A Kormány a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés h) pontjában,
a 32. § és az 1. melléklet tekintetében a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló 2010. évi CLVII. törvény 2. § (3) bekezdésében
kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § E rendelet hatálya kiterjed
a) a gyermekvédelmi szakellátás keretében otthont nyújtó ellátást és utógondozói ellátást biztosító nevelőszülőre, speciális nevelőszülőre és különleges nevelőszülőre,
b) az átmeneti gondozás keretében teljes körű ellátást biztosító helyettes szülőre [az a) és a b) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: befogadó szülő],
c) * a nevelőszülői hálózatot fenntartó állami, egyházi és nem állami szervre, gyermekotthonra, területi gyermekvédelmi szakszolgálatra, és
d) a helyettes szülői hálózatot vagy az önálló helyettes szülői ellátást működtető gyermekjóléti szolgálatra, települési önkormányzatra, egyházi és nem állami szervre [a c) és a d) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: működtető].
1/A. § * E rendelet alkalmazásában gyámhivatal: a fővárosi és vármegyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala.
2. § (1) * Az intézmény írásban tájékoztatást nyújt a befogadó szülőnek jelentkező személy részére a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: jogviszony) létesítésének feltételeiről és a feladatellátásra való alkalmasság vizsgálatának folyamatáról.
(2) * A helyettes szülői hálózatot működtető szolgáltató, intézmény és a nevelőszülői hálózat a jogviszony létesítését megelőzően vizsgálja a befogadó szülőnek jelentkező személy feladatellátásra való alkalmasságát. Az alkalmasság vizsgálata helyettes szülő esetében kiterjed a pszichológiai alkalmasság vizsgálatára is.
(3) * Az intézmény környezettanulmányt készít annak megállapítása érdekében, hogy a befogadó szülőnek jelentkező személy körülményei alkalmasak-e a gyermek, nevelőszülő esetén a gyermek és a fiatal felnőtt fogadására.
(4) * A befogadó szülőnek jelentkező személy háziorvosi véleménnyel igazolja a nevelőszülői hálózat, helyettes szülői hálózat felé, hogy a saját és vele egy háztartásban élő személy egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó gyermeket, nevelőszülő esetén a gyermeket és a fiatal felnőttet.
3. § * Az intézmény a befogadó szülő feladatellátásának segítése érdekében szervezi, illetve biztosítja a befogadó szülőnek a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzését szabályozó miniszteri rendeletben meghatározott továbbképzését, valamint a nevelőszülő 15. § szerinti nevelőszülői továbbképzését.
4. § (1) * Az intézmény a tárgyhónapra esedékes nevelési ellátmányt a tárgyhónap tizenötödik napjáig folyósítja a befogadó szülőnek.
(2) * A befogadó szülőnek akkor is jár a nevelési ellátmány, ha a gyermek – nevelőszülő esetén ideértve a fiatal felnőttet is – munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít és önálló keresettel rendelkezik.
(3) * Az intézmény szükség esetén segítséget nyújt a befogadó szülőnek a nevelési ellátmánnyal és a családi pótlékkal való gazdálkodáshoz.
(4) * Az intézmény és a befogadó szülő megállapodhatnak a befogadó szülő nem rendszeres, indokolt és igazolt költségeinek a megtérítésében, különösen akkor, ha a gyermek egészséges fejlődéséhez nagy összegű gyógyászati segédeszköz beszerzése szükséges, vagy a gyermek személyiségfejlődését és egészségét jelentősen elősegítő kezelésen, foglalkozáson való részvétel és az ehhez szükséges eszközök beszerzése válik indokolttá.
(5) * Az intézmény a befogadó szülőt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 48/A. § (7) bekezdése szerinti szakmai programjában meghatározottak szerint számoltatja el a gyermek, fiatal felnőtt ellátására járó juttatások felhasználásáról.
(6) * Ha a befogadó szülő
a) * a szakmai programban meghatározott elszámolásnak legalább 8 napos határidővel kitűzött felhívás ellenére nem tesz eleget, az intézmény a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt vagy a helyettes szülői jogviszonyt felmondhatja, vagy ha az elszámolásra kitűzött újabb határidő eredménytelenül telt el, az intézmény a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt vagy a helyettes szülői jogviszonyt felmondja,
b) * által a gyermek, fiatal felnőtt ellátására járó juttatásoknak nem az ellátás céljára történő felhasználását az intézmény megállapítja, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt vagy a helyettes szülői jogviszonyt felmondja.
5. § * (1) Ezen alcím alkalmazása során nevelőszülő alatt a különleges és a speciális nevelőszülőt is érteni kell.
(2) A nevelőszülői hálózat az 5/A–11. § és a 16. § szerinti feladatok elvégzését és a feladatellátáshoz kapcsolódó adatokat a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer (a továbbiakban: GYVR) nevelőszülői alkalmassági alrendszerében rögzíti.
(3) A nevelőszülőnek jelentkező személy alkalmasságának megállapítására irányuló eljárásban a nevelőszülői hálózat tizenöt napon belül személyesen meghallgatja a nevelőszülőnek jelentkező személyt.
(4) A nevelőszülői hálózat a nevelőszülőnek jelentkező személy eredményes meghallgatása esetén a meghallgatástól számított tizenöt napon belül környezettanulmányt végez.
(5) Ha a nevelőszülői hálózat a (4) bekezdés szerinti környezettanulmány alapján a nevelőszülő háztartását, körülményeit megfelelőnek tartja, haladéktalanul kezdeményezi a nevelőszülőnek jelentkező személy Gyvt. 10/E–10/H. §-a szerinti kifogástalan életvitel ellenőrzését.
(6) Ha a nevelőszülőnek jelentkező személy kifogásolható életvitelének megállapítására nem kerül sor, a nevelőszülői hálózat haladéktalanul kezdeményezi a nevelőszülőnek jelentkező személy Gyvt. 10/D. §-a szerinti pszichológiai alkalmassági vizsgálatát.
