A Kormány
a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés w) pontjában,
a 4. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés x) pontjában
kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § E rendelet alkalmazásában
1. fakadó vizes területek: az árvízvédelmi töltés mentett oldalán lévő, olyan mélyfekvésű területek, amelyeken az árvízi víznyomás hatására szivárgó víz jut a felszínre és különböző nagyságú és időtartamú vízborítást okoz;
2. fenntartó: a vizek és közcélú vízilétesítmények tulajdonjogából eredő, illetve az ezzel járó vagyonkezelői jogok és kötelezettségek gyakorlását teljesítő, továbbá a fenntartási szakfeladatokat – mint közfeladatokat – jogszabály rendelkezése folytán, illetve egyéb jogviszony alapján ellátó személy vagy szervezet;
3. folyószakasz mederkezelője: a területi vízügyi igazgatási szerv;
4. holtág: a folyók szabályozása vagy a természetes medervándorlás következtében keletkezett olyan meder vagy mederszakasz, amely a természetes vízszállításban nem vesz részt;
5. hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az árvédelmi fővédvonal közötti terület;
6. középső sáv: a folyók hullámterében a védő erdősáv és a parti sáv közötti terület;
7. levezető sávok: a nagyvízi meder azon részei, amelyek az árvíz és a jég elvezetésében vagy az árhullámok tározásában részt vesznek, ezek: *
a) elsődleges levezető sáv: a nagyvízi meder azon része, ahol az árvízi vízhozamok és a jég a legkedvezőbb áramlási viszonyok mellett vonulnak le,
b) másodlagos levezető sáv: jelentősen részt vesz az árvizek levezetésében,
c) * átmeneti levezető sáv: az árvizek által időszakosan elöntött területrész, amely a másodlagos levezető sávnál kisebb mértékben vesz részt az árvíz levezetésében,
d) áramlási holttér: területrész, ahol nincs áramlás, de mint tározó térfogat szerepe van az árvizek levonulásában;
8. mértékadó árvízszint: az árvízvédelmi művek, valamint a folyók medrét, a hullámteret és a nyílt árteret keresztező építmények tervezésénél és megvalósításánál figyelembe veendő, a vízgazdálkodásért felelős miniszter által megállapított árvízszint;
9. * nagyvízi mederkezelési terv: az 1. melléklet szerinti tervdokumentáció alapján készülő miniszteri rendelet, amely tartalmazza a nagyvízi meder kezelésének módját és feltételeit rögzítő, a folyó teljes hosszára vonatkozó célállapot elérése, illetve fenntartása érdekében szükséges előírásokat és intézkedéseket, helyszínrajzokat, térképi mellékleteket és a partvonal EOV koordinátáit, továbbá meghatározza a levezető sávokat és az ingatlanok egyes sávok által való tényleges érintettségét;
9a. * nagyvízi mederkezelési tervdokumentáció: a nagyvízi mederkezelési terv alapjául szolgáló, az 1. melléklet szerint elkészítendő dokumentáció;
10. nyári gát: a hullámtéren épült vízilétesítmény, a fővédvonalnál alacsonyabb töltés, amely a mértékadó árvízszintnél alacsonyabb és ezért gyakoribb árvíz ellen véd;
11. parti sáv: a vizek partvonala, valamint a közcélú vízilétesítmények mentén húzódó és e rendelet szerint meghatározott szélességű területsáv, amely az azokkal kapcsolatos szakfeladatok ellátását szolgálja;
12. partvonal: a meder és a part találkozási vonala;
13. tereptárgy: a terepből kiemelkedő mesterséges létesítmény (különösen az építmény, a kereszttöltés, a tuskódepónia, a hullámtéren a bányaművelés során keletkezett meddőhányó);
14. védő erdősáv: az elsőrendű árvízvédelmi töltés hullámtéri védősávja mellett húzódó, a töltés hullámverés és jég elleni védelmét szolgáló területsáv;
15. védősáv: az elsőrendű árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, 10-10 méter szélességű területsáv;
16. vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő vagy vízzel telített talajú területek, így különösen:
a) az olyan terepmélyedések, síkvidéki erek, semlyékek, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabályozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak,
b) a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített,
c) a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, vízmosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző,
d) a folyók elhagyott ősmedrei, a folyókat kísérő, a jelenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, amelyek eredete a folyó egykori medrére vezethető vissza.
2. § (1) A vizek és a közcélú vízilétesítmények kezelésére jogosult és köteles személyek a vizek és közcélú vízilétesítmények mentén az azokkal kapcsolatos vízgazdálkodási szakfeladataik ellátására, a meder megközelítésére az e rendeletben meghatározott szélességig terjedő parti sávot használhatnak.
(2) E § alkalmazásában szakfeladatok: mérések, vizsgálatok, szemlék, ellenőrzések, továbbá fenntartási és helyreállítási munkák esetenkénti vagy rendszeres ellátása.
(3) A parti sáv szélessége:
a) a Duna, a Tisza, a Dráva, a Körösök és a Bodrog mindkét partján a partvonaltól számított 10 méterig,
b) az a) pontban nem említett egyéb kizárólagos állami tulajdonú vízfolyások, tavak, tározók és holtágak mentén a partvonaltól számított 6 méterig,
c) az a) és b) pontba nem tartozó vizek és közcélú vízilétesítmények partvonalától számított 3 méterig
terjed.
(4) A tulajdonos vagy a fenntartó kérelmére a vízügyi hatóság a (3) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott szélességtől eltérő, de legfeljebb 10 méter szélességű parti sávot is megállapíthat, ha azt a szakfeladatok ellátása feltétlenül indokolja.
(5) * Az árvízvédelmi művek, belvízvédelmi és egyéb csatornák, továbbá a tározók vízjogi üzemeltetési engedélyének részét képező üzemeltetési szabályzatnak azokat a rendelkezéseit, amelyek a parti sáv méretének meghatározását tartalmazzák, a vízügyi hatóság a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendelet közhírré tételre vonatkozó szabályai alkalmazásával közzéteszi.
(6) * A parti sávot is magába foglaló parti ingatlan a szakfeladatok közérdekű ellátására figyelemmel használható, hasznosítható. A nagyvízi mederkezelési terv hatálya alá nem tartozó parti sávban csak olyan építmény létesíthető, amely a mederkezelő által tervezett, a parti sávot igénybevevő fenntartási munkát megelőzően kiküldött felszólításban meghatározott időpontra elbontható úgy, hogy nem akadályozza a parti sávban a munkagépekkel történő munkavégzést. Az elbontásra legalább három napot kell biztosítani.
3. § (1) * Azokon a vízfolyásszakaszokon, amelyekre a nagyvízi mederkezelési terv hatálya kiterjed, a parti sávba tartozó területek használatát és az építmények elhelyezését a nagyvízi mederkezelési terv adott mederszakaszra vonatkozó rendelkezései határozzák meg.
