1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyarország és a Moldovai Köztársaság között a szociális biztonságról szóló egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kötelező hatályának elismerésére.
2. § Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti.
3. § Az Egyezmény hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
Magyarország és a Moldovai Köztársaság (a továbbiakban: Szerződő Felek)
azon kívánságuktól vezérelve, hogy rendezzék és szabályozzák kapcsolataikat a szociális biztonság területén,
az alábbiakban állapodtak meg:
(1) A jelen Egyezmény alkalmazásában:
1. „jogszabályok”: a szociális biztonságnak a jelen Egyezmény tárgyi hatálya (2. Cikk) alá tartozó ágazataira és rendszereire vonatkozó törvények, rendeletek és más általánosan kötelező érvényű előírások;
2. „illetékes hatóság”: a 2. Cikkben megjelölt jogszabályok által szabályozott ágazatokért és rendszerekért felelős miniszterek, minisztériumok vagy megfelelő hatóságok;
3. „teherviselő”: az az intézmény vagy az a hatóság, amelynek feladata a jelen Egyezmény tárgyi hatálya (2. Cikk) alá tartozó jogszabályok végrehajtása;
4. „összekötő szerv”: az a szerv, amelyet az illetékes hatóságok bíznak meg a kölcsönös kapcsolatok fenntartásával az Egyezmény végrehajtása érdekében;
5. „biztosítási idők”: a járulékfizetési és ezekkel azonos megítélés alá eső olyan idők, amelyek a Szerződő Felek jogszabályai szerint annak minősülnek;
6. „ellátás”: az alkalmazandó jogszabályok szerinti nyugdíj és más pénzbeli ellátás, továbbá ezek valamennyi emelése és korrekciója.
(2) Az Egyezményben használt más fogalmak és kifejezések jelentése az, amelyet azoknak a Szerződő Felek jogszabályai tulajdonítanak.
(1) Jelen Egyezmény az alábbi jogszabályokra terjed ki:
Magyarország tekintetében
i) a biztosítási kötelezettségre, a társadalombiztosítási ellátások és a munkanélküliség esetén járó ellátások fedezetére fizetendő járulékokra, valamint
ii) a társadalombiztosítási nyugellátásokra, vonatkozó törvényekre és rendeletekre.
a Moldovai Köztársaság tekintetében az állami társadalombiztosítási törvény által szabályozott területekre:
i) a biztosítási kötelezettségre és a társadalombiztosítási ellátások fedezetére fizetendő járulékokra,
ii) a korbetöltött öregségi nyugdíjra,
iii) a nem baleset okozta rokkantsági nyugdíjra,
iv) a hozzátartozói nyugdíjra,
v) munkahelyi balesetre vagy foglalkozási megbetegedésre.
(2) Amennyiben jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, az (1) bekezdésben említett jogszabályok nem foglalják magukban a valamely Szerződő Fél és egy harmadik ország által a szociális biztonságról megkötött egyezményeket vagy más nemzetközi megállapodásokat, illetve azokat a jogszabályokat, amelyeket ezek hatályba léptetése céljából hoznak létre.
(3) Az Egyezmény mindazokra a jogszabályokra is vonatkozik, amelyek összefoglalják, módosítják vagy kiegészítik az (1) bekezdésben felsorolt jogszabályokat.
(4) Az Egyezmény hatálya kiterjed az egyik Szerződő Fél azon jogszabályaira is, amelyek a szociális biztonság új rendszereit vagy ágait határozzák meg. Ebben az esetben ezekről a módosításokról a Szerződő Fél illetékes hatósága írásban tájékoztatja a másik Szerződő Fél illetékes hatóságát.
A jelen Egyezmény alkalmazandó:
a) mindazon személyekre, akik korábban vagy jelenleg is valamelyik Szerződő Fél joghatósága alá tartoztak vagy tartoznak, valamint
b) azon személyekre, akik az ellátásra való jogosultságukat az a) pontban meghatározott személytől származtatják az adott Szerződő Fél hatályos jogszabályai szerint.
Ezen Egyezmény eltérő rendelkezései hiányában az ezen Egyezmény hatálya alá tartozó személyeket a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint ugyanolyan jogok illetik meg és ugyanolyan kötelezettségek terhelik, mint az adott Szerződő Fél állampolgárait.