(7) Ha a kifogástalan életvitelt ellenőrző szerv arról tájékoztatja a nevelőszülői hálózatot, hogy a nevelőszülőnek jelentkező személy életvitele a Gyvt. 10/F. § (4) bekezdése alapján kifogásolható, a nevelőszülői hálózat az erről való tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül, a Gyvt. 10/G. § (3) bekezdésében foglaltak szerint eljárva megállapítja, hogy a nevelőszülőnek jelentkező személy életvitele kifogásolható-e. A nevelőszülői hálózat írásban tájékoztatja a nevelőszülőnek jelentkező személyt a Gyvt. 10/G. § (1) bekezdésében foglaltakról, valamint kifogásolható életvitel megállapítása esetén arról, hogy nem javasolja a nevelőszülői tevékenység végzését.
(8) A (7) bekezdésben foglaltakon túl a nevelőszülői hálózat arról, hogy nem javasolja a nevelőszülői tevékenység végzését, nyolc napon belül írásban tájékoztatja a nevelőszülőnek jelentkező személyt, ha
a) a nevelőszülőnek jelentkező személy (3) bekezdés szerinti meghallgatása eredménytelen,
b) a (4) bekezdés szerint lefolytatott környezettanulmány nem megfelelő eredménnyel zárul,
c) a nevelőszülőnek jelentkező személy a pszichológiai alkalmassági vizsgálaton alkalmatlan minősítést kapott, vagy
d) a nevelőszülőnek jelentkező személy a feladatellátásra a Gyvt. 54. § (1) bekezdés e) pontja szerint elvégzett egészségi állapot vizsgálat alapján nem alkalmas.
5/A. § * (1) A nevelőszülőnek jelentkező személy a Gyvt. 1. melléklete szerinti adatlapon nyilatkozik arról, hogy korábban állt-e már más nevelőszülői hálózattal nevelőszülői, hivatásos nevelőszülői vagy nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban.
(2) Ha a nevelőszülőnek jelentkező személy és a vele egy háztartásban élő nagykorú személy úgy nyilatkozik, hogy korábban más intézménnyel állt már nevelőszülői, hivatásos nevelőszülői vagy nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, az intézmény a nevelőszülőnek történő jelentkezéstől számított nyolc napon belül elektronikus úton keresi meg a korábbi intézményt a Gyvt. 66/B. § (8) bekezdésében meghatározott tartalmú szakmai vélemény kikérése céljából. A korábbi intézmény a megkeresés beérkezésétől számított nyolc napon belül elektronikus úton küldi meg szakmai véleményét a megkereső intézménynek.
6. § * (1) A nevelőszülői hálózat a nevelőszülő alkalmasságát a jogviszony létesítését követően a Gyvt. 48/A. § (7) bekezdésében meghatározott szakmai programban foglalt módon kétévente felülvizsgálja (a továbbiakban: rendszeres felülvizsgálat). A nevelőszülői hálózat a nevelőszülő
a) pszichológiai alkalmassági vizsgálata vonatkozásában a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott személyek pszichológiai alkalmassági vizsgálatáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint jár el, és
b) kifogástalan életvitelének ellenőrzését a Gyvt. 10/F. § (1) bekezdése szerint kezdeményezheti.
(2) * A nevelőszülői hálózat a nevelőszülő alkalmasságának rendszeres felülvizsgálata mellett szükség esetén rendkívüli felülvizsgálatot végez.
(3) A nevelőszülő alkalmasságának rendkívüli felülvizsgálatát kezdeményezi a nevelőszülői hálózatnál a nevelőszülői tanácsadó, a gyermekvédelmi gyám, a vármegyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság vezetője, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezetője és a gyámhivatal, ha ezt
a) a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett feltételek megváltozása,
b) a nevelőszülő élethelyzetének megváltozása,
c) a nevelőszülő egészségi állapotának, személyiségállapotának romlása vagy
d) a nevelőszülő magatartása
szükségessé teszi.
(4) A rendkívüli felülvizsgálatra okot adó körülménytől függően a nevelőszülői hálózat a nevelőszülőt orvosi, pszichológiai vizsgálatra kötelezheti, valamint a Gyvt. 10/F. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a nevelőszülő életvitelének ellenőrzését kezdeményezheti.
(5) * Ha a kifogástalan életvitelt ellenőrző szerv arról tájékoztatja a nevelőszülői hálózatot, hogy a nevelőszülő életvitele a Gyvt. 10/F. § (4) bekezdés a) vagy b) pontja alapján kifogásolható, a nevelőszülői hálózat az erről való tudomásszerzéstől számított 8 napon belül megállapítja a nevelőszülő kifogásolható életvitelét, és erről írásban tájékoztatja a nevelőszülőt.
(6) * Ha a nevelőszülő kifogásolható életvitelének megállapítására a Gyvt. 10/F. § (4) bekezdés c) pontja alapján kerül sor, a nevelőszülői hálózat az életvitel kifogásolására okot adó körülményekről, az azt alátámasztó tényekről és megállapításokról tájékoztatja a nevelőszülőt, egyúttal értesíti a Gyvt. 10/G. § (2) bekezdése szerinti meghallgatásról.
(7) Ha a nevelőszülő a (6) bekezdés szerinti meghallgatáson nem jelenik meg vagy a meghallgatás eredményét is figyelembe véve a nevelőszülői hálózat megállapítja a nevelőszülő kifogásolható életvitelét, a nevelőszülői hálózat erről a meghallgatás időpontjától számított nyolc napon belül írásban értesíti a nevelőszülőt.
