A jogszabály mai napon ( 2024.06.20. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet

a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról

A Kormány az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés q) pontjában,

a 7. § (2) bekezdése és az 50. § tekintetében a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. § (1) bekezdés c) pontjában,

a 39. § tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés s) pontjában,

a 49. § (1) bekezdése tekintetében a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 41. § (1) bekezdés c) pontjában,

a 49. § (2) bekezdése tekintetében a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 41. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 49. § (3) bekezdése tekintetében a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 41. § (1) bekezdés b) pontjában,

a 49. § (4) bekezdése tekintetében a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 41. § (1) bekezdés d) pontjában,

az 51. § (1) és (2) bekezdése tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

1. epikrízis: az elhunyt egészségügyi dokumentációinak és a kóresetnek a kórtörténet alapján történő írásbeli összefoglalása;

2. haláleset helye: a holttest megtalálásának helye; ha a haláleset járművön történt, a holttest járműről történt leemelésének helye;

3. halál okát megállapító orvos: az a halottvizsgálatot végző orvos, aki a halál okát megállapítja;

4. halottszemle: a haláleset helyén vagy a holttest helyén lefolytatott szemle részeként a holttest külső vizsgálata, a holttesten lévő ruházat, valamint a holttesten és az azon lévő ruházatban található dolgok vizsgálata;

5. halottvizsgálat: a halál tényének és idejének megállapítása, a halottszemle, a kórbonctani vizsgálat, a hatósági és igazságügyi boncolás, valamint ezek eredményének megállapítása;

6. halva született magzat:

a) a 24 hétnél hosszabb ideig az anya méhében lévő magzat, ha az anya testétől történt elválasztás után az élet semmilyen jelét nem adja,

b) az a magzat, amelynek a testtömege az 500 grammot vagy a testhossza a 30 cm-t eléri, ha a magzat kora nem állapítható meg,

c) ikerszülés esetén a halott magzat, ha legalább az egyik magzat élve született;

7. helyszíni halottvizsgálatot végző orvos: a 3. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott orvos;

8. temető: a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény alapján temetőnek minősülő hely;

9. *  helyszíni halottvizsgálat: haláleset helyén vagy a holttest feltalálási helyén végzett, a halál idejének, bekövetkezte módjának, okának feltárására irányuló vizsgálat;

10. *  helyszíni halottvizsgálatot végző mentőtiszt: haláleset helyszínére érkezett, feladatkörében eljáró, a 3/A. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott mentőtiszt.

2. A helyszíni halottvizsgálatra vonatkozó általános szabályok

2. § (1) A halottvizsgálat során eljáró felek a szakmai szabályok betartásával, a hatékonyság és a gazdaságosság elvének megfelelően együttműködnek.

(2) *  A halál bekövetkezését vagy a magzat halva születését elsőként észlelő személy, illetve az általa értesített általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vagy egészségügyi szerv köteles a halálesetet a helyszíni halottvizsgálatot végző orvossal vagy mentőtiszttel haladéktalanul közölni.

(3) A haláleset bekövetkezését követően meg kell állapítani a halál tényét. A halál tényének megállapítására a helyszíni halottvizsgálatot végző orvos, a helyszínre legrövidebb idő alatt hívható orvos, a helyszínre érkezett mentőegység orvosa, valamint mentőtisztje jogosult.

(4) A helyszíni halottvizsgálat során meg kell kezdeni a halál okának megállapítását, nyilatkozni kell annak valószínű idejéről, valamint el kell dönteni, hogy van-e a halál nem természetes jellegére utaló körülmény, amely az ügyben eljáró hatóság mérlegelését követeli meg.

3. § (1) Ha a haláleset

a) egészségügyi intézményben vagy egészségügyi intézménybe (intézményből) betegszállító szolgáltató járművén történő szállítás közben következett be, a helyszíni halottvizsgálatot a beteget ellátó vagy felvételére illetékes, továbbá a beteget elbocsátó fekvőbeteg-osztály vagy járóbeteg-ellátó egység orvosa, vagy az intézet vezetője által e feladattal megbízott orvos, ügyeleti időben az ügyeleti szolgálatot ellátó orvos, vagy a helyszínre érkezett mentőegység orvosa;

b) *  mentőszolgáltató mentőfeladatot teljesítő járművén következett be, a halál bekövetkezésének tényét a mentőegység orvosa vagy a mentőtiszt állapítja meg, a helyszíni halottvizsgálat további teendőit a mentőorvos, helyszíni halottvizsgálatot végző mentőtiszt, ennek hiányában a haláleset helyéhez legközelebb eső, patológiai osztállyal rendelkező fekvőbeteg-gyógyintézet e feladattal megbízott orvosa;

c) *  a honvédelmi szervezet, rendvédelmi szerv vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó szervezetének felügyelete alá tartozó területen, épületben, zárt alakulaton belül következett be, a helyszíni halottvizsgálatot – a haláleset helyétől függően – a honvédelmi szervezet, a rendvédelmi szerv vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egészségügyi szolgálatának orvosa, ha az nem áll rendelkezésre, a haláleset helye szerint illetékes háziorvos, vagy ezen szolgálat ügyeletes orvosa;

d) *  közterületen, járművön – ide nem értve az a) és b) pont szerinti esetet – vagy egyéb nyilvános helyen következett be, a helyszíni halottvizsgálatot a haláleset helye vagy a holttest járműről való leemelésének helye szerint illetékes háziorvos, illetve ezen szolgálat ügyeletes orvosa vagy a helyszínre érkező, feladatkörében eljáró helyszíni halottvizsgálatot végző mentőtiszt;

e) olyan helyen következett be, ahol üzemorvos, iskolaorvos vagy szociális ellátó intézmény által foglalkoztatott orvos teljesít szolgálatot, akkor a helyszíni halottvizsgálatot az üzemorvos, az iskolaorvos vagy a szociális ellátó intézmény által foglalkoztatott orvos, ha nem elérhető, a haláleset helye szerint illetékes háziorvos vagy ezen szolgálat ügyeletes orvosa;

f) *  az a)–e) pontban foglaltakhoz képest egyéb helyen következett be, a helyszíni halottvizsgálatot a haláleset helyére vagy a holttest járműről való leemelésének helyére a legrövidebb időn belül hívható háziorvos vagy ezen szolgálat ügyeletes orvosa vagy a helyszínre érkező, feladatkörében eljáró helyszíni halottvizsgálatot végző mentőtiszt;

g) halvaszületésnek minősül, a helyszíni halottvizsgálatot a szülést levezető orvos, ennek hiányában az a)–f) pontban megjelölt orvos

végzi.

(2) Ha az ügyben eljáró hatóság az (1) bekezdés a)–g) pontjában meghatározott személy kiérkezése előtt – annak akadályoztatása miatt vagy egyéb, bűnüldözési szempontból kiemelt okból – halottvizsgálati szaktanácsadót alkalmaz, akkor a helyszíni halottvizsgálatot az alkalmazott halottvizsgálati szaktanácsadó végzi el.

(3) A helyszíni halottvizsgálatot végző orvos

a) ha nem természetes halálra utaló körülményt észlel, haladéktalanul értesíti az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet,

b) az a) pontban foglalt eset kivételével, a törvényi feltételek fennállása esetén kezdeményezi az elhunyt kórbonctani vizsgálatát,

c) megkezdi az elhunyt egészségügyi adatainak az elhunyt ismert vagy ismertté váló kezelőorvosától történő beszerzését,

d) az a) és b) pontban meghatározott esetek kivételével – lehetőség szerint az elhunyt egészségügyi adatainak ismeretében – megállapítja a halál okát és kitölti a halottvizsgálati bizonyítványt, egyéb esetekben megkezdi a halottvizsgálati bizonyítvány kitöltését,

e) megkísérli értesíteni az elhunyt eltemettetésére kötelezettet a halál tényéről,

f) az a) pontban foglalt eset kivételével kezdeményezi a holttest elszállítását,

g) értesíti a haláleset tényéről és az elhunyt ismert adatairól az elhunyt lakóhelye szerint – ismeretlen elhunyt esetén a haláleset helye szerint – illetékes települési önkormányzatot, valamint – az 5. § (1) bekezdésében foglalt feltétel fennállása esetén – a szervkivételre kijelölt egészségügyi intézmény szervkoordinátorát.

(4) Eredménytelennek kell tekinteni az elhunyt egészségügyi adatainak beszerzését, ha azok a halál tényének megállapításától számított legkésőbb 12 órán belül – az (1) bekezdés d) pontjában megjelölt helyen elhunyt esetén legkésőbb 4 órán belül – nem érkeztek meg.

(5) *  Az elhunytat – ide nem értve a halva született magzatot és az élve született, de a szülést követő 168 órán belül elhalálozott gyermeket – ismeretlennek kell tekinteni mindaddig, amíg azonosítása

a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai felhasználásával,

b) személyazonosság igazolására alkalmas okirat felhasználásával vagy

c) személyazonosság igazolására alkalmas eljárás elvégzésével

meg nem történik.

(6) *  Nem kell ismeretlennek tekinteni az elhunytat abban az esetben, ha a személyazonosság igazolására alkalmas okiratának érvényességi ideje lejárt, de az abban foglalt adatok alapján az elhunyt személyazonossága egyértelműen megállapítható.

3/A. § *  (1) A mentőtiszt a helyszíni halottvizsgálat egyes cselekményeinek végzésére akkor jogosult, ha elvégzi a halottvizsgálati kiegészítő képzést.

(2) Az (1) bekezdés szerinti képzés az Országos Mentőszolgálat által szervezett helyszíni halottvizsgálat tárgyú továbbképzés sikeres elvégzésével is teljesíthető.

(3) A helyszíni halottvizsgálatot végző mentőtiszt perinatális halálozás esetén helyszíni halottvizsgálatot nem végezhet.

(4) A helyszíni halottvizsgálat során a 3. § (3) bekezdésében foglalt intézkedések megtételére a helyszíni halottvizsgálatot végző mentőtiszt köteles, azzal, hogy a 3. § (3) bekezdés b) pontja szerinti kórbonctani vizsgálatot nem kezdeményezhet, a 3. § (3) bekezdés d) pontja szerinti halálokot nem állapíthatja meg, továbbá a 3. § (3) bekezdés d) pontja szerint a halottvizsgálati bizonyítvány kitöltését – jogosultságának megfelelően – megkezdi.

(5) A helyszíni halottvizsgálatot végző mentőtiszt által végzett helyszíni halottvizsgálat során a halál nem természetes jellegére utaló körülmény meglétét vagy hiányát valószínűsíteni kell.

(6) Nem természetes módon bekövetkezett haláleset valószínűsítése esetén a helyszíni halottvizsgálatot meg kell szakítani, és azt – a 3. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt intézkedés megtételét követően – kizárólag az e jogszabályban erre feljogosított orvos folytathatja.

(7) Természetes módon bekövetkezett haláleset valószínűsítése esetén a halál bekövetkeztének módját az elhunyt kezelőorvosa vagy a helyszíni halottvizsgálatra egyébként kötelezett orvos az elhunyt egészségügyi adatai, valamint a helyszíni halottvizsgálatot végző mentőtiszt által elvégzett helyszíni halottvizsgálat adatai alapján – szükség esetén a holttest megvizsgálásával – 24 órán belül, de legkésőbb a következő munkanapon felülvizsgálja, megállapítja a halál okát, és dönt a kórboncolásról vagy annak mellőzéséről.

(8) Ha az elhunytnak nem volt kezelőorvosa, vagy a kezelőorvos személye nem állapítható meg, a holttestet a haláleset helyszínéhez legközelebb eső patológiai osztállyal rendelkező fekvőbeteg-gyógyintézetbe kell szállítani, és a patológiai osztály e feladattal megbízott orvosa vizsgálja felül a halál bekövetkeztének módját, megállapítja a halál okát, és dönt a kórboncolás szükségességéről vagy annak mellőzéséről.

