A jogszabály mai napon ( 2018.12.10. ) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára (2019.I.1. -)
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

209/2013. (VI. 18.) Korm. rendelet

az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény végrehajtásáról

A Kormány az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 28. § (1) bekezdés a)-m) és o)-p) pontjaiban,

a 49. § tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 7. alpontjában,

az 50. § tekintetében a nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló 2011. évi CC. törvény 7. §-ában,

az 51. § tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 9. alpontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

KIJELÖLŐ RENDELKEZÉSEK

1. Kijelölő rendelkezések

1. § (1) *  A Kormány az állam nevében az útdíjszedői, az egyetemes útdíjszolgáltatói, valamint az útdíjellenőrzés-támogatói feladatok ellátása érdekében szerződéskötésre a közlekedésért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) jelöli ki.

(2) A Kormány

a) útdíjszedőként,

b) az útdíjellenőrzés-támogatói feladatok ellátására, valamint

c) egyetemes útdíjszolgáltatóként

az Állami Autópálya Kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot jelöli ki.

(3) Az útdíjszedőt a felügyeleti szerv nyilvántartásba veszi.

II. FEJEZET

AZ ÚTDÍJJAL ÉS A BÍRSÁGGAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

2. Díj- és járműkategóriák

2. § (1) Az útdíj megállapítása során az útdíjköteles gépjármű tengelyszáma alapján a következő díjkategóriák szerint differenciálva kell megállapítani az útdíj mértékét:

a) J2 díjkategória: a kéttengelyes útdíjköteles gépjárművek,

b) J3 díjkategória: a háromtengelyes útdíjköteles gépjárművek,

c) J4 díjkategória: a négy vagy több tengelyes útdíjköteles gépjárművek.

(2) Az útdíj mértékének meghatározása során a gépjárművek környezetvédelmi besorolása szerint történő kategorizálásában alkalmazandó differenciáló tényezőket az 1. melléklet tartalmazza.

3. Az útdíj mértékének megállapítására vonatkozó módszertan

3. § (1) Az infrastruktúradíj összegét és az egyes díjkategóriák esetében alkalmazandó infrastruktúradíj mértékét a költségek megtérülésének elve alapján a 3. melléklet szerinti módszertan szerint kell megállapítani.

(2) A gépjárművek környezetvédelmi besorolása szerint differenciálni kell az infrastruktúra díjat oly módon, hogy egyetlen azonos útkategóriára vonatkozó infrastruktúra díj se haladja meg 100%-nál nagyobb mértékben a legszigorúbb kibocsátási előírásokat teljesítő, ugyanazon járműkategóriába tartozó gépjárművekre vonatkozó díjat.

(3) A súlyozott átlagos infrastruktúra díjtételeket a számviteli évet követő két éven belül a kategóriák közötti díjszintek arányosságának fenntartása érdekében felül kell vizsgálni.

(4) A külsőköltség-díjat a közúti közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezés és zajártalom költségének megtérítése érdekében lehet kivetni. A külsőköltség-díj összegét differenciáltan és a (2) bekezdésben meghatározott minimumkövetelményeknek megfelelően kell megállapítani és a díj összege nem haladhatja meg a 3. mellékletben meghatározott maximális értéket.

4. A beszedett útdíj és bírság központi költségvetésbe történő befizetésének rendje, valamint az útdíj elszámolásának számviteli szabályai

4. § (1) Magyarország úthálózatán az útdíjköteles elemi útszakaszok használatáért az útdíjszedő által beszedett útdíjak összegét

a) a díjak nettó összege,

b) általános forgalmi adó

jogcímeken, infrastruktúra díj és külsőköltség-díj bontásban kell elszámolni és befizetni a központi költségvetésbe.

(2) *  Az útdíjszedő a hozzá a tárgyhónapban az útdíjszolgáltatóktól beérkező útdíjakról a tárgyhónap 25-éig, ha az munkaszüneti napra esik, akkor az azt követő első munkanapig, adatot szolgáltat a miniszternek az (1) bekezdés szerinti bontásban.

(3) *  A miniszter a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján számlát állít ki az útdíjszedő részére legkésőbb az adatszolgáltatás kézhezvételét követő 2. munkanapig, amely alapján az útdíjszedő köteles legkésőbb a számla kiállítás hónapjának utolsó munkanapjáig a befizetést teljesíteni a számlán feltüntetett, a Magyar Államkincstárnál (a továbbiakban: Kincstár) vezetett kincstári számlák javára. Az általános forgalmi adó összegének átutalásakor az útdíjszedő feltünteti a miniszter által vezetett minisztérium adószámát.

(4) *  Az általános forgalmi adó tekintetében az állami adóhatóság felé a bevallást a miniszter teszi meg, a befizetést az útdíjszedő teljesíti a (3) bekezdésben foglaltak szerint.

(5) *  Az útdíjszedő a (3) bekezdés szerint kiállított számla végösszegének pénzügyi teljesítéséről az átutalást igazoló bizonylat általa ellenjegyzett másolatát megküldi a miniszter részére. A Kincstár a számlakivonat megküldésével tájékoztatást ad a miniszternek az útdíjbevétel beérkezéséről.

(6) * 

5. § (1) Az útdíjszedő az általa az útdíjszolgáltatók felé kibocsátott számlák összegét elkülönített nyilvántartásban vezeti, mint állami követelést tartja nyilván.

(2) Az útdíjszedő a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint analitikus nyilvántartóhelyként az állami követelésekről a Kincstár részére adatszolgáltatást köteles teljesíteni.

6. § A díjellenőrzésre feljogosított szervezet az általa kiszabott és számára megfizetett bírságot havonta legalább egy alkalommal köteles a jogszabályban megjelölt költségvetési előirányzat részére levonás és beszámítás nélkül átutalni.

III. FEJEZET

AZ ÚTDÍJSZEDÉSBEN ÉRINTETT SZERVEZETEK TEVÉKENYSÉGÉRE, ÉS A KÖZÖTTÜK LÉTREJÖVŐ SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

5. Az útdíjszedő feladatai

7. § (1) Az útdíjszedő az UD rendszer részeként olyan informatikai rendszert köteles folyamatosan fenntartani, amely képes az UD rendszerrel kapcsolatos valamennyi jogszabályi, illetve az útdíjszedővel kötött, útdíjszedői feladatok elvégzésére vonatkozó szerződésben rögzített követelményt teljesíteni, és biztosítani az útdíjszedői tevékenység jogszabályoknak megfelelő elvégzését.

(2) Az útdíjszedő indokolatlan megkülönböztetésektől mentes módon működik együtt az útdíjszolgáltatókkal.

8. § (1) Az útdíjszedő köteles területi nyilatkozatot készíteni, amelyben rögzíti azokat a területeket, amelyekre a díjszedési jogosultsága kiterjed, valamint megnevezi az alkalmazható technológiákat és azokat a pénzügyi feltételeket, amelyek teljesítésével az általa üzemeltetett UD rendszerhez az útdíjszolgáltató - ide nem értve az egyetemes útdíjszolgáltatót - csatlakozhat.

(2) A területi nyilatkozat kötelező tartalmi elemei:

a) az útdíjszolgáltatóval szemben támasztott követelmények,

b) az útdíjszolgáltatótól kérhető pénzügyi biztosítékokra vonatkozó rendelkezések,

c) a díjszedési politika ismertetése, így különösen az UD rendszerhez való csatlakozás engedélyezési paraméterei, az útdíj megállapításával összefüggő adatok, érvénytelen fedélzeti eszközök bejelentésével kapcsolatos eljárásrend,

d) az útdíjszedő és az útdíjszolgáltató közötti szerződésben szabályozandó tárgykörök, így különösen az útdíjköteles útszakaszok használatára vonatkozó úthasználói adatok közlésére szolgáló formátum, ezek megküldésének ideje és rendszeressége, az adatok pontossága, hiányzó vagy hibás útdíjak százalékban kifejezett befogadási aránya, az operatív rendelkezésre állás teljesítménye,

e) számlázásra vonatkozó szabályok,

f) fizetési feltételek,

g) kereskedelmi feltételek - ideértve a szolgáltatási szintre vonatkozó követelményeket is.

(3) A területi nyilatkozatra az általános szerződési feltételekre irányadó jogszabályi rendelkezéseket is megfelelően alkalmazni kell. A területi nyilatkozatot, továbbá annak valamennyi módosítását azok tervezett hatálybalépését megelőzően az útdíjszedő köteles a felügyeleti szervnek jóváhagyásra benyújtani.

(4) A felügyeleti szerv megvizsgálja, hogy a benyújtott területi nyilatkozat, illetve annak módosítása megfelel-e a jogszabályoknak. A vizsgálat eredményeként a felügyeleti szerv dönt arról, hogy a területi nyilatkozatot, illetve annak módosítását jóváhagyja, feltételekkel hagyja jóvá vagy megtagadja annak jóváhagyását.

(5) A területi nyilatkozat csak a felügyeleti szerv jóváhagyásával lép hatályba. Amennyiben a felügyeleti szerv a jóváhagyását feltételhez köti, úgy a területi nyilatkozat csak a felügyeleti szerv által előírt valamennyi feltétel teljesülése esetén lép hatályba.

(6) Az útdíjszedő honlapján köteles naprakészen közzétenni azoknak az útszakaszoknak a jegyzékét, amelynek használatáért útdíjat kell fizetni.

(7) Az útdíjszedő köteles az érvénytelenített fedélzeti eszközökről az útdíjszolgáltatók által rendelkezésére bocsátott adatokat nyilvántartani és ellenőrzés-támogatási tevékenysége során ezen adatokat felhasználni.

9. § (1) Az útdíjszedő köteles a területi nyilatkozatában foglalt feltételeknek megfelelő, az útdíjszolgáltató által a díjfizetésre kötelezett rendelkezésére bocsátott fedélzeti eszközök használatát az UD rendszerben lehetővé tenni, kivéve, ha az adott fedélzeti eszköz szerepel az érvénytelenített fedélzeti eszközök listáján.

(2) Amennyiben az útdíjszedő a 7. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségét az általa üzemeltett rendszer műszaki hibájára visszavezethető okból legalább két órán keresztül nem képes ellátni (a továbbiakban: üzemszünet) köteles arról tájékoztatni azokat, akiket a 7. § (1) bekezdésében foglalt feladatból kifolyólag jogok vagy kötelezettségek terhelnek. Az útdíjszedő köteles megállapítani, hogy az üzemszünet mely feladata vagy feladatai ellátását teszi lehetetlenné.