(1) Ha a jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, azok az ellátások, amelyek tekintetében valamely Szerződő Fél jogszabályai szerint igényjogosultság áll fenn, nem csökkenthetők, nem módosíthatók, nem függeszthetők fel vagy nem vonhatók meg azért, mert a jogosult a másik Szerződő Fél felségterületén tartózkodik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ellátások utalása a másik Szerződő Fél állampolgárainak részére a saját állampolgárokkal azonos feltételek, a nemzeti jogszabályok szerint történik, abban az esetben is, ha harmadik országban tartózkodnak.
Ugyanazon jellegű, ugyanazon kötelező biztosítási időből származó több ellátásra vagy jövedelemre szóló igényjogosultságot a jelen Egyezmény alapján sem megszerezni, sem fenntartani nem lehet.
Amennyiben az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerinti tény kihat valamely ellátás összegére, illetve a jogosultságra, a másik Szerződő Félnél bekövetkező azonos tényállást az első Szerződő Fél úgy veszi figyelembe, mintha a saját területén történt volna.
Amennyiben e Rész másként nem rendelkezik, az a személy, aki az egyik Szerződő Fél területén biztosítási kötelezettséggel járó keresőtevékenységet folytat, tekintet nélkül arra, hogy e tevékenységet milyen jogviszony keretében végzi, e tevékenysége tekintetében kizárólag e Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alá tartozik. Ez valamely keresőtevékenység gyakorlása során akkor is érvényes, ha a munkavállaló lakóhelye vagy a munkáltató székhelye a másik Szerződő Fél területén található.
(1) Ha a személy valamely Szerződő Fél területén bejegyzett munkáltatónál áll munkaviszonyban, és a munkáltatója e személyt a másik Szerződő Fél területére küldi, hogy munkát végezzen a részére, az ilyen személyre továbbra is az előbbi Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni, úgy, mintha továbbra is az előbbi Szerződő Fél területén dolgozna, feltéve, hogy a kiküldetés előrelátható időtartama nem haladja meg a 24 hónapot.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései megfelelően alkalmazandók az önálló vállalkozó másik Szerződő Fél területén folytatott hasonló, ideiglenes munkavégzésére.
(3) Az egyik Szerződő Fél területén bejegyzett, a más, illetve saját részére nemzetközi személy- vagy áruforgalmat végző vállalat utazó vagy repülő személyzetére e Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni.
(4) Az egyik Szerződő Fél zászlaja alatt közlekedő hajón dolgozó munkavállalóra e Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni.
(5) Azok a köztisztviselők, közalkalmazottak és más, velük azonos elbírálás alá tartozó személyek, akiket tevékenységük végzése érdekében – családtagjaikkal együtt – az egyik Szerződő Fél hatóságai vagy intézményei a másik Szerződő Fél felségterületére küldenek, továbbra is a küldő Szerződő Fél jogszabályai szerint vannak biztosítva.
A jelen Egyezmény nem érinti a diplomáciai kapcsolatokról Bécsben, 1961. április 18-án aláírt nemzetközi szerződés, illetve a konzuli kapcsolatokról Bécsben, 1963. április 24-én elfogadott egyezmény rendelkezéseit.
(1) A Szerződő Felek illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt szervek a munkáltató és a munkavállaló közös kérelmére vagy az önálló vállalkozó kérelmére közös megegyezés alapján a jelen Egyezményben nem szabályozott további kivételeket állapíthatnak meg az alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó általános rendelkezés alól, azzal a feltétellel, hogy az érintett személy továbbra is valamelyik Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alatt marad, vagy hatálya alá kerül. A kivétellel kapcsolatosan figyelembe kell venni a foglalkoztatás jellegét és körülményeit.
(2) A munkavállaló és munkáltatója a mentességre vonatkozó közös kérelmet és az önálló vállalkozó a mentességre vonatkozó kérelmet azon Szerződő Fél teherviselőjéhez nyújtja be írásban, amely jogszabályainak alkalmazását kéri.
(1) Az Egyezmény 9–11. cikkeiben említett esetekben a munkavállaló és a munkáltató közös kérelmére vagy az önálló vállalkozó kérelmére egy megállapított formanyomtatványon kell kiadni egy olyan, határozott időre szóló igazolást, amely jelzi, hogy az érintett személy az említett munka tekintetében a Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alá tartozik; amelyet
Magyarországon: az egészségbiztosítási szerv,
a Moldovai Köztársaságban: az állami társadalombiztosítási szerv
ad ki.
