A jogszabály mai napon ( 2024.06.20. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A CompLex termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2014, http://eur-lex.europa.eu/

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014. május 15-i 600/2014/EU RENDELETE

a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról * 

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére * ,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére * ,

rendes jogalkotási eljárás keretében * ,

mivel:

(1) A pénzügyi válság rámutatott a pénzügyi piacok átláthatóságának gyengeségeire, amelyek káros társadalmi-gazdasági következményekkel járhatnak. Az átláthatóság erősítése egyike a pénzügyi rendszer erősítésével kapcsolatos közös elveknek, amint azt a G20-ak vezetőinek 2009. április 2-i londoni nyilatkozata megerősítette. Az átláthatóság erősítése érdekében és a pénzügyi eszközök belső piacának működését javítandó be kell vezetni egy új keretrendszert amely a pénzügyi eszközök piacán egységes követelményeket ír elő az ügyletek átláthatósága tekintetében. A keretrendszernek átfogó szabályokat kell megállapítania a pénzügyi eszközök széles köre számára. A keretrendszernek a részvények tekintetében ki kell egészítenie a megbízások és ügyletek átláthatóságára vonatkozó, a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben *  megállapított követelményeket.

(2) A Jacques de Larosière által elnökölt, az európai uniós pénzügyi felügyelettel foglalkozó magas szintű csoport felkérte az Uniót, hogy dolgozzon ki harmonizáltabb pénzügyi szabályozást. A jövőbeli európai felügyeleti struktúrára való tekintettel az Európai Tanács 2009. június 18-19-én hangsúlyozta egy európai egységes szabálykönyv kialakításának szükségességét, amely valamennyi pénzügyi intézményre alkalmazandó lenne a belső piacon.

(3) Az új jogi szabályozásnak ennek következtében két különböző jogi eszközből kell állnia: egy irányelvből és e rendeletből. A két jogi eszköznek együtt kell megteremtenie a befektetési vállalkozásokra, a szabályozott piacokra és az adatszolgáltatókra vonatkozó követelményeket szabályozó jogi keretrendszert. Ezt a rendeletet ezért az említett irányelvvel együtt kell értelmezni. A következő tényezők indokolják egy olyan jogalap igénybevételét, amely alapján rendelet hozható: bizonyos követelmények tekintetében egy olyan egységes szabálygyűjtemény létrehozásának szükségessége, amely valamennyi intézmény számára kötelező, a potenciális szabályozási arbitrázs elkerülése, valamint a nagyobb jogbiztonság és a kevésbé bonyolult szabályozás biztosítása a piaci szereplők számára. A még fennálló kereskedési akadályok lebontása és a nemzeti jogok közötti eltérésekből adódó, még fennálló jelentős versenytorzulások megszüntetése érdekében, illetve a jövőben valószínűleg felmerülő kereskedési akadályok és jelentős versenytorzulások megelőzése céljából minden tagállamban alkalmazandó, egységes szabályokat megállapító rendelet elfogadására van szükség. E közvetlenül alkalmazandó jogi aktus célja, hogy meghatározó módon hozzájáruljon a belső piac zavartalan működéséhez, és következésképpen az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikkén kell alapulnia, az Európai Unió Bíróságának állandó ítélkezési gyakorlatával összhangban.

(4) A 2004/39/EK irányelv szabályokat állapított meg egyrészt a szabályozott piacra bevezetett részvények kereskedés előtti és kereskedés utáni átláthatósága tekintetében, másrészt a szabályozott piacra bevezetett pénzügyi eszközökkel folytatott ügyleteknek az illetékes hatóságok felé való bejelentése kapcsán. Az irányelvet át kell dolgozni, hogy megfelelően tükrözze a pénzügyi piacok fejleményeit, valamint kezelje azokat a gyengeségeket és megszüntesse azokat a hiányosságokat, amelyek többek között a pénzügyi piac válsága során napvilágra kerültek.

(5) A kereskedésre és a szabályozási átláthatósági előírásokra vonatkozó rendelkezéseknek a közvetlenül alkalmazandó jog formáját kell ölteniük, amelyet minden befektetési vállalkozásra alkalmazni kell, amely vállalkozásoknak az Unió minden piacán egységes szabályokat kell követniük annak érdekében, hogy megvalósuljon az egységes szabályozási keretrendszer egységes alkalmazása, és ezáltal Unió-szerte erősödjön a piacok átláthatóságába vetett bizalom, csökkenjen a szabályozás összetettsége és a befektetési vállalkozások - különösen a határokon átnyúló alapon működő pénzügyi intézmények - megfelelési költségei, és hozzájáruljon a versenytorzulások kiküszöböléséhez. E szabályozási célok megvalósításához és - a nemzeti követelmények közötti, egy irányelv átültetésének eredményeként esetleg adódó eltérések megelőzése révén - az egyenlő feltételek biztosításához egy rendelet elfogadása a legalkalmasabb.

(6) Fontos biztosítani, hogy a pénzügyi eszközökkel való kereskedés - amennyire csak lehetséges - szervezett helyszíneken történjen, és hogy valamennyi ilyen helyszín megfelelően szabályozott legyen. A 2004/39/EK irányelv alapján kialakultak olyan kereskedési rendszerek, amelyeket a szabályozási rendszer nem ragadott meg kellőképpen. Bármely pénzügyi eszközökkel kapcsolatos kereskedési rendszert - például a jelenleg brókerek összepárosító rendszereiként ismert szervezeteket - a jövőben megfelelően szabályozás alá kell vonni és a multilaterális kereskedési helyszínek egyik típusaként vagy rendszeres internalizálóként kell engedélyezni az e rendeletben és a 2014/65/EU irányelvben *  foglalt feltételeknek megfelelően.

(7) Tisztázni kell és fenn kell tartani a szabályozott piac és a multilaterális kereskedési rendszer (MTF) egymással szorosan összefüggő fogalommeghatározását azon tény tükrözésére, hogy ezek ténylegesen azonos szervezett kereskedési funkcionalitást képviselnek. A fogalommeghatározásoknak ki kell zárniuk azokat a bilaterális rendszereket, amelyeknél a befektetési vállalkozás minden ügyletet saját számlájára köt meg, még a vevő és az eladó között közvetítő, kockázatot nem vállaló másik félként is. A szabályozott piacok és az MTF-ek számára nem engedélyezhető, hogy saját eszköz terhére végrehajtsanak ügyfélmegbízásokat. A „rendszer” kifejezés magában foglalja a szabályrendszerekből és kereskedési platformokból álló piacokat, valamint azokat is, amelyek csak valamely szabályrendszer alapján működnek. A szabályozott piacok és MTF-ek nem kötelesek „technikai” rendszert működtetni a megbízások összepárosítására, és lehetővé kell tenni számukra egyéb kereskedési protokollok működtetését, beleértve az olyan rendszereket is, amelyekben a felhasználók több szolgáltatótól kért jegyzések alapján kereskedhetnek. E rendelet értelmében szabályozott piac vagy MTF azon piac, amely a tagsághoz, az eszközök kereskedésre történő bevezetéséhez, a tagok közötti kereskedéshez, a bejelentéshez és adott estben az átláthatóságra vonatkozó kötelezettségekhez kapcsolódó szempontokra vonatkozó szabályrendszerekből áll, és az ilyen szabályok alapján megkötött ügyleteket úgy kell tekinteni, mint amelyeket valamely szabályozott piac vagy MTF rendszereiben kötöttek meg. A „vételi és eladási szándék” kifejezést tágan kell értelmezni, és az magában foglalja a megbízásokat, a jegyzéseket és a szándék jelzését.

Az egyik fontos követelmény azzal a kötelezettséggel kapcsolatos, amely szerint a szándékokat a rendszerben a rendszer működtetője által megállapított beavatkozást kizáró szabályok révén kell egyeztetni. Ezen követelmény azt jelenti, hogy a szándékok egyeztetésének a rendszer szabályai alapján vagy a rendszer protokolljai vagy belső működési eljárásai révén - beleértve a számítógépes szoftverben megtestesülő eljárásokat - kell történnie. A „beavatkozást kizáró szabályok” kifejezés olyan szabályokat jelent, amelyek kizárják azt, hogy a szabályozott piac, vagy a piacműködtető, vagy az MTF-et működtető befektetési vállalkozás beavatkozhasson abba, hogy a szándékok hogyan lépnek egymással kölcsönhatásba. A fogalommeghatározások megkövetelik, hogy az érdekek egyeztetése olyan módon történjen, hogy az szerződést eredményezzen, ami akkor következik be, ha a végrehajtás a rendszer szabályai alapján vagy a rendszer protokolljain vagy belső működési eljárásain keresztül történik.

(8) Az uniós pénzügyi piacok átláthatóbbá és hatékonyabbá tétele és a multilaterális kereskedési szolgáltatásokat kínáló különféle helyszínek versenyfeltételeinek egyenlővé tétele érdekében szükség van a kereskedési helyszín egy új kategóriája, a szervezett kereskedési rendszer (OTF) bevezetésére a kötvények, strukturált pénzügyi termékek, kibocsátási egységek és származtatott termékek vonatkozásában, továbbá biztosítani kell ennek megfelelő szabályozását és azt, hogy a rendszerhez való hozzáférés tekintetében megkülönböztetést kizáró szabályokat alkalmazzon. Az említett új kategóriát nagy vonalakban úgy határozták meg, hogy most és a jövőben képesnek kell lennie arra, hogy a kereskedés szervezett végrehajtásának és szervezésének összes olyan típusát átfogja, amelyek a meglévő helyszínek funkcióinak vagy szabályozói előírásainak nem felelnek meg. Következésképpen olyan szervezeti előírásokat és átláthatósági szabályokat kell alkalmazni, amelyek támogatják az árak hatékony feltárását. Az új kategória magában foglalja azokat a rendszereket is, amelyek az elszámolásra alkalmas és kellően likvid származtatott termékek kereskedésére is szóba jöhetnek.

Az új kategóriába nem tartozhatnak bele azok a rendszerek, amelyeknél a rendszerben a kereskedés valódi végrehajtására vagy a szervezésére nem kerül sor - mint például azok a hirdetőtáblák, amelyeket a vételi és eladási szándékok meghirdetésére használnak - vagy azok a szervezetek, amelyek potenciális vevői és eladói szándékokat gyűjtenek össze vagy vonnak össze, sem az elektronikus, kereskedés utáni megerősítést végző szolgáltatások, sem pedig a portfóliótömörítés, amely a portfóliók piaci kockázatának megváltoztatása nélkül csökkenti a meglévő származtatottügylet-portfóliók nem piaci kockázatát. A portfóliótömörítést olyan vállalkozások sora biztosíthatja, amelyeket ekként e rendelet vagy a 2014/65/EU irányelv nem szabályoz, például központi szerződő felek (a továbbiakban: a CCP-k), kereskedési adattárak, valamint befektetési vállalkozások vagy piacműködtetők. Célszerű egyértelművé tenni, hogy ha befektetési vállalkozások és piacműködtetők portfóliótömörítést végeznek, e rendelet és a 2014/65/EU irányelv bizonyos rendelkezései a portfóliótömörítéssel kapcsolatban nem alkalmazandók. Mivel a központi értéktárakra az egyes befektetési szolgáltatások nyújtása vagy egyes befektetési tevékenység gyakorlása során ugyanazok a követelmények lesznek irányadók, mint a befektetési vállalkozásokra, e rendeletnek és a 2014/65/EU irányelvnek a rendelkezéseit nem kell alkalmazni az általuk nem szabályozott, portfóliótömörítési tevékenységet folytató vállalkozások tekintetében.

(9) Az OTF ezen új kategóriája a meglévő kereskedési helyszíneket fogja kiegészíteni. Míg a szabályozott piacokra és az MTF-ekre az ügyleteknek a beavatkozást kizáró szabályok szerinti végrehajtása a jellemző, egy OTF működtetőjének a megbízást mérlegelési alapon kell végrehajtania, adott esetben betartva az átláthatóságot szolgáló, kereskedés előtti adatszolgáltatás követelményeit és a legjobb teljesítést előíró kötelezettségeket is. Következésképpen, az üzletviteli szabályokat, a legjobb teljesítést és az ügyfélmegbízások kezelésével kapcsolatos kötelezettségeket alkalmazni kell a befektetési vállalkozás vagy piacműködtető által működtetett OTF-en megkötött ügyletekre. Megemlítendő továbbá, hogy az OTF üzemeltetésére engedéllyel rendelkező minden piacműködtetőnek meg kell felelnie a 2014/65/EU irányelv 1. fejezetének a befektetési vállalkozások engedélyezésére vonatkozó feltételek és eljárások tekintetében. Az OTF-et működtető befektetési vállalkozás, illetve piacműködtető két különböző szinten kell, hogy képes legyen mérlegelési joga gyakorlására: először, amikor úgy dönt, hogy az OTF-ben megbízást ad le vagy von vissza, és másodszor, amikor úgy dönt, hogy egy adott megbízást nem párosít az adott időpontban a rendszerben rendelkezésre álló megbízásokkal, feltéve, hogy ez megfelel az ügyfelektől kapott egyedi utasításoknak és a legjobb teljesítésre vonatkozó kötelezettségének.

Az ügyfélmegbízásokat összepárosító rendszerek esetében a piacműködtetőnek képesnek kell lennie dönteni arról, hogy két vagy több ügyfélmegbízást párosít-e, illetve hogy ezekből mikor és mennyit párosít a rendszerben. A 2014/65/EU irányelv 20. cikkének (1), (2), (3) és (5) bekezdésével összhangban és a 2014/65/EU irányelv 20. cikke (3) bekezdésének sérelme nélkül, a vállalkozásnak képesnek kell lennie elősegíteni az ügyfelek közötti alkut azzal, hogy két vagy több, egymással potenciálisan összeegyeztethető kereskedési szándékot hoz össze egy ügyletben. Az OTF működtetőjének mindkét mérlegelési szinten szem előtt kell tartania a 2014/65/EU irányelv 18. és 27. cikke szerinti kötelezettségeit. Az OTF-et üzemeltető piacműködtetőnek vagy befektetési vállalkozásnak egyértelművé kell tennie a helyszín felhasználói számára, hogy hogyan fogja gyakorolni a mérlegelési jogát. Mivel egy OTF valódi kereskedési platformot jelent, a platform működtetőjének semlegesnek kell lennie. Emiatt az OTF-et működtető piacműködtető vagy a befektetési vállalkozás számára a megkülönbözetésmentes teljesítéssel kapcsolatos kötelezettségeket kell előírni, és nem engedhető meg, hogy az OTF-et működtető befektetési vállalkozás, piacműködtető vagy a befektetési vállalkozással vagy piacműködtetővel azonos csoportba vagy jogi személyhez tartozó más szervezet az OTF-ben a saját tőkéjét felhasználva bármiféle ügyfélmegbízást végrehajtson.

Az OTF működtetője számára engedélyezni kell, hogy egy vagy több - kötvényre, strukturált pénzügyi termékre, kibocsátási egységre vagy a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet *  5. cikke szerint elszámolási kötelezettség alá esőnek nem nyilvánított származtatott termékre vonatkozó - ügyfélmegbízás végrehajtásának a megkönnyítése céljából a 2014/65/EU irányelv értelmében vett „saját kitettség nélküli ügyletpárosítást” alkalmazzon, feltéve, hogy az ügyfél hozzájárult az említett eljáráshoz. A likvid piaccal nem rendelkező állampapírokkal kapcsolatban az OTF-et működtető piacműködtetőnek vagy a befektetési vállalkozásnak képesnek kell lennie a saját kitettség nélküli ügyletpárosítás számlájától eltérő saját számláján ügyeleteket folytatni. Saját kitettség nélküli ügyletpárosítás végzésekor meg kell felelni az átláthatóságot szolgáló, kereskedés előtti és utáni adatszolgáltatás követelményeit, valamint a legjobb teljesítésre vonatkozó kötelezettségnek. Az OTF-et működtető piacműködtető vagy a befektetési vállalkozással vagy piacműködtetővel azonos csoportba vagy jogi személyhez tartozó más szervezet az általa működtetett OTF-ben rendszeres internalizálóként nem léphet fel. Ezen túlmenően a potenciális összeférhetetlenség megfelelő kezelésével kapcsolatban az OTF működtetőjére ugyanolyan kötelezettségeknek kell vonatkozniuk, mint egy MTF-re.

(10) Minden szervezett kereskedésnek szabályozott helyszíneken kell lezajlania és teljesen átláthatónak kell lennie, mind a kereskedés előtt, mind utána. A megfelelően beállított átláthatósági követelményeket ezért a kereskedési helyszínek minden típusára, és minden ott kereskedett pénzügyi eszközre alkalmazni kell.

(11) Annak biztosítása érdekében, hogy a kereskedés minél inkább a szabályozott kereskedési helyszíneken és a rendszeres internalizálóknál folyjon, ez a rendelet a szabályozott piacon való kereskedésre engedélyezett vagy kereskedési helyszínen kereskedett részvényekre vonatkozó kereskedési kötelezettséget vezet be a befektetési vállalkozások számára. Ez azt jelenti, hogy a befektetési vállalkozásoknak minden ügyletet, azaz a saját számlás ügyleteket és az ügyfélmegbízások végrehajtása keretében folytatott ügyleteket szabályozott piacon, MTF-en, rendszeres internalizálónál vagy egyenértékű harmadik országbeli kereskedési helyszínen kell végrehajtaniuk. Azonban e kereskedési kötelezettség alól indokolt esetben felmentést kell biztosítani. Indokolt eset, amikor az ügyletek jellege nem szisztematikus, ad hoc, rendszertelen és nem gyakori, valamint az olyan technikai ügyletek - mint például a „give-up” ügyletek -, amelyek nem járulnak hozzá az árfeltárási folyamathoz. A kereskedési kötelezettség alóli ilyen kizárás nem használható a referenciaárra és a letárgyalt árra vonatkozó mentesség használata kapcsán bevezetett korlátozások megkerülésére vagy egy brókereket összepárosító rendszer vagy más párosító rendszer működtetésére.

A rendszeres internalizálón keresztül végrehajtott ügyletek lehetősége nem sérti a rendszeres internalizálókra vonatkozó, ebben a rendeletben előírt rendszert. A jogalkotó szándéka az, hogy ha maga a befektetési vállalkozás teljesíti az ebben a rendeletben előírt vonatkozó kritériumokat, amelyek alapján az adott részvény tekintetében rendszeres internalizálónak tekinthető, akkor ilyen formában hajthatja végre a kereskedést; ha azonban a befektetési vállalkozás az adott részvény tekintetében nem tekinthető rendszeres internalizálónak, akkor még mindig végrehajthatja a kereskedést egy másik rendszeres internalizálón keresztül, amennyiben ez megfelel a legjobb teljesítésre vonatkozó kötelezettségének, és ez a lehetőség a rendelkezésére áll. Továbbá annak biztosítása érdekében, hogy a részvények, letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és más, hasonló pénzügyi eszközök multilaterális kereskedelmét megfelelően szabályozzák, a multilaterális alapon belső párosító rendszereket üzemeltető befektetési vállalkozásoknak rendelkezniük kell MTF engedéllyel. Pontosítani kell, hogy a 2014/65/EU irányelvben szereplő legjobb teljesítésre vonatkozó rendelkezéseket úgy kell alkalmazni, hogy azok ne akadályozzák az e rendelet szerinti kereskedési kötelezettségeket.

(12) A letéti igazolásokkal, a tőzsdén kereskedett alapokkal, a certifikátokkal, hasonló pénzügyi eszközökkel és szabályozott piacra nem bevezetett részvényekkel folytatott kereskedés nagyrészt ugyanolyan módon történik, és közel azonos gazdasági célt követ, mint az olyan részvényekkel folyó kereskedés, amelyeket egy szabályozott piac kereskedésébe bevezettek. A szabályozott piacon a kereskedésbe bevezetett részvényekre alkalmazandó átláthatósági rendelkezéseket így ezekre a pénzügyi eszközökre is ki kell terjeszteni.

(13) Noha elviekben a piacok hatékony működése érdekében elvben el lehet ismerni a kereskedés előtti átláthatóság alóli mentességek rendszerének szükségességét, a 2004/39/EK irányelv és az 1287/2006/EK bizottsági rendelet *  alapján a részvényekre alkalmazott tényleges mentességi rendelkezések gondos vizsgálatot igényelnek hatókörük és alkalmazott feltételeik további alkalmassága szempontjából. A részvények és esetleg más, hasonló pénzügyi eszközök, és nem részvényjellegű termékek számára egyedi piaci modellek, és megbízási típusok és nagyságrendek esetén a kereskedés előtti átláthatóság alól adott mentességek egységes alkalmazásának biztosítása érdekében az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel *  létrehozott európai felügyeleti hatóságnak (Európai Értékpapír-piaci Hatóság, a továbbiakban: EÉPH) értékelnie kell, hogy a mentesség alkalmazása iránti egyéni kérelmek rendszere összeegyeztethető-e az e rendeletben meghatározott és az e rendeletben előírt felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott szabályokkal. Az EÉPH-nak értékelését vélemény formájában kell megfogalmaznia, az 1095/2010/EU rendelet 29. cikkének megfelelően. Emellett a részvényeknél már létező mentességeket az EÉPH-nak felül kell vizsgálnia megfelelő határidőn belül, és - ugyanazt az eljárást követve - értékelést kell készítenie arról, hogy még megfelelnek-e az e rendeletben és az e rendeletben előírt, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban foglalt szabályoknak.