(3) Amennyiben az útdíjszedő az UD rendszer használatáért fizetendő útdíj összegének megállapítására és kivetésére irányuló feladata lehetetlenül, köteles erről honlapján és az országos média útján azonnal tájékoztatást adni. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az üzemszünet végének várható időpontjára, és amennyiben lehetséges, azon útdíjköteles utak, útdíjköteles elemi útszakaszok ismertetésére, amelyek vonatkozásában az üzemszünet okán az útdíjszedő nem képes a fizetendő útdíj összegének megállapítására, kivetésére (a továbbiakban: üzemszünettel érintett utak).

(4) Az üzemszünettel érintett elemi útszakaszokon az üzemszünet ideje alatt, annak elhárításának bejelentett időpontjáig történő útdíjköteles elemi útszakasz használatáért nem bírságolható, aki az üzemszünet miatt nem tudja teljesíteni útdíjfizetési és bevallási kötelezettségét. Az útdíjszedő az üzemszünet elhárításáról annak felmerülésével azonos módon köteles tájékoztatást adni azzal, hogy az előzetesen bejelentett időpontnál korábban nem kezdheti meg útdíjellenőrzés-támogatási tevékenységét. Az üzemszünet végét óra pontossággal kell meghatározni oly módon, hogy a díjfizetésre kötelezetteknek módjuk legyen úthasználati jogosultság megszerzése érdekében eljárni.

(5) Amennyiben az üzemszünet kizárólag útdíjellenőrzés-támogatási feladatának ellátását teszi lehetetlenné, annak tényéről, az üzemszünet elhárításának várható időpontjáról és az üzemszünet elhárításáról köteles a Rendőrséget azonnal tájékoztatni.

6. Az útdíjszolgáltató

10. § (1) A felügyeleti szerv a kijelölt egyetemes útdíjszolgáltatót nyilvántartásba veszi.

(1a) *  Az egyetemes útdíjszolgáltatónak nem minősülő útdíjszolgáltatót a felügyeleti szerv az útdíjszolgáltató hiánytalanul benyújtott kérelmét követő 180 napon belül veszi nyilvántartásba.

(2) A magyarországi székhellyel rendelkező EETS szolgáltatót, valamint az EETS szolgáltatónak nem minősülő útdíjszolgáltatót a felügyeleti szerv nyilvántartásba veszi, amennyiben az alábbi feltételeknek eleget tesz:

a) rendelkezik az útdíjszedővel kötött hatályos szerződéssel;

b) üzleti jó hírnévvel rendelkezik.

(3) Az üzleti jó hírnévvel kapcsolatos követelménynek az a kérelmező felel meg,

a) amely ellen jogerősen elrendelt csőd-, illetve felszámolási eljárás nincs folyamatban,

b) amelyet szociális, egészségvédelmi, munka-, illetve vámjogi jogszabályokban előírt kötelezettségeinek teljesítésében jelentkező súlyos vagy ismétlődő mulasztás miatt nem marasztaltak el jogerős határozatban,

c) amelyet a felügyeleti szerv az útdíjszolgáltatók nyilvántartásából nem törölt,

d) *  továbbá amelynek a Polgári Törvénykönyv szerinti vezető tisztségviselőjénél, egyéni cég ügyvezetését ellátó személynél, vagy az egyéni vállalkozónál (a továbbiakban: vezető) személyes megbízhatóságot kizáró ok nem áll fenn.

(4) A vezető személyes megbízhatóságát kizárja, ha

a) egyéni vállalkozói igazolványát visszavonták, amennyiben egyéni vállalkozóként végzi tevékenységét;

b) *  vezető volt olyan polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezetnél (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet), amelyet a cégbíróság kényszertörlési eljárás során a cégjegyzékből törölt;

c) a korábban vezetése alatt álló gazdálkodó szervezetet vezetői megbízatása alatt szociális, egészségvédelmi, munka-, illetve vámjogi jogszabályokban előírt kötelezettségeinek teljesítésében jelentkező súlyos vagy ismétlődő mulasztás miatt jogerősen elmarasztalták;

d) vezető volt olyan útdíjszolgáltatói tevékenységet végző szervezetnél, amelyet a felügyeleti szerv a nyilvántartásból jogerősen törölt.

(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott kizáró okokat az ügyben eljáró hatóság, illetve bíróság határozatának jogerőre emelkedésétől számított öt évig kell a nyilvántartásba vétel iránti eljárás során figyelembe venni.

(6) A személyes megbízhatóság követelményének nem felel meg az a vezető sem, akire nézve a (4) bekezdésben meghatározott kizáró okok valamelyike a kérelem benyújtását követően, és a nyilvántartásba vétel tárgyában hozott határozat közlését megelőzően következik be.

(7) Nem magyar állampolgár esetében az érintett vezető személyes jogának rendelkezései, a (4) bekezdés c) pontja esetében pedig az ott írt okokból elmarasztalt gazdálkodó szervezet személyes jogának rendelkezései az irányadók.

11. § (1) Az útdíjszolgáltató nyomon követi fedélzeti eszközei és információs rendszerei működését, és olyan eljárásrendet dolgoz ki, amely lehetővé teszi a rendszer működési zavarai, illetve a rendszerbe történő illetéktelen beavatkozás esetén a szükséges intézkedések megtételét.

(2) Az útdíjszolgáltató elektronikus nyilvántartást vezet az általa kiadott, vagy az általa vezetett nyilvántartásba befogadott érvénytelenített fedélzeti eszközökről. A nyilvántartásban az útdíjszolgáltató a fedélzeti eszköz azonosítója mellett feltünteti a fedélzeti eszközhöz kapcsolt gépjármű rendszámát és regisztrált adatait, valamint a fedélzeti eszköz érvénytelenítésének okát és időpontját. Az útdíjszolgáltató nyilvántartását megismerhetővé teszi az útdíjszedő számára, amelyet az felhasznál az útdíjellenőrzés támogatói feladatainak ellátása során.

(3) Az útdíjszolgáltató akkor veheti fel a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba a fedélzeti eszközt, ha

a) az utólagos díjfizetésre jogosult szerződött díjfizetőnek az útdíjszolgáltató általános szerződési feltételei szerint meghatározott díjtartozása áll fenn az útdíjszolgáltatóval szemben,

b) * 

c) a fedélzeti eszköz működésébe olyan beavatkozás történik, amely nem teszi lehetővé az útdíjszolgáltató számára a szabályszerű bevallás elkészítését, vagy

d) a fedélzeti eszközt elveszítik, eltulajdonítják, meghibásodik vagy megsemmisül.

(3a) *  Az útdíjszolgáltató az útdíjszedő egyidejű tájékoztatása mellett felveszi a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba a fedélzeti eszközt, amennyiben az útdíj előre történő megfizetésére köteles szerződött díjfizetőnek nem áll rendelkezésére az úthasználattal érintett útdíjköteles elemi útszakasz vonatkozásában előre feltöltött egyenleg az útdíjszolgáltatónál.

(3b) *  Az útdíszolgáltató az útdíjszedő egyidejű tájékoztatása mellett törli a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásból az oda a (3a) bekezdés alapján felvett fedélzeti eszközt, amennyiben a díjfizetésre kötelezett egyenlege feltöltésre kerül olyan módon, hogy az úthasználattal érintett útdíjköteles úthasználat vonatkozásában az útdíj megfizetése biztosított, és az útdíj megfizetésre is kerül.

(4) Az útdíjszolgáltató a fedélzeti eszköz (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételéről azonnal értesíti a szerződött díjfizetőt és az útdíjszedőt.

(5) Amennyiben az útdíjszedő vagy az útdíjszolgáltató hitelt érdemlően tudomást szerez a (3) bekezdés c) pontja szerinti esetről, az érintett fedélzeti eszközt az érvénytelenített fedélzeti eszközök nyilvántartásába fel kell venni.

(6) Az útdíjszolgáltató a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásból törli a fedélzeti eszközt, ha a (3) bekezdés a) és b) pontjában rögzített okok megszűnnek.

(7) Amennyiben az útdíjszolgáltató az útdíjszedővel kötött szerződésben rögzített határidőben megküldte az útdíjszedőnek az általa kezelt, érvénytelennek nyilvánított fedélzeti eszközök jegyzékét, az útdíjszolgáltatótól az ezt követő időszakra nem követelhető az érvénytelen fedélzeti eszközök használata folytán felmerülő útdíj megfizetése.

7. Az EETS szolgáltató

12. § (1) Az EETS szolgáltatóra az útdíjszolgáltatóra vonatkozó rendelkezéseket a jelen alcímben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) *  A Magyarországon - a 10. § (2) bekezdés szerint - nyilvántartásba vett EETS szolgáltató köteles biztosítani, hogy szolgáltatása a nyilvántartásba vétele után 24 hónapon belül lefedje a teljes EETS szolgáltatásba bevont valamennyi magyarországi és külföldi útszakaszt (EETS terület), továbbá az EETS területet érintő változás esetén, vagy ha a lefedettség valamilyen okból már nem teljes, azt hat hónapon belül helyreállítja.

(3) Az EETS szolgáltató honlapján haladéktalanul tájékoztatja a díjfizetésre kötelezetteket az általa nyújtott szolgáltatással ellátott területekről és minden, a területi lefedettséget érintő változásról.

(4) Amennyiben az EETS szolgáltató nem tudja teljesíteni a (2) bekezdésben meghatározott területi lefedettségre vonatkozó követelményeket, kérheti, hogy a felügyeleti szerv útdíjszolgáltatóként vegye nyilvántartásba, amennyiben az ezzel kapcsolatos feltételeknek megfelel.

(5) Az alkalmazott EETS fedélzeti eszközöknek rendelkezniük kell a tanúsító szerv által kiállított tanúsítvánnyal.

8. Az útdíjszedő és az útdíjszolgáltató közötti szerződés és elszámolás

13. § (1) Az útdíjszedő írásbeli kérelemre indokolatlan megkülönböztetés nélkül tájékoztatást ad az útdíjszolgáltatói feladatok ellátására vonatkozó jogviszony minden lényeges eleméről és az UD rendszerhez egyetemes útdíjszolgáltatónak nem minősülő útdíjszolgáltatóként (e § alkalmazásában a továbbiakban: útdíjszolgáltató) történő csatlakozás feltételeiről.