(9) A helyszíni halottvizsgálatot végző mentőtiszt a helyszíni halottvizsgálat során a halál módjának megállapításához, az ehhez szükséges mértékű egészségügyi adathoz az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (a továbbiakban: EESZT) útján is hozzáférhet.

(10) A helyszíni halottvizsgálatot végző mentőtiszt a helyszíni halottvizsgálatot nem folytathatja, ha az elhunyt egészségügyi adatai nem érhetőek el, és ezáltal a halál természetes módon való bekövetkezését nem tudja valószínűsíteni. Ebben az esetben a mentőtiszt köteles az e jogszabály szerinti orvosnak átadni a holttest további vizsgálatát.

(11) A helyszíni halottvizsgálatot végző mentőtiszt által végzett helyszíni halottvizsgálat esetén az elhunyt kezelőorvosa, a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény patológiai osztályának e feladattal megbízott orvosa köteles azon, a halottvizsgálatot végző orvos hatáskörébe tartozó további intézkedések megtételére, amelyre jogszabály a halottvizsgálatot végző más egészségügyi dolgozót nem jogosít fel.

4. § *  (1) A

a) helyszíni halottvizsgálatot végző orvos az értesítését követő legkésőbb 4 órán belül, a 3. § (1) bekezdés d) pontjában szereplő esetben legkésőbb 2 órán belül,

b) helyszínre érkezett, feladatkörében eljáró mentőtiszt – amennyiben helyszíni halottvizsgálatot végző mentőtisztnek minősül – a halál tényének megállapítását követően haladéktalanul

megkezdi a helyszíni halottvizsgálatot.

(2) Ha a helyszíni halottvizsgálat alatt az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv nincs jelen, és a vizsgálat zavartalan lefolytatása csak a helyszín biztosítása mellett garantálható, ennek érdekében a helyszíni halottvizsgálatot végző orvos vagy mentőtiszt értesíti az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet.

5. § (1) Ha a halottvizsgálatot végző orvos megállapítása szerint a halott teste orvosi szempontból alkalmas arra, hogy oktatás és kutatás, egyéb gyógyító célú felhasználás, illetve átültetés céljából történő szerv-, szöveteltávolításra kerüljön sor, az orvosnak meg kell győződnie arról, hogy az elhunytnál lévő, személyazonosításra szolgáló iratok között található-e nyilatkozat, amellyel a holttestéből történő szerv-, szöveteltávolítást megtiltotta.

(2) *  Az (1) bekezdés szerinti tiltakozó nyilatkozat meglétét vagy hiányát a halottvizsgálatot végző személy feltünteti a halottvizsgálati bizonyítványon.

6. § (1) *  Ha a helyszíni halottvizsgálatot végző orvos, mentőtiszt vagy a helyszínre kiérkező általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv nem természetes halálra utaló körülményt észlel, erről köteles értesíteni a hatáskörrel rendelkező szervet.

(2) A helyszíni halottvizsgálatot végző orvos az egészségügyi adatok eredményes beszerzése nélkül csak akkor tehet javaslatot a halottvizsgálat további menetére vagy lezárására, ha a halál természetes vagy nem természetes jellege egyértelműen megállapítható.

II. FEJEZET

A RENDKÍVÜLI HALÁLLAL KAPCSOLATOS HATÓSÁGI ELJÁRÁS

3. Általános rendelkezések

7. § (1) *  A rendkívüli halállal kapcsolatos hatósági eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit az e fejezetben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Kormány a rendkívüli halállal kapcsolatos hatósági eljárás során hatóságként az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet jelöli ki.

(3) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, rendkívüli halál esetén az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv halál helye szerint illetékes szerve jár el.

8. § (1) A rendkívüli halállal kapcsolatos hatósági eljárást a halál rendkívüli jellegére utaló körülmény esetén hivatalból kell lefolytatni.

(2) A rendkívüli halállal kapcsolatos eljárás célja a halál okának és körülményeinek megállapítása, ideértve a halál rendkívüliségének vizsgálatát, valamint a bűncselekményre utaló adatok felmerülésének kizárását.

9. § (1) A rendkívüli halállal kapcsolatos hatósági eljárás során – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – ügyfélnek kizárólag a halott eltemettetésére köteles személy minősül.

(2) Ügyfélnek kell elismerni az elhunyt azon közeli hozzátartozóját, aki ezt kéri.

(3) Az eljárás befejeződéséig az ügyfél csak azon iratokat tekintheti meg, amelyek megtekintését a hatóság engedélyezi. Ha az ügyben büntetőeljárás nem indult, akkor a hatóság az előzetes vizsgálatról vagy a boncolásról készült jegyzőkönyvet kizárólag az eljárás befejeződését követően adhatja át az ügyfél részére. Ha az ügyben büntetőeljárás indult, akkor az ügyfél az eljárás befejeződését követően is csak azon iratokat tekintheti meg, amelyek a büntetőeljárás iratainak nem részei.

(4) Az ügyfél csak a hatóság engedélyével vehet részt az eljárási cselekményeken.

(5) Az ügyfél a holttestet a boncolást megelőzően a hatóság engedélyével tekintheti meg. A boncolást követően a holttest megtekintésének lehetőségét az ügyfél kérelmére – lehetőség szerint soron kívül – a hatóság köteles biztosítani. A hatóság engedélyével a holttestet az ügyfélen kívüli más személy is megtekintheti.

(6) A hatóság a (3)–(5) bekezdés szerinti engedélyről a bűnüldözési szempontok mérlegelésével dönt.

10. § (1) Külföldi rendkívüli halála ügyében indult eljárásról haladéktalanul értesíteni kell az illetékes konzuli képviseletet.

(2) Az eljárás megindításáról haladéktalanul tájékoztatni kell az eljáró hatóság illetékessége szerinti ügyészséget, és a hatóság döntéseit az ügyészséggel közölni kell, ha az elhunyt

a) diplomáciai mentességet élvező személy,

b) országgyűlési képviselő, az Országgyűlés által választott vagy a köztársasági elnök által kinevezett tisztségviselő,

c) központi államigazgatási szerv vezetője,

d) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának a tagja,

e) a Magyar Honvédség tényleges állományú tagja,

f) *  a d) pontban foglaltak mellett olyan, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szolgálati jogviszonyban álló személy, aki szolgálati helyén vagy szolgálata során halt meg.

4. Előzetes vizsgálat

11. § (1) Ha a rendkívüli halál törvényi feltételeinek fennállása nem egyértelmű, a hatóság előzetes vizsgálatot tart.

(2) Előzetes vizsgálat elrendelése esetén az ügyfél tájékoztatása a hatósági eljárás megindításáról mellőzhető.

(3) Az előzetes vizsgálat során a hatóság szemlét tart, valamint – ha az elhunyt személyazonossága ismert – beszerzi az elhunyt ismert vagy ismertté váló háziorvosától és kezelőorvosától az elhunyt egészségügyi adatait.

(4) Az előzetes vizsgálatot a hatóság értesítésétől számított 24 órán belül kell lezárni.

12. § (1) Ha a szemle során a halál körülményeinek orvosi-kriminalisztikai szemléletű vizsgálata szükséges vagy a hatóság a bejelentővel a halál rendkívülisége vonatkozásában nem ért egyet, a hatóság a szemléhez halottvizsgálati szaktanácsadót vesz igénybe.

(2) Halottvizsgálati szaktanácsadó lehet

a) az igazságügyi szakértői névjegyzékben igazságügyi orvostan szakterületre bejegyzett igazságügyi szakértő,

b) a hatóság alkalmazásában álló, igazságügyi orvostan szakképesítéssel rendelkező olyan személy, aki e szakképesítése tekintetében szerepel az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásában, vagy

c) a halottvizsgálati szaktanácsadói névjegyzékben szereplő személy.

(3) Ha a hatóság a haláleset körülményei alapján azt állapítja meg, hogy az eredményes boncolás érdekében már a szemléhez is szükséges szakértő kirendelése, a halottvizsgálati szaktanácsadó feladatait a szakértő látja el.

(4) A szemlén való jelenlétről vagy az abban való közreműködésből a bűnüldözési szempontok mérlegelése mellett kizárható az az orvos, aki az elhunytat a halálát megelőző időszakban a vélelmezhető, a halálhoz vezető közvetlen halálokkal összefüggésben kezelte.

(5) A halottszemlét lehetőség szerint a haláleset helyén kell elvégezni. Ha a halottszemle haláleset helyén történő lefolytatása vagy teljes lefolytatása nem lehetséges, akkor a halottszemlét a boncolás helyszínén kell lefolytatni vagy folytatni.

13. § (1) A halottvizsgálati szaktanácsadó a szemle során

a) állást foglal a halál módjára, idejére és feltehető okára vonatkozóan,

b) megvizsgálja a holttest állapotát, és megállapítja a halál bekövetkezésének időpontját,

c) dokumentálja a holttesten levő sérüléseket,

d) összeveti a ruházat elváltozásait a testen levő sérülésekkel,

e) segítséget nyújt a holttesten és a környezetében található mindazoknak a nyomoknak és anyagmaradványoknak a felkutatásában, biztosításában és rögzítésében, amelyek a haláleset tisztázásához szükségesek és arra jellemzőek lehetnek,

f) segítséget nyújt a nyomok és anyagmaradványok kiválasztásában és azok biztosításában,

g) vizsgálja, hogy a helyszínen vagy a holttest környezetében talált tárgyak, anyagok az adott sérülés vagy a halál előidézésére alkalmasak lehettek-e,

h) megvizsgálja, hogy a holttest helyzetét változtatták-e, illetve a holttest helyzete és az észlelt helyszín megfelel-e az elkövetési módnak és az elkövetés helyének,

i) ismeretlen holttest esetén a vizsgálatát úgy folytatja le, hogy kiterjedjen mindazon sajátosságok kiemelésére is, amelyek a személyazonosság megállapítására alkalmasak lehetnek,

j) felügyeli a holttest helyszínről való elszállítását,

k) kitölti a halottvizsgálati bizonyítvány megfelelő részét, és

l) indokolt esetben a holttestből vér- és vizeletmintát vesz, valamint azt a hatóságnak átadja.

(2) A halottvizsgálati szaktanácsadó a megállapításairól feljegyzést, a holttestre vonatkozó egészségügyi ténymegállapításairól leletet készít.

(3) A holttest vetkőztetése a hatóság feladata. A holttest vetkőztetését az elhunyt emberi méltóságának tiszteletben tartásával, lehetőség szerint takarva, a nyilvánosság kizárásával kell lefolytatni.

14. § (1) A hatóság az előzetes vizsgálatról jegyzőkönyvet vesz fel.

(2) *  A jegyzőkönyv az Ákr.-ben előírtakon kívül tartalmazza

a) a halottvizsgálati szaktanácsadó feljegyzésének megállapításait,

b) az orvosi vizsgálat leletét, a hullajelenségek és a sérülések részletezését,

c) a halál módját, feltehető időpontját és – ha megállapítható – a halál okát,

d) a soronkívüli hatósági vagy igazságügyi boncolásra vonatkozó javaslatot.

15. § (1) Az előzetes vizsgálat lefolytatását követően

a) bűncselekményre utaló adatok felmerülése esetén a hatóság a rendkívüli halállal kapcsolatos hatósági eljárást megszünteti és értesíti a büntetőeljárás megindítására jogosult szervet,

b) ha az a) pontban szabályozott eseten kívül a rendkívüli halál törvényi feltételei nem állapíthatóak meg, a hatóság a rendkívüli halállal kapcsolatos hatósági eljárást megszünteti, vagy

c) – ha az a) és b) pontban foglaltaknak nincs helye – a hatóság a rendkívüli halállal kapcsolatos hatósági eljárást továbbfolytatja, az eljárás lefolytatásáról az ügyfelet értesíti.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti döntéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye, a döntés azonnal végrehajtható.

