A jogszabály mai napon ( 2019.08.19. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

513/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet

a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről

A Kormány a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés h) pontjában,

a 32. § és az 1. melléklet tekintetében a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló 2010. évi CLVII. törvény 2. § (3) bekezdésében

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya kiterjed

a) a gyermekvédelmi szakellátás keretében otthont nyújtó ellátást és utógondozói ellátást biztosító nevelőszülőre, speciális nevelőszülőre és különleges nevelőszülőre,

b) az átmeneti gondozás keretében teljes körű ellátást biztosító helyettes szülőre [az a) és a b) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: befogadó szülő],

c) a nevelőszülői hálózatot működtető állami, egyházi és nem állami szervre, gyermekotthonra, területi gyermekvédelmi szakszolgálatra, és

d) a helyettes szülői hálózatot vagy az önálló helyettes szülői ellátást működtető gyermekjóléti szolgálatra, települési önkormányzatra, egyházi és nem állami szervre [a c) és a d) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: működtető].

1/A. § *  E rendelet alkalmazásában gyámhivatal: a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala.

2. A befogadó szülőkre vonatkozó közös szabályok

2. § (1) A működtető írásban tájékoztatást nyújt a befogadó szülőnek jelentkező személy részére a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: jogviszony) létesítésének feltételeiről és a feladatellátásra való alkalmasság vizsgálatának folyamatáról.

(2) A működtető a jogviszony létesítését megelőzően vizsgálja a befogadó szülőnek jelentkező személy feladatellátásra való alkalmasságát. Az alkalmasság vizsgálata kiterjed a pszichológiai alkalmasság vizsgálatára is.

(3) A működtető környezettanulmányt készít annak megállapítása érdekében, hogy a befogadó szülőnek jelentkező személy körülményei alkalmasak-e a gyermek fogadására.

(4) *  A befogadó szülőnek jelentkező személy háziorvosi véleménnyel igazolja a működtető felé, hogy a saját és vele egy háztartásban élő személy egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó gyermeket.

3. § A működtető a befogadó szülő feladatellátásának segítése érdekében szervezi, illetve biztosítja a befogadó szülőnek a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzését szabályozó miniszteri rendeletben meghatározott továbbképzését, valamint a nevelőszülő 15. § szerinti működtetői továbbképzését.

4. § (1) A működtető a tárgyhónapra esedékes nevelési díjat és külön ellátmányt a tárgyhónap tizenötödik napjáig folyósítja a befogadó szülőnek.

(2) A befogadó szülőnek akkor is jár a nevelési díj és a külön ellátmány, ha a gyermek - nevelőszülő esetén ideértve a fiatal felnőttet is - munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít és önálló keresettel rendelkezik.

(3) A működtető szükség esetén segítséget nyújt a befogadó szülőnek a nevelési díjjal, a külön ellátmánnyal és a családi pótlékkal való gazdálkodáshoz.

(4) A működtető és a befogadó szülő megállapodhatnak a befogadó szülő nem rendszeres, indokolt és igazolt költségeinek a megtérítésében, különösen akkor, ha a gyermek egészséges fejlődéséhez nagy összegű gyógyászati segédeszköz beszerzése szükséges, vagy a gyermek személyiségfejlődését és egészségét jelentősen elősegítő kezelésen, foglalkozáson való részvétel és az ehhez szükséges eszközök beszerzése válik indokolttá.

(5) Ha feltehető, hogy a befogadó szülő a gyermek, fiatal felnőtt ellátására járó juttatásokat nem erre a célra használja fel, a működtető az erről való tudomásszerzést követő hónap első napjától tételes elszámolást ír elő, feltéve, hogy súlyosabb intézkedés megtétele nem indokolt. Ha a befogadó szülő a tételes elszámolásnak az előírt határidőn belül nem tesz eleget, a működtető a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt vagy a helyettes szülői jogviszonyt felmondhatja.

3. A nevelőszülőre, a speciális nevelőszülőre és a különleges nevelőszülőre vonatkozó közös szabályok

5. § Ezen alcím alkalmazása során nevelőszülő alatt a különleges és a speciális nevelőszülőt is érteni kell.

5/A. § *  (1) A működtető a nevelőszülőnek jelentkező személy alkalmasságának vizsgálata körében nyilatkoztatja a nevelőszülőnek jelentkező személyt arról, hogy korábban állt-e már más működtetővel nevelőszülői, hivatásos nevelőszülői vagy nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban.

(2) Ha a nevelőszülőnek jelentkező személy úgy nyilatkozik, hogy korábban más működtetővel állt már nevelőszülői, hivatásos nevelőszülői vagy nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, a működtető a nevelőszülőnek történő jelentkezéstől számított nyolc napon belül elektronikus úton keresi meg a korábbi működtetőt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 66/B. § (8) bekezdésében meghatározott tartalmú szakmai vélemény kikérése céljából. A korábbi működtető a megkeresés beérkezésétől számított nyolc napon belül elektronikus úton küldi meg szakmai véleményét a működtetőnek.

6. § (1) *  A működtető a nevelőszülő alkalmasságát a jogviszony létesítését követően a Gyvt. 48/A. § (7) bekezdésében meghatározott szakmai programban foglalt módon háromévente rendszeresen felülvizsgálja. A működtető a nevelőszülő alkalmasságának rendszeres felülvizsgálata mellett szükség esetén rendkívüli felülvizsgálatot végez.

(2) *  A nevelőszülő alkalmasságának rendkívüli felülvizsgálatát kezdeményezi a működtetőnél a nevelőszülői tanácsadó, a gyermekvédelmi gyám, a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság vezetője, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezetője és a gyámhivatal, ha ezt

a) a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett feltételek megváltozása,

b) a nevelőszülő élethelyzetének megváltozása,

c) a nevelőszülő egészségi állapotának, személyiségállapotának romlása, vagy

d) *  a nevelőszülő magatartása

szükségessé teszi.

(3) A működtető a feladatellátásra való alkalmasságról vagy arról, hogy nem javasolja nevelőszülői tevékenység végzését, írásban tájékoztatja a nevelőszülőt és a 2. § (2) bekezdésében foglalt esetben a nevelőszülőnek jelentkező személyt.

(4) Ha a működtető a nevelőszülő alkalmasságának hiányát észleli, a nevelőszülőt orvosi, pszichológiai vizsgálaton való részvételre kötelezheti.

(5) *  Ha a működtető arról tájékoztatja a nevelőszülőnek jelentkező személyt vagy a nevelőszülőt, hogy pszichológiai szempontból nem tartja alkalmasnak a nevelőszülői feladat ellátására, a nevelőszülő az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottságnál kérelmezheti pszichológiai alkalmasságának ismételt vizsgálatát. A pszichológiai alkalmasság ismételt vizsgálatának költségei a nevelőszülőt terhelik.

