A Kormány
az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 3., 4., 7., 9., 19. és 32. pontjában, 62. § (1b) bekezdésében,
a 48. § és az 55. § a) pontja tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 5. pontjában,
a 49. § és az 55. § b) pontja tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 3. pontjában,
az 50. § és az 55. § f) pontja tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 11. pontjában,
az 51. § és az 55. § c), g) és h) pontja tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 4. és 7. pontjában,
az 52. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 17. pontjában,
az 53. § és az 55. § k) pontja tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 3., 12.4. és 17. pontjában,
az 54. § és az 55. § l) pontja tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 22., 23. és 24. pontjában,
az 55. § d) és e) pontja tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 4. pontjában,
az 55. § i) pontja tekintetében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 88. § (3) bekezdés a) pontjában,
az 55. § j) pontja tekintetében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 88. § (3) bekezdés b) pontjában
kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § E rendelet hatálya kiterjed
a) * a településrendezési tervezési, az építészeti-műszaki tervezési, a településrendezési szakértői, az építésügyi műszaki szakértői, az építési műszaki ellenőri, a felelős műszaki vezetői és az éghajlatvédelmi tanúsítói tevékenységre (a továbbiakban együtt: szakmagyakorlási tevékenység), a szakmagyakorlási tevékenységet folytatók körére, a tevékenységük folytatásának részletes feltételeire, az eljáró hatóság kijelölésére, a jogosultság megállapítására és a névjegyzék vezetésére vonatkozó előírásokra,
b) a szakmagyakorlási tevékenységre vonatkozó szerződések tartalmi követelményeire, a szerződést biztosító mellékkötelezettségre és a szerződés teljesítésére vonatkozó szabályokra,
c) a szakmagyakorlási tevékenységet folytatókra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokra,
d) * az építmények, tájépítészeti alkotások építészeti-műszaki tervezése során végezhető feladatok körére, valamint az építészeti-műszaki tervezési tevékenység ellátásáért felszámítható tervezési díj tartalmára,
e) az építészeti-műszaki tervezés során a tervezési díjfizetési kötelezettség nem teljesítése tárgyában hozott, az építészeti-műszaki tervezőt marasztaló jogerős bírósági ítéletről szóló értesítést vagy a nemfizetési jelzést követően lefolytatandó vizsgálat és az ennek alapján megállapítható jogkövetkezmények részletes szabályaira,
f) a szakmai kamarák által a szakmagyakorló tevékenységére vonatkozó szabályok be nem tartása esetén kiszabható bírság mértékére és a szabálytalan tevékenység jogkövetkezménye megállapítására.
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. bejelentés: a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) szerinti bejelentés;
2. cég: gazdasági társaság, költségvetési szerv, egyéni vállalkozó, egyéni cég;
3. EGT-állam: a Szolgtv. szerinti állam;
4. engedélyezés: a Szolgtv. szerinti engedélyezés;
5. határon átnyúló szolgáltatásnyújtás: a Szolgtv. szerinti határon átnyúló szolgáltatásnyújtás;
6. jogosultság: a névjegyzéket vezető szerv által engedélyezett és névjegyzékbe vett szakmagyakorlási tevékenység végzésének igazolt lehetősége, vagy a bejelentéshez előírt feltételeknek való megfelelés;
7. letelepedés: a Szolgtv. szerinti letelepedés;
8. szakmagyakorló: szakmagyakorlási tevékenységet folytató, jogosultsággal rendelkező személy;
9. szakmai biztosíték: olyan felelősségbiztosítás, egyéb garancia vagy biztosíték, amely
a) valamely biztosítóval,
b) hitelintézettel vagy
c) egyéb szakmai biztosítást nyújtó szervezettel
kötött szerződés vagy más jogviszony alapján a szolgáltatónak a szolgáltatási tevékenységével összefüggően a szolgáltatás igénybe vevőjének vagy adott esetben más személynek okozott károkért való felelősségéből eredő követelések fedezetére szolgál;
10. tagállam: a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvényben tagállamként meghatározott állam;
11. tagállami állampolgár: a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvényben tagállami állampolgárként és tagállam állampolgárával azonos megítélés alá eső személyként meghatározott személy;
12. * területi kamara: a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényben (a továbbiakban: Méptv.) meghatározott területi mérnöki vagy területi építész kamara.
3. § * (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó szakmák a következők:
a) településtervezés,
b) építészeti-műszaki tervezés,
c) településrendezési szakértés,
d) építésügyi műszaki szakértés,
e) építési műszaki ellenőrzés,
f) felelős műszaki vezetés,
g) * éghajlatvédelmi tanúsítás.
(2) Az (1) bekezdés a)–f) pontja szerinti szakmák a névjegyzéket vezető szerv engedélyével gyakorolhatók. Az (1) bekezdés g) pontja szerinti szakma a névjegyzéket vezető szervnek történő bejelentéssel gyakorolható.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szakmákhoz tartozó részszakterületeket az 1. melléklet tartalmazza.
4. § *
5. § (1) * Első fokon a kérelmező lakóhelye szerinti területi építész kamara titkára, másodfokon a Magyar Építész Kamara főtitkára folytatja le a szakmagyakorlási tevékenységgel kapcsolatos – 24. § (1) bekezdése szerinti – eljárásokat
a) a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakmához tartozó településtervezési szakterületen és településtervezési zöldfelületi és tájrendezési szakterületen,
b) * a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szakmához tartozó építészeti tervezési területen, belsőépítészeti szakterületen és tájépítészeti tervezési területen,
c) a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szakmához tartozó településrendezési szakértői szakterületen és településrendezési zöldfelületi és tájrendezési szakági szakértői szakterületen, valamint
d) * a 3. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szakmához tartozó általános építmények, tájépítészeti alkotások építésügyi műszaki szakértői szakterületen.
(2) * Első fokon – a (8) bekezdésben foglaltak kivételével – a kérelmező lakóhelye szerinti területi mérnöki kamara titkára, másodfokon a Magyar Mérnöki Kamara főtitkára folytatja le a szakmagyakorlási tevékenységgel kapcsolatos – 24. § (1) bekezdése szerinti – eljárásokat a) a 3. § (1) bekezdés
a) pontja szerinti szakmához tartozó közlekedési, víziközmű, energia-közmű és hírközlési településtervezési szakági szakterületen,
b) * a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szakmához tartozó szakági műszaki tervezési területen, technológiai tervezési területen és sajátos műszaki tervezési területen,
c) a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szakmához tartozó közlekedési, víziközmű, energia-közmű és hírközlési településrendezési szakági szakértői szakterületeken, valamint
d) * a 3. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szakmához tartozó sajátos építményfajták építésügyi műszaki szakértői és egészségügyi létesítmények technológiai szakértői szakterületeken.
(3) * Első fokon a kérelmező lakóhelye szerinti területi építész kamara titkára, másodfokon a Magyar Építész Kamara főtitkára folytatja le a szakmagyakorlási tevékenységgel kapcsolatos – 24. § (1) bekezdése szerinti – eljárásokat
a) a 3. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szakmához tartozó építésügyi műszaki szakági szakértői szakterületen és építési beruházási építésügyi műszaki szakértői szakterületen, valamint
b) * a 3. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti szakmákhoz tartozó szakterületeken – kivéve az egészségügyi létesítmények technológiai tervezési szakterülethez tartozó szakmákat –,
ha a kérelmező az építész kamara tagja, vagy építész szakképzettséggel rendelkezik.
(4) * Első fokon a kérelmező lakóhelye szerinti területi mérnöki kamara titkára, másodfokon a Magyar Mérnöki Kamara főtitkára folytatja le a szakmagyakorlási tevékenységgel kapcsolatos – 24. § (1) bekezdése szerinti – eljárásokat
a) a 3. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szakmához tartozó építésügyi műszaki szakági szakértői szakterületen és építési beruházási építésügyi műszaki szakértői szakterületen, valamint
b) a 3. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti szakmákhoz tartozó szakterületeken,
ha a kérelmező a mérnöki kamara tagja, vagy mérnöki szakképzettséggel rendelkezik.
(5) * A 3. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott szakma bejelentése során a (3) és (4) bekezdés szerinti hatásköri szabályokat kell alkalmazni.
(6) Cég által folytatott szakmagyakorlási tevékenység esetén a hatáskör tekintetében az (1)–(4) bekezdést kell alkalmazni azzal, hogy lakóhelyen a cég székhelyét kell érteni.
(7) A szakmai címek megállapítása során a (3) és (4) bekezdés szerinti hatásköri szabályokat kell alkalmazni.
(8) * Első fokon a kérelmező lakóhelye szerinti területi építész kamara titkára, másodfokon a Magyar Építész Kamara főtitkára folytatja le
a) a szakági építésügyi műszaki szakértői szakterület műemléki,
b) a felelős műszaki vezetői építési szakterület műemléki
c) * az építési műszaki ellenőri építési szakterület műemléki,
d) * az építési műszaki ellenőri építési szakterület tájépítészeti
részszakterülethez kapcsolódó szakmagyakorlási tevékenységek engedélyezését.
6. § (1) * Természetes személy a 3. § (1) bekezdés a)–f) pontja szerinti tevékenységeket akkor végezheti, ha rendelkezik a névjegyzéket vezető szerv engedélyével. Természetes személy a 3. § (1) bekezdés g) pontja szerinti esetben köteles a tevékenység végzésére irányuló szándékát a névjegyzéket vezető szervnek bejelenteni.
(2) * Cég akkor kezdheti meg és folytathatja a (4) és (5) bekezdés figyelembevételével a Méptv. szerinti, e rendelet hatálya alá tartozó szakmagyakorlási tevékenységet, ha erre vonatkozó szándékát a (3) bekezdésnek megfelelően bejelenti, továbbá vezető tisztségviselője, személyesen közreműködő tagja vagy legalább heti 20 órában foglalkoztatott munkavállalója rendelkezik az adott területen szakmagyakorlási jogosultsággal, és a tevékenységet a jogosultsággal rendelkező személy végzi.
(3) * A cég a Szolgtv., valamint a Méptv. 207. § (3) bekezdése és 211. § (2) bekezdése szerinti tartalmú bejelentése alapján az 5. § (6) bekezdése szerinti területi kamara titkára által nyilvántartási jelölést (C-területi kamara kódja és nyilvántartási szám) ad ki. A cég által folytatható tevékenység terjedelme azonos a (2) bekezdésben meghatározott természetes személy jogosultságának terjedelmével. Egyéni vállalkozó esetében a cég nyilvántartási száma azonos lehet a természetes személy nyilvántartási számával.
(4) Cég az általa vállalt szakmagyakorlási tevékenységek közül, az (5) bekezdés figyelembevételével olyan tevékenységet végezhet,
a) amelyhez rendelkezik a (2)–(3) bekezdés szerinti feltételekkel,
b) amelynek végzésére a megrendelővel írásban szerződést kötött, és
c) amelynek végzését a területi kamara nem tiltotta meg.
(5) * A cégnek az általa vállalt munkához kapcsolódó szakmagyakorlási tevékenységek közül legalább az egyikhez a (2) bekezdés szerinti feltétellel kell rendelkeznie és azt a tevékenységet a cégnek kell végeznie. A vállalt munkához kapcsolódó egyéb szakmagyakorlási tevékenységet – amelynek végzéséhez jogosultsággal nem rendelkezik – jogosultsággal rendelkező alvállalkozó bevonásával végezheti.
(6) * A szakmagyakorlási tevékenység folytatásának feltételei:
a) a kamarai tagság folytonossága,
b) továbbképzési időszakonként a 34. § (3) bekezdése szerinti továbbképzés teljesítése,
c) adategyeztetési kötelezettség teljesítése,
d) az éves tagdíj befizetése,
e) építészeti-műszaki tervezési tevékenység esetén a kötelező tervezői felelősségbiztosítás megléte.
(7) *
7. § (1) A szakmagyakorlási tevékenység engedélyezésének feltételei:
a) * képesítési követelmény az 1. mellékletben részletezett, a szakterületeknek és tevékenységnek megfelelő, kamarai szabályzat szerinti kredittartalmú
aa) mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettség MSc, MA (tervezés, szakértés),
ab) mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettség MSc vagy alapképzésben szerzett szakképzettség BSc (tervezés, építési műszaki ellenőrzés),
ac) mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettség MSc vagy alapképzésben szerzett szakképzettség BSc vagy középfokú szakirányú végzettség (felelős műszaki vezetés),
b) szakmai gyakorlat a 9. § szerint,
c) a kérelmező személy nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt és büntetlen előéletű,
d) * eredményes 38. és 39. § szerinti jogosultsági vizsga,
e) * építészeti-műszaki tervezési tevékenység esetén a kötelező tervezői felelősségbiztosítás megléte.
(2) * Az energetikai tanúsítói és a zöldfelületi tanúsítói szakmagyakorlási tevékenység bejelentéséhez – a Szolgtv.-ben meghatározottakon túlmenően – mellékelni kell az e rendelet által az engedélyezéshez megkövetelt, az energetikai tanúsítás és a zöldfelületi tanúsítás szempontjából releváns dokumentumokat.
(3) *
(4) A 3. § szerinti szakmagyakorlási tevékenységekhez kapcsolódóan az 1. melléklet tartalmazza
a) a jogosultsághoz kötött tevékenységek részletes meghatározását,
b) a jogosultság névjegyzéki jelölését,
c) a minimális képesítési követelményt szakterületi bontásban,
d) az előírt szakmai gyakorlati időt.
8. § (1) * A képesítési követelmény teljesítésének vizsgálata során, ha a szakképzettséget igazoló oklevélből a 7. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt szakterület, illetve az oklevél szakmagyakorlási tevékenységet megalapozó szintje nem állapítható meg, akkor a végzettség szakterületéről az igazolt szakképzettség és a teljesített kreditszámok figyelembevételével a kérelmező számára adható jogosultságról az engedélyezési eljárás során a Magyar Mérnöki Kamara vagy a Magyar Építész Kamara (a továbbiakban együtt: országos kamara) által működtetett szakértői testület jogosult szakértőként véleményt nyilvánítani az első és másodfokú eljárás során, amelyet a jogosultság megállapításakor a területi és az országos kamara figyelembe vesz.
(2) * A szakértői testület elnökét és két tagját a feladatkörében érintett országos kamara nevezi ki. A szakértői testület tagja továbbá az adott szak szerint érintett, az országos kamarák által felkért felsőoktatási intézmény képviselője. A szakértői testület működési rendjét ügyrendjében állapítja meg.
(3) * Az 1. mellékletben megjelölt képesítési minimumkövetelmény és az azzal egyenértékű szakképzettség alapján besorolásra nem alkalmas végzettségek vizsgálatára kerül sor, melynek alapját az országos kamarai szabályzatok által tudományterület szerinti bontás alapján meghatározott, a 4. mellékletben előírt minimum kreditszámok összege képezi. A tantárgycsoportok és azon belül a kreditértékekben meghatározott ismeretkörök vagy tantárgyak nevesítése kamarai hatáskörben, szabályzat formájában kerül meghatározásra a szükséges minimum kompetencia tartalmakkal együtt.
(3a) * Az 5. § (8) bekezdésében meghatározott részszakterületek vonatkozásában a képesítési követelménynek nem megfelelő szakképzettség esetén a szakmagyakorlás a Magyar Építész Kamara szakértői testületének véleménye alapján engedélyezhető annak is, aki az 1. melléklet V. Szakma alcím 1. rész 3. és 4. pontja szerinti részszakterületen vagy VI. Szakma alcím 1. rész 4. pontja szerinti részszakterületen előírt legmagasabb szakmai gyakorlati idővel rendelkezik, és a teljesített kreditszámai 80%-ban megegyeznek a képesítési követelményben előírt szakképzettség során megszerezhető kreditekkel, és rendelkezik az általános építmények magasépítési részszakterületén a szakterületnek megfelelő jogosultsággal.
(3b) * A Magyar Építész Kamara szakértői testülete a (3a) bekezdés szerinti véleményének kialakítása során figyelemmel van az igazolt szakképzettségre, a teljesített kreditszámokra, a szakirányú szakmai gyakorlatra, a szerzett jogokra és a meglévő jogosultságokra.
(3c) * A településtervezés szakma gyakorlása engedélyezhető okleveles építészmérnök, okleveles tájépítész mérnök vagy okleveles tájépítész és kertművész végzettséggel rendelkezőnek, ha urbanista felsőfokú szakirányú továbbképzésen megszerzett szakképzettséggel is rendelkezik. Ebben az esetben az 1. melléklet szerint előírt öt év szakmai gyakorlati időbe az urbanista felsőfokú szakirányú továbbképzés ideje csak akkor számít bele, ha az öt év szakmai gyakorlat kizárólag településtervezési gyakorlattal igazolt.
(4) * A szakirányú szakképzettség egyenértékűségének vizsgálatához figyelembe lehet venni az alap- vagy mesterképzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel rendelkezők részére, felsőoktatás keretében megvalósuló (felsőfokú szakképzettségi szintet nem biztosító) szakirányú továbbképzést is. A szakirányú továbbképzésben legalább 60 kreditet kell megszerezni. Ez esetben a képzési idő legalább két félév. A szakirányú továbbképzés szakmai tartalma szerint ugyancsak alkalmassá válik a hiányzó kredittartalmak megszerzéséhez, egyéb ismeretek kiegészítésére, ezáltal a szakirányú végzettség egyenértékűségének vizsgálatánál beszámítható. A szakmagyakorláshoz szükséges kredit-kiegészítő képzés akkreditált, szakirányú felsőoktatási intézmény előírt szintű (BSc, MSc) képzésében megszerezhető.
(5) * Az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) – az országos kamarák adatközlése alapján – a www.e-epites.hu oldalon évente közzéteszi
a) a szakképzettségek szakirányúsága szempontjából már megvizsgált és elfogadásra került oklevelek megnevezését, kibocsátásának dátumát, a képzést folytató felsőoktatási intézmény megnevezését,
b) a szakirányú továbbképzés körében kibocsátott szakirányú szakképzettségek megnevezését, a beszámítható kreditérték meghatározását.
9. § (1) * Szakmai gyakorlati időként a jogosultság megszerzéséhez szükséges szakirányú végzettségi szint megszerzését, záróvizsga letételét követően, a kérelmezett szakmagyakorlási tevékenységi területnek, szakterületnek, részszakterületnek megfelelő szakmai gyakorlat folytatásának időtartamát kell figyelembe venni. Ha a jogosultság mesterfokozatú szakképzettséggel és alapképzésben szerzett szakképzettséggel egyaránt megszerezhető, a mesterfokozatú szakképzettséggel benyújtott kérelem esetén a szakmai gyakorlati időként az ugyanezen a szakterületen, alapképzésben szerzett szakképzettséget követő szakmai gyakorlati idő is figyelembe vehető, legfeljebb az előírt gyakorlati idő harmadának megfelelő terjedelemben.
(2) * A településtervezési jogosultság megállapításához az 1. melléklet szerinti szakmai gyakorlati idő tartalmát
a) településtervezési,
b) legalább három év településtervezési és kettő év
ba) területrendezési tervezési,
bb) építészeti tervezési,
bc) településtervezési zöldfelületi és tájrendezési tervezési,
bd) közigazgatásban végzett területrendezési, településrendezési, építészeti,
be) köztisztviselőként önkormányzati főépítészként szerzett vagy
bf) felsőoktatási intézményben településtervezési szaktárgy-oktatói vagy
c) legalább két év településtervezési és három év állami vagy országos főépítészi irodában
ca) okleveles építészmérnökként,
cb) okleveles településmérnökként,
cc) okleveles tájépítészként
településrendezési vagy területrendezési szakterületen vagy
cd) e szakterülethez kapcsolódó tervezési dokumentumok véleményezésében
szerzett gyakorlattal kell igazolni.
(3) * A (2) bekezdés b) pontja szerinti kettő év gyakorlati időbe beleszámít a mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettséget követően a településmérnöki mesterképzési szak vagy szakirányú továbbképzés elvégzésének ideje. Ebben az esetben a gyakorlati idő a mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettség megszerzését követően megkezdhető.
(4) Az építészeti-műszaki tervezési jogosultság megállapításához az 1. melléklet szerinti szakmai gyakorlati időt a tervezési területnek, szakterületnek, részszakterületnek megfelelő tervezési gyakorlattal kell igazolni, a 12. §-ban foglaltak figyelembevételével.
(5) * A tervezési feladat elvégzésére kizárólag a megfelelő időtartamú tervezési gyakorlat hiánya miatt még nem jogosult személy csak jogosultsággal rendelkező tervező mellett folytathat tervezési tevékenységet és szerezhet tervezési szakmai gyakorlatot.
(6) * A településrendezési szakértői tevékenység engedélyezéséhez a nyolc év szakmai gyakorlati időbe a (2) bekezdés a) pontjában, b) pont bd) és bf) alpontjában meghatározott, a kérelmezett szakterületnek megfelelő tevékenység vehető figyelembe.
(7) * Az építésügyi műszaki szakértői jogosultsághoz a szakterületnek megfelelő nyolc év szakirányú szakmai gyakorlati időbe
a) építészeti-műszaki tervezési,
b) felsőoktatási intézményben építészeti-műszaki szaktárgy-oktatói,
c) építési műszaki ellenőri,
d) felelős műszaki vezetői,
e) beruházáslebonyolítói,
f) építésügyi igazgatási,
g) az építésüggyel kapcsolatos kutatási, fejlesztési,
h) * az igazságügyi szakértői
tevékenység folytatásának időtartamát kell figyelembe venni oly módon, hogy az előírt gyakorlati idő felének az a), c), d) vagy h) pontja szerinti, e rendeletben foglalt szakmagyakorlási jogosultsággal végzett tevékenységeknek kell lennie.
10. § (1) * A szakirányú felsőfokú szakképzettség megszerzését követő szakmai gyakorlati időt az éghajlatvédelmi tanúsítói tevékenység folytatásához az 1. melléklet tartalmazza.
(2) Szakmai gyakorlati időként az energetikai tanúsítói jogosultsághoz
a) építészeti-műszaki tervezési,
b) felsőoktatási intézményben építészeti-műszaki szaktárgy-oktatói,
c) építésügyi műszaki szakértői,
d) építési műszaki ellenőri,
e) felelős műszaki vezetői,
f) beruházáslebonyolítói,
g) építésügyi és építésfelügyeleti hatósági,
h) az építésüggyel kapcsolatos kutatási, fejlesztési,
i) építésügyi igazgatási
tevékenység folytatásának időtartamát kell figyelembe venni.
(3) * Szakmai gyakorlati időként a zöldfelületi tanúsítói jogosultsághoz a (2) bekezdésben felsoroltakon túl a
a) táj- és természetvédelemmel, dísznövénytermesztéssel, ökológiával kapcsolatos szaktárgy-oktatói,
b) természetvédelmi hatósági,
c) természetvédelemmel, dísznövénytermesztéssel kapcsolatos kutatási, fejlesztési,
d) természetvédelmi igazgatási,
e) dísznövénytermesztési,
f) zöldfelület kivitelezői, fenntartói
tevékenység folytatásának időtartamát kell figyelembe venni.
11. § (1) Szakmai gyakorlati időként az építési műszaki ellenőri és a felelős műszaki vezetői jogosultsághoz a szakirányú végzettség megszerzését követően a kérelmezett szakmagyakorlási tevékenységi szakterületnek megfelelő
a) építési műszaki ellenőri,
b) felelős műszaki vezetői,
c) építőipari kivitelezési,
d) építésfelügyeleti,
e) építésügyi hatósági,
f) beruházói-műszaki,
g) felsőoktatási intézményben építészeti-műszaki szaktárgy oktatói,
h) építészeti-műszaki tervezési,
i) építésügyi műszaki szakértői
tevékenység folytatásának időtartamát kell figyelembe venni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység engedélyezése során szakmai gyakorlati időként az 1. melléklet szerinti gyakorlati időt kell igazolni oly módon, hogy az előírt gyakorlati idő felének az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti tartalmúnak kell lennie.
(3) * Az építési műszaki ellenőri és felelős műszaki vezetői szakterület műemléki részszakterületén előírt szakmai gyakorlati időként a műemléken teljesített vagy azzal összefüggő és az (1) bekezdés szerinti szakmagyakorlási tevékenységi szakterület szerinti tevékenység idejét kell igazolni, azzal, hogy a szakmai gyakorlati időbe beleszámítható a műemlékvédelmi szakmérnöki képzés, valamint az örökségvédelmi hatósági engedélyezéssel kapcsolatos építésügyi hatósági, építésfelügyeleti, szaktárgy oktatói tevékenység ideje részben, amelyek együttesen legfeljebb a gyakorlati idő felét tehetik ki.
(4) * Az építési műszaki ellenőri szakterület tájépítészeti részszakterületén az előírt szakmai gyakorlati idő legalább felét az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti tartalmú magasépítési, mélyépítési, közlekedési, vízgazdálkodási építményekkel és tájépítészeti létesítményekkel összefüggő tájépítészeti tevékenységgel kell igazolni.
12. § (1) * A szakmai gyakorlat igazolására alkalmas különösen a munkáltatói vagy az építési szakmai érdekképviseleti szerv által kiadott igazolás, továbbá munkavégzésre irányuló szerződés, a kérelmezett szakmagyakorlási jogosultságnak megfelelő jogosultsággal rendelkező szakmagyakorlási tevékenységet végző személy vagy cég vagy mentori címmel rendelkező szakmagyakorló által kiállított igazolás, amely tartalmazza a gyakorlat időtartamát, a végzett munkák megnevezését, a folytatott tevékenység leírását.
(2) * A szakmai gyakorlat igazolásának részletes szabályait országos kamarai szabályzat rögzíti.
13. § (1) * A területi kamara az országos kamarai szabályzatában meghatározott eljárásrend szerint szakmai címet adhat a kamarai tagsággal rendelkező kérelmezőnek. A szakmai cím nem eredményeztet újabb jogosultságot. A címet a területi kamara titkára által vezetett építésügyi szakmagyakorlók névjegyzékében (a továbbiakban: névjegyzék) fel kell tüntetni mindaddig, amíg a szakmai címhez tartozó jogosultsága fennáll.
(2) * A vezető tervezői címhez a tervezőnek magas színvonalú tudományos-műszaki felkészültséggel és referenciákkal kell rendelkeznie. A cím megszerzésére irányuló kérelmet a területi kamara az erre vonatkozó országos kamarai szabályzat alapján bírálja el. A cím birtokosának a jogosult tervezési szakterületen legalább 10 éves kiemelkedő színvonalú tervezési tevékenységgel kell rendelkeznie. Vezető tervező címmel rendelkező személy végezheti – erre irányuló megbízás alapján, kamarai szabályzatban foglalt tartalommal – az építészeti-műszaki dokumentáció szakmai ellenőrzését (tervellenőrzés) a vezető tervezői jogosultságával megegyező szakterületen.
(3) A tervező gyakornoki cím kérelmezéséhez a szakképzettség megszerzését követően a megszerezni kívánt jogosultsághoz a kérelmező természetes személy előminősítést kérhet a területi kamarától. A területi kamara ellenőrzi a kérelmezni kívánt jogosultsághoz tartozó szakképzettség kreditkövetelmény rendszerének teljesülését. A feltételek teljesítése esetén a kérelmező a tervező gyakornok címről igazolást kap, a címet használhatja, a tervlapokon feltüntetheti a címet, önálló tervezésre azonban nem jogosít.
(4) A tervező műszaki ellenőri címet az a szakmagyakorló személy kérheti, aki rendelkezik építészeti-műszaki tervezői és építési műszaki ellenőri jogosultsággal.
(5) * A „rehabilitációs környezettervezés területén gyakorlott” címet olyan, építészeti-műszaki dokumentáció készítésére e rendelet alapján jogosult szakmagyakorló kérheti, aki a jogszabályi és szakmai előírások széleskörű ismeretével megfelelő tudással rendelkezik ahhoz, hogy az építménynél az akadálymentesség és az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítva legyen. Az (1) bekezdésben meghatározott szabályzat e szakmai címet szabályozó rendelkezéseit a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara egyeztetett és összehangolt szabályzatban rögzíti.
(6) A mentori címet az a szakmagyakorló személy kérheti, aki vállalja a tervező gyakornoki címmel rendelkező személy szakmai felügyeletét, és segíti szakmai fejlődését.