(3) *  Az (1) bekezdés b) pontja szerinti döntés azonnal végrehajtható. A végzéssel szemben 15 napon belül lehet fellebbezéssel élni. Eredményes fellebbezés esetén újbóli előzetes vizsgálatnak nincs helye.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja alapján a hatóság az egészségügyi adatok eredményes beszerzése nélkül csak akkor szüntetheti meg az eljárást, ha a halál rendkívüli jellege ezen adatok nélkül is egyértelműen és megalapozottan kizárható.

(5) A döntést közölni kell

a) a külpolitikáért felelős miniszterrel is, ha arra utaló adat van, hogy

aa) az elhunytnak külföldi közeli hozzátartozója van és ez a közeli hozzátartozó ismeretlen, vagy

ab) az elhunyt külföldön élt és a külföldi lakcíme ismeretlen.

b) fogvatartott, kényszergyógykezelt, ideiglenesen kényszergyógykezelt halála esetén a büntetést, az intézkedést vagy a kényszerintézkedést foganatosító szervvel és a büntetés-végrehajtás felett törvényességi felügyeletet ellátó ügyésszel is.

16. § Ha a halál rendkívüli jellege egyértelmű, a hatóság előzetes vizsgálat nélkül elrendeli a szemlét. A szemle lefolytatására a 12. §-ban és a 13. §-ban foglaltak az irányadóak azzal, hogy a jegyzőkönyvet a szemléről kell felvenni. A hatóság a hatósági eljárás folyamán beszerzi az elhunyt egészségügyi adatait.

5. Hatósági boncolás

17. § (1) Ha az eljárás célja másképp nem érhető el, a hatóság az elhunyt hatósági boncolását rendeli el, és ennek érdekében szakértőt rendel ki.

(2) Ha a halál oka boncolás nélkül is megállapítható és bűncselekményre utaló adatok nincsenek, az egészségügyi adatok ismeretében a szakértő javasolhatja, hogy a hatóság a boncolástól tekintsen el. Ha a hatóság ennek figyelembevételével a boncolás elvégzésére utasítja, azt a szakértő köteles elvégezni.

(2a) *  Több ember halálát okozó tömegszerencsétlenség, illetve természeti katasztrófa esetén a hatóság a boncolástól eltekinthet, ha a szakértő nyilatkozata alapján a halál oka egyértelműen megállapítható, és a boncolás mellőzése az eljárás érdekeit nem sérti, így különösen, ha az áldozatok azonosítására az eljárás során az Interpol Disaster Victim Identification protokollja szerint kerül sor.

(3) *  Ha a hatóság a boncolástól a (2) bekezdés alapján eltekint, a szakértő vér-, vizelet-, valamint csarnokvízmintát rögzít.

18. § (1) Hatósági boncolást fekvőbeteg-ellátó intézmény patológiai osztályán vagy olyan boncoló-helyiségcsoportban lehet elvégezni, amely megfelel a patológiai szakmai minimumfeltételeknek.

(2) A fekvőbeteg-ellátó intézmény vagy boncoló-helyiségcsoport – kapacitástól függően lehetőség szerint a szakértő munkaidejében – köteles biztosítani, hogy a hatósági boncolás a hatóság által elrendelt határidőben elvégezhető legyen.

(3) A hatósági boncolást az elrendelésétől számított 5 munkanapon belül el kell végezni.

(4) A hatóság különösen indokolt esetben elrendelheti a hatósági boncolás soronkívüli lefolytatását. Soronkívüliség esetén a fekvőbeteg-ellátó intézmény vagy boncoló-helyiségcsoport – az egyéb boncolási feladataira tekintet nélkül – köteles biztosítani, hogy a hatósági boncolás a hatóság által elrendelt időben elvégezhető legyen. A boncolást végző szakértő a boncolást a holttest beszállítását követő 3 órán belül megkezdi.

(5) A hatósági boncolásban nem vehet részt, de azon a hatóság bűnüldözési szempontok mérlegelése mellett megadott engedélyével jelen lehet az elhunyt kezelőorvosa. A szakértői véleményalkotásnál nem lehet jelen az elhunyt kezelőorvosa.

(6) Hatósági boncoláson, vizsgálaton oktatási célból – a hatóság a bűnüldözési szempontok mérlegelése alapján meghozott engedélye alapján – orvos, orvostanhallgató, más egészségügyi szakképzésben vagy egyéb képzésben részesülő személy is jelen lehet, ha a vizsgálaton való részvétel a tananyag részét képezi.

19. § (1) A hatóság a halottszemle során készült fényképeket, az elhunyt egészségügyi adatait és a szakértői tevékenységhez szükséges egyéb adatokat a szakértő részére a kirendeléssel egyidejűleg, de legkésőbb a kirendeléstől számított 3 napon belül átadja.

(2) A szakértő a vizsgálatok elrendelése nélkül – az esetlegesen későbbiekben szükségessé váló vizsgálatok érdekében – vér-, vizelet-, csarnokvíz- és szövettani mintát vesz.

(3) Ha a boncolás vagy az eljárás egyéb adatai ezt indokolják, a szakértő a holttestből – külön, erre irányuló kirendelés nélkül is – köteles egyéb mintát is venni és tárolni az esetleg utóbb szükségessé váló vizsgálatok céljára.

(4) A szakértő a mintákat a kirendelésben meghatározott időpontig, ennek hiányában a levételüktől számított egy évig, az állagromlásukat minimálisra csökkentő módon köteles megőrizni. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a kirendelésben meghatározott idő legfeljebb 5 év lehet.

20. § (1) Szövettani vizsgálat céljára mintát kell biztosítani a halálokot jelentő eltérésből, a sérülésekből, valamint az agyból, szívből, tüdőből, májból és veséből. Nem kell mintát biztosítani, ha ezen minták vizsgálata az elhunyt tetemének állapota miatt eredményre nem vezetne.

(2) El kell végezni a hematoxilin-eozin festést. Baleset vagy külső közrehatásra utaló jel esetén kötelező valamely zsírembolizációt igazoló festés elvégzése is.

21. § (1) A boncolás során meg kell állapítani:

a) a halál közvetlen okát és bekövetkezésének valószínű időpontját vagy időintervallumát,

b) azokat a tényeket, amelyek kizárják vagy valószínűsítik a bűncselekmény elkövetését, és

c) a holttesten talált minden sérülésről azt, hogy feltehetően milyen módon, a halál beállta előtt vagy után keletkezett, és azt, hogy a sérülést feltehetően a meghalt személy vagy más ejtette-e.

(2) A holttesten talált sérülés esetén véleményt kell nyilvánítani arról, hogy a

a) halált közvetlenül a sérülés okozta-e,

b) sérülés a meghalt személy szervezetének egyéni sajátosságával összefüggésben keletkezett-e,

c) halált olyan ok idézte-e elő, amely a sérülésből keletkezett, továbbá, hogy a sérülés a halált előidéző ok elmaradása esetén mennyi idő alatt gyógyult volna,

d) halált olyan ok idézte-e elő, amely a sérülés nélkül is abban az időben vagy röviddel utána szintén halált eredményezett volna és a sérülés a halált előidéző ok elmaradása esetén mennyi idő alatt gyógyult volna,

e) halált időben érkező szakszerű segítség elháríthatta volna-e, és

f) sérülés a halált megelőzően, a halál időpontja körül vagy a halál bekövetkezése után keletkezett-e.

(3) Több sérülés esetén külön kell véleményt nyilvánítani az egyes sérülések keletkezéséről, sorrendiségükről, és arról, hogy a sérülések közül melyik vagy melyeknek az összhatása idézte elő a halált, továbbá hogy az egyes sérülések mennyi idő alatt gyógyultak volna.

(4) A boncolás során ellenőrizni kell a holttesten és a ruházaton lévő sérülések közötti összefüggést.

(5) Ha a halál oka egyéb adatok alapján egyértelműen nem állapítható meg, a boncolás során minden esetben véleményt kell nyilvánítani arról, hogy az elhalt szeszes italt, kábítószert vagy kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyagot vagy szert fogyasztott-e.

(6) Perinatális halál esetén az újszülött vagy koraszülött rendkívüli halálával kapcsolatban véleményt kell nyilvánítani az újszülött vagy koraszülött érettségéről, életképességéről, halálának okáról, a rajta talált esetleges sérülések eredetéről, valamint a halál bekövetkezésének valószínű időpontjáról.

22. § (1) A halál okának és körülményeinek megállapítása érdekében, a boncolás részeként, a szakértő kezdeményezésére a hatóság döntése szerint szövettani vizsgálatot is kell végezni, ha a halál oka vagy a sérülés keletkezésének ideje nem állapítható meg.

(2) Ha a halál okának és körülményeinek megállapítása érdekében szükséges, a hatóság – a szakértő javaslata alapján – szakértőt rendel ki a következő önálló vizsgálatokra:

a) diatóma vizsgálatra annak megállapítása érdekében, hogy a halált vízbefúlás okozta-e,

b) röntgenfelvétel készítésére testi sérülés esetén,

c) mérgezés, továbbá szeszes ital, kábítószer vagy kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyag vagy szer okozta befolyásoltság vizsgálatára, ha a befolyásolt állapotra utaló adat merül fel, vagy

d) egyéb laboratóriumi vizsgálatokra.

(3) Ismeretlen személyazonosságú elhunyt esetén a hatóság döntése szerint

a) daktiloszkópiai,

b) szuperimpozíciós,

c) röntgen,

d) antropológiai,

e) igazságügyi fogorvosi vagy

f) igazságügyi genetikai

vizsgálatot kell elrendelni.

23. § (1) A boncolásról a boncolás tartama alatt folyamatosan jegyzőkönyvet kell vezetni, amely tartalmazza

a) a boncolás helyét és idejét,

b) a boncolást elrendelő hatóság megnevezését,

c) a boncoláson részt vevő személyek nevét, munkahelyét és beosztását,

d) a halottra vonatkozó adatokat,

e) a külvizsgálat eredményét, a holttest, a ruházat és a ruházatban talált tárgyak leírását,

f) a külsérelmi nyomok leírását,

g) az észlelt belső elváltozások, kóros állapotok pontos megjelölését, vagy a belső elváltozások, kóros állapotok hiányát,

h) a további vizsgálat elvégzése érdekében vagy orvosi célokra a holttestből eltávolított részek és egyéb vizsgálati anyagok pontos megjelölését, valamint annak feltüntetését, hogy a holttestrészeket vagy a vizsgálati anyagot hova továbbították.

(2) A boncolás megkezdése előtt fénykép- vagy videofelvételt kell készíteni a holttestről.

24. § Ha a szakértő az eljárása során bűncselekményre utaló adatot észlel, a boncolást azonnal félbeszakítja és értesíti a hatóságot.

6. Hatósági eljárás befejezése

25. § (1) Ha a hatóság az eljárás során bűncselekményre utaló adatot észlel, a rendkívüli halállal kapcsolatos hatósági eljárást megszünteti és értesíti a büntetőeljárás megindítására jogosult szervet.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt eset kivételével, ha a hatósági eljárás során merül fel olyan körülmény, amely alapján a rendkívüli halál törvényi feltételei nem állapíthatóak meg, a hatóság a rendkívüli halállal kapcsolatos hatósági eljárást megszünteti.

(3) *  Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt esetek kivételével a hatóság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján határozatot hoz, amely az Ákr.-ben előírtakon kívül tartalmazza

a) a szakvélemény lényegi megállapításait,

b) a halál okát,

c) annak megállapítását, hogy az eljárás során bűncselekményre utaló adat nem merült fel, és

d) a szakértő által javasolt, de a hatóság által el nem rendelt vizsgálatokat, valamint az elrendelés elutasításának indokát.

(4) Az (1) bekezdés szerinti döntéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye, a döntés azonnal végrehajtható.

(15) *  A (2) és a (3) bekezdés szerinti döntés azonnal végrehajtható. A döntéssel szemben 15 napon belül lehet fellebbezéssel élni, a fellebbezésnek a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(6) A döntést a 15. § (5) bekezdésében meghatározottakkal is közölni kell.