(2) A kiadott igazolást a kérelmező(k)nek küldik meg, az Egyezmény 9–11. cikkeiben említett esetekben pedig az igazolás egy példányát megküldik a másik Szerződő Fél fent említett intézményének.
(1) Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai előírják, hogy a munkahelyi baleset vagy foglalkozási betegség következtében beállt egészségkárosodás mértékének vagy az ellátásra való igényjogosultságnak a megállapításánál e jogszabályok értelmében a megelőző munkahelyi balesetet vagy foglalkozási betegséget is figyelembe kell venni, akkor a másik Szerződő Fél jogszabályai szerinti munkahelyi baleseteket és foglalkozási betegségeket is figyelembe kell venni.
(2) A biztosítási eseménnyel összefüggésben nyújtandó ellátás vonatkozásában illetékes teherviselő – a rá vonatkozó jogszabályok szerint – az egészségkárosodás mértékének a munkahelyi baleset vagy foglalkozási betegség következtében beállt változása szerint állapítja meg az ellátást.
(3) Az (1)–(2) bekezdés rendelkezései Magyarország vonatkozásában kizárólag a baleseti hozzátartozói nyugdíj megállapítására alkalmazhatók.
(1) Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint valamely ellátásra való jogosultság megszerzése, fenntartása vagy újraéledése biztosítási idők megszerzésétől függ, akkor e Szerződő Fél teherviselője – ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai alapján nincsenek meg a szükséges feltételek az ellátási igényjogosultságra – figyelembe veszi a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett biztosítási időket is, mintha azokat az általa alkalmazott jogszabályok szerint szerezték volna, feltéve, hogy azok nem ugyanazon időszakra esnek.
(2) A beszámítandó biztosítási időknek a mértékére a másik Szerződő Fél azon jogszabályai mérvadók, amelyek szerint azokat megszerezték.
(3) Amennyiben az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint a jelen Cikk (1) bekezdésének alkalmazása nélkül is fennáll a teljes ellátásra való igényjogosultság, úgy az ellátást e Szerződő Fél teherviselője kizárólag a rá vonatkozó jogszabályok előírásai szerint figyelembe veendő biztosítási idők alapján állapítja meg.
Ha az érintett személy csak a biztosítási idők összeszámításának figyelembevételével rendelkezik az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerinti teljes nyugdíjra való jogosultsággal, úgy az adott Szerződő Fél teherviselője kiszámítja a nyugdíj azon összegét, amelyet viselnie kellene, ha a nyugdíj kiszámításánál mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint megszerzett összes biztosítási időket kellene figyelembe venni. Az illetékes teherviselő az így kiszámított nyugdíjnak kizárólag azon részét folyósítja, amely a rá vonatkozó jogszabályok szerint megszerzett biztosítási időknek a mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett összes biztosítási időkhöz viszonyított arányának megfelel.
Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai az ellátás kiszámítását a jövedelemre, illetve a befizetett járulékra alapozzák, e Szerződő Fél teherviselője kizárólag a saját jogszabályai szerinti jövedelmet, illetve befizetett járulékot veszi figyelembe.
Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint megszerzett összes biztosítási idő nem éri el a 365 napot/12 hónapot – feltéve, hogy csak e biztosítási idő alapján nem áll fenn semmilyen ellátásra való igényjogosultság – ennek a Szerződő Félnek a teherviselője a 365 napnál/12 hónapnál rövidebb időszakra nem nyújt semmilyen ellátást. E biztosítási időszakokat a másik Szerződő Fél a teljesítés és az elszámolás vonatkozásában úgy veszi figyelembe, mintha azok a saját jogszabályai szerint teljesültek volna.
(1) Az illetékes hatóságok egymás kölcsönös értesítése mellett kijelölik a megfelelő összekötő szerveket.
(2) Az összekötő szervek elősegítik a Szerződő Felek illetékes teherviselői közötti kommunikációt, és segítik egymást az Egyezmény végrehajtásában.
(3) Az összekötő szervek képviselői felváltva találkoznak a két Szerződő Fél területén az Egyezmény alkalmazásával kapcsolatos kérdések megvitatása céljából.
(1) A Szerződő Felek összekötő szervei közösen állapítják meg az Egyezmény végrehajtásához szükséges formanyomtatványokat és részletes eljárásokat.