(6) *  A pszichológiai alkalmasság ismételt vizsgálatát az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság felkérésére két, az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzék „Gyermekek, illetve a gyámhatósági eljárásban érintett személyek személyiségvizsgálata” szakterületére felvett pszichológus szakértő végzi. A működtető a pszichológus szakértők írásbeli véleményének figyelembevételével ismételten dönt az alkalmasságról, amelynek eredményéről írásban értesíti a nevelőszülőnek jelentkező személyt vagy a nevelőszülőt.

6/A. § *  A nevelőszülő akkor felel meg a Gyvt. 54. § (1) bekezdés f) pontja szerinti képesítési előírásoknak, ha

a) az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképesítéssel rendelkezik, vagy

b) az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképesítés „Befogadott gyermek ellátásának alapfeladatai” követelménymodul záróvizsgáját sikeresen letette, vagy a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló miniszteri rendeletben meghatározott nevelőszülői tanfolyamot eredményesen elvégezte, és mindkét esetben vállalja, hogy a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya keretében a gondozásába kerülő első gyermek, fiatal felnőtt elhelyezésétől számított két éven belül

ba) az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképesítést megszerzi, vagy

bb) a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a nevelőszülők számára szervezett központi oktatási programot eredményesen elvégzi.

7. § *  (1) A nevelőszülő szakképzésre jelentkező személy kérheti az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképzést szervező képzőintézménytől (a továbbiakban: képzőintézmény) felsőfokú végzettségének, felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítésének, felsőoktatási szakképzésben szerzett szakképzettségének és előzetes munkatapasztalatának a nevelőszülő szakképzés szakmai és vizsgakövetelményei teljesítésébe való beszámítását.

(2) A képzőintézmény köteles a nevelőszülő szakképzésre jelentkező személy számára az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 37/2013. (V. 28.) EMMI rendelet (a továbbiakban: EMMI rendelet) 5. melléklet 60. sorszámú Nevelőszülő szakképesítés 4. Szakmai követelmények pontjában megjelölt

a) 10532-12 azonosító számú „A családi környezet felkészítésének feladatai” képzési modul „Felkészülés a nevelőszülői munkára” tanegysége 12 elméleti órájára, 8 gyakorlati órájára, 32 külső gyakorlati órájára, 20 szakmai készségfejlesztés órájára, a „Veszteség és gyász pszichés háttere, veszteség feldolgozás” tanegysége 8 elméleti órája és 8 szakmai készségfejlesztés órájára, valamint a 10534-12 azonosító számú „A nevelőszülő gyámi és dokumentációs feladatai” képzési modul „A gyámhivatallal kapcsolatos együttműködés és a gyermek gyámságával kapcsolatos feladatok” tanegysége 2 elméleti órájára, „A gyermek érdekeinek képviselete, adható juttatások és szolgáltatások” tanegysége 2 elméleti órájára, a „Szakmai tevékenység dokumentálása” tanegysége 8 elméleti órájára és 8 külső gyakorlati órájára, a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESzCsM rendelet alapján a nevelőszülői tanfolyam sikeres elvégzéséről kiadott tanúsítvány alapján,

b) 10557-12 azonosító számú „Befogadott gyermek ellátásának alapfeladatai” képzési modul „Jogi, szociálpolitikai és etikai ismeretek” tanegysége 6 elméleti órájára, „Társadalomismeret” tanegysége 2 elméleti órájára, „Pedagógiai és pszichológiai ismeretek” tanegysége 16 elméleti órájára, 20 gyakorlati órájára, 32 szakmai készségfejlesztés órájára, a 10533-12 azonosító számú „A gyermek képességeinek kibontakoztatása, az önálló életre való felkészítés feladatai” képzési modul „A gyermek megismerése (fejlődéslélektan)” tanegysége 16 elméleti órájára, 16 gyakorlati órájára, 8 szakmai készségfejlesztési órájára, valamint a 10535-12 azonosító számú „Különleges ellátási igényű gyermekek gondozási, nevelési feladatai” képzési modul „Egészségügyi és szociális ellátórendszer” tanegysége 1 elméleti órájára és 6 külső gyakorlati órájára felsőfokú szociális, felsőfokú pedagógus, hittanár, hittantanár, teológus szakképzettsége esetén az oklevele alapján,

c) 10557-12 azonosító számú „Befogadott gyermek ellátásának alapfeladatai” képzési modul „Elemi egészségügyi és ápolási ismeretek” tanegysége 4 elméleti órájára, 4 gyakorlati órájára, valamint a 10535-12 azonosító számú „Különleges ellátási igényű gyermekek gondozási, nevelési feladatai” képzési modul „Egészségügyi és szociális ellátórendszer” tanegysége 1 elméleti órájára és 6 külső gyakorlati órájára középfokú egészségügyi végzettsége esetén a bizonyítványa vagy felsőfokú egészségügyi szakképzettsége esetén az oklevele alapján,

d) 10557-12 azonosító számú „Befogadott gyermek ellátásának alapfeladatai” képzési modul „Jogi, szociálpolitikai és etikai ismeretek” tanegysége 6 elméleti órájára, „Társadalomismeret” tanegysége 2 elméleti órájára, „Elemi egészségügyi és ápolási ismeretek” tanegysége 4 elméleti órájára, 4 gyakorlati órájára, a 10533-12 azonosító számú

„A gyermek képességeinek kibontakoztatása, az önálló életre való felkészítés feladatai” képzési modul „A gyermek megismerése (fejlődéslélektan)” tanegysége 16 elméleti órájára, 16 gyakorlati órájára, 8 szakmai készségfejlesztés órájára, a 10535-12 azonosító számú „Különleges ellátási igényű gyermekek gondozási, nevelési feladatai” képzési modul 48 órájára, valamint a 10536-12 azonosító számú „Speciális ellátási igényű gyermekek gondozási, nevelési feladatai” képzési modul „Szenvedélybetegség, deviáns magatartás, kriminalizálódás” tanegysége 6 elméleti órájára, 12 gyakorlati órájára és a „Gyermekkori pszichiátriai kórképek, magatartás zavar-felismerés értelmezés, kezelés” tanegysége 8 elméleti órájára és 12 gyakorlati órájára felsőfokú egészségügyi, gyógypedagógus szakképzettsége esetén az oklevele alapján,

e) *  10557-12 azonosító számú „Befogadott gyermek ellátásának alapfeladatai” képzési modul „Jogi, szociálpolitikai és etikai ismeretek” tanegysége 6 elméleti órájára, a „Társadalomismeret” tanegysége 2 elméleti órájára, a 10534-12 azonosító számú „A nevelőszülő gyámi és dokumentációs feladatai” képzési modul „A gyámhivatallal kapcsolatos együttműködés és a gyermek gyámságával kapcsolatos feladatok” tanegysége 2 elméleti órájára, 8 gyakorlati órájára és „A gyermek érdekeinek képviselete, adható juttatások és szolgáltatások” tanegysége 2 elméleti órájára, a 11499-12 azonosító számú „Foglalkoztatás II.” képzési modul 20 órájára, valamint a 11500-12 azonosító számú „Munkahelyi egészség és biztonság” képzési modul „Munkavédelmi jogi ismeretek” tanegysége 2 elméleti órájára jogász, igazgatásszervező, szociális szakigazgatás-szervező, közigazgatás-szervező, okleveles közigazgatási menedzser, okleveles közigazgatási szakértő szakképzettsége esetén az oklevele alapján,