(14) A pénzügyi válság napvilágra hozott adott gyengeségeket a részvényektől eltérő pénzügyi eszközök kereskedési lehetőségeivel és árfolyamaival kapcsolatos információk piaci szereplők számára biztosított hozzáférhetőségét illetően, mégpedig az időzítés, a felbonthatóság, az egyenlő hozzáférés és a megbízhatóság szempontjából. Olyan megfelelő időben alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni átláthatósági előírások bevezetésére van tehát szükség, amelyek figyelembe veszik a részvényektől eltérő pénzügyi eszközök egyedi típusainak eltérő jellemzőit és piaci struktúráit, és amelyeket szükség szerint kiigazítanak annak érdekében, hogy különböző típusú kereskedési rendszerekben, többek között ajánlati könyves, jegyzésvezérelt, a hibrid, az időszakos aukciós kereskedési és a telefonos kereskedési rendszereket is, alkalmazhatók legyenek. Annak érdekében, hogy az összes releváns pénzügyi eszköz tekintetében létezzen egy megbízható átláthatósági keretszabály, az előírásokat alkalmazni kell az olyan kötvényekre és strukturált pénzügyi termékekre, kibocsátási egységekre és az olyan származtatott termékekre, amelyekkel kereskedési helyszínen kereskednek. Ezért a kereskedés előtti átláthatóság alóli mentességeket és a halasztott közzététel feltételeinek módosítását csak bizonyos meghatározott esetekben kell levetővé tenni.

(15) Be kell vezetni a megfelelő szintű kereskedési átláthatóságot a kötvények, a strukturált pénzügyi termékek és a származtatott termékek piacain, annak érdekében, hogy ez segítse a termékek értékelését, valamint az árképzés hatékonyságát. A strukturált pénzügyi termékeknek nevezetesen tartalmazniuk kell a 809/2004/EK bizottsági rendelet *  2. cikkének (5) bekezdésében meghatározott eszközfedezetű értékpapírokat, amelyek egyebek között magukban foglalják a fedezett adósságkötelezvényeket.

(16) A kereskedési helyszíneken egységesen alkalmazandó feltételek biztosítása érdekében ugyanazokat a kereskedés előtti és kereskedés utáni átláthatósági előírásokat kell alkalmazni a különféle típusú helyszínekre. Az átláthatósági előírásokat a pénzügyi eszközök különböző fajtáihoz, többek között a részvényekhez, a kötvényekhez és a származtatott termékekhez kell hozzáigazítani, figyelembe véve a befektetők és a kibocsátók, köztük a kötvénykibocsátók érdekeit, valamint a piac likviditását. Az előírásokat a kereskedés különböző fajtáihoz, ezen belül az ajánlati könyves és a jegyzésvezérelt rendszerekhez, például az jegyzéskérési rendszerhez, valamint a hibrid és a telefonos bróker-rendszerekhez kell hozzáigazítani, és figyelembe kell venni az ügyletek nagyságrendjét, ideértve a forgalmat és más releváns kritériumokat.

(17) Az árképzési folyamatra irányuló kedvezőtlen hatások elkerülése érdekében be kell vezetni egy megfelelő volumenkorlátozási mechanizmust az olyan rendszerekbe bevitt megbízásokra vonatkozóan, amelyek olyan kereskedési módszertanon alapulnak, amelynél az ár megállapítására egy referenciaárral összhangban kerül sor, továbbá egyes előre letárgyalt ügyletekre vonatkozóan. E mechanizmusnak kettős korlátot kell bevezetnie: egyrészt az adatszolgáltatási mentességet igénybe vevő egyes kereskedési helyszínekre vonatkozó volumenkorlátot kell alkalmazni annak érdekében, hogy minden egyes kereskedési helyszínen csak a kereskedés bizonyos százaléka tartozhasson a mentesség körébe, másrészt egy általános volumenkorlátot kell alkalmazni, amelynek a túllépése esetén az Unió egészében sor kerülne e mentességek felfüggesztésére. Ami az előre letárgyalt ügyleteket illeti, a mechanizmusnak csak azokra az ügyletekre kell vonatkoznia, amelyeket az aktuális, mennyiséggel súlyozott átlagos árrésen belül kötnek meg az ajánlati könyv vagy a rendszert működtető kereskedési helyszín árjegyzőinek jegyzései alapján. A mechanizmus alkalmazásából ki kell zárni azokat az előre letárgyalt ügyleteket, amelyek nem likvid részvényekre, letéti igazolásokra, tőzsdén kereskedett alapokra, certifikátokra és más hasonló pénzügyi eszközökre vonatkoznak, és azokat az ügyleteket, amelyekre az aktuális piaci ártól eltérő feltételek vonatkoznak, mivel ezek nem járulnak hozzá az árképzési folyamathoz.

(18) Annak biztosítására, hogy a tőzsdén kívül lebonyolított kereskedés ne veszélyeztesse a hatékony árfeltárási mechanizmust vagy az átlátható egyenlő versenyfeltételeket a kereskedés módjai között, a kereskedés előtti adatszolgáltatásra megfelelő, az átláthatóságot szolgáló követelményeket kell alkalmazni a pénzügyi eszközökkel tőzsdén kívül saját számlára kereskedő befektetési vállalkozások esetében, amennyiben ezt rendszeres internalizálóként végzik részvényekkel, letéti igazolásokkal, tőzsdén kereskedett alapokkal, certifikátokkal és más hasonló, likvid piaccal rendelkező pénzügyi eszközökkel, valamint olyan kötvényekkel, strukturált pénzügyi eszközökkel, kibocsátási egységekkel és származtatott termékekkel, amelyekkel valamely kereskedési helyszínen kereskednek, és amelyek piaca likvid.

(19) Az ügyfélmegbízásokat saját eszköz terhére végrehajtó befektetési vállalkozást rendszeres internalizálónak kell tekinteni, kivéve, ha az ügyleteket kereskedési helyszínen kívül, alkalmi, ad hoc és rendszertelen alapon bonyolítják le. Ezért a rendszeres internalizálókat olyan befektetési vállalkozásként kell meghatározni, amely az ügyfélmegbízásait kereskedési helyszínen kívül, szervezetten, gyakran, rendszeresen és jelentős nagyságrendben, saját számlára kereskedve hajtja végre. A rendszeres internalizálókra vonatkozó, e rendeletben foglalt követelményeket kizárólag azon egyes pénzügyi eszközök vonatkozásában (például ISIN-kód szinten) kell alkalmazni a befektetési vállalkozásokra, amelyek tekintetében rendszeres internalizálóként járnak el. Annak biztosítása érdekében, hogy a rendszeres internalizáló fogalommeghatározását objektíven és ténylegesen alkalmazni lehessen a befektetési vállalkozásokra, a rendszeres internalizálásra vonatkozóan előzetesen meg kell határozni egy küszöbértéket, pontosan megadva, hogy mit jelent a gyakori, rendszeres és jelentős nagyságrendű saját számlás kereskedés.

(20) Míg a szervezett kereskedési rendszer bármely rendszer vagy létesítmény lehet, ahol több harmadik fél részéről vételi és eladási szándékok hatnak egymásra a rendszerben, a rendszeres internalizálónak nem szabad megengedni, hogy harmadik felek vételi és eladási szándékait összehozza. Rendszeres internalizálónak kell tekinteni például az úgynevezett egy üzletkötős platformokat, ahol a kereskedés egyetlen befektetési vállalkozással szemben történik, amennyiben megfelelnek az e rendeletben foglalt követelményeknek. Ugyanakkor nem tekintendők rendszeres internalizálónak az úgynevezett több üzletkötős platformok, amelyeken több üzletkötő működik közre ugyanazon pénzügyi eszköz vonatkozásában.

(21) A rendszeres internalizálóknak kereskedelmi politikájuk alapján és objektív, megkülönböztetésmentes módon - az ügyfélkategóriák között különbséget téve - képeseknek kell lenniük eldönteni, hogy mely ügyfeleknek biztosítják a hozzáférést jegyzéseikhez, és fel kell jogosítani őket az ügyfelek közötti, például hitelkockázat tekintetében fennálló különbségek figyelembevételére is. A szokásos piaci nagyságrendet meghaladó tőkeügyletek és az adott pénzügyi eszközre jellemző nagyságrendet meghaladó, tőkeügyletektől eltérő ügyletek vonatkozásában a rendszeres internalizálók nem kötelezhetők kötelező érvényű jegyzések közzétételére, ügyfélmegbízások végrehajtására és jegyzéseik hozzáférhetővé tételére. A rendszeres internalizálók kötelezettségeiknek való megfelelését az illetékes hatóságoknak kell ellenőrizniük, és az ellenőrzés lehetővé tétele érdekében tájékoztatást kell nyújtani az illetékes hatóságok számára.

(22) E rendeletnek nem célja, hogy rendszeres internalizálón kívül előírja a kereskedés előtti átláthatósági szabályok alkalmazását a tőzsdén kívüli ügyletekre,

(23) A piaci adatoknak könnyen és egyszerűen hozzáférhetőknek kell lenniük a felhasználók számára, a lehető legjobban kibontott formátumban, hogy a befektetők - és az igényeiket kiszolgáló adatszolgáltatók - az adatmegoldásokat a lehető legnagyobb mértékben az igényeire szabhassák. Ezért a kereskedés előtti és a kereskedés utáni átláthatósági adatokat „leválasztott” módon kell nyilvánosságra hozni, az adatokat megvásárló piaci szereplők költségeinek csökkentése érdekében.

(24) A 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet *  és a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet *  teljes mértékben alkalmazni kell a személyes adatoknak a tagállamok és az EÉPH által e rendelet - és különösen a IV. cím - alkalmazásában folytatott cseréjére, átadására és feldolgozására.

(25) Figyelembe véve a felek által a G20-ak pittsburghi, 2009. szeptember 25-i csúcstalálkozóján elért megállapodást arról, hogy a szabványosított tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket a tőzsdékre vagy adott esetben elektronikus kereskedési platformokra kell áthelyezni, meg kell határozni a hivatalos szabályozási eljárást a pénzügyi szerződő felek és a nagy nem-pénzügyi szerződő felek közötti kereskedés kötelezővé tételére minden olyan származtatott termék tekintetében, amelyekről megállapítást nyert, hogy elszámolásra alkalmasak és kellően likvidek ahhoz, hogy bekerüljenek azon kereskedési helyszínek valamelyikére, amelyek hasonló szabályozás alá tartoznak, és a résztvevők számára lehetővé teszik, hogy több szerződő féllel kereskedjenek. A kellő likviditás felmérésekor figyelembe kell venni a piac nemzeti szintű jellegzetességeit, ideértve az olyan elemeket, mint a piaci szereplők száma és típusa az adott piacon, és az ügyletek sajátosságait, mint például az ügyletek nagyságrendje és gyakorisága az adott a piacon.

Egy származtatott termék kategóriájának likvid piacát a kereskedett termékek számához viszonyítva nagy számú aktív piaci szereplő jelenléte jellemzi - beleértve a piaci likviditási kínálatot biztosító és ilyen keresletet támasztó szereplők megfelelő elegyének jelenlétét is -, akik e termékekkel gyakran, a nagynak minősülő nagyságrendnél kisebb nagyságrendben kereskednek. E piaci tevékenységet az adott származtatott termék tekintetében a párosítatlan vételi és eladási ajánlatok nagy számának kell jeleznie, amely a szokásos piaci nagyságrendű ügyletek esetében alacsony különbözetet eredményez az eladási és a vételi ár között. A kellő likviditás értékelésekor figyelembe kell venni, hogy egy származtatott termék likviditása a piaci feltételektől és a termék életciklusától függően számottevően változhat.

(26) Figyelembe véve egyfelől a felek által a G20-ak pittsburghi, 2009. szeptember 25-i csúcstalálkozóján elért megállapodást arról, hogy a szabványosított tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket a tőzsdékre vagy adott esetben elektronikus kereskedési platformokra kell áthelyezni, másfelől pedig a különféle tőzsdén kívül kereskedett származtatott termékek alacsonyabb likviditását, gondoskodni kell azon alkalmas helyszínek megfelelő választékáról, ahol a kötelezettségvállalás nyomán a kereskedés megvalósulhat. Az alkalmas helyszínekre jól összehangolt szabályozási előírásokat kell alkalmazni a szervezeti és működési szempontok, az összeférhetetlenségi szabályok, a kereskedési tevékenységek ellenőrzése, kereskedés előtti és kereskedés utáni átláthatóság pénzügyi eszközhöz és a kereskedési rendszer típusához történő hozzáigazítása kapcsán, valamint hogy több harmadik fél kereskedési szándékai képesek legyenek egymással kölcsönhatásra lépni. A teljesítési és likviditási feltételek javítása érdekében azonban a helyszínek működtetői számára lehetővé kell tenni, hogy e kötelezettségvállalás nyomán több harmadik féllel mérlegelésen alapuló módon szervezzenek meg ügyleteket.

(27) Azon kötelezettség, amely szerint azon származtatott termékekkel, amelyek kereskedési kötelezettség hatálya alá tartozónak nyilvánított kategóriához tartoznak, szabályozott piacon, MTF-en, OTF-en vagy harmadik országbeli kereskedési helyszínen kell ügyleteket kötni, nem alkalmazandó a nem árképző hatású, kereskedés utáni kockázatcsökkentő szolgáltatások azon komponenseire, amelyek a 648/2012/EU rendelettel összhangban a portfóliók piaci kockázatának megváltoztatása nélkül csökkentik a származottügylet-portfóliók, többek között a meglévő, tőzsdén kívüli származtatott termékek portfólióinak nem piaci kockázatát. Továbbá miközben célszerű rendelkezni a portfóliótömörítés tekintetében, e rendeletnek nem célja megakadályozni az egyéb kereskedés utáni kockázatcsökkentő szolgáltatások igénybevételét.

(28) Az ilyen származtatott termékekre megállapított kereskedési kötelezettségnek lehetővé kell tennie az alkalmas kereskedési helyszínek közötti hatékony versenyt. Ezért a kereskedési helyszínek nem követelhetnek maguknak kizárólagos jogokat semmiféle származtatott termékek vonatkozásában ennek a kereskedési kötelezettségnek az alapján, megakadályozva más kereskedési helyszíneket abban, hogy ezen finanszírozási eszközökben kereskedést kínáljanak. Ahhoz, hogy a kereskedési helyszínek között hatékony verseny legyen a származtatott termékeknél, igen fontos, hogy a kereskedési helyszínek megkülönböztetésmentes és átlátható módon férjenek hozzá a CCP-khez. A CCP megkülönböztetésmentes hozzáférhetősége azt jelenti, hogy a kereskedési helyszínnek joga van a megkülönböztetésmentes bánásmódhoz abból a szempontból, hogy a platformján kereskedett szerződéseket hogyan kezelik a biztosítéki követelmények, a gazdasági szempontból egyenértékű szerződések nettósítása, valamint az ugyanazon CCP által elszámolt összefüggő szerződések letéteinek egymással szembeni beszámítására (cross-margining), és a megkülönböztetésmentes elszámolási díjak tekintetében.

(29) Az illetékes hatóságok jogköreit ki kell egészíteni egy egyértelmű mechanizmussal bármely olyan pénzügyi eszköz vagy strukturált betét forgalomba hozatalának, forgalmazásának és értékesítésének megtiltására vagy korlátozására, amely komoly aggályokat vet fel a befektetővédelem, a pénzügyi piacok vagy az árupiacok szabályos működése és integritása vagy a pénzügyi rendszer egészének vagy részének stabilitása szempontjából, amihez az EÉPH - vagy strukturált betétek vonatkozásában az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel *  létrehozott európai felügyeleti hatósággal (Európai Bankfelügyeleti Hatóság) (EBH) - számára megfelelő koordinációs és vészhelyzeti jogköröket kell biztosítani. E jogkörök illetékes hatóságok, illetve kivételes esetekben az EÉPH vagy az EBH általi gyakorlása számos egyedi, teljesítendő feltételnek van alárendelve. E feltételek teljesülése esetén az illetékes hatóságnak, illetve kivételes esetekben az EÉPH-nak vagy az EBH-nak képesnek kell lennie arra, hogy megelőző jelleggel, még a pénzügyi eszköz vagy strukturált betét forgalomba hozatalát, forgalmazását vagy ügyfelek számára történő értékesítését megelőzően bevezessen ilyen tilalmat vagy korlátozást.

Ezek a jogkörök nem tartalmaznak a terméknek az illetékes hatóság, az EÉPH vagy az EBH általi jóváhagyása vagy engedélyezése bevezetésére vagy alkalmazására vonatkozó semmilyen kötelezettséget, és nem mentesítik a befektetési vállalkozásokat azon kötelezettségük alól, hogy megfeleljenek az e rendeletben és a 2014/65/EU irányelvben meghatározott valamennyi releváns követelménynek. A pénzügyi piacokon folytatott tevékenységekből eredő, az árupiacokon jelentkező esetleges negatív externáliák ellensúlyozását célzó intézkedések lehetővé tétele érdekében szükséges az illetékes hatóságok részéről történő beavatkozás kritériumaként feltüntetni az árupiacok szabályos működésének és integritásának biztosítását is. Ez igaz különösen a mezőgazdasági árupiacokra, amelyek célja, hogy garantálják a lakosság számára az élelmiszerellátás biztonságát. Ezekben az esetekben az intézkedéseket az érintett árupiacokért illetékes hatóságokkal is egyeztetni kell.

(30) Az illetékes hatóságoknak részletes adatokkal kell ellátniuk az EÉPH-t minden olyan kérésük kapcsán, amely egy származtatott ügylettel kapcsolatban egy pozíció csökkentésére, egyszeri korlát bevezetésére, valamint bármely ex-ante pozíciós limitre irányul, annak érdekében, hogy javítsák a koordinációt és e jogkörök alkalmazásának konvergenciáját. Bármely, illetékes hatóság által alkalmazott ex-ante pozíciós limit lényeges adatait közzé kell tenni az EÉPH weboldalán.

(31) Az EÉPH számára lehetővé kell tenni, hogy bármely személytől kérhessen tájékoztatást a pozícióiról egy származtatott ügylet kapcsán, kérhesse a pozíció csökkentését, valamint korlátozhassa az egyes személyek arra való képességét, hogy egyéni ügyleteket kezdeményezzenek árupiaci származtatott termékekkel kapcsolatban. Az EÉPH ilyenkor értesíti a vonatkozó illetékes hatóságokat azokról az intézkedésekről, amelyeket tenni javasol, és ezeket az intézkedéseket közzé kell tennie.

(32) A pénzügyi eszközökkel végzett ügyletek adatait be kell jelenteni az illetékes hatóságoknak, hogy képesek legyenek a piaci visszaélés potenciális eseteit felfedni és kivizsgálni, és hogy monitoring alá vonják a piacok tisztességes és szabályos működését, valamint a befektetési vállalkozások tevékenységeit. E felügyelet kiterjed minden olyan pénzügyi eszközre, amellyel valamely kereskedési helyszínen kereskednek, valamint azokra a pénzügyi eszközökre, amelyek esetében az alapul szolgáló eszközzel valamely kereskedési helyszínen kereskednek, vagy amelyek esetében az alapul szolgáló eszköz olyan pénzügyi eszközökből álló index vagy kosár, amelyekkel valamely kereskedési helyszínen kereskednek. A kötelezettségnek fenn kell állnia függetlenül attól, hogy az e pénzügyi eszközökkel folytatott ügyleteket valamely kereskedési helyszínen végezték-e. A befektetési vállalkozások szükségtelen adminisztratív terheinek elkerülése érdekében azokat a pénzügyi eszközöket, amelyek piaci visszaélésre nem alkalmasak, ki kell zárni az adatszolgáltatási kötelezettség alól. A jelentéseknek a G-20-as kötelezettségvállalásoknak megfelelően jogi személyi azonosítót kell használniuk. Az EÉPH-nak jelentést kell benyújtania a Bizottságnak az illetékes hatóságnak tett ilyen jelentéstételről, és a Bizottságnak lépéseket kell tennie, hogy szükség esetén változtatásokat javasoljon.

(33) A kereskedési helyszín működtetőjének az illetékes hatósága számára a pénzügyi eszközökre vonatkozóan releváns referenciaadatokat kell nyújtania. Az illetékes hatóságoknak késedelem nélkül továbbítaniuk kell ezeket az értesítéseket az EÉPH számára, amely azonnal közzéteszi azokat a weboldalán, hogy az EÉPH és az illetékes hatóságok az ügyleti jelentéseket felhasználhassák, elemezhessék és kicserélhessék.