(2) Az (1) bekezdésbe nem tartozó egyéb vízfolyás, tó, tározó és holtág esetében parti sávban
a) külterületen gyepgazdálkodás, valamint a termőföld művelési ágának megfelelő, a parti sáv rendeltetését és megfelelő használatát, szükség szerinti igénybevételét nem akadályozó, a meder állapotát nem veszélyeztető tevékenység folytatható,
b) csak a meder használatával és fenntartásával közvetlenül összefüggő megfigyelő, jelző állomás, a meder használatával összefüggő vízilétesítmény, kikötői, rév-, kompátkelőhelyi vagy vízirendészeti építmény helyezhető el.
4. § (1) A parti sáv jogellenes használata, hasznosítása, különösen a meder és a part állagát, illetve a mederfenntartási munkák elvégzését jogellenesen akadályozó tevékenység vagy állapot esetén az ingatlan használója köteles a jogellenes állapotot megszüntetni és a jogszabálynak megfelelő állapotot helyreállítani, amelyre a fenntartó határidő tűzésével az ingatlan használóját felszólíthatja.
(2) Ha az ingatlan használója a fenntartó felszólításának – az arra megállapított megfelelő időtartamon belül – nem tesz eleget, a fenntartó az illetékes vízügyi hatóság megkeresésével kezdeményezi a vízgazdálkodási szempontból káros állapot megszüntetésére irányuló hatósági eljárás megindítását.
5. § (1) * A nagyvízi mederben a termőföld más célú hasznosításának megvalósítására, a művelési ág megváltoztatására, a nagyvízi mederből a nemzeti vagyonba tartozó vizek medrét nem érintő mederanyagnak nem minősülő, ásványi nyersanyag kitermelésére, valamint építménynek a nagyvízi mederben történő elhelyezésére vonatkozó hozzájárulás megadása előtt a folyószakasz mederkezelőjének vizsgálnia kell a kérelemben foglaltaknak az árvíz és a jég levonulására gyakorolt hatását.
(2) * Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot követően a nagyvízi mederben a termőföld más célú hasznosításához, a művelési ág megváltoztatásához, tereptárgy elhelyezéséhez, létesítéséhez a mederkezelő nem járulhat hozzá, ha az az árvíz és jég levonulását akadályozza vagy kedvezőtlenül befolyásolja.
(3) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot követően az építmény nagyvízi mederben történő elhelyezéséhez a folyószakasz mederkezelője akkor járulhat hozzá, ha
a) * a nagyvízi mederkezelési terv hatálya az igénybe vett területre kiterjed, és annak figyelembevételével az építmény megvalósítható, és
b) * az építmény kialakításánál és magassági elhelyezésénél a mértékadó árvízszint és az eddig előfordult legmagasabb árvízszint közül a magasabb kerül alkalmazásra, további egyméteres vagy a nagyvízi mederkezelési tervben meghatározott biztonsági mérték érvényesítésével.
(4) Amennyiben az adott folyószakaszra nem terjed ki a nagyvízi mederkezelési terv hatálya, az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot követően a folyószakasz mederkezelője akkor járulhat hozzá az építmény elhelyezéshez, ha a kérelem *
a) a folyómeder használatával és a vízfolyás fenntartásával közvetlenül összefüggő megfigyelő, jelző állomás, a nagyvízi meder használatával összefüggő vízilétesítmény, valamint kikötői, rév-, kompátkelőhelyi vagy vízirendészeti építmény elhelyezésére irányul;
b) közcélú nyomvonalas építmény vagy vízilétesítmény elhelyezésére irányul, és az építmény, vízilétesítmény az árvízlevezetési viszonyokat nem befolyásolja kedvezőtlenül; vagy
c) a nagyvízi mederben fekvő települési belterületen történő építmény-elhelyezésre irányul, és a megvalósítandó építmény árvíz elleni védelmének biztosítását ideiglenes védmű kiépítésével a települési önkormányzat – a fővárosban Budapest Főváros Önkormányzata – vállalja.
(5) * A (2)–(4) bekezdés szerinti hozzájárulás az ingatlanon esetleg fennálló, nem megfelelő használatból származó lefolyási akadályok megszüntetése után adható meg. A hozzájárulás feltétele továbbá, hogy az ingatlantulajdonos a 2. melléklet szerinti nyilatkozatot tegyen arról, hogy az építménynek a nagyvízi mederben való elhelyezésével összefüggésben keletkezett károk tekintetében kártalanítási igényt nem érvényesít. A hozzájárulás az építési és a fennmaradási engedélyezési, valamint a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásban résztvevő vízügyi hatóság szakhatósági állásfoglalása megadásának feltétele. Az építésügyi hatósági engedély (ideértve a sajátos építményfajta szerinti építésügyi hatósági engedélyt is) tájékoztató részében az építésügyi hatóság felhívja az építtető figyelmét a kártalanítási igény érvényesítésének kizárására.
(6) * A nagyvízi meder területe újonnan beépítésre szánt területbe nem sorolható, továbbá a nagyvízi mederben lévő üdülőterület lakó-, vegyes vagy gazdasági építési övezetbe nem sorolható át.
6. § (1) A nagyvízi meder természeti területként kezelendő oly módon, hogy az árvíz és a jég levezetésének elsődlegessége biztosított legyen.
(2) A nagyvízi meder levezető sávjaiban az építményekre vonatkozóan a 3. mellékletben részletezett, az árvízvédelmi szempontok elsődlegességét biztosító követelmények érvényesülnek.
(3) Az elsődleges levezető sávban a termőföld művelése és hasznosítása a nagyvízi mederkezelési tervek szerinti egyedi előírások alapján történhet.
(4) A másodlagos levezető sávban gyep- és legelőgazdálkodás folytatható, valamint a hasznosítás szántó, vízoldali védősávot kísérő hullámtörő védelmi erdő, ligeterdő, gyér és alacsony növényzet, lehetőleg legeltetett, kiritkított erdő műveléssel engedélyezhető.
(5) Az átmeneti levezető sávban a (4) bekezdésben foglaltak mellett – a lefolyási akadályozás minimalizálásával, az aljnövényzet rendszeres eltávolításával – erdő telepíthető.
(6) A másodlagos levezető sávban és az átmeneti levezető sávban erdőgazdálkodási tevékenység keretében – ideértve a természetvédelmi rendeltetésű erdőben folytatott erdőgazdálkodást is – az erdőtelepítés, erdőfelújítás során az árvíz lefolyási irányának megfelelő, tág hálózatú faállományt kell létesíteni, valamint az erdőt úgy kell létesíteni és fenntartani, hogy a lombosodás és az aljnövényzet az árvíz levezetését ne akadályozza.