(7) *
(8) * „Műemlékek területén gyakorlott” címet az a szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező építész tervező, belsőépítész tervező, tájépítész tervező, zöldfelületi tanúsító és energetikai tanúsító kérheti, aki a saját szakterületén műemléki védelem alatt álló építmény, tájépítészeti alkotás vonatkozásában öt év gyakorlatot igazol.
14. § (1) * A településtervezési tevékenység 1. melléklet szerinti dokumentációinak elkészítése jogosultsághoz kötött.
(2) A településtervező feladata az önkormányzat döntései, megbízása és a jogszabályok, szabványok és szakmai szabályok figyelembevételével az 1. melléklet szerinti dokumentáció – a feladat elvégzéséhez szükséges településtervezési szakági tervezők bevonásával történő – elkészítése.
(3) A szakági településtervező feladata a szakterületének megfelelő településtervezési szakági munkarészek és javaslatok elkészítése a jogszabályok, szabványok és szakmai szabályok alapján.
(4) * A településfejlesztési terv megalapozó vizsgálata csak akkor használható fel a településrendezési terv kidolgozásához, ha azt jogosultsággal rendelkező településtervező és szakági településtervező készítette.
(5) * A településrendezési tervezési tevékenység során létrejött dokumentáció aláíró lapja tartalmazza a feladat elvégzésében részt vett összes tervező nevét, szakképzettségét, szakmai címét, névjegyzéki jelölését és – legalább egy eredeti példányon – a tervező saját kezű aláírását. A településrendezési terv tervlapja tartalmazza a településtervező és a szakági településtervezők nevét és névjegyzéki jelölését.
(6) * A tervezőnek az általa készített településrendezési tervet a megrendelő részére történő átadástól számított legalább 10 évig meg kell őriznie.
(7) * A településtervezési szerződésre a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben (a továbbiakban: Ptk.) szabályozott tervezési szerződés és a Méptv.-ben szabályozott településtervezési szerződés szabályait kell alkalmazni.
(8) * Nem folytathat településrendezési tervezési tevékenységet illetékességi területén a településrendezési terv előkészítésében, véleményezésében, döntéshozatalában közreműködő személy, kivéve, ha az önkormányzat a 6. § (2) bekezdése alapján településrendezési tervezési tevékenységet is folytat.
15. § (1) * Az építészeti-műszaki tervezési tevékenységnek az építésügyi hatósági eljáráshoz és az építőipari kivitelezéshez szükséges építészeti-műszaki dokumentációk készítése építészeti-műszaki tervezési jogosultsághoz kötött. Tervezői művezetést az adott tervezési szakterületen jogosultsággal rendelkező építészeti-műszaki tervező végezhet.
(2) * Az építészeti-műszaki tervező feladata a Méptv.-ben foglaltak, az építtető igényei, megbízása, a tervezési program és a jogszabályok, szabványok és szakmai szabályok figyelembevételével az építésügyi hatósági eljárásokhoz és az építőipari kivitelezéshez szükséges építészeti-műszaki dokumentáció elkészítése.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően jogosultsággal végezhető
a) a tervtanácsi terv,
b) a településképi véleményezéshez szükséges terv,
c) * a megvalósulási dokumentáció,
d) *
készítése.
(4) * Az építészeti-műszaki szakági tervező feladata az építmény, az építményhez kapcsolódó tájépítészeti alkotás tervezéséhez szükséges szakági terv elkészítése a jogszabályok, szabványok és szakmai szabályok alapján. Tevékenysége kiterjedhet az általános és a sajátos építmények tervezéséhez szükséges szakági tervi munkarészek teljes körű elkészítésére.
(5) Az építészeti-műszaki tervezési tevékenység a képesítéstől, a gyakorlati időtől és a szerzett jogtól függően – kamarai szabályzatban rögzítettek szerint – korlátozott vagy teljes körű tervezési jogosultsággal folytatható.
(6) * Az építészeti-műszaki tervezőnek az általa készített építészeti-műszaki dokumentációt, iratokat és számításokat hitelesítenie kell az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épelj.) előírásai szerint.
(7) * Az építészeti-műszaki tervező felelős a Méptv. 68. § (5) bekezdésében foglaltak betartásáért.
(8) * Az építészeti-műszaki tervezőnek az általa készített építészeti-műszaki dokumentációt a megbízónak történő átadástól számított legalább 10 évig meg kell őriznie.
(9) Nem folytathat építészeti-műszaki tervezési tevékenységet
a) * az adott építészeti-műszaki dokumentáció engedélyezésében vagy az annak alapján megvalósítandó építmény, tájépítészeti alkotás kivitelezésének hatósági ellenőrzésében feladatot ellátó hatóság kormánytisztviselője, valamint az építészeti-műszaki dokumentáció véleményezési, jóváhagyási folyamatában harmadik félként érintett szervezet alkalmazottja vagy azzal egyéb jogviszonyban közreműködő személy,
b) * az építészeti-műszaki dokumentáció településképi véleményezési eljárásába bevont önkormányzati, állami főépítész.
15/A. § * A Magyar Építész Kamara szabályzatban rögzíti a Méptv. 173. § (6)–(8) bekezdésében rögzített feladatok jogszabályi rendelkezést nem igénylő részletes szabályait.
15/B. § * A beruházáslebonyolító olyan, kamarai tagsággal rendelkező szakmagyakorló, aki az építtető képviseletében a beruházás előkészítéséhez, lebonyolításához, szervezéséhez és folytatásához kapcsolódó feladatokat lát el.
15/C. § * A költségszakértő – a 15/E. § szerinti szabályzatban rögzítetteknek megfelelő – olyan szakember, aki az építtető támogatására a beruházással kapcsolatos gazdasági, gazdaságossági, pénzügyi tervezési és ezekkel kapcsolatos döntés-előkészítési feladatokat lát el.
15/D. § * A tervellenőr olyan, építészeti-műszaki tervezői jogosultsággal rendelkező szakmagyakorló, aki a szakmagyakorlási jogosultságának körében, az építtető megbízásából ellenőrzi, hogy az építészeti-műszaki dokumentáció és a kivitelezési dokumentáció a jogszabályoknak, a szakmai szabályoknak, valamint az építtetői elvárásoknak megfelelően készült-e el.
15/E. § * (1) A Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara egyeztetett és összehangolt szabályzatban rögzíti az építési folyamatnak az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény 15. § (2) bekezdés c), e) és g) pontjában meghatározott résztvevőitől megkövetelt képzettséget, szaktudást, szakmai gyakorlatot, valamint az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényben és az állami építési beruházásokban résztvevők szakmai képzésének formáiról, feltételeiről szóló miniszteri rendeletben foglaltaknak való megfelelés vizsgálatának részletes szabályait.
(2) A Magyar Építész Kamara vagy a Magyar Mérnöki Kamara honlapján közzéteszi a beruházáslebonyolító, a költségszakértő és a tervellenőr nevét, ha az a közzétételhez hozzájárult.
(3) A Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara egyeztetett és összehangolt szabályzatban rögzíti az építési folyamatnak az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény által szabályozott egyéb résztvevőitől megkövetelt képzettséget, szaktudást, szakmai gyakorlatot, valamint az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényben és a végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben foglaltaknak való megfelelés vizsgálatának részletes szabályait.
15/F. § * (1) A tervező a tervezési szerződésben vállalt valamennyi tervezői szolgáltatás körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni. A felelősségbiztosítási szerződést a tervező javára – szerződőként – más személy vagy a tervezőt foglalkoztató cég is megkötheti, ebben az esetben a felelősségbiztosítási szerződés biztosítottjaként a tervezőt kell nevesíteni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt felelősségbiztosítás-kötési kötelezettség kiterjed a határon átnyúló szolgáltatást végző, szabad szolgáltatás jogával rendelkező szolgáltatókra is.
15/G. § * (1) A felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania a tervezési szakmai előírások, szabályok és a tervezési szerződésben foglalt rendelkezések megszegésével összefüggésben okozott olyan – személyi sérüléses és dologi – károkra, valamint e károkkal összefüggésben bekövetkezett személyi sérüléses nem vagyoni sérelmekre tekintettel felmerülő sérelemdíjakra, mely károk megtérítéséért a tervező jogszabály szerint kártérítési felelősséggel tartozik, a sérelemdíjak tekintetében fizetési kötelezettséggel tartozik.
(2) A felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a biztosított tervezővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, valamint a tervezői szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett alvállalkozók tevékenységéből eredő olyan károkra, melyekért a biztosított tervezőt kártérítési felelősség terheli.
15/H. § * (1) A felelősségbiztosításnak
a) 20 millió forint éves nettó jövedelemig biztosítási eseményenként legalább 10 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen legalább 20 millió forintig,
b) 20 millió forintot meghaladó, de 100 millió forintot meg nem haladó összegű éves nettó jövedelem között biztosítási eseményenként legalább 20 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 40 millió forintig,
c) 100 millió forintot meghaladó, de 1 milliárd forintot meg nem haladó összegű éves nettó jövedelem között biztosítási eseményenként legalább 50 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 100 millió forintig,
d) 1 milliárd forint feletti éves nettó jövedelem esetén biztosítási eseményenként legalább 100 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 200 millió forintig
kell fedezetet biztosítania.
(2) Éves nettó jövedelem alatt a felelősségbiztosítás megkötését vagy a biztosítási évfordulót megelőző naptári év nettó jövedelmét kell érteni, amelyből le kell vonni az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó állami építési beruházással összefüggésben végzett tervezési és tervezői művezetési tevékenységből származó nettó jövedelmet. Ha a tervező tevékenységét ennél rövidebb ideje folytatja, rá az (1) bekezdés a) pontját kell alkalmazni.
(3) A tervező a biztosítási évfordulóval kezdeményezi a biztosítónál a felelősségbiztosítási szerződés módosítását, ha az előző évi éves nettó jövedelme alapján a biztosítási összeget emelni vagy csökkenteni kell.
15/I. § * A felelősségbiztosításnak a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt okozott, a biztosító részére bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra kell fedezetet nyújtania.
15/J. § * (1) A tervező a szakmagyakorlási engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg benyújtja a biztosító által kiadott, 30 napnál nem régebbi fedezetigazolást arról, hogy a biztosítási díjjal fedezett időszak végéig – a tervezési tevékenységgel kapcsolatban ezen időszakban okozott károkra – a felelősségbiztosítási fedezet fennáll.
(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolást a biztosító térítésmentesen, a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül állítja ki.
(3) Ha a felelősségbiztosítási jogviszony valamilyen oknál fogva megszűnik, a biztosító ezt a tényt és a megszűnés időpontját a megszűnéshez vezető ok felmerülését követő 15 napon belül jelzi a Magyar Építész Kamarának vagy a Magyar Mérnöki Kamarának, amely erről tájékoztatja a szakmagyakorlót nyilvántartó területi kamarát.
15/K. § * (1) A tervező a biztosítási évfordulót követő 8 napon belül tájékoztatja az őt nyilvántartó területi kamarát a felelősségbiztosítási szerződés fennállásáról a fedezetet igazoló dokumentum (biztosítási kötvény) egy másolati példányának megküldésével.
(2) A tervezőt nyilvántartó területi kamara legalább évente egyszer ellenőrzi, hogy a tervező rendelkezik-e felelősségbiztosítással, és ha nem, a 43. § (1) bekezdés d) pontja szerint jár el.
(3) Ha a tervezőt nyilvántartó területi kamara megállapítja, hogy a szakmagyakorló nem rendelkezik kötelező tervezői felelősségbiztosítással, ezt a tényt haladéktalanul rögzíti a névjegyzékben, a rögzítés időpontjával együtt.
15/L. § * A Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara szabályzatban rögzíti a kötelező tervezői felelősségbiztosítással kapcsolatos ellenőrzési rendet.
16. § (1) * A tervezési program olyan szöveges dokumentum, amely tartalmazza az építménnyel szemben támasztott alapvető követelmények meghatározását, valamint a tervezési szerződés szerinti építtetői elvárások mennyiségi és minőségi részletezését. A tervezési program véglegezett formája a tervezési szerződés kötelező mellékletét képezi.
(2) * A tervezési programban rögzíteni kell minden olyan fontos tényt, adatot, információt, amelyet a tervezés során figyelembe kell venni. A tervezési programban a meglévő építmények esetén vizsgálni kell a megújuló energiaforrások használatának lehetőségét, és igény szerint rögzíteni kell a vagyonbiztonsági elvárások mértékét.
(3) * A tervezési programban – amelyet az építtető és tervező közösen készít elő – a tervezés tárgyától és nagyságrendjétől függően ismertetni kell
a) tervezési feladat részletes leírását, az építési tevékenység megnevezését,
b) a tervezés előzményeit – előkészítő dokumentációk, tanulmánytervek adatait,
c) az elvárt – az OTÉK előírásainak megfelelő vagy attól szigorúbb – követelményeket, beleértve az élettartalmi igényeket,
d) az elvárt követelményeknek való megfelelőség igazolásának módját, az alkalmazandó szabványok vagy azokkal egyenértékű számítási-méretezési eljárások és hivatkozások, jogszabályok, előírások, szabályzatok körét,
e) a beruházás költségkeretét, rögzített költségkeret esetén a költségelemzés módszerét, az építtető részéről a költségkeret túllépés jóváhagyásának feltételeit, vagy költségkeret csökkentés esetén az elvárások, követelmények módosítási szabályait,
f) a helyszín bemutatását,
g) a helyiségigényeket és funkcionális kapcsolatokat,
h) az építményben üzemelendő technológiákat,
i) a közútkapcsolati, parkolási igényeket és információkat,
j) a közmű és energia ellátási igényeket, módokat,
k) az akadálymentesítésre vonatkozó információkat,
l) * műemlék esetén az értékleltár és az építéstörténeti tudományos dokumentáció alapján rögzített műemlékvédelmi szempontokat,
m) * a szükséges szakági tervezői és szakértői feladatok körét,
n) az egyéb meghatározó követelmények általános szempontjait,
o) * a tervezendő építmény használatának, üzemeltetésének, karbantartásának feltételeit,
p) * a helyszínen fennálló régészeti érintettség vagy védelem tényét a közhiteles örökségvédelmi nyilvántartástól lekért adatok alapján.
17. § (1) * Az építészeti-műszaki tervezési tevékenység folytatásához szükséges tervezési szerződés a Ptk. és a Méptv. előírásain túlmenően tartalmazza
a) a vállalt tervezési tevékenység pontos megnevezését,
b) a kivitelezési dokumentációra vonatkozó követelmények (mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározását, a kidolgozás részletezettségét (részletrajzok, konszignációk, költségvetési kiírás szükséges körét),
c) a készítendő kivitelezési dokumentáció példányszámát és annak elektronikus formában is történő átadási kötelezettségét,
d) a teljesítési határidőket, figyelemmel a szakaszos tervszolgáltatásra is,
e) a tervezési díj összege mellett az elszámolás és a teljesítésigazolás formáját, módját, a fizetés módját és határidejét,
f) az esetleges szakmai biztosíték kikötését,
g) a tervező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy kötelező tervezői felelősségbiztosítással rendelkezik, a kötelező tervezői felelősségbiztosítás kötvényszámát, a biztosító nevét és a tervezési szerződés mellékleteként a fedezetet igazoló dokumentumot (biztosítási kötvény),
h) a tervezési szerződéssel érintett építészeti-műszaki dokumentációhoz fűződő szerzői vagyoni jogokkal kapcsolatos rendelkezést,
i) a terv felülvizsgálatának, ellenőrzésének szabályait,
j) a szükségessé váló tervmódosítások szabályozását,
k) a tervezői művezetési feladatellátás részletes feltételeit, ha a tervező ilyen feladatot lát el, valamint
l) az e-építési napló vezetéséhez kötött építőipari kivitelezési tevékenység esetén a tervező és a tervezői művezető naplóügyfél-jelét.
(2) * Az építmények, tájépítészeti alkotások tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló törvényben meghatározott esetekben az építészeti-műszaki tervezési szerződéses felek a Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez fordulhatnak.
(3) *
18. § A tervezési díj magában foglalja
a) a közvetlen költségek, ennek keretében
aa) a számított munkadíj,
ab) *
ac) * a terv tervezési szerződés szerint rögzített felhasználásának szerzői díja,
b) a közvetett költségek, ennek keretében a működési költség, anyagjellegű ráfordítás,
c) az értékcsökkenési leírás,
d) az egyéb ráfordítások,
e) a tervezett nyereség
együttes összegét.
19. § (1) Az 1. melléklet szerinti településrendezési szakértői vélemények elkészítése jogosultsághoz kötött.
(2) A településrendezési szakértő köteles megbízójának figyelmét felhívni minden olyan tényre, amely az általa ismert adatok alapján szakértői véleményének kialakítását befolyásolja, és amelynek ismerete a megbízónak érdeke. A településrendezési szakértői vizsgálatnak az ügy minden lényeges körülményére ki kell terjednie. A szakértői véleményen fel kell tüntetni a szakértő nevét, saját kezű aláírását, névjegyzéki jelölését, a szakértői szakterületének megnevezését.
(3) A településrendezési szakértő felelős az általa elkészített szakértői vélemény tartalmának szakszerűségéért.
(4) A településrendezési szakértő feladatát megbízási szerződés alapján látja el a 20. § (6) bekezdése szerint.
(5) * A településrendezési szakértő nem végezheti olyan pályázati dokumentáció, településrendezési terv vizsgálatát, amelynek összeállításában vagy tervezésében maga vagy a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója részt vett.
(6) Településtervezési vagy szakági településtervezési jogosultságot szerzett és vezető tervezői címmel rendelkező személy kérelmére a területi kamara titkára az adott szakterületen településrendezési szakértői tevékenység folytatását engedélyezi a 9. § (6) bekezdése szerinti feltétel mellett.
20. § (1) * Az építésügyi műszaki szakértő vizsgálatának a Méptv. 68. §-a szerinti tevékenysége során az adott ügy minden lényeges körülményére ki kell terjednie. Az építésügyi műszaki szakértő köteles megbízójának figyelmét felhívni minden olyan tényre, amely az általa ismert adatok alapján szakértői véleményének kialakítását befolyásolja, és amelynek ismerete a megbízónak érdeke.
(2) Az építésügyi műszaki szakértői tevékenységhez kapcsolódó tevékenységek különösen:
a) méretbeli és az állapotfelmérés,
b) műszeres vizsgálat és kutatás,
c) a b) pont elvégzéséhez tartozó bontási és helyreállítási munkák,
d) számítások és elemzések elvégzése,
e) statisztikák vizsgálata és elemzése vagy
f) következtetések levonása.
(3) Ha az építésügyi műszaki szakértő vizsgálata során megállapítja, hogy az építményt vagy egyes szerkezeteit bauxitcement felhasználásával készítették, a vizsgálat eredményét harminc napon belül köteles bejelenteni a terület- és településrendezési tervek központi dokumentumtárát kezelő szervnek az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló kormányrendelet alapján.
(4) Az építésügyi műszaki szakértő a vizsgálat eredményéről szakértői véleményt készít, amelyen fel kell tüntetni a szakértő nevét, szakértői nyilvántartási számát, a szakértői szakterületének megnevezését, a meghatározott szakterület és ahhoz tartozó jelölés szerint.
(5) Az építésügyi műszaki szakértő felelős az általa elkészített szakértői vélemény tartalmának szakszerűségéért, a valós állapotnak megfelelő tartalmáért.
(6) A településrendezési szakértői szerződésre és az építésügyi műszaki szakértői szerződésre a Ptk.-ban szabályozott megbízási szerződés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a szerződést írásban kell megkötni. A szerződés tárgyában meg kell jelölni a vállalt szakértői tevékenység pontos megnevezését, a teljesítési határidőt, a szakértő díját, a megrendelő kötelezettségeit és jogait, a műszaki szakértő kötelezettségeit, felelősségét és jogait. Amennyiben a felek nem állapodnak meg a díj átadásának időpontjáról, akkor az a szakvélemény átadásával egyidejűleg esedékes. A megrendelő teljesítési kötelezettségének határideje eltérő rendelkezés esetén sem haladhatja meg a számla kézhezvételétől számított harminc napot.
(7) Nem folytathat építésügyi műszaki szakértői tevékenységet
a) * ugyanazon építmény, tájépítészeti alkotás kivitelezése vonatkozásában az a személy, aki az építmény építési-szerelési munkáit vagy a tájépítészeti alkotás építési-kivitelezési munkáit ellenőrizte, mint építési műszaki ellenőr, tervezési műszaki ellenőr, beruházási tanácsadó, vagy kivitelezte, vagy a kivitelező felelős műszaki vezetője,
b) * ugyanazon dokumentáció tekintetében az a személy, aki az építmény építészeti-műszaki dokumentációjának vagy kivitelezési dokumentációjának, tájépítészeti alkotás tervének készítésében mint tervező részt vett.
21. § (1) Az építési műszaki ellenőr az Épkiv. 16. § (2)–(3) bekezdésében foglalt feladatokat látja el.
(2) Az építési műszaki ellenőr megbízási szerződésében a Ptk.-ban szabályozottak és az Épkiv. 16. § (6) bekezdésében foglaltakon túlmenően rögzíteni kell
a) az építési műszaki ellenőrzés gyakoriságát,
b) az építési naplóba való bejegyzés gyakoriságát, a bejegyzésről az építtető tájékoztatásának módját,
c) a jogszabályokban meghatározott feladatokon túlmenő építtetői elvárásokat, felhatalmazásokat.
(3) * Az építési műszaki ellenőr nem lehet az építészeti-műszaki dokumentáció engedélyezésében vagy az annak alapján megvalósítandó építmény kivitelezésének hatósági ellenőrzésében feladatot ellátó hatóság kormánytisztviselője vagy köztisztviselője, valamint az építészeti-műszaki dokumentáció véleményezési, jóváhagyási folyamatában harmadik félként érintett szervezet alkalmazottja vagy azzal egyéb jogviszonyban közreműködő személy.
(4) Az építési műszaki ellenőr nem végezhet építésügyi műszaki szakértői, vállalkozó kivitelezői, anyagbeszállítói és felelős műszaki vezetői tevékenységet az általa ellenőrzött építési-szerelési munka vonatkozásában. Az építési műszaki ellenőr nem láthat el további építési műszaki ellenőri feladatokat olyan építési szerelési munka esetén, ahol építésügyi műszaki szakértői, vállalkozó kivitelezői vagy anyagbeszállítói tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet végzi, amelynek az építési műszaki ellenőr tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.
(5) Az építési műszaki ellenőr az általa ellenőrzött építési beruházás során nem lehet az építésügyi műszaki szakértői, a vállalkozó kivitelezői, az anyagbeszállítói és a felelős műszaki vezetői tevékenységet folytatóknak a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója, illetve nem állhat velük munkavégzésre irányuló jogviszonyban.
22. § (1) * A felelős műszaki vezető feladata az Épkiv. 13. § (2)–(5) bekezdésében és 14. §-ában meghatározott tevékenységek végzése. Ha a felelős műszaki vezető egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony keretében látja el feladatát, akkor a feladata az Épkiv. 13. § (2) bekezdésében, 13. § (3) bekezdés b)–k), n)–p) pontjában, 13. § (4) bekezdésében és 14. §-ában meghatározott tevékenységek végzése.
(2) A felelős műszaki vezetői tevékenység folytatásához szükséges szerződés megkötésére a Ptk.-ban szabályozott megbízási szerződés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy
a) a szerződést írásban kell megkötni,
b) a szerződés tartalmazza
ba) * a megbízó nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét, adószámát, elérhetőségét, a vállalkozó kivitelezők nyilvántartása szerinti nyilvántartási számát, továbbá a képviseletében eljáró személy nevét vagy megnevezését, címét vagy telephelyét és elérhetőségét,
bb) a felelős műszaki vezető megnevezését, nyilvántartási számát, névjegyzéki jelét és elérhetőségét,
bc) a felelős műszaki vezető díját, fizetési módját, határidejét,
bd) a felelős műszaki vezető feladatainak és felelősségének meghatározását.
(3) * A felelős műszaki vezető nem lehet az építészeti-műszaki dokumentáció engedélyezésében részt vevő hatóság, valamint a tevékenység és az engedélyező hatóság felügyeletét ellátó szerv kormánytisztviselője. A felelős műszaki vezető nem végezhet építésügyi műszaki szakértői és építési műszaki ellenőri tevékenységet azon kivitelezési tevékenység esetében, ahol részben vagy egészben építési-szerelési munkát vezet.
(4) A felelős műszaki vezető nem láthat el felelős műszaki vezetői feladatokat olyan építési-szerelési munka esetében, ahol az építésügyi műszaki szakértői vagy építési műszaki ellenőri tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet végzi, amelynek tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.
(5) A felelős műszaki vezető nem végezhet építési műszaki ellenőri tevékenységet azon kivitelezési tevékenység esetében, ahol részben vagy egészben építési-szerelési munkát vezet. A felelős műszaki vezető nem láthat el felelős műszaki vezetői feladatokat olyan építési-szerelési munka esetében, ahol az építési műszaki ellenőri tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet végzi, amelynek tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.
22/A. § * Az éghajlatvédelmi tanúsítást végző szakmagyakorló feladata az ingatlan éghajlatvédelmi mitigációs, CO2-csökkentést segítő energetikai és adaptációs, CO2-megkötést és a szélsőségek kiegyenlítését segítő zöldfelületi megfelelőségi szintjének megállapítása. Az energetikai tanúsítvány és a zöldfelületi tanúsítvány elkészítése jogosultsághoz kötött.
23. § (1) Az energetikai tanúsító feladata az energiát használó épület energetikai jellemzőinek vizsgálata alapján, annak eredményéről hiteles tanúsítvány kiállítása az Országos Építésügyi Nyilvántartás (a továbbiakban: OÉNY) elektronikus programjának segítségével.
(2) Az energetikai tanúsító az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) szerinti független ellenőrzési rendszer keretében végzett ellenőrzés során köteles együttműködni és a feltárt hibákat kijavítani.
(3) Az energetikai tanúsító köteles az (1) bekezdés szerinti azonosító kóddal ellátott hiteles tanúsítvány aláírt példányát és az alátámasztó munkarészt a megrendelőnek átadni.
(4) Az energetikai tanúsító felelős
a) az általa készített tanúsítvány szakszerűségéért,
b) a valós állapotnak megfelelő tartalomért,
c) a hiteles tanúsítvány kiállításához szükséges adatoknak az OÉNY-be való feltöltéséért.
(5) Az energetikai tanúsítói szerződést írásban kell megkötni. A szerződés kötelező tartalmi eleme
a) a szerződés tárgyában megjelölve a vállalt tevékenység pontos megnevezése (az épület vagy épületrész helyrajzi száma),
b) a vállalt tevékenységre vonatkozó teljesítési határidő,
c) a tanúsítás díja mellett az elszámolás formája, módja, a fizetés módja és határideje.
(5a) * A Magyar Mérnöki Kamara független ellenőrzési rendszert működtet az energetikai tanúsítványok tekintetében. Ennek keretében jogszabályban meghatározott tartalmú ellenőrzés céljából évente véletlenszerűen kiválasztja az OÉNY-ben rendelkezésre álló összes, az ellenőrzési időszakot megelőző évi energetikai tanúsítványnak statisztikailag jelentős hányadát, és az ellenőrzések alapján megteszi az (5c) bekezdés szerinti intézkedéseket, valamint a hatáskörrel rendelkező szervnél kezdeményezi a jogszabályban meghatározott hatósági intézkedéseket.
(5b) * A Magyar Mérnöki Kamara az (5a) bekezdésben foglalt ellenőrzésen kívül bármely más energetikai tanúsítványt is ellenőrizhet.
(5c) * A Magyar Mérnöki Kamara a jogszabályi rendelkezések megsértésével kiállított energetikai tanúsítvány kiállítójával szemben figyelmeztetéssel élhet vagy bírságot szab ki.
