A jogszabály mai napon ( 2024.10.09. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

2013. évi CCIII. törvény

a Magyarország 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról * 

I. Fejezet

Az államháztartás szabályozásával összefüggő egyes törvények módosítása

1. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény módosítása

1. § (1)–(2) * 

(3)–(4) * 

(5) * 

(6) * 

(7) A Hartv.

a)–b) * 

c) * 

d) * 

lép.

(8) * 

2–3. * 

2–4. § * 

4. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása

5. § (1)–(2) * 

(3) * 

(4)–(6) * 

(7) * 

(8)–(9) * 

(10) * 

(11) * 

5. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

6. § (1)–(12) * 

(13)–(15) * 

(16)–(17) * 

(18)–(20) * 

(21)–(22) * 

(23) * 

(24) * 

7. § (1) Az Áht.

a)–c) * 

d)–f) * 

g)–m) * 

lép.

(2) * 

(3) * 

(4) * 

8. § * 

6. * 

9. § * 

II. Fejezet

A központi költségvetéssel összefüggő egyes törvények módosítása

7. * 

10–11. § * 

8. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

12. § (1)–(5) * 

(6) * 

(7) * 

13–14. § * 

9. * 

15. § * 

10–21. * 

16–29. § * 

22. * 

30. § * 

23. * 

31. § * 

24. Az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény módosítása és eltérő szöveggel történő hatálybalépése

32. § (1) Az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 2. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„2. § (1) Az 1. § szerinti támogatást a kincstár bocsátja a jelölt rendelkezésére.

(2) A kincstár a jelölttel – a (3) bekezdés szerinti értesítés alapján, a jelöltként való nyilvántartásba vételének jogerőre emelkedését követő 5 munkanapon belül – az 1. § szerinti támogatás folyósítása céljából a jelölt kezdeményezésére megállapodást köt. A megállapodás alapján a kincstár jogszabályban meghatározottak szerint kincstári kártyafedezeti számlát nyit, kincstári kártya kibocsátása iránt intézkedik.

(3) A jelölt nyilvántartásba vételének jogerőre emelkedéséről – a jelölő párt megjelölésével együtt – a Nemzeti Választási Iroda a jelölt nyilvántartásba vételének jogerőre emelkedését követő napon értesíti a kincstárt.

(4) A jelölt a (2) bekezdés szerinti kincstári kártyafedezeti számláról – kizárólag az 1. § (3) bekezdése szerinti kiadásai teljesítésére – kifizetést a kincstári kártyával vagy átutalással teljesíthet.

(5) Készpénz a (2) bekezdés szerinti kincstári kártyáról nem vehető fel.

(6) Az 1. § szerinti támogatás terhére kiadásokat a jelölt nevére, a számvitelről szóló törvény és az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak megfelelően kiállított számla, számviteli bizonylat alapján lehet elszámolni, amelyen fel kell tüntetni az egyéni választókerület megjelölését.

(7) A (2) bekezdés szerinti kincstári kártya előállításával és használatával kapcsolatos valamennyi költséget az állam viseli.”

(2) A Kftv. a következő 2/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:

„2/A. § (1) A 3. § szerinti támogatásra jogosult pártlistát állító párt egyéni választókerületi jelöltje legkésőbb a jelöltként való nyilvántartásba vételének jogerőre emelkedését követő napon a kincstárnak írásban nyilatkozhat arról, hogy az 1. § szerinti támogatás igénybevételéről lemond, és azt az őt jelölő párt rendelkezésére bocsátja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a kincstár a jelöltet jelölő párttal az 1. § szerinti támogatás folyósítása céljából a jelöltet jelölő párt kezdeményezésére megállapodást köt.

(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben a megállapodás alapján a kincstár jogszabályban meghatározottak szerint jelöltet jelölő pártonként egy kincstári kártyafedezeti számlát nyit, kincstári kártya kibocsátása iránt intézkedik.