(2) Az útdíjszedő a területi nyilatkozatában is közzétett, a (3) bekezdésben meghatározott feltételeket teljesítő gazdálkodó szervezet számára annak erre vonatkozó első írásba foglalt és cégszerűen aláírt kérelmére, indokolatlan megkülönböztetés nélkül köteles írásban szerződéses ajánlatot tenni az útdíjszedő által nyújtott szolgáltatás igénybevételére.

(3) Az útdíjszedő abban az esetben köteles a leendő útdíjszolgáltató számára a (2) bekezdés szerint szerződéses ajánlatot tenni az útdíjszolgáltatói feladatok ellátására vonatkozóan, ha a kérelmező az alábbi feltételeket teljesíti:

a) rendelkezik MSZ EN ISO 9001 tanúsítvánnyal vagy annak megfelelő tanúsítvánnyal;

b) hitelt érdemlően igazolja, hogy rendelkezik az úthasználati bevallás megtételéhez szükséges technológiában való jártassággal és műszaki berendezésekkel, amelyek révén az útdíjszedő területi nyilatkozatában, valamint a szerződés előírásaiban foglalt feltételek teljesítését folyamatosan meg tudja valósítani;

c) hitelt érdemlően igazolja, hogy rendelkezik megfelelő képzettséggel és gyakorlattal bíró szakszemélyzettel, akik jártasak az elektronikus útdíjszedési szolgáltatások nyújtásában vagy ezzel műszaki és gazdasági szempontból nagyfokú hasonlóságot mutató területeken;

d) hitelt érdemlően igazolja, hogy olyan mértékben állnak rendelkezésére pénzügyi eszközök, amelyek garantálják a jogszabályban előírt útdíjszolgáltatói feladatok folyamatos teljesítését; és

e) rendelkezik átfogó kockázatkezelési tervvel, amelyet legalább kétévente független szakértő szervezet vizsgál felül.

(4) Abban az esetben, ha az útdíjszolgáltató a (2) bekezdés szerinti kérelmével egyidejűleg nem bocsátott rendelkezésre minden, az ajánlat elkészítéséhez szükséges adatot, ideértve a pénzügyi biztosíték összegének meghatározásához szükséges adatokat is, az útdíjszedő a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles az útdíjszolgáltatót megfelelő határidő kitűzésével hiánypótlásra felszólítani a hiányok pontos megjelölésével.

(5) Az útdíjszedő és az útdíjszolgáltató közötti szerződés kötelező tartalmi elemei:

a) a szerződő felek megnevezése, a székhelyének és a cégjegyzékszámának vagy egyéb nyilvántartási számának feltüntetésével,

b) a szolgáltatások megnevezése, azoknak a jogszabályban foglalt rendelkezésekkel összhangban felajánlott minőségi színvonala, valamint az ettől eltérő színvonalú szolgáltatás jogkövetkezménye,

c) a szolgáltatás díja, valamint a számlázási és fizetési feltételek, továbbá biztosítékok,

d) a szerződés időtartama, a szerződés feltételei, valamint az igénybe vett szolgáltatások, illetőleg a szerződés megszüntetésének, felmondásának feltételei,

e) a szerződésszegés esetei és jogkövetkezményei,

f) a díjfizetésre kötelezettek által az útdíjszolgáltató vagy az útdíjszedő által biztosított szolgáltatásra vonatkozó vagy annak hibájára visszavezethető panasz benyújtásának és ügyintézésének lehetőségéről és módjáról való tájékoztatás,

g) adatszolgáltatási kötelezettségek a szerződő felek között,

h) az útdíjszolgáltató által nyújtandó pénzügyi biztosíték mértéke.

(6) Az útdíjszedő és az útdíjszolgáltató közötti szerződés érvényességéhez annak írásba foglalása szükséges.

14. § (1) *  Az útdíjszolgáltató az útdíjszedő által a tárgyhónapra vonatkozóan kivetett útdíjat a tárgyhónapot követő hónapban köteles megfizetni az útdíjszedő részére oly módon, hogy a megfizetett útdíj az útdíjszedő számláján legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig jóváírásra kerüljön.

(2) Az (1) bekezdés szerinti útdíj kivetésére az útdíjszedő részéről az útdíjköteles elemi útszakaszok tárgyhónapban történő használatára vonatkozó bevallás figyelembevételével kerül sor.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott bevallások alapján az útdíjszolgáltatók a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kötelesek az útdíjszedővel elszámolni.

15. § *  (1) Az útdíjszedő által az útdíjszolgáltatótól kért pénzügyi biztosíték összege nem haladhatja meg az útdíjszedő által az útdíjszolgáltató ügyfelei közé tartozó teljes úthasználói kör egy naptári hónap átlagos útdíjköteles elemi útszakaszok használata alapján megállapított összes útdíj összegét. Az útdíjszedő ezt az összeget az előző naptári év során az útdíjszolgáltató ügyfelei közé tartozó úthasználókra az előző naptári év során az útdíjköteles elemi útszakaszok használatáért az útdíjszedő által ténylegesen kivetett útdíjak alapján állapítja meg. Új útdíjszolgáltató esetén a pénzügyi biztosíték kezdeti összegének alapja az útdíjszolgáltató által az útdíjköteles elemi útszakaszok használatáért fizetendő várható egyhavi becsült átlagösszeg, amelyet az útdíjszolgáltató üzleti tervében szereplő szerződések számának és a szerződésenkénti becsült átlagos útdíjnak megfelelően kell kiszámítani.

(2) Az útdíjszedő jogosult a pénzügyi biztosíték összegét évente felülvizsgálni az útdíjszolgáltató ügyfelei közé tartozó teljes úthasználói kör tényleges úthasználati bevallása alapján.

9. A viszonteladó

16. § (1) A viszonteladó a tevékenysége során különösen az alábbi tevékenységeket láthatja el:

a) előre fizetett útdíjszolgáltatás értékesítése útdíjegyenleg-feltöltés formájában az egyetemes útdíjszolgáltatóval szerződésben álló szerződött díjfizetőinek,

b) viszonylati jegy értékesítése,

c) az egyetemes útdíjszolgáltató vagy annak bevallási közreműködője által biztosított fedélzeti eszköz értékesítése vagy a szerződött díjfizető részére történő átadásában való közreműködés.

(2) A viszonteladó a tevékenységét saját nevében végzi, az értékesített szolgáltatásokról számlát állít ki a szerződött díjfizető számára.

(3) Az egyetemes útdíjszolgáltató az (1) bekezdés szerinti tevékenységekre vonatkozó szerződés megfelelő teljesítése érdekében jogosult pénzügyi biztosítékot kérni a viszonteladótól, amelynek összege nem haladhatja meg a viszonteladó által az útdíjszolgáltató ügyfelei számára értékesített szolgáltatások két naptári hónapra számított átlagos összegét. Ezt az összeget az előző naptári év során a ténylegesen értékesített szolgáltatások alapján az egyetemes útdíjszolgáltató állapítja meg. Új viszonteladó esetén a pénzügyi biztosíték összegének alapja a viszonteladó által értékesített, az útdíjból származó várható bevétel egyetemes útdíjszolgáltató által meghatározott kéthavi becsült átlagösszege.

(4) Az egyetemes útdíjszolgáltató jogosult a pénzügyi biztosíték összegét 2 hónaponként felülvizsgálni a viszonteladó tényleges értékesítési adatai alapján.

(5) Az egyetemes útdíjszolgáltató indokolatlan megkülönböztetésektől mentes módon működik együtt a viszonteladókkal.

(6) E §-t nem kell alkalmazni a külön jogszabály szerinti nemzeti mobil fizetési szervezetre, mint viszonteladóra.

10. A bevallási közreműködő

17. § (1) A bevallási közreműködő a tevékenysége során műszaki támogatást nyújt az úthasználat bevallásához a szerződött díjfizető számára oly módon, hogy

a) a szerződött díjfizető számára fedélzeti eszközt biztosít,

b) az úthasználat (2) bekezdés szerinti adatait elemi útszakaszonként gépjárműhöz és folyószámlához rendelten elektronikus úton megküldi az útdíjszolgáltató részére.

(2) A bevallási közreműködő a bevallás elkészítéséhez szükséges, az útdíjszolgáltatóval kötött szerződésben meghatározott adatokat továbbítja az útdíjszolgáltató felé.

18. § (1) Az egyetemes útdíjszolgáltató nyilatkozatot tesz közzé a bevallási közreműködők igénybevételére vonatkozó feltételeiről, amelynek kötelező tartalmi elemei:

a) a bevallási közreműködővel szemben a (2) bekezdésben meghatározottak szerint támasztott követelmények,

b) az útdíj megállapításával összefüggő földrajzi és egyéb adatok,

c) az egyetemes útdíjszolgáltató és a bevallási közreműködő közötti szerződésben szabályozandó tárgykörök, így különösen az útdíjköteles elemi útszakaszok használatára vonatkozó úthasználói adatok közlésére szolgáló formátum, ezek megküldésének ideje és rendszeressége, az adatok pontossága, hiányzó vagy hibás útdíjak százalékban kifejezett befogadási aránya, az operatív rendelkezésre állás teljesítménye.

(2) Az egyetemes útdíjszolgáltató abban az esetben állapodhat meg a bevallási közreműködői feladatok ellátására vonatkozóan, ha a leendő bevallási közreműködő teljesíti a következő feltételeket, valamint azok teljesítésének az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatban meghatározott részletes szabályait:

a) rendelkezzen MSZ EN ISO 9001 tanúsítvánnyal vagy annak megfelelő tanúsítvánnyal,

b) hitelt érdemlően igazolnia kell, hogy rendelkezik az úthasználati bevallás megtételéhez szükséges technológiában való jártassággal és műszaki berendezésekkel, valamint megfelelő képzettséggel és gyakorlattal bíró szakszemélyzettel, amelyek révén a szerződés előírásaiban foglalt feltételeket teljesítését folyamatosan meg tudja valósítani,

c) hitelt érdemlően igazolnia kell, hogy rendelkezik a 19. § (2) bekezdésében meghatározott biztosítéki szerződéssel,

d) jó hírnévvel kell rendelkeznie.

(3) A bevallási közreműködő esetében a jó hírnév megállapítására vonatkozóan a 10. § (2)-(6) bekezdéseinek rendelkezései megfelelően alkalmazandók.

19. § (1) A bevallási közreműködő felelős

a) az útdíjszolgáltató felé a bevallási közreműködői rendszer adatvesztés-mentes működőképességért,

b) a szerződött díjfizető felé a fedélzeti eszköz rendeltetésszerű használata mellett, díjfizetésre kötelezett tudomása nélkül bekövetkező meghibásodásból eredően kiszabott bírságok tekintetében.