7. § (1) A nagyvízi meder használatának korlátozásáért, valamint a vizek, jég, uszadék és hordalék által ott okozott kárért az állam és önkormányzat részéről kártalanítás nem jár.
(2) A nagyvízi mederben fekvő földrészlet használatára vonatkozóan, a földrészlet tulajdonosa köteles tájékoztatni a használót arról a tényről, hogy a földrészlet nagyvízi mederben fekszik. A tájékoztatás elmaradásából keletkező kárért a tulajdonos felelős.
8. § A nagyvízi mederben való elhelyezkedés tényéről a vízügyi hatóság a vízügyi igazgatási szerv kezdeményezése alapján határoz.
9. § (1) A vízjogi engedély alapján létesített és üzemeltetett nyári gátaknak közérdekből a nagyvízi meder vízszállító képességének növelése érdekében történő megszüntetése vagy védőképességének mérséklése miatti kártalanítás esetén a nyári gát által védett terület értékcsökkenésének meghatározásánál figyelembe kell venni a nyári gát megszüntetése vagy védőképességének csökkenése miatt bekövetkezett árvízi elöntések gyakoriságának növekedését az elmúlt 50 év adatainak alapulvételével.
(2) * A nyári gát megszüntetésének vagy védőképessége mérséklésének szükségességét, valamint a kártalanítás mértékét a vízügyi hatóság állapítja meg a védekezésért felelős kérelme alapján. A kártalanítás mértékének megállapítását az érintett földrészlet tulajdonosa is kérheti. A kártalanítás mint egyszeri térítés egy összegben, a jogosult nevére és címére vagy az általa megnevezett pénzforgalmi szolgáltató számlaszámára történő kifizetéséről a határozat véglegessé válását követő 2 hónapon belül a védekezésért felelős gondoskodik.
(3) * A vízügyi hatóság az eljárásba a kártalanítás mértékének meghatározásához az igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő szakértőt vonhat be.
10. § (1) A védekezésért felelős a saját költségére gondoskodik
a) a vízügyi hatóság kötelezést tartalmazó határozata alapján a hatályos vízjogi engedéllyel nem rendelkező nyári gát megszüntetéséről, valamint a nem a vízjogi üzemeltetési engedélynek megfelelően üzemeltetett nyári gát megfelelő állapotának helyreállításáról,
b) más építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság kötelezést tartalmazó határozata alapján az egyéb, lefolyást akadályozó és engedéllyel nem rendelkező vagy ettől eltérően megépített tereptárgy elbontásáról.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárást az eljáró hatóságnál a védekezésért felelős kezdeményezi a nagyvízi meder vízszállító képességének biztosítása érdekében. Az érintett ingatlan tulajdonosa a munkálatok elvégzését tűrni köteles.
(3) Az eljáró hatóság az (1) bekezdés szerinti határozat tájékoztató részében felhívja a tulajdonos figyelmét a kötelezéssel összefüggő kártalanítási igény érvényesítésének kizárására, továbbá arra, hogy az érintett terület vonatkozásában értékcsökkenés nem állapítható meg.
11. § (1) Az árvízvédelmi töltés hullámverés és jég elleni védelmére a vízügyi hatóság a védőerdő telepítését elrendelő hatósági határozatában
a) a Duna mentén 60 méter,
b) a Tisza mentén 80 méter,
c) az a) és b) pontba nem tartozó folyók mentén 30 méter
szélességű védő erdősáv telepítését írhatja elő, amelynek költségeit a központi költségvetés viseli.
(2) A védő erdősáv szélességét a helyi körülmények – különösen az uralkodó szélirány, a vízmélység, a vízfelület nagysága, a termőhely szerint telepíthető fafajok, a hullámtér hasznosításának módja és az árvízvédelmi töltés kiépítettsége – együttes mérlegelésével, a jogszabályok védőerdőkre vonatkozó előírásaival összhangban, a védekezésért felelős véleményének kikérését követően, az erdészeti hatóság szakhatósági állásfoglalása figyelembevételével a vízügyi hatóság az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő szélességben is meghatározhatja.
(3) A védő erdősáv területének megfelelő rendezésével vagy vízelvezető csatornák létesítésével gondoskodni kell arról, hogy a védő erdősáv területén az árvíz után a védmű állékonyságát veszélyeztető pangó vizek ne maradjanak.
12. § (1) A nagyvízi meder jogellenes használata, hasznosítása esetén a védekezésért felelős kezdeményezi a vízügyi hatóságnál a jogszerű állapot helyreállítására irányuló eljárás megindítását. Jogellenes használatnak, hasznosításnak minősül különösen, ha a vízszállító képesség a használati korlátozások be nem tartása, illetve a vízszállító képesség figyelembevételével meghatározott művelési módtól eltérő használat miatt csökken.
(2) A vízügyi hatóság az (1) bekezdésben meghatározottak alapján kötelezi az ingatlan tulajdonosát, illetve egyéb jogcímen használóját a jogszabályoknak megfelelő állapot helyreállítására és folyamatos fenntartására, vagy megkeresi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot a szükséges intézkedések megtétele érdekében.
(3) Ha az érintett a (2) bekezdésben meghatározott hatóság határozatában foglalt kötelezésnek az ott előírt határidőn belül nem tesz eleget, a szükséges munkálatok elvégzéséről a hatóság a védekezésért felelős bevonásával gondoskodik. Az így elvégzett munkák költségeit az érintett köteles viselni.
13. § (1) A nagyvízi mederkezelési terv elkészítésének módszertani megalapozása az Országos Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OVF) feladata, ideértve a hidrológiai és hidraulikai számítási módszerek meghatározását is.
(2) * A nagyvízi mederkezelési tervet megalapozó tervdokumentációt (a továbbiakban: tervdokumentáció) a szabályozni kívánt vízfolyás kezelését végző vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: készítő) készíti vagy készítteti el. A több vízügyi igazgatóság működési területét érintő vízfolyás vagy állóvíz esetén a tervdokumentáció elkészítését az OVF koordinálja.
(3) * A készítő a tervdokumentációra vonatkozóan beszerzi a tervezési területtel érintett
a) * központi államigazgatási szervek területi szervei – így különösen a területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságok, a működési területük szerint érintett nemzeti park igazgatóságok –, a Honvédelmi Minisztérium,
b) a települési önkormányzatok, valamint
c) az agrárkamarák, továbbá ipari és kereskedelmi kamarák
véleményét.
(4) * A tervdokumentációval kapcsolatban a környezet- és természetvédelmi célra, a zöldturizmus, valamint a vízisportok képviseletére alakult civil és érdekképviseleti szervezetek, továbbá az erdőgazdálkodási szakmai civil szervezetek és az érintett ingatlantulajdonosok, földhasználók is jogosultak véleményt nyilvánítani.