(6) * A Magyar Mérnöki Kamara által működtetett független ellenőrzési rendszer keretében a tanúsítványok utóellenőrzésében nem vehet részt az a személy
a) akinek jogát vagy jogos érdekét az ellenőrzés közvetlenül érinti, továbbá
b) aki az ellenőrzött tanúsítvány elkészítésében a megbízó képviselőjeként vagy energetikai tanúsítóként járt el,
c) aki az ellenőrzött tanúsítvánnyal összefüggésbe hozható építésügyi műszaki szakértőként járt el,
d) akinek az ellenőrzött tanúsítvány elkészítésében a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója a megbízó képviselőjeként vagy energetikai tanúsítóként járt el, vagy
e) akinek a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója az ellenőrzött tanúsítvánnyal összefüggésbe hozható építésügyi műszaki szakértőként járt el.
(7) * A (6) bekezdés szerinti ellenőrzésben nem vehet részt az a személy, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése. Az ellenőrzést végző a Magyar Mérnöki Kamara elnökének haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított öt napon belül köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A kizárási okot a kizárási okról való tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül az ellenőrzött, vagy bármely érintett fél is bejelentheti.
(8) * A kizárás tárgyában a Magyar Mérnöki Kamara elnöke dönt, szükség esetén más ellenőrző személyt jelöl ki, továbbá arról is dönt, hogy meg kell-e ismételni azokat az eljárási cselekményeket, amelyekben a kizárt ellenőrző személy járt el. A kizárás tárgyában hozott elnöki döntést az érintett felekkel közölni kell.
23/A. § * Műemlék épület esetén az energetikai tanúsítónak az R1. szerinti energetikai minőségtanúsítvány javaslattételének kidolgozásához szakági építésügyi műszaki szakértői szakterület műemléki részszakterület jogosultsággal bíró szakértőt vagy „műemlékek területén gyakorlott” címmel rendelkező szakmagyakorlót kell bevonnia, ha az energetikai tanúsító nem rendelkezik a „műemlékek területén gyakorlott” címmel.
23/B. § * (1) A zöldfelületi tanúsító a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló kormányrendeletben foglalt feladatokat látja el.
(2) A zöldfelületi tanúsítvány hitelesítése az OÉNY működését elősegítő elektronikus alkalmazás segítségével történik.
(3) A zöldfelületi tanúsító független ellenőrzési rendszer keretében végzett ellenőrzés során köteles együttműködni, és a feltárt hibákat kijavítani.
(4) A zöldfelületi tanúsító köteles az azonosító kóddal ellátott, (2) bekezdés szerinti hiteles zöldfelületi tanúsítvány aláírt példányát és az alátámasztó munkarészt a megrendelőnek átadni.
(5) A zöldfelületi tanúsító felelős
a) az általa készített zöldfelületi tanúsítvány szakszerűségéért,
b) a valós állapotnak megfelelő tartalomért,
c) a hiteles zöldfelületi tanúsítvány kiállításához szükséges adatoknak az OÉNY-be való feltöltéséért.
(6) A zöldfelületi tanúsító zöldfelületi tanúsítói szerződést köt a tanúsítványt készíttető megbízóval, valamint nem visszterhes rendszerhasználati szerződést köt a Zöldfelületi Tanúsítvány Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal a térinformatikai adatokhoz való hozzáférés és a rendszerhasználat tárgyában. Mindkét szerződést írásban kell megkötni. A szerződések kötelező tartalmi eleme
a) a szerződés tárgyában megjelölve a vállalt tevékenység, szolgáltatás és az ingatlan helyrajzi száma, pontos megnevezése,
b) a vállalt tevékenységre, szolgáltatásra vonatkozó teljesítési határidő,
c) a zöldfelületi tanúsítói szerződés esetében a tanúsítás díja mellett az elszámolás formája, módja és határideje.
(7) A Magyar Építész Kamara független ellenőrzési rendszert működtet a zöldfelületi tanúsítványok tekintetében. Ennek keretében jogszabályban meghatározott tartalmú ellenőrzés céljából évente véletlenszerűen kiválasztja az OÉNY-ben rendelkezésre álló összes, az ellenőrzési időszakot megelőző évi zöldfelületi tanúsítványnak statisztikailag jelentős hányadát, és az ellenőrzések alapján megteszi a (9) bekezdés szerinti intézkedéseket, valamint a hatáskörrel rendelkező szervnél kezdeményezi a jogszabályban meghatározott hatósági intézkedéseket.
(8) A Magyar Építész Kamara a (7) bekezdésben foglalt ellenőrzésen kívül bármely más zöldfelületi tanúsítványt is ellenőrizhet.
(9) A Magyar Építész Kamara a jogszabályi rendelkezések megsértésével kiállított zöldfelületi tanúsítvány kiállítójával szemben figyelmeztetéssel élhet vagy bírságot szab ki.
(10) A Magyar Építész Kamara által működtetett független ellenőrzési rendszer keretében a tanúsítványok ellenőrzésében nem vehet részt az a személy,
a) akinek jogát vagy jogos érdekét az ellenőrzés közvetlenül érinti,
b) aki az ellenőrzött zöldfelületi tanúsítvány elkészítésében a megbízó képviselőjeként vagy zöldfelületi tanúsítóként járt el,
c) akinek az ellenőrzött zöldfelületi tanúsítvány elkészítésében a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója a megbízó képviselőjeként vagy zöldfelületi tanúsítóként járt el, vagy
d) akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.
(11) Az ellenőrzést végző a Magyar Építész Kamara elnökének haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított öt napon belül köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A kizárási okot a kizárási okról való tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül az ellenőrzött vagy bármely érintett fél is bejelentheti.
(12) A kizárás tárgyában a Magyar Építész Kamara elnöke dönt, szükség esetén más ellenőrző személyt jelöl ki, továbbá arról is dönt, hogy meg kell-e ismételni azokat az eljárási cselekményeket, amelyekben a kizárt ellenőrző személy járt el. A kizárás tárgyában hozott elnöki döntést az érintett felekkel közölni kell.
23/C. § * Műemléki védelem alatt álló tájépítészeti alkotás esetén a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló kormányrendelet szerinti zöldfelületi minőségtanúsítvány javaslattételének kidolgozását okleveles tájépítészmérnök vagy okleveles tájépítész-kertművész jogosultsággal bíró zöldfelületi tanúsító végezheti.
24. § (1) A szakmagyakorlási tevékenység
a) engedélyezése,
b) * folytatásának szüneteltetése, a szüneteltetés megszüntetése,
c) * folytatásának megtiltása,
d) * folytatásának megtiltása és a tevékenységet folytató szakmagyakorló névjegyzékből való törlése,
e) folytatójával szembeni bírság kiszabása és
f) folytatásával összefüggő hatósági bizonyítvány kiállítása,
g) * folytatója által az engedélyének kérelemre történő visszavonása és a névjegyzékből való törlése
iránt kezdeményezett vagy saját hatáskörben indított eljárást az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályai szerint, míg a szakmagyakorlási tevékenység bejelentésére irányuló eljárást a Szolgtv. szabályai szerint kell lefolytatni. *
(2) A szakmagyakorlási tevékenység engedélyezése iránti kérelem elektronikus úton történő benyújtásához, papír alapon történő benyújtása esetén a kérelem és jogszabályban előírt mellékleteinek feltöltéséhez a szakmagyakorlási jogosultsági eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (a továbbiakban: e-rendszer) a kérelmező részére közvetlenül a kérelem benyújtása előtt elektronikus feltöltő tárhelyet biztosít.
(3) * Az elektronikus tárhely igényléséhez – a papír alapon történő benyújtás esetét kivéve – a kérelmezőnek vagy meghatalmazottjának a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatással történt azonosítást követően regisztrálnia kell az e-rendszerben. A kérelmező vagy meghatalmazottja regisztrációval – külön bírálat és döntés nélkül – automatikusan hozzáférést kap a saját tárhelyéhez.
(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti elektronikus tárhely dokumentumaiba a szakmagyakorlási tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtása előtt csak a tárhely gazdájaként a kérelmező vagy meghatalmazottja, továbbá a kérelmező vagy meghatalmazottja hozzájárulásával a kamarai tagsághoz kötött szakmagyakorlási tevékenység esetén az eljáró területi kamara elnöksége tekinthet bele.
(5) A (2) és (3) bekezdés szerinti tárhely a szakmagyakorlási tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásáig áll a kérelmező rendelkezésére.
(6) * A kérelmező a végzettség és a szakmai gyakorlat szakirányúságának megállapítását, valamint a tervezői és szakértői jogosultságok esetén, amennyiben még nincs tagsági jogviszonya, a területi kamara elnöksége tagfelvételről szóló véleményét a 39. § szerinti vizsga és a kérelem benyújtása előtt kérelmezi a területi kamarától.
25. § (1) A 24. § (1) bekezdése szerinti kérelemre induló eljárás esetén a kérelem előterjeszthető
a) papír alapon (személyesen, megbízott útján vagy postai úton), vagy
b) elektronikusan
ba) párbeszédre épülően (online),
bb) amennyiben információtechnológiai feltételei fennállnak, nem párbeszédre épülően (offline).
(2) * A kérelmező a kérelmet írásban – papír alapon vagy elektronikus adathordozón, az Ákr.-ben meghatározottakon túl – benyújthatja bármely területi kamaránál.
(3) A területi kamara – a kérelem adathordozó anyagától függetlenül – a beérkezett iratról hiteles elektronikus másolatot készít, majd a másolatot a kérelem és mellékleteinek beérkezésekor, de legkésőbb az azt követő munkanapon feltölti ügyintézésre az e-rendszerbe. Az e-rendszer a kérelem és mellékletei feltöltésekor a kérelmezőnek automatikusan értesítést küld az ügy azonosítójáról, ezért az eljárás megindulásáról értesítést külön már nem kell küldeni.
(4) Az eredeti iratot a szerv visszaszolgáltatja a benyújtónak. Kérelem és mellékletei alatt – ha már benyújtásra került – minden esetben az e-rendszerben rögzített kérelmet és mellékleteit (az eredeti elektronikus másolatát) kell érteni.
(5) Ha a kérelem melléklete az eredeti dokumentum másolata, annak hitelességét a benyújtáskor az eredeti dokumentum egyidejű bemutatásával – közjegyző vagy az iratot eredetileg kiállító szerv, szervezet, oktatási intézmény hitelesítése helyett – a kérelmet befogadó szerv is igazolhatja.
(6) A tényállás tisztázásához kétség esetén, vagy ha egyenértékűségi vizsgálat miatt szükséges a területi kamara titkára bekérheti az eredeti dokumentumokat is.
(7) A szakmagyakorló haladéktalanul köteles írásban bejelenteni a területi kamarához a bejegyzett adataiban bekövetkezett változást. Az adatváltozásnak és a tevékenység megszüntetésének a bejelentésére a szolgáltatási tevékenység bejelentésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
26. § (1) A szakmagyakorlási tevékenység engedélyezése iránti kérelem tartalmazza
a) a kérelmező nevét (családi és utónév, születési családi és utónév),
b) születési helyét és idejét,
c) a kérelmező anyja születési családi és utónevét,
d) a kérelmező lakcímét,
e) a kérelem tárgyát,
f) a kérelmezett szakmagyakorlási tevékenység területének, szakterületének, részszakterületének megnevezését,
g) rendelkezést a kapcsolattartás módjáról.
(2) * A kérelem – az eseti engedély iránti kérelmet kivéve – benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a kérelmező részletes szakmai tevékenységét, továbbá igazolni kell
a) a szakirányú szakképzettséget,
b) a szakmai gyakorlatot,
c) * az igazgatási szolgáltatási díj befizetését,
(3) *
27. § (1) Eseti engedélyt kérhet a kérelmező
a) * a Méptv. 24. § (4) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott esetekben,
b) ha saját maga vagy a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója számára kíván felelős műszaki vezetői feladatot ellátni, és az építési beruházás becsült értéke nem éri el a közbeszerzésekről szóló törvényben az építési beruházásokra megállapított nemzeti értékhatár kétszeresét.
(2) * Az eseti engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a végezni kívánt tevékenység főbb adatait, különösen annak helyét, tárgyát és jellegét. A kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell
a) a szakirányú végzettséget, ha az azt igazoló okirat a területi kamarai nyilvántartásban nem áll rendelkezésre,
b) * a szakirányúság elvégzését, amelynek elbírálásához alkalmas különösen a leckekönyv másolata vagy az oklevél melléklete, ha a kérelmező kreditrendszerben szerezte meg az oklevelét, vagy ha azt a területi kamara titkára a szakirányúság megállapítása érdekében kéri,
c) a szakmai gyakorlatot,
d) az igazgatási szolgáltatási díj befizetését,
e) a hozzátartozói minőséget.
28. § (1) * Ha a kérelem hiányos, a területi kamara titkára legfeljebb tizenöt napos határidő megjelölésével a kérelmezőt a hiányok pótlására hívja fel.
(2) * A területi kamara titkára a kérelem elbírálásánál vizsgálja, hogy a kérelem és mellékletei megfelelnek-e a jogszabályban foglaltaknak, valamint a kérelmezett szakmagyakorlási tevékenység megfelel-e az engedélyezés feltételeinek. A hatóság a kérelmet visszautasítja, amennyiben a kérelem és mellékletei nem felelnek meg, vagy az engedély kiadását megtagadja, ha a szakmagyakorlási tevékenység végzésének feltételei nem állnak fenn. Amennyiben a kérelem hiánytalan, a döntést a kérelem beérkezésétől, ha a kérelem hiányos, az utolsó pótolt dokumentum beérkezésétől számított tizenöt napon belül kell meghozni és az ügyféllel haladéktalanul közölni. A területi kamara titkára a döntését szóban nem közölheti.
(3) * A területi kamara titkára a tervezői és szakértői szakmagyakorlási tevékenységek esetén a 24. § (6) bekezdése szerinti, valamint az engedélyezési eljárásban az illetékes területi kamara elnökségének véleményét kikéri – kivéve, ha a vélemény a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll – a kamarai tagfelvétel, valamint a szakmai gyakorlat szakirányúságának megállapítása céljából. A területi kamara elnöksége a véleményét az országos szabályzatban meghatározottak szerint alakítja ki.
(4) A területi kamara titkára a kérelemnek az Ákr. 81. § (2) bekezdése szerinti egyszerűsített döntésben ad helyt, amely az Ákr.-ben foglaltakon túlmenően tartalmazza: *
a) * az oklevél megnevezését, számát, szakát és kibocsátóját, amely a jogosultságot megalapozza,
b) a szakmagyakorlási tevékenység szakterületének megnevezését,
c) a szakmagyakorlási tevékenységet végző személy névjegyzéki jelölését (tevékenység 1. melléklet szerinti betűjele, a területi kamara kódja és nyilvántartási szám),
d) az engedély – továbbképzési kötelezettség teljesítésének feltétele mellett – határozatlan ideig tartó hatályát,
e) * a továbbképzési kötelezettség teljesítése igazolása elmaradásának jogkövetkezményeiről történő tájékoztatást.
(5) * Az eseti engedélyről szóló döntést a területi kamara titkára az Ákr. 81. § (2) bekezdése szerinti egyszerűsített döntéssel hozza meg, amely az Ákr.-ben foglaltakon túlmenően tartalmazza:
a) * az oklevél megnevezését, számát, szakát és kibocsátóját, amely a jogosultságot megalapozza,
b) a szakmagyakorlási szakterület, illetve kategória megnevezését,
c) a végezni kívánt tevékenység főbb adatait, különösen a helyét, a tárgyát és a jellegét,
d) * az eseti engedély hatályát, amely – a Méptv. 24. § (4) bekezdés d) pontjában foglalt eset kivételével – legfeljebb az adott építmény használatbavételi engedélyének megadásáig, illetve a használatbavétel tudomásulvételéig szól,
e) *
(6) * Az engedély kiadását megtagadó döntés az Ákr. 81. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően tartalmazza a területi kamara elnöksége véleményének indokolását.
(7) * Jogorvoslati eljárásban az országos kamara főtitkára kikérheti a szakterület szerinti szakmai tagozat véleményét a szakmai gyakorlat szakirányúságának megállapítása céljából.
29. § (1) A bejelentés benyújtására a 25. § szerinti engedélykérelem benyújtására előírtakat kell alkalmazni.
(2) * Az éghajlatvédelmi tanúsítói tevékenységre vonatkozó bejelentésnek a 7. § (2) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia.
(3) Az illetékes területi kamara titkára a bejelentés megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek.
(4) A területi kamara titkára a bejelentés megérkezésétől számított nyolc napon belül
a) ha a bejelentés megfelel az előírt követelményeknek, nyilvántartásba veszi, mely tényről igazolás megküldésével a bejelentőt értesíti,
b) ha a bejelentés nem felel meg az előírt követelményeknek, a bejelentés hiányainak megjelölése mellett figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli folytatásának jogkövetkezményeire, valamint a területi kamara a bejelentés nyilvántartásba vételét határozattal megtagadja.
(5) A bejelentésről készített igazolásnak a következőket kell tartalmaznia:
a) a területi kamara megnevezését, a bejelentés iktatási számát és ügyintéző nevét,
b) a bejelentő nevét, lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
c) a bejelentett tevékenység megjelölését, a szakmagyakorlási szakterület megnevezését,
d) a bejelentés előterjesztésének napját,
e) a szakmagyakorlási tevékenységet bejelentő személy nyilvántartási számát, a névjegyzéki jelét,
f) azt, hogy a bejelentés – kivéve a határon átnyúló szolgáltatásra vonatkozó bejelentést – határozatlan időre, vagy a bejelentésben meghatározott ideig szól.
(6) A területi kamara titkára a bejelentő számára a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg az 1. melléklet szerinti névjegyzéki jelölést ad (tevékenység szerinti betűjel, a területi kamara kódja és nyilvántartási szám).
(7) A területi kamara titkára eltiltja a tevékenység folytatásától és ezzel egyidejűleg – a névjegyzéki jelölés hatálytalanítása mellett – a névjegyzékből törli azt, aki a bejelentésben valótlan adatközlést és hitelesítési nyilatkozatot tett a jogszabályban előírt feltételekkel való rendelkezéséről és ezt bármely hatáskörrel rendelkező hatóság által végzett ellenőrzés igazolja, vagy ha a jogszabályban előírt feltételekkel már nem rendelkezik.
30. § (1) A területi kamara titkára az engedély megadásával, illetve a bejelentés tudomásulvételével egyidejűleg a szakmagyakorlót nyilvántartásba veszi, a névjegyzéki jelölést a határozattal vagy az igazolással közli.
(2) A területi kamarák – az országos kamarák által közösen működtetett, az OÉNY-nyel összekapcsolt, szakterületekre bontott, nyilvános elektronikus – közös névjegyzéket vezetnek, amelyet folyamatosan aktualizálnak a szakmagyakorlók adatszolgáltatása, valamint a továbbképzési kötelezettség igazolása alapján.
(3) * A névjegyzékben rögzíteni kell a névjegyzékbe vételi eljárással összefüggésben, jogszabályban előírt igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének, valamint a továbbképzési kötelezettség teljesítésének tényét. A szakmagyakorlási tevékenységek szakterület szerinti jelölését az 1. és 2. melléklet szerint kell a névjegyzékben rögzíteni.
(4) * A névjegyzék
a) természetes személy vonatkozásában a Méptv. 207. § (2) bekezdése és 211. § (2) bekezdése,
b) cég vonatkozásában a Méptv. 207. § (3) bekezdése és 211. § (2) bekezdése
szerinti adatokat tartalmazza.
(5) * Az elkülönített névjegyzéken a (4) bekezdés szerinti adattartalommal kell vezetni a Méptv. 24. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott szakmagyakorlót.
(6) * A (4) és (5) bekezdés szerinti névjegyzék a Méptv. 207. § (2) bekezdés 8–21. pontja, 207. § (3) bekezdés a), c)–g) pontja, 211. § (2) bekezdés d), f)–g) pontja szerinti adatok, valamint a (3) bekezdés szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítésének ténye tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
31. § (1) Ha a szakmagyakorlási tevékenységet a cég üzletszerűen gazdasági tevékenységként folytatja, akkor a szakmagyakorlási tevékenységet köteles bejelenteni az 5. § (6) bekezdése szerinti területi kamarának. A bejelentés során a 29. §-ban foglaltak alapján kell eljárni.
(2) A cégre vonatkozó bejelentés alapján a területi kamara a 30. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott adattartalmú névjegyzéket vezet.
32. § A területi kamara titkára – külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj fizetése mellett – hatósági bizonyítványt állít ki a névjegyzék adataiból, a szakmagyakorlási tevékenységet végző személy vagy cég névjegyzéki jelöléséről, a szakmagyakorló továbbképzési kötelezettségének teljesítéséről, amennyiben azt a szakmagyakorló kérelmezi.
33. § (1) * A szakmagyakorlási tevékenység folytatása a szakmagyakorló kérelmére a területi kamara titkárának a határozata alapján szüneteltethető. A kérelemben a szünetelés kezdő időpontját meg kell jelölni. A szüneteltetés kezdő időpontjának a kérelem benyújtását követő első munkanap és harmadik hónap közé kell esnie. A szüneteltetés időtartama alatt a szüneteltetett szakmagyakorlási tevékenység nem végezhető.
(2) * A szüneteltetett tevékenység – külön kérelemre – abban az esetben folytatható, ha a szakmagyakorlási tevékenység szüneteltetésének megszüntetését kérelmező személy a jogi továbbképzési kötelezettségének teljesítését igazolja.
(3) Tervező műszaki ellenőri cím jogosultja az építészeti-műszaki tervezési vagy az építési műszaki ellenőri jogosultság szüneteltetése esetén már nem használhatja a címet.
(4) *
34. § (1) A szakmagyakorló az ötéves továbbképzési időszak alatt – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – köteles továbbképzést teljesíteni.
(2) * A továbbképzési kötelezettség alól mentesül a szakmagyakorlást eseti engedéllyel folytató személy.
(3) * A továbbképzés típusa
a) a továbbképzési időszak alatt egy alkalommal teljesítendő jogi,
b) az országos kamara szabályzatában meghatározott módon teljesítendő szakmai
továbbképzés.
(4) *
35. § (1) * A továbbképzést – amennyiben a tevékenység a felnőttképzésről szóló törvény szerint bejelentés-köteles, úgy a bejelentést követően – az országos kamara szervezi valamennyi továbbképzési típus és valamennyi szakmagyakorlási tevékenység esetén.
(2) * Az országos kamara a továbbképzések szervezésére egy vagy több szakértői testületet működtet. A szakértői testület működésének ügyrendjét saját hatáskörében készíti és fogadja el.
36. § * (1) A jogi továbbképzés tematikáját jogosultsági szakterületenként az országos kamara dolgozza ki, és a miniszternek mutatja be. A tematikához kapcsolódó oktatási anyagokat az országos kamara dolgozza ki.
(2) A szakmai továbbképzés tematikáját, rendszerét, metódusát, értékelését, valamint teljesítésének rendszerességét az országos kamarák saját hatáskörben, szabályzatban állapítják meg.
(3) A jogi továbbképzést az országos kamara által elfogadott oktató tarthatja.
(4) A jogi továbbképzés formája lehet
a) internetalapú távoktatás, amely számonkéréssel zárul, vagy
b) hagyományos oktatási formában történő részvétel.
37. § * A területi kamara közhiteles nyilvántartásában naprakészen vezeti a szakmagyakorlók továbbképzésének teljesítését. A névjegyzéket vezető szerv kérésére a szakmagyakorló köteles a részére kiállított és átadott igazolások bemutatására.
38. § * (1) A jogosultsági vizsga (a továbbiakban: vizsga) célja annak ellenőrzése, hogy a szakmagyakorló kellő mértékben elsajátította-e a tevékenységére vonatkozó jogszabályi környezetet, így képes-e a fontosabb jogszabályokat helyesen értelmezni, rendelkezik-e a szakmagyakorláshoz szükséges ismeretek alkalmazásában kellő jártassággal.
(2) * A szakmagyakorlási tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtását megelőzően az előírt, a területi kamara által a 24. § (6) bekezdése szerint igazolt szakirányú szakmai gyakorlati idő teljesítését követően a szakmagyakorlónak vizsgát kell tennie a 39. §-ban foglaltak szerint.
(3) A vizsgát az országos kamara szervezi és bonyolítja le. A vizsga szakértői testületének tagjait az országos kamara bízza meg. A vizsga szakértői testületének egy tagja a miniszter által megbízott személy. A vizsga szakértői testület ügyrendjét maga állapítja meg. Az egyes vizsgákra az ügyrend szerint kijelölt vizsgabizottság az elnökből és 2–4 tagból áll.
(4) * A vizsga díja összesen 52 000 forint, amelyből az általános rész díja 26 000 forint, a szakterületi rész díja 26 000 forint. A vizsga a 39. § (10) bekezdése szerinti eredménytelenség esetén megismételhető. A javítóvizsga díja első alkalommal – ha arra egy éven belül sor kerül – ingyenes, ezt követően a jogosultsági vizsga díjával azonos.
(5) A vizsga díját a vizsgára történő jelentkezéskor kell befizetni a szervező országos kamara elkülönítetten vezetett számlájára.
(6) * A vizsgázó köteles értesíteni a vizsgaszervezőt, ha a visszaigazolt vizsgán nem tud részt venni. Ha a vizsgára jelentkező szakmagyakorló legkésőbb a vizsga napját megelőző ötödik munkanapig nem tesz eleget értesítési kötelezettségének, akkor a befizetett vizsgadíj összegéből az adminisztrációs költségek fedezésére 6000 forint levonásra kerül.
(7) A jogosultsági vizsga általános vagy szakterületi része alól a vizsga szakértői testülete az ügyrendje szerint felmentést ad, ha a szakmagyakorló más jogosultság megszerzéséhez ilyen tartalmú vizsgát már tett, vagy rendelkezik olyan vizsgával, amelynek követelménye legalább 80%-ban megegyezik az általános vagy szakterületi rész követelményrendszerével.
39. § * (1) A vizsga általános és szakterületi részből áll. A vizsga formája írásbeli és szóbeli vizsga. Szóbeli vizsgát a (10) bekezdésben meghatározott esetben kell tenni.
(2) A vizsgára a szervező országos kamaránál kell jelentkezni. A jelentkezőt a vizsga szervezője nyilvántartásba veszi.
(3) A vizsgázó köteles a személyazonosságát igazolni. A vizsgázó segédeszközöket nem használhat az energetikai tanúsítói jogosultsági vizsga képletgyűjteménye kivételével.
(4) A vizsga általános része (szakmagyakorlók közös ismeretanyagát képező ismeretek) az alábbi ismeretkörből áll:
a) az építésügyi jogi környezet általános felépítése (jogszabályi hierarchia), ezen belül az Étv. alapismerete, a kapcsolódó végrehajtási területekből különösen
aa) a településrendezési szabályok, követelmények,
ab) az építési folyamat,
ac) az építményekkel szemben támasztott alapvető követelmények,
ad) szabványosítás, a szabványokra vonatkozó alapvető fogalmak, a szabványok alkalmazására vonatkozó általános szabályok, a szabványtípusok,
ae) az építési termékekre vonatkozó szabályok,
af) a szakmagyakorlókkal szemben szabálytalanságok esetén alkalmazható jogkövetkezmények,
ag) a hatósági engedélyek megszerzéséhez, az egyszerű bejelentés megtételéhez szükséges szabályok,
ah) * a települési zöldinfrastruktúrára, a zöldfelületi tanúsítványra és a zöld védjegyre vonatkozó szabályok,
b) a kötelmi jogon belül a szerződésekre vonatkozó általános szabályok (tartalmi és formai követelmények, érvényesség),
c) a környezet-, természet- és tájvédelem vonatkozó részeinek,
d) az örökségvédelem,
e) a kamarai etikai-fegyelmi eljárás
ismerete.
