcsolatának megszűnése esetén a volt házastárs, bejegyzett élettárs vagy élettárs - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a NAV rendelkezése alatt álló lakásban jogcím nélküli használó, aki a NAV-tól sem elhelyezésre, sem pénzbeli térítésre nem tarthat igényt.

(5) A bérleti jogviszony fennállása alatt a bérlő volt házastársa vagy bejegyzett élettársa a bírósági vagy közjegyzői határozatban foglaltak szerint jogosult a NAV rendelkezése alatt álló lakás használatára.

11. § (1) Az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott lakás határozott idejű lakásbérleti szerződéssel rendelkező bérlőjének halála esetén a bérlő özvegye részére - a bérlő halálával megszűnő lakásbérleti szerződésben meghatározott együtt költöző személyekkel együtt - az általa használt lakás egyszeri alkalommal legfeljebb 1 évre bérbe adható, ha a bérlő halálakor állandó jelleggel, életvitelszerűen a lakásban lakott és ugyanazon a településen vagy annak vonzáskörzetében önálló lakása nincs. Ez a jogosultság újabb házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat, illetve élettársi kapcsolat létesítése esetén megszűnik. A meghatározott időtartam lejártakor az özvegy elhelyezési és pénzbeli térítési igény nélkül köteles a lakást elhagyni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételekkel létrejött bérleti jogviszony a bérlő (özvegy) halála esetén semmilyen jogcímen nem folytatható. A bentlakó személy a NAV rendelkezése alatt álló lakásban jogcím nélküli használónak minősül, aki a NAV-tól sem elhelyezésre, sem pénzbeli térítésre nem tarthat igényt.

(3) Amennyiben a NAV rendelkezése alatt álló lakásba - a bérbeadó engedélye nélkül - az elhunyt bérlő bármely hozzátartozója jogellenesen beköltözik, jogcím nélküli használónak minősül és a bérbeadó köteles a lakás átadására felszólítani, és eredménytelen felszólítás esetén kiköltöztetése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni.

6. A lakbér mértéke

12. § (1) Az 1. § (1) bekezdés a) pontjában hivatkozott lakások esetében szerződéskötéskor a lakbért a bérbeadó a bérlővel kötött lakásbérleti szerződésben állapítja meg. A lakbér megállapítására vonatkozó részletszabályokat az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A bérbeadó naptári évenként egy alkalommal a KSH által hivatalosan közzétett fogyasztói árindex megállapított mértékével egyező mértékben jogosult az 1. melléklet 1.1. pontjában szereplő - a lakbérszámítás alapját képező - összeget emelni azzal, hogy az emelést minden hatályos szerződésnél egységesen kell érvényesíteni.

(3) A bérlő az 1. melléklet 3. pontja szerint a lakáshoz kapcsolódó külön szolgáltatásokért jogszabályban, lakásbérleti szerződésben meghatározott, vagy a bérbeadó által továbbszámlázott díjat köteles megfizetni. A továbbszámlázott külön szolgáltatások díjában történt módosítást a bérbeadó érvényesíti a bérlővel szemben.

(4) A bérlő a lakbért és a külön szolgáltatási díjat - az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - köteles a bérbeadónak a birtokba adás napjától, a lakás jegyzőkönyv szerinti tényleges leadásának napjáig havonta, előre, egy összegben, legkésőbb a tárgyhó 15. napjáig megfizetni.

(5) A bérbeadó által továbbszámlázott, vagy a szolgáltató által közvetlenül a bérlő részére megküldött számla (értesítés) esetén a különszolgáltatások díját az abban feltüntetett határidőig fizeti meg a bérlő.

(6) A lakbér és a külön szolgáltatások díjának megfizetésére mentesség, támogatás - az Ltv. 9-10. §-ában foglaltak kivételével - nem nyújtható.

(7) Az 1. § (1) bekezdés b) pontjában hivatkozott lakások esetén az (1)-(6) bekezdés nem alkalmazhatók, a lakbér és külön szolgáltatások mértékét, évenkénti módosítását, megfizetésének határidejét a lakásbérleti szerződés szabályozza.

12/A. § *  (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhat beszámításban, amennyiben:

a) a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel;

b) a lakással kapcsolatos, az Ltv. 13. § (1) bekezdése alapján a bérbeadót terhelő munkálatokkal kapcsolatos költségeket a bérlő vállalja át.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a bérlő a munkálatok anyagköltségét és munkadíját (a továbbiakban együtt: felújítási költség) beszámítás útján érvényesítheti. A munkálatok elvégzéséhez minden esetben szükséges a bérbeadó előzetes engedélye, melyben - a bérlő által benyújtott előzetes költségvetés és árajánlatok alapján - meghatározza a maximálisan beszámítható felújítási költséget, valamint az engedély érvényességének határidejét.