26. § (1) Ha a rendkívüli halállal kapcsolatos eljárást a hatóság a 15. § (1) bekezdés b) pontja alapján szüntette meg és halottvizsgálati szaktanácsadót alkalmazott, akkor a halottvizsgálati szaktanácsadó, halottvizsgálati szaktanácsadó hiányában a helyszíni halottvizsgálatot végző orvos

a) a törvényi feltételek fennállása esetén kezdeményezi az elhunyt kórbonctani vizsgálatát,

b) kórbonctani vizsgálat elmaradása esetén – lehetőség szerint az elhunyt egészségügyi adatainak ismeretében – megállapítja a halál okát és kitölti a halottvizsgálati bizonyítványt, és

c) kezdeményezi a holttest elszállítását.

(2) Ha a rendkívüli halállal kapcsolatos hatósági eljárást a hatóság a 25. § (2) bekezdése alapján vagy a 25. § (3) bekezdése alapján boncolás nélkül zárta le, akkor a szakértő az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak szerint jár el.

(3) *  A szakértő a kórbonctani vizsgálatot maga is elvégezheti, ha külön jogszabály alapján arra jogosult, és erre a tevékenységére működési engedéllyel rendelkezik, valamint a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel szerződésben áll.

III. FEJEZET

HALOTTVIZSGÁLAT A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN

7. Igazságügyi boncolás

27. § (1) Soronkívüliség kivételével az igazságügyi boncolást az elrendelésétől számított 3 napon belül kell elvégezni.

(1a) *  Az igazságügyi boncolás során a 17. § (2a) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a halál okának az egyértelműsége tekintetében a két boncolásra jogosult igazságügyi orvosszakértő együttes nyilatkozata szükséges, illetve

b) a kirendelő szerv elrendelheti más, a holttest boncolásával nem járó – így különösen radiológiai vagy más képalkotó – vizsgálat elvégzését.

(2) Az igazságügyi boncolás során a 18. § (1), (2) és (4) bekezdését, a 19. §-t, a 20. §-t, a 21. § (1) bekezdés a) és c) pontját, a 21. § (2)–(6) bekezdését, a 22. §-t, valamint a 23. §-t alkalmazni kell.

IV. FEJEZET

KÓRBONCTANI VIZSGÁLAT

8. Kórbonctani vizsgálat kezdeményezése

28. § (1) Kórbonctani vizsgálat kezdeményezésére

a) a helyszíni halottvizsgálatot végző orvos,

b) az elhunyt kezelőorvosa,

c) az ügyben eljáró halottvizsgálati szaktanácsadó, vagy

d) a büntetőeljárásban vagy a rendkívüli halállal kapcsolatos hatósági eljárásban kirendelt szakértő

tehet javaslatot.

(2) Az (1) bekezdés c) vagy d) pontja szerinti eljáró személy akkor tehet a kórbonctani vizsgálat kezdeményezésére vonatkozó javaslatot, ha igazságügyi vagy hatósági boncolásra nem került sor. A kórbonctani vizsgálat lefolytatására irányuló indokolt javaslathoz mellékelni kell a halálok megállapításához rendelkezésre álló orvosi dokumentációt.

(3) * 

(4) * 

(5) *  Ha a halálesetnél hatósági eljárás keretében az ügyben eljáró hatóság eljárási cselekményt végzett, és annak adata megismerhető, ennek jegyzőkönyvi másolatát a hatóság a helyszíni halottvizsgálatot végző orvosnak – a betegdokumentációhoz történő csatolás céljából – átadja.

(6) * 

29. § A kórboncolást – a 26. § (3) bekezdésében megjelölt eset kivételével – a haláleset helye szerint illetékes, patológiai osztállyal rendelkező fekvőbeteg-gyógyintézetben az intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban álló patológus végzi. A 26. § (3) bekezdése szerinti halottvizsgálatot végző orvos a kórbonctani vizsgálatot az e fejezetben foglaltak szerint köteles elvégezni.

9. Kórbonctani vizsgálat félbeszakítása

30. § (1) Ha a kórbonctani vizsgálat megkezdése előtt vagy a holttest kórbonctani vizsgálata során nem természetes halálra utaló jel merül fel, a kórbonctani vizsgálatot végző patológus köteles az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet haladéktalanul értesíteni. Ebben az esetben a kórbonctani vizsgálatot nem lehet megkezdeni vagy a már megkezdett kórbonctani vizsgálatot azonnal félbe kell szakítani.

(2) A kórbonctani vizsgálatot végző patológus gondoskodik arról, hogy az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv intézkedéséig a holttesten változtatás ne történjen, és az további vizsgálatra alkalmas maradjon, továbbá az addig elvégzett vizsgálatokról részletes jegyzőkönyvet készít, és azt a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció másolatával, valamint a vizsgálat során vett mintákkal és készített metszetekkel együtt az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek átadja.

(3) *  Ha a rendkívüli halállal kapcsolatos hatósági eljárás során eljáró hatóság vagy a hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság eljárása keretében a halottvizsgálatot végző orvos azt állapítja meg, hogy a halál természetes úton következett be, ezt a tényt – a hatósági ügyiratszám feltüntetésével egyidejűleg – a vizsgálatot végző orvos a halottvizsgálati bizonyítványon rögzíti. A kórbonctani vizsgálatot a vizsgálatot végző patológus fejezi be.

10. Kórbonctani vizsgálat lefolytatása

31. § (1) A kórbonctani vizsgálatot legkésőbb a halál bekövetkezése tényének megállapításától, a 28. § (5) bekezdésében foglalt esetben a 28. § (6) bekezdése szerinti epikrízis beérkezésétől számított három munkanapon belül kell elvégezni.

(2) A boncolás időpontjáról a kórbonctani vizsgálatot kérő orvost, műtét (szülés) esetén a műtétet végző (szülést levezető) orvost értesíteni kell. Fekvőbeteg-ellátó osztály betegeként elhunyt boncolása esetén a kezelőorvosnak, a műtétet végző (szülést levezető) orvosnak vagy az osztályvezető által megbízott másik orvosnak a vizsgálatnál jelen kell lennie.

(3) A kórbonctani vizsgálatról – az erre vonatkozó szakmai-módszertani irányelvek szerint – jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza

a) a kórbonctani vizsgálat helyét és időpontját,

b) a kórbonctani vizsgálaton résztvevő személyek nevét, munkahelyét és beosztását,

c) a klinikai diagnózisokat,

d) a külvizsgálatot, a szervek részletes leírását,

e) a megállapított kórbonctani diagnózisokat,

f) a kiállított halottvizsgálati bizonyítványon szereplő betegségeket,

g) a szövettani vagy egyéb laborvizsgálat részére eltett minták felsorolását,

h) pacemaker, protézis vagy egyéb beültetett eszköz eltávolítása esetén ennek tényét,

i) transzplantáció céljából történt post mortem szerveltávolítás esetén ennek tényét, és

j) oktatási célú beavatkozás esetén ennek tényét.

(4) A jegyzőkönyvet a szövettani vizsgálat elvégzése után, annak eredménye ismeretében epikrízissel kell lezárni, melyben ki kell térni

a) a kórlefolyás megállapítható menetére,

b) a halál közvetlen okára és az arra vezető okra,

c) a halál alapjául szolgáló betegségre,

d) az egyéb lényeges (kísérő) betegségekre, és

e) a kezelőorvos által megjelölt és a kórbonctani vizsgálat során megállapított haláloki diagnózisok összehasonlítására, eltérés esetén azok lehetséges okaira.

(5) A holttestből történő szerv-, szövetkivétel tényét és annak célját a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(6) Fertőző betegség gyanúja esetén etiológiai diagnózisra kell törekedni.

(7) Ha a kórbonctani vizsgálat olyan betegséget állapít meg, amelyre a fertőző betegségek jelentésének rendjéről szóló rendelet jelentési kötelezettséget ír elő, a jelentést annak előírásai szerint meg kell tenni.

(8) A jegyzőkönyv egy példányát a kórbonctani vizsgálatot elvégző intézmény az elhunyt kórbonctani vizsgálatára javaslatot tevőnek megküldi.

32. § (1) A kórbonctani vizsgálaton oktatási célból – az intézményvezető engedélyével – orvos, orvostanhallgató, más egészségügyi szakképzésben vagy egyéb képzésben részesülő személy is jelen lehet, ha a vizsgálaton való részvétel a tananyag részét képezi.

(2) A kórbonctani vizsgálat befejezését követően haladéktalanul ki kell állítani a halottvizsgálati bizonyítványt.

33. § A kórbonctani vizsgálatot – ha a boncolással elérendő cél így is teljesíthető – a halálát közvetlenül megelőzően fertőző betegségben nem szenvedő személy ilyen tartalmú írásbeli rendelkezése esetén, a vizsgálatok költségeinek egészségügyi intézmény felé történő megfizetése esetén képalkotó eljárásokkal, valamint aspirációval nyert mikroszkópos sejtvizsgálattal is el lehet végezni.

V. FEJEZET

A HALÁLOZÁSSAL KAPCSOLATOS EGYÉB RENDELKEZÉSEK

11. Perinatális halálozásokra vonatkozó eltérő rendelkezések

34. § A fogantatástól eltelt időtartamtól függetlenül élveszülött az a gyermek, aki az anya testétől történt elválasztása után az életnek bármilyen jelét adta.

35. § (1) Halva született magzat esetén a halottvizsgálatot végző orvos – egészségügyi intézményben vagy oda történő szállítás közben bekövetkezett halva születés esetén a szülészet-nőgyógyászati osztály vezetője – a családok támogatásáról szóló törvény alapján járó anyasági támogatásra való jogosultság igazolása céljából kiállítja a 3. mellékletben meghatározott adattartalmú „Igazolás késői magzati halálozásról” megnevezésű nyomtatványt.

(2) A halva született magzat eltemettetéséről az egészségügyi intézmény intézkedik, kivéve, ha arról – kérelme alapján – más személy kíván gondoskodni.

12. Holttest szállítása, átmeneti tárolása és az ehhez kapcsolódó költségek viselése

36. § (1) *  Ha a halál a helyszíni halottvizsgálat alapján egyértelműen természetes módon következett be és kórbonctani vizsgálat lefolytatása nem indokolt, a helyszíni halottvizsgálatot végző orvos a halál tényének megállapításától számított legkésőbb 6 órán belül – a 3. § (1) bekezdés d) pontjában megjelölt helyen elhunyt esetén soron kívül, legkésőbb 4 órán belül – intézkedik a holttest elszállíttatásáról. A halottszállítás díját – ha kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik – az elhunyt eltemettetésére köteles személy viseli.

(2) *  Ha a halál a helyszíni halottvizsgálat alapján természetes módon következett be, a kórbonctani vizsgálat feltételei fennállnak, a helyszíni halottvizsgálatot végző orvos a halál tényének megállapításától számított legkésőbb 6 órán belül – a 3. § (1) bekezdés d) pontjában megjelölt helyen elhunyt esetén soron kívül, legkésőbb 4 órán belül – intézkedik a holttestnek a kórbonctani vizsgálat helyére történő szállításáról.

(2a) *  A (2) bekezdés szerinti esetben a holttestet a halál tényének megállapításától számított legkésőbb 12 órán belül – a (2) bekezdésben megjelölt soron kívüli esetekben 6 órán belül – el kell szállítani.

(2b) *  Ha a helyszíni halottvizsgálatot végző mentőtiszt által végzett helyszíni halottvizsgálat alapján valószínűsíthető a természetes halál, és a kezelőorvos a 3/A. § (7) bekezdése szerint azt megerősíti, továbbá eltekint a kórboncolás szükségességétől, a holttest elszállítása az eltemetés vagy – hatósági engedélyezést követően – a hamvasztás helyszínére is történhet.