(5) A vizsga szakterületi része (szakmagyakorlók speciális, szakterületi ismeretanyagát képező ismeretek) az energetikai tanúsító jogosultság kivételével az alábbi ismeretkörből áll:
a) a kérelmezett vagy gyakorolt tevékenység vállalása, megkezdése, folytatása feltételei, szabályai,
b) a kérelmezett vagy gyakorolt szakterületre vonatkozó
ba) szabályok (feladat, felelősség, összeférhetetlenség, szerződés tartalmi követelményei, díjszámítás),
bb) vonatkozó szabványok,
bc) * az építési-bontási hulladék kezelése,
bd) szakterületi igény szerinti mértékben a településrendezési követelmények,
be) a tevékenység végzésével összefüggő egyéb kapcsolódó szakmai területek,
bf) * az építészeti-műszaki dokumentáció és a kivitelezési dokumentáció tartalmi követelményei,
c) a településtervezési szakterületen a b) pont bc) és bf) alpontjában felsoroltak helyett a szakterületnek megfelelő településrendezési követelmények ismerete,
d) * a magasépítési szakterület műemléki részszakterületén műemlékekkel kapcsolatos emelt szintű ismeretek, ha a szakmagyakorló nem rendelkezik okleveles építészmérnök szakképzettséggel vagy műemlékvédelmi szakmérnöki képesítéssel.
(6) A vizsga szakterületi része az energetikai tanúsítói jogosultság esetén az alábbi ismeretkörökből áll:
a) az energetikai követelményekre és a tanúsításra vonatkozó szabályozás hatálya,
b) a belső környezet kritériumai, így a hőkomfort, belső levegő minőség és légcsere, páratartalom, világítás,
c) az épületek, az épülethatároló szerkezetek, valamint az épületgépészeti rendszerek energiaigényének számítási módszerei,
d) az épületgépészeti, így a fűtési, szellőzési, használati melegvíz-ellátási, hűtési, világítási rendszerek azonosítása, energiatudatos korszerűsítése, az egyes rendszerekre vonatkozó primer energiaigény számítása, az épület energetikai rendszereiből származó nyereségáramok számítása, üzemeltetési tanácsok,
e) az épületek energetikai minőségének tanúsítási rendszere (módszere),
f) a meglévő épülethatároló szerkezetek hőtechnikai azonosítása, energiatudatos felújítása,
g) az épületre vonatkozóan a légcsereszám becslése, a fajlagos hőveszteség-tényező meghatározása,
h) az energetikai minőség szerinti osztályok, az osztályba sorolás szabályai,
i) a tanúsítás dokumentálása.
(6a) * Az
a) építészeti-műszaki dokumentációban foglalt, az Épelj. 1. melléklet 3.1.3.3. pontja szerinti, valamint
b) a kivitelezési dokumentációban foglalt, az Épkiv. 1. melléklet 3. rész a) pont aa) alpontja szerinti
számítást az végezheti, aki az e rendeletben meghatározott feltételeken felül a jogosultsági vizsga szakterületi részének a (6) bekezdésben meghatározott ismeretköreiből sikeres vizsgát tett.
(6b) * A (6a) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő szakmagyakorlót a névjegyzéket vezető szerv bejegyzi az energetikai tanúsítók névjegyzékébe.
(7) A vizsga időtartama legfeljebb 120 perc.
(8) A vizsga kérdéseit az országos kamara – a miniszter egyetértésével – állítja össze, és a honlapján közzéteszi. A vizsgán ezek közül azok a kérdések szerepelnek, amelyeket a vizsgabizottság állít össze.
(9) Kamarai szolgáltatás keretében előkészítő tanfolyam és konzultáció szervezhető.
(10) A vizsga követelményeit az teljesítette, aki az írásbeli kérdések legalább 70%-át helyesen válaszolta meg. Az 50–70% közötti eredmény esetében a vizsgázó szóbeli vizsgát tesz. Az 50% alatt teljesített írásbeli vizsga eredménytelen, szóbeli vizsgára a vizsgázó nem bocsátható, az írásbeli vizsgát ismételni köteles.
(11) A vizsgaszervező a vizsga eredményét a vizsgát követő legfeljebb 5 napon belül megküldi a szakmagyakorlónak, a letételét igazolja, külön kérelem nélkül gondoskodik az elektronikus nyilvántartásba történő bejegyzéséről.
40. § (1) A valamely tagállamban jogszerűen letelepedett és ott szakmagyakorlási tevékenység végzésére jogosult szolgáltató, Magyarország területén történő letelepedés nélkül, szabad szolgáltatásnyújtás keretében akkor folytathatja ugyanezt a szakmagyakorlási tevékenységet, ha az e rendeletben meghatározott szakmai feltételekkel rendelkezik.
(2) A Szolgtv. szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatás keretében történő szakmagyakorlási tevékenység folytatására irányuló szándékát köteles az adott szakmagyakorlási tevékenység tekintetében hatáskörrel rendelkező Budapesti Építész Kamarához, vagy a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamarához bejelenteni. A bejelentést évente kell megtenni.
(3) A (2) bekezdésben kijelölt területi kamara a szabad szolgáltatás jogával rendelkező szolgáltatóról elkülönített közhiteles nyilvántartást vezet.
(4) A bejelentéshez magyar nyelvű fordításban mellékelni kell:
a) nevét, címét, a folytatni kívánt szakmagyakorlási tevékenység megjelölését,
b) a szakmai képesítést igazoló okiratot,
c) a tagállami állampolgárság igazolását,
d) a végezni kívánt tevékenység főbb adatait, különösen a helyét, a tárgyát és a jellegét,
e) igazolást arról, hogy a szolgáltatásnyújtó a szakmagyakorlási tevékenység folytatása céljából jogszerűen letelepedett valamely tagállamban, továbbá
f) nyilatkozatot arról, hogy a szolgáltatásnyújtó a nyilatkozat benyújtásakor átmenetileg sincs eltiltva a szakmagyakorlási tevékenység gyakorlásától.
(5) Az elkülönítetten vezetett közhiteles névjegyzéket vezető (2) bekezdésben kijelölt területi kamara ezen névjegyzékből törli azt a személyt, aki a külön jogszabály szerinti évenkénti nyilatkozattételi kötelezettségét nem teljesíti.
41. § (1) Valamely tagállam állampolgára a szakmagyakorlási tevékenység engedélyezése iránti kérelmét a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény szerinti szakmai képesítésének elismerése iránti kérelmével egyidejűleg nyújtja be a Budapesti Építész Kamarához, vagy a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamarához.
(2) Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell magyar nyelvű fordításban:
a) * a szakterületnek megfelelő szakirányú végzettséget (szükség esetén kiegészítő képesítést) igazoló oklevél hiteles másolatát, ha ez a kamarai nyilvántartásban nem áll rendelkezésre,
b) * a szakirányúság elbírálásához a leckekönyv másolatát vagy az oklevél mellékletét, ha a kérelmező kreditrendszerben szerezte meg az oklevelét, vagy ha a kamara azt a szakirányúság megállapítása érdekében kéri,
c) az építészeti tervezési szakterületen tevékenységet megkezdő személyek kérelme kivételével a jogosultsági vizsga eredményes letételének vagy a vizsga alóli mentességnek az igazolását,
d) a küldő vagy származási ország illetékes hatósága által kiállított, a küldő vagy származási országbeli jogosultságára vonatkozó igazolást, beleértve a szakirányú szakmai gyakorlat jellegét, szakirányát, teljesítésének helyét, időtartamát.
(3) * A kérelmet és mellékleteit az elismerési eljárást lefolytató hatóság a szakmai képesítés elismeréséről szóló, véglegessé vált határozatával együtt haladéktalanul megküldi az 5. § szerint hatáskörrel rendelkező területi kamarának. A területi kamara a megküldött iratok alapján
a) az engedélyt megadja, és a szakmagyakorlót az elkülönítetten vezetett névjegyzékbe bejegyzi, vagy
b) az engedély kiadását és a névjegyzékbe vételt megtagadja.
42. § Harmadik országbeli szolgáltatók számára jogosultság az e rendeletben foglaltak szerint, viszonosság alapján állapítható meg.
43. § (1) A területi kamara titkára a szakmagyakorlóval szemben hatósági eljárást folytat le, és jogkövetkezményt állapít meg
a) *
b) * az első fokú etikai-fegyelmi bizottság jogerős döntése alapján,
c) * az Épelj. 66. § (2) bekezdése és (3) bekezdés b) pontja szerinti megkeresésre,
d) a szakmagyakorlási tevékenység folytatásának feltételei hiánya esetén,
e) az energetikai tanúsítványok tekintetében a független ellenőrzési rendszert működtető szerv kezdeményezésére.
(2) * A területi kamara titkára az (1) bekezdés c) pontja szerinti megkeresésre a 44. § szerinti jogkövetkezményt állapít meg.
(3) * A Méptv. 212. § (1) bekezdése szerinti bírósági értesítések rögzítését az OÉNY üzemeltetője köteles a beérkezést követően haladéktalanul, de legkésőbb a beérkezést követő munkanapon elvégezni.
(4) * Az e rendelet alapján megállapított bírság összege – egy éven belüli ismételt bírságolandó szabálytalanság esetén – az előzőleg megállapított bírság 150%-ánál kevesebb nem lehet.
(5) * Az építésügyi hatóság a szakmagyakorlási tevékenységre vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok megsértése miatt – hatáskör hiányában vagy kormányrendeletben előírt esetekben – köteles elektronikus úton megkeresni a névjegyzéket vezető területi kamarát. A területi kamara, az elektronikus megkeresés alapján, harminc napon belül köteles eljárást indítani a szakmagyakorlási tevékenységet folytató ellen, és az eljárást lezáró döntéséről a megkereső hatóságot elektronikus úton értesíteni.
(6) *
(7) *
44. § * (1) A területi kamara titkára figyelmeztetésben részesíti a szakmagyakorlót,
a) * ha a Méptv. 207. § (6) bekezdése szerinti adatváltozás bejelentési kötelezettségének nem tett eleget,
b) ha a 37. § (1) szerinti adategyeztetési kötelezettségét nem teljesítette,
c) ha a 6. § (6) bekezdés a) pont ac) alpontja, illetve b) pont bb) alpontja szerinti díjat határidőre nem fizette be,
d) az Épelj. 66. § (2) bekezdése szerinti kezdeményezés esetén.
(2) * A területi kamara titkára az építésügyi hatóság megkeresése alapján a felelős műszaki vezetőt, az építési műszaki ellenőrt az Épelj. 66. § (3) bekezdés b) pontja szerinti összeférhetetlenségi szabályok megsértése miatt a Méptv. 178. § (7) bekezdés b) pontja alapján bírsággal sújtja, amelynek mértéke 100 000 forint.
(3) A bírságot az azt kiszabó határozat véglegessé válásától számított harminc napon belül kell megfizetni a határozatban megjelölt számlaszámra. A teljesítési határidő előtt benyújtott kérelemre halasztás egy alkalommal engedélyezhető, legfeljebb harminc napra.
(4) * A területi kamara titkára a Méptv. 178. § (5) bekezdés a) pontja szerinti szankciót tartalmazó döntésében megtiltja a szakmagyakorlási tevékenység folytatását
a) hat hónap időtartamra, ha a szakmagyakorló egy éven belül legalább három alkalommal az (1) bekezdés d) pontja szerinti – egyéves elévülési idővel bíró – véglegessé vált titkári figyelmeztetésben részesült,
b) * legalább egy év időtartamra, ha az építésügyi hatóság az állékonyságot, az életet vagy egészséget veszélyeztető állapot előidézése miatt véglegessé vált döntésével építésügyi bírsággal sújtotta a szakmagyakorlót,
c) ha a kamara etikai-fegyelmi bizottsága jogerős döntésével felfüggesztette a szakmagyakorló kamarai tagságát, akkor a kamarai tagság felfüggesztésével egy időben, annak következményeként annak időtartamáig,
d) a továbbképzési kötelezettsége teljesítéséig, de legfeljebb egy évig,
e) az (1) bekezdés a)–c) pontjában és a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítéséig, de legfeljebb hat hónap időtartamra, ha a szakmagyakorló a kötelezettségét a figyelmeztető határozatban foglalt határidőre sem teljesíti,
f) egy év időtartamra, ha a szakmagyakorló a szakmagyakorlási tevékenység folytatásához szükséges jogosultság szüneteltetésének időtartama alatt végez engedélyhez kötött szakmagyakorlási tevékenységet,
g) az építészeti-műszaki tervezésre kötött szerződéshez kapcsolódó díjfizetési kötelezettség teljesítésének igazolásáig, de legfeljebb hat hónap időtartamra a 46. § (6) bekezdése szerinti esetben,
h) * ha megállapítja, hogy a szakmagyakorló nem rendelkezik kötelező tervezői felelősségbiztosítással, a felelősségbiztosítási szerződés megkötéséig, de legfeljebb hat hónap időtartamra.
(5) * A területi kamara titkára a Méptv. 178. § (5) bekezdés a) és c) pontja szerinti szankciót tartalmazó döntésében megtiltja a szakmagyakorlási tevékenység folytatását és ezzel egyidejűleg törli a tevékenységet folytató szakmagyakorlót a névjegyzékből, ha
a) a szakmagyakorlási tevékenység engedélyezését követően merült fel olyan tény vagy adat, amely a tevékenység engedélyezését nem tette volna lehetővé,
b) a jogszabályban előírt jogosultsági feltételekkel már nem rendelkezik,
c) a kérelemben valótlan adatközlést és hitelesítési nyilatkozatot tett a jogszabályban előírt feltételekkel való rendelkezéséről, és ezt bármely hatáskörrel rendelkező hatóság által végzett ellenőrzés igazolja,
d) a továbbképzési kötelezettségét a (4) bekezdés d) pontja szerinti megtiltás alatt sem teljesíti,
e) * a területi mérnöki vagy építész kamarából a Méptv. 43. § (4) bekezdés e) pontja szerint kizárták, a kamarai tagság törlésével egy időben, annak következményeként,
f) * az építésügyi hatóság az állékonyságot, az életet vagy egészséget veszélyeztető állapot előidézése miatt véglegessé vált döntésével három éven belül ismételten építésügyi bírsággal sújtotta, vagy a szabálytalan szakmai tevékenység súlyos testi sértést, maradandó egészségkárosodást vagy halált okozott,
g) a szakmagyakorlási tevékenység folytatásának megtiltása alatt végez szakmagyakorlási tevékenységet,
h) az építészeti-műszaki tervező a (4) bekezdés g) pontja szerinti felfüggesztő határozat véglegessé válásától számított hat hónapon belül sem igazolja díjfizetési kötelezettségének teljesítését,
i) * az R1. 9/A. §-a szerinti ellenőrzés során a Magyar Mérnöki Kamara megállapítja, hogy az energetikai tanúsító egy éven belül kétszer a 45/A. § (1) bekezdése szerinti figyelmeztetést kapott azért, mert az általa készített tanúsítvány legalább két besorolással eltér a tényleges értéktől,
j) a kötelezettségét a (4) bekezdés e) pontja szerinti megtiltás alatt sem teljesíti,
k) a (4) bekezdés e) pontja szerinti határidőig sem igazolja a díjfizetési kötelezettségének teljesítését,
l) * szerződéskötési kötelezettségének a (4) bekezdés h) pontja szerinti megtiltás alatt sem tesz eleget.
45. § * (1) Ha a névjegyzékből való törlésre a 44. § (5) bekezdés d) pontja alapján került sor, a szakmagyakorlási tevékenység csak a továbbképzési kötelezettség igazolása után engedélyezhető.
(2) Ha a szakmagyakorlási tevékenység folytatásának megtiltására és ezzel egyidejűleg a névjegyzékből való törlésre
a) * a 44. § (5) bekezdés a)–c), g), j) vagy l) pontja alapján került sor, a szakmagyakorlási tevékenységet végző személy a határozat véglegessé válásától számított egy éven belül,
b) a 44. § (5) bekezdés e), f) vagy i) pontja alapján került sor, a szakmagyakorlási tevékenységet végző személy a határozat véglegessé válásától számított három éven belül
a névjegyzékbe nem vehető fel.
(3) A szakmagyakorlási tevékenység folytatásának megtiltása és ezzel egyidejűleg a névjegyzékből való törlés után szakmagyakorlási tevékenység csak abban az esetben engedélyezhető, ha a kérelmező a kamara felé fennálló fizetési kötelezettségének eleget tesz.
(4) A névjegyzékből való törlést követően a szakmagyakorlóra vonatkozó adatokat a területi kamara tíz évig őrzi meg.
(5) Igazságügyi szakértői tevékenységet is végző építésügyi műszaki szakértő szakmagyakorlási tevékenységének megtiltásáról, névjegyzékből való törléséről, illetve a 33. § (1) bekezdése szerinti szüneteltetésről szóló határozatát a területi kamara titkára az igazságügyi szakértői névjegyzék vezetését végző szervvel is közli.
45/A. § * (1) * Az R1. 9/A. §-a szerinti ellenőrzés során a Magyar Mérnöki Kamara mint független ellenőrző szervezet a feltárt hibák alapján figyelmeztetésben javításra szólítja fel az energetikai tanúsítvány kiállítóját, ha a tanúsítvány nem a jogszabálynak megfelelően készült vagy eltér a tényszerű állapottól.
(2) * Az energetikai tanúsító a feltárt hibát a korábbi tanúsítvány érvénytelenítésével járó új tanúsítvány kiállításával köteles javítani. A javítás során a javításkor hatályos jogszabályok és a javításkor érvényes műszaki állapot szerint kell végezni a tanúsítást.
(3) * Az R1. 3. § (3) bekezdése szerinti esetben készített energetikai tanúsítvány javítása során az energetikai tanúsítónak az építésiengedély-kérelem, az annak módosítására irányuló kérelem vagy az egyszerű bejelentés benyújtásának időpontjában érvényes szabályoknak megfelelőn
a) el kell készítenie az R1. 2. melléklet 2.16. pontjában meghatározott követelmények teljesülésének igazolását, továbbá
b) nyilatkoznia kell az értékelés szerinti besorolásról a tanúsítvány R1. 1. melléklete szerinti összefoglaló lapján.
(4) * Az energetikai tanúsító köteles a feltárt hibát a javításra felszólító határozat végrehajthatóvá válásától
a) lakóépületek esetén tizenöt napon,
b) egyéb esetben harminc napon
belül javítani.
(5) * Az energetikai tanúsító a javítás után nyolc napon belül megküldi a javított hiteles tanúsítványt a tanúsítvány megrendelőjének, az épület tulajdonosának és a Magyar Mérnöki Kamarának. A Magyar Mérnöki Kamara ellenőrzi, hogy a javított hiteles tanúsítvány megfelel-e a határozatában foglaltaknak.
(6) Ha a tanúsítvány kiállítója akadályoztatva van, a saját költségén gondoskodnia kell hiteles tanúsítvány kiállításáról az e §-ban foglalt szabályok betartása mellett.
45/B. § * (1) * A Magyar Mérnöki Kamara bírságot szab ki az energetikai tanúsítvány kiállítójára, ha az
a) a 45/A. §-ban foglaltakról nem gondoskodott,
b) jelentős mértékben vagy rendszeresen eltér a jogszabályban foglaltaktól, vagy a tanúsítványa nem tényszerű, vagy
c) érvényes jogosultság nélkül tanúsítványt állít ki.
(2) * A kiszabható bírság összege a Magyar Mérnöki Kamara – az (1) bekezdésben meghatározott körülmények figyelembevételével történő – mérlegelése alapján, tanúsítványonként a tanúsítványban meghatározott hasznos alapterületre vetítve
a) * 150 m2 alatt legfeljebb 130 000 forint,
b) * 150 m2 fölött legfeljebb 260 000 forint
lehet azzal, hogy a bírság mértékét ezer forintra való kerekítéssel kell megállapítani.
(3) * A bírságot az azt kiszabó határozat véglegessé válásától számított harminc napon belül kell megfizetni, a határozatban megjelölt számlaszámra. A teljesítési határidő előtt benyújtott kérelemre halasztás egy alkalommal engedélyezhető, legfeljebb harminc napra. Részletfizetés legfeljebb 1 év időtartamra engedélyezhető.
(4) A befizetés megtörténtét a befizetést követő nyolc napon belül a kötelezett igazolja a bírságot megállapító szervezet részére.
(5) * A bírság kiszabásáról szóló végleges határozatot közölni kell az energetikai tanúsítót nyilvántartó névjegyzéket vezető szervvel.
(6) * Ha tanúsító nem fizeti meg a (4) bekezdésben foglalt határidőre a bírságot, a független ellenőrző szervezet kezdeményezi a névjegyzéket vezető szerv titkáránál, hogy a kötelezettség teljesítéséig tiltsa meg a szakmagyakorlási tevékenység folytatását.
(7) * Bírság a Magyar Mérnöki Kamarának a jogszabálynak nem megfelelő tanúsítványról való tudomásszerzésétől számított két éven belül, de legkésőbb a tanúsítvány kiállításától számított tíz éven belül szabható ki.
(8) *
46. § (1) * A területi kamara titkára a Méptv. 212. § (1) bekezdése szerinti bírósági értesítés beérkezésétől számított nyolc napon belül
a) tájékoztatja a díjazásra jogosultat az eljárás megindításáról és menetéről,
b) felhívja a fizetésre kötelezettet arra, hogy hatvan napon belül igazolja
ba) a fizetés megtörténtét, vagy
bb) hogy az értesítés alapjául szolgáló ítélettel szembeni rendkívüli jogorvoslati eljárásban annak végrehajthatóságát felfüggesztették, vagy megállapították, hogy fizetési kötelezettsége nincs, valamint
c) * tájékoztatja a feleket, hogy az igazolás elmaradása esetén megtiltja a fizetésre kötelezett tevékenység folytatásához szükséges szakmagyakorlási tevékenységet.
(2) * A Méptv. 212. § (1) bekezdése szerinti bírósági értesítéssel egyenértékűnek tekintendő, ha a kamara tudomására jut olyan egyéb jogerős bírósági ítélet (külföldi, választottbírósági), vagy jogerős fizetési meghagyás, amely ugyanazon adatokat tartalmazza, mint az értesítés.
(3) Az építészeti-műszaki tervező
a) teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt vagy közvetítői eljárás eredményeként létrejött egyezséggel,
b) közokiratba foglalt fizetési kötelezettségvállalással,
c) teljesítésigazolással, vagy
d) * a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményével
igazolva írásban bejelentheti a területi kamarának, hogy másik építészeti-műszaki tervezővel (fizetésre kötelezett) megkötött tervezési szerződésből eredően díjazásra jogosult, de a fizetés sem a vállalt határidőben, sem a bejelentés megtételéig nem történt meg (a továbbiakban: nemfizetési jelzés).
(4) Ha a nemfizetési jelzés hiányos, a területi kamara annak beérkezésétől számított nyolc napon belül – harminc napos póthatáridő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra hívja fel a bejelentőt. A hiánypótlás elmaradása esetén a kamara nyolc napon belül értesíti a bejelentőt a beadvány elutasításáról.
(5) A területi kamara a nemfizetési jelzés beérkezésétől – hiánypótlás esetén a pótlástól – számított nyolc napon belül
a) értesíti a díjazásra jogosultat az eljárás megindításáról és menetéről,
b) felhívja a fizetésre kötelezettet, hogy hatvan napon belül igazolja
ba) a fizetés megtörténtét, vagy
bb) hogy a díjfizetés tárgyában indított bírósági eljárás van folyamatban, vagy ilyen tárgyú bírósági eljárásban a díjfizetési kötelezettség fenn nem állását megállapító jogerős bírósági határozatot hoztak, valamint
c) tájékoztatja a feleket, hogy az igazolás elmaradása esetén felfüggeszti a fizetésre kötelezett tevékenység folytatásához szükséges jogosultságát.
(6) * Ha a díjfizetésre kötelezett hatvan napon belül nem igazolja a meghatározottakat, a területi kamara a határidő lejártát követő nyolc napon belül az Ákr. szerinti határozatot hoz az adott szakmagyakorlási tevékenység folytatásának megtiltásáról.
(7) * A (6) bekezdés szerinti felfüggesztés megszűnik a Méptv. 212. § (1) bekezdése szerinti bírósági értesítés vagy alvállalkozói nemfizetési jelzés alapjául szolgáló díjfizetési kötelezettség teljesítésének igazolásakor. Amennyiben az építészeti-műszaki tervező a felfüggesztési határozat véglegessé válásától számított hat hónapon belül sem igazolja díjfizetési kötelezettségének teljesítését, a kamara az engedély visszavonásával egyidejűleg törli a névjegyzékből.
(8) * A területi kamara titkára felfüggeszti az energetikai tanúsító jogosultságát, ha a 45/B. §-ban foglalt bírságot határidőre nem fizeti meg, valamint erről az OÉNY üzemeltetőjét értesíti. A felfüggesztés addig marad hatályban, amíg a tanúsító a bírság megfizetését nem igazolja a területi kamara titkárának. A bírság megfizetésének megtörténtéről a területi kamara titkára értesíti az OÉNY üzemeltetőjét.
47. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2013. augusztus 1-jén lép hatályba.
(2) Az 1–4. §, az 5. § (1)–(5) és (7) bekezdése, a 6. § (1) és (6) bekezdése, a 7–14. §, a 19–23. §, a 24. § (1) bekezdése, a 26–46. §, a 49. §, az 50. § (2) bekezdése, az 51–52. §, az 53. § (3) bekezdése és az 55. § b)–h) pontja 2014. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 24. § (2)–(6) bekezdése és a 25. § 2014. július 1-jén lép hatályba.
(4) * A 2014. január 1-jét megelőzően engedélyezett és névjegyzékbe vett, vagy bejelentés alapján névjegyzékbe vett 1–3. melléklet szerinti szakmagyakorlási tevékenység a továbbképzési kötelezettségek teljesítése mellett folytatható.
(5)–(8) *
(9) * Az 1. mellékletben meghatározott képesítési követelménytől eltérően az igazságügyi szakértői szakterületnek megfelelő építésügyi műszaki szakértői tevékenység engedélyezhető annak az igazságügyi szakértőnek is, aki műszaki felsőoktatás keretében szerzett szakirányú főiskolai szakképzettséggel rendelkezik, és akit 2006. január 1-jét megelőzően az igazságügyi szakértői névjegyzékbe jogszabály alapján az építésügyi szakterületre felvettek, és az igazságügyi szakértői névjegyzékben építésügyi szakterületen jelenleg is szerepel, továbbá rendelkezik 2006. január 1-jét megelőző tízéves szakmai gyakorlattal.
(10)–(11) *
(12) * Ez a rendelet
a) a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról szóló, 2013. november 20-i 2013/55/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint
c) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(13) * E rendelet gyakorlati idő számítására vonatkozó szabályait a felelős műszaki vezetői tevékenységek engedélyezése során az építési szakterület részszakterülete, az építménygépészeti szakterület részszakterülete, az építményvillamossági szakterület részszakterülete, valamint a villamosság szakterület részszakterülete esetében úgy kell alkalmazni, hogy az eljárás során szakmai gyakorlati időként az előírt végzettséget megelőzően, a végzettséggel megegyező szakterületen szerzett mestervizsgát követően teljesített szakmai gyakorlat is figyelembe vehető.
48–49. § *
50. § * Műemlék építmény esetén a 2015. április 1. előtt
a) megkezdett építőipari kivitelezési tevékenységet irányító MV-É szakterületen bejegyzett felelős műszaki vezető jogosult műemléken felelős műszaki vezetői tevékenység végzésére, a kivitelezési szerződés teljesítéséig;
b) megkötött szerződéssel rendelkező SZÉSZ szakterületen bejegyzett építésügyi műszaki szakértő jogosult műemléken építésügyi műszaki szakértői tevékenység végzésére, a szerződés teljesítéséig.
51. § *
52. § * E rendeletnek az egyes kormányrendeleteknek a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás bevezetésével összefüggő módosításáról szóló 353/2016. (XI. 18.) Korm. rendelettel megállapított 17. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt elemet a tervezési szerződésnek akkor kell tartalmaznia, ha
a) a tervezési szerződést 2017. január 1-jét követően kötötték és
b) az e tervezési szerződés alapján végzett tervezési tevékenység elektronikus építési naplójának készenlétbe helyezésére 2017. február 16-át követően kerül sor.
53–54. § *
55. § * (1) Műemlék építmény esetén a 2022. április 1. előtt megkezdett építőipari kivitelezési tevékenységet ellenőrző ME–É szakterületen bejegyzett műszaki ellenőr jogosult műemléken a műszaki ellenőri tevékenység végzésére a kivitelezési szerződés teljesítéséig.
