A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (5b) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró igazságügyi miniszterrel és a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 6. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben –,
a IV. Fejezet tekintetében a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 9. § (6) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró igazságügyi miniszterrel egyetértésben –
a következőket rendelem el:
1. § E rendelet alkalmazásában
a) büntetés-végrehajtási orvos: büntetés-végrehajtási intézet (a továbbiakban: bv. intézet) alkalmazásában vagy szerződéses jogviszony keretein belül – a fogvatartottak gyógyító-megelőző ellátása céljából – a rend- és honvédelmi alapellátás feltételeinek megfelelő orvos;
b) büntetés-végrehajtási szerv: a bv. intézet, valamint a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság;
c) foglalkozás-egészségügyi orvos: bv. intézet alkalmazásában vagy szerződéses jogviszony keretein belül a fogvatartottak foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatása céljából foglalkoztatott orvos, aki megfelel a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet 3. § (1) vagy (2) bekezdésében foglaltaknak;
d) foglalkozás-egészségügyi szolgálat: a büntetés-végrehajtási szervezet keretein belül, a meglévő egészségügyi intézményrendszerre épített foglalkozás-egészségügyi szolgálat, amely a bv. intézet felelősségének érintetlenül hagyásával közreműködik az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés munkakörnyezetének kialakításában, az egészségkárosodások megelőzésében, a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített, jogszabály által előírt feladatok ellátásában;
e) foglalkozási megbetegedés: a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 87. § 1/D. pontjában ekként meghatározott fogalom;
f) fogvatartott: bv. intézetben fogvatartott szabadságvesztésre ítélt, elzárásra ítélt, közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztést töltő, pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést töltő, előzetesen letartóztatott, a rendbírság helyébe lépő elzárást töltő és szabálysértési elzárást töltő személy;
g) fogvatartott munkabalesetnek nem minősülő balesete:
ga) a fogvatartott minden, munkabalesetnek nem minősülő balesete, így különösen a munkával össze nem függő (pl. szabad levegőn tartózkodás, csoportos foglalkozás, ideiglenes intézetelhagyás, munkaidőn kívül a magatartási szabályok megsértése közben történő) sérülés, heveny mérgezés, fulladás, fagyás, napszúrás, hőguta, a megerőltetés folytán bekövetkezett egészségkárosodás,
gb) a fogvatartott munkabalesetnek nem minősülő olyan balesete, amely a fogvatartottat a bv. intézeten kívüli munkahely megközelítése közben, közúti közlekedés során éri;
h) fogvatartott munkabalesete: az a baleset, amely a fogvatartottat
ha) az Mvt. 87. § 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés során a részére meghatározott munkakörben, díjazás ellenében végzett munka során, díjazás nélküli munkavégzése alatt, terápiás foglalkoztatása közben, az előzőekkel összefüggésben [különösen a munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a büntetés-végrehajtási szerv (a továbbiakban: bv. szerv) által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során], illetve a munkára történő átvételtől a munkába történő átadásig éri,
hb) az esetenkénti (alkalmi) foglalkoztatásnál vagy azzal összefüggésben éri, ha e tevékenységet utasításra végezte,
hc) a munkahelyek közötti átszállítás alkalmával éri;
i) fokozott expozíció: az Mvt. 87. § 1/E. pontjában ekként meghatározott fogalom;
j) halálos foglalkozási megbetegedés: olyan halálhoz vezető megbetegedés, ahol a halál oka a foglalkozási megbetegedés vagy annak szövődménye;
k) munkáltatás: a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 3. § 13. pontjában ekként meghatározott fogalom;
l) munkaügyi hatóság: jogszabályban meghatározott, a bv. intézetek és a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaságok vonatkozásában a fogvatartottak munkáltatása tekintetében eljáró első fokú munkaügyi hatóság;
m) munkavédelmi felügyelő: munkavédelmi feladatok ellátására foglalkoztatott, az előírt állami iskolai és munkavédelmi képesítéssel rendelkező személy;
n) munkavédelmi főfelügyelő: munkavédelmi szakfelügyeleti és szakirányítási feladatok ellátására foglalkoztatott, felsőfokú munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy;
o) munkavédelmi hatóság: jogszabályban meghatározott, a bv. intézetek és a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaságok vonatkozásában a fogvatartottak munkáltatása tekintetében eljáró első fokú munkavédelmi hatóság;
p) munkavédelmi szemle: az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek a bv. szervnél történő belső ellenőrzése.