(3) Beszámítás a mindenkori komfortfokozatnak megfelelő lakbér és a lakásbérleti szerződésben megállapított külön-szolgáltatási díj mértékéig tudható be, a felújítási költség összegéig. Határozott idejű lakásbérleti szerződés esetében akkor köthető beszámítási megállapodás, ha a felújítási költség a szerződés fennállása alatt beszámítható. Bérbeadó vállalja, hogy a lakásbérleti szerződés lejárati idő előtti megszűnése esetén - kivéve, ha a szerződés a bérlő jogcím nélkülivé válása miatt szűnik meg - a lakbérbe még be nem számított felújítási költségeket a bérlő részére megtéríti.

(4) Az (1) bekezdés szerinti megállapodást írásba kell foglalni és abban fel kell tüntetni a bérlő által végzendő munkálatok körét és azok tényleges költségét. A megállapodás megkötésére a bérlő által benyújtott, saját nevére és a megállapodásban megjelölt NAV rendelkezése alatt álló lakás címére kiállított - a bérbeadó által jóváhagyott - eredeti számlák alapján kerülhet sor. A bérbeadó az előzetesen engedélyezett összegen felüli felújítási költséget akkor sem téríti meg, ha az számlával igazolt.

(5) A bérlő szavatosságot vállal a beépített anyagok minőségéért és az elvégzett munkálatokért. Szakszerűtlen kivitelezés esetén a bérlő köteles viselni a szakszerűtlen munkával kapcsolatban fölmerülő összes (szükséges visszabontások és helyreállítások, átalakítások stb.) költséget. A bérlő kizárólag szabványos és építőipari alkalmassági minősítéssel rendelkező anyagokat építhet, építtethet be.

7. NAV rendelkezése alatt álló személygépkocsi-tároló bérbeadásának szabályai

13. § (1) A NAV rendelkezése alatt álló személygépkocsi-tároló igénylésére, elosztására és bérbeadására a NAV rendelkezése alatt álló lakások bérletére vonatkozó szabályokat a (2)-(5) bekezdésben foglaltakra figyelemmel kell alkalmazni.

(2) Bérlőnként csak egy személygépkocsi-tárolót lehet bérbe adni, legfeljebb a lakásbérleti szerződés lejártáig terjedő időszakra, és azon bérlő részére, aki vagy akivel együtt költöző személy közúti közlekedésre alkalmas járművel rendelkezik.

(3) A bérlő a személygépkocsi-tárolót kizárólag olyan jármű tárolására használhatja, amelynek ő, vagy a vele együtt költöző személy a tulajdonosa, üzembentartója vagy jogszerű használója.

(4) A személygépkocsi-tároló bérleti díjának megállapítására, emelésére, megfizetésére valamint a személygépkocsi tárolóhoz kapcsolódó külön szolgáltatási díjakkal kapcsolatban a 12. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a bérlőkijelölési joggal érintett személygépkocsi tárolók bérleti díjára, emelésére, megfizetésére vonatkozó szabályok esetében a bérleti szerződésben foglaltak az irányadók.

8. A jogcím nélküli használó által fizetendő lakáshasználati díj mértéke

14. § (1) Az 1. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt lakást jogcím nélkül használó korábbi bérlővel a jogcím nélkülivé válás tényének tudomásra jutását követően soron kívül írásban közölni kell a bérleti jogviszony megszűnésének időpontját, a jogcím nélkülivé válás tényét és ennek következményeit.

(2) A lakást jogcím nélkül használó a bérbeadó részére lakáshasználati díjat (a továbbiakban: használati díj) köteles fizetni. A jogcím nélküli használó a használati díjon felül, a lakás jegyzőkönyv szerinti átadásáig köteles a lakásra megállapított külön szolgáltatási díjakat is megfizetni.

(3) Az a jogcím nélküli használó, aki e rendelet alapján másik lakásra, elhelyezésre nem tarthat igényt, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 2 hónap elteltével a lakásra megállapított lakbér ötszörösének megfelelő összegű használati díjat köteles havonta fizetni. További 2 hónap elteltével a használati díj a lakásra megállapított lakbér tízszeresének megfelelő összeg, mely a kötelezettet a lakás végleges, jegyzőkönyv és leltár szerinti átadásának napjáig terheli.

(4) A bérbeadó - önkéntes teljesítés hiányában - jogosult intézkedni a lakás kiürítésének bírósági úton történő érvényesítése iránt.