(2) * Az 5. § (8) bekezdésében meghatározott részszakterületek vonatkozásában a képesítési követelménynek nem megfelelő szakképzettség esetén a szakmagyakorlás a Magyar Építész Kamara szakértői testületének véleménye alapján engedélyezhető annak is, aki az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet módosításáról szóló 618/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr1.) hatálybalépése előtt jogszerűen gyakorolta az adott részszakterületi tevékenységet, de a Módr1. hatálybalépését követően már nem felel meg az adott részszakterülettel szemben támasztott szakképzettségre vonatkozó előírásoknak. A Magyar Építész Kamara szakértői testülete a véleményének kialakítása során figyelembe veszi az igazolt szakképzettséget, a teljesített kreditszámokat, a szakirányú szakmai gyakorlatot, a szerzett jogokat és a meglévő jogosultságokat.
56. § * (1) Akik e rendeletnek az egyes építésügyi tárgyú kormányrendeleteknek a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 286/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr2.) hatálybalépéséig a Módr2.-vel megállapított 39. § (6a) bekezdésében foglalt számítást végezni jogosultak, azt a 39. § (6a) bekezdésében megjelölt vizsga nélkül 2025. január 1-jéig végezhetik.
(2) Kötelező tervezői művezetést az e rendelet hatálybalépését követően megkötött tervezési szerződéssel érintett építőipari kivitelezési tevékenység vonatkozásában kell végezni.
(3) E rendeletnek a Módr2.-vel megállapított 8/A. alcímében foglalt kötelező tervezői felelősségbiztosítással a tervezőnek 2025. január 15-től kell rendelkeznie, azzal, hogy 2025. január 15-e után is fenn kell tartani azt a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 6/A. § (1) bekezdése szerinti felelősségbiztosítást, amely olyan építőipari kivitelezésre vonatkozik, amelyre az e rendelet szerinti felelősségbiztosítás nem nyújt fedezetet.
(4) E rendeletnek a Módr2.-vel megállapított 15/A. §-ában és 15/E. §-ában foglalt kamarai szabályzatot 2025. január 1-jéig kell elkészíteni.
(5) E rendeletnek a Módr2.-vel megállapított 23/B. § (2) bekezdésében foglalt alkalmazást 2025. július 1-jétől kell használni.
(6) E rendeletnek a Módr2.-vel megállapított 23/B. § (5) bekezdés c) pontjában meghatározott adatfeltöltést 2025. július 1-jétől kell teljesíteni.
(7) 2025. június 30-áig az elektronikusan előállított zöldfelületi tanúsítvány egy példányát a Zöldfelületi Tanúsítvány Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasághoz kell eljuttatni, amely gondoskodik annak megőrzéséről. Az alkalmazás elektronikusan elérhetővé válásáig a Zöldfelületi Tanúsítvány Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság feltölti az addig beérkezett zöldfelületi tanúsítványokat az alkalmazásba. A 2025. július 1-jét megelőzően készült zöldfelületi tanúsítvány 2025. június 30-a után csak akkor érvényes, ha az alkalmazásban megtalálható.
(8) Az a középfokú végzettségű, aki e rendelkezés hatálybalépését megelőzően szerzett kamarai tagság nélküli szakmagyakorlási jogosultságot, e jogosultsághoz kötött tevékenységét e rendelkezés hatálybalépését követően is jogszerűen végezheti.
(9) A (8) bekezdés szerinti szakmagyakorlóval szemben etikai-fegyelmi eljárás a Méptv. 43. § (3) bekezdése szerint folytatható.
| A | B | C | D | E | F | ||
| 1. | Szakmagyakorlási terület megnevezése | Szakterület/részszakterület megnevezése | Szakterület/ rész- szakterület jelölése | Feladatok, amelyeket az adott szakterületi jogosultsággal lehet végezni | Képesítési követelmény vagy ezzel egyenértékű szakképzettség | Szakmai gyak. idő | |
| 2. * | Településtervezési terület | Településtervezési szakterület | TT | Településrendezési eszköz (megalapozó vizsgálat, alátámasztó javaslat és jóváhagyandó munkarészek), településfejlesztési koncepció településszerkezeti tervhez is felhasználható megalapozó vizsgálata, településterv (településfejlesztési terv, településrendezési terv, helyi építési szabályzat, kerületi építési szabályzat és fővárosi rendezési szabályzat) és ennek készítéséhez szükséges megalapozó vizsgálat, alátámasztó javaslat, települési környezeti értékelés, településrendezési eszköz, településterv módosítását megalapozó és alátámasztó munkarészek elkészítéséhez felhasználható telepítési tanulmányterv, beépítési terv és örökségvédelmi hatástanulmány készítése – a tervezési feladat elvégzéséhez szükséges esetben – településtervezési szakági tervezők bevonásával. | okleveles településmérnök | 5 év | |
| 3. * | Településtervezési szakági tervezési terület | Településtervezési zöldfelületi és tájrendezési szakterület | TK | Táji, természeti adottságok, zöldfelületi rendszer és települési zöldinfrastruktúra vizsgálat, helyzetelemzés, értékelés; tájrendezési, zöldfelületi rendszer és települési zöldinfrastruktúra fejlesztési, környezeti hatások és feltételek és a tervezési feladat elvégzéséhez szükséges szakági munkarész és javaslat, továbbá települési környezeti értékelés készítése, szükség esetén településtervező bevonásával, valamint tájrendezési, bányarekultivációs és tájbaillesztési tervek készítése. | okleveles tájépítész mérnök | 5 év | |
| 4. | Településtervezési közlekedési szakterület | TKÖ | Közlekedési vizsgálat, helyzetelemzés, értékelés, közlekedési és a tervezési feladat elvégzéséhez szükséges szakági munkarész és javaslat készítése. | okleveles közlekedés-építőmérnök, okleveles közlekedésmérnök | 5 év | ||
| 5. | Településtervezési vízközmű szakterület | TV | Víziközmű-vizsgálat, helyzetelemzés, értékelés, víziközmű és a tervezési feladat elvégzéséhez szükséges szakági munkarész és javaslat készítése. | okleveles építőmérnök, okleveles infrastruktúra-építőmérnök | 5 év | ||
| 6. | Településtervezési energia-közmű szakterület | TE | Energiagazdálkodás, energiaellátás és megújuló energiaforrás alkalmazás vizsgálata, helyzetelemzés, értékelés, energiaellátási és a tervezési feladat elvégzéséhez szükséges szakági munkarész és javaslat készítése. | okleveles energetikai mérnök, okleveles gépészmérnök, okleveles villamosmérnök | 5 év | ||
| 7. | Településtervezési hírközlési szakterület | TH | Hírközlési vizsgálat, helyzetelemzés, értékelés, hírközlési és a tervezési feladat elvégzéséhez szükséges szakági munkarész és javaslat készítése. | okleveles villamosmérnök, okleveles mérnök-informatikus | 5 év |
| A | B | C | D | E | F | ||
| 1. | Szakmagyakorlási terület megnevezése | Szakterület/részszakterület megnevezése | Szakterület/ rész- szakterület jelölése | Feladatok, amelyeket az adott szakterületi jogosultsággal lehet végezni | Képesítési követelmény vagy ezzel egyenértékű szakképzettség | Szakmai gyak. idő | |
| 2. * | Építészeti tervezési terület | É | Az általános építmények teljes körű építészeti tervezése, beleértve a helyi vagy műemléki védelem alatt álló építménnyel kapcsolatos, valamint jogszabállyal védetté nyilvánított területen (világörökség, műemléki jelentőségű területen, műemléki környezetben, tájvédelem vagy helyi védelem alatt álló területen) új építmény létesítésével és meglévő építmény tömegét megváltoztató átalakítását. A tervezésbe szakági műszaki tervezési területen jogosultsággal rendelkező tervezőt kell bevonni az Épkiv. 22. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott méretet, jellemzőt meghaladó esetben, valamint a 22. § (3) bekezdés c), d) és e) pontjában meghatározott dokumentációk és az Épkiv. 1. melléklet II. rész 2–6. és 9. pontjában meghatározott munkarész készítésénél. Telepítési tanulmányterv (településrendezési eszköz készítése vagy módosítása esetén településtervező, szükség szerint szakági településtervező bevonásával), továbbá beépítési terv és örökségvédelmi hatástanulmány készítése. A saját tervezésű építmény teljes körű belsőépítészeti tervezése. | okleveles építészmérnök | 2 év | ||
| 3. | Belsőépítészeti tervezési szakterület | BÉ | Építmények teljes körű belsőépítészeti tervezése. Külön jogszabály szerinti belsőépítészeti terv készítése. | okleveles építész tervező művész, okleveles belsőépítész környezettervező művész | 2 év | ||
| 4. * | Tájépítészeti tervezési terület | K | A tájépítészeti alkotások, települési zöldinfrastruktúra elemek és az ezekhez kapcsolódó tereprendezés, felszíni vízmegtartás és vízelvezetés, zöldfelületrendezés, növénytelepítés, valamint támogató szürkeinfrastruktúra elemek (gyalogos burkolatok, közforgalom céljára nem megnyitott gépjármű utak és parkolók), lépcsők, kerítések, 4,5 méter magasságot nem meghaladó kerti építmények, utcabútorok, berendezési tárgyak, játszó- és sporteszközök, öntözőrendszer, vízjáték, kerti tó, szobor, emlékmű) teljes körű tájépítészeti tervezése, beleértve a helyi vagy műemléki védelem alatt álló tájépítészeti alkotással kapcsolatos, valamint jogszabállyal védetté nyilvánított területen (világörökség, nemzeti emlékhely, műemlék vagy műemléki jelentőségű területen, műemléki környezetben, tájvédelem vagy helyi védelem alatt álló területen) új tájépítészeti alkotás létesítésével és meglévő tájépítészeti alkotás megváltoztató átalakítását, továbbá tartószerkezeti szakági tervező bevonásával 4,5 m-nél magasabb kerti építmény, 1,0 m-nél magasabb támfal, úszómedence szerkezete, 2,0 m-nél magasabb tömör kerítés, 45 foknál meredekebb terep rendezése, továbbá favizsgáló és faápoló szakmérnök bevonásával favédelmi terv készítése. Telepítési tanulmányterv, beépítési terv zöldfelület alakítási munkarészeinek elkészítése, valamint, ha jogszabály táj- és természetvédelmi szakhatósági közreműködést ír elő, az ehhez szükséges jogszabályban meghatározott dokumentáció elkészítése. | táj- és kertépítészeti szakon végzett okleveles kertészmérnök, okleveles tájépítész mérnök, okleveles tájépítész-kertművész | 2 év | ||
| 5. | Sajátos műszaki tervezési terület | Közlekedési építmények tervezési szakterület | KÉ | részszakterület szerint | részszakterület szerint | ||
| 6. | Közlekedési építmények tervezési szakterület, vasúti építmények tervezési részszakterület | KÉ-VA | Országos közforgalmú, helyi és saját használatú vasutak, iparvágányok, városi közúti vasutak, földalatti vasutak pályatervezése. Vasúti felépítmény-szerkezetek tervezése. Vasúti műtárgy tervezés 2,0 m nyílásig. Üzemi létesítmények (rendezők, rakodók, átfejtők, tárolók) és a vasúti üzem tervezése. Közúti és gyalogos, kerékpáros átvezetések tervezése. Közlekedési eszközök pályáinak (fogaskerekű vasút, sikló, függőpálya, beleértve a bányászati függőpályát is), sífelvonó-, külszíni bányászati kisvasút- és szalagpálya tervezése. Kivéve az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) szerinti erdészeti szállítópálya egyéb elemei tervezése. | okleveles közlekedés-építőmérnök, közlekedés-építőmérnök | 3 év 8 év | ||
| 7. | Közlekedési építmények tervezési szakterület, vasúti építmények közlekedésmérnöki tervezési részszakterület | KÉ-VK | Vasúti felépítmény-szerkezetek tervezése. Üzemi létesítmények (rendezők, rakodók, átfejtők, tárolók) és vasúti üzem tervezése. Különleges közlekedési eszközök (fogaskerekű vasút, sikló, függőpálya, beleértve a bányászati függőpályát is, sífelvonó-, külszíni bányászati kisvasút- és szalagpálya) telepítésének, üzemének tervezése. | okleveles közlekedésmérnök, közlekedésmérnök | 3 év 8 év | ||
| 8. | Közlekedési építmények tervezési szakterület, vasúti villamos berendezések, áramellátás részszakterület | KÉ-VV | Vasúti pálya tartozékainak minősülő építmények közül a vasúti térvilágító berendezések, a vasúti jelző- és biztosító berendezések, villamos felsővezeték és az ehhez kapcsolt berendezés, valamint a távvezérlő és forgalomirányító rendszerek, áramellátás, vasúti vontatási energiaellátó (alállomás) és energia-távvezérlő rendszerek, váltófűtő rendszerek tervezése. | okleveles közlekedésmérnök, okleveles villamosmérnök, okleveles gépészmérnök, közlekedésmérnök, villamosmérnök, gépészmérnök | 3 év 8 év | ||
| 9. | Közlekedési építmények tervezési szakterület, közúti építmények tervezési részszakterület | KÉ-K | Közút, út (kerékpárút, gyalogút, térburkolat) – beleértve azok csomópontjait, vízelvezetését, berendezéseit, tartozékait és üzemi létesítményeit – tervezése. Közúti műtárgyak tervezése 4 m nyílásig. Valamennyi közút forgalomszabályozásának, forgalomirányításának tervezése. Közúti alagút rendszertervének tervezése. Támfal tervezése 2,0 m magasságig. Kivéve az Evt. szerinti erdészeti magánút tervezése. | okleveles közlekedés-építőmérnök, közlekedés-építőmérnök | 3 év 8 év | ||
| 10. | Közlekedési építmények tervezési szakterület, közúti építmények közlekedésmérnöki tervezési részszakterület | KÉ-KK | Valamennyi közút forgalomszabályozásának, forgalomirányításának tervezése. Közúti üzemi létesítmények és működtetésük tervezése. | okleveles közlekedésmérnök, közlekedésmérnök | 3 év 8 év | ||
| 11. | Közlekedési építmények tervezési szakterület, légiközlekedési építmények tervezési részszakterület | KÉ-L | Repülőtér (vízi repülőtér és helioport is) pályarendszerének műszaki tervezése, létesítés, fejlesztés, védőterület kijelölés. Futópálya, gurulóút, légi jármű állóhely, repülőtéri tárolóhelyek tervezése. | okleveles közlekedés-építőmérnök, okleveles közlekedésmérnök, közlekedés-építőmérnök, közlekedésmérnök | 3 év 8 év | ||
| 12. | Közlekedési építmények tervezési szakterület, légiközlekedési építmények közlekedésmérnöki tervezési részszakterület | KÉ-LK | Légi közlekedési építmények üzemi folyamatainak, technológiájának, a technológiai és üzemi létesítményeknek a tervezése. | okleveles közlekedésmérnök, okleveles villamosmérnök, közlekedésmérnök, villamosmérnök | 3 év 8 év | ||
| 13. | Közlekedési építmények tervezési szakterület hajózási építmények tervezési részszakterület | KÉ-HA | Hajózási építmények tervezése. | okleveles közlekedés-építőmérnök, okleveles közlekedésmérnök, közlekedés-építőmérnök, közlekedésmérnök | 3 év 8 év | ||
| 14. | Közlekedési építmények tervezési szakterület, hajózási építmények közlekedésmérnöki tervezési részszakterület | KÉ-HK | Hajózási építmények üzemének, forgalomirányításának, jelzésrendszerének tervezése. | okleveles közlekedésmérnök, okleveles villamosmérnök, közlekedésmérnök, villamosmérnök | 3 év 8 év | ||
| 15. | Hírközlési építmények tervezési szakterület | HI | részszakterület szerint | részszakterület szerint | |||
| 16. | Hírközlési építmények tervezési szakterület, vezetékes hírközlési építmények tervezési részszakterület | HI-V | Vezetékes infokommunikációs rendszerek és hálózatok, önálló vagy együttes rendszerekben, helyközi és helyi jellegű viszonylatokban, valamint fix telepítésű informatikai rendszerek és hálózatok tervezése. Az elhelyezéshez szükséges alépítmények és műtárgyak, földfeletti tartószerkezetek tervezése. | okleveles villamosmérnök, okleveles mérnök informatikus, villamosmérnök, mérnök-informatikus | 3 év 5 év | ||
| 17. | Hírközlési építmények tervezési szakterület, vezeték nélküli hírközlési építmények tervezési részszakterület | HI-VN | Vezeték nélküli infokommunikációs rendszerek és hálózatok, önálló vagy együttes rendszerekben, helyközi és helyi jellegű viszonylatokban, ezek építményeinek tervezése, kivéve antennatartók és tornyok. | okleveles villamosmérnök, okleveles mérnök informatikus, villamosmérnök, mérnök-informatikus | 3 év 5 év | ||
| 18. | Informatikai tervezési szakterület | IT | A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról és kijelöléséről és védelméről szóló törvény alá tartozó létesítményekkel kapcsolatos informatikai beruházások informatikai terveinek készítése és ellenőrzése. | okleveles villamosmérnök, okleveles mérnökinformatikus, okleveles műszaki informatikus, okleveles programtervező informatikus, okleveles gazdaságinformatikus, okleveles alkalmazott matematikus, okleveles programtervező matematikus, villamosmérnök, mérnökinformatikus, programtervező informatikus, gazdaságinformatikus, üzemmérnök-informatikus (BPROF), programtervező matematikus, programozó matematikus | 3 év 5 év | ||
| 19. | Vízgazdálkodási építmények tervezési szakterület | VZ | részszakterület szerint | részszakterület szerint | |||
| 20. * | Vízgazdálkodási építmények tervezési szakterület, települési víziközmű tervezési részszakterület | VZ-TEL | Települési vízgazdálkodási építmények, így ivó- és ipari vízellátás, víztisztítás, fürdő és uszoda víztechnológia építményei, szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, települési csapadékvíz-gazdálkodási építmények tervezése, településtervezési víziközmű szakági tervezése. | okleveles építőmérnök, okleveles infrastruktúra-építőmérnök építőmérnök vízépítési üzemmérnök | 3 év 8 év | ||
| 21. | Vízgazdálkodási építmények tervezési szakterület, területi vízgazdálkodás építmények tervezési részszakterület | VZ-TER | Területi vízgazdálkodás építmények (ár- és belvízmentesítés, öntözés, vízépítési nagyműtárgyak, térségi vízgazdálkodási rendszerek, építmények) tervezése. | okleveles építőmérnök, okleveles infrastruktúra-építőmérnök, építőmérnök, vízépítési üzemmérnök | 3 év 8 év | ||
| 22. | Vízgazdálkodási tervezési szakterület, egyéb vízgazdálkodási tervezési részszakterület | VZ-VG | Vízrajz, vízfeltárás, kútfúrás, vízbázis-védelem, vízminőségi kárelhárítás építményeinek tervezése. | okleveles építőmérnök, okleveles infrastruktúra-építőmérnök okleveles hidrogeológus mérnök építőmérnök, vízépítési üzemmérnök | 3 év 8 év | ||
| 23. * | Bányászati építmények tervezési szakterület | B | Szilárdásványi nyersanyagok és fluidium bányászatával és geotermikus energiával kapcsolatos bányászati létesítmények, műtárgyak, bányaművelési üzemi technológiai és üzemeltetési tervei, nem bányászati célú, bányászati módszerekkel épülő föld alatti létesítmények, alagutak bányászati tervezése. | okleveles bánya- és geotechnika mérnök okleveles bányamérnök, geotermikus szakmérnök | 3 év | ||
| 24. | Gáz- és olajipari építmények tervezési szakterület | GO | Kőolaj- és földgáz bányászatához, valamint ezek és a kőolajtermékek szállításához, feldolgozásához, tárolásához szükséges építmények és vezetékhálózat, cseppfolyós gáz tárolás és töltés építményei, vezetékes földgáz és PB-gáz elosztás, egyéb természetben képződő vagy mesterségesen előállított gázok továbbítására szolgáló építmények, valamint földgáz telephelyi vezeték, földgáz és PB-gáz csatlakozóvezetékek, földgáz és PB-gáz felhasználói berendezések (gázfelhasználó technológiai rendszer ≤ 70 kW-ig), továbbá a 30 kg/h feletti tüzelőanyag-fogyasztású olaj- és egyéb cseppfolyós tüzelőanyag-fogyasztó technológiai rendszerek, az 5 m3 vagy annál nagyobb névleges térfogatú, éghető gázok tárolására szolgáló, nyomástartó berendezésnek nem minősülő, ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú tartályos gáztárolók tervezése. | okleveles olaj- és gázmérnök, okleveles olajmérnök, földgázellátási szakmérnök MSc szintű alapdiplomával, olajmérnöki szakmérnök MSc szintű alapdiplomával, földgázellátási szakmérnök BSc szintű alapdiplomával, olajmérnöki szakmérnök BSc szintű alapdiplomával | 3 év 5 év | ||
| 25. | Energiaellátási építmények tervezési szakterület | EN | részszakterület szerint | részszakterület szerint | |||
| 26. | Energiaellátási építmények tervezési szakterület, hőenergetikai építmények tervezési részszakterület | EN-HŐ | Hőenergetikai előállító-átalakító és tároló rendszerek építményeinek és berendezéseinek tervezése, energiaátviteli, -elosztó és -szolgáltató rendszerek építményeinek tervezése. | okleveles szakirányú gépészmérnök, okleveles szakirányú energetikai mérnök, szakirányú gépészmérnök energetikai mérnök | 3 év 8 év | ||
| 27. * | Energiaellátási építmények tervezési szakterület, villamosenergetikai építmények tervezési részszakterület | EN-VI | Villamosenergetikai előállító-átalakító és -tároló rendszerek építményeinek és berendezéseinek, energiaátviteli, -elosztó és -szolgáltató rendszerek építményeinek tervezése. | okleveles villamosmérnök, okleveles szakirányú energetikai mérnök, villamosmérnök, energetikai mérnök | 3 év 5 év | ||
| 28. | Energiaellátási építmények tervezési szakterület, megújuló energia építmények tervezési részszakterület | EN-ME | Megújuló energia építmények tervezése: geotermikus, napkollektoros, fotovillamos, biomassza és biogáz, szélerőművek, vízerőművek energetikai előállító-átalakító és -tároló rendszerek építményeinek és berendezéseinek tervezése, energiaátviteli, -elosztó és -szolgáltató rendszerek építményeinek tervezése. | okleveles gépészmérnök, okleveles villamosmérnök, okleveles szakirányú energetikai mérnök, gépészmérnök, villamosmérnök, energetikai mérnök | 3 év 8 év | ||
| 29. | Szakági műszaki tervezési terület | Hídszerkezeti tervezési szakterület | HT | Építmények tartószerkezeteinek mechanikai ellenállás és stabilitásra történő tervezése, beleértve a földrengés- és tűzhatásra történő tervezést, híd- és különleges szerkezetek tervezése. | okleveles szerkezet-építőmérnök (emelt szintű szakirányú kredit-tartalommal) | 7 év | |
| 30. | Tartószerkezeti tervezési szakterület | T | Építmények tartószerkezeteinek mechanikai ellenállás és stabilitásra történő tervezése, beleértve a földrengés- és tűzhatásra történő tervezést, különleges szerkezetek tervezése. | okleveles építőmérnök okleveles szerkezet-építőmérnök | 5 év | ||
| 31. | Tartószerkezeti tervezési szakterület, épületek tartószerkezeti tervezési részszakterület | T-É | Épületek tartószerkezeteinek mechanikai ellenállás és stabilitásra történő tervezése. | okleveles építészmérnök (épületek tartószerkezeti kreditteljesítéssel) | 5 év | ||
| 32. | Építmények gépészeti tervezési szakterület | G | Épületek vízellátó, valamint szenny- és csapadékvíz-elvezető hálózatai és berendezései közműre való rákötésig, létesítmények gázellátása, földgáz telephelyi vezeték, földgáz és PB-gáz csatlakozóvezeték, földgáz és PB-gáz felhasználói berendezés, elosztóvezeték leágazó szakaszai, 30 kg/h feletti tüzelőanyag-fogyasztású olaj- és egyéb cseppfolyós tüzelőanyag-fogyasztó technológiai rendszerek, az 5 m3 vagy annál nagyobb névleges térfogatú, éghető gázok tárolására szolgáló, nyomástartó berendezésnek nem minősülő, ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú tartályos gáztárolók, továbbá épületek hőellátó, hűtési és hőszivattyús, lég- és klímatechnikai rendszerei és berendezéseinek tervezése. Telekhatáron belüli épületegyüttes, létesítmények és technológiai rendszereket ellátó energiaközpontok és vezetékrendszerek tervezése a közművekre történő rácsatlakozásig. Technológiai ellátóhálózatok (sűrített levegő, ipari/orvosi gázok, ipari víz, hűtőközeg, forróvíz, gőz stb.) tervezése. Az épületek, létesítmények energiagazdálkodás tervezése, megújuló energiák hasznosításával kapcsolatos rendszerek tervezése. Fürdő és uszoda gépészeti rendszerek tervezése. | okleveles gépészmérnök épületgépész szakirány/specializáció, okleveles létesítménymérnök épületgépész szakirány/specializáció, gépészmérnök épületgépészeti szakirány, energetikai mérnök épületenergetika szakirány/specializáció | 3 év 8 év | ||
| 33. | Építmények gépészeti tervezési szakterület, épületfizikai tervezési részszakterület | G-ÉF | Épületfizikai hőszigetelési tervezés. Helyszíni körülmények mérése, sajátosságok felmérése. Épületek hőszigeteléséhez tervezési, kiindulási adatok rögzítése – hőszigetelése, nedvesség viszonyok, légáteresztés megítélése. Épületek, épületrészek, különböző szerkezetek komplex hőtani vizsgálatai, méretezései, a hőszigetelés szerkezeti kialakításai, megoldások tervezése. | okleveles építészmérnök, okleveles szerkezet-építőmérnök, okleveles gépészmérnök épületgépész szakirány/specializáció, okleveles létesítménymérnök épületgépész specializáció, okleveles villamosmérnök | 3 év | ||
| 34. | Építészeti akusztikai tervezési szakterület | A | Építészeti akusztikai tervezés: gépészeti akusztikai zajcsökkentési tervezés, épületakusztikai, teremakusztikai tervezés. Épületgépészeti zaj- és rezgéscsökkentéshez tervezési kiindulási adatok meghatározása (zaj- és rezgésforrások, határértékek, tervezési sajátosságok). Zajterhelési számítások és mérések végzése, zajterhelés minősítése, zajcsökkentő megoldások méretezése, tervezése. Épületakusztikai tervezés: épületek épületakusztikai tervezéséhez kiindulási adatok meghatározása, helyszíni mérések végzése. Épületszerkezetek akusztikai minőségének, hangszigetelésének komplex vizsgálata, méretezése, szerkezeti megoldások tervezése. Termek teremakusztikai tervezése: teremakusztikai tervezéshez kiindulási adatok meghatározása. Helyszíni mérések, teremakusztikai minőség elemzése, komplex teremakusztikai vizsgálata, méretezése, megoldások tervezése. | okleveles villamosmérnök, okleveles építészmérnök, okleveles szerkezet-építőmérnök, okleveles gépészmérnök, villamosmérnök, szerkezet-építőmérnök, gépészmérnök | 5 év 8 év | ||