(5) * A készítő írásban megkeresi a (3) bekezdés szerinti érintett szerveket és megküldi részükre a tervdokumentációt. A készítő köteles a tervdokumentációt saját elektronikus honlapján is közzétenni a (4) bekezdés szerinti szervezetek és személyek által történő véleményezés biztosítása érdekében. Az elektronikus honlapon közzétett tervdokumentáció nem lehet alkalmas térinformatikai koordináták kinyerésére.
(6) * A tervezési területtel érintett önkormányzat a hirdetőtábláján a készítő általi megkereséstől számított 5 napon belül hirdetményt tesz közzé arról, hogy a tervdokumentációk megtekinthetők a hirdetmény közzétételét követő 30 napon belül az önkormányzatnál és a készítő elektronikus honlapján.
(7) * A tervdokumentációra a kézbesítéstől, illetve a (6) bekezdés szerinti hirdetmény közzétételétől számított 30 napon belül a készítőnél lehet véleményt nyilvánítani.
(8) * A (3) bekezdésben meghatározott szervek véleményét a tervdokumentáció véglegesítése során figyelembe kell venni, kivéve, ha az abban foglaltak az árvízlevezetési célok megvalósításával ellentétesek. Véleményeltérés esetén meg kell kísérelni a véleménykülönbség egyeztetés útján történő megszüntetését.
(9) * A készítő a tervdokumentációt az OVF-hez terjeszti fel. A felterjesztésben rögzíteni kell a (3)–(7) bekezdés szerinti egyeztetések tényét, valamint az egyeztetés ellenére fennmaradt véleményeltérést.
(10) * Ha a véleménykülönbségek a (8) bekezdés szerint nem oldhatók fel, az OVF a tervdokumentációt véleményező területi államigazgatási szerv központi szerve és az érintett települési önkormányzat bevonásával egyeztető fórumot hív össze. Az egyeztető fórum 30 napon belül tesz javaslatot a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszterhez felterjesztendő tervdokumentációval kapcsolatban.
(11) *
(12) * A készítő a tervdokumentáció kidolgozásában való közreműködésre kizárólag olyan személyt vagy szervezetet bízhat meg, aki, vagy amelynek tagjai vagy munkavállalói között található olyan személy, aki a vízgazdálkodási építmények tervezési szakterület területi vízgazdálkodás tervezési részszakterületen tervezői jogosultsággal rendelkezik.
14. § (1) * A tervdokumentációt a 4. melléklet szerinti vízfolyásokra, illetve folyószakaszokra kell elkészíteni.
(2) * Ha a 4. mellékletben felsorolt vízfolyás mellékvízfolyásának mederhasználata jelentősen befolyásolja a tervdokumentációval érintett vízfolyás morfológiai, hidrológiai vagy hidraulikai viszonyait, illetve ezek változását, akkor a tervdokumentációnak ki kell terjednie a mellékvízfolyás mederkezelésére is.
15. § * (1) A tervdokumentációban foglaltakhoz kapcsolódó tevékenységek:
a) a tervdokumentáció elkészítéséhez szükséges térinformatikai adatállomány beszerzése,
b) a nagyvízi mederben való elhelyezkedés tényének vízügyi hatóság általi megállapítása fellebbezésre tekintet nélkül, valamint
c) a nagyvízi mederben található ingatlanok tekintetében a vízügyi hatóság részéről a nagyvízi meder jogi jelleg ingatlan-nyilvántartási feljegyzésének a közléstől számított 30 napon belüli kezdeményezése.
(2) A nagyvízi mederben való elhelyezkedés tényének megállapítása során a mértékadó árvízszint vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb által kijelölt területből figyelmen kívül hagyható:
a) az önállóan védekező települések árvíz-védekezési tervében szereplő ideiglenes védmű által védett terület, feltéve, hogy a védmű létesítéséhez a működési terület szerinti vízügyi igazgatási szerv szakmai állásfoglalásban kifejezetten hozzájárult, valamint
b) a működési területével érintett vízügyi igazgatási szerv árvízvédelmi tervében szereplő, ideiglenes védmű által mentesített terület.
16. § (1) * A tervdokumentáció elkészítéséhez az állami térképi adatbázisok – különösen az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis, a távérzékelési adatbázis – a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervvel kötött adatfelhasználási megállapodás alapján használhatók fel. Ha az adott nagyvízi mederterületre a digitális terepmodellhez nem áll rendelkezésre kellő állami adat, úgy a szükséges adatok a készítő által pótolhatóak.
(2) A készítő, valamint a nemzeti park igazgatóság kötelesek a nagyvízi mederkezelési terv és az országos jelentőségű védett természeti területek, valamint a Natura 2000 területek térinformatikai adatállományát egymásnak térítésmentesen rendelkezésre bocsátani.
(3) * A tervdokumentáció elkészítéséhez a Vízgazdálkodási Információs Rendszer adatait, a mértékadó árvízszint tekintetében pedig a folyók mértékadó árvízszintjeiről szóló miniszteri rendelet szerinti adatokat kell figyelembe venni.
(4) A nagyvízi mederkezelési tervdokumentációt az illetékes vízügyi hatóságnál és a vízügyi igazgatóságnál – a betekintés biztosítása mellett – kell elhelyezni.
17. § (1) * Az árvízlevezető képesség biztosítása során figyelembe kell venni az árvízvédelmi biztonságot veszélyeztető, de közérdekből nem megszüntethető területhasználatot. Ha a közérdekből nem megszüntethető területhasználat az árvízlevezető képességet jelentősen befolyásolja, akkor ennek ellensúlyozásáról a tervdokumentáció készítése során más beavatkozással gondoskodni kell.
(2) A nagyvízi mederkezelési tervet a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek, az árvízi kockázatkezelési tervek, a védett természeti területre elkészített természetvédelmi kezelési tervek, a Natura 2000 területekre elkészített fenntartási tervek, valamint az erdőkre elkészített körzeti erdőtervek ismeretében, azokkal összhangban kell elkészíteni, az árvízvédelmi biztonsági követelmények elsődlegességének biztosítása mellett.
(3) A nagyvízi mederkezelési tervet hatévenként felül kell vizsgálni. Ha az érintett mederszakaszon – váratlan természeti esemény következtében, vagy a mederkezelő által előre nem tervezett beavatkozás hatására – a meder árvízlevezető képességében vagy a hidrológiai viszonyokban jelentős változás következik be, a mederkezelési tervet soron kívül, de legkésőbb a változás bekövetkezésétől számított egy éven belül felül kell vizsgálni. Ha a felülvizsgálat eredményeként a nagyvízi mederkezelési terv módosítása szükséges, a módosítás előkészítése során a 13–16. §-t megfelelően alkalmazni kell.