f) 10557-12 azonosító számú „Befogadott gyermek ellátásának alapfeladatai” képzési modul „Jogi, szociálpolitikai és etikai ismeretek” tanegysége 6 elméleti órájára, „Társadalomismeret” tanegysége 2 elméleti órájára, „Pedagógiai és pszichológiai ismeretek” tanegysége 16 elméleti órájára, 20 gyakorlati órájára, 32 szakmai készségfejlesztés órájára, a 10532-12 azonosító számú „A családi környezet felkészítésének feladatai” képzési modul „Veszteség és gyász pszichés háttere, veszteség feldolgozás” tanegysége 8 elméleti órájára, 8 szakmai készségfejlesztés órájára, a 10533-12 azonosító számú „A gyermek képességeinek kibontakoztatása, az önálló életre való felkészítés feladatai” képzési modul „A gyermek megismerése (fejlődéslélektan)” tanegysége 16 elméleti órájára, 16 gyakorlati órájára, 8 szakmai készségfejlesztés órájára, a 10535-12 azonosító számú „Különleges ellátási igényű gyermekek gondozási, nevelési feladatai” képzési modul „Fejlődéslélektan” tanegysége 2 elméleti órájára, 8 gyakorlati órájára, 6 külső gyakorlati órájára, „Különleges ellátási igényű gyermekek, feladatok, lehetőségek különleges ellátási igényű gyermek nevelése esetén” tanegysége 3 elméleti órájára, 16 gyakorlati órájára, 6 külső gyakorlati órájára, valamint a 10536-12 azonosító számú „Speciális ellátási igényű gyermekek gondozási, nevelési feladatai” képzési modul 56 órájára felsőfokú mentálhigiénés szakember, viselkedéselemző, pszichológus, gyógypedagógus szakképzettsége esetén az oklevele alapján,

g) 11497-12 azonosító számú „Foglalkoztatás I.” képzési modul 60 órájára nyelvtanári szakképzettsége vagy államilag elismert középfokú nyelvvizsgája esetén az oklevele, nyelvvizsga bizonyítványa alapján, valamint

h) 11497-12 azonosító számú „Foglalkoztatás I.” képzési modul 60 órájára, a 11499-12 azonosító számú „Foglalkoztatás II.” képzési modul 20 órájára, a 11500-12 azonosító számú „Munkahelyi egészség és biztonság” képzési modul 20 órájára - ha az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképzésben e képzési modulok eredményes teljesítését oklevele, vagy más képzőintézmény által számára kiállított igazolás tanúsítja - óralátogatás alóli felmentést adni.

(3) A (2) bekezdés a)-h) pontja szerinti több feltétel fennállása esetén az óralátogatás alóli felmentést együttesen is meg kell állapítani azzal, hogy a képzési modul ugyanazon tanegysége ugyanazon óraszáma alóli felmentés csak egyszer alkalmazható.

8. § (1) Határozott idejű nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételesen létesíthető a nevelőszülő beleegyezésével,

a) helyettesítés céljából, ha a helyettesítendő nevelőszülőt előreláthatólag legalább egy hónap időtartamra helyettesíteni kell, továbbá

b) egyéb méltányolható okból, így különösen akkor, amikor a 9. § (1) bekezdése szerint hozzátartozó látja el a nevelőszülői feladatokat,

feltéve, hogy a gyermek érdekét nem sérti a határozott idejű nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítése.

(2) Az érintett gyermek, fiatal felnőtt gondozási helye megváltoztatása szükségességének vizsgálatát kell kérni a gyámhivataltól, ha a nevelőszülő

a) helyettesítésére a saját háztartásában három hónapot meghaladóan kerül sor,

b) helyettesítésére nem a saját háztartásában tizenöt napot meghaladóan kerül sor, vagy

c) helyettesítése a gyermek számára óvoda- vagy iskolaváltással jár.

9. § (1) A Gyvt. 54. § (1) bekezdés d) és f) pontjában meghatározott, a nevelőszülő és a nevelt gyermek közötti korkülönbségre, valamint a képesítésre vonatkozó rendelkezésektől a gyermek érdekében kivételesen akkor indokolt eltérni, ha a gyermeknek a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozói között van olyan személy, aki a gyermek nevelését vállalná, hozzá a gyermek kötődik, de a hozzátartozó a saját családja és a gyermek anyagi veszélyeztetése nélkül csak nevelőszülőként tudja vállalni a gyermek nevelését.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti nevelőszülő nem kizárólag a saját hozzátartozójának minősülő gyermek nevelését vállalja, a nem hozzátartozónak minősülő gyermek tekintetében a korkülönbségre és a képesítési előírásra vonatkozó rendelkezésektől nem lehet eltérni.

10. § (1) Ha a nevelőszülő az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt és annak átmeneti gondozásban lévő gyermeke számára együttesen biztosít ellátást, a nevelőszülő működtetője nem változik meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a nevelőszülő tevékenységére a helyettes szülői jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell, azzal, hogy a gyermekjóléti szolgálat feladatait a nevelőszülői hálózat működtetője, a helyettes szülői tanácsadó feladatait a nevelőszülői tanácsadó látja el.

11. § (1) A működtető és a nevelőszülő között a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony általános kérdéseit rendező, a Gyvt. 66/B. § (1) bekezdése szerinti keretmegállapodás tartalmazza

a) a nevelőszülő

aa) természetes személyazonosító adatait,

ab) adóazonosító jelét,

ac) társadalombiztosítási azonosító jelét,

ad) lakcímét vagy annak az ingatlannak a címét, ahol a nevelőszülői tevékenységet végzi, ha az nem egyezik meg a lakcímével,

ae) iskolai végzettségét,

af) saját háztartásában élő gyermeke - ideértve a nagykorúvá vált gyermekét is - nevét és születésének időpontját,

ag) házastársának vagy élettársának nevét és születésének időpontját,

b) a nevelőszülő képesítése tekintetében

ba) a nevelőszülő szakképesítés megszerzéséről szóló oklevél számát és keltét, valamint az oklevél kiállítójának nevét, címét,

bb) - a ba) alpontban meghatározott oklevél hiányában - a nevelőszülő szakképesítés első modulzáró vizsgájának eredményes letételéről szóló igazolás számát, keltét, az igazolást kiállító szerv nevét és címét, vagy

bc) *  - a ba) és a bb) alpontban meghatározott oklevél vagy igazolás hiányában - a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESzCsM rendelet alapján a nevelőszülői tanfolyam sikeres elvégzéséről kiadott tanúsítvány számát és keltét, valamint a tanúsítvány kiállítójának nevét, címét vagy a szakképesítés megszerzése alóli felmentés tényét a felmentés alapjául szolgáló ok megjelölésével,