(3) Az orvostudományi egyetem részére anatómiai oktatás céljára átadott holttest elszállításáról – ide értve a szállítási, tárolási és hűtési költség viselését is – az orvostudományi egyetem gondoskodik.

37. § (1) Ha kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik, kórházon kívül elhunyt személy holttestének temetőbe, temetkezési emlékhelynek minősülő helyre, hamvasztó üzembe, valamint a temetkezési szolgáltató telephelyére történő szállításához – ha erre vonatkozóan az elhunyt eltemettetésére kötelezett az elhunyt elszállításáig nyilatkozott – az eltemettető által megnevezett temetkezési szolgáltatót kell igénybe venni.

(2) Ha az eltemettetésre kötelezett személy az elhunyt elszállításáig nem érhető el, a (3) bekezdésben megjelölt kivétellel a halottvizsgálatot végző orvos az elhunyt elszállításának tényéről, az igénybe vett temetkezési szolgáltató megnevezéséről, címéről és a holttest tárolásának helyéről az eltemettetésre kötelezettet értesíti.

(3) Nem természetes halál esetén az eljáró hatóság intézkedik a holttestnek a haláleset helyéről a boncolás, vagy – ha a halottszemle nem a haláleset helyén történik vagy folytatódik – a halottszemle helyére történő szállításáról.

(4) Nem természetes halál esetén az eltemettetésre kötelezettet az elhunyt elszállításának tényéről, az igénybe vett temetkezési szolgáltató megnevezéséről, címéről és a holttest tárolásának helyéről az eljáró hatóság értesíti.

(5) A holttestet a kórbonctani vizsgálat, a hatósági vagy az igazságügyi boncolás helyszínére – a (6) bekezdésben megjelölt kivétellel – a halottszállító járműbe történő beemelését követő legkésőbb 4 órán belül be kell szállítani.

(6) Az ügyben eljáró hatóság felhívására, boncolás céljából a halottszállító a holttestet a halottszállító járműbe történő beemelését követően a lehető legrövidebb úton, de legkésőbb 2 óra alatt köteles a hatósági vagy igazságügyi boncolás helyszínére szállítani.

38. § (1) Ha kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik, a holttest tárolásának és hűtésének költségeit az eltemetéshez szükséges halottvizsgálati bizonyítványnak – vagy ha az ügyben eljáró hatóság által kiállított temetési engedély ekkor még nem áll rendelkezésre, a temetési engedélynek – a kiállítását követő első munkanapig, vagy a temetési engedélyben a temetés legközelebbi időpontjaként megjelölt napig természetes halál esetén a kórbonctani vizsgálatot végző intézmény, nem természetes halál esetén az ügyben eljáró hatóság viseli.

(2) *  Ha kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik, a holttest orvosi rendelvényre történő kórbonctani vizsgálat céljából végzett szállításának és boncolásának költségeit a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, hatósági vagy igazságügyi boncolás céljából történő szállításának és boncolásának költségeit az ügyben eljáró hatóság viseli.

(2a) *  A holttest 3/A. § (8) bekezdése szerinti, patológiai osztállyal rendelkező fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő szállításának költségeit a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő viseli.

(3) *  Ha kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik, a boncolás helyéről a holttest temetőbe, temetkezési emlékhelynek minősülő helyre, hamvasztóüzembe, valamint a temetkezési szolgáltató telephelyére történő szállításának, továbbá – az (1) bekezdésben foglalt időpontot követően – tárolásának és hűtésének költségeit az eltemettetésre kötelezett viseli. Az egészségügyi intézményben az (1) bekezdésben foglalt időponttól történő hűtés költségeit az egészségügyi szolgáltató az eltemettetésre kötelezett személytől és a nevében eljáró temetkezési szolgáltatótól egyetemlegesen követelheti.

39. § (1) *  Nem természetes halál esetén a haláleset helyétől a hatósági vagy igazságügyi boncolás helyszínéig történő halottszállításért közigazgatási határon belül elhunytanként legfeljebb 30 000 forint, közigazgatási határon túl elhunytanként legfeljebb 40 000 forint szállítási díj illeti meg a halottszállítást végző szolgáltatót.

(2) Ha kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik, a hatósági vagy az igazságügyi boncolás helyszínétől a temetőig, temetkezési emlékhelynek minősülő helyig, hamvasztó üzemig, valamint a temetkezési szolgáltató telephelyéig történő halottszállítás során az (1) bekezdésben megjelölt útvonallal megegyező távolságig halottszállításért közigazgatási határon belül elhunytanként legfeljebb 8400 forint, közigazgatási határon túl elhunytanként legfeljebb 12 600 forint szállítási díj illeti meg a halottszállítást végző szolgáltatót.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott távolságot az (1) bekezdés szerinti halottszállítást végző szolgáltató igazolja.

(4) E rendelet alkalmazásában a halottszállításért felszámítható szállítási díj tartalmazza a szállítójármű telephelyről történő kiállásának, telephelyre történő visszaállásának, a holttest szállítójárműbe történő behelyezésének és szállítójárműből történő kivételének, valamint szállítás alatti hűtésének díját is.

13. A halottvizsgálati bizonyítvány

40. § *  (1) A halottvizsgálat keretében – a (2) bekezdésben foglalt eset kivételével – az 1. mellékletben meghatározott adattartalmú halottvizsgálati bizonyítványt kell kitölteni. A helyszíni halottvizsgálatot végző mentőtiszt a halottvizsgálati bizonyítvány 1. mellékletben foglalt táblázat 1–3. adatcsoportja, 4.1–4. és 4.6. pontja, valamint 4.7.1–3. és 4.7.5–14. alpontja szerinti adatok kitöltésére jogosult.

(2) A halva született magzat vagy élve született, de a szülést követő 168 órán belül elhalálozott gyermek esetén a halottvizsgálat keretében a 2. melléklet szerinti perinatális halottvizsgálati bizonyítványt kell kitölteni.

(3) A halottvizsgálati bizonyítvány adatait az 1. és a 2. melléklet tartalmazza. A halottvizsgálati bizonyítvány

a) teljes adattartalmát a „C

b) eltemettetési célú részleges adattartalmú változatának adattartalmát a „D

c) anyakönyvezési célú részleges adattartalmú változatának adattartalmát az „E

d) statisztikai célú részleges adattartalmú változatának adattartalmát az „F

oszlopban „X” jelzéssel ellátott adatok képezik. Halva született magzat esetén a halottvizsgálati bizonyítványnak nincs anyakönyvezési célú részleges adattartalmú változata, és a halottvizsgálati bizonyítvány anyakönyvezési célú felhasználására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

41. § *  (1) A halottvizsgálati bizonyítvány kitöltését a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a helyszíni halottvizsgálatot végző orvos vagy mentőtiszt kezdi meg.

(2) A halottvizsgálati bizonyítvány kitöltését az igazságügyi szakértő, az eseti szakértői megbízással rendelkező orvos vagy a halottvizsgálati szaktanácsadó kezdi meg a 11–16. § szerinti előzetes vizsgálat esetén.

(3) A halottvizsgálati bizonyítvány „Elhunyt adatai”, a „Hozzátartozó adatai” és az „Elhalálozás körülményei” adatcsoportjait a rendelkezésére álló információk alapján – a 3. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – az (1) és (2) bekezdés szerinti halottvizsgálati bizonyítvány kitöltését megkezdő orvos vagy mentőtiszt adja meg.

(4) A halottvizsgálati bizonyítvány kitöltését megkezdő orvos vagy mentőtiszt által ki nem töltött, (3) bekezdés szerinti adatcsoportokba tartozó adatokat a halál okát megállapító orvos adja meg. Ha a halál okát megállapító orvos tudomására jutott tények alapján a halottvizsgálati bizonyítvány kitöltését megkezdő orvos által tett bejegyzések módosítása szükséges, akkor a halál okát megállapító orvos az érintett adatokat módosítja.

(5) Az 1. mellékletben foglalt táblázat 4. pontja, valamint a 2. mellékletben foglalt táblázat 4. pontja szerinti adatcsoport adataival egységes szerkezetben kell megadni az 1. mellékletben foglalt táblázat 4.7. alpontja, valamint a 2. mellékletben foglalt táblázat 4.7. alpontja szerinti adatkör adatait (a továbbiakban együtt: epikrízis adatok) is.

(6) Az 1. mellékletben foglalt táblázat 7. és 8. pontja, valamint a 2. mellékletben foglalt táblázat 7–9. pontja szerinti adatcsoportok adatait – a (9) bekezdésben foglalt kivétellel – a halál okát megállapító orvos adja meg.

(7) Az 1. mellékletben foglalt táblázat 5. pontja, valamint a 2. mellékletben foglalt táblázat 5. pontja szerinti adatcsoport adatait igazságügyi szakértő vagy eseti szakértői megbízással rendelkező orvos adhatja meg.

(8) A halottvizsgálati bizonyítványt – valamennyi általa ismert, más által még meg nem adott adat feltüntetésével – a (9) bekezdésben, valamint a 43. § (1) bekezdésében foglalt esetek, továbbá a ki nem töltendő „eHVB-információk” adatcsoport kivételével – a halál okát megállapító orvos tölti ki és zárja le.

(9) Természetes halál esetén, ha a holttest boncolására nem került sor, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala engedélyezi a holttest elhamvaszthatóságát, az erre vonatkozó adatot megadja a halottvizsgálati bizonyítványon, és lezárja a halottvizsgálati bizonyítványt.

(10) A halottvizsgálati bizonyítvány lezárásáig, illetve a halottvizsgálati bizonyítvány 42. § (5) bekezdése szerinti módosítása alkalmával annak kitöltője – ideértve a (4) bekezdés szerinti módosítás elvégzőjét is – az általa megadott adatokat módosíthatja és törölheti.

42. § *  (1) A halál okát megállapító orvos vagy a kórbonctani vizsgálatot, hatósági vagy igazságügyi boncolást végző intézmény a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításáról – haladéktalanul, de legkésőbb a kiállítástól számított 5 napon belül – értesíti az eltemettetésre kötelezettet, és

a) a halottvizsgálati bizonyítvány egy hiteles papíralapú másolatát átadja a holttest eltemettetésére kötelezett személynek, vagy

b) a halottvizsgálati bizonyítvány eltemettetési célú részleges adattartalmú változatának egy hiteles papíralapú másolatát átadja a holttest eltemettetésére kötelezett személy nevében eljáró temetkezési szolgáltatónak.

(2) Az elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges feltételek meglétéről nyilatkozó, eltemettetésre kötelezett személy nevének, születési helyének és idejének, valamint anyja nevének, illetve a nevében eljáró temetkezési szolgáltató elektronikus kézbesítési címének megadása esetén a halál okát megállapító orvos gondoskodik a halottvizsgálati bizonyítvány, illetve annak eltemettetési célú részleges adattartalmú változata biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján történő kézbesítéséről is.

(3) Ha

a) nincs az elhunyt eltemettetésére kötelezett személy,

b) a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításáról annak kiállítását követő 5 napon belül nem értesíthető az elhunyt eltemettetésére kötelezett személy, vagy

c) az eltemettetésre kötelezett személy vagy a nevében eljáró temetkezési szolgáltató az (1) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított 5 napon belül nem jelentkezik,

a halál okát megállapító orvos a halottvizsgálati bizonyítvány eltemettetési célú részleges adattartalmú változatát – az a)–c) pont szerinti tény közlése mellett – a köztemetésre illetékes települési önkormányzat jegyzőjének küldi meg.

(4) Ha az eltemettetésre kötelezett a halottvizsgálati bizonyítvány kézhezvételét követő 8. napig a holttest temetésre való elszállításáról nem gondoskodott, a halottvizsgálatot végző orvos az eltemettetésre kötelezett nevének és lakcímének közlésével megküldi a halottvizsgálati bizonyítvány eltemettetési célú részleges adattartalmú változatát a köztemetésre illetékes települési önkormányzat jegyzőjének.