| 35. | Építményvillamossági tervezési szakterület | V | Építmények és szabad terek közép- és kisfeszültségű rendszereinek (kül- és beltéri világítás, villámvédelem, folyamatirányítás, építményautomatika, távközlési és informatikai hálózat, egyéb gyengeáramú rendszerek, villamos energiaellátó rendszerek a fogyasztói oldaltól a közcélú csatlakozási pontig, valamint villamos megújuló rendszerek a közcélú csatlakozási pontig) tervezése. | okleveles villamosmérnök, okleveles biztonságtechnikai mérnök, okleveles mechatronikai mérnök, villamosmérnök, biztonságtechnikai mérnök, mechatronikai mérnök | 3 év 8 év | ||
| 36. | Geotechnikai tervezési szakterület | GT | Talajvizsgálati jelentések készítése, sík és mélyalapozás földművek, sziklamunkák, víztelenítés, talajjavítás, talajerősítés tervezése, talajdinamika, dinamikus hatásoknak kitett szerkezetek geotechnikai tervezése, föld alatti műtárgyak, alagutak, mély munkagödrök, talajhorgonyzások, támszerkezetek geotechnikai tervezése, geotechnikai szerkezetek mérése, próbaterhelése, geotechnikai monitoring. | okleveles építőmérnök geotechnika szakirány/specializáció, okleveles építőmérnök emelt szintű szakirányú kredit tartalommal | 3 év | ||
| 37. | Geotechnikai tervezési szakterület, egyszerű geotechnikai feladatok részszakterület | GT-K | Talajvizsgálati jelentés készítése és geotechnikai tervezés az alábbi szakterületeken: – 15 m összmagasságot meg nem haladó, terepszint alatt legfeljebb 4 m-es építmény síkalapozása, – víztelenítés maximális 1,0 m-es vízszintcsökkentéssel, – 6 m-nél nem magasabb földművek (út- és vasútépítés, árvízvédelem), – 6 m-nél nem mélyebb bevágások, – 6 m-nél nem magasabb támszerkezet, – 4 m-nél nem mélyebb munkagödör, – környezetvédelmi geotechnikai feladatok, – felszíni vízelvezetés 1 km2 feletti vízgyűjtő terület esetén. | okleveles építőmérnök infrastruktúra szakirány, okleveles építőmérnök szerkezet szakirány, okleveles építőmérnök vízépítő szakirány, építőmérnök geotechnika szakirány, építőmérnök infrastruktúra szakirány, építőmérnök vízépítő szakirány, építőmérnök szerkezet szakirány, építőmérnök emelt szintű szakirányú kredit tartalommal | 5 év 8 év | ||
| 38. * | Technológiai tervezési terület | Gépészeti technológiai tervezési szakterület | GPT | a) gépészeti jellegű egyéb építmények és egyes üzemek technológiai tervezése, b) építmények rendeltetésszerű használatához szükséges vagy azt elősegítő épületgépészeti, gépesítési, mechatronikai, gyártástechnológiai tervezése, c) technológiai tervezés és a hulladék feldolgozási technológiák tervezése | okleveles gépészmérnök gépészmérnök | 5 év 8 év | |
| 39. | Építéstechnológiai tervezési szakterület | ÉPT | a) építésszervezés tervezése, tér- és időbeli organizációs tervek, b) építésgépesítés/építési gépek, így nagy és kis gépek alkalmazásának tervezése, c) mélyépítés és alapozás, felmenő szerkezetek, speciális igényű szerkezetek, műszaki állapot felmérése után meghatározható bontási technológiák, valamint a speciális technológiák, így feszítések, emelések tervezése | okleveles építőmérnök okleveles építészmérnök építőmérnök építészmérnök | 5 év 8 év | ||
| 40. | Egészségügyi létesítmények technológiai tervezési szakterület | EÜT | részszakterület szerint | részszakterület szerint | |||
| 41. | Egészségügyi létesítmények technológiai tervezési szakterület, orvostechnológiai műszaki tervezési részszakterület | EÜT-M | Egészségügyi intézmények és ezek funkcionális egységeinek orvostechnológiai műszaki tervezése – kivéve orvosi gáz és sugárvédelem. | okleveles építészmérnök, okleveles gépészmérnök, okleveles villamosmérnök, okleveles mérnök informatikus, okleveles egészségügyi mérnök gépészmérnök, villamosmérnök, mérnök informatikus, egészségügyi mérnök | 5 év 8 év | ||
| 42. | Egészségügyi létesítmények technológiai tervezési szakterület, gyógyászati gázellátó hálózat tervezési részszakterület | EÜT-G | Egészségügyi intézményekben és ezek funkcionális egységeiben a gyógyászati (orvosi) gázellátó hálózat tervezése. | okleveles építészmérnök, okleveles gépészmérnök, okleveles villamosmérnök, okleveles mérnök informatikus, okleveles egészségügyi mérnök, gépészmérnök, villamosmérnök, mérnök informatikus, egészségügyi mérnök | 5 év 8 év | ||
| 43. | Egészségügyi létesítmények technológiai tervezési szakterület, ionizáló sugárzás elleni védelmet igénylő egységek és készülék tervezési részszakterület | EÜT-R | Egészségügyi intézményekben és ezek funkcionális egységeiben az ionizáló sugárzás elleni védelmet igénylő egységeknek, készülékeknek tervezése. | okleveles építészmérnök, okleveles gépészmérnök, okleveles villamosmérnök, okleveles mérnök, informatikus, okleveles egészségügyi mérnök, gépészmérnök, villamosmérnök, mérnök informatikus, egészségügyi mérnök | 5 év 8 év | ||
| 44. | Vegyészmérnöki technológiai tervezési szakterület | VE | részszakterület szerint | részszakterület szerint | |||
| 45. | Vegyészmérnöki technológiai tervezési szakterület, vegyészmérnöki technológiai tervezési részszakterület | VE-V | Vegyipari-kémiai rendszerek, petrolkémiai és szénhidrogén-ipari rendszerek, gyógyszer-, kozmetikai és rokonipari rendszerek, háztartási vegyipari rendszerek technológiai tervezése. Lakk- és festékipari gyártástechnológia. Mezőgazdasági és élelmiszer kémiai-vegyipari technológia tervezés. Víz- és szennyvízkezelési rendszerek kémiai-vegyipari technológiája. Műanyag- és gumiipari, speciális technológia és szakági tervezése. Szilikát- és építőanyag ipari kémiai-vegyipari technológia és szakági tervezése. Környezetkémiai technológiai és szakági tervezés. Vegy- és rokonipari méréstechnika, műszeres analitika és folyamatszabályozás. | okleveles vegyészmérnök, okleveles biomérnök, okleveles környezetmérnök, korrózióvédelmi szakmérnök MSc szintű alapdiplomával, vegyészmérnök, biomérnök, környezetmérnök, korrózióvédelmi szakmérnök BSc szintű alapdiplomával | 5 év 8 év | ||
| 46. | Vegyészmérnöki technológiai tervezési szakterület, biomérnöki technológiai tervezés részszakterület | VE-B | Bioipari folyamattervezés, biomérnöki, biokémiai és molekuláris biológiai technológia és szakági tervezés. Élelmiszeripari és tartósítóipari kémiai-vegyipari, víz- és szennyvízkezelési biológiai, környezetkémiai és környezetvédelmi biokémiai technológia és szakági tervezés. Talaj, talajvíz, víz és más közeg helyszíni és laboratóriumi biológiai-biokémiai vizsgálatai. | okleveles vegyészmérnök, okleveles biomérnök, okleveles környezetmérnök, korrózióvédelmi szakmérnök MSc szintű alapdiplomával, vegyészmérnök, biomérnök, környezetmérnök, korrózióvédelmi szakmérnök BSc szintű alapdiplomával | 5 év 8 év | ||
| 47. | Vegyészmérnöki technológiai tervezési szakterület, korrózióvédelmi technológiai tervezési részszakterület | VE-K | Építmények, továbbá szerkezetek, tároló- és technológiai berendezések felületének korrózióvédelme, építmények bevonatos felületvédelme, felület átalakítása technológiája és szakági tervezése. Korróziós diagnosztika, korrózióvédelmi bevonatok, átmeneti és inhibitoros korrózióvédelem technológiája és szakági tervezése. Talaj, talajvíz, víz és más korróziós közeg helyszíni és laboratóriumi korrózióvédelmi vizsgálatai, korrózióvédelmi méréstechnika, folyamatszabályozás technológiai és szakági tervezése. | okleveles vegyészmérnök, okleveles biomérnök, okleveles környezetmérnök, korrózióvédelmi szakmérnök MSc szintű alapdiplomával, vegyészmérnök, biomérnök, környezetmérnök, korrózióvédelmi szakmérnök BSc szintű alapdiplomával | 5 év 8 év | ||
| 48. | Erdőmérnöki tervezési szakterület | ER | Erdőfeltárás, erdészeti utak tervezése. Erdészeti vízgazdálkodási létesítmények tervezése. Erdészeti építmények tervezése. Erdészeti geomatika, erdőtérképezés. Erdészeti termőhelyfeltárás és térképezés. Erdőgazdálkodási technológiák tervezése. Erdők, zöldfelületek, fásítások tervezése. Közjóléti létesítmények tervezése, tájrendezés. Vadgazdálkodási, vadászati létesítmények tervezése. | okleveles erdőmérnök | 5 év | ||
| 49. | Faipari mérnöki tervezési szakterület | FA | részszakterület szerint | részszakterület szerint | |||
| 50. | Faipari mérnöki faanyagvédelmi tervezési szakterület | FVT | Építmények általános elgombásodása elleni, továbbá építmények fa- és faalapú tartószerkezeteinek, fa- és faalapú termékeinek rovar- és gombakárosítás elleni tervezése. | okleveles faipari mérnök | 5 év | ||
| 51. | Faipari mérnöki épület tervezési szakterület | FAT | Építési célú faipari termékek, mint épületasztalos-ipari szerkezetek kialakítási, formai, hő-, pára- és hangtechnikai tervezése, gyártmány-, gyártás- és beépítéstechnológia tervezése. Építési célú teherviselő faipari termékek, mint a fa és a faalapú tartószerkezeti elemek és az ezekből készített szerkezetek szilárdsági alapokon történő gyártmány-, gyártás-, beépítés- és/vagy kivitelezési technológiájának megtervezése, beépítési utasítás alapján történő elkészítése. | okleveles faipari mérnök faipari mérnök faépítészeti specializáció | 5 év 8 év | ||
| 52. | Élelmiszeripari-mérnöki tervezési szakterület | ÉM | Élelmiszeripari és mezőgazdasági termékek előállításának, forgalmazásának és tárolásának technológiai, higiéniai és élelmiszer-biztonsági tervezése. Mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek és nagykonyhák gépesítésének, hűtésének és klimatizálásának tervezése, valamint épületgépészetükhöz szükséges élemiszer-higiéniai és technológiai tervezés. Mezőgazdasági építészet tervezése. Ültetvénytervezés, állattenyésztési és növénytermesztési technológiák gépesítésének tervezése. | élelmiszeripari technológus mérnök mezőgazdasági technológus mérnök élelmiszeripari gépészmérnök mezőgazdasági gépészmérnök gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök | 8 év | ||
| 53. | Audiovizuális rendszerek tervezése szakterület | AVT | Audiovizuális rendszerek és berendezések tervezése. | okleveles villamosmérnök okleveles építészmérnök, okleveles szerkezet-építőmérnök, okleveles gépészmérnök | 5 év | ||
| A | B | C | D | E | F | ||
| 1. | Szakmagyakorlási tevékenység megnevezése | Szakterület/ részszakterület megnevezése | Szakterület/ rész- szakterület jelölése | Szakterület/ rész- szakterület korábbi jelölése | Feladatok, amelyeket az adott szakterületi jogosultsággal lehet végezni | Képesítési követelmény vagy ezzel egyenértékű szakképzettség | |
| 2. | Településrendezési szakértői tevékenység | Településrendezési szakértői szakterület | SZTT | SZTR | A településtervezési körbe tartozó tevékenységek eredményeinek szakmai véleményezése, jogi megfelelőség vizsgálata. Tervezetek, jóváhagyott tervek hiányosságainak, ellentmondásainak feltárása. A településrendezéssel kapcsolatos tanácsadás. | okleveles településmérnök | |
| 3. | Településrendezési szakági szakértői tevékenység | Településrendezési zöldfelületi és tájrendezési szakértői szakterület | SZT | SZT | A szakterületnek megfelelően a településtervezési körbe tartozó tevékenységek szakmai véleményezése, jogi megfelelőség vizsgálata. Tervezetek, jóváhagyott tervek hiányosságainak, ellentmondásainak feltárása. A szakterülettel kapcsolatos tanácsadás. | okleveles tájépítész mérnök | |
| 4. | Településrendezési közlekedési szakértői szakterület | SZKö | SZK | okleveles közlekedés-építőmérnök, okleveles közlekedésmérnök | |||
| 5. | Településrendezési víziközmű szakértői szakterület | SZV | SZV | okleveles építőmérnök okleveles infrastruktúra-építőmérnök | |||
| 6. | Településrendezési energia-közmű szakértői szakterület | SZE | SZE | okleveles energetikai mérnök, okleveles gépészmérnök, okleveles villamosmérnök | |||
| 7. | Településrendezési hírközlési szakértői szakterület | SZH | SZH | okleveles villamosmérnök, okleveles mérnök-informatikus |
| A | B | C | D | E | ||
| 1. | Szakterület/részszakterület megnevezése | Szakterület/ részszakterület jelölése | Szakterület/ részszakterület korábbi (mérnök/építész) jelölése | Feladatok, amelyeket az adott szakterületi jogosultsággal lehet végezni | Képesítési követelmény vagy ezzel egyenértékű szakképzettség | |
| 2. | Általános építmények építésügyi műszaki szakértői szakterület | SZÉSZ | SZÉSZ1 | Az építészeti tervezési terület körébe tartozó építmények szakértése építészeti vonatkozásban. | okleveles építészmérnök | |
| 3. * | Általános építmények építésügyi műszaki szakértői szakterület, belsőépítészeti szakértői részszakterület | SZÉSZ-BÉ | A belsőépítészeti tervezési szakterület körébe tartozó feladatok szakértése belsőépítészeti vonatkozásban. | okleveles építész tervező művész MA, belsőépítész környezettervező művész MA, környezettervező művész, okleveles környezeti formatervező MA | ||
| 4. * | Szakági építésügyi műszaki szakértői szakterület, tájépítészeti szakértői részszakterület | SZÉSZ-K | A tájépítészeti tervezési terület körébe tartozó feladatok szakértése tájépítészeti vonatkozásban. | táj- és kertépítészeti szakon végzett okleveles kertészmérnök, okleveles tájépítész mérnök, okleveles tájépítész-kertművész | ||
| 5. | Sajátos építményfajtákkal összefüggő építésügyi műszaki szakértői szakterület | SZÉM | részszakterület szerint | részszakterület szerint | ||
| 6. | Sajátos építményfajtákkal összefüggő építésügyi műszaki szakértői szakterület, közlekedési építmények szakértői részszakterület | SZÉM1 | SZÉM1 | Közúti közlekedési, vasúti közlekedési, légiközlekedési, víziközlekedési építmények, továbbá különleges eszközök és pályák szakértése. | okleveles közlekedés-építőmérnök, okleveles közlekedésmérnök, okleveles villamosmérnök | |
| 7. | Sajátos építményfajtákkal összefüggő építésügyi műszaki szakértői szakterület, hírközlési építmények szakértői részszakterület | SZÉM2 | SZÉM2 | Vezetékes és vezeték nélküli infokommunikációs és egyéb gyengeáramú rendszerek és hálózatok, önálló vagy együttes rendszerekben, ezek építményeinek szakértése, kivéve antennatartók és tornyok. | okleveles villamosmérnök, okleveles mérnök-informatikus | |
| 8. | Sajátos építményfajtákkal összefüggő építésügyi műszaki szakértői szakterület, területi vízgazdálkodás szakértői részszakterület | SZÉM3.1 | részszakterület szerint | részszakterület szerint | ||
| 9. | Sajátos építményfajtákkal összefüggő építésügyi műszaki szakértői szakterület, területi vízgazdálkodás szakértői részszakterület | SZÉM3.1.1 | Nagytérségi vízgazdálkodási rendszerek szakértése. | okleveles építőmérnök, okleveles infrastruktúra-építőmérnök, okleveles vízmérnök | ||
| 10. | Sajátos építményfajtákkal összefüggő építésügyi műszaki szakértői szakterület, területi vízgazdálkodás szakértői részszakterület | SZÉM3.1.2 | Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, sík- és dombvidéki vízrendezés, belvízvédelem, öntözés, tározás. | okleveles építőmérnök, okleveles infrastruktúra-építőmérnök, okleveles vízmérnök | ||
| 11. | Sajátos építményfajtákkal összefüggő építésügyi műszaki szakértői szakterület, területi vízgazdálkodás szakértői részszakterület | SZÉM3.1.3 | Vízépítési nagyműtárgyak szakértése. | okleveles építőmérnök, okleveles infrastruktúra-építőmérnök, okleveles vízmérnök | ||
| 12. | Sajátos építményfajtákkal összefüggő építésügyi műszaki szakértői szakterület, települési vízgazdálkodás szakértői részszakterület | SZÉM3.2 | részszakterület szerint | részszakterület szerint | ||
| 13. | Sajátos építményfajtákkal összefüggő építésügyi műszaki szakértői szakterület, települési vízgazdálkodás szakértői részszakterület | SZÉM3.2.1 | Ivó- és ipari vízellátás, szennyvízelvezetés, nem szennyvízelvezetési célú csatornázás. | okleveles építőmérnök, okleveles infrastruktúra-építőmérnök, okleveles vízmérnök | ||
| 14. | Sajátos építményfajtákkal összefüggő építésügyi műszaki szakértői szakterület, települési vízgazdálkodás szakértői részszakterület | SZÉM3.2.2 | Víztisztítás és szennyvíztisztítás. | okleveles építőmérnök, okleveles infrastruktúra-építőmérnök, okleveles vízmérnök | ||
| 15. | Sajátos építményfajtákkal összefüggő építésügyi műszaki szakértői szakterület, települési vízgazdálkodás szakértői részszakterület | SZÉM3.2.3 | Települési szennyvízkezelési program, gördülő fejlesztési tervet alátámasztó műszaki dokumentáció. | okleveles építőmérnök, okleveles infrastruktúra-építőmérnök, okleveles vízmérnök | ||
| 16. | Sajátos építményfajtákkal összefüggő építésügyi műszaki szakértői szakterület, egyéb vízgazdálkodás szakértői részszakterület | SZÉM3.3 | részszakterület szerint | részszakterület szerint | ||
| 17. | Sajátos építményfajtákkal összefüggő építésügyi műszaki szakértői szakterület, egyéb vízgazdálkodás szakértői részszakterület | SZÉM3.3.1 | Vízgazdálkodási monitoring rendszerek, vízkészlet-gazdálkodás. | okleveles építőmérnök, okleveles infrastruktúra-építőmérnök, okleveles vízmérnök, okleveles hidrogeológus mérnök, okleveles bányamérnök | ||
| 18. | Sajátos építményfajtákkal összefüggő építésügyi műszaki szakértői szakterület, egyéb vízgazdálkodás szakértői részszakterület | SZÉM3.3.2. | Hidrológia, hidraulika, hidrodinamikai modellezés. | okleveles építőmérnök, okleveles infrastruktúra-építőmérnök, okleveles vízmérnök, okleveles hidrogeológus mérnök, okleveles bányamérnök | ||
| 19. | Sajátos építményfajtákkal összefüggő építésügyi műszaki szakértői szakterület, egyéb vízgazdálkodás szakértői részszakterület | SZÉM3.3.3. | Felszín alatti vizek, vízfeltárás, kútfúrás, vízföldtan, vízbázisvédelem. | okleveles építőmérnök, okleveles infrastruktúra-építőmérnök, okleveles vízmérnök okleveles hidrogeológus mérnök, okleveles bányamérnök | ||
| 20. | Sajátos építményfajtákkal összefüggő építésügyi műszaki szakértői szakterület, egyéb vízgazdálkodás szakértői részszakterület | SZÉM3.3.4. | Vízanalitika, vízminőség-védelem, vízminőségi kárelhárítás. | okleveles építőmérnök, okleveles infrastruktúra-építőmérnök, okleveles vízmérnök, okleveles hidrogeológus mérnök, okleveles vegyészmérnök | ||
| 21. | Sajátos építményfajtákkal összefüggő építésügyi műszaki szakértői szakterület, egyéb vízgazdálkodás szakértői részszakterület | SZÉM3.3.5. | Vízgépészet. | okleveles építőmérnök, okleveles infrastruktúra-építőmérnök, okleveles vízmérnök | ||
| 22. | Sajátos építményfajtákkal összefüggő építésügyi műszaki szakértői szakterület, bányászati építmények szakértői részszakterület | SZÉM4 | SZÉM5 | Szilárdásványi nyersanyagok bányászatával kapcsolatos bányászati létesítmények, műtárgyak, bányaművelési üzemi technológiai és üzemeltetési tervei, nem bányászati célú, bányászati módszerekkel épülő földalatti létesítmények, alagutak bányászati szakértése. | okleveles bánya- és geotechnika mérnök okleveles bányamérnök | |
| 23. | Sajátos építményfajtákkal összefüggő építésügyi műszaki szakértői szakterület, gáz- és olajipari építmények szakértői részszakterület | SZÉM5 | SZÉM6 | Kőolaj és földgáz bányászatához, valamint ezek és a kőolajtermékek szállításához, feldolgozásához, tárolásához szükséges építmények és vezetékhálózat, cseppfolyós gáz tárolás és töltés építményei, vezetékes földgáz és PB-gáz elosztás, egyéb természetben képződő vagy mesterségesen előállított gázok továbbítására szolgáló építmények, valamint földgáz telephelyi vezeték, földgáz és PB-gáz csatlakozóvezeték, földgáz és PB-gáz felhasználói berendezés (gázfelhasználó technológiai rendszer ≤ 70 kW-ig), továbbá a 30 kg/h feletti tüzelőanyag-fogyasztású olaj- és egyéb cseppfolyós tüzelőanyag-fogyasztó technológiai rendszerek, az 5 m3 vagy annál nagyobb névleges térfogatú, éghető gázok tárolására szolgáló, nyomástartó berendezésnek nem minősülő, ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú tartályos gáztárolók szakértése. | okleveles olaj- és gázmérnök, okleveles olajmérnök, földgázellátási szakmérnök MSc szintű alapdiplomával, olajmérnöki szakmérnök MSc szintű alapdiplomával | |
| 24. | Sajátos építményfajtákkal összefüggő építésügyi műszaki szakértői szakterület, energetikai építmények szakértői részszakterület | SZÉM6 | Energia előállító-átalakító és -tároló rendszerek építményeinek és berendezéseinek, energiaátviteli, elosztó és szolgáltató rendszerek építményeinek, az energiafogyasztó rendszerek, építmények és berendezések szakértése. | okleveles gépészmérnök okleveles villamosmérnök, okleveles energetikai mérnök okleveles gépészmérnök épületgépész szakirány/specializáció, okleveles létesítménymérnök épületgépész szakirány/specializáció, okleveles energetikai mérnök | ||
| 25. | Szakági építésügyi műszaki szakértői szakterület, erdészeti részszakterület | SZÉM7 | Erdőfeltárás, erdészeti útépítés, erdészeti vízgazdálkodás, erdőhasználat, fakitermelés, faanyagmozgatás, erdészeti gépesítés, erdészeti biztonságtechnika, erdőművelés, erdővédelem, erdőgazdálkodási ökonómia, erdőértékelés, erdőrendezés, erdészeti építmények, erdészeti hatásvizsgálat, védett területek erdészeti kezelése, vadászat, vadgazdálkodás, erdei kármeghatározás és értékelés. | okleveles erdőmérnök | ||
| 26. | Szakági építésügyi műszaki szakértői szakterület | SZÉS | részszakterület szerint | részszakterület szerint | ||
| 27. | Szakági építésügyi műszaki szakértői szakterület, tartószerkezeti szakértői részszakterület | SZÉS1 | SZÉS1 | Építmények tartószerkezeteinek mechanikai ellenállás és stabilitásra történő szakértése, beleértve a földrengés és tűzhatásra történő szakértést, továbbá különleges szerkezetek szakértése. | okleveles szerkezet-építőmérnök, okleveles építészmérnök emelt szintű tartószerkezeti kredittartalommal | |
| 28. | Szakági építésügyi műszaki szakértői szakterület, épületszerkezeti szakértői részszakterület | SZÉS2 | SZÉS2/SZÉSZ2 | Magas- és mélyépítési épületszerkezetek vizsgálata, amelyek természetes anyagokból, előregyártott vagy helyszínen előállított anyagstruktúrával kialakítottak, ezen szerkezetek elemeinek és építéstechnológiával összeépített és struktúráinak ok-okozati összefüggéseinek magas színvonalú értékelése az előírt teljesítményadatok alapján. | okleveles építészmérnök, okleveles szerkezet-építőmérnök | |
| 29. | Szakági építésügyi műszaki szakértői szakterület, építmények gépészeti szakértői részszakterület | SZÉS3 | SZÉS3 | Épületek vízellátó, valamint szenny- és csapadékvíz-elvezető hálózatai és berendezései közműre való rákötésig, földgáz telephelyi vezeték, földgáz és PB-gáz csatlakozóvezeték, felhasználói berendezés, elosztóvezeték leágazó szakaszai, 30 kg/h feletti tüzelőanyag-fogyasztású olaj- és egyéb cseppfolyós tüzelőanyag-fogyasztó technológiai rendszerek, az 5 m3 vagy annál nagyobb névleges térfogatú, éghető gázok tárolására szolgáló, nyomástartó berendezésnek nem minősülő, ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú tartályos gáztárolók, továbbá épületek hőellátó, hűtési és hőszivattyús, lég- és klímatechnikai rendszerei és berendezéseinek szakértése. Telekhatáron belüli épületegyüttes, létesítmények és technológiai rendszereket ellátó energiaközpontok és vezeték rendszerek szakértése a közművekre történő rácsatlakozásig. Technológiai ellátóhálózatok (sűrített levegő, ipari/orvosi gázok, ipari víz, hűtőközeg, forróvíz, gőz stb.) szakértése. Az épületek, létesítmények energiagazdálkodás szakértése, megújuló energiák hasznosításával kapcsolatos rendszerek szakértése. Fürdő és uszoda gépészeti rendszerek szakértése. | okleveles gépészmérnök épületgépész szakirány/specializáció, okleveles létesítménymérnök épületgépész szakirány/specializáció, okleveles energetikai mérnök | |
| 30. | Szakági építésügyi műszaki szakértői szakterület, építmények épületfizikai szakértői részszakterület | SZÉS4 | SZÉS4/SZÉSZ3 | Épületfizikai szakértés, helyszíni körülmények mérése, sajátosságok felmérése, kiindulási adatok rögzítése-hőszigetelése, nedvesség viszonyok, légáteresztés megítélése, épületek, épületrészek, különböző szerkezetek komplex vizsgálatai, méretezései, szerkezeti kialakításai, megoldások szakértése. | okleveles építészmérnök, okleveles szerkezet-építőmérnök, okleveles gépészmérnök okleveles gépészmérnök épületgépész specializáció, okleveles létesítménymérnök épületgépész specializáció | |
| 31. | Szakági építésügyi műszaki szakértői szakterület, építmények épületenergetikai szakértői részszakterület | SZÉS6 | SZÉS6/SZÉSZ8 | Építmények és energetikai rendszereinek a szakértése. | okleveles építészmérnök, okleveles gépészmérnök okleveles villamosmérnök, okleveles gépészmérnök épületgépész specializáció, okleveles létesítménymérnök épületgépész specializáció | |
| 32. | Szakági építésügyi műszaki szakértői szakterület, építményvillamossági szakértői részszakterület | SZÉS7 | SZÉS5 | Építmények és szabad terek közép- és kisfeszültségű rendszereinek (kül- és beltéri világítás, villámvédelem, folyamatirányítás, építményautomatika, távközlési és informatikai hálózat, egyéb gyengeáramú rendszerek, villamos energiaellátó rendszerek a fogyasztói oldaltól a közcélú csatlakozási pontig, valamint villamos megújuló energetikai rendszerek, a közcélú csatlakozási pontig) szakértése. | okleveles villamosmérnök okleveles biztonságtechnikai mérnök okleveles mechatronikai mérnök | |