(2) A bevallási közreműködő köteles az útdíjszolgáltatónak és a szerződött díjfizetőnek okozott kár megtérítésére vonatkozó, pénzügyi biztosíték adására irányuló szerződést kötni és azt tevékenysége végzésének idejére fenntartani, amelynek legalább a bevallási közreműködő közreműködésével megállapított 2 napi átlagos útdíj összegéig kell fedezetet nyújtania, amelynek összegét a bevallási közreműködő tevékenysége megkezdésekor az útdíjszolgáltató határozza meg.

11. Számviteli szétválasztás

20. § (1) Amennyiben az egyetemes útdíjszolgáltatói és az útdíjszedői feladatokat ugyanaz a személy látja el, az útdíjszedő köteles olyan számviteli szétválasztási szabályokat kidolgozni, és az egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezetni, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát és a diszkrimináció-mentességet, kizárja a keresztfinanszírozást és a versenytorzítást.

(2) Amennyiben az egyetemes útdíjszolgáltatói és az útdíjszedői feladatokat ugyanaz a személy látja el, az útdíjszedő számviteli éves beszámolója kiegészítő mellékletében köteles az útdíjszedői és az egyetemes útdíjszolgáltatói tevékenységét úgy bemutatni, mintha e tevékenységeket önálló vállalkozások keretében végezték volna. E tevékenységek elkülönült bemutatása legalább az eszközök, kötelezettségek, időbeli elhatárolások szétválasztott bemutatását és önálló eredmény-kimutatást jelent.

(3) Amennyiben az egyetemes útdíjszolgáltató a számvitelről szóló törvény szerinti összevont (konszolidált) számviteli éves beszámoló készítésére kötelezett, és az útdíjszedő szervezeti egységeként működik, az összevont (konszolidált) számviteli éves beszámolója kiegészítő mellékletében köteles az útdíjszedéssel kapcsolatos egyes tevékenységeket önállóan is bemutatni. E tevékenységek elkülönült bemutatása legalább az eszközök, kötelezettségek, időbeli elhatárolások szétválasztott bemutatását és önálló eredmény-kimutatást jelent.

(4) Az egyetemes útdíjszolgáltató, valamint az útdíjszedő köteles biztosítani a felügyeleti szerv számára, hogy annak munkatársai és megbízottai a társaság pénzügyi-számviteli kimutatásait, és az ahhoz kapcsolódó bizonylatokat és információkat megismerhessék, azokba betekinthessenek.

IV. FEJEZET

A DÍJFIZETÉSRE KÖTELEZETTEKRE ÉS AZ ÚTDÍJSZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

12. Az útdíjfizetési szerződés

21. § (1) Az útdíjszolgáltató, akinek az útdíjszedővel a 13. § szerinti hatályos szerződése áll fenn, közvetlenül vagy képviselője útján jogosult a díjfizetésre kötelezettel szerződést kötni, amelynek keretében az útdíjszolgáltató lehetővé teszi az úthasználó számára az UD rendszer igénybevételét (a továbbiakban: útdíjfizetési szerződés).

(2) Az útdíjszolgáltató és az útdíjat utólag megfizető díjfizetésre kötelezett között az útdíjfizetési szerződés érvényességének feltétele annak írásba foglalása. E szerződés kötelező tartalmi elemei az alábbiak:

a) a szerződő felek megnevezése, természetes személy esetén a nevének, lakcímének, gazdálkodó szervezet esetén a székhelyének és a cégjegyzékszámának vagy egyéb nyilvántartási számának feltüntetésével,

b) a szolgáltatás igénybevételének kezdő időpontja,

c) a szolgáltatások megnevezése, azoknak a jogszabályban foglalt rendelkezésekkel összhangban felajánlott minőségi színvonala, valamint az ettől eltérő színvonalú szolgáltatás jogkövetkezménye,

d) a fizetési módok,

e) a szerződés időtartama, valamint az igénybe vett szolgáltatások, illetőleg a szerződés megszüntetésének, felmondásának feltételei,

f) a szerződésszegés esetei és jogkövetkezményei,

g) az úthasználói panasz benyújtásának és ügyintézésének lehetőségéről és módjáról való tájékoztatás,

h) a külön díj ellenében nyújtott kiegészítő szolgáltatások megnevezése és feltételei, ha az útdíjszolgáltató ilyet biztosít,

i) díjfizetésre kötelezett által nyújtandó pénzügyi biztosítékok.

22. § (1) Az útdíjszolgáltató a honlapján köteles a díjfizetésre kötelezettek számára térítésmentesen elérhetővé tenni az UD rendszer igénybevételére vonatkozó általános szerződési feltételeit.

(2) A felügyeleti szerv az általános szerződési feltételeknek az útdíjszedéssel kapcsolatos jogszabályoknak való megfelelőségét legalább évente egy alkalommal hivatalból vizsgálja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti általános szerződési feltételeknek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) az útdíjszolgáltató neve, címe,

b) ügyfélszolgálatának elérhetősége (cím, telefonszám, nyitvatartási idő), illetve internetes honlapjának címe (amelyeket az általános szerződési feltételek elején, jól azonosítható módon kell feltüntetni),

c) az útdíjszolgáltató által nyújtott szolgáltatások meghatározása,

d) a szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szerződés megkötésére vonatkozó eljárás, a szolgáltatások igénybevételének módja és feltételei, a szolgáltatás igénybevételének esetleges időbeli és földrajzi korlátai,

e) a szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szerződés megkötéséhez szükséges adatok listája, a jogviszony létrejötte, a legrövidebb szerződési időszak,

f) a szerződés módosításának egyes esetei és a szerződésmódosítás feltételei, szerződésmódosítás esetén a díjfizetésre kötelezett tájékoztatásának módja, a díjfizetéshez kötött szerződésmódosítás esetei és a fizetendő díj mértéke, az átírás teljesítésének határideje, így különösen a már regisztrált fedélzeti eszköz más forgalmi rendszámmal közlekedő gépjárműre történő átvitele,

g) a szerződés megszűnésének esetei és feltételei, azon határidő megjelölése, ameddig a díjfizetésre kötelezett a díjfizetési kötelezettségének eleget tehet anélkül, hogy az útdíjszolgáltató a szerződést felmondaná,

h) a hibabejelentő elérhetősége, a hibabejelentések nyilvántartásba vételének menete,

i) az ügyfélszolgálat működése, bejelentések, panaszok intézése,

j) a díjfizetésre kötelezett jogai a szolgáltatás hibás teljesítése esetén a szolgáltatással kapcsolatos viták rendezésének módja,

k) az útdíjszolgáltató által kezelt adatok fajtái, tárolásuk és esetleges továbbításuk célja és időtartama, az adatok továbbításának biztosítása, az adatbiztonság, valamint a díjfizetésre kötelezettek adatkezeléssel kapcsolatos jogairól és kötelezettségeiről szóló tájékoztatás,

l) a díjfizetés és a számlázás módja és ideje, a díjnak a díjfizetésre kötelezett igénye szerinti előre történő megfizetésére vonatkozó szabályok,

m) a felügyeleti szerv neve, címe, telefonszáma.

13. Az útdíj megfizetésének módjára vonatkozó részletes szabályok

23. § (1) Az útdíjszolgáltató az általa nyújtott szolgáltatásokat előrefizetéses módon és utólagos fizetés mellett biztosíthatja.

(1a) *  Amennyiben az (1) bekezdés szerinti szolgáltatást az útdíjszolgáltató nem utólagos fizetés keretében nyújtja, az (1b) bekezdésben foglalt kivétellel az úthasználati jogosultság az útdíjnak az úthasználat megkezdését megelőző megfizetésével állhat fenn.

(1b) *  Amennyiben az útdíjköteles gépjármű vonatkozásában az úthasználati jogosultság keletkezéséhez szükséges kötelezettséget a díjfizetésre kötelezett a vele szerződésben álló bevallási közreműködő útján teljesíti, az útdíj mértékének megállapításához szükséges adatokat a bevallási közreműködő az útdíjszolgáltatóval kötött szerződésben meghatározott határidőn belül nyújtja be. Úthasználati jogosultság ezen a módon akkor keletkezik, ha a bevallási közreműködő által benyújtott adatszolgáltatás útdíjszolgáltatóhoz történő teljesítése időpontjában az adatszolgáltatás felhasználásával megállapított bevallás alapján megállapított útdíj megfizetése a szerződés szerint biztosított.

(2) Az útdíjszolgáltató indokolatlan megkülönböztetéstől mentesen jogosult megvonni a díjfizetésre kötelezettől az útdíj utólagos megfizetésének lehetőségét késedelmes fizetés, vagy egyéb súlyos szerződésszegés esetén, valamint a díjfizetésre kötelezettet az utólagos díjfizetési rendből az előrefizetéses díjfizetési rendbe átsorolni az általános szerződési feltételeiben rögzítettek szerint.

(3) Az útdíjszolgáltató az általa nyújtott szolgáltatásokat utólagos fizetés mellett igénybevevő díjfizetésre kötelezettek részére kiállított számláin - továbbá az egyetemes útdíjszolgáltató a viszonylati jegy vásárlás során kiállított bizonylaton - egyértelműen köteles elkülöníteni az útdíjszolgáltató szolgáltatási díjait, a felmerülő útdíjakat (feltüntetve az infrastruktúra- és a külsőköltség díj összegét), az útdíjat útkategóriánként és díjelemenként elkülönítve, valamint az útdíjaknak a díjfizetésre kötelezett szempontjából lényeges összetevőit.

14. A bevallással és a fedélzeti eszközzel összefüggő rendelkezések

24. § (1) Amennyiben a szerződött díjfizető az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Útdíjtörvény) 6. § (2) bekezdés a) pontja szerint viszonylati jegy váltásával kíván úthasználati jogosultságot szerezni, bevallási kötelezettségének teljesítéséhez köteles az UD rendszer kezelőfelületén előre megtervezni az útvonalát, és a teljes útvonalra vonatkozóan az azonosításhoz és az útdíjszámításhoz szükséges adatokat megadni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bevallás alapján az útdíjfizetési kötelezettségét a szerződött díjfizető közvetlen befizetéssel vagy előre feltöltött egyenlege terhére teljesítheti.

