A jogszabály mai napon ( 2020.07.05. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

3/2014. (I. 16.) VM rendelet

a sertésállományoknak a sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómájától való mentesítéséről

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdés 17. és 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján - az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § *  E rendelet alkalmazásában:

1. kislétszámú állomány: legfeljebb száz sertésből álló állomány;

2. mentes terület: a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) által a sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómájától (a továbbiakban: PRRS) mentesnek minősített egy vagy több járás vagy megye területe;

3. nagylétszámú állomány: több mint száz sertésből álló állomány;

4. Nemzeti Mentesítési Terv: a sertésállományok fertőzöttségének megállapítására, mentességének és minősítésének feltételeire, a fertőzöttség megszűntté nyilvánítására, valamint a vakcinázással kapcsolatos feltételekre vonatkozó, a NÉBIH honlapján közzétett dokumentum;

5. önálló árutermelő hízóállomány: olyan sertésállomány, amelyben a sertéseket nem saját fogyasztásra történő hízlalási céllal tartják, és ahol szaporítás nem folyik;

6. önálló árutermelő növendék előállító állomány: olyan sertésállomány, amelyben az anyaállattól történő elválasztástól legfeljebb 90 életnapos korig nevelik a sertéseket, amelyeket véghízlalásra egy másik sertéstelepre szállítanak;

7. sertés-tenyészállomány: az a sertésállomány, amelyben szaporítás céljából tenyészkant, tenyészkocasüldőt vagy tenyészkocát tartanak;

8. tenyészkan: hat hónaposnál idősebb, az állattenyésztési jogszabályok szerint tenyésztési célra kiválasztott és egyedi jelöléssel ellátott hímivarú sertés;

9. tenyészkoca: az állattenyésztési jogszabályok szerint tenyésztési célra kiválasztott és egyedi jelöléssel ellátott, már egyszer fialt nőivarú sertés;

10. tenyészkocasüldő: hat hónaposnál idősebb, az állattenyésztési jogszabályok szerint tenyésztési célra kiválasztott és egyedi jelöléssel ellátott, még egyszer sem fialt nőivarú sertés;

11. vakcinázott tenyészsertés: a jóváhagyott Nemzeti Mentesítési Terv szerint bármely engedélyezett vakcinával immunizált tenyészállat.

2. § (1) *  PRRS-re nézve fertőzött az a sertés,

a) amelyből származó mintában - a vakcina törzseket kivéve - PRRS vírust mutattak ki,

b) amely járványtanilag kapcsolatba hozható PRRS vírus fertőzött sertéssel, és amelyből származó mintában PRRS vírus specifikus antigén vagy RNS lett kimutatva, amely nem vakcinázás következménye, vagy

c) amely járványtanilag kapcsolatba hozható megerősített PRRS vírus fertőzött sertéssel, és amelyből származó mintában PRRS vírus vakcina törzset, az antigénjét, az RNS-ét vagy PRRS vírus elleni specifikus ellenanyagokat mutattak ki, amely nem a vakcinázás következménye.

(2) *  PRRS fertőzöttségére nézve gyanús az a sertés,

a) amelynek klinikai tünetei vagy kórbonctani elváltozásai a PRRS-re utalnak és a laboratóriumi vizsgálatok a betegség jelenlétét még nem igazolták vagy zárták ki;

b) *  amely nem vakcinázott, valamint a szerológiai vizsgálat során pozitív vagy kétes eredményt ad és a további vizsgálatok a fertőzöttséget még nem erősítették meg, illetve zárták ki;

c) amelyet a megelőző hatvan napon belül fertőzött sertéssel együtt tartottak, vagy fertőzött sertéstől származó ondóval termékenyítettek.

(3) A PRRS bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség. A betegség vagy annak gyanújának észlelése esetén az állatbetegségek bejelentésének rendjéről szóló miniszteri rendelet előírásait is alkalmazni kell.

3. § *  (1) Új állomány minősítését a betelepítés befejezését követő harminc napon belül az állattartó köteles kezdeményezni az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatalnál (a továbbiakban: járási hivatal). Szakaszos betelepítés esetén a harminc napot az utolsó állat bekerülésétől kell számítani és a vizsgálatok elvégzéséig a teljes állományt forgalmi korlátozás alatt kell tartani.

(2) Az állományok minősítésével és a mentesség ellenőrzésével kapcsolatos költségek (vérvétel, vérvizsgálat) az állattartót terhelik. A fertőzöttség megállapítását vagy kizárását célzó vizsgálatok költségeit az állam viseli.

