1. § Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed
a) * a Magyarország területén székhellyel rendelkező, e törvény szerinti kollektív befektetési forma és befektetési alapkezelő létrehozatalára, működésére és felügyeletére, kivéve a 2. § (2) bekezdése szerinti kockázati tőkealap-kezelő (és az általa kezelt kockázati tőkealap és magántőkealap) felügyeletét, valamint az olyan egy vagy több, de kizárólag zártkörű ABA-t kezelő ABAK-ok (és az általuk kezelt zártkörű ABA-k) felügyeletét, amelyeknek ugyanezen ABAK-ok vagy azok anyavállalatai vagy leányvállalatai, vagy ezen anyavállalatok egyéb leányvállalatai az egyedüli befektetői, feltéve, hogy e befektetők maguk nem ABA-k,
b) a Magyarország területén végzett befektetési alapkezelési tevékenységre,
c) a Magyarország területén székhellyel rendelkező ÁÉKBV-alapkezelő EGT-államban létrehozott fióktelepe által végzett befektetési alapkezelési tevékenységére, valamint határon átnyúló szolgáltatás nyújtására,
d) a Magyarország területén székhellyel rendelkező ABAK EGT-államban létrehozott fióktelepe által végzett befektetési alapkezelési tevékenységére, valamint határon átnyúló szolgáltatás nyújtására,
e) Magyarország területén nem uniós ABAK által végzett befektetési alapkezelési tevékenységre,
f) a befektetési jegy és az egyéb kollektív befektetési értékpapír Magyarország területén, valamint ÁÉKBV-alapkezelő, illetve ABAK által EGT-államban történő forgalomba hozatalára, forgalmazására,
g) a Magyarországon letelepedett jogi képviselő e törvény szerinti tevékenységére,
h) a magyar hatóság által ellátott, e törvényben meghatározott felügyeleti tevékenységre.
2. § (1) E törvény hatálya nem terjed ki
a) a holdingtársaságra;
b) a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézményre, valamint a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény vagyonkezelésének ellátásával megbízott szervezetre, amennyiben ABA kezelésével nem foglalkozik;
c) az Európai Központi Bankra, az Európai Beruházási Bankra, az európai fejlesztésfinanszírozási intézményekre, a bilaterális fejlesztési bankokra, a Világbankra, a Nemzetközi Valutaalapra, valamint olyan nemzetközi intézményekre és szervezetekre, amelyek ABA kezelésével foglalkoznak, de az általuk kezelt ABA-k közérdekűek;
d) a Magyar Nemzeti Bankra kivéve, amikor a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében jár el;
e) a társadalombiztosítási rendszer és a nyugdíjrendszer finanszírozására szolgáló alapok kezelését végző szervezetekre és intézményekre;
f) a munkavállalói részvételi programokra és a munkavállalói megtakarítási programokra;
g) a különleges célú gazdasági egységre.
(2) E törvény ABAK-ra előírt rendelkezései a 33. §, a 35. § (1), és (3)–(5) bekezdése, valamint a 36. § kivételével alkalmazandók abban az esetben is, ha
a) az ABAK közvetlenül vagy közvetve egy – az ABAK-kal közös irányítás vagy ellenőrzés alatt álló – társaságon keresztül, vagy érdemi közvetlen vagy közvetett részesedés útján kizárólag olyan ABA-kat kezel, amely ABA-kban kezelt eszközök értéke
aa) nem haladja meg összesen a 100 millió euró küszöbértéket (beleértve a tőkeáttétel útján létrejött eszközöket is), vagy
ab) nem haladja meg összesen az 500 millió euró küszöbértéket, amennyiben az ABA portfóliói olyan ABA-kból állnak, amelyek nem tőkeáttétellel finanszírozottak, és amelyek esetében az egyes ABA-kba történő eredeti befektetés időpontját követő öt éven belül nem gyakorolhatók visszaváltási jogok, és
b) az ABAK nem döntött úgy, hogy e törvény egészének aláveti magát.
(3) A (2) bekezdés szerinti ABAK-ra előírt rendelkezéseket az Európai Parlament és Tanács 2013. április 17-i az európai kockázatitőke-alapokról szóló 345/2013/EU rendeletének figyelembe vételével kell alkalmazni abban az esetben, ha az ABAK e rendelet értelmében EuVECA megnevezést használó alapokat kezel és forgalmaz.
(3a) * A (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően ABAK EuVECA megnevezést használó alapokat kezelhet és forgalmazhat abban az esetben is, ha e törvény ABAK-ra előírt rendelkezései mellett az (EU) 2017/1991 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk 1. pontjában előírt rendelkezéseknek felel meg.
(4) A (2) bekezdés szerinti ABAK-ra előírt rendelkezéseket az Európai Parlament és Tanács 2013. április 17-i az európai szociális vállalkozási alapokról szóló 346/2013/EU rendeletének figyelembe vételével kell alkalmazni abban az esetben, ha az ABAK e rendelet értelmében ESZVA megnevezést használó alapokat kezel és forgalmaz.
(4a) * A (2) és (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően ABAK ESZVA megnevezést használó alapokat kezelhet és forgalmazhat abban az esetben is, ha e törvény ABAK-ra előírt rendelkezései mellett az (EU) 2017/1991 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontjában előírt rendelkezéseknek felel meg.
(5) A (2) bekezdés szerinti, e törvény rendelkezései alól részleges felmentést élvező ABAK a (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában említett küszöbérték kiszámítása során és a küszöbértéknek való megfeleléssel kapcsolatban az ABAK-rendelet 2–5. cikkének megfelelően jár el.
(6) * A (2) bekezdés szerinti kockázati tőkealap-kezelőre e törvény 16. §-a, 18. § (3) bekezdése, valamint 38. §-a nem alkalmazandóak.
3. § A törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítését az 1. melléklet tartalmazza.
4. § (1) E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:
1. ABA: alternatív befektetési alap, azaz ÁÉKBV-nek nem minősülő kollektív befektetési forma a részalapokat is beleértve;
2. ABAK: alternatív befektetési alapkezelő, azaz rendszeres gazdasági tevékenységként egy vagy több ABA-t kezelő befektetési alapkezelő;
3. ABA letelepedése szerinti tagállam:
a) az az EGT-állam, amelyben az ABA engedéllyel rendelkezik, vagy be van jegyezve a hatályos nemzeti jog szerint, illetve több engedély vagy bejegyzés esetén az az EGT-állam, amelyben az ABA első alkalommal kapott engedélyt, vagy amelyben első alkalommal jegyezték be, vagy
b) ha az ABA-t egyik EGT-államban sem engedélyezték vagy jegyezték be, az az EGT-állam, amelyben az ABA székhelye vagy főirodája található;
4. ABAK fogadó tagállama:
a) az az ABAK letelepedés szerinti tagállamától különböző EGT-állam, amelyben egy uniós ABAK uniós ABA-t kezel;
b) az a letelepedés szerinti tagállamtól különböző EGT-állam, amelyben egy uniós ABAK egy uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazza;
c) az a letelepedés szerinti tagállamtól különböző EGT-állam, amelyben egy uniós ABAK egy nem uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazza;
d) az a letelepedés szerinti tagállamtól különböző referencia-tagállam, amelyben egy nem uniós ABAK uniós ABA-t kezel;
e) az a letelepedés szerinti tagállamtól különböző referencia-tagállam, amelyben egy nem uniós ABAK egy uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazza; vagy
f) az a letelepedés szerinti tagállamtól különböző referencia-tagállam, amelyben egy nem uniós ABAK egy nem uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazza;
g) * az a letelepedés szerinti tagállamtól különböző EGT-állam, amelyben egy uniós ABAK a 7. § (3) bekezdésben foglalt szolgáltatásokat nyújtja;
5. ABAK-irányelv: az Európai Parlament és a Tanács 2011. június 8-i 2011/61/EU irányelve az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról;
6. ABAK-rendelet: a Bizottság 2012. december 19-i 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről;
7. ABAK letelepedése szerinti tagállam: az az EGT-állam, amelyben az ABAK létesítő okirat szerinti székhelye található, illetve a nem uniós ABAK esetében a referencia-tagállam;
8. ÁÉKBV:
a) olyan nyilvános nyílt végű befektetési alap, amely megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendelet ÁÉKBV-kre vonatkozó előírásainak, vagy
b) olyan nyilvános nyílt végű kollektív befektetési forma, amely az ÁÉKBV-irányelv szabályainak más EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján jött létre;
9. ÁÉKBV-alapkezelő: rendszeres gazdasági tevékenységként egy vagy több ÁÉKBV-t kezelő befektetési alapkezelő;
10. ÁÉKBV fogadó tagállama: az ÁÉKBV székhely szerinti tagállamától eltérő EGT-állam, amelyben az ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazzák;
11. ÁÉKBV-irányelv: az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/65/EK irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról;
12. ÁÉKBV székhely szerinti tagállama: az az EGT-állam, amelyben az ÁÉKBV-t engedélyezték;
13. anyavállalat: minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére ellenőrző befolyást gyakorol;
14. áru: a Bszt.-ben meghatározott fogalom;
15. átruházható értékpapír: a Bszt.-ben meghatározott fogalom;
16. betét: betétszerződés vagy fizetési számlaszerződés alapján hitelintézetnél elhelyezett pénzösszeg;
17. befektetési alap: e törvényben meghatározott feltételekkel létrehozott kollektív befektetési forma;
18. befektetési alapkezelés: a kollektív befektetési forma számára végzett befektetéskezelési tevékenység, valamint a kollektív befektetési forma létrehozatalához, működtetéséhez kapcsolódó feladatok ellátása;
19. befektetési alapkezelő: befektetési alapkezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező ABAK, illetve ÁÉKBV-alapkezelő;
20. befektetési alap saját tőkéje: a befektetési alap indulásakor a befektetési jegyek névértékének és darabszámának szorzatával megegyező tőke, amely az alap működése során a befektetési alap nettó eszközértékével azonos;
21. befektetési jegy: az e törvényben meghatározott módon és alakszerűséggel a befektetési alap mint kibocsátó által sorozatban forgalomba hozott, a befektetési alappal szembeni, a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott követelést és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír;
22. befektetési tanácsadás: a Bszt.-ben meghatározott tevékenység;
23. befektetési vállalkozás: a Bszt.-ben ilyenként meghatározott szervezet;
24. befektető: a kollektív befektetési értékpapír tulajdonosa;
25. cél-ABA: bármely olyan ABA, amelybe egy gyűjtő-ABA a rá vonatkozó definícióban meghatározottak szerint befektet, vagy amelyben kitettséggel rendelkezik;
26. cél-ÁÉKBV: olyan ÁÉKBV vagy annak egy olyan részalapja, amely legalább egy gyűjtő-ÁÉKBV befektetővel rendelkezik, míg ő maga nem gyűjtő-ÁÉKBV és nem rendelkezik a gyűjtő-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaival;
27. dotációs tőke: a fióktelep létesítéséhez és működéséhez az alapító által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke;
28. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam;
28a. * EHTBA: az európai hosszú távú befektetési alapokról szóló, 2015. április 29-i 760/2015/EU parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban engedélyezett ABA;
29. ellenőrző befolyás: a Hpt.-ben meghatározott fogalom;
30. ESZVA: minősített szociális vállalkozási alap;
31. EuVECA: minősített kockázatitőke-alap;
32. érintett személy:
a) ÁÉKBV-alapkezelő ügyvezetője, részvényese,
b) ÁÉKBV-alapkezelő olyan alkalmazottja, illetve bármely olyan természetes személy, aki tevékenységét az ÁÉKBV-alapkezelő érdekeinek megfelelően végzi, és aki részt vesz az ÁÉKBV-alapkezelő által végzett befektetési alapkezelésben, vagy
c) bármely olyan természetes személy, aki harmadik fél részére szóló, ÁÉKBV-alapkezelő által nyújtandó befektetési alapkezelési szolgáltatásra vonatkozó kiszervezésre irányuló szerződés alapján közvetlenül részt vesz a befektetési alapkezelés szolgáltatásának nyújtásában;
33. értékpapír: a Tpt.-ben meghatározott fogalom;
34. értékpapírtitok: a Tpt.-ben meghatározott fogalom;
35. felosztott hozam: a tőkenövekmény azon része, amelyet a befektetési alapkezelő a kezelési szabályzat szerint a befektetési alapkezelés eredményeképpen a befektetési jegyek után fizet;
36. Felügyelet: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB);
37. felügyeleti hatóság:
a) a Felügyelet, illetve
b) a külföldi befektetési alapkezelő, kollektív befektetési forma, letétkezelő, vagy tőkepiacokon szolgáltatást nyújtó, prudenciális felügyelet hatálya alá tartozó személy vagy szervezet tevékenységi felügyeletét ellátó külföldi szervezet;
38. fióktelep: az Fkt.-ban ilyenként meghatározott szervezet;
39. foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény: az Fnyt.-ben meghatározott intézmény;
40. folyamatos forgalmazás: a nyílt végű kollektív befektetési forma kollektív befektetési értékpapírjának folyamatos értékesítése és visszaváltása a kollektív befektetési forma futamideje alatt;
41. forgalmazás: valamely befektetési alapkezelő kezdeményezésére vagy annak nevében valamely, az adott befektetési alapkezelő kezelésében lévő kollektív befektetési forma kollektív befektetési értékpapírjaira vonatkozó közvetlen vagy közvetett ajánlattétel az Európai Unióban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező befektetők számára, vagy azok ilyen befektetőkhöz történő kihelyezése;
42. forgalmazás-elszámolási nap: az a nap, amelyre vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján a leadott kollektív befektetési értékpapír vételi és visszaváltási megbízásokat elszámolják, meghatározva a teljesítéskor a befektetőknek járó ellenértéket;
43. forgalmazás-teljesítési nap: az a nap, amelyen az elszámolt vételi és visszaváltási megbízások ellenértékét a befektetők felé teljesítik, jóváírják;
44. forgalmazó: a kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatalában közreműködő, a Tpt. 23. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet;
45. forgalomba hozatal: a kollektív befektetési értékpapír keletkeztetése és az első tulajdonosnak történő átadása;
45a. * forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás: az Európai Unióban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező lehetséges szakmai befektetők számára – a befektetési stratégiákra vagy befektetési elképzelésekre vonatkozóan uniós ABAK vagy annak megbízottja által – végzett közvetett vagy közvetlen információszolgáltatás vagy kommunikáció egy még létre nem hozott ABA vagy részalapja vagy egy olyan, már létrehozott ABA vagy részalapja iránti érdeklődésük felmérése céljából, amelynek vonatkozásában a forgalmazással kapcsolatos, a 120. §-nak, illetve a 121. §-nak megfelelő értesítés még nem történt meg a lehetséges befektetők lakóhelye vagy székhelye tagállamában, és amely egyik esetben sem minősül a lehetséges befektetőknek címzett, az ABA vagy részalapja kollektív befektetési értékpapírjaiba történő befektetésre irányuló ajánlattételnek vagy az említett kollektív befektetési értékpapírok befektetőkhöz történő kihelyezésének;
46. főiroda: az a hely, ahol a vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos központi döntéshozatal történik;
47. gyűjtő-ABA: olyan ABA, amely
a) eszközeinek legalább 85%-át egy másik ABA (cél-ABA) kollektív befektetési értékpapírjaiba fekteti,
b) eszközeinek legalább 85%-át egy vagy több olyan cél-ABA-ba fekteti, amelyek azonos befektetési politikával rendelkeznek, vagy
c) eszközeinek legalább 85%-os kitettsége van egy cél-ABA-ban;
48. gyűjtő-ÁÉKBV: olyan ÁÉKBV vagy annak egy olyan részalapja, amely saját tőkéjének legalább 85%-át másik ÁÉKBV vagy annak részalapja – cél-ÁÉKBV – kollektív befektetési értékpapírjaiba fekteti;
49. harmadik ország: az az ország, amely nem minősül EGT-államnak;
50. hitel: a hitelszerződés, illetve az ez alapján kötött kölcsönszerződés, valamint a halasztott pénzügyi teljesítés, ide nem értve a forgalmazó által biztosított, legfeljebb 15 napos halasztott pénzügyi teljesítést;
51. holdingtársaság: egy vagy több társaságban részesedéssel rendelkező olyan gazdasági társaság, amelynek gazdasági célja egy üzleti stratégia vagy stratégiák leányvállalatain, kapcsolt vállalkozásain vagy részvételén keresztül történő végrehajtása hosszú távú értékük növelése céljából, és
a) amely saját számlára működik és részvényeit az Európai Unió valamely szabályozott piacára bevezették, vagy
b) amelyet az éves jelentésében vagy más hivatalos dokumentumban bizonyítottak szerint nem azzal a fő céllal hoztak létre, hogy a befektetőknek a leányvállalatok vagy kapcsolt vállalkozások eladása révén hozzon hozamot;
52. hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott fogalom;
53. induló tőke: a vállalkozás alapításkori jegyzett tőkéjének, a tőketartalékának és az eredménytartalékának összege;
54. jogi képviselő: az a természetes személy, akinek lakóhelye az Európai Unióban van, illetve az a jogi személy, amelynek székhelye az Európai Unióban van, és akit vagy amelyet egy nem uniós ABAK jelölt ki arra, hogy a hatóságok, ügyfelek, szervezetek és nem uniós ABAK üzletfelei felé az Európai Unióban a nevében eljárjon ezen törvény szerinti kötelezettségei tekintetében;
54a. * jó üzleti hírnév: a befektetési alapkezelő vezető állású személyeinek, a befektetés-kezelési tevékenységet, a befektetési eszközök és tőzsdei termékek kereskedését irányító személyének, minősített befolyással rendelkező tagjainak a befektetési alapkezelő irányítására vagy tulajdonlására való alkalmasságát igazoló feltételek megléte;
55. kereskedelmi kommunikáció: a tájékoztató, a kezelési szabályzat, a kiemelt befektetői információ és a hirdetmény kivételével minden, a befektetők tájékoztatását szolgáló, a kollektív befektetési értékpapír nyilvános forgalomba hozatalával és forgalmazásával összefüggésbe hozható, reklámban vagy egyéb módon közölt információ;
56. kibocsátó: a Tpt.-ben meghatározott fogalom;
57. kibocsátási program: a Tpt.-ben meghatározott fogalom;
58. kiemelt befektetői információ: az ÁÉKBV-ről és az egyéb nyilvános nyílt végű befektetési alapról készített, a befektetőknek adandó legfontosabb információkat tartalmazó rövid dokumentum;
59. * kockázati tőkealap: olyan zártvégű ABA, amelyet vállalkozásfejlesztés finanszírozásának céljából hoztak létre és befektetési politikája szerint az összesített tőke-hozzájárulása és a le nem hívott tőkéje legalább 70%-át a vállalati fejlődés kezdeti szakaszában lévő vállalkozásokba fekteti, amelynek kollektív befektetési értékpapírjait zártkörűen kizárólag szakmai befektetők részére hozzák forgalomba, és amely nem tőkeáttétellel finanszírozott; *
60. * kockázati tőkealap-kezelő: rendszeres gazdasági tevékenységként kizárólag kockázati tőkealapot, illetve magántőkealapot kezelő ABAK;
61. kollektív befektetési értékpapír: a kollektív befektetési forma által forgalomba hozott értékpapír, továbbá a kollektív befektetési forma által forgalomba hozott, a kollektív befektetési formában való részvételt tanúsító egyéb okirat;
62. kollektív befektetési forma: minden olyan kollektív befektetés, amely több befektetőtől gyűjt tőkét abból a célból, hogy meghatározott befektetési politikának megfelelően befektesse a befektetők javára (ÁÉKBV, ABA);
63. kollektív portfóliókezelés: a kollektív befektetési forma számára végzett befektetéskezelési tevékenység, valamint a kollektív befektetési forma létrehozatalához, működtetéséhez kapcsolódó feladatok ellátása;
63a. * kriptoeszköz-szolgáltatás: a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló, 2023. május 31-i (EU) 2023/1114 parlamenti és tanácsi rendeletben [a továbbiakban: (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet] meghatározott fogalom;
64. különleges célú gazdasági egység: a Hpt.-ben meghatározott fogalom;
65. lakossági befektető: nem szakmai befektetőnek minősülő befektető;
66. leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol azzal, hogy a leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni;
67. letelepedett:
a) ABAK esetén létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkezik;
b) ABA esetén engedéllyel rendelkezik vagy itt bejegyzett, amennyiben sem engedéllyel nem rendelkezik, sem pedig bejegyezve nincs az adott helyen, kezelési szabályzat szerinti székhellyel rendelkezik;
c) letétkezelő esetén létesítő okirat szerinti székhellyel vagy fiókteleppel rendelkezik;
d) jogi személyiséggel rendelkező jogi képviselő esetén, létesítő okirat szerinti székhellyel vagy fiókteleppel rendelkezik;
e) természetes személy jogi képviselő esetén, aki lakóhellyel rendelkezik;
68. letétkezelő:
a) az ÁÉKBV vonatkozásában:
aa) * a Bszt. 5. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott letétkezelési szolgáltatásra vonatkozó engedéllyel rendelkező magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás vagy hitelintézet, vagy e tevékenység végzésére jogosult más tagállamban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás vagy hitelintézet magyarországi fióktelepe,
ab) olyan vállalkozás, amely az ÁÉKBV-irányelv letétkezelőre vonatkozó szabályainak más EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján jogosult letétkezelői feladatokat ellátni,
b) az ABA vonatkozásában:
ba) magyarországi székhelyű hitelintézet illetve az Európai Parlament és a Tanács a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2013/36/EU irányelv EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján engedélyezett, EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet,
bb) a Bszt. 5. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott letétkezelési szolgáltatásra vonatkozó engedéllyel rendelkező magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás, illetve az Európai Parlament és a Tanács a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2004/39/EK irányelv EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján engedélyezett, EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, amely az irányelv I. melléklete B. szakaszának 1. pontjával összhangban meghatározott szolgáltatás nyújtására jogosult; vagy
bc) egyéb intézmény, amelyre prudenciális szabályozás vonatkozik, és folyamatos felügyelet alatt áll, továbbá amely 2011. július 21-én az ÁÉKBV-irányelv 23. cikke (3) bekezdésének tagállami jogrendszerbe történő átvétele alapján letétkezelési tevékenység folytatására jogosult;
69. likvid eszköz: a pénz, a hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott repó, az átruházhatóságában nem korlátozott, nyilvános árjegyzéssel rendelkező állampapír, a felmondhatóságában nem korlátozott betét, továbbá az átruházhatóságában nem korlátozott, nyilvános árjegyzéssel rendelkező, legfeljebb egyéves hátralévő futamidejű, nyilvánosan forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír;
70. * magántőkealap: olyan zártvégű ABA, amelyet vállalatok, vállalatrészek megszerzésének finanszírozása (ideértve az akvizíciót is) céljából hoztak létre, kollektív befektetési értékpapírjait zártkörűen kizárólag szakmai befektetők részére hozzák forgalomba, és amely nem tőkeáttétellel finanszírozott, valamint az eredeti befektetés időpontját követő öt éven belül nem gyakorolhatók visszaváltási jogok; *
71. *
72. másodlagos értékpapír: a Tpt.-ben meghatározott fogalom;
73. miniszter: a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter;
74. minisztérium: a miniszter által vezetett minisztérium;
75. minősített befolyás: egy befektetési alapkezelővel létrejött olyan közvetett és közvetlen kapcsolat, amely alapján a befolyással rendelkező
a) befektetési alapkezelőben fennálló tagi részesedésének mértéke vagy az általa gyakorolható szavazati jog aránya legalább 10%,
b) a befektetési alapkezelő döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, testületi tagjainak legalább 20%-át kinevezheti vagy felmentheti, vagy
c) létesítő okirat, megállapodás alapján döntő befolyást gyakorolhat a befektetési alapkezelő működésére;
76. munkavállalók képviselői: az Mt.-ben, illetve az Európai Parlament és a Tanács az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról szóló 2002/14/EK irányelve 2. cikke e) pontjának más EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján meghatározott munkavállalói képviselő;
77. működési tanúsítvány: a felügyeleti hatóság által kiállított tanúsítvány arról, hogy a befektetési alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedélye megfelel-e az ÁÉKBV-irányelvnek a befektetési alapkezelő székhely szerinti tagállama jogrendszerébe történő átvétele alapján elfogadott rendelkezéseknek, valamint engedélyének esetleges korlátozása az általa kezelhető alapok tekintetében;
78. nettó eszközérték: a befektetési alap vagyonában szereplő eszközök értéke – ideértve az aktív időbeli elhatárolásokat és a kölcsönbe adásból származó követeléseket is – csökkentve az azt terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is;
79. nyereségrészesedés: az ABA nyereségének egy része, amelyet az ABAK részére különítenek el díjazásként az ABA kezeléséért, és amelybe nem tartozik bele az ABA nyereségének azon része, amelyet az ABAK részére különítettek el, mint az ABAK ABA-ba való befektetésének a hozadékát;
80. nyilvános árjegyzés: arra jogosult szervezet (árjegyző) által pénzügyi eszközre vonatkozóan folyamatosan közzétett vételi és eladási kötelezettségvállalás az árjegyző által meghatározott árakon;
81. pénzpiaci eszköz: a Bszt.-ben meghatározott fogalom;
82. pénzügyi eszköz: a Bszt.-ben meghatározott fogalom;
83. portfóliókezelés: a Bszt.-ben meghatározott tevékenység;
83a. * PPA: pénzpiaci alap, amely az (EU) 2017/1131 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban engedélyezett ÁÉKBV vagy ABA;
84. prime bróker: olyan hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy prudenciális szabályozás és folyamatos felügyelet alá tartozó más vállalkozás, amely szerződő félként szolgáltatást kínál a szakmai befektetők számára elsősorban pénzügyi eszközökre vonatkozó ügyletek finanszírozása vagy végrehajtása érdekében, és amely más szolgáltatásokat is nyújthat, például a Tpt. szerinti elszámolást és teljesítést, valamint letéti őrzést, letétkezelést, értékpapír-kölcsönzést, igényekre szabott technológia- és működéstámogatási szolgáltatásokat;
85. referencia-tagállam: az az EGT-állam, amelynek felügyeleti hatóságai jogosultak nem uniós ABAK engedélyezési eljárása és felügyelete tekintetében eljárni;
86. részesedési viszony: valamely vállalkozás szavazati jogai vagy tőkéje 20%-ának vagy ennél nagyobb részének közvetlenül vagy közvetetten való tulajdonlása;
87. saját tőke: az Sztv.-ben meghatározott fogalom;
88. szabályozott piac: a Tpt.-ben meghatározott fogalom;
89. szakmai befektető: olyan befektető, aki
a) a Bszt. szerint szakmai ügyfélnek minősül vagy kérés esetén szakmai ügyfélként kezelhető vagy
b) legalább százezer euró vagy annak megfelelő értékű kollektív befektetési értékpapírba történő befektetésre vállal kötelezettséget;
90. származtatott ügylet: a Tpt.-ben meghatározott fogalom;
91. * szavatoló tőke: a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendeletben [a továbbiakban: (EU) 2019/2033 rendelet] meghatározott szavatoló tőke;
92. szoros kapcsolat:
a) két vagy több természetes vagy jogi személy között fennálló, ellenőrző befolyásnak vagy részesedési viszonynak minősülő kapcsolat, azzal, hogy ha egy személy olyan személlyel áll ellenőrző befolyásnak minősülő kapcsolatban, amely maga is ellenőrző befolyást gyakorol egy harmadik személyre, akkor e harmadik személyt is a legfelső szinten lévővel szoros kapcsolatban állónak kell tekinteni, illetve
b) két vagy több személy között fennálló kapcsolat, amennyiben ezen személyek ugyanazon személyek ellenőrző befolyása alatt állnak;
93. tartós adathordozó: olyan eszköz, amely a befektető számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését;
94. tőkeáttétel: minden olyan módszer, amellyel az ABAK növeli a kezelésében lévő ABA kitettségét (készpénz vagy értékpapír kölcsönvétele, származtatott pozíciókba ágyazott vagy más áttétel útján). Az ABA tőkeáttételét az ABAK-rendelet 6–11. cikkének megfelelően kell kiszámítani;
95. tőkenövekmény: az egy jegyre jutó nettó eszközérték és a befektetési jegy névértéke közötti különbség, amennyiben az pozitív;
96. tőzsdén nem jegyzett társaság: olyan társaság, amelynek létesítő okirat szerinti székhelye az Európai Unióban van, és nincs bevezetve a Tpt. által meghatározott szabályozott piacra;
97. uniós ABA:
a) bármely ABA, amely egy EGT-államban engedéllyel rendelkezik, vagy amelyet egy EGT-államban bejegyeztek; vagy
b) bármely ABA, amely egy EGT-államban sem rendelkezik engedéllyel vagy egy EGT-államban sem jegyezték be, de székhelye vagy főirodája egy EGT-államban található;
98. uniós ABAK: bármely olyan ABAK, amely létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkezik egy EGT-államban;
99. ügyfél: aki e törvény alapján a befektetési alapkezelőtől szolgáltatást vesz igénybe, ide nem értve a befektetőt;
100. ügyvezető: a befektetési alapkezelő vezetésére kinevezett első számú vezető, valamint a befektetési alapkezelő irányításában résztvevő olyan további személy, akit a befektetési alapkezelő létesítő okirata vagy a működésre vonatkozó bármely belső szabályzat ilyenként határoz meg;
101. * üzleti titok: az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott fogalom;
102. vezető állású személy: az ügyvezető, az igazgatóság elnöke, tagja és a felügyelőbizottság elnöke, tagja, a fióktelep vezetésére kinevezett személy és annak közvetlen helyettese, valamint minden olyan személy, akit a létesítő okirat vagy a működésre vonatkozó bármely belső szabályzat ilyenként határoz meg.
(2) E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában az „Európai Unió”, a „tagállam” kifejezés alatt az Európai Unió tagállamán kívül az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államot is érteni kell.
5. § A befektetési alapkezelő kollektív portfóliókezelési tevékenységének végzése előzetes hatósági engedélyhez kötött, amelyet a Felügyelet ad ki. A 6. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a 7. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység folytatására – amennyiben e törvény másképp nem rendelkezik – kizárólag befektetési alapkezelő kaphat engedélyt.
6. § (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő az 5. § szerinti hatósági engedély birtokában az alábbi tevékenységeket végezheti:
a) befektetéskezelés (a befektetési politika végrehajtásával kapcsolatos befektetési, stratégiai és eszközallokációs döntések meghozatala és végrehajtása);
b) a kollektív portfóliókezeléshez kapcsolódó adminisztratív feladatok részben vagy egészben történő ellátása:
ba) könyvviteli és jogi feladatok ellátása,
bb) információszolgáltatás befektetők részére,
bc) eszközök értékelése, árazása, adóügyek intézése,
bd) jogszerű magatartás ellenőrzése,
be) a befektetőkkel kapcsolatos nyilvántartások vezetése,
bf) hozamfizetés,
bg) * kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatalával és folyamatos forgalmazásával összefüggő adminisztrációs feladatok,
bh) a megkötött ügyletek teljesítése, a bizonylatok megküldését is ideértve,
bi) nyilvántartások vezetése;
c) * kollektív befektetési értékpapír forgalmazása és az ÁÉKBV-alapkezelő által kezelt kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatala.
(2) * Az ÁÉKBV-alapkezelő a kollektív portfóliókezelési tevékenység mellett kizárólag az alábbi tevékenységeket végezheti rendszeres gazdasági tevékenysége keretében, az a)–c) pontban meghatározott tevékenységek esetén az adott tevékenységre előírt engedély birtokában és figyelemmel a (3) bekezdésre:
a) portfóliókezelés,
b) befektetési tanácsadás,
c) * kollektív befektetési értékpapírok letéti őrzése, letétkezelése, amely dematerializált értékpapírok esetében az értékpapírszámla vezetését is tartalmazza, valamint a végzett tevékenység jellegétől függően ügyfélszámla vezetését is magában foglalja, továbbá a kollektív befektetési értékpapírokkal kapcsolatos adminisztratív szolgáltatások.
(2a) * Az ÁÉKBV-alapkezelő a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott tevékenységeket kriptoeszközök tekintetében is nyújthatja kriptoeszköz-szolgáltatásként, az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet 60. cikk (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.
(3) * Az ÁÉKBV-alapkezelő az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység végzésére köteles. Az ÁÉKBV-alapkezelő önmagában a (2) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzésére, az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzésére vonatkozó engedély nélkül nem kaphat engedélyt, míg a (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt kizárólag a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység végzésére jogosító engedély birtokában kaphat. Az ÁÉKBV-alapkezelő az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott tevékenységet közvetítőként is végezheti.
(4) Az ÁÉKBV-alapkezelő az 5. §-ban meghatározott kollektív portfóliókezelési tevékenységet – részére történő kiszervezés útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretén belül – belföldi és külföldi befektetési alapkezelő részére is végezheti. A határon átnyúló szolgáltatás végzését a Felügyeletnek be kell jelenteni.
(5) A (2) bekezdésben szereplő tevékenységek végzése esetén a Bszt. adott tevékenységre vonatkozó rendelkezéseit az adott tevékenységre megfelelően alkalmazni kell.
(6) * Az ÁÉKBV-alapkezelő a kollektív portfóliókezelési tevékenység és a (2) bekezdésben meghatározott tevékenységek folytatása mellett az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti páneurópai egyéni nyugdíjtermék szolgáltatást, illetve forgalmazást is végezheti.
(7) * A páneurópai egyéni nyugdíjtermék (PEPP) szolgáltatására és forgalmazására e törvény rendelkezéseit az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendeletben és az Fnyt. VI. Fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(8) * Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott tevékenység végzése során a Bszt. X. Fejezetének és XI. Fejezetének rendelkezéseit az adott tevékenységre megfelelően alkalmazni kell.
7. § (1) Az ABAK-nak az 5. § szerinti hatósági engedély birtokában legalább az alábbi tevékenységeket kell végeznie:
a) befektetéskezelés (a befektetési politika végrehajtásával kapcsolatos befektetési, stratégiai és eszközallokációs döntések meghozatala és végrehajtása);
b) kockázatkezelés.
(2) Az ABAK az ABA kezelése során az alábbi tevékenységeket végezheti:
a) adminisztratív feladatok:
aa) könyvviteli és jogi feladatok ellátása,
ab) információszolgáltatás befektetők részére,
ac) eszközök értékelése, árazása, adóügyek intézése,
ad) jogszerű magatartás ellenőrzése,
ae) a befektetőkkel kapcsolatos nyilvántartások vezetése,
af) hozamfizetés,
ag) * kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatalával és forgalmazásával összefüggő adminisztrációs feladatok,
ah) a megkötött ügyletek teljesítése, a bizonylatok megküldését is ideértve,
ai) nyilvántartások vezetése;
b) * kollektív befektetési értékpapír forgalmazása és az ABAK által kezelt kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatala;
c) az ABA eszközeihez kapcsolódó tevékenységek: az ABAK bizalmi feladatainak ellátásához szükséges szolgáltatások, a létesítmények kezelése, az ingatlankezelői tevékenységek, vállalkozások számára a tőkeszerkezettel, ipari stratégiával és ezekhez kapcsolódó ügyekkel kapcsolatos tanácsadás, az összeolvadásokkal és vállalkozások megvásárlásával kapcsolatos tanácsadás és szolgáltatások, valamint az ABA és mindazon vállalatok és egyéb eszközök kezeléséhez kapcsolódó szolgáltatások, amelyekben az adott ABA befektetéssel rendelkezik.
(3) Az ABAK az (1) és (2) bekezdésben felsorolt tevékenységek, valamint – külön engedély birtokában végzett – ÁÉKBV részére folytatott alapkezelés mellett kizárólag az alábbi tevékenységeket végezheti rendszeres gazdasági tevékenysége keretében; az a)–d) pontokban meghatározott tevékenységek esetén az adott tevékenységre előírt engedély birtokában és figyelemmel a (4) bekezdésre:
a) portfóliókezelés, ideértve a foglalkoztató nyugdíj szolgáltató intézmény portfóliójának kezelését,
b) befektetési tanácsadás,
c) * kollektív befektetési értékpapírok letéti őrzése, letétkezelése, amely dematerializált értékpapírok esetében az értékpapírszámla vezetését is tartalmazza, valamint a végzett tevékenység jellegétől függően ügyfélszámla vezetését is magában foglalja, továbbá a kollektív befektetési értékpapírokkal kapcsolatos adminisztratív szolgáltatások,
d) pénzügyi eszközzel kapcsolatos megbízás felvétele és továbbítása.
(3a) * Az ABAK a (3) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott tevékenységeket kriptoeszközök tekintetében is nyújthatja kriptoeszköz-szolgáltatásként, az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet 60. cikk (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.
(4) * Az ABAK az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott mindkét tevékenység végzésére köteles. Az ABAK önmagában a (2) és (3) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzésére, az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzésére vonatkozó engedély nélkül nem kaphat engedélyt, míg a (3) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt kizárólag a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység végzésére jogosító engedély birtokában kaphat. Az ABAK a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenységet közvetítőként is végezheti.
(5) * Az ABAK az 5. §-ban meghatározott kollektív portfóliókezelési tevékenységet – részére történő kiszervezés útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretén belül – belföldi és külföldi befektetési alapkezelő részére is végezheti, azzal, hogy a 2. § (2) bekezdés szerinti ABAK határon átnyúló szolgáltatást nem végezhet. A határon átnyúló szolgáltatás végzését a Felügyeletnek be kell jelenteni.
(6) A (3) bekezdésben szereplő tevékenységek végzése esetén a Bszt. adott tevékenységre vonatkozó rendelkezéseit az adott tevékenységre megfelelően alkalmazni kell.
(7) * Az ABAK az (1)–(3) bekezdésben meghatározott tevékenységek folytatása mellett az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti páneurópai egyéni nyugdíjtermék szolgáltatást, illetve forgalmazást is végezheti.
(8) * A páneurópai egyéni nyugdíjtermék (PEPP) szolgáltatására és forgalmazására e törvény rendelkezéseit az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendeletben és az Fnyt. VI. Fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(9) * A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenység végzése során a Bszt. X. Fejezetének és XI. Fejezetének rendelkezéseit az adott tevékenységre megfelelően alkalmazni kell.
8. § (1) A kérelmező a 6. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelemhez mellékeli – az (1a) bekezdés figyelembevételével – *
a) az ÁÉKBV-alapkezelő létesítő okiratát, a végezni kívánt tevékenység megnevezését, működési tervét, amely a szervezeti felépítését, valamint a 2. melléklet szerinti működési szabályzatát tartalmazza;
b) az 16. § (1) bekezdésben meghatározott mértékű induló tőke befizetését igazoló dokumentumot, valamint az induló tőke befizetéséhez szükséges összeg törvényes eredetének igazolását;
c) amennyiben az alapkezelő származtatott ügyleteket is köt, a kapcsolódó kockázatok kezelésére szolgáló kockázatkezelési szabályzatát;
d) a tárgyi, szervezeti és – a büntetlen előéletre vonatkozó előírásokon kívüli – személyi feltételeknek való megfelelés igazolására vonatkozó okiratokat;
e) az alapkezelő olyan közvetlen vagy közvetett tagi részesedéssel rendelkező személyeinek bemutatását, akik, vagy amelyek minősített befolyással rendelkeznek az alapkezelőben;
f) a 9. §-ban foglaltak fennállásáról vagy azok hiányáról szóló nyilatkozatot;
g) amennyiben az alapkezelő a Bszt. hatálya alá tartozó tevékenységet is végez, arra vonatkozó belső szabályzatát, amely biztosítja a több megbízó, illetve kollektív befektetési forma részére, különböző befektetési elvek alapján való portfóliókezelés illetve befektetési alapkezelés miatti lehetséges érdekellentétek kiküszöbölését; valamint
h) a könyvvizsgáló igazolását arra vonatkozóan, hogy az alapkezelő informatikai rendszere alkalmas a 29. §-ban és a 30. §-ban meghatározott követelmények teljesítésére;
i) * a tevékenységi kör módosítására irányuló eljárás kivételével a tulajdonosi szerkezetének részletes leírását okirati bizonyítékokkal együtt, továbbá – amennyiben ez lehetséges – a tényleges tulajdonosok bemutatását.
(1a) * Ha a kérelmező magyarországi székhelyű nem természetes személy, akkor az (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt adatok igazolását tartalmazó okiratokat a Felügyelet szerzi be.
(2) Az ÁÉKBV-alapkezelőnek tevékenysége végzése során folyamatosan meg kell felelnie a jogszabályok előírásainak és a Felügyelet felhívására köteles igazolni, hogy megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott egyéb jogszabályokban meghatározott működési feltételnek is.
(3) Az ÁÉKBV-alapkezelő a befektetési alapkezelési tevékenységi engedély kézhezvételét követően kezdheti meg tevékenységét.
9. § A Felügyelet az ÁÉKBV-alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyének megadásához előzetesen kikéri más EGT-állam felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt alapkezelő
a) más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet, befektetési alapkezelő, biztosító, kollektív befektetési forma leányvállalata,
b) más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet, befektetési alapkezelő, biztosító, kollektív befektetési forma anyavállalatának leányvállalata,
c) ellenőrző befolyással rendelkező természetes vagy jogi személy részvényese más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban, hitelintézetben, befektetési alapkezelőben, biztosítóban, kollektív befektetési formában ellenőrző befolyással rendelkezik.
10. § (1) A Felügyelet az ÁÉKBV-alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmét elutasítja, ha a kérelmező
a) az e törvényben vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban előírt feltételeknek nem felel meg,
b) az a) pontban meghatározott feltételeknek való megfelelést hitelt érdemlő módon nem igazolta,
c) megtévesztő vagy valótlan adatot közölt, vagy
d) olyan személlyel vagy szervezettel áll szoros kapcsolatban, amelynek lakóhelye vagy székhelye olyan harmadik országban van, amelynek jogszabályai vagy a jogszabályokban foglaltak kikényszerítése akadályozza a befektetési alapkezelő feletti hatékony és eredményes felügyeletet,
e) * tevékenységével kapcsolatosan feltételezhető, hogy az erre vonatkozó jogszabályok értelmében pénzmosást vagy terrorizmus-finanszírozást követnek vagy követtek el, vagy kísérelnek vagy kíséreltek meg elkövetni, vagy hogy a szándékolt tevékenység növelheti ennek kockázatát.
(2) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételek ellenőrzéséhez a Felügyelet által szükségesnek ítélt információkat a kérelmezőnek a Felügyelet rendelkezésére kell bocsátania.
(3) A Felügyelet naprakészen közzéteszi a honlapján a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodásban részes szervek megnevezését és a székhelyük szerinti országok listáját.
11. § (1) A kérelmező a 7. § (1) bekezdésben foglalt tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelemhez mellékeli – az (1a) bekezdés figyelembevételével – *
a) az ABAK létesítő okiratát, annak igazolását, hogy főirodája és a létesítő okirat szerinti székhelye egyaránt Magyarországon van, a végezni kívánt tevékenység megnevezését, valamint a 2. melléklet szerinti működési szabályzatát;
b) a 16. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű induló tőke befizetését igazoló dokumentumot, valamint az induló tőke befizetéséhez szükséges összeg törvényes eredetének igazolását;
c) a 13. mellékletben meghatározott elveknek megfelelő javadalmazási politika és gyakorlat bemutatását;
d) a tárgyi, szervezeti és – a büntetlen előéletre vonatkozó előírásokon kívüli – személyi feltételeknek való megfelelés igazolására vonatkozó okiratokat;
e) az ABAK olyan közvetlen vagy közvetett tagi részesedéssel rendelkező személyeinek bemutatását, akik, vagy amelyek minősített befolyással rendelkeznek a befektetési alapkezelőben, bemutatva a minősített befolyás arányát is;
f) a tevékenységeknek a 41. § szerinti, kiszervezésre tett intézkedésekkel kapcsolatos tájékoztatást;
g) * a tevékenységi kör módosítására irányuló eljárás kivételével a tulajdonosi szerkezetének részletes leírását okirati bizonyítékokkal együtt, továbbá – amennyiben ez lehetséges – a tényleges tulajdonosok bemutatását.
(1a) * Ha a kérelmező magyarországi székhelyű nem természetes személy, az (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt adatok igazolását tartalmazó okiratokat a Felügyelet szerzi be.
(2) A kérelmező tájékoztatja a Felügyeletet a kezelni kívánt ABA-k által folytatandó befektetési stratégiáról (az elsődleges eszközkategória típusa szerinti besorolásról).
(3) A kérelmező – amennyiben a kérelem benyújtásakor rendelkezésre állnak vonatkozó adatok – tájékoztatja a Felügyeletet:
a) az ABAK tőkeáttétel alkalmazásával kapcsolatos politikájáról, valamint az ABA-k kockázati profiljáról és egyéb lényeges jellemzőiről, beleértve az azon EGT-államra vagy harmadik országra vonatkozó tájékoztatást, amelyben ezen ABA-k letelepedtek vagy letelepedni szándékoznak;
b) a cél-ABA letelepedésére vonatkozó információkról, ha az ABA gyűjtő-ABA;
c) ABA-k kezelési szabályzatáról;
d) a letétkezelő kijelöléséről;
e) a befektetők tájékoztatására szolgáló azon információkról, amelyeket az a)–d) pontok nem tartalmaznak.
(4) Az engedély iránti kérelem teljesnek tekinthető, ha az ABAK legalább az (1) bekezdés a)–d) pontjában, valamint a (2) bekezdésben említett információkat benyújtotta.
(5) Ha engedéllyel rendelkező ÁÉKBV-alapkezelő ABAK-kénti engedélyezése iránti kérelmet nyújt be, az ÁÉKBV-k kezelésére irányuló engedélykérelem időpontjában már benyújtott, és az ABAK-kénti engedélyezéshez is szükséges dokumentumokat nem kell ismételten benyújtani abban az esetben, ha a dokumentumok még naprakészek.
(6) Az ABAK-nak tevékenysége végzése során folyamatosan meg kell felelnie a jogszabályok, valamint az ABAK-rendelet előírásainak, és a Felügyelet felhívására köteles igazolni, hogy megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott egyéb jogszabályokban meghatározott működési feltételnek is.
(7) Az ABAK a tevékenységi engedély kézhezvételét követően, de legkorábban az (1) bekezdés f) pontjában és a (3) bekezdésének a) és b) pontjában említett, esetleg hiányzó információk benyújtását követő egy hónap elteltével kezdheti meg tevékenységét.
(8)–(13) *
12. § (1) Abban az esetben, ha a 2. § (2) bekezdés szerinti ABAK – három hónapot meghaladóan – nem teljesíti a törvény alóli részleges felmentést megalapozó feltételeket, haladéktalanul értesíti erről a tényről a Felügyeletet, és 30 napon belül igazolja, hogy teljes körűen megfelel e törvény rendelkezéseinek.
(2) Abban az esetben, ha a 2. § (2) bekezdés a) pont szerinti feltételeinek megfelelő ABAK úgy dönt, hogy e törvény egészének aláveti magát, a Bizottság 2013. május 15-i, a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv önkéntes alkalmazását választó ABAK-okra vonatkozó eljárás létrehozásáról szóló 447/2013/EU végrehajtási rendeletnek megfelelően kell eljárnia.
13. § A Felügyelet az ABAK 7. § (1) bekezdésben foglalt tevékenység végzésére jogosító engedélyének megadásához előzetesen kikéri más EGT-állam felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt ABAK
a) más EGT-államban székhellyel rendelkező másik ABAK, ÁÉKBV-alapkezelő, befektetési vállalkozás, hitelintézet, biztosító leányvállalata,
b) más EGT-államban székhellyel rendelkező másik ABAK, ÁÉKBV-alapkezelő, befektetési vállalkozás, hitelintézet, biztosító anyavállalatának leányvállalata,
c) ellenőrző befolyással rendelkező természetes vagy jogi személy részvényese más EGT-államban székhellyel rendelkező másik ABAK-ban, ÁÉKBV-alapkezelőben, befektetési vállalkozásban, hitelintézetben, biztosítóban ellenőrző befolyással rendelkezik.
14. § A Felügyelet a 7. § (1) bekezdésben foglalt tevékenység végzésére jogosító engedély megadását elutasítja, amennyiben a felügyeleti feladatok hatékony gyakorlását a következők bármelyike akadályozza:
a) szoros kapcsolat az ABAK és más természetes vagy jogi személyek között;
b) valamely harmadik ország – az ABAK-kal szoros kapcsolatban álló – természetes vagy jogi személyeire vonatkozó törvényei, rendeletei vagy közigazgatási rendelkezései;
c) a b) pont szerinti törvények, rendeletek vagy közigazgatási rendelkezések végrehajtásával kapcsolatos nehézségek.
15. § (1) A Felügyelet a 6. § (1) bekezdés a) pontjában, illetve a 7. § (1) bekezdésben foglalt tevékenységek végzésére jogosító engedélyt visszavonja, ha
a) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azokat a befektetési alapkezelő 6 hónapon belül nem pótolta;
b) a befektetési alapkezelő nem vitatott tartozását az esedékességet követő 5 napon belül nem egyenlítette ki, és vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére nem nyújtana fedezetet;
c) a befektetési alapkezelő az engedélyezett tevékenységet 12 hónapon belül nem kezdi meg; vagy – a működés megkezdését követően – 6 hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja;
d) a befektetési alapkezelő bejelenti a Felügyeletnek, hogy a tevékenység folytatásával felhagy;
e) a befektetési alapkezelő a tevékenységre vonatkozó, az e törvényben és külön jogszabályokban meghatározott előírásokat ismétlődően vagy súlyosan megszegi;
f) a befektetési alapkezelő szavatoló tőkéje e törvény által meghatározott szint alá csökken, és a befektetési alapkezelő a szavatoló tőke feltöltési kötelezettségének a Felügyelet által előírt határidőben nem tett eleget;
g) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg;
h) a befektetési alapkezelő és harmadik személy között olyan típusú szoros kapcsolat keletkezik, amely a befektetési alapkezelővel szoros kapcsolatban álló személyre vonatkozó harmadik országban alkalmazott jogszabályok szerint akadályozza a befektetési alapkezelő feletti hatékony hatósági felügyelet gyakorlását.
(2) Az (1) bekezdés d) pontja alapján a Felügyelet a 6. § (1) bekezdés a) pontjában, illetve a 7. § (1) bekezdésben foglalt tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha az engedéllyel rendelkező az ügyfelével szemben fennálló elismert kötelezettségeinek eleget tett, vagy szerződéseinek teljesítését más, az adott tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező vállalkozás átvállalta. A Felügyelet meghatározhatja azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a befektetési alapkezelő a tevékenységét – az arra vonatkozó szabályok szerint – köteles folytatni.
(3) A Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító engedélyt határozott időre felfüggeszti, ha az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, de azok 6 hónapon belül pótolhatók.
16. § (1) * A befektetési alapkezelő akkor kaphat befektetési alapkezelésre engedélyt, ha – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – rendelkezik legalább százhuszonötezer euró, ingatlanalap vagy vegyes alap kezelése esetén legalább háromszázezer euró induló tőkével.
(2) * Ha a befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alapok portfólióinak összesített értéke meghaladja a kétszázötvenmillió eurót, szavatoló tőkéjét ki kell egészítenie. A pótlólagos tőkeösszeg annak az összegnek a 0,02%-a, amellyel a befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alapok portfólióinak értéke meghaladja a kétszázötvenmillió eurót. Ha a szavatoló tőke és a pótlólagos tőke összege eléri a tízmillió eurót, a szavatoló tőkét nem szükséges tovább növelni. A számítás alapját képező összegbe bele kell számítani azon portfóliókat, amelyek kezelésével a befektetési alapkezelő kiszervezésre irányuló szerződés alapján harmadik személyt bízott meg, nem kell figyelembe venni azonban azokat a portfóliókat, amelyeket a befektetési alapkezelő kiszervezésre irányuló szerződés alapján megbízottként kezel.
(3) * A befektetési alapkezelőnek – a működőképesség folytonosságának fenntartása és a befektetők védelme érdekében – az általa végzett tevékenység kockázatának fedezetét mindenkor biztosító, megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie, amely nem csökkenhet
a) az (1) bekezdésben meghatározott összeg, vagy
b) a megelőző év – az (EU) 2019/2033 rendelet 13. cikke szerinti – fix működési költségei 25%-ának megfelelő összeg alá.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott szavatoló tőke mértékének meghatározása során a (3) bekezdés a) és b) pontja szerint számított érték közül a magasabbat kell irányadónak tekinteni.
(5) Az esetleges szakmai felelősséggel kapcsolatos, az ABAK által végzett tevékenységekből származó – az ABAK-rendelet 12. cikkében meghatározott – kockázatok fedezésére az ABAK-nak rendelkeznie kell:
a) olyan további szavatolótőkével, amely képes fedezni a szakmai gondatlanságból adódó potenciális felelősséggel kapcsolatos kockázatokat; vagy
b) olyan, a szakmai gondatlanságból adódó felelősségre vonatkozó szakmai felelősségbiztosítással, amely megfelel a lefedett kockázatoknak.
(6) Az (5) bekezdés rendelkezéseit az ABAK-rendelet 12–15. cikkében meghatározottak figyelembevételével kell teljesíteni.
(7) Az ABAK szavatolótőkéjét likvid eszközökbe vagy azonnal készpénzre váltható eszközökbe kell fektetni, és a szavatolótőke nem tartalmazhat spekulatív pozíciókat.
(8) Az (1) bekezdésben euróban meghatározott induló tőke összegét a befektetési alapkezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedély megszerzését megelőző naptári hónap utolsó napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
17. § (1) A befektetési alapkezelő – az 52. §-ban és az 53. §-ban, az 59. § (3) bekezdésében, a 60. § (1) bekezdésében, valamint a 161. § (1) bekezdésében foglalt eltéréssel – részvénytársaság formájában működhet.
(2) A befektetési alapkezelőre a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A fióktelep formájában működő befektetési alapkezelőre az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
18. § (1) A befektetési alapkezelő irányítását belföldön létesített főirodában kell biztosítani.
(2) * A befektetési alapkezelőnek rendelkeznie kell megfelelő irodai elhelyezéssel, kommunikációs rendszerrel (telefon, internetkapcsolat, elektronikus postacím, nyilvános befektetési alapot kezelő befektetési alapkezelő esetén saját honlap). A befektetési alapkezelőnek olyan szervezeti és működési szabályokat kell kialakítania, amelyek biztosítják ÁÉKBV-alapkezelő esetében a 22–26. §-ban, ABAK esetében a 32. §-ban megfogalmazott működési szabályok megtartását.
(3) A befektetési alapkezelőnek rendelkeznie kell olyan elektronikus portfólió-nyilvántartási rendszerrel, amely alkalmas az általa kezelt portfóliók vagyonváltozásainak, a jegyzési és visszavásárlási megbízásoknak naprakész – és az információs kötelezettség teljesítését lehetővé tevő – rögzítésére és kimutatására és a belső ellenőrzés, valamint a Felügyelet által történő ellenőrzés követelményeinek teljesítésére. A befektetési alapkezelő gondoskodik az elektronikus adatfeldolgozás magas szintű biztonságáról és a rögzített információk védelméről és bizalmas kezeléséről.
(4) Amennyiben a befektetési alapkezelő kollektív befektetési értékpapírt forgalmaz, a befektetési alapkezelőnek rendelkeznie kell olyan, a befektetők nyilvántartására szolgáló nyilvántartási rendszerrel, amely biztosítja a befektetők adatainak mindenkori naprakész nyilvántartását, visszakereshetőségét és az értékpapírtitok folyamatos megtartását.
(5) A befektetési alapkezelőnek meg kell felelnie a Tpt. 355. §, 364. § és 368–371. §-ában meghatározott rendelkezéseknek.
19. § (1) A befektetési alapkezelő ügyvezetését – a 2. § (2) bekezdés szerinti ABAK kivételével – legalább két természetes személy, munkaviszony keretében köteles ellátni. A vezető állású személyek között legalább két olyan személynek kell lennie, aki a devizajogszabályok alapján devizabelföldinek minősül, és – legalább egy éve – állandó belföldi lakóhellyel rendelkezik.
(2) Befektetési alapkezelőnél vezető állású személynek az választható meg, illetve az nevezhető ki, aki
a) * a (9) bekezdésben meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű, és e tényt – a (9a) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – igazolja;
b) felsőfokú végzettséggel rendelkezik;
c) legalább hároméves pénzügyi szakmai gyakorlattal és legalább hároméves pénzügyi, illetve gazdasági területen szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik és
d) igazolja, hogy vele szemben a (10) bekezdésében meghatározott kizáró okok és ÁÉKBV-alapkezelő esetén a 27. §-ban, ABAK esetében a 34. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi okok nem állnak fenn.
(3) * A befektetési alapkezelő ügyvezetőjének, igazgatósága, valamint felügyelőbizottsága tagjának, a befektetéskezelési tevékenységet, a befektetési eszközök és tőzsdei termékek kereskedését irányító személyének az nevezhető ki, akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját megelőzően a Felügyeletnek – az előzetes engedély megszerzése érdekében – bejelentették, és a Felügyelet az engedélyt megadta.
(4) * A befektetési alapkezelő ügyvezetője, igazgatósága, valamint felügyelőbizottsága tagja, a befektetéskezelési tevékenységet, a befektetési eszközök és tőzsdei termékek kereskedését irányító személye valamint a befektetési alapkezelő köteles a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenteni, ha az engedély megadását követően kizárási ok merül fel. A megválasztáshoz vagy kinevezéshez megadott engedélyt a Felügyelet visszavonhatja, illetve felfüggesztheti, ha az engedély alapjául szolgáló feltétel az engedély megadását követően megszűnik, illetve ha az engedély megadását követően merül fel kizárási ok.
(4a) * Ha a befektetési alapkezelő ügyvezetője, igazgatósága, valamint felügyelőbizottsága tagja, a befektetéskezelési tevékenységet, a befektetési eszközök és tőzsdei termékek kereskedését irányító személye kinevezésére vagy megválasztására az engedély megszerzésétől számított három hónapon belül nem kerül sor, úgy arra csak ismételt engedélyezést követően nevezhető ki vagy választható meg. Az ismételt engedélyezési eljárásra a (3) bekezdésben meghatározott szabályok alkalmazandók.
(5) *
(6) * A befektetés-kezelési tevékenységet, a befektetési eszközök és tőzsdei termékek kereskedését irányító személy az lehet, aki a (9) bekezdésben meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű – és e tényt a (9a) bekezdésben foglaltak figyelembevételével igazolja –, legalább kétéves, befektetési területen szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik, amelyből legalább 1 év magyarországi szakmai gyakorlat, és akivel szemben nem áll fenn a (10) bekezdésben meghatározott kizáró ok.
(6a) * A (6) bekezdésben foglaltak figyelembevétele mellett
a) * ingatlanalapot vagy vegyes alapot is kezelő befektetési alapkezelő befektetés-kezelési tevékenységet, a befektetési eszközök és tőzsdei termékek kereskedését irányító személy tekintetében – kizárólag az ingatlanalapok vagy vegyes alapok vonatkozásában – szakmai gyakorlatként ingatlanforgalmazónál, ingatlanalapot kezelő befektetési alapkezelőnél szakirányú területen,
b) kockázati tőkealap-kezelő befektetés-kezelési tevékenységet, a befektetési eszközök és tőzsdei termékek kereskedését irányító személy tekintetében üzletviteli tanácsadással foglalkozó gazdasági társaságnál szakirányú területen munkavégzésre irányuló jogviszonyban eltöltött idő is szakmai gyakorlatnak számít.
(7) *
(8) * A (2) bekezdés esetében
a) a befektetési alapkezelőnél, kollektív befektetési formánál, befektetési vállalkozásnál, pénzügyi intézménynél, biztosítónál, önkéntes, kölcsönös biztosító pénztárnál, magánnyugdíjpénztárnál, foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménynél,
b) az MNB-nél, a minisztériumban, szabályozott piacnál, tőzsdénél, a központi értéktárnál, központi szerződő félnél, az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nél, a Magyar Államkincstárnál,
c) * kizárólag ingatlanalapot, illetve vegyes alapot kezelő befektetési alapkezelő vezető állású személye esetében – az a) és b) pontban foglaltakon túl – az ingatlanforgalmazónál,
d) kockázati tőkealap-kezelő vezető állású személye esetében – az a) és b) pontban foglaltakon túl – üzletviteli tanácsadással foglalkozó gazdasági társaságnál, valamint
e) az a)–d) pontban felsoroltak külföldi megfelelőinél
szakirányú területen munkavégzésre irányuló jogviszonyban eltöltött idő számít szakmai gyakorlatnak.
(9) * A (2), (6) és (6a) bekezdés szempontjából az alábbi bűncselekményeket kell figyelembe venni:
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) XV. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, a hamis vád (1978. évi IV. törvény 233. §), a hatóság félrevezetése (1978. évi IV. törvény 237. §), a hamis tanúzás (1978. évi IV. törvény 238. §), a hamis tanúzásra felhívás (1978. évi IV. törvény 242. §), a mentő körülmény elhallgatása (1978. évi IV. törvény 243. §), a bűnpártolás (1978. évi IV. törvény 244. §), a 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. címében és VIII. címében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), a bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), a visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), az önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), a 1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. címében, továbbá XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmények,
b) * az atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a hamis vád (Btk. 268. §), a hatóság félrevezetése (Btk. 271. §), a hamis tanúzás (Btk. 272. §), a hamis tanúzásra felhívás (Btk. 276. §), a mentő körülmény elhallgatása (Btk. 281. §), a bűnpártolás (Btk. 282. §), a Btk. XXVII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (Btk. 314–316/A. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), a terrorizmus finanszírozása (Btk. 318–318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), a Btk. XXXIII. és XXXV–XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények.
(9a) * Akinek e törvény a büntetlen előéletet előírja, annak az (9) bekezdés szerinti bűncselekmények vonatkozásában kell büntetlen előéletűnek lennie, amely tényt
a) magyar állampolgár esetén a Felügyelet által beszerzett vagy az ügyfél által szolgáltatott – a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 71. § (1) bekezdése alapján kibocsátott hatósági bizonyítvány szerinti tartalmú – adatok igazolják,
b) nem magyar állampolgár esetén az általa beszerzett, és a Felügyelet számára a kérelemmel együtt megküldött, a nem magyar állampolgár személyes joga szerinti, az a) pontban foglalt hatósági bizonyítványnak megfelelő okirat igazolja.
(10) * Az (6) és (6a) bekezdés vonatkozásában kizáró ok olyan személlyel szemben áll fenn, aki:
a) * 10%-ot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetve közvetett tagi részesedéssel rendelkezik, rendelkezett, illetve vezető állású személy volt olyan, a Felügyelet által felügyelt intézményben, amely a befektetési alapkezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedély iránti kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül fizetésképtelenné vált, vagy fizetésképtelenségét csak felügyeleti intézkedéssel lehetett elkerülni, illetve amelynek tevékenységi engedélyét a Felügyelet visszavonta, és akinek személyes felelősségét e helyzetek kialakulásáért jogerős vagy végleges határozat megállapította;
b) * súlyosan vagy ismételten megsértette a Felügyelet feladatkörébe eső törvények, illetve e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok előírásait és emiatt vele szemben a Felügyelet, más hatóság vagy bíróság a befektetési alapkezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedély iránti kérelem benyújtását megelőző 5 évnél nem régebben kelt jogerős vagy végleges határozatban legalább három esetben szankciót alkalmazott;
c) lakóhelye (tartózkodási helye) vagy székhelye szerinti ország hatóságaitól információ nem szerezhető meg, és a tulajdonszerzési engedélyezés elbírálásához szükséges információ megadását önként nem vállalja.
(11) A (10) bekezdés szerinti kizáró okokat a kérelmező külföldi tevékenysége tekintetében is vizsgálni kell.
(12) * A befektetési alapkezelő az (1) és (2), valamint az (6) és (6a) bekezdésben meghatározott személyek kinevezését, a személyükben bekövetkezett változást a kinevezést vagy a változást követően haladéktalanul, de legkésőbb a kinevezést vagy a változást követő 5 napon belül a Felügyeletnek köteles bejelenteni.
(13) * A 2. § (2) bekezdés szerinti kockázati tőkealap-kezelő felügyelő-bizottságának elnökére és tagjára a (2) bekezdés c) pontja nem alkalmazandó.
20. § Az ÁÉKBV-alapkezelőben történő minősített befolyás megszerzésére alkalmazni kell a Bszt. IX. Fejezetében foglalt rendelkezéseket, azzal, hogy ahol a jogszabály befektetési vállalkozást említ, azon ÁÉKBV-alapkezelőt kell érteni.
21. § (1) * A befektetési alapkezelő minősített befolyással rendelkező tagja csak olyan személy lehet,
a) aki mentes a befektetési alapkezelő óvatos, körültekintő és megbízható (a továbbiakban együtt: prudens) működését veszélyeztető befolyástól,
b) aki jó üzleti hírnévvel rendelkezik,
c) aki büntetlen előéletű,
d) aki nem áll közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt,
e) aki biztosítani képes a befektetési alapkezelő megbízható, gondos tulajdonosi irányítását és ellenőrzését, valamint
f) akinek üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható és ezáltal nem zárja ki a befektetési alapkezelő feletti hatékony felügyelet gyakorlását.
(2) * A befektetési alapkezelő vezető állású személye, a befektetés-kezelési tevékenységet, a befektetési eszközök és tőzsdei termékek kereskedését irányító személyek, üzleti tevékenységét irányító személye csak az lehet, aki
a) jó üzleti hírnévvel rendelkezik,
b) büntetlen előéletű,
c) nem áll közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt.
(3) A jó üzleti hírnevet a kérelmezőnek, illetve annak kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azt a Felügyelet elfogadja. A jó üzleti hírnév igazolásának módját a kérelmező megválaszthatja, azonban a Felügyelet egyéb, pontosan meghatározott iratok (okmányok) benyújtását írhatja elő. A Felügyelet a jó üzleti hírnév fennállásának megállapítása érdekében az illetékes külföldi hatóságot közvetlenül megkeresheti.
(4) A jó üzleti hírnév bizonyításának sikertelenségét a Felügyeletnek határozattal kell megállapítania.
22. § (1) Az ÁÉKBV-alapkezelőnek – tisztességesen, kellő képességek, körültekintés és a gondosság jegyében, a kezelésében levő kollektív befektetési formák vagy azok befektetői, valamint a piac integritása érdekében eljárva – a tevékenysége során folyamatosan meg kell felelnie az alábbi, prudens működést biztosító szabályoknak, figyelembe véve az általa kezelt kollektív befektetési formák egyedi sajátosságait is.
(2) Az ÁÉKBV-alapkezelőnek rendelkeznie kell
a) megalapozott adminisztrációs és számviteli eljárásokkal;
b) az elektronikus adatfeldolgozásra vonatkozó ellenőrzési és biztonsági eljárásokkal;
c) az információk biztonságának, integritásának és bizalmas jellegének megőrzésére alkalmas rendszerekkel és eljárásokkal, és
d) megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusokkal, beleértve különösen az alkalmazottai által lebonyolított személyes ügyletekre vagy a sajátszámlás befektetések céljából vásárolt pénzügyi eszközökbe történt befektetésekre vonatkozó szabályokat.
(3) Az alkalmazott eljárásoknak és rendszereknek biztosítaniuk kell
a) a lebonyolított ügyletek eredetének, az azokban részt vevő feleknek, az ügylet jellegének, időpontjának és helyének az utólagos visszakereshetőségét és ellenőrzését;
b) hogy az ÁÉKBV-alapkezelő kezelésében levő kollektív befektetési formák eszközeit a mindenkori kezelési szabályzatokkal és hatályos jogi rendelkezésekkel összhangban fektessék be;
c) az ÁÉKBV-alapkezelő által kezelt kollektív befektetési formák és egyéb portfóliók eszközeinek egymástól, valamint az ÁÉKBV-alapkezelő saját eszközeitől történő elkülönített nyilvántartását, továbbá
d) hogy az ÁÉKBV-alapkezelő eleget tudjon tenni adatszolgáltatási kötelezettségének és a Felügyelet által történő ellenőrzés követelményeinek.
(4) Az ÁÉKBV-alapkezelőnek olyan belső szervezeti megoldásokat kell kialakítania, amelyek kizárják vagy a lehető legkisebbre csökkentik
a) az ÁÉKBV-alapkezelő és ügyfelei,
b) az ÁÉKBV-alapkezelő két ügyfele,
c) az ÁÉKBV-alapkezelő egyik ügyfele és az ÁÉKBV-alapkezelő által kezelt kollektív befektetési formák, vagy
d) az ÁÉKBV-alapkezelő által kezelt kollektív befektetési formák
között létrejött érdekellentét nyomán az ÁÉKBV-alapkezelő által kezelt kollektív befektetési formák és más ügyfelek érdekei sérelmének kockázatát.
(5) Az ÁÉKBV-alapkezelőnek olyan belső szervezeti megoldásokat kell alkalmaznia, amelyek biztosítják az egyedi eszközökre vonatkozó befektetési döntések meghozatalának és végrehajtásának elkülönítését az egyes ügyletek elszámolásától és adminisztrálásától. Az elkülönítésnek a szervezeten belül a munkamegosztás és az irányítási, felelősségi jogkörök szintjén is meg kell valósulnia.
(6) Az ÁÉKBV-alapkezelőnek tevékenysége végzése során folyamatosan meg kell felelnie a jogszabályok előírásain túl a saját szabályzatai szerinti működési elveknek és szabályoknak.
(7) Az ÁÉKBV-alapkezelő szabályzatainak elő kell segíteniük, hogy a befektetési alapkezelő
a) tisztességesen, a kezelésében levő kollektív befektetési formák érdekében, kellő gondossággal eljárva végezze üzleti tevékenységét,
b) igyekezzen kerülni az érdekellentéteket, illetve amennyiben ez nem lehetséges, gondoskodjon az általa kezelt kollektív befektetési formák, illetve egyéb ügyfelei szempontjából tisztességes megoldások alkalmazásáról.
(8) Az ÁÉKBV-alapkezelő a portfóliókezelési tevékenysége során – ha az ügyfél kifejezetten eltérően nem rendelkezik – az ügyfél javára kezelt portfólió terhére nem szerezhet saját maga által kezelt kollektív befektetési forma által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírt.
23. § * (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő biztosítja, hogy a befektető az ÁÉKBV-alapkezelő magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban vagy írásban díjmentesen közölhesse. Az ÁÉKBV-alapkezelő köteles lehetővé tenni, hogy a befektető a kollektív befektetési értékpapír forgalmazásának helye szerinti hivatalos nyelvek bármelyikén benyújthassa panaszát.
(2) * Telefonon történő panaszkezelés esetén az ÁÉKBV-alapkezelő és a panaszos közötti telefonos kommunikációt az ÁÉKBV-alapkezelő hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt a szabályzata szerinti ideig, legalább azonban 5 évig megőrzi. Erről a panaszost a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. A panaszos kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen – kérésének megfelelően – huszonöt napon belül rendelkezésére kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet vagy a hangfelvétel másolatát.
(3) Az ÁÉKBV-alapkezelő a panaszt és az arra adott választ a szabályzatában meghatározott ideig, legalább azonban 5 évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja.
24. § Az ÁÉKBV-alapkezelő által a kollektív befektetési formában kezelt eszközök nem képezik az ÁÉKBV-alapkezelő tulajdonát, eljárása során a kollektív befektetési forma nevében vagy javára és terhére jár el. Az ÁÉKBV-alapkezelő jogosult a kollektív befektetési forma nevében vagy javára eljárva befektetési ügyleteket kötni.
25. § (1) Az ÁÉKBV elnevezése, tájékoztatója, kezelési szabályzata, hirdetménye vagy kereskedelmi kommunikációja tőke megóvására, illetve hozamra vonatkozó garanciára való utalást (tőke-, illetve hozamgarancia) akkor tartalmazhat, ha a fizetési ígéret a kötelezettségvállalás természetére tekintettel megfelelő határidőben érvényesíthető és megfelelő összegű hitelintézet által vállalt garanciával, kezességgel vagy kezesi biztosítással biztosított. A hozamra vonatkozó fizetési ígéret külön utalás nélkül is magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó fizetési ígéretet is.
(2) Az ÁÉKBV elnevezése, tájékoztatója, kezelési szabályzata, hirdetménye vagy kereskedelmi kommunikációja tőke megóvására, illetve hozamra vonatkozó ígéretre való utalást (tőke-, illetve hozamvédelem) akkor tartalmazhat, ha a tőke- illetve hozamvédelem a kollektív befektetési formában megvásárolható eszközökre vonatkozó részletes befektetési politikával alátámasztott. A hozamra vonatkozó ígéret külön utalás nélkül is magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó ígéretet is.
(3) Az ÁÉKBV-alapkezelőnek az általa kezelt befektetési alapon és ÁÉKBV-n elért teljesítmény, illetve hozam számítása, bemutatása során a Bszt. 3. mellékletében megfogalmazott elvek szerint kell eljárnia.
26. § (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő az általa végzett tevékenységért a kollektív befektetési forma terhére kezelési díjat számíthat fel.
(2) Ha a kollektív befektetési forma átlagos saját tőkéje legalább 3 hónapon keresztül nem érte el az indulásakor érvényes törvényi minimum 50%-át, az ÁÉKBV-alapkezelő a kezelési díjat nem terhelheti a kollektív befektetési formára mindaddig, ameddig az utolsó 3 hónapra számított átlagos saját tőke ismételten el nem éri az indulásakor érvényes törvényi minimum 50%-át. A mentes időszakban felmerülő kezelési díj utólagosan sem terhelhető kollektív befektetési formára.
(3) Az ÁÉKBV-alapkezelő jogosult arra, hogy a kezelési díj egy részét a forgalmazó, a közvetítő vagy a befektető részére egyedi megállapodás alapján átengedje (visszatérítés).
26/A. § * Az ÁÉKBV-alapkezelő biztosítja a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel összhangban álló, annak alkalmazását előmozdító, a 13. mellékletben meghatározott elveknek megfelelő javadalmazási politika és gyakorlat megvalósítását.
27. § (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő vezető állású személye, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban résztvevő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye nem lehet
a) az ÁÉKBV-alapkezelő által megbízott letétkezelőnek,
b) az ÁÉKBV-alapkezelő által hozott befektetési döntések végrehajtásában közreműködő befektetési vállalkozásnak, hitelintézetnek, valamint
c) az ÁÉKBV-alapkezelő ügyfelének
a befektetési alapkezeléshez közvetlenül kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye.
(2) Az a személy, aki esetében az (1) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenség merül fel, köteles azt haladéktalanul a Felügyeletnek bejelenteni és az összeférhetetlenséget haladéktalanul megszüntetni.
(3) Az ÁÉKBV-alapkezelőre vonatkozó, az összeférhetetlenség kezelését érintő további szabályokat az ÁÉKBV-alapkezelőre vonatkozó szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli és kockázatkezelési követelményekről szóló kormányrendelet határozza meg.
27/A. § * Amennyiben az ÁÉKBV-alapkezelő kitettségei között olyan értékpapírosítás szerepel, amely nem felel meg az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendeletben megállapított követelményeknek, az ÁÉKBV-alapkezelőnek az adott ÁÉKBV befektetőinek legjobb érdekeit szolgálva intézkednie kell, és korrekciós intézkedéseket kell hoznia.
28. § (1) Az érintett személy által vagy nevében pénzügyi eszközre vonatkozóan végrehajtott ügylet személyes ügyletnek minősül, ha az érintett személy szakmai tevékenységi körén kívül jár el vagy az ügylet végrehajtása az alábbi személyek valamelyikének számlájára történik:
a) az érintett személy,
b) olyan személy, aki az érintett személy hozzátartozója, vagy akivel az érintett szoros kapcsolatban van,
c) olyan személy, akinek az érintett személlyel való kapcsolata folytán az érintett személynek – az ügylet végrehajtásáért kapott díjon vagy kezelési költségen kívül – közvetlen vagy közvetett anyagi érdeke fűződik az ügylethez.
(2) Az ÁÉKBV-alapkezelő megfelelő intézkedéseket alkalmaz a (3) bekezdésben felsorolt tevékenységek megakadályozása érdekében, amennyiben azok olyan érintett személyhez köthetők,
a) aki összeférhetetlenséget eredményező tevékenységben vesz részt, vagy
b) aki bennfentes információhoz, vagy a kollektív befektetési formára vagy annak részére végzett ügyletekre vonatkozó más bizalmas információhoz férhet hozzá, az ÁÉKBV-alapkezelő nevében vagy javára végzett tevékenység következtében.
(3) A (2) bekezdés szempontjából az alábbi tevékenységeket kell figyelembe venni:
a) olyan személyes ügylet végrehajtása, amely
aa) bennfentes kereskedelmet vagy piacbefolyásolást valósítana meg,
ab) * üzleti titok, értékpapírtitok, biztosítási titok, banktitok vagy az adatvédelemről szóló jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai által védett információ jogszerűtlen feltárásával vagy felhasználásával jár, vagy
ac) ügylet ellentétben áll az ÁÉKBV-alapkezelő e törvényben vagy a Bszt.-ben meghatározott kötelezettségeivel;
b) harmadik személy részére történő, az érintett személy munkaköri kötelezettségét meghaladó tanácsadás vagy harmadik személy biztatása arra, hogy pénzügyi eszközökre vonatkozó olyan ügyletbe kezdjen, amely ha az érintett személy személyes ügylete lenne, vonatkozna rá az a) pont vagy a Bszt. 77. §-ának (1) és (2) bekezdése, illetve a folyamatban lévő megbízásokra vonatkozó információkkal való visszaélésnek minősülne;
c) információ vagy vélemény az 596/2014/EU rendeletben meghatározott jogszerű magatartásnak nem minősülő, az érintett személy munkaköri kötelezettségét meghaladó módon történő közlése harmadik személy részére, amennyiben az érintett személy tisztában van vagy tőle elvárható gondossággal tisztában kellene lennie, hogy e közlés eredményeként a harmadik személy *
ca) pénzügyi eszközre vonatkozóan olyan ügyletbe kezdene, amely ha az érintett személy személyes ügylete lenne, vonatkozna rá e bekezdés a) pontja vagy a Bszt. 77. §-ának (1)–(2) bekezdése, illetve a folyamatban lévő megbízásokra vonatkozó információkkal való visszaélésnek minősülne vagy
cb) egy további személyt a ca) alpontban foglalt ügylet megkötésére biztatna vagy számára ilyen ügylet megkötésére vonatkozó tanácsot adna.
(4) Az ÁÉKBV-alapkezelő a munkaviszony létesítésének, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létrehozásának időpontjában tájékoztatja az alkalmazottját, illetve foglalkoztatottját (a továbbiakban együtt: alkalmazott) a (3) bekezdésben felsorolt tevékenységek tiltásáról és az ÁÉKBV-alapkezelő által a (2) bekezdés szerinti intézkedéseiről.
(5) Az érintett személy a személyes ügyletre vonatkozó megállapodás megkötését haladéktalanul köteles az ÁÉKBV-alapkezelő számára bejelenteni, lehetővé téve az ÁÉKBV-alapkezelő számára az ügylet beazonosítását.
(6) Az ÁÉKBV-alapkezelő nyilvántartást vezet az (5) bekezdésben meghatározott, valamint az általa feltárt személyes ügyletekről, ideértve az ilyen ügyletekkel kapcsolatos felhatalmazást vagy tiltást.
(7) Az ÁÉKBV-alapkezelő valamely tevékenységének kiszervezésre irányuló szerződés keretében történő ellátása esetén a kiszervezett tevékenységet végző harmadik személy nyilvántartást vezet az érintett személyek személyes ügyleteiről, és ezekről kérésre haladéktalanul tájékoztatja az ÁÉKBV-alapkezelőt.
(8) A (2)–(7) bekezdés nem alkalmazható
a) a portfóliókezelés keretében végzett személyes ügyletekre, amennyiben nincs előzetes információcsere a portfóliókezelési tevékenységet végző és az érintett személy vagy olyan harmadik személy között, akinek a számlájára az ügyletet végzik,
b) a kollektív befektetési forma által forgalomba hozott értékpapírra vonatkozó személyes ügyletekre, ha az érintett személy vagy az a harmadik személy, akinek a számlájára az ügyletet végzik, nem rendelkezik döntési hatáskörrel az adott kollektív befektetési forma eszközeinek összetételével, befektetési döntéseivel kapcsolatosan.
29. § (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő által alkalmazott eljárásoknak, rendszereknek és megoldásoknak biztosítaniuk kell az ÁÉKBV-alapkezelő által kezelt kollektív befektetési formákra vonatkozó valamennyi portfólióügylet tekintetében a (2) bekezdésben meghatározott információk rögzítését, valamint a megbízás és a lebonyolított ügylet adatainak visszakereshetőségét.
(2) Az (1) bekezdés szempontjából rögzítendő adatok:
a) a kollektív befektetési forma és a kollektív befektetési forma nevében eljáró személy neve vagy más megjelölése;
b) a lebonyolított ügylethez kapcsolódó pénzügyi eszköz;
c) a mennyiség;
d) a megbízás vagy az ügylet típusa;
e) az ár;
f) megbízás esetében a megbízás továbbításának a napja és pontos időpontja, továbbá annak a személynek a neve vagy más megjelölése, akinek a részére a megbízást továbbították;
g) ügylet esetében az ügylet megkötésére vonatkozó döntés, valamint az ügylet végrehajtásának pontos időpontja;
h) a megbízást továbbító vagy az ügyletet végrehajtó személy neve;
i) a megbízás visszavonása esetén a megbízás visszavonásának indokai;
j) végrehajtott ügyletek esetében a másik fél és az ügylet végrehajtási helyszínének azonosítása.
(3) A (2) bekezdés j) pontjában említett végrehajtási helyszín alatt a Tpt.-ben meghatározott szabályozott piacot, a Bszt.-ben meghatározott multilaterális kereskedési rendszert, rendszeres internalizálót, árjegyzőt, illetve más likviditásszolgáltatót vagy olyan személyt kell érteni, amely a felsoroltak bármelyike által ellátott funkciót tölt be harmadik országban. Ha az ügylet nem a felsorolt végrehajtási helyszínek valamelyikén történik, elegendő a másik fél megjelölése.
30. § (1) A 6. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott tevékenység végzése esetén az ÁÉKBV-alapkezelő által alkalmazott eljárásoknak, rendszereknek és megoldásoknak biztosítaniuk kell a kollektív befektetési értékpapírra vonatkozó vételi és visszaváltási megbízások elektronikus formában történő rögzítését, közvetlenül az ilyen megbízások kézhezvételét követően.
(2) Az (1) bekezdés szerinti rögzítés az alábbi adatokra vonatkozik:
a) az érintett kollektív befektetési forma;
b) a megbízást adó vagy továbbító személy;
c) a megbízást fogadó személy;
d) a megbízás napja és időpontja;
e) a fizetés feltételei és módja;
f) a megbízás típusa;
g) a megbízás végrehajtásának napja;
h) a jegyzett vagy visszaváltott kollektív befektetési értékpapírok száma;
i) az egyes kollektív befektetési értékpapírok jegyzési vagy visszaváltási ára;
j) a kollektív befektetési értékpapírok teljes jegyzési vagy visszaváltási értéke;
k) a megbízás jegyzési díjakat is tartalmazó bruttó értéke vagy a visszaváltási díjakkal csökkentett nettó összeg.
31. § (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő olyan nyilvántartási rendszert köteles fenntartani, amely biztosítja a 29. §-ban és a 30. §-ban említett adatok 8 évig – kivételes körülmények között a Felügyelet előírására ennél hosszabb ideig – történő megőrzését.
(2) Az ÁÉKBV-alapkezelő tevékenységi engedélyének visszavonása esetén, az ÁÉKBV-alapkezelő az (1) bekezdésben említett nyilvántartásokat az engedély visszavonását követő 8 évig köteles megőrizni. Ha az ÁÉKBV-alapkezelő befektetési alapkezeléssel kapcsolatos feladatait átruházza egy másik ÁÉKBV-alapkezelőre, az átruházás időpontját megelőző 8 év (1) bekezdés szerinti nyilvántartásait köteles hozzáférhetővé tenni a másik ÁÉKBV-alapkezelő számára.
(3) Az ÁÉKBV-alapkezelő az (1) bekezdés szerinti nyilvántartási rendszerben tárolt adatokat olyan formában és olyan tartós adathordozón köteles megőrizni, amely biztosítja
a) az adatokhoz való – Felügyelet általi – közvetlen hozzáférést, valamint az ügyletek végrehajtása során keletkező adatok utólagos visszakereshetőségét,
b) az adatok javítása vagy módosítása esetén az adatok javítás vagy módosítás előtti tartalmának megállapíthatóságát,
c) a nyilvántartások védelmét manipulációs szándékú változtatással szemben.
32. § (1) * Az ABAK működése során meg kell felelnie a 22. § (1)–(3) és (5)–(8) bekezdésében, valamint a 24–26. §-ban meghatározott rendelkezéseknek azzal, hogy az e §-okban foglalt rendelkezéseket az ABAK-rendelet 16–29. valamint az 57–66. cikkében meghatározottak figyelembevételével kell teljesíteni.
(2) Egyetlen ABA-befektető sem részesülhet megkülönböztetett bánásmódban, kivéve, ha ezt az adott ABA kezelési szabályzatában közzéteszik.
33. § Az ABAK biztosítja a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel összhangban álló, annak alkalmazását előmozdító, a 13. mellékletben meghatározott elveknek megfelelő javadalmazási politika és gyakorlat megvalósítását.
34. § (1) Az ABAK-nak olyan belső szervezeti megoldásokat kell kialakítania, amelyek kizárják vagy a lehető legkisebbre csökkentik
a) az ABAK – beleértve annak vezető tisztségviselőit, alkalmazottait vagy bármely más, az ABAK-kal ellenőrzés útján közvetlen vagy közvetett kapcsolatban álló személyt – és az ABAK kezelésében lévő ABA vagy annak befektetői;
b) az ABA vagy annak befektetői és egy másik ABA vagy annak befektetői,
c) az ABA vagy annak befektetői és az ABAK valamely másik ügyfele,
d) az ABA vagy az ABA befektetői és az ABAK kezelésében lévő ÁÉKBV vagy ezen ÁÉKBV befektetői; vagy
e) az ABAK ügyfelei közül kettő
között létrejött érdekellentét nyomán az ABAK által kezelt kollektív befektetési formák és a befektetők és az ügyfelek érdekei sérelmének kockázatát.
(2) Az ABAK-nak saját működési környezetén belül külön kell választania az egymással összeférhetetlennek tekinthető feladatokat és felelősségeket, vagy azokat a feladatokat és felelősségeket, amelyek potenciálisan rendszerszintű összeférhetetlenségeket okozhatnak. Az ABAK-nak értékelnie kell, hogy működési feltételei kapcsán felmerülhet-e bármely más érdemi összeférhetetlenség, és ezekről tájékoztatja az ABA-k befektetőit.
(3) Amennyiben az ABAK által az összeférhetetlenség azonosítása, megelőzése, kezelése és figyelemmel kísérése céljából létrehozott szervezeti megoldások nem elégségesek annak ésszerű mértékű bizonyossággal történő biztosítására, hogy kizárható legyen a befektetők érdeksérelmének kockázata, az ABAK egyértelműen a befektetők tudomására hozza az összeférhetetlenség általános jellegét vagy forrásait még azelőtt, hogy a befektetésre, illetve további befektetésre részükről sor kerülne, és megfelelő üzletpolitikákat és eljárásokat dolgoz ki ilyen vonatkozásban.
(4) Ha az ABAK az ABA nevében prime bróker szolgáltatásait veszi igénybe, a feltételeket írásba foglalt szerződésben kell meghatározni. Rendelkezni kell különösen az ABA eszközeinek lehetséges átruházásáról és ismételt felhasználásáról, és ennek összhangban kell lennie az ABA kezelési szabályzatával. A szerződésnek rendelkeznie kell arról, hogy a letétkezelőt értesítsék a szerződés megkötéséről.
(5) Az ABAK-nak kellő szakértelemmel és gondossággal kell eljárnia a szerződtetendő prime bróker kiválasztásakor és kinevezésekor.
(6) Az e §-ban foglalt rendelkezéseket az ABAK-nak az ABAK-rendelet 30–37. cikkében meghatározottak figyelembevételével kell teljesítenie.
35. § (1) Az ABAK-nak funkcionálisan és hierarchikusan el kell különítenie a 7. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kockázatkezelést a működési egységektől, ideértve a 7. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott befektetéskezelést. A Felügyelet az arányosság alapelvével összhangban ellenőrzi a kockázatkezelés funkcionális és hierarchikus elkülönítését. Az ABAK-nak bármikor képesnek kell lennie annak bemutatására, hogy az összeférhetetlenség elkerülésének biztosítása lehetővé teszi a kockázatkezelési tevékenységek független végrehajtását, valamint, hogy a kockázatkezelési folyamat megfelel e § előírásainak és következetesen hatékony.
(2) Az ABAK-nak megfelelő kockázatkezelési rendszereket kell működtetnie az egyes ABA befektetési stratégiája szempontjából releváns, valamint az egyes ABA-val kapcsolatban ténylegesen vagy potenciálisan fennálló minden kockázat azonosítása, mérése és megfelelő nyomon követése érdekében. Az ABAK-nak évente legalább egyszer felül kell vizsgálnia, és szükség esetén ki kell igazítania a kockázatkezelési rendszerét.
(2a) * Az ABAK a kockázatkezelés során – különösen az ABA eszközei hitelminőségének értékelésekor – nem hagyatkozhat kizárólagosan vagy automatikusan a hitelminősítő intézetekről szóló, 1060/2009/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdése b) pontjában meghatározott hitelminősítő intézetek által kiadott hitelminősítésekre. A Felügyelet az ABA tevékenységének jellegét, körét és összetettségét figyelembe véve értékeli az ABAK-ok hitelminősítési eljárásainak megfelelőségét.
(3) Az ABAK kockázatkezelésére vonatkozó minimum-követelmények:
a) megfelelő, dokumentált és rendszeres átvilágítás végrehajtása az ABA nevében történő befektetés esetén, az ABA befektetési stratégiájával, célkitűzéseivel és kockázati profiljával összhangban;
b) annak biztosítása, hogy az ABA minden egyes befektetési pozíciójával, valamint az e pozíciók által az ABA portfóliójára gyakorolt átfogó hatással összefüggő kockázatok – például megfelelő stressztesztelési eljárásokkal – megfelelően meghatározhatók, mérhetők, kezelhetők és folyamatosan nyomon követhetők legyenek;
c) annak biztosítása, hogy az ABA kockázati profilja megfeleljen az ABA méretének, portfóliószerkezetének, befektetési stratégiáinak és célkitűzéseinek, az ABA kezelési szabályzatában, tájékoztatójában és az ajánlattételi dokumentumokban foglaltak szerint.
(4) Az ABAK-nak meg kell határoznia az általa kezelt ABA-k esetében alkalmazható tőkeáttétel legnagyobb mértékét, valamint a biztosíték vagy a tőkeáttételi megállapodás értelmében nyújtott kezesség vagy garancia újbóli felhasználási jogának mértékét, többek között az alábbiakra való figyelemmel:
a) az ABA típusa;
b) az ABA befektetési stratégiája;
c) az ABA tőkeáttétel forrásai;
d) minden egyéb olyan összefonódás vagy releváns kapcsolat más pénzügyi szolgáltató intézményekkel, amely rendszerkockázatot jelenthet;
e) valamely partnernek való kitettség korlátozásának szükségessége;
f) a tőkeáttétel fedezeti biztosítékának mértéke;
g) az eszközök és a kötelezettségek aránya;
h) az ABAK érintett piacokon végzett tevékenységének volumene, természete és kiterjedése.
(5) Az e §-ban foglalt rendelkezéseket az ABAK-nak az ABAK-rendelet 38–45. cikkében meghatározottak figyelembevételével kell teljesítenie.
36. § (1) Az ABAK-nak a kezelésében lévő – a tőkeáttétel nélküli, zártvégű ABA-k kivételével – minden egyes ABA vonatkozásában megfelelő likviditáskezelési rendszert kell alkalmaznia, és eljárásokat kell elfogadnia annak biztosítása érdekében, hogy nyomon követhesse az ABA likviditási kockázatát, valamint, hogy az ABA befektetéseinek likviditási profilja megfeleljen az alap kötelezettségeinek. Az ABAK-nak rendszeresen stresszteszteket kell végeznie mind rendes, mind rendkívüli likviditási feltételek mellett, ami lehetővé teszi számára, hogy értékelje és nyomon kövesse az ABA-k likviditási kockázatát.
(2) Az ABAK-nak biztosítania kell, hogy a befektetési stratégia, a likviditási profil és a visszaváltási politika a kezelésükben lévő minden egyes ABA tekintetében összhangban álljon egymással.
(3) Az e §-ban foglalt rendelkezéseket az ABAK-nak az ABAK-rendelet 46–49. cikkében meghatározottak figyelembevételével kell teljesítenie.
37. § Az ABAK-nak az általa kezelt ABA értékpapírosítási pozíciókba történő befektetése során az ABAK-rendelet 50–56. cikkében meghatározottaknak megfelelően kell eljárnia.
37/A. § * Amennyiben az ABAK kitettségei között olyan értékpapírosítás szerepel, amely nem felel meg az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendeletben megállapított követelményeknek, az ABAK-nak az adott ABA befektetőinek legjobb érdekeit szolgálva intézkednie kell, és korrekciós intézkedéseket kell hoznia.
38. § (1) Az ABAK-nak az általa kezelt minden egyes ABA tekintetében megfelelő és összehangolt eljárásokat kell kialakítania, amelyek révén elvégezhető az ABA eszközeinek az alkalmazandó nemzeti jognak és az ABA kezelési szabályzatának megfelelő, független értékelése.
(2) Az eszközök értékelése, valamint az ABA kollektív befektetési értékpapíronkénti nettó eszközértékének kiszámítása során alkalmazandó szabályokat az ABA letelepedése szerinti ország joga, illetve az ABA kezelési szabályzata írja elő.
(3) Az ABAK biztosítja, hogy az ABA-k kollektív befektetési értékpapírjainak nettó eszközértékét e §-nak, a vonatkozó nemzeti jognak és az ABA-k kezelési szabályzatának megfelelően számítsák ki és hozzák nyilvánosságra a befektetők számára. Az alkalmazott értékelési eljárásoknak biztosítaniuk kell, hogy az értékelt eszközfajtákat és a kollektív befektetési értékpapíronkénti nettó eszközértéket legalább évente egyszer kiszámítsák. Ezen értékeléseket és számításokat a nyílt végű ABA-k esetén is olyan gyakorisággal kell elvégezni, amely megfelel az ABA kezelésében lévő eszközök jellemzőinek, valamint az alap kibocsátási és visszaváltási gyakoriságának. Ezen értékeléseket és számításokat a zártvégű ABA-k esetén az érintett ABA jegyzett tőkéjének növekedése vagy csökkenése esetén is el kell végezni. A befektetőket az értékelésekről és számításokról az érintett ABA kezelési szabályzatában előírt módon kell tájékoztatni.
(4) Az ABAK biztosítja, hogy az értékelést:
a) az ABA-tól, az ABAK-tól, illetve az ABA-val vagy az ABAK-kal szoros kapcsolatban álló személyektől független külső értékbecslő végzi el; vagy
b) az ABAK maga végzi el, azzal a feltétellel, hogy az értékelés feladata a befektetéskezelési funkciótól és a javadalmazási politikától függetlenül működik, és az ABAK az összeférhetetlenség kialakulásának elkerülése és a munkavállalók túlzott befolyásolásának megelőzése érdekében további intézkedéseket vezet be.
(5) Az ABA letétkezelője nem láthatja el az ABA külső értékbecslői feladatát, kivéve, ha letétkezelői tevékenységét független értékbecslői tevékenységétől működési és hierarchikus szempontból elválasztja, és az esetleges összeférhetetlenséget feltárja, kezeli, nyomon követi és az ABA befektetői előtt nyilvánosságra hozza.
(6) Amennyiben az értékelést külső értékbecslő végzi, az ABAK bizonyítja, hogy
a) a külső értékbecslőre törvény által előírt szakmai nyilvántartásba vételi kötelezettség, valamint jogi vagy szabályozási rendelkezések, illetve szakmai magatartási szabályok vonatkoznak; valamint
b) az értékbecslő megfelelő szakmai garanciát nyújt arra vonatkozóan, hogy az (1)–(3) bekezdéssel összhangban képes hatékonyan elvégezni az adott értékelési feladatot; és
c) a külső értékbecslő kinevezésére a 41. § (1)–(4) bekezdésében említett követelményeknek, és az ABAK-rendelet 75–82. cikkének megfelelően került sor.
(7) A kinevezett külső értékbecslő funkcióját harmadik félnek nem szervezheti ki.
(8) Az ABAK értesíti a Felügyeletet a külső értékbecslő kijelöléséről. A Felügyelet előírhatja, hogy másik külső értékbecslőt jelöljenek ki, ha a (6) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesülnek.
(9) Az értékbecslést pártatlanul, valamint megfelelő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal kell elvégezni.
(10) Amennyiben az értékbecslést nem független külső értékbecslő végzi, a Felügyelet előírhatja az ABAK számára, hogy értékelési eljárásaikat illetve értékeléseiket külső értékbecslővel vagy könyvvizsgálóval ellenőriztessék.
(11) Az ABAK felel az ABA eszközeinek helyes értékeléséért, az ABA nettó eszközértékének kiszámításáért és a nettó eszközérték közzétételéért. Az ABAK az ABA és befektetői iránt fennálló felelősségét nem befolyásolja az, hogy az ABAK külső értékbecslőt nevez ki.
(12) A (11) bekezdéstől eltekintve és minden egyéb, eltérő feltételeket megállapító szerződéses megállapodástól függetlenül a külső értékbecslő felelős az ABAK-kal szemben az általa gondatlanságból okozott, vagy az értékbecslés szándékos elmulasztásának következtében bekövetkezett veszteségekért.
(13) Az e §-ban foglalt rendelkezéseket az ABAK-nak az ABAK-rendelet 67–74. cikkében meghatározottak figyelembevételével kell teljesítenie.
39. § Az ÁÉKBV-alapkezelő tevékenységének hatékonyabb ellátása érdekében feladatának ellátására harmadik személyt vehet igénybe (a továbbiakban: kiszervezés).
40. § (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő kiszervezésre irányuló szerződést – figyelembe véve a kiszervezésre irányuló szerződés tárgyát képező tevékenységek jellegét – csak olyan féllel köthet, aki rendelkezik a kiszervezésre irányuló szerződés tárgyát képező tevékenység ellátásához szükséges ismeretekkel és képességekkel, továbbá engedélyköteles tevékenység esetében az adott tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel.
(2) A kiszervezésre irányuló szerződés megkötése
a) nem akadályozhatja a befektetési alapkezelő felett gyakorolt felügyelet hatékonyságát,
b) nem akadályozhatja a befektetési alapkezelőt abban, hogy a befektetők érdekében járjon el és a befektetési alapkezelési tevékenységet a befektetők érdekeinek megfelelően lássa el,
c) * nem befolyásolhatja a befektetési alapkezelő e törvényben foglalt kötelezettségeinek teljesítését,
d) nem érintheti a befektetési alapkezelő és a letétkezelő felelősségét, és
e) nem akadályozhatja a befektetési alapkezelő
ea) utasítási és ellenőrzési jogának gyakorlását a kiszervezett tevékenységet végző tevékenysége vonatkozásában, valamint
eb) kiszervezésre irányuló szerződés azonnali felmondására irányuló jogát a kiszervezésre irányuló szerződésben foglaltak megsértése esetén.
(3) Amennyiben a kiszervezésre irányuló szerződés a kezelt vagyon befektetésével kapcsolatos tevékenység végzésére vonatkozik, a kiszervezésre irányuló szerződés csak olyan szerződő féllel köthető meg, amely rendelkezik befektetési alapkezelési vagy portfóliókezelési tevékenység végzésére jogosító engedéllyel, és prudenciális felügyelet hatálya alatt áll.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a kiszervezésre irányuló szerződésnek összhangban kell lennie a befektetési alapkezelő befektetés allokációs szabályaival. Ilyen szerződés nem köthető az ÁÉKBV letétkezelőjével vagy más olyan vállalkozással, amelynek érdekei ütközhetnek a befektetési alapkezelő vagy a befektetők érdekeivel.
(5) Az ÁÉKBV-alapkezelő harmadik országban székhellyel rendelkező személlyel vagy szervezettel akkor köthet kiszervezésre irányuló megállapodást, ha a leendő szerződő fél megfelel
a) a lakóhelye vagy székhelye szerinti állam e tevékenység végzésére irányadó jogszabályainak és felügyeleti hatóság felügyelete alatt áll, és
b) a kiszervezett tevékenységére nézve a felügyeleti hatósága és a Felügyelet között együttműködési megállapodás van hatályban.
(6) A Felügyelet naprakészen közzéteszi a honlapján azon harmadik országok listáját, amelyek megfelelnek az (5) bekezdésben foglalt feltételeknek.
(7) Az ÁÉKBV-alapkezelő kiszervezésre irányuló szerződést a megkötéstől számított 5 napon belül megküldi a Felügyeletnek.
(8) Nem minősül kiszervezésnek
a) a forgalmazó igénybevétele a kollektív befektetési értékpapírok forgalomba hozatalához, illetve a folyamatos forgalmazáshoz,
b) a befektetési alapkezeléshez szorosan nem kapcsolódó tevékenység, így különösen jogi tanácsadás, adószakértői, adótanácsadói tevékenység, kézbesítés, számítástechnikai rendszerfejlesztés, számítástechnikai üzemeltetés és karbantartás, az alkalmazottak képzése és továbbképzése, a számlázás, bérszámfejtés, könyvelés, az ÁÉKBV-alapkezelő helyiségei és alkalmazottai biztonságának megteremtését célzó tevékenység harmadik személy igénybevételével történő végzése, továbbá
c) az ÁÉKBV-alapkezelő részére munkaviszony keretében végzett tevékenység.
(9) Az ÁÉKBV tájékoztatójában, illetve kezelési szabályzatában fel kell sorolni azokat az adott ÁÉKBV vonatkozásában releváns feladatokat és tevékenységeket, amelyekre a befektetési alapkezelő kiszervezés útján harmadik személyt vehet igénybe, valamint a 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység esetében az ÁÉKBV-alapkezelő által igénybe vett vállalkozásokat.
41. § (1) * Az ABAK tevékenységének hatékonyabb ellátása érdekében feladatának ellátására harmadik személyt vehet igénybe.
(1a) * Az ABAK a kiszervezés során e §-ban, valamint az ABAK-rendelet 75. cikkében foglalt általános elvek figyelembevételével jár el azzal, hogy a kiszervezésre vonatkozó megállapodás hatálybalépése előtt értesítenie kell a Felügyeletet.
(2) A kiszervezés esetén az alábbi feltételeknek kell teljesülnie:
a) az ABAK-rendelet 76. cikkével összhangban eljárva az ABAK-nak objektív indokokkal alá kell támasztania a teljes kiszervezési szerkezetet;
b) az ABAK-rendelet 77. cikkében leírt feltételeknek megfelelően a megbízott félnek az adott feladat ellátásához elegendő forrással kell rendelkeznie, és a megbízott üzleti tevékenységét irányító személyeknek pedig jó hírnévvel és elegendő tapasztalattal kell rendelkezniük;
c) az ABAK-rendelet 78. cikkével összhangban eljárva amennyiben a kiszervezés a 7. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt tevékenységeket érinti, az csak olyan vállalkozásoknak adható, amelyek rendelkeznek vagyonkezelői engedéllyel, vagy erre a célra jegyezték be őket, és felügyelet hatálya alá tartoznak, vagy amennyiben ez a feltétel nem teljesíthető, a kiszervezés csak a Felügyelet előzetes jóváhagyásával történhet;
d) amennyiben a kiszervezés a 7. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt tevékenységeket érinti, és harmadik országbeli vállalkozásra vonatkozik, a c) pontban foglalt követelményeken kívül biztosítani kell a Felügyelet és a vállalkozás felett felügyeletet gyakorló hatóság közötti együttműködést;
e) az ABAK-rendelet 79. cikkével összhangban eljárva a kiszervezés nem akadályozhatja az ABAK felett gyakorolt felügyelet hatékonyságát és különösen nem akadályozhatja az ABAK-ot abban, hogy a befektetők érdekeiben járjon el és a befektetők érdekeinek megfelelően lássa el az ABA kezelését;
f) az ABAK-nak tudnia kell bizonyítani, hogy a megbízott fél megfelelő képzettséggel és képességekkel rendelkezik a szóban forgó feladatok ellátásához, hogy kellő körültekintéssel választották ki, és hogy az ABAK helyzeténél fogva képes mindenkor ténylegesen ellenőrizni a kiszervezett tevékenységet, további utasításokat adni a megbízott félnek, valamint azonnali hatállyal visszavonni a kiszervezést, amennyiben ez szolgálja a befektetők érdekeit.
(3) Az ABAK folyamatosan felügyeli az egyes megbízott felek által nyújtott szolgáltatásokat.
(4) Nem szervezhetők ki a 7. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt tevékenységek
a) letétkezelőre vagy a letétkezelő megbízottjára; vagy
b) más olyan egységre, amelynek érdekei az ABAK vagy annak befektetői érdekeivel összeférhetetlenek lehetnek, kivéve, ha az egység a 7. § (1) bekezdés a) és b) pontjával kapcsolatos tevékenységét egyéb esetlegesen összeférhetetlen tevékenységeitől működési és hierarchikus szempontból elválasztja, és az esetleges összeférhetetlenségeket feltárja, kezeli, nyomon követi és az ABA befektetői előtt nyilvánosságra hozza.
(5) A (4) bekezdés b) pontjának alkalmazása során az ABAK-rendelet 80. cikkének megfelelően kell eljárni.
(6) Az ABAK az ABA és annak befektetői iránti felelősségét nem befolyásolja az, hogy egyes funkciókat harmadik félnek szervezett ki, illetve hogy a harmadik fél esetleg további kiszervezést hajtott végre. Az ABAK nem szervezheti ki funkcióit olyan mértékben, hogy lényegileg már ne legyen az ABA kezelőjének tekinthető és hogy postafiókcéggé váljon. E bekezdés alkalmazása során az ABAK-rendelet 82. cikkének megfelelően kell eljárni.
(7) A harmadik személy a kiszervezett funkciók további kiszervezését az alábbi feltételek teljesülése esetén teheti meg:
a) az ABAK előzetesen hozzájárul a további kiszervezéshez;
b) az ABAK a további kiszervezésre vonatkozó megállapodás hatálybalépése előtt értesíti a Felügyeletet;
c) a (2) és (3) bekezdésben említett feltételek teljesülnek, azzal, hogy a megbízottra való utalás alatt a további kiszervezés alanyát kell érteni.
(8) A (7) bekezdés a) és b) pontjának alkalmazása során az ABAK-rendelet 81. cikkének megfelelően kell eljárni.
(9) A 7. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt tevékenységek további kiszervezésére is a (4) és (5) bekezdésben megfogalmazott korlátok alkalmazandók
(10) Amennyiben a további kiszervezésben funkciót teljesítő fél további kiszervezést hajt végre, értelemszerűen a (7) bekezdésben említett feltételek alkalmazandók.
(11) Nem minősül kiszervezésnek
a) a forgalmazó igénybevétele a kollektív befektetési értékpapírok forgalomba hozatalához, illetve a folyamatos forgalmazáshoz,
b) a befektetési alapkezeléshez szorosan nem kapcsolódó tevékenységek, így különösen jogi tanácsadás, adószakértői, adótanácsadói tevékenység, kézbesítés, számítástechnikai rendszerfejlesztés, számítástechnikai üzemeltetés és karbantartás, az alkalmazottak képzése és továbbképzése, a számlázás, bérszámfejtés, könyvelés, az ABAK helyiségei és alkalmazottai biztonságának megteremtését célzó tevékenység harmadik személy igénybevételével történő végzése, továbbá
c) az ABAK részére munkaviszony keretében végzett tevékenység.
(12) * A 2. § (2) bekezdés szerinti ABAK esetében az (1a) bekezdés, a (2) bekezdés, az (5) bekezdés, a (7) bekezdés b) és c) pontja, valamint a (8)–(10) bekezdés nem alkalmazandó.
42. § A 6. § (2) bekezdése, valamint a 7. § (3) bekezdése szerinti tevékenységek kiszervezésére a Bszt. kiszervezésre vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ahol a jogszabály befektetési vállalkozást említ, azon befektetési alapkezelőt kell érteni.
43. § (1) * A részvénytársasági formában működő befektetési alapkezelő végelszámolására és felszámolására a Ctv., a Cstv. és a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit, a fióktelep formájában működő befektetési alapkezelő végelszámolására és felszámolására a Ctv., a Cstv. és az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A befektetési alapkezelő felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban ezen fejezet tekintetében: törvényszék) kizárólagos illetékességgel rendelkezik.
(3) * Ha nem a Felügyelet kezdeményezi a befektetési alapkezelő felszámolását, a törvényszék a kérelem visszautasításáról szóló végzését megküldi a Felügyelet részére.
(4) * Befektetési alapkezelő felszámolójának a törvényszék kizárólag az MNBtv.-ben meghatározott szervezetek felszámolását végző nonprofit gazdasági társaságot rendelheti ki.
44. § (1) A befektetési alapkezelő felszámolási eljárásában az eljárás felfüggesztésének nincs helye.
(2) A befektetési alapkezelővel szemben fennálló követelés esetében a Cstv. 46. § (7) bekezdése nem alkalmazható.
45. § (1) Befektetési alapkezelő ellen a felszámolási eljárás megindítását kizárólag a Felügyelet kezdeményezheti.
(2) A Felügyelet a befektetési alapkezelő ellen felszámolási eljárást kezdeményez, ha
a) a befektetési alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyét a 15. § (1) bekezdés b) pontja alapján vonta vissza, vagy
b) a fióktelep formájában működő befektetési alapkezelő ellen a székhelye szerinti államban fizetésképtelenség megállapítására irányuló eljárás indult.
(3) A befektetési alapkezelő haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha tudomására jut, hogy ellene felszámolási eljárást kezdeményeztek.
(4) A törvényszék a felszámolási eljárást a befektetési alapkezelő, valamint a fióktelep formában működő befektetési alapkezelő fizetésképtelenségének vizsgálata nélkül köteles elrendelni.
46. § (1) A törvényszék a felszámolás iránti kérelemről annak benyújtásától számított 8 napon belül határoz.
(2) A törvényszék felszámolást elrendelő végzése a fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható.
(3) A törvényszék a Felügyelet által a 45. § (1) bekezdése alapján kezdeményezett felszámolási eljárást a befektetési alapkezelő, valamint a fióktelep formában működő befektetési alapkezelő fizetésképtelenségének megállapítása nélkül rendeli el.
47. § (1) A Felügyelet a felszámolás iránti kérelem benyújtásának napjától teljes körű kifizetési tilalmat rendel el, ha a felszámolási vagyon jogszerű, a hitelezők és az ügyfelek érdekeinek megfelelő kezelését nem ítéli biztosítottnak.
(2) Ha a Felügyelet a felszámolás iránti kérelem benyújtását megelőzően felügyeleti biztos kirendeléséről határozott, a felügyeleti biztos megbízatása a felszámolás kezdő időpontjáig tart.
48. § (1) A befektetési alapkezelő felszámolása során az ügyfél által az alapkezelőnél letétbe helyezett pénzügyi eszköz, illetve nyilvántartott pénzeszköz, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz, szolgáltatás tárgyát képező eszköz, az ügyfél javára vezetett számláján, nem képezi a felszámolási vagyon részét.
(2) Ha az ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető, (1) bekezdésben meghatározott pénzügyi eszköz, pénzeszköz vagy szolgáltatás tárgyát képező eszköz az ügyfélnek bármely okból nem adható vissza, akkor – a Cstv. 57. §-ában meghatározott kielégítési sorrendtől eltérően – a felszámolási költségek kielégítését követően a befektetési alapkezelő vagyonából először ezen követelést kell kielégíteni.
(3) A másodlagos értékpapír esetében az elsődleges értékpapírt az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában a másodlagos értékpapír tulajdonosa által letétbe helyezett pénzügyi eszköznek kell tekinteni.
(4) A befektetési alapkezelő minősített befolyással rendelkező tagja és vezető tisztségviselője tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz vonatkozásában az (1) és (2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatóak.
(5) A befektetési alapkezelő felszámolása esetén az alárendelt kölcsöntőkéből, valamint kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből eredő tartozást a Cstv. 57. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott tartozás kielégítését követően kell kielégíteni.
49. § A felszámolási eljárás során a felszámoló dönthet a befektetési alapkezelő szerződéses kötelezettségei állományának átruházásáról.
50. § (1) A befektetési alapkezelő felszámolása során tartott egyezségi tárgyaláson a Befektető-védelmi Alap képviselője a Befektető-védelmi Alap által biztosított követelések tekintetében és értékében hitelezőként vesz részt, valamint jogosult megtenni az egyezség létrejöttéhez szükséges engedményeket.
(2) A befektetési alapkezelő felszámolása során az egyezségi eljárásban az egyezség jóváhagyásához a Felügyelet engedélye szükséges akkor, ha az egyezség feltétele az e törvény alapján engedélyhez kötött tevékenység továbbfolytatása.
51. § (1) A felszámoló díjának összege – figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra – nem haladhatja meg a befektetési alapkezelő felszámolása során értékesített vagyontárgyak árbevételének és a befolyt követelések együttes összegének 1,0%-át.
(2) A felszámoló díja – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – egyezség esetén nem haladhatja meg a befektetési alapkezelő vagyontárgyai nettó értékének 1,0%-át.
(3) A befektetési alapkezelő felszámolójára a Cstv. 59. §-a, valamint 60. § (4)–(6) bekezdése nem alkalmazható.
52. § Más EGT-államban bejegyzett ÁÉKBV-alapkezelő fióktelep formájában is működhet.
53. § (1) A Felügyelet által e törvény szerint ÁÉKBV-alapkezelőnek kiadott, tevékenység végzésére jogosító engedély – figyelemmel a (4) és (5) bekezdésben foglaltakra – más EGT-államokban e tevékenységek végzésére és szolgáltatások nyújtására jogosít.
(2) Az az ÁÉKBV-alapkezelő, amely a 6. § (1) és (2) bekezdésében foglalt tevékenységek végzésére jogosító felügyeleti engedéllyel rendelkezik és más EGT-állam területén kíván fióktelepet létrehozni, a fióktelep létesítését megelőzően értesíti a Felügyeletet és az értesítésben
a) bejelenti azt az EGT-államot, amelynek területén fióktelepet kíván létrehozni,
b) benyújtja a végezni kívánt tevékenységeket meghatározó működési tervet, amely tartalmazza az ÁÉKBV-alapkezelő által bevezetett kockázatkezelési eljárást, valamint a panaszkezelési eljárást, és a fióktelep szervezeti felépítését,
c) bejelenti a fogadó tagállamban található címet, ahonnan az okiratokat be lehet szerezni, és
d) bejelenti a fióktelep vezetéséért felelős személyek nevét.
(3) A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételét követő 2 hónapon belül megküldi a fogadó tagállam felügyeleti hatóságának a (2) bekezdésben meghatározott információkat, valamint – ha ilyen rendelkezésre áll – a befektetők védelmében létrehozott kártalanítási rendszer részleteit tartalmazó iratot. A Felügyelet az iratok megküldéséről haladéktalanul tájékoztatja az ÁÉKBV-alapkezelőt annak érdekében, hogy a tájékoztatás kézhezvételét követően fióktelepe útján megkezdhesse működését a fogadó tagállamban.
(4) A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti értesítés fogadó tagállam felügyeleti hatósága felé történő továbbítását megtagadja és a fióktelep létesítését megtiltja, ha az ÁÉKBV-alapkezelő igazgatási struktúrája és pénzügyi helyzete nem felel meg a végezni kívánt tevékenységnek. A megtagadás tényéről és azok indokairól az ÁÉKBV-alapkezelőt a (2) bekezdésben meghatározott, hiánytalan tartalmú értesítés kézhezvételétől számított 2 hónapon belül tájékoztatja.
(5) Ha az ÁÉKBV-alapkezelő a 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységet kívánja végezni, a Felügyelet a (3) bekezdésben meghatározott dokumentumok megküldése mellett, a fogadó tagállam felügyeleti hatósága felé igazolja, hogy az ÁÉKBV-alapkezelő rendelkezik az 5. § szerinti engedéllyel, feltüntetve az ÁÉKBV-alapkezelő által végezhető engedélyezett tevékenységek körét és az általa kezelhető ÁÉKBV-típusok kezelésére vonatkozó esetleges korlátozásokat.
(6) A (2) bekezdés b)–d) pontjaiban meghatározott adatokban bekövetkezett változás esetén – a változások végrehajtása előtt legalább 1 hónappal – az ÁÉKBV-alapkezelő írásban köteles tájékoztatni a Felügyeletet és a fogadó tagállam felügyeleti hatóságát a változásról. A Felügyelet a (4) bekezdés szerinti elutasítási jogot ezen 1 hónap alatt gyakorolhatja.
(6a) * Ha a (6) bekezdés szerinti változás miatt az ÁÉKBV-alapkezelő a továbbiakban már nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet a (6) bekezdés szerinti – a változásról szóló – értesítés kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül tájékoztatja az ÁÉKBV-alapkezelőt arról, hogy ezt a változtatást nem hajthatja végre. A Felügyelet erről tájékoztatja a fogadó tagállam felügyeleti hatóságait. Ha a tervezett változtatást ennek ellenére ezt követően végrehajtják, amelynek következtében az ÁÉKBV-alapkezelő már nem felel meg e törvénynek, a Felügyelet megteszi a megfelelő intézkedéseket, és azokról haladéktalanul értesíti a fogadó tagállam felügyeleti hatóságait.
(7) A (3) bekezdés szerint megküldött adatokban bekövetkezett változás esetén a Felügyelet megfelelő módon tájékoztatja a fogadó tagállam felügyeleti hatóságát, és szükség esetén módosítja az (5) bekezdés szerinti igazolásban szereplő információkat.
54. § (1) Az az ÁÉKBV-alapkezelő, amely határon átnyúló szolgáltatásként első alkalommal kíván számára engedélyezett tevékenységet végezni más EGT-államban, a Felügyelet részére megküldi
a) annak az EGT-államnak a nevét, amelynek területén az ÁÉKBV-alapkezelő működni kíván,
b) a tervezett tevékenységeket meghatározó működési tervet, amely tartalmazza az ÁÉKBV-alapkezelő által bevezetett kockázatkezelési eljárást és a panaszkezelési eljárást.
(2) A Felügyelet az adatok kézhez vételét követő 1 hónapon belül megküldi az (1) bekezdésben meghatározott információt, valamint – amennyiben ilyen létezik – a befektetők védelmében létrehozott kártalanítási rendszer részleteit a fogadó tagállam felügyeleti hatóságának. A Felügyelet az iratok megküldéséről haladéktalanul tájékoztatja az ÁÉKBV-alapkezelőt annak érdekében, hogy a tájékoztatás kézhezvételét követően megkezdhesse működését a fogadó tagállamban.
(3) Ha az ÁÉKBV-alapkezelő a 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységet kívánja végezni, a Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott dokumentumok megküldése mellett, a fogadó tagállam felügyeleti hatósága felé igazolja, hogy az ÁÉKBV-alapkezelő rendelkezik az 5. § szerinti engedéllyel, feltüntetve az ÁÉKBV-alapkezelő által végezhető engedélyezett tevékenységek körét és az általa kezelhető ÁÉKBV típusok kezelésére vonatkozó esetleges korlátozásokat.
(4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott dokumentumban bekövetkezett változás esetén, – a változások végrehajtása előtt legalább 1 hónappal – az ÁÉKBV-alapkezelő írásban köteles tájékoztatni a változtatásokról a Felügyeletet és az ÁÉKBV-alapkezelőt fogadó tagállam felügyeleti hatóságát.
(5) A (2) bekezdés szerint megküldött adatokban bekövetkezett változás esetén a Felügyelet megfelelő módon tájékoztatja a fogadó tagállam felügyeleti hatóságát, és szükség esetén módosítja a (3) bekezdés szerinti igazolásban szereplő információkat.
55. § (1) Annak az ÁÉKBV-alapkezelőnek, amely fióktelep létesítése útján vagy a szolgáltatásnyújtás szabadsága értelmében határon átnyúló szolgáltatásként befektetési alapkezelési tevékenységet végez, eleget kell tennie e törvény ÁÉKBV-alapkezelőre vonatkozó rendelkezéseinek.
(2) Annak az ÁÉKBV-alapkezelőnek, amely fióktelep létesítése útján vagy a szolgáltatásnyújtás szabadsága értelmében határon átnyúló szolgáltatásként befektetési alapkezelési tevékenységet végez, eleget kell tennie az ÁÉKBV székhelye szerinti EGT-állam alapításra és működtetésre vonatkozó rendelkezéseinek, különösen
a) az ÁÉKBV létrehozása és engedélyezése;
b) kollektív befektetési értékpapírok forgalomba hozatala és visszaváltása;
c) befektetési politikák és limitek, a teljes kitettség és a tőkeáttétel számítását is beleértve;
d) kölcsönvételre, kölcsönadásra és fedezet nélküli eladására vonatkozó korlátozások;
e) az ÁÉKBV eszközeinek értékelése és számvitele;
f) a forgalomba hozatali vagy a visszaváltási ár kalkulációja; a nettó eszközérték kiszámításában bekövetkező hibák és a kapcsolódó befektetői kártalanítás;
g) a jövedelem felosztása vagy újrabefektetése;
h) az ÁÉKBV-vel szembeni közzétételi és jelentéstételi követelmények, beleértve a tájékoztatót, a kiemelt befektetői információt és a rendszeres tájékoztatásokat is;
i) a forgalmazás tervezett módozatai;
j) kapcsolat a befektetőkkel;
k) az ÁÉKBV egyesülése és átalakulása;
l) az ÁÉKBV felszámolása és végelszámolása;
m) a befektetők nyilvántartásának tartalma;
n) az ÁÉKBV-re vonatkozó engedélyezési és felügyeleti díjak; és
o) a befektetők szavazati jogainak és a befektetők a)–m) ponthoz kapcsolódó egyéb jogainak gyakorlása
tekintetében.
(3) Az ÁÉKBV-alapkezelő betartja a létesítő okiratában, valamint a tájékoztatóban meghatározott kötelezettségeket, amelyeknek összhangban kell állniuk az (1) és (2) bekezdésben említett rendelkezésekkel.
(4) Az ÁÉKBV-alapkezelő felelős az összes olyan eljárás és szervezeti döntés elfogadásáért és végrehajtásáért, amely az ÁÉKBV alapítására és működésére vonatkozó szabályoknak és a kezelési szabályzatában vagy az alapkezelő létesítő okiratában, továbbá a tájékoztatóban meghatározott kötelezettségeknek a teljesítéséhez szükséges.
56. § Magyarországon bejegyzett ÁÉKBV-alapkezelő más EGT-államban székhellyel rendelkező ÁÉKBV kezelését akkor láthatja el, ha az ÁÉKBV-alapkezelő számára a Felügyelet korábban engedélyezte az adott ÁÉKBV-típus kezelését, az ÁÉKBV-alapkezelő tájékoztatja az ÁÉKBV székhely szerinti felügyeleti hatóságát 6. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységek kiszervezésére vonatkozó általa alkalmazott eljárásokról, valamint benyújtja az ÁÉKBV székhely szerinti felügyeleti hatósága részére a letétkezelővel az információáramlásra vonatkozóan kötött 9. melléklet szerinti szerződést. Amennyiben a befektetési alapkezelő már ellát azonos típusú ÁÉKBV-kezelést az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállamban, elegendő az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatóságához már korábban benyújtott dokumentációra történő hivatkozás. Az ÁÉKBV-alapkezelő a benyújtott dokumentumok minden lényegi módosítását köteles bejelenteni a Felügyeletnek.
57. § (1) Nem kell a Felügyelet engedélye a 6. § (1) és (2) bekezdésében foglalt tevékenységek – ÁÉKBV számára történő – végzéséhez annak a más EGT-államban székhellyel rendelkező ÁÉKBV-alapkezelőnek, amely tevékenységét Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásként vagy fióktelepén keresztül végzi és rendelkezik a székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatóságának az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével.
(2) Amennyiben Magyarországon fióktelep létesítése útján vagy a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlásával tevékenységet folytat a más EGT-államban székhellyel rendelkező ÁÉKBV-alapkezelő, a Felügyelet rendelkezésére bocsátja azokat az adatokat, amelyek az ÁÉKBV-alapkezelő fogadó tagállamának felelősségi körébe tartozó, az alapkezelőre alkalmazandó szabályok teljesítésének ellenőrzéséhez szükségesek. Ezeket az adatokat az ÁÉKBV-alapkezelő benyújtja a székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatóságának is. A Felügyelet 2 hónap alatt felkészül a más EGT-államban székhellyel rendelkező ÁÉKBV-alapkezelő felügyeletére.
(3) Nem vonatkozik dotációs tőkekövetelmény a más EGT-államban székhellyel rendelkező ÁÉKBV-alapkezelő magyarországi fióktelepére.
(4) Más EGT-államban székhellyel rendelkező ÁÉKBV-alapkezelő által Magyarországon végzett tevékenységeknek meg kell felelniük a 22–26. §-ban valamint a 40. §-ban és a 42. §-ban, valamint az ÁÉKBV-alapkezelőkre vonatkozó szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli és kockázatkezelési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott működési szabályoknak.
58. § Más EGT-államban székhellyel rendelkező ÁÉKBV-alapkezelő Magyarországon azt követően kezdhet határon átnyúló tevékenység keretében ÁÉKBV-t kezelni, hogy a székhelye szerint felügyeleti hatóság értesítette arról, hogy az 54. § (1) bekezdés szerinti információt és a működési tanúsítványt megküldte a Felügyelet részére.
59. § (1) A Felügyelet által e törvény szerint ABAK-nak kiadott,
a) a 7. § (1) bekezdésben foglalt tevékenység végzésére jogosító engedély más EGT-államban letelepedett uniós ABA kezelésére jogosít, feltéve, ha az ABAK rendelkezik engedéllyel az adott típusú ABA kezelésére;
b) * a 7. § (3) bekezdésben foglalt szolgáltatások nyújtására jogosító engedély más EGT-államban e szolgáltatások nyújtására jogosít.
(2) Az az ABAK, amely határon átnyúló szolgáltatásként első alkalommal kíván számára engedélyezett, (1) bekezdésben meghatározottak szerint tevékenységet végezni más EGT-államban, a Felügyelet részére megküldi
a) annak az EGT-államnak a nevét, amelynek területén az ABAK működni kíván,
b) a tervezett tevékenységeket meghatározó működési tervet, amely tartalmazza a kezelni kívánt ABA-k megnevezését.
(3) Az az ABAK, amely más EGT-állam területén kíván fióktelepet létrehozni, a fióktelep létesítését megelőzően értesíti a Felügyeletet és az értesítésben a (2) bekezdésben foglaltakon felül a Felügyelet részére megküldi
a) a fióktelep szervezeti felépítését,
b) az ABA letelepedés szerinti tagállamában azt a címet, ahonnan az okiratok beszerezhetők,
c) a fióktelep vezetéséért felelős személyek nevét és elérhetőségeit.
(4) A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti hiánytalan értesítés kézhezvételét követő egy hónapon belül, illetve a (3) bekezdés szerinti hiánytalan értesítés kézhezvételét követő két hónapon belül megküldi a fogadó tagállam felügyeleti hatóságának a (2), illetve a (3) bekezdésben meghatározott információkat. A Felügyelet akkor továbbítja az iratokat – az ABAK engedélyezésére vonatkozó iratokkal együtt –, ha az ABAK megfelel e törvény rendelkezéseinek. A Felügyelet az iratok megküldéséről haladéktalanul tájékoztatja az ABAK-ot annak érdekében, hogy a tájékoztatás kézhezvételét követően megkezdhesse működését a fogadó tagállamban.
(5) * A (2) vagy (3) bekezdésnek megfelelően közölt bármely információ lényeges megváltozása esetén az ABAK legalább egy hónappal a tervezett változtatás végrehajtása előtt – vagy valamely nem tervezett változtatás bekövetkezését követően közvetlenül – írásbeli értesítést küld e változásról a Felügyeletnek. Ha a tervezett változtatás következtében az ABAK már nem az e törvénynek megfelelő módon kezelné az ABA-t vagy az ABAK más tekintetben nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet a változásról küldött valamennyi információ kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül tájékoztatja az ABAK-ot arról, hogy a változtatást nem hajthatja végre. Ha a tervezett változtatást ennek ellenére végrehajtják, vagy ha előre nem tervezett változtatásra került sor, amelynek következtében az ABAK már nem e törvénynek megfelelő módon kezelné az ABA-t, vagy az ABAK más tekintetben nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet hatáskörében eljárva meghoz minden szükséges intézkedést, és ennek megfelelően haladéktalanul értesíti az ABAK fogadó tagállamának felügyeleti hatóságait. Ha a változások elfogadhatók, mert nem befolyásolják azt, hogy az ABAK e törvénynek megfelelően kezeli-e az ABA-t, vagy, hogy az ABAK más tekintetben megfelel-e e törvénynek, a Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja az ABAK fogadó tagállamának felügyeleti hatóságait e változásokról.
(6) * Az (1)–(5) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a 2. § (2) bekezdése szerinti ABAK-ra.
60. § (1) Más EGT-államban bejegyzett ABAK határon átnyúló szolgáltatás formájában számára engedélyezett tevékenységet láthat el, és fióktelep formájában is működhet Magyarországon.
(2) Magyarországon bejegyzett ABA más EGT-államban bejegyzett ABAK általi kezelése határon átnyúló szolgáltatás vagy fióktelep formájában akkor lehetséges, ha a Felügyelet részére megküldésre kerülnek az alábbiakat igazoló dokumentumok:
a) az ABAK rendelkezik az ABAK-irányelv engedélyezésre vonatkozó szabályainak a letelepedése szerinti tagállama jogrendszerébe történő átvétele alapján elfogadott rendelkezéseknek megfelelő engedéllyel, valamint a befektetési alapkezelési engedélye keretében az adott típusú ABA kezelésére;
b) a tervezett tevékenységeket meghatározó működési terv, amely tartalmazza a kezelni kívánt ABA-k megnevezését.
(3) Az az ABAK, amely Magyarország területén kíván fióktelepet létrehozni, akkor teheti ezt meg, ha a fióktelep létesítését megelőzően a Felügyelet értesítést kap, és az értesítésben a (2) bekezdésben foglaltakon felül a szerepel
a) a fióktelep szervezeti felépítése,
b) az a belföldi cím, ahonnan az okiratok beszerezhetők,
c) a fióktelep vezetéséért felelős személyek neve és elérhetőségei.
(4) A Felügyelet a fogadó tagállam felügyeleti hatóságaként eljárva e törvény hatálya alá tartozó kérdésekben nem írhat elő kiegészítő követelményt annak az ABAK-nak, amely letelepedése szerinti tagállamának felügyeleti hatósága az 59. § (4) bekezdése szerint az iratokat a Felügyeletnek továbbította.
61. § (1) A Felügyelet által e törvény szerint ABAK-nak kiadott, a 7. § (1) bekezdésben foglalt tevékenység végzésére jogosító engedély nem uniós ABA kezelésére is jogosít, feltéve ha:
a) az ABAK az érintett ABA tekintetében – a letétkezelőre és az éves jelentésre vonatkozó rendelkezések kivételével – teljesíti az e törvényben előírt rendelkezéseket; valamint
b) a Felügyelet, valamint a nem uniós ABA letelepedése szerinti harmadik ország felügyeleti hatóságai között megfelelő együttműködési megállapodás van hatályban legalább a hatékony információcsere biztosítása érdekében, amely lehetővé teszi a Felügyelet számára, hogy e törvénynek megfelelően végezze feladatait.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti együttműködési megállapodás tekintetében az ABAK-rendelet 113–115. cikkében foglaltakat kell figyelembe venni.
(3) * Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a 2. § (2) bekezdése szerinti ABAK-ra.
62. § * (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő az általa kezelt 4. § (1) bekezdés 8. pont a) alpont szerinti ÁÉKBV letétkezelésével a 4. § (1) bekezdés 68. pont a) pont aa) alpontja szerinti, a 4. § (1) bekezdés 8. pont b) alpont szerinti ÁÉKBV letétkezelésével az adott ÁÉKBV székhely országában székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező 4. § (1) bekezdés 68. pont a) pont ab) alpont szerinti letétkezelőt köteles megbízni. A letétkezelési szerződés és annak módosítása hatálybalépéséhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges.
(2) A letétkezelő megbízása írásbeli szerződéssel valósul meg. A szerződés többek között rendelkezik az e törvényben meghatározott, az ÁÉKBV számára a letétkezelő által letétkezelői hatáskörében elvégzendő funkciók ellátásához szükségesnek tartott információáramlásról.
(3) A letétkezelői megbízás megszüntetése esetén a letétkezelői szerződés az új letétkezelő megbízásának hatálybalépésével szűnik meg.
(4) Az ÁÉKBV tulajdonában lévő értékpapírok, pénzügyi eszközök kizárólag a letétkezelőnél vagy a letétkezelő közreműködőjénél, illetve a letétkezelő által vagy a letétkezelő közreműködője által nyitott, értékpapírok, illetve pénzügyi eszközök nyilvántartására szolgáló számlákon helyezhetők el, kivéve az óvadékba helyezett értékpapírokat. A fel nem használt óvadékot kizárólag a letétkezelőhöz lehet átadni vagy az általa nyitott számlán elhelyezni, transzferálni. A nem transzferálható eszközök (ideértve a származtatott ügyleteket, betéteket is) nyilvántartása érdekében az ÁÉKBV-alapkezelő vagy megbízása alapján a letétkezelő köteles az ÁÉKBV részére az ezen eszközöket nyilvántartó szervezetnél elkülönített számlát nyitni.
(5) A letétkezelő gondoskodik az ÁÉKBV pénzmozgásainak megfelelő nyomon követéséről és arról, hogy az ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak jegyzése során a befektetők által vagy nevükben történt befizetések beérkezzenek. A letétkezelő biztosítja, hogy az ÁÉKBV készpénzállománya a Bszt. 57. §-ában megállapított elvekkel összhangban, az ÁÉKBV nevére nyitott, a Bszt. 60. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott intézménynél, vagy a 2006/73/EK irányelv 18. cikk (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott intézménnyel megegyező természetű, az uniós joggal egyenértékű prudenciális szabályozás és felügyelet alá eső intézménynél vezetett számlán legyen könyvelve.
(6) A letétkezelő tevékenysége során az ÁÉKBV megbízása alapján kizárólag a befektetők érdekében jár el.
(7) Az ÁÉKBV részére végzett letétkezelés során a letétkezelő különösen az alábbi feladatokat végzi:
a) ellátja a letétbe helyezett pénzügyi eszközök, illetve a pénzügyi eszközökből származó jog fennállását igazoló dokumentumok letéti őrzését és letétkezelését, valamint – az ÁÉKBV tulajdonakénti mindenkori egyértelmű azonosítás érdekében – vezeti az ÁÉKBV értékpapírjainak nyilvántartására szolgáló számlát, az értékpapírszámlát, a fizetési számlát, az ügyfélszámlát;
b) a rendelkezésre bocsátott tájékoztatás vagy dokumentumok, illetve a rendelkezésre álló külső bizonyítékok alapján minden egyéb eszköz tekintetében meggyőződik arról, hogy a szóban forgó eszközök az ÁÉKBV tulajdonát képezik-e, és naprakész nyilvántartást vezet azokról az eszközökről, amelyek megállapítása szerint az ÁÉKBV tulajdonát képezik.
(8) Az (5) és (7) bekezdésben említett feladatokon túlmenően a letétkezelő
a) végrehajtja az ÁÉKBV-alapkezelőnek az ÁÉKBV pénzügyi eszközeire vonatkozó utasításait, kivéve, ha azok ellentétben állnak valamely jogszabály rendelkezésével vagy az ÁÉKBV kezelési szabályzatával;
b) elvégzi az eszközök és kötelezettségek értékelését, és meghatározza az ÁÉKBV összesített és az egy kollektív befektetési értékpapírra jutó nettó eszközértékét;
c) ellenőrzi, hogy az ÁÉKBV megfelel-e a jogszabályokban és a befektetési alap kezelési szabályzatában foglalt befektetési szabályoknak;
d) ellenőrzi, hogy a kollektív befektetési értékpapírok értékesítése, visszaváltása vagy érvénytelenítése a jogszabályokkal és az ÁÉKBV kezelési szabályzatával összhangban történik-e;
e) biztosítja, hogy az ÁÉKBV eszközeit érintő ügyletekből, valamint a kollektív befektetési értékpapírok forgalmazásából származó valamennyi ellenszolgáltatás a szokásos piaci gyakorlatnak megfelelő határidőn belül az ÁÉKBV-hez kerüljön;
f) ellenőrzi, hogy az ÁÉKBV a bevételét a jogszabályokkal és az ÁÉKBV szabályzatával összhangban használja-e fel.
(9) A letétkezelőnek az ÁÉKBV-alapkezelő részére rendszeresen be kell nyújtania az ÁÉKBV teljes eszközállományára vonatkozó átfogó leltárt.
(10) Az ÁÉKBV részére végzett letétkezelés során a letétkezelő a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendeletben vagy az ÁÉKBV befektetési politikájában rögzített befektetési korlátok megsértése esetén – ha a korlátok megsértése az értékelési árak változása miatt következett be – írásban felszólítja az ÁÉKBV-alapkezelőt a korlátoknak történő megfelelésre. Amennyiben az ÁÉKBV-alapkezelő értékpapíralap esetén 30 napon belül ennek nem tesz eleget, a letétkezelő ezt a tényt bejelenti a Felügyeletnek.
(11) A (7) bekezdésben említett eszközöket sem a letétkezelő, sem a harmadik félként közreműködő alletétkezelő az ÁÉKBV előzetes engedélye nélkül nem hasznosíthatja újra. Az újrafelhasználás magában foglalja a letéti őrzésben lévő eszközökkel végzett valamennyi ügyletet, beleértve többek között az átruházást, a zálogjoggal megterhelést, az értékesítést és a kölcsönadást.
(12) A letétkezelőnél letéti őrzésben lévő eszközök újrafelhasználása a (11) bekezdéstől eltérően csak abban az esetben engedélyezett, ha:
a) az eszközök újrafelhasználása az ÁÉKBV számlájára történik,
b) a letétkezelő az ÁÉKBV képviseletében eljáró ÁÉKBV-alapkezelő utasításait hajtja végre,
c) az újrafelhasználás az ÁÉKBV javát szolgálja, és a befektetők érdekében történik, és
d) az ügylet fedezve van az ÁÉKBV részére tulajdonjog-átruházás keretében juttatott, az 575/2013/EU rendelet szerinti és likvid biztosítékkal, amelynek piaci értéke eléri az újrafelhasznált eszköz felárral növelt értékét.
(13) A letétkezelő felszámolása során a letétkezelőnél vagy harmadik félnél letétbe helyezett pénzügyi eszköz, illetve nyilvántartott pénzeszköz nem képezi a felszámolási vagyon részét.
63. § * (1) A letétkezelő tevékenysége végzése során köteles visszautasítani az ÁÉKBV-alapkezelő által adott minden olyan megbízást, amely ellentétes a jogszabályokkal, illetve az ÁÉKBV kezelési szabályzatával, és az ÁÉKBV-alapkezelőt köteles a törvényes állapot helyreállítására felszólítani. Amennyiben az ÁÉKBV-alapkezelő nem tesz meg mindent a jogszabályoknak és az ÁÉKBV kezelési szabályzatának megfelelő állapot helyreállítása érdekében, úgy a letétkezelő haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.
(2) A letétkezelő tisztességesen, magas szakmai színvonalon, függetlenül és az ÁÉKBV és az ÁÉKBV befektetőinek érdekeit szem előtt tartva jár el. A letétkezelő nem végezhet olyan tevékenységeket az ÁÉKBV részére, amelyek az ÁÉKBV, annak befektetői, az ÁÉKBV-alapkezelő vagy saját maga között összeférhetetlenséget okozhatnak, kivéve, ha a letétkezelő letétkezelői tevékenységét egyéb esetlegesen összeférhetetlen tevékenységeitől működési és hierarchikus szempontból elválasztja, és az esetleges összeférhetetlenségeket feltárja, kezeli, nyomon követi és az ÁÉKBV befektetői előtt nyilvánosságra hozza.
(3) A letétkezelő a 62. § (5) és (8) bekezdésben említett feladatait harmadik felekre nem szervezheti ki. A 62. § (7) bekezdésben említett feladatok harmadik felekre történő kiszervezése a következő feltételekkel történhet:
a) a letétkezelő a feladatokat nem azzal a céllal szervezi ki, hogy elkerülje e törvény előírásainak való megfelelést;
b) a letétkezelő bizonyítani tudja, hogy a kiszervezésnek objektív oka van;
c) a letétkezelő a megfelelő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal választja ki a harmadik felet, akire feladatai egy részét kiszervezi, és megfelelő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal ellenőrzi és felügyeli a harmadik felet, valamint a feladatok ellátása érdekében a harmadik fél által tett lépéseket;
d) a letétkezelő biztosítja, hogy a harmadik fél folyamatosan megfelel az alábbi feltételeknek a kiszervezett feladatok teljesítése során:
da) a harmadik fél rendelkezik az ÁÉKBV által a nála letétbe helyezett eszközök jellegének és összetettségének megfelelő és azokkal arányos struktúrákkal és szakértelemmel;
db) a 62. § (7) bekezdés a) pontjában említett feladatok kiszervezése esetén a harmadik félre az érintett jogrendszerben hatékony prudenciális szabályozás (ideértve a minimális tőkekövetelményeket is) és felügyelet vonatkozik, és a harmadik felet rendszeres külső könyvvizsgálatnak vetik alá, biztosítandó, hogy a pénzügyi eszközök a birtokában vannak;
dc) a harmadik fél elkülöníti a letétkezelő ügyfeleinek eszközeit saját eszközeitől és a letétkezelő eszközeitől oly módon, hogy az eszközöket mindenkor egyértelműen a letétkezelő ügyfeleinek tulajdonaként lehessen azonosítani;
dd) a harmadik fél minden szükséges lépést megtesz annak biztosítására, hogy a harmadik fél fizetésképtelensége esetén az ÁÉKBV-nek a harmadik fél letéti őrzésében lévő eszközeit ne lehessen a harmadik fél hitelezői között felosztani vagy azok javára értékesíteni és
de) a harmadik fél eleget tesz a 62. § (1), (7), (11) és (12) bekezdésben említett
kötelezettségeknek és tilalmaknak.
(4) Amennyiben harmadik ország joga előírja, hogy bizonyos pénzügyi eszközöket helyi intézménynél helyezzenek letétbe, és a (3) bekezdés d) pont db) alpontban előírt feltételeknek megfelelő intézmény nincs az országban, a letétkezelő csak a harmadik ország joga által előírt mértékben és csak addig szervezheti ki feladatait egy ilyen helyi intézményre, amíg nincsenek a kiszervezési feltételeknek előírt helyi intézmények, és megfelelnek az alábbi feltételeknek:
a) az ÁÉKBV befektetőit megfelelően tájékoztatják a harmadik ország joga által előírt jogi korlátozás miatti kiszervezésről és a befektetésüket megelőző kiszervezést igazoló körülményekről; és
b) az ÁÉKBV-alapkezelő utasítja a letétkezelőt, hogy a pénzügyi eszközök megőrzését szervezze ki egy ilyen helyi intézményre.
(5) A (4) bekezdésben előírt követelmények teljesítése mellett a harmadik fél is kiszervezheti a rá kiszervezett feladatokat. Ebben az esetben a (6) bekezdést értelemszerűen kell alkalmazni az érintett felekre.
(6) A letétkezelő felelős az ÁÉKBV vagy az ÁÉKBV befektetői felé a 62. § (7) bekezdés a) pontja értelmében letétbe helyezett pénzügyi eszközöknek a letétkezelő vagy a letétkezeléssel megbízott harmadik fél általi elvesztéséért. A letétben őrzött pénzügyi eszközök elvesztése esetén a letétkezelő indokolatlan késedelem nélkül ugyanolyan típusú pénzügyi eszközöket vagy az eszközöknek megfelelő pénzösszeget bocsát az ÁÉKBV vagy az ÁÉKBV nevében eljáró ÁÉKBV alapkezelő rendelkezésére. A letétkezelőt nem lehet felelősségre vonni abban az esetben, ha bizonyítani tudja, hogy az eszközök elvesztése olyan, érdemleges befolyásán túlmenő külső esemény miatt következett be, amely minden észszerű erőfeszítés ellenére is elkerülhetetlen lett volna.
(7) A letétkezelő felelősséggel tartozik az ÁÉKBV-nek, illetve az ÁÉKBV befektetőinek minden általuk amiatt elszenvedett veszteségért, hogy a letétkezelő hanyagságból vagy szándékosan nem tett maradéktalanul eleget az e törvényben előírt kötelezettségeinek. Az ettől eltérő kikötés semmis.
(8) A letétkezelő ÁÉKBV befektetőivel szembeni felelőssége közvetlenül vagy az ÁÉKBV-alapkezelőn keresztül közvetve is érvényesíthető.
(9) A letétkezelő felelősségét nem befolyásolja az, ha a letétkezelés céljából átvett eszközök egy részét vagy egészét harmadik fél alletétkezelésébe adta.
(10) A letétkezelő a Felügyelet kérésére rendelkezésére bocsát minden, a feladatai ellátása során szerzett információt, amelyekre az ÁÉKBV vagy az ÁÉKBV-alapkezelő felügyeleti hatóságainak szüksége lehet. A Felügyelet a kapott információkat haladéktalanul megosztja az ÁÉKBV vagy az ÁÉKBV-alapkezelő felügyeleti hatóságaival.
64. § (1) Az ABAK az általa kezelt ABA – kivéve, ha az ABA olyan kockázati vagy magántőkealap, amelyet a 2. § (2) bekezdés szerinti ABAK kezel – letétkezelésével e §-sal összhangban letétkezelőt köteles megbízni.
(2) A letétkezelő megbízása írásbeli szerződéssel valósul meg. A szerződés többek között rendelkezik az e törvényben meghatározott, az ABA számára a letétkezelő által letétkezelői hatáskörében elvégzendő funkciók ellátásához szükségesnek tartott információáramlásról. Az írásbeli szerződés tartalmára az ABAK-rendelet 83. cikkében meghatározottak irányadók.
(3) A letétkezelő a 4. § (1) bekezdés 68. pont b) alpontban foglalt intézmény lehet. Nem uniós ABA esetében letétkezelő lehet ezen túl a 4. § (1) bekezdés 68. pont ba) és bb) alpontban foglalt intézménnyel megegyező jellegű intézmény, amennyiben a (6) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek teljesülnek.
(4) A letétkezelő, az ABAK, az ABA, illetve annak befektetői közötti összeférhetetlenség elkerülése érdekében
a) ABAK nem járhat el letétkezelőként;
b) az ABA felé megbízást teljesítő prime bróker nem láthat el letétkezelői funkciót a szóban forgó ABA számára, kivéve, ha letétkezelői tevékenységét a brókeri tevékenységétől működési és hierarchikus szempontból elválasztja, és az esetleges összeférhetetlenségeket feltárja, kezeli, nyomon követi és az ABA befektetői előtt nyilvánosságra hozza. Letétkezelői funkciót a letétkezelő a (11) bekezdéssel összhangban átruházhatja ilyen prime brókerre, amennyiben a vonatkozó feltételek teljesülnek.
(5) A letétkezelő letelepedésének helye:
a) uniós ABA esetében az ABA letelepedése szerinti tagállama;
b) nem uniós ABA esetében az ABA letelepedése szerinti harmadik ország vagy az ABA-t kezelő ABAK letelepedése szerinti tagállam, vagy az ABA-t kezelő ABAK referencia-tagállama.
(6) A 4. § (1) bekezdés 68. pont b) alpontjában és a (3) bekezdésben előírt követelmények sérelme nélkül, a harmadik országban letelepedett letétkezelő kijelölése az alábbi feltételek teljesüléséhez kötött:
a) a Felügyelet, és ha a nem uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait más EGT-államban kívánják forgalomba hozni, ezen EGT-államnak a felügyeleti hatóságai a letétkezelő felügyeleti hatóságaival együttműködési és információcsere-megállapodást írtak alá;
b) a letétkezelőre olyan, az ABAK-rendelet 84. cikkében meghatározott prudenciális szabályozás – ideértve a minimális tőkekövetelményeket – és felügyelet vonatkozik, amely egyenértékű az uniós joggal, és amelyet ténylegesen végre is hajtanak;
c) a letétkezelő letelepedése szerinti harmadik ország nem szerepel a Pénzügyi Akciócsoporttal (a továbbiakban: FATF) nem együttműködő országok és területek listáján;
d) a Felügyelet a letétkezelő letelepedése szerinti harmadik országgal olyan megállapodást kötött, amely teljes mértékben megfelel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) jövedelem- és vagyonadóztatási modellegyezményének 26. cikkében meghatározott szabályoknak, és biztosítja az adóügyi információk tényleges cseréjét, beleértve adott esetben a többoldalú adómegállapodásokkal kapcsolatosakat is;
e) a letétkezelő a (14)–(16) bekezdéssel összhangban szerződésben előírt felelősséggel tartozik az ABA-nak, vagy az ABA befektetőinek, és kifejezetten vállalja a (11) bekezdés betartását.
(7) A letétkezelő gondoskodik az ABA pénzmozgásainak megfelelő nyomon követéséről és arról, hogy az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak jegyzése során a befektetők által vagy nevükben történt befizetések beérkezzenek. A letétkezelő biztosítja, hogy az ABA készpénzállománya a Bszt. 57. §-ában megállapított elvekkel összhangban, az ABA, vagy az ABA nevében eljáró ABAK nevére nyitott, a Bszt. 60. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott intézménynél, vagy a 2006/73/EK irányelv 18. cikk (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott intézménnyel megegyező természetű, az uniós joggal egyenértékű prudenciális szabályozás és felügyelet alá eső intézménynél vezetett számlán legyen könyvelve. A letétkezelő ezen előírások teljesítése során az ABAK-rendelet 85–87. cikkében meghatározott rendelkezések figyelembe vételével jár el.
(8) Az ABA részére végzett letétkezelés során a letétkezelő – az ABAK-rendelet 88–90. cikkében meghatározott rendelkezések figyelembevételével – az alábbi feladatokat végzi:
a) ellátja a letétbe helyezett pénzügyi eszközök illetve a pénzügyi eszközökből származó jog fennállását igazoló dokumentumok letéti őrzését és letétkezelését, valamint – az ABA tulajdonakénti mindenkori egyértelmű azonosítás érdekében – vezeti az ABA értékpapírjainak nyilvántartására szolgáló számlát, az értékpapírszámlát, a fizetési számlát, az ügyfélszámlát;
b) a rendelkezésre bocsátott tájékoztatás vagy dokumentumok, illetve a rendelkezésre álló külső bizonyítékok alapján minden egyéb eszköz tekintetében meggyőződik arról, hogy a szóban forgó eszközök az ABA tulajdonát képezik-e, és naprakész nyilvántartást vezet azokról az eszközökről, amelyek megállapítása szerint az ABA tulajdonát képezik.
(9) A (7) és (8) bekezdésben említett feladatokon túlmenően – az ABAK-rendelet 92–97. cikkében meghatározott rendelkezések figyelembevételével – a letétkezelő
a) ellenőrzi, hogy az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak kibocsátása, értékesítése visszaváltása és érvénytelenítése a jogszabályoknak és az ABA kezelési szabályzatának megfelelően történik-e;
b) biztosítja, hogy az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak nettó eszközértékét a jogszabályoknak és az ABA kezelési szabályzatának, valamint a 38. §-ban meghatározott eljárásoknak megfelelően számítsák ki;
c) végrehajtja az ABAK utasításait, kivéve, ha azok ellentétben állnak valamely jogszabály rendelkezésével vagy az ABA kezelési szabályzatával;
d) gondoskodik arról, hogy az ABA az eszközeit érintő ügyletek során az ellenértéket a szokásos határidőn belül kézhez kapja;
e) biztosítja, hogy az ABA a bevételét a jogszabályokkal és az ABA kezelési szabályzatával összhangban használja fel;
f) * ingatlanalapok és vegyes alapok esetén az ingatlanok átruházására, valamint az ingatlanok megterhelésére vonatkozó szerződések hatályosságához megadja a Ptk. 6:118. § (1) bekezdése szerinti beleegyezést, ha az adott ügylet megfelel a befektetési alapra vonatkozó jogszabályoknak.
(10) A letétkezelő tisztességesen, magas szakmai színvonalon, függetlenül és az ABA és az ABA befektetőinek érdekeit szem előtt tartva jár el. A letétkezelő nem végezhet olyan tevékenységeket az ABA részére, amelyek az ABA, annak befektetői, az ABAK vagy saját maga között összeférhetetlenséget okozhatnak, kivéve, ha a letétkezelő letétkezelői tevékenységét egyéb esetlegesen összeférhetetlen tevékenységeitől működési és hierarchikus szempontból elválasztja, és az esetleges összeférhetetlenségeket feltárja, kezeli, nyomon követi és az ABA befektetői előtt nyilvánosságra hozza. A (8) bekezdésben említett eszközöket a letétkezelő az ABA előzetes engedélye nélkül nem hasznosíthatja újra.
(11) A letétkezelő feladatait – a (8) bekezdésben említett feladatok kivételével – harmadik felekre nem szervezheti ki. A (8) bekezdésben említett feladatok harmadik felekre történő kiszervezése a következő feltételekkel történhet:
a) a letétkezelő a feladatokat nem azzal a céllal szervezi ki, hogy elkerülje e törvény előírásainak való megfelelést;
b) a letétkezelő bizonyítani tudja, hogy a kiszervezésnek objektív oka van;
c) a letétkezelő – az ABAK-rendelet 98. cikkében meghatározott rendelkezések figyelembevételével – a megfelelő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal választja ki a harmadik felet, akire feladatai egy részét kiszervezi, és megfelelő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal ellenőrzi és felügyeli a harmadik felet, valamint a feladatok ellátása érdekében a harmadik fél által tett lépéseket;
d) a letétkezelő biztosítja, hogy a harmadik fél folyamatosan megfelel az alábbi feltételeknek a kiszervezett feladatok teljesítése során:
da) a harmadik fél rendelkezik az ABA által a nála letétbe helyezett eszközök jellegének és összetettségének megfelelő és azokkal arányos struktúrákkal és szakértelemmel;
db) a (8) bekezdés a) pontjában említett feladatok kiszervezése esetén a harmadik félre az érintett jogrendszerben hatékony prudenciális szabályozás (ideértve a minimális tőkekövetelményeket is) és felügyelet vonatkozik, és a harmadik felet rendszeres külső könyvvizsgálatnak vetik alá, biztosítandó, hogy a pénzügyi eszközök a birtokában vannak;
dc) a harmadik fél – az ABAK-rendelet 99. cikkében meghatározott rendelkezések figyelembevételével – elkülöníti a letétkezelő ügyfeleinek eszközeit saját eszközeitől és a letétkezelő eszközeitől oly módon, hogy az eszközöket mindenkor egyértelműen a letétkezelő ügyfeleinek tulajdonaként lehessen azonosítani;
dd) az ABA előzetes engedélye és a letétkezelő előzetes értesítése nélkül a harmadik fél az eszközöket nem használja; és
de) a harmadik fél eleget tesz a (8) és (10) bekezdésben említett kötelezettségeknek és tilalmaknak.
(12) Amennyiben harmadik ország joga előírja, hogy bizonyos pénzügyi eszközöket helyi intézménynél helyezzenek letétbe, és a (11) bekezdés d) pont db) alpontban előírt feltételeknek megfelelő intézmény nincs az országban, a letétkezelő csak a harmadik ország joga által előírt mértékben és csak addig szervezheti ki feladatait egy ilyen helyi intézményre, amíg nincsenek a kiszervezési feltételeknek előírt helyi intézmények, és megfelelnek az alábbi feltételeknek:
a) az ABA befektetőit megfelelően tájékoztatják a harmadik ország joga által előírt jogi korlátozás miatti kiszervezésről és a befektetésüket megelőző kiszervezést igazoló körülményekről; és
b) az ABA utasítja a letétkezelőt, hogy a pénzügyi eszközök megőrzését szervezze ki egy ilyen helyi intézményre.
(13) A (12) bekezdésben előírt követelmények teljesítése mellett a harmadik fél is kiszervezheti a rá kiszervezett feladatokat. Ebben az esetben a (16) bekezdést értelemszerűen kell alkalmazni az érintett felekre.
(14) A letétkezelő felelős az ABA vagy az ABA befektetői felé a (8) bekezdés a) pontja értelmében letétbe helyezett pénzügyi eszközöknek a letétkezelő, vagy a letétkezeléssel megbízott harmadik fél általi – az ABAK-rendelet 100. cikkében meghatározott esetekben megvalósuló – elvesztéséért. A letétben őrzött pénzügyi eszközök elvesztése esetén a letétkezelő indokolatlan késedelem nélkül ugyanolyan típusú pénzügyi eszközöket vagy az eszközöknek megfelelő pénzösszeget bocsát az ABA vagy az ABA nevében eljáró ABAK rendelkezésére. A letétkezelőt nem lehet felelősségre vonni abban az esetben, ha – az ABAK-rendelet 101. cikkében meghatározottaknak megfelelően – bizonyítani tudja, hogy az eszközök elvesztése olyan, érdemleges befolyásán túlmenő külső esemény miatt következett be, amely minden ésszerű erőfeszítés ellenére is elkerülhetetlen lett volna.
(15) A letétkezelő felelősséggel tartozik az ABA-nak illetve az ABA befektetőinek minden általuk amiatt elszenvedett veszteségért, hogy a letétkezelő hanyagságból vagy szándékosan nem tett maradéktalanul eleget az e törvényben előírt kötelezettségeinek.
(16) A letétkezelő felelősségét a kiszervezés nem befolyásolja, de a (11)–(13) bekezdés szerint kiszervezett tevékenység során harmadik fél által őrzött pénzügyi eszközök elvesztése esetén a letétkezelő mentesül felelőssége alól, amennyiben bizonyítani tudja, hogy
a) feladatai kiszervezésére vonatkozó, a (11) bekezdésben előírt valamennyi követelménynek eleget tett;
b) a letétkezelő és a harmadik fél közötti, írásba foglalt szerződés kifejezetten áthárítja a letétkezelő felelősségét a harmadik félre, és ezáltal az ABA a pénzügyi eszközök elvesztése miatt közvetlenül, vagy a letétkezelőn keresztül kártérítést követelhet a harmadik féltől; és
c) a letétkezelő és az ABA közötti írásba foglalt szerződés kifejezetten lehetővé teszi a letétkezelő felelősség alóli mentesítését, valamint meghatározza a felmentés – az ABAK-rendelet 102. cikkében részletezett – objektív indokait.
(17) Amennyiben harmadik ország joga előírja, hogy bizonyos pénzügyi eszközöket helyi intézménynél helyezzenek letétbe, és a (11) bekezdés d) pont db) alpontban előírt feltételeknek megfelelő intézmény nincs az országban, a letétkezelő az alábbi feltételek teljesülése mellett mentesülhet felelőssége alól:
a) az érintett ABA kezelési szabályzata kifejezetten lehetővé teszi a felelősség alól az e bekezdésben előírt feltételek mellett történő mentesítést;
b) az érintett ABA befektetőit a befektetés előtt tájékoztatják a mentesítési lehetőségről és a mentesítés indoklására felhozható körülményekről;
c) az ABA utasítja a letétkezelőt, hogy a pénzügyi eszközök megőrzését szervezze ki egy ilyen helyi intézményre;
d) a letétkezelő és az ABA közötti, írásba foglalt szerződés kifejezetten lehetővé teszi a felelősség alóli mentesítést, és
e) a letétkezelő és a harmadik fél közötti, írásba foglalt szerződés kifejezetten áthárítja a letétkezelő felelősségét a helyi intézményre, és ezáltal az ABA a pénzügyi eszközök elvesztése miatt közvetlenül, vagy a letétkezelőn keresztül kártérítést követelhet a helyi intézménytől.
(18) A letétkezelő ABA befektetőivel szembeni felelőssége közvetlenül vagy az ABAK-on keresztül közvetve is érvényesíthető.
(19) A letétkezelő a Felügyelet kérésére rendelkezésére bocsát minden, a feladatai ellátása során szerzett információt, amelyekre az ABA vagy az ABAK felügyeleti hatóságainak szüksége lehet. A Felügyelet a kapott információkat haladéktalanul megosztja az ABA vagy az ABAK felügyeleti hatóságaival.
65. § (1) A befektetési alap jogi személy, amely a Felügyelet által a nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, és a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A befektetési alap törvényes képviselője a befektetési alapkezelő, aki a befektetési alap nevében eljár.
(2) A befektetési alapkezelő a befektetési alap nyilvántartásba történő bejegyzéséig is eljárhat a befektetési alap javára.
66. § Befektetési alap kezelését – amennyiben e törvény másként nem rendelkezik – kizárólag befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező, befektetési alapkezelő végezheti.
67. § (1) A befektetési alap létrehozható
a) * a befektetési alap működési módja alapján zártkörű vagy nyilvános befektetési alapként (befektetési alap működési formája);
b) a lehetséges befektetők köre alapján szakmai vagy lakossági befektetőknek forgalmazott befektetési alapként (befektetési alap forgalmazási köre);
c) a befektetési jegyek visszaválthatósága alapján nyílt végű vagy zárt végű befektetési alapként (befektetési alap fajtája);
d) a futamidő alapján határozott vagy határozatlan futamidővel (befektetési alap futamideje);
a) * a befektetési alap által megszerezhető elsődleges eszközök alapján, amelynek típusait jogszabály határozza meg (elsődleges eszközkategória típusa);
f) a harmonizáció alapján ÁÉKBV-ként vagy ABA-ként (harmonizáció típusa).
(2) Nyilvános befektetési alapként működik az a befektetési alap, amelynek legalább egy befektetési jegy sorozatát nyilvános forgalomba hozatal útján hozták forgalomba.
(3) * Zártkörű befektetési alapként működik az a befektetési alap, amely befektetési jegyének forgalomba hozatala az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2017/1129 rendelet] 1. cikk (4) bekezdésében foglalt módon történt, vagy amely nyilvános befektetési alapból zártkörű befektetési alappá alakul át. A zártkörű befektetési alap nyilvános befektetési alappá való átalakulásáig a zártkörűen forgalomba hozott befektetési jegy befektetőknek való felajánlására a (EU) 2017/1129 rendelet 1. cikk (4) bekezdésében meghatározott szabályok szerint, azok korlátai között kerülhet sor.
(4) A nyílt végű befektetési alap befektetési jegyeit a befektetők a folyamatos forgalmazás során az alap futamideje alatt megvásárolhatják, továbbá a befektetési jegyeket a befektetési alap kezelési szabályzatában foglalt szabályok szerint a futamidő alatt visszaválthatják.
(5) A zárt végű befektetési alap befektetési jegyei az alap futamideje alatt a befektetők kezdeményezésére nem válthatók vissza, kivéve az e törvényben biztosított rendkívüli eseteket. Az alapkezelő jogosult ugyanakkor a befektetőknek az alap futamideje alatt is eseti jelleggel visszaváltási lehetőséget biztosítani, továbbá – amennyiben az alap kezelési szabályzata ezt lehetővé teszi – jogosult a kezelési szabályzatában eredetileg meghatározott feltételek szerint a befektetési jegyek bevonására.
(6) A kockázati és magántőkealap futamideje alatt a befektető nem válthatja vissza a befektetési jegyet, azonban a kezelési szabályzatban meghatározott esetekben az alapkezelő határozhat az alap jegyzett tőkéjének befektetési jegyek, vagy ideiglenes befektetési jegyek bevonásával történő csökkentéséről. A kockázati és magántőkealap jegyzett tőkéjének leszállításakor az ideiglenes befektetési jegy, illetve ideiglenes befektetési jegy tulajdonosokkal való elszámolás módját a kezelési szabályzat határozza meg.
(7) * A kockázati tőkealap, illetve a magántőkealap kizárólag szakmai befektetőknek, határozott futamidőre, vissza nem váltható befektetési jegyekkel és zártkörű befektetési alapként hozható létre. Egy alapon belül eltérő névértékű és eltérő jogokat megtestesítő befektetési jegyek is forgalomba hozhatóak.
(8) A kockázati és a magántőkealap legalább hat teljes naptári éves futamidőre hozható létre.
(9) * A kockázati tőkealap-kezelő a kockázati, illetve magántőkealap futamidejét – amennyiben azt a kezelési szabályzat lehetővé teszi – meghosszabbíthatja, legfeljebb az eredeti futamidőt nem meghaladó időtartammal.
(9a) * A kockázati tőkealap és a magántőkealap pénzkölcsönt nyújthat azzal, hogy a pénzkölcsön időtartama nem haladhatja meg a kockázati tőkealap, illetve a magántőkealap futamidejéből a kölcsönnyújtás időpontjában hátralévő teljes időtartamot.
(10) * A kockázati tőkealapok és a magántőkealapok kivételével a befektetési alapok befektetési jegyei szakmai és lakossági befektetőknek egyaránt forgalmazhatóak.
68. § (1) * A nyilvános befektetési alap legkisebb induló saját tőkéje – az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel – kétszázmillió forint.
(1a) * Az ingatlanalap és vegyes alap legkisebb induló saját tőkéje egymilliárd forint.
(2) * A zártkörű befektetési alap legkisebb induló saját tőkéje – a (2a) és (2b) bekezdésben foglalt kivétellel – százmillió forint.
(2a) * Az ingatlanalap és vegyes alap legkisebb induló saját tőkéje ötszázmillió forint.
(2b) * A kockázati tőkealap és magántőkealap legkisebb induló saját tőkéje kettőszázötvenmillió forint.
(3) Amennyiben több sorozatba tartozó befektetési jegy kerül forgalomba hozatalra, a legkisebb induló saját tőkére vonatkozó előírásoknak csak a befektetési alap szintjén kell teljesülnie.
(4) A jegyzés lezárását követően a befektetési alapkezelő haladéktalanul intézkedik a nyilvántartásba történő bejegyzés iránt.
(5) Ha a befektetési alap saját tőkéjének összegyűjtésére nyitva álló időn belül nem sikerült a törvényben – vagy amennyiben ennél a kezelési szabályzat magasabbat ír elő, akkor a kezelési szabályzatban – előírt minimális induló saját tőkét összegyűjteni, a jegyzés lezárását követő 7 napon belül a befektetők által befizetett teljes összeget vissza kell fizetni.
(6) A kockázati tőkealap, illetve a magántőkealap futamideje alatt a tőkealap jegyzett tőkéje felemelhető és leszállítható, azonban a jegyzett tőke ebben az esetben sem lehet kevesebb kettőszázötvenmillió forintnál.
(7) A kockázati, illetve a magántőkealap jegyzett tőkéje kizárólag pénzbeli hozzájárulást tartalmazhat. A kockázati, illetve a magántőkealap jegyzett tőkéjének legalább tíz %-át, de legkevesebb kettőszázötvenmillió forintot a befektetési jegyek jegyzésekor be kell fizetni olyan módon, hogy az azonos sorozatba tartozó befektetési jegyeket jegyző személyeknek a jegyzéskor teljesítendő befizetéseik mértéke azonos legyen. A fennmaradó összeget a tőkealap kezelési szabályzatában meghatározott feltételek szerint, de legkésőbb az alapítást követő hat éven belül kell befizetni azzal, hogy az alapkezelő a kezelési szabályzatban köteles biztosítani, hogy az azonos sorozatba tartozó ideiglenes befektetési jegyekkel rendelkező befektetőket az azonos értékpapír-sorozatba tartozó befektetési jegyek lejegyzése esetén azonos ütemezés szerint, azonos mértékű fizetési kötelezettség terhelje.
69. § (1) Nyilvános befektetési alap nyilvántartásba történő bejegyzésének feltétele, hogy a letétkezelő a befektetési alap induló saját tőkéje lejegyzését és befizetését, illetve teljesítését a Felügyelet részére igazolja.
(2) Zártkörű befektetési alap nyilvántartásba történő bejegyzésének feltétele, hogy a befektetési alapkezelő a Felügyeletnek benyújtsa
a) a letétkezelő megbízására vonatkozó szerződést;
b) a befektetési alap kezelési szabályzatát;
c) az induló saját tőke lejegyzésének és az induló saját tőke befizetésének, illetve teljesítésének igazolását;
d) * ingatlanalap és vegyes alap esetében a könyvvizsgáló megbízására irányuló szerződést.
(3) * Ingatlanalap és vegyes alap esetében az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon felül az alap nyilvántartásba vételének feltétele, hogy az ingatlanértékelő megbízását, illetve annak módosítását a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendelet rendelkezéseivel összhangban a Felügyelet jóváhagyja.
(4) A 2. § (2) bekezdés szerinti ABAK által kezelt kockázati illetve magántőkealap esetében a (2) bekezdésben meghatározott feltételek közül a b) és c) pontban foglaltakat kell teljesíteni a nyilvántartásba vételhez.
(5) * A kockázati tőkealap nyilvántartásba vételét követő harminc napon belül a kockázati tőkealap-kezelő intézkedik a kockázati és magántőkealap nyilvántartásba vételét megelőzően lejegyzett befektetési jegyek vagy ideiglenes befektetési jegyek haladéktalan előállításáról. A kockázati tőkealap a nyilvántartásba vételét követően a befektetési jegyre eső vagyoni hozzájárulás teljes befizetéséig terjedő időszakra, a befektető által jegyzett befektetési jegyek névértéke összegéről (kockázati tőkealap jegyzett tőke összegéről) ideiglenes befektetési jegyet bocsát ki, azzal, hogy a befektető által jegyzett befektetési jegyre teljesített vagyoni hozzájárulás összegét – nyomdai úton történő forgalomba hozatal esetén – az ideiglenes befektetési jegyen, illetve – dematerializált úton történő forgalomba hozatal esetén – a 101. § (3) bekezdés szerinti okiraton kell feltüntetni azzal, hogy minden további vagyoni hozzájárulás teljesítése esetén a 101 . § (3) bekezdése szerinti új okirat kerül kiállításra a befektető által addig teljesített vagyoni hozzájárulás mértéke %-ában és a mértéke összegszerű feltüntetésével.
(6) * Az ideiglenes befektetési jegy értékpapír, amelyre a befektetési jegyre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni azzal, hogy az ideiglenes befektetési jegyen fel kell tüntetni a befektető által jegyzett befektetési jegyre teljesített vagyoni hozzájárulás mértékét. Azonos sorozatba tartozó ideiglenes befektetési jegyek jegyzése esetében a teljesített vagyoni hozzájárulás mértéke nem lehet eltérő. Az azonos sorozatba tartozó befektetési jegyekre vállalt vagyoni hozzájárulás hiánytalan teljesítését követően a kockázati tőkealap-kezelő az adott sorozatba tartozó ideiglenes befektetési jegyet a kezelési szabályzatban meghatározottak szerint érvénytelenné nyilvánítja és helyette befektetési jegyet bocsát ki.
(7) * A kockázati tőkealap-kezelő a befektető által jegyzett befektetési jegyre teljesített vagyoni hozzájárulás összegének megállapítására, a befektetési jegy tulajdonos, az ideiglenes befektetési jegy tulajdonos, valamint a tulajdonában lévő befektetési jegy és ideiglenes befektetési jegy azonosítására alkalmas nyilvántartást vezet.
(8) A befektető az általa vállalt vagyoni hozzájárulás teljes befizetéséig a szavazati jogát az általa már teljesített vagyoni hozzájárulás mértékével arányosan, a kockázati, illetve magántőkealap által kibocsátott ideiglenes befektetési jegy alapján gyakorolja.
(9) Ha az ideiglenes befektetési jegy tulajdonosa a jegyzéskor vállalt vagyoni hozzájárulását a tőkealap kezelési szabályzatában meghatározott feltételek szerint nem teljesíti, a tőkealap-kezelő harmincnapos határidő kitűzésével felhívja a teljesítésre. A felhívásban utalni kell arra, hogy a teljesítés elmulasztása az ideiglenes befektetési jegyhez fűződő jogok megszűnését eredményezi.
(10) * A (9) bekezdésben meghatározott harmincnapos határidő eredménytelen eltelte esetén az ideiglenes befektetési jegyhez fűződő jogok a határidő lejártát követő napon megszűnnek, amelyről a kockázati tőkealap-kezelő a tagot írásban értesíti.
(11) * A (9) bekezdésben meghatározott harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követően a kockázati tőkealap-kezelő – a kezelési szabályzatban részletesen meghatározottak szerint – elszámol az ideiglenes befektetési jegy korábbi tulajdonosával, legkésőbb a kockázati, illetve magántőkealap futamidejének végén. Amennyiben a kockázati, illetve magántőkealap futamideje meghosszabbításra kerül, az elszámolási kötelezettség az eredeti futamidő végén merül fel.
(12) Amennyiben új befektetési alap létrehozatalára a befektetési alapok egyesülése, szétválása keretén belül kerül sor, a Felügyelet az új alap nyilvántartásba vételéről az egyesülési, szétválási eljárás keretén belül határoz azzal, hogy az új befektetési alap nyilvántartásba vételének napja megegyezik az egyesülés, szétválás napjával.
(13) A Felügyelet a befektetési alap nyilvántartásba vételére irányuló bejegyzési kérelmet elutasítja, ha a befektetési alap létrehozatala nem felel meg az e törvényben foglaltaknak, vagy a befektetési alapkezelő, a letétkezelő, a könyvvizsgáló vagy az ingatlanértékelő nem felel meg az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban rájuk megállapított feltételeknek.
70. § (1) A befektetési alapon belül egymástól elkülönítetten nyilvántartott és kezelt részalapok is létrehozhatók.
(2) Egy befektetési alapon belül az egyes részalapok a 67. § (1) bekezdés c), e), f) pontjában felsorolt ismérvek szerint nem különbözhetnek egymástól. Egy részalapon belül több befektetési jegy sorozat is forgalomba hozható.
(3) Amennyiben egy befektetési alap több részalapból áll,
a) a legkisebb induló saját tőkére vonatkozó szabályok kivételével az alapítási, működési, tájékoztatási és megszűnési szabályok szempontjából minden részalapot önálló befektetési alapnak kell tekinteni,
b) a befektetési korlátokat és egyéb, a befektetésekre, nyilvántartásokra, számviteli és egyéb beszámolókra, valamint a nettó eszközérték számítására vonatkozó szabályokat az egyes részalapok tekintetében kell alkalmazni, és
c) a tájékoztatóban, illetve a kezelési szabályzatban a részalapok közös jellemzőit egységesen, az alapok szintjén kell meghatározni azzal, hogy az egyes részalapok egyedi jellemzőit is fel kell tüntetni.
(4) A befektetési alap letétkezelője a részalapok letétkezelőjének is minősül.
(5) Amennyiben egy befektetési alapnak egy vagy több részalapja van, a befektetési alap saját maga közvetlenül nem rendelkezhet eszközökkel és kötelezettségekkel, nettó eszközértéke megegyezik az egyes részalapjai összesített nettó eszközértékével.
(6) Egy befektetési alap adott részalapjával szembeni befektetői és egyéb követeléseket nem lehet érvényesíteni ugyanazon alap másik részalapja terhére.
71. § * (1) Egy befektetési alap nevében egy vagy több sorozatot alkotó, egyazon sorozaton belül azonos névértékű és azonos jogokat megtestesítő befektetési jegyek bocsáthatók ki. A kezelési szabályzatnak részletesen meg kell határoznia, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőikben térnek el egymástól. A hozamból való részesedés mértéke, illetve sorrendje, valamint a veszteségből való részesedés mértéke, illetve sorrendje tekintetében eltérő sorozatok kizárólag zártkörű befektetési alapok esetében hozhatók létre.
(2) Egy adott befektetési alap egyes eszközeit az egyes befektetési jegy sorozatok között nem lehet megosztani, kivéve
a) az illikviddé vált eszközök 128. §-ban foglaltak szerinti elkülönítése esetén, valamint
b) az olyan, devizakockázat fedezésére szolgáló ügyletek esetében, amelyek célja a befektetési alap adott sorozata devizakockázatának csökkentése a befektetési alap befektetési politikájának megfelelően.
72. § (1) * A befektetési alap kezelésének szabályait – nyilvános befektetési alap esetén a Felügyelet által jóváhagyott, zártkörű befektetési alap esetén a Felügyelet részére benyújtott – kezelési szabályzatba kell foglalni. A kezelési szabályzatnak tartalmaznia kell minden olyan információt, amely lehetővé teszi a befektetési alap működésének, befektetési elveinek és kezelésének megítélését. ABA esetében a kezelési szabályzatnak hivatkoznia kell a letétkezelő által kötött azon megállapodásokra, amelyek célja, hogy a letétkezelő a 64. § (16) bekezdésével összhangban, szerződéses alapon felmentse magát a felelősség alól. A kezelési szabályzatot nyilvános befektetési alap esetében a 3. melléklet I. Fejezetében, zártkörű befektetési alap esetében a 3. melléklet II. Fejezetében, kockázati tőkealap, illetve magántőkealap esetében a 3. melléklet III. Fejezetében foglaltaknak megfelelő tartalommal kell elkészíteni.
(1a) * Zártkörű befektetési alap esetében a kezelési szabályzat tartalmára vonatkozóan az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2015/2365 rendelet) is megfelelően alkalmazandó.
(2) A befektető a befektetési jegyek vásárlásakor nyilatkozik arról, hogy ismeri a kezelési szabályzatban foglalt feltételeket, különös tekintettel a befektetési jegyhez fűződő kockázatokra, valamint arról, hogy a befektetés a kockázatviselő képességének megfelel.
(3) A nyilvános befektetési alap kezelési szabályzatában foglaltakat a befektetési alapkezelő a befektetők hozzájárulása nélkül, a Felügyelet engedélyével módosíthatja.
(4) Nem szükséges a Felügyelet engedélye a módosításhoz, amennyiben az
a) a befektetőt terhelő költségek egyoldalú csökkentését jelenti, vagy a költségek szerkezetének változtatása esetén azok összesített mértéke változatlan marad;
b) a forgalmazók körének bővülésére, vagy a forgalmazási helyek számának megváltozására vonatkozik;
c) jogszabály-módosítás átvezetését jelenti, kivéve, ha az átvezetés érinti a befektetési alap befektetési politikáját, kockázati jellegét;
d) cégadatok, piaci adatok, vagy az Sztv. szerinti beszámoló adatainak frissítését szolgálja;
e) a befektetési alapkezelő vezető állású személyében, a letétkezelő vezető állású személyében, a kiszervezett tevékenységet végzők személyében bekövetkezett változás átvezetését jelenti;
f) a befektetési alapkezelő vezető állású személye, a letétkezelő vezető állású személye, a forgalmazó, a befektetési alap könyvvizsgálója, az ingatlanértékelő, az értékbecslő vagy a kiszervezett tevékenységet végzők adataiban bekövetkezett változás átvezetését jelenti;
g) a befektetési alap nyilvántartásba történő bejegyzését követően, a jegyzésre, jegyzési garanciavállalásra, alul- és túljegyzésre, valamint a jegyzéshez kapcsolódó allokációra vonatkozó rendelkezések tájékoztatóból, kezelési szabályzatból való törlését jelentik;
h) * olyan engedélyhez kötött változásokhoz kapcsolódik, amelyhez a Felügyelet az engedélyt korábban megadta vagy amelyről a Felügyelet korábban határozott;
i) * a letétkezelő vagy a könyvvizsgáló személyében bekövetkezett változást jelenti.
73. § (1) Zártkörű alap kezelési szabályzatában részletesen meg kell határozni a kezelési szabályzat módosítására vonatkozó eljárást, ezen belül azokat a feltételeket, amelyek módosításához a befektetési alap befektetői által birtokolt befektetési jegyek arányában meghatározott többségi vagy egyhangú jóváhagyás szükséges. A befektetési alapkezelő a kezelési szabályzatot minden egyéb esetben egyoldalúan módosíthatja.
(2) A befektetők jóváhagyását előíró esetekben a kezelési szabályzatnak tartalmaznia kell a kezelési szabályzat módosításához való hozzájárulás beszerzésének módját, határidejét.
(3) A kezelési szabályzat módosítása esetén a módosított kezelési szabályzatot a befektetési alapkezelő a módosítás hatálybalépését követő 5 napon belül tájékoztatásul köteles a Felügyeletnek megküldeni.
(4) A (3) bekezdéstől eltérően a kockázati és a magántőkealap futamidejének meghosszabbítását tartalmazó kezelési szabályzat módosítást a kockázati, illetve magántőkealap eredeti futamideje letelte előtt legalább hat hónappal be kell jelenteni a Felügyeletnek.
74. § (1) A befektetési alapkezelő az általa kezelt nyilvános befektetési alapok kezelését a Felügyelet előzetes engedélye alapján más, az adott befektetési alap kezelésére engedéllyel rendelkező befektetési alapkezelőre átruházhatja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a befektetési alapkezelő a zártkörű befektetési alapok kezelését a Felügyelet előzetes engedélye nélkül a befektetési jegy tulajdonosok 75%-ának jóváhagyó nyilatkozata birtokában átruházhatja.
(3) * A befektetési alapkezelő befektetési alapok kezelésével kapcsolatos kötelezettségei átruházására a Ptk. tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a befektetési alap Ptk. 6:203. § (1) bekezdése szerinti jognyilatkozatát
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben a Felügyelet engedélye,
b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben a befektetési jegy tulajdonosok 75%-ának jóváhagyó nyilatkozata
pótolja.
(4) A (3) bekezdés szerinti kötelezettségek átruházása során az átruházó befektetési alapkezelő az átruházásról rendelkező szerződés hatálybalépése előtt 15 nappal tájékoztatja a befektetőket
a) az átruházás szándékáról,
b) az (5) bekezdésben foglaltakról, valamint
c) az átvevő befektetési alapkezelő elérhetőségéről és a befektetési jegyek forgalmazásával kapcsolatos információk hozzáférési helyéről.
(5) Az átruházásról rendelkező szerződés hatálybalépésével az átadó befektetési alapkezelő által kezelt és átruházásra került befektetési alapok kezelése az átvevő befektetési alapkezelőhöz kerül.
(6) Az átadó befektetési alapkezelőt a befektetési alappal szemben megillető jogok tekintetében a Ptk. 6:193. § (2) és (3) bekezdését kell alkalmazni.
(7) A befektetési alapkezelés átruházása következtében felmerülő költség, díj a befektetési alapra vagy a befektetőkre nem hárítható át.
75. § (1) A befektetési alappal szembeni megszűnési eljárás megindításáról a befektetési alapkezelő vagy a Felügyelet határoz.
(2) Kötelező megindítani az eljárást,
a) ha a nyilvános nyílt végű befektetési alap nettó eszközértéke 3 hónapon keresztül, átlagosan nem éri el a húszmillió forintot;
b) ha a befektetési alap nettó eszközértéke negatívvá vált;
c) ha a befektetési alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyét a Felügyelet visszavonta,
d) ha a Felügyelet kötelezte a befektetési alapkezelőt a befektetési alap kezelésének átadására, azonban a befektetési alap kezelését egyetlen befektetési alapkezelő sem veszi át,
e) ha a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása vagy a befektetési jegyek visszaváltása felfüggesztésének megszűnését követően a folyamatos forgalmazás feltételei továbbra sem biztosítottak.
(3) Külön határozat nélkül elindul a megszűnési eljárás
a) határozott futamidejű befektetési alap futamidejének lejártakor;
b) amennyiben a befektetők az összes befektetési jegy visszaváltására irányuló visszaváltási megbízást adtak le; vagy
c) zárt végű alap esetében az összes befektetési jegy a kezelési szabályzatban eredetileg meghatározott feltételek szerint bevonásra került.
(4) A befektetési alapkezelő a megszűnési eljárás megindításáról hozott határozatáról haladéktalanul köteles tájékoztatni a Felügyeletet, valamint rendkívüli közzététel útján a befektetőket és a befektetési alap hitelezőit.
(5) A (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti megszűnési eljárást a letétkezelő folytatja le.
(6) * Az (5) bekezdéstől eltérően a 2. § (2) bekezdés szerinti ABAK által kezelt kockázati és magántőkealap megszűnésekor felmerülő feladatokat a kockázati tőkealap-kezelő, a kockázati tőkealap-kezelő akadályoztatása, vagy felszámolása esetén az MNBtv.-ben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság végzi.
76. § (1) A megszűnési eljárás lefolytatása alatt a befektetési alap – a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel – az általános szabályok szerint működik.
(2) A megszűnési eljárás lefolytatása alatt
a) a befektetési alap nettó eszközértékét havonta egyszer kell megállapítani és az általános szabályok szerint közzétenni azzal, hogy a közzétételnél meg kell jelölni, hogy az alap megszűnés alatt áll;
b) a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását fel kell függeszteni, illetve zárt végű alap esetében új befektetési jegyeket nem lehet forgalomba hozni;
c) a befektetési alap eszközeinek értékesítéséből származó ellenérték a megszűnési jelentés elkészítéséig kizárólag likvid eszközökbe fektethető be.
77. § (1) * A megszűnési eljárás alatt a befektetési alap vagyonába tartozó pénzügyi eszközöket 1 hónapon belül, az ingatlanokat 12 hónapon belül, a kockázati és magántőkealap portfóliójában lévő eszközöket 18 hónapon belül értékesíteni kell. Az értékesítést a pénzügyi eszközök esetében piaci áron, az ingatlanalap és vegyes alap portfóliójában lévő ingatlanok esetében legalább az ingatlanértékelő által meghatározott áron, a kockázati és magántőkealap portfóliójában lévő eszközök esetében a 38. §-ban meghatározott értékbecslő által meghatározott áron kell megkísérelni. Az értékesítésre megállapított határidő a befektetők érdekében a Felügyelet engedélyével pénzügyi eszközök esetében 3, ingatlanok és egyéb eszközök esetében 6 hónappal meghosszabbítható. A kockázati, illetve magántőkealap tulajdonában lévő,
a) szabályozott piacra bevezetett értékpapírokat a befektetési jegy tulajdonosok között – a kezelési szabályzatban rögzített szabályoknak megfelelően –,
b) szabályozott piacra be nem vezetett eszközöket az összes befektetési jegy tulajdonos egyhangú hozzájárulása alapján a befektetési jegy tulajdonosok között – a kezelési szabályzatban rögzített szabályoknak megfelelően – természetben is fel lehet osztani.
(2) * Az ingatlanalap és vegyes alap portfóliójában lévő ingatlanok értékesítésére vonatkozó, (1) bekezdésben meghatározott határidő eredménytelen eltelte esetén az ingatlanokat nyilvános árverésen történő értékesítésre kell bocsátani. Az árverési felhívást a befektetési alap közzétételi helyein az árverés időpontját legalább 10 nappal megelőzően meg kell jelentetni.
78. § (1) * A befektetési alap tulajdonába tartozó teljes vagyon értékesítéséből származó ellenérték befolyását és a kötelezettségek teljesítését követő 5 munkanapon belül, ingatlanalap, vegyes alap, kockázati és magántőkealap esetében 15 munkanapon belül megszűnési jelentést kell készíteni. A megszűnési jelentést a Felügyelethez be kell nyújtani és ezzel egyidejűleg a befektetők felé közzé kell tenni. A megszűnési jelentésnek legalább a 4. mellékletben foglaltakat kell tartalmaznia. A megszűnési jelentés közzétételét követően a fizetések megkezdhetők.
(2) A Felügyelet a megszűnési jelentés benyújtását követő nappal a befektetési alapkezelő kérelmére törli a befektetési alapot a nyilvántartásból. A befektetési alap a nyilvántartásból való törléssel megszűnik.
79. § (1) Pozitív saját tőkével rendelkező befektetési alap esetén a befektetési alap eszközeinek értékesítéséből befolyt ellenértékből a befektetési alap tartozásai és kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló pozitív összegű tőke a befektetőket befektetési jegyeik értékének arányában illeti meg.
(2) A megszűnési eljárás időtartama alatt az eszközök értékesítéséből származó ellenértékből, illetve a befektetési alap bankszámlájának pozitív egyenlege terhére a befektetők számára előleg formájában részkifizetés teljesíthető. A részkifizetéssel kapcsolatos döntésről rendkívüli közleményt kell megjelentetni. A részkifizetésnek az egyes befektetési jegyek nettó eszközértékére vetítve, azonos arányban kell történnie. A részkifizetés nem történhet a befektetési alapot terhelő kötelezettségek (a befektetési alappal szembeni hitelezői igények) fedezetét jelentő eszközök terhére.
(3) A letétkezelő a megszűnési jelentés Felügyelethez történő benyújtását követő 5 munkanapon belül köteles megkezdeni a rendelkezésre álló összeg kifizetését a befektetők részére, a (2) bekezdés szerinti részkifizetés keretében már kifizetett összeg figyelembevételével. A kifizetés kezdetéről rendkívüli közleményt kell közzétenni. A befektetők részére kifizetendő összeget a letétkezelő elkülönített letéti számlán köteles tartani a befektetők részére történő kifizetésig.
(4) Negatív saját tőkével rendelkező befektetési alap megszűnése esetén a hitelezők követeléseit a Cstv. előírásai szerinti kielégítési sorrendben, a rendelkezésre álló összeg erejéig kell kiegyenlíteni.
80. § (1) Jelen fejezet szempontjából átalakulásnak minősül valamely befektetési alap 67. § (1) bekezdése szerinti jellemzőinek megváltoztatása azzal a korlátozással, hogy ÁÉKBV nem alakulhat át ABA-vá.
(2) Nyilvános befektetési alap átalakulása esetében a befektetési alapkezelő köteles az átalakulás indokát, napját és feltételeit (ideértve az adózási következményeket is) tartalmazó módosított tájékoztatót készíteni és azt a Felügyeletnek jóváhagyásra benyújtani. A befektetési alap az átalakulás engedélyezése, a módosított tájékoztató Felügyelet általi jóváhagyása esetén, a tájékoztatóban az átalakulás napjaként meghatározott időpontban alakul át.
(3) A befektetési alapkezelő a Felügyelet (2) bekezdésben meghatározott engedélyének megszerzését követően köteles az átalakulás tényét és alapvető feltételeit tartalmazó közleményt az átalakulás napját legalább 30 nappal megelőzően közzétenni. Az átalakulási közlemény közzététele és az átalakulás napja közti időszakban legalább 30 napos időtartam biztosítandó arra, hogy a befektetők kérhessék befektetési jegyeik külön díj és jutalék felszámítása nélküli visszaváltását, mely visszaváltás legkésőbb az átalakulás napján elszámolandó. Amennyiben valószínűsíthető, hogy a külön díj- és jutalékmentes, legalább 30 napos időtartam alatt kérhető visszaváltás lehetőségének az átalakulás napja előtti időszakban való biztosítása a befektetőknek vagy az alapnak érdeksérelmet okoz, ezen visszaváltás lehetősége a befektetési alapkezelő döntése alapján az átalakulást követően is biztosítható.
(4) Zárt végű alap nyílt végűvé történő átalakulása esetén a befektető az átalakulást követő első forgalmazási naptól számított 30 napon belül kérheti befektetési jegyeinek külön díj- és jutalékmentes visszaváltását.
(5) Zárt végű alap futamidejének meghosszabbítása esetén az átalakulás szabályait kell alkalmazni.
81. § (1) Nyilvános befektetési alap zártkörű befektetési alappá történő alakulását követően a befektetési alap befektetési jegyei nyilvánosan nem forgalmazhatóak, a befektetési jegyek befektetőknek való felajánlására a Tpt. 14. § (1) bekezdés a)–e) pontban meghatározott korlátok között kerülhet sor.
(2) A befektetési alapkezelő a zártkörű befektetési alap átalakulásáról a kezelési szabályzatnak az abban meghatározott módon történő módosításával határoz. A zártkörű befektetési alap nyilvános befektetési alappá történő átalakuláshoz a Felügyelet engedélye szükséges. Az átalakulás Felügyelet általi engedélyezésének feltétele, hogy a befektetési alapra az átalakulást követően teljesüljenek az e törvénynek a nyilvános befektetési alapokra vonatkozó feltételei.
82. § (1) Olyan magyarországi székhelyű ABA-k illetve ÁÉKBV-k egyesülésére, amelyek egyikének befektetési jegyeit sem hozták más EGT-államban forgalomba, a 85–99. §-ban foglaltak irányadók a (2)–(7) bekezdésekben meghatározott eltéréssel.
(2) E törvény szerint nyilvántartásba vett befektetési alap kizárólag másik, e törvény szerint nyilvántartásba vett befektetési alappal egyesülhet.
(3) Nyilvános alapok esetében azonos működési formájú, továbbá harmonizációjukat és elsődleges eszközkategóriájukat tekintve azonos típusú alapok egyesülhetnek.
(4) Nyilvános alapok esetében, a beolvadó befektetési alap befektetési jegy tulajdonosai vonatkozásában az átalakulás szabályait is megfelelően alkalmazni kell, amennyiben az egyesülés e befektetőkre nézve az átalakulással egyenértékű változással jár.
(5) A beolvadó és az átvevő alapok befektetési jegy tulajdonosainak az egyesüléssel kapcsolatos tájékoztatása módjára e törvény általános, illetve az adott alap kezelési szabályzatának befektetők tájékoztatására vonatkozó rendelkezései alkalmazandók.
(6) Zártkörű alap beolvadása esetében nem szükséges a Felügyelet előzetes engedélye, amennyiben az alap kezelési szabályzata az alapkezelőt feljogosítja e döntés meghozatalára, vagy e döntést a befektetési jegy tulajdonosok adott arányú többségi határozatához köti. Zártkörű alap kezelési szabályzata korlátozhatja a befektetési jegy tulajdonosok 95. § (1) bekezdése szerinti jogait.
(7) Nem kell a 86. § (2) bekezdés, a 90. § (1) bekezdés, a 95. § (1) bekezdés, a 99. § (4) bekezdés előírásait alkalmazni abban az esetben, ha egy (1) bekezdés szerinti befektetési alap az egyesülés során ugyanazon befektetési alapkezelő és letétkezelő által kezelt másik befektetési alapnak az egyesülés során újonnan létrehozott részalapjává alakul, feltéve, hogy
a) az újonnan létrehozott részalap kizárólag az adott befektetési alap eszközeit és kötelezettségeit veszi át,
b) az egyesülés nem okoz változást a befektetési alap nettó eszközértékében,
c) az egyesülés nem érinti az adott befektetési alap kezelésének feltételeit és a befektetők egyéb jogait.
83. § (1) Kockázati, illetve magántőkealapok egyesüléshez az egyesülésben részt vevő kockázati, illetve magántőkealapok befektetési jegy tulajdonosainak írásbeli, egyhangú jóváhagyó nyilatkozata szükséges.
(2) * A jogutód kockázati, illetve magántőkealapot kezelő kockázati tőkealap-kezelő az egyesülés indokát, napját és feltételeit tartalmazó tájékoztatót a Felügyeletnek jóváhagyásra benyújtja.
(3) Az egyesülés értéknapján meg kell állapítani az egyesülésben részt vevő kockázati, illetve magántőkealapok egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékét.
(4) Az egyesülés során a (2) bekezdésben megjelölt tájékoztatóban meg kell jelölni a jogutód kockázati, illetve magántőkealapot. A jogutód kockázati illetve magántőkealap befektetési jegyeket bocsát ki, amelyeket – az érvényes, egy jegyre jutó nettó eszközértékeknek megfelelő átváltási arányban – az egyesülésben részt vevő kockázati, illetve magántőkealap befektetési jegy tulajdonosai szerzik meg.
(5) A jogutód kockázati, illetve magántőkealap kezelője az egyesülésről, az egyesülés napjára érvényes portfóliójáról jelentést készít, amelyet az egyesülést követő nyolc munkanapon belül megküld a Felügyeletnek. A jelentésnek tartalmaznia kell a portfólióban lévő eszközök tételes felsorolását, azok értékét; az összesített nettó eszközértékeket; a befektetési jegyek darabszámát, az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket, az átváltási arányt. A jelentést a jogutód kockázati, illetve magántőkealap kezelője és könyvvizsgálója is aláírja.
84. § (1) A 85–99. § alkalmazásában egyesülés:
a) egy vagy több ÁÉKBV vagy annak részalapja (a továbbiakban: beolvadó ÁÉKBV) megszűnésekor minden eszközét és kötelezettségét másik működő ÁÉKBV-re vagy annak egy részalapjára ruházza át (a továbbiakban: átvevő ÁÉKBV), és cserébe a beolvadó ÁÉKBV befektetői az átvevő ÁÉKBV megfelelő számú kollektív befektetési értékpapírjaihoz jutnak, és a kapott kollektív befektetési értékpapírok nettó eszközértékének 10%-át nem meghaladó mértékű készpénzkifizetésben részesülnek, vagy
b) kettő vagy több ÁÉKBV vagy annak részalapja (a továbbiakban: beolvadó ÁÉKBV) megszűnésekor minden eszközét és kötelezettségét átruházzák egy másik, általuk létrehozott ÁÉKBV-re vagy annak egy részalapjára (a továbbiakban: átvevő ÁÉKBV), és cserébe a beolvadó ÁÉKBV-k befektetői az átvevő ÁÉKBV megfelelő számú kollektív befektetési értékpapírjaihoz jutnak, és a kapott kollektív befektetési értékpapírok nettó eszközértékének 10%-át nem meghaladó mértékű készpénzkifizetésben részesülnek, vagy
c) egy vagy több ÁÉKBV vagy annak részalapja (a továbbiakban: beolvadó ÁÉKBV) a nettó eszközértéknek megfelelő értékű eszközeit átruházza ugyanazon ÁÉKBV egy másik részalapjára, egy közösen létrehozott ÁÉKBV-re, egy másik működő ÁÉKBV-re vagy annak egy részalapjára (a továbbiakban: átvevő ÁÉKBV) azzal, hogy a beolvadó ÁÉKBV addig nem szűnik meg, amíg kötelezettségeit nem teljesítette.
(2) A 85–99. § alkalmazásában hazai egyesülésnek minősül több, magyarországi székhellyel rendelkező ÁÉKBV egyesülése, ha legalább az egyik résztvevő ÁÉKBV befektetési jegyei határon átnyúló forgalmazásának 118. § szerinti bejelentése megtörtént.
(3) A 85–99. § alkalmazásában határon átnyúló egyesülésnek minősül:
a) magyarországi székhelyű ÁÉKBV egyesülése más EGT-államban letelepedett ÁÉKBV-vel vagy
b) több, magyarországi székhelyű ÁÉKBV egyesülése, amelynek eredménye egy más EGT-államban letelepedett, újonnan létrejött ÁÉKBV.
(4) A 85–99. § egyesülésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni
a) magyarországi székhelyű ÁÉKBV hazai egyesülésére,
b) a (3) bekezdés a) pontja szerinti olyan határon átnyúló egyesülésre, ahol a beolvadó ÁÉKBV magyarországi székhelyű, valamint
c) a (3) bekezdés b) pontja szerinti határon átnyúló egyesülésre.
(5) A (3) bekezdés a) pontja szerinti olyan határon átnyúló egyesülésre, ahol az átvevő ÁÉKBV magyarországi székhelyű, a Felügyelet a 86. § (7) és (10) bekezdésében foglalt rendelkezések vonatkozásában rendelkezik hatáskörrel.
85. § ÁÉKBV határon átnyúlóan is egyesülhet másik ÁÉKBV-vel.
86. § (1) Az ÁÉKBV-k egyesüléséhez a Felügyelet előzetes engedélye szükséges.
(2) Az engedélykérelemhez a beolvadó ÁÉKBV az alábbi információkat igazoló dokumentumokat köteles a Felügyelet részére benyújtani:
a) a beolvadó ÁÉKBV és az átvevő ÁÉKBV alapkezelője által jóváhagyott, közös egyesülési tervezetet;
b) ha az átvevő ÁÉKBV más EGT-államban rendelkezik székhellyel, hatályos tájékoztatóját és a 130. § szerinti kiemelt befektetői információkat;
c) a beolvadó és az átvevő ÁÉKBV-k letétkezelőinek 88. § szerinti nyilatkozatát;
d) a beolvadó és az átvevő ÁÉKBV befektetőinek az egyesülésről adandó információkat.
(3) A (2) bekezdés szerinti dokumentumokat mind a beolvadó, mind az átvevő ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam hivatalos nyelvének egyikén vagy az illetékes hatóságok által elfogadott nyelven kell benyújtani.
(4) A Felügyelet a (2) bekezdésben említett dokumentumok hiányos vagy nem megfelelő benyújtása esetén, azok kézhezvételét követő 10 munkanapon belül kérheti a hiányok pótlását.
(5) Az egyesülés engedélyezése iránti kérelem benyújtását követően a Felügyelet haladéktalanul megküldi az átvevő ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak a (2) bekezdésben felsorolt dokumentumokról készült másolatokat.
(6) Az egyesülés engedélyezése iránti kérelem elbírálása során a Felügyelet mérlegeli, hogy a javasolt egyesülés során az ÁÉKBV-k – a 84. § (4) bekezdés b) pont szerinti egyesülés esetében a beolvadó ÁÉKBV – befektetői megfelelő tájékoztatásban részesülnek-e. Amennyiben megítélése szerint az ÁÉKBV-k – a 84. § (4) bekezdés b) pont szerinti egyesülés esetében a beolvadó ÁÉKBV – befektetőinek tájékoztatása nem megfelelő, írásban kérheti a megadott információk pontosítását.
(7) Magyarországi székhelyű átvevő ÁÉKBV és más EGT-államban székhellyel rendelkező beolvadó ÁÉKBV egyesülése esetén a Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott dokumentumok másolatának kézhezvételét követő 15 munkanapon belül írásban kérheti, hogy az átvevő ÁÉKBV alapkezelője az ÁÉKBV befektetőinek nyújtott tájékoztatást módosítsa, egyúttal tájékoztatja ezen kéréséről a beolvadó ÁÉKBV felügyeleti hatóságát. A befektetőknek adott tájékoztatás módosításának Felügyelet általi elfogadásáról a Felügyelet 20 munkanapon belül tájékoztatja a beolvadó ÁÉKBV felügyeleti hatóságát.
(8) A Felügyelet a magyarországi székhelyű beolvadó ÁÉKBV egyesülésére vonatkozó engedélyt megadja, ha:
a) a tervezett egyesülés megfelel az e §-ban és a 87–89. §-ban foglalt követelményeknek;
b) az átvevő ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjai határon átnyúló forgalmazásának 99. § szerinti bejelentése minden olyan EGT-államban megtörtént, ahol a beolvadó ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását is bejelentették;
c) sem a Felügyelet, sem az átvevő ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatósága nem kifogásolta a befektetőknek szóló tájékoztatást.
(9) A Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott dokumentumok hiánytalan benyújtásától számított 20 munkanapon belül tájékoztatja a beolvadó ÁÉKBV alapkezelőjét az egyesülés engedélyezése iránti kérelem jóváhagyásáról vagy elutasításáról, továbbá értesíti döntéséről az átvevő ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatóságát.
(10) Magyarországi székhelyű átvevő ÁÉKBV esetén a Felügyelet – figyelemmel a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendeletben foglaltakra – engedélyezheti az átvevő ÁÉKBV esetében a befektetési szabályoktól való átmeneti eltérést az egyesülés jóváhagyását követő 6 hónapon keresztül.
87. § A 86. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, a beolvadó és az átvevő ÁÉKBV-k egyesülésére vonatkozó egyesülési tervezet tartalmazza
a) az egyesülés típusának és az egyesüléssel érintett ÁÉKBV-nek a megjelölését;
b) a tervezett egyesülés hátterét és indokait;
c) a tervezett egyesülésnek mind a beolvadó, mind az átvevő ÁÉKBV befektetői tekintetében várható hatását;
d) az eszközöknek és a kötelezettségeknek az átváltási arány kiszámításának időpontjában történő értékelésére vonatkozóan elfogadott feltételeit;
e) az átváltási arány számítási módszerét;
f) az egyesülés hatálybalépésének tervezett időpontját;
g) az eszközök átruházására és a kollektív befektetési értékpapírok cseréjére alkalmazandó szabályokat;
h) amennyiben az egyesülés új ÁÉKBV létrehozatala mellett történik, az újonnan alapított átvevő ÁÉKBV kezelési szabályzatát.
88. § A beolvadó, illetve az átvevő ÁÉKBV letétkezelője köteles ellenőrizni az egyesülési tervezet 87. § a), f) és g) pontjaiban meghatározott adatait, és nyilatkozni az adatok törvényi előírásokkal és az ÁÉKBV kezelési szabályzatával való megfelelőségéről.
89. § (1) Magyarországi székhelyű beolvadó ÁÉKBV esetén erre irányuló megbízás alapján az ÁÉKBV letétkezelője, vagy egy érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) köteles felülvizsgálni
a) az eszközöknek és a kötelezettségeknek 97. § szerinti, az alkalmazandó átváltási arány kiszámításának időpontjában történő értékelésére vonatkozóan elfogadott feltételeket,
b) a kollektív befektetési értékpapíronkénti készpénzkifizetés mértékét,
c) az átváltási arány számítási módszerét, valamint a 97. § szerinti időpontban megállapított tényleges átváltási arányt.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a beolvadó ÁÉKBV könyvvizsgálója vagy az átvevő ÁÉKBV könyvvizsgálója független könyvvizsgálóknak minősülnek.
(3) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzésről készült jelentést mind a beolvadó ÁÉKBV, mind az átvevő ÁÉKBV befektetői és a felügyeleti hatóságok számára kérésre térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani.
90. § (1) A tervezett egyesülésről a beolvadó és az átvevő ÁÉKBV befektetői számára megfelelő és pontos tájékoztatást kell nyújtani annak érdekében, hogy megítélhessék az egyesülés saját befektetéseikre gyakorolt hatását. A tájékoztatást tömören, a befektető számára nehezen értelmezhető nyelvezet mellőzésével kell megadni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak
a) határon átnyúló egyesülés esetén ki kell térnie a más EGT-államban bejegyzett ÁÉKBV-vel kapcsolatos olyan feltételek és eljárások ismertetésére, amelyek eltérnek a magyarországi gyakorlattól;
b) a beolvadó ÁÉKBV befektetőinek nyújtandó tájékoztatás esetén ki kell elégítenie azon befektetők igényeit, akik előzetesen nem rendelkeztek ismeretekkel az átvevő ÁÉKBV jellemzőiről vagy működési rendjéről és fel kell hívni a figyelmüket az átvevő ÁÉKBV-vel kapcsolatos kiemelt befektetői információkra;
c) az átvevő ÁÉKBV befektetőinek nyújtandó tájékoztatás esetén az egyesülés folyamatára és az egyesülésnek az átvevő ÁÉKBV-re gyakorolt hatására kell összpontosítania.
(3) A beolvadó és az átvevő ÁÉKBV befektetői számára az (1) és (2) bekezdés szerinti tájékoztatást akkor kell megadni, ha
a) magyarországi székhelyű beolvadó ÁÉKBV esetén a Felügyelet,
b) magyarországi székhelyű átvevő ÁÉKBV esetén a beolvadó ÁÉKBV székhelye szerinti EGT-állam felügyeleti hatósága
engedélyezte a tervezett egyesülést.
(4) A tájékoztatást a 95. § (1) bekezdésében említett térítésmentes visszavásárlási, visszaváltási vagy átváltási kérelmek benyújtására vonatkozó határidő lejárati napja előtt legalább 30 nappal megelőzően meg kell adni.
91. § (1) A beolvadó és az átvevő ÁÉKBV befektetőinek nyújtandó tájékoztatásnak a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelő pontos információt kell tartalmaznia a tervezett egyesülésről oly módon, hogy a befektető a tájékoztatás alapján kellőképpen értékelhesse az egyesülés befektetéseikre gyakorolt lehetséges hatását, valamint fel kell hívnia a befektető figyelmét a 95. § szerint őt megillető jogokra.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak tartalmaznia kell
a) a tervezett egyesülés hátterét és indokait;
b) a tervezett egyesülés befektetőkre gyakorolt lehetséges hatását, ideértve a befektetési politika tekintetében várható lényeges különbségeket, az egyesülés várható költségeit, a várható eredményt, az időszaki jelentéseket és a teljesítmény lehetséges csökkenését, különösen
ba) a beolvadó ÁÉKBV befektetőinek jogaiban a tervezett egyesülés miatt bekövetkező esetleges változások részleteit,
bb) ha a beolvadó ÁÉKBV és az átvevő ÁÉKBV kiemelt befektetői információi eltérő profilú a Bizottság 583/2010/EU rendeletének 8. cikke értelmében vett szintetikus kockázat és nyereség-mutatókat tüntetnek fel, vagy a kísérő leírásban eltérő lényeges kockázatokat azonosítanak, akkor az eltérések összehasonlítását,
bc) a kiemelt befektetői információkban közzétett összegek alapján a két ÁÉKBV-vel kapcsolatos összes díj és költség összehasonlítását,
bd) ha a beolvadó ÁÉKBV teljesítményhez kötődő díjat alkalmaz, tájékoztatást arról, hogy azt miként alkalmazzák az egyesülés hatálybalépésének időpontjáig,
be) ha az átvevő ÁÉKBV teljesítményhez kötődő díjat alkalmaz, tájékoztatást arról, hogy azt a későbbiekben miként fogják alkalmazni azon befektetőkkel szembeni tisztességes bánásmód érdekében, akik korábban a beolvadó ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjait birtokolták,
bf) tájékoztatást arról, hogy a beolvadó ÁÉKBV alapkezelője tervezi-e a portfólió összetételének számottevő megváltoztatását az egyesülés hatálybelépése előtt,
bg) az átvevő ÁÉKBV befektetői tekintetében tájékoztatást arról, hogy az átvevő ÁÉKBV alapkezelője szerint az egyesülés várhatóan lényeges hatást gyakorol-e az átvevő ÁÉKBV portfóliójára, és hogy tervezik-e a portfólió összetételének számottevő megváltoztatását, akár az egyesülés hatálybalépése előtt, akár utána,
bh) a befektetők figyelmeztetését az ÁÉKBV egyesülésének következtében felmerülő, a befektetőkre vonatkozó adózási szabályok esetleges megváltozásáról;
c) a befektetők tervezett egyesüléssel kapcsolatos jogait, így különösen
ca) az egyesüléssel kapcsolatos információkhoz való hozzáférés jogát,
cb) kérésre a könyvvizsgáló vagy a letétkezelő jelentésének másolatához történő hozzáférés jogát, továbbá, hogy a jelentés miként szerezhető be,
cc) a jogot, hogy a 95. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint kérjék kollektív befektetési értékpapírjaik térítésmentes visszavásárlását, visszaváltását vagy átváltását, továbbá e jog érvényesítésének végső határidejét; valamint az adott ÁÉKBV felhalmozott hozamainak kezelésére vonatkozó szabályokat;
d) a lényeges eljárási szempontokat és az egyesülés hatálybalépésének tervezett időpontját, továbbá a kollektív befektetési értékpapírok forgalmazásának esetleges felfüggesztésére vonatkozó szabályokat és információkat;
e) a 130. § szerinti, a beolvadó és az átvevő ÁÉKBV-kra vonatkozó kiemelt befektetői információk másolatát;
f) – amennyiben a tervezett egyesülés feltételei az egyesülés kapcsán készpénzkifizetésről is rendelkeznek –, a javasolt kifizetés szabályait is, ideértve azt is, hogy a beolvadó ÁÉKBV befektetői mikor és hogyan jutnak hozzá a készpénzkifizetéshez;
g) azt az időszakot, amely alatt a befektetők még jegyezhetik a beolvadó ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjait, és azok visszaváltását is kérhetik;
h) azt az időpontot, amelytől a 95. § (1) bekezdésében biztosított jogokkal a vonatkozó határidőig nem élő befektetők már az átvevő ÁÉKBV befektetőiként gyakorolhatják jogaikat.
(3) Amennyiben a tájékoztató az egyesülés legfontosabb adatait tartalmazó összefoglaló részt is tartalmaz, az összefoglalóban hivatkozni kell a tájékoztatónak a részletes adatokat tartalmazó részeire.
(4) Ha a beolvadó vagy az átvevő ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjait a 118. § szerint más EGT-államban is forgalomba hozták, az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást az érintett ÁÉKBV fogadó tagállamának hivatalos nyelvén vagy felügyeleti hatóságai által jóváhagyott nyelven is rendelkezésre kell bocsátani. A tájékoztatás fordításának elkészítéséért, a tájékoztatás eredeti nyelven készített változatával megegyező tartalommal, a tájékoztatásra kötelezett ÁÉKBV alapkezelője felel.
92. § (1) A beolvadó ÁÉKBV meglévő befektetői számára lehetővé kell tenni, hogy térítésmentesen hozzájuthassanak az átvevő ÁÉKBV kiemelt befektetői információinak naprakész változatához.
(2) Ha az átvevő ÁÉKBV kiemelt befektetői információi a tervezett egyesülés miatt módosultak, akkor azokat az átvevő ÁÉKBV meglévő befektetői számára is térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani.
93. § A 91. § (1) bekezdése szerinti tájékoztató dokumentum befektetőknek való rendelkezésre bocsátása és az egyesülés hatálybalépése közötti időszakban a tájékoztató dokumentumot és az átvevő ÁÉKBV kiemelt befektetői információinak naprakész változatát minden olyan személy rendelkezésére kell bocsátani, aki megvásárolja vagy jegyzi a beolvadó vagy az átvevő ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjait, vagy aki elkéri azok bármelyikének kezelési szabályzatát, tájékoztatóját vagy kiemelt befektetői információit.
94. § (1) A 91. § (1) bekezdése szerinti tájékoztató dokumentumot papíron vagy tartós adathordozón kell a befektetők rendelkezésére bocsátani.
(2) Ha a tájékoztatást a befektetők mindegyikének vagy meghatározott körének tartós adathordozón nyújtják, akkor a tájékoztatásnak összhangban kell lennie az adott ÁÉKBV kezelési szabályzatában meghatározott, elektronikus hírközlés útján történő tájékoztatás lehetőségét is magában foglaló tájékoztatási szabályokkal.
(3) A tájékoztatás a befektetőnek akkor adható a (2) bekezdésben meghatározott módon, amennyiben a befektető a papíron vagy tartós adathordozón kapott tájékoztatás lehetősége közül kifejezetten a papírtól eltérő tartós adathordozót választja.
(4) Az e szakasz alkalmazásában az elektronikus hírközlés útján nyújtott tájékoztatás feltétele, hogy a befektető rendszeres internet-hozzáféréssel rendelkezzen. A befektető által az üzletvitel céljából megadott e-mail cím erre vonatkozó bizonyítéknak minősül.
95. § (1) Mind a beolvadó, mind az átvevő ÁÉKBV befektetője kérheti kollektív befektetési értékpapírjainak – az ÁÉKBV által a tőkekivonás fedezeteként visszatartott költségeken kívüli – térítésmentes visszaváltását, vagy ha lehetséges, egy másik, hasonló befektetési politikát folytató, és ugyanazon befektetési alapkezelő, vagy a befektetési alapkezelővel közös vezetés vagy ellenőrzés által, vagy minősített befolyáson keresztül kapcsolatban álló bármely más társaság által kezelt ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaira való átváltását. Ez a jog a beolvadó ÁÉKBV és az átvevő ÁÉKBV befektetőit a 90. §-ban és a 91. §-ban foglaltak szerinti a tervezett egyesülésről szóló tájékoztatástól a 97. § szerinti átváltási arány kiszámításának időpontja előtti 5. munkanapig illeti meg.
(2) A befektetők (1) bekezdésben foglalt jogának biztosítása mellett a Felügyelet engedélyezheti a beolvadó, illetve az átvevő ÁÉKBV alapkezelője számára, hogy az egyesülés lebonyolítási idejére felfüggesszék a kollektív befektetési értékpapírok forgalmazását, amennyiben ezt a befektetők érdekeinek védelme indokolja.
96. § Az egyesülés előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos jogi, tanácsadói vagy adminisztratív költségek nem terhelhetők sem az egyesülésben részt vevő ÁÉKBV-kre, sem azok befektetőire.
97. § ÁÉKBV-k hazai egyesülése, továbbá olyan határon átnyúló egyesülések esetében, ahol az átvevő alap magyarországi székhelyű ÁÉKBV, a beolvadó és az átvevő ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak az egyesülés során alkalmazandó átváltási arányát az alábbiak szerint kell megállapítani:
a) az egyesülés hatálybalépésének napjára vonatkozóan kollektív befektetési értékpapír-sorozatonként meg kell állapítani mind a beolvadó, mind az átvevő ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak egy értékpapírra jutó nettó eszközértékét, a beolvadó ÁÉKBV esetén figyelembe véve az esetleges készpénzkifizetéseket;
b) a beolvadó ÁÉKBV nettó eszközértékét az átvevő ÁÉKBV értékelési elveivel azonos módon kell megállapítani;
c) a beolvadó ÁÉKBV adott kollektív befektetési értékpapír sorozatának átváltási aránya az adott sorozat fentiek szerint megállapított egy értékpapírra jutó nettó eszközértékének és az átváltás során adandó átvevő ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapír sorozat egy értékpapírra jutó nettó eszközértékének a hányadosa.
98. § (1) ÁÉKBV-k hazai egyesülése, továbbá olyan határon átnyúló egyesülések esetében, ahol az átvevő ÁÉKBV magyarországi székhelyű ÁÉKBV, az egyesülés hatálybalépéséről szóló tájékoztatást e törvény szerint kell közzétenni.
(2) A már hatályba lépett egyesülést utólag nem lehet semmissé nyilvánítani.
99. § (1) A 84. § (1) bekezdés a) pontja szerint lezajlott egyesülés esetében
a) a beolvadó ÁÉKBV összes eszköze és kötelezettsége átszáll az átvevő ÁÉKBV-re;
b) a beolvadó ÁÉKBV befektetői az átvevő ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak tulajdonosaivá válnak; ezenkívül a beolvadó ÁÉKBV-ben lévő kollektív befektetési értékpapírjaik nettó eszközértékének legfeljebb 10%-áig készpénzkifizetésre jogosultak;
c) a beolvadó ÁÉKBV az egyesülés hatálybalépésekor megszűnik.
(2) A 84. § (1) bekezdés b) pontja szerint lezajlott egyesülés esetében
a) a beolvadó ÁÉKBV összes eszköze és kötelezettsége átszáll az újonnan alapított átvevő ÁÉKBV-re;
b) a beolvadó ÁÉKBV befektetői az újonnan alapított átvevő ÁÉKBV befektetőivé válnak; ezen kívül a beolvadó ÁÉKBV-ben lévő kollektív befektetési értékpapírjaik nettó eszközértékének legfeljebb 10%-áig készpénzkifizetésre jogosultak;
c) a beolvadó ÁÉKBV az egyesülés hatálybalépésekor megszűnik.
(3) A 84. § (1) bekezdés c) pontjának rendelkezései szerint lezajlott egyesülés esetében
a) a beolvadó ÁÉKBV nettó eszközértéknek megfelelő értékű eszközei átszállnak az átvevő ÁÉKBV-re;
b) a beolvadó ÁÉKBV befektetői az átvevő ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak a tulajdonosaivá válnak;
c) a beolvadó ÁÉKBV kötelezettségei teljesítéséig továbbra is fennmarad.
(4) Az átvevő ÁÉKBV alapkezelője az egyesülés hatálybalépésének napjára vonatkozóan az alap egyesülést követő vagyonáról egyesülési jelentést készít, amelyet egyeztet az alap letétkezelőjével. A jelentést az egyesülést követő 8 munkanapon belül tájékoztatásul meg kell küldeni a Felügyeletnek, valamint kérésre a befektetők rendelkezésére kell bocsátani. Az egyesülési jelentésnek tartalmaznia kell
a) a beolvadó és az átvevő ÁÉKBV-k eszközeinek és kötelezettségeinek tételes felsorolását és értékét az egyesülés előtt és azt követően;
b) kollektív befektetési értékpapír-sorozatonként az összesített nettó eszközértékeket;
c) a kollektív befektetési értékpapírok darabszámát,
d) az egy kollektív befektetési értékpapírra jutó nettó eszközértéket, és
e) az egyesülés során alkalmazott átváltási arányt.
(5) Az egyesülési jelentést mind a beolvadó ÁÉKBV, mind az átvevő ÁÉKBV alapkezelője és letétkezelője is aláírja, és ezzel felelősséget vállal az abban foglaltak valódiságáért.
100. § (1) Szétválásnak minősül az olyan művelet:
a) amelynek során egy kollektív befektetési forma vagy annak részalapja megszűnésekor minden eszközét és kötelezettségét kettő vagy több újonnan létrehozott vagy már működő kollektív befektetési formára vagy részalapra ruházza át (a továbbiakban: átvevő kollektív befektetési forma) és cserébe a befektetői az átvevő kollektív befektetési forma megfelelő számú kollektív befektetési értékpapírjaihoz jutnak, vagy
b) amelynek során egy kollektív befektetési forma vagy annak részalapja, anélkül, hogy megszűnne, eszközeinek egy részét átruházza egy vagy több újonnan létrehozott, vagy már működő kollektív befektetési formára, vagy részalapra (a továbbiakban: átvevő kollektív befektetési forma) és cserébe a befektetői az átvevő kollektív befektetési forma megfelelő számú kollektív befektetési értékpapírjaihoz jutnak.
(2) A kollektív befektetési formák szétválására az egyesülés szabályai megfelelően irányadók.
(3) A szétválás következtében létrejövő minden új kollektív befektetési forma esetében az alapítás szabályai irányadók.
101. § (1) A befektetőknek a befektetési alappal szemben fennálló követelését és egyéb jogait a befektetési alap által forgalomba hozott befektetési jegy testesíti meg.
(2) A befektetési jegy kötelező tartalmi kellékei:
a) a befektetési alap megnevezése;
b) a befektetési jegy sorozat megjelölése;
c) a befektetési alap székhelye, működési formája, lehetséges befektetők köre, fajtája, futamideje, elsődleges eszközkategóriája és harmonizációja szerinti típusa;
d) a befektetési jegy névértéke, értékpapírkódja;
e) a tulajdonos neve;
f) a befektetőnek a befektetési jegyhez fűződő, a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott jogai;
g) a befektetési alap nyilvántartásba vételének időpontja, nyilvántartási száma;
h) a befektetési alap nevében eljáró befektetési alapkezelő cégneve és székhelye.
(3) A dematerializált befektetési jegy forgalomba hozatalához kiállított okirat a Tpt. 7. § (2) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott adatokat nem tartalmazza.
(4) A kockázati, illetve magántőkealap befektetési jegyei összevont címletű befektetési jegyként is előállíthatóak, továbbá a kibocsátást követően – a befektetési jegy tulajdonos kérésére és költségére – összevont címletű befektetési jeggyé alakíthatóak át. A kockázati, illetve magántőkealap összevont címletű befektetési jegye – befektetési jegy tulajdonos kérésére és költségére – utóbb kisebb címletű összevont befektetési jegyekre, illetve az eredeti névértékű befektetési jegyekre bontható.
(5) * A kockázati, illetve magántőkealap kezelési szabályzata előírhatja, hogy a befektetési jegy, illetve az ideiglenes befektetési jegy átruházásához a kockázati tőkealap-kezelő beleegyezése, illetve a többi befektető egyhangú vagy többségi jóváhagyó nyilatkozata szükséges. A kockázati, illetve magántőkealap kezelési szabályzata az átruházáshoz egyéb feltételeket is meghatározhat.
102. § A dematerializált befektetési jegyeket a központi értéktár a befektetési alapkezelő kezdeményezésére, a befektetési alapkezelő által megállapított értéknappal keletkezteti, illetve törli. Nyílt végű befektetési alap által forgalomba hozott befektetési jegy esetében a központi értéktár a forgalmazás-elszámolási napoknak megfelelő gyakorisággal állítja elő, illetve törli a befektetési jegyeket a befektetési alapkezelő, illetve megbízottja utasítása alapján.
103. § (1) A befektetési jegy forgalomba hozatalának általános feltétele, hogy a befektetési alapkezelő a befektetési alap kezelési szabályzatát elfogadja.
(2) * A nyílt végű befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalának feltétele, hogy a befektetési alapkezelő a forgalomba hozatali eljárást megelőzően a Felügyelet által jóváhagyott, a 3. melléklet I. Fejezet szerinti kezelési szabályzatot, az 5. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal összeállított tájékoztatót, a 130. § szerinti kiemelt befektetői információt vagy helyette a (2a) bekezdés alapján alkalmazott a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló, 2014. november 26-i 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1286/2014/EU rendelet) szerinti kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot, valamint a 104. § szerinti hirdetményt tegyen közzé. Semmis a befektetési jegy jegyzése, ha – a 105. § (1) bekezdésben foglalt kivétellel – a befektetési jegyet a Felügyelet által jóváhagyott tájékoztató, kezelési szabályzat, kiemelt befektetői információ, kiemelt információkat tartalmazó dokumentum vagy hirdetmény hiányában hozták nyilvánosan forgalomba.
(2a) * Nem kell a (2) bekezdés szerinti kiemelt befektetői információt elkészíteni, ha a befektetési alapkezelő az 1286/2014/EU rendelet szerinti kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot állít elő.
(3) A zárt végű befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalára a Tpt. Második Részének rendelkezései irányadók.
(4) * A zártkörű befektetési alap befektetési jegyei forgalomba hozatalának feltétele, hogy a befektetési alapkezelő a jegyzést legalább 7 nappal megelőzően a 3. melléklet II. Fejezet szerinti kezelési szabályzatot tegyen hozzáférhetővé lehetséges befektetői számára. A hozzáférhetővé tétel zártkörű befektetési alapok esetén a nyilvánosság kizárása mellett a befektetők részére való közlést jelenti.
(5) Tilos a befektetési jegyek forgalomba hozatalához kapcsolódóan a befektetési jegyeket lejegyző befektetők közötti sorsolás, így a (2) és (4) bekezdés szerinti dokumentumokban és a befektetési alap kereskedelmi kommunikációjában erre vonatkozó információ közzététele.
104. § * A nyilvános nyílt végű befektetési alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozatalát megelőzően hirdetményt kell közzétenni, amely tartalmazza
a) a tájékoztatót jóváhagyó felügyeleti határozat számát és időpontját,
b) a forgalomba hozandó befektetési jegy és a kibocsátó befektetési alap megnevezését,
c) a forgalomba hozandó befektetési jegy mennyiségét (darabszámát), névértékét és értékesítési árát vagy az ármeghatározás módját,
d) a forgalomba hozatali eljárás lebonyolítására rendelkezésre álló időtartamot, a forgalomba hozatali helyeket,
e) a forgalomba hozatal és a befektetési jegyek ellenértéke szolgáltatásának módját és
f) a tájékoztató megjelentetésének, illetve megtekintésének helyét, idejét és módját.
105. § (1) A már nyilvántartásba bejegyzett, nyílt végű befektetési alap újabb befektetési jegy sorozatának forgalomba hozatalához jegyzési eljárás lefolytatása nem kötelező.
(2) A zárt végű befektetési alap a futamideje alatt forgalomba hozatal útján újabb befektetési jegyeket bocsáthat ki.
(3) Befektetési jegyek zárt végű befektetési alapra történő forgalomba hozatala kibocsátási program keretében is történhet. A kibocsátási program keretében egymást követően, akár több alkalommal, értékpapír forgalomba hozatallal kerülnek a befektetési jegyek kibocsátásra úgy, hogy a kibocsátási program alapfeltételeit a befektetési alapkezelő a kibocsátási program indításakor a program feltételeit tartalmazó dokumentumban rögzíti, és az egyes részkibocsátások során a kibocsátási program keretében végleges feltételekben határozza meg az adott forgalomba hozatal egyedi adatait. Nyilvános alapok esetében a kibocsátási program keretében történő egyes kibocsátások végleges feltételeihez a Felügyelet engedélye nem szükséges, a befektetési alapkezelő köteles azonban a végleges feltételeket az adott forgalomba hozatalt megelőzően legalább 10 nappal a Felügyelet részére tájékoztatásul megküldeni.
106. § (1) A forgalmazó köteles – a kezelési szabályzatban meghatározott határidő figyelembevételével – tájékoztatni a befektetési alapkezelőt és a letétkezelőt a befektetési jegyekre vonatkozó vételi és visszaváltási megbízások összegéről vagy darabszámáról, valamint – amennyiben ezt a tájékoztató vagy a kezelési szabályzat lehetővé teszi és a forgalmazó és a befektetési alapkezelő erről megállapodott –, a befektetési alapkezelőt a befektetők és képviselőik forgalmazó által felvett adatairól. Az ilyen adattovábbítás nem minősül a Tpt. szerinti értékpapírtitok vagy az üzleti titok megsértésének. A befektetési alapkezelő a jelen bekezdés alapján a részére átadásra kerülő adatokat kizárólag az értékpapírtitokra vonatkozó rendelkezések keretében, a befektetési alapkezelési tevékenységéhez szükséges célra, különösen a befektetők tájékoztatása, a befektetési alapkezelő vagy a befektetési alapok kereskedelmi kommunikációja céljára használhatja fel.
(2) Ha a befektetési alapkezelő a forgalomba hozandó befektetési jegy mennyiségére felső korlátot állapított meg (forgalomba hozatali maximum), annak elérésekor a jegyzést a forgalmazó lezárja.
107. § (1) A nyílt végű befektetési alap által forgalomba hozott befektetési jegyek befektetők részére történő folyamatos forgalmazására a befektetési alapkezelő, illetve az általa megbízott egy vagy több forgalmazó jogosult. A folyamatos forgalmazás során leadott vételi és visszaváltási megbízások teljesítéséért a befektetők felé a forgalmazást végző felel.
(2) A 106. § (1) bekezdés rendelkezései értelemszerűen irányadók a befektetési jegyek folyamatos forgalmazására is.
108. § (1) Nyilvános nyílt végű befektetési alapok esetében – a forgalmazás felfüggesztésének és szünetelésének eseteit, továbbá az érintett forgalmazó vonatkozásában a forgalmazó ügyfélfogadásának szünetelését kivéve – a befektetési alap futamideje alatt a forgalmazó, illetve – amennyiben a befektetési alapkezelő végez a befektetők felé közvetlen forgalmazási tevékenységet – a befektetési alapkezelő minden munkanapon köteles elfogadni a befektetési jegyre vonatkozó vételi és visszaváltási megbízásokat.
(2) A befektetők által leadott és a kezelési szabályzatban meghatározott adott időpontig beérkezett vételi és visszaváltási megbízásokat a szabályzatban meghatározott forgalmazás-elszámolási napra vonatkozóan kell elszámolni, továbbá az elszámolt megbízások ellenértékét a szabályzatban meghatározott forgalmazás-teljesítési napig kell a befektetők számára jóváírni, kifizetni.
(3) * Nyilvános nyílt végű befektetési alap esetében legalább heti egy, ezen belül a nyilvános nyílt végű származtatott alapok és alapok alapja esetében legalább havonta egy, zártkörű nyílt végű alap esetében legalább negyedévente egy forgalmazás-elszámolási napot kell biztosítani. A nyilvános nyílt végű alapok esetében a forgalmazás-teljesítési nap nem lehet későbbi, mint a forgalmazás-elszámolási napot követő 10. nap. Ha egy befektetési alap befektetési politikája szerint eszközeinek több mint húsz százalékát egy adott másik alapba fekteti, választhatja azt, hogy a forgalmazási szabályai egyezzenek meg a portfóliójában több mint 20%-ot képviselő alap forgalmazási szabályaival.
(4) Amennyiben a forgalmazás-elszámolási nap, illetve a forgalmazás-teljesítési nap az eladás, illetve a visszaváltás felfüggesztésének vagy szünetelésének napjára esik, a határidő az azt követő első olyan forgalmazás-elszámolási, illetve forgalmazás-teljesítési nap, amikor a megbízás irányának megfelelő forgalmazás felfüggesztése megszűnik. Amennyiben a befektetőnek a befektetési jegyek vételére, illetve visszaváltására vonatkozó megbízása az előbbiek alapján függőben van, úgy a befektető jogosult a megbízását írásban visszavonni. A megbízás visszavonása esetén a befektető terhére díj vagy költség nem számítható fel.
(5) Nyilvános nyílt végű befektetési alap esetében az alapkezelő a visszaváltási feltételeket a befektetők számára hátrányosan kizárólag úgy módosíthatja, hogy a kezelési szabályzat ilyen tartalmú módosításáról a befektetőket a módosulás hatálybalépését legalább 30 nappal és legalább egy forgalmazás-elszámolási nappal megelőzően tájékoztatja.
109. § (1) A befektetési jegyek vételekor és visszaváltásakor a befektetési jegyek ellenértéke pénzben, illetve – amennyiben a kezelési szabályzat kifejezetten lehetőséget biztosít rá, és meghatározza feltételeit – részben vagy egészben egyéb, az alap befektetési politikájának megfelelő eszközök formájában is szolgáltatható. Ez utóbbi esetben visszaváltáskor a befektetési jegyek ellenértékét képező eszközök összetételét az adott eszközöknek az alap portfóliójában meglévő arányának megfelelően kell megállapítani.
(2) A folyamatos forgalmazás során a befektető terhére forgalmazási (vételi, illetve visszaváltási) díj, jutalék számítható fel, amely – részben vagy egészben, a kezelési szabályzatban foglaltak szerint – a befektetési alapot, a folyamatos forgalmazásban közreműködő forgalmazót vagy a befektetési alapkezelőt illeti. Nem sérti az egyenlő elbánás elvét az, ha a folyamatos forgalmazásért a befektetők felé felszámított díj, jutalék mértékét a forgalmazást végzők határozzák meg, illetve ha a befektetési alapkezelő az egyes forgalmazókkal eltérő szerződéses feltételekkel állapodik meg.
110. § (1) Ha a befektetési alapkezelő a forgalomban lévő befektetési jegy mennyiségére felső korlátot állapított meg (forgalmazási maximum), annak elérésekor a befektetési jegyek forgalomba hozatalára addig nem kerül sor, amíg a befektetési jegyek mennyisége a forgalmazási maximum alá nem csökken.
(2) A tájékoztatóban és a kiemelt befektetetői információban közölni kell az értékesítés újraindításának pontos feltételeit. A forgalmazási maximum elérését, a befektetési jegyek forgalomba hozatalának (1) bekezdés szerinti szünetelését, illetve újraindítását közzé kell tenni.
111. § A zártkörű nyílt végű befektetési alap befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazására vonatkozó szabályokat a befektetési alap kezelési szabályzata határozza meg.
112. § A befektetési jegyek forgalmazója a befektetési jegyek értékesítésére, illetve visszaváltására közvetítőt vehet igénybe. A közvetítőre alkalmazni kell a Bszt. 111–116. §-ában, a 123. § (1) bekezdés e) pontjában, a 123. § (4) bekezdés a) pontjában, valamint a 159. § (2)–(4) bekezdésében foglaltakat. A forgalmazó az általa igénybe vett közvetítő tevékenységéért a befektetők felé, mint a sajátjáért felel.
113. § (1) A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása legfeljebb 3 munkanapra szüneteltethető, amennyiben a befektetési jegyek értékesítése, illetve visszaváltása a befektetési alapkezelő, a letétkezelő, a forgalmazó vagy a központi értéktár működési körében felmerülő okokból nem végezhető. A szünetelésről rendkívüli közzététel útján kell tájékoztatni a befektetőket és haladéktalanul a Felügyeletet.
(2) A befektetési jegyek forgalomba hozatala szünetel a 110. § (1) bekezdésében meghatározott esetben.
114. § (1) A befektetési alapkezelő a folyamatos forgalmazást – az értékesítést és a visszaváltást egyaránt –, akkor függesztheti fel, ha
a) a befektetési alap adott sorozata szerinti nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen, ha a befektetési alap saját tőkéje több mint 10%-ára vonatkozóan az adott eszközök forgalmát felfüggesztik, vagy egyéb ok miatt nem áll rendelkezésre értékelésre alkalmas piaci árfolyam-információ;
b) a befektetési jegyek értékesítése vagy visszaváltása a befektetési alapkezelő, a letétkezelő, a forgalmazó vagy a központi értéktár – működési körében felmerülő okokból nem végezhető és ezen akadály fennálltának időtartama alatt várhatóan meghaladja vagy már meghaladta a folyamatos forgalmazás szüneteltetésének a 113. § (1) bekezdésben meghatározott leghosszabb időtartamát;
c) a befektetési alap nettó eszközértéke negatívvá vált.
(2) A befektetési alapkezelő a befektetési jegyek visszaváltását felfüggesztheti, ha a leadott visszaváltási megbízások alapján a befektetési jegyeknek olyan mennyiségét kívánják visszaváltani, amely miatt a befektetési alap likviditása – figyelembe véve a befektetési alap eszközeinek értékesítésére rendelkezésre álló időt – veszélybe kerül.
(3) A befektetési alapkezelő az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott felfüggesztésről rendkívüli közzététel útján haladéktalanul tájékoztatja a befektetőket, a Felügyeletet, továbbá valamennyi olyan EGT-állam felügyeleti hatóságát, ahol a befektetési jegyet forgalmazzák.
115. § (1) A Felügyelet a befektetők érdekében felfüggesztheti a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását, amennyiben:
a) a befektetési alapkezelő nem tesz eleget tájékoztatási kötelezettségének, vagy
b) a befektetési alap működésének törvényben előírt feltételei nem biztosítottak.
(2) A Felügyelet a befektetési alapkezelő intézkedésének hiányában felfüggesztheti a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását a 114. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben, valamint a befektetési jegyek visszaváltását a 114. § (2) bekezdésében meghatározott esetben.
116. § (1) * A felfüggesztés időtartama ingatlanalap és vegyes alap esetében legfeljebb 1 év, minden egyéb befektetési alap esetében legfeljebb 30 nap, azzal, hogy az eszközeit a kezelési szabályzatában meghatározott befektetési politikája szerint legalább 20%-ban más befektetési alapba fektető befektetési alap esetében a felfüggesztés időtartama a mögöttes befektetési alap felfüggesztési szabályaihoz igazodik. A Felügyelet indokolt esetben a befektetési alapkezelő kérelmére a felfüggesztést további, legfeljebb 1 évig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja.
(2) A befektetési jegyek forgalmazását a forgalmazás felfüggesztését kiváltó ok megszűnését követően, vagy amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli, haladéktalanul folytatni kell.
(3) A befektetési alap nettó eszközértékét – a 114. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt eset kivételével – a felfüggesztés ideje alatt is meg kell állapítani és közzé kell tenni.
117. § * (1) A magyarországi székhelyű ÁÉKBV minden olyan EGT-államban, ahol befektetési jegyeit forgalmazni kívánja, rendelkezésre bocsátja az alábbi feladatok ellátására szolgáló lehetőségeket:
a) a kezelési szabályzatban meghatározott feltételekkel összhangban az ÁÉKBV befektetési jegyeivel kapcsolatos jegyzési és visszaváltási befektetői megbízások feldolgozása és egyéb kifizetések teljesítése a befektetési jegy tulajdonosok számára;
b) a befektetők tájékoztatása az a) pont szerinti megbízások teljesítésének, valamint a visszaváltási összegek kifizetésének módjáról;
c) az ÁÉKBV befektetési jegyeibe történő befektetésből származó befektetői jogok gyakorlásával kapcsolatos információk kezelésének, valamint a panaszkezelési eljáráshoz való hozzáférés megkönnyítése abban az EGT-államban, ahol az ÁÉKBV befektetési jegyeit forgalmazzák;
d) * a XX. Fejezetben előírt információk és dokumentumok a befektetők rendelkezésére bocsátása a XX. Fejezetben meghatározott módon – az adott EGT-állam bármelyik hivatalos nyelvén vagy az adott EGT-állam felügyeleti hatóságai által előírt nyelven – betekintés és másolat megszerzése céljából;
e) az eszközök által ellátott feladatokkal kapcsolatos tudnivalóknak a befektetők rendelkezésére bocsátása a 4. § (1) bekezdés 93. pontja szerinti tartós adathordozón; valamint
f) kapcsolattartó pontként való közreműködés a felügyeleti hatóságokkal folytatott kommunikáció során.
(2) Az ÁÉKBV számára nem írható elő, hogy az (1) bekezdés alkalmazásában az ÁÉKBV fogadó tagállamában fizikailag jelen legyen vagy erre harmadik felet jelöljön ki.
(3) Az ÁÉKBV biztosítja, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására szolgáló lehetőségek elektronikusan is rendelkezésre álljanak:
a) annak az EGT-államnak a hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek egyikén, ahol az ÁÉKBV befektetési jegyeit forgalmazzák vagy az adott EGT-állam felügyeleti hatósága által jóváhagyott nyelven,
b) * maga az ÁÉKBV, vagy egy olyan harmadik fél, amelyre az elvégzendő feladatokat szabályozó rendelkezés és felügyelet vonatkozik, vagy mindkettőjük révén;
(4) Ha – a (3) bekezdés b) pontjának alkalmazása során – harmadik fél végzi a feladatokat, akkor a kijelölést rögzítő írásbeli szerződésben meg kell határozni az (1) bekezdésben felsorolt feladatok közül a harmadik fél által ellátandó feladatokat, és a szerződésnek tartalmaznia kell azt is, hogy az ÁÉKBV biztosítja a feladatok ellátásához szükséges összes információt és dokumentumot.
118. § (1) * Az ÁÉKBV-alapkezelő a más EGT-államban történő befektetési jegy forgalmazási szándékáról bejelentő levelet küld a Felügyeletnek. Az 584/2010/EU rendeletben meghatározottaknak megfelelően elkészített bejelentő levél tartalmazza az ÁÉKBV befektetési jegyének a fogadó tagállamban történő forgalmazásának tervezett módozatait – beleértve a részvényosztályokról szóló tájékoztatást is – és a forgalmazó megnevezését. A bejelentő levél tartalmazza
a) azokat az adatokat – beleértve a címet –, amelyek szükségesek a számlázáshoz és ahhoz, hogy az ÁÉKBV fogadó tagállamának felügyeleti hatóságai közöljék az alkalmazandó szabályozási díjakat vagy illetékeket, valamint
b) a 117. § (1) bekezdésében foglalt feladatok ellátására szolgáló lehetőségekre vonatkozó információkat.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott iratokat – az ÁÉKBV értesítésével egyidejűleg – a Felügyelet 10 munkanapon belül eljuttatja azon EGT-állam felügyeleti hatóságainak, amelyben az ÁÉKBV befektetési jegyét forgalmazni tervezik. A dokumentációhoz az 584/2010/EU rendelet által előírt formátumú és tartalmú igazolást csatol arról, hogy az ÁÉKBV teljesíti az ÁÉKBV-irányelv szabályainak a magyar jogrendbe történő átvétele alapján előírt feltételeket. Az ÁÉKBV által forgalomba hozott befektetési jegyek az értesítés kézhezvételének időpontjától hozhatók forgalomba, illetve forgalmazhatók a fogadó tagállamban. A bejelentési eljárás egyéb részleteivel kapcsolatban a Felügyelet és az ÁÉKBV az 584/2010/EU rendeletben előírtak figyelembevételével jár el.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bejelentő levelet és igazolást – a Felügyelet és a fogadó tagállam felügyeleti hatósága közötti eltérő megállapodás kivételével – a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell rendelkezésre bocsátani.
(4) * Az ÁÉKBV az (1) bekezdés szerint a bejelentéshez mellékelt dokumentumokat naprakészen tartja és azok módosulásáról, illetve elektronikus elérési módjáról a (3) bekezdésben meghatározott nyelven haladéktalanul tájékoztatja a fogadó tagállam felügyeleti hatóságát.
(5) * Az (1) bekezdés szerinti bejelentő levélben közölt információk változása vagy a forgalmazni kívánt részvényosztályok változása esetén az ÁÉKBV a változások hatálybalépése előtt legalább egy hónappal írásban értesíti a változásról a Felügyeletet és a fogadó tagállam felügyeleti hatóságait. Ha a tervezett változtatás következtében az ÁÉKBV a továbbiakban már nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet a változásról küldött valamennyi információ kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül tájékoztatja az ÁÉKBV-t arról, hogy a változtatást nem hajthatja végre. Ebben az esetben a Felügyelet ennek megfelelően értesíti az ÁÉKBV fogadó tagállamának felügyeleti hatóságait. Ha a tervezett változtatást ennek ellenére végrehajtják, és ennek következtében az ÁÉKBV már nem felel meg e törvénynek, a Felügyelet meghozza a megfelelő intézkedéseket, beleértve szükség esetén az ÁÉKBV befektetési jegyei forgalmazásának kifejezett megtiltását is, és a megtett intézkedésekről haladéktalanul értesíti az ÁÉKBV fogadó tagállamának felügyeleti hatóságait.
118/A. § * (1) Az ÁÉKBV befektetési jegyei más EGT-államban történő forgalmazása céljából tett intézkedéseivel kapcsolatos, 118. §-sal összhangban benyújtott értesítéseit – adott esetben beleértve a részvényosztályokról szóló értesítéseit is – visszavonhatja, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
a) az ÁÉKBV legalább 30 munkanapon keresztül nyilvánosan elérhető általános érvényű ajánlatot tesz közzé az összes ilyen befektetési jegye bármely díjtól vagy levonástól mentes visszaváltására az adott EGT-államban, és az ajánlatot közvetlenül vagy pénzügyi közvetítőkön keresztül külön-külön megküldi az adott EGT-állambeli azon befektetőknek, akiknek a személyazonossága ismert,
b) az ÁÉKBV az ÁÉKBV-k befektetési jegyei forgalmazására szokásosan használt és a tipikus ÁÉKBV-befektető számára megfelelő, nyilvánosan elérhető médium útján – többek között elektronikus úton – közzéteszi azon szándékát, hogy megszüntesse az adott EGT-államban az ilyen befektetési jegyek forgalmazása céljából tett intézkedéseket,
c) a pénzügyi közvetítőkkel vagy megbízottakkal kötött szerződéses megállapodások módosulnak vagy megszűnnek attól az időponttól kezdődő hatállyal, amikor az értesítést visszavonták, a (4) bekezdés szerinti értesítésben meghatározott befektetési jegyekre vonatkozó új vagy további, közvetlen vagy közvetett ajánlattétel vagy kihelyezés megakadályozása érdekében.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti információ egyértelműen tartalmazza, hogy a befektetőkre nézve milyen következményekkel jár, ha a befektetési jegyek visszaváltására vonatkozó ajánlatot nem fogadják el.
(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti információkat annak az EGT-államnak a hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek egyikén kell közzétenni, amely tekintetében az ÁÉKBV a 118. §-sal összhangban értesítést nyújtott be, vagy az adott EGT-állam felügyeleti hatósága által jóváhagyott nyelven. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti időponttól kezdve az ÁÉKBV megszünteti az érintett EGT-államban azon befektetési jegyekre vonatkozó új vagy további, közvetlen vagy közvetett ajánlattételt vagy kihelyezést, amelyek tekintetében értesítést nyújtott be a visszavonásra.
(4) Az ÁÉKBV értesíti a Felügyeletet az (1) bekezdés a)–c) pontjában foglalt információkról.
(5) A Felügyelet ellenőrzi a (4) bekezdés szerinti értesítés hiánytalanságát, és a hiánytalan értesítés kézhezvételét követő 15 munkanapon belül továbbítja azt az értesítésben foglalt EGT-állam felügyeleti hatóságának, valamint az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak (továbbiakban: EÉPH). Ezt követően a Felügyelet haladéktalanul értesíti az ÁÉKBV-t a továbbításról.
(6) * Az ÁÉKBV biztosítja az ÁÉKBV megmaradt befektetői, valamint a Felügyelet számára a XX. Fejezetben előírt információkat az ott meghatározott módon. Az információk továbbítása bármely elektronikus vagy egyéb távközlési eszköz használatával engedélyezett, amennyiben az információk és a kommunikációs eszközök a befektetők számára a befektető lakóhelye vagy székhelye szerinti EGT-állam bármelyik hivatalos nyelvén vagy az adott EGT-állam felügyeleti hatóságai által előírt nyelven rendelkezésre állnak.
(7) * A Felügyelet továbbítja a (4) bekezdés szerinti értesítésben meghatározott EGT-állam felügyeleti hatóságának a XX. Fejezetben meghatározott dokumentumokban és információkban bekövetkezett bármely változást, a befektető lakóhelye vagy székhelye szerinti EGT-állam bármelyik hivatalos nyelvén vagy az adott EGT-állam felügyeleti hatóságai által előírt nyelven.
119. § (1) Más EGT-államban engedélyezett ÁÉKBV által forgalomba hozott kollektív befektetési értékpapír magyarországi forgalomba hozatalához, illetve folyamatos forgalmazásához az ÁÉKBV-nek a nyilvántartásba vételi helye szerinti előírásoknak kell megfelelnie azzal, hogy Magyarországon is a befektetők rendelkezésére kell bocsátani minden olyan információt és dokumentumot, amit az ÁÉKBV székhely szerinti tagállamában a befektetők rendelkezésére kell bocsátania. A kiemelt befektetői információt magyar nyelven, az egyéb információkat és dokumentumokat az ÁÉKBV választása szerint magyar nyelven, a Felügyelet által elfogadott nyelven vagy a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell elkészíteni. A kiemelt befektetői információt a befektető erre irányuló kérése esetén a szerződés megkötésekor díjmentesen, írásbeli formában át kell adni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmények az ott meghatározott információk és dokumentumok módosítása esetén is megfelelően alkalmazandók.
(3) * Az ÁÉKBV székhely szerinti tagállama által lefolytatott bejelentési eljárást követően a forgalmazásra vonatkozó előkészületek megfelelőségének ellenőrzése céljából az ÁÉKBV a forgalmazás megkezdése előtt köteles megküldeni a Felügyelet részére az ÁÉKBV és a forgalmazó között létrejött forgalmazási szerződést, amennyiben a forgalmazást nem a befektetési alapkezelő látja el. Amennyiben magyarországi székhelyű közvetítő igénybevételére is sor kerül, úgy a közvetítővel kötött szerződés benyújtása is kötelező.
(4) A forgalmazással kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó információ változása vagy a forgalmazni kívánt részvényosztályokkal kapcsolatos változás esetén a változás végrehajtása előtt az ÁÉKBV írásban értesíti a Felügyeletet. Az ÁÉKBV szintén értesíti a Felügyeletet a 117. § b) pontjában meghatározott dokumentumok módosításairól, és közli, hogy e dokumentumok hol érhetők el elektronikusan.
(5) * Abban az esetben, ha más EGT-államban engedélyezett ÁÉKBV által forgalmazott kollektív befektetési értékpapír magyarországi forgalmazásának visszavonására kerül sor, az ÁÉKBV által a székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatóságának küldött, a 118/A. § (4) bekezdésének megfeleltethető értesítésben meghatározott Felügyelet ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint a 71. alcímben foglaltaknak megfelelően az ÁÉKBV fogadó tagállamának felügyeleti hatóságai. Az 55. § és a 172. § szerinti felügyeleti hatáskörök sérelme nélkül az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatósága által a Felügyelet részére a 118/A. § (7) bekezdésének megfelelő továbbítás időpontjától kezdődően a Felügyelet nem írhatja elő az ÁÉKBV számára, hogy bizonyítsa a kollektív befektetési vállalkozások határokon átnyúló forgalmazásának megkönnyítéséről, valamint a 345/2013/EU, a 346/2013/EU és az 1286/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1156 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2019/1156 európai parlamenti és tanácsi rendelet] 5. cikke szerinti forgalmazási követelményeket szabályozó nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek való megfelelést.
(6) *
119/A. § * (1) Magyarországi székhelyű ABAK forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatást nyújthat az Európai Unióban, kivéve, ha a lehetséges szakmai befektetők számára nyújtott információk
a) elegendőek ahhoz, hogy lehetővé tegyék a befektetők számára, hogy kötelezettséget vállaljanak egy adott ABA kollektív befektetési értékpapírjainak megszerzésére,
b) jegyzési formanyomtatványnak vagy hasonló dokumentumnak minősülnek, akár tervezeti, akár végleges formátumban, vagy
c) egy még létre nem hozott ABA végleges formátumú alapító dokumentumainak, tájékoztatójának vagy ajánlattételi dokumentumainak minősülnek.
(2) Ha a tájékoztató vagy az ajánlattételi dokumentum tervezetét bocsátják rendelkezésre, ezek nem tartalmazhatnak olyan lényeges információkat, amelyek lehetővé tennék a befektetők számára a befektetési döntés meghozatalát, és egyértelműen ki kell mondaniuk, hogy
a) nem minősülnek egy ABA kollektív befektetési értékpapírjainak jegyzésére irányuló ajánlatnak vagy felhívásnak, és
b) a bennük közölt információk nem teljes körűek és változhatnak, ezért nem lehet rájuk hagyatkozni.
(3) Az ABAK-nak nem kell bejelentenie a forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás tartalmát vagy címzettjeit a Felügyelet részére, és nem kell teljesítenie a forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás nyújtása előtt az ebben az alcímben meghatározottaktól eltérő feltételeket vagy követelményeket. Az ABAK-nak ugyanakkor biztosítania kell, hogy a forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás megfelelően dokumentálva legyen.
(4) Az ABAK biztosítja, hogy a befektetők a forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás révén nem juthatnak hozzá ABA kollektív befektetési értékpapírokhoz, és hogy azok a befektetők, akikkel a forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás részeként kapcsolatfelvételre került sor, kizárólag a 120. § vagy a 121. § értelmében engedélyezett forgalmazás keretében juthassanak hozzá az adott ABA-ban kollektív befektetési értékpapírokhoz.
(5) A szakmai befektetők általi minden olyan jegyzést, amelyre a forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás ABAK általi megkezdésétől számított 18 hónapon belül került sor, és amelynek tárgyai valamely, a forgalomba hozatalt megelőző
a) tájékoztatásban említett ABA kollektív befektetési értékpapírjai, vagy
b) tájékoztatás eredményeként létrehozott ABA kollektív befektetési értékpapírjai,
a forgalmazás eredményének kell tekinteni, és e jegyzésekre a 120. § vagy a 121. § szerinti értesítési eljárás alkalmazandó.
(6) Az ABAK a forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás megkezdésétől számított két héten belül – papíralapú vagy elektronikus formában – informális levelet küld a Felügyelet számára. E levélnek meg kell adnia, hogy a forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatásra mely tagállamokban és mely időszakokban kerül vagy került sor, tartalmaznia kell a forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás rövid ismertetését, ideértve a bemutatott befektetési stratégiákkal kapcsolatos információkat, és adott esetben a forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás tárgyát képező ABA-k vagy ABA részalapok jegyzékét. A Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja azon tagállamok felügyeleti hatóságait, amelyekben az ABAK forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatást nyújt vagy nyújtott.
(7) Amennyiben nem magyarországi székhelyű uniós ABAK részéről Magyarországon kerül sor forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatásra, a Felügyelet kérheti az uniós ABAK letelepedése szerinti tagállam felügyeleti hatóságait, hogy nyújtsanak további információt a Magyarországon sorra kerülő vagy sorra került forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatásról.
(8) Az ABAK nevében harmadik fél ebben az alcímben meghatározott feltételekkel és kizárólag akkor vehet részt forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás nyújtásában, ha
a) befektetési vállalkozás vagy más EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás,
b) hitelintézet vagy más EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező hitelintézet,
c) ÁÉKBV-alapkezelő vagy más EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás,
d) uniós ABAK, vagy
e) a Bszt.-ben meghatározott függő ügynök.
120. § (1) Magyarországi székhelyű ABAK az általa kezelt más EGT-államban engedélyezett uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait Magyarországon szakmai befektetők számára forgalmazhatja, amint az e §-ban megállapított feltételek teljesülnek.
(2) Amennyiben az ABAK által kezelt uniós ABA gyűjtő-ABA, az (1) bekezdés szerinti forgalmazási jog feltétele, hogy a cél-ABA is olyan uniós ABA legyen, amelyet egy engedélyezett uniós ABAK kezel.
(3) Az ABAK minden általa forgalmazni kívánt uniós ABA-ról a 14. mellékletben meghatározott információkat tartalmazó értesítést nyújt be a Felügyeletnek.
(4) A Felügyelet a (3) bekezdésben meghatározott hiánytalan értesítés kézhezvételét követő 20 munkanapon belül tájékoztatja az ABAK-ot arról, hogy megkezdheti-e a (3) bekezdés szerinti értesítésben megnevezett ABA kollektív befektetési értékpapírjainak belföldi forgalmazását. A Felügyelet kizárólag abban az esetben tilthatja meg az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak belföldi forgalmazását, ha az ABAK nem e törvény rendelkezéseinek megfelelően kezeli az ABA-t, vagy ha az ABAK nem felel meg e törvény rendelkezéseinek. Az ABAK a Felügyelet erre vonatkozó értesítésének napjától kezdheti meg az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak belföldi forgalmazását. A Felügyelet az ABA letelepedése szerinti tagállam felügyeleti hatóságait is tájékoztatja arról, hogy az ABAK megkezdheti az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását Magyarországon.
(5) A (3) bekezdésnek megfelelően közölt bármelyik adat lényeges megváltozása esetén az ABAK írásbeli értesítést küld e változásról a Felügyeletnek a tervezett változtatás végrehajtása előtt legalább egy hónappal vagy valamely nem tervezett változtatás után közvetlenül. Ha a tervezett változtatás következtében az ABAK már nem az e törvénynek megfelelő módon kezelné az ABA-t, vagy az ABAK már nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet késedelem nélkül tájékoztatja az ABAK-ot arról, hogy a változtatást nem hajthatja végre. Ha a tervezett változtatást ennek ellenére végrehajtják, vagy ha olyan nem tervezett változtatásra került sor, amelynek következtében az ABAK már nem e törvénynek megfelelő módon kezelné az ABA-t, vagy az ABAK már nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet meghozza a szükséges intézkedéseket, beleértve az ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazásának megtiltását is.
(6) Az (1) bekezdéstől eltérően a Felügyelet engedélyezi az ABAK által kezelt más EGT-államban engedélyezett uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását Magyarországon lakossági befektetők számára is, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:
a) az uniós ABA-t a Felügyelet a lakossági befektetőknek forgalmazható Magyarországon bejegyzett ABA típussal egyenértékűnek minősíti,
b) az uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazása során betartja a XVII. fejezet rendelkezéseit.
120/A. § * (1) Az (EU) 2015/760 európai parlamenti és tanácsi rendelet 26. cikkének sérelme nélkül a magyarországi székhelyű ABAK minden olyan EGT-államban, ahol valamely ABA kollektív befektetési értékpapírjait lakossági befektetők számára forgalmazni kívánja, rendelkezésre bocsátja az alábbi feladatok ellátására szolgáló lehetőségeket:
a) az ABA kezelési szabályzatában meghatározott feltételekkel összhangban az ABA kollektív befektetési értékpapírjaival kapcsolatos jegyzési és visszaváltási befektetői megbízások feldolgozása,
b) a befektetők tájékoztatása az a) pont szerinti megbízások teljesítésének, valamint a visszaváltási összegek kifizetésének módjáról,
c) az ABA kollektív befektetési értékpapírjaiba történő befektetésből származó befektetői jogok gyakorlásával kapcsolatos információk kezelésének megkönnyítése abban az EGT-államban, ahol az ABA kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazzák,
d) a 131. §-ban, a 134. §-ban, a 140. §-ban, a 141. § (1) bekezdésében, valamint a 3. és 6. mellékletben előírt információk és dokumentumok befektetők rendelkezésére bocsátása betekintés és másolat megszerzése céljából,
e) az eszközök által ellátott feladatokkal kapcsolatos tudnivalóknak a befektetők rendelkezésére bocsátása a 4. § (1) bekezdés 93. pontja szerinti tartós adathordozón, és
f) kapcsolattartó pontként való közreműködés a felügyeleti hatóságokkal folytatott kommunikáció során.
(2) Az ABAK számára nem írható elő, hogy az (1) bekezdés alkalmazásában az ABAK fogadó tagállamában fizikailag jelen legyen vagy erre harmadik felet jelöljön ki.
(3) Az ABAK biztosítja, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására szolgáló lehetőségek elektronikusan is rendelkezésre álljanak:
a) annak az EGT-államnak a hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek egyikén, ahol az ABA kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazzák, vagy az adott EGT-állam felügyeleti hatósága által jóváhagyott nyelven, és
b) * maga az ABAK, vagy egy olyan harmadik fél, amelyre az elvégzendő feladatokat szabályozó rendelkezés és felügyelet vonatkozik, vagy mindkettőjük révén,
(4) Ha – a (3) bekezdés b) pontjának alkalmazása során – harmadik fél végzi a feladatokat, akkor a kijelölést rögzítő írásbeli szerződésben meg kell határozni az (1) bekezdésben felsorolt feladatok közül a harmadik fél által ellátandó feladatokat, és a szerződésnek tartalmazni kell azt is, hogy az ABAK biztosítja a feladatok ellátásához szükséges összes információt és dokumentumot.
121. § (1) Magyarországi székhelyű ABAK az általa kezelt uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait más EGT-állam szakmai befektetői számára forgalmazhatja, amint az e §-ban megállapított feltételek teljesülnek.
(2) Amennyiben az ABAK által kezelt uniós ABA gyűjtő-ABA, az (1) bekezdés szerinti forgalmazási jog feltétele, hogy a cél-ABA is olyan uniós ABA legyen, amelyet egy engedélyezett uniós ABAK kezel.
(3) Az ABAK minden általa forgalmazni kívánt uniós ABA-ról a 15. mellékletben meghatározott információkat tartalmazó értesítést nyújt be a Felügyeletnek.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott iratokat – az ABAK értesítésével egyidejűleg – a Felügyelet legkésőbb a hiánytalan értesítés kézhezvételét követő 20 munkanapon belül továbbítja azt azon EGT-állam felügyeleti hatóságainak, amelyben az ABA kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazni szándékozzák. Erre a továbbításra csak akkor kerül sor, ha az ABAK e törvény rendelkezéseinek megfelelően kezeli az ABA-t, illetve minden tekintetben megfelel e törvény előírásainak. A Felügyelet csatolja az arra vonatkozó igazolást, hogy az érintett ABAK számára engedélyezte az ABA adott befektetési stratégiával történő kezelését.
(5) Az ABAK a Felügyelet értesítése időpontjától kezdheti meg az ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazását az ABAK fogadó tagállamaiban. Amennyiben azok különbözőek, a Felügyelet az ABA letelepedése szerinti tagállam felügyeleti hatóságait is tájékoztatja arról, hogy az ABAK megkezdheti az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását az ABAK fogadó tagállamában.
(6) A 15. melléklet h) pontjában említett intézkedések az ABAK fogadó tagállamainak jogszabályai és felügyelete alá tartoznak.
(7) A (3) bekezdés szerinti értesítést és a (4) bekezdés szerinti igazolást a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell rendelkezésre bocsátani. A Felügyelet elektronikus formában fogadja és továbbítja a (4) bekezdésben említett dokumentumokat.
(8) * A (3) bekezdésnek megfelelően közölt bármelyik adat lényeges megváltozása esetén az ABAK írásbeli értesítést küld e változásról a Felügyeletnek a tervezett változtatás végrehajtása előtt legalább egy hónappal vagy valamely nem tervezett változtatás után közvetlenül. Ha a tervezett változtatás következtében az ABAK már nem az e törvénynek megfelelő módon kezelné az ABA-t vagy az ABAK már nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet az ABAK által a változásról küldött valamennyi információ kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül tájékoztatja az ABAK-ot arról, hogy a változtatást nem hajthatja végre. Ebben az esetben a Felügyelet ennek megfelelően értesíti az ABAK fogadó tagállamának felügyeleti hatóságait. Ha a tervezett változtatást ennek ellenére végrehajtják, vagy ha olyan nem tervezett változtatásra került sor, amelynek következtében az ABAK már nem e törvénynek megfelelő módon kezelné az ABA-t, vagy az ABAK már nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet meghozza a szükséges intézkedéseket, beleértve az ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazásának megtiltását is, és ennek megfelelően haladéktalanul értesíti az ABAK fogadó tagállamának felügyeleti hatóságait.
(9) * Ha a változtatások elfogadhatók, mert nem befolyásolják
a) az ABA ABAK általi – e törvény rendelkezéseinek megfelelő – kezelését, vagy
b) az ABAK e törvény rendelkezéseinek való megfelelését,
a Felügyelet ezekről a változásokról egy hónapon belül tájékoztatja a fogadó tagállam felügyeleti hatóságait.
121/A. § * (1) Más EGT-államban engedélyezett ABAK által kezelt kollektív befektetési értékpapír szakmai befektetők részére történő magyarországi forgalmazásához az ABAK-nak a letelepedése szerinti tagállam előírásainak kell megfelelnie azzal, hogy Magyarországon is a szakmai befektetők rendelkezésére kell bocsátani minden olyan információt és dokumentumot, amit az ABAK letelepedése szerinti tagállamában a befektetők rendelkezésére kell bocsátania.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmények az ott meghatározott információk és dokumentumok módosítása esetén is megfelelően alkalmazandók.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérően a Felügyelet engedélyezi a más EGT-államban engedélyezett ABAK által kezelt uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjainak magyarországi forgalmazását lakossági befektetők számára is, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:
a) az uniós ABA-t a Felügyelet a lakossági befektetőknek forgalmazható Magyarországon bejegyzett ABA típussal egyenértékűnek minősíti, és
b) a más EGT-államban engedélyezett ABAK kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazása során betartja a XVII. Fejezet rendelkezéseit.
(4) Abban az esetben, ha más EGT-államban engedélyezett ABAK az általa kezelt egyes vagy összes ABA kollektív befektetési értékpapírjai magyarországi forgalmazásának visszavonására kerül sor, az ABAK által a letelepedése szerinti tagállam felügyeleti hatóságának küldött, a 121/B. § (3) bekezdésének megfeleltethető értesítésben meghatározott Felügyelet ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint a 73. alcímben foglaltaknak megfelelően az ABAK fogadó tagállamának felügyeleti hatóságai. A 60. § és 177. § szerinti felügyeleti hatáskörök sérelme nélkül az ABAK letelepedése szerinti tagállam felügyeleti hatósága által a Felügyelet részére a 121/B. § (7) bekezdés szerinti továbbítás időpontjától kezdődően a Felügyelet nem írhatja elő az ABAK számára, hogy bizonyítsa az (EU) 2019/1156 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikke szerinti forgalmazási követelményeket szabályozó nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek való megfelelést.
121/B. § * (1) Magyarországi székhelyű ABAK az általa kezelt egyes vagy összes ABA kollektív befektetési értékpapírjai más EGT-államban történő forgalmazása céljából tett intézkedéseivel kapcsolatos – 121. §-sal összhangban benyújtott – értesítéseit visszavonhatja, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
a) az ABAK legalább 30 munkanapon keresztül nyilvánosan elérhető általános érvényű ajánlatot tesz közzé – a zártvégű ABA és az (EU) 2015/760 európai parlamenti és tanácsi rendelet által szabályozott ABA kivételével – az ABA összes ilyen kollektív befektetési értékpapírja bármely díjtól vagy levonástól mentes visszaváltására az adott EGT-államban, és az ajánlatot közvetlenül vagy pénzügyi közvetítőkön keresztül külön-külön megküldi az adott EGT-állambeli azon befektetőknek, akiknek a személyazonossága ismert,
b) az ABAK az ABA-k kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazására szokásosan használt és a tipikus ABA-befektető számára megfelelő, nyilvánosan elérhető médium útján – többek között elektronikus úton – közzéteszi azon szándékát, hogy megszüntesse az adott EGT-államban az általa kezelt egyes vagy összes ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazása céljából tett intézkedéseket,
c) a pénzügyi közvetítőkkel vagy megbízottakkal kötött szerződéses megállapodások módosulnak vagy megszűnnek attól az időponttól kezdődő hatállyal, amikor az értesítést visszavonták, a (3) bekezdés szerinti értesítésben meghatározott kollektív befektetési értékpapírokra vonatkozó új vagy további, közvetlen vagy közvetett ajánlattétel vagy kihelyezés megakadályozása érdekében.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti időponttól kezdve az ABAK megszünteti az általa kezelt ABA kollektív befektetési értékpapírjaira vonatkozó új vagy további, közvetlen vagy közvetett ajánlattételt vagy kihelyezést azon EGT-államban, amelyben a (3) bekezdéssel összhangban értesítést nyújtott be.
(3) Az ABAK értesíti a Felügyeletet az (1) bekezdés a)–c) pontjában foglalt információkról.
(4) A Felügyelet ellenőrzi az értesítés hiánytalanságát, és a hiánytalan értesítés kézhezvételét követő 15 munkanapon belül továbbítja azt az értesítésben foglalt EGT-állam felügyeleti hatóságának, valamint az EÉPH-nak. Ezt követően a Felügyelet haladéktalanul értesíti az ABAK-ot a továbbításról.
(5) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti időponttól számított 36 hónapos időtartamon belül az ABAK a (3) bekezdés szerinti értesítésben meghatározott EGT-államban nem nyújthat forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatást az értesítésben meghatározott kollektív befektetési értékpapírokkal kapcsolatban vagy hasonló befektetési stratégiákra vagy befektetési tervekre vonatkozóan.
(6) Az ABAK biztosítja az uniós ABA megmaradt befektetői és a Felügyelet számára a 131. §-ban, a 134. §-ban, a 140. §-ban, a 141. § (1) bekezdésében, valamint a 3. és 6. mellékletben előírt információkat. Az információk továbbítása bármely elektronikus vagy egyéb távközlési eszköz használatával engedélyezett.
(7) A Felügyelet továbbítja a (3) bekezdés szerinti értesítésben meghatározott EGT-állam felügyeleti hatóságának a 15. melléklet b)–f) pontjában meghatározott dokumentumokban és információkban bekövetkezett bármely változást.
122. § (1) Magyarország területén az ABAK az általa kezelt nem uniós ABA vagy a 120. § (2) bekezdésében foglalt előírásokat nem teljesítő uniós gyűjtő-ABA kollektív befektetési értékpapírjait szakmai befektetők részére forgalmazhatja, ha:
a) az ABAK – a 64. § kivételével, de annak biztosításával, hogy egy vagy több az ABAK-tól eltérő intézmény kerüljön kijelölésre a 64. § (7)–(9) bekezdésében felsorolt feladatok elvégzésére – teljesíti az e törvényben megállapított valamennyi követelményt;
b) a rendszerkockázat felügyelete céljából és a nemzetközi standardokkal összhangban a Felügyelet, valamint a nem uniós ABA letelepedése szerinti harmadik ország felügyeleti hatóságai között megfelelő együttműködési megállapodás van hatályban a hatékony információcsere biztosítása érdekében, amely lehetővé teszi a Felügyelet számára, hogy e törvény előírásainak megfelelően végezze a feladatát;
c) a nem uniós ABA letelepedése szerinti harmadik ország nem szerepel a FATF-fal nem együttműködő országok és területek listáján.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján a 64. § (7)–(9) bekezdésében felsorolt feladatok elvégzésére kijelölt intézményt bejelenti a Felügyelet részére.
(3) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti, a harmadik ország felügyeleti hatóságaival kötendő együttműködési megállapodást az ABAK-rendelet 113–115. cikkében előírt követelmények figyelembe vételével köti meg.
123. § *
124. § (1) A befektetőknek a befektetetési alappal szemben fennálló követelése értékét a befektetési alap nettó eszközértéke határozza meg. A befektetési jegyek forgalomba hozatala, folyamatos forgalmazása vagy bevonása során a befektetési jegyek vételi és visszaváltási árfolyamát a befektetési jegyek aktuális egy jegyre jutó nettó eszközértéke alapján kell megállapítani.
(2) A befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket befektetési jegy sorozatonként, a befektetési alap eszközeire vonatkozó lehető legfrissebb piaci árfolyam-információk alapján, illetve illikvid eszközök esetén szakértői becslés alapján a befektetési alap kezelési szabályzatában írtak szerint kell meghatározni.
(3) A befektetési alap nettó eszközértékét a kezelési szabályzatban foglaltak alapján a letétkezelő, az értékbecslő vagy az ABAK állapítja meg.
(4) A befektetési alapkezelő köteles minden, a befektetési alap nettó eszközértékének megállapításához szükséges dokumentumot a nettó eszközérték megállapításának rendszerességéhez igazodva, késedelem nélkül megküldeni a letétkezelőnek, illetve az értékbecslőnek.
125. § (1) A nyílt végű befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket minden forgalmazás-elszámolási napra, de legalább hetente egyszer meg kell állapítani.
(2) A nyilvános zárt végű értékpapír-befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket legalább hetente egyszer meg kell állapítani.
(3) A tőzsdére bevezetett értékpapír-befektetési alapok nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket minden tőzsdei kereskedési napra meg kell állapítani.
(4) Minden egyéb értékpapír-befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket legalább havonta egyszer meg kell állapítani.
126. § (1) A befektetési alap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás nettó eszközértéket a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték megállapításkor a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítani kell, amennyiben a hiba mértéke meghaladja a befektetési alap nettó eszközértékének egy ezrelékét. A javítás során a megállapított hiba bekövetkezésének időpontjában érvényes mértékének megfelelően kell módosítani a nettó eszközértéket minden olyan napra vonatkozóan, amelyet a feltárt hiba a későbbiek során érintett. A javított nettó eszközértéket közzé kell tenni.
(2) Nem minősül hibának az olyan hibás piaci árfolyam és adatközlés, amely nem a befektetési alapkezelő vagy a letétkezelő érdekkörében merült fel, feltéve, hogy a befektetési alapkezelő és a letétkezelő a tőle elvárható gondossággal járt el a nettó eszközérték megállapítása során.
(3) Ha befektetési jegy forgalmazására hibás nettó eszközértéken került sor, a hibás és a helyes nettó eszközérték szerint számított forgalmazási ár közötti különbséget a befektetővel a hiba feltárásától számított 30 napon belül el kell számolni, kivéve, ha
a) a hibás nettó eszközérték-számítás miatti, egy befektetési jegyre jutó forgalmazási árkülönbség mértéke nem éri el a helyes nettó eszközértéken egy befektetési jegyre számított forgalmazási ár egy ezrelékét, illetve – ha a kezelési szabályzat ennél kisebb értéket határoz meg – a kezelési szabályzatban megállapított értéket,
b) a hibás és a helyes nettó eszközértéken számított forgalmazási ár különbségéből származó elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg befektetőnként az egyezer forintot, illetve – ha a kezelési szabályzat ennél kisebb értéket határoz meg – a kezelési szabályzatban megállapított összeget, vagy
c) a befektetési alapkezelő a nettó eszközérték-számításában feltárt hiba esetén, annak javítása eredményeképpen a befektetési jegy forgalmazási árában keletkező különbségből adódó elszámolási kötelezettség kapcsán a befektetőt terhelő visszatérítési kötelezettségtől eltekint azzal, hogy ez esetben a befektetési alapot ért vagyoncsökkenést a befektetési alapkezelő vagy a letétkezelő pótolja a befektetési alap számára.
127. § (1) A befektetési alap futamideje alatt a befektetési alapkezelő a befektetési alap eszközeiből a befektetők felé kifizetést teljesíthet a befektetési alap tőkenövekményéből történő hozamkifizetés formájában, vagy az alapnak a befektetési jegyek névértéke által megtestesített tőkéjének terhére. Utóbbi esetben a kifizetés történhet a befektetési jegyek névértékének leszállításával is.
(2) A kifizetés feltételeiről és eljárásáról a kezelési szabályzat rendelkezik. A kifizetéseket befektetési jegy sorozaton belül azonos feltétellel kell teljesíteni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kifizetés befektetők felé történő teljesítése a forgalmazó feladata és felelőssége.
128. § (1) Nyílt végű értékpapír-befektetési alap esetében, ha a befektetési alap eszközeinek 5%-át meghaladó része illikviddé vált, a befektetési alapkezelő a befektetők közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a folyamatos forgalmazás fenntartása érdekében dönthet az illikviddé vált eszközöknek a befektetési alap portfólióján, illetve az azokat megtestesítő befektetési jegyeknek a befektetési jegyek állományán belül történő elkülönítéséről.
(2) Jelen szakasz vonatkozásában illikvidnek minősül az az eszköz, amely az adott piaci körülmények között nem, vagy a piaci forgalomnak a szokásos feltételekhez képest jelentős visszaesése miatt csak aránytalanul nagy veszteséggel lenne értékesíthető, figyelemmel a befektetési jegyek visszaváltási szabályaira is.
(3) Az elkülönítésről szóló döntést követően az illikvidnek minősített eszközöket a nettó eszközérték-számítás során a befektetési alap egyéb eszközeitől elkülönítetten kell nyilvántartani. Ezzel együtt a befektetési alap által forgalomba hozott befektetési jegyeket befektetőnként olyan arányban kell megosztani, amilyen arányt az illikvid eszközök az alap nettó eszközértékén belül képviselnek. A megosztást követően az illikvid eszközöket megtestesítő befektetési jegyeket „IL” sorozatjellel kell ellátni.
(4) Az illikviddé vált eszközöket a nettó eszközérték-számítás szempontjából elkülönítetten kell nyilvántartani, az eszközök kezelésével kapcsolatos költségeket ezen eszközportfólióval szemben lehet elszámolni. Amennyiben a felmerülő költségek az illikvid eszközportfólióval szemben nem teljesíthetők, úgy e költségeket átmenetileg a befektetési alapkezelő viseli. Az illikvid eszközportfólió terhére sem alapkezelői, sem letétkezelői, sem forgalmazási díj vagy jutalék nem számítható fel. Az „IL” sorozatjellel ellátott befektetési jegyek árfolyamát az illikvid eszközportfólióban nyilvántartott eszközök és kötelezettségek figyelembevételével kell megállapítani és közzétenni a nettó eszközérték-számításra vonatkozó általános szabályok szerint.
(5) Az „IL” sorozatjellel ellátott befektetési jegyek nem visszaválthatóak, kivéve, ha a befektetési alapkezelő felajánlja a lehetőségét és a befektető hozzájárul ahhoz, hogy a visszaváltás ellenértékét a befektetési alapkezelő az „IL” sorozatjellel ellátott befektetési jegyek mögöttes eszközeivel teljesítse.
(6) Az elkülönítésre okot adó körülmények megszűnését követően az elkülönítés részben vagy egészben történő megszüntetéséről a befektetési alapkezelő dönt, amelynek során az „IL” sorozatjelű befektetési jegyeket az alap befektetési jegyeire cseréli, a befektetési jegyek aktuális árfolyamainak megfelelő átváltási arány szerint.
(7) Az eszközök elkülönítéséről, az elkülönítés részben vagy egészben történő megszüntetéséről, illetve az ezzel kapcsolatos döntés indokáról a befektetési alapkezelő a rendkívüli tájékoztatás szabályai szerint tájékoztatja a befektetőket és a Felügyeletet. A befektetési alap éves, féléves jelentésében részletes tájékoztatást kell adni az elkülönített eszközök összetételéről.
(8) A befektetési alapkezelő a befektetési alap befektetési jegyeinek forgalmazását az elkülönítésről szóló döntés közzétételével egy időben, az elkülönítés végrehajtásáig felfüggeszti.
129. § * Befektetési jegy nyilvános forgalomba hozatala esetén a tájékoztatónak az 5. melléklet szerinti tartalmon túl tartalmaznia kell minden olyan információt, amely alapján a befektetők kellő tájékozottsággal tudnak határozni a felkínált befektetési lehetőségről és a befektetés kockázatairól, ideértve a 2015/2365 rendelet által meghatározott információkat is. A tájékoztatónak világos és közérthető magyarázatot kell tartalmaznia a befektetési alap kockázati tényezőiről.
130. § (1) A nyilvános nyílt végű befektetési alapok esetében a kiemelt befektetői információ a befektetési alap alapvető jellemzőit tartalmazza oly módon, hogy a befektetők megismerhessék a befektetési termék jellegét, kockázatait, elősegítve a megalapozott befektetési döntéseik meghozatalát. A kiemelt befektetői információ közzététele során kifejezetten utalni kell arra, hogy az információ kiemelt befektetői információnak minősül. A kiemelt befektetői információ tömören és közérthetően tartalmazza
a) * a befektetési alapnak, valamint a befektetési alap illetékes felügyeleti hatóságának a megnevezését,
b) a befektetési alap befektetési célkitűzéseinek és befektetési politikájának rövid leírását,
c) a befektetési alap múltbeli teljesítményének bemutatását, vagy amennyiben az adott alap befektetési célkitűzései alapján releváns, a célkitűzésekben előre jelzett várható teljesítmény bekövetkezését bemutató esetek leírását,
d) a befektetési alap terhére elszámolható költségeket és kapcsolódó díjakat,
e) a befektetési alap kockázat- és nyereségprofilját, beleértve a megfelelő iránymutatást, illetve figyelmeztetést az adott befektetési alapba történő befektetésekkel kapcsolatos kockázatokra.
(2) A kiemelt befektetői információ hivatkozást nem tartalmazhat, azzal a kivétellel, hogy a kiemelt befektetői információban egyértelműen meg kell határozni, hol lehet további információt kapni a befektetési alapról, hol lehet térítésmentesen hozzájutni a tájékoztatóhoz, az éves és féléves jelentéshez, és ezek milyen nyelven állnak a befektetők rendelkezésére.
(2a) * A kiemelt befektetői információhoz ÁÉKBV esetén csatolni kell az 5. melléklet 7.15. pontja szerinti nyilatkozatot is.
(3) A kiemelt befektetői információnak egyértelmű figyelmeztetést kell tartalmaznia arra, hogy kizárólag a kiemelt befektetői információ alapján igény nem érvényesíthető, kivéve, ha az információ félrevezető, pontatlan, vagy nincs összhangban a tájékoztató más részeivel.
(4) Minden országban, ahol a befektetési jegyeket forgalmazzák, a kiemelt befektetői információt – a fordítástól eltekintve – azonos tartalommal, módosítások és kiegészítések nélkül kell alkalmazni.
(5) A kiemelt befektetői információt a jegyzési időszak kezdete előtt legalább 7 nappal megelőzően tartós adathordozón vagy honlapon a befektetők rendelkezésére kell bocsátani, kérésre nyomtatott példányát díjmentesen szerződéskötéskor át kell adni a befektetőknek, és a folyamatos forgalmazás alatt közzé kell tenni. A kiemelt befektetői információnak naprakésznek kell lennie.
(6) A kiemelt befektetői információ részletes tartalma, formája, közzététele tekintetében a Bizottság 583/2010/EU rendeletének rendelkezéseit is figyelembe kell venni.
(7) * Ha a kiemelt befektetői információt tartalmazó dokumentum megfelel az 1286/2014/EU rendelet kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokra irányadó követelményeknek, akkor teljesíti az (1)–(6) bekezdésben foglalt feltételeket.
131. § (1) A befektetési alapkezelő a nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatja az általa kezelt nyilvános befektetési alap vagyoni, jövedelmi helyzetének, működésének főbb adatairól.
(2) * A befektetési alapkezelő az általa kezelt nyilvános zárt végű befektetési alap esetén az (1) bekezdésben meghatározott rendszeres tájékoztatási kötelezettségét a Tpt. V. Fejezetében foglaltaknak megfelelően teljesíti, figyelembe véve a 2015/2365 rendelet rendelkezéseit is.
(3) A befektetési alapkezelő az általa kezelt nyilvános nyílt végű befektetési alap esetén az (1) bekezdésben meghatározott rendszeres tájékoztatási kötelezettségét
a) minden egyes lezárt pénzügyi évről éves jelentés,
b) a pénzügyi év első 6 hónapjáról féléves jelentés,
c) havi portfóliójelentés
formájában teljesíti.
(4) A (3) bekezdés szerinti éves és féléves jelentéseket, valamint a havi portfóliójelentést a tárgyidőszak utolsó napjától számított alábbi időpontokig kell közzétenni:
a) az éves jelentést 4 hónapon belül,
b) a féléves jelentést 2 hónapon belül,
c) a havi portfóliójelentést a következő hónap 10. munkanapjáig,
és gondoskodni kell arról, hogy az éves és féléves jelentések legalább 5 évig nyilvánosan elérhetők legyenek.
132. § (1) * A nyilvános nyílt végű befektetési alap éves jelentése tartalmazza a befektetési alap eredmény-kimutatását, jelentést az adott időszakban végzett tevékenységekről és a 6. mellékletben, ingatlanalap és vegyes alap esetében továbbá a 7. mellékletben meghatározott egyéb adatokat, valamint az összes egyéb olyan lényeges információt, amelynek alapján a befektetők véleményt tudnak alkotni a befektetési alap tevékenységeinek fejlesztéséről és eredményeiről.
(2) * A nyilvános nyílt végű befektetési alap féléves jelentése tartalmazza a 6. melléklet I–IV. szakaszában, továbbá ingatlanalap és vegyes alap esetében a 7. melléklet 2–3. szakaszában meghatározott adatokat. Amennyiben a befektetési alap év közben hozamot fizet, a mérlegnek tartalmaznia kell az adózott féléves eredményt és a kifizetett vagy felkínált közbenső hozamot.
(3) * A nyilvános nyílt végű befektetési alap éves és féléves jelentésének tartalma tekintetében a 2015/2365 rendelet rendelkezései is megfelelően alkalmazandók.
133. § A havi portfóliójelentés tartalmazza a hónap utolsó nettó eszközértéke alapján:
a) a portfólió bemutatását a befektetési politikában megfogalmazott befektetési célok és limitek szerinti főbb kategóriáknak megfelelően (főbb eszközfajták, földrajzi diverzifikáció, devizális megoszlás) illetve, ha a befektetési politikában ilyen limitek nincsenek megállapítva, a főbb eszközfajták szerint (részvény, kötvény, befektetési jegy, betét, egyéb eszközök),
b) a származtatott ügyletek figyelembevételével számított, a befektetési eszközökben meglévő nettó összesített kockázati kitettség (tőkeáttétel) mértékét,
c) a portfólióban 10%-nál magasabb részarányt képviselő eszközök (kibocsátók) felsorolását,
d) a befektetési alap összesített és egy jegyre jutó nettó eszközértékét.
134. § A nyilvános nyílt végű befektetési alap a rendszeres tájékoztatásait a tájékoztatóban, a kezelési szabályzatban és a kiemelt befektetői információban meghatározott módon a befektetők rendelkezésére bocsátja, és ezek nyomtatott példányát kérésre díjmentesen eljuttatja a befektetőknek. A befektetők tájékoztatásával egyidejűleg a tájékoztatást a Felügyelet, valamint kérésre a befektetési alapkezelő székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatósága részére is meg kell küldeni.
135. § (1) Az éves jelentésben közölt számviteli információkat a befektetési alap könyvvizsgálójának felül kell vizsgálnia. A felülvizsgálatnak az alábbiakat kell magába foglalnia:
a) az eszközök és kötelezettségek időszak végi leltárának vizsgálatát,
b) az adott időszakban elszámolt kezelési költségek ellenőrzését a letétkezelő által adott értékelés alapján.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentést, ideértve bármely esetleges minősítést, az éves jelentésben teljes egészében közölni kell.
136. § (1) A befektetési alapkezelő vagy megbízása alapján a letétkezelő köteles az általa kezelt nyilvános befektetési alapok egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékét a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott módon közzétenni minden olyan napra, amelyre megállapításra kerül, a megállapítást követő 2 munkanapon belül.
(2) A befektetési alapkezelő vagy megbízása alapján a letétkezelő a nyilvánosság számára köteles biztosítani az általa kezelt nyilvános befektetési alapok múltbeli működési időszakra vonatkozó, egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték adatainak elérhetőségét. Amennyiben a befektetési alap több mint 5 éve működik, elegendő az utolsó 5 évre vonatkozó, egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték adat elérhetőségének biztosítása.
(3) A befektetési alapkezelő a befektető kérésére átadja az ÁÉKBV kockázatkezelésére vonatkozó mennyiségi korlátokra, a kiválasztott módszerekre és az eszközkategóriák kockázatainak és hozamainak alakulására vonatkozó információt.
137. § *
138. § *
139. § (1) A befektetési alapkezelő rendkívüli tájékoztatási kötelezettsége keretében köteles az általa kezelt nyilvános nyílt végű befektetési alapok működésére vonatkozóan honlapján közzétenni, továbbá a befektetési jegyek forgalmazási helyein nyomtatott formában elérhetővé tenni, valamint a Felügyelet részére egyidejűleg megküldeni az alábbiakban meghatározott információkat:
a) az átalakulási, egyesülési hirdetményt, legkésőbb 30 nappal az átalakulás, egyesülés hatálybalépése előtt;
b) a kezelési szabályzat olyan tartalmú módosítását, ami a befektetési szabályok változását jelenti, legkésőbb 30 nappal a hatálybalépés előtt;
c) a kezelési szabályzat olyan tartalmú módosítását, ami a határozott futamidő csökkentését jelenti, legkésőbb 30 nappal a hatálybalépés előtt;
d) * a kezelési szabályzat olyan tartalmú módosítását, ami a befektetési jegyek visszaváltásával kapcsolatos költségek befektetőkre nézve hátrányos változását, valamint a befektetési jegyek visszaváltását érintő forgalmazási szabályoknak az elszámolási vagy a teljesítési időtartam növekedésével járó változásait jelenti, a változás hatálybalépését megelőzően legalább 30 nappal;
e) a kezelési szabályzat olyan tartalmú módosítását, ami a befektetési jegyek visszaváltási lehetőségének korlátozását jelenti – ide nem értve a forgalmazás szünetelésének vagy felfüggesztésének eseteit –, a változás hatálybalépését megelőzően olyan, legalább 30 napos határidővel, amely lehetőséget ad a befektetőknek arra, hogy a módosítás hatálybalépését megelőzően lehetőségük legyen a befektetési jegyeik visszaváltására;
f) a kezelési szabályzat egyéb módosítását, legkésőbb a hatálybalépés napján;
g) * a befektetési alapkezelő engedélyének visszavonását, az engedély visszavonására vonatkozó határozat véglegessé válását követő 2 munkanapon belül;
h) a befektetési alapkezelési tevékenység átadását, legkésőbb 15 nappal a hatálybalépés előtt;
i) a tőke és a felosztott hozam (amennyiben a felosztott hozam kifizetése a kezelési szabályzat szerint nem automatikus) kifizetésének idejét, módját, legkésőbb az esedékesség napján;
j) a befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztését, szünetelését, illetve újraindítását, a pénzügyi eszközök illikvid részének elkülönítését és annak megszüntetését, haladéktalanul;
k) a befektetési alapkezelővel szembeni felszámolási eljárás megindítását, a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedését követő 2 munkanapon belül;
l) a befektetési alap megszűnésekor a megszűnési jelentést, annak a Felügyelet részére történő benyújtásával egyidejűleg;
m) hozamfizetés esetét kivéve az egy jegyre jutó nettó eszközértéknek az előző nettó eszközértékhez képest, illetve napi számítás esetén három értékelési napon belül bekövetkezett jelentős (20%-ot meghaladó) mértékű csökkenésének okát, legkésőbb a felmerülést követő 2 munkanapon belül;
n) a közzétételi kötelezettségek teljesítésére igénybe vett közzétételi hely változását a változás hatálybalépését megelőzően legalább 10 nappal;
o) *
p) a forgalmazókban bekövetkezett bármely változást legkésőbb a változás napját megelőző munkanapon, illetve amennyiben a felsorolás szűküléséről az alapkezelő utólag értesül, legkésőbb a változás napját követő 2 munkanapon belül;
q) amennyiben a befektetési alap készít kiemelt befektetői információt, annak változásait, a változás befektetők részére történő rendelkezésre bocsátásával egyidejűleg;
r) a Felügyelet által adott engedélyben, illetve a jóváhagyott kezelési szabályzatban meghatározott feltételektől való eltérést, az eltéréstől számított 2 napon belül.
(2) A befektetési alapkezelő az általa kezelt nyilvános zárt végű befektetési alap esetén az (1) bekezdés szerinti rendkívüli tájékoztatási kötelezettségét a Tpt. V. fejezetében foglaltaknak megfelelően teljesíti.
(3) A közzétételi kötelezettségek határidejét a befektetők érdekeire figyelemmel a Felügyelet indokolt esetben egyedileg is meghatározhatja.
(4) Ha az (1) bekezdés szerinti közzétételt követő hatálybalépésre a Felügyelet engedélyének kézhezvételét követő 60 napon belül nem kerül sor, a hatálybalépésre csak ismételt engedélyezési eljárást követően kerülhet sor.
140. § (1) * A befektetési alapkezelő az általa kezelt zártkörű befektetési alap rendszeres tájékoztatási kötelezettségét az éves és féléves jelentés befektetők számára – a kezelési szabályzatban meghatározott módon történő – rendelkezésre bocsátásával teljesíti, azzal hogy az éves jelentésben közölt számviteli információkra a 135. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A befektetők tájékoztatásával egyidejűleg az éves jelentést a Felügyelet, valamint kérésre a zártkörű ABA letelepedése szerinti tagállam felügyeleti hatósága részére is meg kell küldeni a pénzügyi év végét követő hat hónapon belül. A 2. § (2) bekezdés szerinti ABAK által kezelt zártkörű befektetési alap esetében nem alkalmazandó a féléves jelentés készítésére vonatkozó tájékoztatási kötelezettség, valamint az éves jelentésben közölt számviteli információkat nem kell könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni, amely tényre a kezelési szabályzatban fel kell hívni a befektetők figyelmét.
(1a) * A zártkörű befektetési alap éves jelentésének tartalma tekintetében a 2015/2365 rendelet rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
(2) A zártkörű befektetési alap befektetési politikájával kapcsolatos tájékoztatásra a nyilvános alapokra vonatkozó szabályok irányadók azzal, hogy a tájékoztató helyett a kezelési szabályban kell feltüntetni az információt.
(3) A zártkörű befektetési alap nyilvános módon nem kereshet befektetőket, a befektetési jegyek forgalomba hozatalát, forgalmazását nyilvánosan vagy a nyilvánosság számára hozzáférhető módon nem reklámozhatja. E korlátozás nem vonatkozik a nettó eszközérték adatok közzétételére.
141. § (1) A befektetési alapkezelő a saját magára és a befektetési alapra vonatkozó, az e törvény szerinti közzétételi kötelezettségeit, amennyiben az adott törvényi előírás másképpen nem rendelkezik,
a) a befektetési alapkezelő és az érintett befektetési alap honlapján, és
b) ha a Felügyelet nyújt ilyen szolgáltatást az e törvény szerinti közzétételek céljára, a hivatalosan kijelölt információtárolási rendszeren való közzététellel teljesíti, a nettó eszközérték adatok kivételével.
(2) A letétkezelő és a forgalmazó az e törvény szerinti közzétételi kötelezettségeit az információnak a saját honlapján, és ha a Felügyelet nyújt ilyen szolgáltatást az e törvény szerinti közzétételek céljára, a hivatalosan kijelölt információtárolási rendszeren való megjelentetésével teljesíti.
142. § (1) A Felügyelet előzetes engedélye szükséges a gyűjtő-ÁÉKBV-nek a cél-ÁÉKBV-be történő befektetéséhez.
(2) A Felügyelet az engedély megadásáról a hiánytalan kérelem benyújtását követő 15 napon belül értesíti a gyűjtő-ÁÉKBV alapkezelőjét.
(3) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti engedélyt megadja, ha a gyűjtő-ÁÉKBV, annak letétkezelője és könyvvizsgálója, valamint a cél-ÁÉKBV az e részben meghatározott követelményeknek megfelel. Az engedélyhez az alábbi dokumentumok benyújtása szükséges:
a) a gyűjtő- és a cél-ÁKBV kezelési szabályzata;
b) a gyűjtő- és a cél-ÁKBV tájékoztatója és a 130. § szerinti kiemelt befektetői információk;
c) a gyűjtő- és a cél-ÁKBV közötti, a 143. § (1) bekezdés szerinti megállapodás vagy belső szabályzat;
d) a 147. § szerinti, a befektetőknek szóló információ;
e) ha a cél-ÁÉKBV és a gyűjtő-ÁÉKBV eltérő letétkezelővel rendelkezik, a 144. § (1) és (2) bekezdés szerinti, a letétkezelőik közötti információmegosztási megállapodás;
f) ha a cél-ÁÉKBV és a gyűjtő-ÁÉKBV eltérő könyvvizsgálóval rendelkezik, a 145. § (1) bekezdés szerinti, a könyvvizsgálóik közötti információmegosztási megállapodás.
(4) Ha a gyűjtő-ÁÉKBV más EGT-államban letelepedett cél-ÁÉKBV-be kíván befektetni, akkor az engedélykérelemhez be kell nyújtani a cél-ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai által arra vonatkozóan kiadott igazolást is, hogy a cél-ÁÉKBV olyan ÁÉKBV vagy olyan ÁÉKBV részalapja, amely teljesíti az ÁÉKBV-irányelv 58. cikk (3) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott feltételek adott EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján hozott rendelkezéseket. A dokumentumokat a Felügyelet által elfogadott nyelven kell benyújtani.
143. § (1) A cél-ÁÉKBV minden olyan dokumentumot és információt köteles megadni a gyűjtő-ÁÉKBV számára, amelyre az utóbbinak az e törvényben meghatározott követelmények teljesítéséhez szüksége van. E célból a gyűjtő-ÁÉKBV megállapodást köt a cél-ÁÉKBV-vel. A gyűjtő-ÁÉKBV ezen megállapodás hatálybalépését követően fektethet be a cél-ÁÉKBV-be – figyelemmel a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendeletben foglaltakra – 20%-ot meghaladó mértékben. Ha a cél- és gyűjtő-ÁÉKBV-t ugyanazon ÁÉKBV-alapkezelő kezeli, a megállapodás helyettesíthető olyan belső szabályzattal, amely biztosítja a jelen bekezdésben meghatározott követelmények érvényesülését. A megállapodás, illetve a szabályzat kötelező tartalmi elemeit a 10. melléklet tartalmazza. A megállapodást, illetve a vonatkozó szabályzatot kérésre és díjmentesen minden befektető számára elérhetővé kell tenni.
(2) A cél-ÁÉKBV és a gyűjtő-ÁÉKBV a nettó eszközérték számítását és közzétételét köteles időben úgy összehangolni, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazásánál elkerülhető legyen az arbitrázsra lehetőséget adó piaci időzítés.
(3) Ha a cél-ÁÉKBV felfüggeszti kollektív befektetési értékpapírjai forgalomba hozatalát, folyamatos forgalmazását, a gyűjtő-ÁÉKBV is jogosult felfüggeszteni kollektív befektetési értékpapírjai forgalomba hozatalát, folyamatos forgalmazását a cél-ÁÉKBV által alkalmazott időszakkal megegyező időszakra.
(4) A cél-ÁÉKBV megszűnése esetén a gyűjtő-ÁÉKBV-t meg kell szüntetni, kivéve, ha a Felügyelet engedélyezi, hogy
a) a gyűjtő-ÁÉKBV egy másik cél-ÁÉKBV-be fektesse eszközeinek legalább 85 százalékát; vagy
b) a gyűjtő-ÁÉKBV módosítsa a kezelési szabályzatát olyan módon, hogy nem gyűjtő-ÁÉKBV-ként működik tovább.
(5) Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, az ÁÉKBV-alapkezelő a gyűjtő-ÁÉKBV tervezett megszüntetésről a megszűnési eljárás megindítását 3 hónappal megelőzően köteles tájékoztatni a befektetőket és a Felügyeletet, illetve más EGT-államban székhellyel rendelkező gyűjtő-ÁÉKBV esetében az adott EGT-állam felügyeleti hatóságát.
(6) A cél-ÁÉKBV szétválása, vagy másik ÁÉKBV-vel való egyesülése esetén a gyűjtő-ÁÉKBV-t meg kell szüntetni, kivéve, ha a Felügyelet engedélyezi, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV
a) továbbra is a cél-ÁÉKBV vagy az egyesülés, illetve szétválás eredményeképp létrejött másik ÁÉKBV gyűjtő-ÁÉKBV-je maradjon,
b) eszközeinek legalább 85%-át egy másik, nem az egyesülés vagy szétválás eredményeképp létrejött cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba fekteti, vagy
c) módosítsa a kezelési szabályzatát, amely révén nem gyűjtő-ÁÉKBV-vé alakul.
(7) A cél-ÁÉKBV a tervezett egyesüléséről, szétválásáról az egyesülés, szétválás hatálybalépése előtt legkésőbb 60 nappal tájékoztatja a befektetőket és a gyűjtő-ÁÉKBV illetékes felügyeleti hatóságát. A cél-ÁÉKBV egyesülésének, szétválásának hatálybalépése előtt a gyűjtő-ÁÉKBV jogosult visszaváltani a cél-ÁÉKBV-ben kollektív befektetési értékpapírjait, kivéve, ha a Felügyelet megadta a (6) bekezdés a) pontja szerinti engedélyt.
144. § (1) Ha a cél- és a gyűjtő-ÁÉKBV eltérő letétkezelővel rendelkezik, a letétkezelők információ-megosztási megállapodást kötelesek kötni letétkezelői feladataik megfelelő ellátása érdekében. A megállapodás kötelező tartalmi elemeit a 11. melléklet tartalmazza. A gyűjtő-ÁÉKBV csak a megállapodás hatálybalépését követően fektethet be a cél-ÁÉKBV befektetési jegyeibe.
(2) A gyűjtő-ÁÉKBV befektetési alapkezelője köteles a gyűjtő-ÁÉKBV letétkezelője részére a cél-ÁÉKBV-vel kapcsolatosan mindazt az információt átadni, amely a letétkezelő kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges.
(3) A cél-ÁÉKBV letétkezelője haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, a gyűjtő-ÁÉKBV befektetési alapkezelőjét vagy letétkezelőjét a cél-ÁÉKBV tekintetében észlelt (4) bekezdés szerinti olyan szabálytalanságról, amely megítélése szerint negatív hatást gyakorol a gyűjtő-ÁÉKBV-re.
(4) A (3) bekezdés szempontjából szabálytalanságnak minősülnek:
a) a cél-ÁÉKBV nettó eszközértékének számítása során elkövetett hibák;
b) a cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak a gyűjtő-ÁÉKBV általi vásárlásával, jegyzésével, vagy azok visszavásárlásának vagy visszaváltásának kérésével kapcsolatos ügyletek vagy azok elszámolása során elkövetett hibák;
c) a cél-ÁÉKBV-től eredő jövedelmek kifizetése vagy tőkésítése során, vagy a kapcsolódó forrásadó kiszámítása során elkövetett hibák;
d) a cél-ÁÉKBV kezelési szabályzatában, tájékoztatójában vagy kiemelt befektetői információiban leírt befektetési célkitűzések, politika vagy stratégia megsértése;
e) jogszabályban vagy az ÁÉKBV kezelési szabályzatában, tájékoztatójában vagy kiemelt befektetői információiban meghatározott befektetési és hitelfelvételi korlátok megszegése.
(5) A letétkezelőkre vonatkozó, e fejezetben megállapított kötelezettségek teljesítése érdekében történő információ- és adatátadás nem tekinthető az e törvény és a Tpt. által előírt adat- és titokvédelmi kötelezettségek megsértésének.
145. § (1) Ha a cél- és a gyűjtő-ÁÉKBV eltérő könyvvizsgálóval rendelkezik, e könyvvizsgálók információmegosztási megállapodást kötelesek kötni feladataik összehangolása érdekében. A gyűjtő-ÁÉKBV csak a megállapodás hatálybalépését követően fektethet be a cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba. A megállapodás kötelező tartalmi elemeit a 12. melléklet tartalmazza.
(2) A gyűjtő-ÁÉKBV könyvvizsgálója a független könyvvizsgálói jelentésében figyelembe veszi a cél-ÁÉKBV független könyvvizsgálói jelentését, és jelentést tesz a cél-ÁÉKBV független könyvvizsgálói jelentésében feltárt szabálytalanságokról és azoknak a gyűjtő-ÁÉKBV-re gyakorolt hatásáról. Ha a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV üzleti éve eltérő, a cél-ÁÉKBV könyvvizsgálója a gyűjtő-ÁÉKBV határidejével megegyező határidővel ad hoc jelentést készít.
(3) A könyvvizsgálókra vonatkozó, e fejezetben megállapított kötelezettségek teljesítése érdekében történő információ- és adatátadás nem tekinthető az e törvény és a Tpt. által előírt adat-és titokvédelmi kötelezettségek megsértésének.
146. § (1) A gyűjtő-ÁÉKBV tájékoztatója az 5. mellékletben található információkon kívül a következő információkat is tartalmazza:
a) nyilatkozatot arról, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV az adott cél-ÁÉKBV befektetője és e minőségében eszközeinek legalább 85%-át tartósan az adott cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba fekteti,
b) a gyűjtő- és a cél-ÁÉKBV befektetési célkitűzését és politikáját, köztük kockázati profilját, valamint azt, hogy teljesítményük azonos-e, vagy milyen mértékben és milyen okokból tér el, beleértve a nem a cél-ÁÉKBV-ben lévő befektetések ismertetését,
c) a cél-ÁÉKBV, annak szervezete, befektetési célkitűzése és politikája, valamint kockázati profilja rövid leírását, valamint azt, hogy milyen módon lehet beszerezni a cél-ÁÉKBV tájékoztatóját,
d) a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV között létrejött megállapodás vagy a vonatkozó szabályzat összefoglalását;
e) azt, hogy a befektetők hogyan szerezhetnek bővebb információt a cél-ÁÉKBV-ről és a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV között létrejött megállapodásról,
f) a cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba való befektetése alapján a gyűjtő-ÁÉKBV által fizetendő díjazás vagy költségtérítés, valamint a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV összesített díjainak leírását; és
g) a cél-ÁÉKBV-be való befektetés gyűjtő-ÁÉKBV-t érintő adózási következményeinek leírását.
(2) A gyűjtő-ÁÉKBV éves jelentése a 6. mellékletben megadott információkon kívül a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV aggregált díjairól szóló nyilatkozatot is tartalmazza. A gyűjtő-ÁÉKBV éves és féléves jelentésében meg kell jelölni, hogy honnan szerezhető be a cél-ÁÉKBV éves, illetve féléves jelentése.
(3) A gyűjtő-ÁÉKBV a cél-ÁÉKBV tájékoztatóját, a kiemelt befektetői információt és ezek módosításait, valamint éves és féléves jelentéseit is megküldi a Felügyeletnek, valamint kérésre díjmentesen eljuttatja a befektetőknek ezek nyomtatott példányát.
(4) A gyűjtő-ÁÉKBV minden folyamatos forgalmazással kapcsolatos közleményében közzéteszi, hogy eszközeinek legalább 85%-át tartósan az adott cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba fekteti.
147. § (1) Ha egy ÁÉKBV gyűjtő-ÁÉKBV-vé kíván alakulni, vagy egy gyűjtő-ÁÉKBV meg kívánja változtatni a cél-ÁÉKBV-jét, az alábbi információkat kell a befektetők rendelkezésére bocsátani:
a) nyilatkozatot, miszerint a Felügyelet jóváhagyta, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV az említett cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba fektessen;
b) a gyűjtő- és a cél-ÁÉKBV vonatkozásában a kiemelt befektetői információkat,
c) az időpontot, amikor a gyűjtő-ÁÉKBV elkezd befektetni a cél-ÁÉKBV-be vagy ha már befektetett abba, azt az időpontot, amikor a befektetése várhatóan meghaladja a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendeletben foglalt 20%-os korlátot;
d) nyilatkozatot arról, hogy a befektetőknek jogukban áll kollektív befektetési értékpapírjaik visszaváltását kérni 30 napon belül attól kezdve, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV rendelkezésre bocsátott minden, e bekezdésben említett információt, anélkül, hogy a visszaváltási költségek fedezése céljából visszatartottaktól eltérő egyéb díjakat számítanának fel.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást a gyűjtő-ÁÉKBV alapkezelője legalább 30 nappal az (1) bekezdés c) pontjában említett időpont előtt köteles a befektetők rendelkezésére bocsátani. Abban az esetben, ha a magyarországi székhelyű gyűjtő-ÁÉKBV a 97. §-ban előírtak szerinti bejelentő levelet küldött a Felügyeletnek, az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást a 97. §-ban említett fogadó tagállam hivatalos nyelvén vagy a Felügyelet által elfogadott nyelven kell rendelkezésre bocsátani. A fordítás elvégzéséről a gyűjtő-ÁÉKBV alapkezelője köteles gondoskodni és a fordításnak hűen kell tükröznie az eredeti tájékoztatás tartalmát.
(3) A (2) bekezdésben említett 30 napos időtartam lejárta előtt a gyűjtő-ÁÉKBV nem fektethet be az adott cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott 20%-os korlátot meghaladó mértékben.
(4) A tájékoztatás nyújtásának módjára vonatkozóan a 72. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
148. § (1) A gyűjtő-ÁÉKBV köteles ellenőrizni a cél-ÁÉKBV tevékenységét. E kötelezettség teljesítése során a gyűjtő-ÁÉKBV támaszkodhat a cél-ÁÉKBV-től, annak ÁÉKBV alapkezelőjétől, letétkezelőjétől és könyvvizsgálójától kapott információra és dokumentumokra, kivéve azok nyilvánvaló pontatlansága esetén.
(2) Ha a gyűjtő-ÁÉKBV, annak alapkezelője vagy bármely, a gyűjtő-ÁÉKBV vagy alapkezelője nevében eljáró személy értékesítési díjat, jutalékot vagy egyéb pénzügyi juttatást kap a cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba való befektetéssel kapcsolatban, a díjat, a jutalékot vagy egyéb pénzügyi juttatást a gyűjtő-ÁÉKBV javára kell befizetni.
149. § (1) A cél-ÁÉKBV haladéktalanul köteles tájékoztatni a Felügyeletet minden, a kollektív befektetési értékpapírjaiba befektető gyűjtő-ÁÉKBV-ról. Ha a gyűjtő-ÁÉKBV székhelye más EGT-államban van, a Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja a gyűjtő-ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam hatóságát az ilyen befektetésről.
(2) A cél-ÁÉKBV a gyűjtő-ÁÉKBV-nek a cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba való befektetésért vagy azok visszaváltásáért jegyzési vagy visszaváltási díjat nem számíthat fel.
(3) A cél-ÁÉKBV alapkezelője köteles biztosítani azt, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV vagy annak alapkezelője, a gyűjtő-ÁÉKBV felügyeleti hatósága, letétkezelője és könyvvizsgálója hozzáférjenek minden olyan információhoz, amelyet a jogszabályok, a gyűjtő-ÁÉKBV kezelési szabályzata előír.
150. § (1) A Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja a gyűjtő-ÁÉKBV-t a cél-ÁÉKBV vagy annak befektetési alapkezelője, letétkezelője vagy könyvvizsgálója tekintetében hozott minden döntésről, intézkedésről, e rész feltételei be nem tartásának megállapításáról vagy a Tpt. 360. § (1) bekezdése alapján bejelentett bármely információról.
(2) Ha a gyűjtő-ÁÉKBV székhelye más EGT-államban van, a Felügyelet az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségét a gyűjtő-ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatósága felé teljesíti. Más EGT-államban székhellyel rendelkező cél-ÁÉKBV esetén a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságától kapott tájékoztatást a Felügyelet haladéktalanul továbbítja a magyarországi székhelyű gyűjtő-ÁÉKBV részére.
151. § (1) A gyűjtő-ÁÉKBV – a cél-ÁÉKBV általi megszűnési döntésről szóló értesítéstől számított 2 hónapon belül – benyújtja a Felügyeletnek a következő dokumentumokat:
a) ha a gyűjtő-ÁÉKBV a 143. § (4) bekezdés a) pontja szerint az eszközeinek legalább 85%-át egy másik cél-ÁÉKBV-be kívánja befektetni:
aa) a 143. § (4) bekezdés a) pont szerinti befektetés jóváhagyására irányuló kérelmet;
ab) a kezelési szabályzata tervezett módosításainak jóváhagyására irányuló kérelmet;
ac) tájékoztatójának és kiemelt befektetői információinak módosításait, a 129. §-ban és a 130. §-ban előírtak figyelembevételével;
ad) a 142. § (3) és (4) bekezdésben előírt egyéb dokumentumokat;
b) ha a gyűjtő-ÁÉKBV a 143. § (4) bekezdés b) pontja szerint olyan ÁÉKBV-vé kíván átalakulni, amely nem gyűjtő-ÁÉKBV:
ba) a kezelési szabályzata tervezett módosításának jóváhagyására irányuló kérelmet;
bb) tájékoztatójának és kiemelt befektetői információinak módosítása, a 129. §-ban és a 130. §-ban előírtak figyelembevételével;
c) a gyűjtő-ÁÉKBV a megszűnése esetén, a megszűnési eljárás megindítására irányuló döntésre vonatkozó bejelentést.
(2) Ha a cél-ÁÉKBV több mint 5 hónappal a megszűnési eljárás megindításának napja előtt értesíti a gyűjtő-ÁÉKBV-t a megszűnési eljárás megindítására irányuló döntésről, akkor a gyűjtő-ÁÉKBV a megszűnési eljárás megindításának napja előtt legalább 3 hónappal köteles benyújtani a Felügyelet számára az (1) bekezdés szerinti dokumentumokat.
(3) A gyűjtő-ÁÉKBV a megszűnésre irányuló szándékáról haladéktalanul értesíti befektetőit.
152. § (1) A gyűjtő-ÁÉKBV-t a 151. § (1) bekezdés a) illetve b) pontja szerinti dokumentumok hiánytalan benyújtását követő 15 munkanapon belül értesíteni kell arról, hogy a Felügyelet megadta-e a jóváhagyást.
(2) A gyűjtő-ÁÉKBV az (1) bekezdés szerinti jóváhagyásról értesíti a cél-ÁÉKBV-t a jóváhagyás kézhezvételének időpontjában.
(3) A Felügyelet a 151. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetre vonatkozó jóváhagyását követően, a gyűjtő-ÁÉKBV haladéktalanul megteszi a 147. § (1) és (2) bekezdésében foglalt követelmények teljesítéséhez szükséges intézkedéseket.
(4) Ha a cél-ÁÉKBV megszűnéséből származó bevételek kifizetését még azelőtt teljesíteni kell, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV – a 151. § (1) bekezdés a) pontjával összhangban – egy másik cél-ÁÉKBV-ba a befektetést megkezdi, illetve ha a 151. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti esetben új befektetési célkitűzéseivel és politikájával összhangban kezdi meg a befektetéseket, akkor a Felügyelet a jóváhagyást csak akkor adja meg, ha
a) a gyűjtő-ÁÉKBV a megszűnéséből származó bevételeket
aa) készpénzben, vagy
ab) a bevételek egészét vagy egy részét természetbeni eszközátruházásként kapja meg; valamint
b) azt megelőzően, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV-nek új befektetés megkezdésére kötelezettsége keletkezik, a gyűjtő-ÁÉKBV az e bekezdésben meghatározott készpénzt csak hatékony készpénzgazdálkodás céljával fekteti be.
(5) A (4) bekezdés a) pont ab) alpontjának alkalmazása akkor lehetséges, ha a gyűjtő-ÁÉKBV élni kíván ezzel a lehetőséggel, és ezzel egyidejűleg a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV közötti megállapodás vagy a belső üzletviteli szabályzat valamint a megszűnésre vonatkozó döntés ezt lehetővé teszi. A gyűjtő-ÁÉKBV a természetbeni eszközátruházással kapott eszközök bármely részét, bármikor készpénzzé teheti.
153. § (1) A gyűjtő-ÁÉKBV a 143. § (5) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követő 1 hónapon belül benyújtja a Felügyeletnek az alábbi dokumentumokat:
a) ha a gyűjtő-ÁÉKBV továbbra is ugyanazon cél-ÁÉKBV gyűjtő-ÁÉKBV-je kíván maradni:
aa) az ennek jóváhagyására irányuló kérelmet;
ab) a szabályzata vagy létesítő okirata tervezett módosításának jóváhagyására irányuló kérelmet;
ac) tájékoztatójának és kiemelt befektetői információinak módosítását, a 129. §-ban és a 130. §-ban előírtak figyelembevételével;
b) ha a gyűjtő-ÁÉKBV a cél-ÁÉKBV tervezett egyesülése vagy szétválása következtében létrejövő másik cél-ÁÉKBV gyűjtő-ÁÉKBV-je kíván lenni, vagy ha a gyűjtő-ÁÉKBV eszközei legalább 85%-át egy másik, nem az egyesülésből vagy szétválásból származó cél-ÁÉKBV befektetési jegyében történő elhelyezésére fordítja,
ba) az ezen befektetés jóváhagyására irányuló kérelmet;
bb) a szabályzata vagy létesítő okirata tervezett módosításának jóváhagyására irányuló kérelmet;
bc) tájékoztatójának és kiemelt befektetői információinak módosítását, a 129. §-ban és a 130. §-ban előírtak figyelembevételével;
bd) a 142. § (3) és (4) bekezdésében előírt egyéb dokumentumokat;
c) ha a gyűjtő-ÁÉKBV a 143. § (4) bekezdés b) pontja szerint nem gyűjtő-ÁÉKBV-ként működik tovább
ca) a szabályzata vagy létesítő okirata tervezett módosításának jóváhagyására irányuló kérelmet;
cb) tájékoztatójának és kiemelt befektetői információinak módosításait, a 129. §-ban és a 130. §-ban előírtak figyelembevételével;
d) a gyűjtő-ÁÉKBV a megszűnése esetén, a megszűnési eljárás megindítására vonatkozó döntést tartalmazó dokumentumot.
(2) Az (1) bekezdés a) pontját kell alkalmazni, ha
a) a cél-ÁÉKBV a tervezett egyesülés átvevő ÁÉKBV-je;
b) a cél-ÁÉKBV a tervezett szétválás után létrejövő ÁÉKBV-k egyikeként lényegében változatlanul működik tovább.
(3) Az (1) bekezdés b) pontját kell alkalmazni, ha
a) a cél-ÁÉKBV a beolvadó ÁÉKBV, és az egyesülés következtében a gyűjtő-ÁÉKBV az átvevő ÁÉKBV befektetőjévé válik;
b) a gyűjtő-ÁÉKBV a szétválás eredményeként létrejövő olyan ÁÉKBV befektetővé válik, amely lényegesen különbözik a cél-ÁÉKBV-től.
(4) Ha a cél-ÁÉKBV az egyesülés vagy szétválás hatálybalépésének tervezett napja előtt legalább 4 hónappal bocsátja a gyűjtő-ÁÉKBV rendelkezésére a 68. §-ban és a 69. §-ban meghatározott információkat, akkor a gyűjtő-ÁÉKBV legalább 3 hónappal a cél-ÁÉKBV egyesülése vagy szétválása hatálybalépésének tervezett napja előtt benyújtja a Felügyelet részére az (1) bekezdés szerinti megfelelő dokumentumokat.
(5) A gyűjtő-ÁÉKBV haladéktalanul értesíti befektetőit, valamint a cél-ÁÉKBV-t a megszűnésre irányuló szándékáról.
154. § (1) A gyűjtő-ÁÉKBV-t a 153. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti dokumentumok hiánytalan benyújtását követő 15 munkanapon belül a Felügyelet értesíti, hogy megadta-e a kért jóváhagyást.
(2) A gyűjtő-ÁÉKBV az (1) bekezdés szerinti jóváhagyásról szóló értesítés kézhezvételét követően értesíti a cél-ÁÉKBV-t.
(3) A gyűjtő-ÁÉKBV az (1) bekezdés szerinti értesítést követően, haladéktalanul megteszi a 147. § (1) és (2) bekezdésben foglalt követelmények teljesítéséhez szükséges intézkedéseket.
(4) A 153. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetekben, a gyűjtő-ÁÉKBV jogosult arra, hogy a 143. § (5) bekezdés harmadik albekezdésében és 95. § (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban a cél-ÁÉKBV-ben birtokolt befektetési jegyei visszavásárlását vagy visszaváltását kérje, amennyiben a Felügyelet az azt megelőző utolsó munkanapig nem adta meg a 153. § (1) bekezdésében meghatározott jóváhagyást, amelyen a gyűjtő ÁÉKBV az egyesülés vagy a szétválás hatálybalépése előtt kérheti a cél-ÁÉKBV-ben birtokolt befektetési jegyeinek visszavásárlását vagy visszaváltását.
(5) A gyűjtő-ÁÉKBV a (4) bekezdésben meghatározott visszavásárlási vagy visszaváltási jogot saját befektetőinek a 147. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott, a gyűjtő-ÁÉKBV-ben birtokolt befektetési jegyeik visszavásárlására vagy visszaváltására irányuló jogának biztosítása érdekében is gyakorolhatja.
(6) A (4) bekezdésben meghatározott visszavásárlási vagy visszaváltási jog gyakorlása előtt a gyűjtő-ÁÉKBV-nek meg kell vizsgálni azon alternatív megoldási lehetőségeket, amelyek segíthetnék az ügyleti költségek és más kedvezőtlen következmények elkerülését vagy csökkentését.
(7) Amennyiben a gyűjtő-ÁÉKBV a cél-ÁÉKBV-ben birtokolt befektetési jegyeinek (4) bekezdés szerinti visszaváltását kéri, a visszaváltás ellenértékét készpénzben, vagy részben vagy egészben természetbeni eszközátruházásként kapja meg, ha a gyűjtő-ÁÉKBV élni kíván az utóbbi lehetőséggel, és ha a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV közötti megállapodás ezt megengedi. A természetbeni visszaváltás esetén a gyűjtő-ÁÉKBV az átruházott eszközök bármely részét, bármikor készpénzzé teheti.
(8) A Felügyelet azzal a feltétellel adhatja meg a jóváhagyást, hogy a (7) bekezdéssel összhangban tartott vagy kapott készpénz csak a hatékony készpénzgazdálkodás céljával fektethető be újra azt a dátumot megelőzően, amelyen a gyűjtő-ÁÉKBV-nek meg kell kezdenie a befektetést vagy az új cél-ÁÉKBV-be, vagy az új befektetési célkitűzésekkel és politikával összhangban.
155. § *
156–161. § *
162. § * (1) A befektetési alap és a befektetési alapkezelő – a 2. § (2) bekezdése szerinti kockázati tőkealap-kezelő (és az általa kezelt kockázati tőkealap és magántőkealap) kivételével, valamint az olyan egy vagy több, de kizárólag zártkörű ABA-t kezelő ABAK kivételével, amelyeknek ugyanezen ABAK-ok vagy azok anyavállalatai vagy leányvállalatai, vagy ezen anyavállalatok egyéb leányvállalatai az egyedüli befektetői, feltéve, hogy e befektetők maguk nem ABA-k – a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet. A felügyeleti díj a (2) bekezdés szerinti alapdíj, valamint a (3) és a (4) bekezdés szerint számított változó díj összege.
(2) A befektetési alapkezelő (beleértve a fióktelepet is) a Felügyelet részére évi háromszázezer forint díjat fizet.
(3) A befektetési alapkezelő (beleértve a fióktelepet is) által fizetendő változó díj éves mértéke a portfóliókezelési tevékenység – ide nem értve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény, a pénzügyi intézmény és a biztosító részére végzett portfóliókezelési tevékenységet – keretében kezelt portfólió éves átlagos nettó eszközértékének 0,35 ezreléke.
(4) A befektetési alap a Felügyelet részére változó díjat fizet, amelynek éves mértéke az éves átlagos nettó eszközérték 0,35 ezreléke.
163. § (1) Ha a befektetési alap első alkalommal hoz befektetési jegyet nyilvánosan forgalomba, a Felügyelet eljárásának időtartama 20 munkanap. Nyilvános befektetési alap részalapjának, illetve újabb sorozatú értékpapírjának forgalomba hozatala esetén a kezelési szabályzat módosítására irányuló felügyeleti engedélyezési eljárás időtartama 20 munkanap. Nyilvános befektetési alap kezelési szabályzatának egyéb módosítására, valamint az átalakulással kapcsolatos tájékoztató jóváhagyására irányuló eljárás esetén a Felügyelet eljárásának időtartama 20 munkanap.
(2) Befektetési alap nyilvántartásba vételére irányuló eljárás esetén a Felügyelet eljárásának időtartama 10 munkanap, befektetési alap nyilvántartásból törlésére irányuló eljárás esetén a Felügyelet eljárásának időtartama 20 munkanap.
(3) Befektetési alapok egyesülése, szétválása kezelésének átadása esetén a Felügyelet az egyesülés, szétválás, kezelésátadás jóváhagyásáról vagy a kérelem elutasításáról 20 munkanapon belül dönt.
(4) *
(5) Engedélyezésre irányuló kérelem, illetve megszűnéssel kapcsolatos hatósági eljárás esetében a Felügyelet a kérelem beérkezésétől számított 10 munkanapon belül kérhet hiánypótlást, amennyiben a kérelem nem felel meg a jogszabályoknak, vagy a befektetőknek szóló információ egyértelműbbé tételét szükségesnek tartja.
(6) A kérelmező a kérelmét a befektetési alapok létrehozásával, működésével, megszűnésével kapcsolatos nyilvántartásba vételi, engedélyezési, illetve törlési eljárások, valamint az ingatlanértékelő megbízásának a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályok szerinti engedélyezésére vonatkozó eljárás során köteles az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon benyújtani.
164. § (1) A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat:
a) befektetési alapkezelő esetében:
aa) megnevezése, székhelye, cégbírósági nyilvántartási száma,
ab) közzétételi helye,
ac) alapításának időpontja; tevékenysége megkezdésének időpontja,
ad) tevékenységi köre,
ae) jegyzett tőkéjének mértéke,
af) a befolyásszerzés szempontjából engedély- vagy bejelentés-köteles befolyással rendelkező személyek,
ag) vezető állású személyei,
ah) fióktelepe létesítésének időpontja és helye,
ai) az általa igénybe vett közvetítő neve, székhelye, fióktelepe,
aj) tevékenységi engedélye és az, hogy az engedély az ÁÉKBV-irányelv vagy ABAK-irányelv szabályainak a székhely ország jogrendszerébe történő átvétele alapján hozott rendelkezéseinek megfelel-e, valamint az engedély esetleges korlátozása az általa kezelhető alapok tekintetében,
b) befektetési alap esetében:
ba) a befektetési alap nyilvántartási száma, a forgalomba hozott befektetési jegyek ISIN kódjai,
bb) a befektetési alap vagy részalap, továbbá az adott értékpapír-sorozat megnevezése, a befektetési alap típusa, fajtája, harmonizációja, valamint a részalapok esetében annak a befektetési alapnak a megnevezése, amelyen belül a részalap kialakításra került,
bc) * a befektetési alap működésének módja (nyilvános vagy zártkörű),
bd) a befektetési alap futamideje (határozott vagy határozatlan),
be) * a befektetési szabályoknak megfelelő kategória,
bf) azon országok felsorolása, ahol a kollektív befektetési forma által forgalomba hozott értékpapírt forgalmazhatják,
bg) az alapkezelő társaság megnevezése, székhelye, cégbírósági nyilvántartási száma,
bh) a letétkezelő megnevezése, székhelye, cégbírósági nyilvántartási száma,
bi) a könyvvizsgáló cég neve a jogi forma megjelölésével, székhelye, kamarai nyilvántartási száma, könyvvizsgáló természetes személy esetén a könyvvizsgáló neve, címe, kamarai nyilvántartási száma,
bj) * ingatlanalap és vegyes alap esetén az ingatlanértékelő megnevezése, székhelye,
bk) közzétételi helye,
bl) nyilvános alap esetében a felügyeleti engedély száma, kiadásának időpontja,
bm) nyilvántartásba vétel, nyilvántartásból való törlés időpontja,
bn) tájékoztató, kezelési szabályzat utolsó módosításának időpontja,
bo) jogelőd, jogutód befektetési alap neve.
(2) A Felügyelet (1) bekezdés szerinti nyilvántartása nyilvános. A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a honlapján letölthető formában magyar és angol nyelven közzéteszi.
(3) A Felügyelet a befektetési alapkezelők (1) bekezdés szerinti adatainak változása esetén tájékoztatja a befektetési alapkezelő fogadó országának felügyeleti hatóságát.
165. § (1) A Felügyelet a birtokába került adatokat az e törvényben szabályozott feladata ellátása céljából a birtokába kerüléstől számított 5 évig kezelheti.
(2) A Felügyelet által kezelt adat statisztikai célra – személyazonosításra alkalmatlan módon – felhasználható.
(3) A Felügyelet feladatának ellátásához más hatóságtól, illetve elektronikus hírközlési szolgáltatótól – a felhasználás céljának megjelölésével – e törvényben meghatározott adatkörben elektronikus adatot vehet át. Az adatátvétel tényét mind az adatátadónál, mind a Felügyeletnél dokumentálni kell.
(4) A Felügyelet – törvény eltérő rendelkezése hiányában – más személynek vagy hatóságnak a befektetési alapkezelőről vagy más személyről, illetve ezek tevékenységéről kizárólag egyedi azonosításra nem alkalmas, összesített adatokat adhat át.
166. § (1) A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti
a) a befektetési alapkezelő vezető állású személyének és alkalmazottjának e törvényben előírt feltételek meglétének ellenőrzésére szolgáló adatait;
b) az általa folytatott eljárás keretében a befektetési alapkezelő ügyfelének a befektetési alapkezelőnél rendelkezésre álló adatait;
c) az összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenőrzése érdekében a befektetési alapkezelő vezető állású személye és alkalmazottja, a befektetési alapkezelő befektetési tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó, a befektetési alapkezelő által megbízott letétkezelő, ingatlanértékelő vezető állású személye és a befektetési alapkezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazottja adatait.
(2) A Felügyelet az adatot az ügyvezetői megbízatás, felügyelőbizottsági tagság, munkaviszony megszűnésétől számított 5 évig, közvetítő esetén a tevékenységének megszüntetését követő 5 évig, engedélyköteles befolyásszerzés esetén annak megszűnésétől számított 5 évig, egyéb esetben a Felügyelet birtokába kerülésétől számított 5 évig kezelheti.
167. § (1) A befektetési alapkezelő köteles bejelenteni a Felügyeletnek:
a) valamely engedélyezett tevékenység megkezdését a döntést követő 5 napon belül;
b) a részvényesei nevét (cégnevét), illetve tulajdoni és szavazati hányadukat, a tárgyévet követő év január 15. napjáig;
c) egy részvényesének az alaptőkében 5%-ot meghaladó tagi részesedését és az ilyen részvényes minden újabb részesedés szerzését vagy részesedésének csökkenését, a szerződéskötést követő 2 napon belül;
d) a Tpt.-ben meghatározott járulékos vállalkozásban történő részesedésszerzést, illetve annak megszűnését, 5 napon belül;
e) a bejelentés- vagy engedélyköteles személyi körben bekövetkezett változást a kinevezést vagy változást követően haladéktalanul, de legkésőbb a kinevezést vagy a változást követő 5 napon belül;
f) közvetítővel szerződés megkötését, módosítását és megszűnését, a döntést követő 5 napon belül;
g) telephelyének és fióktelepének, képviseletének megnyitását és megszűnését, a döntést követő 2 napon belül;
h) a közgyűlésének összehívását a napirend közlésével, valamint a közgyűlés, illetve az alapító által hozott határozatokat, az utóbbiak lényeges tartalmának összefoglalásával, a döntést követő 5 napon belül;
i) a közgyűlés által jóváhagyott, független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolót, a beszámoló elfogadását követő 15 napon belül;
j) a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változását, a cégbírósági határozat jogerőre emelkedését követő 5 napon belül;
k) ha vele szemben törvényességi felügyeleti eljárás indult, a tudomására jutástól számított 5 napon belül, és
l) az általa kezelt befektetési alap 164. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adataiban bekövetkezett változást a változás hatálybalépését követő 5 munkanapon belül, a változás hatálybalépése napjának megjelölésével.
(2) A befektetési alapkezelő köteles a Felügyeletnek való megküldéssel egyidejűleg honlapján közzétenni az (1) bekezdés a), c), e), f), g), i), j) és k) pontjában foglalt változásokat.
(3) A fióktelep az (1) bekezdésben foglaltakon kívül köteles a Felügyeletnek bejelenteni és ezzel egyidejűleg nyilvánosságra hozni:
a) az alapító tulajdonosi szerkezetét és annak 5%-os mértéket meghaladó változásait, a változást követő 5 napon belül,
b) ha az alapító vagy annak bármely államban működő fióktelepe fizetésképtelenné vált, vagy ellene csőd-, illetve felszámolási eljárás indult, a tudomásra jutástól számított 2 napon belül,
c) ha az alapító székhelye szerinti felügyeleti hatóság az alapítóval vagy bármely államban működő fióktelepével szemben intézkedést, illetve szankciót alkalmazott, a tudomásra jutástól számított 2 napon belül.
(4) A befektetési alapkezelő köteles a Felügyeletet negyedévente tájékoztatni a kezelésében lévő befektetési alapok származtatott ügyleteinek típusairól, a kockázatokról, a mennyiségi korlátokról és a származtatott ügyletekkel kapcsolatos kockázatok becsléséhez kiválasztott módszerekről.
(5) Az ABAK az ABAK-rendelet 110. cikkében előírt rendszerességgel jelentést tesz a Felügyelet részére azon piacokról, amelyeken kereskedik és azon fő eszközökről, amelyekkel az általa kezelt ABA-k nevében kereskedik, valamint az egyes általa kezelt ABA-k tekintetében fennálló főbb kitettségekről és legfontosabb koncentrációkról.
(6) Az ABAK minden, általa kezelt uniós ABA, és minden, általa az Unióban forgalmazott ABA tekintetében tájékoztatja a Felügyeletet
a) az ABA olyan eszközeinek arányáról, amelyekre nem likvid jellegüknél fogva különleges szabályok vonatkoznak, és az ABA likviditásának kezelésével kapcsolatos minden új megállapodásról,
b) az ABA aktuális kockázati profiljáról, valamint az ABAK által a piaci kockázatok, a likviditási kockázatok, a partnerkockázatok és a működési kockázatok kezelése érdekében alkalmazott kockázatkezelési rendszerekről,
c) az azon fő eszközkategóriákról szóló információról, amelyekbe az ABA befektetett,
d) a 35. § (3) bekezdésének b) pontja és a 36. § (1) bekezdése alapján végzett stressztesztek eredményeiről.
(7) Az ABAK a Felügyelet kérésére benyújtja
a) a kezelésében lévő minden egyes uniós ABA-ra, vagy minden egyes, az általa az EGT-államokban forgalmazott ABA-ra vonatkozó éves jelentést minden egyes pénzügyi év tekintetében,
b) minden negyedév végén az ABAK által az adott időszakban kezelt ABA-k részletes felsorolását.
(8) A jelentős mértékű tőkeáttételt alkalmazó ABA-kat kezelő ABAK a Felügyelet részére az ABAK-rendelet 110. cikkében előírt rendszerességgel tájékoztatást nyújt az általa kezelt egyes ABA-k által alkalmazott tőkeáttétel teljes mértékéről, a készpénz vagy értékpapírok kölcsönzéséből származó, illetve a pénzügyi derivatívákba ágyazott tőkeáttétel arányáról, és arról, hogy az ABA-k eszközeit milyen mértékben használja fel újra a tőkeáttételi megállapodások értelmében. A tájékoztatás minden egyes ABA tekintetében tartalmazza a kölcsönzött készpénz vagy értékpapír öt legnagyobb forrásának megnevezését, valamint az e forrásokból kapott tőkeáttételek összegeit az ilyen ABA-k vonatkozásában. Nem uniós ABAK esetében az e bekezdésben előírt jelentéstételi kötelezettség az általa kezelt uniós ABA-ra, és az általa az EGT-államokban forgalmazott nem uniós ABA-ra vonatkozik.
(9) Amennyiben a rendszerkockázat hatékony nyomon követése szükségessé teszi, a Felügyelet az (5)–(8) bekezdésben meghatározott információkon kívül rendszeresen vagy esetileg további tájékoztatást is kérhet az ABAK-tól, amelyről az EÉPH-t értesíti.
(10) Az ABAK az (5)–(8) bekezdésben foglalt előírásokat az ABAK-rendelet 110–111. cikkeiben előírt követelmények figyelembe vételével teljesíti.
(11) A Felügyelet részére megküldendő jelentések adattartalmát és az adatszolgáltatás módját az MNB elnökének adatszolgáltatásra vonatkozó rendelete (a továbbiakban: adatszolgáltatásra vonatkozó MNB-rendelet) határozza meg.
(12) * Ha az ABAK-ban a minősített befolyásszerző részesedése a 10%-os mértéket eléri vagy a 20%-os, 33%-os vagy 50%-os mértéket meghaladja, a minősített befolyásszerzőnek a minősített befolyásszerzését a 21. § által előírt jó üzleti hírnév igazolásával és a 21. § (1) bekezdésre vonatkozó nyilatkozat megtételével egyidejűleg a szerződéskötést követő két munkanapon belül be kell jelentenie a Felügyeletnek.
168. § A Felügyelet külföldi felügyeleti hatósággal kötött nemzetközi együttműködési megállapodás alapján a külföldi felügyeleti hatóság kezdeményezésére, külföldi jogszabályban, külföldi felügyeleti hatóság határozatában, külföldi tőzsde alapszabályában vagy szabályzatában, külföldi elszámolóház alapszabályában vagy szabályzatában, illetve külföldi központi értéktár alapszabályában vagy szabályzatában meghatározott előírások megsértése esetén is alkalmazhat intézkedéseket és szankciókat.
169. § (1) A Felügyelet az e törvényben, valamint a befektetési alapkezelő által végezhető egyéb tevékenységre vonatkozó jogszabályban, szabályzatban és az engedélyben meghatározott feltételek megsértése esetén az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:
a) a felügyelete alá tartozó szervezetet, valamint annak vezető állású személyét, alkalmazottját figyelmezteti, illetve – ha szükséges – a feltételeknek való megfelelésre határidő kitűzésével felszólíthatja;
b) az engedély nélküli befektetési alapkezelési, letétkezelési tevékenység folytatását megtilthatja;
c) könyvvizsgálót vagy egyéb szakértőt bíz meg ellenőrzések vagy vizsgálatok végrehajtására;
d) a befektetési alapkezelő vezető állású személyének és könyvvizsgálójának felmentését, az alkalmazott felelősségre vonását kezdeményezheti;
e) kötelezheti a befektetési alapkezelőt rendkívüli közgyűlés összehívására, és arra kötelező napirend megtárgyalását írhatja elő;
f) a befektetési alapkezelőt határidő meghatározásával helyreállítási terv kidolgozására és annak Felügyelethez történő benyújtására kötelezheti;
g) a befektetési alapkezelőt e törvényben meghatározott feladatának ellátáshoz szükséges, meghatározott tartalmú rendkívüli adatszolgáltatás teljesítésére kötelezheti;
h) a befektetési alapkezelési tevékenység folytatását részben vagy egészben, meghatározott időre felfüggesztheti;
i) a befektetési alapkezelő tevékenységi engedélyét visszavonhatja;
j) a befektetési alapkezelőt meglévő szerződéses kötelezettségeinek más szolgáltató részére történő átadására, az általa kezelt befektetési alapok kezelésének másik befektetési alapkezelő részére történő átadására kötelezheti;
k) felügyeleti biztost rendelhet ki a befektetési alapkezelőhöz;
l) az MNBtv.-ben meghatározott esetben és mértékben bírságot szabhat ki;
m) meghatározott időszakra felfüggesztheti a befektetési jegy, kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatalát, forgalmazását;
n) más illetékes hatóságnál eljárást kezdeményezhet;
o) ha a befektetési alapkezelő törvény által előírt tőkekövetelményeknek való megfelelése nem biztosított, megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti a befektetési alapkezelő
oa) osztalékának kifizetését,
ob) vezető állású személyének történő kifizetést,
oc) részvényeseinek hitel, kölcsön nyújtását, illetve más, kockázatvállalással járó szolgáltatás nyújtását,
od) részvényeseinek és ügyvezetőinek érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások részére történő hitel, kölcsön nyújtását, illetve más kockázatvállalással járó szolgáltatás nyújtását,
oe) hitel- vagy kölcsönszerződésében foglalt határidők meghosszabbítását (prolongálását),
of) új fiókjának megnyitását, új tevékenységének megkezdését;
p) kötelezheti a befektetési alapkezelőt
pa) belső szabályzat kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, illetve alkalmazására,
pb) az alkalmazottak szakmai továbbképzésére, illetve megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak felvételére,
pc) a működési költségek csökkentésére,
pd) megfelelő nagyságú tartalék képzésére;
q) ha a forgalomba hozatali eljárás lezárásáig olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely alapján a tájékoztató közzétételének engedélyezését meg kellett volna tagadni, vagy az a befektetői érdekeket súlyosan sérti, a Felügyelet a tájékoztató közzétételéhez adott engedélyét visszavonja, és határidő kitűzésével kötelezi a befektetési alapkezelőt, illetve az általa igénybe vett forgalmazót a forgalomba hozatali folyamat leállítására;
r) az e törvényben előírt tájékoztatási kötelezettség elmulasztása esetén a közzétenni elmulasztott információt a befektetési alapkezelő költségén nyilvánosságra hozza.
(2) *
170. § (1) A Felügyelet egy vagy több felügyeleti biztost rendelhet ki, ha a befektetési alapkezelő
a) olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll annak a veszélye, hogy ügyfelei felé fennálló jelentős kötelezettségeinek nem tud eleget tenni;
b) igazgatósága, vezető állású személye nem látja el, vagy nem tudja ellátni feladatát, és ez veszélyezteti a befektetők érdekeit,
c) számvitelében, belső ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok oly mértékűek, hogy lehetetlenné vált valódi pénzügyi helyzetének értékelése.
(2) A felügyeleti biztos feladata:
a) a befektetési alapkezelő vagyoni helyzetének felmérése,
b) a befektetők és ügyfelek követelése teljesíthetőségének felmérése,
c) az a) és b) pontban előírtak teljesítése érdekében a befektetési alapkezelő nyilvántartásának helyreállítása, és
d) a befektetési alapkezelő működtetése a 171. §-ban foglaltak figyelembevételével.
(3) A felügyeleti biztos a kirendelését követő 90 napon belül jelentést készít a Felügyeletnek a befektetési alapkezelő helyzetéről, és javaslatot tesz a további intézkedésre. Ez a határidő – indokolt esetben – egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal a Felügyelet által meghosszabbítható. A felügyeleti biztos javaslata alapján a Felügyelet 30 napon belül határozatot hoz a továbbiakban alkalmazandó intézkedésekről.
171. § (1) A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételétől a kirendelés tartamára a felügyeleti biztos gyakorolja a befektetési alapkezelő igazgatósága tagjainak törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit.
(2) * Az igazgatóság, illetve a felügyelőbizottság tagja a felügyeleti biztos kirendelésének tartama alatt is jogosult arra, hogy a befektetési alapkezelő törvényes képviseletében a felügyeleti biztost kirendelő felügyeleti határozatot és a Felügyelet által a befektetési alapkezelővel szemben hozott határozatot közigazgatási perben megtámadja.
171/A. § * (1) A Felügyelet az e törvényben foglalt, továbbá a befektetési alapkezelési tevékenységre vonatkozó előírások felügyeleti ellenőrzésével kapcsolatos hatáskörének gyakorlása érdekében, a befektetési alapkezelő működésének szükségtelen zavarása nélkül, indokolt gyakorisággal, ideiglenes jelleggel, meghatározott időtartamra – egy vagy több – helyszíni vizsgálót rendelhet ki.
(2) A Felügyelet a helyszíni vizsgálatot végző alkalmazottját megbízólevéllel látja el.
(3) A kirendelt helyszíni vizsgáló jogosult
a) bármely ellenőrzési tevékenység ellátására,
b) megfigyelőként részt venni és felszólalni az ügyvezetés, igazgatóság, valamely kockázatvállalási döntést hozó testület vagy bizottság, valamint a felügyelőbizottság ülésén, a közgyűlésen,
c) konzultálni a befektetési alapkezelő könyvvizsgálójával.
(4) A helyszíni vizsgáló kirendelésének időtartama harminc napra szól, amely indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható.
(5) Ha az e §-ban meghatározott helyszíni vizsgáló a működése során jogszabálysértést tapasztal – a vizsgáló kezdeményezésére – a Felügyelet a jogsértés súlyának figyelembevételével köteles célvizsgálatot vagy rendkívüli célvizsgálatot indítani.
(6) A helyszíni vizsgáló kirendelése a határozott időtartam lejártával vagy a Felügyelet végzésével zárul.
172. § (1) Ha más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési alapkezelő fióktelepe nem tesz eleget a Magyarországon hatályos előírásoknak, illetve a Felügyelet hiányosságot észlel a fióktelep működésében, a Felügyelet felszólítja a fióktelepet a szabályellenes helyzet megszüntetésére.
(2) Ha a fióktelep a felszólításnak nem tesz eleget, a Felügyelet értesíti a másik EGT-állam felügyeleti hatóságát a szabályellenes helyzetről, illetve kezdeményezi, hogy a felügyeleti hatóság tegye meg a megfelelő intézkedést.
(3) A Felügyelet közvetlenül is intézkedhet a Magyarországon hatályos előírások megsértése esetén, illetve abban az esetben, ha úgy ítéli meg, hogy a szabályellenes helyzet fennállása súlyosan veszélyezteti a tőkepiac stabilitását, illetve az ügyfelek érdekeit. Ezekről az intézkedésekről a Felügyelet tájékoztatja a befektetési alapkezelőt, a Bizottságot, az EÉPH-t, és az érintett tagállamok felügyeleti hatóságait. Az intézkedéseket minden esetben indokolni kell. A Felügyeletnek a prudenciális szabályok megsértése esetén tett közvetlen intézkedéseit az Európai Bizottság felülvizsgálja, és annak jogosságát utólagosan mérlegeli.
(4) A (3) bekezdésben megállapított eljárás alkalmazását megelőzően a Felügyelet sürgős esetben feladatkörében eljárva intézkedéseket kezdeményezhet a befektetők érdekeinek védelmében. Az ilyen intézkedésekről a Felügyelet a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatja a Bizottságot, az EÉPH-t és a többi EGT-állam felügyeleti hatóságait.
173. § (1) A Felügyelet együttműködik más EGT-állam felügyeleti hatóságával. Az együttműködés különösen a következő esetekre terjed ki:
a) a Felügyelet más EGT-állam felügyeleti hatóságának átad, más EGT-állam felügyeleti hatóságától átvesz a befektetési alapkezelő, illetve az ÁÉKBV és ABA működésével kapcsolatosan iratokat;
b) a Felügyelet a befektetési alapkezelő más EGT-államban nyújtott szolgáltatása tekintetében folytat le felügyeleti eljárást.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a Felügyelet e törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében információt adhat át más EGT-állam felügyeleti hatóságának, illetve információt vehet át más EGT-állam felügyeleti hatóságától a kibocsátóra, az értékpapírra, illetve más EGT-állam piacának sajátosságaira vonatkozóan. Az információt az azt átadó illetékes hatóság kifejezett hozzájárulása nélkül nem lehet közzétenni, és – amennyiben szükséges – kizárólag azokra a célokra lehet felhasználni, amelyekhez az érintett hatóság hozzájárult.
(3) A Felügyelet kérheti más EGT-állam felügyeleti hatóságának együttműködését valamely felügyeleti tevékenységben vagy helyszíni ellenőrzés elvégzésében, vagy az utóbbi területén végzett vizsgálatban. Ha a Felügyelet helyszíni ellenőrzésre vagy vizsgálatra irányuló felkérést kap, vagy maga végzi el az ellenőrzést vagy vizsgálatot; vagy megengedi, hogy akár a kérelmező hatóság, akár erre megbízott könyvvizsgálók vagy szakértők hajtsák végre az ellenőrzést vagy vizsgálatot. Ha az eljárást a Felügyelet folytatja le, biztosítja a másik felügyeleti hatóság számára, hogy a vizsgálaton, helyszíni ellenőrzésen jelen legyen. A Felügyelet csak akkor tagadhatja meg információ kiadását, illetve a vizsgálat elvégzését, ha az sérti Magyarország szuverenitását, biztonságát vagy közrendjét; vagy ha ugyanazon személyek és tevékenységek tekintetében magyarországi bíróságnál vagy hatóságnál már kezdeményeztek eljárást; vagy ugyanazon személyek és tevékenységek tekintetében Magyarországon már jogerős ítélet született.
(4) A helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatása során az 584/2010/EU rendelet 6–11. cikkeinek figyelembevételével kell eljárni.
174. § (1) * A Felügyelet eljárása során a befektetési alapkezelőkkel, a befektetési alapokkal kapcsolatosan tudomására jutott minden, az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény szerinti üzleti titkot – törvény eltérő rendelkezése hiányában – időbeli korlátozás nélkül köteles megtartani, azt csak az e törvényben meghatározott feladatának ellátása érdekében kezelheti, és a titokgazda felhatalmazása nélkül harmadik személynek az e törvényben meghatározott kivételekkel nem adhatja ki. A Felügyelet tartozik felelősséggel azért, hogy a munkavállalói, valamint megbízottjai eleget tegyenek az üzleti titok megtartására vonatkozó kötelezettségüknek.
(2) A titoktartási kötelezettség nem akadályozza az EGT-államok illetékes hatóságait az alkalmazandó közösségi joggal összhangban folytatott információcserében vagy az információk az EÉPH és az Európai Rendszerkockázati Testület (a továbbiakban: ERKT) felé történő továbbításában azzal, hogy az így átadott információt az átvevő hatóság is üzleti titokként kezeli, azt nem lehet nyilvánosságra hozni az azt átadó illetékes hatóságok kifejezett hozzájárulása nélkül, és kizárólag feladataik teljesítése során, a következő célokra használhatják fel, amennyiben ehhez a felhasználáshoz az átadó hatóság hozzájárult:
a) annak ellenőrzése érdekében, hogy az ÁÉKBV-k vagy ABA-k, vagy az ezek üzleti tevékenységeihez hozzájáruló vállalkozások tevékenységének megkezdését szabályozó feltételek teljesülnek-e, és hogy elősegítse az üzleti tevékenység, igazgatási és számviteli eljárások és belső ellenőrzési mechanizmusok folytatásának figyelemmel kísérését;
b) szankciók megállapítása érdekében;
c) az illetékes hatóságok határozatai elleni államigazgatási felülvizsgálat lefolytatása során; és
d) * a hatóság eljárásával szemben indított közigazgatási perekben.
174/A. § * Ha az ÁÉKBV-alapkezelő vagy az ÁÉKBV letétkezelője megsérti az e törvényben, valamint a törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott kötelezettségeit, a Felügyelet a 169. § (1) bekezdésben meghatározott szankciókon túl az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:
a) a jogsértés megállapítását követően a honlapján nyilvános közleményt tehet közzé a jogsértésért felelős személy és a jogsértés jellegének megjelölésével,
b) megtilthatja a jogsértésért felelős személy számára a jogsértést megvalósító magatartás folytatását vagy megismétlését, illetve
c) bírságot szabhat ki.
174/B. § * (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő és az ÁÉKBV letétkezelője hatékony és megbízható mechanizmust hoz létre, amely ösztönzi az e törvény és a törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok tényleges vagy potenciális megsértésének esetén történő vezető állású személy általi és munkavállalói jelentéstételt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mechanizmus magában foglalja:
a) a jogsértésekről szóló jelentések átvételére és nyomon követésére vonatkozó eljárást;
b) az ÁÉKBV-alapkezelőn és az ÁÉKBV letétkezelőjén belüli jogsértést bejelentő munkavállaló diszkriminációval és tisztességtelen bánásmóddal szembeni védelmét, valamint
c) az ÁÉKBV-alapkezelőn és az ÁÉKBV letétkezelőjén belüli jogsértést bejelentő személy, valamint a jogsértésért feltehetően felelős természetes személy személyes adatainak védelmét.
(3) Az ÁÉKBV-alapkezelő és az ÁÉKBV letétkezelőjének munkavállalói által tett, az (1) bekezdésben foglalt bejelentés nem tekinthető az e törvény és a Tpt. által előírt adat- és titokvédelmi kötelezettségek megsértésének.
(4) A bejelentő személyt – jóhiszeműsége esetén – akkor sem terheli felelősség a bejelentésért, ha az utóbb megalapozatlannak bizonyul.
(5) Az ÁÉKBV-alapkezelő és az ÁÉKBV letétkezelője a jogsértés intézményen belüli jelentésére független és önálló csatornát és eljárásokat dolgoz ki és működtet.
175. § Az ABAK-ok felügyeletére a XXIV. Fejezetben foglaltakon túlmenően ez e fejezetben előírt szabályokat kell alkalmazni.
176. § A Felügyelet – az EÉPH által kidolgozott iránymutatásokat is figyelembe véve – megfelelő módszereket állapít meg annak ellenőrzésére, hogy az ABAK-ok teljesítik-e az e törvényben foglalt kötelezettségeiket.
177. § (1) A Felügyelet hatásköre kiterjed a más EGT-államban székhellyel rendelkező ABAK magyarországi fióktelepe feletti felügyeletre – a javadalmazás kivételével – a működési feltételekre vonatkozó általános elvek betartása, valamint az összeférhetetlenség tekintetében.
(2) Ha más EGT-államban székhellyel rendelkező, Magyarországon – fióktelepen keresztül vagy anélkül – ABA-t kezelő, vagy ABA-t kezelő és kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazó ABAK nem tesz eleget a Magyarországon hatályos olyan előírásoknak, amelyekkel kapcsolatban a Felügyelet felelősséggel bír, a Felügyelet felszólítja a szabályellenes helyzet megszüntetésére, egyúttal tájékoztatja az ABAK letelepedése szerinti EGT-állam felügyeleti hatóságát.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti ABAK a felszólításnak nem tesz eleget, a Felügyelet értesíti a másik EGT-állam felügyeleti hatóságát a szabályellenes helyzetről, illetve kezdeményezi, hogy a felügyeleti hatóság tegye meg a megfelelő intézkedést.
(4) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti ABAK továbbra is megtagadja a Felügyelettől a hatáskörébe tartozó ügyekben való tájékoztatást, vagy elmulasztja a szabályellenes helyzet megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételét, a Felügyelet az ABAK letelepedése szerinti EGT-állama felügyeleti hatóságainak tájékoztatását követően közvetlenül is intézkedhet a további szabálytalanságok megelőzése vagy szankcionálása érdekében, valamint szükség esetén annak megakadályozása érdekében, hogy az ABAK újabb ügyleteket kezdeményezzen Magyarország területén.
(5) Amennyiben a Felügyelet a más EGT-államban székhellyel rendelkező – fióktelepen keresztül vagy anélkül – ABA-t kezelő, vagy ABA-t kezelő és kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazó ABAK tekintetében világos és kellően alátámasztott indokokkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy az ABAK megsérti az azon szabályokból eredő kötelezettségeit, amelyekkel kapcsolatban nem rendelkezik felügyeleti hatáskörrel, megállapításait az ABAK letelepedése szerinti EGT-állam felügyeleti hatósága elé terjeszti.
(6) Amennyiben az ABAK letelepedése szerinti EGT-állam felügyeleti hatóságai által hozott intézkedések ellenére, vagy a szóban forgó EGT-államban az ilyen intézkedések nem megfelelő volta, vagy elmaradása miatt a (2) bekezdés szerinti ABAK továbbra is az érintett ABA befektetőinek érdekeit, a pénzügyi stabilitást vagy Magyarország piacának integritását egyértelműen sértő módon folytatja tevékenységét, a Felügyelet az ABAK letelepedése szerinti EGT-állam felügyeleti hatóságainak tájékoztatását követően meghozhatja a szükséges intézkedéseket, beleértve az érintett ABA kollektív befektetési értékpapírjai magyarországi forgalmazásának megtiltását.
(7) Az (5) és (6) bekezdésben foglalt eljárás alkalmazandó akkor is, ha a Felügyelet – fogadó EGT-állam felügyeleti hatóságaként – világos és kellően alátámasztott indokok alapján nem ért egyet valamely nem uniós ABAK referencia-tagállam általi engedélyezésével.
178. § (1) Amennyiben a magyarországi székhelyű, más EGT-államban – fióktelep útján vagy anélkül – ABA-t kezelő, vagy ABA-t kezelő és kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazó ABAK megtagadja a fogadó EGT-állam felügyeleti hatóságaitól a hatáskörükbe tartozó ügyekről való tájékoztatást, vagy elmulasztja a jogellenes helyzet megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételét, a Felügyelet a fogadó EGT-állam tájékoztatását követően haladéktalanul
a) meghozza a megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az ABAK rendelkezésre bocsássa a fogadó EGT-állam felügyeleti hatóságai által kért információkat, vagy szüntesse meg a jogsértést;
b) kérelmezi a szükséges információt az érintett harmadik országbeli felügyeleti hatóságoktól.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett intézkedések jellegéről a Felügyelet tájékoztatja az ABAK fogadó EGT-államának felügyeleti hatóságát.
(3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti ABAK megsérti azon szabályokból eredő kötelezettségeit, amelyekkel kapcsolatban a fogadó EGT-állam felügyeleti hatósága nem rendelkezik felügyeleti felelősséggel, a fogadó EGT-állam értesítését követően a Felügyelet megteszi a megfelelő intézkedéseket, ideértve azt is, hogy szükség esetén kiegészítő információkat kér harmadik országbeli felügyeleti hatóságoktól.
179. § (1) A Felügyelet az általános hatáskörein túl az ABAK-okra vonatkozóan az alábbi hatáskörökkel rendelkezik:
a) az ABAK-ok telefon- és adatforgalmi nyilvántartásainak bekérése;
b) az ABAK-ok vezető tisztségviselői és alkalmazottai vonatkozásában a szakmai tevékenység folytatásától való ideiglenes eltiltás kezdeményezése;
c) az ABAK kötelezése – az ingatlanértékelés elfogulatlanságával vagy szakmai megalapozottságával kapcsolatban felmerülő kétely esetén – másik ingatlanértékelő megbízására.
(2) Amennyiben a Felügyelet valamely nem uniós ABAK referencia-tagállama felügyeleti hatóságaként úgy észleli, hogy valamely engedélyezett nem uniós ABAK megsérti az e törvény szerinti kötelezettségeit, erről – az indokok részletes ismertetésével – haladéktalanul tájékoztatja az EÉPH-t.
180. § * (1) A Felügyelet nyilvánosságra hozhat bármely, általa alkalmazott intézkedést vagy szankciót, kivéve, ha a közzététel súlyosan veszélyeztetné az EGT pénzügyi piacait, sértené a befektetők érdekeit, vagy aránytalan kárt okozna a szankcióval vagy intézkedéssel érintett feleknek.
(2) * A befektetési alapkezelő köteles a Felügyelet által a vele szemben hozott határozat rendelkező részét – az MNBtv. 53. §-ában meghatározott rendelkezések figyelembevételével – az adott határozat közlésétől számított 15 napon belül a honlapján közzétenni.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott közzétételi kötelezettség az adott határozat közlésétől számított öt évig áll fenn.
(4) A befektetési alapkezelő jogosult a (2) bekezdésben meghatározott határozat indokolását is közzétenni. Az indokolás közzététele során az értékpapír és üzleti titokvédelmi szabályok által védett adatok közzétételét mellőzni kell, a befektetési alapkezelő mérlegelése alapján a saját üzleti titkai körébe tartozó adatokat közzéteheti.
181. § (1) * A Felügyelet eseti alapon adatokat, valamint adatok alapján készült elemzéseket adhat át harmadik ország felügyeleti hatóságának abban az esetben, ha a személyes adatok harmadik országba történő továbbítására vonatkozó feltételek teljesülnek, és meggyőződik arról, hogy az információk átadására szükség van. A Felügyelet az adatok átadásakor kiköti, hogy írásbeli hozzájárulása nélkül a harmadik ország felügyeleti hatósága nem továbbíthatja az adatokat más harmadik országnak.
(2) A Felügyelet egy másik EGT-állam felügyeleti hatóságától kapott információt csak abban az esetben adhat tovább harmadik ország felügyeleti hatóságának, ha ehhez megszerezte az információt átadó hatóság kifejezett hozzájárulását, és kizárólag olyan célra továbbítja, amelyhez az adott felügyeleti hatóság hozzájárult.
182. § (1) A Felügyelet együttműködik más EGT-államok felügyeleti hatóságaival, valamint az EÉPH-val és az ERKT-val, amennyiben a feladatai teljesítéséhez vagy hatáskörének gyakorlásához szükséges.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott együttműködés céljából a Felügyelet mint együttműködésre felkért felügyeleti hatóság akkor is eljárhat, ha a vizsgált magatartás kizárólag az együttműködést kezdeményező EGT-állam jogszabályaiba ütközik.
(3) * A Felügyelet a más EGT-állam felügyeleti hatósága, valamint az EÉPH részére haladéktalanul rendelkezésére bocsátja a feladataik ellátásához szükséges információkat.
(4) A Felügyelet a vonatkozó együttműködési megállapodások egy-egy példányát, megküldi azon fogadó EGT-állam részére, amelyekben a magyarországi székhelyű ABAK fióktelepet létesít, avagy határon átnyúló szolgáltatást nyújt.
(5) A Felügyelet – az EÉPH szabályozástechnikai standardokban foglalt eljárásokkal összhangban – a harmadik országbeli felügyeleti hatóságoktól az ilyen felügyeleti hatóságokkal az ABAK-okra vonatkozóan megkötött együttműködési megállapodások alapján vagy egyéb módon kapott információkat továbbítja az érintett ABAK fogadó EGT-állama felügyeleti hatóságainak.
(6) Amennyiben a Felügyelet mint fogadó EGT-állam felügyeleti hatósága úgy ítéli meg, hogy annak az együttműködési megállapodásnak a tartalma, amelynek az a Magyarország területén fióktelepként működő vagy határon átnyúló szolgáltatást nyújtó ABAK letelepedése szerinti EGT-állam részese, nincs összhangban az alkalmazandó EÉPH szabályozástechnikai standardok alapján támasztott követelményekkel, a kérdést a letelepedés szerinti tagállam felügyeleti hatóságával együtt az EÉPH elé terjeszti.
(7) Amennyiben a Felügyelet világos és egyértelműen alátámasztható indokok alapján gyanítja, hogy valamely, a felügyelete alá nem tartozó ABAK ezen törvény rendelkezéseivel ellentétesen működik vagy működött, a lehető legpontosabban tájékoztatja erről az EÉPH-t, valamint a szóban forgó ABAK letelepedése szerinti EGT-államának és fogadó EGT-államának felügyeleti hatóságait.
(8) Amennyiben a Felügyelet más EGT-állam felügyeleti hatóságától a (7) bekezdés szerinti értesítést kap, meghozza a megfelelő intézkedést, és tájékoztatja az EÉPH-t és az őt értesítő, felügyeleti hatóságot az intézkedés eredményéről, valamint az időközben bekövetkezett jelentős fejleményekről. Ez a bekezdés nem érinti az értesítő felügyeleti hatóság hatásköreit.
183. § (1) A Felügyelet együttműködik más EGT-állam felügyeleti hatóságával, az egymás területén történő felügyeleti tevékenység, helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatása céljából.
(2) Amennyiben a Felügyelet helyszíni ellenőrzésre vagy vizsgálatra irányuló felkérést kap, ennek keretén belül vagy maga végzi el az ellenőrzést vagy vizsgálatot, vagy megengedi, hogy akár a megkereső hatóság, akár erre megbízott könyvvizsgálók vagy szakértők hajtsák végre azt.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti eljárást a Felügyelet folytatja le, a megkereső hatóság kérésére biztosítja, hogy a vizsgálaton, helyszíni ellenőrzésen a megkereső hatóság állományának tagjai jelen legyenek és részt vehessenek az ellenőrzésben vagy vizsgálatban azzal, hogy az eljárás mindvégig a Felügyelet általános ellenőrzése alá tartozik.
(4) Ha a (2) bekezdés szerinti eljárást a megkereső hatóság folytatja le, a Felügyelet kérheti, hogy saját állományának tagjai is segíthessék az ellenőrzést vagy vizsgálatot végző személyek munkáját.
(5) A Felügyelet csak akkor tagadhatja meg információ kiadását, illetve a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat elvégzését, ha
a) az sérti Magyarország szuverenitását, biztonságát vagy közrendjét;
b) ha ugyanazon személyek és tevékenységek tekintetében magyarországi bíróságnál vagy hatóságnál már kezdeményeztek eljárást;
c) ha ugyanazon személyek és tevékenységek tekintetében Magyarországon már jogerős ítélet született.
(6) A Felügyelet az (5) bekezdés a) pont szerinti döntéséről és indokolásáról írásban tájékoztatja a megkereső hatóságot.
184. § (1) A Felügyelet és az EÉPH közötti információcsere tárgyát képező információk bizalmasnak minősülnek, kivéve, ha azok közlésekor az EÉPH vagy a Felügyelet kijelenti, hogy ezen információk közölhetők, vagy ha azok közlését bírósági eljárás teszi szükségessé.
(2) Az EÉPH az 1095/2010/EU rendelet 9. cikkének megfelelően felkérheti a Felügyeletet a következő intézkedések szükség szerinti megtételére:
a) annak megtiltása, hogy nem uniós ABAK-ok által kezelt ABA-k vagy uniós ABAK-ok által kezelt nem uniós ABA-k kollektív befektetési értékpapírjait engedély nélkül, vagy az értesítés hiányában, vagy adott esetben az érintett EGT-államok engedélyének hiányában forgalmazzák az Unióban;
b) korlátozások bevezetése a nem uniós ABAK-okra vonatkozóan valamely ABA kezelését illetően, amennyiben túlzott koncentráció kockázata áll fenn valamely konkrét, határokon átnyúló piacon;
c) korlátozások bevezetése a nem uniós ABAK-ra vonatkozóan valamely ABA kezelését illetően, amennyiben annak tevékenysége potenciálisan jelentős kockázatot rejt magában a másik fél – hitelintézet vagy más, e tekintetben általában szóba jövő intézmények – számára.
(3) A Felügyelet által a (2) bekezdés szerint hozott intézkedések:
a) hatékonyan kell, hogy kezeljék a pénzpiac megfelelő működését és integritását, vagy az Unió pénzügyi rendszerének egészét vagy egy részét fenyegető veszélyt, vagy jelentősen javítaniuk kell a felügyeleti hatóságok képességét a fenyegetés felderítésére;
b) nem idézhetik elő az önkényes szabályozás veszélyét;
c) nem gyakorolhatnak káros hatást a pénzpiacok hatékonyságára, ideértve a likviditás csökkentését e piacokon vagy azt, hogy – az intézkedések hasznához képest aránytalan mértékben – bizonytalan helyzet alakul ki a piac szereplői számára.
(4) A Felügyelet az érintett nem uniós ABAK referencia-tagállamának felügyeleti hatóságaként – az 1095/2010/EU rendelet 44. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott eljárás szerint – az EÉPH határozatának felülvizsgálatát kérheti.
185. § (1) A Felügyelet tájékoztatást nyújt más EGT-állam felügyeleti hatóságának, továbbá az EÉPH-nak és az ERKT-nek, amennyiben ez lényeges az egyes ABAK-oknak vagy ABAK-ok összességének tevékenysége következtében a rendszerszintű fontossággal bíró pénzügyi intézményekre, illetve az adott ABAK-ok tevékenységével érintett piacok megfelelő működésére nézve fennálló potenciális kockázatok nyomon követése, valamint azok kezelése szempontjából.
(2) A Felügyelet az 1095/2010/EU rendelet 35. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelően közli a hatásköre alá tartozó ABAK-ok tevékenységeivel kapcsolatos összesített információkat az EÉPH-val, valamint az ERKT-vel.
186. § Amennyiben a Felügyelet az e fejezetben meghatározott, felügyeleti együttműködés során nem ért egyet valamely más EGT-állam felügyeleti hatóságának értékelésével, fellépésével vagy mulasztásával, az ügyet az EÉPH elé terjeszti.
187. § (1) A Felügyelet az adatszolgáltatásra vonatkozó MNB-rendelet alapján összegyűjtött információt annak meghatározására használja fel, hogy milyen mértékben járul hozzá a tőkeáttétel alkalmazása a pénzügyi rendszert fenyegető rendszerkockázat, a rendellenes piaci működéssel vagy a gazdaság hosszú távú növekedésével kapcsolatos kockázat előidézéséhez.
(2) A Felügyelet biztosítja, hogy az általa felügyelt valamennyi ABAK-ra vonatkozó, a 11. § és az adatszolgáltatásra vonatkozó MNB-rendelet alapján összegyűjtött információt, a 182. § szerinti eljáráson keresztül az érintett EGT-államok felügyeleti hatóságai, az EÉPH és az ERKT rendelkezésére bocsátja. Ezenkívül az említett eljáráson keresztül – valamint más, közvetlenül érintett EGT-államok felügyeleti hatóságainak kétoldalú jelleggel is – késedelem nélkül információt szolgáltat, ha a felügyelete alá tartozó valamely ABAK, vagy az érintett ABAK kezelésében lévő ABA potenciálisan jelentős partnerkockázatot jelenthet más EGT-államok valamely hitelintézetére vagy egyéb, rendszerszintű jelentőséggel bíró intézményeire nézve.
(3) Az ABAK-nak bizonyítania kell, hogy az általa kezelt minden egyes ABA tőkeáttételi küszöbje ésszerű, és hogy mindenkor megfelel az ilyen küszöböknek. A pénzügyi rendszer stabilitása és integritása érdekében a Felügyelet az általa felügyelt ABAK kezelésében levő, tőkeáttételt alkalmazó ABA esetében – az EÉPH, az ERKT és az érintett ABA felügyeleti hatóságának értesítését követően – az ABAK-rendelet 112. cikkének megfelelően korlátozhatja az alkalmazható tőkeáttételi mértéket, illetve az ABA kezelésére vonatkozó korlátozásokat vezethet be abból a célból, hogy a tőkeáttétel alkalmazása kevésbé járuljon hozzá a pénzügyi rendszert fenyegető rendszerkockázat vagy a rendellenes piaci működéssel kapcsolatos kockázat előidézéséhez. A Felügyelet a 182. § szerinti eljárással összhangban tájékoztatja az EÉPH-t, az ERKT-t és az ABA felügyeleti hatóságait az e tekintetben hozott intézkedésekről.
(4) A (3) bekezdésben említett értesítést a javasolt intézkedés hatálybalépését vagy meghosszabbítását megelőző legalább 10 munkanappal kell eljuttatni az érintettekhez. A tájékoztatásban ki kell térni a javasolt intézkedés részleteire, annak kiváltó okaira, valamint a hatálybalépés időpontjára. Különleges esetben a Felügyelet dönthet úgy, hogy a javasolt intézkedés az első mondatban említett időszak alatt lépjen hatályba.
(5) Ha a Felügyelet az értesítés következtében kapott EÉPH-útmutatástól eltérő intézkedést javasol, arról indokai megjelölése mellett tájékoztatja az EÉPH-t.
188. § (1) A 189–192. § rendelkezéseit azokra az ABAK-okra kell alkalmazni, amelyek
a) olyan egy vagy több ABA-t kezelnek, amely egyedül vagy befolyásszerzésről szóló megállapodás alapján csoportosan, az (5)–(6) bekezdéssel összhangban ellenőrző befolyást szerez egy tőzsdén nem jegyzett társaság felett;
b) egy vagy több ABAK-kal olyan megállapodás alapján működnek együtt, amelynek eredményeképpen az ABAK-ok által kezelt ABA-k az (5)–(6) bekezdéssel összhangban közösen ellenőrző befolyást szereznek egy tőzsdén nem jegyzett társaság felett.
(2) A 189–192. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni, amennyiben az érintett, tőzsdén nem jegyzett társaság:
a) a Tpt. 5. § (1) bekezdése 69. pontja értelmében vett kis- és középvállalkozás, vagy
b) ingatlan megvásárlásának, tulajdonlásának vagy kezelésének céljával létrehozott különleges célú gazdasági egység.
(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseitől eltérően a 189. § (1) bekezdése a tőzsdén nem jegyzett társaságban nem ellenőrző befolyást szerző ABA-kat kezelő ABAK-okra is alkalmazandó.
(4) A 190. § (1)–(3) bekezdését, valamint a 192. §-t a kibocsátók felett ellenőrzést szerző ABA-kat kezelő ABAK-okra is alkalmazni kell.
(5) A 189–192. § alkalmazásában az ellenőrző befolyás a tőzsdén nem jegyzett társaság vonatkozásában a társaság szavazati jogainak több mint 50%-át jelenti. Az adott ABA szavazati jogai százalékának kiszámításakor az adott ABA közvetlen szavazati jogain kívül az ellenőrző befolyás megállapításához figyelembe kell venni a következő szavazati jogokat is:
a) az ABA által ellenőrzött bármilyen vállalkozás, és
b) a saját nevében, de az ABA vagy az ABA által ellenőrzött bármilyen vállalkozás képviseletében eljáró természetes vagy jogi személy
szavazati jogai.
(6) Az (5) bekezdés szerinti szavazati jogok százalékának kiszámítása mindazon részvények alapján történik, amelyekhez szavazati jogok kapcsolódnak, még akkor is, ha a szavazati jogok gyakorlását felfüggesztették.
(7) A 189–192. § rendelkezéseit az Mt. 234. §-ában, illetve a 2002/14/EK irányelv 6. cikkének más EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján meghatározott feltételekkel és korlátozásokkal összhangban kell alkalmazni.
(8) A 189–192. § rendelkezéseinek alkalmazása során a Tpt. 61. §-ának rendelkezéseire is figyelemmel kell lenni.
189. § (1) Ha egy ABA tőzsdén nem jegyzett társaság részvényeit szerzi meg, idegeníti el vagy tartja birtokában, az ezen ABA-t kezelő ABAK értesíti a Felügyeletet a tőzsdén nem jegyzett társaság ABA-t megillető szavazati jogainak arányáról, ha ez az arány eléri vagy meghaladja a 10, 20, 30, 50 és 75%-ot, illetve ha ez alá csökken.
(2) Ha egy ABA önállóan vagy mással közösen a 188. § (1) bekezdésének megfelelően, az 188. § (5)–(6) bekezdésével összefüggésben, ellenőrzést szerez egy tőzsdén nem jegyzett társaság felett, az ilyen ABA-t kezelő ABAK értesíti az ABA általi ellenőrzés megszerzéséről
a) a tőzsdén nem jegyzett társaságot;
b) azon részvényeseket, amelyek személyazonossága és címe az ABAK rendelkezésére áll, vagy a tőzsdén nem jegyzett társaság rendelkezésre tudja bocsátani, vagy az ABAK által hozzáférhető nyilvántartásból megszerezhető; valamint
c) a Felügyeletet.
(3) A (2) bekezdésben előírt értesítés a következő információkat tartalmazza:
a) a szavazati jogok tekintetében kialakult helyzet;
b) azon feltételek, amelyek mellett az ellenőrzést megszerezték, beleértve a különböző érintett részvényesek személyazonosságával kapcsolatos információkat, a nevükben szavazati jogok gyakorlására jogosult valamennyi természetes és jogi személy, valamint adott esetben azon vállalkozások lánca, amelyen keresztül a szavazati jogokat ténylegesen gyakorolják;
c) az ellenőrzés megszerzésének időpontja.
(4) A tőzsdén nem jegyzett társaságnak szóló értesítésben az ABAK kéri a társaság igazgatóságát, hogy indokolatlan késedelem nélkül tájékoztassa a munkavállalók képviselőit vagy ilyen képviselők hiányában magukat a munkavállalókat az ABAK által kezelt ABA általi ellenőrzés megszerzéséről, valamint a (3) bekezdésben említett információkról. Az ABAK mindent megtesz annak biztosítása érdekében, hogy az igazgatóság e §-sal összhangban tájékoztassa a munkavállalók képviselőit, vagy ilyen képviselők hiányában magukat a munkavállalókat.
(5) Az (1)–(3) bekezdésben említett értesítéseket haladéktalanul, de legkésőbb az attól a naptól számított 10 munkanapon belül kell megküldeni, amelyen az ABA az adott küszöbértéket elérte, meghaladta, vagy az alá esett, illetve ellenőrzést szerzett a tőzsdén nem jegyzett társaság felett.
190. § (1) Ha egy ABA a 188. § (1) bekezdésének megfelelően, összefüggésben a 188. § (5) és (6) bekezdésével, ellenőrző befolyást szerez egy tőzsdén nem jegyzett társaság vagy kibocsátó felett, az ilyen ABA-t kezelő ABAK az alábbiak rendelkezésére bocsátja a (2) bekezdésben meghatározott információkat:
a) az érintett társaság,
b) a társaság azon részvényesei, amelyek neve és címe az ABAK rendelkezésére áll, vagy az ABAK által hozzáférhető nyilvántartásból vagy a társaságtól megszerezhető, és
c) a Felügyelet.
(2) Az ABAK rendelkezésre bocsátja az alábbiakat:
a) azon ABAK-ok nevét, amelyek egyedül vagy más ABAK-okkal kötött megállapodás alapján azon ABA-kat kezelik, amelyek ellenőrző befolyást szereztek;
b) elsősorban az ABAK, az ABA és társaság közötti összeférhetetlenség megelőzésével és kezelésével kapcsolatos politikát, beleértve azon konkrét garanciákról szóló információkat, amelyeket azért hoztak létre, hogy biztosítsák az ABAK, az ABA és a társaság közötti bármilyen megállapodás szokásos piaci feltételek szerinti megkötését; és
c) a belső és külső kommunikációs politikát a társaság és különösen az alkalmazottak tekintetében.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjával összhangban a társaságnak szóló bejelentésében az ABAK kéri a társaság igazgatóságát, hogy indokolatlan késedelem nélkül tájékoztassa a munkavállalók képviselőit vagy ilyen képviselők hiányában magukat a munkavállalókat a (2) bekezdésben említett információkról. Az ABAK megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az igazgatóság tájékoztassa a munkavállalók képviselőit, vagy ilyen képviselők hiányában magukat a munkavállalókat.
(4) Ha egy ABA a 188. § (1) bekezdésének megfelelően, összefüggésben a 188. § (5) és (6) bekezdésével, ellenőrző befolyást szerez egy tőzsdén nem jegyzett társaság felett, az ilyen ABA-t kezelő ABAK biztosítja, hogy a tőzsdén nem jegyzett társaság jövőbeli üzleti elképzeléseivel és a foglalkoztatásra gyakorolt valószínűsíthető következményekkel kapcsolatos szándékok – beleértve a foglalkoztatás feltételeinek lényeges változását – közzétételre kerülnek a társaság, valamint a társaság azon részvényesei számára, amelyek neve és címe az ABAK rendelkezésére áll, vagy az ABAK által hozzáférhető nyilvántartásból vagy a társaságtól megszerezhető. Emellett az ABAK megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a tőzsdén nem jegyzett társaság igazgatósága a társaság munkavállalóinak képviselői, vagy ilyen képviselők hiányában maguk a munkavállalók rendelkezésére bocsássa ezeket az információkat.
(5) Ha egy ABA a 188. § (1) bekezdésének megfelelően, összefüggésben a 188. § (5) és (6) bekezdésével, ellenőrző befolyást szerez egy tőzsdén nem jegyzett társaság felett, az ilyen ABA-t kezelő ABAK tájékoztatja a Felügyeletet és az ABA befektetőit a felvásárlás finanszírozására vonatkozó információkról.
191. § (1) Ha egy ABA a 188. § (1) bekezdésének megfelelően, összefüggésben a 188. § (5) és (6) bekezdésével, ellenőrző befolyást szerez egy tőzsdén nem jegyzett társaság felett, az ilyen ABA-t kezelő ABAK
a) megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a tőzsdén nem jegyzett társaság éves jelentését a (2) bekezdésnek megfelelően készítsék el, és hogy a társaság igazgatósága azt a munkavállalók képviselői, vagy ilyen képviselők hiányában a munkavállalók rendelkezésére bocsássa az év végét követő 6 hónapon belül, vagy
b) minden ilyen ABA esetében belefoglalja az éves jelentésbe a tőzsdén nem jegyzett társaságra vonatkozó, (2) bekezdésben említett információkat.
(2) A társaság vagy az ABA éves jelentésében foglalt további információknak az (1) bekezdéssel összhangban legalább a társaság üzletmenete fejlődésének valósághű, az éves jelentés által lefedett időszak végén várható helyzetet jellemző áttekintést kell tartalmaznia. A jelentésben ki kell térni még
a) az év lezárása után bekövetkezett lényeges eseményekre,
b) a társaság várható jövőbeni fejlődésére és
c) a saját részvények megszerzésére vonatkozó tájékoztatásra.
(3) Az adott ABA-t kezelő ABAK
a) megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a tőzsdén nem jegyzett társaság igazgatósága az érintett társaság munkavállalóinak képviselői, vagy ilyen képviselők hiányában a munkavállalók rendelkezésére bocsássa az (1) bekezdés b) pontjában említett, az érintett társaságra vonatkozó információkat az év végét követő 6 hónapon belül, vagy
b) az (1) bekezdés a) pontjában említett információkat az ABA befektetőinek rendelkezésére bocsátja, amennyiben azok már elérhetők, illetve legkésőbb azon a napon, amikor a társaság éves jelentése elkészült.
192. § (1) Ha egy ABA a 188. § (1) bekezdésének megfelelően, összefüggésben a 188. § (5) és (6) bekezdésével, ellenőrző befolyást szerez egy tőzsdén nem jegyzett társaság felett, a társaság feletti ellenőrzés ABA általi megszerzését követő 24 hónapos időszak alatt az ilyen ABA-t kezelő ABAK
a) számára nem engedélyezett, hogy a (2) bekezdésben leírtaknak megfelelően megkönnyítse, támogassa vagy utasítást adjon a részvényesek javára történő kifizetésre, alaptőke leszállítására, részvény-visszavásárlásra illetve a társaság saját részvényeinek megszerzésére;
b) nem szavazhat – amennyiben felhatalmazást kap, hogy az ABA nevében szavazzon – a társaság irányító szerveinek gyűlésein a (2) bekezdésben leírtaknak megfelelően a részvényesek javára történő kifizetésre, alaptőke leszállítására, részvény-visszavásárlásra, illetve a társaság saját részvényeinek megszerzésére; valamint
c) minden esetben minden tőle telhetőt megtesz a (2) bekezdésben leírtaknak megfelelően a társaság saját részvényeinek a részvényesek javára történő kifizetés, alaptőke leszállítás, részvény-visszavásárlás, illetve a társaság saját részvényeinek megszerzése megelőzésére.
(2) Az ABAK-okra az (1) bekezdés alapján rótt kötelezettségeknek az alábbiakra kell vonatkozniuk:
a) a részvényesek részére teljesített kifizetés, amennyiben az utolsó üzleti év záró napján a társaság éves mérlegében meghatározott nettó eszközök értéke alacsonyabb a jegyzett tőke összegénél, vagy egy ilyen kifizetést követően az alá csökkenne, plusz azon tartalékok, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály szerint nem lehet a tagok között felosztani annak ismeretében, hogy ha a jegyzett tőke nem törölt része nem szerepel a mérlegben bemutatott eszközök között, ezt az összeget levonják a jegyzett tőke összegéből;
b) a részvényesek részére teljesített kifizetés, amelynek összege meghaladja az áthozott nyereséggel és az e célra rendelkezésre álló tartalékból származó összegekkel megnövelt, valamint az áthozott veszteséggel és a jogszabályokkal, illetve az alapszabállyal összhangban tartalékba helyezett összegekkel csökkentett, az előző pénzügyi év zárónapján fennálló nyereség összegét;
c) amennyiben a saját részvények megszerzése megengedett, a társaság szerzései, beleértve a társaság által korábban megszerzett és tartott részvényeket, valamint a saját nevében, de a társaság képviseletében eljáró személy által megszerzett részvényeket, amelyeknek az lenne a hatása, hogy a nettó eszközállomány az a) pontban említett összeg alá csökkenne.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában:
a) a (2) bekezdés a) és b) pontjában használt „kifizetés” kifejezés különösen az osztalék és a részvényekre vonatkozó kamat kifizetését foglalja magában;
b) a tőkeleszállításról szóló rendelkezések nem vonatkoznak a jegyzett tőke csökkentésére, amelynek célja a felmerült veszteségek ellensúlyozása, illetve hogy pénzösszegeket nem felosztható tartalékba helyezzen, feltéve, hogy e műveletet követően az ilyen tartalék összege legfeljebb a csökkentett jegyzett tőke 10%-a; és
c) a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott korlátozásra a 77/91/EGK irányelv 20. cikke (1) bekezdésének b)–h) pontjának az EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján meghatározott rendelkezése vonatkozik.
193. § (1) A befektetési alap esetében a könyvvizsgálói feladatok ellátására csak olyan, érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) részére adható megbízás, amely rendelkezik pénzügyi intézményi vagy befektetési vállalkozási minősítéssel, és megfelel az e fejezetben foglalt feltételeknek.
(2) A befektetési alap természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb 5 üzleti évig tarthat, és a megbízatás lejártát követő harmadik üzleti év után lehet újabb megbízási szerződést kötni ugyanazon könyvvizsgálóval. A könyvvizsgáló cég nevében könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgáló legfeljebb 5 üzleti évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a befektetési alapnál, és a megbízatás lejártát követő 2 üzleti éven belül nem láthat el újra – ugyanannál a befektetési alapnál – könyvvizsgálói feladatot.
(3) * Az (1) bekezdésben előírtakon túlmenően további követelmény a természetes személy könyvvizsgálóval szemben, hogy egyidejűleg legfeljebb húsz befektetési alapnál láthat el könyvvizsgálói feladatot, és az egy befektetési alapkezelőtől és az általa kezelt befektetési alapoktól származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg az éves jövedelmének (bevételének) 30%-át.
(4) * Az (1) bekezdésben előírtakon túlmenően további követelmény a könyvvizsgáló cégekkel szemben, hogy a könyvvizsgáló cégen belül az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló egyidejűleg legfeljebb húsz befektetési alapnál láthat el könyvvizsgálói feladatot, és a könyvvizsgáló cég egy befektetési alapkezelőtől és az általa kezelt befektetési alap(ok)tól származó bevétele nem haladhatja meg az éves nettó árbevételének 10%-át.
194. § (1) A befektetési alap könyvvizsgálatával megbízott könyvvizsgáló a felülvizsgálatának eredményéről a befektetési alapot kezelő befektetési alapkezelővel egyidejűleg a Felügyeletet – írásban – haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényeket állapított meg, amelynek alapján
a) korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, illetve a záradék megadásának elutasítása válhat szükségessé;
b) bűncselekmény elkövetésére vagy a befektetési alap kezelési szabályzatának súlyos megsértésére, illetve az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel;
c) * e törvény vagy más jogszabályok, a tőzsde, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár szabályzataiban foglalt előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel;
d) úgy ítéli meg, hogy a befektetési alapot kezelő befektetési alapkezelő tevékenysége folytán a befektetők érdekei veszélyben forognak;
e) jelentős véleménykülönbség alakult ki közte és a befektetési alapkezelő vezetése között a befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alap fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a működés szempontjából lényeges kérdésekben.
(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt esetekben is
a) a könyvvizsgáló jogosult a Felügyelettel konzultálni, illetve a Felügyeletet tájékoztatni,
b) a Felügyelet jogosult a könyvvizsgálótól közvetlenül tájékoztatást kérni és kapni.
195. § Ha a Felügyelet a befektetési alap könyvvizsgálójának felmentését kezdeményezi, jogosult a könyvvizsgáló pénzügyi intézményi, illetve befektetési vállalkozási minősítésének visszavonását kezdeményezni.
196. § (1) A befektetési alapkezelő köteles az általa kezelt befektetési alap könyvvizsgálójával – az éves jelentés könyvvizsgálatára – kötött szerződést és valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves jelentéssel kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet számára megküldeni.
(2) A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló 194. § (2) bekezdés b) pont szerinti tájékoztatása alapján – az éves jelentés jóváhagyása előtt – a befektetési alap befektetési alapkezelőjénél kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó jelentést helyesbítsék, és gondoskodjanak a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő felülvizsgálatáról.
(3) Ha az éves jelentés jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves jelentés lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a befektetési alapot kezelő befektetési alapkezelőt az adatok módosítására és könyvvizsgálóval való felülvizsgálatára az Sztv.-ben foglalt, önellenőrzésre vonatkozó szabályok figyelembevételével. A módosított, könyvvizsgáló által felülvizsgált adatokat a befektetési alapkezelő köteles a Felügyeletnek bemutatni.
197. § (1) A befektetési alapkezelő, a befektetési alapkezelőben
a) tagi részesedéssel rendelkező,
b) tagi részesedést szerezni kívánó,
c) vezető állású, és
d) alkalmazottként foglalkoztatott
személy vagy bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, az üzleti titkot – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – időbeli korlátozás nélkül köteles megőrizni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn a hatáskörében törvény felhatalmazása alapján eljáró
a) felügyeleti hatósággal,
b) a Befektető-védelmi Alappal,
c) az MNB-vel,
d) az Állami Számvevőszékkel,
e) állami adóhatósággal,
f) a Gazdasági Versenyhivatallal,
g) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző, a Kormány által kijelölt kormányzati ellenőrzési szervvel,
h) nemzetbiztonsági szolgálattal
szemben.
(2a) * Nem jelenti az (1) bekezdésben foglalt titoktartási kötelezettség sérelmét a Hpt. 164/B. §-a szerinti adattovábbítás.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség az eljárás tárgyát képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a hatáskörében eljáró,
a) * nyomozó hatósággal és a feladatkörében eljáró ügyészséggel,
b) büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal,
c) az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (a továbbiakban: OLAF)
szemben.
(3a) * Nem jelenti az üzleti titok sérelmét az MNB által – az értékpapírtitokra vonatkozó szabályok betartásával – a befektetési alapkezelőkről, valamint a befektetési alapokról egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a gazdasági folyamatok és azok fejlesztésének elemzése, értékelése és tervezése céljából a miniszter részére.
(4) * Nem jelenti az üzleti titok sérelmét az 596/2014/EU rendeletben és annak kiegészítő jogszabályaiban meghatározott, a piaci visszaélés megelőzését és felderítését szolgáló bejelentési kötelezettség teljesítése.
(5) Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.
(6) Befektetési alapkezelő jogutód nélküli megszűnése esetén az általa kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
198. § (1) A befektetési alapkezelő, illetve a befektetési alapkezelő vezető állású személye és alkalmazottja, valamint bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, az értékpapírtitkot köteles időbeli korlátozás nélkül megőrizni.
(2) A befektetési alapkezelő az értékpapírtitkot harmadik személynek – az ügyfél egyidejű tájékoztatása mellett – csak akkor adja ki, ha
a) az ügyfél vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható értékpapírtitok körébe tartozó adatokat pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri vagy erre felhatalmazást ad,
b) a 199. § (1), (2) és (6) bekezdésében foglalt rendelkezések az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést adnak, vagy
c) a befektetési alapkezelő ügyféllel szemben fennálló követelése értékesítése vagy lejárt követelése érvényesítése ezt szükségessé teszi.
199. § (1) * A 198. § (1) bekezdésében meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn
a) az MNB-vel, a Befektető-védelmi Alappal, az Országos Betétbiztosítási Alappal, az Állami Számvevőszékkel, a Gazdasági Versenyhivatallal,
b) * a jogszabályban meghatározott tevékenységi körében eljáró szabályozott piaccal, multilaterális kereskedési rendszer működtetőjével, a központi szerződő féllel, a központi értéktárral, a Kormány által kijelölt kormányzati ellenőrzési szervvel, valamint az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző OLAF-fal,
c) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a hatáskörében eljáró gyámhatósággal,
d) * a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzatok adósságrendezési eljárása, bírósági végrehajtási eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, önkormányzati csődbiztossal, végrehajtóval, illetve végelszámolóval,
e) * a büntetőeljárás során az előkészítő eljárást folytató szervvel és a nyomozó hatósággal, valamint a hatáskörében eljáró ügyészséggel,
f) a büntető-, valamint polgári ügyben, továbbá csőd-, felszámolási eljárás, illetve az önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal,
g) * külön törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
h) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
i) az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal,
j) a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal,
k) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal
szemben, e szerveknek a befektetési alapkezelőhöz intézett adatkérése, illetve írásbeli megkeresése esetén.
(2) A 198. § (1) bekezdésében meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn abban az esetben sem, ha
a) az állami adóhatóság nemzetközi szerződés alapján külföldi állami adóhatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési alapkezelőtől, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási záradékot,
b) a Felügyelet a külföldi felügyeleti hatósággal kötött együttműködési megállapodásban meghatározott módon kér, illetve továbbít adatot, ha az együttműködési megállapodás vagy a külföldi felügyeleti hatóság megkeresése tartalmazza az általa aláírt titoktartási záradékot,
c) a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi szerződés alapján, külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési alapkezelőtől, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi bűnüldöző szerv által aláírt titoktartási záradékot,
d) * a Befektető-védelmi Alap által külföldi befektető-védelmi rendszer, valamint külföldi felügyeleti hatóság részére, együttműködési megállapodásban rögzített módon kerül sor adattovábbításra, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan az adatvédelmi jogszabályokkal és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaival legalább egyenrangú védelem biztosított,
e) *
(3) A (2) bekezdés szerinti írásbeli megkeresésben meg kell jelölni
a) azt az ügyfelet vagy számlát, akiről vagy amelyről a (2) bekezdésben megjelölt szerv vagy hatóság az értékpapírtitok kiadását kéri, és
b) a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha a Felügyelet helyszíni ellenőrzést folytat.
(4) Nem kell a (3) bekezdés szerinti adatokat az írásbeli megkeresésben megjelölni, ha a Gazdasági Versenyhivatal előzetes értesítés nélkül helyszíni szemlét vagy helyszíni kutatást tart. Ezekben az esetekben a Gazdasági Versenyhivatal megkeresését a helyszínen közli.
(5) Az (1) és (2) bekezdés szerint adatkérésre jogosult szerv vagy hatóság a rendelkezésére bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatja fel, amelyet az adatkérésében megjelölt.
(6) * A 198. § (1) bekezdésében meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn abban az esetben sem, ha a befektetési alapkezelő az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
(7) A befektetési alapkezelő a 198. § (2) bekezdésében, e § (1)–(2) és (6) bekezdésében, valamint a 200. § (1) bekezdésében foglalt esetekben az értékpapírtitok kiadását – a 198. § (1) bekezdésére történő hivatkozással – nem tagadhatja meg.
(8) Befektetési alapkezelő jogutód nélküli megszűnése esetén az általuk kezelt értékpapírtitkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
200. § (1) * A befektetési alapkezelő az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség és a bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkeresésére haladéktalanul kiszolgáltatja a kért adatot az általa lebonyolított ügyletről és a nála vezetett számláról, ha adat merül fel arra, hogy az ügylet vagy a számla
a) kábítószerrel való visszaéléssel,
b) terrorcselekménnyel,
c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaéléssel,
d) lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaéléssel,
e) pénzmosással,
f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
g) bennfentes kereskedelemmel,
h) piacbefolyásolással
van összefüggésben.
(2) A 199. § (1) bekezdés e), g) és h) pontjai, valamint az e § (1) bekezdésében foglaltak szerint történő adatátadásról az érintett ügyfél nem tájékoztatható.
200/A. § * (1) A Hpt. 164/B. §-a alapján átvett adatokat az ABAK és az ÁÉKBV-alapkezelő tevékenységi köre ellátásával összefüggésben a szolgáltatásai nyújtásához szükséges mértékben megismerheti, és az ügyfélkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtartamában kezelheti, ha az ügyfél az adattovábbítást a (2) bekezdés szerinti nem korlátozta vagy tiltotta meg.
(2) * A hitelintézet, valamint a Hpt. 15/A. § szerinti külön jóváhagyást kapott pénzügyi holding társaság Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő ABAK és ÁÉKBV-alapkezelő ügyfele kifejezett nyilatkozatával jogosult korlátozni vagy megtiltani a Hpt. 164/B. § (2) bekezdés szerinti adattovábbítást.
(3) * A hitelintézet, valamint a Hpt. 15/A. § szerinti külön jóváhagyást kapott pénzügyi holding társaság Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő ABAK és ÁÉKBV-alapkezelő az ügyféllel kötendő szerződést megelőzően köteles az ügyfél részére a Hpt. 164/B. §-ában foglalt kölcsönös adatátadás lehetőségéről igazolható módon tájékoztatást adni. A tájékoztatásban egyértelműen fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy a személyes adatai e §-ban foglalt kezelésének lehetőségét bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja.
201. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg
a) az ÁÉKBV-alapkezelőre vonatkozó szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli és kockázatkezelési követelményekről szóló szabályokat; *
b) a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályait; *
c) * az ÁÉKBV-alapkezelő panaszkezelésének eljárására, valamint a panaszkezelési szabályzatára vonatkozó részletes szabályokat. *
(2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg az ügyféllel kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás minimálisan kötelező tartalmi elemeire vonatkozó részletes szabályokat.
(3) Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg az ügyféllel kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás és ügyfélpanaszok kezelésének formájára és módjára vonatkozó részletes szabályokat. *
202. § (1) E törvény – a (2)–(8) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1–154. §, a 162–201. §, a 203. §, a 205–241. §, a 243–244. §, a 257–259. §, a 261. §, a 268–269. §, 271. §, a 275. §, a 278–279. §, a 296. § (6) bekezdése, a 298. § 2014. március 15-én lép hatályba.
(3) A 285. § (3), (4), (8), (16), (23) bekezdése és a 288. § 2014. április 1-jén lép hatályba.
(4) A 293. § (5) bekezdése 2014. május 1-jén lép hatályba.
(5) A 285. § (7), (15) és (24) bekezdése 2014. július 1-jén lép hatályba.
(6) * A 281. § (1), (4) és (6)–(8) bekezdése és a 286. § (2) bekezdése 2014. október 1-jén lép hatályba.
(7) * A 281. § (2) és (3) bekezdése 2014. december 1-jén lép hatályba.
(8) E törvény 155–161. §-a az Európai Bizottság – az ABAK-irányelv 67. cikk (6) bekezdése alapján elfogadandó – felhatalmazáson alapuló jogi aktusának meghozatalát követő 15. napon lép hatályba.
(9) A 155–161. § hatálybalépésének naptári napját a miniszter az Európai Bizottság (8) bekezdésben meghatározott jogi aktusa meghozatalát követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozattal állapítja meg.
203. § (1) Azok a vállalkozások, amelyek az e törvény hatálybalépését megelőző napon a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény szabályai szerinti befektetési alapkezelési tevékenységet, vagy a Tpt. szerinti kockázati tőkealap-kezelési tevékenységet végeznek, e törvény hatálybalépésének napjától pedig ABAK-nak minősülnek, az engedélyezett tevékenységet 2014. július 22-ig folytathatják azzal, hogy e törvény rendelkezéseinek történő megfelelést a Felügyelet irányába 2014. július 22-ig kötelesek igazolni. A megfelelés igazolására csatolni kell az ABAK igazgatósága elnökének (vezérigazgatójának) vagy az ügyvezetőnek a nyilatkozatát arról, hogy az ABAK e törvény rendelkezéseinek megfelel.
(2) Az 59. §, valamint a 120. § és a 121. § szabályai nem alkalmazandóak azon ABA-k befektetési jegyeire, amelyeket e törvény hatálybalépésének napját megelőzően e törvénnyel, illetve a Tpt.-vel összhangban összeállított és közzétett tájékoztató szerint nyilvánosan hoztak forgalomba, mindaddig, amíg az említett tájékoztató érvényes.
(3) Azok a vállalkozások, amelyek az e törvény hatálybalépését megelőző napon a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény szabályai szerinti befektetési alapkezelési tevékenységet, vagy a Tpt. szerinti kockázati tőkealap-kezelési tevékenységet végeznek, és e törvény hatálybalépését megelőzően zárt végű, a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény szabályai szerinti befektetési alapokat és a Tpt. szerinti kockázati tőkealapokat kezelnek, valamint 2014. július 22-t követően nem eszközölnek további befektetést, továbbra is az e törvény szerinti engedély nélkül kezelhetik az e törvény hatálybalépését követően ABA-nak minősülő alapokat.
(4) A Magyarországon székhellyel rendelkező ABAK köteles gondoskodni arról, hogy az általa kezelt ABA kezelési szabályzata és – nyilvános ABA esetében – tájékoztatója a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény hatálybalépését követően elhatározott első módosítása során, de legkésőbb 2014. december 31. napjáig megfeleljen a 3., illetve az 5. mellékletnek.
(5) * Az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló törvény hatálybalépésekor befektetési alapkezelő teljes tevékenységét irányító személynek legkésőbb 2019. január 1-től kell megfelelnie a 19. § (5) bekezdés b) pontjában foglalt követelményeknek.
(6) * Az e törvény – a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőit érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2015. évi CCXV. törvénnyel megállapított – 130. § (1) bekezdés a) pontjában és a (2a) bekezdésben, a 3. melléklet I. Fejezet XI. alfejezet 60. pontjában, valamint az 5. melléklet 7. pont 7.13–7.15. alpontjaiban előírt rendelkezéseknek való megfelelést 2017. március 18-tól kell biztosítani.
203/A. § * (1) Az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvénnyel megállapított 197. § (2a) bekezdését és 200/A. §-t az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvény hatálybalépésekor fennálló szerződésekre is alkalmazni kell.
(2) A 200/A. § (2) bekezdésében foglalt nyilatkozattételi lehetőségről a hitelintézet ellenőrző befolyása alatt működő ABAK és ÁÉKBV-alapkezelő az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvény hatálybalépésekor fennálló szerződéssel rendelkező ügyfelét legkésőbb harminc nappal a Hpt. 164/B. § szerinti adattovábbítást megelőzően írásban értesíti. A fennálló szerződéssel rendelkező ügyfelek tájékoztatását követően az általa működtetett honlapon a figyelem felkeltésére alkalmas módon erre vonatkozó tájékoztatást tesz közzé. A Hpt. 164/B. § szerinti adatátadás a honlapon történő közzétételtől számított harmincadik nap után kezdődhet meg.
204. § (1) A 242. §, a 243. § és a 255. § az Alaptörvény 41. cikk (5) és (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) A 282. § az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(3) A 287. § az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(4) A 291. § és a 293. § (16) és (22) bekezdése az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
205. § (1) E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és Tanács 2009. július 13-i 2009/65/EK irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (átdolgozás),
b) a Bizottság 2010. július 1-jei 2010/43/EK irányelve a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szervezeti követelmények, az összeférhetetlenség, az üzletvitel, a kockázatkezelés, valamint a letétkezelő és az alapkezelő társaság közötti megállapodás tartalma tekintetében történő végrehajtásáról,
c) a Bizottság 2010. július 1-jei 2010/44/EK irányelve a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az alapok egyesülésére, a master-feeder struktúrákra és a bejelentési eljárásokra vonatkozó különös rendelkezései tekintetében történő végrehajtásáról,
d) az Európai Parlament és a Tanács 2011. június 8-án kelt 2011/61/EU irányelve az alternatív befektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról,
e) * az Európai Parlament és a Tanács 2013/14/EU irányelve (2013. május 21.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló 2003/41/EK irányelvnek, az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 2009/65/EK irányelvnek és az alternatív befektetésialap-kezelőkről szóló 2011/61/EU irányelvnek a hitelminősítések túlzott figyelembevétele tekintetében történő módosításáról,
f) * az Európai Parlament és a Tanács 2014. július 23-i 2014/91/EU irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 2009/65/EK irányelvnek a letétkezelői funkciók, a javadalmazási politikák és a szankciók tekintetében történő módosításáról,
g) * az Európai Parlament és a Tanács 2019. november 27-i (EU) 2019/2034 irányelve a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2002/87/EK, a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU és a 2014/65/EU irányelv módosításáról,
h) * az Európai Parlament és a Tanács 2019. június 20-i (EU) 2019/1160 irányelve a 2009/65/EK és a 2011/61/EU irányelvnek a kollektív befektetési vállalkozások határokon átnyúló forgalmazása tekintetében történő módosításáról,
i) * az Európai Parlament és a Tanács 2021. december 15-i (EU) 2021/2261 irányelve a 2009/65/EK irányelvnek a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumok átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV) alapkezelő társaságai általi használata tekintetében történő módosításáról.
(2) E törvény
a) a Bizottság 2010. július 1-jei, a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kiemelt befektetői információk tekintetében, valamint a papírtól eltérő tartós adathordozón vagy weboldalon rendelkezésre bocsátott kiemelt befektetői információk vagy tájékoztató esetében teljesítendő különleges feltételek tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 583/2010/EU rendeletének,
b) a Bizottság 2010. július 1-jei, a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a bejelentő levél és az ÁÉKBV-igazolás formája és tartalma, a bejelentés céljára az illetékes hatóságok közötti elektronikus kommunikáció használata, valamint a helyszíni ellenőrzésekre és vizsgálatokra és az illetékes hatóságok közötti információcserére vonatkozó eljárások tekintetében történő végrehajtásáról szóló 584/2010/EU rendeletének,
c) a Bizottság 2012. december 19-i a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről szóló 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendeletének,
d) az Európai Parlament és Tanács 2013. április 17-i az európai kockázatitőke-alapokról szóló 345/2013/EU rendeletének,
e) az Európai Parlament és Tanács 2013. április 17-i az európai szociális vállalkozási alapokról szóló 346/2013/EU rendeletének,
f) a Bizottság 2013. május 15-i a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv önkéntes alkalmazását választó ABAK-okra vonatkozó eljárás létrehozásáról szóló 447/2013/EU végrehajtási rendeletének,
g) a Bizottság 2013. május 15-i a nem uniós ABAK-ok referencia-tagállamának a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti meghatározását szolgáló eljárás létrehozásáról szóló 448/2013/EU végrehajtási rendeletének,
h) * az Európai Parlament és Tanács 2015. április 29-i az európai hosszú távú befektetési alapokról szóló 760/2015/EU rendeletének,
i) * az Európai Parlament és Tanács 2015. november 25-i, az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló (EU) 2015/2365 rendeletének
j) * a pénzpiaci alapokról szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1131 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
k) * az európai kockázatitőke-alapokról szóló 345/2013/EU rendelet és az európai szociális vállalkozási alapokról szóló 346/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. október 25-i (EU) 2017/1991 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
l) * az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
m) * a páneurópai egyéni nyugdíjtermékről (PEPP) szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
n) * a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló, 2023. május 31-i (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
206–240. § *
241. § A Tpt. – egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel megállapított – 346. § (1) bekezdése, 350/C. § (1) bekezdése és 350/F. § (1) bekezdése a „Ptk. 5:95. § (2) és (4) bekezdése” szövegrész helyett a „Ptk. 5:95. §” szöveggel lép hatályba.
242. § *
243–244. § *
245–256. § *
257–259. § *
260. § *
261. § *
262–267. § *
268–269. § *
270. § A Bit.
a) – egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXXVI. törvénnyel megállapított – 161/C. § (1) bekezdése a „161/A. §-ban meghatározott biztosítási ágazatokat művelő” szövegrész helyett a „161/B. § (1) bekezdésében meghatározott biztosítási ágazatokat művelő”,
b) – egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel megállapított – 39. § (1) bekezdése az „1 241 500” szövegrész helyett az „1 251 000”
szöveggel lép hatályba.
271. § *
272–274. § *
275. § *
276–277. § *
278–279. § *
280. § *
281. § (1) *
(2) *
(3) *
(4) *
(5) *
(6)–(8) *
282–284. § *
285. § (1)–(2) *
(3)–(4) *
(5)–(6) *
(7) *
(8) *
(9)–(14) *
(15) *
(16) *
(17)–(22) *
(23) *
(24) *
(25)–(27) *
286. § (1) *
(2) *
287. § *
288. § *
289–290. § *
291. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 68. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) A helyi földbizottság állásfoglalása ellen kifogás terjeszthető elő a települési önkormányzat képviselő-testületénél. A képviselő-testület döntése ellen további jogorvoslatnak, panasznak, felszólalásnak nincs helye.”
(2) *
292. § Nem lép hatályba az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvény 271. §-a.
293. § (1) *
(2) A Fétv. 13. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„13. § (1) A föld tulajdonjogának a megszerzésére irányuló szerződésnek – a Földforgalmi törvény 13–15. §-ában meghatározottakon túl – tartalmaznia kell a szerződő felek, illetve a szerző fél (a továbbiakban együtt: szerződő fél) következő adatait:
a) természetes személy szerződő fél
aa) természetes személyazonosító adatait,
ab) személyi azonosítóját a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személyek esetében,
ac) a személyi azonosítóval nem rendelkező személy esetében a 2/A. §-ban meghatározott belső egyedi azonosító számot, feltéve, ha arról tájékoztatást kapott,
ad) állampolgárságát,
ae) lakcímét;
b) a gazdálkodó szervezet szerződő fél
ba) megnevezését,
bb) statisztikai azonosítóját,
bc) cégjegyzékszámát, ha a gazdálkodó szervezet a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény hatálya alá tartozik,
bd) a statisztikai azonosítóval, cégjegyzékszámmal nem rendelkező tagállami vagy külföldi székhelyű gazdálkodó szervezet esetében a 2/B. §-ban meghatározott belső egyedi azonosító számot, feltéve, ha arról tájékoztatást kapott,
be) székhelyét (telephelyét),
bf) vezető tisztségviselő vagy cégvezető családi és utónevét, lakcímét, illetve a törvényes képviselő családi és utónevét, tisztségét,
bg) részéről eljáró meghatalmazott természetes személy családi és utónevét, lakcímét,
bh) bélyegzőjének lenyomatát.
(2) Ha a szerző fél tagja a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarának (a továbbiakban: Kamara), akkor az (1) bekezdésben foglaltakon túl a tagsági azonosító számát is tartalmaznia kell a szerződésnek.
(3) Az adás-vételi szerződésben rögzíteni kell azt is, hogy a vevő elővásárlásra jogosult-e. E jogosultság fennállása esetén meg kell jelölni a szerződésben azt is, hogy a jogosultság mely törvényen, és az ott meghatározott sorrend mely ranghelyén áll fenn. A szerződésen alapuló elővásárlási jog esetén ennek tényét kell rögzíteni az adás-vételi szerződésben.”
(3) A Fétv. 30. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja a következő szöveggel lép hatályba:
[A Ket.-ben meghatározott eseteken túl az ügyintézési határidőbe nem számít be: a helyi földbizottság megkeresésétől]
„aa) a helyi földbizottság állásfoglalásának, illetve az azzal kapcsolatos kifogás elbírálása kapcsán a képviselő-testület döntésének a mezőgazdasági igazgatási szervhez való beérkezéséig, vagy”
[terjedő időtartam;]
(4) A Fétv. 30. §-a a következő (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(5) A 103/A. §-ban meghatározottak alapján, a helyi földbizottság állásfoglalása elleni kifogás benyújtásáról való értesítésnek a mezőgazdasági igazgatási szervhez való beérkezése napja, valamint a kifogás elbírálásáról szóló döntésnek a vele való közlésének napja közötti időtartam alatt a mezőgazdasági igazgatási szerv eljárási cselekményt nem végezhet.”
(5) *
(6)–(20) *
(21) A Fétv.
a) 18. §-a a „13. § (1) bekezdésében” szövegrész helyett a „13. § (1)–(2) bekezdésében”,
b) 28. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontja a „magánszemélyek” szövegrész helyett a „természetes személyek”,
c) 28. § (1) bekezdés b) pontja bc) alpontja a „statisztikai azonosítóját (törzsszámát)” szövegrész helyett a „statisztikai azonosítóját”
szöveggel lép hatályba.
(22)–(23) *
294–295. § *
296. § (1)–(5) *
(6) *
(7)–(11) *
297. § Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény 133. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ttvr.) 1. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Takarékbetét-szerződés alapján a hitelintézet köteles az elhelyezőtől takarékbetétkönyv vagy más okmány ellenében pénzt átvenni és annak összegét a szerződés szerint visszafizetni.
(6) A természetes személyek fizetésiszámla-szerződés és betétszerződés keretében hitelintézetnél elhelyezett pénzeszközeire a takarékbetét-szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni.””
298. § (1) *
(2) * E törvény 122. §-a az Európai Bizottság – az ABAK-irányelv 68. cikk (6) bekezdése alapján – elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusának meghozatalát követő 15. napon hatályát veszti.
(3) A miniszter az Európai Bizottság (2) bekezdésben meghatározott jogi aktusa meghozatalának időpontját – annak ismertté válását követően haladéktalanul – a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozattal állapítja meg.
299. § Nem lép hatályba az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény 152. § (2) bekezdés f) és g) pontja, 171. §-a és 7. melléklete.
1. Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény,
2. Hpt.: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény
3. Fkt.: a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény,
4. Sztv.: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény,
5. Tpt.: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény,
6. * Art.: az adózás rendjéről szóló törvény,
7. Ctv.: a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény,
8. Fnyt.: a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény,
9. Bszt.: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény,
10. Fttv.: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény,
11. Cstv.: a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény,
12. Btk.: a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény,
13. Bnytv.: a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény,
14. Mt.: 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről,
15. MNBtv.: a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény.
1. A szervezet működési rendje, felépítése, a szervezeten belüli döntési jogkörök meghatározásának szabályai.
2. A folyamatba épített belső ellenőrzési mechanizmusok szabályozása.
3. Az érdekellentétek megelőzésére és kezelésére vonatkozó szabályok.
4. A társaság saját vagyonának pénzügyi eszközökbe történő befektetésére és kezelésére vonatkozó szabályok, valamint a vezető tisztségviselők és az alkalmazottak befektetéseire vonatkozó szabályok.
5. A portfóliókra kötött összevont ügyletek során alkalmazandó allokációs szabályok.
6. A nyilvántartások vezetésének és az adatok megőrzésének szabályai.
7. A kockázat kezelésének elveire vonatkozó szabályok.
8. A tevékenység átadásának, kiszervezésének elveire vonatkozó szabályok.
9. A befektetők tájékoztatásának módjára és gyakoriságára vonatkozó szabályok.
10. Az ügyfélfogadás rendjére, a panaszok kezelésére vonatkozó szabályok.
11. A teljesítménymérés elvei, szabályai.
12. Az eszközök értékelésének elveire vonatkozó szabályok.
13. Az alkalmazottakra vonatkozó szakmai képzési követelmények.
14. A titoktartás szabályai.
1. A befektetési alap alapadatai
1.1. A befektetési alap neve
1.2. A befektetési alap rövid neve
1.3. A befektetési alap székhelye
1.4. A befektetési alap nyilvántartásba vételének időpontja, nyilvántartási száma
1.5. A befektetési alapkezelő neve
1.6. A letétkezelő neve
1.7. A forgalmazó neve
1.8. A befektetési alap működési formája (nyilvános) a lehetséges befektetők köre (szakmai vagy lakossági)
1.9. A befektetési alap fajtája (nyílt végű vagy zárt végű)
1.10. A befektetési alap futamideje (határozatlan vagy határozott), határozott futamidő esetén a futamidő lejáratának feltüntetése
1.11. Annak feltüntetése, ha a befektetési alap ÁÉKBV-irányelv vagy ABAK-irányelv alapján harmonizált alap
1.12. A befektetési alap által kibocsátott sorozatok száma, jelölése, annak feltüntetése, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőkben térnek el egymástól
1.13. * A befektetési alap jogszabály szerinti elsődleges eszközkategória típusa
1.14. Annak feltüntetése, ha a befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet hitelintézet által vállalt garancia vagy kezesi biztosítás biztosítja (tőke-, illetve hozamgarancia) vagy azt a befektetési alap részletes befektetési politikája támasztja alá (tőke-, illetve hozamvédelem); az ennek feltételeit a kezelési szabályzatban részletesen tartalmazó pont megjelölése
2. A befektetési alapra vonatkozó egyéb alapinformációk
3. A befektetési alapkezelésre, továbbá a befektetési jegyek forgalomba hozatalára és forgalmazására vonatkozó, valamint az alap és a befektető közötti jogviszonyt szabályozó jogszabályok felsorolása
4. A befektetés legfontosabb jogi következményeinek leírása, beleértve a joghatóságra, az alkalmazandó jogra és bármilyen olyan jogi eszköz meglétére vagy hiányára vonatkozó információkat, amelyek az ABA letelepedése szerinti országban hozott ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról rendelkeznek;
5. A befektetési jegy ISIN azonosítója
6. A befektetési jegy névértéke
7. A befektetési jegy devizaneme
8. A befektetési jegy előállításának módja, a kibocsátásra, értékesítésre vonatkozó információk
9. A befektetési jegyre vonatkozó tulajdonjog igazolásának és nyilvántartásának módja
10. A befektetőnek a befektetési jegy által biztosított jogai, annak leírása, hogy az ABAK hogyan biztosítja a befektetőkkel való tisztességes bánásmódot, és amennyiben valamely befektető kivételezett bánásmódban részesül, vagy erre jogot szerez, a kivételezett bánásmód leírása, a kivételezett bánásmódban részesülő befektetőtípusok azonosítása, valamint adott esetben ezek az ABA-hoz vagy az ABAK-hoz fűződő jogi és gazdasági kötődésének leírása; az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
11. A befektetési alap befektetési céljainak, specializációjának leírása, feltüntetve a pénzügyi célokat is (pl. tőkenövekedés vagy jövedelem, földrajzi vagy iparági specifikáció)
12. Befektetési stratégia, a befektetési alap céljai megvalósításának eszközei
13. Azon eszközkategóriák megjelölése, amelyekbe a befektetési alap befektethet, külön utalással arra vonatkozóan, hogy a befektetési alap számára engedélyezett-e a származtatott ügyletek alkalmazása
14. Az egyes portfólióelemek maximális, illetve minimális vagy tervezett aránya
15. A befektetési politika minden esetleges korlátozása, valamint bármely olyan technika, eszköz vagy hitelfelvételi jogosítvány, amely a befektetési alap kezeléséhez felhasználható, ideértve a tőkeáttétel alkalmazására, korlátozására, a garanciák és eszközök újbóli felhasználására vonatkozó megállapodásokat és az alkalmazható tőkeáttétel legnagyobb mértékét, utalva arra, hogy ABA esetében az éves és féléves jelentés tartalmazza a 6. melléklet XI. pontjának megfelelő információkat
16. A portfólió devizális kitettsége
17. Ha a tőke-, illetve hozamígéret a befektetési alap befektetési politikájával van alátámasztva, akkor a mögöttes tervezett tranzakciók leírása
18. Hitelfelvételi szabályok
19. Azon értékpapírokat kibocsátó vagy garantáló államok, önkormányzatok vagy nemzetközi szervezetek, amelyeknek az értékpapírjaiba az alap eszközeinek több mint 35 százalékát fekteti
20. A leképezett index bemutatása és az egyes értékpapírok indexbeli súlyától való eltérésének maximális nagysága
21. Azon befektetési alap befektetési politikája, amelybe a befektetési alapba fektető befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát meghaladó mértékben kíván befektetni
22. A cél-ÁÉKBV, illetve részalapjának megnevezése, a cél-ABA megnevezése, letelepedésére vonatkozó információk
23. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk, így pl. a mögöttes alapok letelepedésére vonatkozó információk, amennyiben az ABA alapok alapja
24. Származtatott ügyletekkel kapcsolatos információk
24.1. Származtatott ügyletek alkalmazása esetén arra vonatkozó információ, hogy a származtatott ügyletek alkalmazására fedezeti célból vagy a befektetési célok megvalósítása érdekében van lehetőség
24.2. A származtatott termékek, illetve a származtatott ügyletek lehetséges köre
24.3. Azon jogszabályhely megjelölése, amelynek alapján a befektetési alap eltérési lehetőséggel élt
24.4. A származtatott ügylettel kapcsolatos befektetési korlátok
24.5. Az egyes eszközökben meglévő pozíciók nettósítási szabályai
24.6. Az indexekben, egyéb összetett eszközökben meglévő pozíciók kezelése
24.7. Az értékeléshez felhasználni kívánt árinformációk forrása
24.8. Amennyiben azon származtatott ügylet jellemzői, amelybe a befektetési alap befektet, különböznek a jogszabály által a származtatott ügyletekre vonatkozóan meghatározott általános jellemzőktől, az erre vonatkozó figyelemfelhívás, meghatározva az adott származtatott ügylet jellemzőit és kockázatát
24.9. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
25. * Ingatlanalapra, vegyes alapra vonatkozó speciális rendelkezések
25.1. Annak megjelölése, hogy hozamtermelő vagy értéknövekedési céllal kiválasztandó ingatlanokba fektet az ingatlanalap, vegyes alap
25.2. Annak megjelölése, hogy milyen funkciójú (lakás, kereskedelmi, ipari stb.) ingatlanokba fektet az ingatlanalap, vegyes alap
25.3. Annak megjelölése, hogy mely országokban fektet be az ingatlanalap, vegyes alap
25.4. Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma összegszerűen
25.5. Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma az összes eszközhöz viszonyítottan
25.6. Az építés alatt álló ingatlanok maximum aránya
25.7. Az ingatlanalapra, vegyes alapra háruló kockázatok
25.8. Az ingatlanalapra, vegyes alapra háruló kockázatok kezelésének módja, a kockázatkezelés stratégiája és megvalósításának főbb elvei
25.9. Az alap nyilvántartásba vételét megelőző forgalomba hozatal kapcsán történt apportálás esetén az apportálandó ingatlanok részletes bemutatása
26. A kockázati tényezők, valamint annak bemutatása, hogy az ABAK hogyan felel meg a 16. § (5) bekezdésben előírt feltételeknek
26.1. Az ABA likviditási kockázatának kezelése, visszaváltási jogok és a befektetőkkel kötött visszaváltási megállapodások leírása, utalva arra, hogy ABA esetében az éves és féléves jelentés tartalmazza a 6. melléklet X. pontjának megfelelő információkat
27. A nettó eszközérték megállapítása, közzétételének helye és ideje, a hibás nettó eszközérték számítás esetén követendő eljárás
28. A portfólió elemeinek értékelése, az értékelési eljárásnak és az eszközök értékelése során használt árképzési módszernek a leírása, beleértve a nehezen értékelhető eszközök értékelése során a 38. §-nak megfelelően alkalmazott módszereket
29. A származtatott ügyletek értékelése
30. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
31. A hozam megállapításának és kifizetésének feltételei és eljárása
32. Hozamfizetési napok
33. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
34. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret
34.1. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret teljesülését biztosító hitelintézet által vállalt garancia vagy kezesi biztosítás (tőke-, illetve hozamgarancia)
34.2. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet alátámasztó befektetési politika (tőke-, illetve hozamvédelem)
35. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
36. A befektetési alapot terhelő díjak, költségek mértéke és az alapra terhelésük módja
36.1. A befektetési alap által az alapkezelő társaság részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja
36.2. Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által a letétkezelő részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja
36.3. Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által egyéb felek, harmadik személyek részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja
37. A befektetési alapot és a befektetőket terhelő egyéb lehetséges költségek vagy díjak (ez utóbbiak legmagasabb összege), kivéve a 36. pontban említett költségeket
38. Ha a befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát más kollektív befektetési formákba fekteti, a befektetési célként szereplő egyéb kollektív befektetési formákat terhelő alapkezelési díjak legmagasabb mértéke
39. A részalapok közötti váltás feltételei és költségei
40. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
41. A befektetési jegyek vétele
41.1. A vételi megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje
41.2. A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap
41.3. A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap
42. A befektetési jegyek visszaváltása
42.1. Visszaváltási megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje
42.2. A visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap
42.3. A visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap
43. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának részletszabályai
43.1. A forgalmazási maximum mértéke
43.2. A forgalmazási maximum elérését követő eljárás, az értékesítés újraindításának pontos feltételei
44. A befektetési jegyek vételi, illetve visszaváltási árának meghatározása
44.1. A fenti árak kiszámításának módszere és gyakorisága
44.2. A befektetési jegyek vételével, visszaváltásával kapcsolatban felszámított forgalmazási jutalékok maximális mértéke és annak megjelölése, hogy ez – részben vagy egészben – a befektetési alapot vagy a forgalmazót vagy a befektetési alapkezelőt illeti meg
45. Azoknak a szabályozott piacoknak a feltüntetése, ahol a befektetési jegyeket jegyzik, illetve forgalmazzák
46. Azoknak az államoknak (forgalmazási területeknek) a feltüntetése, ahol a befektetési jegyeket forgalmazzák
47. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
48. Befektetési alap múltbeli teljesítménye – az ilyen információ szerepelhet a kezelési szabályzatban vagy ahhoz csatolható
49. Amennyiben az adott alap esetében mód van a befektetési jegyek bevonására, ennek feltételei
50. A befektetési alap megszűnését kiváltó körülmények, a megszűnés hatása a befektetők jogaira
51. Minden olyan további információ, amely alapján a befektetők kellő tájékozottsággal tudnak határozni a felkínált befektetési lehetőségről
52. A befektetési alapkezelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám)
53. A letétkezelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai
54. A könyvvizsgálóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai
55. Az olyan tanácsadóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), amelynek díjazása a befektetési alap eszközeiből történik
56. A forgalmazóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai
57. Az ingatlanértékelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai
58. A prime brókerre vonatkozó információk
58.1. A prime bróker neve
58.2. Az ABA prime brókerrel kötött megállapodása lényegi elemeinek, a felmerülő összeférhetetlenségek kezelésének leírása
58.3. A letétkezelővel kötött esetleges megállapodás azon elemének leírása, amely az ABA eszközei átruházásának és újrafelhasználásnak lehetőségére vonatkozik, továbbá a prime brókerre esetlegesen átruházott felelősségre vonatkozó információ leírása
59. Harmadik személyre kiszervezett tevékenységek leírása, az esetleges összeférhetetlenségek bemutatása
60. * ÁÉKBV esetén a letétkezelő kötelezettségeinek leírása, az esetleges összeférhetetlenségek ismertetése, a letétkezelő által kiszervezett feladatok leírása, valamint nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy kérelemre az ÁÉKBV-alapkezelő a befektetők rendelkezésre bocsátja az 53. pontban valamint az e pontban részletezett információkat.
A fenti tagolást a 70. § (3) bekezdés c) pontjában írtakra is tekintettel, értelemszerűen kell alkalmazni. *
1. A befektetési alap alapadatai
1.1. A befektetési alap neve
1.2. A befektetési alap rövid neve
1.3. A befektetési alap székhelye
1.4. A befektetési alap nyilvántartásba vételének időpontja, nyilvántartási száma
1.5. A befektetési alapkezelő neve
1.6. A letétkezelő neve
1.7. A forgalmazó neve
1.8. A befektetési alap működési formája (zártkörű), a lehetséges befektetők köre (szakmai vagy lakossági)
1.9. A befektetési alap fajtája (nyílt végű vagy zárt végű)
1.10. A befektetési alap futamideje (határozatlan vagy határozott), határozott futamidő esetén a futamidő lejáratának feltüntetése
1.11. Annak feltüntetése, hogy a befektetési alap az ÁÉKBV-irányelv alapján nem harmonizált, illetve az ABAK-irányelv alapján harmonizált alap
1.12. A befektetési alap által kibocsátott sorozatok száma, jelölése, annak feltüntetése, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőkben térnek el egymástól
1.13. * A befektetési alap jogszabály szerinti elsődleges eszközkategória típusa
1.14. Annak feltüntetése, ha a befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet hitelintézet által vállalt garancia vagy kezesi biztosítás biztosítja (tőke-, illetve hozamgarancia) vagy azt a befektetési alap részletes befektetési politikája támasztja alá (tőke-, illetve hozamvédelem); az ennek feltételeit a kezelési szabályzatban részletesen tartalmazó pont megjelölése
2. A befektetési alapra vonatkozó egyéb alapinformációk
3. A befektetési alapkezelésre, továbbá a befektetési jegyek forgalomba hozatalára és forgalmazására vonatkozó, valamint az alap és a befektető közötti jogviszonyt szabályozó jogszabályok felsorolása
4. A befektetés céljából vállalt szerződéses kapcsolat legfontosabb jogi következményeinek leírása, beleértve a joghatóságra, az alkalmazandó jogra és bármilyen olyan jogi eszköz meglétére vagy hiányára vonatkozó információkat, amelyek az ABA letelepedése szerinti országban hozott ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról rendelkeznek;
5. A befektetési alap kezelési szabályzata alapkezelő általi elfogadásának, megállapításának időpontja, az alapkezelői határozat száma (forgalomba hozatalonként, azaz sorozatonként)
6. A befektetési alap Felügyelet általi nyilvántartásba vételéről hozott határozat száma, kelte
7. A befektetési alap nyilvántartási száma (lajstromszáma) a Felügyelet által vezetett nyilvántartásban
8. A befektetési alap kezelési szabályzatának módosításáról szóló alapkezelői határozatok száma, kelte
9. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információ
10. A kezelési szabályzat azon feltételeinek, rendelkezéseinek megjelölése, amelyek módosításához a befektetési jegy birtokosok meghatározott arányú (többségű) jóváhagyása is szükséges; továbbá az arány megjelölése
11. Amennyiben a kezelési szabályzat módosításához a befektetési jegy birtokosok jóváhagyására is szükség van, úgy az ennek megszerzésére irányuló eljárás szabályozása, határidők meghatározása
12. Annak a módnak a megjelölése, ahogy a befektetési alap kezelési szabályzata és a rendszeres tájékoztatás célját szolgáló jelentések befektetők rendelkezésére bocsátása megtörténik
13. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információ
14. A befektetési jegy ISIN azonosítója
15. A befektetési jegy névértéke
16. A befektetési jegy devizaneme
17. A befektetési jegy előállításának módja, a kibocsátásra, értékesítésre vonatkozó információk
18. A befektetési jegyre vonatkozó tulajdonjog igazolásának és nyilvántartásának módja
19. A befektetőnek a befektetési jegy által biztosított jogai, annak leírása, hogy az ABAK hogyan biztosítja a befektetőkkel való tisztességes bánásmódot, és, amennyiben valamely befektető kivételezett bánásmódban részesül, vagy erre jogot szerez, a kivételezett bánásmód leírása, a kivételezett bánásmódban részesülő befektetőtípusok azonosítása, valamint adott esetben ezek az ABA-hoz vagy az ABAK-hoz fűződő jogi és gazdasági kötődésének leírása;
20. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
21. A befektetési alap befektetési céljainak, specializációjának leírása, feltüntetve a pénzügyi célokat is (pl. tőkenövekedés vagy jövedelem, földrajzi vagy iparági specifikáció)
22. Befektetési stratégia, a befektetési alap céljai megvalósításának eszközei
23. Azon eszközkategóriák megjelölése, amelyekbe a befektetési alap befektethet, külön utalással arra vonatkozóan, hogy a befektetési alap számára engedélyezett-e a származtatott ügyletek alkalmazása
24. Az egyes portfólióelemek maximális, illetve minimális vagy tervezett aránya
25. A befektetési politika minden esetleges korlátozása, valamint bármely olyan technika, eszköz vagy hitelfelvételi jogosítvány, amely a befektetési alap kezeléséhez felhasználható, ideértve a tőkeáttétel alkalmazására, korlátozására, a garanciák és eszközök újbóli felhasználására vonatkozó megállapodásokat és az alkalmazható tőkeáttétel legnagyobb mértékét
26. A portfólió devizális kitettsége
27. Ha a tőke-, illetve hozamígéret a befektetési alap befektetési politikájával van alátámasztva, akkor a mögöttes tervezett tranzakciók leírása
28. Hitelfelvételi szabályok
29. Azon értékpapírokat kibocsátó vagy garantáló államok, önkormányzatok vagy nemzetközi szervezetek, amelyeknek az értékpapírjaiba az alap eszközeinek több mint 35 százalékát fekteti
30. A leképezett index bemutatása és az egyes értékpapírok indexbeli súlyától való eltérésének maximális nagysága
31. Azon befektetési alap befektetési politikája, amelybe a befektetési alapba fektető befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát meghaladó mértékben kíván befektetni
32. Amennyiben a befektetési alap befektetési politikája alapján egy adott intézménnyel szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettsége meghaladhatja a befektetési alap eszközeinek 20 százalékát, figyelemfelhívás az ebből fakadó speciális kockázatokra
33. Azon jogszabályhely megjelölése, amelynek alapján a befektetési alap eltérési lehetőséggel élt
34. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk, így pl. a mögöttes alapok letelepedésére vonatkozó információk, amennyiben az ABA alapok alapja
35. Származtatott ügyletekkel kapcsolatos információk
35.1. Származtatott ügyletek alkalmazása esetén arra vonatkozó információ, hogy a származtatott ügyletek alkalmazására fedezeti célból vagy a befektetési célok megvalósítása érdekében van lehetőség
35.2. A származtatott termékek, illetve a származtatott ügyletek lehetséges köre
35.3. Azon jogszabályhely megjelölése, amelynek alapján a befektetési alap eltérési lehetőséggel élt
35.4. A származtatott ügylettel kapcsolatos befektetési korlátok
35.5. Az egyes eszközökben meglévő pozíciók nettósítási szabályai
35.6. Az indexekben, egyéb összetett eszközökben meglévő pozíciók kezelése
35.7. Az értékeléshez felhasználni kívánt árinformációk forrása
35.8. Amennyiben azon származtatott ügylet jellemzői, amelybe a befektetési alap befektet, különböznek a jogszabály által a származtatott ügyletekre vonatkozóan meghatározott általános jellemzőktől, az erre vonatkozó figyelemfelhívás, meghatározva az adott származtatott ügylet jellemzőit és kockázatát
35.9. A származtatott ügyletekben lévő pozíciók összesített kockázati kitettségének mértéke
35.10. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
36. * Ingatlanalapra, vegyes alapra vonatkozó speciális rendelkezések
36.1. Annak megjelölése, hogy hozamtermelő vagy értéknövekedési céllal kiválasztandó ingatlanokba fektet az ingatlanalap, vegyes alap
36.2. Annak megjelölése, hogy milyen funkciójú (lakás, kereskedelmi, ipari stb.) ingatlanokba fektet az ingatlanalap, vegyes alap
36.3. Annak megjelölése, hogy mely országokban fektet be az ingatlanalap, vegyes alap
36.4. Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma összegszerűen
36.5. Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma az összes eszközhöz viszonyítottan
36.6. Az építés alatt álló ingatlanok maximum aránya
36.7. Az ingatlanalapra, vegyes alapra háruló kockázatok
36.8. Az ingatlanalapra, vegyes alapra háruló kockázatok kezelésének módja, a kockázatkezelés stratégiája és megvalósításának főbb elvei
36.9. Az alap nyilvántartásba vételét megelőző forgalomba hozatal kapcsán történt apportálás esetén az apportálandó ingatlanok részletes bemutatása
36.10. Amennyiben a befektetési alap, vegyes alap eltér a nyilvános ingatlanbefektetési alapokra vonatkozó kölcsönfelvételi korlátoktól, az eltérés lehetőségének és indokának részletes bemutatása
37. A kockázati tényezők, valamint annak bemutatása, hogy az ABAK hogyan felel meg a 16. § (5) bekezdésben előírt feltételeknek
37.1. Amennyiben a befektetési alap befektetési politikája alapján egy adott intézménnyel szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettsége meghaladhatja a befektetési alap eszközeinek 20 százalékát, figyelemfelhívás az ebből fakadó speciális kockázatokra
37.2. Amennyiben a befektetési alap alapvetően nem az átruházható értékpapírok vagy pénzügyi eszközök közé tartozó eszközkategóriákba fektet be, vagy leképez egy meghatározott indexet, figyelemfelhívás a befektetési alap befektetési politikájának ezen elemére
37.3. Amennyiben a befektetési alap nettó eszközértéke a portfólió lehetséges összetételénél vagy az alkalmazható kezelési technikáinál fogva erőteljesen ingadozhat, az erre vonatkozó figyelemfelhívás
37.4. Amennyiben a befektetési alap – a Felügyelet engedélye alapján – eszközeinek akár 100 százalékát fektetheti olyan, különböző átruházható értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, amelyeket valamely EGT-állam, annak önkormányzata, harmadik ország, illetve olyan nemzetközi szervezet bocsátott ki, amelynek egy vagy több EGT-állam is tagja, az erre vonatkozó figyelemfelhívás
37.5. Az ABA likviditási kockázatának kezelése, visszaváltási jogok és a befektetőkkel kötött visszaváltási megállapodások leírása
38. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információ
39. A nettó eszközérték megállapítása, közzétételének helye és ideje, a hibás nettó eszközérték számítás esetén követendő eljárás
40. A portfólió elemeinek értékelése, az értékelési eljárásnak és az eszközök értékelése során használt árképzési módszernek a leírása, beleértve a nehezen értékelhető eszközök értékelése során a 38. §-nak megfelelően alkalmazott módszereket
41. A származtatott ügyletek értékelése
42. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
43. A hozam megállapításának és kifizetésének feltételei és eljárása
44. Hozamfizetési napok
45. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
46. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret
46.1. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret teljesülését biztosító hitelintézet által vállalt garancia vagy kezesi biztosítás (tőke-, illetve hozamgarancia)
46.2. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet alátámasztó befektetési politika (tőke-, illetve hozamvédelem)
47. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
48. Az alapot terhelő díjak, költségek mértéke és az alapra terhelésük módja
48.1. A befektetési alap által az alapkezelő társaság részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja
48.2. Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által a letétkezelő részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja
48.3. Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által egyéb felek, harmadik személyek részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja
49. A befektetési alapot és a befektetőket terhelő egyéb lehetséges költségek vagy díjak (ez utóbbiak legmagasabb összege), kivéve a 48. pontban említett költségeket
50. Ha a befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát más kollektív befektetési formákba fekteti, a befektetési célként szereplő egyéb kollektív befektetési formákat terhelő alapkezelési díjak legmagasabb mértéke
51. A részalapok közötti váltás feltételei és költségei
52. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
53. A befektetési alapra alkalmazandó adózási rendszer befektetők szempontjából releváns elemeinek rövid összefoglalása
54. A befektetők részére kifizetett hozamot és árfolyamnyereséget a forrásnál terhelő levonásokra vonatkozó információ
55. A befektetési jegyek forgalomba hozatala
55.1. A befektetési jegyek forgalomba hozatalának módja, feltételei
55.2. * Azon befektetők körének megjelölése, amelyek a befektetési jegyeket jegyezhetik, illetve akik körében a befektetési jegy a folyamatos forgalmazás során forgalmazható, továbbá azon feltételek megjelölése, amely alapján a befektetési alap zártkörűnek minősül
55.3. A forgalomba hozatali mennyiség maximum, illetve minimum mértéke
55.4. A befektetési jegyek forgalomba hozatali ára
55.5. Az allokáció feltételei
55.5.1. A jegyzési maximum elérését követő allokáció módja
55.5.2. A jegyzési maximum elérését követő allokáció lezárásának időpontja
55.5.3. Az allokációról való értesítés módja
55.6. A befektetési jegyek forgalomba hozatalával kapcsolatban felszámított költségek
56. A befektetési jegyek vétele
56.1. A vételi megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje
56.2. A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap
56.3. A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap
57. A befektetési jegyek visszaváltása
57.1. Visszaváltási megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje
57.2. A visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap
57.3. A visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap
58. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának részletszabályai
58.1. A forgalmazási maximum mértéke
58.2. A forgalmazási maximum elérését követő eljárás, az értékesítés újraindításának pontos feltételei
59. A befektetési jegyek vételi, illetve visszaváltási árának meghatározása
59.1. A fenti árak kiszámításának módszere és gyakorisága
59.2. A befektetési jegyek vételével, visszaváltásával kapcsolatban felszámított forgalmazási jutalékok maximális mértéke és annak megjelölése, hogy ez – részben vagy egészben – a befektetési alapot vagy a forgalmazót vagy a befektetési alapkezelőt illeti meg
60. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
61. Befektetési alap múltbeli teljesítménye – az ilyen információ szerepelhet a kezelési szabályzatban vagy ahhoz csatolható
62. Amennyiben az adott alap esetében mód van a befektetési jegyek bevonására, ennek feltételei
63. A befektetési alap megszűnését kiváltó körülmények, a megszűnés hatása a befektetők jogaira
64. A befektetési alap átalakulásának, más alappal való egyesülésének, szétválásának feltételei, az erre meghatározott eljárásrend, az előbbiek hatása a befektetők jogaira
65. Minden olyan további információ, amely alapján a befektetők kellő tájékozottsággal tudnak határozni a felkínált befektetési lehetőségről
66. A befektetési alapkezelőre vonatkozó információk
66.1. A befektetési alapkezelő neve, cégformája
66.2. A befektetési alapkezelő székhelye
66.3. A befektetési alapkezelő cégjegyzékszáma
66.4. A befektetési alapkezelő alapításának dátuma, határozott időtartamra alapított társaság esetén az időtartam feltüntetése
66.5. Ha a befektetési alapkezelő más befektetési alapokat is kezel, ezek felsorolása
66.6. Egyéb kezelt vagyon nagysága
66.7. A befektetési alapkezelő munkaszervezetének operatív vezetését ellátó, ügyvezető és felügyelő szerveinek tagjai és beosztásuk, azon társaságon kívüli főbb tevékenységeik megjelölése mellett, ahol ezek az adott társaságra nézve jelentőséggel bírnak
66.8. A befektetési alapkezelő jegyzett tőkéjének összege, jelezve a már befizetett részt
66.9. A befektetési alapkezelő saját tőkéjének összege
66.10. A befektetési alapkezelő alkalmazottainak száma
66.11. Azon tevékenységek és feladatok megjelölése, amelyekre a befektetési alapkezelő harmadik személyt vehet igénybe, az esetleges összeférhetetlenségek bemutatása
66.12. A befektetés-kezelésre igénybe vett vállalkozások megjelölése
67. A letétkezelőre vonatkozó információk
67.1. A letétkezelő neve, cégformája
67.2. A letétkezelő székhelye
67.3. A letétkezelő cégjegyzékszáma
67.4. A letétkezelő fő tevékenysége, feladatai
67.5. A letétkezelő tevékenységi köre, harmadik személyre kiszervezett tevékenységek leírása, az esetleges összeférhetetlenségek bemutatása
67.6. A letétkezelő alapításának időpontja
67.7. A letétkezelő jegyzett tőkéje
67.8. A letétkezelő utolsó független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolója szerinti saját tőkéje
67.9. A letétkezelő alkalmazottainak száma
68. A könyvvizsgálóra vonatkozó információk
68.1. A könyvvizsgáló társaság neve, cégformája, feladatai
68.2. A könyvvizsgáló társaság székhelye
68.3. A könyvvizsgáló társaság kamarai nyilvántartási száma
68.4. Természetes személy könyvvizsgáló neve
68.5. Természetes személy könyvvizsgáló címe
68.6. Természetes személy könyvvizsgáló kamarai nyilvántartási száma
69. Olyan tanácsadókkal kapcsolatos információk, amelyek díjazása a befektetési alap eszközeiből történik
69.1. A tanácsadó neve, cégformája, feladatai
69.2. A tanácsadó székhelye
69.3. A tanácsadó cégjegyzékszáma, a cégjegyzéket vezető bíróság vagy más szervezet neve
69.4. A befektetési alapkezelővel kötött szerződés lényeges rendelkezései, a tanácsadó díjazására vonatkozók kivételével, amelyek fontosak lehetnek a befektetőkre nézve
70. A tanácsadó egyéb lényeges tevékenységei
71. A forgalmazóra vonatkozó információk (forgalmazónként)
71.1. A forgalmazó neve, cégformája
71.2. A forgalmazó székhelye
71.3. A forgalmazó cégjegyzékszáma
71.4. A forgalmazó tevékenységi köre, feladatai
71.5. A forgalmazó alapításának időpontja
71.6. A forgalmazó jegyzett tőkéje
71.7. A forgalmazó utolsó, független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolója szerinti saját tőkéje
71.8. A befektetőkre, illetve képviselőikre vonatkozó, a forgalmazó által felvett adatoknak a befektetési alapkezelő felé történő továbbításának lehetősége
72. Az ingatlanértékelőre vonatkozó információk
72.1. Az ingatlanértékelő neve
72.2. Az ingatlanértékelő székhelye
72.3. Az ingatlanértékelő cégjegyzékszáma, egyéb nyilvántartási száma
72.4. Az ingatlanértékelő tevékenységi köre, feladatai
72.5. Az ingatlanértékelő alapításának időpontja
72.6. Az ingatlanértékelő jegyzett tőkéje
72.7. Az ingatlanértékelő saját tőkéje
72.8. Az ingatlanértékelő alkalmazottainak száma
73. A prime brókerre vonatkozó információk
73.1. A prime bróker neve
73.2. Az ABA prime brókerrel kötött megállapodása lényegi elemeinek, a felmerülő összeférhetetlenségek kezelésének leírása
73.3. A letétkezelővel kötött esetleges megállapodás azon elemének leírása, amely az ABA eszközei átruházásának és újrafelhasználásnak lehetőségére vonatkozik, továbbá a prime brókerre esetlegesen átruházott felelősségre vonatkozó információ leírása
74. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
1. Bevezetés
A kockázati tőkebefektetés, illetve magántőke-befektetés jellegzetességeinek részletes leírása, a működési feltételek ismertetése.
2. A befektetési alapkezelőre vonatkozó információk
A befektetési alapkezelő
a) cégneve, székhelye;
b) a cégbejegyzésének száma, helye és ideje;
c) a Felügyelettől kapott tevékenységi engedélyének száma, dátuma;
d) a vezető állású személy neve, szakmai önéletrajza;
e) a könyvvizsgáló neve, engedélyének száma.
3. A kockázati tőkealapra, illetve magántőkealapra vonatkozó információk
a) a kockázati tőkealap, illetve magántőkealap neve, székhelye, nyilvántartásba vételének időpontja, nyilvántartási száma;
b) a kockázati tőkealap, illetve magántőkealap jegyzett tőkéje, a befektetési jegyek forgalomba hozatalára, a jegyzett tőke felemelésére és leszállítására vonatkozó szabályok, az ideiglenes befektetési jegy tulajdonosokkal való elszámolás módja;
c) a befektetési jegyek névértéke, darabszáma, sorozat- és sorszáma, valamint a befektetési jegyhez fűződő jogok bemutatása;
d) a jegyzéskor vállalt vagyoni hozzájárulás felszólítás ellenére történő nemteljesítése esetén alkalmazandó rendelkezések;
e) a kockázati tőkealap, illetve magántőkealap futamideje meghosszabbíthatóságának lehetősége, feltételei és lehetséges leghosszabb időtartama;
f) a kockázati tőkealap, illetve magántőkealap befektetési elveinek leírása, megváltoztatásának lehetősége és feltételei;
g) a hitelfelvétel lehetőségei és korlátai;
h) a kölcsönnyújtás feltételei, a kölcsönnyújtás lehetősége vagy kizártsága;
i) a tőkenövekmény és a hozam megállapításának és kifizetésének részletes szabályai, a kockázati tőkealap, illetve magántőkealap tőkenövekményének felosztására vagy újra befektetésére vonatkozó szabályok (a működési időn belül fizet-e hozamot a kockázati tőkealap illetve magántőkealap, ha hozam képződik, vagy teljes egészében újra befekteti; ha fizetnek hozamot, milyen időközönként történhet a kifizetés stb.);
j) a kockázati tőkealapot, illetve magántőkealapot terhelő várható díjak és költségek tételes felsorolása, a díjak és költségek összegére vagy számítási módjára, továbbá azok elszámolására vonatkozó részletes tájékoztatás;
k) a befektetési jegy tulajdonosok tájékoztatásának a szabályai;
l) tanácsadóra vagy közreműködőre vonatkozó információk;
m) a kockázati tőkealap, illetve magántőkealap megszűnésével kapcsolatos rendelkezések;
n) a befektetési alapkezelő díjazására vonatkozó feltételek, a díj formája, mértéke, számításának módja, a kifizetés feltételei;
o) a kezelési szabályzat módosítására vonatkozó eljárás;
p) a nettó eszközérték számítására és közzétételére vonatkozó előírások;
q) a szabad pénzeszközök felhasználására vonatkozó szabályok.
A megszűnési jelentésnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
1. az éves jelentés kötelező tartalmi elemeit,
2. a portfólióban lévő eszközök nyilvántartási értékét, eszközönkénti bontásban,
3. az egyes értékesített eszközök befolyt ellenértékét,
4. az esetleges járulékos és egyéb bevételeket,
5. kötelezettségek teljesítéséből adódó kifizetéseket,
6. a végelszámolás során felmerült költségeket és felszámított díjakat tételesen,
7. a befektetők között felosztható tőkét,
8. az egy befektetési jegyre kifizethető összeget, és
9. a kifizetés kezdő napját és helyét.
1. A befektetési alap alapadatai
1.1. A befektetési alap neve
1.2. A befektetési alap rövid neve
1.3. A befektetési alap székhelye
1.4. A befektetési alapkezelő neve
1.5. A letétkezelő neve
1.6. A forgalmazó neve
1.7. A befektetési alap működési formája (zártkörű vagy nyilvános)
1.8. A befektetési alap fajtája (nyílt végű vagy zárt végű)
1.9. A befektetési alap futamideje (határozatlan vagy határozott), határozott futamidő esetén a futamidő lejáratának feltüntetése
1.10. Annak feltüntetése, ha a befektetési alap ÁÉKBV-irányelv alapján harmonizált alap.
1.11. A befektetési alap által kibocsátott sorozatok száma, jelölése, annak feltüntetése, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőkben térnek el egymástól
1.12. * A befektetési alap külön jogszabály szerinti elsődleges eszközkategória típusa
1.13. Annak feltüntetése, ha a befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet hitelintézet által vállalt garancia vagy kezesi biztosítás biztosítja (tőke-, illetve hozamgarancia) vagy azt a befektetési alap részletes befektetési politikája támasztja alá (tőke-, illetve hozamvédelem); az ennek feltételeit a kezelési szabályzatban részletesen tartalmazó pont megjelölése
1.14. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információ
2. A befektetési alappal kapcsolatos határozatok
2.1. A befektetési alap működési formájától és fajtájától függően a kezelési szabályzat, a tájékoztató, a kiemelt befektetői információ és a hirdetmény alapkezelő általi elfogadásának, megállapításának időpontja, az alapkezelői határozat száma (forgalomba hozatalonként, azaz sorozatonként)
2.2. A befektetési alap működési formájától és fajtájától függően a kezelési szabályzat, a tájékoztató, a kiemelt befektetői információ és a hirdetmény jóváhagyásáról, valamint a nyilvános forgalomba hozatal engedélyezéséről hozott felügyeleti határozat száma, kelte (sorozatonként)
2.3. A befektetési alap Felügyelet általi nyilvántartásba vételéről hozott határozat száma, kelte
2.4. A befektetési alap nyilvántartási száma (lajstromszáma) a Felügyelet által vezetett nyilvántartásban
2.5. A befektetési alap működési formájától és fajtájától függően a kezelési szabályzat, a tájékoztató és a kiemelt befektetői információ módosításáról szóló alapkezelői határozatok száma, kelte
2.6. A kezelési szabályzat módosításának jóváhagyásáról szóló felügyeleti határozatok száma, kelte
2.7. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információ
3. A befektetési alap kockázati profilja
3.1. A befektetési alap célja
3.2. Annak a jellemző befektetőnek a profilja, akinek a befektetési alap befektetési jegyeit szánják
3.3. Azon eszközkategóriák, amelyekbe a befektetési alap befektethet, külön utalással arra vonatkozóan, hogy a befektetési alap számára engedélyezett-e a származtatott ügyletek alkalmazása
3.4. Figyelemfelhívás a befektetési alap kezelési szabályzatának azon pontjára vonatkozóan, mely a befektetési alap kockázati tényezőinek bemutatását tartalmazza
3.5. A származtatott ügyletek alkalmazásának célja (fedezeti vagy a befektetési célok megvalósítása), lehetséges hatása a kockázati tényezők alakulására
3.6. Amennyiben a befektetési alap befektetési politikája alapján egy adott intézménnyel szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettsége meghaladhatja a befektetési alap eszközeinek 20 százalékát, figyelemfelhívás az ebből fakadó speciális kockázatokra
3.7. Amennyiben a befektetési alap alapvetően nem az átruházható értékpapírok vagy pénzügyi eszközök közé tartozó eszközkategóriákba fektet be, vagy leképez egy meghatározott indexet, figyelemfelhívás a befektetési alap befektetési politikájának ezen elemére
3.8. Amennyiben a befektetési alap nettó eszközértéke a portfolió lehetséges összetételénél vagy az alkalmazható kezelési technikáinál fogva erőteljesen ingadozhat, az erre vonatkozó figyelemfelhívás
3.9. Amennyiben a befektetési alap – a Felügyelet engedélye alapján – eszközeinek akár 100 százalékát fektetheti olyan, különböző átruházható értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, amelyeket valamely EGT-állam, annak önkormányzata, harmadik ország, illetve olyan nemzetközi szervezet bocsátott ki, amelynek egy vagy több EGT-állam is tagja, az erre vonatkozó figyelemfelhívás
3.10. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információ
4. A befektetők részére szóló tájékoztatás elérhetősége
4.1. Annak a helynek a megnevezése, ahol a befektetési alap tájékoztatója, kezelési szabályzata, a kiemelt befektetői információ, a rendszeres tájékoztatás célját szolgáló jelentések, valamint a rendkívüli tájékoztatás célját szolgáló közlemények – ezen belül a befektetők részére történő kifizetésekkel, a befektetési jegyek visszaváltásával kapcsolatos információk – hozzáférhetőek
4.2. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információ
5. Adózási információk
5.1. A befektetési alapra alkalmazandó adózási rendszer befektetők szempontjából releváns elemeinek rövid összefoglalása
5.2. A befektetők részére kifizetett hozamot és árfolyamnyereséget a forrásnál terhelő levonásokra vonatkozó információ
6. A befektetési jegyek forgalomba hozatala
6.1. A befektetési jegyek forgalomba hozatalának módja, feltételei
6.2. A forgalomba hozatali mennyiség maximum, illetve minimum mértéke
6.3. Az allokáció feltételei
6.3.1. A jegyzési maximum elérését követő allokáció módja
6.3.2. A jegyzési maximum elérését követő allokáció lezárásának időpontja
6.3.3. Az allokációról való értesítés módja
6.4. A befektetési jegyek forgalomba hozatali ára
6.4.1. A fenti ár közzétételének módja
6.4.2. A fenti ár közzétételének helye
6.5. A befektetési jegyek forgalomba hozatalával kapcsolatban felszámított költségek
7. A befektetési alapkezelőre vonatkozó információk
7.1. A befektetési alapkezelő neve, cégformája
7.2. A befektetési alapkezelő székhelye
7.3. A befektetési alapkezelő cégjegyzékszáma
7.4. A befektetési alapkezelő alapításának dátuma, határozott időtartamra alapított társaság esetén az időtartam feltüntetése
7.5. Ha a befektetési alapkezelő más befektetési alapokat is kezel, ezek felsorolása
7.6. Egyéb kezelt vagyon nagysága
7.7. A befektetési alapkezelő munkaszervezetének operatív vezetését ellátó, ügyvezető és felügyelő szerveinek tagjai és beosztásuk, azon társaságon kívüli főbb tevékenységeik megjelölése mellett, ahol ezek az adott társaságra nézve jelentőséggel bírnak
7.8. A befektetési alapkezelő jegyzett tőkéjének összege, jelezve a már befizetett részt
7.9. A befektetési alapkezelő saját tőkéjének összege
7.10. A befektetési alapkezelő alkalmazottainak száma
7.11. Azon tevékenységek és feladatok megjelölése, amelyekre a befektetési alapkezelő harmadik személyt vehet igénybe
7.12. A befektetéskezelésre igénybe vett vállalkozások megjelölése
7.13. * Az ÁÉKBV-alapkezelő javadalmazási politikájának részletes bemutatása (így pl. a javadalmazás és a juttatások kiszámításának módja, a javadalmazás és a juttatások megállapításáért felelős személyek – amennyiben javadalmazási bizottság létezik –, a javadalmazási bizottság tagjainak megnevezése)
7.14. * Az ÁÉKBV-alapkezelő javadalmazási politikájának összefoglalása
7.15. * Az ÁÉKBV-alapkezelő nyilatkozata, hogy a 7.13. pontban jelzett javadalmazási politika részletes bemutatása egy webhelyen keresztül hozzáférhető (megadva egyúttal a webhelyre mutató hivatkozást), és hogy kérésre nyomtatott formában is rendelkezésre áll.
8. A letétkezelőre vonatkozó információk
8.1. A letétkezelő neve, cégformája
8.2. A letétkezelő székhelye
8.3. A letétkezelő cégjegyzékszáma
8.4. A letétkezelő fő tevékenysége
8.5. A letétkezelő tevékenységi köre
8.6. A letétkezelő alapításának időpontja
8.7. A letétkezelő jegyzett tőkéje
8.8. A letétkezelő utolsó független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolója szerinti saját tőkéje
8.9. A letétkezelő alkalmazottainak száma
9. A könyvvizsgálóra vonatkozó információk
9.1. A könyvvizsgáló társaság neve, cégformája
9.2. A könyvvizsgáló társaság székhelye
9.3. A könyvvizsgáló társaság kamarai nyilvántartási száma
9.4. Természetes személy könyvvizsgáló neve
9.5. Természetes személy könyvvizsgáló címe
9.6. Természetes személy könyvvizsgáló kamarai nyilvántartási száma
10. Olyan tanácsadókkal kapcsolatos információk, amelyek díjazása a befektetési alap eszközeiből történik
10.1. A tanácsadó neve, cégformája
10.2. A tanácsadó székhelye
10.3. A tanácsadó cégjegyzékszáma, a cégjegyzéket vezető bíróság vagy más szervezet neve
10.4. A befektetési alapkezelővel kötött szerződés lényeges rendelkezései, a tanácsadó díjazására vonatkozók kivételével, amelyek fontosak lehetnek a befektetőkre nézve
10.5. A tanácsadó egyéb lényeges tevékenységei
11. A forgalmazóra vonatkozó információk (forgalmazónként)
11.1. A forgalmazó neve, cégformája
11.2. A forgalmazó székhelye
11.3. A forgalmazó cégjegyzékszáma
11.4. A forgalmazó tevékenységi köre
11.5. A forgalmazó alapításának időpontja
11.6. A forgalmazó jegyzett tőkéje
11.7. A forgalmazó utolsó, független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolója szerinti saját tőkéje
11.8. A befektetőkre, illetve képviselőikre vonatkozó, a forgalmazó által felvett adatoknak a befektetési alapkezelő felé történő továbbításának lehetősége
12. Az ingatlanértékelőre vonatkozó információk
12.1. Az ingatlanértékelő neve
12.2. Az ingatlanértékelő székhelye
12.3. Az ingatlanértékelő cégjegyzékszáma, egyéb nyilvántartási száma
12.4. Az ingatlanértékelő tevékenységi köre
12.5. Az ingatlanértékelő alapításának időpontja
12.6. Az ingatlanértékelő jegyzett tőkéje
12.7. Az ingatlanértékelő saját tőkéje
12.8. Az ingatlanértékelő alkalmazottainak száma
13. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
A fenti tagolást a 70. § (3) bekezdés c) pontjában írtakra is tekintettel, értelemszerűen kell alkalmazni. *
Az éves és féléves jelentésnek legalább a következő információkat kell tartalmaznia:
I. Vagyonkimutatás
A befektetési alap eszközeinek és forrásainak tételes összetétele, a befektetési politikában meghatározott kategóriák szerint, de legalább az alábbi kategóriák szerint az időszak elején és végén. Az egyes eszközök felsorolásánál jelezni kell az adott eszköz teljes portfólióbeli arányát is.
a) átruházható értékpapírok,
b) banki egyenlegek,
c) egyéb eszközök,
d) összes eszköz,
e) kötelezettségek,
f) nettó eszközérték.
II. A forgalomban levő befektetési jegyek száma
III. Az egy befektetési jegyre eső nettó eszközérték
IV. A befektetési alap összetétele, megkülönböztetve az alábbiakat:
a) a tőzsdén hivatalosan jegyzett átruházható értékpapírok;
b) más szabályozott piacon forgalmazott átruházható értékpapírok;
c) a közelmúltban forgalomba hozott átruházható értékpapírok;
d) egyéb átruházható értékpapírok;
e) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok;
f) * kockázati tőkealap és magántőkealap esetén üzletrészek és más társasági részesedések.
A fentiek elemzése a befektetési alap befektetési politikájának tükrében a legmegfelelőbb szempontok alapján a nettó eszközök százalékos arányában; a fenti befektetések mindegyikénél jelezni kell, hogy milyen részarányt képvisel a befektetési alap összes eszközei viszonylatában. A portfolió összetételében a tárgyidőszakban bekövetkezett változások leírása.
V. A befektetési alap eszközeinek alakulása a tárgyidőszakban, ideértve az alábbiakat:
a) befektetésekből származó jövedelem,
b) egyéb bevétel,
c) kezelési költségek,
d) a letétkezelő díjai,
e) egyéb díjak és adók,
f) nettó jövedelem,
g) felosztott és újra befektetett jövedelem,
h) a tőkeszámla változásai,
i) a befektetések értéknövekedése, illetve értékcsökkenése,
j) minden olyan egyéb változás, amely hatást gyakorol a befektetési alap eszközeire és kötelezettségeire.
VI. Összehasonlító táblázat az elmúlt három üzleti évről, feltüntetve az egyes üzleti évek végén regisztrált
a) összes nettó eszközértéket,
b) egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket.
VII. A származtatott ügyletek részletes leírása a tárgyidőszakban, kategóriánkénti bontásban, feltüntetve az ezekből eredő kötelezettségvállalás összegét.
VIII. A befektetési alapkezelő működésében bekövetkezett változások, valamint a befektetési politika alakulására ható fontosabb tényezők bemutatása.
IX. Az ABAK – ide nem értve a 2. § (2) bekezdés szerinti ABAK-ot – által az adott időszakra kifizetett javadalmazás teljes összege az ABAK alkalmazottainak kifizetett rögzített és változó javadalmazás szerinti bontásban, a kedvezményezettek száma és a kifizetett nyereségrészesedés, valamint a javadalmazás teljes összege az ABAK ügyvezetői és azon munkavállalói szerinti bontásban, akik az ABA kockázati profiljára tevékenységük révén lényeges hatást gyakorolnak.
X. Az ABAK – ide nem értve a 2. § (2) bekezdés szerinti ABAK-ot – által kezelt minden uniós ABA és minden, általa az EGT-államokban forgalmazott ABA tekintetében
a) az ABA olyan eszközeinek aránya, amelyekre nem likvid jellegüknél fogva különleges szabályok vonatkoznak;
b) az ABA likviditáskezelésével kapcsolatos minden, az adott időszakban kötött új megállapodás;
c) az ABA aktuális kockázati profilja és az ABAK által e kockázatok kezelése érdekében alkalmazott kockázatkezelési rendszerek.
XI. A tőkeáttételt alkalmazó uniós ABA-t kezelő, vagy a tőkeáttételt alkalmazó ABA-t az EGT-államokban forgalmazó ABAK által az ABA nevében alkalmazható tőkeáttétel mértékében bekövetkező változások, valamint a biztosíték vagy a tőkeáttételi megállapodás értelmében nyújtott garanciák újbóli felhasználási joga, és az adott ABA által alkalmazott tőkeáttétel teljes összege.
XII. * Az ÁÉKBV-alapkezelő
a) adott évre vonatkozó javadalmazásának teljes összegét, az alkalmazottak számára kifizetett rögzített és változó javadalmazás szerinti bontásban, a kedvezményezettek számát, és adott esetben a közvetlenül az ÁÉKBV által kifizetett bármely összeget, beleértve a jutalékokat,
b) adott évre vonatkozó javadalmazásának teljes összegét munkavállalói kategóriánkénti vagy a 13. melléklet 2. pontjában felsorolt egyéb alkalmazotti kategóriánkénti bontásban,
c) adott évre vonatkozó javadalmazásainak és juttatásainak kiszámítási módját,
d) javadalmazási politikája – 13. melléklet 1. pont c) és d) alpontja szerinti – felülvizsgálatának eredményét, az előfordult szabálytalanságokat is beleértve,
e) javadalmazási politikájának érdemi változásait.
1. Az éves jelentésben az alábbi, ingatlanonkénti adatokat kell megadni:
a) az ingatlan címe; helyrajzi száma; az alábbi 2. pont szerinti funkcionális kategóriák szerinti besorolása; bruttó, illetve nettó bérbeadható területe; az építés, használatba vétel éve; tervezett tartási időtávja. Az előbbi, ingatlanonkénti adatok társasházanként összevontan is megadhatóak,
b) telek besorolású ingatlannál: övezeti besorolás; beépíthetőség; szintterületi mutató; építménymagasság, minimum zöldterületi mutató; közműellátottság; építési engedély rendelkezésre állása.
2. Az éves és féléves jelentésben az ingatlanállomány elemeinek alábbi, funkcionális és földrajzi szempontú kategóriákba történő besorolására vonatkozó, az egyes kategóriák szerinti bontásban megadott összesített értékadatokat kell megadni:
| Funkcionális kategóriák | Ingatlanérték (Ft) | |||
| Budapest és környéke | Vidék | Külföld | ||
| Telek | ||||
| Lakóingatlan | ||||
| Irodaingatlan | ||||
| Kereskedelmi ingatlan | ||||
| Logisztikai ingatlan | ||||
| Ipari ingatlan | ||||
| Vegyes hasznosítású ingatlan | ||||
| Fejlesztés alatt álló ingatlan | ||||
| Egyéb ingatlan | ||||
| Összesen: | ||||
A „Budapest és környéke” kategóriába Budapest és a vele közvetlenül határos települések, „Vidék” kategóriába pedig a „Budapest és környéke” kategóriába nem sorolható, de belföldön található települések sorolandók.
Amennyiben egy funkcionális kategóriába a portfólióból legalább két ingatlan (társasházak e tekintetben egy ingatlannak minősíthetők) tartozik, a funkcionális kategória adat kötelezően publikálandó. Egy ingatlan esetén az ingatlan az egyéb ingatlan kategóriába is besorolható, ebben az esetben funkcionális kategóriaadatként ez a megjelölés is feltüntethető. Adott funkcionális kategóriába tartozik egy ingatlan, amennyiben az adott funkció szerinti hasznosítás az ingatlan értékének vagy nettó bérterületének legalább 60 százalékát adja. Vegyes hasznosítású az ingatlan, amennyiben egyik funkció sem domináns a hasznosíthatóság szempontjából.
3. Az éves és féléves jelentésben az alábbi adatokat és mutatószámokat, funkcionális kategóriánkénti bontásban, illetve összesített adatként kell megadni:
a) az adott időszakra vonatkozó nettó (áfa nélküli, bérbeadó által viselt költségekkel csökkentett) bérletidíj-bevétel, továbbá ezen díjbevétel devizális megoszlása,
b) bérbeadottság (fordulónapi hatályos bérleti szerződésállomány szerinti nettó bérbe adott terület osztva a teljes nettó bérbe adható területtel),
c) ingatlanjövedelmezőség (a fordulónapi hatályos szerződésállományban rögzített nettó évesített bérleti díj osztva az ingatlanállomány fordulónapi nettó eszközérték szerinti értékével),
d) fajlagos bérletidíj-bevétel (nettó éves bérleti díj bevétel osztva az ingatlanok nettó bérbeadható területével),
e) fajlagos ingatlanértékek (ingatlanállomány fordulónapi nettó eszközérték szerinti értéke osztva az ingatlanállomány teljes bruttó területével),
f) ingatlanok adott időszaki piaci értékének százalékos változása (az ingatlanok adott időszak zárónapi és kezdőnapi piaci értékének különbsége csökkentve az időszaki értéknövelő beruházásokkal, osztva az ingatlanok időszak eleji nettó eszközérték szerinti piaci értékével).
4. Az éves és féléves jelentésben az alábbi adatokat, a teljes ingatlanportfólióra vonatkozóan, összesített adatként kell megadni:
a) időszak elején és végén az ingatlanportfólió aránya a nettó eszközértéken belül,
b) bérleti szerződések átlagos futamideje (aktuális bérleti díjjal súlyozott futamidő, határozatlan idejű szerződések esetén futamidőként a felmondási periódus hosszát alkalmazva),
c) bérlők, vevők száma,
d) bérleti szerződések biztosítéki szintje (biztosítékok értéke osztva a havi nettó bérleti díj és üzemeltetési költség összegével),
e) tőkeáttétel (fordulónapi teljes hitelállomány értéke osztva a fordulónapi nettó eszközértékkel).
5. Az éves jelentésben a bevételeken, díjakon, költségeken belül kell megadni:
a) ingatlanértékesítések nyeresége (ingatlanértékesítések nyeresége a nyilvántartási értékhez képest),
b) fedezeti ügyletek nyeresége vagy vesztesége,
c) kártérítés, bánatpénz címén befolyó bevételek, illetve ilyen címen kifizetett összegek,
d) a befektetési jegyek forgalmazása kapcsán a befektetők által az alapnak fizetett díjak,
e) ingatlanüzemeltetési költségek,
f) ingatlan-közmű költségek,
g) ingatlan-karbantartási költségek,
h) ingatlanbiztosítási költségek,
i) ingatlanadók,
j) ingatlan-értékbecslési költségek,
k) ingatlanügynöki jutalékok,
l) jogi költségek,
m) bankköltség,
n) kamatköltség.
I. A megállapodás felei által nyújtott szolgáltatásokra és az általuk követendő eljárásokra vonatkozóan a megállapodásnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) a letétkezelőre bízott valamennyi ÁÉKBV-eszköztípus tekintetében elfogadandó eljárások leírása, ideértve a letéti őrzéssel kapcsolatos eljárásokat is;
b) a követendő eljárások leírása arra az esetre, ha az ÁÉKBV-alapkezelő az ÁÉKBV alapszabályának vagy tájékoztatójának a módosítását tervezi, meghatározva azokat a helyzeteket, amelyekben a letétkezelőt tájékoztatni kell, vagy amikor a módosítás véghezviteléhez a letétkezelővel kötött előzetes megállapodás szükséges;
c) azon eszközök és eljárások leírása, amelyek útján a letétkezelő az ÁÉKBV-alapkezelő részére továbbítja azokat a vonatkozó információkat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az ÁÉKBV-alapkezelő teljesíthesse a kötelezettségeit, ideértve a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó bármely jog gyakorlásával összefüggő eszközök és eljárások leírásait, valamint az annak érdekében alkalmazott eszközöket és eljárásokat, hogy az ÁÉKBV-alapkezelő és az ÁÉKBV képes legyen a kellő időben és pontossággal hozzáférni az ÁÉKBV számláival kapcsolatos információkhoz;
d) azon eszközök és eljárások leírása, amelyekkel a letétkezelő hozzáférhet minden olyan vonatkozó információhoz, amely a feladatai teljesítéséhez szükséges;
e) azon eljárások leírása, amelyek útján a letétkezelő képes felvilágosítást kérni az ÁÉKBV-alapkezelő magatartásáról, és képes értékelni az átadott információ minőségét, ideértve a helyszíni látogatást is;
f) azon eljárások leírása, amelyekkel az ÁÉKBV-alapkezelő felülvizsgálhatja a letétkezelő teljesítményét a letétkezelő szerződéses kötelezettségei tekintetében.
II. Az információcserére, a titoktartási kötelezettségre és a pénzmosás elkerüléséhez kapcsolódóan a megállapodásnak legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:
a) azon információk felsorolása, amelyet az ÁÉKBV befektetési jegyeinek jegyzésével, visszaváltásával, forgalomba hozatalával, érvénytelenítésével vagy visszavásárlásával kapcsolatban ki kell cserélni az ÁÉKBV, az ÁÉKBV-alapkezelője és a letétkezelő között;
b) a megállapodás feleire vonatkozó titoktartási kötelezettségek, amelyeket úgy kell meghatározni, ahogy azok ne akadályozzák sem a Felügyeletet, sem az ÁÉKBV-alapkezelő székhely szerinti tagállama felügyeleti hatóságait abban, hogy hozzáférjenek a releváns dokumentumokhoz és információkhoz;
c) a megállapodás feleinek feladataira és felelősségére vonatkozó információk a pénzmosás megelőzésével és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos kötelezettségek terén.
III. Amennyiben a letétkezelő vagy az ÁÉKBV-alapkezelő harmadik felet bíz meg feladatai ellátásával, a megállapodás felei legalább a következő elemeket is kötelesek a megállapodásba foglalni:
a) kötelezettségvállalást arra vonatkozóan, hogy a megállapodás felei rendszeresen megadják a letétkezelő vagy az ÁÉKBV-alapkezelő által a feladatai ellátásával megbízott bármely harmadik félre vonatkozó adatokat;
b) kötelezettségvállalást arra vonatkozóan, hogy a felek bármelyikének kérésére a másik fél tájékoztatást ad a harmadik fél kiválasztására szolgáló szempontokról és a kiválasztott harmadik fél által végzett tevékenység ellenőrzése érdekében tett lépésekről;
c) arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a letétkezelőnek a 44. § (2) bekezdésében említett felelősségét nem befolyásolja az a tény, hogy az eszközök egy részét vagy egészét egy harmadik félnek letéti őrzés céljából átadta.
IV. A megállapodás módosításához és megszűnéséhez kapcsolódóan a megállapodásnak legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:
a) a megállapodás érvényességi ideje;
b) a megállapodás módosítására és megszűnésére vonatkozó feltételek;
c) a letétkezelő-váltás megkönnyítéséhez szükséges feltételek, továbbá az az eljárás, amelyet letétkezelő váltás esetén a korábbi letétkezelőnek alkalmaznia kell a releváns információknak az új letétkezelőhöz való eljuttatására.
V. A megállapodásra vonatkozó további előírások:
a) A megállapodásban rögzíteni kell, hogy a megállapodásra alkalmazandó jog az ÁÉKBV székhely szerinti tagállamának joga.
b) Amennyiben a megállapodás felei vállalják, hogy a közöttük történő információáramlás egy része vagy egésze tekintetében elektronikus információtovábbítást alkalmaznak, a megállapodásnak ki kell térnie arra, hogy az így továbbított információkat rögzítik.
c) Amennyiben a megállapodás az ÁÉKBV-alapkezelő által kezelt több ÁÉKBV-re is kiterjed, a megállapodásban fel kell sorolni a hatálya alá tartozó ÁÉKBV-ket.
d) Az I. pont c) és d) pontjában említett eszközök és eljárások részleteit a megállapodás felei külön írásbeli megállapodásba is foglalhatják.
1. A gyűjtő- és cél-ÁÉKBV közötti megállapodásnak az információkhoz való hozzáférés tekintetében a következőket kell tartalmaznia:
a) a cél-ÁÉKBV tájékoztatójának, kezelési szabályzatának és a kiemelt befektetői információknak a gyűjtő-ÁÉKBV részére történő átadás módját;
b) a cél-ÁÉKBV-t érintő, befektetés kezelési és kockázatkezelési tevékenységek kiszervezésére vonatkozó információk közlésének módját;
c) a cél-ÁÉKBV működésére vonatkozó belső szabályzatok, jelentések gyűjtő-ÁÉKBV részére történő átadásának módját;
d) a cél-ÁÉKBV által elkövetett esetleges jogsértésekkel kapcsolatos információk gyűjtő-ÁÉKBV részére történő átadásának módját;
e) a cél-ÁÉKBV által kötött származtatott ügyletekkel kapcsolatos információk gyűjtő-ÁÉKBV részére történő átadásának módját;
f) tájékoztatást arról, hogy a cél-ÁÉKBV értesíti a gyűjtő-ÁÉKBV-t a harmadik felekkel kötött minden más információmegosztási megállapodásról, valamint arról, hogy a cél-ÁÉKBV hogyan és mikor bocsátja a gyűjtő-ÁÉKBV rendelkezésére ezeket az információmegosztási megállapodásokat.
2. A gyűjtő- és cél-ÁÉKBV közötti megállapodásnak a gyűjtő-ÁÉKBV befektetése és befektetésének visszaváltása tekintetében a következőket kell tartalmaznia:
a) tájékoztatást arról, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV a cél-ÁÉKBV mely kollekítv befektetési értékpapír sorozataiba fektethet;
b) a gyűjtő-ÁÉKBV-t terhelő díjakat és költségeket, valamint a cél-ÁÉKBV által adott díjengedmények és díjvisszatérítések részleteit;
c) a gyűjtő-ÁÉKBV cél-ÁÉKBV-hez irányuló első eszközátruházására vagy annak további eseteire vonatkozó feltételeket.
3. A gyűjtő- és cél-ÁÉKBV közötti megállapodásnak a kollektív befektetési értékpapír forgalmazás elszámolása tekintetében a következőket kell tartalmaznia:
a) a nettó eszközértékkel kapcsolatos számítási eljárás és a kollektív befektetési értékpapírok árára vonatkozó közzététel gyakoriságának és időzítésének összehangolását;
b) a megbízások gyűjtő-ÁÉKBV általi továbbításának – egyúttal a kereskedési ügynökök vagy más harmadik személyek feladatainak – összehangolását;
c) az annak a figyelembevételéhez szükséges intézkedéseket, hogy egyik vagy mindkét ÁÉKBV-t jegyzik vagy forgalmazzák egy másodlagos piacon;
d) ha szükséges, a 143. § (2) bekezdésében előírt követelmények betartásához szükséges egyéb megfelelő intézkedéseket;
e) ha a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjai eltérő pénznemben denomináltak, a kollektív befektetési értékpapírokra vonatkozó megbízások átváltásának alapját;
f) a cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak vásárlására vagy jegyzésére, illetve visszavásárlására vagy visszaváltására vonatkozó elszámolási ciklusokat és fizetési feltételeket, ideértve azokat a feltételeket is – amennyiben a felek erről megegyeztek –, amelyek alapján a cél-ÁÉKBV a visszaváltásra irányuló igényt egyéb eszközátruházás útján is teljesítheti a gyűjtő-ÁÉKBV felé, így különösen a 143. § (4) és (5) bekezdésében említett esetekben;
g) a befektetők kérdéseinek és panaszainak megfelelő kezelését biztosító eljárásokat;
h) ha a cél-ÁÉKBV alapkezelési szabályzata vagy létesítő okirata, illetve tájékoztatója az alapot bizonyos jogokkal és hatáskörökkel ruházza fel a befektetők tekintetében, de a cél-ÁÉKBV úgy dönt, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV tekintetében csak korlátozottan vagy egyáltalán nem kíván élni a jogok és hatáskörök egészével vagy egy részével, akkor az erre vonatkozó feltételeket.
4. A gyűjtő- és cél-ÁÉKBV közötti megállapodásnak a kollektív befektetési értékpapír-forgalmazást érintő egyéb események tekintetében a következőket kell tartalmaznia:
a) a két ÁÉKBV közül bármelyik által a saját kollektív befektetési értékpapírjai visszavásárlásának, visszaváltásának, vásárlásának vagy jegyzésének átmeneti felfüggesztésére és újrakezdésére vonatkozóan tett bejelentés módját és idejét;
b) a cél-ÁÉKBV nettó eszközérték számítási hibáinak bejelentésére és megszüntetésére szolgáló megállapodásokat.
5. A gyűjtő- és cél-ÁÉKBV közötti megállapodásnak a független könyvvizsgálói jelentésre vonatkozóan a következőket kell tartalmaznia:
a) ha a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV üzleti éve azonos, az időszakos jelentések elkészítésének összehangolását;
b) ha a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV üzleti éve eltérő, arra vonatkozó megállapodásokat, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV be tudja szerezni a cél-ÁÉKBV-től az időszakos jelentések időben történő elkészítéséhez szükséges összes információt, továbbá olyan megállapodásokat, amelyek révén a cél-ÁÉKBV a 145. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban képes elkészíteni a gyűjtő-ÁÉKBV határidejével megegyező fordulónapú ad hoc jelentést.
6. A gyűjtő- és cél-ÁÉKBV közötti megállapodásnak a két fél között fennálló egyéb megállapodásokat és szerződéses viszonyokat érintő változások tekintetében a következőket kell tartalmaznia:
a) a cél-ÁÉKBV kezelési szabályzatát vagy létesítő okiratát, tájékoztatóját és kiemelt befektetői információit érintő tervezett és hatályos módosításokról adandó értesítés módját és idejét, amennyiben ez eltér a befektetőknek szóló tájékoztatással kapcsolatban megállapított általános szabályoktól;
b) a cél-ÁÉKBV tervezett vagy javasolt felszámolásáról, egyesüléséről vagy szétválásáról adandó értesítés módját és idejét;
c) a két ÁÉKBV közül bármelyik által arra vonatkozóan tett bejelentés módját és idejét, hogy az alap már nem felel meg a gyűjtő-, illetve a cél-ÁÉKBV-kre vonatkozó követelményeinek, vagy a jövőben már nem fog megfelelni azoknak;
d) a két ÁÉKBV közül bármelyik által arra vonatkozóan tett bejelentés módját és idejét, hogy az alap le kívánja cserélni alapkezelő társaságát, letétkezelőjét, könyvvizsgálóját vagy bármely olyan harmadik felet, akit befektetéskezelési vagy kockázatkezelési funkció ellátásával bízott meg;
e) a cél-ÁÉKBV által tervezett egyéb módosításokról adandó értesítés módját és idejét.
7. A gyűjtő- és cél-ÁÉKBV közötti megállapodásnak az alkalmazandó jog tekintetében rögzítenie kell, hogy:
a) amennyiben mindkét ÁÉKBV magyarországi székhelyű, úgy az alkalmazandó jog a magyar jog és mindkét fél elismeri a magyar bíróság kizárólagos illetékességét;
b) amennyiben valamely fél székhelye egy másik EGT-államban található, úgy az alkalmazandó jog valamely érintett EGT-állam joga és mindkét fél elismeri azon EGT-állam bíróságainak kizárólagos illetékességét, amelynek jogát a megállapodásra alkalmazandó jogként rögzítették.
1. A szabályzatnak pótlólagos előírásokat kell tartalmaznia, amennyiben a befektetési alapkezelő üzletszabályzatának az összeférhetetlenségek mérséklésére szolgáló rendelkezések nem tudják megfelelő módon kezelni a gyűjtő- és cél-ÁÉKBV-k, illetve a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV egyéb befektetői között felmerülő esetleges összeférhetetlenségeket.
2. A szabályzatnak a gyűjtő-ÁÉKBV befektetése és befektetésének visszaváltása tekintetében a következőket kell tartalmaznia:
a) tájékoztatást arról, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV a cél-ÁÉKBV mely kollektív befektetési értékpapír sorozataiba fektethet;
b) a gyűjtő-ÁÉKBV-t terhelő díjakat és költségeket, valamint a cél-ÁÉKBV által adott díjengedmények és díjvisszatérítések részleteit;
c) a gyűjtő-ÁÉKBV cél-ÁÉKBV-hez irányuló első eszközátruházására vagy annak további eseteire vonatkozó feltételeket.
3. A szabályzatnak a kollektív befektetési értékpapír-forgalmazás elszámolása tekintetében a következőket kell tartalmaznia:
a) a nettó eszközértékkel kapcsolatos számítási eljárás és a kollektív befektetési értékpapírok árára vonatkozó közzététel gyakoriságának és időzítésének összehangolását;
b) a megbízások gyűjtő-ÁÉKBV általi továbbításának – egyúttal a kereskedési ügynökök vagy más harmadik személyek feladatainak – összehangolását;
c) annak a figyelembevételéhez szükséges intézkedéseket, hogy egyik vagy mindkét ÁÉKBV-t jegyzik vagy forgalmazzák egy másodlagos piacon;
d) a 143. § (2) bekezdésében előírt követelmények betartásához szükséges egyéb megfelelő intézkedéseket;
e) ha a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV befektetési jegyei eltérő pénznemben denomináltak, a befektetési jegyekre vonatkozó megbízások átváltásának alapját;
f) a cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak vásárlására vagy jegyzésére, illetve visszavásárlására vagy visszaváltására vonatkozó elszámolási ciklusokat és fizetési feltételeket, ideértve azokat a feltételeket is – amennyiben a felek erről megegyeztek –, amelyek alapján a cél-ÁÉKBV a visszaváltásra irányuló igényt egyéb eszközátruházás útján is teljesítheti a gyűjtő-ÁÉKBV felé, így különösen a 143. § (4) és (5) bekezdésében említett esetekben;
g) ha a cél-ÁÉKBV alapkezelési szabályzata vagy létesítő okirata, illetve tájékoztatója az alapot bizonyos jogokkal és hatáskörökkel ruházza fel a befektetők tekintetében, de a cél-ÁÉKBV úgy dönt, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV tekintetében csak korlátozottan vagy egyáltalán nem kíván élni a jogok és hatáskörök egészével vagy egy részével, akkor az erre vonatkozó feltételeket.
4. A szabályzatnak a kollektív befektetési értékpapír-forgalmazást érintő egyéb események tekintetében a következőket kell tartalmaznia:
a) a két ÁÉKBV közül bármelyik által a saját kollektív befektetési értékpapírjai visszavásárlásának, visszaváltásának, vásárlásának vagy jegyzésének átmeneti felfüggesztésére és újrakezdésére vonatkozóan tett bejelentés módját és idejét;
b) a cél-ÁÉKBV nettó eszközérték számítási hibáinak bejelentésére és megszüntetésére szolgáló megállapodásokat.
5. A szabályzatnak a független könyvvizsgálói jelentésre vonatkozóan a következőket kell tartalmaznia:
a) ha a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV üzleti éve azonos, az időszakos jelentések elkészítésének összehangolását;
b) ha a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV üzleti éve eltérő, arra vonatkozó megállapodásokat, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV be tudja szerezni a cél-ÁÉKBV-től az időszakos jelentések időben történő elkészítéséhez szükséges összes információt, továbbá olyan megállapodásokat, amelyek révén a cél-ÁÉKBV a 145. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban képes elkészíteni a gyűjtő-ÁÉKBV határidejével megegyező fordulónapú ad hoc jelentést.
1. A cél-ÁÉKBV letétkezelője és a gyűjtő-ÁÉKBV letétkezelője közötti információmegosztási megállapodásnak tartalmaznia kell a következőket:
a) a két letétkezelő között rendszeresen megosztandó dokumentumok és információkategóriák meghatározását, valamint hogy ezeket a dokumentumokat és információkat a letétkezelők továbbítják egymás számára vagy kérésre bocsátják egymás rendelkezésre;
b) azt a módot és időzítést, beleértve az alkalmazandó határidőket, amellyel a cél-ÁÉKBV letétkezelője továbbítja az információt a gyűjtő-ÁÉKBV letétkezelőjének;
c) a két letétkezelő közreműködésének összehangolását a működést illető kérdésekben, beleértve:
ca) az egyes ÁÉKBV-k nettó eszközértékével kapcsolatos számítási eljárást, ideértve azokat az intézkedéseket, amelyek révén a 143. § (2) bekezdésével összhangban elkerülhető az arbitrázsra lehetőséget adó piaci időzítés;
cb) a gyűjtő-ÁÉKBV által a cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak vásárlására, jegyzésére, vagy azok visszavásárlásának vagy visszaváltásának kérésére adott utasítások feldolgozását, és az ilyen ügyletek lebonyolítását, beleértve a természetbeni eszközátruházásra vonatkozó intézkedéseket;
d) az üzleti év végén alkalmazandó eljárások összehangolását;
e) azt, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV letétkezelője a cél-ÁÉKBV által – jogszabályok, a szabályzat vagy a létesítő okirat tekintetében – elkövetett jogsértések mely részleteit közli a gyűjtő-ÁÉKBV letétkezelőjével, továbbá ennek módját és idejét;
f) az egyik letétkezelőtől a másik felé irányuló eseti segítségkérések kezelésének eljárását;
g) olyan esetleg bekövetkező események meghatározását, amelyekről a letétkezelőknek eseti alapon értesíteniük kell egymást, valamint ennek módját és idejét.
2. A letétkezelők közötti megállapodásnak az alkalmazandó jog tekintetében rögzítenie kell, hogy:
a) amennyiben a két ÁÉKBV-nek eltérő alapkezelője van és ennek megfelelően a két ÁÉKBV között a 143. § (1) bekezdés szerinti megállapodás áll fenn, úgy az alkalmazandó jog az ebben a megállapodásban rögzített jog és mindkét fél elismeri a hivatkozott megállapodásban kikötött bíróság kizárólagos illetékességét;
b) amennyiben a két ÁÉKBV-nek azonos alapkezelője van és ennek megfelelően a két ÁÉKBV egymás közti viszonyát a 143. § (1) bekezdés szerinti belső szabályzat rendezi, úgy az alkalmazandó jog vagy annak az EGT-államnak a joga, amelyben a gyűjtő-ÁÉKBV letelepedett, vagy ha eltér, annak az EGT-államnak a joga, amelyben a cél-ÁÉKBV letelepedett, és hogy mindkét fél elismeri azon EGT-állam bíróságainak kizárólagos illetékességét, amelynek joga a köztük lévő információmegosztási megállapodásra alkalmazandó.
1. A cél-ÁÉKBV könyvvizsgálója és a gyűjtő-ÁÉKBV könyvvizsgálója közötti információ-megosztási megállapodásnak tartalmaznia kell a következőket:
a) a két könyvvizsgáló között rendszeresen megosztandó dokumentumok és információkategóriák meghatározását;
b) azt, hogy az a) pontban említett dokumentumokat és információkat a könyvvizsgálók továbbítják egymás számára vagy kérésre bocsátják rendelkezésre;
c) azt a módot és időzítést, beleértve az alkalmazandó határidőket, amellyel a cél-ÁÉKBV könyvvizsgálója továbbítja az információt a gyűjtő-ÁÉKBV könyvvizsgálójának;
d) az adott ÁÉKBV-k vonatkozásában az egyes könyvvizsgálóknak az üzleti év végi eljárásokban való részvételének összehangolását;
e) azoknak a kérdéseknek a meghatározását, amelyeket a 145. § (2) bekezdése alapján a cél-ÁÉKBV könyvvizsgálójának független könyvvizsgálói jelentésében közzétett szabálytalanságként kell kezelni;
f) az egyik könyvvizsgálótól a másik felé irányuló eseti segítségkérések kezelésének módját és időzítését, beleértve a cél-ÁÉKBV könyvvizsgálójának független könyvvizsgálói jelentésében közzétett szabálytalanságokra vonatkozó további információkéréseket.
2. A megállapodásnak rendelkeznie kell a 145. § (2) bekezdés szerinti független könyvvizsgálói jelentések elkészítéséről, valamint cél-ÁÉKBV-re vonatkozó független könyvvizsgálói jelentésnek és tervezeteinek a gyűjtő-ÁÉKBV könyvvizsgálója számára történő rendelkezésre bocsátásának módjáról és idejéről.
3. Ha a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV üzleti évének fordulónapja eltér, a megállapodás tartalmazza, hogy a cél-ÁÉKBV könyvvizsgálójának milyen módon és mikor kell elkészítenie és a gyűjtő-ÁÉKBV könyvvizsgálójának rendelkezésére bocsátania a 145. § (2) bekezdésében előírt ad hoc jelentést és tervezeteit.
4. A könyvvizsgálók közötti megállapodásnak az alkalmazandó jog tekintetében rögzítenie kell, hogy:
a) amennyiben a két ÁÉKBV-nek eltérő alapkezelője van és ennek megfelelően a két ÁÉKBV között a 143. § (1) bekezdés szerinti megállapodás áll fenn, úgy az alkalmazandó jog az ebben a megállapodásban rögzített jog és mindkét fél elismeri a hivatkozott megállapodásban kikötött bíróság kizárólagos illetékességét;
b) amennyiben a két ÁÉKBV-nek azonos alapkezelője van és ennek megfelelően a két ÁÉKBV egymás közti viszonyát a 143. § (1) bekezdés szerinti belső szabályzat rendezi, úgy az alkalmazandó jog vagy annak az EGT-államnak a joga, amelyben a gyűjtő-ÁÉKBV letelepedett, vagy annak az EGT-államnak a joga, amelyben a cél-ÁÉKBV letelepedett, és hogy mindkét fél elismeri azon EGT-állam bíróságainak kizárólagos illetékességét, amelynek joga a köztük lévő információmegosztási megállapodásra alkalmazandó.
1. A teljes javadalmazási politika – beleértve a fizetésekre és a nem kötelező nyugdíjjuttatásokra vonatkozóakat – meghatározásakor és alkalmazásakor, amennyiben abban az alkalmazottak azon kategóriája részesül, amely magában foglalja a felső vezetést, a kockázatvállalásért és ellenőrzésért felelős alkalmazottakat, valamint a teljes javadalmazásuk mértéke miatt a felső vezetéssel és a kockázatvállalásért felelős alkalmazottakkal azonos javadalmazási kategóriába tartozókat, akiknek szakmai tevékenysége lényeges hatást gyakorol befektetési alapkezelők kockázati profiljára vagy a kezelésükben lévő befektetési alapok kockázati profiljára, a befektetési alapkezelőknek a méretüknek, belső szervezetüknek és tevékenységük jellegének, körének és összetettségének megfelelő módon és mértékben be kell tartaniuk az alábbi elveket:
a) a javadalmazási politika összhangban áll az eredményes és hatékony kockázatkezeléssel és előmozdítja azt, továbbá nem ösztönzi a kezelésükben lévő befektetési alapok kockázati profiljával, kezelési szabályzatával nem összeegyeztethető kockázatvállalást;
b) a javadalmazási politika összhangban áll a befektetési alapkezelő és a kezelésében lévő befektetési alapok vagy az ilyen befektetési alapok befektetőinek üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és érdekeivel, valamint az összeférhetetlenség elkerülését célzó intézkedéseket tartalmaz;
c) a befektetési alapkezelő felügyeleti feladatokat ellátó irányító testülete elfogadja, legalább évente egyszer felülvizsgálja a javadalmazási politika általános elveit és felelős annak végrehajtásáért;
d) a javadalmazási politika végrehajtását legalább évente központi és független belső felülvizsgálatnak vetik alá annak ellenőrzése céljából, hogy megfelel-e a felügyeleti feladatokat ellátó irányító testülete által elfogadott javadalmazási politikáknak és eljárásoknak;
e) az ellenőrzési feladatokat ellátó alkalmazottak a feladatkörükhöz kapcsolódó célkitűzések elérésével összhangban álló javadalmazást kapnak, függetlenül az általuk ellenőrzött tevékenységi területek teljesítményétől;
f) a kockázatkezeléssel és megfelelőség-ellenőrzéssel foglalkozó vezető tisztviselők javadalmazását közvetlenül a javadalmazási bizottság felügyeli, amennyiben ilyen bizottság létezik;
g) amennyiben a javadalmazást a teljesítményhez kötik, a javadalmazás teljes összege az egyén és az érintett szervezeti egység vagy befektetési alap teljesítményének együttes értékelésén, valamint a befektetési alapkezelő általános eredményein és kockázatain alapul, az egyéni teljesítmény értékelése során pedig pénzügyi és nem pénzügyi kritériumokat is figyelembe vesznek;
h) a teljesítményértékelésre a befektetési alapkezelő kezelésében lévő befektetési alapok életciklusának, illetve a befektetőknek ajánlott tartási időszaknak megfelelő többéves kereten belül kerül sor annak biztosítása érdekében, hogy az értékelési folyamat alapja a hosszabb távú teljesítmény legyen, és hogy a javadalmazás teljesítményalapú összetevőinek tényleges kifizetése egy olyan időszakra legyen elosztva, amelynél figyelembe veszik a befektetési alapkezelő kezelésében lévő befektetési alapok visszaváltással kapcsolatos politikáját és befektetési kockázatait;
i) a garantált változó javadalmazás kivételes jellegű, csak új alkalmazottak felvételével összefüggésben kerül rá sor, és az első évre korlátozódik;
j) a teljes javadalmazás rögzített és változó összetevői megfelelő egyensúlyban vannak; a rögzített összetevő a teljes javadalmazás kellően nagy hányadát teszi ki, hogy a javadalmazásváltozó összetevőjével kapcsolatban teljes mértékben rugalmas politika érvényesülhessen, többek között lehetőség legyen arra, hogy változó összetevőt egyáltalán ne fizessenek;
k) a szerződés idő előtti megszűnéséhez kapcsolódó kifizetések az adott időszakban elért teljesítményt tükrözik, és nem jutalmazzák a teljesítmény elmaradását;
l) a változó javadalmazási összetevők vagy a változó javadalmazási összetevők összességének kiszámításához használt teljesítménymérés magában foglal egy átfogó kiigazítási mechanizmust minden releváns jelenlegi és jövőbeni veszélytípus figyelembevételére;
m) a befektetési alap kezelési szabályzatától függően, bármely változó javadalmazási összetevő jelentős része, azaz legalább 50%-a az érintett befektetési alap kollektív befektetési értékpapírjaiból vagy egyenértékű, készpénztől eltérő eszközből áll, kivéve, ha a befektetési alap kezelése a befektetési alapkezelő által kezelt teljes portfóliónak csak kevesebb mint 50%-át teszi ki, amely esetben az 50%-os minimum nem érvényes;
Ezekre az eszközökre megfelelő visszatartási szabályokat kell alkalmazni, amelyek célja, hogy az ösztönzőket összehangolja a befektetési alapkezelő, az általa kezelt befektetési alapok és az ilyen befektetési alapok befektetőinek érdekeivel. A Felügyelet szükség szerint korlátozásokat rendelhet el ezen eszközök bizonyos típusaira és konstrukcióira, vagy adott esetben betilthat egyes eszközöket. Ez a pont a változó javadalmazási összetevőnek mind az n) ponttal összhangban halasztott részére, mind a nem halasztott részére alkalmazandó;
n) egy jelentős részt – amely a változó javadalmazási összetevő legalább 40%-a – halasztva, az adott befektetési alap életciklusához és visszaváltással kapcsolatos politikájához igazított időtartamra elosztva fizetnek ki, és azt megfelelően összehangolják az adott befektetési alap kockázatainak jellegével.
Ennek az időszaknak legalább 3 évig kell tartania, kivéve, ha az érintett befektetési alap életciklusa rövidebb; a halasztási szabályok szerinti javadalmazási jogosultság legfeljebb időarányosan illeti meg az alkalmazottat. A belső szabályzatban meghatározott küszöbértéknél magasabb összegű változó javadalmazási összetevő esetében az összeg legalább 60%-át halasztva kell kifizetni.
o) a változó javadalmazás a halasztott kifizetésű résszel együtt csak akkor kerül kifizetésre vagy akkor illeti meg az alkalmazottat, ha az a befektetési alapkezelő egészének pénzügyi helyzetét figyelembe véve fenntartható, valamint az adott szervezeti egység, a befektetési alap és az egyén teljesítménye alapján megfelelően indokolt.
A változó javadalmazás teljes összegét általában jelentős mértékben csökkentik, amennyiben az érintett befektetési alapkezelő vagy befektetési alap pénzügyi teljesítménye a vártnál gyengébb vagy negatív, figyelembe véve az aktuális juttatásokat és a korábban szerzett összegek kifizetésének csökkentését, például malus vagy visszatérítések formájában;
p) a nyugdíjpolitika összhangban van a befektetési alapkezelő és az általa kezelt befektetési alapok üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel.
Ha az alkalmazott nyugdíjba vonulás előtt távozik a befektetési alapkezelőtől, a befektetési alapkezelőnek öt évig meg kell tartania a nem kötelező nyugdíjjuttatásokat az m) pontban meghatározott eszközök formájában. Amennyiben egy alkalmazott eléri a nyugdíjkorhatárt, a nem kötelező nyugdíjjuttatásokat ki kell fizetni a számára az m) pontban meghatározott eszközök formájában, figyelembe véve az ötéves visszatartási időszakot;
q) az alkalmazottaknak vállalniuk kell, hogy a javadalmazásukra vonatkozó megállapodásban foglalt felelősségteljes kockázatvállalás hatásának gyengítésére nem alkalmaznak egyéni fedezeti stratégiákat, illetve a javadalmazásra és a felelősségre vonatkozó biztosítást;
r) a változó javadalmazást nem olyan csatornákon keresztül, illetve nem oly módon fizetik ki, hogy megkönnyítsék e törvény követelményeinek kikerülését.
2. Az 1. pontban meghatározott elveket alkalmazni kell a befektetési alapkezelő által kifizetett bármilyen javadalmazásra, a befektetési alap által közvetlenül kifizetett bármilyen összegre, ideértve a nyereségrészesedést, és a befektetési alap kollektív befektetési értékpapírjainak bármilyen formában történő átadását, amennyiben abban az alkalmazottak azon kategóriája részesül, amely magában foglalja a felső vezetést, a kockázatvállalásért és ellenőrzésért felelős alkalmazottakat, valamint a teljes javadalmazásuk mértéke miatt a felső vezetéssel és a kockázatvállalásért felelős alkalmazottakkal azonos javadalmazási kategóriába tartozókat, akiknek szakmai tevékenysége lényeges hatást gyakorol a kockázati profiljukra vagy a kezelésükben lévő befektetési alap kockázati profiljára.
3. A méretük vagy a kezelésükben lévő befektetési alapok mérete, a belső szervezeti felépítésük, valamint tevékenységeik jellege, köre és összetettsége szempontjából jelentős befektetési alapkezelőknek javadalmazási bizottságot kell létrehozniuk. Nem kell javadalmazási bizottságot létrehoznia azon befektetési alapkezelőnek, amelyre egy hitelintézet – a Hpt. 117. § (4) bekezdése alapján – a javadalmazási politikájára vonatkozó szabályait összevont alapon az adott befektetési alapkezelő tekintetében is alkalmazza, és csoportszintű hatályú javadalmazási bizottságot működtet.
A javadalmazási bizottságot úgy kell kialakítani, hogy hozzáértő és független módon ítélhesse meg a javadalmazási politikákat és gyakorlatokat, valamint a kockázat kezelésére létrehozott ösztönzőket.
A javadalmazási bizottság felel a javadalmazásra vonatkozó – többek között az érintett befektetési alapkezelővel vagy befektetési alappal kapcsolatos kockázatra és kockázatkezelésre hatással lévő – döntések előkészítéséért, amelyeket a felügyeleti feladatokat ellátó irányító testületnek kell meghoznia. A javadalmazási bizottság elnöke az irányító testület egyik olyan tagja, aki az érintett befektetési alapkezelőben nem lát el vezetői feladatot. A javadalmazási bizottság tagjai az irányító testület olyan tagjai közül kerülnek ki, akik az érintett befektetési alapkezelőben nem látnak el vezetői feladatokat.
a) Az értesítés, amely az ABAK által forgalmazni kívánt ABA-kat meghatározó üzleti tervet és az ABA-k letelepedési helyére vonatkozó információt tartalmaz;
b) az ABA kezelési szabályzata;
c) az ABA letétkezelőjének megnevezése;
d) az ABA bemutatása vagy azzal kapcsolatban a befektetők rendelkezésére álló információk;
e) a cél-ABA letelepedésére vonatkozó információ, ha az ABA gyűjtő-ABA;
f) a kezelési szabályzatban említett bármely további információ minden egyes ABA tekintetében, amelyet az ABAK forgalmazni szándékozik;
g) adott esetben az azon intézkedésekkel kapcsolatos információk, amelyekkel az ABA befektetései a lakossági befektetők számára történő forgalmazását akadályozzák meg, beleértve azt az esetet, amikor az ABAK független szereplők bevonásával nyújtja az ABA-val kapcsolatos befektetési szolgáltatásait.
a) Az értesítés, amely az ABAK által forgalmazni kívánt ABA-kat meghatározó üzleti tervet és az ABA-k letelepedési helyére vonatkozó információt tartalmaz;
b) az ABA kezelési szabályzata;
c) az ABA letétkezelőjének megnevezése;
d) az ABA bemutatása vagy azzal kapcsolatban a befektetők rendelkezésére álló információk;
e) a cél-ABA letelepedésére vonatkozó információ, ha az ABA gyűjtő-ABA;
f) a kezelési szabályzatban említett bármely további információ minden egyes ABA tekintetében, amelyet az ABAK forgalmazni szándékozik;
g) azon EGT-államok megnevezése, amelyben az ABA kollektív befektetési értékpapírjait szakmai befektetők részére forgalmazni kívánja;
h) az ABA-k forgalmazására vonatkozó intézkedésekkel kapcsolatos információk, valamint adott esetben az azon intézkedésekkel kapcsolatos információk, amelyekkel az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak a lakossági befektetők számára történő forgalmazását akadályozzák meg, beleértve azt az esetet, amikor az ABAK független szereplők bevonásával nyújtja az ABA-val kapcsolatos befektetési szolgáltatásait;
i) * azok az adatok – beleértve a címet – amelyek szükségesek a számlázáshoz és ahhoz, hogy az ABAK fogadó tagállamának felügyeleti hatóságai közöljék az alkalmazandó szabályozási díjakat vagy illetékeket;
j) * a 120/A. §-ban foglalt feladatok ellátására szolgáló lehetőségekre vonatkozó információk.