(2) A Szerződő Felek teherviselői vagy összekötő szervei megtagadhatják a nem a megállapított formában/formanyomtatványon benyújtott ellátás iránti igény vagy bármely más kérelem vagy igazolás befogadását.
(1) A Szerződő Felek az ellátásokat közvetlenül a kedvezményezettek számára fizetik ki a nemzeti jogszabályaiknak megfelelően.
(2) A Szerződő Felek teherviselői az Egyezmény szerinti ellátásaikat igazgatási kiadásaik bármiféle levonása nélkül fizetik meg.
A Szerződő Felek összekötő szervei december 31-ével kicserélik a jelen Egyezmény 12. cikke szerint kiadott igazolások számára és az Egyezmény értelmében a kedvezményezetteknek juttatott kifizetésekre vonatkozó éves statisztikákat. E statisztikák tartalmazzák az Egyezmény értelmében megfizetett ellátástípus alapján meghatározott kedvezményezettek számát és ellátások teljes összegét. Ezeket a statisztikákat az összekötő szervek által megállapított formában nyújtják.
(1) Ezen Egyezmény alkalmazásában a Szerződő Felek illetékes hatóságai, valamint teherviselői egymásnak segítséget nyújtanak a jogosultságok és a kifizetések ezen Egyezmény alapján történő megállapításában, úgy mintha ezt a saját jogszabályaik alkalmazása során tennék. Az e cikkben nyújtott segítségnyújtás kölcsönös költségtérítés nélkül történik.
(2) Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai úgy rendelkeznek, hogy a Szerződő Fél illetékes hatóságához benyújtott valamely dokumentumot részben vagy egészben mentesíteni kell az illetékek és díjak, így a konzuli és igazgatási díjak alól, ez a kivétel azon megfelelő dokumentumokra is vonatkozik, amelyeket a másik Szerződő Fél illetékes hatóságának vagy teherviselőjének nyújtanak be a jelen Egyezmény alkalmazása során.
(3) A jelen Egyezmény alkalmazása során kiállítandó dokumentumok és igazolások mentesülnek a diplomáciai vagy konzuli hitelesítés alól. Az egyik Szerződő Fél illetékes hatósága vagy teherviselője által hitelesnek és pontosnak tanúsított dokumentumokat a másik Szerződő Fél illetékes hatósága is hiteles és pontos másolatként fogad el, további hitelesítés nélkül.
(4) Az Egyezmény végrehajtása során a Szerződő Felek illetékes hatóságai és teherviselői közvetlenül kommunikálnak egymással és bármely személlyel függetlenül annak lakóhelyétől. A kommunikáció a Szerződő Felek által hivatalosan használt nyelvek valamelyikén folyik.
(1) Az információkra és dokumentációra irányuló kérelem, valamint azok továbbítása a Szerződő Felek összekötő szervein keresztül történik.
(2) Ha valamely Szerződő Fél teherviselője megköveteli, hogy a másik Szerződő Fél területén tartózkodó igénylő vagy kedvezményezett orvosi vizsgálaton essen át, akkor az utóbbi Szerződő Fél teherviselője – az előbbi Szerződő Fél teherviselőjének kérésére – intézkedik arról, hogy ezt a vizsgálatot a saját szabályainak megfelelően elvégezzék. Ha az orvosi vizsgálat kizárólag az azt kérő teherviselő céljait szolgálja, az adott teherviselő megtéríti a másik Szerződő Fél teherviselőjének a vizsgálat költségeit. Amennyiben azonban az orvosi vizsgálat mindkét teherviselő céljait szolgálja, költségek megtérítésére nem kerül sor.
(1) Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerinti ellátásra vonatkozó kérelmet a másik Szerződő Félnek egy olyan teherviselőjénél nyújtották be, amely a rá vonatkozó jogszabályok szerint jogosult a megfelelő ellátás folyósítása iránti kérelem átvételére, akkor a kérelem úgy tekintendő, mintha ezt a teherviselőnél nyújtották volna be. Ez a rendelkezés egyéb kérelmekre, valamint nyilatkozatokra és jogorvoslatokra is megfelelően alkalmazandó.
(2) Az egyik Szerződő Fél azon hatóságának vagy szervének, amelynél a kérelmet, nyilatkozatot és jogorvoslatot benyújtották, haladéktalanul továbbítania kell azt a másik Szerződő Fél illetékes hatóságához vagy szervéhez, feltüntetve rajta az átvétel napját.