(3) A viszonylati jegy egy útra, megszakítás nélkül, a megváltáskor megadott járműparaméterek vonatkozásában keletkeztet úthasználati jogosultságot. A viszonylati jegy nem ruházható át, a benne foglalt megváltáskor megadott útvonal és jármű paraméterek nem változtathatóak meg. A viszonylati jegy az előre meghatározott napon megkezdett utazásra használható fel, az alábbiak szerint:

a) amennyiben az érvényesség kezdete a viszonylati jegy megváltásának napja, akkor a megváltás időpontjától a következő nap végéig,

b) amennyiben legfeljebb 30 napos elővételben kerül megváltásra, a megadott naptári nap kezdetétől az azt követő nap végéig

érvényes.

(4) A (3) bekezdés b) pontja szerint megváltott viszonylati jegy az érvényesség kezdetének időpontját megelőzően visszaváltható. A viszonylati jegy értéke a visszaváltásakor annak megváltása során megterhelt egyenlegre kerül jóváírásra.

(5) A díjfizetésre kötelezett az UD rendszerbe való regisztrációja nélkül is válthat viszonylati jegyet (ad-hoc viszonylati jegy). Az ad-hoc viszonylati jegy kizárólag a (3) bekezdés a) pontja szerint váltható meg és nem váltható vissza.

(6) Az UD rendszerben nyilvántartásba vett viszonylati jegyek elektronikus nyilvántartása minősül hitelesnek. Az egyetemes útdíjszolgáltató, illetve annak viszonteladója az elektronikus viszonylati jegy megváltásáról a szerződött díjfizető kérésére papíralapú igazolást állít ki.

25. § (1) Amennyiben a szerződött díjfizető az Útdíjtörvény 6. § (2) bekezdés b) pontja szerint kíván úthasználati jogosultságot szerezni, bevallási kötelezettségét az útdíjfizetési szerződésben meghatározott útdíjköteles gépjárművek számának megfelelő, kizárólag a szerződésben rögzített útdíjköteles gépjárművekhez használható, az UD rendszer használatára alkalmas, az útdíjszolgáltató által biztosított fedélzeti eszköz útján köteles teljesíteni.

(2) Az útdíjszolgáltató és a szerződött díjfizető jogosult az (1) bekezdéstől eltérően megállapodni, amennyiben a szerződött díjfizető az útdíjszolgáltatóval szerződésben álló bevallási közreműködőt vesz igénybe.

(3) Az útdíjszolgáltató köteles annak lehetőségét biztosítani, hogy a díjfizetésre kötelezett az adott forgalmi rendszámú gépjárműhöz kötött, már regisztrált fedélzeti eszközt másik gépjárműre átvihesse, és a továbbiakban azzal kapcsolatos bevallások benyújtásához használhassa.

(4) Amennyiben az útdíjszedő vagy az útdíjszolgáltató hitelt érdemlően tudomást szerez a 26. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt szabály megsértéséről, az érintett fedélzeti eszközt az érvénytelenített fedélzeti eszközök nyilvántartásába fel kell venni.

26. § (1) Az útdíjköteles elemi útszakasz használatának megkezdését megelőzően a díjfizetésre kötelezett köteles gondoskodni arról, hogy az útdíjszolgáltatóval olyan jogviszonyban álljon, amely alapján ténylegesen képes az útdíjszedő által üzemeltetett UD rendszer használatára, ennek keretében

a) a tényleges úthasználatnak megfelelő viszonylati jegy megváltása megtörténjen, vagy

b) az útdíjszolgáltatóval fennálló szerződéses jogviszonya alá tartozó gépjármű rendelkezzen olyan működő és a tényleges úthasználatnak megfelelő gépjármű adatokat használó fedélzeti eszközzel, amely megfelel az útdíjszolgáltatóval kötött szerződés rendelkezéseinek, nem szerepel az érvénytelenné nyilvánított fedélzeti eszközök nyilvántartásában, és annak működésébe nem történt olyan beavatkozás, amely alkalmas az útdíjszedés és díjellenőrzés rendeltetésszerű működésének megváltoztatására.

(2) Az útdíjköteles elemi útszakasz használata során az úthasználó köteles gondoskodni arról, hogy az (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltételeknek megfelelő fedélzeti eszköz folyamatosan üzemképes legyen, és a fedélzeti eszköz a használat teljes tartama alatt a gépjármű valós, díjszedési szempontból jelentőséggel bíró paramétereivel működjön.

(3) Az útdíjköteles elemi útszakaszok használatba vétele előtt a díjfizetésre kötelezett köteles:

a) az útdíjszolgáltatóval kötött szerződése hatálya alá tartozó gépjármű regisztrálásához szükséges adatokat átadni az útdíjszolgáltatónak, illetve képviselőjének,

b) biztosítani az útdíjszolgáltatóval kötött szerződésének megfelelő fedélzeti eszköz gépjárműbe történő beszerelését,

c) az úthasználót felvilágosítani a fedélzeti eszköz kezelésére és használatára vonatkozó szabályokról.

(4) Az úthasználó - e rendelet eltérő rendelkezése vagy az útdíjszolgáltató hozzájárulása hiányában - nem jogosult a fedélzeti eszközt a regisztrálttól eltérő gépjárművel használni, illetve ilyen használatot lehetővé tenni.

15. Az egyetemes útdíjszolgáltatás

27. § (1) Az egyetemes útdíjszolgáltató köteles általános szerződési feltételeket készíteni és a felügyeleti szervhez jóváhagyásra benyújtani az útdíjszolgáltatóra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával.

(2) Amennyiben az egyetemes útdíjszolgáltatói és az útdíjszedői feladatokat ugyanaz a személy látja el, az UD rendszer használatával összefüggésben a területi nyilatkozat útdíjszolgáltatókra vonatkozó feltételeit az egyetemes útdíjszolgáltatóra is megfelelően alkalmazni kell. Az útdíjszedő és az egyetemes útdíjszolgáltató között e bekezdés alapján alkalmazott feltételeket az útdíjszedő a 13. § (5) bekezdése megfelelő alkalmazásával köteles írásban rögzíteni.

(3) Az egyetemes útdíjszolgáltató köteles viszonylati jegy alapú úthasználati jogosultságra vonatkozó egyedi szerződést kötni minden olyan személlyel, aki az egyetemes útdíjszolgáltató általános szerződési feltételeinek megfelelő szerződési ajánlatot tesz.

28. § (1) Az egyetemes útdíjszolgáltató köteles az UD rendszer alábbi szolgáltatásait biztosítani:

a) viszonylati jegy megváltása,

b) viszonylati jegy visszaváltása,

c) regisztráció (előzetes díjfizetés),

d) regisztráció (utólagos díjfizetésre irányuló- előfizetői szerződések),

e) előzetes díjfizetés egyenleg feltöltése,

f) előzetes díjfizetés esetén az egyenleg lekérdezése, tájékoztató a folyószámla változásairól,

g) utólagos díjfizetés esetén az egyenleg lekérdezése, tájékoztató a folyószámla változásairól,

h) díjazással kapcsolatos bejelentések fogadása (hibás terhelés, számla stb.),

i) panaszbejelentés fogadása,

j) általános ügyfélkezelés, tájékoztatás,

k) tájékoztató anyagok igénybevétele, átadása (letöltése) az ügyfelek számára,

l) tájékoztatás az úthasználati tranzakciókról,

m) szerződésmódosítás, megszüntetés,

n) átjelentkezés az utólagos díjfizetési konstrukcióból az előzetes díjfizetési konstrukcióba,

o) átjelentkezés az előzetes díjfizetési konstrukcióból az utólagos díjfizetési konstrukcióban az előírt feltételek teljesítése esetén.

(2) Az egyetemes útdíjszolgáltató ügyfélszolgálati irodáiban az (1) bekezdésben feltüntetett összes szolgáltatás elérhetőségét köteles biztosítani.

(3) Az egyetemes útdíjszolgáltató internetes ügyfélszolgálatán az (1) bekezdés a)-c) és e)-l) pontjaiban rögzített szolgáltatások elérhetőségét köteles biztosítani.

(4) Az egyetemes útdíjszolgáltató telefonos ügyfélszolgálatán az (1) bekezdés h), i), j) pontjaiban rögzített szolgáltatások elérhetőségét köteles biztosítani.

(5) A viszonteladók értékesítési pontjaikon az (1) bekezdés a), c), e) pontjaiban rögzített szolgáltatások elérhetőségét kötelesek biztosítani.

16. * 

29-30. § * 

V. FEJEZET

AZ ÚTDÍJJAL KAPCSOLATOS KÖZIGAZGATÁSI FELADATOK

17. Az egyeztető szerv

31. § (1) Az egyeztető szerv a felügyeleti szerv mellett működő független testület.

(2) Az állam a mindenkori éves központi költségvetésről szóló törvényben gondoskodik az egyeztető szerv működésének ügyszámarányos támogatásáról.

(3) Az egyeztető szerv illetékessége az ország egész területére kiterjed, véleménye a felekre nézve kötelező erővel nem bír.

32. § (1) Az egyeztető szerv elnökből, - szükség szerint - elnökhelyettesből és tagokból (a továbbiakban együtt: tagok) áll.

(2) *  A tagokat a miniszter jelöli ki. A tagok száma legalább tíz, legfeljebb harminc fő. A kijelölés során biztosítani kell, hogy a testületnek legyen olyan tagja, aki jogi végzettséggel rendelkezik.

(3) A tagok megbízatása három évre szól. A tagok ismételten kijelölhetőek.

(4) A tagok tevékenységüket díjazás ellenében végzik.

(5) Tag az lehet, aki felsőfokú iskolai végzettséggel és annak megfelelő, legalább kétéves igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(6) Nem lehet tag,

a) *  aki a polgári jog szabályai szerint cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll,

b) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült, vagy

c) akivel szemben a 35. § (2) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn.

(7) Az elnököt - a tagok közül - az egyeztető szerv választja meg. A választás eredményéről az egyeztető szerv értesíti a minisztert. Ha az elnök tagsági megbízatásának megszűnését követő hatvan napon belül az egyeztető szerv nem választ elnököt, az új elnököt a miniszter bízza meg a tagok közül. Az elnök teljes jogkörrel képviseli a testületet.

(8) Az egyeztető szerv elnöke - ha az egyeztető szerv munkaterhe azt indokolja - elnökhelyettest jelölhet ki a tagok közül. Az elnököt akadályoztatása esetén az elnökhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti. Elnökhelyettes hiányában az elnököt szükség esetén az általa az adott alkalommal történő helyettesítésre kijelölt tag a kijelölésben meghatározott körben helyettesítheti.