c) a nevelőszülői hálózat fenntartójának nevét és címét,

d) a működtető nevét és címét,

e) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony határozatlan vagy határozott időtartamát, a határozott idejű nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kezdő és záró napját,

f) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnésének, megszüntetésének eseteiről szóló tájékoztatást,

g) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony alapján járó díjazásról szóló általános tájékoztatást,

h) a nevelőszülőt a nevelőszülői díjazás keretében megillető alapdíj havi és napi összegét,

i) azt a bankszámlaszámot, ahova a nevelőszülő a foglalkoztatási jogviszonya alapján járó díjazását kéri folyósítani,

j) a gyermek, fiatal felnőtt ellátására a nevelőszülőt megillető nevelési díjról, külön ellátmányról és családi pótlékról szóló általános tájékoztatást,

k) azt a bankszámlaszámot vagy azt a postai címet, ahova a nevelőszülő a nevelési díjat, a külön ellátmányt és a családi pótlékot kéri folyósítani,

l) a nevelőszülő helyettesítésének és segítésének módját, eseteit,

m) azt, hogy a nevelőszülő speciális vagy különleges nevelőszülő, valamint azt a tényt, hogy a nevelőszülő a 9. § (1) bekezdése alapján kizárólag hozzátartozója tekintetében lát el nevelőszülői feladatokat,

n) *  a nevelőszülő és a működtető megállapodását arról, hogy

na) a nevelőszülőnél - saját gyermekeit is beszámítva - hány gyermek, fiatal felnőtt helyezhető el,

nb) a nevelőszülő fogad-e ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeket, speciális szükségletű gyermeket, tartósan beteg, fogyatékos gyermeket, három év alatti gyermeket vagy kettős szükségletű gyermeket, és ha igen, hány ilyen szükségletű gyermek helyezhető el a 22. § (1) bekezdésében foglaltak vizsgálata alapján a nevelőszülőnél, és

nc) a nevelőszülő - feltéve, hogy nem jogosult a Gyvt. 66/G. § (1) bekezdése alapján gyermekgondozó által nyújtott segítségre - ellát-e helyettesítést a működtetője által foglalkoztatott más nevelőszülő tekintetében,

o) indokolt esetben a működtető hozzájárulását ahhoz, hogy a nevelőszülő helyettes szülői feladatokat is elláthat,

p) *  a működtető hozzájárulását a nevelőszülő Gyvt. 66/B. § (4) bekezdésében foglaltak szerinti időkorlátozás nélküli keresőtevékenységéhez, indokolt esetben megjelölve azokat a feltételeket, amelyek biztosítják, hogy a keresőtevékenység a nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt ellátását nem veszélyezteti,

q) a nevelőszülő és a működtető kapcsolattartásának módját,

r) a nevelőszülő feladatait,

s) a nevelőszülővel szemben a tevékenysége ellátásával kapcsolatban támasztott elvárásokat,

t) a nevelőszülő képzési, továbbképzési kötelezettségét, a képzési kötelezettség teljesítésének határidejét, és

u) a nevelőszülő, a nevelőszülő házastársa vagy élettársa és a működtető képviselőjének az aláírását.

(2) Az (1) bekezdés h) pontja szerinti napi összeget a havi összeg harminc nappal való elosztásával kell megállapítani.

(3) *  Az (1) bekezdés k) pontja szerinti bankszámlán kizárólag a gyermek, a fiatal felnőtt ellátására szolgáló nevelési díjat, külön ellátmányt és családi pótlékot lehet fogadni.

(4) Ha az (1) bekezdésben meghatározott adatokban, tényekben változás következik be, a működtető az azokról való tudomásszerzést követő tizenöt napon belül módosítási záradékkal látja el a keretmegállapodást vagy gondoskodik az új keretmegállapodás elkészítéséről. A módosítási záradékban a keretmegállapodás módosuló pontjait kell feltüntetni. A módosítási záradékot a nevelőszülő és a működtető képviselője aláírja.

(5) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a működtető haladéktalanul megszüntetési záradékkal látja el a keretmegállapodást. A záradékban fel kell tüntetni a nevelőszülőt a nevelőszülői díjazás keretében megillető alapdíj folyósítása megszüntetésének időpontját. A megszüntetési záradékot a nevelőszülő és a működtető képviselője aláírja.

(6) *  Ha a nevelőszülő más működtetőnél kíván nevelőszülői tevékenységet végezni, vagy a jelenlegi működtetőjénél végzett tevékenysége mellett kíván más működtetőnél is nevelőszülői feladatokat ellátni, és azt a jelenlegi működtető nem engedélyezi, az új működtetővel a keretmegállapodást a jelenlegi működtetőnél fennálló jogviszonya megszüntetését és a jelenlegi működtetővel kötött keretmegállapodása megszüntetési záradékkal történő ellátását követően kötheti meg.

12. § (1) Az adott gyermek, fiatal felnőtt befogadásáról szóló, a Gyvt. 66/B. § (1) bekezdése szerinti kiegészítő megállapodás tartalmazza

a) a nevelőszülő gondozásába ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a nevelőszülőnél elhelyezett nevelésbe vett gyermek és a nevelőszülőnél utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt

aa) Gyvt. 5. § t) pontja szerinti személyazonosító adatait,

ab) a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott, a „Gyermekeink védelmében” elnevezésű adatlaprendszerben alkalmazott törzsszámát,

ac) társadalombiztosítási azonosító jelét és

ad) adóazonosító jelét,

b) *  az ideiglenes hatályú elhelyezésről, a nevelésbe vételről, a gondozási hely meghatározásáról és az utógondozói ellátás elrendeléséről szóló hatósági döntés számát, keltét, véglegessé válásának tényét és időpontját, valamint a döntést hozó hatóság megnevezését,

c) a gyermeknek járó teljes körű ellátás és a fiatal felnőttnek járó szükség szerinti ellátás biztosítására való felhívást, valamint az ellátás biztosításának kezdő időpontját a hatósági döntés alapján,

d) a gyermek ellátási szükségletének megjelölését,

e) a gyermek gyermekvédelmi gyámjának nevét, elérhetőségét,

f) a gyermek, fiatal felnőtt ellátására szolgáló nevelési díj és külön ellátmány havi, napi összegét,

g) a nevelőszülőt a nevelőszülői díjazás keretében az adott gyermekre, fiatal felnőttre tekintettel megillető kiegészítő díj és többletdíj havi és napi összegét, valamint

h) a nevelőszülő és a működtető képviselőjének aláírását.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott adatokban, tényekben változás következik be, a működtető a változást előidéző hatósági vagy fenntartói döntés általa történő kézhezvételét vagy a működtetői döntés megszületését követő tizenöt napon belül gondoskodik az új kiegészítő megállapodás elkészítéséről.