(4) * A nagyvízi mederkezelési tervben meghatározott lefolyási sávoktól, illetve a lefolyási sávokra meghatározott szabályoktól való egyedi eltérést az érdekelt kezdeményezheti, amelyet az 1. melléklet szerinti tartalommal és a 13–16. § megfelelő alkalmazásával kell elkészíteni és a folyószakasz mederkezelőjének benyújtani jóváhagyás céljából. Az érdekelt által kezdeményezett eltérés érdekében végzett, az árvízi levezető képességet javító helyettesítő műszaki megoldások költsége az érdekeltet terheli.
(5) A nagyvízi mederkezelési tervet, annak módosítását és felülvizsgálatát a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 9–11. §-ában előírtak figyelembevételével kell elkészíteni, és összhangba kell hozni a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról szóló 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 8–10. §-ában, valamint 12. §-ában foglalt előírásokkal.
18. § A nagyvízi mederkezelési tervekben szereplő beavatkozások és előírások végrehajtását a vízügyi igazgatási szerv ellenőrzi. Az ellenőrzés során megteheti mindazokat az intézkedéseket, amelyekre ellenőrzési jogkörében jogszabály feljogosítja, továbbá jogsértés megállapítása esetén kezdeményezheti az illetékes hatóságnál a területhasználat nagyvízi mederkezelési terv szerinti helyreállítását, megváltoztatását.
19. § (1) Az árvízvédelmi töltések mentesített oldalán lévő, az árvízi víznyomás miatt felszínre törő fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett területen mezőgazdasági használat, hasznosítás csak a tulajdonos vagy a használó saját felelősségére történhet. A terület adottságaiból eredő esetleges károkért kártalanítás nem jár.
(2) * A fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett területeket a településrendezési tervben, illetve a helyi építési szabályzatban a vízügyi hatóság, illetve a vízügyi igazgatási szerv javaslata alapján kell feltüntetni.
(3) A fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett területekre vonatkozó korlátozásokat, tilalmakat a helyi építési szabályzatban kell megállapítani az arra illetékes vízügyi, valamint környezetvédelmi és természetvédelmi szervek és az árvízvédelmi töltés fenntartójának véleménye alapján.
20. § * A vízjárta területekre a 19. § (1) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az ilyen területeket a településrendezési tervben és a helyi építési szabályzatban – a terület felhasználását veszélyeztető körülményekkel együtt – fel kell tüntetni.
21. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
22. § (1) Az építmények, illetve a növényzet eltávolításáért e rendelet hatálybalépését megelőző építési tevékenység, illetve telepítés esetén az ingatlan tulajdonosát csak akkor illeti meg kártalanítás, ha a parti sávot vagy nagyvízi medret magában foglaló terület beépítése, betelepítése a beépítés, betelepítés időpontjában nem volt jogellenes.
(2) A nagyvízi mederben fekvő honvédelmi rendeltetésű területek honvédelmi érdekű használatát biztosítani kell.
23. § E rendeletben megállapított rendelkezéseket a folyamatban lévő, építési és létesítési tevékenység engedélyezésére irányuló hatósági eljárásokban is alkalmazni kell.
24. § * E rendeletnek az egyes vízgazdálkodási és vízvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 100/2016. (V. 13.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr. 1.) megállapított 1. § 9. és 9a. pontját, 3. § (1) bekezdését, 5. § (3) bekezdés a) pontját, (4) és (5) bekezdését, 13. § (2)–(12) bekezdését, 14. és 15. §-át, 16. § (1) és (3) bekezdését, valamint 17. § (1) bekezdését a Mód. Kr. 1. hatálybalépésekor folyamatban lévő nagyvízi mederkezelési tervdokumentációk összeállítása során is alkalmazni kell.
1.1. A terv területi hatálya, szükségessége
1.2. Tulajdonviszonyok
1.3. Területrendezési és településszerkezeti tervek
1.3.1. Országos Területrendezési Terv (a továbbiakban: OTrT.)
1.3.1.1. A folyó szerepe az OTrT.-t megalapozó vizsgálatokban
1.3.1.2. A tárgyi nagyvízi medret érintő fontosabb elemek az országos tervjavaslatban
1.3.2. *
1.3.3. Településszerkezeti Terv(ek)
1.4. Egyéb tervek, előírások
1.4.1. Körzeti erdőtervek, erdőtervek
1.4.2. Védett természeti területek természetvédelmi kezelési terve
1.4.3. Natura 2000 érintettség, fenntartási tervek
1.4.4. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv
1.4.5. Árvízkockázat kezelési tervek
1.4.6. Határvízi, illetve államhatárral kapcsolatos előírások
1.4.7. Létesítmények üzemeltetési utasításai (pl. távvezetékek, nyári gátak, kotrási tervek, keresztezések, hidak)
1.4.8. Ivóvízbázis-védőterülettel való érintettség
1.5. A mederszakasz részletes állapotismertetése
1.5.1. Hidrológiai viszonyok
1.5.1.1. A vizsgált mederszakasz elhelyezkedése, általános jellemzése
1.5.1.2. A vizsgált mederszakasz vízjárása
(mértékadó és helyi vízmércék, jellemző vízszintek, az egyes készültségi szintek feletti árvízi gyakorisági és tartóssági értékek, az árvízi tetőzések változási trendje, mértékadó árvízszint, eddig előfordult legnagyobb árvízszint, vízszállító képesség, érdesség, vízhozamok, mértékadó árhullámkép, mértékadó vízhozam stb.)