(4) Az (1) bekezdés szerinti esetben az 1. § szerinti támogatást a kincstár a 3. § szerinti támogatás második részletével egyidejűleg folyósítja a jelöltet jelölő párt kincstári kártyafedezeti számlájára. A jelöltet jelölő párt a kincstári kártyafedezeti számláról – kizárólag az 1. § (3) bekezdése szerinti kiadásai teljesítésére – kifizetést a kincstári kártyával vagy átutalással teljesíthet. Készpénz a kincstári kártyáról nem vehető fel. A kincstári kártya előállításával és használatával kapcsolatos valamennyi költséget az állam viseli.

(5) Az (1) bekezdés szerinti esetben az 1. § szerinti támogatás terhére kiadásokat a jelöltet jelölő párt nevére, a számvitelről szóló törvény és az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak megfelelően kiállított számla, számviteli bizonylat alapján lehet elszámolni.”

(3) A Kftv. 8. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„8. § (1) A jelöltnek – ha a 2. § szerint a kincstárral megállapodást köt – az országgyűlési képviselők választása egyéni választókerületi eredményének jogerőre emelkedését követő 15 napon belül elszámolást kell benyújtania a kincstárhoz, amelyhez csatolnia kell az összes kifizetést igazoló bizonylat másolatát az 1. § szerinti támogatás összegének felhasználásáról.

(2) A kincstár az elszámolás ellenőrzése során az 1. §-ban és a 2. §-ban foglaltak szabályszerű teljesítését, ezen belül is különösen azt ellenőrzi, hogy

a) a kiadás az államháztartás szabályozása szerint a dologi kiadások körébe tartozik-e,

b) a kiadás bizonylatolása megfelel-e a számvitelről szóló törvény és az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak,

c) a kiadás kifizetése a kampányidőszak alatt kincstári kártyával vagy átutalással történt-e.

(3) Az a jelölt, aki az 1. § szerinti támogatással az (1) bekezdés szerinti határidőben

a) nem számol el, az 1. § szerinti támogatás kétszeresét,

b) elszámol, de a kincstár az elszámolását részben vagy egészben nem fogadja el, a nem megfelelően elszámolt 1. § szerinti támogatás kétszeresét

köteles a kincstár által meghatározott kincstári számlára befizetni.

(4) Ha a jelölt

a) nem szerzi meg az egyéni választókerületben leadott érvényes szavazatok legalább 2%-át,

b) a választási eljárásról szóló törvény alapján kiesik – kivéve, ha a szavazás előtt elhunyt –,

az 1. § szerinti támogatást köteles a kincstárnak visszafizetni.

(5) A Nemzeti Választási Iroda a (4) bekezdés szerinti adatokról a választás egyéni választókerületi eredményének jogerőre emelkedését követő napon értesíti a kincstárt.

(6) A kincstár a (3) és (4) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettségről határozatot hoz, amellyel szemben fellebbezésnek nincs helye. A befizetési kötelezettség az azt követő tizenötödik napon válik esedékessé, amikor a kincstár határozatát a bíróság helybenhagyta vagy a keresetindításra nyitva álló határidő eredménytelenül telt el.

(7) Ha a jelölt a befizetési kötelezettségét a (6) bekezdésben foglalt határidőben nem teljesíti, akkor a kincstár a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál kezdeményezi a tartozás adók módjára történő behajtását. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a kincstár kezdeményezésére intézkedik a tartozás adók módjára történő behajtásáról.”

(4) A Kftv. a következő 8/A–8/C. §-sal kiegészülve lép hatályba:

„8/A. § (1) A pártlistát állító pártnak az országgyűlési képviselők választása listás választókerületi eredményének jogerőre emelkedését követő 15 napon belül minden általa felhasználható, a 2/A. § szerint folyósított 1. § szerinti támogatásról egy összesített elszámolást kell benyújtania a kincstárhoz, amelyhez csatolnia kell az összes kifizetést igazoló bizonylat másolatát.