33. § (1) A tagokról az elnök listát vezet. A lista tartalmazza a tagok nevét és szakterületük megjelölését. Ezek az adatok közérdekből nyilvános adatok. Az elnök a tagok listáját megküldi a miniszternek.

(2) Az egyeztető szerv tagjának megbízatása megszűnik

a) a megbízatás időtartamának lejártával,

b) a 35. § (2) bekezdésében foglalt kizáró okok valamelyikének bekövetkezése esetén,

c) lemondásával,

d) halálával.

34. § (1) Az egyeztető szerv háromtagú tanácsban jár el.

(2) Az eljáró tanács egyik tagját az eljárást megindító fél, egy másik tagját pedig az eljárással érintett másik fél jelöli ki a testületi tagok 33. § (1) bekezdésében meghatározott listájáról. Az eljáró tanács elnökét, továbbá ha a felek bármelyike a megadott határidőn belül nem él a jelölés lehetőségével, vagy ha más okból szükséges, az eljáró tanács hiányzó tagját az egyeztető szerv elnöke jelöli ki, figyelemmel a független és pártatlan tag kijelölésének szempontjára.

35. § (1) Az egyeztető szerv tagjainak függetlennek és pártatlannak kell lenniük, nem lehetnek képviselői a feleknek, eljárásuk során utasítást nem fogadhatnak el. A tagok teljes titoktartásra kötelezettek az egyeztető szerv működése során tudomásukra jutott tények és adatok tekintetében, az eljárás megszűnése után is. Minderről kijelölésük elfogadásakor írásbeli nyilatkozatot kötelesek tenni.

(2) Az egyeztető szerv tagja az eljárásból ki van zárva, ha neki vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozójának az eljárás tárgyát képező vitás ügy elintézése jogaira vagy kötelezettségeire kihatással lehet, vagy egyéb ok miatt elfogult.

(3) A felek, illetve az elnök által az eljáró tanácsba kijelölt tag köteles az elnöknek haladéktalanul bejelenteni és a felek előtt feltárni minden olyan körülményt, amely jogos kétségeket ébreszthet függetlensége vagy pártatlansága tekintetében.

(4) Az eljáró tanácsba kijelölt tag ellen a fél kizárási kérelmet terjeszthet elő, amennyiben olyan körülmények állnak fenn, amelyek jogos kétségeket ébresztenek függetlensége vagy pártatlansága tekintetében.

(5) A fél az általa kijelölt tag ellen csak olyan okból élhet kizárási kérelemmel, amely a kijelölést követően vált előtte ismertté.

(6) Az indokolással ellátott írásbeli kizárási kérelem attól a naptól számított három napon belül terjeszthető elő, amikor a fél az eljáró tanács összetételéről tudomást szerzett, vagy amikor a (4) bekezdésben említett körülmények előtte ismertté váltak.

(7) A kizárási kérelemről az egyeztető szerv elnöke dönt, az érintett tag meghallgatása után. E döntés meghozataláig az eljáró tanács - a kizárással érintett tagot is beleértve - folytathatja az eljárást, de határozatot, illetve véleményt nem fogalmazhat.

36. § (1) Az egyeztető szerv eljárása megindításának feltétele, hogy a díjszedésben részt vevő szervezet az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését.

(2) Az egyeztető szerv eljárása a díjszedésben részt vevő szervezet kérelmére indul.

(3) A kérelmet az egyeztető szerv elnökéhez kell írásban benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelmező nevét, székhelyét vagy érintett telephelyét,

b) a jogvitával érintett vállalkozás nevét, székhelyét vagy érintett telephelyét,

c) a kérelmező álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait,

d) a kérelmező nyilatkozatát a 35. §-ban előírt feltétel teljesítéséről,

e) az egyeztető szerv döntésére irányuló indítványt.

(4) A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a kérelmező bizonyítékként hivatkozik, így különösen a kérelmező rendelkezésére álló írásos bizonyítékot az (1) bekezdésben előírt egyeztetés megkísérléséről. A kérelmező köteles továbbá a felkéréshez mellékelni a közvetlen egyeztetés során keletkezett valamennyi dokumentumot.

(5) Ha a kérelmező meghatalmazott útján jár el, a kérelemhez csatolni kell a meghatalmazást.

(6) Ha a kérelem nem felel meg a (3)-(5) bekezdésben foglaltaknak, az egyeztető szerv elnöke a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül a hiányok megjelölése mellett felszólítja a kérelmezőt azok pótlására.

37. § (1) Az eljárás megindulásától kezdődő határidők számításakor az eljárás megindulásának az minősül, amikor a hiánytalan kérelem az egyeztető szerv elnökéhez beérkezik.

(2) Az egyeztető szerv elnöke az eljárás megindulásától számított nyolc napon belül megvizsgálja, hogy az ügy az egyeztető szerv hatáskörébe tartozik-e. Az egyeztető szerv hatáskörének hiánya esetén haladéktalanul tájékoztatja a kérelmezőt az egyeztető szerv hatáskörének hiányáról.

(3) Az egyeztető szerv hatáskörének megállapítása esetén az elnök - a (4) és a (6) bekezdésben meghatározott kivételekkel - az eljárás megindulásától számított hatvan napon belüli meghallgatási időpontot tűz ki a felek számára.

(4) Az elnök a kérelmet - meghallgatás kitűzése nélkül - elutasítja, ha megállapítható, hogy a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt korábban az egyeztető szerv előtt már eljárást indítottak, közvetítői eljárást indítottak, per van folyamatban vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak.

(5) Az elnök a meghallgatás kitűzött időpontjáról, illetve arról, hogy kezdeményezi a meghallgatás mellőzését, a feleket a kérelem másolatának és a 33. § (1) bekezdése szerinti lista egyidejű megküldésével kellő időben előzetesen értesíti, azzal a felhívással, hogy az eljáró tanács általuk jelölhető tagjára vonatkozó javaslatukat legkésőbb az értesítés részükre történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül tegyék meg, ellenkező esetben a kijelölésről az egyeztető szerv elnöke hivatalból gondoskodik.

(6) Az elnök a körülmények mérlegelése alapján kezdeményezheti az eljárás írásbeli lefolytatását, a meghallgatás mellőzéséhez azonban mindkét fél hozzájárulását be kell szereznie.

(7) Az értesítésben a kérelmező által eljárás alá vont felet fel kell szólítani, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a kérelmező igényének jogosságát és az ügy körülményeit illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztetni kell a felet, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.

(8) Az eljárás alá vont fél válasziratának másolatát az elnök a kérelmezőnek haladéktalanul megküldi, ha pedig erre már nincs elegendő idő, azt a meghallgatáson adja át.

(9) Az eljáró tanács az eljárás megindulásától számított egy hónapon belül köteles megállapítani, hogy a döntés meghozatalához szükséges valamennyi irat az egyeztető szerv rendelkezésére áll-e. Amennyiben nem áll rendelkezésre a döntés meghozatalához szükséges valamennyi dokumentum, úgy az eljáró tanács felszólítja a feleket a hiányzó dokumentumok haladéktalan benyújtására.

(10) Ha az eljárás alá vont fél válasziratát nem terjeszti elő, a tanács köteles az eljárást folytatni, anélkül, hogy a mulasztást a kérelmező állításai elismerésének tekintené.

(11) Az eljáró tanács jogosult a véleménye kialakításához szükséges információkat bekérni az útdíjszedőtől, az útdíjszolgáltatótól, továbbá bármely, Magyarország területén működő, nyilvántartásba vett EETS szolgáltatótól.

38. § (1) Az egyeztető szerv eljárása során az iratokat a feleknek postai szolgáltató útján, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó külön jogszabályok szerint kell kézbesíteni.

(2) A felek meghatalmazott útján is eljárhatnak. Meghatalmazott lehet bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

(3) Az eljárás során a tanács elnöke egyezséget kísérel meg létrehozni a felek között. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a tanács azt határozattal jóváhagyja, ellenkező esetben, illetve egyezség hiányában az eljárást folytatja.

(4) Az eljárás során a tanács köteles a feleket egyenlő elbánásban részesíteni. Köteles lehetőséget adni a felek számára álláspontjuk előadására, illetve beadványaik előterjesztésére.

(5) Az eljárás nem nyilvános, kivéve, ha az eljárás nyilvánosságához mindkét fél hozzájárul.

39. § (1) A kérelem, illetve a válaszirat az eljárás során szabadon módosítható vagy kiegészíthető, kivéve, ha az eljáró tanács ennek lehetőségét az ezzel okozott késedelemre tekintettel kizárja.

(2) Ha a meghallgatáson bármelyik fél szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg sem személyesen, sem képviselő útján, vagy nem terjeszti elő bizonyítékait, a tanács lefolytatja az eljárást, és a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

(3) A tanács az eljárást megszünteti, ha

a) a kérelmező a kérelmét visszavonja,

b) a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak,

c) az eljárás folytatása lehetetlen.

(4) A tanács az ügy érdemében szótöbbséggel dönt.

(5) A tanács az eljárást az annak megindulását követő hat hónapon belül befejezi.

40. § (1) Egyezség hiányában a tanács az ügy érdemében véleményt ad.

(2) A véleménynek ki kell terjednie a kérelemben előterjesztett valamennyi indítványra és a döntés alapjául szolgáló indokokra.

(3) A tanács véleményét annak meghozatala napján hirdeti ki. A kihirdetett vélemény írásba foglalt egy-egy példányát legkésőbb tizenöt napon belül meg kell küldeni a feleknek.

(4) Az eljárás során, illetve azzal összefüggésben felmerült költségeiket a felek maguk viselik.

41. § (1) A vélemény részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a fél kérheti a tanácstól, hogy a határozatban, illetve a véleményben előforduló bármely névcserét, névelírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást javítson ki, vagy a vélemény meghatározott része tekintetében adjon értelmezést.

(2) Ha a tanács a kérelmet indokoltnak tartja, annak beérkezésétől számított nyolc napon belül a kijavítást elvégzi, illetve az értelmezést megadja. Az értelmezés a vélemény részévé válik.

(3) A tanács az (1) bekezdésben meghatározott hibát a határozat, illetve a vélemény kihirdetésétől számított harminc napon belül kérelem hiányában is kijavíthatja.

42. § (1) Az egyeztető szerv tevékenységéről évente összefoglaló tájékoztatót készít, és azt a tárgyévet követő év január 31-éig megküldi a miniszternek.

