A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 72. § (1) bekezdés 1., 2., 3., 4., 6., 7., 9., 11., 12., 13., 14., 16., 17., 18., 19., 22., 23., 24., 25., 26., 27., 28., 30., 31., 32. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § j) pontban meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:
1. § * E rendelet alkalmazásában:
1. aktív halászeszköz: minden olyan hagyományos, nem tiltott halászeszköz, a különböző emelő-, dobó- vagy egyéb hálókat is beleértve, ahol a hal megfogásához az eszköz mozgatása és folyamatos felügyelete szükséges;
2. bemutatási célú halászat: a hagyományos halászati eszközök és módszerek gyakorlati bemutatását szolgáló, hagyományőrző halászati rendezvényhez, bemutatóhelyhez kapcsolódó halászati tevékenység;
3. bemutatási célú horgászat: a horgászszervezet által végzett oktatási tevékenység (így például: szakkör, tábor, egyéb rendezvény) keretében – a hal kifogása (elvitele) nélkül – a gyermek horgászok számára a horgászatot megismertető, népszerűsítő, a jogszerűen használható horgászati eszközök bemutatása és azok állandó felügyelet mellett történő gyakorlati használata;
4. * fogási méret: a halak oldalán, az orrcsúcstól a farokúszó tövéig egyenes vonalban mért testhosszúság;
5. gyermek horgász: a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) 40. § (3) bekezdésében meghatározott, horgászegyesületi tagsággal nem rendelkező személy;
6. halgazdálkodásra jogosult: az adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodási jogának hasznosítására – a Hhvtv.-ben meghatározott módon – jogosult természetes vagy jogi személy;
7. * ifjúsági horgász: a 10. életévét betöltött 18 év alatti, valamint az adott naptári évben 18. életévét betöltő, gyermek horgásznak nem minősülő, állami horgászvizsgával, horgászegyesületi tagsággal rendelkező személy;
8. nyilvántartott horgász: a horgász regisztráció alapján a horgászszövetség által nyilvántartott, az állami horgászjegy kiváltására jogosult gyermek horgász, ifjúsági horgász, felnőtt horgász, valamint a turista állami horgászjegyet kiváltó horgász;
9. nyilvántartott rekreációs halász: a rekreációs halász regisztráció alapján a horgászszövetség által nyilvántartott, az állami halászjegy kiváltására jogosult rekreációs halász;
10. * ökológiai célú, szelektív halászat: az őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen vagy inváziós idegenhonos halfajok állományának felmérése és gyérítése, továbbá őshonos halfajok ökológiai szempontból indokolt faj-, illetve méretszelektív, valamint mesterséges szaporításra alkalmas törzsállomány befogására irányuló halászata;
11. passzív halászeszköz: olyan állított, hagyományos, nem tiltott, nem mozgó halászeszköz, amelynek fogási elve a hal csapdába ejtésén alapul, és emberi beavatkozást csak a rendszeres ellenőrzéskor igényel.
2. § (1) * Más halgazdálkodási hasznosítási módnak minősül:
a) a rekreációs célú halászat,
b) * a bemutatási célú halászat,
c) az ökológiai célú, szelektív halászat, illetve
d) a haltermelés,
amelyeket a halgazdálkodási tervben a horgászati hasznosítás kiegészítő tevékenységeként lehet tervezni.
(2) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen más halgazdálkodási hasznosítási mód kizárólagosan, horgászati hasznosítás nélkül akkor folytatható, ha
a) az adott vízterület vízjogi üzemeltetési engedélye szerint víztározó és a halgazdálkodásra jogosult azt a halgazdálkodási jog hasznosítására irányuló pályázatában vagy a halgazdálkodási terv módosítására irányuló kérelmében jelzi és részletesen indokolja, vagy
b) * a Hhvtv. vagy más jogszabály alapján az adott vízterületen a horgászat nem megengedett tevékenység.
3. § (1) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a halgazdálkodásra jogosult, hullámtéren elhelyezkedő nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen pedig a hullámtérhez tartozó folyó halgazdálkodásra jogosultja köteles minden olyan esetben elvégezni a veszélyeztetett őshonos halállományok túlélését biztosító mentést, amikor a halmentés becsült költsége nem haladja meg a menthető halállomány halgazdálkodási értékét és a természetvédelmi célokkal nem ellentétes. A hal mentése történhet a vízpótlás biztosításával is.
(2) *
(3) * Az egyes halgazdálkodási eljárásokra vonatkozó szabályokról szóló 413/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet 5/B. § (1) bekezdése szerinti halmentést végző halgazdálkodásra jogosult vagy horgászszervezet a mentett őshonos halat a haszonbérletében, illetve halgazdálkodási jogosultságában lévő nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre a víztest ökológiai állapotát és őshonos halfauna összetételét figyelembe véve helyezheti ki.
(4) * A halmentést végző halgazdálkodásra jogosult vagy a horgászszervezet a Hhvtv. 47. § (1) bekezdése alapján halmentésre engedélyezett eszközöket és módszereket csak az előzetesen bejelentett halmentési tevékenységhez használhatja.
(4a)–(7) *
(8) Ha a mentendő halállomány kevesebb mint 80%-a az őshonos fajokhoz tartozó egyed, a halmentés során fogott halállományból csak az őshonos egyedek helyezhetők vissza, illetve helyezhetők ki a (3) bekezdés szerinti halgazdálkodási vízterületre.
(9) *
(10) A nyilvántartott és a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken élő őshonos halfajok halgazdálkodási értékét, valamint a kiszámítás módját az 1. melléklet tartalmazza.
4. § *
5. § *
6. § (1) * A halgazdálkodási hatóság a halállományt veszélyeztető gerinces állatfajok Hhvtv. 10. § (1) bekezdés b) pontja szerinti gyérítésére, riasztására kötelezheti a halgazdálkodásra jogosultat az alábbi feltételekkel:
a) * a gyérítést a hivatásos halőrök, illetve a halgazdálkodási vízterületet magába foglaló vagy ennek hiányában a halgazdálkodási hatóság által kijelölt szomszédos vadászterület vadászatra jogosultjának hivatásos vadászai, sportvadászai végezhetik el, továbbá
b) a kijelölt vadászatra jogosult a gyérítésében és riasztásában költségtérítés ellenében köteles együttműködni, illetve azt elvégezni.
(2) * Az (1) bekezdésben foglalt kötelezés szerinti, a vadászatra jogosult nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo) gyérítés és riasztás miatt felmerült költségét az érintett halgazdálkodásra jogosult köteles megtéríteni.
(3) A gyérítés és a riasztás az okszerű gazdálkodás mértékéig végeztethető.
(4) * A halgazdálkodásra jogosult a nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo) gyérítésének és riasztásának elvégzésével az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően, a (2) bekezdésben foglalt térítés ellenében – az (1) bekezdés a) pontja szerinti vadászatra jogosult írásbeli hozzájárulásával – más hivatásos vagy sportvadászt is megbízhat.
7. § (1) * A Hhvtv. 10. § (3) bekezdése szerinti kötelezés a halgazdálkodási terv hivatalból történő módosításának minősül, és annak megvalósítását a halgazdálkodásra jogosultnak a kötelezésről szóló döntés véglegessé válásától számított 30 napon belül meg kell kezdenie.
(2) A Hhvtv. 10. § (4) bekezdése szerint jelentős ökológiai hatásnak kell tekinteni különösen a busafajok, valamint a törpeharcsafajok tömeges előfordulását minden 200 hektárnál nagyobb állóvízi vagy 20 kilométernél hosszabb folyóvízi nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen.
8. § (1) A halgazdálkodási vízterületeken bekövetkező tömeges hal-, vagy más hasznos víziállat pusztulás esetén
a) a tetemek eltávolítása,
b) a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerinti megsemmisítési helyre való szállítása, valamint
c) a megsemmisítés költségeinek viselése
a halgazdálkodásra jogosult kötelessége.
(2) * A hal- vagy más hasznos víziállat pusztulást tömegesnek kell tekinteni, ha adott tevékenység vagy esemény hét napon belül legalább 50 kg/ha hal, illetve más hasznos víziállat pusztulását okozza.
(3) * Ha az érintett halgazdálkodási vízterületen nincs halgazdálkodásra jogosult, vagy a halgazdálkodásra jogosult nem tesz eleget az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, a halállomány vagy élőhelyének védelme érdekében a Hhvtv. 11. § (1) bekezdés b) pontja szerinti élőhely- és állományvédelmi intézkedést kell elrendelni. Az intézkedés elrendelése során a halgazdálkodási hatóság bármely halgazdálkodásra jogosultat kijelölheti a haltetemek összegyűjtésére és elszállíttatására, valamint a megsemmisítés megrendelésére. A kijelölt halgazdálkodásra jogosult igazolt költségeit a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodási jogosultja, halgazdálkodásra jogosult hiányában a halgazdálkodási hatóság az elszámolás elfogadását követő 30. napig téríti meg a Hhvtv. 63. § (3) bekezdése szerinti bevételeinek felhasználásával.
(4) Ha a tömeges halpusztulás járványos állatbetegség jelenlétére utal, a haltetemekkel kapcsolatos intézkedésekre vonatkozóan a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről szóló miniszteri rendeletben meghatározott intézkedések az irányadók.
9. § *
10. § (1) * A halgazdálkodásra jogosult kérelmére történő fajlagos tilalmi idő megrövidítését, az alóli, illetve a méret- vagy mennyiségi korlátozás alóli felmentés engedélyezése iránti kérelmet 20 ha-nál nagyobb nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén a szakértői névjegyzékben szereplő halászati szakértő által készített engedélyezési szakvéleménnyel kell alátámasztani.
(2) * A fajlagos tilalmi idő megrövidítésére, az alóli, illetve a méret- vagy mennyiségi korlátozás alóli felmentésre irányuló döntéseket a halgazdálkodási hatóság hivatalból is meghozhatja.
(3) * Fajlagos tilalmi idő, illetve méret- vagy mennyiségi korlátozás alól felmentést – a Hhvtv. 8. § (1) és (2) bekezdése szerint történő állománymentés és a mesterséges körülmények közötti szaporítási célból fogott halak halgazdálkodási hatóság engedélyével végzett telepítésének kivételével – a halgazdálkodási hatóság engedélyezhet, ha a halgazdálkodásra jogosult a halgazdálkodási tervben foglalt előírásoknak maradéktalanul eleget tesz, továbbá a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen az adott halfaj állományának önfenntartó mértékű utánpótlását biztosító rendszeres szaporulata nem észlelhető.
(4) * A halgazdálkodási hatóság – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – a fajlagos tilalmi időtől eltérést legfeljebb egy naptári évre engedélyezhet a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre vagy annak egy részére.
(5) * Nyilvántartott halgazdálkodási területen a ponty faj esetében a fajlagos tilalmi idő alóli felmentést 5 éves időtartamra a halgazdálkodásra jogosult kérelmére engedélyezi a halgazdálkodási hatóság, ha a ponty rendszeres telepítése a halgazdálkodási terv szerint eléri vagy meghaladja a 100 kg/ha/év mennyiséget.
(6) * A természetvédelmi oltalom alatt nem álló, nem fogható halfajok fogási tilalma alól időszakos felmentés adható. A felmentés csak a kifogható mérettartomány és a kifogható darabszám megadásával, illetve a fogási tilalom alóli felmentés céljának megjelölésével adható, ha: *
a) az adott halfaj vizsgálatokkal igazoltan, stabil, önfenntartó populációval rendelkezik az adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen,
b) a halgazdálkodásra jogosult az adott halfajt telepíti és az engedélyben a telepítési egyedszámnak megfelelő kifogható összes mennyiség megállapítását kéri, vagy
c) * a horgászszövetség az alhaszonbérbe adott halgazdálkodási vízterületeire vonatkozóan vagy a halgazdálkodásra jogosult mesterséges szaporításra alkalmas törzsállomány befogását kívánja elvégezni.
(7) A (6) bekezdés szerinti felmentés
a) március 1. és május 31. közötti időszakra nem adható,
b) kecsege esetében legalább 50 cm-es, széles kárász esetében legalább 20 cm-es példányokra adható, továbbá
c) * úgy adható, hogy a b) pont szerinti halfajokra is érvényesek a napi darabszám-korlátozással védett őshonos halfajokra vonatkozó előírások: halfajonként legfeljebb 3 darab, a többi darabszám-korlátozással védett halfajjal együtt legfeljebb 5 darab fogható ki belőlük.
(7a) * A természetvédelmi oltalom alatt nem álló, nem fogható halfajok fogási tilalma alól a visszatelepítéshez szükséges telepítőanyag előállítását célzó mesterséges szaporításra alkalmas törzsállomány begyűjtésére a (6) és a (7) bekezdés alkalmazása nélkül időszakos, a törzsállomány begyűjtésének idejére vonatkozó felmentés adható. A felmentés feltétele, hogy a visszatelepítés a Hhvtv. 63. § (3) bekezdés a) vagy c) pontja, illetve a 63. § (5) bekezdés a) pont aa) vagy ac) pontja szerinti támogatásban részesüljön.
(8) Az élelmezési célra alkalmas kifogott hal – a 8. §-ban, valamint a Hhvtv. 8. §-ában foglaltak kivételével – kizárólag élelmezési célra használható fel.