1.5.1.3. A vizsgált nagyvízi mederszakaszt határoló árvízvédelmi rendszerek
1.5.1.4. Kanyarulati viszonyok, szabályozási művek és szabályozási szélesség jellemzése
1.5.1.5. A vizsgált középvízi és nagyvízi meder szélessége, szelvények nedvesített területe
1.5.1.6. A vizsgált mederszakaszok hullámterének magassági viszonyai, állapotértékelése (nyári gátak, kiemelt utak stb.)
1.5.1.7. A vizsgált mederszakasz hajózhatósága
1.5.2. A mederszakasz használatának elemzése
1.5.3. Építésjogi környezet
1.5.4. A nagyvízi mederszakaszon található tereptárgyak, építési műtárgyak jegyzéke és térképi ábrázolása, illetve ezek EOV koordinátái
2.1. A mederszakasz hidromechanikai modellvizsgálata
2.2. A nagyvízi meder zonációjának meghatározása
2.3. A feltöltődés és a medermélyülés okainak értékelése, tendenciája
2.3.1. A folyó medrének hosszú távú, horizontális irányú változásai
2.3.2. A folyó medrének hosszú távú, vertikális irányú változásai
2.3.3. A folyó hullámterének változása, az akkumuláció mértéke a szabályozásokat követően
2.4. Nemzetközi kitekintés. A hasonló adottságú nagyvízi medrek kezelési, területhasználati, beépítési módjai, szabályozási törekvések
2.4.1. Nagyvízi meder rendezése hasznosítási funkciók szerint
2.4.1.1. Szabadidős tevékenységek
2.4.1.2. Kereskedelem, szolgáltatás
2.4.1.3. Gazdálkodás
2.4.2. Építési alternatívák a nagyvízi mederben
2.5. Az árvizek levezetését befolyásoló beépített területek vizsgálata
2.5.1. Általános adottságok
2.5.2. Üdülőterületek részletes vizsgálata
3.1. Az adott mederszakasz árvízlevezető képességének megőrzéséhez és javításához szükséges előírások és tervezett beavatkozások
3.1.1. Nagyvízi levezető sávok kijelölése és növényzetszabályozás
3.1.2. Övzátonyrendezés
3.1.3. Nagyvízi levezető sávok kialakítása a hidraulikai szempontból kedvezőtlen árvízvédelmi töltések áthelyezésével
3.1.4. Az árvízhozamok megosztási lehetősége
3.1.5. További árvízlevezető képesség javító beavatkozások
3.2. Hajózás, veszteglés szabályai (úszóművek elhelyezése)
3.3. Mederanyag kitermelés előírásai
3.4. Építési előírások
3.5. Az előírások érvényesítése a mederszakaszra vonatkozó más előírásokban
3.6. Ütemezés
4.1. Tervezői nyilatkozat
4.2. Numerikus hidrodinamikai modellvizsgálat
4.3. Észrevételek, egyeztetési jegyzőkönyvek
4.4. Véleményeltérések
5.1. Áttekintő helyszínrajz
5.2. Átnézetes helyszínrajz
5.3. Részletes helyszínrajz (Állapotrögzítő)
5.4. Részletes helyszínrajz (Területhasználat – kiinduló állapot)
5.5. Részletes helyszínrajz (Zonáció)
5.6. Részletes helyszínrajz (a nagyvízi meder határvonalán azonosítható töréspontok EOV koordinátái)
5.7. Hossz-szelvény
5.8. Mintakeresztszelvények (Építések, erdőgazdálkodás)
5.9. Keresztszelvények (Völgyszelvények)
5.10. Keresztszelvények (Középvízi szelvények)
5.11. Egyedi beavatkozások részlettervei
5.12. Területhasználati előírások térképi ábrázolása
Nyilatkozom, hogy a ...................................................... település .................. hrsz-ú ingatlanon elhelyezkedő építményre vonatkozóan a nagyvízi mederben való elhelyezkedésével összefüggésben keletkező kár tekintetében kártalanítási igényt nem érvényesítek.
Kelt:
| ...................................................... ingatlantulajdonos | ||
| Tanúk: | ||
| ...................................................... | ...................................................... |
| A | B | C | D | E | ||
| 1. | Levezető sáv | Építmény műszaki követelményei | Épület, illetve terepszint fölé emelkedő építmény | Intézkedések | ||
| Új elhelyezése | Meglevő felújítása, átalakítása, bővítése | |||||
| 2. | Elsődleges | Akadálymentes hozamátbocsátás minden időszakban, nincs a terepszint fölé emelkedő akadály. Az elsődleges lefolyási sávot lehetőleg a parti sávhoz illeszkedve kell kijelölni. | Nem megengedett. | Nem megengedett. | Engedély nélküli építmények bontása. Nem megfelelő használatból származó lefolyási akadályok felszámolása. | |
| 3. * | Másodlagos | A nagyvízi mederkezelési tervben meghatározott átbocsátó-képességnek megfelelő levezetésre alkalmas állapotban tartás. | Az 5. § (4) bekezdés a)–c) pontjai szerinti indokolt esetben helyezhető csak el a nagyvízi mederkezelési tervben előírt, biztonsági szintet is magában foglaló magasságú padlószinttel, lábakon álló építmény, egyidejű árvízlevezetést javító intézkedés mellett. Rendezvények ideiglenes építményei legfeljebb 15 napig helyezhetők ki. | Érvényes építési, illetve létesítési engedéllyel rendelkező építmény esetén lehetséges, alapterület növelése nélkül. Épület a nagyvízi mederkezelési tervben előírt, biztonsági szintet is magában foglaló magasságú padlószint alatt nem lehet körbe épített (lábakon álljon). | Parti sávban a magán üdülőépületek és a nem megfelelő használatból származó lefolyási akadályok megszüntetése. Nem megfelelő használatból származó lefolyási akadályok felszámolása. | |
