A jogszabály mai napon ( 2019.10.14. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

3/2014. (I. 16.) VM rendelet

a sertésállományoknak a sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómájától való mentesítéséről

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdés 17. és 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján - az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

a) kislétszámú állomány: legfeljebb száz sertésből álló állomány;

b) *  mentesítés alá vont terület: a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) által meghatározott kiterjedésű terület, amelyen az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal (a továbbiakban: megyei kormányhivatal) rendelkezései alapján mentesítés zajlik;

c) nagylétszámú állomány: több mint száz sertésből álló állomány;

d) önálló árutermelő hízóállomány: olyan állomány, amelyben a sertéseket nem saját fogyasztásra történő hízlalási céllal tartják, és ahol szaporítás nem folyik;

e) sertés-tenyészállomány: az a sertésállomány, amelyben szaporítás céljából tenyészkant, tenyészkocasüldőt vagy tenyészkocát tartanak;

f) tenyészkan: hat hónaposnál idősebb, az állattenyésztési jogszabályok szerint tenyésztési célra kiválasztott, hímivarú sertés;

g) *  tenyészkoca: az állattenyésztési jogszabályok szerint tenyésztési célra kiválasztott, már legalább egyszer fialt nőivarú sertés;

h) tenyészkocasüldő: hat hónaposnál idősebb, az állattenyésztési jogszabályok szerint tenyésztési célra kiválasztott, még egyszer sem fialt, nőivarú sertés;

i) *  mentes terület: a NÉBIH határozatával mentesnek minősített egy vagy több járás vagy megye területe.

2. § (1) A sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómájára (a továbbiakban: PRRS) nézve fertőzött az a sertés,

a) amely a PRRS-re gyanút keltő tüneteket vagy kórbonctani elváltozásokat mutat, és a betegség jelenléte virológiai vizsgálattal igazolt;

b) amelyből a PRRS vírusa vagy annak genomja kimutatható;

c) *  amely a betegségre gyanút keltő tüneteket mutat, és olyan sertés-tenyészállományban vagy önálló árutermelő hízóállományban (a továbbiakban együtt: állomány) tartják, amelyben a fertőzöttséget járási hivatal megállapította;

d) *  amely két különböző szerológiai vizsgálattal pozitívnak bizonyult.

(2) *  PRRS fertőzöttségére nézve gyanús az a sertés,

a) amelynek klinikai tünetei vagy kórbonctani elváltozásai a PRRS-re utalnak és a laboratóriumi vizsgálatok a betegség jelenlétét még nem igazolták vagy zárták ki;

b) amely a szerológiai vizsgálat során pozitív vagy kétes eredményt ad és a további vizsgálatok a fertőzöttséget még nem erősítették meg, illetve zárták ki;

c) amelyet a megelőző hatvan napon belül fertőzött sertéssel együtt tartottak, vagy fertőzött sertéstől származó ondóval termékenyítettek.

(3) A PRRS bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség. A betegség vagy annak gyanújának észlelése esetén az állatbetegségek bejelentésének rendjéről szóló miniszteri rendelet előírásait is alkalmazni kell.

3. § *  (1) Új állomány minősítését a betelepítés befejezését követő harminc napon belül az állattartó köteles kezdeményezni az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatalnál (a továbbiakban: járási hivatal). Szakaszos betelepítés esetén a harminc napot az utolsó állat bekerülésétől kell számítani és a vizsgálatok elvégzéséig a teljes állományt forgalmi korlátozás alatt kell tartani.

(2) Az állományok minősítésével és a mentesség ellenőrzésével kapcsolatos költségek (vérvétel, vérvizsgálat) az állattartót terhelik. A fertőzöttség megállapítását vagy kizárását célzó vizsgálatok költségeit az állam viseli.

2. Mentesség

4. § (1) PRRS-től mentes az a sertés, amely megfelel az alább felsorolt valamennyi feltételnek:

a) az állatból a betegség vírusa vagy annak genomja nem mutatható ki;

b) az állat szerológiai vizsgálata negatív eredményű;

c) az állatot mentes állományban tartják.