(9) * A halgazdálkodásra jogosult a Hhvtv. 15. és 16. §-a szerint a halgazdálkodási hatóság által előírtakat, az e rendeletben meghatározott fajlagos tilalmi idők bővítését, a kifogható halak mérettartományának, mennyiségének további korlátozását, valamint új fajok fajlagos tilalmi idővel és kifogható mérettartománnyal történő védelmét a helyi horgászrendjében rögzíti.
11. § * (1) * Tömeges hal-, illetve más hasznos víziállat-pusztulás (a továbbiakban együtt: halpusztulás) észlelése esetén a halgazdálkodási hatóság értesíti a növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró vármegyei kormányhivatalt (a továbbiakban: növény- és talajvédelmi hatóság). A tömeges halpusztulásról a vízvédelmi hatóságot is tájékoztatni kell.
(2) A növény- és talajvédelmi hatóság vízmintavételt végez. Ha a halpusztulás feltételezhető oka felszíni vízbe való szennyvízbevezetés, a szennyvízből, illetve a befogadó vízből a szennyvíz betorkollása alatt és felett 3-3 hatósági vízmintát kell gyűjteni a halgazdálkodási hatóság képviselőjének jelenlétében. Egy-egy sorozat vízminta a halgazdálkodásra jogosultnál, illetve a feltételezett károkozónál marad, a minta harmadik sorozata a vizsgálatok elvégzésére szolgál.
(3) * A Hhvtv. 18. § (3) bekezdése szerinti vízélettani laboratórium feladatait a halgazdálkodási hatóság vízélettani laboratóriuma, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem szarvasi telephelyének laboratóriuma látja el.
(4) *
(5) * Fertőző halbetegség gyanúja esetén a halgazdálkodásra jogosult köteles értesíteni az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró vármegyei kormányhivatalt (a továbbiakban: állategészségügyi hatóság), amely megteszi a szükséges intézkedéseket.
(6) * Az állategészségügyi hatóság az (5) bekezdés szerinti esetben a vízből, a haltetemből és szükség szerint a takarmányból vett minták laboratóriumi vizsgálatát a halgazdálkodási hatóság állategészségügyi diagnosztikai laboratóriuma végzi.
12. § *
12/A. § * A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen és partján horgászati célra is használható vízilétesítmény, valamint horgászállás, horgászkikötő és egyéb horgászati célú létesítmény a halgazdálkodási jog gyakorlója előzetes hozzájárulásával létesíthető, amely nem pótolja a létesítéshez szükséges hatósági, vagyonkezelői engedélyeket.
12/B. § * A vagyonkezelő a halgazdálkodási jogot harmadik személynek nem engedheti át, ugyanakkor a horgászszövetséggel, a horgászszövetség tagjával vagy tagszervezete tagjával a horgászat lehetőségének biztosítására megállapodást köthet.
12/C. § * (1) A Hhvtv. 27. § (3) bekezdése szerinti elháríthatatlan külső ok fennállását a halgazdálkodásra jogosult a szakértői névjegyzékben szereplő halászati szakértő által készített szakvéleménnyel igazolja. A miniszter az igazolást egyedileg, a következménnyel okozati összefüggésben vizsgálja, és dönt annak elfogadásáról.
(2) A haszonbérleti díj fizetése alóli felmentés vagy díjkedvezmény az elháríthatatlan külső ok megszűnéséig vagy megszüntetéséig, illetve az érvényes haszonbérleti szerződés lejártáig kizárólag az éves díj tekintetében állapítható meg.
(3) Az elháríthatatlan külső ok megszűnése esetén a megállapított díjfizetés alóli felmentés vagy díjkedvezmény az adott év végéig áll fenn.
(4) A halgazdálkodásra jogosult az elháríthatatlan külső ok fennállásának megszűnését vagy megszüntetését köteles haladéktalanul jelezni a miniszter részére.
13. § (1) * Ha a halgazdálkodásra jogosult a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen tulajdonjoggal rendelkezik, köteles a Hhvtv. 33. § (1) bekezdés g)–i) pontjában felsorolt ingatlan-nyilvántartási adatoknak ingatlanát érintő változásáról a halgazdálkodási hatóságot a változást követő 60 napon belül értesíteni.
(2) * A Hhvtv. 33. § (1) bekezdés j) pontja szerinti típusát az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer víztér-tipológiai törzsadattár alapján kell meghatározni.
14. § Ha a nem mentett oldalon több egyedileg nyilvántartott folyóvíz is található, a Hhvtv. 35. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti egyedileg nem nyilvántartott vízterületek azon főmeder részének minősülnek, amelyhez közelebb helyezkednek el.
14/A. § * (1) A halgazdálkodási hatóság a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület nagyságának megállapítását – és szükség szerint annak felülvizsgálatát – folyóvizek és mesterséges létesítmények esetén a vízügyi hatóság által megállapított középvízszinten vagy nyári üzemvízszinten mért területadatok alapján végzi. Azon nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek esetében, melyeknél a vízügyi hatóság nem állapított meg középvízszintet vagy nyári üzemvízszintet, a halgazdálkodási hatóság vízterület nagyságának megállapítását – és szükség szerint annak felülvizsgálatát – a MEPAR-ban lévő adatok felhasználásával végzi el.
(2) Azon egybefüggő nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek, amelyeken a halgazdálkodásra jogosult azonos, a nyilvántartásban egy víztérkódon szerepelnek. Amennyiben az így kialakult vízterület több halgazdálkodási hatóság illetékességi területén helyezkedik el, a nyilvántartásba vételnél az az irányadó, ahol az (1) bekezdés szerint meghatározott vízterület nagyobb része található.
(3) A víztározóként létesített és halastóként nyilvántartott, valamint halastóként nyilvántartott és horgászattal hasznosított vízterületek esetén a halgazdálkodási hatóság elsődlegesen a létesítési besorolás figyelembevételével ítéli meg az adott vízterület státuszát, és ez alapján veszi nyilvántartásba.
(4) * A nyilvántartott halgazdálkodási vízterület átlagos vízállást meghaladó mederteltsége esetén az időszakos vízterület a halgazdálkodásra való jogosultság szempontjából az érintett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület részének minősül.
15. § * Ha a Hhvtv. és a végrehajtására kiadott rendeletek másként nem rendelkeznek, nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen, továbbá olyan nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen, amelyen a halgazdálkodási jogot az állam nem engedte át, tilos a halászat, valamint az őshonos halfajok bármilyen halász- vagy horgászeszközzel, illetve -módszerrel történő kifogása, kivéve az engedélyezett halmentés, kutatás és mesterséges szaporításra alkalmas törzsállomány befogására irányuló halászat eseteit. Nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen, továbbá olyan nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen, amelyen a halgazdálkodási jogot az állam nem engedte át, horgászni csak állami horgászjegy és fogási napló birtokában, őshonos halfajokra csak azok egyedeinek megfogása és visszaengedése céljából, a horgászatra vonatkozó jogszabályok betartásával lehet. Ezeken a halgazdálkodási vízterületeken az idegenhonos halfajok kifoghatók, és a fogási naplóba bejegyzendők.
16. § (1) * Halászati engedély annak a személynek adható, aki a (2) bekezdés szerinti halászati képzettséggel, illetve vizsgával rendelkezik. Jogi személy esetén halászati engedély a 17. § (6) bekezdésében foglaltakra figyelemmel adható.
(2) Halászati képzettségnek és vizsgának minősül *
a) a halász szakmunkás végzettség,
b) * az 5 éves természetesvízi halászati gyakorlat, amely halászati munkakört tartalmazó munkaszerződéssel vagy halász területi jeggyel igazolható,
c) * a Hhvtv. hatálybalépése előtt tett, állami halászjegy kiváltására jogosító halászvizsga, valamint felsőfokú agrárvégzettség,
d) * a 32. § (1) bekezdésében felsorolt felsőfokú halászati, halgazdálkodási szakirányú végzettség, vagy
e) * törpeharcsa fajok gyérítése esetén az állami halászjegy kiváltására jogosító halászvizsga.
17. § (1) * Halászati engedély
a) * szelektív halászat céljából 1 naptári évre,
b) más hasznos víziállat kereskedelmi célú gyűjtése céljából 1 naptári évre,
c) * mesterséges szaporításra alkalmas törzsállomány befogására irányuló halászat, illetve visszatelepítési célú állományvédelmi halászat esetében legfeljebb 90 napra,
d) bemutatási célú halászat céljából a rendezvény időszakára – ideértve a passzív halászeszközök alkalmazását is – rendezvényenként legfeljebb 3 naptári napra
adható ki. A halászati engedélyben meg kell jelölni a kiadás célját is.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjára vonatkozó halászati engedély kiadásához nem szükséges a 16. § (1) bekezdés szerinti feltétel teljesülése.
(3) * A halászati engedély kiadásának feltétele – a horgászszövetség haszonbérletébe tartozó halgazdálkodási vízterületek esetében az (1) bekezdés szerinti halászati engedély kivételével –, hogy a kérelmező rendelkezzen az érintett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodásra jogosultjával kötött, a halászati tevékenység végzésének részletes feltételeit tartalmazó szerződéssel (a továbbiakban: halászati szerződés). A halászati szerződés megszűnése esetén a halászati engedélyt a halgazdálkodási hatóság visszavonja.
(4) * A halászati szerződésben meg kell határozni a Hhvtv. és az e rendelet szerint használható fogási eszközöket és módokat, amelyeket a halászati engedélyes használhat, valamint meg kell határozni a kifogható halak mennyiségét.
(4a) * A Hhvtv. 62/C. § (2) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott közfeladatok teljesítéséhez, a telepítőanyag biztosításához nélkülözhetetlen mesterséges szaporításra alkalmas törzsállomány begyűjtése esetében az (1) bekezdés c) pontja szerinti halászati engedély kiadásának feltétele, hogy a visszatelepítési programot végző halgazdálkodásra jogosult rendelkezzen a Hhvtv. 63. § (3) bekezdés a) vagy c) pontja, illetve a 63. § (5) bekezdés a) pont aa) vagy ac) alpontja szerinti támogatással.
(4b) * Az (1) bekezdés b) pontja szerinti engedéllyel mesterséges szaporítás céljából begyűjtött törzsállomány egyedei kereskedelmi forgalomba nem hozhatók.
(4c) * A halászati engedélyes a begyűjtött törzsállomány faj és méret szerint nyilvántartott mennyiségét, valamint tartási helyét bejelenti a halgazdálkodási hatóság és – a horgászszövetség haszonbérletébe tartozó állami vagy többségi állami tulajdonú halgazdálkodási vízterületek esetében – a horgászszövetség részére.
(5) A halászati engedély iránti kérelemhez mellékelni kell
a) a halászati szerződés egy eredeti példányát, kivéve, ha az kérelmező a halgazdálkodásra jogosult is egyben, és
b) a 16. § (2) bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelés igazolására szolgáló dokumentumok másolatát,
c) * a 17. § (4a) bekezdése szerinti támogatásra vonatkozó igazolást.
(6) Ha a halászati engedélyt igénylő jogi személy, az engedély kiadásának előfeltételeivel a jogi személy szervezetében a halászatért felelős vezetőnek vagy legalább egy fő munkatársnak kell rendelkeznie. A jogi személy halászati engedélyében meg kell határozni, hogy az engedély birtokában hány halász folytathat halászati tevékenységet.
(7) A jogi személy részére kiadott halászati engedély alapján, az engedélyben rögzített eszközök alkalmazására, a jogi személy által munkavállalói jogviszonyban alkalmazott, halász munkakörben vagy beosztásban lévő munkavállalók jogosultak.
(8) Jogi személy számára kiadott halászati engedélyben az engedélyező halgazdálkodási hatóság e rendelet figyelembevételével állapítja meg az alkalmazható eszközök méretét és mennyiségét.
(9) * A Hhvtv. 38. § (9) bekezdése szerinti fogási tanúsítvány nyomtatványtömbön fel kell tüntetni a halászati engedélyes azonosító adatait, aki kizárólagosan jogosult az engedéllyel fogott hal kereskedelmi forgalomba hozatalára. A fogási tanúsítvány nyomtatványtömb és a halászati engedély egyéb adattartalmát a 2. melléklet tartalmazza. A fogási tanúsítvány nélküli vagy a nem valós adatokkal kitöltött fogási tanúsítvánnyal igazolt hal vagy haltermék igazolatlan eredetűnek minősül.
(10) *
(11) * A bemutatási célú halászat esetében passzív halászeszközt is csak a halászati tevékenységet végző állandó felügyelete mellett és a passzív halászeszköz megjelölésével lehet alkalmazni. A megjelölésnek alkalmasnak kell lennie a halászatot végző azonosítására.
(11a) * A halgazdálkodási hatóság a (11) bekezdés szerinti jelölésről bárki számára térítésmentesen felvilágosítást nyújt.
(11b) * A bemutatási célú halászati engedélyben meg kell határozni:
a) a hal megfogására vagy kifogására vonatkozó hozzájárulást,
b) a halászati tevékenységhez használható halászeszközök méretét és darabszámát, amelynek során legfeljebb annyi halászeszköz használata engedélyezhető, amennyi elengedhetetlenül szükséges a bemutatás céljának eléréséhez.