2. § (1) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek meglétét a bv. szerv a munkavédelmi szemle során köteles ellenőrizni.
(2) A bv. szerv vezetője által kijelölt személyekből álló szemlebizottság legalább negyedévenként tart munkavédelmi szemlét.
(3) A bv. szerv vezetője évente legalább egy alkalommal köteles az összes munkahelyen a szemlebizottság vezetőjeként a munkavédelmi szemlén részt venni. A többi munkavédelmi szemlét a bv. szerv gazdasági vezetője vezeti.
(4) A munkavédelmi szemlén a veszélyes technológiákat, munkagépeket, a fogvatartotti munkahelyeket teljes körűen, a munkáltatás és az elhelyezés körülményeit szúrópróbaszerűen kell ellenőrizni. A munkavédelmi szemléket munkahelyenként és munkaterületenként eltérő időpontokban is végre lehet hajtani.
(5) A munkavédelmi szemlékről minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni határidő és felelős megjelölésével. Azonnali intézkedést igénylő esetben a hiányosság megszüntetésére a munkavédelmi szemlét vezető haladéktalanul intézkedik. Más esetben a munkavédelmi szemlén feltárt hiányosságokra intézkedési tervet kell készíteni, melyet a bv. szerv vezetője hagy jóvá.
3. § (1) A fogvatartottat a munkába állása előtt a munkakör szakmai vezetője szakmai munkavédelmi oktatásban részesíti. Az oktatás az általános munkavédelmi előírásokon túl a konkrét munkavégzésre vonatkozó előírásokat is tartalmazza. A munkakör szakmai vezetőjének minden esetben meg kell győződnie arról, hogy a fogvatartott elsajátította az oktatás anyagát.
(2) A dolgozó fogvatartottak részére havonta ismétlődően munkavédelmi oktatást kell tartani.
(3) Az oktatás tényét minden esetben írásban, a munkavédelmi naplóban kell dokumentálni.
(4) A munkagépek, munkaeszközök kezelési és karbantartási utasítását
a) a beépített, helyhez kötött gépek esetében a gép közelében kell kifüggeszteni,
b) a mobil gépek, kézi szerszámok esetében a gép vagy a szerszám tárolási helyén, a fogvatartottak által könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni.
(5) Nem kell kezelési és karbantartási utasítást mellékelni azon egyszerű, kézi erővel működtetett gép vagy szerszám mellé, amelynek biztonságos, egészséget nem veszélyeztető használata a végzettséggel nem rendelkező személyektől is elvárható.
4. § (1) A bv. szerv vezetője a munkavédelmi felügyelő javaslata alapján határozza meg azokat a munkaköröket, amelyek betöltéséhez a fogvatartottnak munkavédelmi vizsgát kell tennie.
(2) A bv. szerv vezetője a Munkavédelmi Szabályzatban (a továbbiakban: MVSZ) meghatározhatja azokat a munkaköröket, amelyeknél írásban kell számot adni az oktatás során elsajátított ismeretekről.
(3) A munkavédelmi vizsgára kötelezettek körét és azon munkaköröket, amelyek esetében fennáll a munkát végző személy vagy mások testi épségének veszélye, az MVSZ-ben meg kell határozni, és ilyen munkakör esetében a munkakörhöz kapcsolódó vizsgakötelezettséget a fogvatartott munkaköri leírásában is szerepeltetni kell.
(4) A bv. szerv vezetője a munkavédelmi vizsgáztatásra elnökből és két tagból álló vizsgabizottságot hoz létre, amelynek legalább az egyik tagja munkavédelmi szakirányú képesítéssel, másik két tagja érvényes – a munkavédelmi főfelügyelő által kiadott – munkavédelmi vizsgabizonyítvánnyal rendelkezik.
(5) A vizsgáról a vizsgabizottság jegyzőkönyvet készít, és a sikeres vizsgázók részére bizonyítványt állít ki. A vizsgajegyzőkönyvet öt évig meg kell őrizni. A bizonyítvány egy eredeti példányát a munkavédelmi felügyelőnél, a másolati példányt a munkaterületen kell tárolni.
(6) A munkavédelmi vizsgát a munkakörbe helyezést követő hatvan napon belül kell teljesíteni, azt követően öt évenként meg kell újítani. A vizsgakötelezettség teljesítéséig a fogvatartott önállóan nem foglalkoztatható, szakmai felügyeletét kizárólag az adott munkakörre érvényes munkavédelmi vizsgával rendelkező személy láthatja el.