2. Mentesség

4. § *  (1) PRRS-től mentes a sertés, ha

a) az állatból a betegség vírusa vagy annak genomja nem mutatható ki,

b) az állat szerológiai vizsgálata negatív eredményű, és

c) az állatot nem fertőzött állományban tartják.

(2) PRRS-től mentes vakcinázott a sertés, ha

a) az állományban alkalmazott élő, modifikált PRRS vakcina vírustól eltérő PRRS vírus vagy ennek genomja nem mutatható ki, és

b) a kanok esetében negyedévente elvégzett PRRS vírus kimutatására irányuló ondó vizsgálat negatív eredményre vezet.

(3) PRRS-től mentes az állomány (a továbbiakban: mentes állomány), ha

a) az állomány tekintetében az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló miniszteri rendelet által megkövetelt járványvédelem személyi és tárgyi feltételei biztosítottak,

b) az állományban a minősítő, illetve a mentességet ellenőrző éves vizsgálatok e rendelet előírásai, valamint a Nemzeti Mentesítési Tervben meghatározottak szerint elvégzésre kerültek, és ezek alapján az állományban fertőzött állat nem található,

c) tenyészállományok esetében a kocákat, tenyészkocasüldőket igazoltan mentes tenyészkannal fedeztették vagy ilyen kanok ondójával termékenyítették, és

d) az állomány tekintetében előírt laboratóriumi vizsgálati eredmények a 6. §-ban előírt követelményeknek megfelelnek.

(4) PRRS-től mentes vakcinázott az állomány, ha

a) a mentesítési program eredményeként a tenyészállomány minden egyede megfelel a vakcinázott tenyészsertésre vonatkozó követelményeknek, és

b) az utódállomány valamennyi egyede minden életkorban az (1) bekezdésben foglaltak szerint a PRRS-től mentes sertés.

(5) PRRS szempontjából „A” minősítésű az a sertés-tenyészállomány,

a) amelyre vonatkozóan a minősítését megelőzően legalább 10 hónappal korábban a járási hivatal által elfogadott olyan, a Nemzeti Mentesítési Tervben meghatározott mentesítési program készült, amelyben meg van határozva a telep sertés-tenyészállománya PRRS-től mentessé válásának határideje,

b) amely tekintetében a minősítés előtt legalább 9 hónappal korábban járványvédelmi és immunizálási intézkedéseket vezettek be, és

c) amely tekintetében a minősítést megelőző legalább 6 hónapon keresztül az utódállományokban nem alkalmaztak élő, attenuált PRRS vakcinát.

(6) PRRS-től mentes a település, ha területén

a) valamennyi nagylétszámú sertés-tenyészállomány mentes vagy vakcinázott mentes,

b) valamennyi önálló árutermelő növendék előállító állomány és önálló árutermelő hízóállomány mentes, és

c) a kislétszámú állományok 99%-a mentes.

(7) A minősítést azon települések esetében kell elvégezni, amelyek közigazgatási területén sertésállomány található.

(8) PRRS-től mentes az a járás, amely megfelel a (6) bekezdésben foglalt feltételeknek.

(9) PRRS-től mentes az a megye, amelynek területén valamennyi járás mentes.

(10) PRRS-től mentes az a régió, amelynek területén valamennyi megye mentes.

3. Fertőzött állomány

5. § (1) *  Fertőzött az az állomány, amelyben a fertőzöttséget járási hivatal megállapította.

(2) *  A fertőzött állományt a betegségtől mentesíteni kell. A fertőzött állományt a mentesítés befejezéséig forgalmi korlátozás alatt kell tartani.

(3) *  Fertőzött állományból állatot kiszállítani csak a járási hivatal egyedi engedélyével, a 11. § (5) bekezdése szerint lehet.

4. Az állományok PRRS-re vonatkozó minősítése

6. § (1) *  Nagylétszámú állománynak rendelkeznie kell PRRS-re vonatkozó minősítéssel. A minősítést a járási hivatal az e rendeletben előírt vizsgálatok eredménye alapján adja meg.

(2) *  A PRRS-re vonatkozó mentességet a kedvező eredményű minősítő vizsgálatok alapján

a) egy adott település tekintetében a járási hivatal,

b) egy adott járás tekintetében az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal (a továbbiakban: megyei kormányhivatal),

c) egy adott megye, illetve régió tekintetében a NÉBIH

állapítja meg.

