Hatály: határozatlan - Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

8/2014. (I. 20.) Korm. rendelet

az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség között az európai műholdas navigációs programokról szóló együttműködési megállapodás kihirdetéséről

1. § A Kormány e rendelettel felhatalmazást ad az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség között az európai műholdas navigációs programokról szóló együttműködési megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) kötelező hatályának elismerésére.

2. § A Kormány a megállapodást e rendelettel kihirdeti.

3. § A megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő:

„AZ EURÓPAI UNIÓ,

valamint

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

MAGYARORSZÁG,

A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

ROMÁNIA,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

egyrészről az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerződő felei

(a továbbiakban: tagállamok),

valamint

másrészről a SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG, (a továbbiakban: Svájc),

(a továbbiakban: fél vagy felek),

FIGYELEMBE VÉVE egy globális navigációs műholdrendszer (a továbbiakban: GNSS) kifejezetten polgári célokra történő fejlesztésében rejlő közös érdekeket,

FELISMERVE az európai GNSS-programok jelentőségét az európai uniós és a svájci navigációs és információs infrastruktúrához való hozzájárulás terén,

FIGYELEMBE VÉVE az Európai Unióban, Svájcban és a világ más területein a GNSS-alkalmazások egyre fokozódó elterjedését,

FIGYELEMBE VÉVE az Európai Unió, annak tagállamai és Svájc között a műholdas navigáció terén megvalósuló hosszú távú együttműködésben rejlő közös érdekeket,

FELISMERVE Svájc jelentős szerepvállalását a Galileo és az EGNOS programokban azok meghatározási szakasza óta,

FIGYELEMBE VÉVE az Űrtanács állásfoglalásait, különösen a 2007. május 22-én elfogadott „Európai űrpolitika”, valamint a 2008. szeptember 29-én elfogadott „Az európai űrpolitika előmozdítása” című állásfoglalásokat, amelyek az Európai Uniót, az Európai Űrügynökséget (a továbbiakban: ESA) és ezek tagállamait, illetve tagjait az európai űrpolitika kulcsfontosságú szereplőinek tekintik, valamint a 2010. november 25-én elfogadott, „Globális kihívások: az európai űrrendszerek maradéktalan kihasználása” című állásfoglalást, amelyben az Űrtanács felkéri az Európai Bizottságot és az ESA-t, hogy segítse elő azon tagállamoknak, illetve tagoknak az együttműködési programok valamennyi szakaszában való részvételét, amelyek nem tagjai egyúttal az Európai Uniónak és az ESA-nak,

FIGYELEMBE VÉVE a 2011. április 4-i, „Az Európai Uniónak a polgárok szolgálatában álló űrstratégiája felé” című bizottsági közleményt,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy az európai GNSS-programok valamennyi vonatkozásában hivatalosan is együttműködést alakítsanak ki,

FELISMERVE Svájcnak az EGNOS és a Galileo által nyújtott valamennyi GNSS-szolgáltatás iránti érdeklődését, a kormányzati ellenőrzésű szolgáltatást (a továbbiakban: PRS) is ideértve,

FIGYELEMBE VÉVE az egyrészről az Európai Közösség és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről a Svájci Államszövetség közötti tudományos és technológiai együttműködésről szóló 2007. június 25-ei megállapodást,

SZEM ELŐTT TARTVA az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, a minősített adatok megosztására vonatkozó biztonsági eljárásokról szóló, 2008. április 28-i megállapodást (a továbbiakban: biztonsági megállapodás),

FIGYELEMBE VÉVE azokat az előnyöket, amelyeket az európai GNSS és szolgáltatásainak a felek területén biztosított egyenértékű védelme jelentene,

ELISMERVE a nemzetközi jog alapján a felekre háruló kötelezettségeket, különösen Svájcnak az állandó semleges státuszából fakadó kötelezettségeit,

TUDATÁBAN ANNAK, hogy az európai műholdas navigációs programok (EGNOS és Galileo) végrehajtásának folytatásáról szóló, 2008. július 9-i 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet *  megállapítja, hogy az említett rendeletben meghatározott európai GNSS-programok keretében létrehozott vagy kifejlesztett tárgyi eszközök és immateriális javak összességének az Európai Közösség tulajdonát kell képeznie,