(2) A kincstár az összesített elszámolás ellenőrzése során az 1. §-ban és a 2/A. §-ban foglaltak szabályszerű teljesítését, ezen belül is különösen azt ellenőrzi, hogy

a) a kiadás az államháztartás szabályozása szerint a dologi kiadások körébe tartozik-e,

b) a kiadás bizonylatolása megfelel-e a számvitelről szóló törvény és az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak,

c) a kiadás kifizetése a kampányidőszak alatt kincstári kártyával vagy átutalással történt-e.

(3) Az a pártlistát állító párt, amely a 2/A. § szerint folyósított 1. § szerinti támogatással a (2) bekezdés szerinti határidőben

a) nem számol el, a 2/A. § szerint folyósított 1. § szerinti támogatás összegének kétszeresét,

b) elszámol, de a kincstár az elszámolását részben vagy egészben nem fogadja el, a nem megfelelően elszámolt, a 2/A. § szerint folyósított 1. § szerinti támogatás kétszeresét

köteles a kincstár által meghatározott kincstári számlára befizetni.

(4) Ha a 2/A. § (1) bekezdése szerint nyilatkozó jelölt

a) nem szerzi meg az egyéni választókerületben leadott érvényes szavazatok legalább 2%-át,

b) a választási eljárásról szóló törvény alapján kiesik – kivéve, ha a szavazás előtt elhunyt –,

akkor az őt jelölő párt köteles a 2/A. § szerint folyósított 1. § szerinti támogatást a folyósítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt mértékben a kincstárnak visszafizetni.

(5) A Nemzeti Választási Iroda a (4) bekezdés szerinti adatokról a választás egyéni választókerületi eredményének jogerőre emelkedését követő napon értesíti a kincstárt.

(6) A kincstár a (3) és (4) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettségről határozatot hoz, amellyel szemben fellebbezésnek nincs helye. A befizetési kötelezettség az azt követő tizenötödik napon válik esedékessé, amikor a kincstár határozatát a bíróság helybenhagyta vagy a keresetindításra nyitva álló határidő eredménytelenül telt el.

(7) Ha a pártlistát állító párt a befizetési kötelezettségét a (6) bekezdésben foglalt határidőben nem teljesíti, akkor a kincstár a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál kezdeményezi a tartozás adók módjára történő behajtását. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a kincstár kezdeményezésére intézkedik a tartozás adók módjára történő behajtásáról.

8/B. § (1) Az 1. § szerinti támogatás felhasználását az Állami Számvevőszék a választást követő egy éven belül, az országgyűlési képviselethez jutott jelöltek tekintetében kötelezően, hivatalból ellenőrzi a kincstárnál, szükség esetén a jelöltnél vagy a 2/A. § szerinti esetben a jelöltet jelölő pártnál. Az Állami Számvevőszék ellenőrzési megállapításait közli a kincstárral. Ha az Állami Számvevőszék a számvevőszéki ellenőrzés során az 1. §-ban, a 2. §-ban, illetve a 2/A. §-ban szabályozottól eltérő felhasználást állapít meg, akkor a jelölt vagy a 2/A. § szerinti esetben a jelöltet jelölő párt a kincstár által megállapított – az 1. § szerinti támogatásra vonatkozó valamely feltétel nemteljesítésével összefüggő jogsértésekkel arányban álló – összeget, de legfeljebb az 1. § szerinti támogatás kétszeresét köteles befizetni a kincstár részére.

(2) A kincstár az (1) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettségről határozatot hoz, amellyel szemben fellebbezésnek nincs helye. A befizetési kötelezettség az azt követő tizenötödik napon válik esedékessé, amikor a kincstár határozatát a bíróság helybenhagyta vagy a keresetindításra nyitva álló határidő eredménytelenül telt el.