(3) Az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint folyósítandó ellátás iránti kérelem a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint folyósítandó ellátás iránti kérelemnek is minősül. Ez a rendelkezés nem érvényes akkor, ha a kérelmező kifejezetten kéri, hogy a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint megszerzett pénzbeli ellátásra vonatkozó igényjogosultság megállapítását halasszák el.
(1) Amennyiben az egyik Szerződő Fél teherviselője egy olyan személytől kap kérelmet, aki a másik vagy mindkét Szerződő Fél jogszabályai értelmében teljesített biztosítási időszakokat, úgy ez a teherviselő az összekötő szerven keresztül megküldi a kérelmet a másik Szerződő Fél teherviselőjének, feltüntetve a kérelem kézhezvétele időpontját. A teherviselő a kérelemmel együtt továbbítja a másik Szerződő Fél teherviselőjének:
a) bármely olyan, rendelkezésre álló dokumentációt, amelyre a kérelmező igényjogosultságának megállapításához a másik Szerződő Fél teherviselőjének szüksége lehet,
b) a formanyomtatványt, amely különösen az előbbi Szerződő Fél jogszabályai értelmében teljesített biztosítási időszakokat tünteti fel, továbbá
c) az ellátásra vonatkozó saját határozatának másolatát, amennyiben hoztak ilyet.
(2) A másik Szerződő Fél teherviselője ezt követően határoz a kérelmező igényjogosultságáról és az összekötő szerven keresztül tájékoztatja határozatáról az előbbi Szerződő Fél teherviselőjét. E határozattal együtt – szükség esetén vagy kérelemre – továbbítja az előbbi Szerződő Fél teherviselőjének:
a) bármely olyan, rendelkezésre álló dokumentációt, amelyre a kérelmező igényjogosultságának megállapításához az előbbi Szerződő Fél teherviselőjének szüksége lehet,
b) a formanyomtatványt, amely különösen az általa alkalmazott jogszabályok értelmében teljesített biztosítási időszakokat tünteti fel.
(3) Azon Szerződő Fél illetékes hatósága, amelynél az ellátások iránti kérelmet benyújtották, ellenőrzi az igénylőre és családtagjaira vonatkozó információkat. Az ellenőrizendő információk típusát a két Szerződő Fél összekötő szervei állapítják meg.
(1) Az egyik Szerződő Fél bíróságainak a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó határozatait, valamint teherviselőinek vagy hatóságainak a társadalombiztosítással kapcsolatos járulékokra és egyéb követelésekre vonatkozó végrehajtható okiratait a másik Szerződő Fél bíróságai, hatóságai és más szervei elismerik.
(2) Az elismerés csak akkor tagadható meg, ha az ellentétes lenne azon Szerződő Fél jogszabályaival, illetve közrendjével, amelyben valamely határozatot, vagy okiratot el kellene ismerni.
(3) Az (1) bekezdés szerint elismert végrehajtható döntéseket vagy okiratokat a másik Szerződő Fél felségterületén végre kell hajtani. A végrehajtási eljárás lefolytatására azon Szerződő Félnek a végrehajtásra vonatkozó hatályos jogszabályait kell alkalmazni, amelynek felségterületén a szóban forgó határozatok és okiratok végrehajtására sor kerül. A döntések vagy okiratok kiadmányozott példányán feltüntetendő a végrehajthatóságot igazoló záradék (végrehajtási záradék).
(4) A teherviselőknek járulékfizetési hátralékokkal összefüggésben az egyik Szerződő Fél felségterületén támasztott követeléseit a másik Szerződő Fél felségterületén lefolytatandó végrehajtási, valamint csőd- és egyezségi, felszámolási és végelszámolási eljárások során az illető Szerződő Fél felségterületén támasztott megfelelő követelésekkel azonos módon kell figyelembe venni.
(1) A Szerződő Felek teherviselői, hatóságai és bíróságai a jelen Egyezmény és az annak tárgyi hatálya által érintett jogszabályok végrehajtása során a Szerződő Felek hivatalos nyelvén közvetlenül érintkezhetnek egymással, az érintett személyekkel és azok képviselőivel. Az illetékes teherviselők és hatóságok az egymás közti érintkezés során az angol nyelvet is használhatják.