FIGYELEMBE VÉVE az Európai GNSS Ügynökség létrehozásáról szóló, 2010. szeptember 22-i európai parlamenti és tanácsi 912/2010/EU rendeletet * ,

FIGYELEMBE VÉVE a Galileo program keretében megvalósuló globális navigációs műholdrendszer nyújtotta kormányzati ellenőrzésű szolgáltatáshoz való hozzáférés szabályairól szóló, 2011. október 25-i 1104/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozatot * ,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. CIKK

Cél

(1) E megállapodás célja, hogy a polgári irányítás alatt álló műholdas navigáció terén ösztönözze, elősegítse és erősítse a felek közötti hosszú távú együttműködést, különösen Svájcnak az európai GNSS-programokban való részvétele révén.

(2) Svájc programokban való részvételének formájáról és feltételeiről e megállapodás rendelkezik.

2. CIKK

Fogalommeghatározások

E megállapodás alkalmazásában:

1. „európai globális navigációs műholdrendszerek” (európai GNSS): a Galileo-program és az európai geostacionárius navigációs átfedési szolgáltatás (EGNOS) keretében létesített rendszerek;

2. „teljesítménynövelés”: regionális vagy helyi mechanizmusok, mint például az EGNOS, amelyek a globális GNSS felhasználói számára fokozottabb teljesítményt, így nagyobb pontosságot, hozzáférhetőséget, integritást és megbízhatóságot tesznek lehetővé;

3. „Galileo”: polgári irányítás alatt álló, önálló európai globális műholdas navigációs és időmérő rendszer, amelyet az Európai Unió, az ESA és azok tagállamai, illetve tagjai GNSS-szolgáltatások nyújtására terveztek és dolgoztak ki. A Galileo üzemeltetése magánfélre is átruházható. A Galileo nyílt hozzáférésű, kereskedelmi célú, életbiztonsági, felkutatási és mentési szolgáltatásokat, valamint egy korlátozott hozzáférésű, kifejezetten a közszféra engedélyezett felhasználóinak szükségletei szerint kidolgozott, védett kormányzati ellenőrzésű szolgáltatást foglal magában;

4. „Galileo helyi elemei”: olyan helyi rendszerek, amelyek a használt fő konstellációból származó információkon túlmenően input-információkkal látják el a Galileo műholdalapú navigációs és időmérő jeleinek felhasználóit. A helyi elemek telepítésére repülőterek, kikötők, városi területek vagy földrajzi okok miatt kedvezőtlen adottságú egyéb területek körüli további teljesítmény elérése érdekében kerülhet sor. A Galileo a helyi elemeket általános modellekkel látja el;

5. „globális navigációs, helymeghatározási és időmérő berendezés”: bármilyen polgári végfelhasználói berendezés, amelyet arra terveztek, hogy műholdas navigációs vagy időmérő jeleket továbbítson, fogadjon vagy dolgozzon fel szolgáltatásnyújtás vagy regionális teljesítménynöveléssel történő működés céljából;

6. „kormányzati ellenőrzésű szolgáltatás” (PRS): a Galileo-program keretében létesített rendszer által nyújtott szolgáltatás, amely olyan, kizárólag a kormány által felhatalmazott felhasználók számára fenntartott, érzékeny alkalmazások céljára érhető el, amelyek hatékony hozzáférési ellenőrzést és magas szintű szolgáltatási folyamatosságot követelnek meg;

7. „szabályozási intézkedés”: a felek bármely törvénye, rendelete, stratégiája, szabálya, eljárása, határozata vagy hasonló közigazgatási intézkedése;

8. „interoperabilitás”: a globális és a regionális műholdas navigációs rendszerek és teljesítménynövelések, valamint az általuk nyújtott szolgáltatások együttes alkalmazásában rejlő lehetőségek, amelynek célja, hogy felhasználói szinten nagyobb kapacitások álljanak rendelkezésre, mint ha csupán egyetlen rendszer nyílt hozzáférésű szolgáltatását vennék igénybe;