(2) Az egyeztető szerv az eljárására vonatkozó részletes szabályokat a jogszabályok keretei között szabadon állapíthatja meg.

18. A felügyeleti szerv

43. § (1) A felügyeleti szerv felügyeli az útdíjszedő, az útdíjszolgáltatók, továbbá a Magyarországon szolgáltatást nyújtó EETS szolgáltatók tevékenységét, e körben

a) nyilvántartásba veszi az útdíjszedőt, az útdíjszolgáltatót és a magyarországi tevékenységet végző EETS szolgáltatót,

b) vizsgálja, hogy tevékenységük megfelel-e a díjszedésre vonatkozó jogszabályoknak,

c) jogsértés esetén alkalmazza az Útdíjtörvényben meghatározott jogkövetkezményeket,

d) vezeti a miniszter rendelete szerinti nyilvántartásokat.

(2) A felügyeleti szerv tájékoztatja az Európai Unió tagországainak illetékes szerveit, valamint az Európai Bizottságot az EETS-sel összefüggő intézkedéseiről.

44. § (1) A felügyeleti szerv jogosult határozatában rendszeres adatszolgáltatási kötelezettséget előírni a nyilvántartásba vett szervezetnek.

(2) *  A közlekedésért felelős miniszter minden év szeptember 30-ig felülvizsgálja az útdíjszolgáltatóknak és az egyetemes útdíjszolgáltató által a bevallási közreműködők és viszonteladók részére fizetendő átalány-költségtérítés számításáról és mértékéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott költségtérítés mértékét.

19. A Társadalmi Egyeztető Szervezet

45. § (1) A miniszter felkérésére a díjpolitikai célok megvalósulásának ellenőrzésére szervezet jön létre. A szervezet tagjait a hazai autósok országos civil érdekvédelmi szervezete, a fuvarozók országos érdekvédelmi egyesülése, a helyi önkormányzatok országos érdekképviseleti szerve, valamint a környezetvédelmi szervezetek képviseleti szerve delegálják.

(2) A Társadalmi Egyeztető Szervezet működési rendjét maga határozza meg.

(3) Az útdíjból, valamint az útdíj megfizetésének elmaradása esetén fizetett bírságból származó bevételek felhasználására vonatkozó adatokat a díjpolitikai célok finanszírozását szolgáló költségvetési előirányzat kezelője köteles a honlapján hozzáférhetővé tenni, vagy kérésre azt a Társadalmi Egyeztető Szervezet részére megküldeni.

(4) Az adatokról a miniszter az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben évente tájékoztatja a Társadalmi Egyeztető Szervezetet.

(5) A Társadalmi Egyeztető Szervezet a tájékoztatást véleményezi, amelyet jogosult az országos napilapokban, valamint az elektronikus médiában megjelentetni.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. Átmeneti rendelkezések

46. § (1) A 2013. december 31-ig megkötött szerződések esetén a 18. § (2) bekezdés a) pontja szerinti követelményeket a bevallási közreműködő az útdíjszolgáltatóval kötött szerződés megkötésétől számított 3 hónapon belül, de legkésőbb 2013. december 31-éig köteles teljesíteni. A felkészülési időszak eredménytelen elteltét követően az útdíjszolgáltató jogosult a bevallási közreműködővel kötött szerződését - a díjfizetésre kötelezett egyidejű értesítése mellett - felmondás útján megszüntetni.

(2) A közúti közlekedési nyilvántartást vezető szerv az általa a díjköteles útszakaszok térítésmentes használatára jogosultakról vezetett központi nyilvántartásból a 2013. június 15-ei állapotnak megfelelően 2013. június 30-áig köteles az útdíjköteles elemi útszakaszok térítésmentes használatára jogosult gépjárművek adatait a Rendőrség kijelölt szervének átadni. Az e bekezdés szerint átadott adatok tartalmáért az átadó hatóság tartozik felelősséggel.

21. Hatályba léptető rendelkezés

47. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(4) bekezdésekben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 7. § (2) bekezdése, a 8. § (1)-(6) bekezdése, a 10. §, a 12. §, a 13. §, a 15. §, a 17-18. §, a 19. § (2) bekezdése, a 20-22. §, a 24. § és a 27-28. § 2013. június 24-én lép hatályba.

(3) A 4-6. §, a 7. § (1) bekezdése, a 8. § (7) bekezdése, a 9. §, a 11. §, a 19. § (1) bekezdése, a 26. § (1)-(3) bekezdése, a 44. §, a 48. §, az 50-51. §, valamint a 2. melléklet 2013. július 1-jén lép hatályba.

(4) A 31-42. § és a 45. § 2013. október 1-jén lép hatályba.

22. Módosuló rendelkezések

48. § * 

49. § * 

50-51. § * 

23. Az Európai Unió jogának való megfelelés

52. § (1) Ez a rendelet

1. a nehéz tehergépjárművekre az egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló, 1999. június 17-i 1999/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

2. a Közösségen belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról szóló, 2004. április 29-i 2004/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

3. a nehéz tehergépjárművekre az egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló 1999/62/EK irányelv módosításáról szóló, 2006. május 17-i 2006/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

4. a nehéz tehergépjárművekre az egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló 1999/62/EK irányelv módosításáról szóló, 2011. szeptember 27-i 2011/76/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a rendelet az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás és műszaki elemei meghatározásáról szóló, 2009. október 6-i 2009/750/EK bizottsági határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(3) E rendelet 1. és 10. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikkének való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 209/2013. (VI. 18.) Korm. rendelethez

EURO kibocsátási osztályok szerinti differenciáló tényezők az útdíj mértékének meghatározásához

A B C
1 környezetvédelmi kategória J2-J3 díjkategória J4 díjkategória
2 A kategória 0,85 0,8
3 B kategória 1,0 1,0
4 C kategória 1,15 1,2

A gépjárművek környezetvédelmi kategória besorolása:

A kategória: EURO III és jobb besorolású motorral felszerelt gépjárművek (legalább 6-os vagy 5-ös környezetvédelmi osztályú és jobb besorolású motorral felszerelt gépjárművek);

B kategória: EURO II besorolású motorral felszerelt gépjárművek (4-es környezetvédelmi besorolású motorral felszerelt gépjárművek);

C kategória: EURO I és rosszabb besorolású motorral felszerelt gépjárművek (3-as vagy annál rosszabb környezetvédelmi osztályú motorral felszerelt gépjárművek).

2. melléklet a 209/2013. (VI. 18.) Korm. rendelethez * 

3. melléklet a 209/2013. (VI. 18.) Korm. rendelethez

Az útdíjak mértékének megállapítására irányadó módszertan

(az Eurovignetta-irányelv mellékleteinek átvételével)

Az útdíjak mértékének megállapítására vonatkozó módszertan

I. Az infrastruktúra díj meghatározása

a) Az infrastruktúra díj-tételeket kizárólag az infrastrukturális költségek megtérülésének elvére kell alapozni.

1. Beruházási költségek

a) A beruházási költségek tartalmazzák az építési költségeket (beleértve a finanszírozási költségeket is) és az infrastruktúra fejlesztésének költségeit, valamint adott esetben a befektetett tőke hozamát vagy haszonkulcsot. Ide értendők a földvásárlás, tervezés és műszaki tervezés költségei, az építési szerződések és a projekt felügyeletének költségei, a régészeti feltárások és geotechnika költségei, valamint egyéb járulékos költségek is.

b) Az építési költségek megtérülése szempontjából vagy az infrastruktúra tervezett élettartamát vagy egyéb hasonló (legalább 20 éves) amortizációs időtartamot kell alapul venni, amely a koncessziós szerződés vagy egyéb megállapodás révén történő finanszírozás céljára megfelelőnek tekinthető. Az amortizáció időtartama a koncessziós szerződések megkötésére irányuló tárgyalások fő alkutényezője lehet, különösen akkor, ha az állam a szerződés részeként meg kívánja határozni az alkalmazható súlyozott átlagos autópályadíj-tétel felső összeghatárát.

c) A beruházási költségek számításának sérelme nélkül a költségek megtérülése

- ca) egyenletesen elosztható az amortizáció időtartamára vagy súlyozottan alkalmazható a kezdeti, közép- és utolsó időszakban, feltéve, hogy a súlyozást átlátható módszerrel végzik,

- cb) az útdíjak indexálását teheti lehetővé az amortizáció időtartamán belül.

d) A bekerülési költségek számításánál a kifizetett összegeket kell alapul venni. A később felmerülő várható költségek tekintetében megbízható költség-előrejelzést kell alkalmazni.

e) A kormányzati befektetések finanszírozott kölcsönnek tekinthetők. A bekerülési költségekre alkalmazandó kamatként az adott időszakban a kormányzati hitelfelvételekre érvényes kamatot kell figyelembe venni.

f) A költségek nehéz tehergépjárművekre eső arányát objektív és átlátható módon kell megállapítani, figyelembe véve a hálózaton várható nehéz tehergépjármű-forgalom arányát és a járulékos költségeket. Ebből a célból a nehéz tehergépjárművek által megtett járműkilométereket objektíven igazolható, ekvivalenciafaktorok alkalmazásával ki lehet igazítani.

g) A várható tőkehozamra vagy haszonkulcsra képzett céltartalék a piaci feltételeknek megfelelően indokolt nagyságú legyen; összege abból a célból változó lehet, hogy a szerződést elnyert harmadik felet a szolgáltatás minőségi követelményeinek teljesítésére ösztönözze. A tőkehozam olyan gazdasági mutatók használatával értékelhető, mint például a belső megtérülési ráta (IRR) vagy a tőke súlyozott átlagköltsége (WACC).

2. Éves karbantartási költségek és a felújítás költségei

a) Ezek a költségek tartalmazzák egyrészt a hálózatfenntartás éves költségeit, másrészt a hálózat üzemelési alkalmassági szintjének hosszú távú fenntartása céljából végzett javítási, megerősítési és útburkolat javító munkálatokhoz kapcsolódó időszakos költségeket.

b) Ezen költségeket a nehéz tehergépjárművek és az egyéb forgalom között a járműkilométerek tényleges és előre jelzett megoszlása alapján kell megosztani, és objektíven igazolható meghatározott elvek szerinti ekvivalenciafaktorok alkalmazásával ki lehet igazítani.