(7) A munkavédelmi vizsgára kötelezett munkaköröket és az előírt munkavédelmi vizsga meglétét a munkaterület vezetője kíséri figyelemmel, és ha munkavédelmi vizsga letétele szükséges, azt haladéktalanul jelzi a munkavédelmi felügyelőnek.
5. § (1) A sérült fogvatartott vagy a fogvatartottat ért balesetet észlelő személy köteles azonnal bejelenteni a balesetet a munkavégzést közvetlenül irányító felügyelőnek vagy vezetőnek, aki a baleset bejelentéséről azonnal tájékoztatja a munkavédelmi felügyelőt.
(2) A munkavégzést közvetlenül irányító felügyelő vagy vezető köteles azonnal intézkedni a sérült fogvatartott szükség szerinti baleseti ellátásáról.
(3) Ha a balesetet kiváltó ok továbbra is fennáll, a munkavégzést közvetlenül irányító felügyelő vagy vezető köteles a kiváltó okot elhárítani, illetve megszüntetni.
(4) Ha a sérült fogvatartott ellátása, a további balesetek elkerülése, illetve a balesettel kapcsolatos egyéb intézkedések gátolják a további biztonságos munkáltatást, a munkáltatást közvetlenül irányító személy köteles beszüntetni azt, és gondoskodik a többi fogvatartott biztonságos elhelyezéséről.
(5) A sérülés tényét a munkavégzést közvetlenül irányító felügyelő vagy vezető a baleseti naplóban köteles rögzíteni.
(6) A balesetet a bv. szerv – az egyéb jelentési kötelezettségén túl – haladéktalanul jelenti a munkavédelmi hatóságnak, és az Mvt. 87. § 3. pontja szerinti súlyos munkabalesetről értesíti a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó ügyészt is.
(7) Az Mvt. 87. § 3. pontja szerinti súlyos munkabaleset vizsgálatánál a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó ügyészi, munkavédelmi hatósági, illetve a műszaki szakértői vizsgálatig a baleset helyszínét megváltoztatni nem lehet. Ha a helyszín állapotának megőrzése további súlyos, életet, testi épséget veszélyeztető helyzetet idézhet elő vagy jelentős anyagi kárral járhat, a veszélyeztető helyzet vagy az anyagi kár bekövetkezését valószínűsítő állapot megszüntetésével egyidejűleg a baleseti helyszínről fényképet, videofelvételt vagy egyéb, a baleset kivizsgálását elősegítő dokumentumot kell készíteni. A tevékenységet az érintett munkaterületen a vizsgálatig be kell szüntetni. Az érintett munkaterületen a kivizsgálást követően tevékenységet a munkavédelmi hatóság engedélyével lehet folytatni.
(8) A fogvatartott halálos balesete esetén a rendőrségnek a bv. szerv székhelye szerint illetékes általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervét is értesíteni kell.
6. § (1) A fogvatartottat ért baleset kivizsgálásáról a bv. szerv vezetője gondoskodik.
(2) A munkavédelmi felügyelő haladéktalanul intézkedik a munkaképtelenséget okozó baleset, illetve a munkavégzéssel összefüggésbe hozható baleset kivizsgálásának megkezdése iránt. A kivizsgálásban a munkavédelmi felügyelőnek is részt kell vennie. A kivizsgálásban a sérült fogvatartott munkáltatását közvetlenül irányító személy, valamint a munkavégzést közvetlenül irányító felügyelő vagy vezető nem vehet részt.
7. § (1) A kivizsgálás során a sérültet, valamint a tanúkat a baleset körülményeivel kapcsolatban meg kell hallgatni, a meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni, az egészségügyi dokumentumokat a foglalkozás-egészségügyi orvostól kell beszerezni, aki köteles azokat rendelkezésre bocsátani.
(2) A baleset kivizsgálásának eredményeképpen keletkező dokumentációnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a baleset lefolyása a későbbiek során bármikor rekonstruálható, a baleset oka feltárható, a baleset előidézőjének a felelőssége megállapítható legyen, továbbá arra, hogy a hasonló balesetek elkerülése érdekében iránymutatást adjon.
(3) Ha a fogvatartottat a baleset során nem a foglalkozás-egészségügyi orvos részesítette ellátásban, a bv. szerv vezetője intézkedik a sérülés ellátásával kapcsolatos egészségügyi dokumentáció beszerzéséről annak érdekében, hogy a baleset munkavégzéssel, munkahelyi szabályokkal való összefüggése megállapítható legyen.