(3) Ha az új kiegészítő megállapodás megkötésére a gyermek, fiatal felnőtt után járó juttatások vagy a nevelőszülői díjazás összegének megváltozása miatt került sor, a működtető a változás napjával megállapítja az új összeget és azt a juttatás, nevelőszülői díjazás következő havi esedékes kifizetésekor kezdi el folyósítani a nevelőszülő részére.

(4) Az (1) bekezdés f) és g) pontja szerinti napi összeget a havi összeg harminc nappal való elosztásával kell megállapítani.

(5) Ha a gyámhivatal határozata alapján a gyermek, fiatal felnőtt kikerül a nevelőszülő gondozásából, a működtető a határozat kézhezvételét követően haladéktalanul megszüntetési záradékkal látja el a kiegészítő megállapodást. A záradék tartalmazza a gyermek, fiatal felnőtt nevelőszülőnél töltött utolsó teljes napjának időpontját és a nevelőszülő tájékoztatását a 19. § (2) bekezdésében foglaltakról.

(6) A megszüntetési záradékot a működtető és a nevelőszülő aláírásával látja el.

13. § A működtető tájékoztatja a nevelőszülőt a nevelőszülőnél elhelyezett gyermekkel kapcsolatban rendelkezésére álló adatokról, így különösen a gyermek egészségi állapotára, korábbi betegségeire és az egyéb orvosi beavatkozásokra vonatkozó adatokról. Ha a nevelőszülőnek a gyermek megfelelő gondozása érdekében további információkra, adatokra van szüksége, a működtető - indokolt esetben a gyermekvédelmi gyám bevonásával - gondoskodik azok beszerzéséről.

14. § A nevelőszülő tájékoztatja a működtetőt és a gyermekvédelmi gyámot

a) a bekövetkezésük időpontjától számított öt napon belül a gyermek óvodai nevelésben, fejlesztő nevelésben történő részvételének, valamint a gyermek és a fiatal felnőtt fejlesztő nevelés-oktatásban történő részvételének és iskolai tanulmányainak megkezdéséről, befejezéséről vagy megszakításáról,

b) a bekövetkezése időpontjától számított öt napon belül arról, ha a gyermek és a fiatal felnőtt munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, továbbá a fiatal felnőtt hozzájárulása esetén tájékoztatja a működtetőt a fiatal felnőtt keresetéről,

c) azonnal a gyermekkel és a fiatal felnőttel kapcsolatos rendkívüli eseményről, így különösen az egészségi állapotában bekövetkezett jelentős változásról, iskolai, munkahelyi fegyelmi ügyéről és szabálysértési, büntetőjogi felelősségre vonás alapját képező cselekményéről, függetlenül a szabálysértési vagy a büntetőeljárás megindulásától,

d) azonnal a gyermeknek a nevelőszülőtől történő huszonnégy órát meghaladó engedély nélküli eltávozásáról, és

e) *  azonnal a saját életkörülményeiben bekövetkezett vagy várható lényeges változásról, valamint olyan tényről, mely lényeges változást eredményezhet az általa nevelt gyermek életében, így különösen

ea) *  a Gyvt. 10/A. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok bekövetkeztéről,

eb) a nevelőszülő családi állapotának megváltozásáról, a családstruktúrában történt változásról,

ec) a nevelőszülői tevékenysége mellett folytatott keresőtevékenysége megszűnéséről,

ed) az anyagi helyzetében bekövetkezett rendkívül kedvezőtlen változásról,

ee) a vele szemben megindított végrehajtási eljárásról,

ef) a lakóhely megváltoztatásának szándékáról,

eg) a harminc napnál hosszabb időre történő külföldre utazás szándékáról,

eh) az egészségi állapotában beálló olyan romlásról, melynek következtében a későbbiekben feltételezhetően hosszabb ideig nem lesz képes ellátni a gyermeket,

ei) *  ha más működtetőnél kíván nevelőszülői feladatokat ellátni.

15. § (1) A működtető a nevelőszülő számára a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzését szabályozó miniszteri rendeletben meghatározott továbbképzésen felül évente legalább hatórás, legfeljebb tizenkét órás továbbképzést tart (a továbbiakban: működtetői továbbképzés).

(1a) *  A működtetői továbbképzés keretében a működtető a gyermekjogi képviselő tevékenységét, az együttműködésre vonatkozó elvárásokat is ismerteti.

(2) A nevelőszülő a működtetői továbbképzésen köteles részt venni. A működtetői továbbképzéssel összefüggésben felmerülő költségek - az utazási költség kivételével - a működtetőt terhelik.

(3) A működtetői továbbképzés időpontjáról a működtető legalább harminc nappal korábban értesíti a nevelőszülőt.

16. § (1) Ha a működtető a Gyvt. 66/D. § (8) bekezdése alapján kezdeményezi a gyermek gondozási helyének megváltoztatását a gyámhivatalnál, egyidejűleg tájékoztatja a nevelőszülőt és a gyermekvédelmi gyámot, hogy erre a Gyvt. 66/D. § (8) bekezdésében felsorolt mely ok alapján kerül sor.

(2) Ha a gyermekvédelmi gyám a gyermeket súlyos veszélyeztetettsége miatt a nevelőszülőtől másik, biztonságos gondozási helyre viszi, és kezdeményezi a gyermek gondozási helyének azonnali hatállyal történő megváltoztatását, erről a nevelőszülő működtetőjét egyidejűleg tájékoztatja.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti esetben a nevelőszülő a gyermek új gondozási helyét kijelölő gyámhivatali határozat meghozataláig a gyermekkel nem érintkezhet.

17. § A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony Gyvt. 66/D. § (6) bekezdése szerinti felmondását megalapozza különösen, ha a nevelőszülő

a) a működtető engedélye nélkül másik működtetővel is megállapodást köt,

b) az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, így különösen nem tájékoztatja a működtetőt a 14. §-ban foglaltakról,

c) magatartásával ellehetetleníti a működtetővel történő együttműködést, vagy

d) előzetes bejelentés vagy a gyámhivatal engedélye nélkül harminc napnál hosszabb időre külföldre távozik anélkül, hogy ott szokásos tartózkodási helyet létesítene.

17/A. § *  (1) A nevelőszülő a Gyvt. 66/D. § (15) bekezdése szerinti esetben a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony szüneteltetése iránti kérelmét a szüneteltetés napjának megjelölésével és a Gyvt. 66/D. § (16) bekezdésében meghatározott határozat csatolásával legalább a szüneteltetés napját negyven nappal megelőzően nyújtja be a működtetőnek. A nevelőszülő a kérelem benyújtásáról a szüneteltetés napjának megjelölésével egyidejűleg elektronikus vagy postai úton értesíti a nála elhelyezett gyermek gyermekvédelmi gyámját is.

(2) A nevelőszülő kérelme alapján a nevelőszülő és a működtető a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony szüneteltetésének időtartamára, a szüneteltetést megelőzően legalább húsz nappal külön megállapodást köt.