6/A. § * A nevelőszülő akkor felel meg a Gyvt. 54. § (1) bekezdés f) pontja szerinti képesítési előírásoknak, ha
a) az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképesítéssel rendelkezik, vagy
b) * a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló miniszteri rendeletben meghatározott nevelőszülői tanfolyamot eredményesen elvégezte, és vállalja, hogy a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya keretében a gondozásába kerülő első gyermek vagy fiatal felnőtt elhelyezésétől számított két éven belül a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a nevelőszülők számára szervezett központi oktatási programot eredményesen elvégzi.
7. § *
8. § (1) * Határozott idejű nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételesen létesíthető a nevelőszülő beleegyezésével,
a) helyettesítés céljából, ha a helyettesítendő nevelőszülőt előreláthatólag legalább egy hónap időtartamra helyettesíteni kell, továbbá
b) * egyéb méltányolható okból, így különösen a 9. § (1) és (3) bekezdése szerinti esetekben,
feltéve, hogy a gyermek, fiatal felnőtt érdekét nem sérti a határozott idejű nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítése.
(2) Az érintett gyermek, fiatal felnőtt gondozási helye megváltoztatása szükségességének vizsgálatát kell kérni a gyámhivataltól, ha a nevelőszülő
a) helyettesítésére a saját háztartásában három hónapot meghaladóan kerül sor,
b) helyettesítésére nem a saját háztartásában tizenöt napot meghaladóan kerül sor, vagy
c) helyettesítése a gyermek számára óvoda- vagy iskolaváltással jár.
(3) * Ha a nevelőszülő a 9. § (3) bekezdés d) pontja szerinti határidőre nem szerzi meg a nevelőszülői képesítést, az intézmény a Gyvt. 80/B. § (1) bekezdése alapján a nevelőszülő által nevelt gyermek gondozási helyének és fiatal felnőtt ellátási helyének megváltoztatását kéri a gyámhivataltól. Az intézmény az intézkedésével egyidejűleg annak tényéről értesíti a gyermek gyermekvédelmi gyámját.
9. § * (1) A Gyvt. 54. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott, a nevelőszülő és a nevelt gyermek közötti korkülönbségre vonatkozó szabálytól az intézmény és a területi gyermekvédelmi szakszolgálat együttes nyilatkozata alapján lehet eltérni. Az eltérés a gyermek érdekében különösen akkor indokolt, ha *
a) a gyermeknek a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozói között van olyan személy, aki a gyermek nevelését vállalná, hozzá a gyermek kötődik, de a hozzátartozó a saját családja és a gyermek anyagi veszélyeztetése nélkül csak nevelőszülőként tudja vállalni a gyermek nevelését, vagy
b) a nevelőszülő személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas a gyermek életkori, illetve ellátási szükségletéből adódó feladatoknak az ellátására, és más módon nem biztosítható a gyermek megfelelő nevelőszülőnél történő elhelyezése.
(2) * A Gyvt. 54. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott, a nevelőszülő képesítésére vonatkozó rendelkezéstől a gyermek érdekében kivételesen akkor indokolt eltérni, ha a gyermeknek a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozói között van olyan személy, aki a gyermek nevelését vállalná, hozzá a gyermek kötődik, de a hozzátartozó a saját családja és a gyermek anyagi veszélyeztetése nélkül csak nevelőszülőként tudja vállalni a gyermek nevelését. Ha a nevelőszülő nem kizárólag a saját hozzátartozójának minősülő gyermek nevelését vállalja, a nem hozzátartozónak minősülő gyermek tekintetében – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a képesítési előírásra vonatkozó rendelkezésektől nem lehet eltérni.
(3) * Legfeljebb hat hónap időtartamra el lehet tekinteni a nevelőszülő képesítésére vonatkozó rendelkezéstől, ha az elhunyt vagy súlyos beteg nevelőszülő vele egy háztartásban élt, élő hozzátartozói között van olyan személy,
a) aki a nevelőszülőnél elhelyezett gyermek nevelését nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítésével vállalná,
b) akihez a gyermek kötődik,
c) aki a nevelőszülői képesítés kivételével megfelel a nevelőszülővel szemben támasztott egyéb jogszabályi feltételeknek, és
d) aki írásban nyilatkozik róla, hogy a nevelőszülői képesítés megszerzését a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítésétől számított hat hónapon belül megszerzi.
(4) * A (3) bekezdés szerinti esetben az intézmény a nevelőszülővel a nevelőszülői képesítés megszerzéséig, de legfeljebb hat hónap időtartamra határozott idejű nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt létesít.
(5) * A Gyvt. 54/A. § (3) bekezdésében meghatározott, a nevelőszülő háztartásában elhelyezhető különleges ellátási szükségletű gyermekek létszámára vonatkozó szabálytól az intézmény és a területi gyermekvédelmi szakszolgálat együttes nyilatkozata alapján lehet eltérni abban az esetben, ha *
a) a gyermek különleges ellátási szükségletét megalapozó ok figyelembevételével a nevelőszülő alkalmas a feladat ellátására, továbbá vállalja a gyermek gondozását, és
b) * a nevelőszülőt feladatai ellátásában az intézmény gyermekgondozó alkalmazásával vagy megbízásával segíti.
10. § (1) * Ha a nevelőszülő az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt és annak átmeneti gondozásban lévő gyermeke számára együttesen biztosít ellátást, a nevelőszülőt foglalkoztató intézmény nem változik meg.
(2) * Az (1) bekezdés szerinti esetben a nevelőszülő tevékenységére a helyettes szülői jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell, azzal, hogy a gyermekjóléti szolgálat feladatait a nevelőszülőt foglalkoztató intézmény, a helyettes szülői tanácsadó feladatait a nevelőszülői tanácsadó látja el.