(34) Annak érdekében, hogy rendeltetésüknek megfelelően a piac monitoringjának eszközei legyenek, az ügyletjelentéseknek azonosítaniuk kell azt a személyt, aki a befektetési döntést meghozta, valamint azokat, akik annak teljesítéséért felelősek. A 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel *  előírt átláthatósági rendszeren túlmenően a short ügyletek megjelölése hasznos kiegészítő információt nyújt, amely lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára a short ügyletek nagyságrendjének monitoringját. Az illetékes hatóságoknak teljes körű hozzáféréssel kell rendelkezniük a nyilvántartásokhoz a megbízás végrehajtásának valamennyi szakaszában, a kereskedésre vonatkozó kezdeti döntéstől annak teljesítéséig. Ezért a befektetési vállalkozásoknak nyilvántartást kell vezetniük a pénzügyi eszközökre vonatkozó valamennyi megbízásukról és ügyletükről, a platformok működtetőinek pedig nyilvántartást kell vezetniük a rendszereikbe benyújtott valamennyi megbízásról. Az EÉPH-nak koordinálnia kell az illetékes hatóságok közötti információcserét, annak biztosítására, hogy hozzáférjenek az ügyletek és megbízások összes nyilvántartásához, beleértve azokat, amelyeket a területükön kívül működő platformokra vittek fel a felügyeletük alá tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában.

(35) Kerülni kell ugyanazon információ kettős bejelentését. A kereskedési adattáraknak benyújtott, a 648/2012/EU rendelettel összhangban iktatott vagy nyugtázott, a vonatkozó pénzügyi eszközökről szóló, minden előírt információt tartalmazó jelentésekről nem szükséges beszámolni az illetékes hatóságoknak, de a kereskedési adattáraknak továbbítaniuk kell ezeket nekik. A 648/2012/EU rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(36) Az illetékes hatóságok általi információcserének vagy információtovábbításnak meg kell felelnie a személyes adatok továbbítására vonatkozóan a 95/46/EK irányelvben rögzített szabályoknak. Az EÉPH általi információcserének vagy információtovábbításnak meg kell felelnie a személyes adatok továbbítására vonatkozóan a 45/2001/EK rendeletben rögzített szabályoknak, amelyek teljes mértékben alkalmazandók a személyes adatok e rendelet alkalmazásában történő feldolgozására.

(37) A 648/2012/EU rendelet meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek szerint a tőzsdén kívüli származtatott termékek kategóriái elszámolási kötelezettség hatálya alá tartoznak. Ez megakadályozza a versenytorzulásokat azáltal, hogy megkülönböztetésmentes hozzáférést ír elő a kereskedési helyszíneknek a tőzsdén kívüli származtatott termékek elszámolását kínáló CCP-k számára, és megkülönböztetésmentes hozzáférést a kereskedési helyszínek kereskedési adatfolyamaihoz a tőzsdén kívüli származtatott termékek elszámolását kínáló CCP-k számára. Mivel a tőzsdén kívül kereskedett származtatott ügyleteket olyan származtatott ügyletekként határozzák meg, amelyek teljesítése nem szabályozott piacon történik, a szabályozott piacok számára e rendelet szerint hasonló előírásokat kell bevezetni. A szabályozott piacon forgalmazott származtatott termékeket szintén központilag kell elszámolni.

(38) A 2004/39/EK irányelv és a 2014/65/EU irányelv azon előírásain túlmenően, amelyek megakadályozzák, hogy a tagállamok indokolatlanul korlátozzák a hozzáférést a kereskedés utáni infrastruktúrához, mint például a CCP-hez és a kiegyenlítési megállapodásokhoz, szükséges, hogy ez a rendelet eltávolítson különféle egyéb olyan kereskedelmi akadályokat, amelyek alkalmasak a pénzügyi eszközök elszámolásával kapcsolatos verseny akadályozására. A diszkriminatív gyakorlatok elkerülése érdekében a CCP-knek be kell fogadniuk elszámolásra a különböző kereskedési helyszíneken teljesített ügyleteket, amennyiben azok a helyszínek megfelelnek a CCP által megállapított működési és technikai előírásoknak, ideértve a kockázatkezelési előírásokat is. A CCP-nek biztosítania kell a hozzáférést, amennyiben a szabályozástechnikai standardokban meghatározott bizonyos hozzáférési kritériumok teljesülnek. Az olyan újonnan létrehozott CCP-k esetében, amelyeknek az átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök tekintetében történő engedélyezésére vagy elismerésére kevesebb mint három évvel e rendelet hatálybalépése előtt került sor, lehetőséget kell adni az illetékes hatóságoknak arra, hogy legfeljebb két és fél éves átmeneti időszakot hagyjanak jóvá, amelynek ideje alatt az említett CCP-knek még nem kell biztosítaniuk a teljes körű hozzáférést az átruházható értékpapírok és a pénzpiaci eszközök tekintetében. Ugyanakkor, ha egy CCP igénybe kívánja venni ezt az átmeneti rendelkezést, akkor az átmeneti időszak alatt ő maga sem élhet a kereskedési helyszínekhez való hozzáférés e rendelet szerinti jogával. Továbbá, az említett CCP-vel szoros kapcsolatban lévő kereskedési helyszíneknek sem szabad a CCP-khez való hozzáférés e rendelet szerinti jogával élniük az átmeneti időszak alatt.

(39) A 648/2012/EU rendelet meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett megkülönböztetésmentes hozzáférést kell biztosítani a CCP-k és kereskedési helyszínek részére a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében. A 648/2012/EU rendelet a tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket olyan származtatott ügyletekként határozza meg, amelyek teljesítésére nem egy szabályozott piacon vagy a 2004/39/EK irányelv 19. cikkének (6) bekezdésével összhangban a szabályozott piaccal egyenértékűnek tekintett harmadik országbeli piacon kerül sor. A hiányosságok és átfedések elkerülése, valamint a 648/2012/EU rendelet és e rendelet közötti összhang biztosítása érdekében az e rendeletben a CCP-k és kereskedési helyszínek megkülönböztetésmentes hozzáférésére vonatkozóan megállapított követelményeket alkalmazni kell a szabályozott piacokon és a 2014/65/EU irányelvvel összhangban a szabályozott piaccal egyenértékűnek tekintett harmadik országbeli piacokon forgalmazott származtatott termékekre és valamennyi nem származtatott pénzügyi eszközre.

(40) A kereskedési helyszínektől meg kell követelni, hogy átlátható módon és megkülönböztetésmentes alapon hozzáférést biztosítsanak, többek között az adatfolyamokhoz azon CCP-k számára, amelyek a valamely kereskedési helyszínen teljesített ügyletek elszámolását kívánják. Ehhez azonban nem szükséges, hogy a származtatott ügyletek elszámolása tekintetében interoperabilitási megállapodásokat alkalmazzanak, valamint ez nem okozhat olyan likviditástöredezettséget, amely veszélyeztetné a piacok zavartalan és szabályos működését. A kereskedési helyszínek a hozzáférést csak akkor tagadhatják meg, ha a szabályozástechnikai standardokban meghatározott bizonyos hozzáférési kritériumok nem teljesülnek. A tőzsdén kereskedett származtatott termékek esetében aránytalan követelmény lenne előírni a kisebb kereskedési helyszínek - mindenekelőtt a CCP-kkel szoros kapcsolatban álló kisebb kereskedési helyszínek - számára, hogy haladéktalanul feleljenek meg a megkülönböztetésmentes hozzáférésre vonatkozó előírásoknak, amennyiben még nem rendelkeznek az ahhoz szükséges technikai képességekkel, hogy egyenlő feltételek mellett versenyezhessenek a kereskedés utáni infrastruktúrapiac szereplőinek többségével. Ezért a vonatkozó küszöbértéket el nem érő kereskedési helyszínek számára biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy egy 30 hónapos - a későbbiekben több alkalommal meghosszabbítható - időszak alatt maguk is és a velük szoros kapcsolatban álló CCP-k is mentesüljenek a megkülönböztetésmentes hozzáférésre vonatkozó követelmények alól a tőzsdén kereskedett származtatott termékek tekintetében. Ugyanakkor, ha egy kereskedési helyszín igénybe kívánja venni ezt a mentességet, akkor a mentesség ideje alatt ő maga sem élhet a CCP-khez való hozzáférés e rendelet szerinti jogával.

Továbbá, az említett kereskedési helyszínnel szoros kapcsolatban lévő CCP-knek sem szabad élniük a kereskedési helyszínekhez való hozzáférés e rendelet szerinti jogával a mentesség ideje alatt. A 648/2012/EU rendelet megállapítja, hogy azokban az esetekben, amikor a származtatott ügyletekkel kapcsolatos pénzügyi szolgáltatásokhoz kereskedelmi és szellemi tulajdonjogok kapcsolódnak, az engedélyeknek arányos, tisztességes, ésszerű és megkülönböztetésmentes alapon kell rendelkezésre állniuk. Ezért a pénzügyi eszközök értékének meghatározásához használt referenciaértékekre vonatkozó engedélyekhez és a referenciaértékekkel kapcsolatos információkhoz való hozzáférést a CCP-k és más kereskedési helyszínek számára arányos, tisztességes, ésszerű és megkülönböztetésmentes alapon kell biztosítani, és az engedélyeket méltányos üzleti feltételekkel kell megadni. A versenyre vonatkozó szabályok sérelme nélkül, amennyiben e rendelet hatálybalépését követően dolgoznak ki új referenciaértéket, az engedélyezési kötelezettség az adott referenciaértéket referenciaként használó pénzügyi eszköz forgalmazásának megkezdése vagy piacra történő bevezetését követően 30 hónappal veszi kezdetét. Az engedélyekhez történő hozzájutás kritikus fontosságú a kereskedési helyszínekhez és a CCP-khez való, a 35., illetve a 36. cikk szerinti hozzáférés megkönnyítése szempontjából, mert máskülönben az engedélyezési mechanizmusok még mindig megakadályozhatnák azon kereskedési helyszínekhez és CCP-khez való hozzáférést, amelyekhez a hozzáférés kérelmezése megtörtént.

Az akadályok és a diszkriminatív gyakorlat elhárítása a pénzügyi eszközök elszámolásáért és kereskedéséért folyó verseny növelésére irányul a befektetési és hitelfelvételi költségek csökkentése, a hiányosságok megszüntetése és az innováció uniós piacokon történő előmozdítása érdekében. A Bizottságnak továbbra is szorosan figyelemmel kell kísérnie a kereskedés utáni infrastruktúra alakulását, és szükség esetén be kell avatkoznia, hogy a belső piacon előálló versenytorzulásokat megakadályozza, különösen amennyiben az infrastruktúrához vagy a referenciaértékekhez való hozzáférés megtagadása ellentétes az EUMSZ 101. vagy 102. cikkével. Az e rendelet szerinti engedélyezési kötelezettségek nem sérthetik a referenciaértékek tulajdonosainak a versenyre vonatkozó szabályok és különösen az EUMSZ 101. és 102. cikke szerinti, az új piacokra való belépéshez nélkülözhetetlen referenciaértékekhez való hozzáféréssel kapcsolatos, általános kötelezettségeit, Az illetékes hatóságoknak a hozzáférési jogok átmeneti időszakokban való alkalmazása elmaradására vonatkozó jóváhagyásai nem minősülnek engedélyezésnek vagy engedélyezések módosításainak.

(41) A harmadik országbeli vállalkozások szolgáltatásnyújtása az Unióban a nemzeti rendszerek és előírások hatálya alá tartozik. Ezek a rendszerek rendkívül sokfélék, és az azok alapján engedélyezett vállalkozások nem jogosultak attól eltérő tagállamban szolgáltatásokat nyújtani és ott letelepedjenek, mint abban a tagállamban, ahol letelepedettek. Helyénvaló tehát egy közös, uniós szintű szabályozási keretrendszer bevezetése. A rendszernek össze kell hangolnia a meglévő, szétaprózott keretrendszert, biztosítania kell a bizonyosságot és a harmadik országok Unióban tevékenykedő vállalkozásainak egyenlő bánásmódját, biztosítania kell, hogy a Bizottság végezze el a tényleges egyenértékűség értékelését a harmadik országok prudenciális és üzletviteli keretrendszere tekintetében, és biztosítania kell, hogy a harmadik országbeli vállalkozásoktól kapott szolgáltatások során az ügyfelek védelme összehasonlítható szinten legyen az Unióban.

A Bizottságnak és a tagállamoknak a rendszer alkalmazása során elsődleges fontosságúnak kell tekinteniük a G-20-as kötelezettségvállalások által lefedett területeket és az Unió legnagyobb kereskedelmi partnereivel kötött megállapodásokat, valamint tekintetbe kell venniük az Unió globális pénzpiacokon betöltött központi szerepét, és biztosítaniuk kell, hogy a harmadik országok általi követelmények ne akadályozzák meg az uniós befektetőket és kibocsátókat abban, hogy harmadik országokban befektessenek vagy ezen országoktól finanszírozáshoz jussanak, sem a harmadik országbeli befektetőket és kibocsátókat abban, hogy az uniós piacokon fektessenek be, jussanak tőkéhez vagy más pénzügyi szolgáltatásokhoz, kivéve, ha ez objektív és bizonyítékkal alátámasztott prudenciális indokok miatt szükséges. Az értékelések elvégzése során a Bizottságnak tekintettel kell lennie az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete (IOSCO) által kidolgozott, az értékpapír-szabályozás céljairól és alapelveiről szóló dokumentumra és annak az IOSCO által módosított és értelmezett ajánlásaira.

Amennyiben nem hozható tényleges egyenértékűséget kimondó határozat, a harmadik országok vállalkozásai által az Unióban nyújtott szolgáltatásokra továbbra is a nemzeti szabályozás vonatkozik. A Bizottságnak saját kezdeményezésére kell elindítania az egyenértékűségi értékelést. A tagállamoknak lehetővé kell tenni, hogy jelezzék a Bizottság felé azon igényüket, hogy a Bizottság által végzett egyenértékűségi értékelés kiterjedjen bizonyos harmadik országra vagy harmadik országokra, anélkül, hogy ez az egyenértékűség-értékelési folyamat elvégzésére kötelezné a Bizottságot. Az egyenértékűségi értékelésnek eredményeken kell alapulnia; fel kell mérnie, hogy az adott, harmadik országbeli szabályozási és felügyeleti keret milyen mértékben ér el az európai uniós szabályozáshoz hasonló és megfelelő szabályozási hatást, valamint milyen mértékben teljesíti az uniós jog célkitűzéseit. Ezen egyenértékűségi értékelések kezdeményezésekor a Bizottságnak képesnek kell lennie prioritási sorrendet felállítani a harmadik országbeli joghatóságok között, figyelembe véve azt, hogy milyen jelentőséggel bír az egyenértékűségre találás az uniós vállalkozások és ügyfelek számára, hogy léteznek-e a harmadik ország és az uniós tagállamok között felügyeleti és együttműködési megállapodások, hogy létezik-e ténylegesen egyenértékű elismerési rendszer a külföldi rendszerek keretében engedélyezett befektetési vállalkozások elismerésére, valamint hogy milyen mértékben érdekelt és hajlandó a harmadik ország részt venni az egyenértékűségi értékelés folyamatában. A Bizottságnak monitoringoznia kell a harmadik ország szabályozási és felügyeleti keretrendszere tekintetét érintő valamennyi jelentős változást, és adott esetben felül kell vizsgálnia az egyenértékűségről szóló határozatokat.

(42) E rendelet értelmében a fióktelepek nélkül nyújtott szolgáltatásoknak a jogosult szerződő felekre és a természetüknél fogva szakmai ügyfelekre kell korlátozódniuk. A szolgáltatások feltétele az EÉPH által történt bejegyzés és a harmadik országbeli felügyelet. Az EÉPH és a harmadik ország illetékes hatóságai között megfelelő együttműködési megállapodásoknak kell létezniük.

(43) E rendelet azon rendelkezései, amelyek a harmadik országbeli vállalkozások által biztosított szolgáltatásokat vagy végzett tevékenységeket szabályozzák, nem érinthetik annak lehetőségét, hogy az Unióban letelepedett személyek egy harmadik országbeli vállalkozás befektetési szolgáltatásait kizárólag saját kezdeményezésükre igénybe vegyék, vagy hogy uniós befektetési vállalkozások vagy hitelintézetek harmadik országbeli vállalkozások befektetési szolgáltatásaiban vagy tevékenységeiben kizárólag saját kezdeményezésükre részesüljenek, vagy hogy ügyfelek harmadik országbeli vállalkozások befektetési szolgáltatásaiban kizárólag saját kezdeményezésükre részesüljenek ilyen hitelintézet vagy befektetési vállalkozás közvetítésével. Amennyiben egy harmadik országbeli vállalkozás egy, az Unióban letelepedett személynek nyújt szolgáltatásokat, annak kizárólagos saját kezdeményezésére, a szolgáltatásokat az Unió területén nyújtott szolgáltatásoknak kell tekinteni. Amennyiben egy harmadik országbeli vállalkozás ügyfeleket vagy potenciális ügyfeleket keres az Unióban, vagy befektetési szolgáltatásokat vagy tevékenységeket reklámoz vagy hirdet, az Unióban biztosított kiegészítő szolgáltatásokkal, az nem tekinthető az ügyfél saját kizárólagos kezdeményezésére biztosított szolgáltatásnak.

(44) A harmadik országbeli vállalkozások elismerése tekintetében, és a Kereskedelmi Világszervezet létrehozásáról szóló megállapodás - beleértve a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezményt is - értelmében az Unióra háruló nemzetközi kötelezettségekkel összhangban, a harmadik országok szabályozási és felügyeleti keretrendszerét az uniós szabályozási és felügyeleti keretrendszerrel egyenértékűnek elismerő határozatokat csak olyan esetben szabad elfogadni, amikor a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere ténylegesen egyenértékű rendszert biztosít a külföldi jogi szabályozás alapján engedélyezett befektetési vállalkozások elismerése szempontjából, többek között a G-20-ak által 2009 szeptemberében kitűzött, a származtatott piacok átláthatóságának javítását, a rendszerszintű kockázatok mérséklését és a piaci visszaélések elleni védelmet szolgáló általános szabályozási céloknak és szabványoknak megfelelően. Egy ilyen rendszer akkor tekintendő egyenértékűnek, ha biztosítja, hogy az alkalmazandó szabályozási keretrendszer lényegileg az uniós követelményekhez hasonló eredményt nyújtson, és akkor tekintendő ténylegesnek, ha a szabályokat következetesen alkalmazzák.

(45) Az azonnali másodlagos piacokon egy sor csalárd tevékenység fordult elő a kibocsátási egységek (EUA) vonatkozásában, ami alááshatja a bizalmat a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv által létrehozott *  kibocsátási egységek kereskedelmi rendszerei iránt, valamint jelenleg intézkedések történnek az EUA nyilvántartások rendszerének és az EUA-kereskedéshez szükséges számlák megnyitási feltételeinek szigorítására. A piacok integritásának erősítése és hatékony működésük megőrzése érdekében - ideértve a kereskedési tevékenység átfogó felügyeletét - helyénvaló kiegészíteni a 2003/87/EK irányelvben hozott intézkedéseket a kibocsátási egységek teljes mértékben e rendelet és a 2014/65/EU irányelv, valamint az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet *  és a 2014/57/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv *  hatókörébe utalásával, a pénzügyi eszközként való besorolásuk révén.

(46) A Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. Ezen belül felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat kell elfogadni arról, hogy e rendelet egyes rendelkezéseinek hatálya kiterjedjen harmadik országok központi bankjaira; a fogalommeghatározásokra vonatkozó egyedi részletekről, egyedi, költségekkel kapcsolatos rendelkezésekről a piaci adatok rendelkezésre állása kapcsán; jegyzésekhez való hozzáférésről, azon nagyságrendekről, amelyeknél a vállalkozásnak minden olyan ügyféllel ügyletet kell kötnie, amelynek a jegyzést a rendelkezésére bocsátotta, a portfóliótömörítésről, annak további meghatározása kapcsán, amikor a befektetővédelem vonatkozásában komoly aggályok merülnek fel vagy a befektetővédelem, a pénzügyi piacok vagy az árupiacok szabályos működésének és integritásának veszélyeztetettsége, az Unió pénzügyi rendszere egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszély esetén, amikor az EÉPH, az EBH vagy az illetékes hatóságok cselekvésére lehet szükség; az EÉPH pozíciómenedzselési hatásköréről; az e rendelet 35. cikkének (5) bekezdése szerinti átmeneti időszak meghatározott időre történő meghosszabbításáról és e tekintetben a tőzsdén kereskedett származtatott termékek kizárásáról e rendelet egyes rendelkezéseinek hatálya alól egy bizonyos időszakra. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(47) Az e rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a harmadik országbeli vállalkozások vagy kereskedési helyszínek által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó harmadik országbeli jogi és felügyeleti keretrendszer egyenértékűségéről szóló határozat elfogadására vonatkozóan, amelynek célja dönteni arról, hogy a kereskedési helyszín alkalmas-e a kereskedési kötelezettség alá tartozó származtatott termékek kereskedésére, illetve harmadik országbeli CCP-k és harmadik országbeli kereskedési helyszínek alkalmasak-e az Unióban létrehozott kereskedési helyszínekhez és CCP-khez való hozzáférésre. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni * .

(48) Mivel a tagállamok nem tudják megfelelően teljesíteni e rendelet céljait, nevezetesen a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos egységes előírások megállapítását a kereskedelmi adatok közzétételére, az ügyletek illetékes hatóságoknak való jelentésére, a származtatott termékek és a részvények szervezett helyszíneken történő kereskedésére, a CCP-khez, kereskedési helyszínekhez és referenciaértékekhez való megkülönböztetésmentes hozzáférésre, a termékszintű beavatkozási és a pozíciómenedzselési hatáskörökre és a pozíciólimitekkel kapcsolatos jogosultságokra, a harmadik országbeli vállalkozások által végzett szolgáltatásokra és tevékenységekre vonatkozóan azon oknál fogva, hogy bár a nemzeti illetékes hatóságok kedvezőbb helyzetben vannak a piaci fejlemények monitoringja szempontjából, a kereskedés átláthatóságával, az ügyletek bejelentésével, a származtatott termékek kereskedésével, valamint a termékek és módszerek kitiltásával kapcsolatos problémák átfogó hatását teljes egészében csak Unió-szintű összefüggésekben lehet megérteni, az Unió szintjén azonban e rendelet terjedelme és hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(49) Az illetékes hatóságok vagy az EÉPH által a feladatkörük ellátása során hozott intézkedések nem különböztethetnek meg közvetlenül vagy közvetve egyetlen tagállamot vagy a tagállamok egyetlen csoportját sem, mint olyan helyszínt, ahol valamilyen pénznemben befektetési szolgáltatásokat nyújtanak, vagy ilyen tevékenységet végeznek. Az EBH-nak az e rendelet értelmében a feladatai végzése során hozott intézkedései nem lehetnek sem közvetlenül sem közvetve hátrányosak egyetlen tagállammal vagy a tagállamok egyetlen csoportjával szemben sem.

(50) A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó technikai standardok biztosítják a betétesek, befektetők és fogyasztók megfelelő védelmét az egész Unióban. A hatékonyság érdekében hatékony és helyénvaló lenne, ha az EÉPH, mint nagyon jelentős szakértelemmel rendelkező szerv, olyan szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozzon ki, amelyek nem igényelnek szakpolitikai döntéseket, és benyújtsa azokat a Bizottsághoz.

(51) A Bizottság elfogadja azon szabályozástechnikai standardtervezeteket, amelyeket az EÉPH az alábbiakat illetően dolgoz ki: a kereskedés átláthatóságára vonatkozó követelmények pontos jellemzőit illetően, a monetáris, deviza-, és a pénzügyi stabilitásra vonatkozó politikával kapcsolatos műveleteket, valamint az e rendelet szerinti egyes releváns ügyleteket illetően, az átláthatóságot szolgáló, kereskedés előtti adatszolgáltatás követelményei alóli mentességek részletes feltételeit illetően, a kereskedés utáni halasztott közzétételi mechanizmusokat illetően, a kereskedés előtti és a kereskedés utáni adatok elkülönített elérhetőségének kötelezettségét illetően, az átláthatóságot szolgáló, kereskedés előtti adatszolgáltatás követelményeinek a rendszeres internalizálókra való alkalmazását illetően, a beruházási vállalkozások kereskedés utáni közzétételét illetően, az átláthatóság és egyéb számítások céljára történő adatszolgáltatásra irányuló adatkérések tartalmát és gyakoriságát illetően, az árfeltárási folyamathoz hozzá nem járuló ügyleteket illetően, a megbízások megőrzendő adatait illetően, az ügyleti jelentések tartalmát és specifikációit illetően, a pénzügyi eszközök referenciaadatainak tartalmát és specifikációit illetően, az Unióban közvetlen, lényeges és előrelátható hatással rendelkező szerződésekről és a származtatott termékekre vonatkozó kereskedési kötelezettség eseteit illetően, az elszámolt származtatott eszközökre vonatkozó ügyletek elszámolásra való benyújtását és befogadásának biztosítására irányuló eljárások és rendszerek követelményeit illetően, a közvetett elszámolási megállapodások típusainak meghatározását illetően, azon származtatott termékek meghatározását illetően, amelyek esetében kötelezettség áll fenn, hogy szervezett kereskedési helyszíneken történjen a kereskedésük azon származtatott termékeket illetően, amelyek esetében kötelezettség áll fenn, hogy szervezett kereskedési helyszíneken történjen a kereskedésük, a kereskedési helyszínekhez és CCP-khez való megkülönböztetésmentes hozzáférést illetően, a referenciaértékekhez való megkülönböztetésmentes hozzáférést és a referenciaértékekre vonatkozó engedélyek megadási kötelezettségét illetően, valamint a kérelmező harmadik országbeli vállalkozás által a bejegyzési kérelmében az EÉPH számára megadandó információkat illetően. A Bizottságnak az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét az EUMSZ 290. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén, az 1093/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban kell elfogadnia.

(52) A 2014/65/EU irányelv 95. cikke átmeneti mentességről rendelkezik egyes, a C6. szakasz szerinti származtatott energiaügyletek vonatkozásában. Ezért az EÉPH által a 648/2012/EU rendelet 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban kidolgozott, az elszámolási kötelezettséget meghatározó technikai standardoknak ezt figyelembe kell venniük, és nem írhatnak elő elszámolási kötelezettséget azon származtatott ügyletek vonatkozásában, amelyek azután a C6. szakasz szerinti származtatott energiaügyletekre vonatkozó átmeneti mentesség hatálya alá esnek majd.

(53) E rendelet előírásainak alkalmazását el kell halasztani annak érdekében, hogy az alkalmazhatósága összehangolt legyen az átdolgozott irányelv átültetett szabályainak alkalmazásával, és hogy elkészüljenek az alapvetően fontos végrehajtási intézkedések. A teljes szabályozási csomagot aztán ugyanattól az időponttól kezdődően kell alkalmazni. A végrehajtási intézkedésekhez szükséges felhatalmazás alkalmazása viszont nem halasztható el, hogy a lehető leghamarabb elkezdődhessenek a végrehajtási intézkedések megtervezéséhez és elfogadásához szükséges lépések. A végrehajtási intézkedésekhez szükséges felhatalmazás alkalmazása viszont nem halasztható el, hogy a lehető leghamarabb elkezdődhessenek e végrehajtási intézkedések megtervezéséhez és elfogadásához szükséges lépések.

(54) Ez a rendelet tiszteletben tartja a különösen az Európai Unió alapjogi chartája által elismert alapvető jogokat és elveket, különösen a következőkre vonatkozó jogokat és elveket: a személyes adatok védelme (8. cikk), a vállalkozás szabadsága (16. cikk), a fogyasztók védelme (38. cikk), a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog (47. cikk), valamint a kétszeri eljárás alá vonás és a kétszeres büntetés tilalma (50. cikk), és a rendeletet ezekkel a jogokkal és elvekkel összhangban kell alkalmazni.

(55) Az európai adatvédelmi biztossal a 45/2001/EK rendelet 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációt folytattak; a biztos 2012. február 10-én nyilvánított véleményt * ,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez a rendelet egységes előírásokat állapít meg a következőkre:

a) kereskedési adatok közzététele a nyilvánosság számára;

b) ügyletjelentés az illetékes hatóságoknak;

c) származtatott termékek kereskedése szervezett helyszíneken;

d) megkülönböztetésmentes hozzáférés az elszámoláshoz és megkülönböztetésmentes hozzáférés a referenciaértékek kereskedéséhez; és

e) az illetékes hatóságok, az EÉPH és az EBH hatásköre a termékszintű beavatkozásokkal, valamint az EÉPH hatásköre a pozíciókezelési kontrollmechanizmusokkal és a pozíciólimitekkel kapcsolatban;

f) befektetési szolgáltatások vagy tevékenységek nyújtása - a Bizottság által elfogadott egyenértékűségi határozatot követően - harmadik országbeli, fiókteleppel rendelkező vagy azzal nem rendelkező vállalkozások által;

g) *  adatszolgáltatók engedélyezése és felügyelete.

(2) Ezt a rendeletet a 2014/65/EU irányelv szerint engedélyezett befektetési vállalkozásokra, és a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv *  szerint engedélyezett befektetési szolgáltatásokat nyújtó és/vagy befektetési tevékenységeket végző hitelintézetekre, illetve a piacműködtetőkre - beleértve az általuk működtetett bármely kereskedési helyszínt - kell alkalmazni.

(3) *  E rendelet V. címe a 648/2012/EU rendelet II. címe szerinti elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó valamennyi pénzügyi szerződő félre és nem pénzügyi szerződő félre is alkalmazandó.

(4) E rendelet VI. címe vonatkozik a CCP-kre és a referenciaértékek tulajdonosi jogait gyakorló személyekre is.

(4a) *  E rendelet VII. címének 1. fejezete azokra a harmadik országbeli vállalkozásokra is alkalmazandó, amelyek befektetési szolgáltatásokat nyújtanak, illetve befektetési tevékenységet folytatnak az Unión belül.

(5) E rendelet VIII. címét kell alkalmazni azokra a fiókteleppel rendelkező vagy azzal nem rendelkező harmadik országbeli vállalkozásokra, amelyek a Bizottság által elfogadott egyenértékűségi határozatot követően befektetési szolgáltatásokat vagy tevékenységeket nyújtanak az Unión belül.

(5a) *  E rendelet II. és III. címe nem alkalmazandó az (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet *  3. cikkének 11. pontjában meghatározott értékpapír-finanszírozási ügyletekre.

(5b) *  Minden multilaterális rendszernek a 2014/65/EU irányelv II. címének az MTF-ekre vagy OTF-ekre vonatkozó rendelkezéseivel, vagy az említett irányelv III. címének a szabályozott piacokra vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kell működnie.

A rendszeres internalizálóknak e rendelet III. címével összhangban kell működniük.

A 23. és 28. cikk sérelme nélkül valamennyi, a nem multilaterális rendszereken vagy rendszeres internalizálókon keresztül pénzügyi eszközökre vonatkozó ügyleteket kötő befektetési vállalkozásnak meg kell felelnie a 20. és 21. cikknek.

(6) *  A 8., 8a., 8b., 10. és 21. cikk nem alkalmazandó a szabályozott piacokra, piacműködtetőkre és befektetési vállalkozásokra a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) valamely tagja által kötött ügyletek tekintetében, amennyiben az említett tag előzetesen értesítette szerződő felét arról, hogy az ügylet mentességet élvez, és amennyiben a következők valamelyike fennáll:

a) a KBER-tag az eurorendszer olyan tagja, amely a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az EUMSZ-hez csatolt 4. jegyzőkönyv IV. fejezete alapján jár el, az említett alapokmány 24. cikkének kivételével;

b) a KBER-tag nem tagja az eurorendszernek, és az ügylet monetáris vagy devizapolitika megvalósítása során jön létre, ideértve a hivatalos devizatartalékok tartása vagy kezelése céljából végrehajtott műveleteket is, amelyek lefolytatására az említett KBER-tag felhatalmazást kapott; vagy

c) az ügylet olyan pénzügyi stabilitási politika megvalósítása során jön létre, amelynek végrehajtására az említett KBER-tag felhatalmazást kapott.

(7) *  A (6) bekezdés nem vonatkozik az olyan KBER-tag által a befektetési műveletei teljesítése során kötött ügyletekre, amely nem tagja az eurorendszernek.

(8) *  Az EÉPH - szoros együttműködésben a KBER-rel - szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amely meghatározza a monetáris, a deviza- és a pénzügyi stabilitásra vonatkozó szakpolitikai műveleteket, valamint azokat az ügylettípusokat, amelyekre a (6) és (7) bekezdések vonatkoznak az olyan KBER-tagok tekintetében, amelyek nem tagjai az eurorendszernek.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2026. március 29-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadása révén kiegészítse e rendeletet.

(9) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a (6) bekezdés hatályának más központi bankokra történő kiegészítése céljából.

E célból 2015. június 1-ig a Bizottság az ügyleteknek harmadik országok központi bankjai - amely fogalom e bekezdés alkalmazásában magában foglalja a Nemzetközi Fizetések Bankját is - általi kezelését értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentés a jogszabályokban rögzített feladataikra és az Unión belüli kereskedési mennyiségeikre vonatkozó elemzést tartalmaz. A jelentés a következőkre tér ki:

a) azonosítja az érintett harmadik országokra alkalmazandó rendelkezéseket a központi bankok ügyleteinek - köztük a KBER e harmadik országokban lévő tagjai által kötött ügyletek - felügyeleti közzétételére vonatkozóan, és

b) értékeli, hogy milyen hatást gyakorolhatnak az Unión belüli, felügyeleti közzétételi követelmények harmadik országok központi bankjaira.

Amennyiben a jelentés megállapítja, hogy szükség van a (6) bekezdésben meghatározott mentességre az olyan ügyletek esetében, ahol a szerződő fél monetáris politikai, deviza- és pénzügyi stabilitással kapcsolatos műveleteket végző, harmadik országbeli központi bank, a Bizottság rendelkezhet úgy, hogy e mentesség vonatkozik e harmadik országbeli központi bankra.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1) E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1. „befektetési vállalkozás”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott befektetési vállalkozás;

2. „befektetési szolgáltatások és tevékenységek”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 2. pontja szerinti befektetési szolgáltatások és tevékenységek;

3. „kiegészítő szolgáltatás”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 3. pontja szerinti kiegészítő szolgáltatás;

4. „megbízások végrehajtása az ügyfelek nevében”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 5. pontja szerinti végrehajtás az ügyfelek nevében;

5. „saját számlára történő kereskedés”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 6. pontja szerinti saját számlára történő kereskedés;

6. „árjegyző”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 7. pontja szerinti árjegyző;

7. „ügyfél”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 9. pontja szerinti ügyfél;

8. „szakmai ügyfél”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 10. pontja szerinti szakmai ügyfél;

8a. *  „kkv-tőkefinanszírozási piac„: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 12. pontjában meghatározott kkv-tőkefinanszírozási piac;

9. „pénzügyi eszköz”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 15. pontja szerinti pénzügyi eszköz;

10. „piacműködtető”:”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 18. pontja szerinti piacműködtető;

11. *  „multilaterális rendszer”: valamely rendszer vagy létesítmény, amelyben több harmadik fél pénzügyi eszközökre irányuló vételi és eladási szándéka hozható össze;

12. „rendszeres internalizáló”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontja szerinti rendszeres internalizáló;

13. „szabályozott piac”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 21. pontja szerinti szabályozott piac;

14. „multilaterális kereskedési rendszer” vagy „MTF”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 22. pontja szerinti multilaterális kereskedési rendszer;

15. „szervezett kereskedési rendszer” vagy „OTF”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 23. pontja szerinti szervezett kereskedési rendszer;

16. „kereskedési helyszín”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 24. pontja szerinti kereskedési helyszín;

16a. *  „kijelölt közzétételi szervezet”: olyan befektetési vállalkozás, amely a 20. cikk (1) bekezdésével és a 21. cikk (1) bekezdésével összhangban felelős az ügyletek APA-n keresztül történő közzétételéért;

17. *  „likvid piac”:

a) a 9., 11. és 11a. cikk alkalmazásában:

i. a kötvények tekintetében olyan piac, amelyen folyamatosan üzletkötésre kész és hajlandó vevők és eladók vannak, amennyiben a piacot a kötvénykibocsátás nagyságrendje alapján értékelik;

ii. az i. pontban említettektől eltérő pénzügyi eszköz vagy pénzügyieszköz-kategória tekintetében olyan piac, ahol folyamatosan üzletkötésre kész és hajlandó vevők és eladók vannak, amennyiben a piacot a következő kritériumok alapján értékelik, figyelembe véve az adott pénzügyi eszköz vagy pénzügyieszköz-kategória sajátos piaci struktúráit:

- az ügyletek átlagos gyakorisága és nagyságrendje különböző piaci feltételek mellett, figyelemmel a pénzügyi eszköz kategóriáján belül a termékek jellegére és életciklusára,

- a piaci szereplők száma és típusa, ideértve a piaci szereplőknek a kereskedett pénzügyi eszközökhöz viszonyított arányát egy adott termék esetében,

- az eladási és vételi ár különbségének (spread) átlagos nagyságrendje, ha ismert,

- adott esetben a kibocsátás nagyságrendje;

b) a 4., 5. és 14. cikk alkalmazásában olyan pénzügyi eszköz piaca, amellyel naponta kereskednek, amennyiben a piacot a következő kritériumok alapján értékelik:

i. az említett pénzügyi eszköz piaci kapitalizációja;

ii. az említett pénzügyi eszközzel végzett ügyletek átlagos napi száma;

iii. az említett pénzügyi eszköz átlagos napi forgalma;

18. *  „illetékes hatóság”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 26. pontjában meghatározott illetékes hatóság, valamint az adatszolgáltatók engedélyezése és felügyelete tekintetében az EÉPH, kivéve azokat a jóváhagyott jelentési mechanizmusokat (ARM-ek) és jóváhagyott közzétételi mechanizmusokat (APA-k), amelyek az e cikk (3) bekezdése szerinti eltérés alá tartoznak;

19. „hitelintézet”: az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet *  4. cikke (1) bekezdésének 1. pontja szerinti hitelintézet;

20. „fióktelep”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 30. pontja szerinti fióktelep;

21. „szoros kapcsolat”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 35. pontja szerinti szoros kapcsolat;

22. „vezető testület”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 36. pontja szerinti vezető testület;

22a. *  „felső vezetés”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott felső vezetés;

23. „strukturált betét”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 43. pontja szerinti strukturált betét;

24. „átruházható értékpapírok”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 44. pontja szerinti átruházható értékpapírok;

25. „letéti igazolások”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 45. pontja szerinti letéti igazolások;

26. „tőzsdén kereskedett alap”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 46. pontja szerinti tőzsdén kereskedett alap;

27. „certifikátok”: tőkepiacon forgatható értékpapírok, amelyeket a befektetés kibocsátó általi visszafizetésekor a részvények elé, de a fedezetlen kötvények és más, hasonló eszközök mögé sorolnak;

28. „strukturált pénzügyi termékek”: olyan, adott pénzügyi eszközök (aktívák) csoportjához társuló hitelkockázat értékpapírosítására és átadására létrehozott értékpapírok, amelyek birtokosa rendszeres, a mögöttes eszközök cash flow-jától függő kifizetésekre jogosult;

29. „származtatott termékek”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 44. pontja c) alpontjában meghatározott és I. mellékletének C. szakasza 4-10. pontjában említett pénzügyi eszközök;

30. „árualapú származtatott termékek”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikk (1) bekezdése 44. pont c) alpontjában meghatározott pénzügyi eszközök, amelyek a 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 10. pontjában említett árucikkhez vagy I. mellékletének C. szakasza 5., 6., 7. és 10. pontjában említett mögöttes termékhez kapcsolódnak;

31. „központi szerződő fél (CCP)”: a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerinti CCP;

32. „tőzsdén kereskedett származtatott termék”: olyan származtatott termék, amellyel szabályozott piacon vagy a szabályozott piaccal egyenértékűnek tekintett harmadik országbeli piacon kereskednek e rendelet 28. cikkével összhangban, és amely nem tartozik bele a tőzsdén kívüli származtatott ügyletnek a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének (7) bekezdése szerinti fogalommeghatározásába;

32a. *  „tőzsdén kívüli származtatott ügylet”: a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 7. pontjában meghatározott, tőzsdén kívüli származtatott ügylet;

33. „szándék érdemi jelzése”: egy kereskedési rendszeren belül egy tag vagy résztvevő olyan üzenete egy másik tag vagy résztvevő számára a fennálló kereskedési szándékról, amely a kötésről való megállapodáshoz szükséges összes szükséges információt tartalmazza;

34. *  „jóváhagyott közzétételi mechanizmus” vagy „APA”: olyan személy, akit e rendelet szerint felhatalmaztak azon szolgáltatás nyújtására, hogy a befektetési vállalkozások nevében közzétegye a kereskedési jelentéseket a 20. és a 21. cikk alapján;

35. *  „összesítettadat-szolgáltató” vagy „CTP”: olyan személy, amelyet e rendelet IVa. címének 1. fejezetével összhangban felhatalmaztak azon szolgáltatás nyújtására, hogy a kereskedési helyszínektől és az APA-któl származó adatokat összegyűjtse és az említett adatokat egy, piaci alapadatokat és szabályozási adatokat nyújtó, folyamatos és élő, elektronikus adatfolyamba vonja össze;

36. *  „jóváhagyott jelentési mechanizmus” vagy „ARM”: olyan személy, akit e rendelet szerint felhatalmaztak azon szolgáltatás nyújtására, hogy a befektetési vállalkozások nevében bejelentse az ügyletek adatait az illetékes hatóságoknak vagy az EEPH-nak;

36a. *  „adatszolgáltatók”: a 34-36. pontban és a 27b. cikk (2) bekezdésében említett személyek;