(2) A Szerződő Felek teherviselői, hatóságai és bíróságai beadványokat és okiratokat nem utasíthatnak vissza azért, mert azok a másik Szerződő Fél hivatalos nyelvén készültek.
(3) Az ítéletek, határozatok tértivevényes, egyéb ügyiratok ajánlott levélben is közvetlenül megküldhetők a másik Szerződő Fél felségterületén tartózkodó személynek.
(1) Amennyiben a jelen Egyezmény alapján és a két Szerződő Félnél alkalmazott jogszabályok szerint személyes adatok, így az Egyezmény végrehajtásához szükséges egészségügyi adatok, továbbítására kerül sor, úgy a Szerződő Felek felségterületén hatályos jogszabályok figyelembe vétele mellett az alábbi rendelkezések érvényesek:
a) A jelen Egyezmény, valamint az Egyezmény hatálya alá tartozó jogszabályok végrehajtása szempontjából az egyik Szerződő Fél adatokat közölhet a másik Szerződő Fél teherviselőivel. A fogadó Szerződő Fél ezeket az adatokat ilyen célra dolgozhatja és használhatja fel. Minden egyéb esetben az adatok egyéb teherviselők felé csak az átadó teherviselő előzetes beleegyezésével, valamint az ezen teherviselőkre vonatkozó hazai jogszabályoknak megfelelően adhatók át.
b) A fogadó teherviselő egyedi esetekben és megkeresés alapján tájékoztatja az adatszolgáltató teherviselőt az átadott adatok felhasználásának céljáról és az ezáltal elért eredményekről.
c) Az adatszolgáltató teherviselő köteles figyelemmel lenni a közlendő adatok helyességére, valamint azoknak az adatszolgáltatással elérni kívánt cél szempontjából való szükségességére. Ilyen esetben figyelembe kell venni az illető Szerződő Fél mindenkori belső jogszabályai szerint érvényes adatszolgáltatási tilalmakat. Amennyiben kiderül, hogy a közölt adatok hibásak, vagy hogy olyan adatokat közöltek, amelyeket az adatszolgáltató Szerződő Fél jogszabályai szerint nem lett volna szabad közölni, úgy erről haladéktalanul értesíteni kell a fogadó teherviselőt. A fogadó teherviselő, amennyiben az helyénvaló, köteles az ilyen adatokat helyesbíteni vagy törölni.
d) Azon személyt, akire az adatok vonatkoznak, a róla szóló adatokról és azok felhasználási céljáról, a felhasználás jogalapjáról, időtartamáról továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat kérelmére tájékoztatni kell. Egyébként az érintett személy jogai a személyéről meglévő információkról való tájékozódása tekintetében annak a Szerződő Félnek a belső jogszabályaihoz igazodnak, amelynek valamely szervétől a tájékoztatást kérik.
e) A fogadó fél jogszabályainak megfelelően az átadott személyes adatokat haladéktalanul törölni kell, ha azok már nem szükségesek azon cél érdekében, amiért közölték őket.
f) A személyes adatok átadását, illetve átvételét az átadó és a fogadó teherviselő köteles rögzíteni.
g) Az átadó és a fogadó teherviselő nemzeti jogszabályai szerint köteles gondoskodni az átadott személyes adatok hatékony – a jogsértések, így különösen az illetéktelen hozzáférés, valamint a jogtalan megváltoztatás és az illetéktelen nyilvánosságra hozatal elleni – védelméről.
h) Mind az adatátvevő, mind az adatátadó Szerződő Fél köteles – az érintett kérelmére – az általa kezelt helytelen adatot helyesbíteni, illetőleg a jogellenesen kezelt adatot törölni. A helyesbítésről vagy törlésről a másik felet haladéktalanul értesíteni kell.
i) A Szerződő Felek biztosítják, hogy jelen Egyezményben foglalt adatvédelmi követelményeknek való megfelelést a teherviselőtől független nemzeti adatvédelmi hivatal ellenőrzi, a Szerződő Felek belső jogszabályai szerint. Az adatvédelemhez fűződő jogok megsértése esetén az érintett személyek jogosultak jogorvoslatra, ide értve a bírói jogorvoslatot is, összhangban a Szerződő Felek nemzeti jogszabályaival.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései megfelelően alkalmazandóak a vállalati és az üzleti titkokra is.