3. Üzemeltetési, fenntartási és díjszedési költségek

a) Ezen költségek magukban foglalják az infrastruktúra üzemeltetőjénél felmerült összes olyan költséget, amely az 1. és 2. pontban nem szerepel, és amely az infrastruktúra és az útdíj-rendszer alkalmazásához, üzemeltetéséhez és kezeléséhez kapcsolódik. Ezek közé különösen az alábbiak tartoznak:

aa) a fizetőrendszerek építésének, kialakításának és karbantartásának költségei,

ab) a díjszedő rendszer üzemeltetésének, működtetésének és ellenőrzésének költségei,

ac) a koncessziós szerződésekhez kapcsolódó igazgatási díjak és illetékek,

ad) az infrastruktúra üzemeltetéséhez kapcsolódó kezelési, igazgatási és szolgáltatási költségek.

b) A költségek tartalmazhatnak az átruházott kockázat mértékét tükröző tőkehozamot vagy haszonkulcsot.

c) Ezeket a költségeket méltányos és átlátható módon kell megosztani az útdíj-rendszer által érintett valamennyi járműosztály között.

d) Az áruforgalomból való részesedés, ekvivalenciafaktorok és korrekciós mechanizmus.

da) Az infrastruktúra díjakat a nehéz tehergépjárművek futott járműkilométerekből való tényleges vagy előre jelzett részesedése alapján kell számítani, amely igény esetén a tehergépjárművek használatából eredő magasabb infrastruktúra-építési és javítási költségek számításba vételére szolgáló ekvivalenciafaktorok alkalmazásával kiigazítható.

II. A külsőköltség-díj kivetésének, valamint a legnagyobb súlyozott átlagos külsőköltség-díj kiszámításának minimumkövetelményei

a) A miniszter az útdíj mértékéről és az útdíjköteles utakról szóló miniszteri rendeletben köteles pontosan megjelölni, hogy közúthálózatának mely részén vagy részein vet ki külsőköltség-díjat.

b) Ha a közlekedésért felelős miniszter e rendelet hatálya alá tartozó közúthálózatnak csak egy részén vagy bizonyos részein vet ki külsőköltség-díjat, akkor e rész vagy ezen részek kiválasztását olyan elemzésnek kell megelőznie, amelynek során megállapítást nyert, hogy:

ba) azon utak járművek általi igénybevétele, amelyeken a közlekedésért felelős miniszter külsőköltség-díjat vet ki, nagyobb mértékű környezetkárosítást eredményez, mint - átlagosan - ezen határozat hatálya alá tartozó közúthálózat azon részeinek igénybevétele, amelyeken nem kell külsőköltség-díjat fizetni, vagy

bb) a külsőköltség-díjnak ezen határozat hatálya alá tartozó közúthálózat más részein való alkalmazása káros hatással lehet a környezetre vagy a közúti közlekedésbiztonságra, vagy ezen utak esetében a külsőköltség-díj kivetése és beszedése aránytalan költséggel járna.

c) A közutak külsőköltség-kivetés szempontjából történő kategorizálásának, valamint az egyes időszakok meghatározásának olyan objektív kritériumokon kell alapulnia, amelyek a közút és a közút környezete szennyezéssel szembeni kitettségének szintjével állnak összefüggésben, így például figyelembe kell venni a népsűrűséget, valamint a szennyezési csúcsidőszakoknak ezen határozattal összhangban mért éves számát. Az alkalmazott kritériumokat a díjszámítási tájékoztatásban meg kell jelölni.

1. A díj összege

a) A közlekedésért felelős miniszter minden egyes járműosztályra, közúttípusra és időszakra egy egységes egyedi összeget határoz meg. A létrejövő díjstruktúrának - ideértve azon éjszakai időszakok kezdetét és végét, ha a külsőköltség-díj magában foglalja a zajártalom költségét - átláthatónak, nyilvánosnak és valamennyi úthasználó számára azonos feltételek mellett hozzáférhetőnek kell lennie. Gondoskodni kell arról, hogy a közzétételre a végrehajtás időpontja előtt kellő időben sor kerüljön. Minden olyan paramétert, adatot és egyéb információt, amely a különböző külső költségelemek kiszámításának megértéséhez szükséges, nyilvánosságra kell hozni.

b) A díjak megállapítása előtt meg kell fontolni a forgalom más útra terelődésének kockázatát, valamint a közúti közlekedésbiztonságra, a környezetre és a forgalmi torlódásokra gyakorolt káros hatásokat és az említett kockázatok enyhítésének lehetőségeit is.

c) Folyamatosan figyelemmel kell kísérni, hogy a díjmegállapítási rendszer mennyire hatékony a közúti közlekedésnek tulajdonítható környezetkárosítás mérséklésében. A közlekedés iránti kínálat és kereslet változásainak függvényében szükség esetén kétévente ki kell igazítani a díjstruktúrát és az adott járműosztályra, úttípusra és időszakra vonatkozó díjtételek összegét.

2. Külsőköltség-elemek

A) A közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezés költsége

a) Ha a közlekedéspolitika úgy dönt, hogy a külsőköltség-díjba teljes mértékben vagy részben beépíti a közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezés költségét, akkor a közlekedésért felelős miniszter a közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezés kivethető költségét a következő képlet - vagy ha azok kisebbek, az alábbi 1. táblázatban meghatározott fajlagos értékek - szerint határozza meg:

PCVij = ∑k EFik × PCjk

ahol

PCVij = az i. járműosztály által a j. úttípuson okozott levegőszennyezés költsége (Ft/járműkilométer),

EFik = az i. járműosztály k. szennyező anyagra vonatkozó kibocsátási tényezője (gramm/járműkilométer),

PCjk = a j. úttípus esetében a k. szennyező anyag pénzben kifejezett költsége (Ft/gramm).

b) A kibocsátási tényezőket az egyes légköri szennyezők nemzeti kibocsátási határértékeiről szóló, 2001. október 23-i 2001/81/EK az európai parlamenti és tanácsi irányelvben előírt nemzeti emisszió kataszter összeállítása során a tagállamok által alkalmazott értékkel azonos értéken kell figyelembe venni (ehhez az EMEP/CORINAIR által az emisszió kataszter összeállításához kiadott útmutatót kell használni). A szennyező anyagok pénzben kifejezett költségét a közlekedésért felelős miniszter becsüli meg, a legkorszerűbb módszerek alkalmazásával.

c) A közlekedésért felelős miniszter - a levegőszennyező anyagokra vonatkozó mérési adatok és a levegőszennyező anyagok pénzben kifejezett költségének helyileg érvényes értéke felhasználásával - tudományosan igazolt alternatív módszereket is alkalmazhat a levegőszennyezés költségének kiszámítása során, amennyiben az eredmények egyetlen járműosztály esetében sem haladják meg az alábbi 1. táblázatban szereplő fajlagos értékeket.

B) A közlekedésnek tulajdonítható zajártalom költsége

a) A külsőköltség-díjba beépített, a közlekedésnek tulajdonítható zajártalom költségét, a közlekedésért felelős miniszter a következő képletek - vagy meghatározott fajlagos értékek - szerint határozza meg:

NCVj (napi) = e × ∑k NCjk × POPk / WADT

NCVj (nappal) = a × NCVj

NCVj (éjszaka) = b × NCVj

ahol

NCVj = a j. úttípuson egy nehéz tehergépjármű által okozott zajártalom költsége (Ft/járműkilométer),

NCjk = a j. úttípuson a k. zajszint által okozott zajártalom lakosonkénti költsége (Ft/fő),

POPk = a k. napi zajszintnek kitett lakosok kilométerenkénti száma (fő/kilométer),

WADT = a súlyozott átlagos napi forgalom (személygépkocsi-egyenérték),

a és b: olyan módon meghatározott súlyozó tényező, hogy az eredményként kapott jármű kilométerenkénti súlyozott átlagos zajártalmi díj ne haladja meg az NCVj (napi) értékét.

b) A közlekedésnek tulajdonítható zajártalom a zajnak kitett pont közelében és - ha vannak ilyenek - a zajvédő falak mögött mért zajszintre gyakorolt hatással áll összefüggésben.

c) A k. zajszintnek kitett lakosok számát a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló, 2002. június 25-i 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikke alapján elkészített stratégiai zajtérképekből kell átvenni.

d) A k. zajszintnek kitett egyetlen személyre eső költséget a közlekedésért felelős miniszter becsüli meg, a legkorszerűbb módszerek alkalmazásával.

e) A súlyozott átlagos napi forgalom meghatározása során alkalmazandó, a nehéz tehergépjárműveknek a személygépkocsikhoz képesti e egyenérték-tényezője legfeljebb 4 lehet.

f) A közlekedésért felelős miniszter a zajártalom-költség értékének kiszámításához tudományosan igazolt alternatív módszereket is alkalmazhat, feltéve, hogy az eredmények nem haladják meg az alábbi 2. táblázatában található fajlagos értékeket.

g) A közlekedésért felelős miniszter a kevésbé zajos járművek használatának ösztönzése érdekében differenciált zajártalmi díjakat állapíthat meg, feltéve, hogy ez nem vezet a külföldi járművek hátrányos megkülönböztetéséhez. Amennyiben differenciált zajártalmi díjakat vezetnek be, a legzajosabb járműkategória esetében alkalmazott díjtételek nem haladhatják meg az alábbi található fajlagos értékeket, valamint nem lehetnek négyszer magasabbak a legkevésbé zajos járműkategória esetében megszabott díjnál.

1. táblázat: A díj számításánál maximálisan figyelembe vehető levegőszennyezési költség

A B C
A díj megállapítását megelőző év októberének első munkanapján az Európai Unió Hivatalos Lapja alapján irányadó átváltási értékének alapul vételével meghatározott Euro Cent/járműkilométer Külvárosi utak Településeket összekötő utak

(beleértve az autópályákat is)

(beleértve az autópályákat is)
1 EURO 0 16 12
2 EURO I 11 8
3 EURO II 9 7

4

EURO III

7

6

5

EURO IV

4

3
6 EURO V 0 0

7

2013. december 31. után

3

2

8

EURO VI

0

0

9

2017. december 31. után

2

1
10
Az EURO VI-nál kevésbé szennyező

0

0

2. táblázat: A díj számításánál maximálisan figyelembe vehető zajártalmi költség

A B C

Euro Cent/járműkilométer

Nappal

Éjszaka
1 Külvárosi utak


2

(beleértve az autópályákat is)
1,1 2

3

Településeket összekötő utak



0,2



0,3

4

(beleértve az autópályákat is)

  Vissza az oldal tetejére