(3) * 

(4) Nagylétszámú tenyészállományok esetében a minősítő vizsgálatokat valamennyi tenyészkanon és tenyészkocán, valamint a hízósertések 95%-os megbízhatóság és 5%-os előfordulási arány figyelembe vételével meghatározott számú egyedén egyidőben, minimum hat hónapos időközzel, kétszeri szerológiai vizsgálattal kell elvégezni.

(5) *  Amennyiben rendelkezésre állnak az elmúlt 3 év kedvező vizsgálati eredményei, az állományban a vizsgálat időpontjában található valamennyi kanból, a kocák 95%-os megbízhatóság és 5%-os előfordulási arány figyelembevételével meghatározott számú egyedén, továbbá a hízók 95%-os megbízhatóság és 10%-os előfordulási arány figyelembevételével meghatározott számú egyedén elvégzett kedvező eredményű vérvizsgálat alapján az állomány mentessé nyilvánítható.

(5a) *  Önálló árutermelő hízóállomány esetében a nem igazoltan mentes állományból származó hízósertések minősítő vizsgálata során a légterenként 95%-os megbízhatóság és 5%-os előfordulási arány figyelembevételével meghatározott számú egyed szerológiai vizsgálatát kell egyidőben elvégezni.

(5b) *  Azon állományok, amelyekben valamennyi hízósertés igazoltan mentes állományból származik, és amelyből elvégezték 95%-os biztonság és 10%-os előfordulás figyelembevételével meghatározott számú, a betelepített légterek mindegyikére elosztott, a bent álló állomány egészét reprezentáló vérminta kedvező eredményű szerológiai vizsgálatát, mentessé nyilváníthatók.

(6) Kislétszámú állományok esetében az állományban lévő valamennyi tenyészkoca és tenyészkan szerológiai vizsgálatát kell egyidőben elvégezni.

5. A mentesség ellenőrzése

7. § *  Az állományok mentességének ellenőrzését a Nemzeti Mentesítési Tervben meghatározottak szerint kell elvégezni.

8. § *  (1) Ha egy mentes vagy minősítés alatt álló állományban fertőzöttségre gyanús állatot találnak, az állományt megfigyelési zárlat alá kell helyezni és a betegség állományban való előfordulásának megerősítése vagy kizárása érdekében további laboratóriumi vizsgálatokat kell végezni. Ezen vizsgáltok eredményének rendelkezésre állásáig a zárlat nem enyhíthető.

(2) *  Amennyiben a laboratóriumi vizsgálatok negatív eredménnyel zárulnak, a megfigyelési zárlatot fel kell oldani és a korábban mentes állomány visszakapja a mentes minősítését, az újonnan minősített állomány mentességéről pedig dönteni kell.

(3) *  Amennyiben a laboratóriumi vizsgálatok pozitív eredményt adnak, az állományt fertőzöttnek kell tekinteni és megfigyelési zárlat alá kell vonni.

(4) Kislétszámú állományban előforduló fertőzöttség esetén a település valamennyi állományát fertőzöttségre gyanúsnak kell tekinteni és megfigyelési zárlat alá kell helyezni.

6. Eljárás fertőzöttség megállapítása esetén

9. § (1) *  A fertőzöttség megállapítását követően a fertőzött állományok mentesítése iránt a járási hivatal intézkedik.

(2) * 

(3) *  Fertőzött nagylétszámú állomány esetében az állattartónak mentesítési tervet kell készítenie és azt a megyei kormányhivatalhoz jóváhagyásra be kell nyújtania. Az állományok mentesítését azonnali állománycsere módszerével csak az országos főállatorvos engedélyével lehet végrehajtani. A mentesítési terv végrehajtásának valamennyi költsége - beleértve a vakcina árát is - az állattartót terheli.

(3a) *  A nagylétszámú tenyésztelepek esetében a fertőzött sertéseket a jóváhagyott mentesítési terv üteme szerint kell levágatni. A mentesítés során levágott állatok után - ha e rendelet eltérően nem rendelkezik - állami kártalanítás nem jár. A mentesítés adott telepen történő gyorsítása vagy befejezése érdekében tenyészállatok állami kártalanítás melletti levágatása csak az országos főállatorvos engedélyével rendelhető el. Az állami kártalanítás további feltétele a tulajdonos részéről két éven belül legalább hasonló nagyságú mentes tenyésztelep létrehozására vállalt kötelezettség.