(1) A jelen Egyezmény értelmében ellátásra kötelezett teherviselők az ellátásokat a saját országuk hivatalos pénznemében teljesítik.
(2) Ha az egyik Szerződő Fél teherviselője a másik Szerződő Fél teherviselője részére kifizetéseket köteles teljesíteni, úgy ezeket a másik Szerződő Fél hivatalos pénznemében kell megtenni, feltéve, hogy a másik Szerződő Fél hivatalos pénzneme konvertibilis. Ellenkező esetben egy másik, konvertibilis pénznemben teljesítendőek ezek a kifizetések.
(3) Ha az egyik Szerződő Fél rendelkezéseket hoz a devizaforgalom korlátozására, a Szerződő Felek haladéktalanul intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy biztosíthassák a jelen Egyezmény rendelkezései szerint mindkét részről járó összegek átutalását.
(4) A jelen Egyezmény alapján történő átutalásokat azon szabályok alapján kell végezni, amelyek a Szerződő Felek felségterületein az átutalás időpontjában érvényesek.
Ha az egyik Szerződő Fél teherviselője jogalap nélkül vagy tévesen folyósított azonos típusú pénzbeli ellátást, az így folyósított összeg a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint folyósított azonos típusú ellátásból az illető teherviselő javára levonható.
A két Szerződő Fél között az Egyezmény értelmezése vagy alkalmazása kapcsán felmerülő vitás kérdéseket az illetékes hatóságok közötti konzultációval kell rendezni.
(1) A jelen Egyezmény nem teremt ellátásokra való jogosultságot a hatálybalépését megelőző időszakra.
(2) A jelen Egyezmény hatálybalépése előtt egyedi esetekben hozott, az ellátásokra, illetve az alkalmazandó jogra vonatkozó döntések a jelen Egyezmény alkalmazását nem akadályozzák.
(3) Amennyiben a jelen Egyezmény előírásaiból kifolyólag valamely változás adódik, a jelen Egyezmény hatálybalépése előtt megállapított ellátások – kérelemre – újra megállapíthatók.
(4) Ha a (3) bekezdés szerinti újramegállapítás eredményeként ellátás nem lenne megállapítható vagy annak összege a jelen Egyezmény hatálybalépése előtti időszakban utoljára folyósított ellátás összegénél alacsonyabb lenne, úgy az ellátás továbbra is az eddigi összegben folyósítandó.
Jelen Egyezmény nem befolyásolja azokat a kötelezettségeket, amelyek Magyarország európai uniós tagságából fakadnak. Következésképpen jelen Egyezmény rendelkezései nem idézhetők vagy értelmezhetők úgy, mint amelyek érvénytelenítik vagy bármilyen más módon befolyásolják Magyarországnak az Európai Unió alapját képező szerződésekből származó kötelezettségeit.
(1) Jelen Egyezményt meg kell erősíteni.
(2) A lefolytatott szükséges belső eljárásról a Szerződő Felek írásban, diplomáciai úton értesítik egymást.
(3) Jelen Egyezmény a megerősítésről szóló utolsó értesítés megküldésének hónapját követő negyedik hónap első napján lép hatályba.
(1) A jelen Egyezményt a Szerződő Felek határozatlan időre kötik.
(2) Mindkét Szerződő Fél jogosult a jelen Egyezményt – diplomáciai úton – bármely naptári év végére három hónapos határidővel írásban felmondani.
(3) Ha az Egyezmény felmondás miatt hatályát veszti, úgy annak rendelkezései a felmondás időpontjáig megszerzett ellátásra való igényjogosultságok és megállapított ellátások tekintetében továbbra is érvényben maradnak. A jelen Egyezmény megszűnése előtt benyújtott igények az Egyezmény rendelkezései alapján kerülnek elbírálásra és folyósításra függetlenül attól, hogy az érintett személy mely Szerződő Fél területén tartózkodik.
Fentiek hiteléül a Szerződő Felek kellő jogkörrel felruházott meghatalmazottai a jelen Egyezményt aláírták és pecsétjükkel ellátták.
Készült Chișinăuban, 2013. november 28-án két eredeti példányban, magyar és moldovai nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.
(aláírások)”
4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 2. § és a 3. § az Egyezmény 34. cikk (3) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. *
(3) Az Egyezmény, illetve a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. *
(4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az egészségügyért felelős miniszter gondoskodik.