(4) A foglalkozás-egészségügyi orvos a véleményében rögzíti a sérülés jellegét és a gyógyulás várható tartamát. Az orvosi véleményt a baleset minősítésének megállapíthatósága érdekében rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.
(5) A sérült fogvatartottakról külön-külön, a kivizsgálás során megállapított adatok és tények alapján, a baleset bejelentésének időpontjától számított harminc napon belül jegyzőkönyvet kell készíteni.
(6) A jegyzőkönyvet három példányban kell elkészíteni, amelynek egy-egy példányát a sérült fogvatartott, annak halála esetén a Bv. tv. 3. § 10. pontja szerinti hozzátartozója, a munkavédelmi felügyelő, valamint a foglalkozás-egészségügyi orvos kapja meg.
(7) A bv. szerv a (6) bekezdés szerinti jegyzőkönyv átadásakor írásban tájékoztatja a fogvatartottat arról, hogy a baleset bekövetkezésétől számított egy éven belül kérheti a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 32. § (1) bekezdése szerinti üzemiség elismerését, és arról, hogy a kérelmet mely szervhez kell benyújtania.
8. § (1) A bekövetkezett balesetet a kivizsgálás során feltárt adatok alapján és az orvosi vélemény figyelembevételével a bv. szerv vezetője a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az Mvt. 66. § (2) bekezdése alapján dönt arról, hogy a baleset a fogvatartott munkabalesete vagy a fogvatartott munkabalesetnek nem minősülő balesete.
(2) A minősítésben szerepeltetni kell azokat a körülményeket és jogszabályokat, amelyek a baleset bekövetkezése és a munkavégzés közötti összefüggést alátámasztják vagy kizárják, a bekövetkezett sérülést és – ha a munkavégzéssel összefüggő jelleg megállapítható – a sérült közrehatását. A bv. szerv vezetője a minősítést tartalmazó iratot a minősítésről szóló döntés meghozatalától számított öt napon belül közli a balesetet szenvedett fogvatartottal és megküldi a foglalkozás-egészségügyi orvosnak.
(3) * Munkabaleset esetén, ha maradandó károsodás vélelmezhető, a foglalkozás-egészségügyi orvos köteles a balesetet szenvedett fogvatartottat a rehabilitációs szakértői szervként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal elé rendelni a baleseti egészségkárosodás mértékének megállapítása érdekében.
(4) A bv. szerv vezetője köteles felhívni a balesetet szenvedett fogvatartott figyelmét arra, hogy ha a balesetével kapcsolatban kára keletkezett, kárigényét a büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartott elítéltekkel és egyéb jogcímen fogvatartottakkal kapcsolatos kártérítési eljárás szabályairól szóló jogszabályban meghatározottak szerint terjesztheti elő.
9. § A bv. szerv által, a más gazdálkodó szervezetnél történő munkáltatás tárgyában megkötött szerződésben az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit és a foglalkozás-egészségügyi feladatokat az e rendeletben foglaltak szerint kell rögzíteni.
10. § A fogvatartott más gazdálkodó szervezetnél bekövetkezett súlyos munkabalesete esetén az 5. § (7) bekezdésében, halálos baleset esetén az 5. § (8) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.
11. § (1) Minden munkahelyen a tevékenység és a munkafolyamatok veszélyességétől, illetve az ott dolgozók számától függően kialakított elsősegélynyújtó felszerelést vagy mentődobozt és kiképzett, elsősegélynyújtásra kijelölt személy jelenlétét kell biztosítani.
(2) Az elsősegélynyújtó felszerelést a foglalkozás-egészségügyi szolgálat által meghatározott mennyiségben és minőségben, jól látható, könnyen és gyorsan elérhető, szennyeződéstől védett helyen kell készenlétben tartani.
(3) Az eszközök meglétét a foglalkozás-egészségügyi szolgálat ellenőrzi, és intézkedik az elhasznált, lejárt, használhatatlanná vált eszközök pótlásáról.
(4) Az elsősegélynyújtó hely kialakításával és az elsősegélynyújtás megszervezésével kapcsolatos követelményeket a foglalkozás-egészségügyi szolgálat határozza meg, valamint gondoskodik az elsősegélynyújtásra kijelöltek képzéséről és továbbképzéséről.
(5) A balesetet szenvedett fogvatartott elsősegélyben részesítését a baleseti naplóban kell rögzíteni.