(3) A külön megállapodás tartalmazza

a) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony szüneteltetésének napját,

b) a nevelőszülő tájékoztatását a Gyvt. 66/D. § (18) bekezdésében foglaltakról,

c) a nevelőszülő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a b) pont szerinti tájékoztatást tudomásul veszi.

(4) A külön megállapodást a működtető és a nevelőszülő aláírásával látja el.

(5) A működtető a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony szüneteltetéséről legkésőbb tíz nappal a szüneteltetést megelőzően értesíti

a) *  a gyámhivatalt a (3) bekezdés szerinti külön megállapodás másolatának megküldésével,

b) postai vagy elektronikus úton a gyermekvédelmi gyámot a szüneteltetés napjának megjelölésével.

(6) A szüneteltetés időtartama alatt a működtetőnek nem kell biztosítania nevelőszülő segítését kivéve, ha annak a Gyvt. 66/G. § (1) bekezdésében meghatározott valamely esete a szüneteltetéstől függetlenül fennáll.

18. § *  (1) A működtető negyedévente, minden év április 15-éig, július 15-éig, október 15-éig és a következő év január 15-éig a Gyvt. 66/F. § (2) bekezdése alapján megállapítja a nevelőszülőt az adott időszakra megillető szabadság mértékét, és arról írásban tájékoztatja a nevelőszülőt. Ha a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítésére az adott negyedéven belül került sor, a működtető a töredék időre járó szabadság mértékéről a következő negyedéves tájékoztatással együtt tájékoztatja a nevelőszülőt.

(2) A működtető az adott negyedévben a nevelőszülőt megillető szabadságot a Gyvt. 66/F. § (2) bekezdése alapján a negyedévi átlagos gyermeklétszám alapján állapítja meg. A negyedévi átlagos gyermeklétszámot úgy kell kiszámítani, hogy azon napok számát, amikor a gyermek teljes napot a nevelőszülő gondozásában töltött, el kell osztani az adott negyedév összes napjainak számával. Amennyiben a negyedévi átlagos gyermeklétszám nem egész szám, a 0,5-öt meghaladó tört részt felfelé, a 0,5-öt meg nem haladó tört részt lefelé kell kerekíteni.

(3) A nevelőszülő írásban kérheti a működtetőtől szabadságának a Gyvt. 66/F. § (4) bekezdése alapján történő naptári éven belüli összevonását. A szabadság összevont kiadásáról a működtető 15 napon belül írásban dönt. A működtető akkor tagadhatja meg a szabadság összevont kiadását, ha a nevelőszülő helyettesítése nem oldható meg.

(4) A működtető a ki nem adott szabadság megváltásáért járó összeget

a) a tárgyévet követő év április 10. napjáig az április hónapban járó nevelőszülői díjjal együtt,

b) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 80. § (2) bekezdésében meghatározott időpontban

számítja és fizeti ki.

(5) A szabadságmegváltás alapja a nevelőszülőt a szabadságra való jogosultság megszerzésének negyedévében megillető nevelőszülői díj napi átlaga.

(6) A működtetőnek az Mt. 134. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szabadságról vezetett nyilvántartása negyedévenkénti bontásban tartalmazza

a) a nevelőszülőnek megállapított szabadságnapok számát,

b) a nevelőszülő által kivett szabadságnapok számát,

c) a szabadság naptári éven belüli összevonásának tényét és

d) a naptári évben ki nem adott és megváltott szabadságnapok számát.

(7) A működtető a (6) bekezdés szerinti nyilvántartást minden év december 31-én lezárja, és az adott évre vezetett szabadság-nyilvántartás adatait a lezárást követő öt évig megőrzi. Ezt követően a működtető a nyilvántartásból haladéktalanul törli az érintett adatokat.

(8) A (6) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait a nevelőszülő, valamint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyból származó jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben keletkezett jogvitában eljáró szerv ismerheti meg.

19. § (1) Az egyéb feltételek fennállása esetén a nevelőszülőt attól az időponttól illeti meg a nevelési díj és a külön ellátmány, továbbá a nevelőszülői tevékenység díjazása keretében az alapdíj, a kiegészítő díj és a többletdíj, amelytől kezdve a gyámhivatal a határozatában a gyermek gondozási helyeként a nevelőszülő háztartását határozta meg vagy elrendelte a fiatal felnőtt utógondozói ellátását. Ha a határozatban időpont meghatározására nem került sor, a határozat keltének időpontja az irányadó.

(2) Az egyéb feltételek fennállása esetén a nevelési díj és a külön ellátmány, továbbá a kiegészítő díj és a többletdíj a nevelőszülőt arra a napra illeti meg utoljára, amikor a gyermek, fiatal felnőtt teljes napot a gondozásában töltött.

(3) A működtető az adott gyermek, fiatal felnőtt után járó nevelési díjat és a külön ellátmányt első alkalommal - a 4. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a gyermek, fiatal felnőtt nevelőszülőnél történő elhelyezését követően haladéktalanul, de legkésőbb tizenöt napon belül folyósítja.

(4) Ha a nevelőszülő gondozásából az összes gyermek, fiatal felnőtt kikerült, az egyéb feltételek fennállása esetén a működtető az alapdíjat a nevelőszülő gondozásából utoljára kikerült gyermek, fiatal felnőtt nevelőszülőnél töltött utolsó teljes napjától számított három hónapig folyósítja a nevelőszülőnek.

(5) A Gyvt. 56. § (2) bekezdésében foglalt magasabb összegű nevelési díjat a működtető először a gyermek ellátási szükségletének megváltozását követő hónapban folyósítja a nevelőszülőnek a gyámhivatali határozatban megjelölt időpontra vagy - ha a határozatban időpont meghatározására nem került sor - a határozat keltére visszamenő hatállyal.

(6) Ha a Gyvt. 66/D. § (7) bekezdés a)-d) pontja alapján a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony azonnali hatályú felmondásának van helye, és emiatt a gyermek kikerült a nevelőszülő háztartásából, a gondozás tényleges megszűnését követő naptól a nevelőszülőt az érintett gyermekre tekintettel díjazás nem illeti meg.

20. § Ha a kollégiumban, diákotthonban biztosított ellátásért térítési díjat kell fizetni, azt a nevelőszülő fizeti meg. A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés térítési díját a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 13. §-ában foglaltak szerint kell megfizetni.

4. A speciális nevelőszülőre és a különleges nevelőszülőre vonatkozó külön szabályok

21. § A különleges nevelőszülő által nevelt gyermekek közül - saját gyermekeit is beszámítva - legfeljebb három gyermek lehet életkora alapján különleges ellátást igénylő gyermek.