9. „szellemi tulajdon”: a Szellemi Tulajdon Világszervezete létesítésére, 1967. július 14-én Stockholmban kelt egyezmény 2. cikke viii. pontjának fogalommeghatározása szerinti tulajdon;

10. „minősített adat”: a jogosulatlan közzététel ellen védelmet igénylő, bármilyen formában meglévő adat, amelynek ismertté válása különböző mértékben sértheti a felek vagy az egyes tagállamok alapvető - így például nemzetbiztonsági - érdekeit. Az ilyen adat minősítését minősítési jelölés jelzi. Az ilyen adatokat a felek a vonatkozó törvényeknek és rendeleteknek megfelelően minősítik, és azokat bizalmas jellegük, integritásuk és hozzáférhetőségük elvesztésével szemben védeni kell.

3. CIKK

Együttműködési elvek

A felek a következő elveket alkalmazzák az e megállapodás hatálya alá tartozó együttműködési tevékenységek tekintetében:

(1) a jogok és a kötelezettségek átfogó egyensúlyán alapuló kölcsönös előnyök, beleértve a szolgáltatásokhoz való hozzájárulást és hozzáférést a 15. cikkel összhangban;

(2) kölcsönös lehetőségek biztosítása az európai uniós és a svájci GNSS-projekteken belüli együttműködési tevékenységekben való részvételre;

(3) az együttműködési tevékenységekre esetlegesen hatást gyakorló információk kellő időben megvalósuló cseréje;

(4) a 9. cikkben említett, szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megfelelő és hatékony védelme;

(5) a műholdas navigációs szolgáltatások nyújtásának szabadsága a felek területén;

(6) az európai GNSS-termékekkel való korlátozásmentes kereskedelem a felek területén.

II. RÉSZ

AZ EGYÜT TMŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

4. CIKK

Együttműködési tevékenységek

(1) A műholdas navigáció és időmérés területén az együttműködési tevékenységek a következő ágazatokra terjednek ki: rádióspektrum, tudományos kutatás és képzés, beszerzések, ipari együttműködés, szellemitulajdon-jogok, exportellenőrzések, kereskedelem és piacfejlesztés, szabványok, tanúsítási és szabályozási intézkedések, biztonság, minősített adatok cseréje, személyzeti csereprogramok, és szolgáltatásokhoz való hozzáférés. A felek a 25. cikkel összhangban módosíthatják az ágazatok listáját.

(2) E megállapodás nem érinti az Európai Unió európai GNSS-programok szabályozására vonatkozó intézményi autonómiáját, sem pedig az Európai Unió által, az európai GNSS-programok működtetése céljából létrehozott struktúrát. E megállapodás nem érinti továbbá az alkalmazandó, a a proliferáció megakadályozására vonatkozó kötelezettségvállalásokat, az exportellenőrzéseket és az immateriális technológiaátadás ellenőrzését végrehajtó szabályozási intézkedéseket. E megállapodás nem érinti a nemzetbiztonsági intézkedéseket sem.

(3) Az alkalmazandó szabályozási intézkedéseikre is figyelemmel, a felek a lehető legnagyobb mértékben elősegítik az e megállapodás keretében létrejövő együttműködési tevékenységeket a célból, hogy hasonló lehetőségeket biztosítsanak az (1) bekezdésben felsorolt ágazatokban megvalósuló tevékenységeikben való részvételhez.

5. CIKK

Rádióspektrum

(1) A felek a rádióspektrummal kapcsolatos kérdésekben folytatják az együttműködést és egymás kölcsönös támogatását a Nemzetközi Távközlési Egyesület (a továbbiakban: ITU) keretében, figyelembe véve a Galileo műholdas rádiónavigációs rendszer ITU-hoz benyújtott frekvenciaigényeinek kezeléséről szóló, 2004. november 5-i egyetértési megállapodást.