11. § (1) * Az intézmény és a nevelőszülő között a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony általános kérdéseit rendező, a Gyvt. 66/B. § (1) bekezdése szerinti keretmegállapodás tartalmazza
a) a nevelőszülő
aa) * Gyvt. 5. § t) pontja szerinti személyazonosító adatait,
ab) adóazonosító jelét,
ac) társadalombiztosítási azonosító jelét,
ad) lakcímét vagy annak az ingatlannak a címét, ahol a nevelőszülői tevékenységet végzi, ha az nem egyezik meg a lakcímével,
ae) iskolai végzettségét,
af) saját háztartásában élő gyermeke – ideértve a nagykorúvá vált gyermekét is – nevét és születésének időpontját,
ag) házastársának vagy élettársának nevét és születésének időpontját,
b) a nevelőszülő képesítése tekintetében
ba) a nevelőszülő szakképesítés megszerzéséről szóló oklevél számát és keltét, valamint az oklevél kiállítójának nevét, címét,
bb) – a ba) alpontban meghatározott oklevél hiányában – a nevelőszülő szakképesítés első modulzáró vizsgájának eredményes letételéről szóló igazolás számát, keltét, az igazolást kiállító szerv nevét és címét, vagy
bc) * – a ba) és a bb) alpontban meghatározott oklevél vagy igazolás hiányában – a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESzCsM rendelet alapján a nevelőszülői tanfolyam sikeres elvégzéséről kiadott tanúsítvány számát és keltét, valamint a tanúsítvány kiállítójának nevét, címét vagy a szakképesítés megszerzése alóli felmentés tényét a felmentés alapjául szolgáló ok megjelölésével,
c) a nevelőszülői hálózat fenntartójának nevét és címét,
d) * az intézmény nevét és címét,
e) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony határozatlan vagy határozott időtartamát, a határozott idejű nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kezdő és záró napját,
f) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnésének, megszüntetésének eseteiről szóló tájékoztatást,
g) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony alapján járó díjazásról szóló általános tájékoztatást,
h) *
i) azt a bankszámlaszámot, ahova a nevelőszülő a foglalkoztatási jogviszonya alapján járó díjazását kéri folyósítani,
j) * a gyermek, fiatal felnőtt ellátására a nevelőszülőt megillető nevelési ellátmányról és családi pótlékról szóló általános tájékoztatást,
k) * azt a bankszámlaszámot vagy azt a postai címet, ahova a nevelőszülő a nevelési ellátmányt és a családi pótlékot kéri folyósítani,
l) a nevelőszülő helyettesítésének és segítésének módját, eseteit,
m) azt, hogy a nevelőszülő speciális vagy különleges nevelőszülő, valamint azt a tényt, hogy a nevelőszülő a 9. § (1) bekezdése alapján kizárólag hozzátartozója tekintetében lát el nevelőszülői feladatokat,
n) * a nevelőszülő és az intézmény megállapodását arról, hogy
na) a nevelőszülőnél – saját gyermekeit is beszámítva – hány gyermek, fiatal felnőtt helyezhető el,
nb) a nevelőszülő fogad-e ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeket, speciális szükségletű gyermeket, tartósan beteg, fogyatékos gyermeket, három év alatti gyermeket vagy kettős szükségletű gyermeket, és ha igen, hány ilyen szükségletű gyermek helyezhető el a 22. § (1) bekezdésében foglaltak vizsgálata alapján a nevelőszülőnél, és
nc) * a nevelőszülő – feltéve, hogy nem jogosult a Gyvt. 66/G. § (1) bekezdése alapján gyermekgondozó által nyújtott segítségre – ellát-e helyettesítést az intézménye által foglalkoztatott más nevelőszülő tekintetében,
nd) * a nevelőszülő hány férőhely erejéig fogadhatja be átmeneti gondozásra a gondozásában lévő kiskorú szülő, valamint utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt gyermekét,
o) * indokolt esetben az intézmény hozzájárulását ahhoz, hogy a nevelőszülő helyettes szülői feladatokat is elláthat,
p) * az intézmény hozzájárulását a nevelőszülő Gyvt. 66/B. § (4) bekezdésében foglaltak szerinti időkorlátozás nélküli keresőtevékenységéhez, indokolt esetben megjelölve azokat a feltételeket, amelyek biztosítják, hogy a keresőtevékenység a nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt ellátását nem veszélyezteti,
q) * a nevelőszülő és az intézmény kapcsolattartásának módját,
r) a nevelőszülő feladatait,
s) a nevelőszülővel szemben a tevékenysége ellátásával kapcsolatban támasztott elvárásokat,
t) a nevelőszülő képzési, továbbképzési kötelezettségét, a képzési kötelezettség teljesítésének határidejét, és
u) * a nevelőszülő, a nevelőszülő házastársa vagy élettársa és az intézmény képviselőjének az aláírását.
(2) *
(3) * Az (1) bekezdés k) pontja szerinti bankszámlán kizárólag a gyermek, a fiatal felnőtt ellátására szolgáló nevelési ellátmányt és családi pótlékot lehet fogadni.
(4) * Ha az (1) bekezdésben meghatározott adatokban, tényekben változás következik be, vagy a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnik vagy megszüntetésre kerül, az intézmény a tudomásszerzést követő tizenöt napon belül rögzíti a változásokat a GYVR-ben.
(5) * A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén az intézmény írásban haladéktalanul tájékoztatja a nevelőszülőt a nevelőszülői díjazás keretében megillető alapdíj folyósítása megszüntetésének időpontjáról.
(6) * Ha a nevelőszülő más intézménynél kíván nevelőszülői tevékenységet végezni, vagy a jelenlegi intézményénél végzett tevékenysége mellett kíván más intézménynél is nevelőszülői feladatokat ellátni, és azt a jelenlegi intézmény nem engedélyezi, az új intézménnyel a keretmegállapodást a jelenlegi intézménnyel fennálló jogviszonya megszüntetését követően kötheti meg.