(2) PRRS-től mentes az az állomány, amely megfelel az alább felsorolt valamennyi feltételnek:

a) * 

b) az állományban a járványvédelem személyi és tárgyi feltételei biztosítottak;

c) *  az állományban a minősítő, illetve a mentességet ellenőrző éves vizsgálatok e rendelet előírásai szerint elvégzésre kerültek és ezek alapján az állományban fertőzött állat nem található;

d) tenyészállományok esetében a kocákat, tenyészkocasüldőket igazoltan mentes tenyészkannal fedeztették vagy ilyen kanok ondójával termékenyítették;

e) * 

(3) PRRS-től mentes az a település, amelynek területén valamennyi nagylétszámú állomány és a kislétszámú állományok 99%-a mentes.

(3a) *  A minősítést csak azon települések esetében kell elvégezni, melyek közigazgatási területén sertésállomány található.

(4) *  PRRS-től mentes az a megye, amelynek területén valamennyi nagylétszámú állomány és a (3) bekezdés szerint minősített települések 99%-a mentes.

(5) *  PRRS-től mentes az a régió, amely földrajzilag jól körülhatárolt, területén valamennyi nagylétszámú állomány és a (3) bekezdés szerint minősített települések 99%-a mentes. A régió lehet egy megye része, illetve több megyére kiterjedő terület.

3. Fertőzött állomány

5. § (1) *  Fertőzött az az állomány, amelyben a fertőzöttséget járási hivatal megállapította.

(2) *  A fertőzött állományt a betegségtől mentesíteni kell. A fertőzött állományt a mentesítés befejezéséig forgalmi korlátozás alatt kell tartani.

(3) *  Fertőzött állományból állatot kiszállítani csak a járási hivatal egyedi engedélyével, a 11. § (5) bekezdése szerint lehet.

4. Az állományok PRRS-re vonatkozó minősítése

6. § (1) *  Az országban található valamennyi nagylétszámú állománynak rendelkeznie kell a járási hivatal által határozatban kiadott, a PRRS-re vonatkozó minősítéssel. A határozatot a járási hivatal az e rendeletben előírt vizsgálatok eredménye alapján adja ki.

(2) *  Egy adott település PRRS-re vonatkozó mentességi határozatát az elvégzett minősítő és mentesség ellenőrző vizsgálatok alapján a megyei kormányhivatal adja ki.

(3) Egy adott megye, illetve régió PRRS-re vonatkozó mentességi határozatát a NÉBIH adja ki.

(4) Nagylétszámú tenyészállományok esetében a minősítő vizsgálatokat valamennyi tenyészkanon és tenyészkocán, valamint a hízósertések 95%-os megbízhatóság és 5%-os előfordulási arány figyelembe vételével meghatározott számú egyedén egyidőben, minimum hat hónapos időközzel, kétszeri szerológiai vizsgálattal kell elvégezni.

(5) *  Amennyiben rendelkezésre állnak az elmúlt 3 év kedvező vizsgálati eredményei, az állományban a vizsgálat időpontjában található valamennyi kanból, a kocák 95%-os megbízhatóság és 5%-os előfordulási arány figyelembevételével meghatározott számú egyedén, továbbá a hízók 95%-os megbízhatóság és 10%-os előfordulási arány figyelembevételével meghatározott számú egyedén elvégzett kedvező eredményű vérvizsgálat alapján az állomány mentessé nyilvánítható.

(5a) *  Önálló árutermelő hízóállomány esetében a nem igazoltan mentes állományból származó hízósertések minősítő vizsgálata során a légterenként 95%-os megbízhatóság és 5%-os előfordulási arány figyelembevételével meghatározott számú egyed szerológiai vizsgálatát kell egyidőben elvégezni.

(5b) *  Azon állományok, amelyekben valamennyi hízósertés igazoltan PRRS mentes állományból származik, és amelyből elvégezték 95%-os biztonság és 10%-os előfordulás figyelembevételével meghatározott számú, a betelepített légterek mindegyikére elosztott, a bent álló állomány egészét reprezentáló vérminta kedvező eredményű szerológiai vizsgálatát, mentessé nyilváníthatók.