36b. *  „piaci alapadatok”:

a) egy adott részvényre vagy tőzsdén kereskedett alapra vonatkozó valamennyi alábbi adat egy adott időbélyegzőn:

i. folyamatos ajánlati könyvek esetében a legjobb európai vételi és eladási árfolyam a vonatkozó volumennel együtt;

ii. az aukciós kereskedési rendszerek esetében az az ár, amelyen a kereskedési algoritmus a legjobban érvényesülne, és az a volumen, amely az említett rendszer résztvevői által potenciálisan végrehajtásra kerülne az említett áron;

iii. az ügyleti ár és az említett áron végrehajtott volumen;

iv. ügyletek esetében a kereskedési rendszer típusa és az alkalmazandó mentességek és halasztások;

v. az i. és ii. pontban említett információk kivételével a kereskedési helyszínt egyedileg azonosító piacazonosító kód, és más végrehajtási helyszínek esetében pedig a végrehajtási helyszín típusát azonosító azonosító kód;

vi. a végrehajtási helyszíneken alkalmazandó szabványosított eszközazonosító;

vii. az időbélyegző adatai a következőkre vonatkozóan, szükség szerint:

- az ügylet végrehajtása és annak bármilyen módosítása,

- a legjobb vételi és eladási ajánlatok felvétele az ajánlati könyvbe,

- az árak vagy volumenek aukciós kereskedési rendszerben történő feltüntetése,

- az első, második és harmadik franciabekezdésben felsorolt elemek kereskedési helyszínek általi közzététele,

- a piaci alapadatok terjesztése;

b) egy adott kötvényre vagy tőzsdén kívüli származtatott ügyletre vonatkozó valamennyi alábbi adat valamely adott időbélyegzőn:

i. az ügyleti ár és az említett áron végrehajtott mennyiség vagy nagyságrend;

ii. a kereskedési helyszínt egyedileg azonosító piacazonosító kód, valamint más végrehajtási helyszínek esetében azon azonosító kód, amely a végrehajtási helyszín típusát azonosítja;

iii. kötvények esetében a végrehajtási helyszíneken alkalmazandó szabványosított eszközazonosító;

iv. tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében a 27. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett azonosító referenciaadatok;

v. az időbélyegző adatai a következőkre vonatkozóan:

- az ügylet végrehajtása és annak bármilyen módosítása,

- az ügylet kereskedési helyszínek általi közzététele,

- a piaci alapadatok terjesztése;

vi. a kereskedési rendszer típusa és az alkalmazandó mentességek és halasztások;

36c. *  „szabályozási adatok”: a pénzügyi eszközökre vonatkozó megbízásokat párosító rendszerek állapotával kapcsolatos adatok, és egyedi pénzügyi eszközök kereskedési állapotával kapcsolatos adatok;

37. „székhely szerinti tagállam” a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 55. pontja szerinti székhely szerinti tagállam;

38. „fogadó tagállam”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 56. pontja szerinti fogadó tagállam;

39. „referenciaérték”: bármely ráta, index vagy a nyilvánosság számára elérhetővé tett vagy közzétett adat, amelyet időközönként vagy rendszeresen egy képlet felhasználásával állapítanak meg, egy vagy több mögöttes eszköz értékéből vagy olyan árfolyamokból, illetve azok alapján -ideértve a becsült árfolyamokat, a tényleges vagy becsült kamatlábakat, vagy más értékeket, vagy felméréseket -, amelyekre vonatkoztatva egy pénzügyi eszköz szerint fizetendő összeg vagy egy pénzügyi eszköz értékének megállapítása történik;

40. „interoperabilitási megállapodás”: a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 12. pontja szerinti interoperabilitási megállapodás;

41. „harmadik országbeli pénzügyi intézmény”: olyan szervezet, amelynek központi ügyviteli helye egy harmadik országban van, és ennek a harmadik országnak a joga szerint felhatalmazással vagy engedéllyel bír arra, hogy a 2013/36/EU irányelvben, a 2014/65/EU irányelvben, a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben * , a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben * , a 2003/41/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben *  vagy a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben *  felsorolt szolgáltatások vagy tevékenységek bármelyikét végezze;

42. „harmadik országbeli vállalkozás”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 57. pontja szerinti harmadik országbeli vállalkozás;

43. „nagykereskedelmi energiatermék”: az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet *  2. cikkének (4) bekezdése szerinti nagykereskedelmi energiatermék;

44. „mezőgazdasági áru alapú származtatott ügyletek”: az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet *  1. cikkében és I. mellékletének I-XX., valamint XXIV/1. részében felsorolt termékekhez kapcsolódó származtatott ügyletek;

45. „likviditástöredezettség”: olyan helyzet, amelyben:

a) egy kereskedési helyszín résztvevői azért nem képesek ügyleteket kötni egy vagy több másik résztvevővel az adott kereskedési helyszínen, mert nincsen olyan elszámolási megállapodás, amelyhez minden résztvevő hozzáférne; vagy

b) egy klíringtag vagy ügyfelei kénytelenek lennének egy adott pénzügyi eszköz tekintetében több CCP-nél fennálló pozíciójukat tartani, és ez korlátozná a pénzügyi kitettségek nettósítására vonatkozó lehetőséget;

46. „állampapír”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 61. pontja szerinti állampapír;

47. „portfóliótömörítés”: olyan kockázatcsökkentési szolgáltatás, amelyben két vagy több partner teljes mértékben vagy részben lezárja az adott partnerek által a portfóliótömörítésbe történő bevonás céljából benyújtott származtatott ügyletek egy részét vagy egészét, és a lezárt származtatott ügyleteket más olyan származtatott ügyletekkel helyettesíti, amelyek együttes nominális értéke kevesebb, mint a megszüntetett származtatott ügyletek együttes nominális értéke;

48. *  „fizikai teljesítéstől függő ügylet”: olyan, származtatott szerződés vagy egyéb pénzügyi eszköz keretében kötött ügylet, amely az alapját képező, azzal azonos mennyiségű fizikai eszköz egyidejű végrehajtásától függ;

49. *  „csomagmegbízás”: olyan, egyetlen egységként árazott megbízás, amely:

a) fizikai teljesítéstől függő ügylet végrehajtására irányul; vagy

b) két vagy több pénzügyi eszközre vonatkozik, ügyletcsomag végrehajtása céljából;

50. *  „ügyletcsomag”:

a) fizikai teljesítéstől függő ügylet; vagy

b) olyan ügylet, amely két vagy több, pénzügyi eszközökkel teljesített részügylet végrehajtását foglalja magában, és amely az alábbi kritériumok mindegyikét teljesíti:

i. az ügylet végrehajtására két vagy több fél között kerül sor;

ii. mindegyik részügylet tényleges gazdasági vagy pénzügyi kockázatot hordoz, mely kockázat kapcsolódik az összes többi részügylethez is;

iii. az egyes részügyletek végrehajtása egy időben történik, és az összes többi részügylet végrehajtásától függ.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy - a 50. cikkel összhangban - felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek a piaci változásokhoz való alkalmazkodás érdekében meghatározzák az (1) bekezdésben rögzített fogalommeghatározások bizonyos technikai elemeit.

(3) *  A Bizottság az 50. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el azon kritériumok meghatározására vonatkozóan, amelyek alapján azonosíthatók azok az ARM-ek és APA-k, amelyek - e rendelettől eltérve - a belső piac szempontjából korlátozott jelentőségükre tekintettel valamely tagállam 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 26. pontjában meghatározott illetékes hatóságának engedélyezési és felügyeleti hatáskörébe tartoznak.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása során a Bizottság figyelembe vesz egyet vagy többet a következő szempontok közül:

a) milyen mértékben nyújtanak szolgáltatásokat a csak egy tagállamban engedélyezett befektetési vállalkozások számára;

b) a kereskedési jelentések vagy ügyletek száma;

c) az ARM vagy az APA határokon átnyúló tevékenységet végző pénzügyi piaci szereplők csoportjához tartozik-e.

Amennyiben egy szervezetet adatszolgáltatóként nyújtott szolgáltatásai tekintetében e rendeletnek megfelelően az EÉPH felügyel, a szervezet ARM-ként vagy APA-ként végzett tevékenységeinek egyike sem zárható ki az EÉPH általi bármely e bekezdésnek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus szerinti felügyelet alól.

II. CÍM

ÁTLÁTHATÓSÁG A KERESKEDÉSI HELYSZÍNEKEN

1. FEJEZET

Átláthatóság a tulajdonviszonyt megtestesítő eszközöknél

3. cikk

Kereskedés előtti átláthatósági követelmények a kereskedési helyszínek számára a részvények, letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és más, hasonló pénzügyi eszközök vonatkozásában

(1) A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások nyilvánosságra hozzák a valamely kereskedési helyszínen kereskedett részvényekre, letéti igazolásokra, tőzsdén kereskedett alapokra, certifikátokra és más, hasonló pénzügyi eszközökre rendszereiken keresztül meghirdetett mindenkori vételi és eladási árakat és az ezen árak mellett fennálló kereskedési szándékok mértékét. Ezt a követelményt a szándék érdemi jelzésére is alkalmazni kell. A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőknek és befektetési vállalkozások ezeket az információkat a szokásos kereskedési időben folyamatosan hozzáférhetővé teszik a nyilvánosság számára.

(2) Az átláthatóságot szolgáló, (1) bekezdésben említett követelményeket hozzá kell igazítani az egyes kereskedési rendszerek sajátosságaihoz, beleértve az ajánlati könyves, a jegyzésvezérelt, a hibrid és az időszakos aukciós kereskedési rendszereket is.

(3) A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások méltányos üzleti feltételek mellett és megkülönböztetésmentesen hozzáférést biztosítanak a 14. cikk alapján a részvényekre, letéti igazolásokra, tőzsdén kereskedett alapokra, certifikátokra és más, hasonló pénzügyi termékekre adott jegyzéseik közzétételére kötelezett befektetési vállalkozások számára azon mechanizmusokhoz, amelyeket az (1) bekezdésben említett információk közzétételére alkalmaznak.

4. cikk

A tulajdonviszonyt megtestesítő eszközre vonatkozó mentességek

(1) Az illetékes hatóságok mentesíthetik a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőket és befektetési vállalkozásokat a 3. cikk (1) bekezdésében említett információk közzétételének kötelezettsége alól az alábbiak esetében:

a) olyan rendszerek, amelyek megbízásokat párosítanak, és olyan kereskedési módszertanon alapulnak, amelynél a 3. cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi eszközök ára arról a kereskedési helyszínről származik, ahol az adott pénzügyi eszközt kereskedésre elsőként engedélyezték, vagy amely likviditási szempontból a legrelevánsabb piac, és feltéve, hogy az említett referenciaárat széles körben közzéteszik, és azt a piaci szereplők megbízható referenciaárnak tekintik. E mentesség tartós igénybevételére az 5. cikkben foglalt feltételek vonatkoznak;

b) olyan rendszerek, amelyek olyan, előre letárgyalt ügyleteket formalizálnak,

i. *  amelyeket az aktuális, mennyiséggel súlyozott árrésen (spread) belül kötnek meg az ajánlati könyv vagy az e rendszert működtető kereskedési helyszín árjegyzőinek jegyzései alapján;

ii. amelyek nem likvid részvényekre, letéti igazolásokra, tőzsdén kereskedett alapokra, certifikátokra és más, hasonló pénzügyi eszközökre vonatkoznak, amelyek vonatkozásában nincsenek likvid piacok, és amennyiben az említett előre letárgyalt ügyleteket egy megfelelő referenciaár százalékos arányában kötik, ahol a referenciaárat és a százalékos arányt a rendszer üzemeltetője előre meghatározta; vagy

iii. amelyekre az adott pénzügyi eszköz aktuális piaci árától eltérő feltételek vonatkoznak;

c) a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó megbízások;

d) a közzétételükig a kereskedési helyszín megbízáskezelési rendszerében tárolt megbízások.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett referenciaárat a következők alapján kell megállapítani:

a) a mindenkori vételi és eladási árak közötti középérték azon a kereskedési helyszínen, ahol a szóban forgó pénzügyi eszköz először került bevezetésre vagy a likviditás szempontjából leginkább érintett piacon; vagy

b) ha az a) pontban említett ár nem áll rendelkezésre, az adott kereskedési nap nyitó vagy záró ára.

Ezek a b) pontban említett árak csak az adott kereskedési nap folyamatos kereskedési idején kívül használhatók referenciaárként a megbízásokban.

(3) Amennyiben a kereskedési helyszín olyan rendszereket működtet, amelyek az (1) bekezdés b) pontjának i. alpontjával összhangban előre letárgyalt ügyleteket formalizálnak:

a) az említett ügyleteket a kereskedési helyszín szabályai szerint végzik;

b) a kereskedési helyszín biztosítja, hogy megfelelő mechanizmusok, rendszerek és eljárások álljanak rendelkezésére az ilyen előre letárgyalt ügyletekkel kapcsolatos piaci visszaélések vagy visszaélési kísérletek megelőzésére és észlelésére az 596/2014/EU rendelet 16. cikkével összhangban;

c) a kereskedési helyszín rendszereket hoz létre, tart fenn és működtet a mentességnek az e rendeletben vagy a 2014/65/EU irányelvben rögzített egyéb követelmények megkerülésére való felhasználására tett mindennemű kísérlet észlelése és az ilyen kísérletek illetékes hatóságoknak való bejelentése céljából.

Amennyiben egy illetékes hatóság az (1) bekezdés b) pontjának i. vagy iii. alpontjával összhangban mentességet ad, az adott illetékes hatóság monitoring alá vonja a mentesség kereskedési helyszín általi felhasználását annak biztosítása érdekében, hogy a mentesség gyakorlásának feltételeit tiszteletben tartsák.

(4) Az illetékes hatóságoknak az (1) bekezdés szerinti mentességek engedélyezése előtt értesíteniük kell az EÉPH-t és más illetékes hatóságokat az egyes egyedi mentességek szándékolt felhasználásáról, és ismertetniük kell azok működését, beleértve azon kereskedési helyszín adatait, amelyen a referenciaár az (1) bekezdés a) pontjában említetteknek megfelelően megállapításra kerül. A mentesség engedélyezésének szándékáról szóló értesítést legalább négy hónappal a mentesség érvénybe lépése előtt el kell küldeni. Az EÉPH az értesítés kézhezvételétől számított két hónapon belül kötelező erővel nem bíró véleményt ad ki az adott illetékes hatóságnak, amelyben értékeli a mentesség összeegyeztethetőségét az (1) bekezdésben megállapított és a (6) bekezdés értelmében elfogadott szabályozástechnikai standardban részletezett előírásokkal. Amennyiben az említett illetékes hatóság engedélyez egy mentességet és egy másik tagállam illetékes hatósága nem ért egyet, úgy ezen illetékes hatóság visszautalhatja az ügyet az EÉPH elé, amely az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke által ráruházott hatáskörrel összhangban járhat el. Az EÉPH monitoring alá vonja a mentességek alkalmazását, és éves jelentést nyújt be a Bizottságnak azok gyakorlati alkalmazásáról.

(5) Az illetékes hatóság saját kezdeményezésére vagy egy másik illetékes hatóság kérelmére a (6) bekezdésben foglaltaknak megfelelően visszavonhatja az (1) bekezdés szerint megadott mentességet, ha úgy látja, hogy a mentességet nem eredeti céljának megfelelően alkalmazzák, vagy úgy véli, hogy a mentességet az e cikkben foglalt követelmények megkerülésére használják.

Az illetékes hatóságoknak értesíteniük kell az EÉPH-t és a többi illetékes hatóságot a mentesség megszüntetéséről, és teljes körűen indokolniuk kell erre vonatkozó döntésüket.

(6) Az EÉPH-nak szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia, amelyek meghatározzák a következőket:

a) *  minden érintett pénzügyieszköz-kategória tekintetében a 3. cikk (1) bekezdésének megfelelően a kereskedés előtti adatok közzéteendő részletei, a vételi és eladási árak vagy a kijelölt árjegyző által adott jegyzések közzéteendő sávja, valamint az említett árak melletti kereskedési szándék közzéteendő mértéke, figyelembe véve a kereskedési rendszerek különböző típusaihoz való, a 3. cikk (2) bekezdésében említettek szerinti szükséges hozzáigazítást;

b) egy pénzügyi eszköz likviditás szempontjából leginkább érintett piaca az (1) bekezdés a) pontjával összhangban;

c) az előre letárgyalt ügyletek egyedi sajátosságai a tekintetben, hogy a kereskedési helyszín tagja vagy résztvevője milyen különböző módokon teljesíti az adott ügyletet;

d) azok az előre letárgyalt ügyletek, amelyek nem járulnak hozzá az árképzéshez, és amelyekre vonatkozóan igénybe veszik az (1) bekezdés b) pontjának iii. alpontjában előírt mentességet;

e) minden érintett pénzügyieszköz-kategória tekintetében a megbízások azon nagyságrendje, valamint a közzétételükig egy kereskedési helyszín megbízáskezelési rendszerében tárolt megbízások esetében a megbízások azon típusa és minimális nagyságrendje, amelynél az (1) bekezdés alapján el lehet tekinteni a kereskedés előtti közzétételtől.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2015. július 3-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(7) *  Az illetékes hatóságok által a 2004/39/EK irányelv 29. cikkének (2) bekezdésével és 44. cikkének (2) bekezdésével, valamint az 1287/2006/EK rendelet 18., 19. és 20. cikkével összhangban 2018. január 3. előtt adott mentességeket az EÉPH 2020. január 3-ig felülvizsgálja. Az EÉPH-nak véleményt kell kibocsátania a szóban forgó illetékes hatóság részére, amelyben értékeli, hogy az adott mentességek továbbra is összeegyeztethetők-e az e rendeletben és az e rendelet szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban és szabályozástechnikai standardokban részletezett előírásokkal.

5. cikk

Volumenkorlát * 

(1) *  A kereskedési helyszínek felfüggesztik a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett mentesség alkalmazását, amennyiben egy pénzügyi eszközzel e mentesség alapján az Unióban végzett kereskedés százalékos aránya meghaladja az adott pénzügyi eszközzel az Unióban végzett kereskedés összvolumenének 7%-át. A kereskedési helyszínek az említett mentesség alkalmazásának felfüggesztésére vonatkozó döntésüket az EÉPH által az e cikk (4) bekezdésével összhangban közzétett adatokra alapozzák, és az ilyen döntést az említett adatok közzétételét követő két munkanapon belül hozzák meg, három hónapos időtartamra.

(2) * 

(3) * 

(4) *  Az EÉPH minden naptári év márciusának, júniusának, szeptemberének és decemberének végétől számított hét munkanapon belül közzéteszi az előző 12 hónapban az Unióban folytatott kereskedés összvolumenét pénzügyi eszközönként, az egyes pénzügyi eszközökkel a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett mentesség alapján az Unióban folytatott kereskedés százalékos arányát, és az egyes pénzügyi eszközökkel folytatott kereskedés tekintetében az említett százalékos arányok kiszámításához használt módszertant.

(5) * 

(6) * 

(7) *  Annak érdekében, hogy legyen egy megbízható alap, amelynek figyelembevételével monitoring alá lehet vonni a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett mentesség alapján zajló kereskedést, valamint hogy meg lehessen határozni, hogy túllépték-e az (1) bekezdésben említett korlátot, a kereskedési helyszínek működtetőinek olyan rendszerekkel és eljárásokkal kell rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik a kereskedési helyszínükön az említett mentesség alapján végrehajtott összes kereskedés azonosítását.

(8) *  Az az időszak, amelyre vonatkozóan az EÉPH-nak közzé kell tennie a kereskedési adatokat, és amely tekintetében monitoring alá kell vonni az egy adott pénzügyi eszköz vonatkozásában a mentesség alapján folytatott kereskedést, 2025. szeptember 29-én kezdődik meg.

(9) *  Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza azt a módszert - ideértve az ügyletek megjelölését is -, amelynek segítségével a (4) bekezdésnek megfelelően összeveti, kiszámítja és közzéteszi az ügyletekre vonatkozó adatokat annak érdekében, hogy pontos mérését biztosítsa az egyes pénzügyi eszközök vonatkozásában folytatott kereskedés összvolumenének és a mentesség alkalmazása mellett Unió-szerte folytatott kereskedés százalékos arányainak.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2025. március 29-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet.

(10) *  2027. szeptember 29-ig, majd azt követően évente az EÉPH jelentést nyújt be a Bizottságnak, amelyben értékeli az (1) bekezdésben meghatározott volumenkorlát-küszöbértéket, figyelembe véve a pénzügyi stabilitást, a nemzetközi bevált gyakorlatokat, az uniós vállalkozások versenyképességét, a piaci hatás jelentőségét és az árképzés hatékonyságát.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy az e cikk (1) bekezdésében meghatározott volumenkorlát-küszöbérték kiigazítása révén módosítsa ezt a rendeletet. Ezen albekezdés alkalmazása tekintetében a Bizottság figyelembe veszi az EÉPH-nak az e bekezdés első albekezdésében említett jelentését, a nemzetközi fejleményeket, valamint az uniós vagy nemzetközi szinten elfogadott standardokat.

6. cikk

Kereskedés utáni átláthatósági követelmények a kereskedési helyszínek számára a részvények, letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és más, hasonló pénzügyi eszközök vonatkozásában

(1) A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak nyilvánosságra kell hozniuk az azon részvényekre, letéti igazolásokra, tőzsdén kereskedett alapokra, certifikátokra és más, hasonló pénzügyi eszközökre vonatkozóan teljesített ügyletek árát, volumenét és időpontját, amelyekkel az adott kereskedési helyszínen kereskednek. A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak minden ilyen ügylet adatait - amennyire technikailag megvalósítható - a valós időhöz legközelebb eső időpontban kell közzétenniük.