(7) * Ha a nevelőszülő a jelenlegi intézményével kötött keretmegállapodását fel kívánja mondani, és a háztartásában gyermek ellátásáról gondoskodik, az intézmény értesíti a nevelőszülőnél elhelyezett gyermek ügyében illetékes területi gyermekvédelmi szakszolgálatot és a gyermekvédelmi gyámot a gyermek gondozási helyének megváltoztatása érdekében megteendő intézkedések vagy a fenntartó, intézmény személyében bekövetkező változásról szóló tájékoztatásnyújtás céljából. Az intézmény az értesítésében nyilatkozik arról, hogy a fenntartó- és intézményváltás kezdeményezésére a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 105/A. § (4a) bekezdése vagy (5) bekezdés b), illetve c) pontjában meghatározott körülmények között kerül sor.
12. § (1) Az adott gyermek, fiatal felnőtt befogadásáról szóló, a Gyvt. 66/B. § (1) bekezdése szerinti kiegészítő megállapodás tartalmazza
a) a nevelőszülő gondozásába ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a nevelőszülőnél elhelyezett nevelésbe vett gyermek és a nevelőszülőnél utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt
aa) Gyvt. 5. § t) pontja szerinti személyazonosító adatait,
ab) *
ac) társadalombiztosítási azonosító jelét és
ad) adóazonosító jelét,
b) * az ideiglenes hatályú elhelyezésről, a nevelésbe vételről, a gondozási hely meghatározásáról és az utógondozói ellátás elrendeléséről szóló hatósági döntés számát, keltét, véglegessé válásának tényét és időpontját, valamint a döntést hozó hatóság megnevezését,
c) a gyermeknek járó teljes körű ellátás és a fiatal felnőttnek járó szükség szerinti ellátás biztosítására való felhívást, valamint az ellátás biztosításának kezdő időpontját a hatósági döntés alapján,
d) a gyermek ellátási szükségletének megjelölését,
e) a gyermek gyermekvédelmi gyámjának nevét, elérhetőségét,
f) * a gyermek, fiatal felnőtt ellátására szolgáló nevelési ellátmány havi, napi összegét,
g) a nevelőszülőt a nevelőszülői díjazás keretében az adott gyermekre, fiatal felnőttre tekintettel megillető kiegészítő díj és többletdíj havi és napi összegét, valamint
h) * a nevelőszülő és az intézmény képviselőjének aláírását.
(2) * Ha az (1) bekezdésben meghatározott adatokban, tényekben változás következik be, az intézmény a változást előidéző hatósági vagy fenntartói döntés általa történő kézhezvételét vagy az intézményi döntés megszületését követő tizenöt napon belül gondoskodik az új kiegészítő megállapodás elkészítéséről.
(3) * Ha az új kiegészítő megállapodás megkötésére a gyermek, fiatal felnőtt után járó juttatások vagy a nevelőszülői díjazás összegének megváltozása miatt került sor, az intézmény a változás napjával megállapítja az új összeget és azt a juttatás, nevelőszülői díjazás következő havi esedékes kifizetésekor kezdi el folyósítani a nevelőszülő részére.
(4) Az (1) bekezdés f) és g) pontja szerinti napi összeget a havi összeg harminc nappal való elosztásával kell megállapítani.
(5) * Ha a gyámhivatal határozata alapján a gyermek, fiatal felnőtt kikerül a nevelőszülő gondozásából, az intézmény a határozat kézhezvételét követően haladéktalanul megszüntetési záradékkal látja el a kiegészítő megállapodást. A záradék tartalmazza a gyermek, fiatal felnőtt nevelőszülőnél töltött utolsó teljes napjának időpontját és a nevelőszülő tájékoztatását a 19. § (2) bekezdésében foglaltakról.
(6) * A megszüntetési záradékot az intézmény és a nevelőszülő aláírásával látja el.
13. § * Az intézmény tájékoztatja a nevelőszülőt a nevelőszülőnél elhelyezett gyermekkel kapcsolatban rendelkezésére álló adatokról, így különösen a gyermek egészségi állapotára, korábbi betegségeire és az egyéb orvosi beavatkozásokra vonatkozó adatokról. Ha a nevelőszülőnek a gyermek megfelelő gondozása érdekében további információkra, adatokra van szüksége, az intézmény – indokolt esetben a gyermekvédelmi gyám bevonásával – gondoskodik azok beszerzéséről.
14. § A nevelőszülő tájékoztatja az intézményt és a gyermekvédelmi gyámot *
a) a bekövetkezésük időpontjától számított öt napon belül a gyermek óvodai nevelésben, fejlesztő nevelésben történő részvételének, valamint a gyermek és a fiatal felnőtt fejlesztő nevelés-oktatásban történő részvételének és iskolai tanulmányainak megkezdéséről, befejezéséről vagy megszakításáról,
b) * a bekövetkezése időpontjától számított öt napon belül arról, ha a gyermek és a fiatal felnőtt munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, továbbá a fiatal felnőtt hozzájárulása esetén tájékoztatja az intézményt a fiatal felnőtt keresetéről,
c) azonnal a gyermekkel és a fiatal felnőttel kapcsolatos rendkívüli eseményről, így különösen az egészségi állapotában bekövetkezett jelentős változásról, iskolai, munkahelyi fegyelmi ügyéről és szabálysértési, büntetőjogi felelősségre vonás alapját képező cselekményéről, függetlenül a szabálysértési vagy a büntetőeljárás megindulásától,
d) azonnal a gyermeknek a nevelőszülőtől történő huszonnégy órát meghaladó engedély nélküli eltávozásáról, és
e) * azonnal a saját és a vele egy háztartásban élő személy életkörülményeiben bekövetkezett vagy várható lényeges változásról, valamint olyan tényről, mely lényeges változást eredményezhet az általa nevelt gyermek életében, így különösen
ea) * a Gyvt. 10/A. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok bekövetkeztéről,
eb) a nevelőszülő családi állapotának megváltozásáról, a családstruktúrában történt változásról,
ec) a nevelőszülői tevékenysége mellett folytatott keresőtevékenysége megszűnéséről,
ed) az anyagi helyzetében bekövetkezett rendkívül kedvezőtlen változásról,
ee) a vele szemben megindított végrehajtási eljárásról,
ef) a lakóhely megváltoztatásának szándékáról,
eg) a harminc napnál hosszabb időre történő külföldre utazás szándékáról,
eh) az egészségi állapotában beálló olyan romlásról, melynek következtében a későbbiekben feltételezhetően hosszabb ideig nem lesz képes ellátni a gyermeket,
ei) * ha más intézménynél kíván nevelőszülői feladatokat ellátni,
ej) * arról, ha a nevelőszülő saját gyermeke vonatkozásában válik indokolttá hatósági intézkedés,
15. § (1) * Az intézmény a nevelőszülő számára a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzését szabályozó miniszteri rendeletben meghatározott továbbképzésen felül évente legalább hatórás, legfeljebb tizenkét órás továbbképzést tart (a továbbiakban: nevelőszülői továbbképzés).