(6) Kislétszámú állományok esetében az állományban lévő valamennyi tenyészkoca és tenyészkan szerológiai vizsgálatát kell egyidőben elvégezni.

5. A mentesség ellenőrzése

7. § (1) *  Az állományok mentességét szerológiai vizsgálattal kell ellenőrizni a (2)-(10) bekezdésekben foglaltak szerint.

(2) Valamennyi tenyészkant - beleértve a köztenyésztésben fedező apaállatokat is - félévente kell megvizsgálni.

(3) A mesterséges termékenyítő állomások teljes sertésállományát félévente kell megvizsgálni.

(4) *  Nagylétszámú tenyészállományban a nőivarú tenyészállatokat félévente az alábbiak szerint kell vizsgálatnak alávetni:

a) 20 vagy annál kevesebb koca esetén a kocák 50%-át, de legkevesebb 1 kocát;

b) 20 kocánál nagyobb állományban a kocák 5%-át, de legkevesebb 10 kocát

kell megvizsgálni.

(5) *  A (4) bekezdésben előírt vizsgálatok során a mintavételt a 6 hónapon belül lefialt kocasüldők 20%-ából, ezen felül annyi, többször fialt kocából kell elvégezni, amennyi az előírt mintaszám teljesítéséhez szükséges.

(6) *  Nagylétszámú tenyészállományban található hízóállatok 95%-os megbízhatóság és 20%-os előfordulási arány figyelembevételével meghatározott számú egyedét kell évente megvizsgálni.

(7) *  Olyan nagylétszámú hízóállományok esetében, amelyekben nem egyszerre (all in - all out módszerrel) történik az állomány kiürítése és telepítése, légterenként 95%-os megbízhatóság és 10%-os előfordulási arány figyelembevételével meghatározott számú egyedet kell évente megvizsgálni.

(8) *  Mentes megyében településenként évente a kislétszámú állományokban tartott összes tenyészsertés 95%-os megbízhatóság és 20%-os előfordulási arány figyelembevételével meghatározott számú egyedét kell egyidejűleg megvizsgálni.

(9) *  Nem mentes megye mentes településén a kislétszámú tenyészállományokban az ellenőrző vizsgálatokat településenként évente a tenyészkocákból 95%-os megbízhatóság mellett 10%-os előfordulási arány figyelembevételével kell elvégezni. A vizsgálatok elvégzésénél törekedni kell arra, hogy a mintakiválasztás során a település állományainak minél nagyobb hányada vizsgálatra kerüljön.

(10) *  Nem mentes megye nem mentes településén a kislétszámú állományokban évente el kell végezni a 6. § (6) bekezdése szerinti minősítő vizsgálatokat.

8. § *  (1) Ha egy mentes vagy minősítés alatt álló állományban fertőzöttségre gyanús állatot találnak, az állományt megfigyelési zárlat alá kell helyezni és a betegség állományban való előfordulásának megerősítése vagy kizárása érdekében további laboratóriumi vizsgálatokat kell végezni. Ezen vizsgáltok eredményének rendelkezésre állásáig a zárlat nem enyhíthető.

(2) Amennyiben a laboratóriumi vizsgálatok negatív eredménnyel zárulnak, a megfigyelési zárlatot fel kell oldani és a korábban mentes állomány visszakapja a mentes minősítését, az újonnan minősített állomány mentességéről pedig határozatot kell kiadni.

(3) Amennyiben a laboratóriumi vizsgálatok pozitív eredményt adnak, az állományt fertőzöttnek kell tekinteni és helyi zárlat alá kell vonni.

(4) Kislétszámú állományban előforduló fertőzöttség esetén a település valamennyi állományát fertőzöttségre gyanúsnak kell tekinteni és megfigyelési zárlat alá kell helyezni.

6. Eljárás fertőzöttség megállapítása esetén

9. § (1) *  A fertőzöttség megállapítását követően a fertőzött állományok mentesítése iránt a járási hivatal intézkedik.