| 4. * | Átmeneti | Időszakonként elöntésre kerülő terület, a szabályozott és elégséges mértékű hozamátbocsátást kell biztosítani a sávban (pl. áteresz, hullámtéri hidak, víz átvezetési lehetőségek stb. segítségével). | Rendezvények ideiglenes építményei legfeljebb 90 napig kihelyezhetők. Meglévő üdülőterületen mobil létesítmény május 1. és október 31. között kihelyezhető, amelyet a hullámtér elöntését megelőzően el kell távolítani. Meglévő üdülőterületen a beépítettség növelése nélkül (pl. egyidejű bontással) üdülőépület vagy a vízpartot használókat kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató létesítmény. A nagyvízi mederkezelési tervben előírt, biztonsági szintet is magában foglaló magasságú padlószinttel, lábakon álló építmény. | A földszint körbeépíthető, továbbá az építési előírásoknak és kezelői hozzájárulásnak megfelelő, 10 éven belül létesült épület használatba vétele, bővítése megengedett a beépítettség növelése nélkül (pl. egyidejű bontással, lefolyásjavító beavatkozással). A biztonsági szint alatti építmények elöntéssel szembeni ellenállóságáról, illetve árvízvédelméről gondoskodni kell. | Beépítésre nem szánt területen a nem megfelelő használatból származó lefolyási akadályok felszámolása. Építési övezetben az építési engedély és kezelői hozzájárulás nélkül épült létesítmények felszámolása. | |
| 5. * | Áramlási holttér | Nem vesz részt a nagyvízi hozamok vízszállításában. A hozzájárulást megelőző vizsgálatot ez esetben is el kell végezni. A vizsgálatnak ki kell terjednie különösen arra, hogy a holttérből igénybe vett teljes térfogat nem csökkenti a terület víztározó térfogatát az árvízszintet károsan növelő mértékben, valamint a vízvisszatartási lehetőségekre vagy az egyéb vízgazdálkodási célokra gyakorolt hatásokra. | Meglévő üdülőterület beépítetlen telkén új üdülőépület helyezhető el, a vonatkozó övezeti előírások keretei között. A biztonsági szint alatti építmények elöntéssel szembeni ellenállóságáról, illetve árvízvédelméről gondoskodni kell. | Építési engedélynek és kezelői hozzájárulásnak megfelelő bővítése is megengedett. A biztonsági szint alatti építmények elöntéssel szembeni ellenállóságáról, illetve árvízvédelméről gondoskodni kell. | Építési övezetben az építési engedély és kezelői hozzájárulás nélkül épült létesítmények szükség szerinti felszámolása. | |
| A | B | C | D | E | F | G | ||
| 1. | Vízügyi Igazgatóság | Folyó | Terv száma | Folyószakasz eleje Jellemző szelvény | fkm | Folyószakasz vége Jellemző szelvény | fkm | |
| 2. | 01.Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (a továbbiakban: ÉDUVÍZIG) | Duna | 01.NMT.01. | Államhatár (Duna) | 1850,20 | Ásványráró – Győrzámoly közigazgatási határ | 1809,76 | |
| 3. * | 01.ÉDUVÍZIG | Duna | 01.NMT.02. | Ásványráró – Győrzámoly közigazgatási határ | 1809,76 | Komárom-Esztergom vármegyehatár (Nagyszentjános-Ács közigazgatási határ) | 1786,00 | |
| 4. * | 01.ÉDUVÍZIG | Duna | 01.NMT.03. | Komárom-Esztergom vármegyehatár (Nagyszentjános-Ács közigazgatási határ) | 1786,00 | Nyergesújfalu-Tát közigazgatási határ | 1729,35 | |
| 5. | 01.ÉDUVÍZIG | Duna | 01.NMT.04. | Nyergesújfalu-Tát közigazgatási határ | 1729,35 | Dömös vízügyi igazgatósági határ (Dömös-Visegrád közigazgatási határ) | 1699,50 | |
| 6. | 01.ÉDUVÍZIG | Lajta | 01.NMT.05. | Államhatár | 18,57 | Mosoni-Duna tork (Mecsér) | 55,41 | |
| 7. | 01.ÉDUVÍZIG | Mosoni-Duna | 01.NMT.06. | Víg zsilip | 118,36 | Duna-torkolat (Győr közigazgatási határ) | 1793,65 | |
| 8. | 01.ÉDUVÍZIG | Hanság főcsatorna-Rábca | 01.NMT.07. | Fertőszéli zsilip | 32,26 | Mosoni-Duna torkolat | 19,70 | |
| 9. | 01.ÉDUVÍZIG | Rába | 01.NMT.08. | Sárvári (vasúti) híd vízügyi igazgatósági határ | 86,70 | VÁG–PÁLI közigazgatási határ | 54,67 | |
| 10. | 01.ÉDUVÍZIG | Rába–Mosoni-Duna | 01.NMT.09. | VÁG–PÁLI közigazgatási határ | 54,67 | Mosoni-Duna (Kossuth-híd) a Rába-torkolatnál | 14,75 | |
| 11. | 01.ÉDUVÍZIG | Répce árapasztó | 01.NMT.10 | Rába-torkolat | 60,83 | Répcelaki bukó | 38,95 | |
| 12. | 01.ÉDUVÍZIG | Répce folyó | 01.NMT.11 | Répcelaki bukó | 38,95 | Góri-tározó | ||
| 13. | 01.ÉDUVÍZIG | Marcal | 01.NMT.12 | teljes folyóra kell | 34,86 | Rába-torkolat | 10,49 | |
| 14. | 01.ÉDUVÍZIG | Mosoni-Duna | GYŐR | Város területe (Győr közigazgatási határ) | 17,76 | Mosoni-Duna-torkolat Győr közigazgatási határ | 1793,65 | |
| 15. | 02.Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (a továbbiakban: KDVVÍZIG) | Duna | 02.NMT.01. | Ipoly-torkolat a Duna balparton, Dömös külterületi határa a Duna jobb parton | 1708,20 | Budapest északi közigazgatási határa | 1660,60 | |
| 16. | 02.KDVVÍZIG | Duna | 02.NMT.02. | Budapest déli közigazgatási határa | 1628,45 | Tassi-zsilip | 1586,00 | |
| 17. | 02.KDVVÍZIG | Duna | 02.NMT.03. | Tassi-zsilip | 1586,00 | Dunaföldvár | 1560,60 | |
| 18. | 02.KDVVÍZIG | Szentendrei-Duna | 02.NMT.04. | Kitorkollás (Visegrád) | 32,00 | Budapest északi közigazgatási határa | 2,30 | |
| 19. | 02.KDVVÍZIG | Ipoly | 02.NMT.05. | Ipolytarnóc (Államhatár) | 148,50 | Hont (országhatár) | 60,04 | |
| 20. | 02.KDVVÍZIG | Ipoly | 02.NMT.06. | Tésa (Államhatár) | 35,88 | dunai torkolat | 0 | |
| 21. | 02.KDVVÍZIG | Zagyva | 02.NMT.07. | Jobbágyi közúti híd | 124,50 | Szentlőrinckátai közúti híd | 87,70 | |
| 22. | 02.KDVVÍZIG | Duna, Szentendrei-Duna | BUDAPEST | Budapest északi közigazgatási határa | 1660,60 | Budapest déli közigazgatási határa | 1628,45 | |
| 23. | 03.Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (a továbbiakban: ADUVÍZIG) | Duna | 03.NMT.01. | Dunaföldvár | 1560,60 | Paks | 1531,30 | |
| 24. | 03.ADUVÍZIG | Duna | 03.NMT.02. | Paks | 1531,30 | Sió-torkolat | 1498,00 | |
| 25. | 03.ADUVÍZIG | Duna | 03.NMT.03. | Sió-torkolat | 1498,00 | Dunafalva | 1460,00 | |