(2) A felek információt cserélnek a frekvenciaigényekkel kapcsolatban, és megvédik a Galileo számára juttatott megfelelő frekvenciaelosztásokat annak érdekében, hogy világszerte, és különösen Svájcban és az Európai Unióban biztosítsák a Galileo-szolgáltatások elérhetőségét a felhasználók számára.

(3) A rádiónavigációs spektrum üzemzavarral és interferenciával szembeni védelmének biztosítása érdekében a felek azonosítják az interferencia forrásait, és kölcsönösen elfogadható megoldásokat keresnek az ilyen zavarok megszüntetésére.

(4) E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az az ITU alkalmazandó rendelkezéseitől - így például az ITU Rádiószabályzatától - eltérne.

6. CIKK

Tudományos kutatás és képzés

(1) A felek európai uniós és svájci kutatási programok, valamint egyéb vonatkozó kutatási programjaik révén előmozdítják az európai GNSS területét érintő közös kutatási és képzési tevékenységeket. A közös kutatási tevékenységeknek hozzá kell járulniuk az európai GNSS jövőbeli továbbfejlesztésére irányuló tervezéshez.

(2) A felek meghatározzák a megfelelő mechanizmust a hatékony kapcsolatok, valamint a vonatkozó kutatási programokban való részvétel biztosítása céljából.

7. CIKK

Közbeszerzés

(1) Az európai GNSS-programokkal kapcsolatos beszerzésekre vonatkozóan a felek kötelezettségvállalásaikat a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) közbeszerzésről szóló megállapodásának (a továbbiakban: GPA), valamint az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a közbeszerzések egyes vonatkozásairól szóló 1999. június 21-i megállapodásnak megfelelően alkalmazzák.

(2) A GPA XXIII. cikkének (a módosított GPA III. cikkének) sérelme nélkül svájci szervezetek is jogosultak az európai GNSS-programokhoz kapcsolódó szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzésekben való részvételre.

8. CIKK

Ipari együttműködés

A felek - az európai műholdas navigációs rendszerek megfelelő működése, valamint a Galileo-alkalmazások és -szolgáltatások használatának és fejlesztésének előmozdítása céljából - ösztönzik és támogatják a gazdasági ágazataik közötti együttműködést, többek között közös vállalkozások, a vonatkozó európai ipari társulásokban való svájci, valamint a vonatkozó svájci ipari társulásokban való európai uniós részvétel révén.

9. CIKK

Szellemitulajdon-jogok

Az ipari együttműködés megkönnyítése érdekében a felek az európai GNSS fejlesztése és működése szempontjából releváns területeken és ágazatokban - a legmagasabb szintű, a WTO szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodásában (TRIPS) rögzített nemzetközi előírásokkal összhangban - biztosítják a szellemitulajdon-jogok megfelelő és hatékony védelmét, beleértve az említett előírások hatékony érvényesítését is.

10. CIKK

Exportellenőrzés

(1) Annak biztosítása érdekében, hogy a felek az európai GNSS-programokkal kapcsolatban egységes szempontok alapján hajtsák végre az exportellenőrzést és a nonproliferációs előírásokat, Svájc joghatóságán belül, valamint nemzeti jogszabályaival és eljárásaival összhangban kellő időben elfogadja és végrehajtja azokat az intézkedéseket, amelyek kifejezetten az európai GNSS-programok számára kifejlesztett vagy módosított technológiák, adatok és áruk exportellenőrzésére és proliferációjának megakadályozására vonatkoznak. Ezeknek az intézkedéseknek az Európai Unióban hatályos intézkedések szintjével egyenértékű szintet kell biztosítaniuk az exportellenőrzés és a proliferáció megakadályozása terén.

(2) Amennyiben olyan esemény következik be, amelynek során nem érhető el az e cikk (1) bekezdésében említettel egyenértékű szint az exportellenőrzés és a proliferáció megakadályozása terén, a 22. cikkben előírt eljárást kell alkalmazni.

11. CIKK

Kereskedelem és piacfejlesztés

(1) A felek ösztönzik az európai uniós és a svájci műholdas navigációs infrastruktúrákkal, a globális navigációs, helymeghatározási és időmérő berendezésekkel - így például a Galileo helyi elemeivel - és az európai GNSS-programok szempontjából releváns alkalmazásokkal való kereskedelmet és az ezekbe történő beruházásokat.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a felek fokozzák a Galileo műholdas navigációs tevékenységeinek ismertségét, meghatározzák a GNSS-alkalmazásokra vonatkozó fejlődés lehetséges akadályait, és megfelelő intézkedéseket tesznek az ilyen fejlődés elősegítése érdekében.

(3) A felhasználók igényeinek azonosítása és az azokra való hatékony reagálás érdekében a felek szervezetei használhatják a jövőben létrehozandó GNSS felhasználói fórumot.

(4) Ez a megállapodás nem érinti a feleknek a WTO-t létrehozó egyezmény alapján fennálló jogait és kötelezettségeit.

12. CIKK

Szabványok, tanúsítás és szabályozási intézkedések

(1) A globális műholdas navigációs szolgáltatásokat érintő összehangolt nemzetközi szabványosítási és tanúsítási fórumok értékét felismerve a felek különösképpen közösen támogatják a Galileo- és az EGNOS-szabványok kidolgozását, és előmozdítják azok világszerte történő alkalmazását, hangsúlyt fektetve a más GNSS-rendszerekkel való interoperabilitásra.

Ezen összehangolás egyik célja, hogy előmozdítsa a Galileo-szolgáltatások világszerte alkalmazott navigációs és időmeghatározási szabványként való, széles körű innovatív alkalmazását nyílt hozzáférésű, kereskedelmi és életvédelmi célokból. A felek kedvező feltételeket teremtenek a Galileo-alkalmazások fejlesztéséhez.

(2) A felek e megállapodás célkitűzéseinek előmozdítása és végrehajtása érdekében adott esetben együttműködnek a különösen a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetben, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetben és az ITU-ban felmerülő, a GNSS-t érintő valamennyi kérdésben.

(3) A felek gondoskodnak arról, hogy az európai GNSS-t érintő technikai szabványokra, tanúsításra, valamint engedélyezési követelményekre és eljárásokra vonatkozó intézkedések ne korlátozzák szükségtelenül a kereskedelmet. A nemzeti követelményeknek objektív, megkülönböztetésmentes, előre meghatározott és átlátható kritériumokon kell alapulniuk.

(4) A felek a joghatóságukhoz tartozó területeken meghozzák a Galileo-vevőkészülékek, a földi és a világűrbe telepített elemek teljes körű használatát lehetővé tevő szükséges szabályozási intézkedéseket. E tekintetben Svájc a joghatóságához tartozó területeken a Galileo számára legalább olyan kedvező bánásmódot biztosít, mint a többi hasonló műholdas rádiónavigációs szolgáltatási rendszer számára.

13. CIKK

Biztonság

(1) Annak érdekében, hogy az európai GNSS-programokat megvédjék az olyan fenyegetésekkel szemben, mint a visszaélés, az interferencia, az üzemzavar és az ellenséges cselekmények, a felek a 4. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül minden ésszerű intézkedést megtesznek a területükön lévő műholdas navigációs szolgáltatások, valamint az azokhoz kapcsolódó infrastruktúra és létfontosságú eszközök folyamatosságának, biztonságának és védelmének biztosítása érdekében.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában Svájc saját joghatóságán belül, valamint nemzeti jogszabályaival és eljárásaival összhangban kellő időben elfogadja és végrehajtja azokat az intézkedéseket, amelyek az Európai Unióban az európai GNSS-programokkal kapcsolatos létfontosságú eszközök, információk és technológiák fenyegetésekkel és nemkívánatos nyilvánosságra hozatallal szembeni védelmére, ellenőrzésére és kezelésére vonatkozó védelmi és biztonsági intézkedések szintjével egyenértékű szintet biztosítanak.

(3) Amennyiben olyan esemény következik be, amelynek során nem érhető el az e cikk (2) bekezdésében említettel egyenértékű szint a védelem és a biztonság terén, a 22. cikkben előírt eljárást kell alkalmazni.

14. CIKK

A minősített adatok megosztása

(1) Az európai uniós minősített adatok megosztásának és védelmének összhangban kell lennie a biztonsági megállapodással, valamint a biztonsági megállapodás végrehajtó rendelkezéseivel.

(2) Svájc az európai GNSS-programokkal kapcsolatos, nemzeti minősítési jelöléssel ellátott minősített adatokat megoszthat azon tagállamokkal, amelyekkel e célból kétoldalú megállapodást kötött.

(3) A felek olyan átfogó és koherens jogi keret felállítására törekednek, amely lehetővé teszi a Galileo-programmal kapcsolatos minősített adatoknak a felek közötti megosztását.

15. CIKK

A szolgáltatásokhoz való hozzáférés

Svájc hozzáférést kap az e megállapodás tárgyát képező valamennyi európai GNSS-szolgáltatáshoz, valamint a külön PRS-megállapodás tárgyát képező, kormányzati ellenőrzésű szolgáltatáshoz.

Svájc érdeklődését fejezte ki a kormányzati ellenőrzésű szolgáltatással kapcsolatban, mivel úgy ítéli meg, hogy ez az európai GNSS-programokban való részvételének egyik fontos eleme. A felek törekednek egy PRS-megállapodás megkötésére annak érdekében, hogy - amint Svájc benyújtja erre vonatkozó kérelmét és befejeződik az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkében előírt eljárás - biztosítsák Svájc részvételét a PRS-ben.

16. CIKK

Az Európai GNSS Ügynökségben való részvétel

Svájc jogosult részt venni az Európai GNSS Ügynökségben egy, az Európai Unió és Svájc közötti megállapodásban meghatározandó feltételek mellett. Amint Svájc benyújtja erre vonatkozó kérelmét, és befejeződnek az Európai Unió részéről szükséges eljárások, a tárgyalásokat meg kell kezdeni.

17. CIKK

Bizottságokban való részvétel

Svájc képviselőit fel kell kérni, hogy - a vonatkozó szabályokkal és eljárásokkal összhangban, valamint szavazati jog nélkül - megfigyelőként vegyenek részt az európai GNSS-programok alapján létrehozott tevékenységek igazgatásával, fejlesztésével és végrehajtásával foglalkozó bizottságok ülésein. Ez különösen a GNSS-programbizottság és a GNSS biztonsági tanács ülésein való részvételre vonatkozik, beleértve a munkacsoportok üléseit is.

III. RÉSZ

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

18. CIKK

Finanszírozás

Svájc hozzájárul az európai GNSS-programok finanszírozásához. A Svájc által nyújtandó hozzájárulás összegét arányossági alapon, a következőképpen kell kiszámítani: Svájc piaci áron számított bruttó hazai termékének és a tagállamok piaci áron számított bruttó hazai termékei összegének az aránya.

A 2008-2013-as időszakra vonatkozóan Svájc által az európai GNSS-programokhoz nyújtott hozzájárulás 80 050 870 EUR.

Ezen összeget a következőképpen kell fizetni:

2013: 60 000 000 EUR,

2014: 20 050 870 EUR.

2014-et és az azt követő időszakot illetően Svájc hozzájárulása évente fizetendő.

IV. RÉSZ

ZÁR Ó RENDELKEZÉSEK

19. CIKK

Felelősség

Mivel az európai GNSS rendszer nem kerül Svájc tulajdonába, Svájcot nem terheli tulajdonosi felelősség.

20. CIKK

Vegyes bizottság

(1) Létrejön az „Európai Unió/Svájc GNSS-bizottság”. A bizottság a felek képviselőiből áll, és e megállapodás működéséért és megfelelő alkalmazásáért felel. A vegyes bizottságnak e célból ajánlásokat kell tennie. Határozatokat kell hoznia az e megállapodásban meghatározott esetekben; ezeket a határozatokat a felek saját szabályaik szerint hajtják végre. A vegyes bizottságban közös megegyezéssel kell döntést hozni.

(2) A vegyes bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát, amelynek egyéb rendelkezések mellett az ülések összehívásának és az elnök jelölésének módját, valamint az elnök hivatali idejének meghatározását kell tartalmaznia.

(3) A vegyes bizottságnak szükség szerint kell üléseznie. Az ülés összehívását az Európai Unió vagy Svájc kérheti. A vegyes bizottságnak a 22. cikk (2) bekezdése szerinti kérelem benyújtását követő 15 napon belül össze kell ülnie.

(4) A vegyes bizottság dönthet munkacsoportok, illetve szakértői csoportok felállításáról, amennyiben ezt a feladatai ellátása érdekében szükségesnek ítéli.

(5) A vegyes bizottság dönthet az I. melléklet módosításáról.

21. CIKK

Konzultációk

(1) E megállapodás megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében a felek rendszeresen információt cserélnek, és - bármelyikük kérésére - konzultálnak a vegyes bizottságban.

(2) A felek - bármelyikük kérésére - haladéktalanul konzultálnak minden olyan kérdésről, amely e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban merül fel.

22. CIKK

Védintézkedések

(1) A vegyes bizottságon belüli konzultációt követően a felek megteszik a megfelelő védintézkedéseket - beleértve egy vagy több együttműködési tevékenység felfüggesztését -, amennyiben úgy vélik, hogy az exportellenőrzés vagy a biztonság egyenértékű szintje nem biztosított közöttük. Amennyiben bármely késedelem veszélyeztethetné a GNSS megfelelő működését, előzetes konzultáció nélkül ideiglenes védintézkedések hozhatók, feltéve hogy ezek elfogadását követően azonnal konzultációra kerül sor.

(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedések hatályát és időtartamát a helyzet rendezéséhez és az e megállapodásból fakadó jogok és kötelezettségek közötti megfelelő egyensúly biztosításához szükséges mértékre kell korlátozni. A másik fél felkérheti a vegyes bizottságot, hogy folytasson konzultációt ezen intézkedések arányosságáról. Amennyiben a jogvita rendezése hat hónapon belül nem lehetséges, a jogvitával kapcsolatban bármelyik fél - az I. mellékletben meghatározott eljárással összhangban - kötelező érvényű választottbírósági eljárást kezdeményezhet. Ennek keretében nem rendezhetők az e megállapodás azon rendelkezéseinek értelmezésével kapcsolatos kérdések, amelyek azonosak az európai uniós jog vonatkozó rendelkezéseivel.

23. CIKK

Jogviták rendezése

A 22. cikk sérelme nélkül, az e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerülő jogvitákat a vegyes bizottság keretében folytatott konzultációk útján kell rendezni.

24. CIKK

Mellékletek

E megállapodás mellékletei a megállapodás szerves részét képezik.

25. CIKK

Felülvizsgálat

E megállapodás a felek közötti közös megegyezéssel bármikor módosítható és kiegészíthető.

26. CIKK

Megszüntetés

(1) Az Európai Unió vagy Svájc a másik félnek küldött értesítés útján megszüntetheti ezt a megállapodást. A megállapodás az értesítés kézhezvételének napját követő hat hónap elteltével hatályát veszti.

(2) E megállapodás megszüntetése nem érinti az e megállapodás alapján létrejött megállapodások vagy a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatban felmerült különleges jogok és kötelezettségek érvényességét vagy időtartamát.

(3) E megállapodás megszüntetése esetén a vegyes bizottságnak javaslatot kell tennie annak érdekében, hogy a felek az időarányosság elvét figyelembe véve rendezhessék a lezáratlan kérdéseket, beleértve a pénzügyi következményeket is.

27. CIKK

Hatálybalépés

(1) A felek saját belső eljárásaiknak megfelelően hagyják jóvá ezt a megállapodást. Ez a megállapodás az utolsó jóváhagyási értesítést követő második hónap első napján lép hatályba.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak ellenére Svájc és az Európai Unió e megállapodásnak az Európai Unió hatáskörébe tartozó elemei vonatkozásában megállapodnak abban, hogy ezt a megállapodást ideiglenesen alkalmazzák a második azon értesítést követő hónap első napjától, amely megerősíti, hogy az e célból szükséges eljárások befejeződtek.

E megállapodás ideiglenes alkalmazása során a 20. cikkben említett vegyes bizottság Svájc és az Európai Unió képviselőiből áll.

(3) A megállapodást a felek határozatlan időre kötik meg.

(4) E megállapodás két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven; e szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

I. MELLÉKLET

VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ELJÁRÁS

Ha egy jogvitát választottbíróság elé terjesztenek, a választottbíróságnak három választottbíróból kell állnia, hacsak a felek másképpen nem döntenek.

Mindegyik fél 30 napon belül kinevez egy választottbírót.

E két kinevezett választottbíró közös megegyezéssel kinevez egy meghívott választottbírót, aki nem lehet egyik fél állampolgára sem. Ha a választottbírók a kinevezésüktől számított két hónapon belül nem tudnak megállapodni, a vegyes bizottság által összeállított hét fős listáról kell kiválasztaniuk a meghívott választottbírót. A vegyes bizottságnak eljárási szabályzatával összhangban kell összeállítania és naprakészen tartania ezt a listát.

Hacsak a felek másképpen nem határoznak, a választottbíróság maga határozza meg az eljárási szabályzatát. Határozatait egyszerű többséggel hozza meg.

II. MELLÉKLET

Svájc pénzügyi hozzájárulása az európai GNSS-programokhoz

1. Az európai GNSS-programokban való részvétel céljából Svájc a 2008-2013-as időszakban az alábbiak szerint nyújt pénzügyi hozzájárulást az Európai Unió költségvetéséhez (az összegek EUR-ban kifejezve):

2013 2014
60 000 000 20 050 870

2014-et és az azt követő időszakot illetően Svájc hozzájárulása évente fizetendő.

2. Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletet *  és annak végrehajtási szabályait *  kell alkalmazni, különösen Svájc hozzájárulásának kezelésére.

3. A Bizottság a tagállamok szakértői esetében jelenleg hatályos eljárások alapján és azoknak megfelelően téríti meg Svájc képviselőinek és szakértőinek a programok végrehajtásával kapcsolatos, a Bizottság által szervezett találkozókon való részvétele kapcsán felmerülő utazási és tartózkodási költségeit.

4. A Bizottság e megállapodással összhangban fizetési kérelmeket bocsát ki Svájc részére Svájcnak a programok költségvetéséhez való hozzájárulásával megegyező összegekre vonatkozóan.

A hozzájárulások euróban értendők, és a Bizottság egy euróban vezetett bankszámlájára kell azokat átutalni.

5. A hozzájárulás befizetését az alábbiak szerint kell végrehajtani:

a) 2013-ban, a megállapodás ideiglenes alkalmazását követően, Svájc a fizetési kérelem kézhezvételét követő legfeljebb 30 nap elteltével fizeti be hozzájárulását.

b) 2014-ben Svájc a fizetési kérelem kézhezvételét követő legfeljebb 30 nap elteltével fizeti be hozzájárulását (a 2008-2013-as időszak és 2014 vonatkozásában egyaránt). A fizetési kérelem nem nyújtható be július 1-je előtt.

c) 2015-ben és az azt követő években Svájc április 1-jéig fizeti be hozzájárulását, amennyiben március 1-jéig kézhez kapta a fizetési kérelmet. Ha Svájc március 1-je után kapja kézhez a fizetési kérelmet, azt a kézhezvételt követő legfeljebb 30 nap elteltével teljesíti.

A hozzájárulás kifizetésében bekövetkezett bármely késedelem esetén a fizetési határidő lejártakor még esedékes összeg után Svájc késedelmi kamatot fizet. A kamatláb mértéke az Európai Központi Bank által a fő refinanszírozási műveleteknél alkalmazott, az összeg esedékessége szerinti hónap első naptári napján hatályos, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett kamatlábnál 3,5 százalékponttal magasabb.”

4. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 2. § és a 3. § a megállapodás 27. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.

(3) A megállapodás, illetve a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.

(4) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekről az elektronikus hírközlésért felelős miniszter gondoskodik.