(5) Az (1)-(4) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatóak az 1. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt lakásra. Ebben az esetben a lakásbérleti szerződésben foglaltak az irányadók.

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

9. Hatályba léptető rendelkezés

15. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

10. Átmeneti rendelkezések

16. § (1) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépésekor már benyújtott kérelmek esetén is alkalmazni kell. A hatálybalépéskor hatályos bérleti szerződések lejáratukig változatlan tartalommal maradnak hatályban.

(2) * 

17. § (1) Az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti lakásra az e rendelet hatálybalépését megelőzően határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a bérlő pénzbeli térítésre nem jogosult.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az 1. § (1) bekezdés b) pontjában hivatkozott lakások vonatkozásában a pénzbeli térítésre, másik lakás biztosítására a szerződő felek megállapodása az irányadó.

(3) A 2001. március 9-ét megelőzően határozatlan időre - nem feltételhez - kötött, az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott lakás bérlőjének halála esetén a bérlő özvegye részére az 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján élethosszig biztosítható lakás, amennyiben az alábbi feltételek együttesen fennállnak:

a) idős koránál, egészségügyi vagy anyagi helyzeténél fogva már nem várható el az önerős, saját tulajdonú lakásszerzés,

b) a bérlő halálakor és azt követően is életvitelszerűen a NAV rendelkezése alatt álló lakásban lakik,

c) ugyanazon településen vagy annak vonzáskörzetében nincs önálló lakása,

d) a lakáshoz kapcsolódó lakbér-, közüzemi és külön szolgáltatási díjtartozást rendezte.

(4) A (3) bekezdés vonatkozásában alkalmazni kell a 11. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat.

11. * 

18. § * 

1. melléklet a 46/2013. (X. 31.) NGM rendelethez

1. A lakások havi lakbérének mértéke:

1.1. A lakások havi lakbérének mértékét a lakás alapterületének és komfortfokozatának figyelembevételével kell megállapítani:

a) Összkomfortos lakás esetén 200 Ft/m2,
b) Komfortos lakás esetén 150 Ft/m2.

1.2. A havi lakbér mértéket 50%-kal növelhető, ha a lakbér megállapításánál számításba vehető lakás-alapterület felső határa meghaladja:

a) az 1 szobás lakásnál 50 m2-t,
b) a 2 szobás lakásnál 80 m2-t,
c) a 3 szobás lakásnál 100 m2-t,
d) a 4 szobás lakásnál 120 m2-t.

1.3. A lakbér mértéke növelhető, ha a lakás:

a) zöldövezetben van,

b) 1-4 lakásos lakóépületben van, amelyhez legalább 150 m2 nagyságú udvar vagy kert tartozik.

1.4. A lakbér mértéke csökkenthető, ha a lakás:

a) alagsorban van;

b) három- vagy ennél többszintes lakóépület földszintjén vagy I. emeletén van, és valamely lakószoba ablaka az épület zárt udvarára néz;

c) országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától, valamint városi buszpályaudvar szélső megállóhelyétől mért 50 méter, illetőleg autópálya bevezető szakaszának szélétől mért 15 méter távolságon belül fekvő épületben van, és legalább egy lakószobájának ablaka vasútvonalra, buszpályaudvarra, vagy autópályára néz;

d) felvonó nélküli lakóépület negyedik vagy ennél magasabb emeletén van.

1.5. Az 1.3-1.4. pontok alapján alkalmazható csökkentés vagy növelés mértéke együttesen a 20%-ot nem haladhatja meg.

2. Személygépkocsi-tárolók havi bérleti díja 3000 Ft/db.

3. Külön szolgáltatások:

3.1. vízellátás és csatornahasználat (szennyvízelszállítás) biztosítása;

3.2. felvonó használatának biztosítása;

3.3. kapunyitás;

3.4. központi fűtés és melegvíz-ellátás;

3.5. közös használatra szolgáló helyiségekben levő olyan berendezések használata, amelyek egyedi fogyasztása mérhető;

3.6. hagyományos rendszerű rádió- és televízióadók vételének biztosítása;

3.7. műholdas, AM mikro- vagy kábeltelevíziós adások vételére alkalmas központi antennacsatlakozás (a ténylegesen felmerülő költségek szerint meghatározott díjjal);

3.8. szemétszállítás;

3.9. beépített bútor használat;

3.10. lépcsőház, folyosó, közös helyiségek takarítása;

3.11. portaszolgálat, gondnoki szolgáltatás díja;

3.12. közös helyiségek áramszolgáltatása;

3.13. egyéb, külön meghatározott szolgáltatás.


  Vissza az oldal tetejére