| 26. | 03.ADUVÍZIG | Duna | 03.NMT.04. | Dunafalva | 1460,00 | Déli országhatár | 1433,00 | |
| 27. | 03.ADUVÍZIG | Duna | BAJA | Város területe déli közigazgatási határa | 1469,00 | Város területe északi közigazgatási határa | 1486,00 | |
| 28. | 04.Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (a továbbiakban: KDTVÍZIG) | Sió | 04.NMT.01. | Balaton, Siófoki-zsilip | 120,85 | Kapos-torkolat | 79,47 | |
| 29. | 04.KDTVÍZIG | Sió | 04.NMT.02. | Kapos-torkolat | 79,47 | Nádor-csatorna torkolat | 22,87 | |
| 30. | 04.KDTVÍZIG | Sió | 04.NMT.03. | Nádor-csatorna torkolat | 22,87 | Sió, árvízkapu | 2,60 | |
| 31. | 05.Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (a továbbiakban: DÉDUVÍZIG) | Dráva | 05.NMT.01. | Őrtilos Államhatár, (Mura-torkolat) | 236,00 | Barcs szakaszhatár | 154,10 | |
| 32. | 05.DÉDUVÍZIG | Dráva | 05.NMT.02. | Barcs szakaszhatár | 154,10 | Drávaszabolcs-országhatár | 70,20 | |
| 33. | 06.Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (a továbbiakban: NYUDUVÍZIG) | Rába | 06.NMT.01. | Szentgotthárd-Államhatár | 215,59 | Körmend (86. sz főút hídja) | 158,09 | |
| 34. | 06.NYUDUVÍZIG | Rába | 06.NMT.02. | Körmend (86. sz főút hídja) | 158,09 | Sárvári vasúti híd | 86,69 | |
| 35. | 06.NYUDUVÍZIG | Mura | 06.NMT.03. | Muraszemenye-Államhatár (Kerka-torkolat) | 48,88 | Őrtilos–Dráva-torkolat | 0 | |
| 36. | 07.Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (a továbbiakban: FETIVÍZIG) | Tisza-Batár | 07.NMT.01. | Uszka-Tiszabecs Államhatár | 744,85 | Vásárosnamény Tisza-híd | 684,42 | |
| 37. | 07.FETIVÍZIG | Tisza | 07.NMT.02. | Vásárosnamény Tisza-híd | 684,42 | Záhonyi közúti híd | 627,76 | |
| 38. | 07.FETIVÍZIG | Tisza | 07.NMT.03. | Záhonyi közúti híd | 627,76 | Tokaji közúti híd | 543,64 | |
| 39. | 07.FETIVÍZIG | Túr-Palád | 07.NMT.04. | Garbolc-Kispalád Államhatár | 30,00 | Tisza-torkolat | 0 | |
| 40. | 07.FETIVÍZIG | Szamos | 07.NMT.05. | Csenger-Szamosbecs Államhatár | 50,155 | Tisza-torkolat | 0 | |
| 41. | 07.FETIVÍZIG | Kraszna | 07.NMT.06. | Ágerdő-Vállaj Államhatár | 46,15 | Tisza-torkolat | 0 | |
| 42. | 07.FETIVÍZIG | Lónyay-főcsatorna | 07.NMT.07. | Berkesz | 44,60 | Tisza-torkolat | 0 | |
| 43. | 08.Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (a továbbiakban: ÉMVÍZIG) | Tisza | 08.NMT.01. | Tokaj közúti híd | 543,64 | Sajó-torkolat | 491,70 | |
| 44. | 08.ÉMVÍZIG | Tisza | 08.NMT.02. | Sajó-torkolat | 491,70 | Tiszabábolna | 440,00 | |
| 45. | 08.ÉMVÍZIG | Bodrog | 08.NMT.03. | Államhatár | 51,10 | Tokaj Tisza-torkolat | 0 | |
| 46. | 08.ÉMVÍZIG | Sajó | 08.NMT.04. | Államhatár | 125,10 | Sajószentpéteri közúti híd | 76,50 | |
| 47. | 08.ÉMVÍZIG | Sajó | 08.NMT.05. | Sajószentpéteri közúti híd | 76,50 | Tisza-torkolat | 0 | |
| 48. | 08.ÉMVÍZIG | Hernád | 08.NMT.06. | Államhatár | 118,40 | Vadász-patak-torkolat | 29,40 | |
| 49. | 08.ÉMVÍZIG | Hernád | 08.NMT.07. | Vadász-patak-torkolat | 29,40 | Sajó-torkolat | 0 | |
| 50. | 08.ÉMVÍZIG | Takta-rendszer | 08.NMT.08. | Szerencsi vasúti híd | 29,60 | Sajó-torkolat | 0 | |
| 51. | 08.ÉMVÍZIG | Tarna-rendszer | 08.NMT.09. | Miskolc-Budapest vasútvonal | 36,10 | Zagyva-torkolat | 0 | |
| 52. | 09.Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (a továbbiakban: TIVÍZIG) | Berettyó | 09.NMT.01. | Államhatár | 74,50 | Sebes-Körös-torkolat | 0 | |
| 53. | 09.TIVÍZIG | Hortobágy-Berettyó | 09.NMT.02. | Ágota | 70,03 | Borzi szivattyútelep | 54,80 | |
| 54. | 10.Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (a továbbiakban: KÖTIVÍZIG) | Zagyva | 10.NMT.01. | Szentlőrinckáta híd | 87,70 | Tisza-torkolat | 0 | |
| 55. | 10.KÖTIVÍZIG | Tisza | 10.NMT.02. | Tiszadorogma | 440,00 | Kiskörei-vízlépcső | 403,20 | |
| 56. | 10.KÖTIVÍZIG | Tisza | 10.NMT.03. | Kiskörei-vízlépcső | 403,20 | Szolnok, vasúti híd | 340,00 | |
| 57. | 10.KÖTIVÍZIG | Tisza | 10.NMT.04. | Szolnok | 340,00 | Csongrád | 253,80 | |
| 58. | 10.KÖTIVÍZIG | Tisza | SZOLNOK | Vasúti híd | 340,00 | Közös-főcsatorna torkolata | 328,18 | |
| 59. * | 11.Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (a továbbiakban: ATIVÍZIG) | Maros | 11.NMT.02. | Államhatár | 49,60 | Tisza-torkolat | 0 | |
| 60. | 11.ATIVÍZIG | Tisza | 11.NMT.01. | Csongrád közigazgatási határ | 253,80 | Országhatár | 159,60 | |
| 61. | 11.ATIVÍZIG | Tisza | SZEGED | Szeged-Algyő közigazgatási határ | 184,76 | Szeged-Újszentiván közigazgatási határ | 167,90 | |
| 62. | 11.ATIVÍZIG | Tisza | CSONGRÁD | Csongrád-Csépa közigazgatási határ | 253,80 | Csongrád-Felgyő közigazgatási határ | 233,25 | |
| 63. | 12.Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (a továbbiakban: KÖVÍZIG) | Sebes-Körös | 12.NMT.01. | Államhatár | 58,56 | Kettős-Körös-torkolat | 0 | |
| 64. | 12.KÖVÍZIG | Fekete-Körös | 12.NMT.02. | Államhatár | 20,50 | Fehér-Körös-torkolat | 0 | |
| 65. | 12.KÖVÍZIG | Fehér-, Kettős-Körös | 12.NMT.03. | Államhatár | 9,80 | Sebes-Körös-torkolat | 0 | |
| 66. | 12.KÖVÍZIG | Hármas-Körös | 12.NMT.04. | Sebes- és Kettős-Körös-torkolat | 91,27 | Hortobágy-Berettyó-torkolat | 61,30 | |
| 67. * | 12.KÖVÍZIG | Hármas-Körös | 12.NMT.05. | Békésszentandrási duzzasztó | 47,50 | Tisza-torkolat | 0 | |
| 68. | 12.KÖVÍZIG | Hortobágy-Berettyó | 12.NMT.06. | Borzi szivattyútelep | 54,80 | Hármas-Körös-torkolat | 0 |