(3) Ha a jelölt vagy a 2/A. § szerinti esetben a jelöltet jelölő párt az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét a (2) bekezdésben foglalt határidőben nem teljesíti, akkor a kincstár a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál kezdeményezi a tartozás adók módjára történő behajtását. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a kincstár kezdeményezésére intézkedik a tartozás adók módjára történő behajtásáról.

8/C. § (1) A pártlistát állító párt köteles a kincstárnak visszafizetni a 3. § szerinti támogatás azon részét, amelyet olyan jelölt után vett igénybe, aki az országgyűlési képviselők általános választásán a választási eljárásról szóló törvény alapján kiesett, kivéve, ha a jelölt a szavazás előtt elhunyt.

(2) A pártlistát állító párt köteles a kincstárnak visszafizetni a 3. § szerinti támogatást, ha a pártlista az országgyűlési képviselők általános választásán a választási eljárásról szóló törvény alapján kiesik.

(3) A kincstár az (1) bekezdés szerinti befizetési kötelezettséget a 3. § megfelelő alkalmazásával, az országgyűlési képviselők általános választásán a választási eljárásról szóló törvény alapján ki nem esett jelöltek száma alapján határozza meg.

(4) Az (1) és (2) bekezdés alapján visszafizetendő támogatást a folyósítása időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt mértékben köteles a pártlistát állító párt a kincstárnak visszafizetni.

(5) A Nemzeti Választási Iroda az (1) és (2) bekezdés szerinti adatokról a választás végleges eredményének jogerőre emelkedését követő napon értesíti a kincstárt.

(6) A kincstár az (1) és (2) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettségről határozatot hoz, amellyel szemben fellebbezésnek nincs helye. A befizetési kötelezettség az azt követő tizenötödik napon válik esedékessé, amikor a kincstár határozatát a bíróság helybenhagyta vagy a keresetindításra nyitva álló határidő eredménytelenül telt el.

(7) Ha a pártlistát állító párt a befizetési kötelezettségét a (6) bekezdésben foglalt határidőben nem teljesíti, akkor a kincstár a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál kezdeményezi a tartozás adók módjára történő behajtását. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a kincstár kezdeményezésére intézkedik a tartozás adók módjára történő behajtásáról.”

(5) A Kftv. 9. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„9. § (1) Minden jelöltnek és jelölő szervezetnek az országgyűlési választást követő 60 napon belül a Magyar Közlönyben nyilvánosságra kell hoznia a választásra fordított állami és más pénzeszközök, anyagi támogatások összegét, forrását és felhasználásának módját.

(2) A választásra fordított állami és a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényben meghatározott más pénzeszközök felhasználását az Állami Számvevőszék a választást követő egy éven belül az országgyűlési képviselethez jutott jelöltek és jelölő szervezetek tekintetében hivatalból, egyéb jelöltek és jelölő szervezetek tekintetében más jelölt vagy jelölő szervezet kérelmére ellenőrzi.

(3) A (2) bekezdés szerinti ellenőrzés iránti kérelmet az országgyűlési képviselők választását követő 3 hónapon belül lehet benyújtani. A kérelemhez bizonyítási indítványt kell csatolni.

(4) A 7. §-ban foglalt rendelkezéseket megsértő jelölt, illetve jelölő szervezet köteles a 7. §-ban meghatározott, a választásra összesen fordítható összeg felett felhasznált összeg kétszeresét az Állami Számvevőszék felhívására 15 napon belül a központi költségvetés részére befizetni.

(5) Ha a jelölt, illetve jelölő szervezet a (4) bekezdésben foglalt kötelezettségét határidőben nem teljesíti, az Állami Számvevőszék ellenőrzési megállapításait közli a kincstárral. A kincstár a (4) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettségről határozatot hoz, amellyel szemben fellebbezésnek nincs helye. A befizetési kötelezettség az azt követő tizenötödik napon válik esedékessé, amikor a kincstár határozatát a bíróság helybenhagyta vagy a keresetindításra nyitva álló határidő eredménytelenül telt el.