22. § (1) Annak megállapítása érdekében, hogy a nevelőszülő alkalmas-e speciális, különleges vagy kettős szükségletű gyermek ellátására, a működtető megvizsgálja

a) a nevelőszülő motivációját, alkalmasságát, ideértve a pszichológiai alkalmasságát is,

b) a nevelés személyi és tárgyi feltételeit, és

c) a nevelőszülő tevékenysége ellátásának helyén a gyermek számára elérhető szolgáltatásokat, ezen belül

ca) a súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, vagy pszichoaktív szert használó gyermek egészségügyi és mentálhigiénés ellátásához, oktatásához, képzéséhez való hozzájutás lehetőségét, feltételeit,

cb) a tartósan beteg, a fogyatékos gyermek egészségügyi ellátásához, fejlesztéséhez, habilitációjához és rehabilitációjához, oktatásához, képzéséhez való hozzájutás lehetőségét, feltételeit, és

cc) a három év alatti gyermek egészségügyi ellátásához és fejlesztéséhez való hozzájutás lehetőségét, feltételeit.

(2) A működtető a nevelőszülővel kötött keretmegállapodásban rögzíti, hogy a nevelőszülő speciális, különleges nevelőszülő, feltéve, hogy

a) a nevelőszülő vállalja speciális, különleges vagy kettős szükségletű gyermek ellátását, valamint

b) a működtető az (1) bekezdésben foglaltak vizsgálata alapján meggyőződik arról, hogy a nevelőszülő alkalmas a speciális vagy különleges nevelőszülői feladatok ellátására és a feladat ellátásához a feltételek biztosítottak.

(3) A működtető a gondozási helyre vonatkozó javaslat kialakítása érdekében tájékoztatja a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot arról, hogy a nevelőszülő az (1) bekezdés c) pontja alapján milyen ellátási szükségletű gyermek fogadására alkalmas.

5. A helyettes szülői jogviszony

23. § (1) A gyermek átmeneti gondozását ellátó helyettes szülőt a kiskorú törvényes képviselőjének kérelmére a működtető jelöli ki. A működtető a helyettes szülővel kötött megállapodásról értesíti a gyermekjóléti szolgálatot.

(2) A kijelölés során a működtető a Gyvt. 66/J. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl figyelembe veszi a törvényes képviselőnek a helyettes szülő személyére vonatkozó kérelmét, a helyettes szülő által a Gyvt. 49. § (3) bekezdése alapján gondozható gyermekek számát, valamint a helyettesítő védelem során a gyermeket a Gyvt. 7. § (3) bekezdése alapján megillető jogokat.

(3) A kijelölés során törekedni kell arra, hogy a gyermek átmeneti gondozása lehetőség szerint óvoda- és iskolaváltás nélkül történjen.

24. § A működtető tájékoztatja a helyettes szülőt a helyettes szülő gondozásában lévő gyermekkel kapcsolatban rendelkezésére álló adatokról, így különösen a gyermek egészségi állapotára, korábbi betegségeire és az egyéb orvosi beavatkozásokra vonatkozó adatokról. Ha a helyettes szülőnek a gyermek megfelelő gondozása érdekében további információkra, adatokra van szüksége, a gyermekjóléti szolgálaton keresztül felvilágosítást kér az átmeneti gondozásban lévő gyermek szülőjétől.

25. § A helyettes szülő tájékoztatja a működtetőt

a) a bekövetkezésük időpontjától számított öt napon belül a gyermek óvodai nevelésben, fejlesztő nevelésben, fejlesztő nevelés-oktatásban történő részvételének és iskolai tanulmányainak megkezdéséről, befejezéséről vagy megszakításáról,

b) azonnal a gyermekkel kapcsolatos rendkívüli eseményről, így különösen az egészségi állapotában bekövetkezett jelentős változásról, iskolai, munkahelyi fegyelmi ügyéről, valamint szabálysértési, büntetőjogi felelősségre vonás alapját képező cselekményéről, függetlenül a szabálysértési vagy a büntetőeljárás megindulásától,

c) azonnal a gyermeknek a helyettes szülőtől történő huszonnégy órát meghaladó engedély nélküli eltávozásáról, és

d) *  azonnal a saját életkörülményeiben bekövetkezett lényeges változásról, valamint olyan tényről, mely lényeges változást eredményezhet az általa gondozott gyermek életében, így különösen a Gyvt. 10/A. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok bekövetkeztéről, a helyettes szülő családi állapotának megváltozásáról, a családstruktúrában történt változásról, munkanélkülivé válásáról, anyagi helyzetében bekövetkezett rendkívül kedvezőtlen változásról, lakóhely megváltoztatásának szándékáról, harminc napnál hosszabb időre történő külföldre utazás szándékáról, egészségi állapotában beálló olyan romlásról, melynek következtében a későbbiekben feltételezhetően hosszabb ideig nem lesz képes gondozni a gyermeket.

26. § A gyermeknek az átmeneti gondozás során felmerülő veszélyeztetettsége esetén a működtető - a gyermekjóléti szolgálat szakmai véleménye és a gyermek törvényes képviselőjének hozzájárulása alapján - az új helyettes szülő kijelölésével egyidejűleg felmondja a helyettes szülővel kötött megállapodást.

27. § (1) A helyettes szülő és a működtető eltérő megállapodása hiányában a helyettes szülői díjat a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni. Ha ez a nap munkaszüneti napra esik, a helyettes szülői díjat legkésőbb az ezt megelőző munkanapon kell kifizetni.

(2) Ha a gyermek a 26. §-ban meghatározott intézkedés alapján került ki a helyettes szülő háztartásából, a gondozás megszűnésének időpontjától a helyettes szülőt helyettes szülői díj nem illeti meg.

(3) A helyettes szülőt arra az időtartamra illeti meg a nevelési díj és a külön ellátmány, amely alatt - a működtetővel kötött megállapodás alapján - a gyermek ideiglenes jellegű, teljes körű ellátását a saját háztartásában biztosítja.

(4) A működtető az adott gyermek után járó nevelési díjat és a külön ellátmányt első alkalommal - a 4. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a gyermek tényleges gondozásának megkezdését követően haladéktalanul, de legkésőbb tizenöt napon belül folyósítja a helyettes szülőnek.

(5) Az egyéb feltételek fennállása esetén a nevelési díj és a külön ellátmány a helyettes szülőt arra a napra illeti meg utoljára, amikor a gyermek teljes napot a gondozásában töltött.

28. § Ha a kollégiumban, diákotthonban biztosított ellátásért térítési díjat kell fizetni, azt az átmeneti gondozásban lévő gyermek szülője fizeti meg. A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés térítési díját a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 13. §-ában foglaltak szerint kell megfizetni.

29. § A helyettes szülői jogviszony Gyvt. 66/J. § (9) bekezdése szerinti felmondását megalapozza különösen, ha a helyettes szülő

a) a működtető engedélye nélkül másik működtetővel is megállapodást köt,

b) az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, így különösen nem tájékoztatja a működtetőt a 25. §-ban foglaltakról,

c) magatartásával ellehetetleníti a működtetővel történő együttműködést,

d) körülményei, magatartása a szakmai szabályok szerinti feladatellátást tartósan akadályozza vagy ellehetetleníti, vagy

e) előzetes bejelentés nélkül harminc napnál hosszabb időre külföldre távozik anélkül, hogy ott szokásos tartózkodási helyet létesítene.

6. Záró rendelkezések

30. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2014. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 11. § (3) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba.