(1a) * A nevelőszülői továbbképzés keretében az intézmény a gyermekjogi képviselő tevékenységét, az együttműködésre vonatkozó elvárásokat is ismerteti.
(2) * A nevelőszülő a nevelőszülői továbbképzésen köteles részt venni. A nevelőszülői továbbképzéssel összefüggésben felmerülő költségek – az utazási költség kivételével – az intézményt terhelik.
(3) * A nevelőszülői továbbképzés időpontjáról az intézmény legalább harminc nappal korábban írásban értesíti a nevelőszülőt.
16. § (1) * Ha az intézmény a Gyvt. 66/D. § (8) bekezdése alapján kéri a gyermek gondozási helyének megváltoztatását a gyámhivatalnál, egyidejűleg tájékoztatja a nevelőszülőt és a gyermekvédelmi gyámot, hogy erre a Gyvt. 66/D. § (8) bekezdésében felsorolt mely ok alapján kerül sor.
(2) * Ha a gyermekvédelmi gyám a gyermeket súlyos veszélyeztetettsége miatt a nevelőszülőtől másik, biztonságos gondozási helyre viszi, és kéri a gyermek gondozási helyének azonnali hatállyal történő megváltoztatását, erről a nevelőszülőt foglalkoztató intézményt egyidejűleg tájékoztatja.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti esetben a nevelőszülő a gyermek új gondozási helyét kijelölő gyámhivatali határozat meghozataláig a gyermekkel nem érintkezhet.
17. § *
17/A. § *
18. § * (1) * Az intézmény negyedévente, minden év április 15-éig, július 15-éig, október 15-éig és a következő év január 15-éig a Gyvt. 66/F. § (2) bekezdése alapján megállapítja a nevelőszülőt az adott időszakra megillető szabadság mértékét, és arról írásban tájékoztatja a nevelőszülőt. Ha a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítésére az adott negyedéven belül került sor, az intézmény a töredék időre járó szabadság mértékéről a következő negyedéves tájékoztatással együtt tájékoztatja a nevelőszülőt.
(2) * Az intézmény az adott negyedévben a nevelőszülőt megillető szabadságot a Gyvt. 66/F. § (2) bekezdése alapján a negyedévi átlagos gyermeklétszám alapján állapítja meg. A negyedévi átlagos gyermeklétszámot úgy kell kiszámítani, hogy azon napok számát, amikor a gyermek teljes napot a nevelőszülő gondozásában töltött, el kell osztani az adott negyedév összes napjainak számával. Amennyiben a negyedévi átlagos gyermeklétszám nem egész szám, a 0,5-öt meghaladó tört részt felfelé, a 0,5-öt meg nem haladó tört részt lefelé kell kerekíteni.
(3) * A nevelőszülő írásban kérheti az intézménytől szabadságának a Gyvt. 66/F. § (4) bekezdése alapján történő naptári éven belüli összevonását. A szabadság összevont kiadásáról az intézmény 15 napon belül írásban dönt. Az intézmény akkor tagadhatja meg a szabadság összevont kiadását, ha a nevelőszülő helyettesítése nem oldható meg.
(4) Az intézmény a ki nem adott szabadság megváltásáért járó összeget *
a) a tárgyévet követő év április 10. napjáig az április hónapban járó nevelőszülői díjjal együtt,
b) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 80. § (2) bekezdésében meghatározott időpontban
számítja és fizeti ki.
(5) A szabadságmegváltás alapja a nevelőszülőt a szabadságra való jogosultság megszerzésének negyedévében megillető nevelőszülői díj napi átlaga.
(6) Az intézménynek az Mt. 134. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szabadságról vezetett nyilvántartása negyedévenkénti bontásban tartalmazza *
a) a nevelőszülőnek megállapított szabadságnapok számát,
b) a nevelőszülő által kivett szabadságnapok számát,
c) a szabadság naptári éven belüli összevonásának tényét és
d) a naptári évben ki nem adott és megváltott szabadságnapok számát.
(7) * Az intézmény a (6) bekezdés szerinti nyilvántartást minden év december 31-én lezárja, és az adott évre vezetett szabadság-nyilvántartás adatait a lezárást követő öt évig megőrzi. Ezt követően az intézmény a nyilvántartásból haladéktalanul törli az érintett adatokat.
(8) A (6) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait a nevelőszülő, valamint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyból származó jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben keletkezett jogvitában eljáró szerv ismerheti meg.