(2) A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak méltányos üzleti feltételek mellett és megkülönböztetésmentesen hozzáférést kell biztosítaniuk a 20. cikk alapján a részvényekkel, letéti igazolásokkal, tőzsdén kereskedett alapokkal, certifikátokkal és más, hasonló pénzügyi termékekkel végzett ügyleteik adatainak közzétételére kötelezett befektetési vállalkozások számára azon mechanizmusokhoz, amelyeket az e cikk (1) bekezdése szerinti információk közzétételére alkalmaznak.

7. cikk

Halasztott közzététel engedélyezése

(1) Az illetékes hatóságok engedélyezhetik a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások számára, hogy az ügyletek adatait, azok típusától vagy nagyságrendjétől függően, halasztottan tegyék közzé.

Az illetékes hatóságok különösen olyan ügyletek tekintetében engedélyezhetik a halasztott közzétételt, amelyek meghaladják az adott részvény, letéti igazolás, tőzsdén kereskedett alap, certifikát vagy más, hasonló pénzügyi eszköz vagy az adott részvény-, letéti igazolás-, tőzsdén kereskedett alap-, certifikát- vagy más, hasonló pénzügyieszköz-kategória szokásos piaci nagyságrendjét.

A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak előzetes jóváhagyást kell szerezniük az illetékes hatóságoktól a kereskedés halasztott közzétételére javasolt mechanizmusokra, és ezeket a mechanizmusokat a piaci szereplőkkel és a nyilvánossággal világosan közölni kell. Az EÉPH-nak monitoring alá kell vonnia a halasztott kereskedési közzétételek mechanizmusainak az alkalmazását, és éves jelentést kell benyújtania a Bizottságnak azok gyakorlati alkalmazásáról.

Amennyiben egy illetékes hatóság engedélyezi a késleltetett közzétételt, és egy másik tagállam illetékes hatósága a késleltetéssel vagy a megadott engedély tényleges alkalmazásával nem ért egyet, az illetékes hatóság visszautalhatja az ügyet az EÉPH elé, amely az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke értelmében kapott felhatalmazás szerint járhat el.

(2) Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek meghatározzák a következőket oly módon, hogy a 2014/65/EU irányelv 64. cikke által előírt információk közzététele lehetővé váljon:

a) minden érintett pénzügyieszköz-kategória tekintetében az ügyletekre vonatkozó azon adatok, amelyeket a befektetési vállalkozásoknak, ezen belül a rendszeres internalizálóknak, valamint a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak a 6. cikk (1) bekezdésével összhangban nyilvánosságra kell hozniuk, ideértve a 6. cikk (1) bekezdése szerint és a 20. cikk szerint közzétett ügyletek különböző típusainak azonosítóit, különbséget téve azok között, amelyeket elsősorban a pénzügyi eszközök értékeléséhez kapcsolódó tényezők határoznak meg és azok között, amelyeket más tényezők határoznak meg;

b) a valós időhöz lehető legközelebb eső időpontban való közzétételre vonatkozó kötelezettségnek megfelelő időkorlát, beleértve azon eseteket is, amikor az ügyleteket a szokásos kereskedési időn kívül teljesítik.

c) az e cikk (1) bekezdésével és a 20. cikk (1) bekezdésével összhangban minden érintett pénzügyieszköz-kategória tekintetében azok a feltételek, amelyek mellett a befektetési vállalkozások, ezen belül a rendszeres internalizálók, valamint a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások számára megengedhető az ügyletek adatainak halasztott közzététele;

d) az azon ügyletek meghatározásakor alkalmazandó kritériumok, amelyek esetében a nagyságrend vagy az érintett részvény, letéti igazolás, tőzsdén kereskedett alap, certifikát vagy más, hasonló pénzügyi eszköz típusa - beleértve azok likviditási profilját - miatt az egyes érintett pénzügyieszköz-kategóriákra vonatkozóan engedélyezhető a halasztott közzététel.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2015. július 3-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

2. FEJEZET

Átláthatóság a nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközöknél

8. cikk

Kereskedés előtti átláthatósági követelmények a kereskedési helyszínekre vonatkozóan a kötvények, strukturált pénzügyi eszközök és kibocsátási egységek tekintetében * 

(1) *  Központi limitáras ajánlati könyv vagy időszakos aukciós kereskedési rendszer alkalmazásakor a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak nyilvánosságra kell hozniuk a kötvényekre, strukturált pénzügyi eszközökre és kibocsátási egységekre vonatkozóan a rendszereiken keresztül meghirdetett mindenkori vételi és eladási árakat és az ezen árak mellett fennálló kereskedési szándékok mértékét. Ezen piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak az említett információkat a szokásos kereskedési időben folyamatosan hozzáférhetővé kell tenniük a nyilvánosság számára.

(2) *  Az (1) bekezdésben említett átláthatósági követelményeket a kereskedési rendszerek különböző típusaihoz kell igazítani.

(3) * 

(4) * 

8a. cikk * 

Kereskedés előtti átláthatósági követelmények a kereskedési helyszínekre vonatkozóan a származtatott termékek tekintetében

(1) Központi limitáras ajánlati könyv vagy időszakos aukciós kereskedési rendszer alkalmazásakor a szabályozott piacot üzemeltető piacműködtetőknek nyilvánosságra kell hozniuk a rendszereiken keresztül hirdetett mindenkori vételi és eladási árakat és az ezen árak mellett fennálló kereskedési szándékok mértékét a tőzsdén kereskedett származtatott termékek tekintetében. Ezen piacműködtetőknek az említett információkat a szokásos kereskedési időben folyamatosan elérhetővé kell tenniük a nyilvánosság számára.

(2) Központi limitáras ajánlati könyv vagy időszakos aukciós kereskedési rendszer alkalmazásakor az MTF-et vagy OTF-et üzemeltető piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak nyilvánosságra kell hozniuk a rendszereiken keresztül hirdetett mindenkori vételi és eladási árakat és az ezen árak mellett fennálló kereskedési szándékok mértékét az euróban, japán yenben, USA dollárban vagy angol fontban denominált olyan, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében, amelyek:

a) a 648/2012/EU rendelet II. címe szerinti elszámolási kötelezettség alá tartoznak, központi elszámolás tárgyát képezik, származtatott kamatügyletek esetében szerződésben megállapított futamidejük 1, 2, 3, 5, 7, 10, 12, 15, 20, 25 vagy 30 év;

b) olyan egy alaptermékes hitel-nemteljesítési csereügyletek, amelyek globálisan rendszerszinten jelentős bankra hivatkoznak, és amelyek központi elszámolás tárgyát képezik; vagy

c) olyan hitel-nemteljesítési csereügyletek, amelyek globálisan rendszerszinten jelentős bankokat magukban foglaló indexre hivatkoznak és központi elszámolás tárgyát képezik.

Ezen piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak az említett információkat a szokásos kereskedési időben folyamatosan elérhetővé kell tenniük a nyilvánosság számára.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett átláthatósági követelményeket a kereskedési rendszerek különböző típusaihoz kell igazítani.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a piaci fejlemények fényében módosítsa az e cikk (2) bekezdésének első albekezdését az említett albekezdésben meghatározott átláthatósági követelmények alá tartozó, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében.

8b. cikk * 

Kereskedés előtti átláthatósági követelmények a kereskedési helyszínekre vonatkozóan a csomagmegbízások tekintetében

(1) Központi limitáras ajánlati könyv vagy időszakos aukciós kereskedési rendszer alkalmazásakor a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak nyilvánosságra kell hozniuk a rendszereiken keresztül hirdetett mindenkori vételi és eladási árakat és az ezen árak mellett fennálló kereskedési szándékok mértékét a kötvényekből, strukturált pénzügyi eszközökből, kibocsátási egységekből és származtatott termékekből álló csomagmegbízások tekintetében. Ezen piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak az említett információkat a szokásos kereskedési időben folyamatosan elérhetővé kell tenniük a nyilvánosság számára.

(2) Az (1) bekezdésben említett átláthatósági követelményeket a kereskedési rendszerek különböző típusaihoz kell igazítani.

9. cikk

Kötvényekre, strukturált pénzügyi eszközökre, kibocsátási egységekre, származtatott termékekre és csomagmegbízásokra vonatkozó mentességek * 

(1) Az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy mentesítsék a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőket és befektetési vállalkozásokat a 8. cikk (1) bekezdésében, a 8a. cikk (1) és (2) bekezdésében, valamint a 8b. cikk (1) bekezdésében említett információk közzétételének kötelezettsége alól az alábbiak esetében: * 

a) a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó megbízások, valamint a közzétételükig a kereskedési helyszín megbízáskezelési rendszerében tárolt megbízások;

b) * 

c) *  a 28. cikkben említettek szerinti kereskedési kötelezettség hatálya alá nem tartozó, likvid piaccal nem rendelkező, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek, valamint likvid piaccal nem rendelkező más pénzügyi eszközök;

d) *  fizikai teljesítéstől függő ügylet végrehajtására irányuló megbízások;

e) *  az alábbi feltételek valamelyikét teljesítő csomagmegbízások:

i. a részügyletek legalább egyike likvid piaccal nem rendelkező pénzügyi eszköz, kivéve, ha a csomagmegbízás egésze viszont rendelkezik likvid piaccal;

ii. a részügyletek legalább egyike a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó összegű, kivéve, ha a csomagmegbízás egésze viszont rendelkezik likvid piaccal;

iii. * 

(2) Az illetékes hatóságoknak az (1) bekezdés szerinti mentességek engedélyezése előtt értesíteniük kell az EÉPH-t és más illetékes hatóságokat az egyes egyedi mentességek szándékolt felhasználásáról, és ismertetniük kell azok működését. A mentesség engedélyezésének szándékáról szóló értesítést legalább négy hónappal a mentesség érvénybe lépése előtt el kell küldeni. Az EÉPH az értesítés kézhezvételétől számított két hónapon belül véleményt ad ki a szóban forgó illetékes hatóságnak, amelyben értékeli a mentesség összeegyeztethetőségét az (1) bekezdésben megállapított - és az (5) bekezdés értelmében elfogadott szabályozástechnikai standardokban részletezett - előírásokkal. Amennyiben az említett illetékes hatóság mentességet engedélyez és egy másik tagállam illetékes hatósága nem ért egyet ezzel, úgy az ügyet visszautalhatja az EÉPH elé, amely az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke által ráruházott hatáskörrel összhangban járhat el. Az EÉPH-nak monitoring alá kell vonnia a mentességek alkalmazását, és éves jelentést kell benyújtania a Bizottságnak azok gyakorlati alkalmazásáról.

(2a) *  Az illetékes hatóságok mentesíthetik a csomagmegbízás bármely részegységét a 8b. cikk (1) bekezdésben említett kötelezettség alól.

(3) *  Az illetékes hatóságok - saját kezdeményezésük vagy egy másik illetékes hatóság vagy az EÉPH kérése alapján - megszüntethetik az (1) bekezdés alapján engedélyezett mentességet, ha azt állapítják meg, hogy az érintett a mentességet annak eredeti céljától eltérő módon veszi igénybe, vagy ha úgy ítélik meg, hogy a mentességet az ebben a cikkben megállapított előírások megkerülésére használja fel.

Az illetékes hatóságoknak késedelem nélkül értesíteniük kell az EÉPH-t és a többi illetékes hatóságot a mentesség megszüntetéséről még annak érvénybe lépése előtt, és teljes körűen indokolniuk kell erre vonatkozó döntésüket.

(4) *  Az az illetékes hatóság, amely egy vagy több olyan kereskedési helyszín felügyeletéért felelős, amelyen kötvények, strukturált pénzügyi eszközök, kibocsátási egységek vagy származtatott termékek valamely kategóriájával kereskednek, átmenetileg felfüggesztheti a 8. cikkben említett kötelezettségeket, amennyiben az említett pénzügyieszköz-kategória likviditása egy meghatározott küszöbérték alá csökken. Ezt a küszöbértéket az érintett pénzügyi eszköz piacára jellemző objektív kritériumok alapján kell megállapítani. Az ilyen átmeneti felfüggesztésről szóló értesítést közzé kell tenni az érintett illetékes hatóság honlapján, és közölni kell az EÉPH-val. Az EÉPH az említett átmeneti felfüggesztést közzéteszi a honlapján.

Az átmeneti felfüggesztés kezdetben három hónapot meg nem haladó időszakra érvényes, onnan számítva, hogy az érintett illetékes hatóság a felfüggesztést a weboldalán közzétette. A felfüggesztés alkalmanként legfeljebb három hónappal meghosszabbítható, amennyiben az átmeneti felfüggesztés indoka továbbra is fennáll. Az átmeneti felfüggesztés automatikusan hatályát veszti abban az esetben, ha a három hónapos időszak elteltével nem hosszabbítják meg.

Az érintett illetékes hatóság a 8. cikkben említett kötelezettségek felfüggesztése vagy átmeneti felfüggesztésének megújítása előtt tájékoztatja az EÉPH-t a szándékáról és megindokolja azt. Az EÉPH a lehető leghamarabb véleményt nyilvánít az illetékes hatóság részére arról, hogy az e bekezdés első és második albekezdésével összhangban indokoltnak tartja-e a felfüggesztést vagy az átmeneti felfüggesztés megújítását.

(5) *  Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek meghatározzák a következőket:

a) a (4) bekezdésben említett, a pénzügyi eszközhöz kapcsolódó likviditási küszöbérték kiszámításához alkalmazandó paraméterek és módszerek. A tagállamok által a küszöbérték kiszámításához alkalmazandó paramétereket és módszereket oly módon kell megállapítani, hogy a küszöbérték elérése az érintett pénzügyi eszköz tekintetében a 2. cikk (1) bekezdésének 17. pontjában alkalmazott kritériumok alapján az Unió valamennyi helyszínén a likviditás számottevő csökkenését jelentse;

b) *  minden érintett pénzügyieszköz-kategória tekintetében a vételi és eladási árak azon sávja, valamint az ilyen árak melletti kereskedési szándék azon mértéke, amelyet a 8. cikk (1) bekezdésének, a 8a. cikk (1) és (2) bekezdésének, valamint a 8b. cikk (1) bekezdésének megfelelően közzé kell tenni, figyelembe véve az egyes kereskedési rendszerek különböző típusaihoz való, a 8. cikk (2) bekezdésében, a 8a. cikk (3) bekezdésében és a 8b. cikk (2) bekezdésében említettek szerinti szükségszerű hozzáigazítást;

c) minden érintett pénzügyieszköz-kategória tekintetében a megbízások azon nagyságrendje, valamint a közzétételükig megbízáskezelési rendszerben tárolt megbízások esetében a megbízások azon típusa és minimális nagyságrendje, amelynél az (1) bekezdés alapján el lehet tekinteni a kereskedés előtti közzétételtől;

d) * 

e) azon likvid piaccal nem rendelkező pénzügyi eszközök vagy pénzügyieszköz-kategóriák, amelyek esetében az (1) bekezdés alapján el lehet tekinteni a kereskedés előtti közzétételtől;

f) *  a központi limitáras ajánlati könyvek és az időszakos aukciós kereskedési rendszerek jellemzői.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2025. március 29-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet.

(6) *  Az (1) bekezdés e) pontja i. és ii. alpontja egységes alkalmazásának biztosítása érdekében, az ESMA szabályozástechnikai standard-tervezeteket dolgoz ki annak érdekében, hogy módszertant hozzon létre az olyan csomagmegbízások számára, amelyeknek van likvid piaca. Az annak megállapítására szolgáló módszertan kidolgozása során, hogy az adott csomagmegbízás egészében véve rendelkezik-e likvid piaccal, az ESMA megvizsgálja, hogy a csomag szabványosított-e, illetve jelentős-e a kereskedelme.

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2017. február 28-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

10. cikk * 

Kereskedés utáni átláthatósági követelmények a kereskedési helyszínekre vonatkozóan a kötvények, strukturált pénzügyi eszközök, kibocsátási egységek és származtatott termékek vonatkozásában

(1) A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak nyilvánosságra kell hozniuk az azon kötvények, strukturált pénzügyi eszközök és kibocsátási egységek tekintetében végrehajtott ügyletek árát, volumenét és időpontját, amelyekkel kereskedési helyszínen kereskednek. Ezen követelmények a tőzsdén kereskedett származtatott termékek tekintetében végrehajtott ügyletekre és a 8a. cikk (2) bekezdésében említett, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre is alkalmazandók. A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak minden ilyen ügylet adatait a valós időhöz a technikai lehetőségek függvényében legközelebbi időpontban kell közzétenniük.

(2) A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak méltányos üzleti feltételek mellett és megkülönböztetésmentesen hozzáférést kell biztosítaniuk a 21. cikk alapján a kötvényekkel, strukturált pénzügyi eszközökkel, kibocsátási egységekkel végzett ügyleteik és a 8a. cikk (2) bekezdésében említett, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adatainak közzétételére kötelezett befektetési vállalkozások számára azon mechanizmusaikhoz, amelyek az e cikk (1) bekezdés szerinti információk közzétételére szolgálnak.

(3) Az ügyletcsomagra vonatkozó információkat - valamennyi összetevő tekintetében - a valós időhöz a technikai lehetőségek függvényében legközelebbi időpontban kell elérhetővé tenni, annak szükségességére tekintettel, hogy az egyes pénzügyi eszközökhöz árakat kell rendelni, valamint tartalmazniuk kell egy arra utaló jelölést, hogy az összetevő ügyletcsomaghoz tartozik.

Amennyiben az ügyletcsomag egyik összetevője a 11. vagy a 11a. cikk szerinti halasztott közzétételre jogosult, az összetevőről az ügyletre vonatkozó halasztás időtartama után kell információt elérhetővé tenni.

11. cikk

Halasztott közzététel a kötvények, strukturált pénzügyi eszközök vagy kibocsátási egységek tekintetében * 

(1) *  A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások e cikknek megfelelően elhalaszthatják a kereskedési helyszínen kereskedett kötvények, strukturált pénzügyi eszközök vagy kibocsátási egységek tekintetében végrehajtott ügyletek adatainak közzétételét, ideértve az árat és a volument is.

A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások világosan közlik a piaci szereplőkkel és a nyilvánossággal a halasztott közzétételre vonatkozó mechanizmusokat. Az EÉPH nyomon követi e mechanizmusok alkalmazását, és kétévente jelentést nyújt be a Bizottságnak azok gyakorlati igénybevételéről.

(1a) *  A kötvények vagy azok kategóriái tekintetében a halasztott közzétételre vonatkozó mechanizmusokat öt kategória igénybevételével kell megszervezni:

a) 1. kategória: közepes nagyságrendű ügyletek olyan pénzügyi eszközzel, amelynek van likvid piaca;

b) 2. kategória: közepes nagyságrendű ügyletek olyan pénzügyi eszközzel, amelynek nincs likvid piaca;

c) 3. kategória: nagy nagyságrendű ügyletek olyan pénzügyi eszközzel, amelynek van likvid piaca;

d) 4. kategória: nagy nagyságrendű ügyletek olyan pénzügyi eszközzel, amelynek nincs likvid piaca;

e) 5. kategória: nagyon nagy nagyságrendű ügyletek.

Amikor a halasztás időtartama lejár, az ügyletekre vonatkozó valamennyi adatot ügyletenként közzé kell tenni.

(1b) *  A kereskedési helyszínen kereskedett strukturált pénzügyi eszközök vagy kibocsátási egységek, vagy azok kategóriái tekintetében a halasztott közzétételre vonatkozó mechanizmusokat a (4) bekezdés g) pontjában említett szabályozástechnikai standardok szerint kell megszervezni.

Amikor a halasztás időtartama lejár, az ügyletekre vonatkozó valamennyi adatot ügyletenként közzé kell tenni.

(2) *  Az az illetékes hatóság, amely egy vagy több olyan kereskedési helyszín felügyeletéért felelős, amelyen kötvények, strukturált pénzügyi eszközök vagy kibocsátási egységek valamely kategóriájával kereskednek, átmenetileg felfüggesztheti a 10. cikkben említett kötelezettségeket, amennyiben az említett pénzügyieszközkategória likviditása a 9. cikk (5) bekezdésének a) pontjában említett módszertannak megfelelően meghatározott küszöbérték alá csökken. E küszöbértéket az érintett pénzügyi eszköz piacára jellemző objektív kritériumok alapján kell megállapítani.

Az ilyen átmeneti felfüggesztést közzé kell tenni az érintett illetékes hatóság honlapján, és arról értesíteni kell az EÉPH-t. Az EÉPH az említett átmeneti felfüggesztést közzéteszi a honlapján.