(2) * 

(3) *  Fertőzött nagylétszámú állomány esetében az állattartónak mentesítési tervet kell készítenie és azt a megyei kormányhivatalhoz jóváhagyásra be kell nyújtania. A megyei kormányhivatal a mentesítési tervet határozattal hagyja jóvá. Az állományok mentesítését azonnali állománycsere módszerével csak az országos főállatorvos engedélyével lehet végrehajtani. A mentesítési terv végrehajtásának valamennyi költsége - beleértve a vakcina árát is - az állattartót terheli.

(3a) *  A nagylétszámú tenyésztelepek esetében a fertőzött sertéseket a jóváhagyott mentesítési terv üteme szerint kell levágatni. A mentesítés során levágott állatok után - ha e rendelet eltérően nem rendelkezik - állami kártalanítás nem jár. A mentesítés adott telepen történő gyorsítása vagy befejezése érdekében tenyészállatok állami kártalanítás melletti levágatása csak az országos főállatorvos engedélyével rendelhető el. Az állami kártalanítás további feltétele a tulajdonos részéről két éven belül legalább hasonló nagyságú mentes tenyésztelep létrehozására vállalt kötelezettség.

(3b) *  Tenyészállatok járványügyi intézkedésként elrendelt levágatása esetén a tulajdonos a forgalmi érték és a vágóérték különbségének mértékében állami kártalanításra jogosult. Az állatok forgalmi értéke tenyészállatok esetében a járványügyi intézkedésként levágatott vagy leöletett egyedekkel, azok vágatásának időpontjában megegyező genetikai és állategészségügyi státuszban lévő tenyészállatok számlákkal igazolt, három hónapnál nem régebbi beszerzési ára (beleértve az importárat is), vagy a megelőző három hónapban a tenyészetből értékesített, a járványügyi intézkedésként levágatott vagy leöletett egyedekkel azok vágatásának időpontjában megegyező genetikai és állategészségügyi státuszban lévő tenyészállatok számlákkal igazolt, átlagos súly- vagy egyedenkénti átlagára. Számlákkal igazolt beszerzési vagy értékesítési ár hiányában a forgalmi érték a kárbecslésben érintett állathoz hasonló, azzal azonos fajú, fajtájú, ivarú, korú, hasznosítású és levágatás időpontjában azonos állategészségügyi státuszú állatra vonatkozó, szakértő által megadott, az adott területen a káresemény időszakában kialakult piaci árak átlaga.

(4) *  Amennyiben egy település kislétszámú állományaiban a minősítő vagy ellenőrző vizsgálatok során pozitív egyedet találnak, a járási hivatal a település sertésállományaira vonatkozóan mentesítési tervet készít, melyet a megyei kormányhivatal hagy jóvá. A mentesítés adott településen történő gyorsítása vagy befejezése érdekében tenyészállatok állami kártalanítás melletti levágatása csak az országos főállatorvos engedélyével rendelhető el.

(5) * 

(6) *  A fertőzött kislétszámú állományokban a tenyészállatok termékenyítése tilos, valamint a gazdaságba sertés nem szállítható be, amíg az utolsó állat eltávolítását követő takarítás és fertőtlenítés meg nem történik. A hatósági állatorvos az állattartó erre vonatkozó bejelentését követően az állattartó telep kiürítését és a takarítás megtörténtét a helyszínen ellenőrzi.

(7) *  A fertőzött vagy fertőzöttségre gyanús sertések elhullása során keletkezett összes mellékterméket a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló miniszteri rendeletben előírt módon ártalmatlanítani kell.

10. § *  Az állattartó telep kiürítése után a helyi zárlat területét szigorított módon, a járási hivatal utasítása szerint és hatósági állatorvos felügyelete mellett kell fertőtleníteni. A fertőtlenítést az állattartó saját költségen köteles elvégezni vagy elvégeztetni.