(6) Ha a jelölt, illetve jelölő szervezet az (5) bekezdésben foglalt kötelezettségét határidőben nem teljesíti, a kincstár a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál kezdeményezi a tartozás adók módjára történő behajtását. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a kincstár kezdeményezésére intézkedik a tartozás adók módjára történő behajtásáról.”

(6) * 

III. Fejezet

Záró rendelkezések

25. Hatályba léptető rendelkezések

33. § (1) Ez a törvény – a (2)–(6) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 9. §, a 30. §, a 35. § és a 36. § 2013. december 31-én lép hatályba.

(3) Az 1. § (1)–(2) bekezdése, (5) bekezdése, valamint (7) bekezdés c) és d) pontja, a 2. §, a 3. §, a 4. §, az 5. § (3), (7) és (10) bekezdése, a 6. § (1)–(12) bekezdése, (18)–(20) bekezdése és (23) bekezdése, a 7. § (1) és (2) bekezdése, a 8. §, a 10. §, a 11. §, a 12. § (1)–(5) bekezdése és (7) bekezdése, a 13. §, a 14. §, a 16–29. §, a 31. §, a 34. § és a 38. § 2014. január 1-jén lép hatályba.

(4) A 7. § (3) bekezdése 2014. január 2-án lép hatályba.

(5) A 6. § (16) és (17) bekezdése az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

(6) Az 5. § (11) bekezdése 2014. március 1-jén lép hatályba.

26. Hatályon kívül helyező és a hatálybalépést kizáró rendelkezések

34. § * 

35. § Nem lép hatályba az Öst. 1. §-a és 17. §-a.

36. § (1) Nem lép hatályba az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CIII. törvény (a továbbiakban Mód. tv.) 14. § (4) és (10) bekezdése és 17. § (3) bekezdése.

(2) * 

27. A Budapesti Operettszínház állami fenntartásba vétele

37. § (1) A Budapesti Operettszínház Budapest Főváros Önkormányzata fenntartásából és Budapest Főváros Közgyűlése irányítási jogköréből 2014. január 1. napjával általános és egyetemes jogutódlással állami fenntartásba, a kultúráért felelős miniszter irányítása alá kerül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti állami fenntartásba vétellel egyidejűleg a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 14. § (1) bekezdése alapján a 2013. december 31-én a Budapesti Operettszínház rendelkezésére álló, a feladata ellátását szolgáló vagyon – a (3) bekezdés szerinti vagyon kivételével – ingyenesen állami tulajdonba kerül, és az így állami tulajdonba kerülő vagyontárgyak vagyonkezelésének joga a Budapesti Operettszínházat illeti meg – ingyenesen – az Nvtv. 11. § (13) bekezdése alapján.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak a Budapesti Operettszínház alaptevékenysége ellátásához alapító okirata szerint használatba kapott ingatlanok tulajdonjogát nem érintik.

(4) A (2) bekezdésben meghatározottak szerint állami tulajdonba kerülő vagyon átadás-átvételéről Budapest Főváros Önkormányzatának képviselője és – az állam képviseletében – a kultúráért felelős miniszter 2013. december 31-ig megállapodást kötnek.

(5) Az (1) bekezdés szerinti állami fenntartásba vétel a Budapesti Operettszínház által foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyából vagy munkaviszonyából származó jogait és kötelezettségeit nem érinti.

(6) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakat az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) alkalmazásában olyan jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni, amely az Áfa tv. 17. § (3) bekezdés h) pontjában leírt feltételeknek felel meg.

28. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

38. § (1) A

a) 32. § az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése,

b) 34. § (2) bekezdés f) pontja az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése,

c) 34. § (2) bekezdés g) pontja az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése

alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 34. § (4) és (5) bekezdése az Alaptörvény 5. cikk (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.

1. melléklet a 2013. évi CCIII. törvényhez *