19. § (1) * Az egyéb feltételek fennállása esetén a nevelőszülőt attól az időponttól illeti meg a nevelési ellátmány, továbbá a nevelőszülői tevékenység díjazása keretében az alapdíj, a kiegészítő díj és a többletdíj, amelytől kezdve a gyámhivatal a határozatában a gyermek gondozási helyeként a nevelőszülő háztartását határozta meg vagy elrendelte a fiatal felnőtt utógondozói ellátását. Ha a határozatban időpont meghatározására nem került sor, a határozat keltének időpontja az irányadó.
(2) * Az egyéb feltételek fennállása esetén a nevelési ellátmány, továbbá a kiegészítő díj és a többletdíj a nevelőszülőt arra a napra illeti meg utoljára, amikor a gyermek, fiatal felnőtt teljes napot a gondozásában töltött.
(3) * Az intézmény az adott gyermek, fiatal felnőtt után járó nevelési ellátmányt első alkalommal – a 4. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően – a gyermek, fiatal felnőtt nevelőszülőnél történő elhelyezését követően haladéktalanul, de legkésőbb tizenöt napon belül folyósítja.
(4) * Ha a nevelőszülő gondozásából az összes gyermek, fiatal felnőtt kikerült, az egyéb feltételek fennállása esetén az intézmény az alapdíjat a nevelőszülő gondozásából utoljára kikerült gyermek, fiatal felnőtt nevelőszülőnél töltött utolsó teljes napjától számított három hónapig folyósítja a nevelőszülőnek.
(5) * A Gyvt. 56. § (2) bekezdésében foglalt magasabb összegű nevelési ellátmányt az intézmény először a gyermek ellátási szükségletének megváltozását követő hónapban folyósítja a nevelőszülőnek a gyámhivatali határozatban megjelölt időpontra vagy – ha a határozatban időpont meghatározására nem került sor – a határozat keltére visszamenő hatállyal.
(6) Ha a Gyvt. 66/D. § (7) bekezdés a)–d) pontja alapján a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony azonnali hatályú felmondásának van helye, és emiatt a gyermek kikerült a nevelőszülő háztartásából, a gondozás tényleges megszűnését követő naptól a nevelőszülőt az érintett gyermekre tekintettel díjazás nem illeti meg.
20. § * Ha a kollégiumban, diákotthonban biztosított ellátásért térítési díjat kell fizetni, azt a nevelőszülő fizeti meg. Az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek után az intézményi gyermekétkeztetés térítési díját a nevelőszülő – a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 13. §-ában foglaltak szerint – fizeti meg.
21. § A különleges nevelőszülő által nevelt gyermekek közül – saját gyermekeit is beszámítva – legfeljebb három gyermek lehet életkora alapján különleges ellátást igénylő gyermek.
22. § (1) Annak megállapítása érdekében, hogy a nevelőszülő alkalmas-e speciális, különleges vagy kettős szükségletű gyermek ellátására, az intézmény megvizsgálja *
a) a nevelőszülő motivációját, alkalmasságát, ideértve a pszichológiai alkalmasságát is,
b) a nevelés személyi és tárgyi feltételeit, és
c) a nevelőszülő tevékenysége ellátásának helyén a gyermek számára elérhető szolgáltatásokat, ezen belül
ca) a súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, vagy pszichoaktív szert használó gyermek egészségügyi és mentálhigiénés ellátásához, oktatásához, képzéséhez való hozzájutás lehetőségét, feltételeit,
cb) a tartósan beteg, a fogyatékos gyermek egészségügyi ellátásához, fejlesztéséhez, habilitációjához és rehabilitációjához, oktatásához, képzéséhez való hozzájutás lehetőségét, feltételeit, és
cc) a három év alatti gyermek egészségügyi ellátásához és fejlesztéséhez való hozzájutás lehetőségét, feltételeit.
(2) Az intézmény a nevelőszülővel kötött keretmegállapodásban rögzíti, hogy a nevelőszülő speciális, különleges nevelőszülő, feltéve, hogy *
a) a nevelőszülő vállalja speciális, különleges vagy kettős szükségletű gyermek ellátását, valamint
b) * az intézmény az (1) bekezdésben foglaltak vizsgálata alapján meggyőződik arról, hogy a nevelőszülő alkalmas a speciális vagy különleges nevelőszülői feladatok ellátására és a feladat ellátásához a feltételek biztosítottak.
(3) * Az intézmény a gondozási helyre vonatkozó javaslat kialakítása érdekében tájékoztatja a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot arról, hogy a nevelőszülő az (1) bekezdés c) pontja alapján milyen ellátási szükségletű gyermek fogadására alkalmas.
23. § (1) * A gyermek átmeneti gondozását ellátó helyettes szülőt a kiskorú törvényes képviselőjének kérelmére az intézmény jelöli ki. Az intézmény a helyettes szülővel kötött megállapodásról értesíti a gyermekjóléti szolgálatot.
(2) * A kijelölés során az intézmény a Gyvt. 66/J. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl figyelembe veszi a törvényes képviselőnek a helyettes szülő személyére vonatkozó kérelmét, a helyettes szülő által a Gyvt. 49. § (3) bekezdése alapján gondozható gyermekek számát, valamint a helyettesítő védelem során a gyermeket a Gyvt. 7. § (3) bekezdése alapján megillető jogokat.
(3) A kijelölés során törekedni kell arra, hogy a gyermek átmeneti gondozása lehetőség szerint óvoda- és iskolaváltás nélkül történjen.
24. § * Az intézmény tájékoztatja a helyettes szülőt a helyettes szülő gondozásában lévő gyermekkel kapcsolatban rendelkezésére álló adatokról, így különösen a gyermek egészségi állapotára, korábbi betegségeire és az egyéb orvosi beavatkozásokra vonatkozó adatokról. Ha a helyettes szülőnek a gyermek megfelelő gondozása érdekében további információkra, adatokra van szüksége, a gyermekjóléti szolgálaton keresztül felvilágosítást kér az átmeneti gondozásban lévő gyermek szülőjétől.