7. Az állatforgalmazás szabályai

11. § *  (1) *  Mentes nagylétszámú állományba és mesterséges termékenyítő állomásra létszámtól függetlenül sertést beállítani csak előzetesen elvégzett, hatvan napig tartó karanténozást követően lehetséges. A karanténozás ideje alatt tenyészállatok esetében minden kanból, tenyészkocából és tenyészkocasüldőből szerológiai vizsgálat céljára vért kell venni. Tenyészkanokból az ondó egyedi PCR vizsgálatát is el kell végezni. Ondóvételre még alkalmatlan, fiatal kanok esetében a Nemzeti Referencia Laboratórium (a továbbiakban: NRL) ajánlása alapján kell megerősítő vizsgálatot végezni a karantén feloldása előtt, az ondó vizsgálatát pedig a kan tenyésztésbe való beállítása előtt kell végezni. Hízóállatok esetében a hatvan napos elkülönítés ideje alatt az állományból szerológiai vizsgálat céljára légterenként 95%-os biztonság és 10%-os előfordulás figyelembevételével kell vért venni.

(2) Az állatokat az állományba beállítani csak az (1) bekezdés szerinti vizsgálatok negatív eredménye esetén szabad. Amennyiben a vizsgálatok a célállománytól különböző központi karantén telepen kerülnek elvégzésre, vagy az állattartó mentes állományából saját másik mentes állományába szállítja az állatokat, a megyei kormányhivatal erre irányuló kérelem alapján a célállományban a karanténozás és diagnosztikai vizsgálatok elvégzése alól mind tenyész-, mind hízóállatok esetében felmentést adhat.

(3) A karanténozás ideje alatt elvégzett vizsgálatokkal szeropozitívnak bizonyuló állatok vérvizsgálatát tizennégy nap múlva más típusú szerológiai módszer alkalmazásával meg kell ismételni. Amennyiben az ismétlő vizsgálatok akár csak egy egyed esetében pozitív eredményre vezetnek, a teljes karanténban tartott állomány 30 napon belül kizárólag vágásra értékesítendő és az állattartó állami kártalanításra nem jogosult. A tartó kérésére a megyei kormányhivatal vágás helyett engedélyezheti az állatok fertőzött telepre véghizlalási céllal történő elszállítását.

(4) Mentes területen lévő piacra, vásárra, valamint mentes területre továbbtartási célra csak mentes településekről vagy mentes nagylétszámú állományból származó sertéseket szabad beszállítani.

(5) *  Fertőzött állományból sertés csak az állomány mentesítése keretében, azonnali vágásra szállítható ki, kivéve, ha a szállítás véghízlalási céllal történik a tulajdonos saját telepére vagy a tenyészteleppel szerződésben álló partner telepére. Ezeket a sertéseket a telepről kizárólag vágóhídra lehet továbbszállítani. Fertőzött telepről ettől eltérő céllal sertéseket kihelyezni tilos.

(6) Gyűjtőállomásra egyidőben csak azonos PRRS-státuszú állományok szállíthatók be.

8. Sertés beszállítása az Európai Unió más tagállamából

12-13. § * 

9. *  Az állattartó feladatai

14. § *  Az állatbetegségek bejelentésének rendjéről szóló miniszteri rendeletben foglalt jelentési kötelezettségén túl, PRRS fertőzöttségének gyanúja esetén az állattartó köteles az állományt ellátó szolgáltató állatorvos utasításai szerint a fertőzöttség továbbterjedésének megakadályozása érdekében ideiglenes intézkedéseket tenni.

10. Az állományt ellátó szolgáltató állatorvos feladatai * 

15. § Az állatbetegségek bejelentésének rendjéről szóló miniszteri rendeletben foglalt jelentési kötelezettségén túl, PRRS fertőzöttségének gyanúja esetén az állományt ellátó állatorvos köteles a fertőzöttség továbbterjedésének megakadályozása érdekében ideiglenes intézkedéseket tenni.

11. A hatósági állatorvos feladatai

16. § A hatósági állatorvos a PRRS fertőzöttségének gyanúja esetén köteles:

a) a helyszínre kiszállni;

b) a fertőzöttség gyanújának megállapítása esetén megfigyelési zárlatot elrendelni, és intézkedni a fertőzöttség megállapítására irányuló mintavételről;

c) a 9. és 10. §-ban foglaltak szerint eljárni, ha a minősítő vagy ellenőrző vizsgálatok pozitív vagy kétes eredményt adnak.