12. § (1) A fogvatartottak foglalkozás-egészségügyi ellátását a bv. szerv biztosítja.
(2) A Bv. tv. 225. §-a esetében a bv. szerv és a más gazdálkodó szervezet között létrejött szerződésben meghatározott szerv, ilyen megállapodás hiányában a bv. szerv biztosítja a fogvatartottak foglalkozás-egészségügyi ellátását.
(3) A más gazdálkodó szervezetnél szerződés szerint végzett munkáltatás esetén a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást a bv. szerv biztosítja.
13. § A bv. intézet tisztán tartásával és ellátásával kapcsolatos díjazás nélküli munkavégzés esetén a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak egészségügyi ellátásáról szóló jogszabály szerint elvégzett munkaképesség elbírálása esetében a büntetés-végrehajtási orvos által korábban megállapítottak szerint kell eljárni, mely esetben a büntetés-végrehajtási orvos által kiállított „nyilatkozat a fogvatartott munkavégző képességéről” című dokumentum a meghatározó, további foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálat nem szükséges.
14. § A foglalkozási megbetegedés és a fokozott expozíciós eset esetén a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rendelet) 3. § (1), (2), (4) és (5) bekezdését, valamint 4. § (1) bekezdését kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a bejelentéseket a munkavédelmi hatóságnál kell megtenni.
15. § (1) A foglalkozási megbetegedés és a fokozott expozíciós eset keletkezési körülményeinek kivizsgálására az NM rendelet 5. § (3), (5)–(8) és (11) bekezdését kell alkalmazni az ezen alcímben meghatározott eltérésekkel.
(2) * A foglalkozási megbetegedés, illetve a fokozott expozíciós eset körülményeinek kivizsgálásába a bv. szerv vezetőjét vagy a bv. szerv képviselőjét be kell vonni.
(3) A munkavédelmi hatóság a vizsgálati lap egy-egy példányát a bv. szervnek, a fogvatartottnak, halált okozó foglalkozási megbetegedés esetén a Bv. tv. 3. § 10. pontja szerinti hozzátartozónak, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának küldi meg.
16. § A bv. szerv köteles
a) a fogvatartott munkavállaló megbetegedésével, fokozott expozíciós esetével összefüggő munkahelyre, munkakörülményekre vonatkozó információkat, adatokat a vizsgálat vezetőjének a rendelkezésére bocsátani,
b) a kivizsgálást elősegíteni, a kórisme felállításához szükséges orvosi és higiénés vizsgálatok elvégeztetéséről gondoskodni,
c) halálos, tömeges foglalkozási megbetegedés, tömeges fokozott expozíció, illetve ugyanazon kóroki tényezőre visszavezethető, ugyanazon tevékenységgel kapcsolatosan ismételten előforduló fokozott expozíciók esetén soron kívül ellenőrzést lefolytatni, és soron kívüli kockázatértékelést végezni.
17. § A munkaügyi hatósági ellenőrzés keretében lefolytatott helyszíni ellenőrzést a munkaügyi hatóság legalább két munkaügyi felügyelője egyidejűleg végzi.
18. § A munkaügyi ellenőrzés kiterjed
a) a Bv. tv. 225. és 226. §-ában szabályozott foglalkoztatáshoz szükséges jognyilatkozat alakszerűségére és a szerződésben átruházott jogok lényeges tartalmi elemeire, ha a munkaügyi ellenőrzés a bv. szerv szerződése alapján más gazdálkodó szervezet ellen indul, akkor az ellenőrzés kiterjed a vele szerződésben álló bv. intézetre vagy a fogvatartottak kötelező foglakoztatására létrehozott gazdasági társaságra is,
b) a nők és a fiatalkorúak munkáltatásával kapcsolatos jogszabályi előírások megtartására,
c) a munka- és pihenőidő megtartására,
d) a Bv. tv. 259. § (4) bekezdése szerinti teljesítménykövetelmény megállapításának vizsgálatára,
e) a munkadíj számítási módjának és az elszámolás megtörténtének vizsgálatára,
f) a munkába állítás, leváltás, áthelyezés meghatározott módjára és menetére,
g) a fizetett szabadság kiadásának rendjére, módjára, pénzbeli megváltására,
h) a rendkívüli munkaidő elrendelésének szabályszerűségére,
i) az alkalmazott munkaidőkeret szabályszerűségére.
19. § *
20. § Ez a rendelet 2015. január 1-jén lép hatályba.
21. § *