Veszélyhelyzet - például az Unióban kereskedett kötvények, strukturált pénzügyi eszközök vagy kibocsátási egységek valamely kategóriájának likviditására gyakorolt jelentős kedvezőtlen hatás - esetén az EÉPH meghosszabbíthatja a (4) bekezdés f) és g) pontja alapján elfogadott szabályozástechnikai standardoknak megfelelően meghatározott maximális halasztási időtartamokat. Ilyen meghosszabbításról való döntés meghozatala előtt az EÉPH konzultál minden olyan illetékes hatósággal, amely egy vagy több olyan kereskedési helyszín felügyeletéért felelős, amelyen az említett kategóriájú kötvénnyel, strukturált pénzügyi eszközzel vagy kibocsátási egységgel kereskednek. Az ilyen meghosszabbítást közzé kell tenni az EÉPH honlapján.

Az első albekezdésben említett átmeneti felfüggesztés vagy a harmadik albekezdésben említett meghosszabbítás egy három hónapot meg nem haladó kezdeti időszakra érvényes attól az időponttól számítva, hogy az érintett illetékes hatóság, illetve az EÉPH a honlapján azt közzétette. Az ilyen felfüggesztés vagy meghosszabbítás alkalmanként legfeljebb három hónappal megújítható, ha az átmeneti felfüggesztés vagy a meghosszabbítás indoka továbbra is fennáll.

Az érintett illetékes hatóság az első albekezdésben említettek szerinti átmeneti felfüggesztés megszüntetése vagy megújítása előtt tájékoztatja az EÉPH-t a szándékáról, és megindokolja azt. Az EÉPH a lehető leghamarabb véleményt nyilvánít az illetékes hatóság részére arról, hogy az első és a negyedik albekezdésben foglaltakkal összhangban indokoltnak tartja-e az átmeneti felfüggesztést vagy annak megújítását.

(3) *  Az (1) bekezdésben említett halasztott közzététel mellett egy tagállam illetékes hatósága az adott tagállam által kibocsátott állampapírok vagy azok kategóriái tekintetében lehetővé teheti, hogy:

a) egy meghosszabbított - hat hónapot meg nem haladó - időtartamon át egyes ügyletek nagyságrendje ne kerüljön közzétételre; vagy

b) egy meghosszabbított - hat hónapot meg nem haladó - időtartamon át több ügylet adatai összesített formában kerüljenek közzétételre.

A nem valamely tagállam által kibocsátott állampapírokkal végzett ügyletek tekintetében az első albekezdés szerinti határozatokat az EÉPH hozza meg.

Az EÉPH a honlapján közzéteszi az első és a második albekezdés alapján engedélyezett halasztások listáját. Az EÉPH nyomon követi az első és a második albekezdés alapján hozott határozatok alkalmazását, és kétévente jelentést nyújt be a Bizottságnak a halasztások gyakorlati igénybevételéről.

Amikor a halasztás időtartama lejár, az ügyletekre vonatkozó valamennyi adatot ügyletenként közzé kell tenni.

(4) *  Az EÉPH a 22b. cikk (2) bekezdése alapján létrehozott érdekelt felekből álló szakértői csoporttal folytatott konzultációt követően szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a következők oly módon történő meghatározása érdekében, amely lehetővé teszi az e cikk és a 27g. cikk alapján előírt információk közzétételét:

a) az e cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi eszközök minden kategóriája tekintetében az ügyletekre vonatkozó azon adatok, amelyeket a befektetési vállalkozásoknak és a piacműködtetőknek nyilvánosságra kell hozniuk, ideértve a 10. cikk (1) bekezdése és a 21. cikk (1) bekezdése szerint közzétett ügyletek különböző típusainak azonosítóit, különbséget téve azok között, amelyeket elsősorban a pénzügyi eszközök értékeléséhez kapcsolódó tényezők határoznak meg és azok között, amelyeket más tényezők határoznak meg;

b) a valós időhöz a technikai lehetőségek függvényében legközelebbi időpontban történő közzétételre vonatkozó kötelezettségnek megfelelőként tekintett időkorlát, ideértve azon eseteket is, amikor az ügyleteket a szokásos kereskedési időn kívül hajtják végre;

c) az, hogy egy kereskedési helyszínen kereskedett strukturált pénzügyi eszközök vagy kibocsátási egységek, vagy azok kategóriái közül melyek esetén létezik likvid piac;

d) az, hogy mi minősül a kötvények vagy azok kategóriái likvid és nem likvid piacának, az e kötvények kibocsátási nagyságrendjének megfelelően meghatározott küszöbértékekben kifejezve;

e) mennyiségi és minőségi elemzés alapján, valamint a 2. cikk (1) bekezdése 17. pontjának a) alpontjában foglalt kritériumokat és adott esetben más releváns kritériumokat is figyelembe véve az, hogy likvid vagy nem likvid kötvény vagy annak valamely kategóriája esetében mi minősül az e cikk (1a) bekezdésében említettek szerinti közepes, nagy és nagyon nagy nagyságrendű ügyletnek;

f) a kötvények vagy azok kategóriái tekintetében az (1a) bekezdésben meghatározott öt kategória mindegyikére alkalmazandó, árra és volumenre vonatkozó halasztások, a következő maximális időtartamok alkalmazásával:

i. az 1. kategóriába tartozó ügyleteknél: 15 percet meg nem haladó, árra és volumenre vonatkozó halasztás;

ii. a 2. kategóriába tartozó ügyleteknél: a kereskedési nap végét nem túllépő, árra és volumenre vonatkozó halasztás;

iii. a 3. kategóriába tartozó ügyleteknél: az ügylet napját követő első kereskedési nap végét nem túllépő, árra vonatkozó halasztás és az ügylet napját követő egy hetet nem túllépő, volumenre vonatkozó halasztás;

iv. a 4. kategóriába tartozó ügyleteknél: az ügylet napját követő második kereskedési nap végét nem túllépő, árra vonatkozó halasztás és az ügylet napját követő két hetet nem túllépő, volumenre vonatkozó halasztás;

v. az 5. kategóriába tartozó ügyleteknél: az ügylet napját követő négy hetet nem túllépő, árra és volumenre vonatkozó halasztás;

g) strukturált pénzügyi eszközök és kibocsátási egységek, vagy azok kategóriái tekintetében a halasztott közzétételre vonatkozó mechanizmusok, mennyiségi és minőségi elemzés alapján és figyelembe véve a 2. cikk (1) bekezdése 17. pontjának a) alpontjában foglalt kritériumokat és adott esetben más releváns kritériumokat;

h) állampapírok vagy azok kategóriái tekintetében az ilyen eszközökkel végzett azon ügylet nagyságrendjének vagy típusának meghatározásakor alkalmazandó kritériumok, amelyre vonatkozóan a (3) bekezdés szerinti határozatok hozhatók.

Az (1a) bekezdésben meghatározott egyes kategóriákra vonatkozóan az EÉPH rendszeresen naprakésszé teszi az e bekezdés első albekezdésének f) pontjában említett szabályozástechnikai standardtervezeteket annak érdekében, hogy kiigazítsa az alkalmazandó halasztási időtartamot azzal a céllal, hogy azt adott esetben fokozatosan csökkentse. Legkésőbb egy évvel a csökkentett halasztási időtartamok alkalmazásának kezdetét követően az EÉPH mennyiségi és minőségi elemzést végez azért, hogy értékelje a csökkentés hatásait. Az EÉPH felhasználja a CTP által e célból terjesztett, kereskedés utáni átláthatósági adatokat, amennyiben azok rendelkezésre állnak. Ha a pénzügyi eszközökre nézve kedvezőtlen hatások jelentkeznek, az EÉPH naprakésszé teszi az e bekezdés első albekezdésének f) pontjában említett szabályozástechnikai standardtervezeteket azért, hogy a halasztási időtartamot a korábbi szintre emelje.

Az EÉPH az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. december 29-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első és második albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet.

11a. cikk * 

Halasztott közzététel a származtatott termékek tekintetében

(1) A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások e cikknek megfelelően elhalaszthatják a tőzsdén kereskedett származtatott termékek tekintetében végrehajtott ügyletek és a 8a. cikk (2) bekezdésében említett, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adatainak közzétételét, ideértve az árat és a volument is.

A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások világosan közlik a piaci szereplőkkel és a nyilvánossággal a halasztott közzétételre vonatkozó mechanizmusokat. Az EÉPH nyomon követi e mechanizmusok alkalmazását, és kétévente jelentést nyújt be a Bizottságnak azok gyakorlati igénybevételéről.

A tőzsdén kereskedett származtatott termékek vagy a 8a. cikk (2) bekezdésében említett, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek, vagy azok kategóriái tekintetében a halasztott közzétételre vonatkozó mechanizmusokat öt kategória igénybevételével kell megszervezni:

a) 1. kategória: közepes nagyságrendű ügyletek olyan pénzügyi eszközzel, amelynek van likvid piaca;

b) 2. kategória: közepes nagyságrendű ügyletek olyan pénzügyi eszközzel, amelynek nincs likvid piaca;

c) 3. kategória: nagy nagyságrendű ügyletek olyan pénzügyi eszközzel, amelynek likvid piaca van;

d) 4. kategória: nagy nagyságrendű ügyletek olyan pénzügyi eszközzel, amelynek nincs likvid piaca;

e) 5. kategória: nagyon nagy nagyságrendű ügyletek.

Amikor a halasztás időtartama lejár, az ügyletekre vonatkozó valamennyi adatot ügyletenként közzé kell tenni.

(2) Az az illetékes hatóság, amely egy vagy több olyan kereskedési helyszín felügyeletéért felelős, amelyen tőzsdén kereskedett származtatott termék vagy a 8a. cikk (2) bekezdésében említett, tőzsdén kívüli származtatott ügylet valamely kategóriájával kereskednek, átmenetileg felfüggesztheti a 10. cikkben említett kötelezettségeket, amennyiben az említett pénzügyieszköz-kategória likviditása a 9. cikk (5) bekezdésének a) pontjában említett módszertannak megfelelően meghatározott küszöbérték alá csökken. E küszöbértéket az érintett pénzügyi eszköz piacára jellemző objektív kritériumok alapján kell meghatározni.

Az ilyen átmeneti felfüggesztést közzé kell tenni az érintett illetékes hatóság honlapján, és arról értesíteni kell az EÉPH-t. Az EÉPH az említett átmeneti felfüggesztést közzé teszi a honlapján.

Veszélyhelyzet - mint például az Unióban kereskedett, tőzsdén kereskedett származtatott termék vagy a 8a. cikk (2) bekezdésében említett, tőzsdén kívüli származtatott ügylet valamely kategóriájának likviditására gyakorolt jelentős kedvezőtlen hatás - esetén az EÉPH meghosszabbíthatja az e cikk (3) bekezdésének e) pontja alapján elfogadott szabályozástechnikai standardoknak megfelelően meghatározott maximális halasztási időtartamokat. Az ilyen meghosszabbításról való döntés meghozatala előtt az EÉPH konzultál minden olyan illetékes hatósággal, amely egy vagy több olyan kereskedési helyszín felügyeletéért felelős, amelyen az említett kategóriájú, tőzsdén kereskedett származtatott termékkel vagy a 8a. cikk (2) bekezdésében említett, tőzsdén kívüli származtatott ügylettel kereskednek. Az ilyen meghosszabbítást közzé kell tenni az EÉPH honlapján.

Az első albekezdésben említett átmeneti felfüggesztés vagy a harmadik albekezdésben említett meghosszabbítás három hónapot meg nem haladó kezdeti időszakra érvényes attól a naptól számítva, hogy az érintett illetékes hatóság vagy az EÉPH a honlapján azt közzétette. Az ilyen felfüggesztés vagy meghosszabbítás alkalmanként legfeljebb három hónappal megújítható, ha az átmeneti felfüggesztés vagy a meghosszabbítás indoka továbbra is fennáll.

Az érintett illetékes hatóság az első albekezdésben említettek szerinti átmeneti felfüggesztés megszüntetése vagy megújítása előtt értesíti az EÉPH-t a szándékáról, és megindokolja azt. Az EÉPH a lehető leghamarabb véleményt nyilvánít az illetékes hatóság részére arról, hogy az első és a negyedik albekezdéssel összhangban indokoltnak tartja-e az átmeneti felfüggesztést vagy annak megújítását.

(3) Az EÉPH a 22b. cikk (2) bekezdése alapján létrehozott, érdekelt felekből álló szakértői csoporttal folytatott konzultációt követően szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a következők meghatározása érdekében oly módon, amely lehetővé teszi az e cikk és a 27g. cikk alapján előírt információk közzétételét:

a) az e cikk (1) bekezdésében említett származtatott termékek minden kategóriája tekintetében az ügyletekre vonatkozó azon adatok, amelyeket a befektetési vállalkozásoknak és a piacműködtetőknek nyilvánosságra kell hozniuk, ideértve a 10. cikk (1) bekezdése és a 21. cikk (1) bekezdése szerint közzétett ügyletek különböző típusainak azonosítóit, különbséget téve azok között, amelyeket elsősorban a származtatott termékek értékeléséhez kapcsolódó tényezők határoznak meg és azok között, amelyeket más tényezők határoznak meg;

b) a valós időhöz a technikai lehetőségek függvényében legközelebbi időpontban történő közzétételre vonatkozó kötelezettségnek megfelelőként tekintett időkorlát, ideértve azon eseteket is, amikor az ügyleteket a szokásos kereskedési időn kívül hajtják végre;

c) az, hogy mely származtatott termékek vagy azok mely kategóriái esetében létezik likvid piac;

d) az, hogy likvid vagy nem likvid származtatott termék vagy annak valamely kategóriája esetében mi minősül az e cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésében említett közepes, nagy és nagyon nagy nagyságrendű ügyletnek, mennyiségi és minőségi elemzés alapján és figyelembe véve a 2. cikk (1) bekezdése 17. pontjának a) alpontjában foglalt kritériumokat és adott esetben más releváns kritériumokat;

e) mennyiségi és minőségi elemzés alapján, valamint a 2. cikk (1) bekezdése 17. pontjának a) alpontjában foglalt kritériumokat, az ügylet nagyságrendjét és adott esetben más releváns kritériumokat is figyelembe véve az e cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott öt kategória mindegyikére alkalmazandó, az árra és a volumenre vonatkozó halasztások.

Az e cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott egyes kategóriákra vonatkozóan az EÉPH rendszeresen napra késszé teszi az e bekezdés első albekezdésének e) pontjában említett szabályozástechnikai standardtervezeteket annak érdekében, hogy kiigazítsa az alkalmazandó halasztási időtartamot azzal a céllal, hogy azt adott esetben fokozatosan csökkentse. Legkésőbb egy évvel a csökkentett halasztási időtartamok alkalmazásának kezdetét követően az EÉPH mennyiségi és minőségi elemzést végez azért, hogy értékelje a csökkentés hatásait. Az EÉPH felhasználja a CTP által e célból terjesztett, kereskedés utáni átláthatósági adatokat, amennyiben azok rendelkezésre állnak. Ha a pénzügyi eszközökre nézve kedvezőtlen hatások jelentkeznek, az EÉPH naprakésszé teszi az e bekezdés első albekezdésének e) pontjában említett szabályozástechnikai standardtervezeteket azért, hogy a halasztási időtartamot a korábbi szintre emelje.

Az EÉPH az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2025. szeptember 29-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első és második albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet.

Az EÉPH a 22b. cikk (2) bekezdése alapján létrehozott, érdekelt felekből álló szakértői csoporttal együttműködve felülvizsgálja és módosítja az első és második albekezdésben említett szabályozástechnikai standardokat azért, hogy figyelembe vegyen az e bekezdés első albekezdésének e) pontja és második albekezdése szerinti, az árra és volumenre vonatkozó halasztások kiigazítását érintő minden lényeges változást.

3. FEJEZET

A Kereskedési adatok elkülönített és méltányos üzleti alapon megvalósuló felkínálásának kötelezettsége

12. cikk

A kereskedés előtti és kereskedés utáni adatok elkülönített elérhetővé tételének kötelezettsége

(1) *  A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak a 3. cikkel, a 4. cikkel és a 6-11a. cikkel összhangban közzétett információkat úgy kell elérhetővé tenniük a nyilvánosság számára, hogy abban elkülönítik a kereskedés előtti és kereskedés utáni átláthatósági adatokat.

(2) Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozhat ki az átláthatóságot szolgáló, a kereskedés előtt és kereskedés után szolgáltatandó adatok nyújtásának meghatározására, beleértve az (1) bekezdésben említett információk nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban az adatok bontásának szintjét.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2015. július 3-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

13. cikk * 

A kereskedés előtti és kereskedés utáni adatok méltányos üzleti alapon való elérhetővé tételének kötelezettsége

(1) A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások, az APA-k, a CTP-k és a rendszeres internalizálók a 3., 4., 6-11a., 14., 20., 21., 27g. és 27h. cikkel összhangban közzétett információkat méltányos üzleti alapon - többek között elfogulatlan és tisztességes szerződési feltételek mellett - teszik elérhetővé a nyilvánosság számára.

Az említett piacműködtetők és befektetési vállalkozások, az APA-k, a CTP-k és a rendszeres internalizálók megkülönböztetésmentes hozzáférést biztosítanak az ilyen információkhoz. E piacműködtetők és befektetési vállalkozások, APA-k, CTP-k és rendszeres internalizálók adatpolitikáit díjmentesen, könnyen hozzáférhető és könnyen érthető módon kell elérhetővé tenni a nyilvánosság számára.

(2) A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások, az APA-k és a rendszeres internalizálók a közzétételt követően 15 perccel díjmentesen, valamennyi felhasználó, köztük a lakossági befektetők számára géppel olvasható és használható formátumban teszik elérhetővé az (1) bekezdésben említett információkat a nyilvánosság számára.

(3) A méltányos üzleti alap a díjak szintjét és az egyéb szerződéses feltételeket is magában foglalja. A díjak szintjét az (1) bekezdésben említett információk előállításának és terjesztésének költsége, valamint egy észszerű árrés alapulvételével kell meghatározni.

(4) A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások, az APA-k, a CTP-k és a rendszeres internalizálók kérésre információt szolgáltatnak illetékes hatóságaiknak az (1) bekezdésben említett információk előállításának és terjesztésének tényleges költségeiről, ideértve az észszerű árrést is.

(5) Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a következők meghatározása céljából:

a) hogy mi minősül az (1) bekezdés első albekezdésében említettek szerinti elfogulatlan és tisztességes szerződési feltételnek;

b) hogy mi minősül az információkhoz való, az (1) bekezdés második albekezdésében említettek szerinti megkülönböztetésmentes hozzáférésnek;

c) az (1) bekezdés második albekezdése alapján a nyilvánosság számára elérhetővé teendő adatpolitikák egységes tartalma, formátuma és terminológiája;

d) az adatokhoz való hozzáférés és az (1) bekezdés alapján a nyilvánosság számára elérhetővé teendő információk tartalma és formátuma;

e) a (3) bekezdésben említettek szerint, a költség és észszerű árrés kiszámításába foglalandó elemek;

f) az illetékes hatóságoknak a (4) bekezdés alapján szolgáltatandó információk egységes tartalma, formátuma és terminológiája.

Az EÉPH kétévente nyomon követi és értékeli az adatok költségeinek alakulását, és értékelése alapján - adott esetben - naprakésszé teszi az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket.

Az EÉPH az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. december 29-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első és második albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet.

III. CÍM

ÁTLÁTHATÓSÁG A RENDSZERES INTERNALIZÁLÓK ÉS A TŐZSDÉN KÍVÜL KERESKEDŐ BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA ÉS ÁRLÉPÉSKÖZ-RENDSZER A RENDSZERES INTERNALIZÁLÓK SZÁMÁRA * 

14. cikk

A rendszeres internalizálók kötelezettsége a kötelező érvényű jegyzések közzétételére részvények, letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és más, hasonló pénzügyi eszközök esetében

(1) A befektetési vállalkozásoknak közzé kell tenniük az azokra a valamely kereskedési helyszínen kereskedett részvényekre, letéti igazolásokra, tőzsdén kereskedett alapokra, certifikátokra és más, hasonló pénzügyi eszközökre vonatkozó kötelező érvényű jegyzéseket, amelyek vonatkozásában rendszeres internalizálóként működnek, és amelyeknek likvid piaca van.

Abban az esetben, ha az első albekezdésben említett pénzügyi eszközöknek nincs likvid piaca, a rendszeres internalizálók jegyzéseiket kérésre kötelesek közölni az ügyfeleikkel.

(2) *  Ezt a cikket és a 15., 16. és 17. cikket akkor kell a rendszeres internalizálókra alkalmazni, amikor azok az e cikk (7) bekezdésének b) pontja alapján elfogadott szabályozástechnikai standardokban meghatározott küszöbértéket meg nem haladó nagyságrendekben kereskednek.

(3) *  A rendszeres internalizálók minimális jegyzési nagyságrendjét a (7) bekezdés c) pontja alapján elfogadott szabályozástechnikai standardokban kell meghatározni. Egy adott, valamely kereskedési helyszínen kereskedett részvény, letéti igazolás, tőzsdén kereskedett alap, certifikát vagy egyéb hasonló pénzügyi eszköz esetében minden egyes jegyzésnek tartalmaznia kell kötelező érvényű vételi és eladási árat olyan nagyságrend tekintetében, amely a (2) bekezdésben említett küszöbértéket nem haladhatja meg. Az árnak tükröznie kell az adott részvény, letéti igazolás, tőzsdén kereskedett alap, certifikát vagy egyéb hasonló pénzügyi eszköz tekintetében uralkodó piaci feltételeket.