| 33. | Szakági építésügyi műszaki szakértői szakterület, geotechnikai szakértői részszakterület | SZÉS8 | SZGT | Sík- és mélyalapok, alapmegerősítések, földművek, sziklamunkák, víztelenítés, talajjavítás, talajerősítés, talajdinamika, dinamikus hatásoknak kitett szerkezetek, föld alatti műtárgyak, alagutak, mély munkagödrök, talajhorgonyzások, támszerkezetek geotechnikai szakértése a hozzá szükséges talajvizsgálatokkal. Geotechnikai szerkezetek mérése, próbaterhelése, geotechnikai monitoring. | okleveles építőmérnök geotechnika szakirány | |
| 34. | Szakági építésügyi műszaki szakértői szakterület, építési szakipari szakértői részszakterület | SZÉS9 | SZASZ1 | Építési szakipari struktúrák anyagainak, elemeinek és technológiai rendszereinek vizsgálata, valamint kompatibilitás vizsgálat az épület csatlakozó szerkezeteihez, rendszereihez, ezek ok-okozati összefüggéseinek magas színvonalú értékelése az előírt teljesítményadatok alapján. | okleveles építészmérnök, okleveles szerkezet-építőmérnök | |
| 35. | Szakági építésügyi műszaki szakértői szakterület, építési szerelőipari szakértői részszakterület | SZÉS10 | SZASZ2 | Építési szerelőipari struktúrák anyagainak, elemeinek és technológiai rendszereinek vizsgálata, valamint kompatibilitás vizsgálat az épület csatlakozó szerkezeteihez, rendszereihez, ezek ok-okozati összefüggéseinek magas színvonalú értékelése az előírt teljesítményadatok alapján. | okleveles építészmérnök, okleveles szerkezet-építőmérnök | |
| 36. | Szakági építésügyi műszaki szakértői szakterület, építőanyag-ipari szakértői részszakterület | SZÉS11 | SZASZ3 | Az építési anyagoknak, amelyek természetes anyagokból készültek, gyártott vagy helyszínen előállított anyagstruktúrával kialakítottak, a teljesítményadatainak vizsgálata, magas színvonalú értékelése. | okleveles építészmérnök, okleveles szerkezet-építőmérnök | |
| 37. | Szakági építésügyi műszaki szakértői szakterület, hídszerkezeti szakértői részszakterület | SZÉS12 | Építmények tartószerkezeteinek mechanikai ellenállás és stabilitásra történő szakértése, beleértve a földrengés és tűzhatásra történő szakértést, továbbá híd- és különleges szerkezetek szakértése. | okleveles szerkezet-építőmérnök (emelt szintű szakirányú kredit-tartalommal) | ||
| 38. | Beruházás, beruházáslebonyolítás, építésgazdaság, építésszervezés szakértői szakterület | SZB | Beruházások előkészítésének és lebonyolításának, továbbá a megvalósítási folyamatok irányításának, kivitelezési munkák műszaki tartalmának szakértése, valamint építésgazdasági szakértés, építésszervezési szakértés, építési költség szakértés. | okleveles építészmérnök, okleveles építőmérnök | ||
| 39. * | Szakági építésügyi műszaki szakértői szakterület, műemlék építmények műszaki szakértői részszakterület | SZÉS5 | SZÉSZ5 | Műemlék építmények történeti épületszerkezetei, építőanyagai esetében a javító, konzerváló és fenntartó technológiák, anyaghasználat, szerkezeti megoldás az adott műemléken való alkalmazhatóságának szakvéleményezése. | okleveles építészmérnök és műemlékvédelmi szakmérnök | |
| 40. | Szakági építésügyi műszaki szakértői szakterület, építészeti akusztikai részszakterület | SZÉS13 | Épületfizikai gépészeti akusztikai, épületakusztikai, teremakusztikai szakértés. Épületgépészeti akusztikai szakértői, épületakusztikai szakértői és teremakusztikai szakértői tevékenység. Helyszíni körülmények felmérése, sajátosságok felmérése, kiindulási adatok rögzítése. Gépészeti zaj- és rezgéscsökkentési vizsgálat végzése, szerkezeti kialakítások szakértése. Épületszerkezetek, épületrészek, különböző szerkezetek komplex akusztikai vizsgálata, méretezése, szerkezeti kialakítása, épületakusztikai megoldások kidolgozása. Termek teremakusztikai szakértése, helyszíni mérése, teremakusztikai minőség elemzése, komplex vizsgálata, méretezése, megoldások szakértése. | okleveles villamosmérnök okleveles építészmérnök, okleveles szerkezet-építőmérnök, okleveles gépészmérnök | ||
| 41. | Szakági építésügyi műszaki szakértői szakterület, faanyagvédelmi részszakterület | SZÉS14 | Építmények, létesítmények általános elgombásodásának, teherviselő és nem teherviselő fa- és faalapú szerkezetei faanyagvédelmi állapotának, továbbá a faanyagvédelem anyagainak és technológiai rendszereinek vizsgálata, magas színvonalú értékelése, szakvéleményezése. | okleveles faipari mérnök | ||
| 42. | Egészségügyi létesítmények technológiai szakértési szakterület | SZÉS15 | részszakterület szerint | részszakterület szerint | ||
| 43. | Egészségügyi létesítmények technológiai tervezési szakterület, orvostechnológiai műszaki szakértési részszakterület | SZÉS15.1 | Egészségügyi intézmények (kórházak, klinikák, szakrendelők stb.) és ezek funkcionális egységeinek orvostechnológiai műszaki szakértése – kivéve orvosi gáz és sugárvédelem. | okleveles építészmérnök, okleveles gépészmérnök, okleveles villamosmérnök, okleveles mérnök informatikus, okleveles egészségügyi mérnök | ||
| 44. | Egészségügyi létesítmények technológiai tervezési szakterület, gyógyászati gázellátó hálózat szakértési részszakterület | SZÉS15.2 | Egészségügyi intézményekben (kórházak, klinikák, szakrendelők stb.) és ezek funkcionális egységeiben a gyógyászati (orvosi) gázellátó hálózat szakértése. | okleveles építészmérnök, okleveles gépészmérnök, okleveles villamosmérnök, okleveles mérnök informatikus, okleveles egészségügyi mérnök | ||
| 45. | Egészségügyi létesítmények technológiai tervezési szakterület, ionizáló sugárzás elleni védelmet igénylő egységek és készülék szakértési részszakterület | SZÉS15.3 | Egészségügyi intézményekben (kórházak, klinikák, szakrendelők stb.) és ezek funkcionális egységeiben az ionizáló sugárzás elleni védelmet igénylő egységeknek, készülékeknek szakértése. | okleveles építészmérnök, okleveles gépészmérnök, okleveles villamosmérnök, okleveles mérnök informatikus, okleveles egészségügyi mérnök |
| A | B | C | D | E | ||
| 1. | Szakterület/részszakterület megnevezése | Szakterület/ részszakterület jelölése | Feladatok, amelyeket az adott szakterületi jogosultsággal lehet végezni | Képesítési követelmény vagy ezzel egyenértékű szakképzettség | Szakmai gyakorlati idő | |
| 2. | Magasépítési szakterület | ME-É | Az általános építmények építésére, átalakítására, bővítésére, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, lebontására, elmozdítására irányuló építési munkák teljes körű építési műszaki ellenőrzése. Az ellenőrzés az Épkiv. 22. § (3) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott szakági munkára nem vonatkozik. | okleveles építőmérnök, okleveles építészmérnök, építőmérnök, építészmérnök | 3 év 5 év | |
| 3. * | Magasépítési szakterület műemléki részszakterülete | ME-É-M | Magasépítési szakterületen az ME-É szerinti építési műszaki ellenőrzés műemlék építmény esetén. Az ellenőrzés az Épkiv. 22. § (3) bekezdés c)–d) pontjában meghatározott szakági munkára nem vonatkozik. | okleveles építészmérnök építészmérnök és műemlékvédelmi szakmérnök építészmérnök | 3 év 5 év 8 év | |
| 4. * | Magasépítési szakterület táj- és kertépítészeti részszakterülete | ME-É-K | Tájépítészeti alkotások építésével, felújításával, átépítésével, bontásával összefüggően az épített elemek, burkolatépítés, utcabútorok és berendezési tárgyak, játszó- és sporteszközök, valamint a tereprendezés, felszíni vízelvezetés, termőközeg, növényzet, növénytelepítés, fakivágás, favédelem, zöldtető kialakításának, automata öntözőrendszer ellenőrzése. Más szakterületi építési műszaki ellenőr mellőzésével legfeljebb 4,5 m magas kerti építmény, 1,0 m támfal, 2,0 m magas tömör kerítés építésének, valamint nem csúszásveszélyes, illetve 45 foknál nem meredekebb terep tájépítészeti rendezésének ellenőrzése. | táj- és kertépítészeti szakon végzett okleveles kertészmérnök, okleveles tájépítész mérnök, okleveles tájépítész tájrendező és kertépítő mérnök (Bsc) okleveles kertészmérnök | 3 év 5 év 8 év |
| A | B | C | D | E | ||
| 1. | Szakterület/ részszakterület megnevezése | Szakterület/ részszakterület jelölése | Feladatok, amelyeket az adott szakterületi jogosultsággal lehet végezni | Képesítési követelmény vagy ezzel egyenértékű szakképzettség | Szakmai gyakorlati idő | |
| 2. | Mélyépítési és mélyépítési műtárgyak szakterület | ME-M | A magasépítési szakterületnél meghatározott építményhez szerkezetileg vagy funkciójában kapcsolódó alapozási, szennyvíztisztítási, szennyvíztárolási, szivárgó, víztelenítési, műtárgyépítési, föld- és tereprendezési, valamint felszíni vízelvezetési munkáinak ellenőrzése. | okleveles építőmérnök építőmérnök | 3 év 5 év | |
| 3. | Építménygépészeti szakterület | ME-G | Építmények vízellátási, csatornázási rendszerei a közművekre történő rákötéssel együtt, földgáz telephelyi vezeték, földgáz és PB-gáz csatlakozóvezeték, felhasználói berendezés, elosztóvezeték leágazó szakasza, az 5 m3 vagy annál nagyobb névleges térfogatú, éghető gázok tárolására szolgáló, nyomástartó berendezésnek nem minősülő, ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú tartályos gáztárolók szerelési munkáinak, építmények fűtési, szellőzési hőellátó rendszereinek, berendezéseinek, energiaellátó központoknak, hűtési és hőszivattyús lég- és klímatechnikai rendszereknek, a környezeti (megújuló) energiák hasznosításával kapcsolatos rendszereknek, fürdő és uszoda gépészeti rendszerek szerelési munkáinak, valamint az építményen, illetve telekhatáron belüli épületegyütteseket és technológiai rendszereket ellátó energiaközpontok és vezetékrendszerek, technológiai ellátóhálózatok (sűrített levegő, a 30 kg/h feletti tüzelőanyag-fogyasztású olaj- és egyéb cseppfolyós tüzelőanyag-fogyasztó technológiai rendszerek, éghető folyadékok, ipari közegellátások, hűtöttvíz stb.) szerelési munkáinak műszaki ellenőrzése a közművekre történő rákötésekkel együtt. | okleveles gépészmérnök épületgépész szakirány, létesítmény mérnök, energetikai mérnök épületenergetika szakirány gépészmérnök épületgépészeti szakirány | 3 év 5 év | |
| 4. | Építményvillamossági szakterület | ME-V | Építmények és szabad terek közép- és kisfeszültségű rendszereinek műszaki ellenőrzése (kül- és beltéri világítás, villámvédelem, folyamatirányítás, építményautomatika, távközlési és informatikai hálózat, egyéb gyengeáramú rendszerek, villamos energiaellátó rendszerek szerelési munkái a fogyasztói oldaltól a közcélú csatlakozási pontig, valamint villamos megújuló energetikai rendszerek a közcélú csatlakozási pontig). | okleveles villamosmérnök, okleveles biztonságtechnikai mérnök okleveles mechatronikai mérnök villamosmérnök biztonságtechnikai mérnök mechatronikai mérnök | 3 év 5 év | |
| 5. | Egészségügyi létesítmények technológiai műszaki ellenőrzése szakterület | ME-EÜ | részszakterület szerint | részszakterület szerint | részszakterület szerint | |
| 6. | Egészségügyi létesítmények technológiai tervezési szakterület, orvostechnológiai műszaki ellenőrzése részszakterület | ME-EÜ-M | Egészségügyi intézmények (kórházak, klinikák, szakrendelők stb.) és ezek funkcionális egységeinek orvostechnológiai műszaki ellenőrzése – kivéve orvosi gáz és sugárvédelem. | okleveles építészmérnök, okleveles gépészmérnök, okleveles villamosmérnök, okleveles mérnök informatikus, okleveles egészségügyi mérnök gépészmérnök, villamosmérnök, mérnök informatikus, egészségügyi mérnök | 3 év 5 év | |
| 7. | Egészségügyi létesítmények technológiai tervezési szakterület, gyógyászati gázellátó hálózat műszaki ellenőrzése részszakterület | ME-EÜ-G | Egészségügyi intézményekben (kórházak, klinikák, szakrendelők stb.) és ezek funkcionális egységeiben a gyógyászati (orvosi) gázellátó hálózat létesítésének műszaki ellenőrzése. | okleveles építészmérnök, okleveles gépészmérnök, okleveles villamosmérnök, okleveles mérnök informatikus, okleveles egészségügyi mérnök gépészmérnök, villamosmérnök, mérnök informatikus, egészségügyi mérnök | 3 év 5 év | |
| 8. | Egészségügyi létesítmények technológiai tervezési szakterület, ionizáló sugárzás elleni védelmet igénylő egységek és készülék műszaki ellenőrzése részszakterület | ME-EÜ-R | Egészségügyi intézményekben (kórházak, klinikák, szakrendelők stb.) és ezek funkcionális egységeiben az ionizáló sugárzás elleni védelmet igénylő egységek létesítésének, készülékek telepítésének műszaki ellenőrzése. | okleveles építészmérnök, okleveles gépészmérnök, okleveles villamosmérnök, okleveles mérnök informatikus, okleveles egészségügyi mérnök gépészmérnök, villamosmérnök, mérnök informatikus, egészségügyi mérnök | 3 év 5 év |
| A | B | C | D | E | ||
| 1. | Szakterület/részszakterület megnevezése | Szakterület/ részszakterület jelölése | Feladatok, amelyeket az adott szakterületi jogosultsággal lehet végezni | Képesítési követelmény vagy ezzel egyenértékű szakképzettség | Szakmai gyakorlati idő | |
| 2. | Közlekedési építmények szakterület | ME-KÉ | Közúti, vasúti (közúti villamos vasút, földalatti vasút is), légi közlekedési, hajózási építmények (így különösen annak műtárgyai: híd, áteresz, alagút, aluljáró, támfal) berendezései, tartozékai, vízelvezetése és zajvédelme építési munkáinak műszaki ellenőrzése korlátozás nélkül. | okleveles építőmérnök, építőmérnök, mélyépítő-, közlekedés építőmérnök | 3 év 5 év | |
| 3. | Közlekedési építmények szakterület, vasút-villamossági építmények részszakterület | ME-KÉ-VV | Vasúti-villamossági építmények (vasút-villamosítás, villamosenergia-ellátás, energia távvezérlés villamossági berendezések létesítése) építési munkáinak műszaki ellenőrzése korlátozás nélkül. | okleveles villamosmérnök, villamosmérnök | 3 év 5 év | |
| 4. * | Hírközlési építmények szakterület | ME-HI | Az elektronikus hírközlési építmények, vezetékes és vezeték nélküli rendszerek létesítésének, felújításának és átalakításának, bontásának építési, szerelési és villamos szerelési műszaki ellenőrzése korlátozás nélkül és antennatartó szerkezetek és antennák felelős műszaki vezetése legfeljebb 10 m-ig. | okleveles villamosmérnök, okleveles mérnök-informatikus villamosmérnök mérnök-informatikus | 3 év 5 év | |
| 5. | Informatikai projektellenőrzés szakterület | IN-PE | A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról és kijelöléséről és védelméről szóló törvény alá tartozó létesítményekkel kapcsolatos informatikai beruházások szakmai vezetése és ellenőrzése. | okleveles villamosmérnök, okleveles mérnökinformatikus, okleveles műszaki informatikus, okleveles programtervező informatikus, okleveles programtervező matematikus villamosmérnök, mérnökinformatikus | 3 év 5 év | |
| 6. | Vízgazdálkodási építmények szakterület | ME-VZ | Vízgazdálkodási építmények építésének műszaki ellenőrzése korlátozás nélkül. | okleveles építőmérnök, okleveles infrastruktúra-építőmérnök, okleveles vízmérnök, építőmérnök, okleveles hidrogeológus mérnök, vízmérnök, vízépítő mérnök | 3 év 5 év | |
| 7. * | Bányászati építmények szakterület | ME-B | Szilárdásványi nyersanyagok bányászatával, kőolaj- és földgázbányászatával kapcsolatos, valamint geotermikus energiahasznosító (geotermikus energiahordozóval együtt), építmények építésének műszaki ellenőrzése. | okleveles bánya- és geotechnikai mérnök, okleveles bányamérnök, okleveles olaj- és gázmérnök, okleveles bányagépészmérnök, geotermikus szakmérnök, okleveles előkészítéstechnika mérnök, okleveles gépészmérnök bánya- és geotechnikai mérnök, földtudományi mérnök, | 3 év 5 év | |
| 8. | Szénhidrogén-szállító vezetékek, gázelosztó vezetékek, célvezetékek, egyéb gáz és gáztermék vezetékek, propán-bután töltő telepek és tartozékainak építése szakterület | ME-GO | Szénhidrogén-szállító vezetékek, gázelosztó vezetékek, célvezetékek, egyéb gáz és gáztermék vezetékek, propán-bután töltő telepek és tartozékainak, valamint földgáz telephelyi vezeték, földgáz és PB-gáz csatlakozóvezeték, felhasználói berendezés (gázfelhasználó technológiai rendszer ≤ 70 kW), továbbá a 30 kg/h feletti tüzelőanyag-fogyasztású olaj- és egyéb cseppfolyós tüzelőanyag-fogyasztó technológiai rendszerek, az 5 m3 vagy annál nagyobb névleges térfogatú, éghető gázok tárolására szolgáló, nyomástartó berendezésnek nem minősülő, ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú tartályos gáztárolók építésének műszaki ellenőrzése. | okleveles olaj- és gázmérnök, okleveles olajmérnök, okleveles gépészmérnök, földgázellátási szakmérnök MSc szintű alapdiplomával, olajmérnöki szakmérnök MSc szintű alapdiplomával földgázellátási szakmérnök BSc szintű alapdiplomával, olajmérnöki szakmérnök BSc szintű alapdiplomával, földtudományi mérnök (olaj- és gázmérnöki specializáció) | 3 év 5 év | |
| 9. | Energiaellátási építmények szakterület | ME-EN | részszakterület szerint | részszakterület szerint | ||
| 10. | Energiaellátási építmények szakterület, vegyipari építményeinek építése részszakterület | ME-EN-VE | Vegyipari építmények építésének műszaki ellenőrzése. | okleveles vegyészmérnök vegyészmérnök | 3 év 5 év | |
| 11. | Energiaellátási építmények szakterület, távhő termelésre és szállításra szolgáló sajátos műszaki építmények építése részszakterület | ME-EN-TH | Föld feletti és föld alatti távhővezetékek, azok tartozékai és védőberendezései építésének műszaki ellenőrzése korlátozás nélkül. | okleveles gépészmérnök, okleveles energetikai mérnök gépészmérnök, energetikai mérnök | 3 év 5 év | |
| 12. | Energiaellátási építmények szakterület, villamosenergetikai részszakterület | ME-EN-VI | Föld feletti és föld alatti vezetékek, átalakító- és kapcsolóberendezések (nagy-, középfeszültség, kisfeszültségű hálózatoknál) építésének műszaki ellenőrzése korlátozás nélkül. | okleveles villamosmérnök villamosmérnök | 3 év 5 év | |
| 13. | Erdészeti építmények szakterület | ME-ER | Erdőterületen és kapcsolódó természeti területeken erdészeti magasépítési, útépítési, erdőfeltárási és vízgazdálkodási létesítmények műszaki ellenőrzése. | okleveles erdőmérnök | 5 év |
| A | B | C | D | E | ||
| 1. | Szakterület/részszakterület megnevezése | Szakterület/ részszakterület jelölése | Feladatok, amelyeket az adott szakterületi jogosultsággal lehet végezni | Képesítési követelmény vagy ezzel egyenértékű szakképzettség | Szakmai gyakorlati idő | |
| 2. | Építési szakterület | MV-É | Általános építmények építésére, átalakítására, bővítésére, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, lebontására, elmozdítására irányuló építési-szerelési munkák felelős műszaki vezetése. A műszaki vezetés az Épkiv. 22. § (3) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott szakági munkára nem vonatkozik. | okleveles építészmérnök, okleveles építőmérnök építészmérnök, építőmérnök | 3 év 5 év | |
| 3. | Építési szakterület részszakterülete | MV-É-R | Az építmények megépítésére, átalakítására, bővítésére, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, lebontására, elmozdítására irányuló építési munkák, valamint tereprendezési, felszíni vízelvezetési munkák felelős műszaki vezetése: a) legfeljebb négy beépített szintig, 6,6 m falköz (oszlopköz) távolságig és összesen 2000 m2 szintterület nagyságig, b) az építmény tartószerkezeti rendszere nem változik meg, vagy ba) az építmény tartószerkezetének teherbíró képességét befolyásoló olyan mértékű teherváltozás – írásos szakértői véleménnyel igazoltan – nem következik be, amely a tartószerkezet megerősítését, elbontását, megváltoztatását tenné szükségessé, továbbá bb) ha égéstermék elvezetésére szolgáló bármilyen szerkezetű égéstermék-elvezető berendezés építésére nem kerül sor, illetve bc) az építmény homlokzatának megváltoztatása (kivéve a védett építményeket) nem jár együtt annak teherhordó szerkezeti változtatásával, építési munkák esetében korlátozás nélkül. | szakirányú építőipari technikusi, szakirányú építőipari szakképző iskola | 5 év | |
| 4. * | Építési szakterület műemléki részszakterülete | MV-É-M | Az építési szakterület (MV-É) szerinti építési-szerelési munkák felelős műszaki vezetése műemlék építmény esetén. | okleveles építészmérnök építészmérnök és műemlékvédelmi szakmérnök építészmérnök | 3 év 5 év 8 év | |
| 5. * | Építési szakterület tájépítészeti részszakterülete | MV-K | Tájépítészeti alkotások építésére, átalakítására, bővítésére, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, lebontására, elmozdítására irányuló építési-szerelési munkák felelős műszaki vezetése. A felelős műszaki vezetés az Épkiv. 22. § (3) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott szakági munkára nem vonatkozik. | táj- és kertépítészeti szakon végzett okleveles kertészmérnök, okleveles tájépítészmérnök, okleveles tájépítész-kertművész tájrendező és kertépítő mérnök (Bsc) okleveles kertészmérnök | 3 év 5 év 8 év |
| A | B | C | D | E | ||
| 1. | Szakterület/részszakterület megnevezése | Szakterület/ részszakterület jelölése | Feladatok, amelyeket az adott szakterületi jogosultsággal lehet végezni | Képesítési követelmény vagy ezzel egyenértékű szakképzettség | Szakmai gyakorlati idő | |
| 2. | Mélyépítési és mélyépítési műtárgyak szakterület | MV-M | Az építményhez szerkezetileg vagy funkciójában kapcsolódó alapozási, szennyvíztisztítási, szennyvíztárolási, szivárgó, víztelenítési, műtárgyépítési, föld- és tereprendezési, valamint felszíni vízelvezetési munkáinak felelős műszaki vezetése. | okleveles építőmérnök, építőmérnök | 3 év 5 év | |
| 3. | Építménygépészeti szakterület | MV-ÉG | Építmények vízellátási, csatornázási munkái a közműre történő rákötésekkel együtt, földgáz telephelyi vezeték, földgáz és PB-gáz csatlakozóvezeték, felhasználói berendezés, elosztóvezeték leágazó szakaszai, az 5 m3 vagy annál nagyobb névleges térfogatú, éghető gázok tárolására szolgáló, nyomástartó berendezésnek nem minősülő, ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú tartályos gáztárolók szerelési munkáinak, építmények fűtési, szellőzési, hőellátó rendszereinek, berendezéseinek, energiaellátó központoknak, hűtési és hőszivattyús lég- és klímatechnikai rendszereknek, a környezeti (megújuló) energiák hasznosításával kapcsolatos rendszereknek, fürdő és uszoda gépészeti rendszerek szerelési munkáinak, valamint az építményen, illetve telekhatáron belüli épületegyüttest, létesítményeket és technológiai rendszereket ellátó energiaközpontok és vezetékrendszerek, technológiai ellátóhálózatok (sűrített levegő, a 30 kg/h feletti tüzelőanyag-fogyasztású olaj- és egyéb cseppfolyós tüzelőanyag-fogyasztó technológiai rendszerek, éghető folyadékok, ipari közegellátások, hűtöttvíz stb.) szerelési munkáinak műszaki vezetése a közművekre történő rákötésekkel együtt. | okleveles gépészmérnök épületgépészeti szakirány, okleveles létesítmény mérnök épületgépészeti szakirány, gépészmérnök épületgépész szakirány, energetikai mérnök épületenergetika szakirány | 3 év 5 év | |
| 4. | Építménygépészeti szakterület részszakterülete | MV-ÉG-R | Az építési szakterület részszakterületénél (MV-É-R) meghatározott építmények fűtési, szellőzési, valamint az építményen, illetve telekhatáron belüli vízellátási, csatornázási, földgáz telephelyi vezeték, földgáz és PB-gáz csatlakozóvezeték, felhasználói berendezés létesítési, központi, klímaberendezéseinek építési-szerelési munkáinak felelős műszaki vezetése a közművekre történő rákötésekkel együtt legfeljebb 40 kW fűtő/hűtő teljesítményű rendszerekre, illetve maximum 12 lakásos társasházakra korlátozva. | szakirányú építőipari technikusi, szakirányú építőipari szakképző iskola – épületgépész technikus – építőipari szakterületen (nem építőipari technikus) – gázipari technikus – felhasználói berendezés létesítése (gázfelhasználó technológiai rendszer kivételével) | 5 év | |
| 5. | Építményvillamossági szakterület | MV-ÉV | Építmények és szabad terek közép- és kisfeszültségű rendszerei (kül- és beltéri világítás, villámvédelem, folyamatirányítás, építményautomatika, távközlési és informatikai hálózat, egyéb gyengeáramú rendszerek, villamos energiaellátó rendszerek a fogyasztói oldaltól a közcélú csatlakozási pontig, valamint villamos megújuló energetikai rendszerek, a közcélú csatlakozási pontig) szerelési munkáinak felelős műszaki vezetése. | okleveles villamosmérnök, okleveles biztonságtechnikai mérnök, okleveles mechatronikai mérnök, villamosmérnök, biztonságtechnikai mérnök, mechatronikai mérnök | 3 év 5 év | |
| 6. | Építményvillamossági szakterület részszakterülete | MV-ÉV-R | Építmények és szabad terek kisfeszültségű rendszerei (kül- és beltéri világítás, villámvédelem, folyamatirányítás, építményautomatika, távközlési és informatikai hálózat, egyéb gyengeáramú rendszerek, villamos energiaellátó rendszerek a fogyasztói oldaltól a fogyasztásmérőig, 400 kVA egyidejű teljesítményig) szerelési munkáinak felelős műszaki vezetése. | szakirányú technikus, villamosipari technikus, elektronikai technikus | 5 év | |
| 7. | Egészségügyi létesítmények technológiai műszaki vezetése szakterület | MV-EÜ | részszakterület szerint | részszakterület szerint | részszakterület szerint | |
| 8. | Egészségügyi létesítmények technológiai tervezési szakterület orvostechnológiai műszaki vezetési részszakterület | MV-EÜ-M | Egészségügyi intézmények (kórházak, klinikák, szakrendelők stb.) és ezek funkcionális egységeinek orvostechnológiai műszaki vezetése – kivéve orvosi gáz és sugárvédelem. | okleveles építészmérnök, okleveles gépészmérnök, okleveles villamosmérnök, okleveles mérnök informatikus, okleveles egészségügyi mérnök gépészmérnök, villamosmérnök, mérnök informatikus, egészségügyi mérnök | 3 év 5 év | |