25. § A helyettes szülő tájékoztatja az intézményt *
a) a bekövetkezésük időpontjától számított öt napon belül a gyermek óvodai nevelésben, fejlesztő nevelésben, fejlesztő nevelés-oktatásban történő részvételének és iskolai tanulmányainak megkezdéséről, befejezéséről vagy megszakításáról,
b) azonnal a gyermekkel kapcsolatos rendkívüli eseményről, így különösen az egészségi állapotában bekövetkezett jelentős változásról, iskolai, munkahelyi fegyelmi ügyéről, valamint szabálysértési, büntetőjogi felelősségre vonás alapját képező cselekményéről, függetlenül a szabálysértési vagy a büntetőeljárás megindulásától,
c) azonnal a gyermeknek a helyettes szülőtől történő huszonnégy órát meghaladó engedély nélküli eltávozásáról, és
d) * azonnal a saját életkörülményeiben bekövetkezett lényeges változásról, valamint olyan tényről, mely lényeges változást eredményezhet az általa gondozott gyermek életében, így különösen a Gyvt. 10/A. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok bekövetkeztéről, a helyettes szülő családi állapotának megváltozásáról, a családstruktúrában történt változásról, munkanélkülivé válásáról, anyagi helyzetében bekövetkezett rendkívül kedvezőtlen változásról, lakóhely megváltoztatásának szándékáról, harminc napnál hosszabb időre történő külföldre utazás szándékáról, egészségi állapotában beálló olyan romlásról, melynek következtében a későbbiekben feltételezhetően hosszabb ideig nem lesz képes gondozni a gyermeket.
26. § * A gyermeknek az átmeneti gondozás során felmerülő veszélyeztetettsége esetén az intézmény – a gyermekjóléti szolgálat szakmai véleménye és a gyermek törvényes képviselőjének hozzájárulása alapján – az új helyettes szülő kijelölésével egyidejűleg felmondja a helyettes szülővel kötött megállapodást.
27. § (1) * A helyettes szülő és az intézmény eltérő megállapodása hiányában a helyettes szülői díjat a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni. Ha ez a nap munkaszüneti napra esik, a helyettes szülői díjat legkésőbb az ezt megelőző munkanapon kell kifizetni.
(2) Ha a gyermek a 26. §-ban meghatározott intézkedés alapján került ki a helyettes szülő háztartásából, a gondozás megszűnésének időpontjától a helyettes szülőt helyettes szülői díj nem illeti meg.
(3) * A helyettes szülőt arra az időtartamra illeti meg a nevelési ellátmány, amely alatt – az intézménnyel kötött megállapodás alapján – a gyermek ideiglenes jellegű, teljes körű ellátását a saját háztartásában biztosítja.
(4) * Az intézmény az adott gyermek után járó nevelési ellátmányt első alkalommal – a 4. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően – a gyermek tényleges gondozásának megkezdését követően haladéktalanul, de legkésőbb tizenöt napon belül folyósítja a helyettes szülőnek.
(5) * Az egyéb feltételek fennállása esetén a nevelési ellátmány a helyettes szülőt arra a napra illeti meg utoljára, amikor a gyermek teljes napot a gondozásában töltött.
28. § Ha a kollégiumban, diákotthonban biztosított ellátásért térítési díjat kell fizetni, azt az átmeneti gondozásban lévő gyermek szülője fizeti meg. A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés térítési díját a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 13. §-ában foglaltak szerint kell megfizetni.
29. § A helyettes szülői jogviszony Gyvt. 66/J. § (9) bekezdése szerinti felmondását megalapozza különösen, ha a helyettes szülő
a) * az intézmény engedélye nélkül másik intézménnyel is megállapodást köt,
b) * az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, így különösen nem tájékoztatja az intézményt a 25. §-ban foglaltakról,
c) * magatartásával ellehetetleníti az intézménnyel történő együttműködést,
d) körülményei, magatartása a szakmai szabályok szerinti feladatellátást tartósan akadályozza vagy ellehetetleníti, vagy
e) előzetes bejelentés nélkül harminc napnál hosszabb időre külföldre távozik anélkül, hogy ott szokásos tartózkodási helyet létesítene.
30. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2014. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 11. § (3) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba.
31. § *
31/A. § *
32. § * (1) A nevelőszülő a Gyvt. – egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVII. törvénnyel megállapított – 165. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatát 2019. február 28-áig juttatja el a működtetőnek.
(2) A működtető a 2019. január 1-jén fennálló keretmegállapodásokat a keretmegállapodás 11. § (1) bekezdés t) pontja tekintetében 2019. március 31-éig módosítási záradékkal látja el, ha az a Gyvt. – egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVII. törvénnyel megállapított –
a) 165. § (1) bekezdése szerinti, a nevelőszülő képesítés megszerzésére irányuló kötelezettség teljesítésére előírt határidő változása, vagy
b) 165. § (2) bekezdés c) pontja szerinti, a nevelőszülő képesítés megszerzése alóli felmentési ok
miatt szükséges.
33. § * A működtető a szakmai programnak a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárással kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 311/2019. (XII. 18.) Korm. rendelettel megállapított 4. § (5) bekezdésének megfelelő kiegészítéséről és annak a Gyvt. 48/A. § (7) bekezdés szerinti elfogadásáról 2020. március 31-éig gondoskodik.
34. § * (1) Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 744/2021. (XII. 21.) Korm. rendelettel megállapított 9. §-t a gyermek gondozási helyének 2021. december 31-ét követő kijelölésekor kell alkalmazni.
(2) A működtető a keretmegállapodásnak az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 744/2021. (XII. 21.) Korm. rendelettel megállapított 11. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja és n) pont nd) alpontja szerinti módosításáról 2022. március 31-éig gondoskodik.