(3b) *  Tenyészállatok járványügyi intézkedésként elrendelt levágatása esetén a tulajdonos a forgalmi érték és a vágóérték különbségének mértékében állami kártalanításra jogosult. Az állatok forgalmi értéke tenyészállatok esetében a járványügyi intézkedésként levágatott vagy leöletett egyedekkel, azok vágatásának időpontjában megegyező genetikai és állategészségügyi státuszban lévő tenyészállatok számlákkal igazolt, három hónapnál nem régebbi beszerzési ára (beleértve az importárat is), vagy a megelőző három hónapban a tenyészetből értékesített, a járványügyi intézkedésként levágatott vagy leöletett egyedekkel azok vágatásának időpontjában megegyező genetikai és állategészségügyi státuszban lévő tenyészállatok számlákkal igazolt, átlagos súly- vagy egyedenkénti átlagára. Számlákkal igazolt beszerzési vagy értékesítési ár hiányában a forgalmi érték a kárbecslésben érintett állathoz hasonló, azzal azonos fajú, fajtájú, ivarú, korú, hasznosítású és levágatás időpontjában azonos állategészségügyi státuszú állatra vonatkozó, szakértő által megadott, az adott területen a káresemény időszakában kialakult piaci árak átlaga.

(4) *  A kártalanítás során az állomány megelőző 3 éves selejtezési átlagával kell csökkenteni a kártalanítási eljárásba bevont állatok számát.

(5) *  Amennyiben egy település kislétszámú állományaiban a minősítő vagy ellenőrző vizsgálatok során pozitív egyedet találnak, a járási hivatal a település sertésállományaira vonatkozóan mentesítési tervet készít, melyet a megyei kormányhivatal hagy jóvá. A mentesítés adott településen történő gyorsítása vagy befejezése érdekében tenyészállatok állami kártalanítás melletti levágatása csak az országos főállatorvos engedélyével rendelhető el.

(6) *  Állománycserével mentesítést végrehajtani csak az országos főállatorvos engedélyével lehet.

(7) *  A fertőzött kislétszámú állományokban a tenyészállatok termékenyítése tilos, valamint a gazdaságba sertés nem szállítható be, amíg az utolsó egyed eltávolítását követő, hatósági állatorvos felügyelete mellett végzett takarítás és fertőtlenítés meg nem történik.

(8) *  A fertőzött vagy fertőzöttségre gyanús sertések elhullása során keletkezett összes mellékterméket a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló miniszteri rendeletben előírt módon ártalmatlanítani kell.

10. § *  Az állattartó telep kiürítése után a helyi zárlat területét szigorított módon, a járási hivatal utasítása szerint és hatósági állatorvos felügyelete mellett kell végfertőtleníteni. A végfertőtlenítést az állattartó saját költségen köteles elvégezni vagy elvégeztetni.

7. Az állatforgalmazás szabályai

11. § *  (1) *  Mentes nagylétszámú állományba és mesterséges termékenyítő állomásra létszámtól függetlenül sertést beállítani csak előzetesen elvégzett, 60 napig tartó karanténozást követően lehetséges. A karanténozást a Nemzeti Mentesítési Tervben előírtak szerint kell elvégezni.

(2) * 

(3) * 

(4) *  Az ország területén lévő piacra, vásárra, valamint mentes területre továbbtartási célra csak mentes településekről vagy mentes nagylétszámú állományból származó sertéseket szabad beszállítani. A mentességet az állatokat kísérő dokumentumokban fel kell tüntetni.

(5) *  Fertőzött állományból sertés csak az állomány mentesítése keretében, azonnali vágásra szállítható ki, kivéve, ha a szállítás véghízlalási céllal történik a tulajdonos saját telepére vagy a tenyészteleppel szerződésben álló partner telepére. Ezeket a sertéseket a telepről kizárólag vágóhídra lehet továbbszállítani. Fertőzött telepről ettől eltérő céllal sertéseket kihelyezni tilos.

(6) Gyűjtőállomásra egyidőben csak azonos PRRS-státuszú állományok szállíthatók be.

8. Sertés beszállítása az Európai Unió más tagállamából

12-13. § * 

9. *  Az állattartó feladatai

14. § *  Az állatbetegségek bejelentésének rendjéről szóló miniszteri rendeletben foglalt jelentési kötelezettségén túl, PRRS fertőzöttségének gyanúja esetén az állattartó köteles az állományt ellátó szolgáltató állatorvos utasításai szerint a fertőzöttség továbbterjedésének megakadályozása érdekében ideiglenes intézkedéseket tenni.