12. A járási hivatal feladatai * 

17. § A járási hivatal köteles: * 

a) az állományok minősítését határozatban kiadni;

b) PRRS gyanúja esetén:

ba) a helyszínre kiszállni és a hatósági állatorvos által hozott intézkedéseket felülvizsgálni, illetve szükség esetén módosítani;

bb) szükség esetén a fertőzöttség megállapítása érdekében diagnosztikai célú leölést elrendelni;

bc) *  amennyiben a laboratóriumi vizsgálatok a PRRS vírusát vagy annak genomját mutatják ki, a fertőzöttséget megállapítani;

c) *  a fertőzöttséget megállapítani és azt követően:

ca) az állományt helyi zárlat alá helyezni;

cb) az állomány mentesítését elrendelni és - amennyiben a mentesítés során levágatott állatok után állami kártalanítás jár - a kártalanítás megállapítása iránt intézkedni;

cc) a hatósági állatorvos útján intézkedni annak érdekében, hogy mindazon sertéstartó helyek, amelyek a helyi zárlat alatt álló állománnyal élőállat, sertéstermék vagy ragályfogó tárgyak útján kapcsolatba kerültek, megfigyelési zárlat alá kerüljenek;

cd) a megyei kormányhivatalt a megtett intézkedésekről tájékoztatni.

13. A megyei kormányhivatal feladatai * 

18. § A megyei kormányhivatal köteles: * 

a) *  a járási hivatal intézkedéseit ellenőrizni, szükség esetén kiegészíteni vagy módosítani, valamint a NÉBIH-nek jelentést tenni;

b) a járványtani vizsgálatot irányítani annak kiderítése érdekében, hogy a fertőzés honnan származhatott, mennyi ideje áll fenn, a feltételezett eredeti forrásból és az észlelt gócból hová hurcolhatták el, és a fertőzöttség megállapítását megelőző hatvan napon belül hová történt élőállat-, nyerstermék-, takarmány-, alom- és trágyaszállítás, valamint személy- és járműforgalom;

c) *  a megyei kormányhivatalt értesíteni, ha a fertőzöttség más megyéből származik, vagy ennek gyanúja merül fel, illetve a fertőzöttség áthurcolásának lehetősége áll fenn;

d) *  irányítani a fertőzöttség leküzdését, valamint ellenőrizni az ennek érdekében hozott intézkedések végrehajtását;

e) * 

14. Vizsgálati anyag küldése, a laboratóriumok feladatai

19. § (1) Az állományok minősítő vizsgálatait és a PRRS fertőzöttségének gyanúja esetén vett minták, illetve a 8. § szerint vett minták vizsgálatát csak az NRL végezheti el. A fertőzöttség hatósági megállapítása és az állományok minősítése csak az NRL vizsgálati eredménye alapján történhet meg.

(2) Az állományok mentességének ellenőrzésére szolgáló minták vizsgálatát minden olyan laboratórium elvégezheti, amelyet a NÉBIH az állami laboratóriumok közül erre kijelölt, vagy amely nem állami laboratóriumnak a külön jogszabályban foglaltak szerint erre engedélyt adott. Ezen laboratóriumok kötelesek részt venni az NRL által évente megszervezésre kerülő körvizsgálatokban.

(3) Az NRL feladatait a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága látja el.

(4) *  A laboratórium a vizsgálatok eredményéről köteles értesíteni a beküldő állatorvost és a megyei kormányhivatalt.

15. A megfigyelési és a helyi zárlat szabályai

20. § (1) A megfigyelési zárlat ideje alatt:

a) az állattartó az állattartási hely bejáratain jól látható „PRRS, megfigyelési zárlat, jogosulatlan személyek belépése tilos” feliratú táblát köteles elhelyezni;

b) a sertés tartására használt épület, illetve a gazdaság be- és kijáratánál megfelelő fertőtlenítő eszközöket kell elhelyezni; a be- és kilépés csak ezek rendeltetésszerű használata után történhet;

c) sertést, annak termékét és PRRS betegség közvetítésére alkalmas eszközt az érintett gazdaságból kiszállítani vagy oda beszállítani tilos, kivéve a közvetlen vágásra történő kiszállítást;