(5) A halottvizsgálati bizonyítvány kiállítását és az epikrízis adatok megadását a (7) bekezdésben foglalt kivétellel a 43/A. § szerinti Elektronikus Halottvizsgálati Bizonyítványt Kiállító Rendszerben (a továbbiakban: eHVB rendszer) kell elvégezni. Az egyes adatokat azok megismerését követő egy munkanapon belül kell feltölteni az eHVB rendszerbe.

(6) Ha a halottvizsgálati bizonyítvány kitöltőjének az eHVB rendszerben rögzített adatokat érintő új tény jut a tudomására, az adatok eHVB rendszerben történő megfelelő módosításáról haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásszerzést követő egy munkanapon belül gondoskodik. Ha a halottvizsgálati bizonyítvány kitöltője a halottvizsgálati bizonyítvány anyakönyvezési célú részleges adattartalmát érintő adatmódosítást a halottvizsgálati bizonyítvány anyakönyvezési célú részleges adattartalmának eHVB rendszerben történt rögzítését követően hajtotta végre, akkor e tényről, valamint a módosítás tartalmáról a haláleset helye szerint illetékes anyakönyvvezetőt – az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás informatikai rendszerén (a továbbiakban: EAK rendszer) kívül, egyéb, igazolható módon – haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül értesíti.

(7) Ha a halottvizsgálat alkalmával az eHVB rendszer nem hozzáférhető, akkor a halottvizsgálati bizonyítvány papír alapon is kitölthető. Ilyen esetekben az eHVB rendszer hozzáférésének helyreállítását követően haladéktalanul, de legkésőbb a hozzáférés helyreállítását követő egy munkanapon belül el kell végezni az adatok feltöltését az eHVB rendszerbe, ideértve az epikrízis adatokat is. Ha a hozzáférés a halottvizsgálatot követő munkanapig nem áll helyre, akkor a halottvizsgálati bizonyítvány anyakönyvezési célú részleges adattartalmú változatát – az eHVB rendszerben történő adatrögzítési kötelezettség érintetlenül hagyása mellett – haladéktalanul papír alapon továbbítani kell a haláleset anyakönyvezésére illetékes anyakönyvvezető részére.

43. § (1) *  Nem természetes halál esetén az eltemettetéshez és elhamvasztáshoz szükséges engedélyt – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az ügyben eljáró hatóság állítja ki. Az engedélyezésről szóló döntés alapján a halottvizsgálati bizonyítvány vonatkozó adatait az igazságügyi szakértő vagy eseti szakértői megbízással rendelkező orvos kitölti, és lezárja a halottvizsgálati bizonyítványt.

(2) Az ügyben eljáró hatóság meghatározhatja a temetés legközelebbi időpontját.

(3) A temetés elhalasztásának időtartama az ismeretlen személyazonosságú holttest esetén annak megtalálásától számítva sem haladhatja meg a harminc napot.

(4) Külföldi nem természetes halála esetén a holttest Magyarországon történő eltemetéséhez vagy elhamvasztásához – közeli hozzátartozó írásbeli hozzájárulásának hiányában – az elhunyt állampolgársága szerinti konzuli képviselet hozzájárulása szükséges.

43/A. § *  (1) Az eHVB rendszer az elektronikus halottvizsgálati bizonyítvány kitöltésével és felhasználásával összefüggő egészségügyi és közigazgatási folyamatok adatintegrációját elősegítő informatikai rendszer.

(2) *  Az eHVB rendszerből automatizált adattovábbítás formájában

a) az anyakönyvezési célú részleges adattartalmú halottvizsgálati bizonyítvány adatainak továbbítása – a halva született magzat és az ismeretlen személyazonosságú elhunyt esetének kivételével – az ezen adatok eHVB rendszerben megtörtént rögzítését, valamint az adattovábbítással érintett adatkörre vonatkozó módosítást követően haladéktalanul – az EESZT útján – az EAK rendszer,

b) az elektronikus halottvizsgálati bizonyítvány lezárását és – a halva született magzat és az ismeretlen személyazonosságú elhunyt esetének kivételével – a haláleset anyakönyvezéséről szóló visszajelzést követően haladéktalanul a statisztikai célú részleges adattartalmú halottvizsgálati bizonyítvány adatainak továbbítása a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH)

részére történik.

(2a) *  A halottvizsgálati bizonyítvány lezárását követően haladéktalanul a halottvizsgálati bizonyítvány, illetve az eltemettetési célú részleges adattartalmú halottvizsgálati bizonyítvány továbbítása az orvos rendelkezése alapján a 42. § (1) bekezdésében foglaltak céljából – a címzett biztonságos kézbesítési szolgáltatáshoz kapcsolódó tárhelyére – a holttest eltemettetésére kötelezett személy vagy annak nevében eljáró temetkezési szolgáltató részére történik.

(2b) *  Az EAK rendszer a haláleset anyakönyvezését követően az önkormányzati ASP rendszer útján haladéktalanul továbbítja a hagyatéki leltár felvételére illetékes jegyzőnek a (2) bekezdés a) pontja szerinti adatokat.

(2c) *  Ismeretlen személyazonosságú elhunyt esetén a hatósági vagy igazságügyi boncolást végző intézmény az anyakönyvezési célú részleges adattartalmú halottvizsgálati bizonyítványt az anyakönyvezési célú részleges adattartalom rögzítését követő egy munkanapon belül a közokiratokra vonatkozó kézbesítési szabályoknak megfelelően megküldi a haláleset helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnek.

(2d) *  Ha az eHVB rendszerben az EAK felé továbbított halottvizsgálati adatok módosítására vagy törlésére került sor, és az elhunyt halálesetének anyakönyvezése az EAK rendszerben még nem indult meg, az eHVB rendszer által továbbított módosítást az EAK rendszer befogadja. Ellenkező esetben a halottvizsgálatot végző orvos intézkedik az anyakönyvvezető egyéb módon történő értesítéséről.

(3) A Kormány az Országos Kórházi Főigazgatóságot jelöli ki az eHVB működtetőjeként.

(4) *  A halottvizsgálati bizonyítvány módosítása, törlése esetén az eHVB rendszer biztosítja a módosított, illetve törölt adatok megismerhetőségét a módosítást, illetve a törlést követően is.

(5) *  Az eHVB rendszer működtetője gondoskodik az adott jogosultság gyakorlására jogosult személy megváltozása esetén az új jogosult számára a hozzáférés megadásáról, illetve jogosult hiányában a szükséges módosítás eHVB rendszerben való átvezetéséről.

(6) *  A lezárt halottvizsgálati bizonyítványról hiteles papíralapú másolatot a halottvizsgálati bizonyítványt kiállító orvos – a halottvizsgálati bizonyítvány 41. § (8) bekezdése szerinti kiállítása esetén a halottvizsgálati bizonyítványt kiállító hatóság, a 43. § (1) bekezdése szerinti kiállítása esetén a 43. § (1) bekezdése szerinti engedélyt kiadó hatóság – vagy a kormányablak adhat ki.

(7) *  Az EAK rendszer a haláleset anyakönyvezését követően annak tényét haladéktalanul visszajelzi az eHVB rendszer felé.

(8) *  A KSH az adatok (2) bekezdés b) pontja szerinti továbbítását és feldolgozását követően visszaküldi az eHVB rendszer számára a Betegségek nemzetközi osztályozása (BNO) szerint kódolt haláloki adatokat. A KSH jogosult az eHVB rendszeren keresztül visszakérdezni a statisztikai feldolgozás szempontjából nem egyértelműen kitöltött halálokok pontosításával kapcsolatban.

(9) *  Ha a halál okát megállapító orvos a perinatális halottvizsgálati bizonyítványt halva született magzatról állítja ki, annak egy példányát a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény végrehajtásáról szóló 184/2017. (VII. 5.) Korm. rendelet 21. § (10) bekezdése szerinti magzati halálozási lappal együtt megküldi a KSH-nak. Egyéb perinatális halálozás esetén a perinatális halottvizsgálati bizonyítványt a halottvizsgálati bizonyítvánnyal megegyező módon kell továbbítani.

(10) *  Ismeretlen személyazonosságú elhunyt esetén a hatósági vagy igazságügyi boncolást végző intézmény a statisztikai célú részleges adattartalmú halottvizsgálati bizonyítvány egy példányát a halottvizsgálati bizonyítvány rögzítését követő egy munkanapon belül megküldi a KSH-nak.

14. Kihantolás

44. § (1) Az ügyben eljáró hatóság elrendeli a holttest kihantolását és a hatósági vagy igazságügyi boncolást, ha a boncolástól a szakértő előzetes véleménye szerint még eredmény várható.

(2) A kihantolást a kirendelő szerv részéről eljáró személy jelenlétében és az igazságügyi szakértői névjegyzékben igazságügyi orvostan szakterületre bejegyzett szakértő alkalmazásával kell végezni. Ha a kihantolást a hatósági vagy igazságügyi boncolás a helyszínen 12 órán belül követi, a boncolást végző szakértőnek – ha több szakértő alkalmazása kötelező, akkor közülük legalább egynek – a kihantolásnál jelen kell lennie.

(3) A kihantolási eljárásról az eljáró hatóság jegyzőkönyvet készít, amelyet a szakértő és az eljáró hatóság helyszínen tartózkodó képviselője aláír.

15. Eljárás szakmai szabályszegés esetén

45. § A halottvizsgálat során, az eljáró orvos, hatóság vagy az eljárás egyéb résztvevője által elkövetett súlyos szakmai szabályszegés esetén az azt észlelő halottvizsgálatot végző orvos vagy eljáró hatóság a szabályszegővel szemben bűncselekmény gyanúja esetén feljelentést tesz, egyéb esetekben szakmai felügyeleti, fegyelmi vagy etikai eljárást kezdeményez. Halottvizsgálati szaktanácsadó vagy szakértő a kezdeményezését az eljáró hatóságon keresztül nyújtja be.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

16. Hatályba léptető rendelkezések

46. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – 2014. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 12. § (2) bekezdés c) pontja 2014. június 1-jén lép hatályba.

(3) A 40–42. §, az 51. § (3) bekezdése, valamint az 1. és a 2. melléklet 2015. január 1-jén lép hatályba.

(4) Az 51. § (4) bekezdése 2015. június 1-jén lép hatályba.

17. Átmeneti rendelkezések

47. § *  A hatóság 2025. december 31-ig a 12. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül – azok akadályoztatása esetén – halottvizsgálati szaktanácsadóként megfelelő szakismerettel rendelkező orvost is igénybe vehet. E bekezdés alkalmazásában akadályoztatásnak minősül az is, ha a 12. § (2) bekezdése szerinti szaktanácsadó a feladat ellátásához csak aránytalanul nagy távolságban vagy jelentős idő elteltével érhető el.

47/A. § *  A halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 132/2019. (VI. 5.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 17. § (2a) és (3) bekezdését, 27. § (1a) bekezdését, valamint 40. § (5) bekezdését a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

47/B. § *  2023. december 31-ig, ahol az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében az állami mentőszolgálat látja el az egészségügyi alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti ellátást és a 4. § (1) bekezdése szerinti értesítés 22.00 óra és 06.00 óra között történik, a 3. § (1) bekezdés d)–g) pontja szerinti háziorvos vagy ügyeleti szolgálatot ellátó orvos, valamint – ha az ügyben eljár – a 47. § szerinti helyszíni halottvizsgálatot végző orvos az értesítését követő legkésőbb 6 órán belül a helyszíni halottvizsgálatot megkezdi.