31. § (1) A 2013. december 31-ét követően létrejövő nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonynál a keretmegállapodást és a kiegészítő megállapodást a 11. és a 12. § szerinti tartalommal kell megkötni.

(2) A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a 2013. december 31-én nevelőszülői vagy hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személlyel a 11. § szerinti tartalmú keretmegállapodást és a 2014. január 1-jén a nevelőszülő gondozásában lévő gyermekre tekintettel a 12. § szerinti tartalmú kiegészítő megállapodást 2014. június 30-áig kell megkötni 2014. január 1-jére visszamenő hatállyal.

(3) A 2013. december 31-én nevelőszülői vagy hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személy gondozásába 2014. január 1-je és 2014. június 30-a között új gyermek akkor helyezhető el, valamint új fiatal felnőtt utógondozói ellátását akkor biztosíthatja, ha a nevelőszülő és a működtető a 11. és a 12. § szerinti tartalommal megköti a keretmegállapodást és a kiegészítő megállapodást.

(4) A (2) bekezdés szerinti esetben a keretmegállapodás és - ha a nevelőszülőnél gyermeket helyeztek el - a kiegészítő megállapodás megkötéséig a működtető gondoskodik

a) a nevelőszülőnél elhelyezett gyermekre, fiatal felnőttre tekintettel járó juttatások folyamatos biztosításáról, és

b) a nevelőszülőnek a tevékenységéért járó díjazás 2014. január 1-jétől hatályos szabályok szerinti folyósításáról.

(5) A Gyvt. 163. § (1) bekezdése alapján 2014. január 1-jén annak a 2013. december 31-én nevelőszülői, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személynek is átalakul a jogviszonya nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyá, akinél ebben az időpontban nincs gyermek elhelyezve. Ebben az esetben a nevelőszülő 2014. január 1-jétől addig, amíg nem helyeznek el nála gyermeket, a Gyvt. 66/H. § (3) bekezdése szerinti alapdíjra jogosult. Ha a nevelőszülőnél továbbra sem helyeznek el gyermeket, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya a Gyvt. 2013. december 31-én hatályos 66/E. § (1) bekezdés d) pontja szerinti időpontban, de legkésőbb 2014. március 31-én megszűnik.

(6) A 2013. december 31-én hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személynek a Gyvt. 163. § (5) bekezdése alapján a 13. havi juttatást egyenlő mértékben elosztva havonta akkor kell folyósítani, ha 13. havi juttatás a hivatásos nevelőszülőt a működtető döntése alapján 2013. évben megillette.

(7) A működtető 2014. január 10-éig írásban értesíti a 2013. december 31-én nevelőszülői vagy hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személyt

a) arról, hogy nevelőszülői, hivatásos nevelőszülői jogviszonya a Gyvt. 163. § (1) bekezdése alapján a törvény erejénél fogva 2014. január 1-jétől nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyá alakult át,

b) arról, hogy a Gyvt. 163. § (2) bekezdése alapján 2014. június 30-áig van lehetősége dönteni arról, hogy az átalakult jogviszonyra tekintettel megköti-e a működtetővel a keretmegállapodást,

c) a keretmegállapodás megkötéséig terjedő időszakra a (4) bekezdésben megállapított rendelkezésekről és a keretmegállapodás megkötése elmaradásának jogkövetkezményeiről,

d) a Gyvt. 66/A-66/I. §-a alapján a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fő tartalmi elemeiről, különösen a nevelőszülői díjazás megváltozott szabályairól és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony mellett végezhető keresőtevékenységre vonatkozó szabályokról,

e) a Gyvt. 163. §-a szerinti átmeneti szabályokról,

f) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. és 83/C. §-ában foglaltakról,

g) arról, hogy a Gyvt. 164. §-a alapján a nevelőszülőnél elhelyezett, 2014. január 1-jét megelőzően nevelésbe vett gyermek gondozási helyét kizárólag a nevelőszülői vagy a hivatásos nevelőszülői jogviszonynak nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyá történő átalakulása miatt nem lehet megváltoztatni, és

h) az (5), a (6) és a (9) bekezdésben foglaltakról.

(8) Az értesítés a (7) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza a nevelőszülőnél 2014. január 1-jén elhelyezett gyermek vagy utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt Gyvt. 5. § t) pontja szerinti személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, adóazonosító jelét és a gyermek ellátási szükségletét.

(9) A nevelőszülő aláírásával igazolja, hogy a (7) bekezdés szerinti értesítésben foglaltakat tudomásul veszi és az aláírásával ellátott értesítést 2014. január 17-éig megküldi a működtetőnek. Az értesítés aláírása nem jelent kötelezettségvállalást a keretmegállapodás megkötésére.

(10) A működtető 2014. február 28-áig írásban tájékoztatja a 2013. december 31-én nevelőszülői vagy hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személyt a nevelőszülői tevékenység ellátásához szükséges, 2014. január 1-jétől hatályos képesítési előírásokról és arról, hogy a nevelőszülő

a) a Gyvt. 165. § (2) bekezdésében vagy az e rendeletben foglaltak alapján mentesül-e a 2014. január 1-jétől hatályos képesítési előírások teljesítése alól, vagy

b) a képesítési előírások alóli mentesülés hiányában 2017. január 1-jéig köteles a Gyvt. 165. § (1) bekezdésében foglaltaknak eleget tenni.

(11) A 11. § (1) bekezdés n) pont nb) alpontjában, valamint a 22. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat a kettős szükségletű gyermek tekintetében 2014. július 1-jétől kell alkalmazni.

31/A. § *  Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelettel megállapított 11. § (1) bekezdés n) és p) pontjában foglaltakat a nevelőszülő és a működtető által 2014. december 31-ét követően kötött keretmegállapodásra kell alkalmazni. A 2014. december 31-én fennálló keretmegállapodást az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelettel megállapított 11. § (1) bekezdés n) és p) pontjában foglaltaknak megfelelően a 2014. december 31-ét követő első módosítás alkalmával, de legkésőbb 2015. június 30-áig záradékolás útján kell kiegészíteni.

32. § *  (1) A nevelőszülő a Gyvt. - egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVII. törvénnyel megállapított - 165. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatát 2019. február 28-áig juttatja el a működtetőnek.

(2) A működtető a 2019. január 1-jén fennálló keretmegállapodásokat a keretmegállapodás 11. § (1) bekezdés t) pontja tekintetében 2019. március 31-éig módosítási záradékkal látja el, ha az a Gyvt. - egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVII. törvénnyel megállapított -

a) 165. § (1) bekezdése szerinti, a nevelőszülő képesítés megszerzésére irányuló kötelezettség teljesítésére előírt határidő változása, vagy

b) 165. § (2) bekezdés c) pontja szerinti, a nevelőszülő képesítés megszerzése alóli felmentési ok

miatt szükséges.

33. § * 

1. melléklet az 513/2013. (XII. 29.) Korm. rendelethez * 


  Vissza az oldal tetejére