d) a lezárt területre csak hatósági állatorvos engedélyével, megfelelő védőruházat (gumicsizma, kesztyű, sapka, köpeny) viselésével lehet belépni; a személyforgalomról naprakész nyilvántartást kell vezetni; a védőruházat a zárlat alatt álló helyről csak fertőtlenítés után vihető ki;

e) a zárlat alá helyezett területen belül csak a hatósági állatorvos engedélyével lehet az állatokat átcsoportosítani;

f) az állattartó telepen belül az állatok tartózkodási helyéhez (istálló, ól) vezető és azok körül fekvő utak felületét a hatósági állatorvos utasítása szerint rendszeresen fertőtleníteni kell;

g) az elhullott, leölt sertéseket ártalmatlanná tételükig úgy kell megőrizni, hogy azokhoz sem állatok, sem pedig illetéktelen személyek ne juthassanak hozzá;

h) *  a zárlat alatt lévő helyen a sertéstrágyát, az almot és a takarmányhulladékot össze kell gyűjteni és azt a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló miniszteri rendelet szerint ártalmatlanítani kell.

(2) A helyi zárlat alá helyezett gazdaságban az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően:

a) az állattartó a telephely bejáratain jól látható, „PRRS betegség miatt helyi zárlat, jogosulatlan személyeknek tilos a bemenet!” feliratú táblát köteles elhelyezni;

b) helyi zárlat alatt álló helyen termékenyíteni és fedeztetni tilos;

c) helyi zárlat alatt álló helyről sertést kiszállítani csak az 5. § (3) bekezdése alapján lehet.

16. A zárlati intézkedések feloldása, a fertőzöttség megszűntté nyilvánítása

21. § (1) A megfigyelési zárlatot fel kell oldani:

a) ha a fertőzöttségre gyanús állat laboratóriumi vizsgálata negatív eredményt adott;

b) *  ha a zárlatot a 8. § (1) bekezdése alapján rendelték el és az ismételő szerológiai vizsgálat negatív eredményt adott.

(2) *  A helyi zárlatot fel kell oldani, ha a zárlat alatt álló helyen már nincsen fogékony állat és a telepet a 10. § szerint fertőtlenítették, vagy a zárlat alatt álló állomány mentesítési tervében leírt mentesítési eljárást végrehajtották és az elvégzett ellenőrző vizsgálatok szerint az állományban nincsen fertőzött állat.

17. Sertéstelepek újratelepítése

22. § (1) *  A fertőzött állomány eltávolításával megüresedett sertéstelepet csak a helyi zárlat feloldása után lehet újratelepíteni. A betelepítést lehetőleg egyszerre kell elvégezni. Szakaszos betelepítés esetén a beszállításra kerülő állatokat hatvan napig karanténozni kell.

(2) *  Az újratelepített állomány minősítését a betelepítés befejezését követő hatvan napon belül az állattartó köteles kezdeményezni a járási hivatalnál. Szakaszos betelepítés esetén a hatvan napot az utolsó állat bekerülésétől kell számítani és a vizsgálatok elvégzéséig a teljes állományt forgalmi korlátozás alatt kell tartani.

(3) *  Az újratelepített állományból - annak minősítéséig - csak a járási hivatal engedélyével, közvetlen vágásra szabad sertést kiszállítani.

18. Vakcinázás

23. § (1) Mentes településeken, megyékben, régiókban, valamint a mentesítés alá vont területeken a vakcinázás tilos.

(2) * 

(3) Kislétszámú állományokban a vakcinázás tilos.

(4) Az (1)-(3) bekezdésektől eltérően az országos főállatorvos másként is rendelkezhet.

19. Záró rendelkezések

24. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

(2) A rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

(3) *  E rendeletnek a sertésállományoknak a sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómájától való mentesítéséről szóló 3/2014. (I. 16.) VM rendelet módosításáról szóló 16/2016. (III. 11.) FM rendelettel módosított rendelkezései tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló 2015/1535/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti előzetes bejelentése megtörtént.


  Vissza az oldal tetejére