18. Az Európai Unió jogának való megfelelés

48. § (1) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E rendelet tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

19. * 

49. § * 

20. Hatályon kívül helyező rendelkezések

50. § * 

51. § (1)–(2) * 

(3) * 

(4) * 

1. melléklet a 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelethez * 

A halottvizsgálati bizonyítvány a következő adatokat tartalmazza:

A B C D E F


Adatcsoport elnevezés


Adatmező név

A halottvizsgálati bizonyítvány teljes adattartalma
(X-szel jelölve)
Az eltemettetési célú részleges adattartalmú halottvizsgálati bizonyítvány adattartalma
(X-szel jelölve)
Az anyakönyvezési célú részleges adattartalmú halottvizsgálati bizonyítvány adattartalma
(X-szel jelölve)
A statisztikai célú részleges adattartalmú halottvizsgálati bizonyítvány adattartalma
(X-szel jelölve)
1. Elhunyt adatai 1.1. Ismeretlen elhunyt (igen/nem) X X X
1.2. Társadalombiztosítási azonosító jel (TAJ) X X X
1.3. Családi név X X X X
1.4. Utónév X X X X
1.5. Születési családi név X X X X
1.6. Születési utónév X X X X
1.7. Anyja születési családi neve X X X X
1.8. Anyja születési utóneve X X X X
1.9. Törvényes képviselő családi neve X X X
1.10. Törvényes képviselő utóneve X X X
1.11. Születési ország X X X X
1.12. Születési hely X X X X
1.13. Születés időpontja X X X X
1.14. Nem X X X X
1.15. Állampolgárság X X X X
1.16. Személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány típusa X X X
1.17. Személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány száma X X X
1.18. Lakóhely (ország, település, irányítószám, közterület, közterület jellege, házszám, helyrajzi szám) X X X X
1.19. Tartózkodási hely (ország, település, irányítószám, közterület, közterület jellege, házszám, helyrajzi szám) X X X X
2. Hozzátartozó (eltemettetésre kötelezett) 2.1. Hozzátartozó (eltemettetésre kötelezett személy) ismert (igen/nem) X X X
adatai 2.2. Családi név X X X
2.3. Utónév X X X
2.4. Közelebbi megjelölés X X X
2.5. Telefon X X X
2.6. E-mail-cím X X X
2.7. Megjegyzés X X
2.8. Cím (ország, település, irányítószám, közterület, közterület jellege, házszám, helyrajzi szám) X X X
2.9. Kötelezett és a temetést intéző azonos
(igen/nem)
X X
3. Temetést intéző adatai 3.1. Temetést intéző típusa [képviselő, ügyben eljáró temetkezési szolgáltató, a temetést jogszabály szerint kötelezett önkormányzat végzi (köztemetés), egyéb] X X
3.2. Egyéb megnevezése X X
3.3. Családi név X X
3.4. Utónév X X
3.5. Szerv/szolgáltató megnevezése X X
3.6. Képviselő személy családi neve X X
3.7. Képviselő személy utóneve X X
3.8. Képviselői minőség (törvényes képviselő, meghatalmazott) X X
3.9. Telefon X X
3.10. E-mail-cím X X
3.11. Köztemetés indoka (az eltemettetésre kötelezett ismeretlen helyen tartózkodik, az eltemettetésre kötelezett a halottvizsgálati bizonyítvány kézhezvételét követő 8. napig a holttest temetésre való elszállításáról nem gondoskodott, a halottvizsgálati bizonyítványt az eltemettetésre kötelezett személy nevében eljáró temetkezési szolgáltató az értesítéstől számított 5 napon belül nem vette át) X X
3.12. Megjegyzés / temetéssel kapcsolatos információk
4. Elhalálozás 4.1. Elhalálozás helyszíne X X X
körülményei 4.2. Intézmény X X X
4.3. Halálozás dátuma, időpontja X X X X
4.4. Halottvizsgálat megkezdésének dátuma, időpontja X X
4.5. Hatósági eljárás szükséges (igen/nem) X X
4.6. Kórbonctani vizsgálat szükségessége (igen/ X X
nem, mentőtiszt általi halottvizsgálat esetén:
kezelőorvos véleménye alapján igen / kezelőorvos
véleménye alapján nem / kezelőorvossal nem történt
kapcsolatfelvétel)
4.7. Epikrízis a boncolás kéréséhez / epikrízis a boncolás mellőzéséhez / epikrízis mentőtiszti halottvizsgálathoz intézeten kívüli szerepkörrel
4.7.1. Anamnézis, a haláleset körülményei
4.7.2. A beteg gyógyszerei
4.7.3. A betegellátás során történt beavatkozás
4.7.4. A halál feltételezett oka
4.7.5. Jelen volt-e a helyszínen a mentőszolgálat?
(igen/nem)
4.7.6. Jelen volt-e a helyszínen a rendőrség?
(igen/nem)
4.7.7. Fertőző betegség gyanúja fennállt? (igen/nem)
4.7.8. Fertőzöttség típusa (igazolt/gyanús/kontakt)
4.7.9. Fertőző betegség(ek) megnevezése
4.7.10. Vizsgálat típusa (PCR-teszt / antigén gyorsteszt /
szerológiai teszt / tenyésztéses vizsgálat)
4.7.11. Vizsgálat eredménye (folyamatban / negatív /
pozitív / nem értékelhető / kétes)
4.7.12. Vizsgálat dátuma
4.7.13. Szállítás elrendelésének időpontja
4.7.14. Szállítást végző szervezet, személy megnevezése
4.8. Epikrízis a boncolás kéréséhez / epikrízis a boncolás
mellőzéséhez intézeten belüli szerepkörrel
4.8.1. Tisztázatlan haláleset? (igen/nem)
4.8.2. Objektív nem igazolt haláleset fennáll? (igen/nem)
4.8.3. Nagy értékű implantátum beültetése történt? (igen/nem)
4.8.4. Szervátültetés donora vagy recipiense volt? (igen/nem)
4.8.5. Foglalkozási megbetegedés vagy gyanúja fennáll? (igen/nem)
4.8.6. A kórboncolásnak tudományos jelentősége van? (igen/nem)
4.8.7. Az elhunyt az életében kérte a kórboncolást? (igen/nem)
4.8.8. Van panaszra, jogi követelésre vonatkozó információ? (igen/nem)
4.8.9. Kezelőorvos a kórboncolást szükségesnek tartja? (igen/nem)
4.8.10. Megjegyzés
4.8.11. Fertőző betegség gyanúja fennállt? (igen/nem)
4.8.12. Fertőzöttség típusa (igazolt/gyanús/kontakt)
4.8.13. Fertőző betegség(ek) megnevezése [a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló
18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 1–1/A. számú melléklete szerinti esetdefiníciók megnevezései alapján]
4.8.14. Vizsgálat típusa (PCR-teszt / antigén gyorsteszt /
szerológiai teszt / tenyésztéses vizsgálat)
4.8.15. Vizsgálat eredménye (folyamatban / negatív /
pozitív / nem értékelhető / kétes)
4.8.16. Vizsgálat dátuma
4.9. A vizsgálat (eljárás) indoka, egyéb megjegyzések X X
4.10. Az ügyben eljáró hatóság döntése, álláspontja X X
4.11. Halálozás helye (település) X X X X
4.12. Halálozás helye (ország, vármegye, irányítószám, közterület, közterület jellege, házszám, helyrajzi szám) X X X
4.13. A helyszín körülírása X X X
4.14. Helyszíni halottvizsgálatot végző neve, beosztása és munkahelye X X X X
5. Igazságügyi/ hatósági 5.1. Haláleset módja (természetes, nem természetes) X X X
boncolási adatok 5.2. Boncolást végző orvos neve és pecsétszáma X X X
5.3. Boncolási jegyzőkönyv száma X X
5.4. Boncolás megkezdésének dátuma X X
5.5. Hatósági/igazságügyi boncolás esetén a boncolást végző orvos(ok) neve és pecsétszáma X X X
6. Kórboncolási adatok 6.1. Történt-e boncolás? (igen/nem) X X X
6.2. Patológus a mellőzéssel egyetért (igen/nem) X X
6.3. Kórbonctani jegyzőkönyv száma X X
6.4. Kórboncolás megkezdésének dátuma X X
6.5. További vizsgálati eredmények várhatóak-e?
(igen/nem)
X X X
6.6. Megjegyzés X X
6.7. Rendőrség felé történt átjelentés? (igen/nem) X X
6.8. Hatósági döntés (hatósági boncolástól eltekint / igazságügyi boncolás / hatósági boncolás) X X
6.9. Hatósági döntés ügyszáma X X
6.10. Kórbonctani vizsgálatot végző patológia X X
6.11. Kórboncolást végző orvos neve X X
6.12. Kórboncolást végző orvos pecsétszáma X X
7. Halálok megállapítása 7.1. A halál okát megállapító orvos minősége (háziorvos/kezelőorvos, szakorvos/kezelőorvos, patológus, igazságügyi szakértő, ügyeletes orvos, más orvos) X X X
7.2. Történt-e boncolás? (igen/nem) X X X
7.3. Mellőzési kérelem van? (igen/nem) X X
7.4. Kezelőorvos a mellőzéssel egyetért (igen/nem) X X
7.5. Patológus a mellőzéssel egyetért (igen/nem) X X
7.6. A halálhoz vezető betegségek (események) sorozata, időrendben visszafelé, ideértve a közvetlen halálokot, az alapbetegség szövődményeit (ha voltak), az alapbetegséget vagy állapotot, valamint a kísérő betegségeket vagy állapotokat, amelyek közvetlenül nem járultak hozzá a halálhoz X X
7.7. A halálhoz vezető betegség (esemény) kezdete és a halál között eltelt hozzávetőleges idő X X
7.8. Halálozás jellege (természetes, baleset, öngyilkosság, emberölés, nem meghatározható) X X X
7.9. Sérülés helyszíne X X X
7.10. Egyéb sérülés helyszínének leírása X X X
7.11. Sérülés módja, oka és körülményei X X X
7.12. Sérülés időpontja X X X
7.13. Várandósság: az elhunyt a halál beálltakor várandós volt, vagy a várandósság befejezése és a halál között eltelt idő 0–42 nap, vagy a várandósság befejezése és a halál között eltelt idő 43–365 nap X X X
7.14. Halál bekövetkezését megelőző 4 hétben történt-e valamilyen műtét? (igen / nem / nem ismert) X X X
7.15. A műtét elvégzésének ideje X X X
7.16. Műtét oka X X X
8. Eltemettetési adatok 8.1. Történt-e boncolás? (igen/nem) X X
8.2. Hamvasztás/temetés engedélyezése X X
8.3. Engedélyező X X
8.4. Engedélyező neve, pecsétszáma X X
8.5. Egészségügyi államigazgatási szerv határozatszáma X X
8.6. EÜ szám X X
8.7. Boncolási jegyzőkönyv száma X X
8.8. Temetkezésre vonatkozó rendőrhatósági határozat száma X X
8.9. Mellőzési kérelemre hozott döntés iktatószáma X X
8.10. Halottasházba szállítás időpontja X X
8.11. Eltemetésre engedélyezett idő X X
8.12. Temetkezés kívánt módja (amennyiben ismert) X X
8.13. Fertőző betegség fennáll? (igen/nem) X X X
8.14. HVB lezárható (igen/nem) X X
8.15. Eltemettetési adatok rögzítésének időpontja X X
9. eHVB-információk 9.1. HVB lezárásának időpontja X X
9.2. HVB első példány kiállításának időpontja X X
9.3. HVB aktuális példány kiállításának időpontja X X
9.4. Lezáró orvos neve, pecsétszáma X X X
9.5. Utolsó módosító orvos neve, pecsétszáma X X X
9.6. Létrehozó neve és pecsétszáma X X
9.7. Utolsó hiteles példány nyomtatásának dátuma X X
9.8. Hiteles nyomtatott példányok száma X X
9.9. EAK eseményazonosító X X X
9.10. KSH adatátadás állapota X
9.11. EAK adatátadás állapota X X
9.12. eHVB egyedi azonosító X X X
9.13. eHVB verziószám X X X
9.14. eHVB tárhelyre küldés X

2. melléklet a 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelethez * 

A perinatális halottvizsgálati bizonyítvány a következő adatokat tartalmazza:

A B C D E F


Adatcsoport elnevezés


Adatmező név

A perinatális halottvizsgálati bizonyítvány teljes adattartalma
(X-szel jelölve)
Az eltemettetési célú részleges adattartalmú perinatális halottvizsgálati bizonyítvány adattartalma
(X-szel jelölve)
Az anyakönyvezési célú részleges adattartalmú perinatális halottvizsgálati bizonyítvány adattartalma
(X-szel jelölve)
A statisztikai célú részleges adattartalmú perinatális halottvizsgálati bizonyítvány adattartalma
(X-szel jelölve)
1. Elhunyt adatai 1.1. Ismeretlen elhunyt (igen/nem) X X X
1.2. Élve született magzat (igen/nem) X X X
1.3. Társadalombiztosítási azonosító jel (TAJ) X X X
1.4. Családi név X X X X
1.5. Utónév X X X X
1.6. Születési családi név X X X X
1.7. Születési utónév X X X X
1.8. Anyja születési családi neve X X X X
1.9. Anyja születési utóneve X X X X
1.10. Törvényes képviselő családi neve X X X
1.11. Törvényes képviselő utóneve X X X
1.12. Születési ország X X X X
1.13. Születési hely X X X X
1.14. Születés időpontja X X X X
1.15. Nem X X X X
1.16. Állampolgárság X X X X
1.17. Személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány típusa X X X
1.18. Személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány száma X X X
1.19. Lakóhely (ország, település, irányítószám, közterület, közterület jellege, házszám, helyrajzi szám) X X X X
1.20. Tartózkodási hely (ország, település, irányítószám, közterület, közterület jellege, házszám, helyrajzi szám) X X X X
2. Hozzátartozó (eltemettetésre kötelezett) 2.1. Hozzátartozó (eltemettetésre kötelezett személy) ismert (igen/nem) X X X
adatai 2.2. Családi név X X X
2.3. Utónév X X X
2.4. Közelebbi megjelölés X X X
2.5. Telefon X X X
2.6. E-mail-cím X X X
2.7. Megjegyzés X X
2.8. Cím (ország, település, irányítószám, közterület, közterület jellege, házszám, helyrajzi szám) X X X
2.9. Kötelezett és a temetést intéző azonos (igen/nem) X X
3. A temetést intéző adatai 3.1. Temetést intéző típusa [képviselő, ügyben eljáró temetkezési szolgáltató, a temetést jogszabály szerint kötelezett önkormányzat végzi (köztemetés), egyéb] X X
3.2. Egyéb megnevezése X X
3.3. Családi név X X
3.4. Utónév X X
3.5. Szerv/szolgáltató megnevezése X X
3.6. Képviselő személy családi neve X X
3.7. Képviselő személy utóneve X X
3.8. Képviselői minőség (törvényes képviselő, meghatalmazott) X X
3.9. Telefon X X
3.10. E-mail-cím X X
3.11. Köztemetés indoka (az eltemettetésre kötelezett ismeretlen helyen tartózkodik, az eltemettetésre kötelezett a halottvizsgálati bizonyítvány kézhezvételét követő 8. napig a holttest temetésre való elszállításáról nem gondoskodott, a halottvizsgálati bizonyítványt az eltemettetésre kötelezett személy nevében eljáró temetkezési szolgáltató az értesítéstől számított 5 napon belül nem vette át) X X
3.12. Megjegyzés / temetéssel kapcsolatos információk
4. Elhalálozás 4.1. Elhalálozás helyszíne X X X
körülményei 4.2. Intézmény X X X
4.3. Halálozás dátuma, időpontja X X X X
4.4. Halottvizsgálat megkezdésének dátuma, időpontja X X
4.5. Hatósági eljárás szükséges (igen/nem) X X
4.6. Kórbonctani vizsgálat szükségessége (igen/nem) X X
4.7. Epikrízis a boncolás kéréséhez / epikrízis a boncolás mellőzéséhez intézeten kívüli szerepkörrel
4.7.1. Anamnézis, a haláleset körülményei
4.7.2. A beteg gyógyszerei
4.7.3. A betegellátás során történt beavatkozás
4.7.4. A halál feltételezett oka
4.7.5. Jelen volt-e a helyszínen a mentőszolgálat? (igen/nem)
4.7.6. Jelen volt-e a helyszínen a rendőrség? (igen/nem)
4.7.7. Fertőző betegség gyanúja fennállt? (igen/nem)
4.7.8. Fertőzöttség típusa (igazolt/gyanús/kontakt)
4.7.9. Fertőző betegség(ek) megnevezése [a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 1–1/A. számú melléklete szerinti esetdefiníciók megnevezései alapján]
4.7.10. Vizsgálat típusa (PCR-teszt / antigén gyorsteszt /
szerológiai teszt / tenyésztéses vizsgálat)
4.7.11. Vizsgálat eredménye (folyamatban / negatív /
pozitív / nem értékelhető / kétes)
4.7.12. Vizsgálat dátuma
4.7.13. Elrendelés időpontja
4.7.14. Szállítást végző szervezet, személy megnevezése
4.8. Epikrízis a boncolás kéréséhez / epikrízis a boncolás mellőzéséhez intézeten belüli szerepkörrel
4.8.1. Tisztázatlan haláleset? (igen/nem)
4.8.2. Objektív nem igazolt haláleset fennáll? (igen/nem)
4.8.3. Nagy értékű implantátum beültetése történt?
(igen/nem)
4.8.4. Szervátültetés donora vagy recipiense volt?
(igen/nem)
4.8.5. Foglalkozási megbetegedés vagy gyanúja fennáll?
(igen/nem)
4.8.6. A kórboncolásnak tudományos jelentősége van?
(igen/nem)
4.8.7. Az elhunyt az életében kérte a kórboncolást?
(igen/nem)
4.8.8. Van panaszra, jogi követelésre vonatkozó
információ? (igen/nem)
4.8.9. Kezelőorvos a kórboncolást szükségesnek tartja?
(igen/nem)
4.8.10. Megjegyzés
4.8.11. Fertőző betegség gyanúja fennállt? (igen/nem)
4.8.12. Fertőzöttség típusa (igazolt/gyanús/kontakt)
4.8.13. Fertőző betegség(ek) megnevezése
4.8.14. Vizsgálat típusa (PCR-teszt / antigén gyorsteszt /
szerológiai teszt / tenyésztéses vizsgálat)
4.8.15. Vizsgálat eredménye (folyamatban / negatív /
pozitív / nem értékelhető / kétes)
4.8.16. Vizsgálat dátuma
4.9. A vizsgálat (eljárás) indoka, egyéb megjegyzések X X
4.10. Az ügyben eljáró hatóság döntése, álláspontja X X
4.11. Halálozás helye (település) X X X X
4.12. Halálozás helye (ország, vármegye, irányítószám, közterület, közterület jellege, házszám, helyrajzi szám) X X X
4.13. A helyszín körülírása X X X
4.14. Halottvizsgálatot végző orvos neve, beosztása és munkahelye X X X X
5. Igazságügyi/ hatósági 5.1. Haláleset módja (természetes, nem természetes) X X X
boncolási adatok 5.2. Boncolást végző orvos neve és pecsétszáma X X X
5.3. Boncolási jegyzőkönyv száma X X
5.4. Boncolás megkezdésének dátuma X X
5.5. Hatósági/igazságügyi boncolás esetén a boncolást végző orvos(ok) neve és pecsétszáma X X X
6. Kórboncolási adatok 6.1. Történt-e boncolás? (igen/nem) X X X
6.2. Patológus a mellőzéssel egyetért (igen/nem) X X
6.3. Kórbonctani jegyzőkönyv száma X X
6.4. Kórboncolás megkezdésének dátuma X X
6.5. További vizsgálati eredmények várhatóak-e? (igen/nem) X X X
6.6. Megjegyzés X X
6.7. Rendőrség felé történt átjelentés? (igen/nem) X X
6.8. Hatósági döntés (hatósági boncolástól eltekint / igazságügyi boncolás / hatósági boncolás) X X
6.9. Hatósági döntés ügyszáma X X
6.10. Kórbonctani vizsgálatot végző patológia X X
6.11. Kórboncolást végző orvos neve X X
6.12. Kórboncolást végző orvos pecsétszáma X X
7. Halálok megállapítása 7.1. A halál okát megállapító orvos minősége (háziorvos/kezelőorvos, szakorvos/kezelőorvos, patológus, igazságügyi szakértő, ügyeletes orvos, kezelőorvos, más orvos) X X X
7.2. Történt-e boncolás? (igen/nem) X X X
7.3. Mellőzési kérelem van? (igen/nem) X X
7.4. Kezelőorvos a mellőzéssel egyetért (igen/nem) X X
7.5. Patológus a mellőzéssel egyetért (igen/nem) X X
7.6. A magzat vagy újszülött fő és egyéb betegsége vagy állapota X X
7.7. A magzatot vagy újszülöttet érintő fő és egyéb anyai betegség vagy állapot X X
8. További haláloki adatok 8.1. Egyéb körülmények X X
8.2. Halálozás jellege (természetes, baleset, emberölés, nem meghatározható) X X X
8.3. Sérülés helyszíne X X X
8.4. Egyéb sérülés helyszínének leírása X X X
8.5. Sérülés módja, oka és körülményei X X X
8.6. Sérülés időpontja X X X
9. Eltemettetési adatok 9.1. Történt-e boncolás? (igen/nem) X X
9.2. Hamvasztás/temetés engedélyezése X X
9.3. Engedélyező X X
9.4. Engedélyező neve, pecsétszáma X X
9.5. Egészségügyi államigazgatási szerv határozatszáma X X
9.6. EÜ szám X X
9.7. Boncolási jegyzőkönyv száma X X
9.8. Temetkezésre vonatkozó rendőrhatósági határozat száma X X
9.9. Mellőzési kérelemre hozott döntés iktatószáma X X
9.10. Halottasházba szállítás időpontja X X
9.11. Eltemetésre engedélyezett idő X X
9.12. Temetkezés kívánt módja (amennyiben ismert) X X
9.13. Fertőző betegség fennáll? (igen/nem) X X X
9.14. HVB lezárható (igen/nem) X X
9.15. Eltemettetési adatok rögzítésének időpontja X X
10. eHVB-információk 10.1. HVB lezárásának időpontja X X
10.2. HVB első példány kiállításának időpontja X X
10.3. HVB aktuális példány kiállításának időpontja X X
10.4. Lezáró orvos neve, pecsétszáma X X X
10.5. Utolsó módosító orvos neve, pecsétszáma X X X
10.6. Létrehozó neve és pecsétszáma X X
10.7. Utolsó hiteles példány nyomtatásának dátuma X X
10.8. Hiteles nyomtatott példányok száma X X
10.9. EAK eseményazonosító X X X
10.10. KSH adatátadás állapota X
10.11. EAK adatátadás állapota X X
10.12. eHVB egyedi azonosító X X X
10.13. eHVB verziószám X X X

3. melléklet a 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelethez

Az igazolás a késői magzati halálozásról megnevezésű nyomtatvány a következő adatokat tartalmazza:

1. Intézmény megnevezése, szülészeti napló és orvosi napló száma

2. Az igazolást felhasználó személy

a) neve,

b) születési helye és ideje,

c) személyi száma

3. A halott magzat szülésének vagy a terhesség befejezésének időpontja

4. A halott magzat szülésének vagy a terhesség befejezésének helye

5. Igazolás arra vonatkozólag, hogy az igazolást felhasználó személy a terhességének hányadik hetében halott magzatot szült vagy terhességének hányadik hetében a terhesség befejezése történt

6. Igazolás arra vonatkozólag, hogy ikerszülés történt, a magzatok számáról, valamint arról, hogy ebből hány magzat született élve és hány magzat született halva

7. Kiállítás ideje és helye

8. Halottvizsgálatot végző orvos neve, aláírása, pecsétje

4. számú melléklet a 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelethez *