Az Országgyűlés a pénzügyi stabilitás fenntartása, a pénzügyi szektor által nyújtott kritikus funkciók folyamatos rendelkezésre állásának biztosítása, az intézményi válsághelyzetek hatékony kezelése, az adófizetői pénzek válságkezelési célú felhasználásának minimalizálása, valamint a válságba került pénzügyi szervezetek szerkezetátalakításához szükséges keretrendszer megteremtése érdekében a következő törvényt alkotja:
1. § (1) Az e törvényben meghatározott szanálási keretrendszer alkalmazandó
a) a magyarországi székhelyű hitelintézetre és befektetési vállalkozásra (a továbbiakban együtt: intézmény),
b) a magyarországi székhelyű pénzügyi holding társaságra, vegyes pénzügyi holding társaságra, vegyes tevékenységű holding társaságra,
c) * az olyan magyarországi székhelyű pénzügyi vállalkozásra, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed, amennyiben intézmény vagy b) pont szerinti vállalat leányvállalata, valamint
d) a harmadik országban székhellyel rendelkező intézmény magyarországi fióktelepére.
(2) * E törvény hatálya nem terjed ki az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-re, a Magyar Export-Import Bank Zrt.-re, valamint a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 648/2012/EU rendelet) 14. cikkének megfelelően is engedélyezett szervezetre.
(3) *
(4) * A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.), a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.), a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.), a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), és a polgári perrendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
2. § (1) A szanálás az intézmény vagy csoport szerkezetátalakítására irányuló eljárás, amely az intézmény alapvető funkciói folyamatosságának biztosítására, a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának megőrzésére és az intézmény vagy csoport egésze vagy egy része életképességének helyreállítására irányul.
(2) * A szanálás során alkalmazott szanálási intézkedés a szanálási eszközök és szanálási jogosultságok alkalmazása tekintetében, valamint a tőkeelemek leírása vagy átalakítása tekintetében hozott döntés.
3. § E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában
1. * aggregált összeg: azon összeg, amellyel a hitelezői feltőkésítés alkalmazásakor a szanálási hatóság értékelése alapján le kell írni vagy át kell alakítani a hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségeket;
1a. * alárendelt leírható instrumentumok: olyan instrumentumok, amelyek megfelelnek az 575/2013/EU rendelet 72a. cikkében – a 72b. cikk (3)–(5) bekezdése kivételével – meghatározott minden feltételnek;
1b. * anyavállalat: a Hpt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott fogalom;
1c. * állami támogatások uniós keretrendszere: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107–109. cikkei által és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikk (4) bekezdése vagy 109. cikke alapján megalkotott vagy elfogadott rendeletek és valamennyi uniós aktus – többek között iránymutatások, közlemények és értesítések – által létrehozott keretrendszer;
2. átruházási jogosultság: a szanálás alatt álló intézményben lévő tagsági részesedés, hitelviszonyt megtestesítő instrumentum, eszköz, forrás, jogosultság és kötelezettség, illetve ezek valamilyen kombinációjának egy átvevőhöz történő átruházására vonatkozó jogosultság;
3. * átváltási ráta: az a tényező, amely meghatározza azon elsődleges alapvető tőkeelemek mennyiségét, amelyekre a tőkeelemek, valamint a hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek átalakítása során a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank a kiegészítő alapvető tőke és a járulékos tőke elemeit átváltja;
4. átvevő: az a vállalkozás, amelyre a szanálás alatt álló intézményben lévő tagsági részesedést, az intézmény hitelviszonyt megtestesítő instrumentumát, eszközét, forrását, jogát és kötelezettségét, illetve ezek valamilyen kombinációját átruházzák;
5. befektetési vállalkozás: a Bszt. 4. § (2) bekezdés 10. pontjában meghatározott szervezet;
6. befektetés-védelmi rendszer: olyan az adott EGT-államban hivatalosan elismert rendszer, amely biztosítja a befektetések kártalanítási összeghatárát meg nem haladó részét, vagy az illetékes felügyeleti hatóság döntése szerint a hivatalosan elismert rendszerrel egyenértékű befeketésvédelmet nyújtó rendszer;
7. betétbiztosítási rendszer: olyan az adott EGT-államban hivatalosan elismert rendszer, amely biztosítja a betétek kártalanítási összeghatárát meg nem haladó részét, vagy az illetékes felügyeleti hatóság döntése szerint a hivatalosan elismert rendszerrel egyenértékű betétbiztosítást nyújtó rendszer;
8. csoport: a Hpt. 6. § (1) bekezdésben meghatározott fogalom;
9. csoporton belüli garanciavállalás: olyan megállapodás, amelyben a csoporton belüli egyik vállalkozás a csoporton belüli másik vállalkozás kötelezettségeire vállal garanciát harmadik fél felé;
10. csoportszintű szanálási terv: a csoportszintű szanálásra vonatkozó terv;
11. csoportszintű helyreállítási terv: a Hpt. 114. §-a vagy a Bszt. 102. §-a alapján a csoportra elkészített terv;
12. csoportszintű szanálás: szanálási intézkedés alkalmazása anyavállalat vagy összevont alapú felügyelet alá tartozó intézmény szintjén vagy olyan intézmény szintjén, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed;
13. csoportszintű szanálási hatóság: az összevont felügyeletet ellátó hatóság székhelye szerinti EGT-államban működő szanálási hatóság;
14. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam;
15. * egymással szembeni elszámolásra vonatkozó megállapodás: olyan megállapodás, amely alapján a szerződéses felek közötti két vagy több követelés vagy kötelezettség egymással szemben elszámolható;
16. ellenőrző befolyás: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 18. pontjában meghatározott fogalom;
17. * elsődleges alapvető tőke: az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 575/2013/EU rendeletben (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet) ekként meghatározott fogalom;
17a. * érintett anyaintézmény: olyan tagállami anyaintézmény, EU-szintű anyaintézmény, pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság, vegyes tevékenységű holding társaság, tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalatok, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalatok, tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatok vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatok, amelynek tekintetében a hitelezői feltőkésítés alkalmazására kerül sor;
18. érintett harmadik országbeli hatóság: szanálási intézkedéseknek megfelelő intézkedés alkalmazására feljogosított harmadik országbeli hatóság;
19. érintett hitelező: olyan hitelező, akinek vagy amelynek a követelése olyan szanálás alatt álló intézmény kötelezettségére vonatkozik, amelyet a hitelezői feltőkésítés alkalmazásának keretében leírási vagy átalakítási hatáskör gyakorlása révén csökkentettek vagy alakítottak át tagsági részesedéssé;
20. érintett tulajdonos: az intézményben lévő olyan tagsági részesedés tulajdonosa, akinek tagsági részesedését az e törvényben meghatározott jogosultság alapján bevonják vagy átruházás keretében átveszik;
21. EU-szintű anyavállalat: EU-szintű anyavállalat intézmény, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat, EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat;
22. EU-szintű anyavállalat intézmény: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
23. EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
24. EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
24a. * fedezett kötelezettség: olyan kötelezettség, amelynek teljesítését jelzálogjog, kézizálog, visszatartási jog vagy más biztosíték fedezi, ideértve a repoügyletekből és más tulajdonjog-átruházási biztosítékról szóló megállapodásból származó kötelezettséget is;
24b. * fedezett kötvény: olyan kötvény, amely a fedezett kötvények kibocsátásáról és a fedezett kötvények közfelügyeletéről, továbbá a 2009/65/EK és a 2014/59/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2162 európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető EGT-állam jogszabálya alapján fedezett kötvénynek minősül, vagy a 2022. július 8. előtt kibocsátott olyan kötvény, amelynek kibocsátója egy EGT-államban székhellyel rendelkező és jogszabálynál fogva a kötvénytulajdonosok érdekeinek védelmére létrehozott különleges állami felügyelet hatálya alatt álló hitelintézet, feltéve, hogy ez utóbbinak a kötvények kibocsátásából befolyt összegeket jogszabálynál fogva olyan eszközökbe kell befektetni, amelyek a kötvények futamideje alatt mindvégig alkalmasak a kötvényekhez rendelt követelések kielégítésére, és amelyeket a kibocsátó felszámolása esetén első helyen a tőke visszatérítésére és a felhalmozott kamat kifizetésére kell felhasználni;
25. felhígulás: tulajdoni hányad csökkenése annak következtében, hogy új tagsági részesedést megtestesítő instrumentumok kerülnek kibocsátásra;
26. felmondási jog: a szerződés felmondására irányuló jog, a kötelezettségek esedékességének előrehozására, lezárására, egymással szemben való elszámolására vagy nettósítására irányuló jog vagy az egyik szerződő fél fizetési kötelezettségét felfüggesztő, módosító vagy megszüntető bármely hasonló rendelkezés, illetve olyan rendelkezés, amely megakadályozza egy szerződés szerinti követelés esedékessé válását;
26a. * felszámolandó szervezet: EGT-államban letelepedett olyan jogi személy, amelynek tekintetében a csoportszintű szanálási terv vagy – csoporthoz nem tartozó szervezet esetében – a szanálási terv előírja, hogy a szervezetet rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében kell felszámolni, vagy egy szanálás alá vonható csoporton belüli, de szanálás alá nem vonható szervezet, amely tekintetében a csoportszintű szanálási terv nem rendelkezik a leírási és átalakítási hatáskörök gyakorlásáról;
27. felügyeleti hatóság: a Hpt.-ben ekként meghatározott fogalom;
28. felügyeleti kollégium: a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben meghatározott testület;
29. fióktelep: a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvényben ekként meghatározott fogalom;
30. fő üzletágak: azok az üzletágak és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységek, szolgáltatások, amelyek az intézmény fő bevételi vagy nyereségforrását és értékét jelentik;
30a. * globálisan rendszerszinten jelentős intézmény: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
31. harmadik ország: az az ország, amely nem EGT-állam;
32. harmadik országbeli szanálási eljárás: egy harmadik országbeli intézmény fizetésképtelenségének kezelésére szolgáló, harmadik ország joga szerinti intézkedés, amely a célok és a várható eredmények szempontjából hasonló az e törvény szerinti szanálási intézkedésekhez;
33. határon átnyúló csoport: olyan csoport, amelyben több EGT-államban székhellyel rendelkező vállalkozás van;
33a. * hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek: az intézmény és az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet azon elsődleges alapvető tőkeelemnek, kiegészítő alapvető tőkeelemnek, járulékos tőkeelemnek nem minősülő kötelezettségei, amelyek nincsenek kizárva az 58. § (1) bekezdése szerint a hitelezői feltőkésítés köréből;
34. * hitelintézet: a Hpt. 8. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet;
34a. * hitelviszonyt megtestesítő instrumentum: kötvény és az átruházható követelések más formája, adósságot keletkeztető vagy elismerhető instrumentum, és a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum megszerzésére feljogosító instrumentum;
35. *
36. illetékes felügyeleti hatóság: 575/2013/EU rendeletben illetékes hatóságként meghatározott fogalom;
37. illetékes minisztérium: EGT-állam azon minisztériuma, amelyet a nemzeti jogszabályok a szanálás tekintetében illetékes minisztériumnak jelölnek ki;
38. járulékos tőke: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
39. jelentős fióktelep: a Hpt. vagy a Bszt. alapján rendszerszinten jelentős fióktelepnek minősülő szervezet;
39a. * jelentős leányvállalat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
40. kiegészítő alapvető tőke: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
40a. * kombinált pufferkövetelmény: a Hpt. 93. § (1) bekezdésében meghatározott kombinált tőkekövetelmény;
41. kockázat átruházási ügylet: csoporton belüli két vállalkozás között létrejött olyan megállapodás, amelynek célja a csoporton belüli egyik vállalkozás és egy harmadik fél között létrejött ügylettel járó kockázat teljes vagy részben történő átruházása;
41a. * központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet: az 575/2013/EU rendelet 10. cikke alapján mentesített hitelintézet;
42. kritikus funkciók: azok a tevékenységek, szolgáltatások és működési folyamatok, amelyek megszűnése és csak korlátozott helyettesíthetősége az intézmény vagy csoport méretéből vagy piaci részesedéséből, külső és belső összekapcsolódásából, összetettségéből, vagy határokon átnyúlásából fakadóan Magyarországon vagy más EGT-államban valószínűsíthetően jelentősen megzavarná a gazdaság vagy a pénzügyi piacok működését;
43. * leányvállalat: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 78. pontjában meghatározott leányvállalat, valamint a 7–9. §-ban, a 13–15. §-ban, a 32–32/A. §-ban, a 62. §-ban, a 65–68/F. §-ban, a 74. §-ban, a 79. §-ban a szanálás alá vonható csoportokra való alkalmazás céljából adott esetben és megfelelő módon a tartósan központi szervhez kapcsolt hitelintézet, maga a központi szerv és azok leányvállalatai, figyelembe véve, hogy az ilyen szanálás alá vonható csoport miként teljesíti a 68/A. § (3) bekezdés szerinti követelményt;
43a. * leírható, illetve átalakítható kötelezettségek: olyan, hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek, amelyek megfelelnek a 66. § vagy 68/B. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt feltételeknek, valamint olyan járulékos tőkeinstrumentumok, amelyek megfelelnek az 575/2013/EU rendelet 72a. cikk (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek;
44. MNB: Magyar Nemzeti Bank;
45. MNB rendkívüli likviditási hitele: a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 36. §-a szerinti és a 18. §-ában meghatározott monetáris politikai eszközök közé nem tartozó, egyedi feltételek mellett nyújtott rendkívüli jegybanki hitel;
45a. * munkavállalói képviselő: a munka törvénykönyvében meghatározott fogalom;
46. nettó eszközérték: az eszközállomány csökkentve a kötelezettség állománnyal;
47. nettósítási megállapodás: olyan megállapodás, amely alapján több követelést vagy kötelezettséget egyetlen követeléssé lehet átalakítani, beleértve a pozíciólezáró nettósítási megállapodást, amelynél jogszabályban vagy felek által meghatározott esemény bekövetkeztekor a felek kötelezettségeinek esedékességét előre hozzák, így azok azonnal esedékessé válnak vagy megszűnnek, és mindkét esetben egyetlen követeléssé alakulnak át vagy az lép a helyükbe;
48. összevont alapon: az 575/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés 47. pontjának megfelelően meghatározott összevont helyzet alapja;
49. összevont felügyeletet ellátó hatóság: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
50. pénzügyi holding társaság: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
51. pénzügyi szerződés:
a) értékpapír-ügylet, így különösen
aa) az értékpapír, értékpapírcsoport vagy értékpapírindex vételére, eladására vagy kölcsönzésére vonatkozó ügylet;
ab) értékpapírra, értékpapírcsoportra vagy értékpapírindexre vonatkozó opciós ügylet;
ac) bármely értékpapírra, értékpapírcsoportra vagy értékpapírindexre vonatkozó repo- vagy fordított repoügylet;
b) áruügylet, így különösen
ba) később leszállítandó áru, árucsoport vagy -index vételére, eladására vagy kölcsönzésére vonatkozó ügylet;
bb) árura, árucsoportra vagy -indexre vonatkozó opciós ügylet;
bc) bármely árura, árucsoportra vagy -indexre vonatkozó repo- vagy fordított repoügylet;
c) tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős ügylet, ideértve valamely áru vagy bármely más tulajdon, szolgáltatás, jog vagy érdekeltség meghatározott áron és időpontban történő vételére, eladására vagy átruházására vonatkozó ügyleteket (az áruügyletek kivételével);
d) swap-megállapodások, így különösen
da) kamatlábakra vonatkozó csereügyletek és opciók; spot- és más devizaügyletek; valutához, értékpapírindexhez vagy értékpapírhoz, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok indexéhez vagy hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokhoz, áruindexhez vagy áruhoz, időjárási változóhoz; kibocsátáshoz vagy inflációs rátához kapcsolódó csereügylet vagy opció;
db) teljes hozamcsere-ügylet, hitelkockázati felárhoz kapcsolódó csereügylet vagy hitel-csereügylet;
dc) a da) vagy db) alpontban említett megállapodásokhoz hasonló, a csereügyletek vagy származtatott ügyletek piacán rendszeresen kötött megállapodás vagy tranzakció;
e) * három hónapos vagy annál rövidebb futamidejű bankközi hitelezési megállapodások;
f) az a)–e) pontban említett szerződések vagy ügyletek bármelyikére vonatkozó keretmegállapodások;
52. pénzügyi vállalkozás: a Hpt. 9. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet;
53. rendkívüli állami pénzügyi támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás, amelyet egy intézmény vagy csoport életképességének, likviditásának vagy fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása céljából nyújtanak;
54. rendszerszintű válság: a pénzügyi közvetítőrendszer olyan zavara, amely jelentős negatív következménnyel járhat a pénzügyi közvetítőrendszerre és az azt támogató infrastruktúrára, valamint a reálgazdaságra is;
54a. * releváns tőkeelem: kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelem;
55. szabályozott piac: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdés 114. pontjában meghatározott piac;
56. * szanálás alatt álló intézmény: olyan intézmény vagy 1. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti szervezet, amelynek szanálását határozattal elrendelte a szanálási feladatkörében eljáró MNB vagy valamely más szanálási hatóság, vagy amely tekintetében szanálási intézkedés alkalmazására került sor;
56a. * szanálás alá vonható csoport:
a) szanálás alá vonható szervezet és annak olyan leányvállalatai, amelyek nem
aa) szanálás alá vonható szervezetek,
ab) más szanálás alá vonható szervezetek leányvállalatai, vagy
ac) olyan harmadik országban székhellyel rendelkező szervezetek, amelyek a szanálási terv alapján nem tartoznak a szanálás alá vonható csoporthoz, valamint azok leányvállalatai, vagy
b) központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézetek a központi szervükkel együtt, amennyiben a hitelintézetek vagy a központi szerv közül legalább egy szanálás alá vonható szervezet, valamint azok leányvállalatai;
56b. * szanálás alá vonható szervezet:
a) EGT-államban letelepedett olyan jogi személy, amelyet szanálási hatóság olyan szervezetként azonosít, amellyel kapcsolatban szanálási terv szanálási intézkedésről rendelkezik, vagy
b) összevont alapú felügyelet alá nem tartozó olyan intézmény, amelynek vonatkozásában szanálási terv szanálási intézkedésről rendelkezik;
57. szanálási hatóság: szanálási intézkedéseknek megfelelő intézkedés alkalmazására feljogosított EGT-állambeli hatóság;
58. szanálást finanszírozó rendszer: EGT-állam által a szanálási intézkedések hatékony alkalmazásához szükséges pénzügyi források rendelkezésre állása érdekében létrehozott rendszer;
59. szavatoló tőke: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
59a. * szavatoló tőke követelmények: az 575/2013/EU rendelet 92–98. cikkében meghatározott követelmények;
60. *
61. ügyvezető: a Hpt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott fogalom;
62. * vagyonértékesítés: a szanálás alatt álló intézmény által kibocsátott tagsági részesedés, illetve a szanálás alatt álló intézmény eszközeinek, forrásainak, jogainak és kötelezettségeinek e törvény szerinti, a szanálási feladatkörében eljáró MNB általi, áthidaló intézménynek nem minősülő átvevőre történő átruházása;
63. vállalkozás: a gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, az egyéni cég és az egyéni vállalkozó;
63a. * válságmegelőzési intézkedés: az intézmény által nem megfelelően átdolgozott helyreállítási terv esetében az újbóli átdolgozás módjának, eszközeinek, elemeinek és részleteinek felügyeleti hatóság általi meghatározása, kivételes intézkedés alkalmazása, felügyeleti biztos kirendelése, szanálhatóság akadályainak kezelésére vagy megszüntetésére vonatkozó jogosultság gyakorlása, tőkeelemek leírására vagy átalakítására vonatkozó jogosultság gyakorlása;
64. vegyes pénzügyi holding társaság: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
65. vegyes tevékenységű holding társaság: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
66. vezetés: az intézmény és a pénzügyi vállalkozás igazgatósága és felügyelő bizottsága, valamint annak vezetői és tagjai, ideértve a fióktelep formájában működő intézmény vezető állású személyeit is.
4. § (1) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB az összevont alapú felügyelet alá nem tartozó intézményekre egyedi, az összevont alapú felügyelet alá tartozó intézményekre csoportszintű szanálási tervet készít, amelynek során biztosítja az arányosság követelményének érvényesülését.
(2) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB adott intézmény vonatkozásában az intézmény tevékenységének jellegéből, részvényesi struktúrájából, jogi formájából, kockázati profiljából, méretéből és jogállásából, más intézményekkel vagy a pénzügyi közvetítőrendszer egészével való összefonódottságából, tevékenységeinek kiterjedéséből és komplexitásából, intézményvédelmi rendszerben vagy az 575/2013/EU rendelet 113. cikk (7) bekezdésében említett egyéb kölcsönös szolidaritási rendszerekben való tagságából, valamint a Bszt. 5. §-ban meghatározott befektetési szolgáltatások vagy tevékenységek végzéséből kifolyólag gyakorolt esetleges hatásokra, és attól függően, hogy fizetésképtelensége és azt követő, rendes fizetésképtelenségi eljárással történő felszámolása valószínűsíthetően jelentősen negatív hatással járna-e a pénzügyi piacokra, más intézményekre, a finanszírozási feltételekre, vagy a tágabb gazdaságra, – szükség esetén a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB-vel történt egyeztetést követően – jogosult meghatározni: *
a) a 4–10. §-ban meghatározott szanálási tervek tartalmát és részleteit,
b) * a szanálási tervek elkészítésének ütemezését és aktualizálásuk gyakoriságát, amely egyszerűsített követelmények alkalmazása esetén ritkább lehet az e törvényben meghatározott mértékeknél,
c) az intézmények által a 6. § (1) bekezdése alapján szolgáltatandó adatok körét és az adatok részletezettségét,
d) a szanálhatóság 10. § és 13. §, valamint a 2. melléklet szerinti értékelésének részletességét.
(2a) * Az egyszerűsített követelmények alkalmazása nem korlátozza a szanálási feladatkörében eljáró MNB azon jogát, hogy szükség esetén teljes körű, nem egyszerűsített kötelezettségeket írjon elő, valamint válságmegelőzési vagy válságkezelési intézkedést hozzon.
(2b) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult az e fejezetben szereplő követelmények alkalmazásától eltekinteni az olyan anyavállalat és a hozzá kapcsolódó intézmények esetében, amelyek az 575/2013/EU rendelet 10. cikkének megfelelően teljes egészében vagy részben mentesülnek a prudenciális követelmények alól. E mentesítés esetén csoportszintű szanálási tervet kell készíteni az 575/2013/EU rendelet 10. cikke értelmében vett csoportra.
(2c) * A (2b) bekezdésben meghatározott mentesítés alkalmazása esetén a szanálási feladatkörében eljáró MNB tájékoztatja az Európai Bankhatóságot (a továbbiakban: EBH) a mentesítés módjáról.
(3) Az egyedi szanálási terv a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB-vel (a továbbiakban: Felügyelet) egyeztetve tartalmazza a szanálási feltételek fennállása esetén a Felügyelet által az intézménnyel szemben alkalmazható lehetséges intézkedéseket, kivételes intézkedéseket, valamint a szanálási feladatkörében eljáró MNB által alkalmazható lehetséges szanálási intézkedéseket, amelyeket a szanálási célok érvényre juttatása érdekében tehet.
(4) A csoportszintű szanálási terv a csoporthoz tartozó intézmények egyedi szanálási tervein kívül tartalmazza a szanálási feltételek fennállása esetén a csoporttal szemben a Felügyelet által alkalmazható intézkedéseket, kivételes intézkedéseket és a szanálási feladatkörében eljáró MNB által alkalmazható szanálási intézkedéseket.
(5) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási terv készítésére vonatkozó döntését legalább kétévente felülvizsgálja.
(6) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel egyeztetve a szanálási tervet legalább évente felülvizsgálja, és szükség esetén módosítja.
5. § (1) A szanálási terv alternatív forgatókönyveket tartalmaz arra az esetre, ha a szanálás szükségessége egyedi okokra vezethető vissza, illetve ha a szanálás a pénzügyi közvetítőrendszerben fennálló általános válsághelyzet eredménye.
(2) A szanálási terv készítése során figyelmen kívül kell hagyni a bármilyen formában nyújtható rendkívüli állami pénzügyi támogatást és az MNB vagy más központi bank rendkívüli likviditási hitelét.
(3) * A szanálási terv felülvizsgálatára és módosítására akkor is sor kerül, ha az intézmény szervezetével, tevékenységével vagy pénzügyi helyzetével kapcsolatosan olyan változás történik, amely érdemben befolyásolhatja a szanálás eredményességét. E bekezdés szerinti felülvizsgálatot a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási intézkedések végrehajtását vagy a releváns tőkeinstrumentumok és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó hatáskör gyakorlását követően végzi.
(4) Az egyedi és csoportszintű szanálási terv minimális tartalmi elemeit az 1. melléklet tartalmazza.
(5) A szanálási terv részletezettsége igazodik az intézmény fizetésképtelensége esetén a pénzügyi piacokra, más pénzügyi szervezetekre és a finanszírozási feltételekre gyakorolt várható hatásokhoz, figyelembe véve különösen az érintett intézmény méretét, tevékenységének és üzleti modelljének összetettségét és kockázatosságát.
(6) A 4. § (1) bekezdése szerinti intézményi kör és a szanálási terv nem nyilvános.
(7) A szanálási feladatkörében eljáró MNB megosztja az intézménnyel
a) a szanálási terv lényegi részét, így különösen az 1. melléklet A) pont 1. és 6. alpontja szerinti információt,
b) a szanálhatósági vizsgálat lefolytatása és a szanálhatósági akadályok elhárítása érdekében az 1. melléklet pontjaiban – így különösen az 1. melléklet A) pont 5., 8., 11. és 14. alpontjában – meghatározott információt.
(8) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási tervről, valamint azok módosításáról tájékoztatja a Felügyeletet.
6. § (1) * Az intézmény – adatszolgáltatás keretében – a szanálási feladatkörében eljáró MNB rendelkezésére bocsátja a szanálási terv készítéséhez, valamint felülvizsgálatához szükséges adatokat.
(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az intézménytől nem kérhet olyan adatot, amely a Felügyelet, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB vagy a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB rendelkezésére áll.
(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási terv tekintetében érintett intézmények körének meghatározása és a szanálási terv elkészítése érdekében a Felügyelet, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB vagy a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB rendelkezésére álló adatokat igényelheti és felhasználhatja.
(4) Az MNB kidolgozza a (2) és (3) bekezdésben meghatározott információáramlásra vonatkozó belső eljárásrendjét.
7. § (1) Ha az intézmény egy csoport tagja, és a csoportszintű szanálási hatóság a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a leányvállalat szanálási hatóságával egyeztetve készíti el a csoport szanálási tervét.
(2) Ha a magyarországi székhelyű intézmény egy csoport tagja, de a csoportszintű szanálási hatóság nem a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor a csoportszintű szanálási hatóság által elkészített csoportszintű szanálási terv egyeztetésében a szanálási feladatkörében eljáró MNB részt vesz.
(3) A csoportszintű szanálási terv kiterjed a csoportban lévő jelentős fióktelepre is, így a csoportos szanálási tervről szóló
a) egyeztetésbe, ha a csoportszintű szanálási hatóság a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor bevonja a jelentős fióktelep esetében illetékes szanálási hatóságot,
b) egyeztetésben a szanálási feladatkörében eljáró MNB is részt vehet, ha a jelentős fióktelep esetében illetékes szanálási hatóság.
(4) * A csoportszintű szanálási tervben minden egyes csoportra vonatkozóan meg kell határozni a szanálás alá vonható szervezeteket és a szanálás alá vonható csoportokat, amennyiben a csoportszintű szanálási terv szanálási intézkedést tartalmaz.
(5) A csoportszintű szanálási terv hatálya kiterjed:
a) EU-szintű anyavállalatra,
b) a csoporthoz tartozó, EGT-államban székhellyel rendelkező leányvállalatra,
c) a csoporthoz tartozó, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozásra, valamint
d) a csoporthoz tartozó, a harmadik országban székhellyel rendelkező leányvállalatra.
(6) A csoportszintű szanálási terv nem okozhat a csoportszintű szanálás tekintetében érintett egyik EGT-államban sem aránytalan terhet.
(7) A csoportszintű szanálhatósági értékelést e §-sal összhangban kell elvégezni és aktualizálni. A csoportszintű szanálhatóság értékelését a csoportszintű szanálási tervben be kell mutatni.
(8) * A csoportszintű szanálási terv
a) meghatározza az 5. § (1) bekezdésében meghatározott alternatív forgatókönyvek esetében a szanálás alá vonható szervezetek tekintetében alkalmazandó szanálási intézkedéseket, valamint azt, hogy ezen szanálási intézkedések milyen hatással járnak az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezetek, a csoporthoz tartozó egyéb szervezetek, az anyavállalat és a leányvállalat vonatkozásában,
b) kitér a szanálási intézkedések és hatáskörök összehangolt módon történő alkalmazhatóságának és gyakorolhatóságának a mértékére a csoportnak az EGT-államban székhellyel rendelkező szanálás alá vonható szervezetei tekintetében, ideértve a csoport egészének vagy a csoporton belüli több vállalkozás által végzett, elkülönült tevékenységnek vagy üzletágnak, illetve a csoporton belüli egyes vállalkozásoknak vagy szanálás alá vonható csoportoknak harmadik fél felé történő értékesítés elősegítését célzó intézkedéseket is, valamint azonosítja az összehangolt szanálás akadályait,
c) kitér a csoportnak a harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozásai tekintetében az érintett harmadik országbeli hatósággal való együttműködés lehetőségére, az alkalmazható szanálási intézkedésekre és az esetleges szanálás következményeire az EGT-államban székhellyel rendelkező, csoportbeli intézmények tekintetében,
d) csoportszintű szanálás esetére rögzíti a szanálási intézkedéseket a csoportszintű szanálási hatóság és az érintett szanálási hatóságok tekintetében is, ideértve egyes funkciók vagy üzletágak jogi és gazdasági elkülönítését, leválasztását,
e) tartalmazza a csoportszintű szanálás finanszírozásának módját és az érintett EGT-államok közötti megosztását, a finanszírozási rendszer igénybevételének lehetőségét és szükségességét,
f) több szanálás alá vonható csoportot tartalmazó csoport esetében meghatározza a szanálási intézkedéseket az egyes szanálás alá vonható csoportok szanálás alá vonható szervezetei tekintetében, valamint azt, hogy ezen szanálási intézkedések milyen következményekkel járnak
fa) az ugyanazon szanálás alá vonható csoporthoz tartozó egyéb, csoporton belüli szervezetre, és
fb) az egyéb szanálás alá vonható csoportokra
nézve,
g) meghatározza az olyan további intézkedéseket, amelyeket az érintett szanálási hatóságok kívánnak alkalmazni az egyes szanálás alá vonható csoportokon belüli szervezetek tekintetében.
(9) A (8) bekezdés a) pontja alkalmazásában, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB nem a csoportszintű szanálási hatóság, de a leányvállalat magyarországi székhelyű, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB aktívan közreműködik a leányvállalat esetében koordináltan alkalmazandó intézkedés tervezésében.
(10) A (8) bekezdés e) pontja alkalmazásában a csoportos szanálási terv nem tartalmazhat rendkívüli állami pénzügyi támogatást – ide nem értve a Szanálási Alapból fizetett összeget –, központi bank által nyújtott rendkívüli likviditási támogatást vagy nem szokásos feltételekkel (fedezet, futamidő és kamatozás) nyújtott központi banki likviditási támogatást.
(11) * A (8) bekezdés e) pontja alkalmazásakor figyelemmel kell lenni az EGT-államok közötti megosztás során az arányosságra, kiegyensúlyozottságra – így különösen a szanálást finanszírozó rendszerek hozzájárulása meghatározásánál figyelembe veendő elvekre – és az adott EGT-állam pénzügyi rendszerének stabilitására gyakorolt hatásra.
8. § (1) A csoportszintű szanálási terv elkészítéséhez az EU-szintű anyavállalat a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek – ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság – rendelkezésére bocsát minden szükséges információt a 6. § alapján. Az információknak az EU-szintű anyavállalatra, a csoporthoz tartozó vállalkozásokra és az 1. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi vállalkozásokra vonatkozóaknak kell lenniük.
(2) A titoktartási szabályok betartására való tekintettel a szanálási feladatkörében eljáró MNB az EU-szintű anyavállalat által rendelkezésére bocsátott információkból továbbítja
a) * az EBH-nak a csoportszintű szanálási terv tekintetében az EBH feladata ellátásához szükséges információkat,
b) a leányvállalat szanálási hatóságának az illetékességi feladata ellátásához szükséges információkat,
c) a csoportban lévő jelentős fióktelep szanálási hatóságának a fióktelep vagy az érintett szanálási hatóság feladata ellátásához szükséges információkat,
d) a Felügyelettel kötött felügyeleti megállapodások keretében vagy a felügyeleti kollégiumoknak a feladatkörükben érintettség alapján a feladatuk ellátásához szükséges információkat,
e) az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás illetékes szanálási hatóságának a feladata ellátásához szükséges információkat.
(3) Harmadik országban székhellyel rendelkező leányvállalatra vonatkozó információ az érintett harmadik országbeli hatóság hozzájárulásával adható át a (2) bekezdésben foglalt szervezeteknek.
(4) Ha a csoportszintű szanálási hatóság a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor az érintett szanálási hatóságokkal és érintett felügyeleti hatóságokkal – ideértve a Felügyeletet is – együttműködve, ha felállításra került, akkor a szanálási kollégium kereteiben együttműködik és konzultációt folytat a csoportszintű szanálási terv elkészítése és aktualizálása érdekében
a) legalább évenkénti rendszerességgel, vagy
b) a csoportban lévő bármely vállalkozásban, annak tevékenységében vagy pénzügyi helyzetében bekövetkezett, szanálási terv szempontjából jelentős változás esetén.
(5) * A (4) bekezdésben meghatározott eljárás során a szanálási feladatkörében eljáró MNB bevonja a konzultációba a harmadik országban székhellyel rendelkező leányvállalat, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás vagy jelentős fióktelep szanálási hatóságát, ha az érintett harmadik országbeli hatóság tekintetében teljesülnek a 125. § szerinti feltételek.
(6) Ha a csoportszintű szanálási hatóság nem a szanálási feladatkörében eljáró MNB, de az illetékességébe tartozik olyan intézmény, 1. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi vállalkozás vagy jelentős fióktelep, amely a csoportszintű szanálási terv tekintetében érintett, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB együttműködik a csoportszintű szanálási hatósággal.
9. § (1) * A 8. § szerinti eljárás többoldalú eljárás és a meghozott határozat többoldalú eljárás keretében hozott döntés. Ha a csoport több szanálás alá vonható csoportból áll, a többoldalú eljárás keretében meghozott döntés részét képezik a 7. § (8) bekezdés f) pontja szerint tervezett szanálási intézkedések. A szanálási feladatkörében eljáró MNB – mint a csoportszintű szanálási hatóság – a részletes indokolást is tartalmazó határozatát közli a többoldalú eljárásban részt vevő valamennyi EGT-állam illetékes szanálási hatóságával és az EU-szintű anyavállalattal.
(2) * Csoportszintű szanálási hatóságként a szanálási feladatkörében eljáró MNB a többoldalú eljárás keretében csak valamennyi, az eljárásban résztvevő EGT-állam illetékes szanálási hatósága egyetértésével hozhat érvényes határozatot – az (1) bekezdésben említett többoldalú eljárás keretében hozott határozatot –, amely határozat meghozatalának határideje az együttes döntés meghozatalához szükséges valamennyi információnak az eljárásban résztvevő illetékes szanálási hatóságok részére történő megküldésétől számított négy hónap.
(3) Ha az eljárásban résztvevő EGT-állam illetékes szanálási hatósága egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, akkor a (2) bekezdésben rögzített határidőn belül az eljárásban résztvevő bármelyik EGT-állam illetékes szanálási hatósága kérésére a szanálási feladatkörében eljáró MNB az EBH-val a többoldalú eljárás eredménytelensége vonatkozásában egyeztetést köteles folytatni vagy saját kezdeményezésére egyezetést folytathat, kivéve a (6) bekezdésben említett esetet.
(4) * Ha az eljárásban részt vevő EGT-állam szanálási hatósága egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, akkor
a) ha a csoportszintű szanálási hatóság a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor kizárólag az EU-szintű anyavállalat tekintetében hozhat egyedileg határozatot, amelynek meghozatalakor figyelembe veszi az eljárásban részt vevő EGT-állam szanálási hatósága által kifejtett véleményeket, fenntartásokat,
b) * ha a csoportban lévő leányvállalat szanálási hatósága a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor – szükség esetén azonosítva a szanálás alá vonható szervezetet – a leányvállalat, valamint a leányvállalat által vezetett csoport tekintetében hozhat egyedileg határozatot
azzal, hogy a határozatáról a szanálási kollégium valamennyi tagját értesíti.
(5) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB a többoldalú eljárás eredménytelenséggel történő lezárultát követő 1 hónapon belül hozza meg határozatát az egyetértő szanálási hatóságokkal azzal, hogy a többoldalú eljárás keretében hozott határozatot előkészítő eljárásban részt vevő valamennyi EGT-állam illetékes szanálási hatóságának megküldi azt.
(6) Ha a csoporton belüli leányvállalat szanálási hatósága úgy ítéli meg, hogy a székhelye szerinti EGT-állama költségvetési hatáskörének sérelme áll fenn, és a (3) bekezdés alapján az EBH-hoz fordult vagy a többoldalú eljárás keretében hozott határozatot a részvétele nélkül hozta meg a többi hatóság, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB által irányított szanálási kollégium keretein belül kezdeményezheti a csoport szintű szanálási terv – ideértve a szavatoló tőkére és leírható, illetve átalakítható kötelezettségre vonatkozó minimumkövetelmény újraértékelését.
(7) A (6) bekezdés vonatkozásában, ha a leányvállalat szanálási hatósága a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor kezdeményezi a (6) bekezdés szerinti eljárást a csoportszintű szanálási hatóságnál.
(8) * Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a (3) bekezdés szerinti egyeztetést folytat az EBH-val, akkor a (2) bekezdéstől eltérően a határozat meghozatalának határideje az EBH-nak az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikk (3) bekezdése szerinti határozatnak a szanálási feladatkörében eljáró MNB részére történő átadását követő egy hónap.
(9) A szanálási feladatkörében eljáró MNB – a (6) és (7) bekezdésre is tekintettel – a (8) bekezdés szerinti egyeztetést követően az EBH határozatát a határozatának meghozatalakor figyelembe veszi. Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a határozatában eltér az EBH határozatától, akkor a határozatában az eltérést indokolja.
(10) Ha az eljárás lefolytatására másik EGT-állam illetékes szanálási hatósága jogosult, és az EU-szintű anyavállalat intézmény leányvállalati hitelintézetének a szanálási hatósága a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB az eljárásra jogosult EGT-állam illetékes szanálási hatósága által meghatározott határidőn belül megküldi a véleményét, fenntartását.
(11) * Az EU-szintű anyavállalat intézmény székhelye szerinti EGT-állam szanálási hatósága (1) bekezdés szerinti eljárás során hozott határozata Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható. A szanálási feladatkörében eljáró MNB az EGT-állam illetékes szanálási hatósága határozatának tényét magyar nyelven a honlapján közzéteszi. A szanálási feladatkörében eljáró MNB hatáskörébe tartozó szervezet tekintetében a más EGT-állam illetékes szanálási hatósága által hozott határozatban foglaltak végrehajtására, teljesítésének ellenőrzésére, az ellenőrzés alapján hozható intézkedésre a szanálási feladatkörében eljáró MNB által hozott határozatokra vonatkozó magyar jogszabályok alkalmazandóak.
(12) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (2) bekezdés szerinti határozat megváltoztatásának szükségességét legalább évente egyszer hivatalból vagy az anyavállalat, leányvállalat illetékes szanálási hatósága kezdeményezésére megvizsgálja.
10. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB értékeli, hogy az intézmény vagy – ha az intézmény összevont alapú felügyelet alá tartozik – mindazon magyarországi székhelyű intézmény és pénzügyi vállalkozás, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed, milyen mértékig szanálható anélkül, hogy az intézmény vagy a vele összevont alapú felügyelet alá tarozó intézmény vagy pénzügyi vállalkozás igénybe venné a bármilyen formában nyújtható rendkívüli állami pénzügyi támogatást vagy az MNB vagy másik központi bank nem szokásos feltételekkel (fedezet, futamidő és kamatozás) nyújtott központi banki likviditási támogatását vagy ezen felüli rendkívüli likviditási hitelét.
(2) Az (1) bekezdés szerinti értékelés során a szanálási feladatkörében eljáró MNB együttműködik a Felügyelettel.
(3) Az intézmény – a 17. § figyelembe vétele mellett – akkor szanálható, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB megítélése szerint az intézménnyel szembeni fizetésképtelenségi eljárás vagy az intézménynek a szanálási terv alapján történő szanálása során
a) fenntartható a kritikus funkciók folytonossága, és
b) elkerülhetőek az intézmény székhelye szerinti vagy az EGT-államok vagy az EGT egészének a pénzügyi közvetítőrendszere stabilitására gyakorolt jelentős negatív következmények, akár rendszerszintű válság esetén is.
(4) A szanálhatóság értékelése során mérlegelendő szempontokat a 2. melléklet tartalmazza.
(5) A szanálhatóság értékelését a szanálási terv elkészítésekor és aktualizálásakor kell elvégezni.
(6) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB egy intézményt nem tekint szanálhatónak, akkor erről a döntés meghozatalát követően haladéktalanul tájékoztatja az EBH-t.
11. § (1) * Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálhatóság értékelése során megállapítja, hogy a szervezet szanálhatóságának jelentős akadályai vannak, erről írásban tájékoztatja az intézményt és a Felügyeletet.
(1a) * A szanálási feladatkörben eljáró MNB a szanálási terv készítését az (1) bekezdés szerinti jelentős akadályok elhárításáig felfüggeszti.
(2) * A szervezet az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás kézhezvételét követő legfeljebb négy hónapon belül javaslatot tesz a szanálási feladatkörében eljáró MNB részére a tájékoztatásban megjelölt szanálhatósági akadályok megszüntetésére vagy kezelésére.
(2a) * A szervezet az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás kézhezvételét követő legfeljebb két héten belül olyan lehetséges lépésekre tesz javaslatot a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek, mellékelve ezen javasolt lépések végrehajtásának ütemezését is, amelyekkel biztosítható, hogy megfeleljen a 68/A. vagy 68/B. §-ban foglalt követelményeknek és a kombinált pufferkövetelményeknek abban az esetben, ha a szanálhatóság jelentős akadálya a következő helyzetek valamelyike:
a) a szervezet egyszerre megfelel a kombinált pufferkövetelménynek és az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés a), b) és c) pontjában foglalt követelménynek, de a 67. és 68. §-ban foglalt követelményekkel együtt vizsgálva a 62. § (2) bekezdés a) pontjának megfelelően számítva nem felel meg a kombinált pufferkövetelménynek,
b) a szervezet nem felel meg az 575/2013/EU rendelet 92a. és 494. cikkében foglalt követelményeknek vagy a 67. és 68. §-ban foglalt követelményeknek.
(2b) * A (2a) bekezdés alapján javasolt lépések végrehajtásához meghatározott ütemterv figyelembe veszi azt, hogy mi okozta a szanálhatóság akadályát.
(3) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel egyeztetve értékeli, hogy a szervezet által a (2)–(2b) bekezdésben foglaltak szerint javasolt lépések megfelelőek-e az akadályok kezelésére, megszüntetésére.
(4) * Ha a szervezet (2)–(2b) bekezdés szerinti javaslata a szanálási feladatkörében eljáró MNB szerint alkalmas a szanálhatósági akadályok kiküszöbölésére vagy hatékony kezelésére, akkor legfeljebb három hónapos határidő tűzésével kötelezi a szervezetet – vagy csoportot – az intézkedések megtételére.
(5) * Ha a szervezet (2)–(2b) bekezdés szerinti javaslata a szanálási feladatkörében eljáró MNB megítélése szerint nem küszöböli ki vagy nem kezeli hatékonyan a szanálhatósági akadályokat, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB intézkedések megtételét írja elő és legfeljebb egy hónapos határidő megjelölésével a szanálhatóság akadályainak csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges terv elkészítésére kötelezi a szervezetet vagy csoportot.
(6) * Az (5) bekezdésben előírt intézkedések azonosítása során a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek indokolnia kell, hogy a szervezet által javasolt lépések miért nem alkalmasak a szanálhatóság akadályainak csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez, valamint az intézkedések megvalósítására vonatkozó alternatív terv hogyan képes a szanálhatóság akadályainak kiküszöbölésére. A szanálási feladatkörében eljáró MNB figyelembe veszi, hogy a szanálhatóság akadályai milyen fenyegetést jelentenek a pénzügyi stabilitásra és az intézkedések milyen hatást gyakorolnak a szervezet üzleti tevékenységére, stabilitására, valamint arra a képességére, hogy hozzájáruljon a gazdasághoz.
12. § (1) * A szanálhatósági akadályok kezelése vagy megszüntetése érdekében a szanálási feladatkörében eljáró MNB – a Felügyelettel történt előzetes egyeztetést követően – előírhatja az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet számára
a) a csoporton belüli finanszírozási rendszerek vagy ezek hiánya felülvizsgálatát, vagy a kritikus funkciók ellátására vonatkozó – csoporton belüli vagy harmadik felekkel kötött – szolgáltatási szerződések kidolgozását és megkötését, illetve módosítását;
b) az egyéni és összesített kitettségek értékének felső határát;
c) a szanálási célok szempontjából fontos konkrét vagy általános tájékoztatási követelményeket;
d) egyes eszközök elidegenítését;
e) jelenlegi vagy tervezett tevékenységek, új vagy meglévő üzletágak fejlesztésének, illetve új vagy meglévő termékek értékesítésének a korlátozását, megszüntetését vagy megkezdésétől való tartózkodást;
f) azt, hogy a szervezet, illetve a közvetlenül vagy közvetve az ellenőrző befolyása alatt álló, csoporthoz tartozó bármely vállalkozás jogi vagy működési struktúráinak összetettségét csökkentő változtatásokat hajtson végre annak érdekében, hogy a kritikus funkciók a szanálási eszközök alkalmazása révén jogi és működési szempontból elkülöníthetők legyenek más funkcióktól;
g) pénzügyi holding társaság létrehozását;
h) terv benyújtását a 68/A. §-ban vagy a 68/B. §-ban meghatározott követelményeknek való megfelelés helyreállítására az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésének megfelelően kiszámított teljes kockázati kitettség érték százalékában kifejezve, és adott esetben a kombinált pufferkövetelménynek való megfelelés helyreállítására és a 68/A. §-ban vagy a 68/B. §-ban meghatározott követelmények helyreállítására az 575/2013/EU rendelet 429. és 429a. cikke szerinti teljes kitettségi mérték százalékában kifejezve;
i) leírható, illetve átalakítható kötelezettség kibocsátását annak érdekében, hogy megfeleljen a 68/A. §-ban vagy a 68/B. §-ban meghatározott követelményeknek;
j) a 68/A. § vagy a 68/B. § értelmében szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményeknek való megfelelés érdekében szükséges lépések megtételét, különösen annak érdekében, hogy megkísérelje újratárgyalni az általa kibocsátott, leírható, illetve átalakítható kötelezettségeket, kiegészítő alapvető tőkeelemeket vagy járulékos tőkeelemeket annak biztosítása érdekében, hogy amennyiben a szanálási feladatkörében eljáró MNB az érintett kötelezettség vagy eszköz leírása vagy átalakítása mellett dönt, ezt a döntést a kötelezettségre vagy eszközre vonatkozó joghatóság joga alapján lehessen érvényesíteni;
k) egy szervezet vegyes tevékenységű holding társaság leányvállalata esetén azt, hogy a vegyes tevékenységű holding társaság hozzon létre külön pénzügyi holding társaságot a szervezet ellenőrzésére, ha az a szervezet szanálásának elősegítése vagy annak kiküszöbölése érdekében szükséges, hogy a szanálási eszközök alkalmazása és szanálási jogosultságok gyakorlása káros hatást gyakoroljanak a csoport nem pénzügyi részére;
l) a 68/A. §-ban vagy a 68/B. §-ban meghatározott követelményeknek való folyamatos megfelelés érdekében
la) a szavatoló tőke elemek, valamint
lb) a 66. §-ban és a 68/B. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott leírható, illetve átalakítható kötelezettségek lejárati szerkezetének megváltoztatása.
(2) * Az (1) bekezdés b), d), e) pontja, valamint l) pont la) alpontja tekintetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB döntéséhez a Felügyelet jóváhagyása is szükséges.
(3) * A szanálhatósági akadályok kezelése vagy megszüntetése érdekében a szanálási feladatkörében eljáró MNB – a Felügyelettel történt előzetes egyeztetést követően – előírhatja a szervezet számára, ha az vegyes tevékenységű holding társaság leányvállalata, hogy a vegyes tevékenységű holding társaság hozzon létre külön pénzügyi holding társaságot az intézmény feletti ellenőrző befolyás gyakorlására, ha ez az intézmény szanálásának elősegítése érdekében szükséges.
(4) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1)–(3) bekezdés szerinti eljárása során – a Felügyelettel, valamint adott esetben a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB-vel történő egyeztetést követően – az arányosság elvére is tekintettel figyelembe veszi, hogy a szanálhatósági akadályok milyen fenyegetést jelentenek a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitására nézve, és azt, hogy a szanálhatósági akadály kezelésére vagy megszüntetésére alkalmazandó intézkedések milyen hatást gyakorolnak a szervezet üzleti tevékenységére és stabilitására, a gazdasági növekedéshez való hozzájárulási képességére, a pénzügyi szolgáltatások belső piacára, valamint az EGT-államok vagy az EGT egészének pénzügyi stabilitására.
13. § (1) * Egy csoport – szanálás alá vonható szervezet – akkor szanálható, ha a csoportszintű szanálási hatóság megítélése szerint megvalósítható és hiteles a csoporthoz tartozó szervezettel szembeni fizetésképtelenségi eljárás vagy a csoport – szanálás alá vonható szervezet – szanálása, amely során
a) a lehető legnagyobb mértékben elkerülhetőek – akár rendszerszintű válság esetén is –
aa) a csoporthoz tartozó szervezetek székhelye vagy fióktelepe szerinti, vagy
ab) az EGT-államok vagy az EGT egészének a pénzügyi közvetítőrendszere stabilitására gyakorolt
jelentős negatív következmények, és
b) fenntarthatóak a kritikus funkciók folytonossága azok észszerű időn belüli leválasztásával, vagy más módon.
(2) Ha az MNB a csoportszintű szanálási hatóság, akkor a csoportszintű szanálhatóság értékelését a szanálási feladatkörében eljáró MNB végzi el a leányvállalatok és a jelentős fióktelepek szanálási hatóságaival azzal, hogy az összevont alapú felügyeletért felelős felügyeleti hatósággal, valamint a leányvállalatok és a jelentős fióktelepek illetékes hatóságaival is konzultációt kell folytatni.
(3) * Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportbeli – szanálás alá vonható szervezet vagy szanálás alá vonható szervezetnek nem minősülő – leányvállalat szanálási hatósága, akkor a csoportszintű szanálási hatósággal közösen határoz a csoportszintű szanálhatóság értékeléséről.
(4) A csoportszintű szanálhatóság értékelése során nem lehet figyelembe venni:
a) a bármilyen formában nyújtható rendkívüli állami pénzügyi támogatást, ide nem értve a szanálást finanszírozó rendszer pénzeszközeinek felhasználását, és a betétbiztosítási rendszer – beleértve az Országos Betétbiztosítási Alap (a továbbiakban: OBA) – szanálási célú felhasználását,
b) a nem szokásos feltételekkel (fedezet, futamidő és kamatozás) nyújtott központi banki likviditási támogatást, valamint
c) az MNB vagy más jegybank rendkívüli likviditási hitelét.
(5) A csoport szanálhatóságának értékeléséről a szanálási kollégium keretében hozza meg a szanálási feladatkörében eljáró MNB – ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság – a határozatot, amely határozat meghozatala során a 2. melléklet szempontjait figyelembe kell venni.
(6) A csoport szanálhatóságának értékelését a csoportszintű szanálási terv elkészítésekor és aktualizálásakor kell elvégezni.
(6a) * Ha egy csoport több szanálás alá vonható csoportból áll, akkor a szanálhatóság értékelését csoportonként is el kell végezni.
(7) Az e § szerinti határozat meghozatalakor a 7–9. § szerinti kell eljárni.
(8) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB, mint csoportszintű szanálási hatóság megítélése szerint egy csoport a szanálhatósági értékelés alapján nem szanálható, akkor erről haladéktalanul tájékoztatja az EBH-t.
14. § (1) A csoportszintű szanálhatóság értékelését követően – ha szükséges – el kell hárítani a szanálás akadályait.
(2) A csoportszintű szanálhatóság akadályainak elhárítása tekintetében többoldalú eljárás keretében hozott határozatot hoznak a szanálási kollégium tagjai a szanálási feladatkörében eljáró MNB vezetésével, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság. Az eljárásban és a határozat meghozatalában részt vesz a csoporthoz tartozó leányvállalat szanálási hatósága, és a határozat meghozatalát megelőzően egyeztet a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoport felügyeleti kollégiumával és a csoportba tartozó jelentős fióktelep illetékes szanálási hatóságával.
(3) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB – ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság – jelentést készít az összevont felügyeletet ellátó hatósággal és az EBH-val – az illetékes felügyeleti hatóságokkal folytatott konzultációt követően – a szanálási intézkedések és szanálási jogosultságok csoporttal, illetve amennyiben a csoport egynél több szanálás alá vonható csoportból áll, a szanálás alá vonható csoportokkal szembeni hatékony alkalmazását hátráltató akadályokról.
(4) A (3) bekezdés szerinti jelentés
a) * figyelembe veszi a csoport üzleti modelljét és az arra gyakorolt hatást, valamint
b) arányos és célzott lehetséges intézkedési javaslatot fogalmaz meg, amely szükséges és megfelelő a (3) bekezdésben említett akadály megszüntetéséhez.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott jelentést a szanálási feladatkörében eljáró MNB megküldi
a) az EU-szintű anyavállalatnak,
b) a csoporthoz tartozó leányvállalat szanálási hatóságának, valamint
c) a csoporthoz tartozó jelentős fióktelep illetékes szanálási hatóságának.
(5a) * Ha a csoport szanálhatóságának akadálya a 11. § (2a) bekezdésében foglalt feltétel következménye, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB mint csoportszintű szanálási hatóság – az érintett szanálási hatóságokkal történt konzultációt követően – értesíti az EU-szintű anyavállalatot a felmerült akadály vonatkozásában az általa készített értékelésről.
(6) Ha a csoporthoz tartozó leányvállalat szanálási hatósága a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor a szanálási kollégiumban való részvétel tekintetében részére eljutatott jelentést a leányvállalat részére a kézhezvételt követően azonnal megküldi.
(7) Az EU-szintű anyavállalat a jelentés kézhezvételét követő négy hónapon belül
a) észrevételt tehet, valamint
b) olyan alternatív, lehetséges intézkedést javasolhat a csoportszintű szanálási hatóság számára, amely a jelentésben meghatározott akadály elhárítását szolgálja.
(7a) * Ha az EU-szintű anyavállalatot arról értesítették, hogy a csoport szanálhatóságának akadálya a csoporthoz tartozó, 11. § (2a) bekezdés szerinti helyzetben lévő szervezetnek tudható be, akkor az EU-szintű anyavállalat az értesítés kézhezvételét követő két héten belül olyan lehetséges lépésekre tesz javaslatot a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek – ideértve azok ütemezését is – ,amely alapján a szervezet megfelel a 68/A. §-ban vagy a 68/B. §-ban meghatározott követelményeknek az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésének megfelelően kiszámított teljes kockázati kitettség érték százalékában kifejezve, és adott esetben a kombinált pufferkövetelménynek, valamint a 68/A. §-ban vagy a 68/B. §-ban meghatározott követelményeknek az 575/2013/EU rendelet 429. és 429a. cikke szerinti teljes kitettségi mérték százalékában kifejezve. A javasolt lépések ütemezésekor figyelembe kell venni azt, hogy mi okozta a szanálhatóság akadályát. A szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel történt egyeztetést követően értékeli, hogy a javasolt lépések hatékonyan csökkentik-e vagy küszöbölik-e ki a szanálhatóság akadályát.
(8) Az EU-szintű anyavállalat által tett észrevételt és javaslatot a szanálási feladatkörében eljáró MNB – ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság – továbbítja
a) az összevont alapú felügyeletet ellátó hatóság,
b) az EBH,
c) a leányvállalat szanálási hatósága, valamint
d) a jelentős fióktelep illetékes szanálási hatósága
számára.
(9) A csoportszintű szanálhatóság akadályainak elhárítása tekintetében a (2) bekezdés alapján többoldalú eljárás keretében határozatot hoznak a szanálási kollégium tagjai a szanálási feladatkörében eljáró MNB vezetésével, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság. A határozat meghozatala során figyelembe veszik az EU-szintű anyavállalat észrevételeit és javaslatait.
(10) A többoldalú eljárás keretében hozott határozat figyelembe veszi a csoport által érintett minden EGT-államban és az Európai Unió pénzügyi rendszerében felmerülő hatást.
(11) * A többoldalú eljárás keretében a döntést meg kell hozni
a) az EU-szintű anyavállalat észrevételei és javaslatai beérkezését követő négy hónapon belül, EU-szintű anyavállalat észrevételének hiányában az észrevételezésre rendelkezésre álló négy hónap leteltét követő egy hónapon belül,
b) a 11. § (2) bekezdése szerinti helyzetben lévő szervezet esetében az EU-szintű anyavállalat észrevételei és javaslatai beérkezését követő kettő héten belül
és meg kell küldeni azt a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek – ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság – az EU-szintű anyavállalat részére.
15. § (1) * Ha a 14. § (11) bekezdése alapján a szanálási hatóságok együttesen nem tudnak döntést hozni, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB – ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság – határozatot hoz a szanálás alá vonható csoport szintjén a szanálhatóság értékeléséről. A határozat indokolásában a szanálási feladatkörében eljáró MNB megjeleníti a csoporthoz tartozó más szervezetek érintett szanálási hatóságainak véleményét és fenntartását.
(2) * Az (1) bekezdés szerinti határozatot a szanálási feladatkörében eljáró MNB – ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság – megküldi az EU-szintű anyavállalat, valamint az érintett szanálási hatóságok részére.
(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB nem járhat el az (1) bekezdés szerint, ha valamelyik érintett szanálási hatóság a szanálás értékelése vonatkozásában az EBH elé utalja az ügyet
a) a 14. § (11) bekezdésében meghatározott négy hónapos időtartam alatt, vagy
b) annak felismerésekor, hogy nem születik többoldalú eljárás keretében határozat.
(4) A (3) bekezdés esetén a megkeresést követő egy hónapon belül az EBH határozatot hoz, amellyel összhangban kell a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság, határozatát meghoznia. Ha az EBH egy hónapon belül nem hoz határozatot, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság, akkor az (1) bekezdés szerint meghozza határozatát.
(5) * Többoldalú eljárás keretében hozott döntés hiányában szanálás alá vonható szervezetnek minősülő és a szanálás alá vonható szervezetnek nem minősülő, a leányvállalatokat érintő, határozathozatalt igénylő esetekben a szanálási feladatkörében eljáró MNB – ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a leányvállalat szanálási hatósága – hozza meg a határozatot a szükséges intézkedésről azzal, hogy az indokolás tartalmazza a többi érintett szanálási hatóság véleményét és fenntartását is. Ezt a határozatot a leányvállalaton kívül a leányvállalat és ugyanazon szanálás alá vonható csoport szanálás alá vonható szervezete, az adott szanálás alá vonható szervezet szanálási hatósága, a csoportszintű szanálási hatóság részére is meg kell küldeni.
15/A. § * (1) Ha a szervezet megfelel a kombinált pufferkövetelménynek és az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés a), b) és c) pontja, valamint a túlzott tőkeáttétel kockázatok kezelését célzó többlettőke-követelménynek, de a 67. §-ban és a 68. §-ban foglalt követelményekkel együtt nem felel meg a kombinált pufferkövetelménynek a 62. § (2) bekezdés a) pontjának megfelelően számítva, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB megtilthatja a szervezetnek azt, hogy több nyereséget fizessen ki a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményekhez kapcsolódó, a 3. mellékletnek megfelelően számított felosztható összegnél (M–MDA)
a) az elsődleges alapvető tőkéhez kapcsolódó nyereségkifizetés,
b) a teljesítmény javadalmazás vagy a nem kötelező nyugdíjjuttatás kifizetésére irányuló kötelezettség keletkeztetése, vagy a teljesítményjavadalmazás kifizetése, ha a kifizetési kötelezettség olyan időpontban keletkezett, amikor az intézmény nem teljesítette a kombinált pufferkövetelményt, vagy
c) a kiegészítő alapvető tőkeelemhez kapcsolódó kifizetés teljesítés bármelyike révén.
(2) Ha a szervezet az (1) bekezdésben meghatározott helyzetben van, akkor haladéktalanul értesíti a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott helyzetben a szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel történt konzultációt követően indokolatlan késedelem nélkül mérlegeli, hogy gyakorolja-e a nyereségkifizetés megtiltását, amelyhez figyelembe veszi:
a) a meg nem felelés okát, időtartamát és mértékét, valamint annak a szanálhatóságra gyakorolt hatását,
b) a szervezet pénzügyi helyzetének alakulását és annak valószínűségét, hogy a szervezetnél belátható időn belül teljesülnek a szanálás feltételei,
c) az arra vonatkozó kilátást, hogy a szervezet észszerű időn belül képes lesz megfelelni a követelményeknek,
d) azt, hogy ha a szervezet nem képes felvállalni azokat a kötelezettségeket, amelyek már nem felelnek meg a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vagy azok futamidejére vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 72b. és 72c. cikkében, a 66. §-ban vagy a 68/B. § (5) bekezdésében meghatározott feltételeknek, akkor ez egyedi okokra vezethető vissza vagy az egész piacot érintő zavarnak tudható be, és
e) a nyereségkifizetés megtiltása lenne-e a legmegfelelőbb és a leginkább arányos eszköz a szervezet helyzetének kezelésére, figyelembe véve, hogy az potenciálisan milyen hatást gyakorolhat az érintett szervezet finanszírozási feltételeire és a szanálhatóságára.
(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB legalább havonta megismétli a (3) bekezdés szerinti értékelést, ameddig a szervezet az (1) bekezdésben meghatározott helyzetben van.
(5) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB megállapítja, hogy a szervezet kilenc hónappal az erről szóló értesítést követően is az (1) bekezdésben meghatározott helyzetben van, a Felügyelettel történt konzultációt követően gyakorolja a nyereségkifizetés megtiltását, kivéve, ha az alábbi feltételek közül legalább kettő teljesül:
a) a meg nem felelés a pénzügyi piacok működését érintő súlyos zavarnak tudható be, ami miatt a pénzügyi piacok nagy részét érintő stressz helyzet alakult ki a pénzügyi piacok több területén,
b) az a) pont szerinti zavar nem csupán a szervezet szavatoló tőkeelemei és leírható, illetve átalakítható kötelezettségei árának a fokozott ingadozását vagy a szervezet költségei növekedését eredményezi, hanem a piacok teljes vagy részleges bezárásához is vezet, ami miatt a szervezet nem tud szavatoló tőkeelemeket vagy leírható, illetve átalakítható kötelezettségeket kibocsátani a piacokon,
c) a piac b) pont szerinti bezárása nem csak az érintett szervezetre, hanem több más szervezetre is vonatkozik,
d) az a) pont szerinti zavar miatt az érintett szervezet nem tud a meg nem felelés megszüntetéséhez elegendő szavatoló tőkét és leírható, illetve átalakítható kötelezettséget kibocsátani, vagy
e) a nyereségkifizetés megtiltása negatív tovagyűrűző hatást gyakorol a bankszektor egy részére, ami veszélyezteti a pénzügyi stabilitást.
(6) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB az (5) bekezdés szerinti kivételt alkalmazza, akkor erről – részletes írásbeli magyarázatot adva az értékelésről – értesíti a Felügyeletet.
(7) A szanálási feladatkörében eljáró MNB legalább havonta megismétli az (5) bekezdés szerinti értékelést.
16. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek a szanálási intézkedések alkalmazásakor és a szanálási jogosultságok gyakorlásakor figyelembe kell vennie a szanálási célokat, és azokat az intézkedéseket, jogosultságokat kell választania, amelyek a legjobban szolgálják az adott eset körülményeihez kapcsolódó szanálási célok elérését.
(2) A szanálási célok a következők:
a) * a bármilyen formában nyújtható rendkívüli állami pénzügyi támogatás szükségességének és felhasználásának minimalizálása révén a közpénzek védelme;
b) a kritikus funkciók ellátásbeli folytonosságának biztosítása;
c) a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető hatások kialakulásának kiküszöbölése vagy a kialakult hatások megszüntetése;
d) a betétbiztosítási rendszer – ideértve az OBA – által biztosított betétek és a befektetésvédelmi rendszer – ideértve Befektető-védelmi Alap (a továbbiakban: Beva) – által biztosított befektetések védelme;
e) az ügyfelek pénzeszközeinek és vagyonának védelme; valamint
f) a betétesek és befektetők bizalmának fenntartása a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása érdekében.
(3) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (2) bekezdésben foglalt szanálási célok mindegyikét érvényesíti, az adott eset körülményeinek megfelelő sajátosságok figyelembevételével.
(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek törekednie kell
a) a szanálás költségeinek minimalizálására, valamint
b) arra, hogy a szanálás következtében ne csökkenjen a szanálás alatt álló intézmény vagyoni értéke, kivéve ha a szanálás céljának elérése miatt ez elkerülhetetlen.
17. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB – a (10) bekezdésben foglaltak alapján – elrendeli és megindítja az intézményre vonatkozóan a szanálási eljárást, ha teljesülnek a következő együttes feltételek:
a) a Felügyelet megállapítja, hogy az intézmény fizetésképtelen vagy várhatóan fizetésképtelenné válik,
b) * a szanálási feladatkörében eljáró MNB megítélése szerint az időzítés és más releváns körülményekre tekintettel nem valószínűsíthető, hogy a szanálási intézkedéseken kívül bármilyen más intézkedés – ideértve a Felügyelet, az intézmény, az önkéntes intézményvédelmi alap, a kötelező intézményvédelmi szervezet, vagy más piaci szereplő intézkedéseit, a szanálási feladatkörében eljáró MNB által végrehajtható releváns tőkeelemek és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására és átalakítására vonatkozó intézkedési lehetőséget is – észszerű időn belül megakadályozná az intézmény fizetésképtelenné válását,
c) a szanálási feladatkörében eljáró MNB megítélése szerint a szanálást közérdek indokolja.
(1a) * A központi szerv és ahhoz tartósan kapcsolt valamennyi hitelintézet akkor vonható szanálás alá, ha a szanálási feltételek a központi szerv és a központi szervhez tartósan kapcsolt valamennyi hitelintézet vonatkozásában összességében teljesülnek.
(2) Egy intézmény fizetésképtelen vagy várhatóan fizetésképtelenné válik, ha
a) olyan mértékben megsérti a tevékenységi engedélye fenntartásának a feltételét képező követelményeket, vagy a rendelkezésre álló, számszerűsíthető (tőkemegfelelőség, jövedelmezőség és portfolióminőség) adatok alapján a közeljövőben, de legkésőbb 12 hónapon belül, valószínűsíthetően olyan mértékben megsérti e követelményeket, amely miatt a tevékenységi engedélye visszavonásának lenne helye, így különösen az 575/2013/EU rendelet szerinti szavatoló tőke teljes mértékének vagy a szavatoló tőke jelentős részének elvesztésével járó veszteségek elszenvedése vagy valószínűsíthető elszenvedése miatt;
b) vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére nem nyújtana fedezetet vagy a rendelkezésre álló, számszerűsíthető adatok (tőkemegfelelőség, jövedelmezőség és portfolióminőség) alapján a közeljövőben, de legkésőbb 12 hónapon belül, valószínűsíthetően ez bekövetkezne, amely miatt a tevékenységi engedélye visszavonásának lenne helye;
c) * az intézmény nem vitatott és a pénzügyi szolgáltatásához, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásához, a befektetési szolgáltatási tevékenységéhez vagy a befektetési szolgáltatási tevékenységét kiegészítő szolgáltatásához kapcsolódó kötelezettségét nem egyenlíti ki, vagy a rendelkezésre álló, számszerűsíthető adatok (hitelintézetnél betétfedezeti mutató, mérlegfedezeti mutató, devizafinanszírozási mutató) alapján a közeljövőben, de legkésőbb 12 hónapon belül, valószínűsíthetően ez bekövetkezne; vagy
d) az intézmény rendkívüli állami pénzügyi támogatást igényel vagy ilyenben részesül, kivéve, ha ez az állami támogatás az ország gazdaságában keletkező súlyos zavarok kezelését és a pénzügyi stabilitás megőrzését célozza és azt az alábbi formák valamelyikében nyújtják:
da) állami garancia vagy ezzel egyenértékű támogatás az MNB monetáris politikai eszköztárához való hozzáférését elősegítendő,
db) állami garancia vagy ezzel egyenértékű támogatás az újonnan keletkező kötelezettségekre,
dc) piaci magánbefektető elv alapján megvalósuló, állam általi saját tőke emelés vagy tőkeelem vásárlás, ha a támogatás nyújtásának időpontjában sem az a)–c) pontokban foglaltak, sem a tőkeelemek leírását vagy átalakítását szükségessé tévő körülmények nem állnak fenn. *
(3) A (2) bekezdés d) pontjában foglalt támogatások
a) kizárólag szolvens intézményeknek,
b) * az Európai Unió állami támogatásokra vonatkozó keretrendszere szerinti jóváhagyást követően,
c) elővigyázatossági, megelőző jelleggel,
d) a nemzetgazdasági zavarok kezeléséhez szükséges mértékben
nyújthatók, és nem használhatók fel az érintett intézmény korábban keletkező vagy várható veszteségeinek finanszírozására.
(4) A (2) bekezdés d) pont dc) alpontja szerinti tőkeemelés csak nemzeti, több EGT-államban vagy eurózónában végzett stressz tesztek, eszközminőség vizsgálatok vagy egyéb egyenértékű eljárások által feltárt tőkehiány mértékéig nyújtható.
(5) A szanálási intézkedés akkor szolgálja a közérdeket, ha
a) az intézkedés szükséges az e törvényben meghatározott szanálási célok közül egy vagy több megvalósításához, azokkal arányos, és
b) az intézmény fizetésképtelenségi eljárás keretében történő megszüntetése révén e szanálási célok nem tudnának legalább a szanálási intézkedés alkalmazásával elérhető mértékben megvalósulni.
(6) *
(7) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az intézményre vonatkozó szanálási akciótervet készít legkésőbb a szanálás (1) bekezdés szerinti elrendelésekor, amely – ha rendelkezésre áll akkor – figyelembe veszi a szanálási tervet, kivéve ha az eltérést az eset körülményei indokolttá teszik.
(8) A szanálási akcióterv tartalmazza a tervezett szanálási intézkedéseket és azok alkalmazásának tervezett menetét; valamint a szanálás finanszírozási tervét, az OBA, a Szanálási Alap e törvény szerinti hozzájárulását és esetlegesen az állam – fiskális semlegesség elvén alapuló – ideiglenes költségvetési szerepvállalásának igényét és módját.
(9) A Kormány előzetes jóváhagyása szükséges a közpénzek felhasználásához, ha a szanálás során az állam költségvetési szerepvállalása – ideértve a Szanálási Alapnak történő, az adott szanálási intézkedéshez, szanálási eljáráshoz kapcsolódó hitel nyújtását is – válik szükségessé vagy a rendelkezésre álló információk alapján várhatóan tizenkét hónapon belül az szükségessé válhat. A Kormányt a döntése meghozatalakor nem köti a szanálási feladatkörében eljáró MNB által elkészített szanálási akcióterv vagy az elrendelt szanálási intézkedés.
(10) * A szanálásról szóló (1) bekezdés szerinti – a szanálási feltételek fennálltának tényéről szóló – döntést a Pénzügyi Stabilitási Tanács (a továbbiakban: PST) hozza meg azzal, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 4. § (9) bekezdése szerinti feladatkör ellátásáért felelős vezetők nem rendelkeznek szavazati joggal.
18. § Az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozással szemben akkor alkalmazható szanálási intézkedés, ha a szanálási feltételek az intézmény és a hozzá kapcsolódó pénzügyi vállalkozás – amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed – vonatkozásában egyaránt teljesülnek.
19. § * (1) A magyarországi székhelyű pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság vagy vegyes tevékenységű holding társaság akkor vonható szanálás alá, ha a szanálási feltételek a holding társaság vonatkozásában teljesülnek.
(2) Ha a vegyes tevékenységű holding társaság leányvállalata közvetlenül vagy közvetve pénzügyi holding társaság tulajdonában van, a szanálási tervben rögzíteni kell, hogy a közbenső pénzügyi holding társaságot szanálás alá vonható szervezetként kell azonosítani és a csoportszintű szanálás céljából hozott szanálási intézkedések csak a közbenső pénzügyi holding társaságra irányulhatnak, a vegyes tevékenységű holding társaság vonatkozásában nem alkalmazhatóak.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a szanálási feladatkörében eljáró MNB szanálási intézkedést hozhat az (1) bekezdés szerinti holding társaságra akkor is, ha
a) szanálás alá vonható szervezet,
b) egy vagy több leányvállalati intézménye nem szanálás alá vonható szervezet, de megfelel a szanálási feltételeknek,
c) a b) pont szerinti leányvállalat olyan eszközökkel és kötelezettségekkel rendelkezik, amelyek miatt a leányvállalatok fizetésképtelensége veszélyezteti a teljes szanálás alá vonható csoportot, és
d) a pénzügyi holding társaság vonatkozásában szanálási intézkedésre van szükség leányvállalati intézményének vagy az érintett szanálás alá vonható csoport egészének a szanálásához.
20. § (1) A szanálási intézkedések meghozatala és a szanálási jogosultságok alkalmazása során a következő elvek szerint kell eljárni:
a) * a felmerülő veszteségeket első helyen a szanálás alatt álló intézmény, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás tulajdonosai viselik;
b) * a szanálás alatt álló intézmény, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás tulajdonosai után a hitelezők viselik a felmerülő veszteségeket a Csődtv. 57. § (1) bekezdésében meghatározott veszteségviselési sorrendben és arányában, figyelembe véve a Hpt. és a Bszt. felszámolási eljárással kapcsolatos rendelkezéseit is;
c) a szanálás alatt álló intézmény vezető állású személyétől a vezetői megbízást vissza kell vonni, kivéve ha a vezető állású személyeknek a körét részben vagy egészben a szanálási célok elérése érdekében a szanálási feladatkörében eljáró MNB szükségesnek tartja megtartani, így különösen ha a szanálás eredményes végrehajtását akadályozná a vezető eltávolítása;
d) a szanálás alatt álló intézmény fizetésképtelenségének vagy várható fizetésképtelenségének okait fel kell tárni;
e) * az azonos hitelezői osztályba tartozó hitelezők e törvény eltérő rendelkezése hiányában azonos elbánásban részesülnek;
f) * egyetlen tulajdonos vagy hitelező sem viselhet annál nagyobb – a szanálási intézkedések alkalmazásával közvetlenül összefüggő – veszteséget, mint amelyet akkor viselt volna, ha az intézményt vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozást felszámolják; és
g) a szanálási intézkedést az e törvényben foglalt biztosítékokkal összhangban kell alkalmazni;
h) * a biztosított betét kártalanítási összeghatár alá eső betétrészének teljes védelemben kell részesülnie.
(2) Az intézmény vezetése és könyvvizsgálója köteles együttműködni a szanálási feladatkörében eljáró MNB-vel a szanálási célok elérése érdekében.
(3) Ha az intézmény egy csoport tagja, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási intézkedések meghozatala és a szanálási eszközök alkalmazása során arra törekszik, hogy minimalizálja ezeknek a csoportra, a csoport tagjaira és az érintett pénzügyi piacra gyakorolt negatív hatást.
(3a) * A szanálási intézkedések meghozatala és a szanálási jogosultság gyakorlása során a szanálási feladatkörében eljáró MNB tájékoztatást ad a szanálás alatt álló intézmény, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás munkavállalói képviselőinek, valamint – ha szükséges – egyeztetést folytat velük.
(4) A Felügyelet a folyamatos felügyelés – ideértve a rendszeres adatszolgáltatás értékelését – keretében a 17. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szanálási feltételek fennállásának észlelésekor értesíti a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t ezen szanálási feltételek teljesüléséről, valamint arról, ha az általa alkalmazható intézkedések és kivételes intézkedések alapján ezen szanálási feltételek megszüntetésére nincs lehetőség.
(5) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB-vel és az általa a szanáláshoz kapcsolódóan igénybe vett közreműködővel szemben e minőségükben végzett cselekmény vagy elkövetett mulasztás miatt kártérítési igény csak lényeges kötelezettségük szándékos megszegése esetén érvényesíthető, feltéve, hogy az adott cselekmény vagy mulasztás a kárt közvetlenül idézte elő.
(6) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB munkavállalói a szanálási feladatkör ellátásával összefüggésben végzett cselekményük vagy mulasztásuk miatt a szanálási feladatkörében eljáró MNB-vel szemben csak lényeges kötelezettségük szándékos megszegése esetén tartoznak munkavállalói kárfelelősséggel, feltéve, hogy az adott cselekmény vagy mulasztás a kárt közvetlenül idézte elő.
21. § A szanálási feladatkörében eljáró MNB határozatban megszünteti a szanálási eljárást, ha a szanálásra okot adó körülmények megszűntek és a szanálási célok teljesültek vagy a szanálási célok megvalósulása a szanálástól már nem várható.
22. § (1) * A szanálási intézkedés meghozatalára vonatkozó döntést megelőzően a szanálási feladatkörében eljáró MNB gondoskodik arról, hogy az intézmény, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás eszközeinek és forrásainak megbízható és valós értékelését (a továbbiakban: független értékelés) független, jogszabályban meghatározott szakmai és összeférhetetlenségi követelményeknek megfelelő személy (a továbbiakban: független értékelő) végezze.
(2) A független értékelők névjegyzékét a szanálási feladatkörében eljáró MNB vezeti, és honlapján közzéteszi. A független értékelői nyilvántartásban fel kell tüntetni:
a) természetes személy esetén
aa) a nevét, lakcímét, postai és elektronikus levelezési címét, a nyilvántartási számát és annak keltét,
ab) annak a jogi személynek a nevét, székhelyét, nyilvántartási számát, amelyben a független értékelő természetes személy közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik,
b) jogi személy esetén
ba) nevét, postai és elektronikus levelezési címét, székhelyét, telephelyét, fióktelepét (működési terület),
bb) nyilvántartási számát és annak keltét,
bc) ügyvezetőjének, könyvvizsgálójának nevét, lakóhelyét,
bd) főtevékenységét és a létesítő okiratában meghatározott további tevékenységi köreit a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint,
be) minden közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkező tagjának (részvényesének) nevét (cégnevét) és lakóhelyét (székhelyét), amennyiben a független értékelő külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, akkor a külföldi székhelyű vállalkozás nevét (cégnevét) székhelyét, nyilvántartási számát, valamint
bf) annak a jogi személynek a nevét, székhelyét, nyilvántartási számát, amelyben a független értékelő közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik.
(3) * A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás a független értékelő nyilvántartási száma, a nyilvántartásba-vétel időpontja, valamint a független értékelői tevékenység végzésére való jogosultság tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.
(4) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB a független értékelőkre vonatkozóan legalább évente egyszer nyilvános pályázatot hirdet. A beérkezett pályázatokat a szanálási feladatkörében eljáró MNB által felkért, legalább három, de legfeljebb hét tagból álló bíráló bizottság bírálja el. A bíráló bizottság döntése közigazgatási perben megtámadható. Ha a pályázó a jogszabályi feltételeknek megfelel, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a névjegyzékbe felveszi.
(5) A szanálási feladatkörében eljáró MNB kidolgozza a (4) bekezdésben meghatározott bíráló bizottság tagjainak kiválasztására vonatkozó belső eljárásrendjét, és az eljárásrendet a szanálási feladatkörében eljáró MNB a honlapján közzéteszi.
(6) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a független értékelőt törli a (2) bekezdés szerinti névjegyzékből, ha
a) a független értékelő a pályázatában valótlan adatot közölt,
b) a független értékelő már nem felel meg az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek,
c) azt a független értékelő írásban kéri,
d) a független értékelőként nyilvántartásba vett személy meghalt vagy a szervezet megszűnt,
e) * a független értékelőként nyilvántartásba vett személy vagy szervezet gazdasági vagy szakmai tevékenységével kapcsolatban olyan magatartásról szerez tudomást, amely jogszabályba, szakmai vagy etikai szabályba ütközik, vagy amely alkalmas arra, hogy a független értékelői feladatok ellátásához szükséges közbizalmat sértse vagy veszélyeztesse.
(7) * A független értékelők névjegyzékébe az a természetes személy vehető fel, aki
a) közgazdasági felsőoktatásban szerzett egyetemi vagy főiskolai szintű végzettséget, vagy a gazdaságtudományok képzési területen alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett közgazdász szakképzettséget, vagy
b) jogász szakképzettségű,
c) * rendelkezik könyvvizsgálói szakképesítéssel és ennek pénzügyi intézményi vagy befektetési vállalkozási minősítésével vagy megfelelő vagyonértékelési tapasztalattal, valamint
d) büntetlen előéletű, és
e) adóigazolás vagy a köztartozásmentes adózói adatbázis alapján nincs köztartozása.
(7a) * Nem vehető fel a független értékelők névjegyzékébe olyan személy vagy szervezet, akinek vagy amelynek gazdasági vagy szakmai tevékenységével kapcsolatban a szanálási feladatkörében eljáró MNB olyan magatartásról szerez tudomást, amely jogszabályba, szakmai vagy etikai szabályba ütközik, vagy amely alkalmas arra, hogy a független értékelői feladatok ellátásához szükséges közbizalmat sértse vagy veszélyeztesse, továbbá, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a független értékelőként nyilvántartásba vett személyt vagy szervezetet a (6) bekezdés e) pontja szerint törölte a névjegyzékből, a törlés napjától számított öt évig.
(8) * A független értékelők névjegyzékébe az a jogi személy vehető fel, amelyik legalább egy olyan munkavállalót foglalkoztat, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében – a független értékelés elkészítése céljából – igénybe vesz, aki megfelel a (7) bekezdés szerinti követelményeknek, valamint nem áll jogutód nélküli megszüntetését eredményező eljárás alatt.
(9) * A független értékelő egy adott feladatra való pályázása, illetve megbízása esetén nyilatkozik arról, hogy független az intézménytől, a szanálási feladatkörében eljáró MNB-től és a Felügyelettől. Akkor minősül függetlennek a független értékelő, ha az üzleti évben vagy az azt megelőző 3 üzleti év egyikében sem haladta meg az éves bruttó árbevételének 5 százalékát a szanálás alá vont intézménytől vagy az MNB-től kapott bevétele.
(10) A szanálási feladatkörében eljáró MNB kidolgozza a független értékelő
a) kiválasztására, és
b) kirendelésére
vonatkozó belső eljárásrendjét, és az eljárásrendet a szanálási feladatkörében eljáró MNB a honlapján közzéteszi.
(11) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a független értékelő kirendelésével egyidejűleg meghatározza a független értékelés határnapját, és a független értékelés során figyelembe veendő feltételezéseket.
(12) A független értékelővel és az általa igénybe vett közreműködővel szemben e minőségében végzett cselekmény vagy elkövetett mulasztás miatt harmadik személy kártérítési igénnyel csak lényeges kötelezettségük súlyos, gondatlan megszegése esetén léphet fel, feltéve, hogy az adott cselekmény vagy mulasztás a kárt közvetlenül idézte elő.
23. § (1) * A független értékelés alapvető célja a fizetésképtelen vagy a rendelkezésre álló információk alapján várhatóan fizetésképtelenné váló intézmény, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás eszközei és forrásai értékének a megállapítása.
(2) A független értékelés kiegészítő céljai:
a) információt szolgáltatni annak megállapításához, hogy teljesülnek-e a szanálási feltételek, illetve a tőkeelemek leírására vagy átalakítására vonatkozó feltételek;
b) * ha a szanálási feltételek teljesülnek, információt nyújtani az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás tekintetében alkalmazandó szanálási intézkedés alkalmazhatóságáról;
c) hitelezői feltőkésítés és a tőkeelemek leírására vagy átalakítására vonatkozó jogosultság alkalmazása esetén információt nyújtani az arra vonatkozó döntéshez, hogy milyen mértékben kerüljön sor az intézményben lévő tagsági részesedések bevonására, leírására vagy átalakítására és milyen mértékben kerüljön sor a kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemek leírására vagy átalakítására;
d) áthidaló intézmény vagy eszközelkülönítés alkalmazása esetén információt nyújtani az átruházandó eszközökre, forrásokra, jogokra és kötelezettségekre vagy az intézményben lévő tagsági részesedésekre vonatkozó döntéshez, valamint a szanálás alatt álló intézménynek, illetve az intézményben lévő tagsági részesedések tulajdonosainak fizetendő ellentételezés értékére vonatkozó döntéshez;
e) a szanálási feladatkörében eljáró MNB számára piaci feltétel megállapításához nyújtandó információ a vagyonértékesítés alkalmazása esetén az átruházandó eszközökre, forrásokra, jogokra és kötelezettségekre vagy az intézményben lévő tagsági részesedésekre vonatkozó döntéshez;
f) * annak biztosítása, hogy az intézmény eszközeivel kapcsolatos esetleges veszteségeket a szanálási eszközök alkalmazásakor vagy a tőkeelemek leírására vagy átalakítására vonatkozó jogosultság gyakorlása előtt teljes körűen elszámolják.
(3) A független értékelésnek prudens feltételezéseken kell alapulnia, ideértve az eszközök nemteljesítési arányának és a várható veszteségek mértékének meghatározását is.
(4) * A független értékeléskor nem tételezhető fel, hogy az intézmény a jövőben rendkívüli állami pénzügyi támogatásban részesül a szanálási intézkedés időpontját követően, illetve azt követően, hogy a tőkeelemek leírására vagy átalakítására vonatkozó jogosultság alkalmazására sor kerül. Ha az intézmény a független értékelést megelőző három hónapban rendkívüli állami pénzügyi támogatásban részesült, akkor annak esetleges értéknövelő hatását figyelmen kívül kell hagyni.
(5) A független értékeléskor figyelembe kell venni, hogy bármelyik szanálási eszköz alkalmazása esetén
a) a szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult a méltányolható és indokoltan felmerült kiadásai visszatérítését igényelni a szanálás alatt álló intézménytől;
b) a Szanálási Alap kamatot vagy díjat számíthat fel a szanálás alatt álló intézmény részére nyújtott hitelekkel vagy garanciákkal kapcsolatban.
(6) A független értékeléshez az intézmény számviteli nyilvántartásaiban szereplő információkon túl mellékelni kell:
a) a szanálási feladatkörében eljáró MNB által meghatározott fordulónapra összeállított mérleget, valamint az intézmény pénzügyi helyzetéről szóló jelentést;
b) az eszközök és források forgalomképességének bemutatását és könyv szerinti értékét tartalmazó analitikus leltárt;
c) a fennálló kötelezettségek felsorolását, megjelölve mindegyik esetben – a Hpt.-ben vagy a Bszt.-ben meghatározott eltéréssel – a Csődtv. 57. § (1) bekezdése szerinti rangsort és arányát;
d) az intézmény által olyan harmadik felek nevében tartott eszközök felsorolását, amelyek nem vonhatóak be a veszteségviselésbe;
e) a várható veszteségekre megképzendő tartalékok bemutatását.
(7) A független értékelő a (6) bekezdés c) pontjában foglalt kimutatást kiegészíti az arra vonatkozó becsléssel, hogy az egyes tulajdonosi és hitelezői csoportok az intézmény felszámolása esetén várhatóan milyen megtérülésben részesülnének.
(8) A független értékelést a szanálási feladatkörében eljáró MNB végzéssel hagyja jóvá, amely végzés kizárólag a szanálást elrendelő határozat elleni jogorvoslattal együttesen támadható meg.
24. § (1) Ha a szanálási eljárást megelőzően vagy annak során az intézmény pénzügyi helyzetére, a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitására, illetve az eljárás további körülményeire tekintettel nincs mód a független értékelés lebonyolítására annak időigénye miatt vagy a független értékelés során nem biztosítható a 23. § (6) és (7) bekezdésben foglalt követelmények teljesítése, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB az intézmény számviteli nyilvántartásait alapul véve, a vagyonelemek értékesíthetőségét, a fedezetek érvényesíthetőségével kapcsolatos bizonytalansági tényezőket is figyelembe vevő értékelési pufferek és diszkonttényezők alkalmazásával maga is elvégezheti az intézmény eszközeinek és forrásainak értékelését (a továbbiakban: ideiglenes értékelés).
(2) Az (1) bekezdés szerinti ideiglenes értékeléshez a szanálási feladatkörében eljáró MNB közreműködőt – ideértve az MNB tv.-ben meghatározott szervezetek felszámolását végző, nonprofit gazdasági társaságot is – vehet igénybe. A közreműködőre is a független értékelőre vonatkozó szakmai és összeférhetetlenségi követelményeket kell alkalmazni, kivéve a 22. § (9) bekezdést, valamint a közreműködőnek a független értékelők névjegyzékében szerepelnie kell, kivéve, ha az ebből fakadó időveszteség veszélyezteti a szanálási célok hatékony teljesülését.
(3) Az ideiglenes értékeléskor törekedni kell a független értékelés céljaként meghatározott célok és követelmények lehető legteljesebb mértékű figyelembe vételére.
25. § (1) Az ideiglenes értékelés megalapozhatja a szanálási feladatkörében eljáró MNB szanálási eszközeinek meghozatalát vagy a tőkeelemek leírására vagy átalakítására vonatkozó jogosultsága gyakorlását.
(2) Az ideiglenes értékelés részét képezi a szanálási eszköz alkalmazásáról vagy a szanálási jogosultság gyakorlásáról, illetve a tőkeelemek leírására vagy átalakítására vonatkozó jogosultság gyakorlásáról szóló döntésnek.
(3) Az ideiglenes értékelést a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási eljárást megelőzően végzéssel hagyja jóvá, amely végzés kizárólag a szanálást elrendelő határozat elleni jogorvoslattal együttesen támadható meg. Ha az ideiglenes értékelés a szanálást elrendelő határozatot követően készül el, azt a szanálási feladatkörében eljáró MNB határozattal hagyja jóvá.
26. § (1) Az ideiglenes értékelés mindaddig nem tekinthető független értékelésnek, amíg egy független értékelő el nem végzi az értékelést, amely megfelel a 23. § (1) és (2) bekezdés szerinti céloknak és teljesíti a független értékelésre vonatkozó valamennyi követelményt (a továbbiakban: utólagos, végleges értékelés).
(2) Az utólagos, végleges értékelést a szanálási feladatkörében eljáró MNB ideiglenes értékelést jóváhagyó döntésének keltét követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb az ideiglenes értékelést követő hat hónapon belül el kell végezni.
(3) Az utólagos, végleges értékelés célja a független értékelés céljain túlmenően:
a) biztosítani azt, hogy az intézmény eszközeiben bekövetkezett esetleges veszteségeket teljes körűen elszámolják az intézmény számviteli nyilvántartásaiban;
b) információt nyújtani az arra vonatkozó döntéshez, hogy sor kerüljön-e a hitelezők követeléseinek visszaírására vagy a kifizetett ellenérték értékének növelésére a (4) bekezdésnek megfelelően.
(3a) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB határozatban hagyja jóvá a (3) bekezdésben meghatározott értékelést.
(4) * Ha az intézmény saját tőkéjének az utólagos, végleges értékelés szerinti becslése magasabb értéket eredményez, mint az intézmény saját tőkéjének az ideiglenes értékelés szerinti becslése, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB határozatában
a) kötelezheti az áthidaló intézményt vagy a szanálási vagyonkezelőt, hogy fizessen további ellentételezést a szanálás alatt álló intézménynek az eszközökre, forrásokra, jogokra és kötelezettségekre vonatkozóan, illetve az intézményben lévő tagsági részesedések tulajdonosainak,
b) gyakorolhatja a hitelezői feltőkésítés keretében leírt, a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosai vagy hitelezői részéről fennálló követelések értékének növelésére vonatkozó hatáskörét.
27. § (1) A csoport esetében érintett szanálási hatóságok szanálási kollégiumot hoznak létre a
a) csoportszintű szanálási terv,
b) csoportszintű szanálhatóság értékelése,
c) csoportszintű szanálhatóság akadályainak elhárítása,
d) * szavatoló tőke és a leírható, illetve átalakítható kötelezettség minimumkövetelményei,
e) leányvállalat szanálása,
f) csoportszintű szanálási intézkedések, valamint
g) határon átnyúló tevékenység esetében szükséges intézkedések egyeztetése és végrehajtása
tekintetében, amelyben a szanálási feladatkörében eljáró MNB is részt vesz, ha ő a csoportszintű szanálási hatóság vagy leányvállalat, a pénzügyi holding társaság vagy a csoporthoz tartozó jelentős fióktelep szanálási hatósága.
(2) A szanálási kollégium a csoporthoz tartozó harmadik országbeli intézmény székhelye szerinti érintett harmadik országbeli hatósággal is egyeztethet és együttműködhet, ha a harmadik országbeli intézmény érintett a szanálási eljárás tekintetében vagy közvetlen hatással van rá a szanálási eljárás.
(3) A szanálási kollégium keretében a csoportszintű szanálási hatóság és a leányvállalat szanálási hatósága az illetékes felügyeleti hatósággal és az összevont felügyeletet ellátó hatósággal egyeztetve
a) kidolgozza a csoportszintű szanálási tervet,
b) értékeli a csoport szanálhatóságát,
c) előkészíti és intézkedik a csoport szanálhatósága előtt álló akadályok kezelése és kiküszöbölése tekintetében,
d) dönt a csoportszintű szanálási rendszer létrehozásának szükségességéről és elősegíti annak létrehozását,
e) koordinálja a csoportszintű szanálási stratégiáról, intézkedésekről, eszközökről és rendszerekről a nyilvánosságra hozatalt és kommunikációt,
f) összehangolja a finanszírozási rendszerek alkalmazását,
g) * megállapítja az összevont alapú és a leányvállalati szinten a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményeket, valamint
h) megvitatja a határon átnyúló csoport szanálásával összefüggésben felmerült kérdéseket
azzal, hogy a szanálási feladatkörében eljáró MNB csoportszintű szanálási hatóságként vagy a leányvállalat, a pénzügyi holding társaság vagy a csoporthoz tartozó jelentős fióktelep szanálási hatóságaként, a Felügyelet pedig illetékes felügyeleti hatóságként vagy összevont felügyeletet ellátó hatóságként jelenhet meg.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott szanálási kollégium tagjai
a) a csoportszintű szanálási hatóság,
b) az összevont alapú felügyelet tekintetében a csoporthoz tartozó leányvállalat szanálási hatósága,
c) az 1. § (1) bekezdés b) pont szerinti pénzügyi holding társaság szanálási hatósága,
d) a csoporthoz tartozó jelentős fióktelep illetékes szanálási hatósága,
e) az a) és b) pontban meghatározott szanálási hatóság EGT-állama szerinti illetékes felügyeleti hatóság vagy az illetékes felügyeleti hatóság döntése alapján az EGT-állama szerinti központi bankjának egy képviselője is,
f) az illetékes minisztérium,
g) az EGT-állam betétbiztosítási rendszerért felelős hatóság, ha az adott EGT-állam szanálási hatósága tagja a szanálási kollégiumnak, valamint
h) az EBH.
(5) A (4) bekezdés vonatkozásában a tag
a) az a) pont tekintetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság,
b) a b)–d) pont tekintetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a leányvállalat, a pénzügyi holding társaság vagy a csoporthoz tartozó jelentős fióktelep szanálási hatósága,
c) az e) pont tekintetében a Felügyelet, ha a Felügyelet az illetékes felügyeleti hatóság,
d) az f) pont tekintetében a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős magyar minisztérium, ha az a)–d) pont valamelyike tekintetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási hatóság, valamint
e) a g) pont tekintetében az OBA, ha az a)–d) pont valamelyike tekintetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási hatóság.
(6) * Ha a csoporthoz tartozik olyan leányvállalat vagy jelentős fióktelep, amelynek székhelye harmadik országban van vagy amelyet harmadik országban létesítettek, akkor ezen leányvállalat vagy jelentős fióktelep érintett harmadik országbeli hatóságát – kérelmére – a szanálási feladatkörében eljáró MNB, ha ő a csoportszintű szanálási hatóság, meghívja megfigyelőnek a szanálási kollégium megbeszéléseire, ha a 125. § szerinti feltételek teljesülnek.
(7) A szanálási kollégium üléseire a szanálási feladatkörében eljáró MNB, ha ő a csoportszintű szanálási hatóság, meghívja az EBH-t azzal, hogy az EBH szavazati jog nélkül javaslatokat tehet a szanálási kollégium hatékony, eredményes és következetes működése érdekében.
28. § (1) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB vezeti elnöki tisztében a szanálási kollégiumot.
(2) Az (1) bekezdés tekintetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB
a) a szanálási kollégium tagjaival folytatott egyeztetés alapján a szanálási kollégiumra vonatkozó szabályokat és eljárásrendet írásban rögzíti,
b) koordinálja a szanálási kollégium feladatait és tevékenységét,
c) megszervezi a szanálási kollégium üléseit – ideértve az előzetes, teljes körű tájékoztatást az időpontok, megvitatandó témakörök és napirend tekintetében – és ellátja annak elnöki tisztét,
d) írásban tájékoztatja a szanálási kollégium tagjait a tervezett ülésekről, hogy azok kérelmezhessék szükség szerint a részvételüket, valamint ki tudják a képviselendő álláspont hátterét alakítani,
e) dönthet úgy, hogy a pénzügyi stabilitásra gyakorolt lehetséges hatás alapján nem szükséges minden intézmény tekintetében meghívni a 27. § (4) bekezdés c)–g) pont szerinti tagokat a szanálási kollégium megbeszélésére, valamint
f) a szanálási kollégium tagjait írásban tájékoztatja a szanálási kollégium megbeszélésének eredményeként hozott határozatról és a megbeszélés eredményeiről, következtetéseiről.
(3) A szanálási kollégium tagjaival a szanálási feladatkörében eljáró MNB az eredményes és hatékony működés érdekében szorosan együttműködik.
(4) Függetlenül attól, hogy a csoportszintű szanálási hatóság a (2) bekezdés vagy a nemzeti jogrendjében kialakított hasonló szabályozás tekintetében nem hívta meg a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t, mint szanálási kollégiumi szanálási hatósági tagot, ha többoldalú eljárás keretében határozat hozatala történik vagy a hatósági feladatkörébe tartozó szervezettel kapcsolatos ügyek szerepelnek a szanálási kollégium megbeszélésének napirendjén, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult részt venni a szanálási kollégium megbeszélésén.
29. § (1) Ha a harmadik országbeli intézménynek vagy harmadik országbeli anyavállalatnak Magyarországon kívül még legalább egy EGT-államban leányvállalata vagy jelentős fióktelepe van, akkor az adott leányvállalatok és jelentős fióktelepek illetékes szanálási hatóságai által létrehozott európai szanálási kollégiumban részt vesz a szanálási feladatkörében eljáró MNB is.
(2) Az európai szanálási kollégiumnak a leányvállalat és a jelentős fióktelep vonatkozásában kell a szanálási kollégium feladatait ellátnia, és az európai szanálási kollégium a szanálási kollégium szabályai szerint működik, amelynek keretében vesz részt a munkában a szanálási feladatkörében eljáró MNB, ha teljesül az (1) bekezdés szerinti feltétel.
(2a) * Ha a globális szanálási stratégia alapján az EGT-államban letelepedett leányvállalat vagy az EU-szintű anyavállalat és annak leányintézménye nem szanálás alá vonható szervezet, akkor – az európai szanálási kollégium tagjainak egyetértésével – az EGT-államban letelepedett leányvállalat vagy összevont alapon az EU-szintű anyavállalat köteles teljesíteni a 68/B. § (8) bekezdés szerinti követelményt a 68/B. § (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti instrumentumok
a) valamely harmadik országban letelepedett végső anyavállalatuk vagy a végső anyavállalat ugyanabban a harmadik országban letelepedett leányvállalatának, vagy
b) a 68/B. § (5) bekezdés a) pont aa) alpontjában és b) pont bb) alpontjában meghatározott feltételek mellett egyéb szervezetek részére való kibocsátásával.
(3) * Az európai szanálási kollégium elnöki tisztét a szanálási feladatkörében eljáró MNB látja el, ha
a) a csoport egyetlen EU-szintű anyavállalata Magyarországon van, vagy
b) a csoporthoz tartozó legnagyobb EU-szintű anyavállalat vagy EGT-államban letelepedett leányvállalat Magyarországon van.
(4) Az érintett szanálási hatóságok – így a szanálási feladatkörében eljáró MNB is – eltekinthetnek az európai szanálási kollégium felállításától, ha van másik olyan csoport vagy kollégium, amely ellátja az európai szanálási kollégium feladatait.
30. § (1) A szanálási kollégium tagjainak kérésre biztosítaniuk kell a szanálás tekintetében a többi hatóság feladatainak ellátásához a szükséges információkat, amelyeket és amelyeknek a szanálási kollégium feladatainak ellátása érdekében szükséges áramlását a szanálási feladatkörében eljáró MNB koordinálja, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság.
(2) * A harmadik országbeli intézmény vagy anyavállalat érintett harmadik országbeli hatósága által megküldött vagy átadott információt a küldő hatóság jóváhagyásával lehet csak továbbítani.
(3) A szanálási hatóságok által rendelkezésre bocsátott információkat az illetékes minisztérium rendelkezésére bocsátja a szanálási feladatkörében eljáró MNB – ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság –, ha azok olyan határozathoz vagy ügyhöz kapcsolódnak, amelynek esetében kötelező a minisztérium értesítése vagy a vele való egyeztetés vagy közpénzeket érinthet.
31. § (1) Ha egy csoporthoz tartozó leányvállalat vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi holding társaság esetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB megállapítja a szanálási feltételek fennálltát, akkor haladéktalanul értesíti a csoportszintű szanálási hatóságot, az összevont alapú felügyeletet ellátó hatóságot és az érintett csoport szanálási kollégiumának tagjait
a) a szanálási feltételek teljesüléséről szóló határozatról, valamint
b) az érintett leányvállalat vagy pénzügyi holding társaság esetében megfelelőnek ítélt szanálási vagy fizetésképtelenségi eljárásról.
(2) Egy külföldi szanálási hatóságnak az (1) bekezdés szerinti értesítését követően haladéktalanul megvizsgálja és felméri a szanálási feladatkörében eljáró MNB – ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság – a szanálási kollégium tagjaival folytatott konzultációt követően, hogy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott eljárás és intézkedések a csoportra és a csoporthoz tartozó intézményekre és vállalkozásokra milyen lehetséges hatást fejtenének ki. Ezen vizsgálat során ki kell térni arra is, hogy lehetséges hatásként felmerül-e, hogy a csoporthoz tartozó másik vállalkozás esetében teljesülnek a szanálási feltételek.
(3) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság a szanálási kollégium többi tagjával való konzultáció után megállapítja, hogy nem valószínűsíthető a (2) bekezdésben említett másik vállalkozásra való átterjedés, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB saját hatáskörben lefolytatja a szanálást a magyarországi székhellyel rendelkező csoporttagok vonatkozásában az (1) bekezdés b) pontban adott értesítés szerint. Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB nem a csoportszintű szanálási hatóság, de tagja a szanálási kollégiumnak, akkor a szanálási kollégiumban a csoportszintű szanálási hatóság által a szanálási kollégiumban folytatott egyeztetésben vesz rész.
(4) Ha a csoportszintű szanálási hatóság a szanálási kollégium többi tagjával való konzultáció után megállapítja, hogy valószínűsíthető a (2) bekezdésben említett másik vállalkozásra való átterjedés, akkor
a) ha az MNB a csoportszintű szanálási hatóság, akkor 24 órán belül csoportos szanálási akciótervet javasol a szanálási kollégium tagjai számára;
b) ha nem az MNB a csoportszintű szanálási hatóság, akkor a csoportszintű szanálási hatóság által az (1) bekezdésben meghatározott értesítés kézhezvételét követő 24 órán belül javasolt és a szanálási kollégium tagjai által elfogadott csoport szintű szanálási akcióterv által kell eljárnia.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott 24 órás határidőt a szanálási feladatkörében eljáró MNB, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság a szanálási feltételek fennálltát megállapító szanálási hatóság hozzájárulásával meghosszabbíthatja legfeljebb két alkalommal, alkalmanként 24 órával.
(6) A (4) vagy (5) bekezdésben meghatározott határidő leteltét követően, ha nem készült el a csoportszintű szanálási hatóság által a vizsgálat, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB meghozza határozatát.
(7) A csoportszintű szanálási akcióterv figyelembe veszi a szanálási terveket, a szanálási célok hatékony megvalósítását, meghatározza azokat a szanálási intézkedéseket, amelyeket az érintett szanálási hatóságoknak végre kell hajtaniuk, hogy a szanálási célok és alapelvek teljesüljenek. A csoportszintű szanálási akcióterv – amely magában foglalja a finanszírozási tervet is – meghatározza a szanálási intézkedések összehangolását.
(8) A csoportszintű szanálási akcióterv a szanálási feladatkörében eljáró MNB, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság és a csoportszintű szanálási akciótervben érintett leányvállalatok szanálási hatósága általi többoldalú eljárás keretében hozott határozat, amelynek meghozatalához kérhető az EBH közreműködő támogatása. Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB nem a csoportszintű szanálási hatóság, de a csoportszintű szanálási akciótervben érintett leányvállalat szanálási hatósága, akkor a csoportszintű szanálási hatóság, a szanálási feladatkörében eljáró MNB és másik, a szanálási akciótervben érintett leányvállalat szanálási hatósága általi többoldalú eljárás keretében hozott határozat a csoportszintű szanálási akcióterv, amely határozat meghozatalához kérhető az EBH közreműködő támogatása.
(9) Ha egy szanálási hatóság nem ért egyet a szanálási feladatkörében eljáró MNB – mint csoportszintű szanálási hatóság – által javasolt csoportszintű szanálási akciótervvel, és véleménye szerint a szanálási intézkedéseknek a pénzügyi stabilitására jelentős hatása van, akkor a véleménykülönbségről, annak okairól és az általa tervezett intézkedésekről írásban tájékoztatja a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t és a többi érintett hatóságot azzal, hogy a tájékoztatás részeként elemeznie kell az általa tervezett intézkedéseknek a csoportra, a csoporthoz tartozó vállalkozásokra és azok székhelye szerinti EGT-államokra gyakorolt hatásokat.
(10) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB nem a csoportszintű szanálási hatóság és nem ért egyet a csoportszintű szanálási hatóság által javasolt csoportszintű szanálási akciótervvel, és véleménye szerint a szanálási intézkedéseknek a pénzügyi stabilitására jelentős hatása van, akkor a véleménykülönbségről, annak okairól és az általa tervezett intézkedésekről írásban tájékoztatja a csoportszintű szanálási hatóságot és a többi érintett hatóságot azzal, hogy a tájékoztatás részeként elemeznie kell az általa tervezett intézkedéseknek a csoportra, a csoporthoz tartozó vállalkozásokra és azok székhelye szerinti EGT-államokra gyakorolt hatásokat.
(11) A (8) bekezdés szerint hozott többoldalú eljárás keretében hozott határozat és a (9) bekezdés szerint hozott külön határozat Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható.
(12) Ha a szanálási kollégium keretében nem kerül elfogadásra csoportszintű szanálási akcióterv, de a csoporthoz tartozó vállalkozás esetében szükséges intézkedésekről határoz a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor folyamatosan tájékoztatja a szanálási kollégium tagjait az intézkedéseiről, annak lehetséges hatásairól és a kapcsolódó folyamatokról.
32. § (1) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB, mint csoportszintű szanálási hatóság megállapítása szerint az EU-szintű anyavállalat teljesíti a szanálási feltételeket, akkor haladéktalanul értesíti az összevont alapú felügyelet ellátásáért felelős hatóságot és a szanálási kollégiumban lévő szanálási hatóságokat a 31. § (1) bekezdése szerinti információkról.
(2) Szanálási intézkedés kialakítása keretében figyelemmel kell lenni a 31. § (7) bekezdése szerinti feltételekre és célokra, valamint
a) a 31. § (1) bekezdés b) pontja szerinti megfelelő szanálási vagy fizetésképtelenségi eljárásnak valószínűsítenie kell, hogy a csoporthoz tartozó, de egy másik EGT-államban lévő vállalkozás vonatkozásában is teljesülnek a szanálási feltételek,
b) arra, hogy az EU-szintű anyavállalat esetében alkalmazható szanálási intézkedések nem elégségesek,
c) arra, hogy egy a csoporthoz tartozó leányvállalat esetében szintén teljesülnek-e a szanálási feltételek, vagy
d) arra, hogy a csoportszintű szanálási intézkedések olyan pozitív hatást nyújtanak-e a csoporthoz tartozó leányvállalatok számára, amely indokolja a csoportszintű szanálás alkalmazását.
(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott megállapítás alapján kialakított szanálási eljárás nem tartalmaz csoportszintű szanálási eljárást, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB, mint csoportszintű szanálási hatóság a szanálási kollégiummal folytatott egyeztetést követően önállóan meghozza határozatát, amelyben figyelembe veszi
a) és követi – azaz csak indokolt, kivételes esetben térhet el tőle, így különösen, ha a szanálási célok az eltérés által hatékonyabban teljesíthetőek – a csoportszintű szanálási tervet, valamint
b) az érintett EGT-államok pénzügyi stabilitására gyakorolt hatást.
(4) Ha az (1) bekezdésben meghatározott megállapítás alapján kialakított szanálási eljárás tartalmaz csoportszintű szanálási eljárást, akkor a csoportszintű szanálási eljárás a szanálási feladatkörében eljáró MNB, mint a csoportszintű hatóság és a csoportszintű szanálási eljárásban érintett leányvállalat szanálási hatóságának többoldalú eljárás keretében hozott határozata által jön létre azzal, hogy a határozathozatali eljárás során az EBH a szanálási hatóságok által történő meghívás esetén közreműködhet.
(5) Ha az (1) bekezdésben meghatározott megállapítás alapján kialakított szanálási eljárás tartalmaz csoportszintű szanálási eljárást és a szanálási feladatkörében eljáró MNB nem a csoportszintű szanálási hatóság, de a csoportszintű szanálási eljárásba érintett leányvállalat szanálási hatósága, akkor a csoportszintű szanálási hatóság, a szanálási feladatkörében eljáró MNB és másik, a szanálási akciótervben érintett leányvállalat szanálási hatósága általi többoldalú eljárás keretében hozott határozata által jön létre azzal, hogy a határozathozatali eljárás során az EBH a szanálási hatóságok által történő meghívás esetén közreműködhet.
(6) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB nem ért egyet a csoportszintű szanálási hatóság által javasolt csoportszintű szanálási akciótervvel, akkor a 31. § (10) bekezdése szerint jár el.
(7) Az (5) bekezdés szerint hozott többoldalú eljárás keretében hozott határozat és a (6) bekezdés szerint hozott külön határozat Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható.
(8) Ha az (1) bekezdésben meghatározott hatóságok által nem kerül elfogadásra csoportszintű szanálási akcióterv, de a csoporthoz tartozó vállalkozás esetében szükséges intézkedésekről határoz a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor folyamatosan tájékoztatja az (1) bekezdésben meghatározott hatóságokat az intézkedéseiről, annak lehetséges hatásairól és a kapcsolódó folyamatokról (ideértve ezek előrehaladását is).
(9) Az e törvény szerinti többoldalú eljárás keretében vagy annak sikertelensége esetén meghozott olyan határozattal szembeni jogorvoslathoz való jog gyakorlásának elősegítése érdekében, amelyet nem a szanálási feladatkörében eljáró MNB hoz meg, a szanálási feladatkörében eljáró MNB honlapján közzéteszi a jogorvoslatra vonatkozó – a szanálási kollégium elnöke és tagjai által rendelkezésre bocsátott – információkat.
(10) A (9) bekezdésben foglalt információk megszerzése érdekében a szanálási feladatkörében eljáró MNB megkeresi a szanálási kollégium elnökét és tagjait.
32/A. § * (1) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság, a csoporthoz tartozó intézmények szanálási hatóságaival folytatott egyeztetést követően a szanálási akcióterv részeként – szükség esetén a szanálási intézkedés megtétele előtt – finanszírozási tervet javasol.
(2) A finanszírozási tervet a 31. és 32. §-ban meghatározott eljárással összhangban kell elfogadni.
(3) A finanszírozási terv a következőket tartalmazza:
a) az eszközök és források értékelése az érintett csoporthoz tartozó vállalkozások tekintetében,
b) az egyes érintett, csoporthoz tartozó vállalkozások által a szanálási eszközök alkalmazásának pillanatában elszámolható veszteségek,
c) az egyes érintett, csoporthoz tartozó vállalkozások esetében az egyes részvényesi vagy hitelezői osztályokra háruló veszteségek,
d) a betétbiztosítási rendszerek által esetlegesen fizetendő hozzájárulások,
e) a szanálást finanszírozó rendszerekből történő teljes hozzájárulás, valamint a hozzájárulás célja és formája,
f) az e) pont szerinti teljes finanszírozási hozzájárulás kielégítéséhez szükséges, az egyes érintett, csoporthoz tartozó vállalkozások EGT-államának szanálást finanszírozó rendszerei által a csoportszintű szanálás finanszírozáshoz nyújtandó hozzájárulás összegének a kiszámításához használt alap,
g) az egyes érintett, csoporthoz tartozó vállalkozások szanálást finanszírozó rendszerei által a csoportszintű szanálás finanszírozáshoz nyújtandó hozzájárulás összege, és e hozzájárulások formája,
h) az érintett, csoporthoz tartozó vállalkozások EGT-államai szanálást finanszírozó rendszerei által az intézményektől, pénzügyi vállalkozásoktól és más harmadik felektől felveendő kölcsön összege, valamint
i) azon időkeret, amelyen belül az érintett, csoporthoz tartozó vállalkozások EGT-államai szanálást finanszírozó rendszereit használni lehet, és amelyet szükség szerint meg lehet hosszabbítani.
(4) A finanszírozási hozzájárulás arányításához használt (3) bekezdés e) pontja szerinti alapnak összhangban kell lennie az (5) bekezdéssel és a csoportszintű szanálási tervben a 7. § (11) bekezdésével összhangban előírt elvekkel, kivéve, ha a finanszírozási terv más megállapodást tartalmaz.
(5) Ha a finanszírozási terv nem tartalmaz más megállapodást, az egyes szanálást finanszírozó rendszerek hozzájárulásának kiszámításához használt alap meghatározásánál különösen a következőket kell figyelembe venni:
a) az adott szanálást finanszírozó rendszer EGT-államában letelepedett intézmények és az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozások által birtokolt, a kockázattal súlyozott eszközök aránya a csoport eszközeihez viszonyítva,
b) az adott szanálást finanszírozó rendszer EGT-államában letelepedett intézmények és az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozások által birtokolt eszközök aránya a csoport eszközeihez viszonyítva,
c) a csoportszintű szanálást szükségessé tevő azon veszteségek aránya, amelyek az adott szanálást finanszírozó rendszer EGT-államában működő illetékes felügyeleti hatóságok felügyelete alá tartozó, csoporthoz tartozó vállalkozásokban keletkeztek, valamint
d) a csoportszintű finanszírozási rendszerek azon forrásainak aránya, amelyek a finanszírozási terv szerint az adott szanálást finanszírozó rendszer EGT-államában székhellyel rendelkező, csoporthoz tartozó vállalkozások közvetlen megsegítésére használhatók.
33. § * Ha a szanálási eszköz alkalmazása a hitelezők által viselendő veszteséget vagy követeléseik átalakítását eredményezné, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a tőkeelemek leírására és átalakítására vonatkozó jogosultságát a szanálási eszköz alkalmazását közvetlenül megelőzően, de legkésőbb azzal együtt gyakorolja.
34. § (1) A szanálási eljárás során alkalmazható szanálási eszközök
a) vagyonértékesítés,
b) áthidaló intézmény alkalmazása,
c) eszközelkülönítés,
d) hitelezői feltőkésítés.
(2) A szanálási eszközök egyenként vagy együttesen is alkalmazhatóak azzal, hogy az eszközelkülönítés eszköz csak egy másik szanálási eszközzel együtt alkalmazható.
(3) * Ha az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti szanálási eszközt csak a szanálás alatt álló intézmény, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás eszközei, forrásai, jogai vagy kötelezettségei egy részének átruházására használják fel, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB kezdeményezi a Felügyeletnél azon szanálás alatt álló intézmény, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás tevékenységi engedélyének visszavonását, amely vonatkozásában az eszközei, forrásai, jogai vagy kötelezettségei egy részének átruházására került sor.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott tevékenységi engedély visszavonása miatti eljárás befejezésére addig nem kerülhet sor, amíg
a) * az intézménynek, az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozásnak a 86. §-sal összhangban szolgáltatást vagy támogatást kell nyújtania az átvevő számára annak érdekében, hogy az folytatni tudja az átruházás révén hozzá került tevékenységeket vagy szolgáltatásokat, valamint
b) * az intézmény, az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás fennmaradó része által végzett tevékenység folytatása szükséges a szanálás céljainak elérése vagy a 20. §-ban foglalt elveknek való megfelelés érdekében.
(5) Ha rendszerszintű válság alakul ki, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB kereshet alternatív finanszírozási megoldást a 81–83. § szerint állami pénzügyi stabilizációs eszköz keretében, ha
a) a tagsági részesedés, a kiegészítő alapvető és a járulékos tőkeelemek, valamint egyéb leírható és átalakítható kötelezettségek tulajdonosai leírás és átalakítás révén vagy más módon hozzájárultak a hitelezői feltőkésítéshez, és ennek összege legalább a kötelezettségek – ideértve a szanálás alatt álló intézmény szavatoló tőkéjét – a független értékelés alapján számított összértékének 8 százaléka, valamint
b) az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerinti és jóváhagyott állami támogatás.
35. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB és a Szanálási Alap jogosult a szanálási eszközök alkalmazásával vagy a szanálási jogosultságok gyakorlásával kapcsolatban indokoltan felmerülő igazolt költségeinek – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabálynak megfelelően – a szanálás alatt álló intézmény, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás általi megtérítésére: *
a) * az átvevő által a szanálás alatt álló intézménynek, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozásnak vagy az intézményben, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozásban lévő tagsági részesedések tulajdonosainak fizetett ellentételezésből történő levonás formájában; vagy
b) * a szanálás alatt álló intézménytől, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozástól az áthidaló intézmény vagy a szanálási vagyonkezelőtől végelszámolás során vagy felszámolás keretében, mint felszámolási költség.
(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdésben meghatározott módszereket együttesen is alkalmazhatja.
35/A. § * (1) A szanálási vagyonkezelő – a szanálási célok érvényesítése és a szanálási intézkedések hatékonyságának növelése érdekében – feladatai ellátásához
a) pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése vagy elhárítása érdekében fedezet, illetve biztosíték hasznosítására,
b) az értékesítésben való közreműködésre irányuló tevékenységre,
c) a követelések megbízás alapján történő kezelésére, behajtására irányuló tevékenységre,
d) informatikai szolgáltató tevékenységre és pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó, illetve jogszabály által végezni rendelt minden olyan tevékenységre, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg
állami tulajdonban vagy az MNB tulajdonában vagy ellenőrző befolyása alatt álló pénzügyi vállalkozás, illetve e pénzügyi vállalkozás tulajdonában álló gazdálkodó szervezet szolgáltatásait is igénybe veheti.
(2) Az állami tulajdonban vagy az MNB tulajdonában vagy ellenőrző befolyása alatt álló pénzügyi vállalkozás a Hpt. szerinti felügyeleti engedély nélkül jogosult a szanálási vagyonkezelővel kötött megállapodás alapján, a szanálási vagyonkezelő számára az (1) bekezdés a)–d) pontok szerinti tevékenységeket ellátni.
36. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a vagyonértékesítés alkalmazása során jogosult – Ptk. 6:2. § (3) bekezdés szerinti – hatósági határozattal áthidaló intézménynek nem minősülő átvevő részére átruházni
a) a szanálás alatt álló intézmény által kibocsátott tagsági részesedést;
b) a szanálás alatt álló intézmény összes vagy egyes eszközét, forrását, jogát és kötelezettségét.
(2) * Ha a Felügyelet arról tájékoztatja a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t, hogy az általa alkalmazott intézkedés és kivételes intézkedés ellenére az intézmény esetében továbbra is megalapozottan fennállnak a Hpt. vagy Bszt. szerinti felügyeleti intézkedések vagy kivételes intézkedések alkalmazásának feltételei, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelet útján kötelezheti az intézmény vezetését a 42. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények és a titoktartási előírások betartása mellett vevő felkutatására, illetve már a szanálást elrendelő határozata meghozatala előtt maga is megkezdheti felkutatni a lehetséges vevőt. A vagyonértékesítési eszköz alkalmazásának kereskedelmi feltételek mellett kell történnie, az adott eset körülményeire is tekintettel. A szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek a vagyonértékesítési eszköz alkalmazásakor minden észszerű lépést meg kell tennie annak érdekében, hogy az átruházásra a 22–26. §-ban meghatározottaknak megfelelő független vagy utólagos, végleges értékeléssel összhangban levő kereskedelmi feltételek mellett kerüljön sor az adott eset körülményeit is figyelembe véve.
(3) A vagyonértékesítési eszköz keretében az átruházásra a szanálási eljárás alatt több lépésben is sor kerülhet. Ebben az esetben az eszköz alkalmazásai során a szanálási feladatkörében eljáró MNB eltérő átvevőkre ruházhatja a szanálás alatt álló intézmény eszközei vagy forrásai egy részét vagy egészét, illetve tagsági részesedését.
(4) * Az (1) bekezdés szerinti átruházáshoz az átvevő egyetértésén kívül nincs szükség a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosának vagy bármely egyéb személynek az egyetértésére, ide nem értve a befolyásoló részesedés szerzésével, elidegenítésével, a meglévő befolyásoló részesedés jogszabályban meghatározott mértéket elérő vagy meghaladó növelésével járó esetben a Felügyeletet, illetve a külföldi illetékes felügyeleti hatóságot. Az átruházás során e törvény vagyonértékesítésre vonatkozó követelményeit is figyelembe kell venni.
37. § A vagyonértékesítési eszköz alkalmazása során befolyó vételár a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek és a Szanálási Alapnak a szanálási eszközök alkalmazása miatt indokoltan felmerülő – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabálynak megfelelő – költségei megtérítését követően megilleti
a) az intézményben lévő tagsági részesedés tulajdonosait, ha a vagyonértékesítési eszköz alkalmazására a szanálás alatt álló intézmény által kibocsátott tagsági részesedéseknek azok tulajdonosaitól az átvevőre történő átruházásával került sor; és
b) a szanálás alatt álló intézményt, ha a vagyonértékesítési eszköz alkalmazására a szanálás alatt álló intézmény eszközei vagy forrásai egy részének vagy egészének az átvevőre történő átruházásával került sor.
38. § (1) A vagyonértékesítési eszköz alkalmazását követően a szanálási feladatkörében eljáró MNB az átvevő egyetértésével visszaruházhatja az átvevőre átruházott eszközöket, forrásokat, jogokat vagy kötelezettségeket a szanálás alatt álló intézményhez, a tagsági részesedést az eredeti tulajdonosokhoz.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ügylet esetén az intézmény vagy az eredeti tulajdonosok kötelesek visszavenni az említett eszközöket, forrásokat, jogokat vagy kötelezettségeket, illetve az intézményben lévő tagsági részesedéseket és korábban kapott ellenértéküket visszafizetni az átvevőnek.
(3) A szanálás alatt álló intézmény, illetve tagsági részesedések eredeti tulajdonosai, és az átvevő között megvalósuló átruházásokra alkalmazni kell a tulajdonosok és hitelezők védelme tekintetében e törvényben meghatározott rendelkezéseket.
39. § (1) Vagyonértékesítési eszköz alkalmazásánál az átvevőnek rendelkeznie kell az általa megszerzett eszközökkel és forrásokkal kapcsolatos tevékenység folytatásához szükséges megfelelő engedéllyel.
(2) A Felügyelet a 36. § (1) bekezdése szerinti befolyásoló részesedés szerzés vagy betétállomány, illetve egyéb szerződéses kötelezettségből fakadó állomány átruházás engedélyezésekor a szanálási feladatkörében eljáró MNB-től kapott értesítés alapján hivatalból jár el, olyan időben lefolytatva az eljárást, hogy az ne hátráltassa a vagyonértékesítés alkalmazását, és ne akadályozza meg azt, hogy a szanálási eszköz alkalmazásával elérhetők legyenek a szanálási célok.
(3) Ha a Felügyelet nem képes a (2) bekezdésben említett engedélyezési eljárást arra az időpontra vonatkozóan elvégezni, amikor a vagyonértékesítés alkalmazása keretében a szanálási feladatkörében eljáró MNB átruházza az intézményben lévő tagsági részesedéseket, akkor
a) e tagsági részesedések átvevőre történő átruházásának azonnali joghatással kell bírnia;
b) az értékelési időszak és az e) pont szerinti esetleges elidegenítési időszak során fel kell függeszteni az átvevőnek az intézményben lévő tagsági részesedésekhez fűződő szavazati jogát, és azt kizárólag a szanálási feladatkörében eljáró MNB az átadó nevében gyakorolhatja; a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek azonban nincs sem a szavazati jog gyakorlására, sem a szavazati jog gyakorlásától való tartózkodásra vonatkozó kötelezettsége;
c) * a Felügyelet az engedélyezési eljárás lezárásakor írásban tájékoztatja az átvevőt és a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t arról, hogy engedélyezi-e az intézményben lévő tagsági részesedéseknek az átvevőre történő átruházását;
d) ha a Felügyelet engedélyezi az adott tagsági részesedéseknek az átvevőre történő átruházását, akkor úgy kell tekinteni, hogy az intézményben lévő tagsági részesedésekhez fűződő szavazati jog azonnal az átvevőre száll, amint az átvevő kézhez veszi a Felügyelettől a határozatot;
e) ha a Felügyelet nem engedélyezi az intézmény által kibocsátott tagsági részesedéseknek az átvevőre történő átruházását, akkor
ea) a b) pont alapján, az adott tagsági részesedésekhez fűződő szavazati jog teljeskörűen érvényben marad;
eb) a szanálási feladatkörében eljáró MNB kötelezheti az átvevőt arra, hogy az aktuális piaci feltételek figyelembevételével meghatározott elidegenítési határidőn belül idegenítse el az intézmény által kibocsátott tagsági részesedéseket; valamint
ec) * ha az átvevő a megszabott elidegenítési határidőn belül nem hajtja végre az elidegenítést, akkor a Felügyelet a befolyásoló részesedés szerzésére és megszüntetésére vonatkozó követelmények megsértése esetén kivethető szankciókat és intézkedéseket alkalmazhat az átvevőre;
f) * az engedélyezési eljárás alatt, valamint a szanálási feladatkörében eljáró MNB által megszabott elidegenítési határidőn belül a Felügyeletnek nem kell alkalmaznia a befolyásoló részesedés szerzésére és megszüntetésére vonatkozó követelmények megsértése esetén kivetendő szankciókat és intézkedéseket.
(4) A vagyonértékesítés alkalmazása keretében végrehajtott átruházásokra alkalmazni kell az e törvényben meghatározott, a tulajdonosok és hitelezők védelmében meghatározott szabályokat is.
40. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szolgáltatásnyújtáshoz, illetve a más EGT-államban való letelepedéshez való jognak a gyakorlása céljából előírhatja, hogy az átvevőt az átadott eszközök, jogok és kötelezettségek tekintetében megilletik ugyanazok a jogok, amelyek megillették a szanálás alatt álló intézményt, így tovább gyakorolhat bármilyen olyan jogot, amelyet a szanálás alatt álló intézmény az átruházott eszközök, források, jogok vagy kötelezettségek tekintetében gyakorolt. Ide kell érteni a fizetési, elszámolási és kiegyenlítési rendszerekben, szabályozott piacokon, OBA-ban, Beva-ban, Szanálási Alapban való tagsággal és az azokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos jogokat is. A szanálási feladatkörében eljáró MNB a jogutódlást kimondó döntésében megjelöli azokat a jogviszonyokat, amelyek tekintetében az átvevő jogutódnak minősül, vagy megjelöli azokat a jogviszonyokat, amelyek tekintetében az átvevő nem minősül jogutódnak.
(2) Az átadással, átruházással érintett eszköz, betétállomány és más visszafizetendő pénzeszköz, valamint kötelezettség nyilvántartásához, illetve az azokkal kapcsolatos műveletek elvégzéséhez szükséges elektronikus hírközlési eszközökre, illetve számítógépi programalkotásra és az ahhoz tartozó dokumentációra – az átadót megillető jogosultságok erejéig – az átvevőt a szerződés érvényes létrejöttétől a törvény erejénél fogva használati, illetve felhasználási jog illeti meg.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott hozzáférést nem lehet megtagadni azzal az indokkal, hogy az átvevő nem rendelkezik hitelminősítő intézettől származó minősítéssel vagy a minősítés nem felel meg azoknak a minősítési szinteknek, amelyek szükségesek az említett rendszerekhez való hozzáférés engedélyezéséhez.
(4) * Ha az átvevő nem felel meg az adott fizetési, elszámolási és kiegyenlítési rendszer, szabályozott piac vagy OBA, Beva, illetve Szanálási Alap tagsági vagy részvételi kritériumainak, a szanálási feladatkörében eljáró MNB meghatározhatja az (1) bekezdésben említett jogok gyakorlásának időtartamát, és egyidejűleg határidőt szab a szükséges engedélyek megszerzésére. E határidő az átvevő kérelmére meghosszabbítható, azonban az engedély megszerzésére biztosított határidő összességében legfeljebb huszonnégy hónap lehet.
41. § A tulajdonosok és hitelezők védelmében az e törvényben meghatározott rendelkezések sérelme nélkül a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosai vagy hitelezői és azok az egyéb harmadik felek, amelyeknek eszközeit, jogait és kötelezettségeit nem ruházták át, nem rendelkeznek jogokkal az átruházott eszközök, források, jogok és kötelezettségek felett vagy azokhoz kapcsolódóan.
42. § (1) * Eszközök és források, jogok és kötelezettségek, valamint az intézményben, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozásban lévő tagsági részesedések összefüggő csoportjai külön is átruházhatóak.
(2) A vagyonértékesítési eszköz alkalmazása során az alábbi követelményeknek kell megfelelni:
a) az értékesítésnek a lehető legátláthatóbbnak kell lennie, figyelembe véve a körülményeket és különösen a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása fenntartásának szükségességét;
b) az értékesítés során kizárólag objektív szempontok alapján tehető megkülönböztetés a lehetséges átvevők között;
c) egyik lehetséges átvevő sem juthat tisztességtelen piaci előnyhöz az értékesítés révén;
d) az értékesítés során figyelembe kell venni a szanálási intézkedés gyors végrehajtásának szükségességét, és a szanálási célok megvalósulásának lehető legteljesebb biztosítását;
e) az értékesítés során az intézményben lévő tagsági részesedés, illetve eszközök és források értékesítési árának maximalizálására kell törekedni, figyelembe véve a szanálási célokat is;
f) * nem állhat fenn összeférhetetlenség.
(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB objektív szempontok alapján meghatározott lehetséges átvevőket kér fel.
(4) *
43. § * A szanálási feladatkörében eljáró MNB a 42. § (2) bekezdésében meghatározott értékesítési követelmény teljesítése nélkül is alkalmazhatja a vagyonértékesítési eszközt, ha úgy ítéli meg, hogy az e követelménynek való megfelelés valószínűleg meghiúsítaná vagy súlyosan veszélyeztetné egy vagy több szanálási cél elérését. A szanálási feladatkörében eljáró MNB különösen a következő feltételek fennállása esetén tekinthet el a 42. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítésétől:
a) a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását közvetlen veszély fenyegeti, amit a szanálás alatt álló intézmény fizetésképtelensége vagy a rendelkezésre álló adatok alapján valószínűsíthető fizetésképtelensége okoz vagy súlyosbít;
b) az említett követelményeknek való megfelelés csökkentené a vagyonértékesítés hatékonyságát e veszély elhárítása vagy a 16. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott szanálási cél elérése terén.
44. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult – Ptk. 6:2. § (3) bekezdés szerinti – hatósági határozattal az áthidaló intézményre átruházni
a) egy vagy több szanálás alatt álló intézmény által kibocsátott tagsági részesedést;
b) egy vagy több szanálás alatt álló intézmény összes vagy egyes eszközeit, forrásait, jogait és kötelezettségeit.
(2) * Az áthidaló intézmény – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – olyan intézmény, amely részben vagy egészében a Szanálási Alap tulajdonában van vagy ellenőrző befolyása alatt áll és irányítását a szanálási feladatkörében eljáró MNB gyakorolja. Az áthidaló intézményt azzal a céllal hozzák létre, hogy a szanálás alá kerülő egy vagy több intézmény által kibocsátott tagsági részesedések egy részét vagy összességét, illetve eszközeinek, forrásainak, jogainak és kötelezettségeinek egy részét vagy összességét átvegye és birtokolja abból a célból, hogy az említett intézmény vagy intézmények funkcióinak, szolgáltatásainak és tevékenységeinek egy részét vagy mindegyikét fenntartsa, és eladja az intézményt vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozást.
(3) Ha a Szanálási Alap rendelkezésére álló pénzeszközök nem teszik lehetővé áthidaló intézmény alkalmazását, akkor az áthidaló intézmény az állam tulajdonában vagy ellenőrző befolyása alatt is működhet.
(4) Az áthidaló intézmény eszköz alkalmazásakor a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek biztosítania kell, hogy az áthidaló intézményre átruházott kötelezettségek összértéke ne legyen nagyobb a szanálás alatt álló intézménytől átvett vagy más forrásokból kiegészített vagyoni eszközök összértékénél.
(5) * Az (1) bekezdés szerinti átruházáshoz az áthidaló intézmény egyetértésén kívül nincs szükség a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosának vagy bármely egyéb személynek az egyetértésére, és az átruházás során e törvény áthidaló intézmény alkalmazására vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
45. § Az áthidaló intézmény által fizetett ellenszolgáltatás a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek és a Szanálási Alapnak a szanálási eszközök alkalmazása miatt indokoltan felmerülő – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabálynak megfelelő – költségei megtérítését követően
a) az intézmény által kibocsátott tagsági részesedések eredeti tulajdonosait illeti meg, ha az áthidaló intézményre történő átruházásra a szanálás alatt álló intézmény által kibocsátott tagsági részesedéseknek azok tulajdonosaitól az áthidaló intézményre történő átruházásával került sor; és
b) a szanálás alatt álló intézményt illeti meg, ha az áthidaló intézményre történő átruházásra a szanálás alatt álló intézmény eszközei vagy forrásai egy részének vagy egészének az áthidaló intézményre történő átruházásával került sor.
46. § (1) A szanálási eljárás során az áthidaló intézmény felé az átruházásra több lépésben is sor kerülhet. Egy szanálás alatt álló intézmény tekintetében egy áthidaló intézmény alkalmazható.
(2) Az áthidaló intézmény eszköz alkalmazását követően a szanálási eljárás során a szanálási feladatkörében eljáró MNB
a) eszközöket, forrásokat, jogokat vagy kötelezettségeket juttathat vissza átruházás révén az áthidaló intézménytől a szanálás alatt álló intézményhez, valamint az intézmény által kibocsátott tagsági részesedéseket az eredeti tulajdonosokhoz azzal, hogy a szanálás alatt álló intézmény vagy az eredeti tulajdonos köteles visszavenni az eszközöket, forrásokat, jogokat vagy kötelezettségeket, valamint az intézmény által kibocsátott tagsági részesedéseket, ha a (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek;
b) az intézmény által kibocsátott tagsági részesedéseket, illetve eszközöket, forrásokat, jogokat vagy kötelezettségeket ruházhat át az áthidaló intézménytől egy harmadik félhez.
(3) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB visszaruházhatja az intézmény által kibocsátott tagsági részesedéseket, eszközöket, forrásokat, jogokat vagy kötelezettségeket az áthidaló intézménytől, ha
a) a határozat, amellyel az átruházásra sor került, kifejezetten tartalmazza az érintett tagsági részesedések, illetve eszközök, források jogok vagy kötelezettségek átruházás útján történő visszaruházásának a lehetőségét; vagy
b) az érintett tagsági részesedések, illetve eszközök, források, jogok vagy kötelezettségek nem tartoznak a tagsági részesedések, illetve eszközök, források, jogok vagy kötelezettségek azon kategóriáiba, amelyeket az átruházásról rendelkező határozat tartalmaz, illetve nem teljesítik a határozatban meghatározott, a tagsági részesedések, illetve eszközök, források, jogok vagy kötelezettségek átruházására vonatkozó feltételeket.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott ügylet esetén a szanálás alatt álló intézmény vagy az eredeti tulajdonosok kötelesek visszavenni az említett eszközöket, forrásokat, jogokat vagy kötelezettségeket, illetve az intézményben lévő tagsági részesedéseket, és a korábban kapott ellenértéküket visszafizetni az áthidaló intézménynek.
(5) A visszaruházásra az intézmény tevékenységi engedélyének visszavonásáig sor kerülhet, és végrehajtása során teljesíteni kell az adott célra vonatkozó döntésben meghatározott minden feltételt.
(6) A szanálás alatt álló intézmény, illetve az intézményben lévő tagsági részesedések eredeti tulajdonosai, és az áthidaló intézmény között megvalósuló átruházásokra alkalmazni kell a tulajdonosok és hitelezők védelme tekintetében e törvényben meghatározott rendelkezéseket.
47. § (1) * A szolgáltatásnyújtáshoz, illetve a más EGT-államban való letelepedéshez való jognak a gyakorlása céljából az áthidaló intézmény folytathatja a szanálás alatt álló intézményt megillető bármely olyan jogosultság gyakorlását, amelynek gyakorlására a szanálás alatt álló intézmény az átadott eszközökkel, forrásokkal, jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben jogosult volt. Ide kell érteni a fizetési, elszámolási és kiegyenlítési rendszerekben, szabályozott piacokon, OBA-ban, Beva-ban vagy Szanálási Alapban való tagsággal és az azokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos jogokat is. Egyéb tekintetben a szanálási feladatkörében eljáró MNB előírhatja, hogy az áthidaló intézményt az átadott eszközök, jogok és kötelezettségek tekintetében megilletik ugyanazok a jogok, amelyek megillették a szanálás alatt álló intézményt, így tovább gyakorolhat bármilyen olyan jogot, amelyet a szanálás alatt álló intézmény az átruházott eszközök, források, jogok vagy kötelezettségek tekintetében gyakorolt. A szanálási feladatkörében eljáró MNB a jogutódlást kimondó döntésében megjelöli azokat a jogviszonyokat, amelyek tekintetében az átvevő jogutódnak minősül, vagy megjelöli azokat a jogviszonyokat, amelyek tekintetében az átvevő nem minősül jogutódnak.
(2) Az átadással, átruházással érintett eszköz, betétállomány és más visszafizetendő pénzeszköz, valamint kötelezettség nyilvántartásához, illetve az azokkal kapcsolatos műveletek elvégzéséhez szükséges elektronikus hírközlési eszközökre, illetve számítógépi programalkotásra és az ahhoz tartozó dokumentációra – az átadót megillető jogosultságok erejéig – az áthidaló intézményt a szerződés érvényes létrejöttétől a törvény erejénél fogva használati, illetve felhasználási jog illeti meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti hozzáférést nem lehet megtagadni azzal az indokkal, hogy az áthidaló intézmény nem rendelkezik hitelminősítő intézettől származó minősítéssel vagy a minősítés nem felel meg azoknak a minősítési szinteknek, amelyek szükségesek az említett rendszerekhez való hozzáférés engedélyezéséhez.
(4) * Ha az áthidaló intézmény nem felel meg az adott fizetési, elszámolási és kiegyenlítési rendszer, szabályozott piac, OBA, Beva vagy Szanálási Alap tagsági vagy részvételi kritériumainak, a szanálási feladatkörében eljáró MNB meghatározza az (1) bekezdésben említett jogok gyakorlásának időtartamát, és egyidejűleg határidőt szab a szükséges engedélyek megszerzésére. E határidő az áthidaló intézmény kérelmére meghosszabbítható, azonban az engedély megszerzésére biztosított határidő összességében legfeljebb huszonnégy hónap lehet.
48. § A tulajdonosok és hitelezők védelme tekintetében e törvényben meghatározottak sérelme nélkül a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosai vagy hitelezői és azok az egyéb harmadik felek, amelyeknek eszközeit, forrásait, jogait és kötelezettségeit nem ruházták át az áthidaló intézményre, nem rendelkezhetnek jogokkal az áthidaló intézményre átruházott eszközök, források, jogok és kötelezettségek felett vagy azokhoz kapcsolódóan.
48/A. § * (1) Az áthidaló intézmény tevékenységi köréből eredően a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosainak, hitelezőinek sem kötelezettsége, sem felelőssége nem keletkezhet. Az áthidaló intézmény vezetése által e minőségükben végzett cselekmény vagy mulasztás miatt a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosai, hitelezői vagy más harmadik személyek kártérítési igénnyel az áthidaló intézménnyel szemben csak a lényeges kötelezettségük szándékos megsértése esetén léphetnek fel, feltéve, hogy a kárt az adott cselekmény vagy mulasztás közvetlenül idézte elő.
(2) A szanálás alatt álló intézmény tulajdonosai, hitelezői vagy más harmadik személy az áthidaló intézmény vezetésével szemben az (1) bekezdés szerinti cselekmény vagy mulasztás miatt kártérítési igényt közvetlenül nem érvényesíthetnek.
49. § Az áthidaló intézménynek rendelkeznie kell az általa átvett eszközökkel és forrásokkal kapcsolatos tevékenység folytatásához vagy szolgáltatás nyújtásához szükséges megfelelő engedéllyel.
50. § (1) Ha a szanálási eszköz alkalmazásához nincs áthidaló intézmény, akkor erről a szanálási feladatkörében eljáró MNB haladéktalanul tájékoztatja a Szanálási Alapot vagy a pénz-, tőke-és biztosítási piac szabályozásáért felelős minisztert.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az áthidaló intézmény
a) a Szanálási Alap vagy az állam ellenőrző befolyása alatt álló intézményként hozható létre,
b) alapításához szükséges források fedezetét a Szanálási Alapból vagy a központi költségvetés állami vagyonnal kapcsolatos kiadásait tartalmazó fejezet terhére kell biztosítani,
c) tulajdonosi jogait az áthidaló intézmény alapítója gyakorolja, és
d) megalapításáról a szanálási feladatkörében eljáró MNB (1) bekezdés szerinti tájékoztatását követő legfeljebb tíz munkanapon belül a Szanálási Alap vagy – a pénz-, tőke-és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter javaslatára – a Kormány dönt.
(3) * Az áthidaló intézmény akkor kérelmezheti a Felügyelettől az alapításának engedélyezését, ha ennek érdekében a szanálási feladatkörében eljáró MNB az áthidaló intézmény
a) alapító okiratát jóváhagyta,
b) vezetésének megválasztását vagy kinevezését jóváhagyta,
c) vezetésének felelősségi köreit meghatározta,
d) vezetésének javadalmazását jóváhagyta,
e) stratégiáját és kockázati profilját jóváhagyta.
(3a) * Az áthidaló intézmény alapításakor az alapító nevében
a) a Szanálási Alap nevében a Szanálási Alap képviseletére jogosult személy,
b) az állam nevében a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter
jár el.
(4) * A (2) bekezdésben meghatározott áthidaló intézmény alapítására adott engedély birtokában megkezdheti a tevékenységét. Az áthidaló intézmény alapítására adott engedély a vezető állású személyek megválasztásához, kinevezéséhez szükséges engedélyt is tartalmazza.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott engedélyére vonatkozó kérelem elbírálásakor a Felügyelet kizárólag az engedélyezés feltételeként meghatározott induló tőke teljes befizetésének megtörténtét, a személyi feltételeket és az üzleti tervet vizsgálja.
(6) A Felügyelet az alapítási engedélyt tartalmazó határozatban – az alapításhoz és a tevékenység megkezdéséhez szükséges egyéb feltételek teljesítésére – legfeljebb három hónapos határidőt szab azzal, hogy a szanálási feladatkörében eljáró MNB kérelmezheti, hogy az áthidaló intézmény alapítása és tevékenységének megkezdése engedélyezésre kerüljön úgy is, hogyha az áthidaló intézmény legfeljebb 180 napig nem felel meg a Hpt.-ben és a Bszt.-ben, valamint az 575/2013/EU rendeletben az engedélyezés feltételeként és a tevékenység végzéséhez előírt minden követelménynek. A Felügyelet engedélye ebben az esetben rögzíti, hogy az áthidaló intézmény meddig és melyik követelmények teljesítése alól mentesül.
(7) A (4) bekezdés szerinti engedélykérelemhez mellékelni kell:
a) az alapítani tervezett áthidaló intézmény alapító okiratát;
b) az induló tőke teljes összegének befizetésére és rendelkezésre állására vonatkozó igazolást;
c) annak igazolását, hogy az alapítani tervezett áthidaló intézmény rendelkezik a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi feltételekkel;
d) a középtávú üzleti tervet;
e) hitelintézet esetén az OBA-nak és szükség esetén a Bevanak megküldött csatlakozási nyilatkozat másolatát vagy jogutódlásnál a jogutódlás tényét igazoló határozat másolatát;
f) hitelintézet esetén a központi hitelinformációs rendszerhez történő csatlakozásról szóló nyilatkozatot vagy jogutódlásnál a jogutódlás tényét igazoló határozat másolatát;
g) a végezni kívánt tevékenységek ágazati jogszabály szerinti megjelölését.
(8) A (4) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem benyújtására legfeljebb a szanálási feladatkörében eljáró MNB (1) bekezdés szerinti javaslatának a Szanálási Alap vagy a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter általi kézhezvételétől számított tizenöt munkanapon belül van lehetőség.
(9) Az áthidaló intézménynek a (6) bekezdésben meghatározott határozat kiadásától számított hat hónapig nem kell megfelelnie a tőkemegfelelésre, a nagykockázat vállalására, valamint a befektetések korlátozására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek.
(10) Az áthidaló intézmény vonatkozásában az MNB nem minősül a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet tekintetében anyavállalatnak.
(11) A (6) bekezdés szerinti mentesítés lejárati időpontjáig az áthidaló intézmény benyújtja a Felügyelet részére az irányadó működési feltételek maradéktalan teljesülését alátámasztó okiratokat.
51. § Az áthidaló intézményt a szanálási feladatkörében eljáró MNB azzal a céllal működteti, hogy fennmaradjon a kritikus funkciók elérhetősége az átadott eszközök és források tekintetében, és hogy megfelelő feltételek mellett és az 52. § (3) vagy (4) bekezdésben meghatározott időtartamon belül a piaci magánbefektetői elv alapján egy vagy több átvevőnek értékesítsék az intézményt, annak eszközeit, forrásait, jogait vagy kötelezettségeit.
52. § (1) Meg kell szüntetni az áthidaló intézmény működését, ha
a) az áthidaló intézmény egyesül egy másik intézménnyel;
b) * az áthidaló intézmény már nem felel meg a 44. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek;
c) az áthidaló intézmény eszközét, forrását, jogát vagy kötelezettségét kilencven százalékot meghaladó mértékben egy harmadik félnek értékesítik;
d) lejár a (3) vagy (4) bekezdésben meghatározott időtartam; vagy
e) az áthidaló intézménnyel szembeni követelések megszűntek.
(2) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB az áthidaló intézményt vagy annak eszközeit, forrásait, jogait vagy kötelezettségeit értékesíteni kívánja, akkor
a) az áthidaló intézmény vagy az érintett eszközök és források értékesítésének nyílt és átlátható módon kell történnie,
b) az értékesítés során szubjektív alapon nem részesülhetnek előnyben vagy kerülhetnek megkülönböztetésre meghatározott lehetséges átvevők,
c) az értékesítést piaci feltételek mellett kell végrehajtani, valamint
d) az értékesítés feltétele – alapítójától függően – a Kormány vagy a Szanálási Alap egyetértése.
(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott esetek egyike sem következik be, akkor legkésőbb attól a naptól számított kétéves időtartam lejártával, amelyen a szanálás alatt álló intézménytől az áthidaló intézményre történő utolsó átruházás történt – meg kell szüntetni az áthidaló intézmény működését.
(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB javaslatára a Felügyelet a hivatalból indított eljárása során a (3) bekezdésben meghatározott időtartamot – az ellenőrző befolyást gyakorló állam vagy Szanálási Alap egyetértése esetén – legfeljebb öt alkalommal további egy-egy évvel meghosszabbítja, ha a meghosszabbítás a szanálási feladatkörében eljáró MNB javaslatában szereplő indoklás szerint:
a) valószínűsíthetően segíti az áthidaló intézmény vagy annak eszközei, forrásai, jogai vagy kötelezettségei értékesítését, vagy
b) szükséges a kritikus funkciók folytonosságának biztosításához.
(5) A szanálási feladatkörében eljáró MNB minden olyan döntését, amellyel meghosszabbítja a (3) bekezdésben meghatározott időtartamot, megindokolja. Az indokolásnak tartalmaznia kell a helyzet – többek között a piaci feltételek és kilátások – részletes elemzését és azt, hogy mindez miért teszi szükségessé a meghosszabbítást.
(6) Ha az áthidaló intézmény működését az (1) bekezdés c) vagy d) pontjában meghatározott ok miatt szüntetik meg, úgy az áthidaló intézmény tevékenységi engedélyét vissza kell vonni.
(7) Ha az áthidaló intézményt több szanálás alatt álló intézmény eszközeinek és forrásainak átruházására használják, úgy a (6) bekezdés szerinti kötelezettség akkor alkalmazandó, ha a megszüntetési ok az egyes szanálás alatt álló intézményektől átruházott eszközöket és forrásokat elkülönített portfólióként tartalmazó egységre teljesül.
53. § (1) Az eszközelkülönítési eszköz alkalmazásával a szanálási feladatkörében eljáró MNB – Ptk. 6:2. § (3) bekezdés szerinti – hatósági határozattal egy vagy több szanálási vagyonkezelőre ruházhatja át a szanálás alatt álló intézmény vagy az áthidaló intézmény eszközeit, forrásait, jogait vagy kötelezettségeit.
(1a) * Az (1) bekezdés szerinti átruházáshoz a szanálási vagyonkezelő egyetértésén kívül nincs szükség a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosának vagy bármely egyéb személynek az egyetértésére. Az átruházás során e törvény eszközelkülönítés alkalmazására vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(2) A szanálási vagyonkezelő olyan intézmény, amely részben vagy egészben az állam vagy a Szanálási Alap tulajdonában van vagy az állam vagy a Szanálási Alap ellenőrző befolyása alatt áll; és azzal a céllal hozták létre, hogy egy vagy több szanálás alatt álló intézmény vagy áthidaló intézmény eszközeinek, forrásainak, jogainak és kötelezettségeinek egy részét vagy összességét átvegye.
(3) A szanálási vagyonkezelőnek azzal a céllal kell kezelnie a rá átruházott eszközöket, forrásokat, jogokat vagy kötelezettségeket, hogy azok értékét egy esetleges értékesítés révén vagy a végelszámolás, felszámolás során maximalizálja. Ennek érdekében a szanálási vagyonkezelő részére az MNB tv.-ben meghatározott szervezetek felszámolását végző nonprofit gazdasági társaság tanácsadást végezhet.
(4) * Ha a szanálási vagyonkezelő a szanálási vagyonkezelőre ruházott eszközöket, forrásokat, jogokat vagy kötelezettségeket értékesíteni kívánja, akkor
a) az értékesítést nyílt és átlátható módon kell lefolytatni,
b) az értékesítés során szubjektív alapon nem részesülhetnek előnyben vagy kerülhetnek megkülönböztetésre meghatározott lehetséges átvevők,
c) az értékesítést piaci feltételek mellett kell végrehajtani, és
d) az értékesítéshez nincs szükség a szanálási feladatkörében eljáró MNB közigazgatási hatósági döntésére.
(5) A szanálási vagyonkezelő feletti tulajdonosi jogokat a szanálási feladatkörében eljáró MNB gyakorolja.
(6) A szanálási vagyonkezelő vonatkozásában az MNB nem minősül a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet tekintetében anyavállalatnak.
(7) * A szanálási vagyonkezelő tevékenységi köréből eredően a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosainak, hitelezőinek sem kötelezettsége, sem felelőssége nem keletkezhet. A szanálási vagyonkezelő vezetése által e minőségükben végzett cselekmény vagy mulasztás miatt a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosai, hitelezői vagy más harmadik személyek kártérítési igénnyel a szanálási vagyonkezelővel szemben csak a lényeges kötelezettségük szándékos megsértése esetén léphetnek fel, feltéve, hogy a kárt az adott cselekmény vagy mulasztás közvetlenül idézte elő.
(8) * A szanálás alatt álló intézmény tulajdonosai, hitelezői vagy más harmadik személy a szanálási vagyonkezelő vezetésével szemben a (7) bekezdés szerinti cselekmény vagy mulasztás miatt kártérítési igényt közvetlenül nem érvényesíthetnek.
53/A. § * Akkor kérelmezhető a Felügyelettől szanálási vagyonkezelő alapításának engedélyezése, ha ennek érdekében a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási vagyonkezelő
a) alapító okiratát jóváhagyta,
b) vezetésének megválasztását vagy kinevezését jóváhagyta,
c) vezetésének felelősségi köreit meghatározta,
d) vezetésének javadalmazását jóváhagyta,
e) stratégiáját és kockázati profilját jóváhagyta.
54. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB akkor alkalmazhatja az eszközelkülönítési eszközt, ha:
a) * az érintett eszközök piacán olyan helyzet áll fenn, amelyben az eszközök fizetésképtelenségi eljárás keretében történő értékesítése hátrányosan érinthetne egy vagy több pénzügyi piacot;
b) az átruházás a szanálás alatt álló intézmény vagy áthidaló intézmény megfelelő működésének biztosításához szükséges; vagy
c) az átruházás az értékesítésből, végelszámolásból és felszámolásból származó bevételek maximalizálásához szükséges.
(2) * Az eszközelkülönítés alkalmazásakor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a független értékelés tekintetében rögzített elvekkel összhangban meghatározza a szanálási vagyonkezelőre átruházott eszközök, források, jogok és kötelezettségek ellenértékét, amely ellenérték névleges vagy negatív érték is lehet.
(3) * A szanálási vagyonkezelő által megszerzett eszközökért, forrásokért, jogokért és kötelezettségekért fizetett minden ellenszolgáltatás a szanálás alatt álló intézményt illeti meg. Az ellenszolgáltatás a szanálási vagyonkezelő által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír formájában is teljesíthető.
55. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási eljárás során több lépésben is ruházhat át eszközöket, forrásokat, jogokat és kötelezettségeket a szanálás alatt álló intézménytől egy vagy több szanálási vagyonkezelőhöz.
(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási eljárás lezárásáig eszközöket, forrásokat, jogokat és kötelezettségeket juttathat vissza átruházás révén egy vagy több szanálási vagyonkezelőtől a szanálás alatt álló intézményhez, ha teljesülnek a (4) bekezdésben meghatározott feltételek.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a szanálás alatt álló intézmény köteles a korábban kapott ellenérték egyidejű visszafizetésével visszavenni a szóban forgó eszközöket, forrásokat, jogokat és kötelezettségeket.
(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB csak akkor juttathat vissza jogokat, eszközöket és kötelezettségeket a szanálási vagyonkezelőtől a szanálás alatt álló intézményhez, ha
a) a döntés, amelynek alapján az átruházásra sor került, kifejezetten tartalmazza az érintett eszközök, források, jogok vagy kötelezettségek visszaruházásának a lehetőségét; vagy
b) az érintett eszközök, források, jogok vagy kötelezettségek egyedi beazonosítása és értékelése során megállapításra kerül, hogy nem tartoznak az eszközök, források, jogok vagy kötelezettségek azon kategóriáiba, amelyeket az átruházás alapjául szolgáló döntés meghatároz, illetve nem teljesítik a hivatkozott határozatban előírt, az eszközök, források, jogok és kötelezettségek átruházására vonatkozó feltételeket.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a visszaruházásra a szanálási eljárás befejezéséig sor kerülhet, és végrehajtása során teljesíteni kell az adott célra vonatkozó határozatban előírt minden egyéb feltételt.
56. § (1) A szanálás alatt álló intézmény és a szanálási vagyonkezelő közötti átruházások esetében a 97–103. §-ban meghatározott, a részleges átruházásra vonatkozó biztosítékokat kell alkalmazni.
(2) A 97–103. § sérelme nélkül a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosai és hitelezői és azok az egyéb harmadik felek, amelyeknek eszközeit, forrásait, jogait és kötelezettségeit nem ruházzák át a szanálási vagyonkezelőre, nem rendelkezhetnek jogokkal a szanálási vagyonkezelőre átruházott eszközök, források, jogok és kötelezettségek felett vagy azokhoz kapcsolódóan.
(3) * Az eszközelkülönítés alkalmazásával összefüggésben a befolyásoló részesedés szerzés vagy betétállomány, illetve egyéb szerződéses kötelezettségből fakadó állomány átruházás Felügyelet általi engedélyezésére a 39. §-ban foglalt előírásokat megfelelően alkalmazni kell.
57. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a hitelezői feltőkésítés keretében a szanálási célok érvényre juttatása érdekében és a szanálási feltételek fennálltakor a következő intézkedés alkalmazásáról és célok elérése érdekében hozhat határozatot:
a) * az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet feltőkésítéséről, hogy a feltőkésítés által képes legyen újból megfelelni az engedélyezési feltételeknek, és folytatni tudja a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi, befektetési és befektetési szolgáltatást kiegészítő szolgáltatását, valamint az intézménnyel szemben a piaci bizalom fenntartása megvalósítható legyen, vagy
b) az olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vagy egyéb kötelezettségek értékének csökkentéséről vagy szavatoló tőkévé alakításáról, amelyek átruházásra kerültek
ba) egy áthidaló intézményre az adott áthidaló intézmény részére történő tőkejuttatás céljával, vagy
bb) * vagyonértékesítés vagy eszközelkülönítés szanálási eszköz alkalmazása keretében.
(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB kizárólag akkor alkalmazhatja a hitelezői feltőkésítést az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint, ha a rendelkezésre álló információk alapján
a) a szanálás alatt álló intézménynél alkalmazott hitelezői feltőkésítés teljesíti a szanálási célokat és az intézkedéstől várható az intézmény pénzügyi helyzetének rendeződése, valamint
b) * ésszerűen valószínűsíthető, hogy egy reorganizációs terv végrehajtásával biztosítottá válhat az intézmény szolvenciájának (mindenkori fizetőképességének) teljesülése, pénzügyi stabilitása és hosszú távú működési képessége.
(3) Ha a (2) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesülnek, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB kizárólag a 34. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti szanálási eszközt alkalmazhatja, vagy az (1) bekezdés b) pontja szerinti intézkedéssel élhet.
(4) A hitelezői feltőkésítés alkalmazható minden intézményre és az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozásra, igazodva annak cégformájához azzal, hogy a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási célok teljesülése érdekében intézkedhet a szövetkezeti formában működő szanálás alatt álló intézmény részvénytársasággá történő átalakulásáról.
(5) A hitelezői feltőkésítés alkalmazható minden kötelezettségre, az e törvényben foglalt kivételekkel.
58. § (1) A hitelezői feltőkésítés nem terjed ki a következő kötelezettségekre, függetlenül attól, hogy egy EGT-állam vagy harmadik ország joga alapján keletkezett vagy áll fenn:
a) a betétbiztosítás tekintetében a kártalanítási kötelezettség alá tartozó betétrészre, ideértve az OBA által biztosított betétek kártalanítási kötelezettség alá tartozó betétrészeket,
b) * a Bszt. 5. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti tevékenység keretében kötelezettségként nyilvántartott követelésre, így különösen a Beva által biztosított követelésekre, ideértve a tartós befektetési szerződésből és a nyugdíj-előtakarékossági szerződésből eredő követelést is, továbbá a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényben meghatározott ÁÉKBV vagy ABA nevében kezelt eszközt vagy pénzt, feltéve, hogy az ÁÉKBV vagy ABA az alkalmazandó fizetésképtelenségi jog alapján védelemben részesül,
c) a fedezett kötelezettségekre a fedezettség mértékéig, ideértve a fedezett kötvényeket és a jelzáloglevelet,
d) nem csoporton belüli intézménnyel szembeni, hét napnál rövidebb eredeti futamidejű kötelezettségre,
e) * legfeljebb hét nap hátralévő futamidejű kötelezettségre, amely
ea) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) alkalmazásában kijelölt rendszerekkel vagy rendszer-üzemeltetőkkel vagy ezek résztvevőivel szemben áll fenn, és amely az ilyen rendszerekkel való részvételből keletkezik, vagy
eb) * a 648/2012/EU rendelet 14. cikke alapján EGT-államban engedélyezett központi szerződő felekkel, valamint az Európai Értékpapír-piaci Hatóság által a 648/2012/EU rendelet 25. cikkének megfelelően elismert harmadik országbeli központi szerződő felekkel szemben áll fenn,
f) olyan kötelezettségre, amely
fa) az intézmény vagy az 1. § szerinti pénzügyi vállalkozás munkavállalója felé fennálló rendszeres havi jövedelem, munkavállaló javára vagy harmadik fél részére kifizetendő, nyugellátási célú juttatásokhoz kapcsolódik, munkavállaló részére kifizetendő rögzített összegű jutalom, ide nem értve a kollektív megállapodás részét nem képező változó értékű jutalmat,
fb) kereskedelmi és nem fő tevékenységből (pénzügyi, kiegészítő pénzügyi, befektetési vagy befektetési szolgáltatást kiegészítő szolgáltatásból) fakadó szolgáltatói szerződések alapján keletkezett azzal, hogy a szerződés tárgyát képező áruk és szolgáltatások a mindennapi működéshez, ideértve az informatikai szolgáltatásokat, épületek vagy létesítmények fenntartásából, bérléséből vagy közüzemi díjaiból fakadó kötelezettségeket,
fc) * adó-, adójellegű kötelezettségek, járulékok és társadalombiztosítási hozzájárulások, ideértve az egészségbiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot, korkedvezmény-biztosítási járulékot, természetbeni egészségbiztosítási járulékot, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, munkaerő-piaci járulékot, szociális hozzájárulási adót is,
fd) OBA-val és Beva-val szemben fennálló, aktuális fizetési kötelezettség,
g) * olyan kötelezettségre, amely azonos szanálás alá vonható csoportba tartozó szanálás alá nem vonható intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet felé áll fenn lejárati idejüktől függetlenül, kivéve azon kötelezettségekre, melyeket a Csődtv., illetve a Hpt. szerinti kielégítési sorrendben a rendes fedezetlen kötelezettségeket követően rendez, azzal, hogy ez utóbbi kivételi esetkörben az érintett szanálás alá nem vonható leányvállalat szanálási hatósága azt köteles megvizsgálni, hogy az előnyben részesített szanálási stratégia végrehajthatóságának támogatásához a 68/B. § (5) bekezdése szerinti összeg elegendő-e.
(2) Az (1) bekezdés f) pont fa) alpontja szerinti mentesítés nem vonatkozik a Hpt. 117. § (2) bekezdésben, valamint a Bszt. 4. melléklet 2. pontjában említett személyek teljesítmény-javadalmazására.
(3) A hitelezői feltőkésítés kiterjedhet a nem biztosított betétre, valamint a biztosított betét esetén fizetendő kártalanítási összeghatárt meghaladó betétrészre.
(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB alkalmazhatja a hitelezői feltőkésítést a fedezett kötvényeknek – ideértve a jelzáloglevelet – azon értékrészére, amely meghaladja a fedezett kötvény fedezetének mértékét.
(5) Az 575/2013/EU rendeletben meghatározott nagykockázat-vállalásra vonatkozó szabályozás sérelme nélkül az intézmény vagy a csoport szanálhatóságának teljesülése érdekében a szanálási feladatkörében eljáró MNB határozatban korlátozhatja a hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek tekintetében a kockázatvállalási mértéket, kivéve az ugyanazon csoportba tartozó intézmények és pénzügyi vállalkozások felé fennálló kötelezettségek mértékét.
59. § (1) Egy intézménynél ki kell zárni a hitelezői feltőkésítés keretében gyakorolt leírás vagy átalakítás alól egy vagy több kötelezettséget vagy a kötelezettség egy részét, ha az az intézmény kritikus funkcióinak és a fő üzletágainak a fenntartásához közvetlenül vagy közvetve szükséges.
(2) * Egy intézménynél egy kötelezettséget – így különösen a természetes személyek, a mikro-, kis- és középvállalkozások kártalanítási összeghatárt meghaladó biztosított betétrészeit – részben vagy egészben ki kell zárni a hitelezői feltőkésítés keretében gyakorolt leírás vagy átalakítás alkalmazása alól, ha ez szükséges és arányos azon célhoz, hogy egy negatív folyamat (fertőzés) széles körű továbbterjedése elkerülhető legyen, mivel rontaná a pénzügyi piacok működését, ezáltal súlyos zavart idézne elő Magyarországon vagy bármely más EGT-államban.
(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB részben vagy egészben kizárhat egy vagy több kötelezettséget a hitelezői feltőkésítés keretében gyakorolt leírás vagy átalakítás alkalmazása alól, ha a hitelezői feltőkésítés
a) alkalmazása nem lehetséges,
b) hatására a többi, hitelezői feltőkésítés által érintett hitelező követelésének értékében bekövetkező csökkenés nagyobb mértékű lenne, mint ami akkor állna fenn, ha az e bekezdésben meghatározott kötelezettséget kizárnák a hitelezői feltőkésítésből.
(3a) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB az azonos szanálás alá vonható csoportba tartozó, de szanálás alá nem vonható intézménnyel vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezettel szemben fennálló kötelezettség esetében, amely nincs kizárva a hitelezői feltőkésítés keretében gyakorolt leírás vagy átalakítás alkalmazásából, a szanálás hatékony végrehajtása érdekében köteles megvizsgálni, hogy a részben vagy egészben történő kizárás egyéb feltételei fennállnak-e.
(4) Ha e § alapján a szanálási feladatkörében eljáró MNB kizár egy vagy több kötelezettséget, vagy egy egész kötelezettség osztályt a hitelezői feltőkésítés keretében gyakorolt leírás vagy átalakítás alkalmazásából, ez a hitelezői feltőkésítés alá vonható többi kötelezettségnél kizárólag akkor eredményezhet nagyobb mértékű leírást vagy átalakítást, ha változatlanul teljesül a 20. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt előírás.
60. § (1) * Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB kizár egy vagy több kötelezettséget, vagy egy kötelezettség osztályt a hitelezői feltőkésítésből, és azon veszteségek, amelyeket a hitelezői feltőkésítésből kizártak viseltek volna, teljes mértékben nem háríthatóak át a hitelezői feltőkésítésből nem kizárt hitelezőkre, akkor a Szanálási Alap pénzeszközt nyújthat a szanálás alatt álló intézmény részére annak érdekében, hogy
a) * a hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek által nem fedezett veszteségek fedezésre kerüljenek, és a szanálás alatt álló intézmény saját tőke értéke a 61. § (1) bekezdés a) pontja alapján nulla értékre visszaállításra kerüljön, vagy
b) a szanálás alatt álló intézmény részvényeinek, más tagsági részesedéseinek vagy tőkeelemeinek megvásárlásával a 61. § (1) bekezdés b) pontja alapján a tőkemegfelelés helyreálljon.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás akkor nyújtható, ha a szanálási eljárás alatt a független értékelés alapján megállapítható, hogy *
a) a veszteségek fedezéséhez és a feltőkésítéshez a részvényesek, a tagi részesedéssel rendelkezők vagy tőkeelemek tulajdonosai, valamint a hitelezői feltőkésítés hatálya alá tartozó hitelezők a hitelezői feltőkésítés megvalósítása keretében hozzájárultak a szanálás alatt álló intézménynek a teljes – szavatoló tőkéjét is magában foglaló – a kötelezettségállományának 8%-át elérő mértékben, valamint
b) a Szanálás Alapból nyújtott hozzájárulás értéke nem éri el a szanálás alatt álló intézmény teljes – szavatoló tőkéjét is tartalmazó – kötelezettségállományának 5%-át.
(3) A Szanálás Alapból nyújtott hozzájárulás származhat
a) a Szanálási Alapba a 133. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) pontja szerint rendelkezésre álló összegből (ideértve a Szanálási Alap vagyonán realizált hozamot is),
b) a Szanálási Alapba a 133. § (1) bekezdés a) pont ac) pontja szerint befizetett összegből,
c) a Szanálási Alapba a 133. § (1) bekezdés b)–c) pontja szerint befizetett összegből.
(4) Ha a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott 5%-os határértékig hozzájárult a Szanálási Alap, valamint megtörtént a nem fedezett és nem elsőbbségi kötelezettségek (ideértve a biztosított betétek kártalanítási értékhatár feletti értékrész) leírása vagy átalakítása, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB rendkívüli körülmények esetén egyéb források bevonását kezdeményezheti az e törvényben foglalt rendelkezések betartása mellett.
(4a) * Ha a (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek, a Szanálási Alap a Szanálási Alap tagjai által fizetett csatlakozási díj és rendszeres éves díj addig fel nem használt forrásaiból is adhat hozzájárulást.
(5) A (2) bekezdés a) pontjától eltérően a Szanálási Alap akkor is nyújthat (1) bekezdés szerinti hozzájárulást, ha
a) a veszteségek fedezéséhez és feltőkésítéshez a (2) bekezdés a) pontja szerinti hozzájárulás összege eléri az intézmény kockázattal súlyozott kitettség értékének 20%-át,
b) a Szanálási Alapban a 133. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja szerint rendelkezésre álló összeg az összes hitelintézet betétbiztosítási kártalanítási kötelezettség alá eső betéteinek legalább 3%-a, valamint
c) az érintett intézmény összevont alapon számított mérlegfőösszege nem haladja meg a 270 000 milliárd forintot.
(6) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az 59. § szerinti döntésekor legalább a következőket értékeli:
a) a szanálás alatt álló intézmény esetében a veszteséget először a tagsági részesedéssel rendelkezőknek kell viselniük, majd a szanálás alatt álló intézmény többi hitelezőjének, akiknek a veszteségviselési sorrendje és aránya megegyezik a felszámolási eljárás esetén megvalósuló sorrenddel és kielégítési aránnyal,
b) egy vagy több kötelezettség vagy egy kötelezettség osztály kizárásakor a szanálás alatt álló intézmény veszteségviselő képességét, valamint
c) a Szanálási Alap feltöltöttségének szintjét és annak fenntartandó szintjét.
61. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a hitelezői feltőkésítés alkalmazása során a független értékelés alapján a következők összegét határozza meg:
a) * a szanálás alatt álló intézmény saját tőke értékének nulla érték eléréséhez szükséges hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettség értéke, vagy
b) az elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutató szanálás alatt álló intézmény vagy áthidaló intézmény esetében való helyreállása érdekében szükséges leírható vagy tagsági részesedéssé vagy egyéb tőkeistrumentummá átalakítható kötelezettségek értéke.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségeket úgy kell megállapítani, hogy *
a) a szanálás alatt álló intézmény vagy az áthidaló intézmény iránti piaci bizalom elégséges szinten fenntartható legyen, és a rendelkezésre álló információk alapján előreláthatólag legalább egy évig még az engedélyezési feltételeknek eleget tudjon tenni az intézmény, valamint
b) a szanálás alatt álló intézmény elsődleges alapvető tőke tőkemegfelelési mutatójának helyreállítása vagy az áthidaló intézmény elsődleges tőkemegfelelési mutatójának megállapítása érdekében a Szanálási Alapból a 126. § (3) bekezdés d) pontja szerint juttatott tőke hozzájárulást is figyelembe kell venni.
(2a) * Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB szanálási eszközként eszközelkülönítést kíván alkalmazni, akkor azon összeg meghatározásakor, amellyel a hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségeket csökkenteni kell, figyelembe veszi a szanálási vagyonkezelő tőkeszükségletének prudens becslését.
(3) * Ha a 74–79. § alapján a tőkeelemek, leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírásra kerültek vagy az 57. § alapján a hitelezői feltőkésítés került alkalmazásra, és a leírás mértéke az elvégzett utólagos, végleges értékelés alapján meghaladja a szükséges mértéket, akkor a leértékelés mértéke terén utólagosan korrekciót kell végrehajtani a hitelezők és a tagsági részesedéssel rendelkezők kártalanítására.
(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB minden szükséges lépést és intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a szanálás alatt álló intézmény tekintetében szükséges és lehetséges becslések és értékelések során felhasznált, a szanálás alatt álló intézménnyel kapcsolatos adatok és információk naprakészek és pontosak legyenek.
61/A. § * (1) * Az 575/2013/EU rendelet – 72a. cikk (1) bekezdés b) pontja és 72b. cikk (3)–(5) bekezdésének kivételével – 72a. cikkében meghatározott valamennyi feltételnek eleget tevő leírható, illetve átalakítható kötelezettségeket átruházó intézmény (e § alkalmazásában a továbbiakban: eladó) e kötelezettségeket a Bszt.-ben meghatározott lakossági ügyfeleknek az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén értékesíti:
a) az eladó a Bszt. 44. § (1) és (2) bekezdésével összhangban alkalmassági tesztet végzett;
b) * az eladó az a) pont szerinti vizsgálat alapján meggyőződött arról, hogy a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek alkalmasak az adott lakossági ügyfél számára;
c) az eladó a Bszt. 44. § (3)–(5) bekezdésével összhangban dokumentálja az alkalmasságot.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek, és az adott lakossági ügyfél pénzügyi eszközökből álló portfóliója és betéteinek állománya az átruházás napján nem haladja meg az ötszázezer eurót, az eladónak a lakossági ügyfél által a (3) bekezdés szerint megadott információk alapján biztosítania kell, hogy az átruházás napján teljesüljön mindkét alábbi feltétel:
a) az aggregált összeg, amelyet a lakossági ügyfél az (1) bekezdés szerinti kötelezettségekbe befektet, nem haladja meg az adott ügyfél pénzügyi eszközökből álló portfóliója és betéteinek állománya 10 százalékát;
b) az (1) bekezdés szerinti egy vagy több kötelezettséginstrumentumba fektetett kezdeti összeg legalább tízezer euró.
(3) A lakossági ügyfélnek az eladó részére pontos információkat kell szolgáltatnia a pénzügyi eszközökből álló portfóliójáról – az (1) bekezdés szerinti kötelezettségekbe való befektetésekkel együtt –, valamint betéteinek állományáról.
(4) A (2) és a (3) bekezdés alkalmazásában a biztosítékként nyújtott pénzügyi eszközöket nem kell figyelembe venni.
(5) * Ha magyarországi székhelyű 68/A. § szerinti követelmény hatálya alá tartozó szervezetek összes eszközének értéke nem haladja meg az ötvenmilliárd eurót, az (1)–(4) bekezdésében meghatározott követelményektől eltérően kizárólag a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott követelmény is alkalmazható.
(6) E § rendelkezései az (1) bekezdésben meghatározott, 2020. december 28. előtt kibocsátott kötelezettségekre nem alkalmazandók.
(7) Az e §-ban euróban meghatározott összegeket az adott napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
62. § * (1) Az intézmény és az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet eleget tesz a szavatoló tőkére, a leírható vagy átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimum követelménynek, ha e § és a 65–68/F. § azt előírja.
(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdés szerinti követelményt a 67. § (4)–(13) vagy a 67. § (16)–(23) bekezdésével összhangban, a szavatoló tőke és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek összegeként számítja ki és alábbiak százalékos mértékében fejezi ki:
a) az intézménynek és az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezetnek az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésével összhangban kiszámított teljes kockázati kitettség értéke; és
b) az intézménynek és az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezetnek az 575/2013/EU rendelet 429. és 429a. cikkével összhangban számított teljes kitettség mértéke.
(3) * Ha a befektetési vállalkozás nem minősül az (EU) 2019/2033 rendelet 1. cikk (2) vagy (5) bekezdésében említett befektetési vállalkozásnak, akkor az egyedi szavatoló tőkével kapcsolatos, az 575/2013/EU rendelet 92. cikkére történő hivatkozások az alábbiak szerint értelmezendőek:
a) az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés c) pontjára történő hivatkozás az (EU) 2019/2033 rendelet 11. cikk (1) bekezdésre történő hivatkozásként értelmezendő,
b) az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésre történő hivatkozás az (EU) 2019/2033 rendelet 11. cikk (1) bekezdésében meghatározott alkalmazandó követelmény és 12,5 szorzatára történő hivatkozásként értelmezendő.
(4) * Ha a befektetési vállalkozás nem minősül az (EU) 2019/2033 rendelet 1. cikk (2) vagy (5) bekezdésében említett befektetési vállalkozásnak, akkor a többlettőke-követelményre történő hivatkozást a Bszt.-ben meghatározottak szerint kell értelmezni.
63. § *
64. § *
65. § * (1) A 62. §-tól eltérően a fedezett kötvény – ideértve a jelzáloglevelet is – kibocsátásából forrást szerző jelzálog-hitelintézetet a szanálási feladatkörében eljáró MNB mentesíti a minimumkövetelményeknek való megfelelés alól, ha az adott jelzálog-hitelintézet
a) nem gyűjtött vagy nem gyűjt betétet,
b) * esetében a megszűnése felszámolási eljárás keretében vagy vagyonértékesítés, áthidaló intézmény vagy eszközelkülönítés szanálási eszközökkel összhangban lefolytatott eljárásokban történik,
c) esetében a b) pont szerinti eljárások biztosítják azt is, hogy a jelzálog-hitelintézet hitelezői – ideértve a fedezett kötvények birtokosait – a szanálási céloknak megfelelően viselik a veszteségeket.
(2) A 62. §-ban foglalt követelmények alól mentesülő intézményt nem kell figyelembe venni a 68/A. § szerinti összevont alapon megállapítandó követelmény számítása során.
66. § * (1) A szanálás alá vonható szervezet akkor tekintheti egy kötelezettségét a szavatoló tőke és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek részének, ha a kötelezettség eleget tesz az 575/2013/EU rendelet 72a., 72b. – ide nem értve a (2) bekezdés d) pontját – és a 72c. cikkének.
(2) Ha e törvény az 575/2013/EU rendelet 92a. vagy 92b. cikkét említi, akkor a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek esetében az 575/2013/EU rendelet 72k. cikkével és az 575/2013/EU rendelet MÁSODIK RÉSZ I. Cím 5a. Fejezetével összhangban megállapított leírható, illetve átalakítható kötelezettségeket kell érteni.
(3) A beágyazott származtatott ügyletekkel rendelkező, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokból, különösen strukturált értékpapírokból eredő kötelezettségek, amelyek teljesítik az (1) bekezdésben foglalt feltételeket – az 575/2013/EU rendelet 72a. cikk (2) bekezdés l) pontja kivételével –, csak akkor számíthatók be a szavatoló tőke és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek összegébe, ha
a) a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumból eredő kötelezettség tőkeösszege már a kibocsátás időpontjában ismert, rögzített vagy emelkedő, és azt beágyazott származékos jellemző nem befolyásolja, valamint a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumból, különösen a beágyazott származtatott termékből eredő kötelezettség teljes összegét napi szinten lehet értékelni hitelkockázat nélküli, egyenértékű instrumentumok aktív, likvid kétirányú piacának alapul vételével, az 575/2013/EU rendelet 104. és 105. cikkével összhangban; vagy
b) a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum tartalmaz egy olyan szerződési feltételt, amely előírja, hogy a kibocsátó fizetésképtelensége és a kibocsátó szanálása esetén a követelés összege rögzített vagy emelkedő, és nem haladja meg a követelés eredetileg befizetett összegét.
(4) A (3) bekezdés szerinti, hitelviszonyt megtestesítő instrumentum, ideértve a beágyazott származtatott ügyletet is, nem képezheti nettósítási megállapodás tárgyát és így értékelésére nem alkalmazható a 73. § (3) bekezdése.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott kötelezettség a (3) bekezdés a) pontja szerinti összegnek vagy b) pontja szerinti összegnek megfelelő részben számítható csak be a szavatoló tőke és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek összegébe.
(6) Ha a kötelezettséget az Európai Unióban székhellyel rendelkező leányvállalat bocsátotta ki olyan részvényes részére, amely nem része a szanálás alá vonható csoportnak és a leányvállalat a szanálás alá vonható szervezetével azonos szanálás alá vonható csoport tagja, akkor ezen kötelezettségeket akkor lehet beszámítani a szanálás alá vonható szervezet szavatoló tőkéjébe, leírható, illetve átalakítható kötelezettségeinek összegébe, ha
a) a kibocsátásukra a 68/B. § (5) bekezdés a) pontjának megfelelően került sor;
b) ezen kötelezettségek tekintetében a leírási és átalakítási hatásköröknek a 74. §-nak vagy a 80. §-nak megfelelően történő gyakorlása nem érinti a szanálás alá vonható szervezetnek a leányvállalat felett gyakorolt ellenőrzését; és
c) ezen kötelezettségek értéke nem haladja meg
ca) a 68/B. § (1)–(4) bekezdése szerinti összeget csökkentve
cb) a szanálás alá vonható szervezet részére kibocsátott és általa közvetlenül vagy a szanálás alá vonható csoport valamely szervezetén keresztül megvásárolt kötelezettségek és a 68/B. § (5) bekezdés b) pontja szerint kibocsátott szavatoló tőke összegével.
(7) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a 67. § (12) és (13) bekezdése és a 68. § (1) bekezdés a) pontja szerinti minimum követelmény sérelme nélkül biztosítja, hogy a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény vagy a 67. § (12)–(15) bekezdése szerint szanálás alá vonható szervezet szavatoló tőkével, alárendelt leírható instrumentummal vagy a (6) bekezdés szerinti kötelezettséggel teljesítse a 68/A. §-ban meghatározott követelmény azon részét, amely a szavatoló tőkét is tartalmazó teljes kötelezettségállomány 8 százaléka.
(8) A (7) bekezdéstől eltérően a szanálási feladatkörében eljáró MNB engedélyével a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény vagy a 67. § (12)–(15) bekezdése szerint szanálás alá vonható szervezet szavatoló tőkével, alárendelt leírható instrumentummal vagy a (6) bekezdés szerinti kötelezettséggel teljesíti a 68/A. §-ban meghatározott követelmény azon részét, amely a szavatoló tőkét is tartalmazó kötelezettségállomány 8 százalékánál alacsonyabb, de a 4. melléklet 1. pontja eredményeként kapott összegnél magasabb értéket eléri, ha eleget tesz az 575/2013/EU rendelet 72b. cikk (3) bekezdésének is.
(9) * Ha a 67. § (12) és (13) bekezdése szerint szanálás alá vonható szervezet esetében a (7) és (8) bekezdés alkalmazása által a teljes kockázati kitettségértékének 27 százaléka feletti követelmény állna elő, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a teljes kockázati kitettségérték 27 százalékra korlátozza a 68/A. § szerinti követelmény azon részét, amely szavatoló tőkével, alárendelt leírható instrumentummal vagy a (6) bekezdés szerinti kötelezettséggel teljesítendő, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB megítélése szerint
a) a szanálási tervben nem szerepel opcióként a Szanálási Alap forrásaihoz való hozzáférés az érintett szanálás alá vonható szervezet szanálása során; és
b) az a) pont nem alkalmazandó, és a 68/A. § szerinti követelmény lehetővé teszi, hogy a szanálás alá vonható szervezet teljesítse a 60. § (2) bekezdésében vagy adott esetben a 60. § (5) bekezdés szerinti követelményeket
azzal, hogy a szanálási feladatkörében eljáró MNB figyelembe veszi az értékelés során a szanálás alá vonható szervezet üzleti modelljére gyakorolt aránytalan hatás kockázatát és e bekezdést nem alkalmazza a 67. § (14) és (15) bekezdés szerinti szanálás alá vonható szervezetre.
(10) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB a nem globálisan rendszerszinten jelentős, szanálás alá vonható szervezet és a 67. § (12)–(15) bekezdés hatálya alá nem tartozó szanálás alá vonható szervezet esetében dönthet úgy, hogy a 68/A. § szerinti követelményt részben – a szavatoló tőkét is tartalmazó teljes kötelezettségállomány 8 százalékáig – vagy amennyiben ez nagyobb összeg, a (13) bekezdésben rögzített képlet szerinti összeg erejéig szavatoló tőkével, alárendelt leírható instrumentummal vagy a (6) bekezdésben rögzített kötelezettségekkel teljesítse, ha
a) az (1)–(5) bekezdésben meghatározott, olyan nem alárendelt kötelezettség, amely a kielégítési sorrendben az 58. § (1) bekezdése és az 59. § (1)–(4) bekezdése alapján a leírási és átalakítási hatáskörök alól kizárt kötelezettségekkel azonos besorolási szinten áll,
b) fennáll annak a kockázata, hogy az 58. § (1) bekezdése és az 59. § (1)–(4) bekezdése alapján a leírási és átalakítási hatáskörből ki nem zárt, nem alárendelt kötelezettségre vonatkozó leírási és átalakítási hatáskör alkalmazása által ezen követelések hitelezői nagyobb veszteséget szenvednének el, mint amilyen veszteséget a rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében történő felszámolás esetében szenvednének el, és
c) a szavatoló tőke és az egyéb alárendelt kötelezettségek összege nem haladja meg azt az összeget, amely ahhoz szükséges, hogy a b) pont szerinti hitelezők ne szenvedjenek el nagyobb veszteséget annál, mint amelyet a rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében történő felszámolás esetén szenvedtek volna el.
(11) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB azt állapítja meg, hogy egy leírható, illetve átalakítható kötelezettségeket tartalmazó kötelezettség-osztályon belül 10%-nál magasabb azon kötelezettségek aránya, amelyek ki vannak zárva vagy valószínűsíthetően ki lesznek zárva az 58. § (1) bekezdése és az 59. § (1)–(4) bekezdése szerinti leírási és átalakítási hatáskör alkalmazásából, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a (10) bekezdés b) pontja szerinti kockázatot felméri.
(12) A (7)–(11) és (13) bekezdés alkalmazásában a partnerek nettósítási jogának teljes elismerésével kell a származtatott kötelezettségeket a teljes kötelezettségállomány részeként tekinteni.
(12a) * Szanálás alá vonható szervezet kombinált pufferkövetelményének teljesítéséhez felhasznált szavatoló tőkéje elismerhető a (7)–(11) és (13) bekezdésben meghatározott követelmények teljesítéséhez.
(13) * A (7)–(9) bekezdéstől eltérően a szanálási feladatkörében eljáró MNB a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény vagy a 67. § (12)–(15) bekezdés szerint szanálás alá vonható szervezet esetében dönthet úgy, hogy a 68/A. §-ban meghatározott követelményt olyan mértékben teljesítse szavatoló tőkével, alárendelt leírható instrumentummal vagy a (6) bekezdés szerinti kötelezettséggel, hogy ezek összege a szanálás alá vonható szervezetnek a kombinált pufferkövetelménye, valamint az 575/2013/EU rendelet 92a. cikke szerinti, a 67. § (12) és (13) bekezdése szerinti, továbbá a 68/A. § szerinti követelmények teljesítésére vonatkozó kötelezettsége miatt ne haladja meg a 4. melléklet 2. pontja szerinti összegekből a magasabb összeget.
(14) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény vagy a 67. § (12)–(15) bekezdés szerint szanálás alá vonható szervezet esetében alkalmazhatja a (13) bekezdés szerinti hatáskört az összes olyan globálisan rendszerszinten jelentős intézmény vagy a 67. § (12)–(15) bekezdés szerint szanálás alá vonható szervezet 30 százalékáig, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a 68/A. §-ban foglalt követelményt meghatározza és a szanálási feladatkörében eljáró MNB mérlegelése alapján
a) a szanálhatóság előzetes értékelése alapján jelentős akadályai vannak a szanálhatóságnak és a szanálási feladatkörében eljáró MNB által meghatározott határidőn belül nem történt korrekciós intézkedés a 12. § (1) bekezdés szerinti intézkedés alkalmazását követően vagy a 12. § (1) bekezdés szerinti intézkedések révén sem lehet az azonosított jelentős akadályokat elhárítani és a (13) bekezdésben meghatározott hatáskör gyakorlásának eredményeként lehetséges a szanálást gátló jelentős akadály negatív hatásának elhárítása;
b) a szanálási feladatkörében eljáró MNB úgy ítéli meg, hogy a szanálás alá vonható szervezet kapcsán előnyben részesített szanálási stratégia megvalósíthatósága és hitelessége korlátozott, tekintettel a szervezet méretére, összekapcsoltságára, tevékenységének jellegére, körére, kockázataira és összetettségére, valamint a szervezet jogállására és részvényesi struktúrájára; vagy
c) a Hpt. 186. § szerinti többlettőke-követelmény azt tükrözi, hogy a szanálás alá vonható szervezet, amely globálisan rendszerszinten jelentős intézmény vagy a 67. § (12)–(15) bekezdés szerinti szervezet azoknak az intézményeknek a legkockázatosabb 20 százalékába tartozik, amelyekre a szanálási feladatkörében eljáró MNB meghatározza a 62. § (1) bekezdés szerinti minimumkövetelményt.
(15) A (14) bekezdés szerinti százalékos értékek meghatározása során a szanálási feladatkörében eljáró MNB a legközelebbi egész számra kerekíti a kapott értéket.
(16) A Felügyelettel történt konzultációt követően hozza meg a szanálási feladatkörében eljáró MNB a (10) és (11) bekezdésben vagy a (13) bekezdésben meghatározott döntést, amely során figyelembe veszi
a) a szanálás alá vonható szervezet szavatoló tőke instrumentumai és alárendelt, leírható instrumentumai piacának mélységét, az instrumentumok árazását és a döntésnek való megfelelést biztosító tranzakció végrehajtásához szükséges időt,
b) azoknak a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumoknak az összegét, amelyek teljesítik az 575/2013/EU rendelet 72a. cikk szerinti valamennyi feltételt, és amelyeknek a hátralévő futamideje a (10) és (11) bekezdésben vagy a (13) bekezdésben meghatározott követelmények mennyiségi korrekciójának céljával történő döntéshozatal időpontjában egy évnél rövidebb,
c) azoknak az instrumentumoknak a rendelkezésre állását és összegét, amelyek az 575/2013/EU rendelet 72a. cikk feltételeit – a 72b. cikk (2) bekezdés d) pontja kivételével – teljesítik,
d) a szanálás alá vonható szervezet azon kötelezettségeinek az összegét, amely leírható, illetve átalakítható kötelezettségeihez és szavatoló tőkéjéhez viszonyítva jelentős és amelyre nem alkalmazandó az 58. § (1) bekezdése és az 59. § (1)–(4) bekezdése szerinti leírási és átalakítási hatáskör és a fizetésképtelenségi eljárás során legelőre besorolt szavatoló tőkével és leírható, illetve átalakítható kötelezettségekkel azonos vagy azoknál hátrébb besoroltakkal rendelkeznek,
e) a szanálás alá vonható szervezet üzleti modelljét, finanszírozási modelljét és kockázati profilját, valamint stabilitását és a gazdasághoz való hozzájárulási képességét, és
f) a szerkezetátalakítási költségek hatását a szanálás alá vonható szervezet feltőkésítésére.
(17) A (16) bekezdés d) pontja tekintetében, ha a kizárt kötelezettségek összege nem haladja meg a szanálás alá vonható szervezet szavatoló tőkéjének és leírható, illetve átalakítható kötelezettségei összegének az 5 százalékát, akkor a kizárt összeg nem jelentős azzal, hogy a határérték felett a szanálási feladatkörében eljáró MNB értékeli a kizárt kötelezettségek jelentőségét.
67. § * (1) A Felügyelettel folytatott konzultációt követően a 62. § (1) bekezdése szerinti minimumkövetelményt a szanálási feladatkörében eljáró MNB úgy határozza meg, hogy
a) a szanálás alá vonható csoport szanálható legyen a szanálási céloknak megfelelően, a szanálási eszközök alkalmazásával – ideértve a hitelezői feltőkésítést is –,
b) a szanálás alá vonható szervezet és szanálás alá vonható szervezetnek nem minősülő – intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti – leányvállalatai elegendő szavatoló tőkével, leírható, illetve átalakítható kötelezettséggel rendelkezzenek annak biztosítására, hogy a hitelezői feltőkésítés, valamint a leírási, illetve átalakítási hatáskör alkalmazása esetén a veszteségviselési képesség megfelelő legyen és az érintett szervezetek teljes tőkemegfelelési mutatója és tőkeáttételi mutatója visszaállítható legyen arra a szintre, hogy az engedélyezési feltételek teljesüljenek,
c) ha a szanálási terv alapján a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek bizonyos osztályainak hitelezői feltőkésítésből való 59. § (1)–(4) bekezdés szerinti kizárására vagy részleges transzfer keretében teljes egészében egy átvevő félhez történő átruházására sor kerülhet, akkor biztosított legyen, hogy a szanálás alá vonható szervezet elegendő szavatoló tőkével és egyéb leírható, illetve átalakítható kötelezettséggel rendelkezik azért, hogy a veszteségviselő képessége megfelelő legyen, valamint a teljes tőkemegfelelési mutatóját és a tőkeáttételi mutatóját vissza tudja állítani arra a szintre, hogy az engedélyezési feltételek teljesüljenek,
d) figyelemmel van a szervezet méretére, üzleti modelljére, finanszírozási modelljére és kockázati profiljára, és
e) figyelemmel van arra, hogy a szervezet fizetésképtelensége milyen mértékben gyakorolna negatív hatást a pénzügyi stabilitásra, többek között a szervezet más intézményekkel vagy szervezetekkel vagy a pénzügyi rendszer többi részével fennálló összekapcsoltsága, fertőzés révén.
(2) A 62. § (1) bekezdése szerinti minimumkövetelmény összegét úgy kell megállapítani, ha a szanálási terv előírja az 5. § (1) bekezdésében rögzített forgatókönyv szerinti szanálási intézkedéseket vagy a 74. § szerint a tőkeelemek és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírását vagy átalakítását, hogy biztosított legyen
a) a szervezet várható veszteségeinek teljes mértékű viselése (veszteségviselés),
b) a szanálás alá vonható szervezet és szanálás alá vonható szervezetnek nem minősülő – intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti – leányvállalatai feltőkésítése olyan mértékben, amely lehetővé teszi az éven belüli megfelelést az engedélyezési és működési feltételeknek (feltőkésítés).
(3) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB a felszámolandó szervezetekre nem határozhatja meg a 62. § (1) bekezdése szerinti minimumkövetelményt.
(3a) * A (3) bekezdéstől eltérően a szanálási feladatkörében eljáró MNB értékelheti, hogy indokolt-e egy felszámolandó szervezetre egyedi alapon meghatározni a 62. § (1) bekezdése szerinti minimumkövetelményt olyan összegben, amely meghaladja a (2) bekezdés a) pontjával összhangban a veszteségek viseléséhez szükséges összeget. A szanálási feladatkörében eljáró MNB az értékelésében figyelembe veszi különösen a pénzügyi stabilitásra, valamint a pénzügyi rendszerre való átterjedés kockázatára gyakorolt esetleges hatást, ideértve a betétbiztosítási rendszerek finanszírozási képességeinek szempontjait is. Amennyiben a szanálási feladatkörében eljáró MNB a 62. § (1) bekezdése szerinti minimumkövetelményt határoz meg, azt a felszámolandó szervezet a következők közül egy vagy több felhasználásával teljesíti:
a) szavatoló tőke,
b) az 575/2013/EU rendelet 72a. cikkében említett elismerhetőségi kritériumoknak megfelelő kötelezettségek, az 575/2013/EU rendelet 72b. cikk (2) bekezdésének b) és d) pontja kivételével,
c) 66. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségek.
(3b) * Az 575/2013/EU rendelet 77. cikk (2) bekezdése és 78a. cikke nem alkalmazandó arra a felszámolandó szervezetre, amelyre a szanálási feladatkörében eljáró MNB nem határozta meg a 62. § (1) bekezdés szerinti minimumkövetelményt.
(3c) * Az 575/2013/EU rendelet 72e. cikk (5) bekezdése alapján nem vonhatók le az olyan felszámolandó szervezetnek minősülő leányvállalat által kibocsátott szavatoló tőke instrumentumok és leírható, illetve átalakítható kötelezettség-instrumentumok állományai, amelyek tekintetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB nem határozta meg a 62. § (1) bekezdése szerinti minimumkövetelményt.
(3d) * A (3c) bekezdéstől eltérően az olyan intézménynek vagy 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezetnek, amely nem szanálás alá vonható szervezet, de leányvállalata egy szanálás alá vonható szervezetnek vagy olyan harmadik országbeli szervezetnek, amely szanálás alá vonható szervezet lenne, ha EGT-államban telepedne le, le kell vonnia az ugyanazon szanálás alá vonható csoporthoz tartozó azon leányvállalatokban meglévő szavatoló tőke instrumentum állományait, amelyek olyan felszámolandó szervezetek, amelynél a szanálási feladatkörében eljáró MNB nem határozta meg a 62. § (1) bekezdése szerinti minimumkövetelményt, amennyiben ezen állományok aggregált összege eléri vagy meghaladja a 68/B. § (5) bekezdésében meghatározott elismerhetőségi kritériumoknak megfelelő szavatoló tőkéje és kötelezettségei teljes összegének 7%-át, minden év december 31-én az előző 12 hónap átlagaként számítva.
(4) A szanálás alá vonható szervezet esetében a (2) bekezdés szerinti összeg:
a) a 62. § (2) bekezdés a) pontja szerinti összeg
aa) a szanálás esetén viselendő veszteségek 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti, valamint a Hpt. 186. § szerinti követelmények összevont alapon, és
ab) az előnyben részesített szanálási stratégia végrehajtását követő, az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés c) pontja és a Hpt. 186. § szerinti követelményeknek összevont alapon történő megfelelés elérését biztosító, a szanálási intézkedés eredményeként meghatározott feltőkésítési összeg, valamint
b) a 62. § (2) bekezdés b) pontja szerinti összeg
ba) a szanálás esetén viselendő veszteségek az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés d) pontja szerinti, a szanálás alá vonható szervezet tőkeáttételi mutatóra vonatkozó követelmények összevont alapon és
bb) az előnyben részesített szanálási stratégia végrehajtását követő, az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés d) pontja szerinti tőkeáttételi mutatóra vonatkozó követelményeknek a szanálási stratégia végrehajtásával összevont alapon történő megfelelés elérését biztosító, a szanálási intézkedés eredményeként meghatározott feltőkésítési összeg.
(5) A 62. § (2) bekezdés a) pontja esetében a 62. § (1) bekezdésében meghatározott minimumkövetelményt százalékos formában úgy kell meghatározni, hogy a (4) bekezdés a) pontja szerint számított összegnek és a teljes kockázati kitettség értékének a hányadosát kell venni.
(6) A 62. § (2) bekezdés b) pontja esetében a 62. § (1) bekezdésében meghatározott minimum követelményt százalékos formában úgy kell meghatározni, hogy a (4) bekezdés b) pontja szerint számított összegnek és a teljes kitettség érték hányadosát kell venni.
(7) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (4) bekezdés a) és b) pontjában rögzített követelmény meghatározásakor figyelembe veszi a 34. § (5) bekezdését, valamint a 60. § (2) és (5) bekezdését azzal, hogy a feltőkésítési összeg meghatározásakor
a) a teljes kockázati kitettség értéknek vagy a teljes kitettségi értéknek a legutolsó adatszolgáltatás szerinti értékét kell figyelembe venni, korrigálva azt a szanálási tervben meghatározott szanálási intézkedésekből eredő változások hatásaival; és
b) a Felügyelettel folytatott konzultációt követően a Hpt. 186. § szerinti követelményt korrigálni kell a szanálási stratégia végrehajtása szerint alkalmazandó eltéréssel.
(8) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (4) bekezdés a) pont ab) alpont szerinti követelmény összegét megemelheti olyan mértékig, amely biztosítja, hogy a szanálás alá vonható szervezet a szanálást követően legfeljebb egy éven keresztül képes legyen fenntartani magával szemben a megfelelő piaci bizalmat.
(9) A (8) bekezdésben meghatározott összeg megegyezik a szanálási eszköz alkalmazását követően alkalmazandó kombinált pufferkövetelmény összegének az intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferrel csökkentett összegével.
(10) * A (8) bekezdés szerinti összeget lefelé kell korrigálni, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel folytatott konzultációt követően azt állapítja meg, hogy a hiteles piaci bizalom fenntartásához, az intézmény és az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet kritikus funkcióinak a fenntartásához alacsonyabb összeg is elégséges, valamint forráshoz tud jutni anélkül, hogy a Szanálási Alap 60. § (2) és (5) bekezdésével és a 127. §-sal összhangban nyújtott hozzájárulásán kívül rendkívüli állami támogatást venne igénybe.
(11) * A (8) bekezdés szerinti összeget felfelé kell korrigálni, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel folytatott konzultációt követően azt állapítja meg, hogy a hiteles piaci bizalom legfeljebb egy évig történő fenntartásához és az intézmény és az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet kritikus funkcióinak a fenntartásához magasabb összeg szükséges, valamint forráshoz tud jutni anélkül, hogy a Szanálási Alap 60. § (2) és (5) bekezdésével és a 127. §-sal összhangban nyújtott hozzájárulásán kívül rendkívüli állami támogatást venne igénybe.
(12) Az 575/2013/EU rendelet 92a. cikkének hatálya alá nem tartozó szanálás alá vonható olyan szervezet, amely olyan szanálás alá vonható csoporthoz tartozik, amelynek a mérlegfőösszege meghaladja a 100 milliárd EUR-t, a (4)–(11) bekezdés szerinti követelmény legalább 13,5 százalék a 62. § (2) bekezdés a) pontja szerint számítva és 5 százalék a 62. § (2) bekezdés b) pontja szerint számítva.
(13) * A 66. §-tól eltérően a (12) bekezdés szerinti minimumösszeget szavatoló tőkével, alárendelt leírható instrumentummal vagy a 66. § (6) bekezdésében meghatározott kötelezettséggel kell teljesíteni.
(14) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel folytatott konzultációt követően dönthet úgy, hogy ha megítélése szerint fizetésképtelensége rendszerszintű kockázatot jelentene, akkor az 575/2013/EU rendelet 92a. cikkének hatálya alá nem tartozó szanálás alá vonható olyan szervezetre, amely olyan szanálás alá vonható csoporthoz tartozik, amelynek a mérlegfőösszege nem éri el a 100 milliárd EUR-t is alkalmazza a (12) és (13) bekezdés szerinti követelményeket azzal, hogy a döntése nem befolyásolja a 66. § (10) és (11) bekezdésében hozott döntését.
(15) A (14) bekezdésben meghatározott döntése során a szanálási feladatkörében eljáró MNB figyelembe veszi
a) a finanszírozási modellben a betétek előfordulási gyakoriságát és a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok hiányát,
b) a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek esetében a tőkepiachoz való hozzáférés mértékét, illetve
c) a szanálás alá vonható szervezetnek az elsődleges alapvető tőkére való támaszkodási mértékét a 68/A. §-ban foglalt követelmények teljesítéséhez.
(16) * A szanálás alá nem vonható szervezet esetében a (2) bekezdés szerinti összeg:
a) a 62. § (2) bekezdés a) pontja szerinti összeg
aa) a szanálás esetén viselendő veszteségek 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés c) pontja szerint, valamint a Hpt. 186. § szerinti követelmények egyedi alapon, és
ab) az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés c) pontja és a Hpt. 186. § szerinti követelményeknek egyedi alapon történő megfelelés elérését biztosító, a releváns tőkeinstrumentumok és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó hatáskörnek a 74. § szerinti gyakorlásának vagy a szanálás alá vonható csoport szanálásának eredményeként meghatározott feltőkésítési összeg, valamint
b) a 62. § (2) bekezdés b) pontja szerinti összeg
ba) a szanálás esetén viselendő veszteségek az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés d) pontja szerinti, a szanálás alá vonható szervezet tőkeáttételi mutatóra vonatkozó követelmények egyedi alapon, és
bb) az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés d) pontja szerinti tőkeáttételi mutatóra vonatkozó követelmények eléréséhez a releváns tőkeinstrumentumok és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó hatáskörnek a 74. § szerinti gyakorlásának vagy a szanálás alá vonható csoport szanálásának eredményeként meghatározott feltőkésítési összeg.
(17) A 62. § (2) bekezdés a) pontja esetében a 62. § (1) bekezdésében meghatározott minimumkövetelményt százalékos formában úgy kell meghatározni, hogy a (16) bekezdés a) pontja szerint számított összegnek és a teljes kockázati kitettség érték hányadosát kell venni.
(18) A 62. § (2) bekezdés b) pontja esetében a 62. § (1) bekezdésében meghatározott minimumkövetelményt százalékos formában úgy kell meghatározni, hogy a (16) bekezdés b) pontja szerint számított összegnek és a teljes kitettség érték hányadosát kell venni.
(19) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (16) bekezdés b) pontjában rögzített követelmény meghatározásakor figyelembe veszi a 34. § (5) bekezdését, valamint a 60. § (2) és (5) bekezdését azzal, hogy a feltőkésítési összeg meghatározásakor
a) * a teljes kockázati kitettség értéknek vagy a teljes kitettség értéknek a legutolsó adatszolgáltatás szerinti értékét kell figyelembe venni, korrigálva azt a szanálási tervben meghatározott intézkedésekből eredő változások hatásaival; és
b) a Felügyelettel folytatott konzultációt követően a Hpt. 186. § szerinti követelményt korrigálni kell a releváns tőkeinstrumentumok és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó hatáskörnek a 74. § szerinti gyakorlásának vagy a szanálás alá vonható csoport szanálásának eredményeként alkalmazandó eltéréssel.
(20) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (16) bekezdés a) pont ab) alpont szerinti követelmény összegét megemelheti olyan mértékig, amely biztosítja, hogy miután sor került a releváns tőkeinstrumentumok és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó hatáskörnek a 74. § szerinti gyakorlására vagy a szanálás alá vonható csoport szanálására, a szervezet legfeljebb egy éven keresztül képes legyen fenntartani magával szemben a megfelelő piaci bizalmat.
(21) A (20) bekezdésben meghatározott összeg megegyezik a szanálási eszköz alkalmazását követően alkalmazandó kombinált pufferkövetelmény összegének az intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferrel csökkentett összeggel.
(22) * A (20) bekezdés szerinti összeget lefelé kell korrigálni, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel folytatott konzultációt követően azt állapítja meg, hogy a hiteles piaci bizalom megvalósításához és fenntartásához, továbbá annak biztosításához, hogy a szanálási intézkedést vagy a szanálás alá vonható csoport szanálását követően az intézmény és az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet kritikus funkcióinak a fenntartásához alacsonyabb összeg is elégséges, valamint forráshoz tud jutni anélkül, hogy a Szanálási Alap 60. § (2) és (5) bekezdésével és a 127. §-sal összhangban nyújtott hozzájárulásán kívül rendkívüli állami támogatást venne igénybe.
(23) * A (20) bekezdés szerinti összeget felfelé kell korrigálni, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel folytatott konzultációt követően azt állapítja meg, hogy a hiteles piaci bizalom legfeljebb egy évig történő fenntartásához és az intézmény és az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet kritikus funkcióinak a fenntartásához magasabb összeg szükséges, valamint forráshoz tud jutni anélkül, hogy a Szanálási Alap 60. § (2) és (5) bekezdésével és a 127. §-sal összhangban nyújtott hozzájárulásán kívül rendkívüli állami támogatást venne igénybe.
(24) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB megítélése szerint a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek egyes osztályairól észszerűen feltételezhető, hogy azok az 59. § (1)–(4) bekezdése alapján részben vagy egészben kizárásra kerülnek a hitelezői feltőkésítésből vagy részleges transzfer keretében teljes egészében átruházzák egy átvevő félnek, akkor a 62. § (1) bekezdés szerinti minimumkövetelményt olyan szavatoló tőkével vagy egyéb leírható, illetve átalakítható kötelezettséggel kell teljesíteni, amely elegendő az 59. § (1)–(4) bekezdésével összhangban kizárt kötelezettségek fedezetére és a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésére.
(25) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB az e § szerinti minimumkövetelményt előíró határozatának indokolásában kitér a (2)–(24) bekezdésben foglaltak teljes körű értékelésére és a határozatát indokolatlan késedelem nélkül felülvizsgálja a Hpt. 186. § szerinti követelményhez való igazítás érdekében.
(26) A (4)–(11) és (16)–(23) bekezdés alkalmazásában a tőkekövetelményt az 575/2013/EU rendelet TIZEDIK RÉSZ I. Cím 1., 2. és 4. Fejezete szerinti átmeneti rendelkezések Felügyelet általi alkalmazásának megfelelően kell értelmezni.
68. § * (1) A 62. § (1) bekezdésében meghatározott minimumkövetelmény a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény vagy a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény részét képező szanálás alá vonható szervezet esetében
a) az 575/2013/EU rendelet 92a. és 494. cikkében meghatározott követelményekből, és
b) a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a (3) bekezdés szerint meghatározott szavatoló tőkére, valamint a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelményből
áll.
(2) A 62. § (1) bekezdésében meghatározott minimumkövetelmény a nem EU-beli globálisan rendszerszinten jelentős intézmény jelentős uniós leányvállalata esetében
a) az 575/2013/EU rendelet 92b. és 494. cikkében meghatározott követelményekből, és
b) a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a (3) bekezdés szerint az érintett jelentős leányvállalatra meghatározott, a 29. § (2) bekezdésében és a 68/B. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő szavatoló tőkére, valamint a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelményből
áll.
(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB akkor határozza meg az (1) bekezdés b) pontja és a (2) bekezdés b) pontja szerinti szavatoló tőkére, valamint leírható, illetve átalakítható kötelezettségre vonatkozó kiegészítő követelményt, ha
a) az (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdés a) pontja szerinti követelmény nem elegendő a 67. §-ban foglalt feltételek teljesítéséhez, és
b) nem haladja meg a kötelezés eredményeként a 67. §-ban foglalt követelményeket.
(4) * Ha egy globálisan rendszerszinten jelentős intézményhez egynél több olyan globálisan rendszerszinten jelentős intézmény tartozik, amely szanálás alá vonható szervezetnek minősül vagy olyan harmadik országbeli szervezet tartozik, amely szanálás alá vonható szervezetnek minősülne, ha EGT-államban telepedne le, akkor a 68/D. § (4) bekezdésének alkalmazásában a (3) bekezdés szerinti összeget a szanálási feladatkörében eljáró MNB meghatározza minden szanálás alá vonható szervezetre, vagy ezen harmadik országbeli szervezetre és az EU-szintű anyavállalatra, mintha az EU-szintű anyavállalat lenne a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény egyetlen szanálás alá vonható szervezete.
(5) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az e § szerinti határozatának indokolásában kitér a (3) bekezdésben foglaltak teljes körű értékelésére és a határozatát rendszeresen felülvizsgálja a Hpt. 186. § szerinti követelményhez való igazítás érdekében.
68/A. § * (1) A szanálás alá vonható szervezet összevont alapon eleget tesz a 66–68. §-ban foglalt követelményeknek a szanálás alá vonható csoport szintjén.
(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a 68/D. §-sal összhangban – a Felügyelettel egyeztetve – meghatározza a 62. § (1) bekezdésében meghatározott, a szanálás alá vonható szervezetre összevont alapon vonatkozó követelményt a 66–68. §-ban meghatározottak alapján azzal, hogy figyelemmel van a szanálási tervben a harmadik országbeli leányvállalat megítélésére.
(3) A 3. § 56a. pont b) alpontja szerint azonosított szanálás alá vonható csoport esetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szolidaritási mechanizmus jellemzői és az előnyben részesített szanálási stratégia függvényében, valamint a szanálási tervvel összhangban meghatározza a szanálás alá vonható szervezet és a csoport megfelelési módját a 67. § (4)–(13) bekezdésének, valamint a 68. § (1) bekezdésének annak érdekében, hogy a szanálás alá vonható csoport megfeleljen az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknak.
68/B. § * (1) * Az olyan szanálás alá nem vonható leányvállalat, amely intézmény és amelynek az anyavállalata szanálás alá vonható szervezet vagy harmadik országbeli anyavállalat, egyedi alapon felel meg a 67. §-ban foglalt követelményeknek.
(1a) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel folytatott konzultációt követően dönthet úgy, hogy alkalmazza az e §-ban meghatározott követelményt az 1. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett szervezetre, amely egy szanálás alá vonható szervezet leányvállalata, de maga nem szanálás alá vonható szervezet.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a szanálás alá nem vonható EU-szintű anyavállalat, amely harmadik országbeli szervezetek leányvállalata összevont alapon felel meg a 67. §-ban és a 68. §-ban meghatározott követelményeknek.
(2a) * Az (1) és (1a) bekezdéstől eltérően a szanálási feladatkörében eljáró MNB dönthet úgy, hogy a leányvállalatra összevont alapon állapítja meg a 67. § szerinti követelményt, amennyiben
a) a leányvállalat megfelel az alábbi feltételek egyikének:
aa) a leányvállalat közvetlenül a szanálás alá vonható szervezet tulajdonában van, valamint teljesülnek a (2b) bekezdésben rögzített feltételek is,
ab) a leányvállalatra csak összevont alapon vonatkozik a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke- követelmény, és a 67. § szerinti követelmény összevont alapon történő meghatározása nem eredményezné – a 67. § (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában – a konszolidációs körbe tartozó szervezetekből álló alcsoport feltőkésítési igényeinek túlértékelését, különösen, ha ugyanazon konszolidációs körön belül túlsúlyban vannak a felszámolandó szervezetek; és
b) a 67. § szerinti követelmény összevont alapon történő teljesítése – az egyedi alapon történő teljesítése helyett –
nem érinti jelentős mértékben hátrányosan a következők bármelyikét:
ba) a csoport szanálási stratégiájának hitelessége és megvalósíthatósága,
bb) a leányvállalat azon képessége, hogy a leírási és átalakítási hatáskörök gyakorlását követően megfeleljen a szavatoló tőke követelményeknek és
bc) a belső veszteségátvételi és feltőkésítési mechanizmus megfelelősége, ideértve az érintett leányvállalat vagy a szanálás alá vonható csoporthoz tartozó más szervezet releváns tőkeinstrumentumainak és leírható, illetve átalakítható kötelezettségeinek a 74. § szerinti leírását vagy átalakítását.
(2b) * A (2a) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti többlet feltétel, hogy
a) a szanálás alá vonható szervezet EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat,
b) mind a leányvállalat, mind a szanálás alá vonható szervezet ugyanabban az EGT-államban telepedett le, és ugyanazon szanálás alá vonható csoportnak a tagja,
c) a szanálás alá vonható szervezetnek az érintett leányvállalaton kívül nincs a közvetlen tulajdonában bármely olyan leányvállalat-intézmény vagy 1. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti leányvállalat-szervezet, amelyekre az e §-ban meghatározott követelmények vagy a 67. § szerinti követelmény vonatkozik
d) a leányvállalatot aránytalanul sújtanák az 575/2013/EU rendelet 72e. cikk (5) bekezdésében előírt levonások.
(3) A szanálás alá nem vonható, központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet és a szanálás alá nem vonható központi szerv, továbbá a 68/A. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó, szanálás alá vonható szervezet egyedi alapon felel meg a 67. § (16)–(23) bekezdésének.
(4) A 62. § (1) bekezdésében meghatározott követelményt az (1)–(3) bekezdésben meghatározott esetekben a 67. §-ban rögzített követelmények alapján a 68/D. §-sal és adott esetben a 29. §-sal összhangban kell meghatározni.
(5) A 62. § (1) bekezdésében meghatározott követelménynek az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek az alábbiakkal tudnak eleget tenni:
a) olyan kötelezettséggel,
aa) * amelyet szanálás alá vonható szervezet részére bocsátottak ki és amelyet ez a szervezet meg is vásárolt közvetlenül vagy ugyanazon szanálás alá vonható csoportba tartozó szervezeten keresztül, vagy a 74. §-sal, a 79. §-sal és a 80. §-sal összhangban gyakorolt hatáskör nem érinti a szanálás alá nem vonható leányvállalatot és a szanálás alá vonható csoportnak nem tagja a kötelezettséget megvásárló részvényes,
ab) amely megfelel az 575/2013/EU rendelet 72a. cikkében meghatározott elismerhetőségi kritériumoknak, kivéve a 72b. cikk (2) bekezdés b), c), k), l) és m) pontját, valamint a 72b. cikk (3)–(5) bekezdését,
ac) amely a rendes fizetésképtelenségi eljárások kielégítési sorrendjében olyan kötelezettségek mögé sorolódik, amelyek nem teljesítik az aa) alpontban meghatározott feltételt és nem tartoznak a szavatoló tőke követelmények esetében elismerhető kötelezettségek közé,
ad) * amelyre a 74. §, a 79. § és a 80. § alapján a szanálás alá vonható csoport szanálási stratégiájával összhangban alkalmazható leírásra vagy átalakításra vonatkozó hatáskör nincs hatással a szanálás alá nem vonható leányvállalat felett a szanálás alá vonható szervezet által gyakorolható ellenőrzésre,
ae) amely tulajdonjogának megszerzését az e § hatálya alá tartozó szervezet sem közvetlenül, sem közvetve nem finanszírozza,
af) amely esetében sem az irányadó rendelkezések nem jelzik kifejezetten vagy áttételesen a kötelezettségnek az e § hatálya alá tartozó szervezet általi lehívását, visszaváltását, visszafizetését vagy adott esetben előrehozott visszavásárlását – ide nem értve a szervezet fizetésképtelenségét vagy felszámolását –, és a szervezet más módon sem jelzi ezt,
ag) amely esetében az irányadó rendelkezések nem jogosítják fel a tulajdonost a kamat vagy a tőke jövőbeli kifizetésének ütemezéséhez képest előrehozott kifizetés követelésére, ide nem értve az e § hatálya alá tartozó szervezet fizetésképtelenségét vagy felszámolását,
ah) amely esetében az esedékes kamat- vagy adott esetben osztalékfizetés szintje nem módosulhat az e § hatálya alá tartozó szervezet vagy anyavállalatának a hitelképessége alapján;
b) olyan szavatoló tőkével, amely
ba) elsődleges alapvető tőke, vagy
bb) ugyanazon szanálás alá vonható csoportba tartozó más szervezetek részére került kibocsátásra és azok meg is vásárolták, vagy olyan szervezet számára bocsátották ki és azok vásárolták meg, amelyek nem ugyanabba a szanálás alá vonható csoportba tartoznak és leírásra vagy átalakításra vonatkozó hatáskör nincs hatással a szanálás alá vonható leányvállalat felett a szanálás alá vonható szervezet által gyakorolható ellenőrzésre.
(5a) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB abban az esetben engedélyezi vagy adhat általános előzetes engedélyt az intézmény kérelmére az (5) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettségek lehívására, visszaváltására, visszafizetésére vagy visszavásárlására, ha az 575/2013/EU rendelet 77. és 78a. cikkében rögzített – ideértve a 68/B. § (5) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettségeket is –, a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok lehívására, visszaváltására, visszafizetésére vagy visszavásárlására vonatkozó a kérelemtől függően az engedélyezés vagy általános előzetes engedély megadásának feltételei az (5) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség esetében is fennállnak.
(5b) * Amennyiben az (1) bekezdés szerinti szervezet összevont alapon teljesíti a 62. § (1) bekezdése szerinti minimumkövetelményt, a szervezet szavatoló tőkéjének és leírható, illetve átalakítható kötelezettségeinek összege magában foglalja az (5) bekezdés a) pontjával összhangban az EGT-államban letelepedett, az adott szervezet konszolidációjába bevont leányvállalat által kibocsátott következő kötelezettségeket:
a) a szanálás alá vonható szervezet számára kibocsátott kötelezettségek, amelyeket az megvásárol akár közvetlenül, akár közvetve az ugyanazon szanálás alá vonható csoporthoz tartozó olyan más szervezeteken keresztül, amelyek nincsenek bevonva a 62. § (1) bekezdése szerinti minimumkövetelményt összevont alapon teljesítő szervezet konszolidációjába,
b) olyan meglévő részvényes számára kibocsátott kötelezettségek, amelyek nem tartoznak ugyanazon szanálás alá vonható csoporthoz.
(5c) * Az (5b) bekezdés a) és b) pontja szerinti kötelezettségek nem haladhatják meg a konszolidációba bevont leányvállalatra alkalmazandó, a 62. § (1) bekezdése szerinti minimumkövetelmény összegéből az alábbiak levonásával meghatározott összeget:
a) a 62. § (1) bekezdése szerinti minimumkövetelmény összevont alapon teljesítő szervezet számára kibocsátott kötelezettségek, amelyeket az megvásárol akár közvetlenül, akár közvetve az ugyanazon szanálás alá vonható csoporthoz tartozó, az adott szervezet konszolidációjába bevont más szervezeteken keresztül,
b) az (5) bekezdés b) pontjával összhangban kibocsátott szavatoló tőke összege.
(6) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálás alá vonható szervezetnek nem minősülő leányvállalat esetében eltekinthet az egyedi minimumkövetelmény alkalmazásától, ha
a) a leányvállalat és a szanálás alá vonható szervezet is ugyanabban a tagállamban rendelkezik székhellyel és azonos szanálás alá vonható csoport tagjai,
b) * a szanálás alá vonható szervezet teljesíti a 68/A. §-ban meghatározott követelményeket,
c) * jelenleg vagy előreláthatóan nincs jelentős gyakorlati vagy jogi akadálya annak, hogy a szanálás alá vonható szervezet haladéktalanul szavatoló tőkét ruházzon át vagy kötelezettségeket fizessen vissza a leányvállalatnak, amely esetében a 74. § (3) bekezdése áll fenn, különösen, ha a szanálás alá vonható szervezetre szanálási intézkedés került alkalmazásra,
d) a szanálás alá vonható szervezet a Felügyelet számára kielégítően bizonyította a leányvállalat prudens irányítását, és a Felügyelet jóváhagyásával garanciát vállal a leányvállalat által vállalt kötelezettségekre, vagy a leányvállalat vonatkozásában fennálló kockázatok nem jelentős mértékűek,
e) a leányvállalat a szanálás alá vonható szervezet kockázatértékelési, -mérési és -ellenőrzési eljárásai alá tartozik,
f) a szanálás alá vonható szervezet a leányvállalat tőkéjében a részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok több mint 50 százalékát birtokolja, vagy jogosult a leányvállalat vezető testületi tagjai többségének kinevezésére vagy hivatalból való eltávolítására.
(7) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálás alá vonható szervezetnek nem minősülő leányvállalat esetében a (6) bekezdésen túl eltekinthet a minimumkövetelmény alkalmazásától akkor is, ha
a) a leányvállalat és az anyavállalat is ugyanabban a tagállamban rendelkezik székhellyel és azonos szanálás alá vonható csoport tagjai,
b) az anyavállalat a 62. § (1) bekezdésében meghatározott követelményt összevont alapon teljesíti,
c) * jelenleg vagy előreláthatóan nincs jelentős gyakorlati vagy jogi akadálya annak, hogy az anyavállalat haladéktalanul szavatoló tőkét ruházzon át vagy kötelezettségeket fizessen vissza a leányvállalatnak, amely esetében a 74. § (3) bekezdése áll fenn, különösen, ha az anyavállalatra szanálási intézkedés vagy a 74. § (1) bekezdés szerinti jogosultság került alkalmazásra,
d) az anyavállalat a Felügyelet számára kielégítően bizonyította a leányvállalat prudens irányítását, és a Felügyelet jóváhagyásával garanciát vállal a leányvállalat által vállalt kötelezettségekre, vagy a leányvállalat vonatkozásában fennálló kockázatok nem jelentős mértékűek,
e) a leányvállalat az anyavállalat kockázatértékelési, -mérési és -ellenőrzési eljárásai alá tartozik,
f) az anyavállalat a leányvállalat tőkéjében a részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok több mint 50 százalékát birtokolja, vagy joga van a leányvállalat vezető testületi tagjai többségének kinevezésére vagy hivatalból történő visszahívására.
(8) A szanálási feladatkörében eljáró MNB engedélyezheti, hogy a leányvállalat a 62. § (1) bekezdésében meghatározott követelményt részben vagy egészben a szanálás alá vonható szervezet garanciájával biztosítsa a (6) bekezdés a) és b) pontja esetében, ha a garancia
a) mértéke eléri a követelmény összegét,
b) akkor hívható le, amikor a leányvállalat az esedékes kötelezettségeinek nem képes eleget tenni vagy a 74. § (3) bekezdésében foglaltak kerültek megállapításra,
c) összegének legalább 50 százalékát kitevő mértékű fedezettel biztosított pénzügyi biztosítéki megállapodás révén,
d) teljesíti az 575/2013/EU rendelet 197. cikkében foglalt követelményeket, és megfelelően konzervatív haircutokat követően elegendő a c) pont szerint biztosított összeg fedezésére,
e) tehermentes és nem szolgál biztosítékként máshol,
f) tényleges lejárati idővel rendelkezik, amely teljesíti az 575/2013/EU rendelet 72c. cikk (1) bekezdés szerinti lejárati feltételeket, és
g) átszállásának a szanálás alá vonható szervezetről az érintett leányvállalatra nincs jogi, szabályozási vagy működési akadálya abban az esetben sem, ha a szanálás alá vonható szervezettel szemben szanálási intézkedés került megállapításra.
(9) A szanálási feladatkörében eljáró MNB kérésére a szanálás alá vonható szervezet független, indokolással ellátott írásos jogi véleményt bocsát rendelkezésre vagy más módon bizonyítja, hogy a (8) bekezdés g) pontja teljesül.
68/C. § * A szanálási feladatkörében eljáró MNB részben vagy teljesen mentesítheti a központi szerveket, illetve valamely központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézeteket a 68/B. § alkalmazása alól, ha
a) a hitelintézet és a központi szerv felügyeletét a Felügyelet látja el és ugyanannak a szanálás alá vonható csoportnak a tagjai,
b) * a központi szerv és a tartósan kapcsolt hitelintézetei kötelezettségvállalásai tekintetében egyetemleges felelősség áll fenn vagy a tartósan kapcsolt hitelintézetei egyes kötelezettségeit vagy kötelezettségvállalásait a központi szerv teljeskörűen garantálja,
c) a központi szerv és az összes tartósan kapcsolt hitelintézet szavatoló tőkéjére és leírható, illetve átalakítható kötelezettségeire, valamint fizetőképességükre és likviditásukra vonatkozó minimumkövetelmény alakulását együttesen, ezen intézmények összevont beszámolói alapján követik nyomon,
d) a központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet mentessége esetén a központi szerv vezetősége jogosult utasításokat adni a tartósan kapcsolt intézmények vezetőségének,
e) az érintett szanálás alá vonható csoport teljesíti a 68/A. § (3) bekezdésében meghatározott követelményt, és
f) jelenleg vagy előreláthatóan nincs jelentős gyakorlati vagy jogi akadálya annak, hogy szanálási intézkedés esetén a központi szerv és a tartósan kapcsolt hitelintézetek között szavatoló tőke azonnali átruházására vagy kötelezettségek azonnali visszafizetésére kerüljön sor.
68/D. § * (1) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálás alá vonható szervezet szanálási hatóságaként, a csoportszintű szanálási hatóságként amennyiben az előbbi eltér vagy a 68/B. § szerinti követelmény hatálya alá tartozó leányvállalatért felelős szanálási hatóságaként minden tőle telhetőt megtesz, hogy az érintett hatóságokkal többoldalú eljárás keretében hozott döntésben rendelkezzenek
a) a szanálás alá vonható szervezetekre vonatkozó, szanálás alá vonható csoport szintjén teljesítendő követelmények összegéről, és
b) a szanálás alá vonható csoport szanálás alá nem vonható szervezetére vonatkozó, egyedi alapon teljesítendő követelmény összegéről.
(2) A többoldalú eljárás keretében hozott döntés – teljes körű indoklással együtt – biztosítja a 68/A. §-nak és a 68/B. §-nak való megfelelést, valamint a szanálási feladatkörében eljáró MNB mint
a) a szanálás alá vonható szervezet,
b) a szanálás alá vonható csoport szanálás alá nem vonható szervezet, vagy
c) * az EU-szintű anyavállalat – ha az EU-szintű anyavállalat nem ugyanazon szanálás alá vonható csoport szanálás alá vonható szervezete –
szanálási hatósága az érintett szervezet rendelkezésére bocsátja azt.
(3) Ha a szanálási stratégiával összeegyeztethető és a szanálás alá vonható szervezet közvetve vagy közvetlenül nem vásárolt elegendő, a 68/B. § szerinti követelményeknek megfelelő instrumentumot, akkor az e § szerinti többoldalú eljárás keretében hozott döntés rendelkezhet úgy, hogy a 67. §-ban meghatározott követelményeket a leányvállalat a 68/B. §-sal összhangban részben olyan instrumentumokkal teljesíti, amelyeket a szanálás alá vonható csoporthoz nem tartozó szervezetek számára bocsátottak ki és vásárolták meg.
(4) * Ha ugyanahhoz a globálisan rendszerszinten jelentős intézményhez több olyan globálisan rendszerszinten jelentős intézmény tartozik, amely szanálás alá vonható szervezetnek minősül, vagy olyan harmadik országbeli szervezet tartozik, amely szanálás alá vonható szervezetnek minősülne, ha EGT-államban telepedne le, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB tárgyalásokat folytat a többi érintett hatósággal és a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény szanálási stratégiájával összhangban megállapodik az érintett hatóságokkal az 575/2013/EU rendelet 72e. cikkének alkalmazásáról és minden olyan korrekcióról, amely
a) a 68. § (4) bekezdés alapján minden egyes szanálás alá vonható szervezetre, vagy olyan harmadik országbeli, EGT-államban történő letelepedése esetén szanálás alá vonható szervezetnek minősülő szervezetre megállapított és az 575/2013/EU rendelet 12a. cikk a) pontjában meghatározott értékek összege, valamint
b) a 68. § (4) bekezdés alapján az EU-szintű anyavállalatra megállapított és az 575/2013/EU rendelet 12a. cikk b) pontjában meghatározott értékek összege
közötti különbség minimalizálásához vagy kiküszöböléséhez szükséges azzal, hogy az a) pont szerinti összeg nem lehet kisebb, mint a b) pont szerinti összeg.
(5) A (4) bekezdés szerinti korrekció esetén
a) a korrekciót a teljes kockázati kitettségérték számításának az érintett tagállamok közötti eltérései tekintetében lehet elvégezni a követelmény szintjének módosításával, és
b) a korrekció nem alkalmazható a szanálás alá vonható csoportok közötti kitettségekből eredő eltérések kiküszöbölésére.
(6) Ha négy hónapon belül sikertelen a többoldalú eljárás keretében hozott döntés érdekében folytatott konzultáció, akkor a (7)–(10) bekezdés szerint kell eljárni.
(7) Ha négy hónapon belül azért nem születik többoldalú eljárás keretében hozott döntés, mert véleménykülönbség áll fenn a szanálás alá vonható csoport szintjén összevont alapon alkalmazandó a 68/A. §-ban meghatározott követelmény tekintetében, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB mint a szanálás alá vonható szervezet szanálási hatósága meghozza a döntést figyelemmel
a) a szanálás alá vonható csoport szanálás alá nem vonható szervezet érintett szanálási hatóságának értékelésére, és
b) * – ha a csoportszintű szanálási hatóság nem a szanálás alá vonható szervezet szanálási hatósága, akkor – a csoportszintű szanálási hatóság véleményére.
(8) Ha a négy hónapos időszak végén valamelyik érintett szanálási hatóság az ügyet az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikkének megfelelően az EBH elé utalta, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB mint a szanálás alá vonható szervezet szanálási hatósága elhalasztja a döntés meghozatalát addig, amíg az EBH az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikk (3) bekezdésével összhangban döntést hoz, amellyel összhangban hozhatja majd meg a szanálási feladatkörében eljáró MNB a döntését.
(9) A (8) bekezdés szerinti négy hónapos időtartam végét vagy a többoldalú eljárás keretében hozott döntés meghozatalát követően az ügy már nem utalható az EBH elé.
(10) Ha az EBH az ügy elé kerülésének időpontjától számított egy hónapon belül nem hoz határozatot, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB mint a szanálás alá vonható szervezet szanálási hatósága hozza meg a döntést.
(11) Ha négy hónapon belül azért nem születik többoldalú eljárás keretében hozott döntés, mert véleménykülönbség áll fenn a szanálás alá vonható csoport bármely szervezetére egyedi alapon alkalmazandó a 68/B. § szerinti követelmény szintjét illetően, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB hoz döntést figyelemmel:
a) a szanálás alá vonható szervezet szanálási hatóságának írásban kifejezett véleményére és fenntartásainak megfelelő figyelembevételére; és
b) – ha a csoportszintű szanálási hatóság nem a szanálás alá vonható szervezet szanálási hatósága, akkor – a csoportszintű szanálási hatóság írásban kifejezett véleményére és fenntartásainak megfelelő figyelembevételére.
(12) * Ha a négy hónapos időszak végén a szanálás alá vonható szervezet szanálási hatósága vagy a csoportszintű szanálási hatóság az ügyet az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikkének megfelelően az EBH elé utalta, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB mint a leányvállalat szanálási hatósága elhalasztja a döntés meghozatalát addig, amíg az EBH az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikk (3) bekezdésével összhangban határozatot hoz, amellyel összhangban hozhatja majd meg a szanálási feladatkörében eljáró MNB a döntését.
(13) A (12) bekezdés szerinti négy hónapos időtartam végét vagy a többoldalú eljárás keretében hozott döntés meghozatalát követően az ügy már nem utalható az EBH elé.
(14) A szanálási feladatkörében eljáró MNB mint a szanálás alá vonható szervezet szanálási hatósága vagy a csoportszintű szanálási hatóság nem utalhatja az ügyet kötelező erejű közvetítés céljából az EBH elé, ha a leányvállalat szanálási hatósága által meghatározott szint
a) a 68/A. §-ban meghatározott követelménytől való eltérése nem haladja meg a kockázattal súlyozott eszközök 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésének megfelelően kiszámított teljes kockázati kitettségérték 2 százalékát; és
b) megfelel a 67. § (16)–(23) bekezdésének.
(15) Ha az EBH az ügy elé kerülésének időpontjától számított egy hónapon belül nem hoz határozatot, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB mint a leányvállalatért felelős szanálási hatóság hozza meg a döntést.
(16) A többoldalú eljárás keretében hozott döntést, illetve az annak hiányában hozott minden döntést rendszeresen felül kell vizsgálni és szükség esetén naprakésszé kell tenni.
(17) * Ha négy hónapon belül azért nem születik többoldalú eljárás keretében hozott döntés, mert véleménykülönbség áll fenn a szanálás alá vonható csoport esetén az összevont alapon alkalmazandó követelmény szintjét, illetve a szanálás alá vonható csoport szervezeteire egyedi alapon alkalmazandó követelmény szintjét illetően, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB döntést hoz
a) a (11)–(16) bekezdéssel összhangban a szanálás alá vonható csoport illetékességi körébe tartozó leányvállalataira egyedi alapon alkalmazandó követelmény szintjéről,
b) a (7)–(10) bekezdéssel összhangban az illetékességi körébe tartozó szanálás alá vonható szervezet esetén az összevont alapon alkalmazandó követelmény szintjéről.
(18) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott többoldalú eljárás keretében hozott döntés, illetve annak hiányában az érintett szanálási hatóságok által a (7)–(17) bekezdésben meghatározottak szerinti döntés kötelezően alkalmazandó minden érintett szanálási hatóság számára, azzal, hogy a (16) bekezdés szerint kell eljárni a felülvizsgálata során.
(19) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel együttműködve előírja a szervezetek számára a 62. § (1) bekezdése szerinti követelmény teljesítését, amely betartását ellenőrzi, továbbá figyelemmel a szanálási tervek kialakítására és naprakészen tartására rendszeresen frissíti a határozatát.
68/E. § * (1) Az 1. § (1) bekezdés szerinti, a 62. § (1) bekezdés hatálya alá tartozó szervezet adatokat szolgáltat a Felügyeletnek és a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek
a) legalább félévente a leírható, illetve átalakítható kötelezettségről és a 68/B. § (5) bekezdés b) pontjában foglalt feltételeknek megfelelő szavatoló tőke összegéről, és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekről, valamint az ebből történő, az 575/2013/EU rendelet 72e–72j. cikkel összhangban történt levonásról,
b) legalább évente a hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek összegéről,
c) legalább évente az a) és b) pontbeli tételek összetételéről, lejárati szerkezetéről, fizetésképtelenségi eljárás esetén a besorolásukról, esetleges harmadik országbeli jog alá tartozás esetén a 72. § (7) és (8) bekezdés, az 575/2013/EU rendelet 52. cikk (1) bekezdés p) és q) pontja és 63. cikk n) és o) pontja alá tartozásról
azzal, hogy a b) pont nem alkalmazandó azokra a szervezetekre, amelyeknek az a) pont szerinti szavatoló tőkéje és leírható, illetve átalakítható kötelezettségei a 62. § (1) bekezdésében meghatározott összeg 150 százalékát teszik ki.
(2) A Felügyelet vagy a szanálási feladatkörében eljáró MNB kérésére az (1) bekezdés szerinti szervezet az (1) bekezdésben rögzítettnél gyakrabban szolgáltat adatot.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szervezet évente legalább egyszer nyilvánosságra hozza
a) a 68/B. § (5) bekezdés b) pontjában foglalt feltételeknek megfelelő szavatoló tőke összegét és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségeit,
b) az a) pontbeli tételek összetételét, lejárati szerkezetét, fizetésképtelenségi eljárás esetén a besorolásukat,
c) a 68/A. §-ban vagy a 68/B. § szerinti, a 62. § (2) bekezdése szerinti követelményt.
(3a) * Szanálási intézkedés alkalmazása esetén a (3) bekezdés szerinti nyilvánosságra hozatal a 68/A. §-ra, illetve 68/B. §-ra vonatkozó követelmények teljesítésére előírt határidőtől kezdődően alkalmazandó.
(4) * Ez a § nem alkalmazandó a felszámolandó szervezetre, kivéve, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a 67. § (3a) bekezdésével összhangban a felszámolandó szervezetre a 62. § (1) bekezdése szerinti minimumkövetelményt határoz meg. Ebben az esetben a szanálási feladatkörében eljáró MNB határozza meg az adatszolgáltatási és nyilvánosságra hozatali kötelezettségek tartalmát és gyakoriságát, amelyről tájékoztatja az érintett szervezetet. Az adatszolgáltatási és nyilvánosságra hozatali kötelezettségek nem haladhatják meg a 67. § (3a) bekezdése szerinti követelményeknek való megfelelés nyomon követéséhez szükséges mértéket.
68/F. § * (1) A szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó, a 68/A. §, illetve a 68/B. § szerinti minimumkövetelmény megsértésekor a Felügyelet vagy a szanálási feladatkörében eljáró MNB
a) a szanálhatóság akadályainak kezelésére vagy kiküszöbölésére irányuló hatásköröket gyakorolja;
b) a 15/A. § szerinti hatáskört gyakorolja;
c) a felügyeleti szankciót alkalmazza;
d) korai beavatkozási intézkedést tesz;
e) a felügyeleti szankciót és egyéb közigazgatási intézkedést alkalmaz.
(2) A Felügyelet arra vonatkozó értékelést is végezhet, hogy adott esetben a 17. §-sal, a 19. §-sal vagy a 33. §-sal összhangban az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet fizetésképtelen-e vagy valószínűleg fizetésképtelenné válik-e.
(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB és a Felügyelet egyeztet az (1) bekezdésben meghatározott hatásköreik gyakorlása során.
69. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a hitelezői feltőkésítés alkalmazása során a tőkeelemek leírása vagy átalakítása során
a) a meglévő tagsági részesedést jelentő értékpapírokat törli vagy a hitelezői feltőkésítésbe bevontak részére átadja,
b) * ha a független értékelés eredményeként a szanálás alatt álló intézmény pozitív sajáttőke értékkel rendelkezik, akkor hígítja a hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettséget az egyéb instrumentumokkal kapcsolatos,
ba) a 79. § (1) bekezdésben foglalt eljárás, vagy
bb) a 84. § (1) bekezdés h) pontban foglaltak
alapján.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja tekintetében az átváltásnál olyan átváltási rátát kell alkalmazni, amelynek alapján a tagsági viszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében jelentős mértékű felhígulás történik.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseket az olyan tagsági részesedést megtestesítő értékpapír tekintetében is meg kell valósítani,
a) amely hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból került tulajdonjogot megtestesítő értékpapírrá átalakításra és amelyet a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír szerződéses feltételei szerint – a szanálási feltételek teljesüléséről szóló döntést megelőzően – tagsági részesedést megtestesítő értékpapírrá alakítottak,
b) * ahol a kiegészítő alapvető és a járulékos tőkeelemek a 79. § szerint elsődleges alapvető tőkeelemmé kerültek átalakításra.
(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdés szerinti intézkedése során mérlegeli
a) a független értékelés eredményét,
b) azon értéket, amelynek értékelésével a szanálási feladatkörében eljáró MNB megállapította a 79. § tekintetében az elsődleges alapvető tőkére vonatkozó tőkemegfelelési mutatót, valamint
c) a 61. § alapján leírandó vagy átalakítandó tőkeelemek összegét.
(5) Ha az intézmény a Hpt. 126–134. §-a alapján és a Bszt. 37–39. §-a alapján befolyásoló részesedést szerezne, akkor a Felügyelet az eljárást a lehető leggyorsabban lefolytatja, hogy a hitelezői feltőkésítést, a tőkeelemek leírását vagy átalakítását ne akadályozza.
(6) * Ha az (5) bekezdésben foglalt eljárás nem fejeződött be a hitelezői feltőkésítés, tőkeelem leírása vagy átalakítása alkalmazásáig, és a hitelezői feltőkésítés, tőkeelem leírása vagy átalakítása eredményeként befolyásoló részesedés megszerzése vagy befolyásoló részesedés mértékének növelése történt, akkor a 39. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint kell eljárni.
(7) * A hitelezői feltőkésítés és a tőkeelemek leírása vagy átalakítása során a szanálási feladatkörében eljáró MNB a hitelezői feltőkésítésbe bevont, valamint a tagsági részesedést megtestesítő értékpapírok tulajdonosai részére hirdetményi úton kézbesít.
70. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a hitelezői feltőkésítés alkalmazása során e § szerint határozza meg a leírandó, illetve átalakítandó forráselemeket azzal, hogy
a) meghatározza milyen összegű kötelezettség leírására van szükség ahhoz, hogy az intézmény saját tőkéje legalább nulla legyen, valamint
b) az a) pontbeli érték meghatározását követően meghatározza, hogy milyen összegű forráselem átalakítására van szükség ahhoz, hogy az intézmény szavatoló tőkéje elérje azt a szintet, amellyel teljesítheti a vonatkozó prudenciális követelményeket, és ami alkalmas a szanálási feladatkörben eljáró MNB megítélése szerint az intézmény fizetőképességébe vetett piaci bizalom eléréséhez.
(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdés b) pontja tekintetében figyelembe veszi a Szanálási Alap hozzájárulását is.
(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB – az 58. § (1) bekezdést és az 59. §-t figyelembe véve – az alábbi sorrendben alkalmazza a leírásra, illetve átalakításra vonatkozó jogkörét:
a) az elsődleges alapvető tőkeelemnek minősülő instrumentumok névértéke leírásra kerül az elszámolandó veszteségek mértékéig,
b) ha az a) pont szerinti leírás nem elégséges a veszteségek elszámolására, a kiegészítő alapvető tőkeelemnek minősülő instrumentumok értéke leírásra kerül a veszteségek viseléséhez szükséges mértékben,
c) ha az a) és b) pontok szerinti leírás nem elégséges a veszteségek elszámolására, a járulékos tőkeelemnek minősülő instrumentumok értéke is leírásra kerül a veszteségek viseléséhez szükséges mértékben,
d) ha az a)–c) pontok szerinti leírás nem elégséges a veszteségek elszámolására, illetve a szükséges mértékű szavatoló tőkeszint eléréséhez, akkor a szavatoló tőkének nem minősülő alárendelt kölcsönnek minősülő instrumentumok értéke kerül átalakításra elsődleges alapvető tőkeelemnek minősülő instrumentummá a veszteségek elnyeléséhez és a szükséges mértékű szavatoló tőke szint eléréséhez szükséges mértékben, valamint
e) * ha az a)–d) pontok szerinti leírás sem elégséges a veszteségek fedezésére és a szükséges mértékű szavatoló tőkeszint eléréséhez, akkor a többi, hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek kerülnek leírásra a Csődtv. 57. § (1) bekezdésében meghatározott veszteségviselési sorrendben, figyelembe véve a Hpt. és a Bszt. felszámolási eljárással kapcsolatos rendelkezéseit és az e törvényben foglalt eltéréseket is.
(4) Az egyes tőkeelemek vagy kötelezettségek leírása vagy átalakítása során a Csődtv. szerinti kielégítési sorrendben azonos ranghelyen álló tulajdonosok vagy hitelezők tulajdonrésze vagy követelése azonos mértékben kerül leírásra vagy átalakításra, kivéve az e törvény szerint vagy a szanálási feladatkörében eljáró MNB által mentesített kötelezettségeket. A szanálási feladatkörében eljáró MNB a különböző ranghelyeken szereplő tőkeelemekre vagy kötelezettségekre a (3) bekezdés szerinti rendelkezések szerint különböző átváltási rátákat alkalmaz.
(5) Az átváltási rátának megfelelően ellensúlyoznia kell az adott hitelező által a követelésére vonatkozó leírás vagy átváltás következtében elszenvedett pénzügyi veszteséget, figyelembe véve az elszámolandó veszteségeket is. A veszteségviselési sorrendben alacsonyabb ranghelyen szereplő kötelezettségekre vagy tőkeelemekre alacsonyabb átváltási rátát kell alkalmazni, mint a hozzá képest magasabb ranghelyen szereplő kötelezettségekre vagy tőkeelemekre.
(6) Ha az ideiglenes vagyonértékelést követően a független vagyonértékelés kimutatja, hogy az ideiglenes vagyonértékelés alapján elvégzett leírások vagy átalakítások meghaladták a független értékelés alapján meghatározott szükséges mértéket, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB
a) az érintett hitelezők vagy tulajdonosok követelését vagy tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumának névértékét visszaírhatja;
b) előterjesztheti a Szanálási Alap igazgatótanácsának döntése céljából az érintett hitelezők vagy tulajdonosok veszteségének a Szanálási Alapból történő kártalanítását.
(7) Ha a (3) bekezdés b)–d) pontja szerinti instrumentumok valamelyike olyan szerződéses feltételekkel rendelkezik, amelyek szerint az adott instrumentum tőkeösszege leírandó vagy tagi részesedést jelentő értékpapírrá alakítandó át egy előre meghatározott, a kibocsátó intézmény vagy szervezet pénzügyi helyzetéhez, így különösen szolvenciájának vagy adott szavatoló tőke szintjéhez kötött esemény bekövetkeztekor – ideértve a Ptk. szerinti átváltozó kötvényt is –, akkor az (1) bekezdés szerinti intézkedés alkalmazása előtt
a) a szanálási feladatkörében eljáró MNB döntéssel megállapítja az adott instrumentum e szerződéses feltételének beálltát, és
b) a szerződéses feltételek szerint leírt vagy tagsági részesedéssé átalakított értékpapírra kell alkalmazni a (4) bekezdés szerinti leírási intézkedést.
(8) Ha egy instrumentum tőkeösszegét a (7) bekezdésben meghatározott feltétel alapján az (1) bekezdés szerint nem nullára csökkentették, akkor az (1) bekezdésnek megfelelően a tőkeösszeg maradványértékét nullára kell a leírás és átalakítás keretében csökkenteni.
71. § (1) * Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a hitelezői feltőkésítést az 57. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint alkalmazta egy intézmény vagy 1. § szerinti pénzügyi vállalkozás esetében, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB hitelezői feltőkésítésre vonatkozó döntésének hatálybalépését követő 30 nappal ezen intézmény vagy pénzügyi vállalkozás igazgatósága reorganizációs tervet készít és benyújtja a szanálási feladatkörében eljáró MNB részére.
(2) A reorganizációs terv készítésére és az abban foglaltak megvalósítására a szanálási feladatkörében eljáró MNB kijelölhet egy vagy több természetes személyt, gazdasági társaságot vagy a szanálási biztost. A reorganizációs terv készítőjére is a szanálási biztosra vonatkozó szakmai és összeférhetetlenségi követelményeket kell alkalmazni.
(2a) * Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a reorganizációs terv készítésére természetes személyt jelöl ki, akkor jogosult annak a Hpt. 2. melléklet szerinti azonosító adatait a kijelölés időtartama alatt kezelni a zavartalan feladatellátása céljából. A reorganizációs terv elkészítésére kijelölt természetes személy személyes adatai csak törvényben meghatározott esetben ismerhetők meg harmadik személy által.
(3) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107–109. cikk szerinti állami támogatások keretrendszerének alkalmazása esetén a reorganizációs tervnek illeszkednie kell az állami támogatások uniós keretrendszeréhez, és a reorganizációs tervet az Európai Bizottság részére meg kell küldeni. A reorganizációs terv elkészítésének határidejét a szanálási feladatkörében eljáró MNB úgy határozza meg, hogy
a) az (1) bekezdéstől eltérően 90 nap, vagy
b) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107–109. cikk szerinti állami támogatások keretrendszere által meghatározott időtartam
közül a hosszabb időtartamot jelöli meg.
(4) * Ha a szanálási célok eléréséhez szükséges, akkor az (1) bekezdésben meghatározott határidőt a szanálási feladatkörében eljáró MNB az intézmény vagy az 1. §-ban meghatározott pénzügyi vállalkozás kérelmére két hónappal meghosszabbíthatja.
(5) Ha a hitelezői feltőkésítést az 57. § (1) bekezdés a) pontja szerint a csoporthoz tartozó két vagy több vállalkozásra alkalmazzák, akkor a reorganizációs tervet az EU-szintű anyavállalatnak kell elkészítenie, amelynek ki kell terjednie a csoport minden tagjára, és azt az EU-szintű anyavállalatnak be kell nyújtania a szanálási hatóságának. Ha az EU-szintű anyavállalat szanálási hatósága a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB az EU-szintű anyavállalat által benyújtott reorganizációs tervet megküldi a többi érintett szanálási hatóságnak és az EBH-nak.
(6) A reorganizációs tervet – annak kézhezvételét követő harminc napon belül – a szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel együtt értékeli, és ha a szanálás alatt álló intézmény vagy 1. § szerinti pénzügyi vállalkozás hosszú távú életképessége megítélésük szerint helyreállítható a tervben foglalt javaslatok által, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a reorganizációs tervet jóváhagyja.
(7) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel egyetértve megállapítja, hogy a reorganizációs terv nem biztosítja az intézmény vagy az 1. § szerinti pénzügyi vállalkozás hosszú távú életképességet, akkor tájékoztatja erről a szanálás alatt álló intézmény vagy 1. § szerinti pénzügyi vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületét vagy a (2) bekezdésben kijelölt személyt és felszólítja a reorganizációs terv módosítására, amire a vezető testületnek vagy a kijelölt személynek 14 nap áll rendelkezésére.
(8) A (7) bekezdés alapján módosított reorganizációs tervet a szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel történő konzultációt követően, a benyújtást követő 7 napon belül értékeli és
a) jóváhagyja, vagy
b) újabb módosításra a (7) bekezdésben foglaltak szerint visszaküldi
azzal, hogy a második alkalommal történő elutasítás esetén új személyt kell kijelölni a reorganizációs terv elkészítésére.
(9) A szanálás alatt álló intézmény vagy 1. § szerinti pénzügyi vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület vagy a (2) bekezdésben kijelölt személy a jóváhagyott reorganizációs tervben foglaltakat végrehajtja és legalább hathavonta jelentést nyújt be a szanálási feladatkörében eljáró MNB számára az eredményekről és a végrehajtás folyamatáról.
(10) Ha a (9) bekezdésben meghatározott jelentés alapján a szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel való konzultáció alapján úgy ítéli meg, hogy a reorganizációs tervet módosítani kell, akkor felszólítja az intézmény vagy az 1. § szerinti pénzügyi vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületét vagy a (2) bekezdésben kijelölt személyt, hogy a (7) bekezdésnek megfelelően módosítsa a reorganizációs tervet.
72. § (1) A hitelezői feltőkésítés joghatásának biztosítása érdekében a szanálási feladatkörében eljáró MNB által elrendelt hitelezői feltőkésítés során a forráselem értékének csökkentése vagy teljes leírása, továbbá a kötelezettség alapján fizetendő összeg átalakítása vagy leírása azonnali hatállyal kötelezi a szanálás alatti intézményt, és azonnali hatállyal hat ki az érintett tulajdonosra és hitelezőre.
(2) A hitelezői feltőkésítés joghatásának biztosítása érdekében a szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult
a) a részvénykönyv, a tagnyilvántartás és a központi értékpapír-nyilvántartás módosítására vagy ilyen módosítás elrendelésére,
b) az értékpapírok szabályozott piacon való kereskedésből való kivezetésére, illetve szabályozott piacra való bevezetésre, valamint
c) az olyan értékpapíroknak, amelyek értékét a szanálási feladatkörben eljáró MNB lecsökkentette, szabályozott piacra való újbóli bevezetésére, a tőkepiacról szóló törvény szerinti kibocsátói tájékoztató elkészítésére és közzétételére vonatkozó kötelezettség nélkül.
(3) Ha a szanálási feladatkörben eljáró MNB valamely forráselem értékét nullára írja le, akkor az érintett kötelezettség, illetve az azzal kapcsolatos esetleges felhalmozott, de még ki nem fizetett vagy nem tőkésített kamatfizetési vagy bármilyen hasonló kötelezettség e törvény erejénél fogva megszűnik, azzal kapcsolatban követelést érvényesíteni semmilyen bírósági vagy fizetésképtelenségi eljárásban nem lehet.
(4) Ha a szanálási feladatkörben eljáró MNB valamely forráselem értékét lecsökkenti, ám nem nullára írja le, akkor az eredeti kötelezettséget keletkeztető instrumentum vagy szerződés hatályban marad a csökkentett értékű kötelezettségre nézve, figyelembe véve a kamatozásra vonatkozó esetleges változást a csökkentett tőkeösszegre vagy a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a 84. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott módosításokat.
(5) * A szanálás alatt álló intézmény vagy az anyaintézmény számára előírt tagsági részesedés, illetve egyéb tőkeinstrumentum kibocsátásának sérelme nélkül az intézménynek vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pont szerinti szervezetnek megfelelő mértékű saját tőkét, alapvető tőkeelemet kell tartania arra az esetre, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB az intézménnyel, az 1. § (1) bekezdés b) és c) pont szerinti szervezettel vagy annak leányvállalatával szemben a 84. § (1) bekezdés szerinti hatáskört gyakorolja, akkor az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pont szerinti szervezet képes legyen elegendő új tagsági részesedést megtestesítő értékpapírt kibocsátani annak érdekében, hogy a kötelezettségek tagsági részesedéssé alakítása ténylegesen végrehajtható legyen.
(6) A szanálási feladatkörében eljáró MNB értékeli, hogy az (1) bekezdésben meghatározott követelmény teljesül-e és megfelelő-e
a) intézményre vagy csoportra kidolgozott szanálási terv tekintetében,
b) * reorganizációs terv tekintetében és eleget tesz-e a 61. § (2a) bekezdésében, valamint a 69. § (4) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott értékek összege fedezetének.
(7) * Az intézmény és az 1. § (1) bekezdés szerinti szervezet által kibocsátott vagy keletkeztetett bármilyen értékpapír vagy kötelezettség – amely nem mentesül a leírási vagy átalakítási hatáskör gyakorlása alól, nem a Hpt. 57. § (1) bekezdés a) és b) pontjába sorolandó betét, és nem EGT-állam jogszabályai által szabályozott, továbbá amelyet e törvény hatálybalépését követően bocsátanak ki vagy keletkezik, – olyan szerződéses feltételt tartalmaz, amely
a) elismeri, hogy az érintett kötelezettség a szanálási feladatkörében eljáró MNB által leírási vagy átalakítási hatáskör gyakorlása alá vonható, valamint
b) hozzájárul a szanálási feladatkörében eljáró MNB leírási, törlési vagy átalakítási hatáskörének érvényesítéséhez.
(7a) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB azon intézmények és azon 1. § (1) bekezdés szerinti szervezetek tekintetében eltekinthet a (7) bekezdésben foglaltak alkalmazásától, amelyek esetében a szavatoló tőkére és a leírható vagy átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény megegyezik az e törvény szerint meghatározott veszteségviselési összeggel, feltéve, hogy a (7) bekezdésben foglaltaknak megfelelő, szerződésben nem rögzített kötelezettség nem kerül figyelembevételre a szavatoló tőkére, leírható, illetve átalakítható kötelezettségre vonatkozó minimumkövetelmény teljesítése során.
(7b) * A (7) bekezdés szerinti szerződéses feltételre vonatkozó kötelezettség nem alkalmazható, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB megállapítja, hogy a szanálás alá vonható intézmény, vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti szervezet által kibocsátott értékpapír vagy kötelezettség harmadik ország joga vagy harmadik országgal kötött megállapodás alapján a szanálási feladatkörében eljáró MNB leírási vagy átalakítási hatáskörébe tartozik.
(8) * Az intézménynek vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pont szerinti szervezetnek nem kötelező a (7) bekezdésben foglalt feltételt az értékpapír vagy kötelezettség szerződéses feltételeibe foglalnia, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB döntésében rögzíti, hogy a megállapodás biztosítja a hitelezői feltőkésítés e törvény szerinti joghatásának kiváltását. A szanálási feladatkörében eljáró MNB kérésére az értékpapírt kibocsátani vagy kötelezettséget keletkeztetni kívánó intézménynek vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pont szerinti szervezetnek jogi szakvéleményt kell bemutatnia arra vonatkozóan, hogy a szanálási feladatkörében eljáró MNB az értékpapír vagy a kötelezettség tekintetében a leírási vagy átalakítási hatáskörét gyakorolhatja.
(8a) * Amennyiben az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet megállapítja, hogy a (7) bekezdésben foglalt feltétel értékpapír vagy kötelezettség szerződéses feltételeibe foglalásának akadálya van, úgy erről – a kötelezettség és osztályának pontos megjelölésével – értesíti a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t, továbbá átad minden a hatóság által – a szanálási célok érvényre juttatása és a szanálási feltételek fennállásának értékeléséhez – észszerű időn belül kért adatot és információt. Az értesítés MNB általi kézhezvételével a (7) bekezdésben foglalt feltételek szerződésbe foglalásának kötelezettsége automatikusan felfüggesztésre kerül.
(8b) * A (8a) bekezdés szerinti kötelezettségek nem tartalmazhatnak kiegészítő alapvető tőke és járulékos tőkeelemekből, továbbá a 3. § 34a. pontja szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból származó fedezetlen kötelezettségeket. Ezen kötelezettségek a felszámolási eljárásban alkalmazandó kielégítési sorrendben megelőzik a Hpt. 57. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségeket, valamint a 70. § (3) bekezdés a)–d) pont szerinti besorolású kötelezettségeket.
(8c) * Amennyiben a szanálási feladatkörében eljáró MNB azt állapítja meg, hogy a (7) bekezdés szerinti feltétel szerződéses rendelkezésbe történő foglalására lehetőség van, úgy határozatával kötelezi az intézményt vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezetet a feltétel szerződésbe foglalására, egyúttal előírhatja számára a hitelezői feltőkésítés szerződéses elismerése alóli mentesítésre vonatkozó gyakorlatának módosítását.
(8d) * Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet szanálhatóságának értékelése során azt állapítja meg, hogy a (7) bekezdés szerinti feltételt nem tartalmazó kötelezettségek aránya, illetve a leírási vagy átalakítási eszközök alkalmazásából kizárt vagy várhatóan kizárt kötelezettségek aránya együttesen meghaladja a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek 10 százalékát, úgy haladéktalanul felméri ennek az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet szanálhatóságára gyakorolt hatását, ideértve különösen a hitelezői védintézkedések megszegésének kockázatából eredő hatást is.
(8e) * Ha a szanálási jogkörében eljáró MNB megállapítja, hogy a (7) bekezdésben foglalt kötelezettség nem teljesítése az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet szanálhatósága szempontjából jelentős akadályt jelent, úgy jogosult az akadály kezelése vagy megszüntetése érdekében a 11. §-ban meghatározott intézkedéseket elvégezni.
(8f) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB előírja az intézmények és az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezetek számára, hogy a (7) bekezdésben foglalt feltétel jogi kikényszeríthetőségére és hatályosságára vonatkozó jogi szakvéleményt nyújtsanak be a szanálási feladatkörében eljáró MNB-hez.
(9) A (7) bekezdésben foglalt kötelezettség nem teljesítése nem akadályozza a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t, hogy alkalmazza a hitelezői feltőkésítést az érintett instrumentumra vagy kötelezettségre.
(9a) * A szavatoló tőkére és a leírható vagy átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmények teljesítése során a (7) bekezdés szerinti szerződéses feltételt nem tartalmazó kötelezettségeket nem lehet figyelembe venni.
(9b) * Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB szükségesnek ítéli, akkor meghatározza a kötelezettségek azon kategóriáit, amelyek esetében az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet saját hatáskörében megállapíthatja a (7) bekezdés szerinti szerződéses feltétel szerződésbe foglalásának lehetetlenségét.
(10) Ha a hitelezői feltőkésítés során befolyásoló részesedés megszerzése valósul meg, akkor a Hpt.-ben és a Bszt.-ben a vonatkozó engedélyezési szabályozást alkalmazni kell – a szanálási célok teljesülése figyelembevételével – a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a Felügyeletnél kérelmezett határidőig.
73. § (1) A szanálás elrendelésével egyidejűleg vagy azt követően a szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult a származtatott ügyletek felmondására és a pozíciók lezárására. Hitelezői feltőkésítés kizárólag a pozíciók lezárása után alkalmazható.
(2) Ha egy származtatott ügyletből származó kötelezettséget a szanálási feladatkörében eljáró MNB mentesített a hitelezői feltőkésítés alól, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek nem kell felmondania vagy lezárnia az érintett ügyletet.
(2a) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB megfelelő módszereket alkalmaz a származtatott ügyletek kategóriái értékének meghatározására, ideértve a nettósítási megállapodások tárgyát képező tranzakciókat is.
(3) Ha egy származtatott ügylet nettósítási megállapodás hatálya alá tartozik, akkor a szanálási feladatkörben eljáró MNB az ideiglenes értékelés vagy az általa megbízott független értékelő a független értékelés során megállapítja a származtatott ügyletekből származó nettó kötelezettséget az érintett ügylet nettósítására vonatkozó szerződéses feltételei alapján.
(4) A származtatott ügylet értékelésekor a szanálási feladatkörében eljáró MNB meghatározza, hogy melyik időpontra kell az ügyletet értékelni, valamint összehasonlítja az ügylet lezárása és hitelezői feltőkésítés alá vonása alapján és a felszámolási eljárásban lehetségesen viselt veszteségeket.
74. § (1) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB az e törvényben meghatározott körülmények és feltételek fennállása esetén jogosult az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás releváns tőkeelemeinek és leírható, illetve átalakítható kötelezettségeinek leírására, valamint az intézmény tagsági részesedésévé történő átalakítására.
(2) * A tőkeelemek és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó jogosultságot a szanálási feladatkörében eljáró MNB önállóan vagy szanálási eszközzel együtt gyakorolja, ha a szanálási feltételek teljesülnek.
(2a) * Ha a tőkeelemeket és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségeket a szanálás alá vonható szervezet közvetetten, ugyanazon szanálás alá vonható csoportba tartozó más szervezeten keresztül vásárolta meg, akkor a veszteségek tényleges áthárítása, valamint az érintett szervezetnek a szanálás alá vonható szervezet általi feltőkésítése céljából a tőkeelemek és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírása vagy átalakítására vonatkozó jogosultság gyakorlásával egyidejűleg a szanálási feladatkörében eljáró MNB ugyanezen jogosultságát az érintett szervezet anyavállalata vagy a nem szanálás alá vonható szervezetnek minősülő más anyavállalat szintjén is gyakorolja.
(2b) * A tőkeelemek és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó jogosultságnak a szanálási eszköztől független gyakorlását követően az érintett tulajdonosok és hitelezők védelme érdekében el kell végezni a 97. §-ban meghatározott független értékelést a 98. § alkalmazásával.
(2c) * A leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó jogosultságnak a szanálási eszköztől független gyakorlása csak azon leírható, illetve átalakítható kötelezettségek tekintetében lehetséges, amelyek – a kötelezettségek hátralévő futamidejére vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 72c. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltétel kivételével – megfelelnek a 68/B. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt feltételeknek azzal, hogy a jogosultság gyakorlásával egyetlen tulajdonos vagy hitelező sem viselhet annál nagyobb veszteséget, mint amelyet akkor viselt volna, ha az intézményt vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezetet felszámolják.
(2d) * Ha egy szanálás alá vonható szervezetnél vagy – rendkívüli körülmények esetén a szanálási tervtől eltérve – egy szanálás alá vonható szervezetnek nem minősülő szervezetnél szanálási eszközt alkalmaznak, a 79. § (1) bekezdésével összhangban az adott szervezet szintjén csökkentett, leírt vagy átalakított összegeket kell figyelembe venni az érintett szervezetre alkalmazandó a 34. § (5) bekezdése, a 60. § (2) bekezdés a) pontja vagy a 60. § (5) bekezdés a) pontja szerinti küszöbértékekre vonatkozó számításokban.
(3) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB akkor gyakorolhatja az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás által kibocsátott releváns tőkeelem és a (2c) bekezdés alapján leírható, illetve átalakítható kötelezettség tekintetében a leírásra vagy átalakításra vonatkozó jogosultságát *
a) * ha megállapítja, hogy az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás nem lesz többé életképes, kivéve ha gyakorolja a releváns tőkeelemek és a (2c) bekezdés alapján leírható, illetve átalakítható kötelezettség kapcsán a leírásra vagy az átalakításra való jogosultságot;
b) az anyavállalat szintjén kibocsátott tőkeelemek esetében, ha ezeket a tőkeelemeket a Felügyelet elismeri a szavatoló tőke követelményeknek az anyavállalat szintjén történő egyéni vagy összevont alapon történő teljesítéseként, és a szanálási feladatkörében eljáró MNB megállapítja, hogy a csoport nem lesz többé életképes, hacsak a szóban forgó instrumentumok kapcsán nem gyakorolják a leírásra vagy átalakításra vonatkozó jogosultságot;
c) * a leányvállalat szintjén kibocsátott releváns tőkeelemek esetében, ha
ca) ezeket a tőkeelemeket az illetékes felügyeleti hatóság elismeri a szavatoló tőke követelmények egyedi és összevont alapú teljesítéséhez és
cb) az összevont felügyeletet ellátó hatóság székhelye szerinti tőkeelemek leírására vagy átalakítására jogosult hatóság és a szanálási feladatkörében eljáró MNB a 32. § (5) és (6) bekezdése szerinti többoldalú eljárás keretében megállapítja, hogy a csoport a szóban forgó instrumentumok kapcsán gyakorolt tőkeelemek leírására vagy átalakítására vonatkozó jogosultság gyakorlása hiányában többé nem lesz életképes;
d) * ha az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi vállalkozás rendkívüli állami pénzügyi támogatást igényel; vagy
e) * az e törvényben meghatározott állami tőkeemelés során.
(4) Az intézmény vagy csoport a (3) bekezdés alkalmazásában többé nem életképes, ha
a) az intézmény vagy a csoport fizetésképtelen vagy a rendelkezésre álló információk alapján várhatóan fizetésképtelenné válik; és
b) * az időzítést és más meghatározó körülményeket is figyelembe véve nincs észszerű kilátás arra, hogy a tőkeelemek és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek – akár önállóan, akár szanálási intézkedéssel kombinálva alkalmazott –leírásán vagy átalakításán kívül bármilyen egyéb intézkedéssel, így különösen az önkéntes intézményvédelmi alap, a kötelező intézményvédelmi szervezet, vagy más piaci szereplő intézkedésével vagy felügyelet által alkalmazott intézkedéssel vagy kivételes intézkedéssel észszerű időn belül megelőzhető lenne az intézmény vagy a csoport fizetésképtelensége.
(5) A (4) bekezdés a) pontjának alkalmazásában akkor tekintendő egy csoport fizetésképtelennek vagy a rendelkezésre álló információk alapján várhatóan fizetésképtelenné válónak, ha a csoport megsérti vagy objektív tényezők alapján megállapítható, hogy a közeljövőben – de legkésőbb 12 hónapon belül – meg fogja sérteni az összevont alapú prudenciális követelményeket, amely indokolná a Felügyelet intézkedését, mivel a csoport olyan mértékű veszteséget szenvedett el vagy fog valószínűleg elszenvedni, hogy az teljesen vagy jelentősen felemészti a szavatoló tőkéjét.
(6) * Ha a releváns tőkeinstrumentumokat vagy a (2c) bekezdés szerinti leírható, illetve átalakítható kötelezettségeket figyelembe veszik a 68/B. § (1)–(4) bekezdés szerinti követelmény teljesítéséhez, akkor a (3) bekezdésben meghatározott megállapítások megtételéért azon EGT-állam szanálási hatósága a felelős, amely EGT-államban az intézményt vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezetet engedélyezték.
75. § (1) Egy leányvállalat által kibocsátott kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemek a 74. § (3) bekezdés b) pontja szerint nem írhatók le vagy nem alakíthatók át nagyobb mértékben, mint amilyen mértékben az anyavállalati szintű azonos besorolású tőkeelemeket leírták vagy átalakították.
(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB köteles a tőkeinstrumentumok leírására vagy átalakítására vonatkozó jogkörének gyakorlására, ha a 74. § (3) bekezdés c) vagy d) pontjában foglaltak teljesülnek.
76. § (1) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB a 84. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott jogosultságok gyakorlásakor a (2) és (3) bekezdésében meghatározottakkal összhangban különböző átváltási rátákat alkalmazhat a tőkeelemek különböző kategóriáira.
(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek az átváltási rátának megfelelő mértékben kompenzálnia kell az érintett tőkeelem tulajdonosát a leírási és átalakítási jogosultság alkalmazásából eredő veszteségekért.
(3) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdésnek megfelelően különböző átváltási rátákat alkalmaz, az előresorolt kötelezettségekre alkalmazandó átváltási rátának nagyobbnak kell lennie, mint az alárendelt kötelezettségekre alkalmazandó átváltási ráta.
77. § (1) A tőkeelemeknek leírása vagy átalakítása során a szanálási feladatkörében eljáró MNB bevonhatja vagy felhígíthatja az intézményben lévő tagsági részesedéseket.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseket azon intézményben lévő tagsági részesedések vonatkozásában is meg kell tenni, amelyiknél
a) a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok tagsági részesedéssé alakítását, vagy
b) a kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemeknek a 79. § szerinti, elsődleges alapvető tőkévé alakítását
követően kerültek kibocsátásra vagy átruházásra.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt tőkeelem átalakítására akkor kerül sor, ha az átalakításra az eredeti hitelviszonyt megtestesítő instrumentum szerződéses feltételei szerint egy olyan esemény bekövetkezte kapcsán került sor, amely esemény megelőzte vagy egyidejűleg következett be azzal, hogy elrendelésre kerül az intézmény szanálása.
(4) Ha a tőkeelemek átalakítása azt eredményezné, hogy az átvevő befolyásoló részesedést szerez egy intézményben vagy befolyásoló részesedésének mértékét növeli, akkor a Felügyelet hivatalból eljárva olyan időtartamon belül folytatja le a befolyásoló részesedés szerzésére vonatkozó engedélyezési eljárást, hogy az ne késleltesse a tőkeelemek átalakítását, és ne akadályozza meg azt, hogy szanálási intézkedésekkel elérhetők legyenek a szanálási célok.
(5) Ha a Felügyelet a tőkeelemek átalakításának időpontjáig nem fejezi be a (4) bekezdés szerinti engedélyezési eljárást, a 39. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni minden olyan esetben, amikor a tőkeelemek átalakításának eredményeként egy átvevő befolyásoló részesedést szerez vagy befolyásoló részesedésének mértékét megnöveli.
78. § A 22. § (1) bekezdésében előírt független értékelés képezi
a) * a releváns tőkeelemekre és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre a veszteségek viselése érdekében alkalmazandó leírás értéke meghatározásának,
b) * a kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemekre és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre az intézmény feltőkésítése érdekében alkalmazandó átváltási ráta kiszámításának, valamint
c) az e törvényben meghatározott állami tőkeemelés mértéke megállapításának alapját.
79. § (1) A 74–78. §-ban meghatározott rendelkezések teljesítése során a szanálási feladatkörében eljáró MNB úgy gyakorolja a leírásra vagy átalakításra vonatkozó jogosultságát, hogy az megfeleljen a követelések felszámolási eljárásban alkalmazandó kielégítési sorrendnek és
a) elsőként az elsődleges alapvető tőkeelemnek minősülő instrumentumok összege csökkenjen a veszteséggel arányosan, a veszteségviselő képessége erejéig;
b) a szanálási feladatkörében eljáró MNB az elsődleges alapvető tőkeelemek tulajdonosai tekintetében elvégzi a 77. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedést;
c) a kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemek tőkeösszege leírásra vagy elsődleges alapvető tőkeelemekké való átalakításra kerül, a szükséges mértékig és a kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemek veszteségviselő képessége erejéig;
d) * a 74. § (2c) bekezdés alapján leírható, illetve átalakítható kötelezettségek tőkeösszege leírásra vagy elsődleges alapvető tőkeelemekké való átalakításra kerül, vagy mindkettő megtörténik a szanálási célok eléréséhez szükséges mértékig vagy a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek mértékéig, attól függően, hogy melyik a kisebb.
(2) * Ha egy releváns tőkeelem vagy a 74. § (2c) bekezdés alapján leírható, illetve átalakítható kötelezettség leírásra kerül, akkor
a) csökkentése tartós, a 61. § (3) bekezdésében meghatározott kártalanítási mechanizmussal összhangban lévő bármilyen leírást feltételezve,
b) a releváns tőkeelem vagy a 74. § (2c) bekezdés alapján leírható, illetve átalakítható kötelezettség tulajdonosaival szemben nem maradhat fenn leírásra került összegnek megfelelő vagy azzal kapcsolatos kötelezettség, kivéve a leírás időpontjában már megnyílt kötelezettségeket, valamint a leírási jogosultság gyakorlásának jogszerűségét vizsgáló perben hozott jogerős ítélet eredményeként esetlegesen felmerülő károkkal kapcsolatos kötelezettségeket, és
c) az érintett tőkeelemek és kötelezettségek tulajdonosai nem jogosultak semmilyen kártalanításra, kivéve a (3) bekezdés szerinti kibocsátással megvalósuló ellentételezést.
(3) * A releváns tőkeelemnek és a 74. § (2c) bekezdése alapján leírható, illetve átalakítható kötelezettségeknek az (1) bekezdés b), c) és d) pontja szerinti átalakítása céljából a szanálási feladatkörében eljáró MNB előírhatja az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet számára, hogy bocsásson ki elsődleges alapvető tőkeelemeket a releváns tőkeelemek és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek tulajdonosai számára. A releváns tőkeelemek és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek csak akkor alakíthatók át, ha
a) az érintett elsődleges alapvető tőkeelemeket az intézmény vagy az intézmény anyavállalata bocsátja ki, a Felügyelet vagy adott esetben az anyavállalat illetékes felügyeleti hatóságának az egyetértésével;
b) az elsődleges alapvető tőkeelemeket azt megelőzően bocsátják ki, hogy az intézmény tagsági részesedéseket bocsátana ki az állami tőkeemelés céljára;
c) az elsődleges alapvető tőkeelemeket az átalakítási jogosultság gyakorlása után haladéktalanul allokálják és átruházzák; és
d) az egyes releváns tőkeelemek vagy az egyes leírható, illetve átalakítható kötelezettségek kapcsán nyújtott elsődleges alapvető tőke mennyiségét meghatározó átváltási ráta megfelel a 76. §-ban meghatározott alapelveknek, valamint az átváltási rátáról az EBH által az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikkével összhangban kibocsátott iránymutatásnak.
(4) * Az elsődleges alapvető tőkének a (3) bekezdéssel összhangban történő rendelkezésre bocsátása céljából a szanálási feladatkörében eljáró MNB előírhatja az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás számára, hogy mindenkor rendelkezzen a megfelelő mennyiségű elsődleges alapvető tőke kibocsátásához szükséges előzetes engedéllyel.
80. § (1) * A 68/B. §-ban meghatározott követelmény egyedi alapon történő teljesítése céljából releváns tőkeelemeket vagy a 74. § (2c) bekezdése szerinti leírható, illetve átalakítható kötelezettségeket kibocsátó, vagy a szavatoló tőke követelmények egyedi vagy összevont alapon történő teljesítése céljából elismerhető releváns tőkeelemeket kibocsátó leányvállalatra vonatkozó, a 74. § (3) bekezdés a)–c) vagy e) pontja szerinti megállapítás megtétele előtt a szanálási feladatkörében eljáró MNB
a) a 74. § (3) bekezdés a)–c) vagy e) pontja szerinti megállapítás megtétele mérlegelésekor az érintett szanálás alá vonható szervezet szanálási hatóságával történt konzultációt követő 24 órán belül értesíti
aa) az összevont felügyeletet ellátó hatóságot és – ha az eltérő – az összevont alapú felügyeletet ellátó hatóság székhelye szerinti EGT-állam 74. § (3) bekezdése szerinti megállapítások megtételére jogosult hatóságot,
ab) az ugyanazon szanálás alá vonható csoportba tartozó olyan egyéb szervezet szanálási hatóságát, amely szervezet közvetlenül vagy közvetve a 68/B. § (5) bekezdés szerinti kötelezettséget vásárolt a 68/B. § (1)–(4) bekezdés hatálya alá tartozó szervezettől,
b) a 74. § (3) bekezdés c) pontja szerinti megállapítás megtétele mérlegelésekor haladéktalanul értesíti azon releváns tőkeelemeket kibocsátó intézmény, 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet felügyeleti hatóságát, amely tőkeelemek tekintetében leírási vagy átalakítási hatáskört kell gyakorolni, amennyiben a megállapítás megtételére kerül sor, valamint – amennyiben az egy másik hatóság – azon EGT-állam szanálási hatóságát, amelyben a felügyeleti hatóság és az összevont felügyeletet ellátó hatóság van.
(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdés szerinti értesítésben a megállapítását indokolja.
(3) * Ha az (1) bekezdés szerinti értesítésre került sor, a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek az (1) bekezdés a) pont aa) alpontjával vagy b) pontjával összhangban az illetékes felügyeleti hatósággal folytatott konzultációt követően értékelnie kell, hogy
a) rendelkezésre áll-e a leírási vagy átalakítási jogosultságnak a 74. § szerinti gyakorlásától eltérő, alternatív intézkedése;
b) ha ilyen alternatív intézkedés rendelkezésre áll, annak alkalmazása megvalósítható-e;
c) ha ilyen alternatív intézkedés alkalmazása megvalósítható, van-e reális kilátás arra, hogy ez az intézkedés megfelelő időn belül orvosolná azokat a körülményeket, amelyek máskülönben a 74. § szerinti megállapítás megtételét tennék szükségessé.
(4) A (3) bekezdés alkalmazásában az alternatív intézkedések:
a) a Felügyelet intézkedései, vagy
b) a forrás- vagy tőkejuttatás az anyavállalattól.
(5) Ha a (3) bekezdés alapján értesített illetékes felügyeleti hatóságokkal folytatott konzultációt követően a szanálási feladatkörében eljáró MNB úgy értékeli, hogy nem áll rendelkezésre olyan alternatív intézkedés, amely a (3) bekezdés c) pontjában szereplő eredményre vezetne, akkor döntenie kell arról, hogy megfelelő-e a 74. §-ban meghatározott, mérlegelés tárgyát képező megállapítás.
81. § (1) Az MNB elnöke rendszerszintű válság esetén tájékoztatja a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős minisztert, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB által alkalmazott szanálási intézkedésekkel a szanálás célja nem valósult meg, valamint ésszerű kilátás sincs arra, hogy az további szanálási intézkedésekkel megvalósuljon.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatásnak tartalmaznia kell:
a) a szanálás alatt álló intézmény aktuális szolvencia és likviditási helyzetét,
b) a megtett felügyeleti intézkedéseket és kivételes intézkedéseket és az alkalmazott szanálási intézkedéseket,
c) a független értékelés főbb megállapításait, különösen az intézmény aktuális egy tagsági részesedésre jutó sajáttőke-értékét, valamint
d) a szanálási célokat.
(3) * Az (1) bekezdésben kapott tájékoztatás alapján a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter határozatában dönthet arról, hogy állami pénzügyi stabilizációs eszköz alkalmazásának van helye, ha megállapította, hogy
a) további szanálási intézkedések alkalmazása nem bizonyulna elégségesnek a pénzügyi közvetítőrendszert érintő jelentős káros hatások elkerüléséhez,
b) további szanálási intézkedések alkalmazása nem bizonyulna elégségesnek a közérdek védelméhez, amennyiben a szanálás alatt álló intézmény már korábban igénybe vette az MNB rendkívüli likviditási hitelét, vagy
c) az ideiglenes államosítási eszköz tekintetében a szanálási eszközök alkalmazása nem bizonyul elégségesnek a közérdek védelméhez, amennyiben az intézmény korábban már állami részvénytőke támogatásban részesült
azzal, hogy a határozat meghozatalát megelőzően az a) pont tekintetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB-vel, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB-vel és a Felügyelettel, a b) pont tekintetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB-vel, a c) pont tekintetében a Felügyelettel és a szanálási feladatkörében eljáró MNB-vel egyeztet.
(4) Az állami pénzügyi stabilizációs eszköz lehet
a) a szanálás alatt álló magyarországi székhelyű intézményben, pénzügyi holding társaságban, vegyes pénzügyi holding társaságban, vegyes tevékenységű holding társaságban történő tőkeemelés, vagy
b) a szanálás alatt álló magyarországi székhelyű intézményben, pénzügyi holding társaságban, vegyes pénzügyi holding társaságban, vegyes tevékenységű holding társaságban meglévő tagi részesedések ideiglenes államosítása.
(5) * A (3) bekezdésben meghatározott határozat megtámadására a szanálást elrendelő határozat megtámadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy ahol a XIII. Fejezet a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t említi, azon a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályzásáért felelős minisztert kell érteni.
(6) A (3) bekezdésben meghatározott határozat hatályon kívül helyezése nem érinti a bíróság ítéletének közlése napján vagy azt megelőzően a hatályon kívül helyezett határozat alapján végrehajtott ügyletek érvényességét.
(7) A (3) bekezdésben meghatározott határozatot követően az állami pénzügyi stabilizációs eszköz alkalmazásáról a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter előterjesztése alapján a Kormány dönt.
(8) Az állami pénzügyi stabilizációs eszköz alkalmazásakor a pénz- tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter rendelkezik mindazon jogosultságokkal, amelyeket a IX. fejezet a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek biztosít.
82. § (1) Az állami pénzügyi stabilizációs eszköz keretében alkalmazott, tőkeemelés történhet elsődleges alapvető tőkével, kiegészítő alapvető tőkével és járulékos tőkével.
(2) A Kormány által jóváhagyott tőkeemelést az állam nevében az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. útján – e törvény alapján hajtja végre a központi költségvetés terhére. A tőkeemelés pénzbeni hozzájárulással vagy állampapír rendelkezésre bocsátásával teljesíthető. A tőkeemelést a központi költségvetés állami vagyonnal kapcsolatos kiadásait tartalmazó fejezet terhére kell költségvetési kiadásként elszámolni, amellyel a fejezet tervezett kiadása túlléphető.
(3) Az intézmény, a pénzügyi holding társaság, a vegyes pénzügyi holding társaság, a vegyes tevékenységű holding társaság a nem állami tulajdonban lévő tőkeinstrumentumok tulajdonosainak osztalékot, kamatot vagy kuponfizetést nem teljesít addig, amíg az állam az állami pénzügyi stabilizációs eszköz alapján szerzett tagsági részesedéseit nem értékesíti.
83. § (1) Az állami pénzügyi stabilizációs eszköz keretében alkalmazott ideiglenes államosításkor a szanálás alatt álló magyarországi székhelyű intézményben, pénzügyi holding társaságban, vegyes pénzügyi holding társaságban, vegyes tevékenységű holding társaságban meglévő tagi részesedések az államra vagy az állam kizárólagos tulajdonában álló társaságára kerül átruházásra.
(2) Az államra történő átruházáskor a tulajdonosi jogok gyakorlására a pénz- tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter jogosult.
(3) Az ideiglenes államosításkor a vagyonértékesítésre vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kel alkalmazni, hogy ahol e törvény szanálási feladatkörében eljáró MNB-t említ, azon a pénz- tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős minisztert kell érteni.
(4) Az állami feltőkésítés és az ideiglenes államosítás során biztosítani kell, hogy az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás üzleti alapon működjön valamint a piaci magánbefektetői elv alapján a legkorábbi időpontban az állam szerepét tőkeelemek tulajdonosaként nyilvános pályázat útján piaci szereplők vegyék át.
84. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult
a) az intézmény számára előírni minden olyan – a Felügyelet rendelkezésére nem álló – információ rendelkezésre bocsátását, amely szükséges a szanálási intézkedés előkészítéséhez, ideértve a szanálási tervhez szolgáltatott információk aktualizálását és kiegészítését, valamint a helyszíni vizsgálatok során nyújtandó információk kérését is;
b) a szanálás alatt álló intézmény feletti ellenőrző befolyás gyakorlására, valamint a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosait és vezetését megillető jogok és jogosultságok e törvény szerinti gyakorlására;
c) a szanálás alatt álló intézmény által kibocsátott tagsági részesedések átruházására;
d) a szanálás alatt álló intézmény leírható, illetve átalakítható kötelezettségei tekintetében a tőkeösszegnek vagy az esedékes összegnek a csökkentésére, ideértve a nullára csökkentést is;
e) * a szanálás alatt álló intézmény hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségei átalakítására annak az intézménynek, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozásnak, szanálásban érintett anyaintézménynek vagy áthidaló intézménynek a tagsági részesedéseire, amelyhez az intézmény eszközeit, jogait és kötelezettségeit átruházták;
f) * a szanálás alatt álló intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír névértékének – akár nullára – csökkentésére, valamint e hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bevonására, leírására;
g) a szanálás alatt álló intézmény vagy a szanálásban érintett anyaintézmény számára előírni új tagsági részesedések, illetve egyéb tőkeelemek, többek között elsőbbségi részvények és feltételesen átalakítható instrumentumok kibocsátását;
h) * a szanálás alatt álló intézmény általa kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjai, hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségei lejáratának, a fizetendő kamatösszegnek, vagy annak az időpontnak a módosítására, amelyen a kamatfizetés esedékessé válik, többek között a fizetés átmeneti felfüggesztésével is;
i) * pénzügyi szerződés vagy bármely más származtatott ügyletre vonatkozó szerződés lezárására vagy felmondására a 73. § szerinti rendelkezések alkalmazása céljából;
j) a szanálás alatt álló intézmény vezetésének leváltására;
k) * a szanálás alatt álló intézmény meghatározott jogának, eszközének és kötelezettségének más szervezethez történő átruházására a más szervezet beleegyezésével;
l) * a szanálás alá vonást megelőzően az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet által kötött szerződésekből eredő kifizetéseket vagy kötelezettségteljesítéseket – a Felügyelettel való egyeztetést követően – felfüggeszteni.
(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdésben meghatározott szanálási jogosultságokat külön-külön vagy együttesen is alkalmazhatja.
(2a) * A szanálási eszközök alkalmazásakor és a szanálási jogosultságok gyakorlásakor a szanálási feladatkörében eljáró MNB
a) döntéséhez – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem szükséges más személy jóváhagyása vagy hozzájárulása,
b) jogosultságát – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – bármely személy előzetes tájékoztatására vonatkozó jogszabályi előírások – ideértve az értesítésre vagy tájékoztató füzet közzétételére vagy bármilyen dokumentum más hatóságoknál való elhelyezésére vagy nyilvántartásba vételére vonatkozó követelményeket is – figyelembe vétele nélkül gyakorolhatja.
(2b) * A (2a) bekezdés b) pontja nem érinti az állami támogatások uniós keretrendszeréhez kapcsolódó értesítési követelményeket.
(3) Ha az e törvény hatálya alá tartozó valamely intézmény esetében a szervezet sajátos jogi formája következtében nem alkalmazható az (1) bekezdésben felsorolt bármely jogosultság, a szanálási feladatkörében eljáró MNB olyan intézkedést alkalmazhat, amely – hatásait tekintve is – a leginkább hasonló.
85. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult
a) * a 100. és 101. §-ra is figyelemmel a szanálás alatt álló intézmény pénzügyi instrumentumainak, eszközeinek, forrásainak, jogainak és kötelezettségeinek tehermentes átruházására;
b) a szanálás alatt álló intézmény további tagsági részesedések szerzésére vonatkozó jogát felfüggeszteni vagy megszüntetni;
c) * felhívni az illetékességgel rendelkező szervezetet vagy hatóságot a pénzügyi instrumentum szabályozott piacon való bevezetése vagy szabályozott piacon való kereskedése felfüggesztésére vagy megszüntetésére;
d) annak kinyilvánítására, hogy az átvevő a szanálás alatt álló intézmény valamely vagy minden joga és kötelezettsége, illetve a szanálás alatt álló intézmény által hozott valamely vagy minden intézkedés tekintetében – ideértve a piaci infrastruktúrában való részvételhez kapcsolódó bármilyen jogot és kötelezettséget is – jogutódnak tekintendő;
e) a szanálás alatt álló intézmény és az átvevő kötelezésére, hogy egymást lássák el információval és támogatással; továbbá
f) az olyan szerződések feltételeinek törlésére vagy módosítására, amelyben a szanálás alatt álló intézmény részes fél, és
g) az átvevő szerződéses jogutóddá történő kijelölésére.
(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB akkor gyakorolhatja az (1) bekezdésben meghatározott jogosultságokat, ha úgy ítéli meg, hogy azok szükségesek a szanálási intézkedés hatékonyságának biztosítása, illetve egy vagy több szanálási cél megvalósítása érdekében.
(3) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási jogosultságok gyakorlása során olyan üzletmenet folytonosságot biztosító intézkedéseket alkalmazhat, amelyek szükségesek a szanálási intézkedés hatékonyságának és annak a biztosításához, hogy az átvevő működtetni tudja az átruházott üzleti tevékenységet, ideértve azt is, hogy
a) a szanálás alá vont intézmény bármely átruházott pénzügyi instrumentuma, jogosultsága, eszköze vagy kötelezettsége tekintetében a folyamatosság biztosítása érdekében az átvevőt a szanálás alatt álló intézmény helyébe léptetheti minden olyan szerződésben, amelyben a szanálás alatt álló intézmény akár kifejezetten, akár közvetve szerepel;
b) a szanálás alá vont intézmény bármely átruházott pénzügyi instrumentumával, jogosultságával, eszközével vagy kötelezettségével kapcsolatos bármilyen jogi eljárásban kezdeményezheti az átvevő szanálás alatt álló intézmény helyébe léptetését, amely kezdeményezés alapján a helyébe léptetést foganatosítani kell.
(4) Az (1) bekezdés d) pontjában és a (3) bekezdésben foglalt jogosultságok nem érintik
a) a szanálás alatt álló intézmény munkavállalójának azon jogát, hogy a munkaszerződését felmondja;
b) a 89–91. §-ra is figyelemmel valamely szerződés részes felének azon jogát, hogy gyakorolja a szerződés szerinti jogait, köztük a szerződés felmondásához való jogot, ha erre a szerződés feltételeivel összhangban, a szanálás alatt álló intézménynek az átruházást megelőző, illetve az átvevőnek az átruházást követő cselekménye vagy mulasztása alapján jogosult.
86. § (1) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB előírhatja a szanálás alatt álló intézmény vagy a szanálás alatt álló intézménnyel azonos csoportba tartozó vállalkozás számára – ideértve azt az esetet is, ha a szanálás alatt álló intézmény vagy csoporthoz tartozó érintett vállalkozás ellen a szanálást követően felszámolási eljárás indult – mindazon szolgáltatások nyújtásának és létesítmények használatának az átvevő intézmény részére történő biztosítását, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az átvevő tudja működtetni az átruházott üzleti tevékenységet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatások és létesítmények csak a működési szolgáltatásokra és létesítményekre korlátozódnak, és a pénzügyi támogatás semmilyen formáját nem foglalják magukban.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatásnyújtás és létesítménybiztosítás az alábbi feltételekkel történik:
a) ha a szolgáltatásokat és létesítményeket közvetlenül a szanálási intézkedés előtt, megállapodás alapján biztosították a szanálás alatt álló intézménynek, úgy a megállapodás időbeli hatálya alatt ugyanazon feltételek mellett;
b) ha az a) pont nem alkalmazandó, ésszerű feltételek mellett.
(4) * Az (1) bekezdés szerinti előírást megsértő kötelezettel szemben a szanálási feladatkörében eljáró MNB az e törvény szerinti szankciókat alkalmazhatja.
87. § (1) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB által hozott szanálási intézkedés olyan intézkedést foglal magában, amely harmadik országban található tulajdont vagy harmadik ország joga alá tartozó tagsági részesedéseket, illetve jogokat vagy kötelezettségeket érint, a szanálási feladatkörében eljáró MNB előírhatja, hogy
a) a szanálás alatt álló intézmény felett ellenőrző befolyást gyakorló személy és az átvevő tegyen meg minden, az átruházás, leírás, átalakítás vagy intézkedés hatályossá válásához szükséges lépést;
b) a szanálás alatt álló intézmény felett ellenőrző befolyást gyakorló személy az átruházás, leírás, átalakítás vagy intézkedés hatályossá válásáig az átvevő nevében tartsa a tagsági részesedéseket, eszközöket, forrásokat, vagy jogokat, illetve teljesítse a kötelezettségeket;
c) az átvevőnél az a) és b) pont értelmében előírt intézkedések meghozatala során indokoltan felmerült, méltányolható – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabálynak megfelelően – költségek kerüljenek megtérítésre a 35. §-ban előírt módok valamelyikén.
(2) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB egy intézmény tagsági részesedését, jogát vagy kötelezettségét egy másik szervezetre ruházza át vagy szándékozik átruházni, de az átruházott vagy átruházni szándékozott tagsági részesedések, jogok vagy kötelezettségek egy része harmadik országban helyezkedik el, vagy az átruházott vagy átruházni szándékozott tagsági részesedések, jogok vagy kötelezettségek egy része a harmadik ország jogának hatálya alá tartozik, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB előírhatja, hogy a szanálás alatt álló intézmény felett ellenőrző befolyást gyakorló más személyre és az átvevőre az (1) bekezdésben szereplő feltételek vonatkoznak.
(3) * Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB úgy ítéli meg, hogy a szanálás alatt álló intézmény felett ellenőrző befolyást gyakorló személy minden szükséges lépésének megtétele ellenére igen valószínűtlen, hogy az átruházás, leírás, átalakítás vagy intézkedés a harmadik országban található tulajdon vagy harmadik ország joga alá tartozó tagsági részesedés tekintetében hatályossá válik, nem kezdheti meg az átruházást, leírást, átalakítást vagy intézkedést. Az elrendelt intézkedés végrehajtása teljességének szempontjából az intézkedés elrendelését az érintett eszközök, részvények vagy egyéb tagsági részesedést megtestesítő instrumentumok, jogok vagy kötelezettségek vonatkozásában érvénytelennek kell tekinteni.
87/A. § * (1) Ha másik EGT-állam szanálási hatósága a vagyonértékesítés alkalmazása során olyan tagsági részesedés, eszköz, forrás, jog vagy kötelezettség átruházásáról hoz a szanálási hatóság tagállamának joga szerint érvényes és végleges határozatot, amelyre a magyar jog alkalmazandó, az átruházást a magyar jog szerint érvényesnek kell tekinteni abban az esetben is, ha a másik tagállam szanálási hatósága által hozott határozat alapján történő átruházás a magyar jog szerint egyébként nem lenne érvényes.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határozat alapján történő átruházás érvénytelenségének megállapítása nem kérhető azon az alapon, hogy az átruházás a magyar jog szerint nem érvényes.
87/B. § * (1) * Ha másik EGT-állam szanálási hatósága gyakorolja leírási vagy átalakítási hatáskörét a hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek tekintetében – ideértve annak a 74. § szerinti, tőkeelemek kapcsán történő alkalmazását is – a szanálás alatt álló intézmény olyan kötelezettségei, illetve releváns tőkeelemei vonatkozásában, amelyek
a) a magyar jog hatálya alá tartozó instrumentumok vagy kötelezettségek, illetve
b) magyar hitelezőkkel szembeni kötelezettségek,
ezen instrumentumok, illetve kötelezettségek tőkeösszegét a másik EGT-állam szanálási hatósága érvényes és végleges határozatának megfelelően kell csökkenteni, illetve a jogokat vagy kötelezettségeket a másik tagállam szanálási hatósága határozata alapján kell átalakítani abban az esetben is, ha a másik EGT-állam szanálási hatósága által hozott határozat alapján történő leírás vagy átalakítás a magyar jog szerint egyébként nem lenne érvényes.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határozat alapján történő tőkeösszeg-csökkentés, illetve átalakítás érvénytelenségének megállapítása nem kérhető azon az alapon, hogy a tőkeösszegcsökkentés, illetve átalakítás a magyar jog szerint nem érvényes.
87/C. § * A szanálási hatóság államának jogát kell alkalmazni
a) a részvényesek, hitelezők és harmadik felek 87/A. § (1) bekezdés szerinti átruházásra vonatkozó határozattal szembeni jogorvoslatára,
b) a hitelezők 87/B. § (1) bekezdés szerinti tőkeösszeg-csökkentésre, illetve átalakításra vonatkozó határozattal szembeni jogorvoslatára,
c) a 87/A. § (1) bekezdés szerinti tagsági részesedés, eszköz, forrás, jog vagy kötelezettség részleges átadásához kapcsolódó, 99–102. § szerinti biztosítékokra.
88. § (1) * A szanálási intézkedések alkalmazása – és az ilyen intézkedés alkalmazásához közvetlenül kapcsolódó bármilyen esemény bekövetkezése – önmagában még nem ismerhető el a Tvt. értelmében vett jogérvényesítési vagy fizetésképtelenségi eljárásként, ha a szerződés szerinti érdemi kötelezettségeket, többek között a fizetési és szállítási kötelezettségeket, valamint a biztosíték rendelkezésre bocsátását továbbra is teljesítik.
(2) A szanálási intézkedések alkalmazása – és az ilyen intézkedés alkalmazásához közvetlenül kapcsolódó bármilyen esemény bekövetkezése – nem teszi lehetővé:
a) * felmondási, felfüggesztési, nettósítási vagy egymással szembeni elszámolási jog gyakorlását, többek között
aa) olyan, leányvállalat által kötött szerződések vonatkozásában, amelyek esetében a szerződés szerinti kötelezettségek teljesítését az anyavállalat vagy egy csoporthoz tartozó vállalkozás garantálja vagy másképpen támogatja,
ab) az intézménnyel azonos csoportba tartozó féllel kötött olyan szerződések vonatkozásában, amelyek a nemteljesítéskor felmondásra jogosító rendelkezést tartalmaznak,
ac) * az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2554 rendelete szerinti IKT szolgáltatások igénybevételére vonatkozó megállapodások tekintetében, ideértve azok módosítását is figyelemmel arra is, hogy a felmondási jogok gyakorlását a megállapodásokban az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2554 rendelete 30. cikk (2) bekezdés h) pontja szerint a Felügyelet és a szanálási feladatkörében eljáró MNB elvárásainak megfelelően kell kialakítani;
b) * az érintett intézmény vagy az 1. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi vállalkozás a szerződés nemteljesítésekor felmondásra jogosító rendelkezéseket tartalmazó szerződését biztosító vagyontárgy birtokba vételét, a vagyontárgy feletti ellenőrző befolyás gyakorlását vagy biztosítéki jogosultság érvényesítését a vagyontárgy terhére;
c) * az érintett intézmény vagy az 1. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi vállalkozás vagy bármely csoporttag bármely a szerződés nemteljesítésekor felmondásra jogosító rendelkezéseket tartalmazó szerződésből származó jogának befolyásolását;
feltéve hogy a szerződés szerinti érdemi kötelezettségeket, többek között a fizetési és szállítási kötelezettségeket, valamint a biztosíték rendelkezésre bocsátását továbbra is teljesítik.
(3) Az e §-ban foglaltak nem érintik a személyek arra vonatkozó jogát, hogy a (2) bekezdésben meghatározott jogukat gyakorolják, ha ez a jog a szanálási intézkedéstől – vagy az ilyen intézkedés alkalmazásához közvetlenül kapcsolódó bármilyen eseménytől – eltérő, egyéb esemény következtében keletkezett.
(4) A 89–91. § szerinti felfüggesztés vagy korlátozás nem jelenti az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában a szerződéses kötelezettségek nem teljesítését.
(5) Az e §-ban foglalt rendelkezések az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I.) szóló 593/2008/EK rendelet 9. cikke értelmében imperatív rendelkezésnek minősülnek.
(6) A harmadik országbeli e törvény alapján elismert szanálási eljárás e § alkalmazásában szanálási intézkedésnek minősül.
89. § (1) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult – a Felügyelettel folytatott egyeztetést követően – felfüggeszteni az olyan szerződésből eredő kifizetést vagy kötelezettségteljesítést, amely szerződésben a szanálás alatt álló intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti szervezet részes fél, ha
a) a 17. § (1) bekezdés a) pontja szerint a Felügyelet megállapítja, hogy az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti szervezet fizetésképtelen vagy várhatóan fizetésképtelenné válik,
b) a 17. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak fennállnak,
c) a kötelezettségek felfüggesztése a szanálás alatt álló intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti szervezet pénzügyi helyzetének további romlásának megakadályozása érdekében szükséges, és
d) a kötelezettségek felfüggesztése a 17. § (1) bekezdés c) pontja szerinti közérdek megállapításához, a megfelelő szanálási eszköz kiválasztásához vagy a szanálási eszköz hatékony biztosításához szükséges.
(1a) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB a kötelezettségek felfüggesztésére vonatkozó jogosultságát az eset összes körülményének figyelembevételével gyakorolja, így különösen figyelemmel van a felfüggesztésnek a kártalanítási kötelezettség alá tartozó betétrészre, a természetes személyek, továbbá a mikro-, kis és középvállalkozások tulajdonában álló betétekre történő kiterjeszthetőségére.
(1b) * A felfüggesztés időtartamának a lehető legrövidebbnek kell lennie, így nem haladhatja meg a szanálási feladatkörében eljáró MNB által az (1) bekezdés c) és d) pontjában foglaltak megállapításához minimálisan szükséges időtartamot, és az nem lehet hosszabb, mint a 114. § (4) bekezdése szerinti közlemény közzétételétől a közzétételt követő munkanapon éjfélig terjedő időtartam.
(1c) * A felfüggesztés időtartamának leteltekor a kötelezettségek felfüggesztése automatikusan megszűnik.
(2) Ha a fizetési vagy szállítási kötelezettség teljesítése a felfüggesztés időtartama alatt lenne esedékes, akkor az a felfüggesztési időtartam lejártakor válik esedékessé.
(3) Ha egy szanálás alatt álló intézménynek a szerződés szerinti fizetési vagy szállítási kötelezettségeit az (1) bekezdés alapján felfüggesztik, akkor a szanálás alatt álló intézmény ugyanazon szerződés szerinti partnereinek fizetési és szállítási kötelezettségeit azonos időtartamra szintén felfüggeszti.
(4) * Az (1) bekezdés szerinti felfüggesztést nem kell alkalmazni a Tvt. alkalmazásában kijelölt rendszerekkel vagy rendszer-üzemeltetőkkel, valamint a 648/2012/EU rendelet 14. cikke alapján EGT-államban engedélyezett központi szerződő felekkel, valamint az Európai Értékpapír-piaci Hatóság által a 648/2012/EU rendelet 25. cikkének megfelelően elismert harmadik országbeli központi szerződő felekkel és a központi bankokkal szembeni fizetési és szállítási kötelezettségekre.
(5) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdés szerinti fizetési vagy szállítási kötelezettségek felfüggesztésére vonatkozó jogosultság gyakorlása során figyelembe veszi a pénzügyi piacok rendezett működésére gyakorolható hatást, a vonatkozó jogszabályok, a felügyeleti és a bírósági hatáskörökre vonatkozó rendelkezéseket, annak érdekében, hogy a rendes fizetésképtelenségi eljárásban a hitelezők jogainak és a hitelezőkkel szembeni egyenlő bánásmód érvényesülése biztosított legyen. A szanálási feladatkörében eljáró MNB tekintettel arra, hogy közérdek megállapításának hiánya miatt az intézményt vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezetet fizetésképtelenségi eljárás alá vonhatják, biztosítja a közigazgatási, illetve igazságügyi hatóságokkal a megfelelő koordinációt.
(6) * Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén a szanálási feladatkörében eljáró MNB minden egyes eset körülményeit értékelve határozatban dönt arról, hogy mely kötelezettségek felfüggesztésére kerül sor. A szanálási feladatkörében eljáró MNB a határozat meghozatalát megelőzően értékeli, hogy a felfüggesztést ki kell-e terjeszteni a biztosítható betétekre, különösen pedig az olyan biztosított betétekre, amelyek természetes személyeknek és mikro-, kis- és középvállalkozásoknak a tulajdonában vannak.
(7) * Amennyiben a szanálási feladatkörében eljáró MNB a fizetési vagy szállítási kötelezettségek felfüggesztését biztosítható betétek tekintetében alkalmazza, úgy határozatban dönt a betéteseket megillető betétekből származó megfelelő napi összeg meghatározásáról.
(8) * Ha egy intézmény, vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet szerződésből eredő fizetési vagy szállítási kötelezettsége az (1) bekezdés alapján felfüggesztésre kerül, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a felfüggesztés időtartama alatt:
a) a hitelbiztosítékok érvényesítésének korlátozására vonatkozó hatáskörében irányadó rendelkezések figyelembevételével korlátozást állapíthat meg az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet biztosított hitelezőire a hitelbiztosítékok érvényesítése tekintetében az intézmény vagy szervezet bármely eszközére,
b) a felmondási jog ideiglenes felfüggesztésére vonatkozó jogosultságára irányadó rendelkezések alkalmazásával bármely szerződő félnek az intézménnyel vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezettel kötött szerződése tekintetében fennálló felmondási jogát felfüggesztheti.
(9) * Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB megállapította, hogy az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet fizetésképtelen vagy a rendelkezésre álló információk alapján várhatóan fizetésképtelenné válik, és az (1) bekezdés vagy a (8) bekezdés szerinti jogosultság gyakorlását követően szanálási intézkedés alkalmazására kerül sor, a szanálási feladatkörében eljáró MNB az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet vonatkozásában nem gyakorolhatja ismételten az e §-ban meghatározott jogosultságát.
90. § (1) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult a 114. § (4) bekezdésben meghatározott, korlátozásról szóló közlemény közzétételétől a 89. § (1b) bekezdése szerinti időtartam alatt korlátozni a szanálás alatt álló intézmény biztosított hitelezőinek birtokában levő hitelbiztosítékoknak a szanálás alatt álló intézmény eszközeivel összefüggésben történő érvényesítését.
(2) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB nem gyakorolhatja az (1) bekezdésben meghatározott jogosultságot a Tvt. alkalmazásában kijelölt rendszerek vagy rendszer-üzemeltetők, a 648/2012/EU rendelet 14. cikke alapján EGT-államban engedélyezett központi szerződő felek, valamint az Európai Értékpapír-piaci Hatóság által a 648/2012/EU rendelet 25. cikkének megfelelően elismert harmadik országbeli központi szerződő felek és központi bankok birtokában lévő olyan hitelbiztosíték esetén, amely olyan eszközre vonatkozik, melyre a szanálás alatt álló intézmény letéttel vagy más fedezettel biztosítékot nyújtott.
(3) A 103. § alkalmazása esetén a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek biztosítania kell, hogy az (1) bekezdésben meghatározott jogosultság alapján alkalmazott korlátozások minden olyan, csoporthoz tartozó vállalkozás vonatkozásában következetesek legyenek, amelyek kapcsán szanálási intézkedésre kerül sor.
(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek az e § szerinti jogosultság gyakorlásakor figyelembe kell venniük, hogy a jogosultság gyakorlása milyen hatással lehet a pénzügyi piacok zavartalan működésére.
91. § (1) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB a 114. § (4) bekezdésben meghatározott közlemény közzétételétől a 89. § (1b) bekezdése szerinti időtartam alatt felfüggesztheti a szanálás alatt álló intézménnyel szerződéses viszonyban álló feleknek a szerződés felmondására vonatkozó jogait.
(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a 114. § (4) bekezdésben meghatározott közlemény közzétételétől a közzétételt követő munkanapon a szanálás alatt álló intézmény leányvállalatának székhelye szerinti EGT-állam ideje szerint éjfélig felfüggesztheti a szanálás alatt álló intézmény leányvállalatával szerződéses viszonyban álló feleknek a szerződés felmondására vonatkozó jogait, ha:
a) az érintett szerződés szerinti kötelezettségek teljesítését a szanálás alatt álló intézmény garantálja;
b) az érintett szerződés szerinti felmondási jog kizárólag a szanálás alatt álló intézmény fizetésképtelenségén vagy pénzügyi helyzetén alapul; vagy
c) az átruházási jogosultságot a szanálás alatt álló intézménnyel kapcsolatban gyakorolták vagy az vele kapcsolatban gyakorolható, a szanálás alatt álló intézménynek a leányvállalatban meglévő, az érintett szerződéshez kötődő minden eszközét és kötelezettségét ruházták át vagy azok átruházhatók az átvevőhöz és az átvevő azokat átvállalta, vagy pedig a szanálási feladatkörében eljáró MNB bármilyen más módon megfelelő védelmet biztosít e kötelezettségekre nézve.
(3) * Az (1) és (2) bekezdés szerinti felfüggesztést nem kell alkalmazni a Tvt. alapján kijelölt rendszerekre vagy rendszerüzemeltetőkre, illetve a 648/2012/EU rendelet 14. cikke alapján EGT-államban engedélyezett központi szerződő felekre, és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság által a 648/2012/EU rendelet 25. cikkének megfelelően elismert harmadik országbeli központi szerződő felekre, valamint a központi bankokra.
(4) * Valamely személy az (1) és (2) bekezdésben meghatározott időszak vége előtt is élhet a szerződés szerinti felmondási jogával, ha értesítést kap a szanálási feladatkörében eljáró MNB-től arra vonatkozóan, hogy a szerződés szerinti jogok és kötelezettségek nem kerülnek átruházásra az átvevőhöz, az áthidaló intézményhez vagy a szanálási vagyonkezelőhöz, valamint nem terjed ki rá a hitelezői feltőkésítés.
(5) * Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB gyakorolja az (1) és (2) bekezdésben a felmondási jog felfüggesztésére vonatkozóan meghatározott jogosultságot, és nem került sor a (4) bekezdés szerinti értesítésre, akkor
a) a szerződés szerinti jogok és kötelezettségek más szervezethez történő átruházása esetén a szerződő fél csak akkor gyakorolhatja az adott szerződés feltételei szerinti felmondási jogot, ha az átvevőnél, az áthidaló intézménynél vagy a szanálási vagyonkezelőnél a felmondásra okot adó esemény legalább három napig folytatólagosan fennáll vagy bekövetkezik,
b) a szerződés szerinti jogok és kötelezettségek szanálás alatt álló intézménynél történő maradása esetén, amennyiben a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szóban forgó szerződés tekintetében nem alkalmazta az 57. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hitelezői feltőkésítést, a felmondási jog a felfüggesztés időtartamát követően a szerződési feltételeknek megfelelően gyakorolható.
(6) A szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek az e § szerinti jogosultság gyakorlásakor figyelembe kell vennie az intézkedés pénzügyi piacok zavartalan működésére gyakorolt hatását.
(7) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB kérésére a kereskedési adattárnak elérhetővé kell tennie a szükséges információkat az illetékes felügyeleti hatóságok vagy a szanálási hatóságok számára annak érdekében, hogy lehetővé tegye számukra feladataik és megbízatásaik ellátását a 648/2012/EU rendelet 81. cikkével összhangban.
91/A. § * (1) * Az intézmény és az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet által harmadik ország joga alapján 2020. december 26. napját követően kötött új kötelezettséget keletkeztető vagy meglévő kötelezettséget érdemben módosító pénzügyi szerződéseknek biztosítaniuk kell a szanálási feladatkörében eljáró MNB részére a szanálási jogkörének gyakorlására vonatkozó, a 89–91. § szerinti jogosultságot és az annak gyakorlásához szükséges felhatalmazást.
(1a) * A magyarországi székhelyű EU-szintű anyavállalatoknak gondoskodni kell arról, hogy a harmadik országbeli leányvállalataik – amelyek lehetnek hitelintézetek, befektetési vállalkozások, pénzügyi vállalkozások – az (1) bekezdésben említett pénzügyi szerződésekbe foglaljanak bele olyan feltételeket, amelyekben kizárják annak lehetőségét, hogy az EU-szintű anyavállalat jogait és kötelezettségeit felfüggesztő vagy korlátozó hatáskör szanálási feladatkörében eljáró MNB általi, (1) bekezdés szerinti gyakorlása a szóban forgó szerződések viszonylatában érvényes indokként szolgáljon a korai felmondásra, a felfüggesztésre, a módosításra, a nettósításra, az egymással szembeni elszámolási jog gyakorlására vagy a hitelbiztosítékok érvényesítésére.
(2) Pénzügyi szerződésnek minősül minden olyan szerződés, amely egy vagy több olyan felmondási vagy hitelbiztosíték-érvényesítési jog gyakorlását írja elő, amely vonatkozásában a 89. §, a 90. §, a 91. § és a 114. § alkalmazásának van helye.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség nem teljesítése nem akadályozza a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t, hogy az adott pénzügyi szerződés vonatkozásában alkalmazza a 89. §-ban, a 90. §-ban, a 91. §-ban és a 114. §-ban biztosított szanálási jogosultságait.
92. § * (1) A szanálási célok elérése és a szanálási intézkedések alkalmazása céljából a szanálási eljárás elrendelésétől annak megszűnéséig a szanálási feladatkörében eljáró MNB gyakorolja a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosainak, valamint vezetésének a szanálás alá volt intézmény feletti minden irányítási jogosultságait
a) a szanálás alatt álló intézmény működtetése, tevékenységeinek és szolgáltatásainak folytatása, és
b) a szanálás alatt álló intézmény eszközeinek és vagyonának kezelése és elidegenítése érdekében.
(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdésben meghatározott tulajdonosi és vezetési jogosultságokat közvetlenül vagy az általa megbízott személy révén gyakorolja, ideértve a szanálás alatt álló intézmény részvényeiből és más tagsági részesedéseiből származó szavazati jogosultságok gyakorlását is. A részvények és más tagsági részesedések tulajdonosai szavazati jogukat a szanálási eljárás alatt nem gyakorolják.
(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosait és vezetését megillető irányítási jogosultságok gyakorlása nélkül, közigazgatási hatósági döntések révén is megteheti a szanálás céljának elérése érdekében szükséges szanálási intézkedéseket, valamint meghatározhatja a szanálás alá vont intézmény tulajdonosai és vezetése által gyakorolható irányítási jogosultságok körét.
(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB
a) a szanálási célokra,
b) a szanálásra vonatkozó általános elvekre,
c) a szanálás alatt álló intézmény egyedi körülményeire, és
d) a határon átnyúló tevékenységű csoportok hatékony szanálása előmozdításának szükségességére tekintettel dönt arról, hogy az (1)–(3) bekezdésben meghatározott módszerek közül melyekkel tudja a leghatékonyabban végrehajtani a szanálási intézkedéseket.
93. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálás alatt álló intézményhez szanálási biztost rendelhet ki.
(1a) * Ha egy csoportba tartozó több intézményhez szükséges szanálási biztost kirendelni, a szanálási feladatkörében eljáró MNB mérlegeli, hogy az érintett intézmények pénzügyi biztonságát támogató megoldások elősegítése érdekében nem célszerűbb-e ugyanazt a szanálási biztost kirendelni.
(2) A szanálási biztos gyakorolja a kirendelés időtartama alatt a szanálás alá vont intézmény igazgatóságának, valamint – az állami pénzügyi stabilizációs eszköz alkalmazása kivételével – közgyűlésének jogköreit.
(3) Szanálási biztosként kirendelhető:
a) természetes személy,
b) gazdasági társaság.
(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti szanálási biztos kijelöli azt a természetes személyt, aki főfelelősként képviseli a gazdasági társaságot a szanálási biztosi teendők ellátása során.
(4a) * Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB természetes személyt rendel ki szanálási biztosként, akkor jogosult annak a Hpt. 2. melléklet szerinti azonosító adatait a kirendelés időtartama alatt kezelni a zavartalan feladatellátása céljából. A természetes személy szanálási biztos személyes adatai csak törvényben meghatározott esetben ismerhetők meg harmadik személy által.
(5) * A szanálási biztos – a szanálási feladatkörében eljáró MNB előzetes jóváhagyásával – közreműködőt vehet igénybe.
(6) * A szanálási biztos a szanálási feladatkörében eljáró MNB által utasítható és a szanálási feladatkörében eljáró MNB által ellenőrzött tevékenysége során jogosult és köteles megtenni minden olyan intézkedést, amely a szanálási céloknak és a szanálási intézkedéseknek – ideértve a tőkeemelést, az intézmény tulajdonosi szerkezetének átalakítását és a szanálási eszközök alkalmazását – a szanálási feladatkörében eljáró MNB döntésének megfelelő érvényre juttatásához szükségesek.
(6a) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási biztos tevékenységeire vonatkozóan korlátozásokat, valamint előzetes jóváhagyási kötelezettséget írhat elő.
(6b) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB előírhatja a szanálási biztos részére, hogy a szanálás alatt álló intézmény gazdasági és pénzügyi helyzetéről és a szanálási biztosi tevékenységéről a kirendelése kezdetén, továbbá meghatározott rendszerességgel és a kirendelésének megszűnésekor részére számoljon be.
(6c) * A szanálási biztos legfeljebb egy év időtartamra rendelhető ki azzal, hogy a kirendelés kivételesen megújítható, amennyiben a szanálási feladatkörében eljáró MNB megállapítja, hogy a kirendelés feltételei továbbra is fennállnak.
(7) Ha az intézményhez már felügyeleti biztos került kirendelésre, akkor a Felügyelet legkésőbb a szanálási biztos kirendelésével egyidejűleg visszahívja a felügyeleti biztost azzal, hogy a szanálási feladatkörében eljáró MNB ugyanazt a gazdasági társaságot vagy természetes személyt is kirendelheti szanálási biztosnak.
(8) * Az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság tagja a szanálási biztos kirendelésének ideje alatt is megtámadhatja a szanálási biztost kirendelő határozatot és a szanálási feladatkörében eljáró MNB által az intézménnyel szemben hozott határozatot, az intézményt képviselheti vagy a képviselet ellátására meghatalmazást adhat e perben.
(9) A szanálási biztosra és az általa az (5) bekezdés alapján igénybe vett közreműködőre alkalmazni kell a felügyeleti biztosra az MNB tv.-ben meghatározott szakmai és összeférhetetlenségi előírásokat.
94. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási biztos kirendelésekor, illetve a szanálási biztosi tevékenységének folytatása során is – a lefolytatandó vagy folyamatban lévő eljárás körülményeinek mérlegelése alapján – dönthet úgy, hogy több természetes személyt rendel ki a feladatmegosztás megjelölésével a szanálási biztosi tevékenység ellátására. A kirendelésben rendelkezni kell a cégjegyzési jogosultság gyakorlásának módjáról is. A szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek lehetősége van arra is, hogy a már kirendelt személyek számát csökkentse, ha ez a lefolytatandó vagy folyamatban lévő eljárás összes körülményének mérlegelése alapján indokolt.
(2) Hitelintézethez történő természetes személy szanálási biztos kirendelése esetén az MNB a hitelintézethez egyidejűleg legalább két személyt jelöl ki a szanálási biztosi tevékenység ellátására a feladatmegosztás megjelölésével.
95. § (1) E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok megsértése, illetve a szanálás akadályozása esetén a szanálási feladatkörében eljáró MNB a következő szankciókat alkalmazhatja:
a) a jogsértés folytatásától való eltiltás;
b) a vezetői állású személyek legfeljebb hat hónapig terjedő felfüggesztése;
c) * természetes személlyel szemben legfeljebb egymilliárd-ötszázötvenötmillió-nyolcszázötvenezer forint összegű pénzbírság kiszabása;
d) jogi személy esetében a jogi személy előző üzleti évi teljes éves nettó árbevétele legfeljebb 10%-ának megfelelő pénzbírság;
e) a jogsértésből származó anyagi előny vagy elmaradt veszteség legfeljebb 200 százalékának megfelelő pénzbírság;
f) * egyes nyereség kifizetésére vonatkozó tilalom.
(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdésben foglalt szankciók alkalmazásakor különösen a következő szempontokat mérlegeli:
a) a jogsértés súlyossága és időtartama;
b) a felelős természetes vagy jogi személy felelősségének mértéke;
c) a felelős természetes vagy jogi személy pénzügyi ereje, így különösen a felelős jogi személy teljes árbevétele vagy a felelős természetes személy éves jövedelme;
d) a felelős természetes vagy jogi személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség jelentősége, ha ezek meghatározhatók;
e) a jogsértés által harmadik feleknek okozott veszteség, ha meghatározható;
f) * a felelős természetes vagy jogi személy illetékes felügyeleti hatósággal és szanálási hatósággal való együttműködésének mértéke;
g) a felelős természetes vagy jogi személy által elkövetett korábbi jogsértések; h) a jogsértés esetleges rendszerszintű következményei.
96. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szankcióval sújtott természetes vagy jogi személynek a döntésről való értesítését követően honlapján haladéktalanul nyilvánosságra hozza a szanálási feladatkörében hozott szankciós döntések rendelkező részét.
(2) * Nem végleges döntéssel szembeni jogorvoslat esetén a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek a honlapján jeleznie kell a jogorvoslati folyamat aktuális fázisát, valamint a jogorvoslat eredményét.
(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB név nélkül teszi közzé a döntést, ha
a) a szankciót természetes személyre szabta ki, és a személyes adatok nyilvánosságra hozatala aránytalan hátrányt okozna;
b) a nyilvánosságra hozatal veszélyeztetné a pénzügyi piacok stabilitását vagy valamely folyamatban lévő büntetőeljárást; vagy
c) * a nyilvánosságra hozatal – ha meghatározható – aránytalan veszteséget okozna az érintett intézménynek vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozásnak.
(4) A (3) bekezdésben foglalt esetkörökben a név nélküli közzététel helyett az MNB dönthet a döntés – legfeljebb 60 nappal – halasztott közzétételéről is, ha alappal feltételezhető, hogy a halasztás időszaka alatt a név nélküli nyilvánosságra hozatal indokai meg fognak szűnni.
(5) A szanálási feladatkörében eljáró MNB gondoskodik arról, hogy az e § szerint nyilvánosságra hozott döntés, valamint a kapcsolódó jogorvoslatra vonatkozó információ legalább öt évig a honlapján hozzáférhető legyen.
97. § (1) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB egy vagy több szanálási eszköz alkalmazása során a szanálás alatt álló intézmény jogainak, eszközeinek és kötelezettségeinek csak egy részét ruházza át, azon tulajdonosoknak és hitelezőknek, akiknek a követeléseit nem ruházták át, a követelések kielégítésére kifizetett összeg nem lehet kevesebb, mint az az összeg, amelyhez akkor jutottak volna, ha a szanálás alatt álló intézmény közvetlenül az átruházás előtt felszámolásra kerül.
(2) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB hitelezői feltőkésítést alkalmaz, akkor azon részvényesek és hitelezők, akiknek a követelése leírásra vagy saját tőkévé alakításra került, nem szenvedhetnek el nagyobb veszteséget annál, mint amit akkor szenvedtek volna el, ha a szanálás alatt álló intézmény közvetlenül a leírás vagy átalakítás előtt rendes felszámolási eljárás keretében megszüntetésre került volna.
(3) * A szanálási intézkedés végrehajtását követően a független értékelő által folytatott értékelésnek kell felmérnie, hogy a tulajdonosok és a hitelezők milyen elbánásban részesültek a szanálási eljárás eredményeképpen, milyen elbánásban részesültek volna, ha a szanálás elrendelésének időpontjában a szanálás alatt álló intézménnyel szemben felszámolási eljárás indult volna, illetve azt, hogy a kétféle elbánás között milyen különbség állapítható meg. Ennek az értékelésnek el kell különülnie az e törvény szerinti független értékeléstől.
(4) * A (3) bekezdésben meghatározott értékelés készítése során
a) azt kell feltételezni, hogy a szanálás alatt álló intézmény, amellyel összefüggésben a szanálási feladatkörében eljáró MNB szanálási intézkedést vagy intézkedéseket alkalmazott, a szanálás elrendelésének időpontjában felszámolási eljárás alá került;
b) azt kell feltételezni, hogy az eszközök, források, jogok és kötelezettségek részleges átruházására vagy átruházására, illetve a leírásra vagy az átalakításra nem került sor;
c) figyelmen kívül kell hagyni a szanálás alatt álló intézménynek nyújtott bármely rendkívüli állami pénzügyi támogatást, ideértve az MNB által nyújtott rendkívüli likviditási hitelt is.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott értékelésben meg kell határozni:
a) azt az elbánást, amelyben a tulajdonosok és hitelezők részesültek volna, ha a szanálás alatt álló intézmény, amellyel összefüggésben a részleges átruházás, a leírás vagy az átalakítás végrehajtásra került, közvetlenül az átruházás, leírás vagy átalakítás előtt felszámolás alá kerül;
b) a tényleges elbánást, amelyben a tulajdonosok és hitelezők a szanálás alatt álló intézmény szanálása során részesültek; továbbá
c) hogy van-e eltérés az a) és a b) pont szerinti elbánás között.
(6) A szanálási feladatkörében eljáró MNB határozatban hagyja jóvá a (3) bekezdésben meghatározott értékelést.
98. § (1) * Ha a 97. § (3) bekezdés szerinti értékelés megállapítja, hogy a 97. § (1) bekezdésben említett bármely tulajdonos vagy hitelező, vagy az OBA nagyobb veszteséget szenvedett el, mint amekkorát felszámolás esetén szenvedett volna el, jogosult arra, hogy a Szanálási Alap kártalanításként a különbözetet a részére megfizesse.
(2) * Az (1) bekezdésben említett kártalanítást a Szanálási Alap a 97. § (6) bekezdésében meghatározott határozat meghozatalától számított 30 munkanapon belül köteles az érintett tulajdonos, hitelező, vagy az OBA részére megfizetni.
99. § (1) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB
a) * a szanálás alatt álló valamely intézmény eszközeinek, forrásainak, jogainak vagy kötelezettségeinek egy részét, de nem az egészét egy másik szervezetre, vagy a szanálási eszköz alkalmazása során az áthidaló intézménytől, illetve a szanálási vagyonkezelőtől egy másik személyre ruházza át, vagy
b) a 85. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott jogosultságokat gyakorolja,
akkor a (2) bekezdésben meghatározott megállapodásokkal és azok részes feleivel kapcsolatban a 100–103. § szerinti rendelkezéseknek megfelelően jár el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni a következő szerződéses jogviszonyok esetében:
a) biztosítéki megállapodások, amelyek alapján egy személy biztosíték útján tényleges vagy függő érdekeltséggel rendelkezik az átruházás tárgyát képező tulajdonban vagy jogokban, tekintet nélkül arra, hogy az adott érdekeltséget konkrét tulajdonnal vagy jogokkal, vagy fajta, mennyiség vagy más a zálogtárgy azonosítására alkalmas körülírással meghatározott zálogtárgyakat terhelő zálogjoggal vagy hasonló intézkedéssel biztosítják-e;
b) tulajdonjog átruházással járó pénzügyi biztosítéki megállapodások, amelyek alapján meghatározott kötelezettségek teljesítésének biztosítása vagy fedezése céljából azáltal kerül sor biztosíték nyújtására, hogy a biztosítéknyújtó eszközeinek teljes tulajdonjogát a biztosíték elfogadójára ruházza át, olyan feltételek mellett, amelyek a biztosíték elfogadója számára előírják az eszközök átruházását, ha a meghatározott kötelezettségek teljesülnek;
c) egymással szembeni elszámolásra vonatkozó megállapodások, amelyek alapján a szanálás alatt lévő intézmény és egy partner közötti kettő vagy több követelés vagy kötelezettség egymással szemben elszámolható;
d) nettósítási megállapodások, amelyek alapján több követelést vagy kötelezettséget egyetlen követeléssé lehet átalakítani, beleértve a pozíciólezáró nettósítási megállapodásokat, amelyek alapján egy jogérvényesítési eljárás bekövetkeztekor a felek kötelezettségeinek esedékességét előre hozzák, így azok azonnal esedékessé válnak vagy megszűnnek, és mindkét esetben egyetlen követeléssé alakulnak át vagy az lép a helyükbe;
e) jelzáloglevelek és fedezett kötvények;
f) strukturált finanszírozási megállapodások, így különösen értékpapírosítások és fedezeti célokra használt olyan instrumentumok, amelyek a biztosíték elválaszthatatlan részét képezik és amelyek a nemzeti jog értelmében a fedezett kötvényekhez hasonló módon vannak fedezve, továbbá amelyek a megállapodásban részes egyik fél vagy egy szanálási vagyonkezelő, megbízott vagy kijelölt személy általi biztosítéknyújtással és -birtoklással járnak.
(3) Az (1) bekezdés szerinti követelmény a (2) bekezdésben felsorolt megállapodásokban részt vevő felek számától és attól függetlenül alkalmazandó, hogy a megállapodások:
a) szerződés, vagyonkezelési megállapodás útján vagy más módon, vagy a törvény erejénél fogva jöttek-e létre;
b) részben vagy teljes körűen más joghatóság alapján szabályozottak-e.
100. § (1) A 99. § (2) bekezdés b)–d) pontjában foglalt megállapodások vonatkozásában a szanálási feladatkörében eljáró MNB nem jogosult jogok és kötelezettségek
a) egy részének a szanálás alatt álló intézmény és egy másik személy közötti átruházására, és
b) kiegészítő jogosultságok alkalmazása révén történő módosítására vagy megszüntetésére.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a jogokat és kötelezettségeket akkor kell az ilyen megállapodás alapján védettként kezelni, ha a megállapodás felei jogosultak az említett jogok és kötelezettségek egymással szembeni elszámolására vagy nettósítására.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően, ha kártalanítási összeghatár alá tartozó betétekhez való hozzáférés szempontjából szükséges, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB
a) átruházhatja az (1) bekezdésben meghatározott megállapodások részét képező kártalanítási összeghatár alá tartozó betétállományt ugyanazon megállapodás részét képező egyéb eszközök, jogok és kötelezettségek átruházása nélkül, vagy
b) * eszközöket, jogokat és kötelezettségeket ruházhat át, módosíthat vagy szüntethet meg a biztosított betét kártalanítási összeghatár alá eső betétrész-állomány átruházása nélkül.
101. § (1) A 99. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt megállapodások vonatkozásában a szanálási feladatkörében eljáró MNB nem jogosult
a) azon eszközök átruházására, amelyek kötelezettség biztosítékaként szolgálnak, kivéve, ha az adott kötelezettséget és a biztosíték hasznát is átruházzák;
b) a biztosított kötelezettség átruházására, kivéve, ha a biztosíték hasznát is átruházzák;
c) a biztosíték hasznának átruházására, kivéve, ha a biztosított kötelezettséget is átruházzák;
d) a biztosítéki megállapodás kiegészítő jogosultságok alkalmazása révén történő módosítására vagy megszüntetésére, ha a módosítás vagy megszüntetés hatásaként a kötelezettség biztosítása megszűnik.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem nem alkalmazandó a biztosított betétekhez kapcsolódó eszközök, források, jogok és kötelezettségek átruházására, módosítására vagy megszüntetésére.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően, ha kártalanítási összeghatár alá tartozó betétekhez való hozzáférés szempontjából szükséges, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB
a) átruházhatja az (1) bekezdésben meghatározott megállapodások részét képező kártalanítási összeghatár alá tartozó betétállományt ugyanazon megállapodás részét képező egyéb eszközök, jogok és kötelezettségek átruházása nélkül, vagy
b) * eszközöket, jogokat és kötelezettségeket ruházat át, módosíthat vagy szüntethet meg a biztosított betét kártalanítási összeghatár alá eső betétrész-állomány átruházása nélkül.
102. § (1) A 99. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott megállapodások vonatkozásában a szanálási feladatkörében eljáró MNB nem jogosult
a) olyan eszközök, források, jogok és kötelezettségek egy részének átruházására, amelyek olyan strukturált finanszírozási megállapodást alkotnak vagy annak részét képezik, amelyben a szanálás alatt álló intézmény az egyik fél;
b) olyan eszközök, források, jogok és kötelezettségek kiegészítő jogosultságok alkalmazása révén történő megszüntetésére vagy módosítására, amelyek olyan strukturált finanszírozási megállapodást alkotnak vagy annak részét képezik, amelyben a szanálás alatt álló intézmény az egyik fél.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni a 99. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott megállapodásra is.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően, ha kártalanítási összeghatár alá tartozó betétekhez való hozzáférés szempontjából szükséges, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB
a) átruházhatja az (1) bekezdésben meghatározott megállapodások részét képező kártalanítási összeghatár alá tartozó betétállományt ugyanazon megállapodás részét képező egyéb eszközök, jogok és kötelezettségek átruházása nélkül, vagy
b) * eszközöket, jogokat és kötelezettségeket ruházat át, módosíthat vagy szüntethet meg a biztosított betét kártalanítási összeghatár alá eső betétrész-állomány átruházása nélkül.
103. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB következő szanálási intézkedései nem korlátozhatják a Tvt. hatálya alá tartozó rendszerek működését és e rendszerek szabályainak érvényesülését:
a) a szanálás alatt álló valamely intézmény eszközeinek, forrásainak, jogainak vagy kötelezettségeinek csak egy részét ruházza át egy másik szervezetre;
b) * módosítja azon szerződés feltételeit vagy megszünteti azon szerződést, amelyben a szanálás alatt álló intézmény részes fél vagy valamely átvevőt helyettesíti a szanálás alatt álló intézmény részes féli minőségében.
(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB által alkalmazott szanálási intézkedés
a) nem okozhatja az átutalási, az átruházási megbízásoknak a Tvt. 3. §-át sértő visszavonását; és
b) nem módosíthatja vagy hatálytalaníthatja
ba) az átutalási, az átruházási megbízásoknak és a nettósításnak a Tvt. 3–4. §-ában előírtak szerinti jogi érvényesíthetőségét,
bb) az eszközöknek, értékpapíroknak vagy hiteleszközöknek a Tvt. 8. § (2) bekezdésben előírtak szerinti felhasználását, vagy
bc) a nyújtott biztosítéknak a Tvt. 8. § (1) és (2a) bekezdésben előírtak szerinti védelmét.
104. § (1) Az e törvényben meghatározott döntések meghozatala során a szanálási feladatkörében eljáró MNB hatóságként jár el.
(1a) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB döntéshozatala során az MNB tv. 4. § (9) bekezdése szerinti feladatkör ellátásáért felelős vezetők nem rendelkeznek szavazati joggal.
(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az e törvényben meghatározott tevékenységének részeként
a) szanálhatóság értékelésére irányuló eljárást,
b) szanálhatóság akadályainak megszüntetésére irányuló eljárást,
c) szanálás lefolytatására irányuló eljárást,
d) * szanálási vagyonértékelés lefolytatására irányuló eljárást,
e) tőkeelemek leírására vagy átalakítására irányuló eljárást
folytat le.
(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB hatósági eljárásában ügyfél az,
a) akire nézve az MNB az e törvényben meghatározottak szerint jogot vagy kötelezettséget állapít meg,
b) akit a szanálási feladatkörében eljáró MNB – a szanálhatósági vizsgálat során – ellenőrzés alá von,
c) * aki engedélyezés iránt a szanálási feladatkörében eljáró MNB-hez kérelmet nyújt be, vagy
d) * akire nézve a szanálási feladatkörében eljáró MNB által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.
(4) * A (2) bekezdésben meghatározott eljárás szünetelését az ügyfél nem kérheti.
104/A. § * A szanálási feladatkörében eljáró MNB 104. § (2) bekezdése szerinti eljárása során az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az MNB tv. hatósági eljárások közös szabályaira vonatkozó fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
105. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az e törvényben meghatározott feladatait a Felügyelet által kérésre átadott, a Felügyelet felügyeleti tevékenységéből származó adatok, dokumentumok, valamint a hivatalosan ismert tények ellenőrzésével és elemzésével végzi.
(2) Az MNB kidolgozza az (1) bekezdésben meghatározott információáramlásra vonatkozó belső eljárásrendjét.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a szanálási feladatkörében eljáró MNB az 1. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet számára határozatában rendszeres vagy rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő, vagy helyszíni ellenőrzést tarthat.
(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB felhívására az 1. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet köteles
a) a szanálási feladatellátásához kért, a tevékenységére vonatkozó tájékoztatást megadni,
b) a hatósági eljárás tárgyával összefüggő adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, a számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit átadni,
c) a legfőbb szerve, az ügyvezető és ellenőrző szerve előterjesztéseit, e szervek ülésének jegyzőkönyveit átadni,
d) a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálói jelentést, a belső ellenőrzés jelentéseit, jegyzőkönyveit átadni, továbbá
e) * az előbbiekben fel nem sorolt egyéb kimutatást – így különösen mindazon szerződések azonosító adataira vonatkozó teljes körű kimutatást, amelyben szerződő fél – a szanálási feladatkörében eljáró MNB által meghatározott formában elkészíteni és rendelkezésére bocsátani.
(4a) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB hivatalból indult eljárásában, illetve rendszeres vagy rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettség esetén a hiánypótlásra a kérelemre indult eljárásban alkalmazandó szabályokat kell alkalmazni.
(5) * A kapcsolattartás formáját a szanálási feladatkörében eljáró MNB választja meg, amelyről az ügyfél más módra nem térhet át.
106. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB hatósági eljárása során – ellenérdekű ügyfél hiányában – eltekinthet a magyar nyelv kötelező használatától és az iratok magyar nyelven történő benyújtásától. A szanálási feladatkörében eljáró MNB ebben az esetben előírhatja az iratokról magyar nyelvű összefoglaló elkészítésének kötelezettségét.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazását követően a szanálási feladatkörében eljáró MNB az eljárás résztvevői – az ügyfél képviselője kivételével – és más hatóság részére a rendelkezésére álló iratokat az eljárás nyelvén és – ellentétes nyilatkozatuk hiányában – magyar nyelvű fordításban adja át. A fordítás költségeit a szanálási feladatkörében eljáró MNB viseli.
107. § (1) * Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetet a szanálási feladatkörében eljáró MNB az eljárása lefolytatásáról – annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal – írásban értesíti, kivéve ha az előzetes értesítés az eljárás eredményességét veszélyezteti.
(2) Helyszíni ellenőrzést magában foglaló eljárásban a helyszíni ellenőrzés tartására vonatkozó értesítésre az (1) bekezdést kell alkalmazni.
(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a helyszíni ellenőrzést végző személyt megbízólevéllel látja el, aki e feladatkörében eljárva hivatalos személynek minősül.
(4) A helyszíni ellenőrzést végző személy köteles a helyszíni ellenőrzés megkezdésekor megbízólevelét bemutatni, és személyazonosságát hitelt érdemlően igazolni.
(5) Helyszíni ellenőrzés bármely olyan helyen foganatosítható, ahol a tényállás tisztázásához szükséges bizonyíték lelhető fel. Az ellenőrzést végző személy hatásköre gyakorlásának keretei között az ellenőrzés lefolytatásához szükséges helyiségekbe beléphet, az ellenőrzés tárgyával összefüggő iratot, adathordozót, tárgyat, munkafolyamatot megvizsgálhat, az ügyféltől, annak képviselőjétől, továbbá az ellenőrzés helyszínén tartózkodó bármely más személytől felvilágosítást, nyilatkozatot kérhet vagy készíthet.
(6) A tényállás tisztázása érdekében bármely személy vagy szervezet köteles a szükséges felvilágosítást írásban is megadni, illetve az ellenőrzés tárgyával összefüggő iratokat a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek megküldeni.
(7) A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult bármilyen adathordozóról fizikai tükörmásolatot készíteni és a tükörmásolat felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni.
(8) * Az ügyfél iratbetekintési joga – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Ákr.) meghatározottakon kívül – abban az esetben korlátozható, ha megalapozottan feltehető, hogy az iratok tartalmának megismerése az eljárás eredményességét veszélyezteti, vagy harmadik személy törvény által védeni rendelt adatához való jogosulatlan hozzáférést eredményezné.
108. § (1) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB a vizsgálati eljárása során tett megállapításait kilenc hónapon belül vizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az eljárás alá vont szervezettel közli. Ha az eljárás során csoportvizsgálatra kerül sor, a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportvizsgálat során tett megállapításait csoportvizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az összes csoporttaggal a pénzügyi csoportot irányító tagja útján közli. A vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés elkészítésére és közlésére nyitva álló határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható.
(2) A vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés tartalmazza
a) a hatóság megnevezését, a vizsgálatvezető nevét, a vizsgálat tárgyát és az ügyiratszámot,
b) a vizsgált személy nevét és lakcímét, szervezet esetében nevét és székhelyét, a vizsgált személy vagy szervezet eljárásjogi helyzetét és – ha azt a hatóság tudomására hozta – egyéb elérési lehetőségét,
c) az eljárási cselekményben érintett személy vagy szervezet jogaira és kötelességeire való figyelmeztetést,
d) a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek az eljárás során tett megállapításait és az azokat alátámasztó bizonyítékokat, és
e) a megállapítások értékelését.
(3) A csoportvizsgálati jelentés magában foglalja a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek a pénzügyi csoport egészére és – csoporttagonként elkülönítve – az összes csoporttag egyedi alapú vizsgálatára vonatkozó megállapításait.
(4) Az eljárás alá vont személy és szervezet a vizsgálati jelentésre és a csoportvizsgálati jelentésre – annak kézhezvételétől számított húsz napon belül – írásban észrevételt tehet. Ha ez az időtartam az intézkedés eredményességét veszélyeztetné, a szanálási feladatkörében eljáró MNB ennél rövidebb határidőt – de legalább 8 napot – is előírhat.
(5) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (4) bekezdés alapján megtett észrevétel kézhezvételétől vagy a határidő eredménytelen elteltétől számított kilencven napon belül hoz döntést. A szanálási feladatkörében eljáró MNB a vizsgálatot lezáró döntését a vizsgálati jelentésben foglalt megállapítások, valamint a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok, hivatalosan ismert és köztudomású tények alapján hozza meg.
(6) Az (1) bekezdés szerinti értesítés mellőzését és a (4) bekezdésben meghatározott határidőnél rövidebb határidő előírását a szanálási feladatkörében eljáró MNB döntésében megindokolja.
(7) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB döntésének közlése során hirdetményi közlésnek valamint közhírré tételnek van helye.
109. § Ha a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés megküldését követően olyan, az ügy érdemi vizsgálatára lényeges kihatással járó új adat, tény vagy információ jut a szanálási feladatkörében eljáró MNB tudomására, amely szükségessé teszi a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés módosítását vagy kiegészítését, a szanálási feladatkörében eljáró MNB a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés egészét vagy módosított, illetve kiegészített részét a 108. § (5) bekezdése szerinti döntése meghozataláig észrevételezés céljából egy alkalommal ismételten megküldheti az ellenőrzési eljárás alá vont személy vagy szervezet részére. Az eljárás alá vont szervezet vagy személy ismételt észrevételezési határidejére a 108. § (4) bekezdését kell alkalmazni, a szanálási feladatkörében eljáró MNB döntésére vonatkozó eljárási határidőt pedig az ismételt észrevételezés során megtett észrevétel kézhezvételétől vagy a határidő eredménytelen elteltétől kell számítani.
110. § (1) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB eljárásában a döntés meghozataláig terjedő időtartamra végzésben megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, továbbá elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, ha arra – a késedelemmel járó jelentős vagy helyrehozhatatlan kár veszélye miatt – halaszthatatlanul szükség van.
(2) Az MNB az (1) bekezdés szerinti végzését soron kívül hozza meg.
111. § *
112. § (1) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB hatósági eljárásában sommás eljárásnak nincs helye.
(2) Az MNB az ügyfél kérelmére nem folytat le e törvény szerinti feladatkörébe tartozó eljárást.
(3) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB a feladatkörébe tartozó ügyben az Ákr. 65. §-át azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az irat eredeti vagy közhiteles másolati példányának, illetve hiteles fordításának benyújtására hívhatja fel az ügyfelet.
(4) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB hatósági eljárásában az Ákr. 61. §-át és 76. §-át nem kell alkalmazni.
113. § (1) * Az intézmény, az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás haladéktalanul értesíti a Felügyeletet, ha úgy ítéli meg, hogy a 17. § (2) bekezdése értelmében fizetésképtelen vagy a rendelkezésre álló információk alapján a közeljövőben, de legkésőbb 12 hónapon belül várhatóan fizetésképtelenné válik.
(2) Ha az intézmény, az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás vonatkozásában teljesülnek a 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek, erről haladéktalanul, még a szanálást elrendelő határozatot megelőzően a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek, illetve a Felügyeletnek tájékoztatnia kell *
a) * az intézmény, az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás vagy az intézmény fióktelepének illetékes felügyeleti hatóságát, illetve illetékes szanálási hatóságát;
b) a betétbiztosítási rendszert, ideértve az OBA-t, ha ez szükséges a betétbiztosítási feladatainak a teljesítéséhez;
c) a befektetés-védelmi rendszert, ideértve a Beva-t, ha ez szükséges a befektető-kártalanítási feladatainak a teljesítéséhez;
d) a szanálás finanszírozás rendszert, ideértve a Szanálási Alapot;
e) szükség esetén a csoportszintű szanálási hatóságot;
f) az összevont alapú felügyeletért felelős felügyeleti hatóságot;
g) a fióktelep szanálási hatóságát;
h) az illetékes minisztériumokat;
i) a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős minisztert;
j) *
k) * az Európai Rendszerkockázati Testületet.
114. § (1) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási intézkedésről a fizetésképtelenség vagy várható fizetésképtelenség megállapítását követően, de a szanálási intézkedés meghozatalát megelőzően haladéktalanul értesíti a 113. §-ban meghatározott szervezeteket és személyeket, valamint az Európai Bizottságot, az Európai Központi Bankot, az EBH-t, az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot.
(2) * Az (1) bekezdés szerinti értesítés tartalmazza legalább
a) azon hatósági döntés másolatát, amely révén a hatáskörök gyakorlására sor kerül, és
b) azt az időpontot, amelytől kezdve a szanálási intézkedés hatályos.
(3) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB gondoskodik a szanálási intézkedés másolatának, vagy a szanálási intézkedés hatásait – és különösen a lakossági ügyfelekre gyakorolt hatásait – összefoglaló közlemény közzétételéről
a) honlapján;
b) a szanálás alatt álló intézmény honlapján;
c) ha a szanálás alatt álló intézményben lévő tagsági részesedéseket vagy hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat bevezették valamely szabályozott piacra, a szanálás alatt álló intézménnyel kapcsolatos szabályozott információk közzétételéhez használt eszközökkel
azzal, hogy a szabályozott piacra be nem vezetett instrumentumok vonatkozásában a tájékoztatást azon tulajdonosok és hitelezők részére kell megadni, akik a szanálás alá vont intézmény adatbázisai és nyilvántartásai alapján a szanálási feladatkörében eljáró MNB előtt ismertek.
(4) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB szanálási intézkedést hozott és gyakorolja:
a) a 89. § alapján a kifizetési és teljesítési kötelezettségek felfüggesztésére vonatkozó jogosultságot,
b) a 90. § alapján a hitelbiztosítékok érvényesítésének korlátozására vonatkozó jogosultságot, vagy
c) a 91. § alapján a felmondási jog felfüggesztésére vonatkozó jogosultságot,
akkor a (3) bekezdésben szereplő követelmények teljesítésén túl közleményt tesz közzé, amelyben a (3) bekezdésben meghatározott intézkedésének megfelelően feltünteti a felfüggesztés vagy korlátozás feltételeit és időtartamát.
(5) A szanálási feladatkörében eljáró MNB dönthet az e törvény alapján hozott és közzéteendő döntés – legfeljebb 60 nappal – halasztott közzétételről is, ha alappal feltételezhető, hogy a közzététel veszélyeztetheti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását és a szanálási célok elérését.
(6) A szanálási feladatkörében eljáró MNB honlapján közzéteszi, hogy melyik szanálási hatóságokkal van hatályban lévő együttműködési megállapodása.
114/A. § * (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a 89. § szerinti fizetési vagy szállítási kötelezettségek felfüggesztésére vonatkozó jogosultság gyakorlása során a szanálást elrendelő határozathozatalt megelőzően, az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet fizetésképtelensége vagy várható fizetésképtelensége esetén értesíti a 113. § (2) bekezdésében meghatározott szervezeteket és személyeket.
(2) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB szanálást elrendelő határozat meghozatalát megelőzően gyakorolja a 89. § szerint fizetési vagy szállítási kötelezettségek felfüggesztésére vonatkozó jogosultságot, akkor a 114. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően közleményt tesz közzé.
115. § (1) Titoktartás köti a következő személyeket és szervezeteket:
a) a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t;
b) a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumot és az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztériumot;
c) * a lehetséges átvevőt, függetlenül attól, hogy
ca) a vagyonértékesítési eszköz alkalmazásának előkészítéséről van szó, vagy
cb) a megkeresés, illetve a felkérés eredményezett-e átvételt;
d) * az EBH-t és a Felügyeletet;
e) a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter vagy a c) pontban meghatározott lehetséges átvevők által megbízott könyvvizsgálókat, könyvelőket, jogi és szakmai tanácsadókat, értékelési és egyéb szakértőket;
f) * az OBA-t és a Szanálási Alapot;
g) a Beva-t;
h) * az áthidaló intézményt, a szanálási vagyonkezelőt, valamint ezek leányvállalatait;
i) a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek aktuálisan vagy korábban az e törvényben foglaltakkal kapcsolatban szolgáltatást nyújtó minden más személyt vagy szervezetet;
j) a szanálási biztost;
k) az a)–j) pontban említett szervek vagy szervezetek alkalmazottait a jogviszonyuk megszűnését követően is.
(2) Nem sérti az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási követelményt
a) az (1) bekezdésben meghatározott személy vagy szervezet által az információ olyan összefoglaló vagy összegzett formában való átadása, amely alapján az intézmény nem azonosítható, vagy
b) az információ átadása, ha az érintett személy vagy szervezet rendelkezik az információt nyújtó hatóság, illetve az intézménynek az információátadásra vonatkozó kifejezett és előzetes hozzájárulásával.
(2a) * Az (1) bekezdésben meghatározott személyek által az e törvénnyel összefüggésben nyilvánosságra hozott információ nem tartalmazhat bizalmas információt, valamint a nyilvánosságra hozó előzetesen értékeli, hogy az információ nyilvánosságra hozatala milyen hatást gyakorolhat a közérdekre pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitikai szempontból, a természetes és jogi személyek üzleti érdekeire, illetve az ellenőrzések céljára, valamint a vizsgálatokra és könyvvizsgálatokra. Az információ nyilvánosságra hozása hatásának vizsgálata során külön értékelni kell a helyreállítási és szanálási tervek tartalmának és részleteinek, valamint az életképesség és a szanálhatóság értékelése eredményeinek nyilvánosságra hozásával járó hatásokat.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik
a) az (1) bekezdésben meghatározott szervek vagy szervezetek alkalmazottai és szakértői egymás közötti információ-átadására, ideértve a Felügyelet, a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB, a jegybanki vagy a szanálási feladatkörében eljáró MNB alkalmazottai és szakértői közötti információ-átadást is, ha feladatuk ellátásához szükséges, vagy
b) * a szanálási feladatkörben eljáró MNB által a szanálási intézkedés tervezése vagy végrehajtása céljából
ba) más EGT-állam szanálási hatóságával,
bb) más EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságaival, illetékes minisztériumokkal, központi bankokkal, betétbiztosítási és befektetés-védelmi rendszerekkel, a fizetésképtelenségi eljárásokért felelős hatóságokkal,
bc) * az EBH-val,
bd) az Európai Bizottsággal,
be) a szanálási hatóságok feladataival megegyező feladatokat ellátó harmadik országbeli hatóságokkal, vagy
bf) egy lehetséges átvevővel
való információ-megosztásra.
(4) Az MNB kidolgozza a (3) bekezdésben meghatározott információáramlásra vonatkozó belső eljárásrendjét.
(5) E §-ban előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró
aa) Állami Számvevőszékkel,
ab) kormányzati ellenőrzési szervvel,
ac) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervvel szemben, és
b) az eljárás alapját képező ügyre vonatkozóan a feladatkörében eljáró
ba) * nyomozó hatósággal, ügyészséggel és banktitok, értékpapírtitok, fizetési titok esetén az előkészítő eljárást folytató szervvel szemben,
bb) a büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá a csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szemben,
bc) * a törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel szemben.
(6) E törvény vonatkozásában titoknak minősül a banktitok, az értékpapírtitok, fizetési titok és az üzleti titok.
(7) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB az MNB tv. 53. §-a szerinti közzétételi kötelezettségének az Ákr. 27. § (2) bekezdésével összhangban tesz eleget.
116. § * (1) Az MNB által szanálási feladatkörében hozott közigazgatási hatósági döntések megtámadása esetén
a) a keresetlevelet a döntés közlésétől számított 8 napon belül kell benyújtani,
b) az MNB a keresetlevelet 5 napon belül továbbítja a bírósághoz,
c) a védiratnak tartalmaznia kell a szanálási feladatkörében eljáró MNB általa ismert, döntése folytán érdekelt személyek nevét, elérhetőségét,
d) a bíróság a keresetlevél benyújtásának halasztó hatályát, illetve ideiglenes intézkedést akkor rendelhet el, ha
da) azt a 17. § (5) bekezdése szerinti közérdek indokolja, és
db) az nem vezet a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető helyzet kialakulásához, vagy nem veszélyezteti a szanálási célok elérését,
e) nincs helye keresetváltoztatásnak és igazolási kérelem előterjesztésének,
f) tárgyalás tartása esetén a tárgyalást legkésőbb a keresetlevél beérkezését követő tizenötödik napra kell kitűzni,
g) a bíróság a döntés meghozatalához a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a megtámadott döntés előkészítése során készített gazdasági-pénzügyi elemzéseket és számításokat a bizonyítékok között értékeli, és
h) a bíróság a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított hatvan napon belül dönt és határozatát a kihirdetésig írásba foglalja. E határidők a perorvoslati eljárásokra is irányadóak.
(2) A szanálást elrendelő, valamint szanálási intézkedést alkalmazó határozattal kapcsolatos perben
a) egyesbíró elé utalásnak,
b) megváltoztatásnak,
c) a bíróság ítélete ellen fellebbezésnek, valamint perújításnak nincs helye.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon kívül nincs helye megváltoztatásnak:
a) a szanálási eljárást megszüntető határozat [21. §],
b) az ideiglenes értékelést jóváhagyó határozat [25. § (3) bekezdés],
c) az utólagos, végleges értékelést jóváhagyó határozat [26. §],
d) a vagyonértékesítés vagy az eszközelkülönítés keretében átruházott eszközök, források, jogok vagy kötelezettségek visszaruházását elrendelő határozat [38. és 55. §],
e) * a hitelezői feltőkésítés alkalmazhatóságához szükséges feltételek biztosítását elrendelő határozat [59–61. §, 64. § (4) bekezdés, 69–70. §, 72–73. §],
f) a reorganizációs tervet jóváhagyó határozat [71. § (6) bekezdés],
g) a szolgáltatás vagy létesítmény biztosítását előíró határozat [86. §],
h) az egyes szerződéses feltételeknek a szanálás során történő kizárásáról hozott határozat [88. §],
i) az egyes kötelezettségek felfüggesztéséről hozott határozat [89. §],
j) a hitelbiztosítékok érvényesítésének korlátozásáról hozott határozat [90. §],
k) a felmondási jog ideiglenes felfüggesztéséről hozott határozat [91. §] és
l) a szanálási biztos kirendeléséről hozott határozat [93. §]
elleni közigazgatási perben.
117. § * (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB, valamint a szanálási biztos által a szanálás alatt álló intézménnyel kapcsolatos tulajdonosi vagy ügyvezetési jogok gyakorlása során hozott társasági határozatok bírósági felülvizsgálatára a Ptk. harmadik könyvének XI. Fejezetében foglalt szabályokat és a Pp. általános eljárási szabályait az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti pert a Ptk. 3:35. §-ában meghatározottakon kívül az érintett tulajdonos is megindíthatja.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott határozatok esetén a bíróság azonnali jogvédelmet akkor biztosíthat, ha
a) a rendelkezésre álló adatok alapján azt a 17. § szerinti közérdek indokolja, és
b) az nem vezet a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető helyzet kialakulásához, vagy nem veszélyezteti a szanálási célok elérését.
118. § * (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB határozatának vagy a szanálási biztos által a szanálás alatt álló intézménnyel kapcsolatos tulajdonosi vagy ügyvezetési jogok gyakorlása során hozott társasági határozatok megsemmisítése vagy megváltoztatása nem érinti a bíróság ítéletének közlése napján vagy azt megelőzően a megsemmisített határozat alapján végrehajtott ügyletek érvényességét, ha ez a szanálás alatt álló intézményben lévő tagsági részesedésekből, az intézmény eszközeiből, forrásaiból, jogaiból vagy kötelezettségeiből jóhiszeműen, ellenérték fejében részesedő harmadik fél szerzett jogát érintené.
(2) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB határozata a bíróság döntése alapján jogszabálysértő, akkor az ezzel közvetlenül okozott kárt köteles megtéríteni.
119. § (1) Ha a szanálási eszközök és jogosultságok hatékony alkalmazásához szükséges, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási célokkal összhangban – a hitelbiztosítékok érvényesítésére vonatkozó 90. § szerinti korlátozások sérelme nélkül – kérelmezheti a folyamatban lévő olyan bírósági eljárásnak a szanálási eljárás befejezéséig történő szüneteltetését, amelynél a szanálás alatt álló intézmény a fél.
(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB (1) bekezdés szerinti kérelmét annak beérkezését követő 3 munkanapon belül el kell bírálni.
120. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB szanálási feladatainak hatékony ellátása érdekében más EGT-állam szanálási hatóságával együttműködési megállapodást köthet.
(2) A nemzetközi együttműködés keretében a szanálási feladatkörében eljáró MNB a rendelkezésére álló banktitkot, üzleti titkot és egyéb adatot vagy információt megoszthat más EGT-államok
a) szanálási hatóságával, és
b) illetékes minisztériumával, ha az információk olyan döntéssel vagy témával kapcsolatosak, amelynek esetében az illetékes minisztérium tájékoztatására, az azzal való konzultációra vagy annak hozzájárulására van szükség, vagy amely az állami források szempontjából következményekkel járhat, ha
a megállapodás biztosítja, hogy az adatot átvevő szerv az átadott adatokat kizárólag az általa megjelölt célra használhatja fel és azt nem adhatja tovább.
(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (2) bekezdés szerinti információcsere során nem adhat át harmadik országbeli szanálási hatóságtól kapott információkat, kivéve, ha az érintett harmadik országbeli szanálási hatóság hozzájárult az információ továbbításához.
(4) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB – mint az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló 1024/2013/EU tanácsi rendelet alapján nem a mechanizmusban résztvevő tagállam illetékes hatósága – együttműködik az EKB-val az uniós jog szerinti felügyeleti feladatok ellátásában.
121. § (1) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB – a 122. §-ban foglalt kivétellel – elismeri a valamely harmadik országbeli intézménnyel összefüggő harmadik országbeli szanálási eljárást, és végrehajtja az abból fakadó magyarországi cselekményeket, ha az érintett intézménynek magyarországi leányvállalati intézménye, anyavállalati intézménye vagy fióktelepe van; és az rendelkezik olyan eszközökkel, forrásokkal, jogokkal és kötelezettségekkel, amelyek Magyarországon vannak vagy a magyar jog által szabályozottak.
(2) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB
a) gyakorolhatja szanálási jogosultságát a következők kapcsán:
aa) harmadik országbeli intézmény vagy anyavállalat olyan eszközei, amelyek Magyarországon találhatók vagy amelyekre a magyar jog az irányadó,
ab) harmadik országbeli intézmény olyan jogai vagy kötelezettségei, amelyeket a magyarországi fióktelep vesz nyilvántartásba, vagy amelyekre a magyar jog az irányadó, vagy ha az ilyen jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos követelések Magyarországon érvényesíthetők;
b) előírhatja az EU-szintű anyavállalat intézmény leányvállalata részvényei vagy tagsági részesedései átruházását, ideértve, ha az átruházáshoz harmadik személy egyetértése vagy közreműködése kell, akkor az erre történő kötelezését is;
c) gyakorolhatja a 89–91. §-ban előírt jogosultságokat az (1) bekezdésben említett szervezettel szerződéses viszonyban álló bármely fél jogaival kapcsolatban, ha e jogosultságok a harmadik országbeli szanálási eljárások végrehajtásához szükségesek;
d) gyakorolhatja a szerződések felmondására, megszüntetésére vagy esedékességének előre hozása jogának érvényesíthetetlenné tételét, vagy az (1) bekezdésben említett szervezettel vagy egyéb, a csoporthoz tartozó vállalkozások szerződéses jogainak befolyásolását, amennyiben e jogok a vállalkozás harmadik országbeli intézményének, anyavállalatának vagy egyéb, a csoporthoz tartozó vállalkozások tekintetében végrehajtott szanálási eljárásból adódnak, történjen az maga az érintett harmadik országbeli hatóság által vagy a harmadik ország szanálási intézkedéseire vonatkozó jogi vagy szabályozási előírásainak megfelelő egyéb módon, feltéve, hogy a szerződés szerinti érdemi kötelezettségek – ideértve a fizetési és szállítási kötelezettségeket is –, valamint a biztosíték garantálása továbbra is teljesülnek.
(3) A harmadik országbeli szanálási eljárások elismerése és végrehajtása nem sérthetik a magyar jogot, és nem érintik a magyar jog alapján indult fizetésképtelenségi eljárásokat.
122. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB elutasíthatja a harmadik országbeli szanálási eljárásoknak a 121. § szerinti elismerését vagy végrehajtását, ha úgy ítéli meg, hogy:
a) a harmadik országbeli szanálási eljárások hátrányos hatást gyakorolnának Magyarország pénzügyi közvetítőrendszerének stabilitására, vagy úgy ítéli meg, hogy az eljárások hátrányos hatást gyakorolnának egy másik EGT-állam pénzügyi közvetítőrendszerének stabilitására;
b) egy vagy több szanálási cél elérése érdekében valamely magyarországi fióktelep kapcsán a 123. § szerinti független szanálási intézkedésre van szükség;
c) a Magyarországon székhellyel vagy lakóhellyel rendelkező vagy kifizetendő hitelezők, ezen belül különösen a betétesek, a harmadik országbeli szanálási eljárás keretében nem részesülnének a harmadik országbeli hitelezőkkel és betétesekkel egyenlő elbánásban;
d) a harmadik országbeli szanálási eljárások elismerése vagy végrehajtása jelentős költségvetési következményekkel járna Magyarország számára; vagy
e) * az elismerés vagy a végrehajtás a magyar joggal ellentétes lenne.
(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdés d) pontjában foglalt kérdésben kikéri a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter véleményét.
123. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult szanálási intézkedés megtételére olyan harmadik országbeli intézmények magyarországi fióktelepe tekintetében, amely
a) nem áll harmadik országbeli szanálási eljárás alatt, vagy
b) harmadik országbeli szanálási eljárás alatt áll, és a 122. §-ban meghatározott körülmények valamelyike érvényesül.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogosultságokat a szanálási feladatkörében eljáró MNB akkor gyakorolhatja, ha
a) megállapítja, hogy az intézkedésre közérdek miatt van szükség; és
b) a következő feltételek közül egy vagy több teljesül:
ba) a magyarországi fióktelep már nem teljesíti vagy valószínűleg nem fogja tudni teljesíteni az engedélyezésére és működésére vonatkozó, magyar jog által előírt feltételeket, és nincs kilátás arra, hogy bármilyen más, magánszektorbeli, felügyeleti vagy releváns harmadik országbeli intézkedés révén megfelelő időkereten belül a fióktelep újra teljesítené a feltételeket, vagy megakadályozható lenne fizetésképtelenné válása,
bb) * a harmadik országbeli intézmény a szanálási feladatkörében eljáró MNB álláspontja szerint nem képes, nem akarja vagy valószínűleg nem lesz képes kifizetni az EGT-állambeli hitelezők felé fennálló kötelezettségeit vagy a fióktelepen keresztül létrejött vagy a fióktelep könyveiben nyilvántartott, nem vitatott kötelezettségeit azok esedékessé válásakor, és a szanálási feladatkörében eljáró MNB meggyőződött arról, hogy az említett harmadik országbeli intézménnyel összefüggésben ésszerű időn belül nem került sor harmadik országbeli szanálási eljárásra vagy fizetésképtelenségi eljárásra vagy annak kezdeményezésére;
c) az alábbi körülmények valamelyike fennáll
ca) az érintett harmadik országbeli hatóság harmadik országbeli szanálási eljárást kezdeményezett a harmadik országbeli intézmény tekintetében, vagy
cb) az érintett harmadik országbeli hatóság harmadik országbeli szanálási eljárás indítására vonatkozó szándékáról értesítette a szanálási hatóságot; és a 122. §-ban meghatározott körülmények valamelyike fennáll.
(3) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB egy harmadik országbeli intézmény magyarországi fióktelepe tekintetében független szanálási intézkedést hoz, tekintettel kell lennie a szanálási célokra és a szanálási intézkedést a 20. § (1) bekezdésében foglalt elvekkel összhangban kell meghoznia.
124. § (1) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB érintett harmadik országbeli hatósággal szanálási együttműködési megállapodást köthet, ha e körben a harmadik ország rendelkezik a jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai által támasztott adatkezelési és adatvédelmi követelményeknek megfelelő jogszabályi előírásokkal, valamint az Európai Unió nem kötött a harmadik országgal szanálási együttműködési megállapodást. A szanálási feladatkörében eljáró MNB érintett harmadik országbeli hatósággal kötött szanálási együttműködési megállapodásának a (2) bekezdés szerinti azon tárgykörei, amelyekről az Európai Uniónak az érintett harmadik országgal kötött együttműködési megállapodása nem rendelkezik, az utóbbi hatálybalépését követően is érvényben és hatályban maradnak.
(2) Az együttműködési megállapodás kitér az alábbiakra:
a) a szanálási terv készítéséhez és naprakészen tartásához szükséges információcsere;
b) a szanálási terv kidolgozása során folytatott konzultáció és együttműködés, beleértve a 121. § és 123. § szerinti jogosultságok és az érintett harmadik országok joga szerinti hasonló jogosultságok gyakorlására vonatkozó elveket;
c) a szanálási eszközök alkalmazásához és a szanálási jogosultságok, valamint az érintett harmadik országok joga szerinti hasonló jogosultságok gyakorlásához szükséges információcsere;
d) az együttműködési megállapodás feleinek korai figyelmeztetése vagy a velük való konzultáció az e törvény alapján vagy a vonatkozó harmadik országbeli jog alapján a megállapodás tárgyát képező intézményt vagy csoportot érintő jelentős intézkedés meghozatala előtt;
e) együttes szanálási intézkedések esetén a nyilvános kommunikáció koordinálása;
f) az a)–e) pont szerinti információcserére és együttműködésre vonatkozó eljárások és szabályok, többek között – adott esetben – válságkezelő csoportok létrehozása és működtetése révén.
(3) * A szanálási feladatkörében eljáró MNB honlapján közzéteszi, hogy melyik érintett harmadik országbeli hatósággal kötött szanálási együttműködési megállapodást.
(4) * Az érintett harmadik országbeli hatóságokkal való információcserére az együttműködési megállapodás rendelkezései az irányadóak.
125. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB és a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős minisztérium a következő feltételek teljesülése esetén oszthatnak meg bizalmas információkat az érintett harmadik országbeli hatósággal:
a) az említett harmadik országbeli hatóságra – minden érintett szanálási és felügyeleti hatóság véleménye szerint – a 115. § által előírt szakmai titoktartási követelményekkel és előírásokkal legalább egyenértékű követelmények és előírások vonatkoznak;
b) az információra az érintett harmadik országbeli hatóságnak szüksége van a nemzeti jog szerinti – az e törvény szerintiekhez hasonló – szanálási feladatai elvégzéséhez, és az a) pontra is figyelemmel, az információt nem használják fel semmilyen más célra.
(2) Ha a bizalmas információ másik EGT-államból származik, a szanálási feladatkörében eljáró MNB nem hozhatja ezt az információt az érintett harmadik országbeli hatóságok tudomására, kivéve, ha a következő feltételek teljesülnek:
a) azon EGT-állam érintett hatósága, ahonnan az információ származik (az információt kibocsátó hatóság), hozzájárul az információ közléséhez;
b) az információt csak az információt kibocsátó hatóság által engedélyezett célból közlik.
(3) E § alkalmazásában az információ akkor minősül bizalmasnak, ha a magyar jog szerinti titoktartási követelmények hatálya alá tartozik.
126. § (1) E törvény hatálybalépésével létrejön a Szanálási Alap (a továbbiakban: Alap), amely az intézmények befizetéseiből finanszírozott, a szanáláshoz közvetlenül kapcsolódó, (3) és (4) bekezdésben meghatározott finanszírozási igények fedezésére szolgáló alap.
(2) * Minden intézmény, valamint harmadik országbeli intézmény magyarországi fióktelepe köteles csatlakozni az Alaphoz.
(3) Az Alap vagyona az alábbi célokra használható fel:
a) a szanálás alatt álló intézmény, annak leányvállalatai, áthidaló intézmény vagy szanálási vagyonkezelő eszközeinek és kötelezettségeinek garantálása;
b) a szanálás alatt álló intézmény, annak leányvállalatai, áthidaló intézmény vagy szanálási vagyonkezelő részére történő hitelnyújtás;
c) a szanálás alatt álló intézmény eszközeinek megvásárlása;
d) * áthidaló intézménynek vagy szanálási vagyonkezelőnek nyújtott hozzájárulás;
e) a szanálás alatt álló intézmény számára az 59–60. §-ban meghatározott célból történő hozzájárulás;
f) az OBA-nak a 143. § (5) bekezdés szerint fizetendő kártalanítás;
g) a tulajdonosoknak vagy a hitelezőknek a 98. §-sal összhangban fizetendő kártalanítás;
h) a fiskális semlegesség 128. § szerinti teljesülésének biztosítása;
i) * más EGT-állam szanálást finanszírozó rendszere számára önkéntes alapon kölcsön nyújtása;
j) * az a)–i) pontban említett intézkedések bármely kombinációja;
k) * az Alap működtetésével közvetlenül összefüggő költségek.
(4) Az Alap a vagyonértékesítési eszköz alkalmazása során a (3) bekezdés a)–d) pontban említett intézkedésekhez az átvevő tekintetében is igénybe vehető.
127. § * Az Alap közvetlenül nem használható az intézmény, pénzügyi vállalkozás, pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság és vegyes tevékenységű holding társaság veszteségeinek a fedezésére, illetve feltőkésítésére. Amennyiben az Alap forrásainak a 126. § (3) bekezdésében rögzített célokra történő felhasználása közvetve azt eredményezi, hogy az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés b)–d) pontjaiban meghatározott szervezet veszteségeinek egy része az Alapra hárul, az Alap forrásainak felhasználására a 60. §-ban meghatározott elveket kell alkalmazni.
128. § (1) Az állam által szanálási célra rendelkezésre bocsátott forrásokat az Alapból vissza kell fizetni az állam általi rendelkezésre bocsájtást követő tíz éven belül.
(2) Az (1) bekezdés szerinti visszafizetésnek az adott időszakra, évente az Államadósság Kezelő Központ Zrt. által megállapított 10 éves forint állampapír referenciahozammal megnövelt értékben kell teljesülnie.
(3) Az államnak az 81. § (3) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott tulajdonszerzését követő ötödik év elteltével, öt éven át fennálló eladási joga nyílik az általa e törvény szerint szerzett tagsági részesedések tekintetében az Alappal szemben olyan áron, amely biztosítja a fiskális semlegesség elvének teljesülését.
128/A. § * (1) Az Alap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter jóváhagyásával önkéntes alapon kölcsönt nyújthat más EGT-állam szanálást finanszírozó rendszere számára, ha
a) az érintett szanálást finanszírozó rendszer rendelkezésére álló összegek nem elegendőek a finanszírozási rendszer alkalmazása során felmerült veszteségek, költségek vagy egyéb kiadások fedezésére,
b) rendkívüli utólagos hozzájárulások sem állnak az érintett szanálást finanszírozó rendszer számára azonnal rendelkezésre, valamint észszerű feltételek mellett alternatív finanszírozási eszközök alkalmazására sincs mód.
(2) Ha a más EGT-állam szanálást finanszírozó rendszere számára az Alappal egyidejűleg több szanálását finanszírozó rendszer nyújt kölcsönt, az összes részt vevő szanálást finanszírozó rendszer eltérő megállapodása hiányában
a) az Alap által nyújtott kölcsönre ugyanazon kamatlábat, törlesztési időszakot és egyéb feltételeket kell alkalmazni, mint a többi részt vevő szanálást finanszírozó rendszer által nyújtott kölcsönre,
b) * az Alap által kölcsönzött összeg nagyságát a Magyarországon található biztosított betétek kártalanítási kötelezettség alá tartozó betétrészei összege és a részt vevő szanálást finanszírozó rendszerek tagállamaiban található biztosított betétek kártalanítási kötelezettség alá tartozó betétrészei aggregáltjának az aránya alapján kell megállapítani.
129. § (1) Az Alap jogi személy.
(2) Az Alap székhelye Budapest.
(3) Az Alap pénzeszközei nem vonhatók el, és az e törvényben meghatározottól eltérő célra nem használhatók fel.
(4) Az Alap saját tőkéje nem osztható fel.
130. § Az Alap pénzügyi-számviteli ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi.
131. § (1) Az Alap könyvvizsgálót bíz meg.
(2) Az Alap könyvvizsgálóját a pénzügyi intézmények könyvvizsgálatára jogosultak közül választja az igazgatótanács.
(3) A könyvvizsgáló természetes személy megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után lehet újabb megbízási szerződést kötni ugyanazon könyvvizsgálóval. A könyvvizsgálói társaság által alkalmazott (munkavállaló, vezető tisztségviselő, munkavégzésre kötelezett tag) könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat az Alapnál és a megbízatás lejártát követő harmadik év után láthatja el újra a könyvvizsgálói feladatokat.
(4) A könyvvizsgáló feladata az Alap könyvviteli nyilvántartásának és éves beszámolójának felülvizsgálata, továbbá véleménynyilvánítás az Alap gazdálkodásával, a vagyonkezeléssel és felhasználással kapcsolatos igazgatótanácsi előterjesztések hitelességéről. Az Alap könyvvizsgálója lehet olyan személy, aki egyidejűleg az OBA könyvvizsgálói feladatát is ellátja.
132. § (1) Az Alap irányító testülete az igazgatótanács, amely az Alappal kapcsolatos döntéseknél a következő összetételben jár el:
a) a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által kijelölt személy,
b) a szanálási feladatkörében eljáró MNB elnöke által kijelölt két személy, akik közül az egyik az MNB tv. 4. § (8) bekezdésében, a másik az MNB tv. 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatot felügyelő alelnök vagy e feladatot ellátó vezető,
c) az OBA ügyvezető igazgatója,
d) * a hitelintézetek érdekképviseleti szervezete által kijelölt személy.
(1a) * Az igazgatótanács tagja – az igazgatótanács jóváhagyásával – írásban állandó helyettest nevezhet ki, aki a tag távollétében teljes döntési joggal vesz részt az igazgatótanács ülésein.
(1b) * Az MNB tv. 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatot felügyelő alelnök vagy e feladatot ellátó vezető, valamint állandó helyettese nem szavazhat az igazgatótanácsnak a Felügyelet engedélyezési feladatát érintő döntése során.
(2) Az igazgatótanácsban az elnöki jogokat a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által kijelölt személy gyakorolja.
(3) * A Beva ügyvezető igazgatója meghívottként, tanácskozási joggal részt vesz az igazgatótanácsi üléseken.
(4) Az Alap igazgatótanácsa döntéseiről nyilvántartást vezet.
(5) Az igazgatótanács feladata:
a) irányítja és ellenőrzi az Alap gazdálkodási és egyéb tevékenységét,
b) *
c) dönt az egyes feladatokra esetileg létrehozott különleges bizottságok összetételéről,
d) meghatározza az Alap által e törvény értelmében teljesítendő kifizetések rendjét,
e) dönt az Alap költségvetéséről, ezen belül a működési költségeiről,
f) évente egyszer, legkésőbb a gazdasági év befejezését követő év május 30. napjáig elfogadja az Alap éves beszámolóját és a könyvvizsgáló jelentését, megállapítja az Alap vagyoni helyzetét és az ezekről szóló beszámolóját benyújtja az Állami Számvevőszéknek,
g) * elfogadja az Alap szabályzatait,
h) határoz a megemelt, illetve rendkívüli díjfizetési kötelezettség előírásáról,
i) ellátja az e törvényben meghatározott egyéb feladatokat, valamint
j) dönt – a szanálási feladatkörében eljáró MNB előterjesztése alapján – az Alap pénzeszközeinek szanálási célú felhasználásáról.
(5a) * A hitelintézetek érdekképviseleti szervezete által kijelölt személy az igazgatótanács ülésén kizárólag az (5) bekezdés f) pontja szerinti napirendi pont megtárgyalásakor vehet részt.
(6) Az igazgatótanács az Alappal kapcsolatos feladatainak végrehajtása során igénybe veheti az OBA és – a monetáris finanszírozás tilalmába nem ütköző módon – az MNB szolgáltatásait.
(7) * Az Alap önálló munkaszervezettel nem rendelkezik, az operatív feladatokat elkülönítetten az OBA munkaszervezete látja el az OBA ügyvezető igazgatójának irányítása mellett.
133. § (1) Az Alap forrásai:
a) az Alap tagjai által fizetett
aa) csatlakozási díj,
ab) * a rendszeres éves díj,
ac) a rendkívüli befizetés,
b) az Alap által felvett kölcsön,
c) az Alap által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír,
d) egyéb bevétel.
(2) * Az Alap – a 126. § (3) bekezdése szerinti célok megvalósítása érdekében – hitelt vehet fel jogi személytől, különösen
a) hitelintézettől,
b) más EGT-állam szanálást finanszírozó rendszerétől.
(3) Az MNB semmilyen formában nem finanszírozhatja az Alapot.
(4) Az Alap – 126. § (3) bekezdése szerinti célok megvalósítása érdekében – kötvényt bocsáthat ki.
(4a) * Az Alap kizárólag akkor vehet fel hitelt, valamint bocsáthat ki kötvényt, ha az Alap rendelkezésére álló pénzügyi eszközök nem elegendőek a 126. § (3) bekezdése szerinti célok megvalósításához. Az Alap más EGT-állam szanálást finanszírozó rendszerétől kizárólag akkor vehet fel hitelt, ha más jogi személytől történő hitelfelvételre, valamint kötvény kibocsátására észszerű feltételek mellett rövid időn belül nincs lehetőség.
(5) Az állam készfizető kezesként felel az Alap azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a 126. § (3) bekezdése szerinti kötelezettségei teljesítése érdekében – a Kormány által jóváhagyott összegű – felvett hiteleiből, kölcsöneiből és kötvénykibocsátásából erednek. Az Alap kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem köteles. Az állami kezességvállalásért az Alapnak kezességvállalási díjat kell fizetnie.
134. § A szanálás alatt álló intézménytől vagy az áthidaló intézménytől kapott összegek, a kamatok és a befektetések utáni egyéb jövedelmek, valamint a szanálásból fakadóan bármely más jövedelem az Alaphoz kerül.
135. § (1) Az Alap pénzforgalmi számláját – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – az MNB vezeti.
(2) Az Alap pénzforgalmi számláján jóváírandók az Alap összes pénzbevételei, beleértve a működésből származó bevételeket is, ugyanakkor a pénzforgalmi számlát meg kell terhelni a működéssel kapcsolatos pénzkiadásokkal, a szanálás finanszírozásával, valamint a szanált intézmény tulajdonosainak és hitelezőinek esetleges kártalanításával kapcsolatos kifizetésekkel.
(3) Az Alap pénzeszközeit – a házipénztárt, a pénzforgalmi számlán tartott likviditási tartalékot, valamint a szanálás finanszírozására vagy más, az Alap működéséhez szükséges célra hitelintézethez átutalt összeget kivéve – állampapírban vagy az MNB-nél elhelyezett betétben kell tartani.
(4) Az Alap esetleges nyereségét kizárólag a saját tőkéjének növelésére fordíthatja.
136. § (1) * Az intézmény és harmadik országbeli intézmény magyarországi fióktelepe a tevékenységi engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles a csatlakozásról szóló nyilatkozatot az Alapnak megküldeni, és annak másolatát csatolni a tevékenységi engedély iránti kérelemhez.
(2) A csatlakozási nyilatkozatot az Alap által közzétett formában kell megtenni.
137. § * Az Alaphoz csatlakozó intézmény és harmadik országbeli intézmény magyarországi fióktelepe – a tevékenységi engedély kézhezvételét követő harminc napon belül – a jegyzett tőkéjének 0,05 százalékával megegyező összeget köteles az Alapba egyszeri csatlakozási díjként befizetni.
138. § * (1) Az Alap tagjai éves díjat fizetnek, amelynek mértékét a szanálási feladatkörében eljáró MNB határozza meg és arról értesíti az Alap tagjait.
(1a) * Azon időpontot követően, hogy az Alap rendelkezésére álló pénzügyi eszközei első alkalommal elérték a Magyarországon engedélyezett hitelintézeteknél elhelyezett biztosított betétek kártalanítási kötelezettség alá tartozó betétrészeinek 1%-át (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: célszint), az éves díjfizetési kötelezettséget úgy kell megállapítani, hogy az Alap rendelkezésre álló pénzügyi eszközeinek a célszint kevesebb mint kétharmadára csökkenése esetén az Alap rendelkezésre álló pénzügyi eszközei hat éven belül ismét elérjék a célszintet.
(1b) * Az éves díjfizetési kötelezettség meghatározásakor megfelelően figyelembe kell venni az üzleti ciklus fázisát és azokat a hatásokat, amelyeket a prociklikus hozzájárulások eredményezhetnek az éves hozzájárulások meghatározására.
(1c) * Az (1a) bekezdés alkalmazásában a más EGT-állam szanálást finanszírozó rendszere számára önkéntes alapon nyújtott kölcsönt is az Alap eszközeként kell elszámolni.
(2) A rendszeres éves díj összegét az Alap tagja minden évben féléves részletekben, legkésőbb a tárgyfélév utolsó hónapjának tizenötödik napjáig köteles befizetni az Alap pénzforgalmi számlájára.
139. § *
140. § * (1) A harmadik országbeli intézmény magyarországi fióktelepe (e § alkalmazásában a továbbiakban: harmadik országos fióktelep) Alapba fizetendő rendszeres éves díját a szanálási feladatkörében eljáró MNB számítja ki és arról értesíti a fióktelepet.
(2) A harmadik országos fióktelep díjalapja az összes kötelezettsége, csökkentve a saját tőkével és a kártalanítási összeghatár alá tartozó biztosított betétállománnyal, azzal, hogy a díjalap számítása kapcsán ezen adatok vonatkozási dátuma a díjszámítási időszakot megelőző második év éves beszámolójának fordulónapja.
(3) A harmadik országos fióktelep éves díja a díjalap függvényében az alábbiak szerint alakul, ha a díjalap
a) legfeljebb 50 000 000 EUR, az adott díjfizetési időszakban 1 000 EUR összegű átalányt fizet éves díjként,
b) több mint 50 000 000 EUR, de legfeljebb 100 000 000 EUR, az adott díjfizetési időszakban 2 000 EUR összegű átalányt fizet éves díjként,
c) több mint 100 000 000 EUR, de legfeljebb 150 000 000 EUR, az adott díjfizetési időszakban 7 000 EUR összegű átalányt fizet éves díjként,
d) több mint 150 000 000 EUR, de legfeljebb 200 000 000 EUR, az adott díjfizetési időszakban 15 000 EUR összegű átalányt fizet éves díjként,
e) több mint 200 000 000 EUR, de legfeljebb 250 000 000 EUR, az adott díjfizetési időszakban 26 000 EUR összegű átalányt fizet éves díjként,
f) több mint 250 000 000 EUR, de legfeljebb 300 000 000 EUR, az adott díjfizetési időszakban 50 000 EUR összegű átalányt fizet éves díjként,
g) több mint 300 000 000 EUR, az adott díjfizetési időszakban éves díjként a díjalap első 300 000 000 EUR-t kitevő részére 50 000 EUR összegű átalányt, továbbá a díjalap 300 000 000 EUR-t meghaladó részére minden megkezdett 100 000 000 EUR díjalapsávra 25 000 EUR összegű átalányt fizet.
(4) Az (1)–(3) bekezdés sérelme nélkül a harmadik országos fióktelep éves díjfizetési kötelezettségének egyes eljárási kérdéseire a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szanálásfinanszírozási rendszerhez való előzetes hozzájárulás tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. október 21-i (EU) 2015/63/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 12–14. cikke alkalmazandó.
(5) A harmadik országos fióktelep éves díjfizetési kötelezettségét érintő, ezen § által nem szabályozott kérdésekben a 138. § rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
141. § (1) * Az Alap az általa a 133. § (2) bekezdése alapján felvett kölcsön és a 133. § (4) bekezdése alapján kibocsátott kötvény visszafizetése érdekében az intézmény és harmadik országbeli intézmény magyarországi fióktelepe számára egységes elvek szerint megállapított rendkívüli fizetési kötelezettséget írhat elő, amely fizetési kötelezettség mértékének és ütemezésének igazodnia kell a kölcsöntörlesztési feltételekhez. A rendkívüli fizetési kötelezettség nem haladhatja meg az éves díjfizetési kötelesség összegének háromszorosát.
(2) * Ha a kölcsön igénybevételét szükségessé tevő eseményhez kapcsolódón az Alap bevételre tesz szert, azt elsősorban a fennálló kölcsöntartozás csökkentésére, ezt követően pedig az intézményeket és harmadik országbeli intézmény magyarországi fióktelepeit terhelő rendkívüli fizetési kötelezettség mérséklésére, illetve visszafizetésére kell fordítani.
(3) * Ha egy intézmény és harmadik országbeli intézmény magyarországi fióktelepe esetében a rendkívüli befizetés elrendelése veszélyeztetné az azonnali vagy mindenkori fizetőképességét – azaz a likviditását vagy a szolvenciáját –, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB részben vagy egészben elhalaszthatja az intézmény és harmadik országbeli intézmény magyarországi fióktelepe rendkívüli befizetési kötelezettségének elrendelését. A rendkívüli befizetés legfeljebb 6 hónappal halasztható el azzal, hogy az intézmény és harmadik országbeli intézmény magyarországi fióktelepe kérelmére egy alkalommal újabb 6 hónappal a halasztás meghosszabbítható.
142. § * Az intézmény és harmadik országbeli intézmény magyarországi fióktelepe az Alapba befizetett összeget (ideértve a csatlakozási díjat is) egyéb ráfordításként számolja el.
143. § (1) Az OBA – egyidejűleg, összesen legfeljebb a kártalanítási kötelezettségének hatálya alá tartozó betétállomány 0,4 százalékának megfelelő mértékig – hozzájárul a szanálás finanszírozásához, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek az érintett intézmény vonatkozásában alkalmazandó szanálási intézkedése biztosítja a betétesek folyamatos hozzáférését biztosított betéteikhez.
(2) Az OBA az (1) bekezdés szerinti hozzájárulásának összege megegyezik
a) azzal az összeggel, amellyel a hitelezői feltőkésítés alkalmazása esetén a kártalanítási kötelezettségének hatálya alá tartozó betétállomány tekintetében a követelést csökkentették volna az intézmény esetében a 61. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásával, ha a kártalanítási összeghatár hatálya alá tartozó betétállományra is kiterjedt volna a hitelezői feltőkésítés hatálya, és ha ugyanolyan mértékben csökkentették volna azokat, mint a felszámolási rangsorban a kielégítési sorrendben azonos helyet elfoglaló hitelezők követeléseit, vagy
b) hitelezői feltőkésítéstől eltérő eszköz alkalmazása esetén azon veszteségek összegével, amelyek a kártalanítási kötelezettségének hatálya alá tartozó betétállományra hárultak volna, ha a kártalanítási kötelezettségének hatálya alá tartozó betétállomány a felszámolási rangsorban a kielégítési sorrendben azonos helyet elfoglaló hitelezőkre hárulóval arányos mértékű veszteséget szenvedett volna el.
(3) Az OBA az (2) bekezdés a) pontjától eltérően nem járul hozzá a hitelezői feltőkésítéshez, ha a hitelezői feltőkésítés az intézmény szavatoló tőkéjének 61. § (1) bekezdés b) pontjának megfelelő szintre való emelését szolgálja.
(4) Az OBA hozzájárulási kötelezettsége egyetlen esetben sem haladhatja meg annak a veszteségnek az összegét, amelyet abban az esetben kellett volna viselnie, ha az intézményt felszámolják és az OBA kártalanítási kifizetésre lenne kötelezett.
(5) Ha a 98. § (1) bekezdés szerinti értékelés alapján megállapítást nyer, hogy az OBA a szanáláshoz mégis nagyobb összeggel járult hozzá, mint amilyen terhet felszámolás esetén való kártalanításkor fizetett volna, akkor a többletet a Szanálási Alap köteles az OBA-nak utólag a 98. § (2) bekezdésben meghatározott időn belül késedelmi kamattal növelve megtéríteni
(6) Az OBA által az (1) bekezdés alkalmazásában tett hozzájárulás pénzben fizetendő.
144. § Vagyonértékesítési eszköz vagy áthidaló intézmény alkalmazása esetén, ha a biztosított betétállomány más intézményhez kerül átruházásra, a betétes a betét át nem ruházott része vonatkozásában nem tarthat igényt OBA kártalanításra, ha átruházott betéti rész eléri vagy meghaladja a betétbiztosítás kártalanítási kötelezettség összeghatárát.
145. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) * a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek és a Szanálási Alapnak a szanálási eszközök alkalmazásával és a szanálási jogosultságok gyakorlásával kapcsolatban elszámolható költségekre vonatkozó részletes szabályokat, *
b) a reorganizációs tervre vonatkozó részletes szabályokat, *
c) a Szanálási Alap teherviselésére vonatkozó részletes szabályokat hitelezői feltőkésítés alkalmazása esetén,
d) a független értékelők kiválasztásának, a pályázati rendszer részletes szabályainak, a névjegyzékébe való felvétel feltételrendszerének és eljárási rendjének részletes szabályait. *
(2) Felhatalmazást kap az MNB elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a szanálási tervhez és a szanáláshoz szükséges információkra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség részletes szabályait,
b) *
c) a 4. § (1) bekezdése szerinti intézmények vonatkozásában a szavatoló tőkére, leírható és átalakítható kötelezettségekbe való befektetésekre vonatkozó korlátozások részletes szabályait,
d) a 17. § (2) bekezdés a)–b) pontja esetében a követelmények megsértésének számszerűsíthetősége (tőkemegfelelőség, jövedelmezőség és portfolióminőség) meghatározásának szempontrendszerét, *
e) a 17. § (2) bekezdés c) pontja esetében a követelmények megsértésének számszerűsíthetősége (betétfedezeti mutató, mérlegfedezeti mutató és devizafinanszírozási mutató) meghatározásának szempontrendszerét, *
f) a 17. § (5) bekezdés b) pontja meghatározásának módszertanát.
146. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(2) A 4–21. §, a 23–125. §, a 133–134. §, a 136. § (1) bekezdése, a 137–144. §, a 149–157. §, a 160. § (2)–(9) bekezdése, a 161. § (1)–(7) bekezdése és (9)–(23) bekezdése a kihirdetést követő 60. napon lép hatályba.
(3) *
147. § A 160. § (1) bekezdés az Alaptörvény 41. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
148. § (1) Ha egy intézmény e törvény hatálybalépésekor már tevékenységi engedéllyel rendelkezik vagy az ennek megszerzésére irányuló eljárás már folyamatban van, köteles
a) az Alaphoz való csatlakozásra vonatkozó nyilatkozatot az Alaphoz eljuttatni e törvény hatályba lépését követő 30 napon belül, és
b) a jegyzett tőkéjének egy tízezrelékével megegyező összegű csatlakozási díjat az Alapba befizetni legkésőbb e törvény hatálybalépését követő 45 napon belül azzal, hogy a csatlakozási díj fennmaradó négy tízezrelékét e törvény hatályba lépését követő 90 napon belül teljesíti.
(2) * A 138. § (1) bekezdésben foglalt díjakat úgy kell megállapítani, hogy az Alap rendelkezésre álló pénzügyi eszközei legkésőbb 2028. december 31. napjáig – és ezen időszakra egyenletesen elosztva – elérjék a Magyarországon engedélyezett hitelintézeteknél elhelyezett biztosított betétek kártalanítási kötelezettség alá tartozó betétrészeinek legalább 1%-át.
(3) *
(4) Az e törvény 22. § (3) bekezdése szerinti független értékelőkre vonatkozó pályázatot a szanálási feladatkörében eljáró MNB az e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül meghirdeti és az e törvény hatálybalépését követő 120 napon belül közzéteszi a jogszabályi feltételeknek eleget tevő pályázók nevét a névjegyzékben.
(5) A független értékelők névjegyzékének (4) bekezdés szerinti létrejöttéig a 24. § szerinti értékelő az lehet, aki megfelel a független értékelőkre vonatkozó szakmai és összeférhetetlenségi feltételeknek.
(6) *
149. § *
150. § A 72. § (7) bekezdésében foglaltakat a törvény hatálybalépését követően kibocsátott vagy keletkeztetett értékpapírra és kötelezettségre kell alkalmazni.
150/A. § * E törvénynek az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Módtv.)
a) 265. §-ával módosított 43. §-ban,
b) 266. §-ával megállapított 53/A. §-ban
foglaltakat a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.
150/B. § *
150/C. § * A pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2018. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: 2018. évi CXXVI. törvény) hatálybalépésekor már működő harmadik országbeli intézmény magyarországi fióktelepe a 2018. évi CXXVI. törvény hatálybalépését követő 90 napon belül köteles a csatlakozásról szóló nyilatkozatot az Alapnak megküldeni, valamint 137. § szerinti csatlakozási díjat az Alap részére csatlakozási díjként befizetni.
150/D. § * (1) Az intézményeknek, valamint az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezeteknek 2024. január 1-jétől kell megfelelniük a pénzügyi közvetítőrendszer egyes elemeit érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2020. évi CX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 68/A. §-ban vagy 68/B. §-ban, illetve a 66. § (7)–(11) és (13) bekezdésében foglalt követelményeknek, amelynek eléréséhez a szanálási feladatkörében eljáró MNB egy olyan közbenső célszintet határoz meg, amelyet az intézményeknek és a szervezeteknek 2022. január 1-én teljesíteni kell.
(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB (1) bekezdés szerint meghatározott közbenső célszintjének biztosítania kell azt, hogy a szavatoló tőkéhez és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekhez kapcsolódó követelmények egy egyenletes folyamat során, fokozatosan kerüljenek teljesítésre.
(3) Ha a (9) bekezdésben meghatározottak alapján indokolt és célravezető, a szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően hosszabb átmeneti időszakot is meghatározhat, figyelemmel
a) a szervezet pénzügyi helyzetének alakulására,
b) az arra vonatkozó kilátásra, hogy a szervezet észszerű időn belül képes lesz megfelelni a 68/A. §-ban vagy a 68/B. §-ban, illetve a 66. § (7)–(11) és (13) bekezdésben foglalt követelményeknek, és
c) arra, hogy a szervezet képes-e felváltani azokat a kötelezettségeket, amelyek már nem felelnek meg a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vagy azok futamidejére vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 72b. és 72c cikkében, valamint a 66. §-ban és a 68/B. § (5) bekezdésében meghatározott feltételeknek, és ha nem, akkor az erre való képtelenség egyedi okokra vezethető-e vissza vagy az egész piacot érintő zavarnak tudható be.
(4) A 67. § (12) és (14) bekezdésében meghatározott szanálás alá vonható szervezeteknek 2022. január 1-jétől kell megfelelniük a Módtv2.-vel megállapított 67. § (12)–(15) bekezdés szerinti követelményeknek.
(5) A 67. § (12)–(15) bekezdés szerinti követelmények minimumszintjei nem alkalmazandók a következő naptól számított kétéves időszakban:
a) amikor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a hitelezői feltőkésítést alkalmazta, vagy
b) amikor a szanálás alá vonható szervezet olyan, a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, a fizetésképtelenné válását megakadályozó szanálási intézkedésen kívüli intézkedést vezetett be, amellyel tőkeelemeket és egyéb kötelezettségeket írt le vagy elsődleges alapvető tőkévé alakított át, vagy amikor a leírási vagy átalakítási jogosultságokat a 74. §-sal összhangban a szanálás alá vonható szervezet tekintetében gyakorolják a szanálás alá vonható szervezet szanálási eszközök alkalmazása nélküli feltőkésítése céljából.
(6) A 66. § (7)–(9) és (13) bekezdés, valamint a 67. § (12)–(15) bekezdés szerinti követelményeket nem kell alkalmazni attól a naptól számított hároméves időszakban, amikor a szanálás alá vonható szervezetet vagy azt a csoportot, amelynek a szanálás alá vonható szervezet a része, globálisan rendszerszinten jelentős intézményként azonosították, vagy amikor a szanálás alá vonható szervezet a 67. § (12)–(15) bekezdés szerinti helyzetbe került.
(7) A szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek megfelelő átmeneti időszakot kell meghatároznia a 68/A. §-ban vagy a 68/B. §-ban megállapított követelményeknek, illetve a 66. § (7)–(11) vagy (13) bekezdésének alkalmazásából eredő követelménynek való megfelelésre azon intézmény vagy 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet számára, amely tekintetében szanálási eszköz vagy a leírásra, illetve átalakításra vonatkozó hatáskör alkalmazására került sor.
(8) Az (1)–(7) bekezdés alkalmazásában a szanálási feladatkörében eljáró MNB az átmeneti időszakon belül minden 12 hónapos időtartamra vonatkozóan közli az intézménnyel vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezettel a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény tervezett mértékét, ezzel segítve elő a veszteségviselő és feltőkésítési képesség fokozatos kiépülését. Az átmeneti időszak végén a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelménynek adott esetben meg kell egyeznie a 66. § (7)–(11) vagy (13) bekezdésében, a 67. § (12)–(15) bekezdésében, a 68/A. §-ban és 68/B. §-ban meghatározott összeggel.
(9) Az átmeneti időszakok meghatározásakor a szanálási feladatkörében eljáró MNB figyelembe veszi:
a) a betétek előfordulása gyakoriságát, valamint a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok hiányát a finanszírozási modellben,
b) a tőkepiachoz való hozzáférést a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek tekintetében, és
c) azt, hogy milyen mértékben szükséges a szanálás alá vonható szervezetnek az elsődleges alapvető tőkére támaszkodnia a 68/A. §-ban foglalt követelmény teljesítéséhez.
(10) A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult arra, hogy utólagosan módosítsa akár az átmeneti időszakot, akár a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmények (8) bekezdés szerint közölt, tervezett mértékét.
151. § * (1) Ez a törvény
a) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) a 2014/59/EU irányelvnek a fedezetlen, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok kielégítési sorrendben elfoglalt helye tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2399 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, és
c) a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások veszteségviselő és feltőkésítési képessége tekintetében a 2014/59/EU irányelv, valamint a 98/26/EK irányelv módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/879 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
d) * a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciája tekintetében a 2009/65/EK, a 2009/138/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU, a 2014/65/EU, az (EU) 2015/2366 és az (EU) 2016/2341 irányelv módosításáról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2556 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
e) * a 2014/59/EU irányelvnek és a 806/2014/EU rendeletnek a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény egyes vonatkozásai tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. április 11-i (EU) 2024/1174 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a törvény
a) * a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, és
b) az 575/2013/EU rendeletnek a tőkeáttételi mutató, a nettó stabil forrásellátottsági ráta, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelmények, a partnerkockázat, a piaci kockázat, a központi szerződő felekkel szembeni kitettségek, a kollektív befektetési formákkal szembeni kitettségek, a nagykockázat-vállalások és az adatszolgáltatási és nyilvánosságra hozatali követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/876 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek,
c) * az 575/2013/EU rendeletnek és a 2014/59/EU irányelvnek a több pontból kiinduló szanálási stratégiával rendelkező globálisan rendszerszinten jelentős intézmények prudenciális kezelése, valamint a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelménynek való megfelelés szempontjából figyelembe vehető instrumentumok közvetett jegyzésére vonatkozó módszerek tekintetében történő módosításáról szóló 2022. október 19-i (EU) 2022/2036 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek
a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
152. § E törvény tervezetének a nemzeti hatóságoknak az Európai Központi Bankkal a jogszabálytervezetekről folytatott konzultációjáról szóló, 1998. június 29-i 98/415/EK tanácsi határozat 2. cikk (1) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
153–157. § *
158–159. § *
160. § (1) *
(2)–(9) *
(10)–(11) *
161. § (1)–(7) *
(8) *
(9)–(23) *
(24)–(25) *
162. § *
A) Az egyedi szanálási terv tartalmazza legalább az alábbi tartalmi elemeket:
1. a terv kulcsfontosságú elemeinek összefoglalása;
2. a szanálási terv legutóbbi módosítása óta az intézmény tekintetében bekövetkezett érdemi változások összefoglalása;
3. * annak bemutatása, hogy a kritikus funkciók és a fő üzletágak jogilag és gazdaságilag hogyan különíthetők el más funkcióktól a szükséges mértékben annak érdekében, hogy az intézmény fizetésképtelensége esetén a folytonosság és a digitális működési reziliencia biztosítható legyen;
4. becsült időkeret a terv minden egyes lényegi vonatkozásának megvalósítása tekintetében;
5. a szanálhatóság értékelésének részletes leírása;
6. a feltárt szanálhatósági akadályok kezelésére, illetve kiküszöbölésére az intézmény részére előírt intézkedések leírása;
7. az intézmény kritikus funkciói, fő üzletágai és eszközei értékének és értékesíthetőségének meghatározására irányuló eljárások leírása;
8. azon intézkedések részletes leírása, amelyek biztosítják, hogy a szanálási tervekhez szükséges információk naprakészek, és mindenkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB rendelkezésére állnak;
9. annak ismertetése, hogy hogyan finanszírozhatók a szanálási opciók a szanálási alap igénybevételét megengedve, de rendkívüli állami pénzügyi támogatás – ide nem értve az állami tőkeemelés – igénybe vétele nélkül;
10. * a különböző lehetséges forgatókönyveknek és az alkalmazandó ütemterveknek megfelelően alkalmazható különféle szanálási stratégiák részletes leírása;
11. a kritikus jellegű kölcsönös függőségi kapcsolatok bemutatása;
12. a terv által a csoport más intézményeire gyakorolt hatás elemzése;
13. * a kifizetésekhez, elszámolási szolgáltatásokhoz és egyéb infrastruktúrákhoz történő hozzáférés folytonosságát biztosító lehetőségek leírása, valamint az ügyfélpozíciók hordozhatóságának értékelése;
14. szanálás esetén a médiával és az állampolgárokkal folytatandó kommunikációt bemutató terv;
15. * az intézmény működési eljárásainak folyamatos fenntartását szolgáló lényeges műveletek és rendszerek bemutatása, ideértve a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról, valamint a 1060/2009/EK, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 909/2014/EU és az (EU) 2016/1011 rendelet módosításáról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendeletben [a továbbiakban: (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendelet] meghatározott hálózati és információs rendszereket;
16. * a terv végrehajtásának a munkavállalókra gyakorolt hatása, beleértve a velejáró költségek felmérését, valamint a szanálási eljárás során a munkavállalókkal történő konzultációt szolgáló tervezett eljárások leírása;
17. a szanálási intézkedések milyen hatást gyakorolnak az érintett EGT-államokban a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitására;
18. * a 68/A. és 68/C. §-ban meghatározott követelmények és azok 150/D. § szerinti teljesítésének határideje azzal, hogy a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási terv szanálási intézkedés alkalmazása miatti felülvizsgálatakor figyelembe veszi a tőke ajánlásban megállapítottaknak való megfelelésre vonatkozó határidőket;
19. * amennyiben a szanálási feladatkörében eljáró MNB alkalmazza a 66. § (8)–(12) vagy (14) bekezdését a szanálás alá vonható szervezet általi 150/D. § szerinti megfelelés ütemezése azzal, hogy a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási terv szanálási intézkedés alkalmazása miatti felülvizsgálatakor figyelembe veszi a tőke ajánlásban megállapítottaknak való megfelelésre vonatkozó határidőket;
20. * adott esetben az intézmény szanálási tervvel kapcsolatos véleménye.
B) A csoportszintű szanálási tervben:
1. meg kell határozni az egyes forgatókönyvek esetében a csoporthoz tartozó összes vállalkozás tekintetében foganatosítandó szanálási intézkedéseket, koordinált szanálási intézkedéseket;
2. vizsgálni kell, hogy mennyire alkalmazhatók és használhatók a szanálási eszközök és jogosultságok koordinált módon a csoporthoz tartozó, az Európai Unióban letelepedett vállalkozásokra – ezen eszközök és jogosultságok közé értve a csoport egészének vagy a csoporthoz tartozó több vállalkozás által végzett tevékenységnek vagy üzletágnak, illetve a csoporthoz tartozó egyes vállalkozásoknak harmadik fél általi megvásárlását lehetővé tevő intézkedéseket is –, és meg kell állapítani a koordinált szanálás esetleges akadályait;
3. ha a csoporthoz harmadik országokban bejegyzett vállalkozások is tartoznak, azonosítani kell a harmadik országbeli érintett hatóságokkal való együttműködésre és koordinációra irányuló intézkedéseket;
4. a csoportszintű szanálás feltételeinek való megfelelés esetén azonosítani kell a csoportszintű szanálás elősegítéséhez szükséges intézkedéseket, beleértve egyes konkrét funkciók vagy üzletágak jogi és gazdasági leválasztásának lehetőségét;
5. meg kell határozni, hogyan történne a csoportszintű szanálási intézkedések finanszírozása, és adott esetben javaslatot kell kidolgozni arra, hogy milyen elvek alapján történjen a finanszírozási felelősség megosztása a különböző EGT-államok finanszírozási forrásai között;
6. nem feltételezhető – a szanálási alap igénybevételén túlmenően – rendkívüli állami pénzügyi támogatás igénybevétele;
7. figyelembe kell venni, hogy a szanálási intézkedések milyen hatást gyakorolnak az érintett EGT-államokban a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitására.
A szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek egy intézmény vagy csoport szanálhatóságának értékelésekor mérlegelnie kell azt, hogy
1. az intézmény mennyire tudja hozzárendelni a fő üzletágakat és a kritikus funkciókat az egyes jogalanyokhoz;
2. a jogi és a vállalati struktúrák mennyire vannak összehangolva a fő üzletágakkal és a kritikus funkciókkal;
3. milyen mértékben léteznek olyan intézkedések, amelyek célja a fő üzletágak és a kritikus működési folyamatok támogatása és fenntartása érdekében az alapvető személyzetről, az infrastruktúráról, a finanszírozásról, a likviditásról és a tőkéről való gondoskodás;
4. * az intézmény által fenntartott szolgáltatási megállapodások – ideértve az IKT szolgáltatások igénybevételére vonatkozó megállapodásokat – mekkora hányada érvényesíthető teljes körűen az intézmény szanálása esetén;
4a. * megfelelően biztosítják-e az intézmény kritikus funkcióit és fő üzletágait támogató hálózati és információs rendszerek digitális működési rezilienciáját, figyelembe véve a jelentős IKT-vonatkozású eseményjelentéseket és a digitális működési reziliencia (EU) 2022/2554 rendelet szerinti tesztelés eredményeit;
5. az intézmény irányítási struktúrája mennyire megfelelő az intézmény szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásainak kezeléséhez, továbbá mennyire biztosítja az e megállapodásokra vonatkozó belső politikáinak betartását;
6. az intézménynél létezik-e – és milyen mértékben – eljárás arra az esetre, ha a kritikus funkciók vagy fő üzletágak elkülönítése miatt a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások keretében nyújtott szolgáltatásokat át kell adni harmadik feleknek;
7. milyen mértékben léteznek olyan készenléti tervek és intézkedések, amelyek biztosítják a fizetési és az elszámolási rendszerekhez való folyamatos hozzáférést;
8. mennyire megfelelően biztosítják a vezetői információs rendszerek, hogy a szanálási hatóságok – a gyors határozathozatal érdekében – pontos és teljes körű információkat tudjanak gyűjteni a fő üzletágakkal és a kritikus működési folyamatokkal kapcsolatban;
9. a vezetői információs rendszerek arra vonatkozó kapacitását, hogy az intézmény eredményes szanálásához elengedhetetlen információkat mindenkor, akár gyorsan változó körülmények között is rendelkezésre bocsássák;
10. az intézmény mennyire tesztelte a vezetői információs rendszereit a szanálási hatóság által meghatározott stressz forgatókönyvek alapján;
11. az intézmény mennyire tudja biztosítani a vezetői információs rendszereinek folytonosságát az érintett intézmény és az új intézmény számára egyaránt, ha a kritikus működési folyamatokat és a fő üzletágakat elkülönítik a többi működési folyamattól és üzletágtól;
12. milyen mértékben hozott létre az intézmény megfelelő eljárásokat annak biztosítására, hogy megadja a szanálási hatóságoknak a betétesek és a betétbiztosítási rendszerek, valamint a befektetők és befektető-védelmi rendszerek által biztosított összegek azonosításához szükséges információkat;
13. ha a csoport csoporton belüli garanciákat használ, milyen mértékben nyújtják ezeket a garanciákat piaci feltételek mellett, és hogy mennyire stabilak az e garanciákhoz kapcsolódó kockázatkezelési rendszerek;
14. ha a csoport kockázat átruházási ügyleteket hajt végre, milyen mértékben történnek ezek az ügyletek piaci feltételek mellett, és hogy mennyire megbízhatóak az ezen ügyletekhez kapcsolódó kockázatkezelési rendszerek;
15. a csoporton belüli garanciák vagy a kockázat átruházási ügyletek alkalmazása csoportszinten mennyire fokozza az átterjedést;
16. a csoport jogi struktúrája – a jogalanyok száma, a csoport struktúrájának összetettsége, illetve az üzletágak és a csoporthoz tartozó vállalkozások egymáshoz rendelésében mutatkozó nehézségek miatt – mennyire akadályozza a szanálási eszközök alkalmazását;
17. * az intézménynek milyen összegű és típusú a hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettsége;
18. ha az értékelés vegyes tevékenységű holdingtársaságra is kiterjed, a csoporthoz tartozó azon vállalkozások szanálása, amelyek intézmények vagy pénzügyi intézmények, mennyire lehet negatív hatással a csoport nem pénzügyi részére;
19. a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások megléte és hatékonysága;
20. a harmadik országbeli hatóságok rendelkeznek-e az uniós szanálási hatóságok szanálási intézkedéseinek támogatásához szükséges szanálási eszközökkel, továbbá az uniós és a harmadik országbeli hatóságok összehangolt intézkedéseinek hatálya;
21. a szanálási eszközök oly módon történő alkalmazásának megvalósíthatósága, amely megfelel a szanálási céloknak, tekintettel a rendelkezésre álló mechanizmusokra és az intézmény felépítésére;
22. a csoport struktúrája milyen mértékben teszi lehetővé a szanálási hatóságnak, hogy úgy állítsa helyre az egész csoportot vagy az ahhoz tartozó egy vagy több vállalkozást, hogy az ne gyakoroljon közvetlenül vagy közvetve hátrányos hatást a pénzügyi rendszerre, a piaci bizalomra és a gazdaságra, és a csoport egésze értékének a maximalizálását célozza;
23. azok az intézkedések és eszközök, amelyek révén megkönnyíthető olyan csoportok szanálása, amelyek különböző joghatóságok alá tartozó leányvállalatokkal rendelkeznek;
24. annak hitelessége, hogy a szanálási eszközök alkalmazásának módja megfelel a szanálási céloknak, tekintettel a hitelezőkre, a partnerekre, az ügyfelekre és az alkalmazottakra gyakorolt lehetséges hatásra, valamint és a harmadik országbeli hatóságok lehetséges intézkedéseire;
25. mennyire megfelelően értékelhető az intézmény szanálásának a pénzügyi rendszerre és a pénzügyi piaci bizalomra gyakorolt hatása;
26. az intézmény szanálása mennyire jelentős közvetlen vagy közvetett hátrányos hatást gyakorolhat a pénzügyi rendszerre, a piaci bizalomra vagy a gazdaságra;
27. a szanálási eszközök és jogosultságok alkalmazása révén mennyire tartható vissza a más intézményekre vagy a pénzügyi piacokra való továbbterjedés;
28. az intézmény szanálása mennyire jelentős hatást gyakorolhat a fizetési és az elszámolási rendszerek működésére.
1. Az M–MDA kiszámításához a 2. pontnak megfelelően kiszámított összeget meg kell szorozni a 3. ponttal összhangban meghatározott tényezővel azzal, hogy az M–MDA-t csökkenteni kell bármelyik, a 15/A. § (1) bekezdés a), b) vagy c) pontja szerinti intézkedésből eredő összeggel.
2. Az 1. pontnak megfelelően megszorzandó összegnek a következőkből kell állnia:
a) az 575/2013/EU rendelet 26. cikk (2) bekezdésének megfelelően az elsődleges alapvető tőkében nem szereplő bármely évközi nyereség, csökkentve az esetlegesen felosztott nyereséggel, illetve a 15/A. § (1) bekezdés a), b) vagy c) pontja szerinti intézkedésből kifizetett összeggel,
plusz
b) az 575/2013/EU rendelet 26. cikk (2) bekezdésének megfelelően az elsődleges alapvető tőkében nem szereplő bármely év végi nyereség, csökkentve az esetlegesen felosztott nyereséggel, illetve a 15/A. § (1) bekezdés a), b) vagy c) pontja szerinti intézkedésből kifizetett összeggel,
mínusz
c) az a) és a b) pontban meghatározott elemek megtartása esetén adó formájában kifizetendő összegek.
3. Az 1. pont szerinti tényezőt a következőképpen kell meghatározni:
a) a tényező értéke 0, ha a kombinált pufferkövetelmény első (azaz legalacsonyabb) kvartilisén belül van a szervezet által fenntartott azon elsődleges alapvető tőke, amelyet nem használnak fel az 575/2013/EU rendelet 92a. cikk, valamint a 67. § és 68. § szerinti – az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésének megfelelően kiszámított teljes kockázati kitettség érték százalékában kifejezett – követelmények teljesítésére,
b) a tényező értéke 0,2, ha a kombinált pufferkövetelmény második kvartilisén belül van a szervezet által fenntartott azon elsődleges alapvető tőke, amelyet nem használnak fel az 575/2013/EU rendelet 92a. cikk, valamint a 67. § és 68. § szerinti – az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésének megfelelően kiszámított teljes kockázati kitettség érték százalékában kifejezett – követelmények teljesítésére,
c) a tényező értéke 0,4, ha a kombinált pufferkövetelmény harmadik kvartilisén belül van a szervezet által fenntartott azon elsődleges alapvető tőke, amelyet nem használnak fel az 575/2013/EU rendelet 92a. cikk, valamint a 67. § és 68. § szerinti – az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésének megfelelően kiszámított teljes kockázati kitettség érték százalékában kifejezett – követelmények teljesítésére,
d) a tényező értéke 0,6, ha a kombinált pufferkövetelmény negyedik (azaz legmagasabb) kvartilisén belül van a szervezet által fenntartott azon elsődleges alapvető tőke, amelyet nem használnak fel az 575/2013/EU rendelet 92a. cikk, valamint a 67. § és 68. § szerinti – az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésének megfelelően kiszámított teljes kockázati kitettség érték százalékában kifejezett – követelmények teljesítésére.
A kombinált pufferkövetelmény egyes kvartiliseinek alsó és felső határát a következőképpen kell kiszámítani:
ahol a Qn az érintett kvartilis sorszáma.
1.
(1-X1/X2)*(szavatoló tőkét is tartalmazó kötelezettségállomány 8%-a)
ahol
X1: az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésének megfelelően számított teljes kockázati kitettségérték 3,5%-a;
X2: az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésének megfelelően számított teljes kockázati kitettségérték 18%-ának és a kombinált pufferkövetelménynek az összege.
2.
a) a szervezet teljes kötelezettségállományának – beleértve a szavatoló tőkét is – a 8%-a; vagy
b) az Ax2+Bx2+C képlet alkalmazásával kapott összeg,
ahol
A = az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés c) pontjában szerinti követelményből származó összeg;
B = a Hpt. 186. §-a szerinti többlettőke-követelményből származó összeg;
C = a kombinált pufferkövetelményből származó összeg.