(11c) * A bemutatási célú halászati engedélyben kizárólag akkora mennyiségű őshonos és nem őshonos hal kifogása határozható meg, ami a halászati rendezvény helyén és időszakában nyújtott étkezési szolgáltatás – ideértve a helyszínen történő hal-előfeldolgozást is – biztosítása céljából szükséges.
(11d) * A hal kifogását engedélyező bemutatási célú halászati engedély adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre egy naptári évben legfeljebb 3 alkalomra adható.
(12) * A bemutatási célú halászati engedélyes köteles bejelenteni a halgazdálkodásra jogosultnak
a) legkésőbb a halászat megkezdése előtt 24 órával, hogy hol és mikor halászik,
b) a fogási zsákmány GPS koordinátákkal meghatározott kirakodási helyét, valamint idejét.
(13) A halászati engedélyes kizárólag a (12) bekezdés szerint bejelentett helyen és időben rakodhatja ki a fogási zsákmányt.
(14) * A bemutatási célú halászati engedély jogosultja által használt passzív halászeszközök csak úgy helyezhetők ki, hogy az eszközök között mért távolság sehol nem lehet kevesebb az alkalmazott eszköz teljes hosszának tízszeresénél, de legalább 50 méternél.
(15) * Az ökológiai célú, szelektív halászatra vonatkozó halászati engedély tartalmazza az ökológiai célú, szelektív halászat e rendeletben, valamint a jóváhagyott halgazdálkodási tervben meghatározott feltételeit.
(15a) * Az ökológiai célú, szelektív halászati engedély jogosultja a halászati tevékenységhez használt passzív halászeszközt úgy köteles megjelölni, hogy abból a halászati engedélyes személye egyértelműen azonosítható legyen.
(16) Más hasznos víziállat gyűjtése során a halgazdálkodásra jogosult a halászati szerződésben köteles meghatározni a gyűjthető hasznos víziállat megnevezését, a használható gyűjtőeszközt és módszert, valamint a gyűjtés engedélyezett időszakát és a más hasznos víziállat gyűjthető mennyiségét.
(17) * Ha a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület két vagy több halgazdálkodási hatóság illetékességi területén helyezkedik el, a halászati engedélyt kiadó halgazdálkodási hatóság a halászati engedélyt, valamint az annak visszavonásáról szóló határozatot, továbbá a kiadott fogási napló és fogási tanúsítvány egyedi azonosító adatait megküldi a nyilvántartott halgazdálkodási vízterülettel érintett többi halgazdálkodási hatóságnak.
(18) * A fogási tanúsítvány 12. melléklet szerinti díját negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig a 13. melléklet 2. pontjában meghatározott, a halgazdálkodási hatóság illetékességi területe szerinti vármegyei kormányhivatal számlájára kell befizetni.
(19)–(20) *
(21) *
18. § *
19. § * (1) A Hhvtv. 38/B. §-a szerinti nyilvántartásba vétel érdekében a horgászok és a gondviselők, valamint a rekreációs halászok regisztrációját a horgászszövetségi szakrendszerben a horgászszövetség biztosítja.
(2) A horgászszövetség a regisztrációval kapcsolatos feladatok elvégzésével az állami horgászokmány forgalmazásával megbízott horgászszervezetet, valamint horgászszervezetnek nem minősülő forgalmazási pontot is megbízhat.
(3) A regisztrációt követően a horgászszövetségi szakrendszerben automatikusan sor kerül a nyilvántartásba vételre, a horgászszövetségi azonosító szám kiadására és a Hhvtv. 39/A. § (1) bekezdése szerinti Magyar Horgászkártya feltöltésére.
(4) A horgászszövetség a forgalmazási pontok címét és elérhetőségi adatait, azok nyitvatartási idejét, valamint a megbízott horgászszervezet nevét, címét és elérhetőségi adatait a honlapján vagy a szakrendszerében közzéteszi, továbbá az Országos Halgazdálkodási Adattárat kezelő szervezetnek adatszolgáltatás keretében átadja.
19/A. § *
20. § * (1) Az állami horgászvizsgát a horgászszövetségi szakrendszer biztosítja. E vizsgával egyenértékűnek minősül az Európai Unió más tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, továbbá az olyan államban tett vizsga, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.
(2) A horgászszövetségi szakrendszer működésének akadályozottsága alatt horgászvizsgáztatás nem végezhető.
(3) Állami horgászvizsgát a horgászszövetség, illetve az általa vizsgáztatásra feljogosított horgászszervezet által meghirdetett vizsganapon lehet tenni. A vizsgáztatásra feljogosított horgászszervezet gondoskodik havonta legalább egy állami horgászvizsga megtartásáról.
(4) A vizsgáztatásra feljogosított horgászszervezet és a horgászszövetség az általa meghirdetett horgászvizsgák pontos helyszínét és időpontját a vizsgák megtartása előtt legkevesebb 3 nappal a horgászszövetségi szakrendszerben közzéteszi. A horgászszövetség olyan horgászszervezetet vonhat be a horgászvizsgáztatásban való közreműködésre, amely legalább három, horgászati és halgazdálkodási ismeretekkel rendelkező tagból álló horgászvizsga bizottságot (a továbbiakban: horgászvizsga bizottság) hoz létre. A horgászvizsga bizottság tagjainak halgazdálkodási ismereteit a 32. § (1) bekezdése szerinti végzettséggel vagy halőri vizsgával kell igazolni.
(5) A (4) bekezdés szerinti feltételeknek való megfelelést igazoló dokumentumokat a horgászszövetség szakrendszerében rögzíti.
(6) A horgászvizsgáztatás részletes szabályzatának elkészítéséről és a horgászvizsga felkészítő anyagáról a horgászszövetség gondoskodik. Az állami horgászvizsga követelményrendszerét és a horgászvizsgáztatás szabályzatát a horgászszövetség a honlapján és a szakrendszerében közzéteszi.
(7) Az (1) bekezdés szerinti egyenértékűséget és a horgászvizsga letétele alóli, a Hhvtv. 38/C. § (6) bekezdése szerinti mentességet a horgászvizsga bizottság számára hitelt érdemlő módon, az egyenértékűséget vagy a mentességet igazoló okmány vagy igazolás bemutatásával kell igazolni. Az okmányt vagy igazolást annak bemutatásával egyidejűleg a horgászszövetség a szakrendszerébe feltölti.
(8) Az állami horgászvizsgáztatás során a vizsga igazolását, a sikeres állami horgászvizsgát követően az állami horgászvizsga bizonyítvány kiadását, pótlását a horgászszövetség a szakrendszerén keresztül, elektronikus úton biztosítja. Az állami horgászvizsga bizonyítványt a horgászvizsga bizottság erre irányuló igény esetén a helyszínen papír alapon is átadja a vizsgázónak.
(9) Az állami horgászvizsga – érvényes nyilvántartásba vétel esetén – a horgászszövetségi applikáció használatával is igazolható.
21. § * (1) Az állami halászvizsga a halgazdálkodási hatóság által szervezett tanfolyam eredményes elvégzésével szerezhető meg.
(2) Az állami halászvizsgán a jelöltnek számot kell adnia
a) halgazdálkodási és halvédelmi jogszabályokról,
b) a rekreációs célú halászat részletes szabályairól, feltételrendszeréről,
c) a vízi életközösséggel kapcsolatos legfontosabb ökológiai ismeretekről,
d) a Magyarországon élő halfajok meghatározásáról, biológiájáról,
e) a halászat eszközeiről és azok karbantartásáról,
f) a zsákmánnyal történő kíméletes bánásmódról,
g) a halőrzés eljárási szabályainak ismeretéről, továbbá
h) a halászati tevékenységgel kapcsolatos biztonsági, vízügyi, természet- és környezetvédelmi szabályokról.
(3) Az állami halászvizsga tanfolyam részletes szakmai anyagát a halgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) a halgazdálkodási hatóság bevonásával állítja össze.
(4) Az állami halászvizsga bizonyítvány kiadásáról a halászvizsgát szervező halgazdálkodási hatóság gondoskodik.
(5) Az állami halászvizsga 12. melléklet szerinti díját a 13. melléklet 2. pontjában meghatározott, a halgazdálkodási hatóság illetékességi területe szerinti vármegyei kormányhivatal számlájára kell befizetni.
22. § * (1) Állami horgászokmányt a horgászszövetség, valamint a horgászszövetségi közfeladat-ellátásban közreműködő, kizárólagos horgászszövetségi tulajdonú gazdasági társasága, továbbá a regisztrációs és nyilvántartási feladatokat ellátó horgászszervezet vagy értékesítési pont forgalmazhat.
(2) Az állami horgászokmányok díját a 12. melléklet tartalmazza. Az elektronikusan előállított okmányok díja megegyezik a papír alapon kiadott okmányok díjával.
(3) A horgászszövetség az állami horgászjegyet vagy horgász fogási naplót, valamint az állami halászjegyet vagy halász fogási naplót elvesztése vagy megsemmisülése esetén a 12. mellékletben szereplő díj megfizetése ellenében pótolja.
(4) A Hhvtv. 40. § (4) bekezdése alapján díjmentes állami horgászjegyre és a Hhvtv. 41. § (3) bekezdése alapján díjmentes állami halászjegyre jogosult részére az okmány pótlása is díjmentes.
(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti pótláskor, az új állami jegy vagy fogási napló kiadásával a 28. § (12a) bekezdésében megállapított éves kifogási mennyiségek időarányosan értelmezendők.
23. § * (1) A horgászszervezet és a forgalmazási pont köteles az állami horgászjegy váltásakor hozzá leadott papíralapú fogási naplók gyűjtéséről és adatfeldolgozásáról gondoskodni, az előző évi fogási naplók leadásának tényét nyilvántartani, továbbá a horgászszövetségi szakrendszerben az előző évi fogási naplók összesített horgásznapi és fogási adatait minden év május 1-jéig, a fogási adatok esetében nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként, a naplóban meghatározott faj-, illetve gyűjtőkategória szerinti bontásban rögzíteni.
(2) A forgalmazással megbízott horgászszervezet az általa, valamint forgalmazási pontja által gyűjtött és feldolgozott papíralapú fogási naplókat köteles az adatfeldolgozást követő év utolsó napjáig megőrizni és azokba a halgazdálkodási hatóság, valamint a horgászszövetség számára betekintést biztosítani.
(3) A horgászszövetség gondoskodik a lezárt elektronikus fogási naplók automatikus adatfeldolgozásáról, nyilvántartja az előző évi fogási naplók lezárásának tényét, továbbá a horgászszövetségi szakrendszerben előállítja az előző évi fogási naplók összesített horgásznapi és fogási adatait minden év május 1-jéig, a fogási adatok esetében nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként, a naplóban meghatározott faj-, illetve gyűjtőkategória szerinti bontásban.
24. § * (1) A Magyar Horgászkártya a kiváltása napjától kezdve a kiváltást követő ötödik év január hó 31. napjáig érvényes.
(2) A plasztikalapú horgászkártyát a horgászszövetség az igénylő által a horgászszövetségi szakrendszerben megjelölt címre kézbesíti. A kártya a regisztrációhoz tartozó QR kód mellett a horgászszövetségi azonosító számot is tartalmazza.
(3) A Magyar Horgászkártya horgászszövetségi applikáció alkalmazásból is elérhető.
(4) A Magyar Horgászkártya 12. melléklet szerinti díját a horgászszövetség részére kell befizetni.
(5) A Magyar Horgászkártya kötelező adattartalmát a halgazdálkodási hatóság honlapján közzéteszi.
25. § * (1) Az állami horgászjegy a kiadásának napjától kezdve a következő év január 31. napjáig vagy az új állami horgászjegy január hónapban megtörtént kiadásának időpontjáig, illetve a horgászjegy visszavonásáig érvényes.
(2) A Hhvtv. 40. § (4) bekezdés c) vagy d) pontja szerinti személy az állami horgászjegy díjának megfizetése alóli mentességét (a továbbiakban: mentesség) az állami horgászjegy váltásakor a horgászszövetség vagy az állami horgászjegy forgalmazását végző horgászszervezet számára a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott igazolás benyújtásával igazolja. A mentesség jogosulatlan igénybevétele esetén az állami horgászjegy jogosultja az emelt díj pótlólagos befizetésére köteles.
(3) Az állami horgászjegy kiadásának feltétele a horgászegyesületi tagság igazolása, amelyhez a szükséges adatok a horgászszövetségi szakrendszerben egyidejűleg rögzítésre kerülnek.
(4) A horgász fogási napló az elektronikus állami horgászjegy kiváltásával együtt és egyidejűleg elektronikus formában is igényelhető, azzal, hogy az állami horgászjegy érvényessége alatt a továbbiakban papíralapú fogási napló már nem adható ki.
(5) Az állami horgászjeggyel rendelkező személy legfeljebb kettő – egyenként legfeljebb három, darabonként legfeljebb háromágú horoggal felszerelt – horgászkészséget, valamint egyidejűleg egy darab, 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó emelőhálót használhat.
(6) A Hhvtv. 40. § (3) bekezdése szerinti esetben az állami horgászjegy birtokában egy darab, legfeljebb háromágú horoggal felszerelt horgászkészség, valamint egyidejűleg egy darab, 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó emelőháló használható.
(7) A halgazdálkodásra jogosult, illetve horgászattal hasznosított haltermelési létesítményen az üzemeltető a helyi horgászrendben az (5) bekezdésben meghatározottak helyett engedélyezheti legfeljebb három – egyenként egy darab egyágú horoggal felszerelt – horgászkészség használatát.
(8) A horgászszövetség haszonbérletében lévő halgazdálkodási vízterületeken a (7) bekezdés szerinti engedély csak a horgászszövetség jóváhagyása esetén adható ki, azzal, hogy az engedély megadása esetén őshonos halfaj egyedei nem foghatók ki, azok minden esetben visszahelyezendők.
(9) Az állami horgászjegy és a horgász fogási napló 12. melléklet szerinti díját a horgászszövetség részére kell befizetni.
(10) Az állami horgászjegy kötelező adattartalmát a halgazdálkodási hatóság a honlapján közzéteszi.
26. § * (1) A turista állami horgászjegy és a hozzá tartozó fogási napló kizárólag nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen, a váltás időpontjától számítva a 90. nap végéig érvényes.
(2) A turista állami horgászjegy és a hozzá tartozó horgász fogási napló elektronikus forgalmazását a horgászszövetségi szakrendszer biztosítja.
(3) A turista állami horgászjegy váltásához szükséges szabály- és fajismeret a horgászszövetség szakrendszerében igazolható.
(4) A turista állami horgászjeggyel rendelkező személy egy darab – legfeljebb kettő, darabonként legfeljebb háromágú horoggal felszerelt – horgászkészséget, valamint egyidejűleg egy darab, 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó emelőhálót használhat.
(5) A turista állami horgászjeggyel történő horgászat, valamint a turista horgász fogási napló vezetésének és a (3) bekezdés szerinti szabály- és fajismeret követelményrendszerét a horgászszövetség állapítja meg, amelyet honlapján és szakrendszerében közzétesz.
(6) A turista állami horgászjegy 12. melléklet szerinti díját a horgászszövetség részére kell befizetni.
(7) A turista állami horgászjegy adattartalmát a halgazdálkodási hatóság a honlapján közzéteszi.
26/A. § * (1) Az állami halászjegy a kiadásának napjától kezdve a következő év január 31. napjáig, az új állami halászjegy január hónapban történő kiadásának időpontjáig vagy visszavonásáig érvényes.
(2) A halász fogási napló az elektronikus állami halászjegy kiváltásával együtt és egyidejűleg elektronikus formában is igényelhető, azzal, hogy az állami halászjegy érvényessége alatt a papíralapú fogási napló már nem adható ki.
(3) Az állami halászjegy 1 db, legfeljebb 16 m2 háló területű aktív halászeszköz és 3 db, az engedélyes azonosítására alkalmas – vízfelszín felett, szabad szemmel is jól látható, a halgazdálkodási hatóság részére bejelentett – jelöléssel ellátott, legfeljebb 2 méter karika-átmérőjű varsa egyidejű alkalmazására jogosít fel. A varsákat úgy kell alkalmazni, hogy az eszközök között mért távolság sehol nem lehet kevesebb az alkalmazott varsa és terelő elemei teljes hosszának tízszeresénél, de legalább 50 méternél.
(4) Az állami halászjegy és a halász fogási napló 12. melléklet szerinti díját a horgászszövetség részére kell befizetni.
(5) Az állami halászjegy kötelező adattartalmát a halgazdálkodási hatóság a honlapján közzéteszi.
27. § (1) A területi jegyen a halgazdálkodásra jogosult köteles feltüntetni
a) a jegyet kiadó nevét (cégnevét), címét (székhelyét),
b) * az engedélyes családi és utónevét,
c) a halgazdálkodási vízterületet, amelyre a területi jegy érvényessége vonatkozik,
d) a területi jegy érvényességének időtartamát,
e) * azt, hogy a területi jegy kizárólag csak horgászatra vagy csak rekreációs célú halászatra jogosít, horgászat esetében az engedélyezett készségek számát, rekreációs célú halászat esetében az e rendelet szerint alkalmazható halászeszköz vagy eszközök megnevezését, használható darabszámát és méretét,
f) * a halgazdálkodásra jogosult által a helyi horgászrendben megállapított, jogszabályoktól eltérő bármilyen, szigorításra irányuló fogási korlátozást,
g) * az egyes halfajok kifogható mérettartományától, illetve fajlagos tilalmi idejétől való kedvezményi, illetve mentesítési eltéréseket, melyeket a halgazdálkodási hatóság állapított meg,
h) a kíméleti terület vagy területek határainak részletes leírását és időbeli hatályát,
i) * a területi jegy váltásának időpontját (év, hónap, nap, óra, perc),
j) az állami horgászjegy, állami halászjegy vagy turista állami horgászjegy számát,
k) * a területi jegy érvényességével érintett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület (vagy vízterületek) víztérkódja (vagy víztérkódjai) megyekódot jelentő első két számjegyét, és a kötőjelet követő 0 elhagyásával a következő három számjegyet, valamint
l) az adózás rendjéről szóló törvény azon adattartalmi előírásait, amely a nyugtaadási feltételek szerinti megfelelőségét biztosítják,
m) * azt, hogy a nyilvántartott horgász a horgászati tevékenység megkezdésével elismeri, hogy a horgászat megkezdése előtt az adott vízterületre vonatkozó helyi horgászrendet megismerte, és azt maradéktalanul betartja.
(2) * A kizárólagosan papír alapon előállított területi jegynek a nyomon követhetőség érdekében megszakítás nélkül sorszámozottnak és tőpéldányosnak kell lennie.
(2a) * Az elektronikusan előállított területi jegynek megszakítás nélkül sorszámozottnak és az adattartalmat tekintve megegyező másolati mentésűnek kell lennie. Az elektronikusan kiállított területi jegy a kiállítást követő 30 perc elteltével válik érvényessé.
(2b) * A horgászszervezetek részére a horgászszövetség a horgászszövetségi szakrendszer használatával biztosítja a területi jegyet előállító informatikai programot, amelynek a nyomon követhetőséget és a visszamenőleges változtatások megakadályozását teljeskörűen biztosítania kell.
(2c) * A Hhvtv. 22. § (3) bekezdés e) pontja szerinti alhaszonbérletben lévő halgazdálkodási vízterület esetében
a) a területi jegy és a kiegészítő jegy elektronikus forgalmazását a horgászszövetségi szakrendszer biztosítja,
b) a halgazdálkodásra jogosult az a) pont szerinti forgalmazási módtól a horgászszövetség előzetes hozzájárulása esetén eltérhet.
(3) * Az (1) bekezdés f), g) és h) pontja szerinti adatok a területi jegy helyett az azzal együttesen, annak mellékleteként – elektronikus vagy nyomtatott formában – kiadott helyi horgászrendben, vagy a horgászrendi kivonatban is feltüntethetőek.
(3a) *
(4) * Országhatárral metszett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetében a területi jegynek az (1) bekezdés c)–h) pontja szerinti tartalmát a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a szomszédos ország hivatalos nyelvén is elérhetővé kell tenni elektronikus vagy nyomtatott formában.
(4a) * Egyesített területi jegynek minősül azon területi jegy, amelyet a halgazdálkodásra jogosult a hasznosításában lévő több halgazdálkodási vízterületre egyesítve ad ki.
(5) * Összevont területi jegynek minősül azon területi jegy, melyet az érintett vízterületek halgazdálkodásra jogosultjai közösen adnak ki.
(6) * Összevont országos területi jegynek minősül azon területi jegy, amelyet az állami tulajdonban lévő és a horgászszövetség által haszonbérelt halgazdálkodási vízterületek halgazdálkodásra jogosultjainak felhatalmazása alapján a horgászszövetség ad ki.
(6a) * A kiegészítő területi jegyen fel kell tüntetni
a) a biztosított horgászati lehetőséget,
b) az érvényesség időtartamát,
c) a területi jegy számát, valamint
d) az (1) bekezdés a), b), i) és l) pontjában, valamint a (2a) bekezdésben meghatározott adatokat.
(7) * Nem minősül területi jegynek azon okmány, amely nem teljesíti az (1)–(6) bekezdésben foglalt követelményeket, illetve azon okmány, amely olyan természetes személy vagy jogi személy által került kiadásra, aki vagy amely nem minősül az adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodásra jogosultjának.
(8) * Egy horgász részére egy halgazdálkodási vízterületen – ide nem értve az igazoltan elveszett vagy megsemmisült jegy pótlását és az összevont területi jegyek kiadását – évente egy darab éves területi jegy adható ki azzal, hogy egy adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterület vonatkozásában az évente kifogható halmennyiség nem haladhatja meg a helyi horgászrendben meghatározott éves kifogható mennyiséget.
(9) * Összevont területi jegy váltása esetén a horgász részére az összevont területi jegyen szereplő nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre kiadható külön éves területi jegy is. Az összes kifogható halmennyiség ilyen esetben sem haladhatja meg a helyi horgászrendben meghatározott éves, vagy egyéb időszaki kifogható mennyiséget.
27/A. § * (1) * A horgászszövetség a szervezeti rendszerébe tartozó horgászszervezetek esetében meghatározza, nyilvántartja és honlapján közzéteszi a horgászszervezetek által kiadható területi jegyek és kiegészítő jegyek
a) érvényességi időszakra,
b) horgászati jogcímre és
c) személyi jogosultságra
megállapított típusait.
(2) *
(3) * A horgászszövetség szervezeti rendszerébe tartozó horgászszervezetek számára az irányadó országos horgászrendet, valamint a helyi horgászrend, horgászrendi kivonat szerkezetét és kötelező, valamint ajánlott tartalmi elemeit a horgászszövetség határozza meg, amelyet honlapján köteles közzétenni.
28. § (1) A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló miniszteri rendeletben szereplő halfajok, körszájúak és más hasznos víziállatok nem foghatóak. E fajokra és a velük végzett tevékenységekre a természet védelmére vonatkozó jogszabályok előírásait kell alkalmazni.
(2) A halgazdálkodási vízterületeken fogható és az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó, nem fogható őshonos halfajok felsorolását, valamint a vizeinkben rendszeresen előforduló idegenhonos halfajok jegyzékét a 8. melléklet tartalmazza.
(3) A halgazdálkodási vízterületeken az egyes halfajok kifogható mérettartományát a 9. melléklet tartalmazza.
(4) A halgazdálkodási vízterületeken egyes halfajok szerinti tilalmi idők meghatározását a 9. melléklet tartalmazza.
(5) * A Hhvtv. 15. § és 16. § alapján, a 9. mellékletben rögzítettektől egyes halgazdálkodási vízterületeken a halgazdálkodási hatóság – hivatalból vagy a jogosult kérelmére – határozatában eltérhet.
(6) * Az (5) bekezdés szerinti eltéréseket a halgazdálkodási hatóság meghatározott időre, de legfeljebb egyéves – a ponty esetében 10. § (5) bekezdés szerint legfeljebb 5 éves – időtartamra állapíthatja meg, amelyet a jogosultnak az adott évi területi jegyen vagy a 27. § (3) bekezdés szerinti területi jegy mellékleten fel kell tüntetnie.
(7) * Az (1)–(4) bekezdésben foglalt korlátozások, valamint az azoktól való, az (5) bekezdés szerinti eltérés a halászati és horgászati módszerekkel történő halfogásra érvényesek. A Hhvtv. 67. § (1) bekezdés l) pontja szerinti jogosulatlan kifogás az (5) bekezdésben meghatározott eltérésekben rögzített fogási korlátozások és tilalmi idők megszegésével is megvalósul.
(8) * Valamely fogási tilalom alá eső faj véletlenül megfogott egyedét vagy a méret- és mennyiségi korlátozások miatt – beleértve a helyi horgászrendben megjelölt mérettartományt is – nem megtartható halat vagy más hasznos víziállatot – a halászeszközből kíméletesen eltávolítva vagy a horogtól óvatosan és gyorsan megszabadítva, vagy ha ez sérülésmentesen nem lehetséges, akkor a zsinórt a szájnyílás előtt elvágva, a halászháló szemét átvágva – haladéktalanul vissza kell helyezni élőhelyére, akkor is, ha sérült, beteg vagy elpusztult.
(9) A 9. mellékletben megállapított fajlagos tilalmi idők az első nap nulla órakor kezdődnek és az utolsó nap huszonnegyedik órájában végződnek. Ha az első nap szombatra vagy pihenőnapra esik, a tilalom az azt követő munkanapon lép érvénybe. Ha a tilalmi idő utolsó napja esik szombatra vagy pihenőnapra, a tilalom a közvetlenül megelőző munkanapon végződik.
(10) * Állami halászjeggyel vagy állami horgászjeggyel rendelkező személy az összes nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen az e rendelet 9. melléklete szerinti napi darabszám-korlátozás alá tartozó őshonos halfajokból naponta fajonként 3 darabot, összesen legfeljebb 5 darabot foghat ki. A kifogott halat – a (13) bekezdés esetét is ideértve – korábban kifogottal kicserélni tilos.
(10a) * Turista állami horgászjeggyel rendelkező személy az összes nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a 9. melléklet szerinti napi darabszám-korlátozás alá tartozó halfajokból az ott meghatározott darabszámtól eltérően, naponta fajonként 2 darabot, összesen legfeljebb 3 darabot foghat ki. A kifogott halat – a (13) bekezdés esetét is ideértve – korábban kifogott hallal kicserélni tilos.
(11) * Állami halászjeggyel, állami horgászjeggyel vagy turista állami horgászjeggyel rendelkező személy az összes nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a napi darabszám-korlátozással nem érintett őshonos halfajokból naponta összesen 10 kg-ot, ezen belül a sügérből, gardából, domolykóból, jászkeszegből, szilvaorrú keszegből, paducból és menyhalból 3 kg-ot foghat ki.
(12) * A Hhvtv. 40. § (3) bekezdés szerinti horgász a 9. melléklet szerinti napi darabszám-korlátozás alá tartozó halfajokból naponta összesen 1 darabot, a napi darabszám-korlátozás alá nem eső őshonos halfajokból naponta összesen 5 kg-ot, ezen belül a sügérből, gardából, domolykóból, jászkeszegből, szilvaorrú keszegből, paducból és menyhalból 2 kg-ot foghat ki.
(12a) * A horgászszövetség haszonbérletébe tartozó halgazdálkodási vízterületek esetében
a) a naponta kifogható darabszámmal is védett halfajokból egy személy
aa) érvényes állami horgászjeggyel vagy állami halászjeggyel évente együttesen és összesen legfeljebb 100 darabot, de legfeljebb 150 kg-ot,
ab) a (12) bekezdés szerinti horgászként vagy turista állami horgászjeggyel évente legfeljebb 20 darabot, de legfeljebb 30 kg-ot;
b) a darabszám-korlátozással nem védett őshonos halfajokból egy személy
ba) érvényes állami horgászjeggyel vagy állami halászjeggyel évente együttesen és összesen legfeljebb 100 kg-ot,
bb) a (12) bekezdés szerinti horgászként vagy turista állami horgászjeggyel évente legfeljebb 20 kg-ot
foghat ki.
(13) Ha a horgász vagy a rekreációs halász olyan őshonos, napi darabszám-korlátozással nem érintett halat fog, amellyel a (11) és (12) bekezdésben megszabott súlyhatárt átlépi, a halat megtarthatja, de aznap további napi darabszám-korlátozással nem érintett őshonos halat nem foghat ki.
(13a) * Ha a horgász vagy rekreációs halász olyan halat fog, amellyel a (12a) bekezdésben megszabott súlyhatárt átlépi, megtarthatja, de abban az évben további, az adott súlyhatár-korlátozással érintett halat nem foghat ki.
(14) * Tilos a megfogott halak kínzása. A megfogott és kifogott halakkal úgy kell bánni, hogy az azok számára okozott fizikai sérülés ne haladja meg a halászmódszerből, illetve a horgászmódszerből adódó szükséges minimumot. A megtartani nem kívánt halat – a 30. § (1) bekezdés alá eső horgászverseny kivételével – azonnal vissza kell helyezni a vízbe. A kifogott halakat azok elpusztításáig maradandó sérülést nem okozó módon élve kell tartani, vagy azonnal le kell ölni.
(15) * Horogra kívülről és nem a fejrészen akadt halat megtartani tilos.
(16) * Az állami horgász- és halászjegy jogosultja által kifogott és elvinni kívánt halat a vízpartról elszállítani gyorsan és kíméletesen leölve szabad. Csónakos horgászat esetén az elszállítás a csónakhorgászat befejezése utáni elhagyását, a be- és kiléptető ponttal ellátott nyilvántartott halgazdálkodási vízterület és haltermelési létesítmény esetében a kijárati ponton való áthaladást jelenti. A 30 cm-nél kisebb testhosszúságú hal elszállítható élve is, de kizárólag olyan tárolóedényben, amely biztosítja a számára szükséges oxigéntartalmú vizet, és minimalizálja az állatot érő stresszhatásokat.
(17) * Az őshonos halállomány védelme érdekében máshonnan származó idegenhonos halakat a vízbe engedni, valamint az inváziós idegenhonos halakat – a (15) bekezdés szerinti kívülről akadást és a 30. § (3) bekezdése szerinti esetet kivéve, a környezetvédelmi és állatvédelmi jogszabályok figyelembevételével – visszaengedni tilos. Idegenhonos élő csalihallal csalizni kizárólag azon a halgazdálkodási vízterületen lehet, ahol az idegenhonos hal kifogásra került.
(17a) * Csalihalfogó emelőhálóval vagy a csalihal fogása céljából kizárólag emeléses technikával használható merítő szákkal a horgászathoz szükséges mennyiségű, 15 cm-nél nem nagyobb testhosszúságú csalihal gyűjthető. Ha a csalihalgyűjtés közben véletlenszerűen idegenhonos inváziós hal kerül a hálóba, akkor az a vízbe vissza már nem helyezhető.
(18) Tilos a szemetelés, vízi és vízparti növényzet csonkítása, kiirtása, a partvédelmet szolgáló építmények megbontása, károsítása.
(19) *
(20) * A horgászat vagy a halászat megkezdésekor a tevékenység megkezdésének napját tollal, kitörölhetetlen módon kell megjelölni a papíralapú fogási naplóban szereplő 13 hónapra kiterjedő naptárban. Több egymást követő napra tervezett tevékenység esetén legfeljebb a horgászat kezdő napja és az azt követő nap jelölhető meg előre.
(20a) * Ha a horgász elektronikus fogási naplót használ, a horgászati tevékenység megkezdésének napját abban köteles rögzíteni.
(21) * A horgászat vagy a halászat során, legkésőbb a kifogott hal tömegének feljegyzésekor a fogási napló fogásösszesítő táblázatában fel kell tüntetni a halgazdálkodási vízterület megnevezését, víztérkódjának első öt számjegyét, valamint minden esetben négy arab számjeggyel megadva a fogás dátumát (hónap, nap formátumban). Darabszám-korlátozás alá eső hal kifogása esetén a fogás időpontja (óra, perc) 4 számjeggyel (00:00 formátumban) is beírandó.
(22) A horgászatra jogosító okmányok birtokában a horgász más hasznos víziállatot saját használatra csalizás céljából gyűjthet.
(23) * A horgászati tevékenységet folytató személy egyidejűleg legfeljebb a területi jegy szerint 2 napi darabszám- és mennyiségi korlátozásnak megfelelő mennyiségű, a (14) bekezdésben foglaltaknak megfelelően élve tartott vagy a (16) bekezdés szerint elpusztított halat kizárólag a horgászatához használt vízi járművön vagy horgászhelyén és legfeljebb 48 órán át tárolhat addig, amíg maga is a helyszínen tartózkodik. Egy horgászhelyen több horgász esetén minden horgász saját zsákmányát a többi horgász zsákmányától csak elkülönítetten tárolhatja. Ha a horgász a horgászhelyét vagy a vízpartot elhagyja, köteles a saját zsákmányát magával vinni.
(24) * Tilos a vízminőséget rontó minőségű vagy a halak és más hasznos víziállatok számára egészségügyi kockázatot, vagy a kifogott és elfogyasztott hal útján humán-egészségügyi kockázatot jelentő etetőanyagot és csalit használni. Ezen előírások betartásával a vízminőséget nem befolyásoló horgászati tevékenység nem minősül vízhasználatnak.
(25) * A halgazdálkodásra jogosult a (24) bekezdésben foglaltak közé nem sorolható, de vízminőségvédelmi, vagy halegészségügyi kockázatot jelentő egyes csalik vagy etetőanyagok használatát a helyi horgászrendben korlátozhatja vagy megtilthatja.
28/A. § * (1) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen egy személy egyidejűleg horgászati és rekreációs halászati tevékenységet nem végezhet.
(2) Halfogásra alkalmas horgászkészség halfogási célú használata során annak folyamatos felügyeletét úgy kell biztosítani, hogy a horgász az aktív halfogáshoz szükséges beavatkozásokat az adott módszerhez igazodó időn belül végrehajthassa. E kötelezettség nem vonatkozik azokra az esetekre, amely alatt a horgász másik, jogszerűen használt készségével halat fáraszt vagy annak végszerelékét vízbe juttatja, vagy jogszerűen használt csalihalfogó emelőhálót kezel.
(3) Ha a horgász a horgászhelyét tartósan elhagyja, a horgászkészséget halfogásra alkalmatlan állapotba kell hozni, és a végszereléket ki kell venni a vízből.
(4) * A horgász a halfogásra jogosító okmányokat köteles horgászat közben a horgászhelyén magánál tartani.
28/B. § * (1) A haltermelési létesítményben a horgászatra vonatkozó részletes szabályok és a kifogható halakra vonatkozó korlátozások kialakításáért és betartatásáért a haltermelési létesítmény üzemeltetője felelős.
(2) A (1) bekezdés szerinti szabályoknak tartalmaznia kell a Hhvtv. 46. § (4) bekezdésében, valamint az e rendelet 28. § (1), (14), (15) és (16) bekezdésében foglalt rendelkezéseket is.
(3) A haltermelési létesítményben kifogott halat a fogási naplóban nem kell rögzíteni.
29. § (1) * A halgazdálkodási hatóság által a Hhvtv.-ben, valamint e rendeletben foglalt szabályozáshoz képest szigorúbb követelmények meghatározott időre, de legfeljebb ötéves időtartamra szóló megállapítását a halgazdálkodásra jogosultnak a halgazdálkodási tervében és az adott évi területi jegyen vagy az annak elidegeníthetetlen mellékleteként kiadott helyi horgászrendben, horgászrendi kivonatban is fel kell tüntetnie.
(2) Nyakzóhálónak – a halgazdálkodási terv szerinti vagy eseti – a Hhvtv. 47. § (3) bekezdése szerinti alkalmazására akkor kerülhet sor, ha azt a halászati engedély vagy a Hhvtv. 55. §-a szerinti engedély tartalmazza.
30. § * (1) * Ha horgászverseny, illetve a horgászat, a halászati hagyományok, a halételek megismertetése és népszerűsítése érdekében tartandó rendezvény (a továbbiakban együtt: rendezvény) megtartásához a rendezvény jellege alapján a Hhvtv. 16. §-a szerinti felmentés, vagy az adott naptári időszakra a 9. melléklet szerint nem kifogható halak visszaengedésének kötelezettsége alóli felmentés szükséges, a halgazdálkodási hatóság a felmentést a következő feltételek fennállása esetén adhatja meg:
a) * a rendező vagy a halgazdálkodásra jogosult a felmentés iránti, a rendezvény részletes leírását, a halfogás szabályait, valamint a kérelmezett felmentést bemutató kérelmét a rendezvény kezdetét megelőzően benyújtja,
b) a rendező a kérelméhez mellékeli a halgazdálkodásra jogosult rendezvényhez való hozzájárulását, és
c) * a rendezvény nem veszélyezteti a hal élőhelyét és az őshonos halállományt.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt felmentés megadására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 15 nap.
(3) A Hhvtv. 16. §-a alóli felmentéssel megtartott horgászversenyek esetében a megfogott halakat élve kell tartani és legkésőbb a horgászverseny végén, a kíméletes mérlegelés után vissza kell engedni.
30/A. § * (1) A horgászszövetség a különféle horgászmódszerekhez igazodó országos versenyszabályzatait a halgazdálkodási hatóság honlapján közzétett adattartalommal alakítja ki.
(2) A halgazdálkodási hatóság az országos versenyszabályzatot abban az esetben hagyja jóvá, ha az országos versenyszabályzatban foglalt előírások alapján megállapítható, hogy az annak alapján tartandó rendezvények előreláthatólag nem veszélyeztetik a hal élőhelyét és az őshonos halállományt.
(3) * A jóváhagyott országos versenyszabályzat alapján megtartani kívánt sporteseményt írásban, elektronikus úton vagy elektronikus levélben kell a halgazdálkodási hatóság részére bejelenteni a horgászverseny kezdő időpontját megelőzően legalább 8 nappal. A bejelentést a horgászszövetség a vele alhaszonbérleti jogviszonyban álló horgászszervezetek nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeire vonatkozóan meghatalmazás csatolása nélkül is megteheti.
(4) A bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a hivatkozott, jóváhagyott országos versenyszabályzat megnevezését, annak jóváhagyási időpontját,
b) az országos versenyszabályzat alapján megtartandó horgászverseny megnevezését,
c) a horgászversenynek helyet adó nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezését és víztérkódját,
d) a horgászverseny pontos helyét, kezdő és befejező időpontját.
(5) A horgászszövetség a 30/A. § szerinti versenyszabályzatok szerinti horgászversenyekről nyilvántartást vezet.
30/B. § * A bemutatási célú horgászati tevékenységet a horgászszövetség részére elektronikus úton a tevékenység megkezdését 8 nappal megelőzően be kell jelenteni.
31. § (1) Nem minősül a halgazdálkodási tervtől való jelentős eltérésnek és a halgazdálkodási terv módosítása nélkül végezhető:
a) * a halgazdálkodási tervben meghatározott halfajokból a terv szerinti mennyiség 150%-át meg nem haladó telepítés, amely a halgazdálkodási hatóság számára bejelentett terv feletti telepítésként végezhető,
b) a halgazdálkodási tervben nem szereplő őshonos halfajok kísérleti telepítése, amelynek egyedszáma illetve tömege nem haladja meg az adott korosztályból tervezett összes telepítés 10%-át,
c) a helyi horgászrend olyan módosításai, amelyek nem érintik a jogszabályi rendelkezéseket, vagy
d) a halgazdálkodási tervben szereplő halfajok és korosztályok éves telepítési mennyiségeitől történő legfeljebb 20%-os eltérés, ha a telepítési mennyiségek 5 éves tervben rögzített összes mennyisége teljesül.
(2) Különleges rendeltetésű halgazdálkodási vízterületre vagy 200 hektárnál nagyobb kiterjedésű vagy folyóvíz esetében 20 kilométernél hosszabb halgazdálkodási vízterületre halgazdálkodási tervet csak halászati, halgazdálkodási felsőfokú szakirányú képzettséggel rendelkező személy készíthet.
(3) * A halászati, halgazdálkodási felsőfokú szakirányú képzettséget a terv benyújtásával egyidejűleg kell igazolni a halgazdálkodási hatóság felé.
(3a) * Ha a halgazdálkodási vízterület jó ökológiai állapotának fenntartása vagy annak javítása érdekében ökológiai célú, szelektív halászat alkalmazása szükséges, a halgazdálkodási tervnek tartalmaznia kell az ökológiai célú, szelektív halászattal elérni kívánt célállapotot, az érintett halfajokat és kifogásra tervezett mennyiségüket, továbbá szükség szerint az ökológiai célú, szelektív halászat végzésével kapcsolatos egyéb lényeges feltételeket.
(4) *
(5) * A halgazdálkodási terv érvényességét indokolt esetben a halgazdálkodásra jogosult kérelmére, a halgazdálkodási hatóság legfeljebb 90 nappal meghosszabbíthatja.
(6) * Halgazdálkodási tevékenységet – az engedélyezett halmentés eseteinek, valamint a halőrzés biztosításának kivételével – kizárólag a halgazdálkodási hatóság által jóváhagyott halgazdálkodási terv alapján a halgazdálkodásra jogosult, vagy a Hhvtv. 22. § (3) bekezdés e) pontja szerinti alhaszonbérleti jogosultság esetén a horgászszövetség végezhet vagy végeztethet.
(7) * A Hhvtv. 22. § (3) bekezdés e) pont szerinti alhaszonbérleti jogosultság esetén az ökológiai célú, szelektív halászatok országos koordinációja és monitorozása a horgászszövetség feladata.
31/A. § * (1) Felszíni vízi összeköttetésű és a halak számára átjárható kapcsolódású nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek esetén a halgazdálkodási terv kidolgozása során az érintett halgazdálkodásra jogosultak kötelesek egymással együttműködni a hasznosítási, valamint az őshonos halállományok védelmi és fejlesztési célkitűzéseinek összehangolása érdekében. Az együttműködés részletes tartalmát megállapodásban kell rögzíteni, amelyet a halgazdálkodási hatóságnak meg kell küldeni.
(2) Országhatárral metszett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén a halgazdálkodásra jogosult az (1) bekezdés szerinti, más országbeli halgazdálkodásra jogosulttal való együttműködés lehetőségét keresni köteles. Ha együttműködés jön létre, ennek eredményéről a halgazdálkodási hatóságot tájékoztatni kell.
31/B. § * A halgazdálkodási terv szerkezetét, kötelező és ajánlott elemeit, formai követelményeit a 14. melléklet tartalmazza.
32. § (1) Halászati, halgazdálkodási felsőfokú szakirányú képesítéssel rendelkező személynek minősül, aki
a) halászati szak-üzemmérnök,
b) halászati szakmérnök,
c) halászati-halgazdálkodási szakmérnök,
d) külföldi egyetemen szerzett halászati mérnök végzettséggel rendelkezik,
e) halászati, halgazdálkodási témában dr. univ., PhD, CSc vagy DSc fokozatot szerzett, vagy
f) * felsőfokú mezőgazdasági végzettségű, és rendelkezik ötéves halászati, halgazdálkodási szakmai gyakorlattal.
(2) * Ha a Hhvtv. 50. §-a szerinti nagyságú halgazdálkodási vízterület jogosultja természetes személy, és rendelkezik a (1) bekezdés szerinti képesítéssel a halgazdálkodási hatóságnál kérheti – képzettségének igazolásával – a Hhvtv. 50. §-a szerinti kötelezettség alóli mentesítését.
33. § (1) * A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló kormányrendeletben foglalt, a halgazdálkodási hatósági eljárások során vizsgálandó szakkérdések tekintetében a halállomány mennyiségének, összetételének, illetve a hasznosítás jelentős változásának minősül az a módosítás, amely a halgazdálkodási tevékenység olyan megváltozását idézi elő, mely az elérhető legújabb tudományos eredmények alapján veszélyeztethet közösségi jelentőségű fajt vagy élőhelyet.
(2) E § alkalmazása során közösségi jelentőségű fajnak, illetve élőhelynek az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló kormányrendeletben felsorolt fajokat és élőhelytípusokat kell érteni.
34. § (1) A Hhvtv. 52. § (1) bekezdése szerinti hal telepítése csak a halkeltető állomások üzemeltetéséről, valamint a tenyészhalak és hal szaporítóanyag felajánlásáról, értékesítéséről szóló rendeletben, valamint a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló rendeletben előírt Országos Adatbázisban nyilvántartott haltermelő telephelyről végezhető a tenyésztett víziállatok tenyésztési és állománypótlási célú forgalomba hozatalára vonatkozó általános követelményeinek betartásával.
(2) * A halgazdálkodásra jogosult minden tervezett haltelepítését köteles a telepítés napját legalább 3 nappal megelőzően bejelenteni a halgazdálkodási hatóságnak. A halgazdálkodásra jogosult a ténylegesen kihelyezett halmennyiségekről a telepítés napját követő 8 napon belül a telepítést megelőző bejelentéssel megegyező formában és módon realizációs bejelentésben számol be.
(3) * Nem tervezett haltelepítés esetén – a ponty I–III. nyaras korosztályai és az éves halgazdálkodási tervben meghatározott összes halmennyiség 10%-át meghaladó esete kivételével – a halgazdálkodásra jogosult a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, soron kívül, a halgazdálkodási hatóság által üzemeltetett informatikai programon keresztül tájékoztatja a halgazdálkodási hatóságot. A halgazdálkodási hatóság tájékoztatását követően a haltelepítés végrehajtható. A halgazdálkodásra jogosult az e bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségének a telepítés megvalósulása előtt legalább 3 órával köteles eleget tenni.
(4) * A tervezett és megvalósult haltelepítés pontos helyszínét, időpontját és egyéb adatait, valamint a tervezett haltelepítés bármilyen okból bekövetkező elmaradását, meghiúsulását a halgazdálkodási hatóság által üzemeltetett informatikai programon keresztül a Hhvtv. 52. § (1) bekezdése szerint be kell jelenteni. A halgazdálkodási hatóság a horgászszövetség részére az informatikai programba érkezett bejelentésekről valós időben adatot szolgáltat.
35. § (1) * A halász fogási naplók és a horgász fogási napló tartalmi követelményeit a halgazdálkodási hatóság honlapján teszi közzé.
(2) * Az állami horgászjegyhez kiadott, (1) bekezdés szerinti fogási naplót az állami horgászjegy jogosultja legkésőbb a fogási naplón feltüntetett tárgyévet követő év február 28. napjáig köteles leadni annak a horgászszervezetnek, amelynél az állami horgászjegyét kiváltotta vagy a következő évi állami horgászjegyét kiváltani szándékozik. A fogási napló határidőben történő leadása a kiváltás szerinti szervezet címére tértivevény-szolgáltatással is teljesíthető. Az állami horgászjegy jogosultja köteles úgy átadni a fogási naplóját, hogy éves fogási adatait nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként és halfajonként összesíti, valamint összegzi a horgászattal eltöltött napok számát.
(3) * A határidőben és megfelelően összesített formában leadott horgász fogási naplóról a horgászszervezet az átvétel ellenében igazolást ad, és nyilvántartást vezet. Igazolás kiadása nem szükséges abban az esetben, ha a horgász nyilatkozik, hogy e szervezetnél kívánja új állami horgászjegyét kiváltani.
(4) * A Hhvtv. 40. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítése esetén a horgászszervezet a határidőn túl leadott, hibásan kitöltött vagy le nem adott fogási napló esetén is kiadhatja az állami horgászjegyet.
(4a) * A (4) bekezdés szerinti esetben az állami horgászjegy díja a Hhvtv. szerinti díjmentességben nem részesülő személyek esetén a mindenkori díj kétszerese, díjmentességben részesülő személyek esetén – a gyermek horgászok kivételével – az állami horgászjegy díjának megfelelő összeg. A horgászszervezet a (4) bekezdés szerinti jegyváltás tényéről köteles feljegyzést készíteni, és elszámolásában tájékoztatni a horgászszövetséget.
(5) * Az engedélyes a kifogott (megtartani kívánt), darabszám-korlátozás alá eső halat horgászat esetén a horogtól való megszabadítás után, rekreációs célú halászat esetén a halászeszközből történő kivétel után horgászhelyén vagy a halászhelyén azonnal köteles a papíralapú fogási naplóba tollal, kitörölhetetlen módon bejegyezni. A bejegyzésen történő javítás és módosítás esetén – ide nem értve a hivatásos halőr által végzett vagy jóváhagyott javításokat – az eredetileg bejegyzett halfogási adatok maradéktalanul beleszámítanak mind a napi, mind az évente kifogható halmennyiségbe. A megtartani nem kívánt – a megfogást vagy a 30/A. § szerinti horgászverseny mérlegelését követően –, haladéktalanul elengedett halat a fogási naplóba nem kell bejegyezni.
(5a) * A darabszám-korlátozással nem védett halfajok mennyiségét azok össztömegében kifejezve a horgászat vagy a rekreációs célú halászat befejezését követően, a horgászhely vagy a halászhely elhagyása előtt kell a papíralapú fogási naplóba tollal, kitörölhetetlen módon bejegyezni. A bejegyzésen történő javítás és módosítás esetén – ide nem értve a hivatásos halőr által végzett vagy jóváhagyott javításokat – az eredetileg bejegyzett halfogási adatok maradéktalanul beleszámítanak mind a napi, mind az évente kifogható halmennyiségbe. A megtartani nem kívánt, a fogást követően elengedett halat a fogási naplóba nem kell bejegyezni.
(5b) * Ha a 30/A. § szerint bejelentett horgászversenyen az idegenhonos inváziós halfajok a rendező horgászszervezet által elszállításra kerülnek, akkor e fogásra a fogási napló vezetésére vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni. Az elszállított inváziós halfajok mennyiségi adatairól a rendező horgászszervezet jelentést küld a horgászszövetség részére, amely a fogási naplókban rögzített halfogási adatokat kiegészíti a jelentésben szereplő adatokkal.
(5c) * A bejegyzést naponta minden alkalommal el kell végezni, ha a horgász vagy a rekreációs halász a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületet napközben elhagyja, majd a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre visszatérve ugyanazon a napon horgászva vagy halászva ismét darabszám-korlátozással nem védett halfajokat fog ki.
(5d) * Elektronikus horgász fogási napló használata esetén az (5) és (5a) bekezdésben említett esetek szerinti rögzítést az elektronikus horgász fogási naplóban kell elvégezni.
(6) * A halászati engedélyesnek a halászat befejezése után, a fogás kirakodása előtt, halászatonként kell a kifogott mennyiségeket a fogási naplóban rögzíteni. A bejegyzést naponta többször is meg kell tennie, ha a halászhelyet bármely időpontban elhagyja, majd ugyanazon a napon ismét halászik és halat fog ki.
(7) * A turista állami horgászjegyhez kiadott fogási naplót a turista állami horgászjegy érvényességének lejártát követő 30 napon belül kell megküldeni a horgászszövetségnek. A turista állami horgászjeggyel rendelkező személy e kötelezettségét a horgászszövetségi online értékesítési rendszeren keresztül is teljesítheti. Ha fogási napló leadási kötelezettségét nem teljesíti, akkor a következő évben nem válthat turista állami horgászjegyet.
(8) * A horgász fogási napló az azon feltüntetett sorszámú állami horgászjegy érvényességi idejéig használható.
(9) * Az állami halászjegyhez kiadott fogási naplót legkésőbb a fogási naplón feltüntetett tárgyévet követő év február 28. napjáig kell leadni a halgazdálkodásra jogosultnál.
(10) * A halászati engedélyhez kiadott fogási naplót legkésőbb a fogási naplón feltüntetett tárgyévet követő év január 31. napjáig kell leadni a halgazdálkodásra jogosultnál.
(11) * A (9) és (10) bekezdés szerinti fogási napló tulajdonosa köteles úgy átadni a fogási naplóját, hogy éves fogási adatait nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként és halfajonként összesíti, valamint összegzi a halászattal eltöltött napok számát.
36. § (1) * A halgazdálkodásra jogosult évente, május 1-ig köteles jelenteni a halgazdálkodási hatóságnak, a horgászszövetség tagjának vagy tagszervezete tagjának minősülő halgazdálkodásra jogosult horgászszervezetek a halgazdálkodási hatóságnak és a horgászszövetségnek az előző évre vonatkozóan *
a) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen telepített hal,
b) a nem őshonos halfajok esetében továbbnevelési célból kifogott hal,
c) * a bemutatási, valamint az ökológiai célú, szelektív halászat keretében kifogott hal,
d) a rekreációs célú halászat keretében kifogott hal
fajonkénti mennyiségét, valamint telepítés esetén a korosztályra és méretre vonatkozó adatokat. A jelentés alapját a fogási naplóösszesítők, illetve a halgazdálkodási hatóság által előzetesen jóváhagyott becslési módszerrel megállapított adatok képezik.
(2) * Az Adattárat a halgazdálkodási hatóság– a miniszter szakmai iránymutatásai alapján – működteti.
(2a) * A miniszter ellátja az Adattár fejlesztési irányainak meghatározásával kapcsolatos feladatokat, valamint a Hhvtv. 54. § (6) bekezdése alapján az Adattár felhasználásával értékeléseket végez.
(3) Az Adattár tárgyévi állapotának előállítása után az előző évi állapotú Adattárat archiválni kell.
(4) Az online adatlekéréshez előzetesen regisztrálni szükséges és az Adattár részére meg kell jelölni az adatlekérés célját.
(5) * A területi halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti, illetékességi területén lévő halgazdálkodásra jogosultaktól kapott jelentéseket, valamint az azokból készített összesített vármegyei jelentését évente május 31-ig megküldi az Adattárat működtető, országos illetékességű halgazdálkodási hatóság részére.
(5a) * A horgászszövetség a leadott fogási naplók nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenkénti és azon belül halfaj és horgásznapok szerinti összesített adatait évente június 30-ig megküldi az Országos Halgazdálkodási Adattárat működtető, országos illetékességű halgazdálkodási hatóság részére.
(6) * Az Adattárból történő adatszolgáltatás díja – ide nem értve a halgazdálkodásra jogosult adatszolgáltatása alapján bejegyzett adatokat – nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként és az adatszolgáltatással érintett naptári évenként ötezer forint, amelyet a 13. melléklet 1. pontjában meghatározott számlára kell megfizetni.
(7) * Az Adattárat működtető halgazdálkodási hatóság az (5) bekezdés szerinti vármegyei jelentések alapján összesített országos jelentését június 30-ig megküldi a minisztérium részére.
37. § * A horgászszövetség szakrendszeréhez a halgazdálkodási hatóság részére adatlekérdezési jogosultságú hozzáférést biztosít.
38. § *
39. § * (1) * Halőrként nem alkalmazható olyan személy, akivel szemben három éven belül halvédelmi bírságot szabtak ki.
(2) * Ha a Hhvtv. 56. § (1) bekezdése szerinti halgazdálkodásra jogosult képviselője rendelkezik a halgazdálkodási hatóság előtt tett halőri vizsgával, úgy elláthatja a jogosult halőri feladatát a saját kezelésében lévő halgazdálkodási vízterületen.
(3) * A halgazdálkodási hatóság a hivatásos halőrök és társadalmi halőrök számára a Hhvtv. 56. § (2) bekezdésében meghatározott halőri vizsgát szervez. A halgazdálkodási hatóság a sikeres vizsgát követően a halgazdálkodási hatóság honlapján közzétett adattartalmú vizsgabizonyítványt állít ki.
(4) * A halgazdálkodási hatóság ötévente a halászattal és a horgászattal, a halvédelemmel, valamint a halászati őrzéssel összefüggő jogszabályokkal kapcsolatos továbbképzést szervez, amelyen – ha az adott személy sikeres halőri vizsgája és a továbbképzés időpontja között legalább két év eltelt – a hivatásos halőr köteles, a társadalmi halőr jogosult részt venni. A továbbképzésen való részvételt követő sikeres továbbképzési vizsgáról a halgazdálkodási hatóság a honlapján közzétett adattartamú vizsgabizonyítványt állít ki. A társadalmi halőr továbbképzési részvételéről a halgazdálkodási hatóság igazolást ad ki.
(5) A (3)–(4) bekezdésben foglalt vizsgák részletes szakmai anyagának meghatározásáról a minisztérium halgazdálkodási hatóság bevonásával gondoskodik.
(6) * A (4) bekezdésben foglalt vizsgabizonyítvány a kiállítást követő öt évig érvényes.
(7) * Halőrként csak érvényes, a halgazdálkodási hatóság honlapján közzétett adattartalmú halőri vizsgabizonyítvánnyal, illetve hivatásos halőrként a halőri vizsgabizonyítvány kiállítását követő öt évvel később csak érvényes, halgazdálkodási hatóság honlapján közzétett adattartalmú halőri továbbképzési vizsgabizonyítvánnyal rendelkező személy alkalmazható.
40. § * (1) * A vizsgát tett halőrjelölt foglalkoztatását és a társadalmi halőrjelölt megbízatását megelőzően a működésének helye szerinti halgazdálkodási hatóság előtt köteles esküt tenni. Horgászszövetségi vagy tagszövetségi megbízás esetén a megbízó horgászszervezet székhelye vagy telephelye az irányadó. A halőri eskü szövegének adattartalmát a halgazdálkodási hatóság honlapján teszi közzé.
(2) A halgazdálkodási hatóság az eskü letételéről esküokmányt ad ki. Az eskü letételéről szóló esküokmányt a halgazdálkodási hatóság őrzi.
41. § * (1) A halgazdálkodási hatóság az esküt tett társadalmi halőr részére a halgazdálkodási hatóság honlapján közzétett adattartalmú társadalmi halőr szolgálati igazolványt állít ki. Az igazolvány visszavonásig érvényes.
(2) *
(3) * Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény alapján az esküt tett hivatásos halőr részére a szolgálati igazolványt, valamint a szolgálati jelvényt a rendvédelmi hatóság a horgászszövetség, annak tagszervezete vagy a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodásra jogosultja mint munkáltató, vagy a megbízó kezdeményezésére állítja ki.
(3a) * Egy halőr egy szolgálati igazolvánnyal és szolgálati jelvénnyel rendelkezhet. Több megbízó vagy munkáltató esetén a halőr halgazdálkodási vízterületekre vonatkozó illetékességét a Hhvtv. 56. § (1a) bekezdése szerinti illetékessége, megbízása vagy munkaszerződése határozza meg.
(4) A (3) bekezdés szerinti törvény alapján esküt tett állami halőr részére a szolgálati igazolványt, valamint a szolgálati jelvényt a rendvédelmi hatóság a (11) bekezdésben meghatározott munkáltató, illetve megbízó kezdeményezésére állítja ki.
(5) * A halőr szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény leírását a halgazdálkodási hatóság honlapján teszi közzé. A szolgálati igazolványt és szolgálati jelvényt a rendvédelmi hatóság a hivatásos halőr részére személyesen adja át. Az átvételt követően a hivatásos halőr munkáltatója vagy megbízója köteles a halgazdálkodási hatóságnak nyilvántartásba vétel céljából megküldeni a kiadott szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény számát.
(6) Az (1), (2) és (4) bekezdés szerinti okmányok és szolgálati jelvény elvesztését haladéktalanul be kell jelenteni a halgazdálkodásra jogosultnak és a halgazdálkodási hatóságnak. A halgazdálkodási hatóság a rendvédelmi hatóságnál kezdeményezi a szolgálati igazolvány és a szolgálati jelvény körözését.
(7) A halőr a megbízatása vagy foglalkoztatása megszűnése esetén, illetve a (10) bekezdésben meghatározott esetekben 5 napon belül köteles a szolgálati igazolványt és a szolgálati jelvényt a halgazdálkodásra jogosultnak átadni, amely az átvételről igazolást állít ki, és a szolgálati igazolvány és a szolgálati jelvény számát, valamint az átadás-átvétel időpontját illetően tájékoztatja a halgazdálkodási hatóságot.
(7a) * A (7) bekezdés szerint átvett szolgálati igazolványt és a szolgálati jelvényt a halgazdálkodásra jogosult 15 napon belül köteles a kiadó rendvédelmi hatóság részére átadni, a horgászszövetség egyidejű értesítése mellett.
(8) A társadalmi halőr megbízatása vagy foglalkoztatása megszűnése esetén, illetve a (10) bekezdésben meghatározott esetekben 5 napon belül köteles a társadalmi halőri igazolványt a halgazdálkodási hatóságnak leadni.
(9) *
(10) * Ha megállapítást nyer, hogy a halőr vagy a társadalmi halőr nem a vonatkozó jogszabályok szerint látja el feladatát, akkor a hivatásos halőr szolgálati igazolványa, szolgálati jelvénye, és a társadalmi halőr szolgálati igazolványa visszavonható.
(11) * A halgazdálkodási hatóság foglalkoztatásában, illetve megbízásában álló állami halőr és állami halőr jelölt tekintetében a 39. § (3)–(4) bekezdése szerinti halőri tanfolyam, vizsga, továbbképzés és továbbképzési vizsga szervezésével, a vizsgabizonyítvány kiállításával kapcsolatos, a 40. § (1)–(2) bekezdése szerinti eskütétellel, esküokmány kiadással, esküokmány őrzéssel kapcsolatos, valamint a szolgálati igazolvánnyal, szolgálati jelvénnyel kapcsolatos feladatokat a halgazdálkodási hatóság látja el.
(12) A halgazdálkodási hatóság állományában álló ugyanazon személy egyidejűleg állami halőri és halgazdálkodási hatósági feladatokat is elláthat.
42. § * (1) A halgazdálkodásra jogosult a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület Hhvtv. 56. § (1) bekezdése szerinti halőrzését társadalmi halőr megbízásával is végezheti.
(2) Minden 10 hektárnál nagyobb, de 50 hektárnál kisebb egybefüggő vízfelületű nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a jogosult köteles legalább 5 fő társadalmi halőr megbízásával vagy 1 fő hivatásos halőr alkalmazásával vagy megbízásával eleget tenni a Hhvtv. 56. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségeinek.
(3) Ha az ugyanazon halgazdálkodásra jogosult által hasznosított, nyilvántartott halgazdálkodási vízterület vagy vízterületek együttes mérete az 50 hektárt meghaladja, a halgazdálkodásra jogosult az alábbiak szerint köteles hivatásos halőr alkalmazására vagy megbízására:
a) 50–100 hektár területű halgazdálkodási vízterületen legalább 2 fő,
b) 100–2000 hektár területű halgazdálkodási vízterületen legalább 4 fő,
c) 2000–4000 hektár területű halgazdálkodási vízterületen legalább 6 fő,
d) 4000–6000 hektár területű halgazdálkodási vízterületen legalább 8 fő,
e) minden 6000 hektár feletti halgazdálkodási vízterületen legalább 10 fő.
(4) A (3) bekezdés szerinti hivatásos halőri létszám társadalmi halőrrel nem helyettesíthető, de hivatásos halőr több jogosult általi közös foglalkoztatása, illetve megbízása a halgazdálkodási hatóság engedélyével lehetséges.
43. § * A Hhvtv.-ben és e rendeletben szereplő nyomtatványok beszerzéséről az adott nyomtatványok kiadásával kapcsolatos feladatot ellátó halgazdálkodási hatóság vagy közfeladat-ellátása keretében a horgászszövetség gondoskodik.
44. § *
45. § * A halgazdálkodási bírság és a halvédelmi bírság összegét a halgazdálkodási hatóság határozatához mellékelt készpénz-átutalási megbízáson kell megfizetni a határozatban feltüntetett számú számlára. A kiadott készpénz-átutalási megbízáson a halgazdálkodási hatóság feltünteti a fizetendő bírság jogcímét és összegét, valamint a határozat számát.
45/A. § * A Hhvtv. 70. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti határidő maximum 8 nap lehet.
45/B. § * Az állami halászjegy vagy állami horgászjegy váltásától történő eltiltás időtartamába – ha az állami halászjegy, illetve állami horgászjegy a nem jogszerű cselekmény elkövetésének időpontjában visszatartásra került, vagy ha azt az engedélyes a közigazgatási döntés véglegessé válását megelőzően a halgazdálkodási hatóságnak leadta – a visszatartás, illetve a leadás időtartamát be kell számítani.
46. § Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.
47. § (1) * A rendelet hatálybalépése előtt elfogadott halgazdálkodási tervek módosítására e rendelet szerinti előírások csak abban az esetben alkalmazandók, ha azok az adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre vonatkozó hatályos halászati haszonbérleti szerződéssel nem ellentétesek. A halgazdálkodásra jogosult ilyen esetben is nyilatkozhat úgy a halgazdálkodási hatóság felé, hogy aláveti magát a megváltozott előírásoknak.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a halgazdálkodásra jogosult a rendelet hatálybalépése előtt elfogadott halgazdálkodási tervét módosítani köteles, ha abban valamely hasznosítási mód alkalmazását kizárta, különösen, ha horgászati célú területi engedélyt nem adott ki, vagy az ökológiai célú szelektív halászat feltételeit nem teremtette meg.
(3)–(5) *
48. § * Ez a rendelet a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv 14–15. cikkének és V–VI. számú mellékletének való megfelelést szolgálja.
49. § *
| A. | B. | C. | D. | ||
| 1. | FAJNÉV | TUDOMÁNYOS NÉV | 100 gramm egyedsúly alatt Ft/db | 100 gramm egyedsúly felett Ft/kg * | |
| 2. | bagolykeszeg | Abramis sapa | 50 | 1500 | |
| 3. | bodorka | Rutilus rutilus | 50 | 1500 | |
| 4. | dévérkeszeg | Abramis brama | 50 | 1500 | |
| 5. | karikakeszeg | Blicca bjoerkna | 50 | 1500 | |
| 6. | küsz | Alburnus alburnus | 50 | 1500 | |
| 7. | laposkeszeg | Abramis ballerus | 50 | 1500 | |
| 8. | vörösszárnyú keszeg | Scardinius erythrophthalmus | 50 | 3000 | |
| 9. | domolykó | Squalius cephalus / Leuciscus cephalus | 150 | 3000 | |
| 10. | garda | Pelecus cultratus | 150 | 3000 | |
| 11. | jászkeszeg | Leuciscus idus | 150 | 3000 | |
| 12. | paduc | Chondrostoma nasus | 150 | 3000 | |
| 13. | sügér | Perca fluviatilis | 150 | 5000 | |
| 14. | szilvaorrú keszeg | Vimba vimba | 150 | 3000 | |
| 15. | vágó durbincs | Gymnocephalus cernua | 150 | 3000 | |
| 16. | compó | Tinca tinca | 250 | 4000 | |
| 17. | kősüllő | Sander volgensis | 250 | 5000 | |
| 18. | menyhal | Lota lota | 250 | 4000 | |
| 19. | sebes pisztráng | Salmo trutta m. fario | 250 | 4000 | |
| 20. | széles kárász | Carassius carassius | 250 | 4000 |
| A. | B. | C. | D. | ||
| 1. | FAJNÉV | TUDOMÁNYOS NÉV | 100 gramm egyedsúly alatt Ft/db | 100 gramm egyedsúly felett Ft/kg * | |
| 2. | angolna | Anguilla anguilla | – | 4000 | |
| 3. | ponty | Cyprinus carpio | 150 | 1500 | |
| 4. | harcsa | Silurus glanis | 150 | 3000 | |
| 5. | balin | Leuciscus aspius / Aspius aspius | 250 | 4000 | |
| 6. | csuka | Esox lucius | 250 | 4000 | |
| 7. | márna | Barbus barbus | 250 | 3000 | |
| 8. | süllő | Sander lucioperca | 350 | 5000 | |
| 9. | kecsege | Acipenser ruthenus | 500 | 6000 | |
Fogási tanúsítvány nyomtatvány tömb fedőlapján
1. Név (cégnév)
2. Lakóhely (székhely)
3. Halászati engedély száma
4. Kiállítás helye, időpontja
5. * Kiállító halgazdálkodási hatóság aláírása, bélyegzője
Fogási tanúsítvány belső lapjain
1. Fogási tanúsítvány
2. Belföldi halértékesítéshez
3. Bizonylat száma
4. Halászati engedélyes
a) neve
b) lakcíme (székhelye)
c) halászati engedélyének száma
5. Vásárló
a) neve
b) lakcíme (székhelye)
6. Nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezése, illetve víztérkódja
7. Értékesített halfaj
a) megnevezése
b) mennyisége (kg)
c) mennyisége (db)
8. Bizonylat kiállításának helye, időpontja
9. Halászati engedélyes aláírása
10. Vásárló aláírása
1. Halászati engedély időbeli hatálya
2. Halgazdálkodásra jogosult megnevezése
3. Halászható nyilvántartott halgazdálkodási vízterület vagy vízterületek megnevezése, vízfolyás esetében a halászható km szelvények
4. Alkalmazható halászeszközök
a) megnevezése
b) darabszáma
c) szembősége
d) egyedi jelölése
e) kifogható egyes halfajok éves mennyisége (kg)
5. Halászati szerződés kelte, időbeli hatálya
6. Halászati engedély azonosító száma
| magyar név | tudományos név | fogható | nem fogható | közösségi jelentőségű faj | veszélyez- tetett faj | |
| kecsege | Acipenser ruthenus | X | X | X | ||
| angolna | Anguilla anguilla | X | ||||
| bodorka | Rutilus rutilus | X | ||||
| vörösszárnyú keszeg | Scardinius erythrophthalmus | X | ||||
| domolykó * | Squalius cephalus / Leuciscus cephalus | X | ||||
| jászkeszeg | Leuciscus idus | X | ||||
| balin | Leuciscus aspius / Aspius aspius | X | X | |||
| küsz | Alburnus alburnus | X | ||||
| karikakeszeg | Blicca bjoerkna | X | ||||
| dévérkeszeg | Abramis brama | X | ||||
| laposkeszeg | Abramis ballerus | X | ||||
| bagolykeszeg | Abramis sapa | X | ||||
| szilvaorrú keszeg | Vimba vimba | X | ||||
| garda | Pelecus cultratus | X | X | |||
| paduc | Chondrostoma nasus | X | ||||
| compó | Tinca tinca | X | X | |||
| márna | Barbus barbus | X | X | |||
| széles kárász | Carassius carassius | X | X | |||
| ponty | Cyprinus carpio | X | ||||
| harcsa | Silurus glanis | X | ||||
| csuka | Esox lucius | X | ||||
| sebes pisztráng | Salmo trutta m. fario | X | ||||
| menyhal | Lota lota | X | ||||
| sügér * | Perca fluviatilis | X | ||||
| vágó durbincs | Gymnocephalus cernua | X | ||||
| süllő | Sander lucioperca | X | ||||
| kősüllő | Sander volgensis | X | X | |||
| magyar név | tudományos név | inváziós | spontán jövevényfaj | |
| lénai tok | Acipenser baerii | |||
| lapátorrú tok | Polyodon spathula | |||
| amur | Ctenopharyngodon idella | |||
| fekete amur | Mylopharingodon piceus | |||
| razbóra | Pseudorasbora parva | X | ||
| ezüstkárász | Carassius gibelio | X | ||
| busa | Hypophthalmichtys sp. | X | ||
| törpeharcsa | Ameiurus nebulosus | X | ||
| fekete törpeharcsa | Ameiurus melas | X | ||
| pettyes harcsa | Ictalurus punctatus | |||
| afrikai harcsa | Clarias sp., Heterobranchus sp. / Clarias gariepinus | |||
| pataki szajbling | Salvelinus fontinalis | |||
| szivárványos pisztráng | Oncorhynchus mykiss | |||
| tüskés pikó (beleértve a nyugati pikót is) | Gasterosteus aculeatus (in. G. gymnurus) | |||
| naphal | Lepomis gibbosus | X | ||
| pisztrángsügér | Micropterus salmoides | |||
| amurgéb | Perccottus glenii | X | ||
| folyami géb | Neogobio fluviatilis | X | ||
| csupasztorkú géb | Babka gymnotrachelus / gymnotracheus / Neogobius gymnotrachelus | X | ||
| Kessler-géb | Ponticola kessleri / Neogobius kessleri | X | ||
| feketeszájú géb | Neogobius melanostomus | X | ||
| tarka géb | Proterorhinus semilunaris/ marmoratus | X | ||
| kaukázusi törpegéb | Knipowitschia caucasica | X |
| A. | B. | C. | D. | ||
| 1. | magyar név | fajlagos tilalmi időszak | kifogható halak mérettartománya | naponta kifogható darabszám, illetve mennyiség | |
| 2. | csuka | 02. 01. – 03. 31. | legalább 40 cm | 3 db | |
| 3. | balin | 03. 01. – 04. 30. | legalább 40 cm | 3 db | |
| 4. | sügér | 03. 01. – 04. 30. | legalább 15 cm | 3 kg | |
| 5. * | süllő | 03. 01. – 04. 30. | legalább 30 cm | 3 db | |
| 6. | kősüllő | 03. 01. – 06. 30. | legalább 25 cm | 3 db | |
| 7. | garda | 04. 15. – 05. 31. | legalább 20 cm | 3 kg | |
| 8. | domolykó | 04. 15. – 05. 31. | legalább 25 cm | 3 kg | |
| 9. | jászkeszeg | 04. 15. – 05. 31. | legalább 20 cm | 3 kg | |
| 10. | szilvaorrú keszeg | 04. 15. – 05. 31. | legalább 20 cm | 3 kg | |
| 11. | paduc | 04. 15. – 05. 31. | legalább 20 cm | 3 kg | |
| 12. | márna | 04. 15. – 05. 31. | legalább 40 cm | 3 db | |
| 13. | ponty | 05. 02. – 05. 31. | legalább 30 cm | 3 db | |
| 14. | compó | 05. 02. – 06. 15. | legalább 25 cm | 3 db | |
| 15. | harcsa | 05. 02. – 06. 15. | legalább 60 cm | 3 db | |
| 16. | sebes pisztráng | 10. 01. – 03. 31. | legalább 22 cm | 3 db | |
| 17. | menyhal | – | legalább 25 cm | 3 kg | |
| 1. * | Állami halászjegy díja | 5000 Ft | |
| 2. * | Állami horgászjegy díja | 5000 Ft | |
| 3. * | Turista állami horgászjegy díja | 3500 Ft | |
| 4. * | Állami halász és állami horgász fogási napló díja | 500 Ft | |
| 5. | Állami halászvizsga díja | 7000 Ft | |
| 6. | Fogási tanúsítvány (nyomtatvány tömb) kiadásának díja | 2000 Ft | |
| 7. * | Magyar Horgászkártya díja | 2200 Ft |
1. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal fizetési számlája:
10032000-00289782-00000000
2. * Halgazdálkodási hatóságok illetékességi területe szerinti vármegyei kormányhivatalok bankszámlaszámai:
| A) | B) | ||
| Halgazdálkodási hatóság illetékességi területe szerinti vármegyei kormányhivatal | Számlaszám | ||
| 1. | Baranya Vármegyei Kormányhivatal | 10024003-00300953-00000000 | |
| 2. | Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal | 10025004-00299657-00000000 | |
| 3. | Békés Vármegyei Kormányhivatal | 10026005-00299578-00000000 | |
| 4. | Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal | 10027006-00302797-00000000 | |
| 5. | Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal | 10028007-00302618-00000000 | |
| 6. | Fejér Vármegyei Kormányhivatal | 10029008-00302694-00000000 | |
| 7. | Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal | 10033001-00299633-00000000 | |
| 8. | Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal | 10034002-00301789-00000000 | |
| 9. | Heves Vármegyei Kormányhivatal | 10035003-00302065-00000000 | |
| 10. | Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal | 10036004-00301404-00000000 | |
| 11. | Nógrád Vármegyei Kormányhivatal | 10037005-00302072-00000000 | |
| 12. | Pest Vármegyei Kormányhivatal | 10023002-00302223-00000000 | |
| 13. | Somogy Vármegyei Kormányhivatal | 10039007-00301105-00000000 | |
| 14. | Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal | 10044001-00302230-00000000 | |
| 15. | Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal | 10045002-00301806-00000000 | |
| 16. | Tolna Vármegyei Kormányhivatal | 10046003-00302412-00000000 | |
| 17. | Vas Vármegyei Kormányhivatal | 10047004-00301370-00000000 | |
| 18. | Veszprém Vármegyei Kormányhivatal | 10048005-00299516-00000000 | |
| 19. | Zala Vármegyei Kormányhivatal | 10049006-00302993-00000000 | |
I. rész
Halgazdálkodási terv fedőlapján
1. Halgazdálkodási terv megnevezés
2. Halgazdálkodásra jogosult
a) neve
b) székhelye (lakcíme)
c) adószáma
3. Nyilvántartott halgazdálkodási vízterület
a) neve
b) nyilvántartott területe
c) víztérkódja
4. A halgazdálkodási terv készítőjének és a terv horgászszervezeti jóváhagyójának neve, telefonszáma, elektronikus elérhetősége
5. Érvényességi időszak meghatározása
II. rész
Tervi törzsanyag
1. A vízterületen tervezett halgazdálkodási és más, halgazdálkodással összefüggő hasznosítási célok meghatározása
a) horgászat
b) rekreációs halászat
c) horgászati célú haltermelés
d) horgászsportra és horgászturizmusra vonatkozó kiegészítések
2. Az évenkénti haltelepítés tervezett minimális mennyiségére vonatkozó adatok, halfaj és korosztály szerinti megosztásban, a halállomány felmérésére, monitorozására vonatkozó nyilatkozatok, elképzelések
3. A víz minőségének és a halállományok védelmét célzó intézkedések, beleértve a hal rendszeres etetésére vagy haltermelés esetén takarmányozására vonatkozó szabályozásokat is
4. A halgazdálkodás érdekében a vízi növényzet és a víziállat-állomány fenntartására tervezett intézkedések
5. Az állandó vagy időszakos halgazdálkodási kíméleti területek kijelölésére tervezett intézkedések
6. Az invazív, nem őshonos halfajok visszaszorítására vonatkozó intézkedési terv
7. A halállomány őrzésének módja, a hivatásos halőrök és a társadalmi halőrök tervezett alkalmazási, megbízási módja, minimális létszáma
8. A helyi horgászrend azon tervezett rendelkezései, amelyek tervezetten a jogszabályban meghatározott korlátozásokat enyhítik
9. A helyi horgászrend azon tervezett rendelkezései, amelyek tervezetten a jogszabályban meghatározott korlátozásokat szigorítják és egyben a halgazdálkodási hatósági szankciók alapját is képezik
III. rész
Halgazdálkodási terv hátlapján
1. Horgászszövetség támogatási javaslata (alhaszonbérleti jogviszonyú halgazdálkodási vízterületek esetén)
2. Halgazdálkodási hatóság jóváhagyása, a jóváhagyás dátuma, a jóvá nem hagyott elemek tételes felsorolása indokolással
3. Halgazdálkodási hatóság hatályba léptető záradéka, aláírása, bélyegzője
A támogatási javaslat, a jóváhagyás és záradékolás elektronikus formában történik.