10. Az állományt ellátó szolgáltató állatorvos feladatai * 

15. § Az állatbetegségek bejelentésének rendjéről szóló miniszteri rendeletben foglalt jelentési kötelezettségén túl, PRRS fertőzöttségének gyanúja esetén az állományt ellátó állatorvos köteles a fertőzöttség továbbterjedésének megakadályozása érdekében ideiglenes intézkedéseket tenni.

11. A hatósági állatorvos feladatai

16. § A hatósági állatorvos a PRRS fertőzöttségének gyanúja esetén köteles:

a) * 

b) a fertőzöttség gyanújának megállapítása esetén megfigyelési zárlatot elrendelni, és intézkedni a fertőzöttség megállapítására irányuló mintavételről;

c) a 9. és 10. §-ban foglaltak szerint eljárni, ha a minősítő vagy ellenőrző vizsgálatok pozitív vagy kétes eredményt adnak.

12. A járási hivatal feladatai * 

17. § A járási hivatal köteles: * 

a) *  az állományok minősítését elvégezni;

b) PRRS gyanúja esetén:

ba) * 

bb) szükség esetén a fertőzöttség megállapítása érdekében diagnosztikai célú leölést elrendelni;

bc) *  amennyiben a laboratóriumi vizsgálatok a PRRS vírusát vagy annak genomját mutatják ki, a fertőzöttséget megállapítani;

c) *  a fertőzöttséget megállapítani és azt követően:

ca) az állományt helyi zárlat alá helyezni;

cb) az állomány mentesítését elrendelni és - amennyiben a mentesítés során levágatott állatok után állami kártalanítás jár - a kártalanítás megállapítása iránt intézkedni;

cc) a hatósági állatorvos útján intézkedni annak érdekében, hogy mindazon sertéstartó helyek, amelyek a helyi zárlat alatt álló állománnyal élőállat, sertéstermék vagy ragályfogó tárgyak útján kapcsolatba kerültek, megfigyelési zárlat alá kerüljenek;

cd) a megyei kormányhivatalt a megtett intézkedésekről tájékoztatni.

13. A megyei kormányhivatal feladatai * 

18. § A megyei kormányhivatal köteles: * 

a) *  a járási hivatal intézkedéseit ellenőrizni, szükség esetén kiegészíteni vagy módosítani, valamint a NÉBIH-nek jelentést tenni;

b) a járványtani vizsgálatot irányítani annak kiderítése érdekében, hogy a fertőzés honnan származhatott, mennyi ideje áll fenn, a feltételezett eredeti forrásból és az észlelt gócból hová hurcolhatták el, és a fertőzöttség megállapítását megelőző hatvan napon belül hová történt élőállat-, nyerstermék-, takarmány-, alom- és trágyaszállítás, valamint személy- és járműforgalom;

c) *  a megyei kormányhivatalt értesíteni, ha a fertőzöttség más megyéből származik, vagy ennek gyanúja merül fel, illetve a fertőzöttség áthurcolásának lehetősége áll fenn;

d) *  irányítani a fertőzöttség leküzdését, valamint ellenőrizni az ennek érdekében hozott intézkedések végrehajtását;

e) * 

14. Vizsgálati anyag küldése, a laboratóriumok feladatai

19. § (1) Az állományok minősítő vizsgálatait és a PRRS fertőzöttségének gyanúja esetén vett minták, illetve a 8. § szerint vett minták vizsgálatát csak az NRL végezheti el. A fertőzöttség hatósági megállapítása és az állományok minősítése csak az NRL vizsgálati eredménye alapján történhet meg.

(2) Az állományok mentességének ellenőrzésére szolgáló minták vizsgálatát minden olyan laboratórium elvégezheti, amelyet a NÉBIH az állami laboratóriumok közül erre kijelölt, vagy amely nem állami laboratóriumnak a külön jogszabályban foglaltak szerint erre engedélyt adott. Ezen laboratóriumok kötelesek részt venni az NRL által évente megszervezésre kerülő körvizsgálatokban.

(3) Az NRL feladatait a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága látja el.

(4) *  A laboratórium a vizsgálatok eredményéről köteles értesíteni a beküldő állatorvost és a megyei kormányhivatalt.