| 9. | Egészségügyi létesítmények technológiai tervezési szakterület gyógyászati gázellátó hálózat műszaki vezetési részszakterület | MV-EÜ-G | Egészségügyi intézményekben (kórházak, klinikák, szakrendelők stb.) és ezek funkcionális egységeiben a gyógyászati (orvosi) gázellátó hálózat kivitelezésének műszaki vezetése. | okleveles építészmérnök, okleveles gépészmérnök, okleveles villamosmérnök, okleveles mérnök informatikus, okleveles egészségügyi mérnök gépészmérnök, villamosmérnök, mérnök informatikus, egészségügyi mérnök | 3 év 5 év | |
| 10. | Egészségügyi létesítmények technológiai tervezési szakterület ionizáló sugárzás elleni védelmet igénylő egységek és készülék műszaki vezetési részszakterület | MV-EÜ-R | Egészségügyi intézményekben (kórházak, klinikák, szakrendelők stb.) és ezek funkcionális egységeiben az ionizáló sugárzás elleni védelmet igénylő egységek kivitelezésének, készülékek telepítésének műszaki vezetése. | okleveles építészmérnök, okleveles gépészmérnök, okleveles villamosmérnök, okleveles mérnök informatikus, okleveles egészségügyi mérnök gépészmérnök, villamosmérnök, mérnök informatikus, egészségügyi mérnök | 3 év 5 év |
| A | B | C | D | E | ||
| 1. | Szakterület/részszakterület megnevezése | Szakterület/ részszakterület jelölése | Feladatok, amelyeket az adott szakterületi jogosultsággal lehet végezni | Képesítési követelmény vagy ezzel egyenértékű szakképzettség | Szakmai gyakorlati idő | |
| 2. | Közlekedési építmények szakterület | MV-KÉ | Közlekedési építmények és az azokhoz szerkezetileg vagy funkcionálisan kapcsolódó építményrészek, mérnöki létesítmények – az 1. részbe tartozó építmények kivételével – építési-szerelési munkáinak felelős műszaki vezetése. Az alábbi építmények építési-szerelési munkáinak felelős műszaki vezetése korlátozás nélkül: a) út, kerékpárút, gyalogosút, térburkolat, b) vasút, föld alatti vasút, sikló, függőpálya, sífelvonó, c) repülőtér, kikötő, d) az a)–c) pontban meghatározott építmények műtárgyai (híd, áteresz, alagút, aluljáró, támfal stb.), e) az a)–c) pontban meghatározott építmények berendezései, tartozékai, zajvédelmi létesítményei és vízelvezetése a befogadóig. | okleveles építőmérnök, építőmérnök, mélyépítési mérnök, közlekedésépítési mérnök, vízellátási mérnök, csatornázási mérnök, vízgazdálkodási mérnök | 3 év 5 év | |
| 3. | Közlekedési építmények szakterület részszakterülete | MV-KÉ-R | A közlekedési építmények szakterületnél (MV-KÉ) meghatározott építmények építési-szerelési munkáinál, az alábbi korlátozásokkal: a) út: gyorsforgalmi utak és létesítményeik kivételével, b) közúti műtárgy: szabadnyílású híd 4 m-ig, áteresz 2 m átmérőig, támfal 3 m magasságig, c) vasút: 1000 m vágányhosszúságig és 5 csoport kitérőig, d) vasúti műtárgy: a vasúti építmények engedélyezéséről szóló jogszabályban a hatósági engedély nélkül létesíthető műtárgyak, e) felújítás, átalakítás, bővítés, javítás-karbantartás, elbontás építési-szerelési korlátozás nélkül. | közlekedésépítő technikus, útépítő technikus, vasútépítő technikus, hídépítő technikus, mélyépítő technikus | 5 év | |
| 4. | Vasútvillamossági építmények szakterület | MV-VV | A vasút villamosítás, villamosenergia-ellátás, energia-távvezérlés és villamos üzemű biztosítóberendezések építményei, berendezései építési-szerelési munkáinak felelős műszaki vezetése korlátozás nélkül. | okleveles villamosmérnök, okleveles közlekedésmérnök, villamosmérnök, közlekedésmérnök | 3 év 5 év | |
| 5. | Vasútvillamossági építmények szakterület részszakterülete | MV-VV-R | A vasútvillamossági építmények szakterületnél (MV-VV) meghatározott építmények építési-szerelési munkáinak felelős műszaki vezetése, az alábbi korlátozásokkal: a) vasúti villamos felsővezeték, illetve vasúti biztosítóberendezések létesítése, átalakítása, amelyek a vasúti építmények engedélyezéséről szóló jogszabályban hatósági engedély nélkül létesíthetők, b) felújítás, átalakítás, bővítés, javítás-karbantartás, elbontás esetében korlátozás nélkül. | vasút-villamossági technikus, vasútgépészeti technikus, vasútijármű-szerelő technikus | 5 év | |
| 6. * | Hírközlési építmények szakterület | MV-HI | Az elektronikus hírközlési építmények, vezetékes és vezeték nélküli rendszerek létesítésének, felújításának és átalakításának, bontásának építési, szerelési és villamos szerelési munkáinak felelős műszaki vezetése korlátozás nélkül és antennatartó szerkezetek és antennák felelős műszaki vezetése legfeljebb 10 m-ig. | okleveles villamosmérnök, okleveles mérnök informatikus, villamosmérnök, mérnök-informatikus híradástechnikai technikus, távközlési technikus | 3 év 4 év 5 év | |
| 7. | Vízgazdálkodási építmények szakterület | MV-VZ | Vízgazdálkodási építmények (vízi létesítmények) és az azokhoz szerkezetileg vagy funkcionálisan kapcsolódó építményrészek, mérnöki létesítmények – az 1. részbe tartozó építmények kivételével – építési-szerelési munkáinak felelős műszaki vezetése. Korlátozás nélkül végezhető a felelős műszaki vezetői tevékenység az alábbi építmények építési-szerelési munkái esetén: a) duzzasztó- és vízerőmű, hajózsilip, árvízkapu, kikötői partfal, b) öntözőtelep, öntözőcsatorna, halastó, tógazdaság, c) víziközművek közüzemi hálózatai, beleértve az ipari, ivó- és tűzivíz hálózatot, az egyesített és elválasztott rendszerű csatornahálózatot, a nyílt és zárt rendszerű csapadékvíz-elvezető hálózatot és tározót, d) szennyvíztisztító telep, víztermelő telep, vízkezelő építmény, víztároló, hévízhasznosítási építmény, e) árvízvédelmi töltés, árvízvédelmi fal és műtárgyai, f) belvízvédelmi csatorna és műtárgyai, szivattyútelep, g) folyó- és tószabályozási mű, partvédmű, h) vízrendezési és vízkormányzó földmű és műtárgyai, i) árvízvédelmi szükségtározó, tározó, záportározó és műtárgyai és j) közüzemi ivóvízellátást, továbbá ásvány- és gyógyvíz beszerzést szolgáló kút, hévízkút műtárgya és minden 100 m-nél mélyebb kútnak minősülő építmény. | okleveles építőmérnök, okleveles infrastruktúra-építőmérnök, építőmérnök, mélyépítés mérnök, közlekedésépítés mérnök, vízellátás mérnök, csatornázási mérnök, okleveles hidrogeológus mérnök | 3 év 5 év | |
| 8. | Vízgazdálkodási építmények szakterület részszakterülete | MV-VZ-R | A vízgazdálkodási építmények szakterületnél (MV-VZ) meghatározott építmények építési-szerelési munkáinak felelős műszaki vezetése, az alábbi korlátozásokkal: a) olyan vízi létesítmények építési-szerelési munkái, amelyek tönkremenetele életveszélyt nem idéz elő, vagy rendkívüli védelmi intézkedést nem követel, továbbá b) vízi létesítmények építési jellegű felújítása, javítása, karbantartása. | vízügyi technikus, vízközműépítő technikus, mélyépítő technikus | 5 év | |
| 9. * | Bányászati építmények szakterület | MV-B | Szilárdásvány-bányászati, kőolaj- és földgázbányászati, illetve egyéb bányászati építmények építési-szerelési munkáinak felelős műszaki vezetése korlátozás nélkül. | okleveles bánya- és geotechnikai mérnök, okleveles bányamérnök, okleveles olaj- és gázmérnök, geotermikus szakmérnök, okleveles gépészmérnök, bánya- és geotechnikai mérnök, gáz- és olajipari mérnök, földtudományi mérnök, gépészmérnök | 3 év 5 év | |
| 10. | Bányászati építmények szakterület részszakterület | MV-B-R | A bányászati építmények szakterületnél (MV-B) meghatározott építmények építési-szerelési munkáinak felelős műszaki vezetése a mélyművelésű bányák kivételével. | bányaipari technikus, gépipari technikus, gépipari szakképző iskola | 5 év | |
| 11. | Szénhidrogén-szállító vezetékek, gázelosztó vezetékek, célvezetékek, egyéb gáz és gáztermék vezetékek, propán-bután töltő telepek és tartozékainak építése szakterület | MV-GO | A szénhidrogén-szállító vezetékek, gázelosztó vezetékek, célvezetékek, egyéb gáz és gáztermék vezetékek, propán-bután töltő telepek és tartozékaik, valamint földgáz telephelyi vezeték, földgáz és PB-gáz csatlakozóvezeték, felhasználói berendezés (gázfelhasználó technológiai rendszer ≤ 70 kW), továbbá a 30 kg/h feletti tüzelőanyag-fogyasztású olaj- és egyéb cseppfolyós tüzelőanyag-fogyasztó technológiai rendszerek, az 5 m3 vagy annál nagyobb névleges térfogatú, éghető gázok tárolására szolgáló, nyomástartó berendezésnek nem minősülő, ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú tartályos gáztárolók építési-szerelési munkáinak felelős műszaki vezetése korlátozás nélkül. | okleveles olaj- és gázmérnök, okleveles olajmérnök, okleveles gépészmérnök, földgázellátási szakmérnök MSc szintű alapdiplomával, olajmérnöki szakmérnök MSc szintű alapdiplomával földgázellátási szakmérnök BSc szintű alapdiplomával, olajmérnöki szakmérnök BSc szintű alapdiplomával, földtudományi mérnök (olaj- és gázmérnöki specializáció) | 3 év 5 év | |
| 12. | Szénhidrogén-szállító vezetékek, gázelosztó vezetékek, célvezetékek, egyéb gáz és gáztermék vezetékek, propán-bután töltő telepek és tartozékainak építése szakterület részszakterülete | MV-GO-R | A szénhidrogén-szállító vezetékek, gázelosztó vezetékek, célvezetékek, egyéb gáz és gáztermék vezetékek, propán-bután töltő telepek és tartozékaik, valamint földgáz telephelyi vezeték, földgáz és PB-gáz csatlakozóvezeték, felhasználói berendezés (gázfelhasználó technológiai rendszer ≤ 70 kW) építési-szerelési munkáinak felelős műszaki vezetése, kivéve gázátadó és gázfogadó állomások, kompresszorállomások, szivattyúállomások, tartályparkok, DN 300 mm méretnél nagyobb átmérőjű csővezetékek szerelési munkái, az elkészült rendszerek részszakterület szerint üzembe helyezése és próbaüzeme, valamint ezekhez kapcsolódó feladatok. | gázipari technikus, olajipari technikus, gépésztechnikus, épületgépész technikus | 5 év | |
| 13. | Energiaellátási építmények szakterület | MV-EN | Energetikai, vegyipari, szénhidrogén-ipari berendezések építményei építésének felelős műszaki vezetése korlátozás nélkül. | okleveles gépészmérnök, okleveles energetikai mérnök, okleveles vegyészmérnök, okleveles villamosmérnök gépészmérnök, energetikai mérnök, vegyészmérnök, villamosmérnök | 3 év 5 év | |
| 14. | Energiaellátási építmények szakterület részszakterülete | MV-EN-R | Energetikai, vegyipari, szénhidrogén-ipari berendezések építményei építésének felelős műszaki vezetése 50 bar nyomásig és nyomás alatti vezetékek és berendezések 600 mm belső átmérőig. | vegyész technikus, gépésztechnikus vagy szakképző iskola | 5 év | |
| 15. | Távhővezetékek és berendezések építése szakterület | MV-TH | Föld feletti és föld alatti távhővezeték, azok tartozékai és védőberendezései építésének felelős műszaki vezetése. | okleveles gépészmérnök, okleveles energetikai mérnök, gépészmérnök, energetikai mérnök | 3 év 5 év | |
| 16. | Távhővezetékek és berendezések építése szakterület részszakterülete | MV-TH-R | Föld feletti távhővezeték, azok tartozékai és védőberendezéseinek építésének felelős műszaki vezetése. | gépész technikus | 5 év | |
| 17. | Villamosság szakterület | MV-VI | Erősáramú föld feletti és föld alatti vezetékek, átalakító- és kapcsolóberendezések építésének felelős műszaki vezetése korlátozás nélkül. | okleveles villamosmérnök, villamosmérnök | 3 év 5 év | |
| 18. | Villamosság szakterület részszakterülete | MV-VI-R | Erősáramú föld feletti és föld alatti vezetékek, átalakító- és kapcsolóberendezések építésének felelős műszaki vezetése kisfeszültségű hálózatoknál. | villamosipari technikus, erősáramú elektrotechnikus | 5 év | |
| 19. | Erdészeti építmények szakterület | MV-ER | Erdészeti, erdőmérnöki építmények kivitelezésének felelős műszaki vezetése korlátozás nélkül. | okleveles erdőmérnök | 3 év |
| A | B | C | D | E | ||
| 1. | Szakterület megnevezése | Szakterület jelölése | Feladatok, amelyeket az adott szakterületi jogosultsággal lehet végezni | Képesítési minimumkövetelmény vagy az ezzel egyenértékű szakképzettség | Szakmai gyakorlati idő | |
| 2. | Energetikai tanúsítói szakterület | TÉ | Energetikai tanúsítás | okleveles építészmérnök, okleveles településmérnök, okleveles építőmérnök,okleveles közlekedésmérnök, okleveles gépészmérnök, okleveles villamosmérnök, okleveles energetikai mérnök, okleveles mechatronikai mérnök, okleveles biztonságtechnikai mérnök, okleveles olaj- és gázmérnök, okleveles olajmérnök, építészmérnök, településmérnök, építőmérnök, közlekedés- építőmérnök, vízépítő mérnök, közlekedésmérnök, gépészmérnök, villamosmérnök, energetikai mérnök, mechatronikai mérnök, biztonságtechnikai mérnök | 1 év | |
| 3. | Zöldfelületi tanúsítói szakterület | TZ | Zöldfelületi tanúsítás | okleveles tájépítészmérnök, okleveles tájépítész-kertművész, okleveles kertészmérnök, okleveles természetvédelmi mérnök, okleveles településmérnök, ökologikus zöldfelület-fenntartó szakmérnök, tájrendező- és kertépítő mérnök | 2 év | |
| A | B | ||
| 1. | Korlátozott szakterület (tervezői fokozat) megnevezése, jelölése | Feladatok, amelyeket az adott szakterületi jogosultsággal lehet végezni | |
| 2. * | É2 jelű építész tervezői fokozat | a) Építmények építészeti tervezése terepszint fölött legfeljebb öt szint magasságig és összesen 2000 m2 szintterület nagyságig. b) Meglévő építmény bővítése maximum 2000 m2 összes szintterület nagyságig. c) Bontási, felújítási, korszerűsítési és helyreállítási tervek, korlátozás nélkül. Az É2 jelű tervezői fokozat tevékenységi köre nem terjed ki a helyi vagy műemléki védelem alatt álló építménnyel kapcsolatos, valamint jogszabállyal védetté nyilvánított területen (világörökség, műemléki jelentőségű területen, műemléki környezetben, tájvédelem vagy helyi védelem alatt álló területen) új építmény létesítésével és meglévő építmény tömegét megváltoztató átalakításával kapcsolatos építészeti-műszaki terveinek készítésére. | |
| 3. * | |||
| 4. | É3 jelű tervezői fokozat | a) Két rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és üdülőépület és az ezekhez tartozó 7,5 m építménymagasságot meg nem haladó tároló, gazdasági és gazdálkodási építmények építészeti tervezése. b) Ipari, mezőgazdasági (állattartás, növénytermesztés, tárolás) rendeltetésű épület építészeti tervezése összesen legfeljebb 1200 m2 szintterületig, két szint magasságig. c) Állapotfelmérés, bővítési, bontási, felújítási, korszerűsítési terv az a) és b) pontban meghatározott körben. Az É3-as tevékenységi kör nem terjed ki a két rendeltetési egységet (lakás, üdülő) meghaladó együttes építészeti tervezésére, továbbá a jogszabállyal védetté nyilvánított építménnyel kapcsolatos, valamint jogszabállyal védetté nyilvánított területen (világörökség, műemléki jelentőségű területen, műemléki környezetben, tájvédelem vagy helyi védelem alatt álló területen) új építmény létesítésével és meglévő építmény tömegét megváltoztató átalakításával kapcsolatos építészeti-műszaki terveinek készítésére. Az a) pontban foglalt lakó-, illetve üdülőegység – rendeltetési egységenként – az alapterület 50%-át meg nem haladó, de legfeljebb 150 m2 méretű egyéb, kereskedelmi vagy szolgáltató funkciót tartalmazhat. | |
| 5. | ÉKE jelű tervezői fokozat | a) Két rendeltetési egységet tartalmazó lakó- és üdülőépület építészeti tervezése összesen legfeljebb 200 m2 szintterület nagyságig, továbbá az ezekhez tartozó kiszolgáló, tároló és gazdálkodási épületek építészeti tervezése 4,5 m építménymagasságig és összesen 200 m2 szintterületig. b) Állapotfelmérési és bontási, felújítási, korszerűsítési tervek készítése az a) pontban meghatározott körben. Az a) pontban foglalt lakó-, illetve üdülőegység – rendeltetési egységenként – 50 m2-t meg nem haladó alapterületen tartalmazhat egyéb, kereskedelmi vagy szolgáltató funkciót. Az ÉKE tevékenységi kör nem terjed ki a két rendeltetési egységet (lakás, üdülő) meghaladó együttes építészeti tervezésére, továbbá a jogszabállyal védetté nyilvánított építménnyel kapcsolatos, valamint jogszabállyal védetté nyilvánított területen (világörökség, műemléki jelentőségű területen, műemléki környezetben, tájvédelem vagy helyi védelem alatt álló területen) új építmény létesítésével és meglévő építmény tömegét megváltoztató átalakításával kapcsolatos építési munkák építészeti-műszaki terveinek készítésére. | |
| 6. | ÉK jelű építész tervezői fokozat | a) Meglévő, legfeljebb kétlakásos lakóépület, illetve két rendeltetési egységet tartalmazó üdülőépület bővítésének, belső átalakításának, felújításának építészeti tervezése összesen legfeljebb 200 m2 szintterület nagyságig és 4,5 m építménymagasságig, amennyiben ezáltal új lakás vagy új rendeltetési egység nem keletkezik. b) Az a) pontban meghatározottakhoz, illetve a háztartáshoz kapcsolódó kiszolgáló, tároló és gazdálkodási épületek építészeti tervezése legfeljebb 4,5 m építménymagasságig és összesen 200 m2 szintterületig. c) Állapotfelmérési és bontási tervek készítése az a) és b) pontban meghatározott körben. Az ÉK jelű tevékenységi kör nem terjed ki a két rendeltetési egységet (lakás, üdülő) meghaladó együttes építészeti tervezésére, továbbá a jogszabállyal védetté nyilvánított építménnyel kapcsolatos, valamint jogszabállyal védetté nyilvánított területen (világörökség, műemléki jelentőségű területen, műemléki környezetben, tájvédelem vagy helyi védelem alatt álló területen) új építmény létesítésével és meglévő építmény tömegét megváltoztató átalakításával kapcsolatos építési munkák építészeti-műszaki terveinek készítésére. |
| A | B | C | ||
| 1. | Szakterület megnevezése | Jelölése a névjegyzékben | Feladatok, amelyeket az adott szakterületi jogosultsággal lehet végezni | |
| 2. | Magasépítés szakterület (É-II.) | ME-É-II. | Szokványos funkciójú és szerkezetű pince, földszint és további kétszintű, legfeljebb 6,6 m falköz (oszlopköz) méretű, 6,5 m építménymagasságú, maximum 500 m2 szintterületű épület építésével, felújításával, átépítésével, bontásával összefüggően a teherhordó, térelhatároló és szakipari szerkezetek ellenőrzése. | |
| 3. | Mélyépítés és mélyépítési műtárgyak (ÉM-II) szakterület | ME-ÉM-II. | Az É-II. szakterületen meghatározott épülethez szerkezetileg vagy funkciójában kapcsolódó (alapozási, szennyvíztisztítási, szennyvíztárolási, szivárgó, víztelenítési stb.) műtárgyépítési, föld- és tereprendezési, valamint felszíni vízelvezetési munkáinak ellenőrzése. | |
| 4. | Építmény- és épületgépészet (ÉG-II.) szakterület | ME-ÉG-II. | Az É-II. és ÉM-II. kategóriákban meghatározott építmények fűtési, szellőzési, valamint az építményen, illetve telekhatáron belüli vízellátási, csatornázási és gázhálózat-szerelési munkáinak ellenőrzése a mérőóráig. | |
| 5. | Építmény- és épületvillamosság (ÉV-II.) szakterület | ME-ÉV-II. | Az É-II. és ÉM-II. kategóriában meghatározott építményen belüli világítási és erőátviteli hálózatok szerelésének ellenőrzése a mérőóráig, az épületfelügyeleti rendszerek szerelésének ellenőrzése. |
| A | B | C | ||
| 1. | Szakterület megnevezése | Jelölése a névjegyzékben | Feladatok, amelyeket az adott szakterületi jogosultsággal lehet végezni | |
| 2. | Közlekedési szakterület (KÉ/II.) | ME-KÉ/II. | Utak, vasutak (közúti villamos vasút, földalatti vasút is), repülőtér, kikötő, ezek műtárgyai, zajvédelmi berendezései, tartozékai, vízelvezetése, építési munkáinak műszaki ellenőrzése gyorsforgalmi utak, nagysebességű vasutak, polgári repülőterek kivételével, híd 4,0 m szabadnyílásig, támfal 3 m-ig. | |
| 3. | Vasút-villamossági szakterület (VV/II.) | ME-VV/II. | Vasút-villamossági építmények építése (hatósági engedély nélkül létesíthető berendezések és létesítmények építési munkái), felújítás, átalakítás, bővítés, javítás-karbantartás, elbontás. | |
| 4. | Elektronikus hírközlési (infokommunikációs) építmények (TÉ/II.) szakterület | ME-TÉ/II. | Azon elektronikus hírközlési építmények, rendszerek létesítésének, felújításának és átalakításának, bontásának, műszaki ellenőrzése, mely rendszerek közvetlenül nem szolgálnak kettőnél több szolgáltatót, nem tartalmaznak egyszerre vezetékes, és vezeték nélküli megoldásokat (kivéve URH sáv), és nem szolgálják kettőnél több infokommunikációs alrendszer üzemeltethetőségét. | |
| 5. | Szilárdásvány-bányászati, kőolaj- és földgázbányászati építmények szakterület (BÁ/II.) | ME-BÁ/II. | Szilárdásvány-bányászati (nem engedély köteles) építmények építésének műszaki ellenőrzése. | |
| 6. | Energetikai, vegyipari, szénhidrogén-ipari berendezések építményeinek építése szakterület (EN/II.) | ME-EN/II. | Energetikai, vegyipari, szénhidrogén-ipari berendezések építményei 50 bar nyomásig és nyomás alatti vezetékek és berendezések 600 mm belső átmérőig. | |
| 7. | Távhő termelésre és szállításra szolgáló sajátos műszaki építmények építése (TH/II.) | ME-TH-II. | Föld feletti távhővezeték, azok tartozékai és védőberendezéseinek építése. | |
| 8. | Villamos energia termelésre, elosztásra és szállításra szolgáló sajátos műszaki építmények építése (VI/II.) | ME-VI/II. | Erősáramú föld feletti és föld alatti vezetékek, átalakító- és kapcsolóberendezések szerelési munkái 69 kV feszültségig. |
| A | B | C | ||
| 1. | Szakterület megnevezése | Jelölése a névjegyzékben | Feladatok, amelyeket az adott szakterületi jogosultsággal lehet végezni | |
| 2. * | „C” kategória | MV-Ép/C | Az építmények megépítésére, átalakítására, bővítésére, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, lebontására, elmozdítására irányuló építési munkák, valamint tereprendezési, felszíni vízelvezetési munkák felelős műszaki vezetése: a) legfeljebb összesen 1000 m2 szintterület nagyságig, 7,5 m építménymagasságig és 6,6 m falköz (oszlopköz) távolságig, b) teherhordó és szakipari szerkezeteinek megváltoztatására nem irányuló (pl. karbantartás, felújítás) építési-szerelési munkák esetében korlátozás nélkül. | |
| 3. * | „B” kategória | MV-Ép/B | Az építmények megépítésére, átalakítására, bővítésére, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, lebontására, elmozdítására irányuló építési munkák, valamint tereprendezési, felszíni vízelvezetési munkák felelős műszaki vezetése: a) legfeljebb négy beépített szintig, 6,6 m falköz (oszlopköz) távolságig, és összesen 2000 m2 szintterület nagyságig, b) az építmény tartószerkezeti rendszere nem változik meg, vagy ba) az építmény tartószerkezetének teherbíró képességét befolyásoló olyan mértékű teherváltozás – írásos szakértői véleménnyel igazoltan – nem következik be, mely a tartószerkezet megerősítését, elbontását, megváltoztatását tenné szükségessé, továbbá bb) ha égéstermék elvezetésére szolgáló bármilyen szerkezetű égéstermék-elvezető berendezés építésére nem kerül sor, illetve bc) az építmény homlokzatának megváltoztatása (kivéve a védett építményeket) nem jár együtt annak teherhordó szerkezeti változtatásával, építési munkák esetében korlátozás nélkül. | |
| 4. | „ÉG” kategória | ÉG/C | Legfeljebb négy beépíthető szintig, 6,6 m falköz (oszlopköz) távolságig, és összesen 2000 m2 szintterület nagyságig az építmények víz, csatorna, gáz, központi fűtés, szellőző, klíma berendezéseire irányuló építési munkák. | |
| 5. | „ÉV” kategória | ÉV/C | Legfeljebb négy beépíthető szintig, 6,6 m falköz (oszlopköz) méretű, és összesen 2000 m2 szintterület nagyságig az építmények villamos, hírközlő és építésfelügyeleti rendszer berendezései – az épület fogyasztásmérő készülékéig – szerelési munkáinak felelős műszaki vezetése. |
1. rész
Építészeti-műszaki tervezési, építésügyi műszaki szakértői jogosultsághoz szükséges képesítési követelmény kredittartalma (MSc, MA fokozat)
ciklusokra bontott, osztott mesterképzési szakon
| Természettudományos alapismeretek | Gazdasági és humán ismeretek | Szakmai törzsanyag | Differenciált szakmai anyag a diplomamunkával együtt | A mesterszakhoz rendelt kreditek számából beszámításra kerülő minimum kreditszám összesen | |
| 60 | 25 | 85 | 100 | 270 |
egységes osztatlan mesterképzési szakon
| Természettudományos alapismeretek | Gazdasági és humán ismeretek | Szakmai törzsanyag | Differenciált szakmai anyag a diplomamunkával együtt | A mesterszakhoz rendelt kreditek számából beszámításra kerülő minimum kreditszám összesen | |
| 60 | 20 | 80 | 100 | 260 |
1. rész
Építészeti-műszaki tervezési, építési műszaki ellenőri, felelős műszaki vezetői, energetikai tanúsítói jogosultsághoz szükséges képesítési követelmény kredittartalma (BSc fokozat)
ciklusokra bontott, osztott képzés alapképzési szakon
A képzési idő félévekben: 8 félév
| Természettudományos alapismeretek | Gazdasági és humán ismeretek | Szakmai törzsanyag | Szakirányú anyag a szakdolgozattal együtt | A szakhoz rendelt kreditek számából beszámításra kerülő minimum kreditszám összesen | |
| 45 | 18 | 75 | 62 | 200 |
A képzési idő félévekben: 7 félév
| Természettudományos alapismeretek | Gazdasági és humán ismeretek | Szakmai törzsanyag | Szakirányú anyag a szakdolgozattal együtt | A szakhoz rendelt kreditek számából beszámításra kerülő minimum kreditszám összesen | |
| 40 | 15 | 70 | 55 | 180 |