15. A megfigyelési és a helyi zárlat szabályai

20. § (1) A megfigyelési zárlat ideje alatt:

a) az állattartó az állattartási hely bejáratain jól látható „PRRS, megfigyelési zárlat, jogosulatlan személyek belépése tilos” feliratú táblát köteles elhelyezni;

b) a sertés tartására használt épület, illetve a gazdaság be- és kijáratánál megfelelő fertőtlenítő eszközöket kell elhelyezni; a be- és kilépés csak ezek rendeltetésszerű használata után történhet;

c) *  sertést, annak termékét és PRRS betegség közvetítésére alkalmas bármely anyagot, tárgyat és eszközt az érintett gazdaságból kiszállítani vagy oda beszállítani tilos, kivéve a közvetlen vágásra történő kiszállítást;

d) *  a lezárt területre csak hatósági állatorvos engedélyével, higiéniai kapun keresztül, megfelelő védőruházat (gumicsizma, kesztyű, sapka, köpeny) viselésével lehet belépni; a személyforgalomról naprakész nyilvántartást kell vezetni; a védőruházat a zárlat alatt álló helyről csak fertőtlenítés után vihető ki;

e) a zárlat alá helyezett területen belül csak a hatósági állatorvos engedélyével lehet az állatokat átcsoportosítani;

f) az állattartó telepen belül az állatok tartózkodási helyéhez (istálló, ól) vezető és azok körül fekvő utak felületét a hatósági állatorvos utasítása szerint rendszeresen fertőtleníteni kell;

g) az elhullott, leölt sertéseket ártalmatlanná tételükig úgy kell megőrizni, hogy azokhoz sem állatok, sem pedig illetéktelen személyek ne juthassanak hozzá;

h) *  a zárlat alatt lévő helyen a sertéstrágyát, az almot és a takarmányhulladékot össze kell gyűjteni és azt a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló miniszteri rendelet szerint ártalmatlanítani kell.

(2) A helyi zárlat alá helyezett gazdaságban az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően:

a) az állattartó a telephely bejáratain jól látható, „PRRS betegség miatt helyi zárlat, jogosulatlan személyeknek tilos a bemenet!” feliratú táblát köteles elhelyezni;

b) helyi zárlat alatt álló helyen termékenyíteni és fedeztetni tilos;

c) helyi zárlat alatt álló helyről sertést kiszállítani csak az 5. § (3) bekezdése alapján lehet.

16. A zárlati intézkedések feloldása, a fertőzöttség megszűntté nyilvánítása

21. § (1) A megfigyelési zárlatot fel kell oldani:

a) ha a fertőzöttségre gyanús állat laboratóriumi vizsgálata negatív eredményt adott;

b) *  ha a zárlatot a 8. § (1) bekezdése alapján rendelték el és az ismételő szerológiai vizsgálat negatív eredményt adott.

(2) *  A helyi zárlatot fel kell oldani, ha a zárlat alatt álló helyen már nincsen fogékony állat és a telepet a 10. § szerint fertőtlenítették, vagy a zárlat alatt álló állomány mentesítési tervében leírt mentesítési eljárást végrehajtották és az elvégzett ellenőrző vizsgálatok szerint az állományban nincsen fertőzött állat.

17. Sertéstelepek újratelepítése

22. § (1) *  A fertőzött állomány eltávolításával megüresedett sertéstelepet csak a helyi zárlat feloldása után lehet újratelepíteni. A betelepítést lehetőleg egyszerre kell elvégezni. Szakaszos betelepítés esetén a beszállításra kerülő állatokat hatvan napig karanténozni kell.

(2) *  Az újratelepített állomány minősítését a betelepítés befejezését követő hatvan napon belül az állattartó köteles kezdeményezni a járási hivatalnál. Szakaszos betelepítés esetén a hatvan napot az utolsó állat bekerülésétől kell számítani és a vizsgálatok elvégzéséig a teljes állományt forgalmi korlátozás alatt kell tartani.

(3) *  Az újratelepített állományból - annak minősítéséig - csak a járási hivatal engedélyével, közvetlen vágásra szabad sertést kiszállítani.

18. Vakcinázás

23. § (1) *  Mentes településeken, megyékben, régiókban a vakcinázás tilos.

(2) * 

(3) * 

(4) *  Az (1) bekezdéstől eltérően az országos főállatorvos másként is rendelkezhet.

19. Záró rendelkezések

24. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

(2) A rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

(3) *  E rendeletnek a sertésállományoknak a sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómájától való mentesítéséről szóló 3/2014. (I. 16.) VM rendelet módosításáról szóló 16/2016. (III. 11.) FM rendelettel módosított rendelkezései tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló 2015/1535/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti előzetes bejelentése megtörtént.


  Vissza az oldal tetejére