(4) A részvényeket, letéti igazolásokat, tőzsdén kereskedett alapokat, certifikátokat és más, hasonló pénzügyi eszközöket az adott pénzügyi eszköz tekintetében a piacon végrehajtott megbízások számtani átlagértéke alapján kategóriákba kell sorolni. A részvények, letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és más, hasonló pénzügyi eszközök adott kategóriájának szokásos nagyságrendje az adott kategóriába tartozó pénzügyi eszközök tekintetében a piacon végrehajtott megbízások számtani átlagértéke alapján jellemző nagyságrend.

(5) A részvények, letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és más, hasonló pénzügyi eszközök piaca az Unióban az adott pénzügyi eszköz tekintetében végrehajtott valamennyi megbízást magában foglalja, kivéve a szokásos piaci nagyságrendet meghaladókat.

(6) A 26. cikk meghatározásával összhangban minden egyes részvény, letéti igazolás, tőzsdén kereskedett alap, certifikát vagy más, hasonló pénzügyi eszköz likviditás szempontjából legfontosabb piacának illetékes hatósága - az adott pénzügyi eszköz tekintetében a piacon végrehajtott megbízások számtani átlagértéke alapján - legalább évente meghatározza azt az osztályt, amelybe a szóban forgó pénzügyi eszköz tartozik. Ezt az információt közzé kell tenni az összes piaci résztvevő számára, és továbbítani kell az EÉPH-nak, amely azt a weboldalán közzéteszi.

(7) *  A részvények, letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és egyéb hasonló pénzügyi eszközök hatékony értékelésének biztosítása érdekében, és maximalizálva a befektetési vállalkozások számára annak lehetőségét, hogy ügyfeleik számára a legjobb üzletet kössék, az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a következők meghatározása céljából:

a) az (1) bekezdésben említett kötelező érvényű jegyzések közzétételének feltételei;

b) a (2) bekezdésben említett küszöbérték meghatározása, amely figyelembe veszi a nemzetközi bevált gyakorlatokat, az uniós vállalkozások versenyképességét, a piaci hatás jelentőségét és az árképzés hatékonyságát, és amely nem lehet kisebb a szokásos piaci méret kétszeresénél;

c) a (3) bekezdésben említett minimális jegyzési nagyságrend meghatározása, amely nem haladhatja meg a (2) bekezdésben említett küszöbérték 90%-át, és amely nem lehet kisebb a szokásos piaci nagyságrendnél;

d) annak megállapítása, hogy az árak - a (3) bekezdésben említettek szerint - megfelelnek-e az uralkodó piaci feltételeknek; és

e) a (4) bekezdésben említett szokásos piaci nagyságrend.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2025. március 29-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet.

15. cikk

Ügyfélmegbízások végrehajtása

(1) *  A rendszeres internalizálóknak jegyzéseiket a szokásos kereskedési időben rendszeresen és folyamatosan közzé kell tenniük. Jegyzéseiket jogosultak bármikor frissíteni. Lehetővé kell tenni számukra, hogy kivételes piaci feltételek esetén jegyzéseiket visszavonják.

A tagállamok előírják, hogy azok a vállalkozások, amelyek eleget tesznek a „rendszeres internalizáló” fogalommeghatározásában foglalt feltételeknek, értesítsék az illetékes hatóságukat. A hatóság az értesítést továbbítja az EÉPH-nak. Az EÉPH elkészíti az Unió valamennyi rendszeres internalizálóját tartalmazó jegyzéket.

A rendszeres internalizálók átlátható és megkülönböztetésmentes szabályokat és objektív kritériumokat állapítanak meg és alkalmaznak a megbízások hatékony végrehajtása érdekében. A rendszeres internalizálóknak mechanizmusokkal kell rendelkezniük technikai műveleteik megbízható irányítására, ideértve a rendszerzavarok kockázatainak kezelését célzó hatékony vészhelyzeti mechanizmusok létrehozását is.

(2) A rendszeres internalizálóknak, miközben betartják a 2014/65/EU irányelv 27. cikkét, a megbízás kézhezvételének időpontjában jegyzett árfolyamon kell végrehajtaniuk az ügyfeleiktől olyan részvények, letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és más, hasonló pénzügyi eszközök vonatkozásában kapott megbízásokat, amelyek tekintetében rendszeres internalizálók.

E megbízásokat azonban indokolt esetben kedvezőbb árfolyamon is végrehajthatják, feltéve, hogy az árfolyam a piaci feltételekhez közeli, közzétett sávba esik.

(3) A rendszeres internalizálók a szakmai ügyfelektől kapott megbízásaikat jegyzett árfolyamaiktól eltérő árfolyamokon a (2) bekezdésben megállapított követelmények teljesítése nélkül végrehajthatják olyan ügyletek tekintetében, amelyeknél a több értékpapírral kapcsolatos végrehajtás egyetlen ügylet része, vagy olyan megbízások tekintetében, amelyekre a folyó piaci ártól eltérő feltételek vonatkoznak.

(4) Amennyiben azon rendszeres internalizáló, aki csak egy jegyzést tesz közzé, vagy akinek a legmagasabb jegyzése alacsonyabb, mint a szokásos piaci nagyságrend, ügyfelétől olyan nagyságrendre kap megbízást, amely a jegyzési nagyságrendnél nagyobb, de a szokásos piaci nagyságrendnél kisebb, dönthet úgy, hogy a megbízásnak végrehajtja azt a részét is, amely meghaladja a jegyzési nagyságrendjét, feltéve, hogy azt a jegyzett árfolyamon hajtja végre, kivéve, ha az e cikk (2) és (3) bekezdésében foglalt feltételek alapján ez másként is megengedett. Ha a rendszeres internalizáló különféle nagyságrendeket jegyez, és az ilyen nagyságrendek közötti nagyságrendre kap megbízást, és annak végrehajtását választja, a megbízást a 2014/65/EU irányelv 28. cikkével összhangban valamely jegyzett árfolyamán kell végrehajtania, kivéve, ha az e cikk (2) és (3) bekezdésében megállapított feltételek alapján ez másként is megengedett.

(5) *  Az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1) bekezdés második albekezdésében említett értesítés tartalmának és formátumának meghatározására.

Az EÉPH az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2025. március 29-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

16. cikk * 

Az illetékes hatóságok kötelezettségei

Az illetékes hatóságok ellenőrzik, hogy a rendszeres internalizálók megfelelnek-e a megbízások végrehajtására vonatkozóan a 15. cikk (1) bekezdésében és az árjavításra vonatkozóan a 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

17. cikk

A jegyzésekhez való hozzáférés

(1) A rendszeres internalizálók számára engedélyezni kell, hogy kereskedési politikájuk alapján és objektív, megkülönböztetésmentes módon eldöntsék, hogy mely ügyfeleknek biztosítják a hozzáférést jegyzéseikhez. E célból egyértelmű szabályokat kell meghatározni a jegyzésekhez való hozzáférésre. A rendszeres internalizálók elutasíthatják az üzleti kapcsolat felvételét, vagy megszakíthatják üzleti kapcsolataikat az ügyfelekkel olyan üzleti megfontolások alapján, mint az ügyfél hitelképessége, a partnerkockázat és az ügylet végleges teljesítése.

(2) Az egy ügyféllel kötött ügyletek halmozásával kapcsolatos kockázati kitettség csökkentése érdekében a rendszeres internalizálók számára lehetővé kell tenni, hogy megkülönböztetésmentesen korlátozzák az egy ügyféllel a közzétett feltételeknek megfelelően kötött ügyletek számát. Megkülönböztetésmentesen korlátozhatják a 2014/65/EU irányelv 28. cikkével összhangban a különböző ügyfelekkel egy időben kötött ügyletek számát, azzal a feltétellel, hogy ez csak akkor megengedhető, ha az ügyfelek által adott megbízások száma és/vagy nagyságrendje lényegesen meghaladja a szokásos mértéket.

(3) A részvények, letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és más, hasonló pénzügyi eszközök hatékony értékelésének biztosítása érdekében, és maximalizálva a befektetési vállalkozások számára annak lehetőségét, hogy ügyfeleik számára a legjobb üzletet kössék, a Bizottság az 50. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyek meghatározzák:

a) azok a kritériumok, amelyek alapján megállapítható, hogy a jegyzést a 15. cikk (1) bekezdésének megfelelően rendszeresen és folyamatosan, könnyen hozzáférhető módon közzéteszik-e, valamint azok az eszközök, amelyekkel a befektetési vállalkozás megfelelhet a jegyzései közzétételére vonatkozó kötelezettségének, ideértve a következő közzétételi lehetőségeket:

i. bármely olyan szabályozott piac rendszerein keresztül, amelyre az adott pénzügyi eszközt bevezették;

ii. jóváhagyott közzétételi mechanizmuson keresztül;

iii. saját mechanizmuson keresztül;

b) azok a kritériumok, amelyek alapján megállapítható, hogy melyek azok az ügyletek, amelyeknek több értékpapírral történő teljesítése egyetlen ügylet része, illetve melyek azok a megbízások, amelyek a folyó piaci árfolyamtól eltérő feltételek alá tartoznak a 15. cikk (3) bekezdésében említettek szerint;

c) azok a kritériumok, amelyek alapján megállapítható, hogy mely feltételek tekinthetők olyan kivételes piaci feltételeknek, amelyek lehetővé teszik a jegyzés visszavonását, továbbá a jegyzések 15. cikk (1) bekezdésében említett aktualizálásának feltételei;

d) azok a kritériumok, amelyek alapján megállapítható, hogy az ügyfelek által adott megbízások száma és/vagy volumene mikor haladja meg jelentősen a (2) bekezdésben említett szokásos mértéket;

e) azok a kritériumok, amelyek alapján megállapítható, hogy az árak mikor esnek a 15. cikk (2) bekezdésében említettek szerinti, a piaci feltételekhez közeli, közzétett sávba.

17a. cikk * 

Árlépésközök

(1) A rendszeres internalizálók jegyzéseinek, az e jegyzésekkel kapcsolatos árjavításoknak és a teljesítési áraknak meg kell felelniük a 2014/65/EU irányelv 49. cikkének megfelelően meghatározott árlépésközöknek.

(2) Az e rendelet 15. cikkének (2) bekezdésében és a 2014/65/EU irányelv 49. cikkében meghatározott követelmények nem akadályozhatják meg a rendszeres internalizálókat abban, hogy a megbízásokat az aktuális vételi és eladási árak közötti középértéken párosítsák.

18. cikk * 

19. cikk * 

20. cikk

Kereskedés utáni közzététel a befektetési vállalkozások, ezen belül a rendszeres internalizálók által a részvények, letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és más, hasonló pénzügyi eszközök vonatkozásában

(1) Azoknak a befektetési vállalkozásoknak, amelyek akár saját számlára, akár ügyfeleik nevében valamely kereskedési helyszínen kereskedett részvényekkel, letéti igazolásokkal, tőzsdén kereskedett alapokkal, certifikátokkal és más hasonló pénzügyi eszközökkel ügyleteket kötnek, nyilvánosságra kell hozniuk ezeknek az ügyleteknek a volumenét és árfolyamát, valamint az ügyletkötés időpontját. Ezeket az információkat egy jóváhagyott közzétételi mechanizmuson keresztül kell nyilvánosságra hozni.

(1a) *  Minden egyes ügyletet közzé kell tenni egy alkalommal, egyetlen APA-n keresztül.

(2) Az e cikk (1) bekezdése szerint közzétett információknak és a közzétételi határidőknek meg kell felelniük a 6. cikk alapján elfogadott követelményeknek, ideértve a 7. cikk (2) bekezdésének a) pontjával összhangban elfogadott szabályozástechnikai standardokat is. Amennyiben a 7. cikk alapján elfogadott intézkedések a valamely kereskedési helyszínen kereskedett részvényekkel, letéti igazolásokkal, tőzsdén kereskedett alapokkal, certifikátokkal és más, hasonló pénzügyi eszközökkel végzett ügyletek egyes kategóriái vonatkozásában halasztott közzétételről rendelkeznek, úgy e lehetőség akkor is vonatkozik ezen ügyletekre, ha azokat a kereskedési helyszíneken kívül teljesítik.

(3) Az EÉPH-nak szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia, amelyek meghatározzák a következőket:

a) az e cikk szerint közzétett ügyletek különböző típusainak azonosítói, különbséget téve azok között, amelyeket elsősorban a pénzügyi eszközök értékeléséhez kapcsolódó tényezők határoznak meg és azok között, amelyeket más tényezők határoznak meg;

b) az (1) bekezdés szerinti kötelezettség alkalmazása olyan ügyletek esetében, amelyek az említett pénzügyi eszközök biztosítéki, kölcsönzési vagy más célú felhasználásával járnak, ha a pénzügyi eszközök cseréjét a pénzügyi eszköz folyó piaci értékelésétől eltérő tényezők határozzák meg.

c) * 

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2015. július 3-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

21. cikk

Kereskedés utáni közzététel a befektetési vállalkozások által a kötvények, strukturált pénzügyi eszközök, kibocsátási egységek és származtatott termékek vonatkozásában * 

(1) *  Azoknak a befektetési vállalkozásoknak, amelyek akár saját számlára, akár ügyfeleik nevében valamely kereskedési helyszínen kereskedett kötvényekkel, strukturált pénzügyi eszközökkel és kibocsátási egységekkel vagy a 8a. cikk (2) bekezdésében említett, tőzsdén kívüli származtatott termékekkel ügyleteket kötnek, nyilvánosságra kell hozniuk ezen ügyletek volumenét és árát, valamint az ügyletkötés időpontját. Ezeket az információkat APA-n keresztül kell nyilvánosságra hozni.

(2) Az egyes ügyleteket egyszeri alkalommal, egy egységes jóváhagyott közzétételi mechanizmuson keresztül kell nyilvánosságra hozni.

(3) *  Az (1) bekezdés szerint közzétett információknak és a közzétételi határidőknek meg kell felelniük a 10. cikk alapján elfogadott követelményeknek, ideértve a 11. cikk (4) bekezdésének a) és b) pontja, valamint a 11a. cikk (3) bekezdésének a) és b) pontja alapján elfogadott szabályozástechnikai standardokat.

(4) *  A kereskedési helyszínen kereskedett kötvények, strukturált pénzügyi eszközök és kibocsátási egységek tekintetében a befektetési vállalkozások - a 11. cikkben foglaltakkal megegyező feltételek mellett - elhalaszthatják az ár vagy a volumen közzétételét.

(4a) *  A 8a. cikk (2) bekezdésében említett, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében a befektetési vállalkozások - a 11a. cikkben foglaltakkal megegyező feltételek mellett - elhalaszthatják az ár vagy a volumen közzétételét.

(5) Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a következők meghatározása érdekében oly módon, amely lehetővé teszi a 27g. cikk alapján előírt információk közzétételét: * 

a) az e cikkel összhangban közzétett ügyletek különböző típusainak azonosítói, különbséget téve azok között, amelyeket elsősorban a pénzügyi eszközök értékeléséhez kapcsolódó tényezők határoznak meg és azok között, amelyeket más tényezők határoznak meg;

b) az (1) bekezdés szerinti kötelezettség alkalmazása olyan ügyletek esetében, amelyek az említett pénzügyi eszközök biztosítéki, kölcsönzési vagy más célú felhasználásával járnak, ha a pénzügyi eszközök cseréjét a pénzügyi eszköz folyó piaci értékelésétől eltérő tényezők határozzák meg;

c) * 

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2015. július 3-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

21a. cikk * 

Kijelölt közzétételi szervezetek

(1) Az illetékes hatóságok - a befektetési vállalkozások kérésére - meghatározott pénzügyieszköz-kategóriák tekintetében kijelölt közzétételi szervezeti státuszt biztosítanak e befektetési vállalkozások számára. Az illetékes hatóság az ilyen kérelmeket közli az EÉPH-val.

(2) Amennyiben egy ügyletben csak az egyik fél az e cikk (1) bekezdése szerinti kijelölt közzétételi szervezet, akkor e fél felelős a 20. cikk (1) bekezdésével vagy a 21. cikk (1) bekezdésével összhangban az ügyleteknek APA-n keresztül történő közzétételéért.

(3) Amennyiben az ügyletben részt vevő felek egyike sem, vagy az ügyletben részt vevő mindkét fél az e cikk (1) bekezdése szerinti kijelölt közzétételi szervezet, akkor csak az érintett pénzügyi eszközt eladó szervezet felelős a 20. cikk (1) bekezdésével vagy a 21. cikk (1) bekezdésével összhangban az ügyleteknek APA-n keresztül történő közzétételéért.

(4) Az EÉPH 2024. szeptember 29-ig létrehozza és rendszeresen naprakésszé teszi az összes kijelölt közzétételi szervezetet tartalmazó nyilvántartást, megadva kilétüket és azon pénzügyieszköz-kategóriákat, amelyek tekintetében kijelölt közzétételi szervezetnek minősülnek. Az EÉPH az említett nyilvántartást közzéteszi a honlapján.

22. cikk * 

Információ rendelkezésre bocsátása az átláthatóság és egyéb számítások céljára

(1) A kereskedés előtti és utáni átláthatósági követelmények, valamint a 3-11a. cikkben, a 14-21. cikkben és a 32. cikkben említett, a pénzügyi eszközökre vonatkozó kereskedési kötelezettségek meghatározására szolgáló számítások elvégzése érdekében, valamint a Bizottság számára a 4. cikk (4) bekezdésének, a 7. cikk (1) bekezdésének, a 9. cikk (2) bekezdésének, a 11. cikk (3) bekezdésének és a 11a. cikk (1) bekezdésének megfelelően jelentések készítése érdekében az EÉPH és az illetékes hatóságok információt kérhetnek a következőktől: * 

a) kereskedési helyszínek;

b) APA-k; továbbá

c) CTP-k.

(2) A kereskedési helyszíneknek, az APA-knak és a CTP-knek a szükséges adatokat kellő időn keresztül tárolniuk kell.

(3) Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza az adatkérések tartalmát és gyakoriságát, valamint azt, hogy a kereskedési helyszíneknek, az APA-knak és a CTP-knek milyen formátumban és milyen határidőn belül kell válaszolniuk az (1) bekezdésben említett adatkérésekre, továbbá azt is meg kell határoznia, hogy milyen típusú adatokat kell tárolni, és hogy mi az a legrövidebb időtartam, ameddig a kereskedési helyszíneknek, az APA-knak és a CTP-knek a (2) bekezdéssel összhangban tárolniuk kell az adatokat ahhoz, hogy eleget tudjanak tenni az adatkéréseknek.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy kiegészítse e rendeletet az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkének megfelelő elfogadása révén.

22a. cikk * 

Adatok továbbítása a CTP részére

(1) A kereskedési helyszínek és az APA-k (a továbbiakban: adatközlők) a kereskedési helyszínen kereskedett részvények, tőzsdén kereskedett alapok és kötvények, valamint a 8a. cikk (2) bekezdésében említett, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében a valós időhöz a technikai lehetőségek függvényében legközelebbi időpontban továbbítják a CTP adatközpontjának a szabályozási adatokat és a 3. cikk (1) bekezdése szerint előírt adatokat - a 4. cikk sérelme nélkül -, valamint a 6. cikk (1) bekezdése, a 10. cikk (1) bekezdése és a 20. és 21. cikk szerint előírt adatokat, továbbá, amennyiben a 22b. cikk (3) bekezdésének d) pontja alapján szabályozástechnikai standardok kerülnek elfogadásra, az előírt adatokat az e standardokban meghatározott követelményeknek megfelelően. Az említett adatokat harmonizált formátumban, kiváló minőségű adattovábbítási protokollon keresztül kell továbbítani.

(2) Az a kkv-tőkefinanszírozási piacot működtető befektetési vállalkozás vagy az a piacműködtető, amelynek éves részvénykereskedési volumene az Unió éves részvénykereskedési volumenének legfeljebb 1%-át teszi ki, nem köteles arra, hogy adatait továbbítsa a CTP-nek, amennyiben:

a) az említett befektetési vállalkozás vagy piacműködtető nem része egy olyan befektetési vállalkozást vagy piacműködtetőt magában foglaló vagy ilyenek valamelyikével szoros kapcsolatban álló csoportnak, amelynek éves részvénykereskedési volumene az Unió éves részvénykereskedési volumenének több mint 1%-át teszi ki; vagy

b) az említett befektetési vállalkozás vagy piacműködtető által működtetett szabályozott piac vagy kkv-tőkefinan-szírozási piac az eredetileg az említett szabályozott piacra vagy kkv-tőkefinanszírozási piacra bevezetett részvényekkel való éves kereskedés volumenének több mint 85%-át teszi ki.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve az a kkv-tőkefinanszírozási piacot működtető befektetési vállalkozás vagy az a piacműködtető, amely teljesíti az említett bekezdésben meghatározott feltételeket, dönthet úgy, hogy az (1) bekezdéssel összhangban adatokat továbbít a CTP-nek, feltéve, hogy erről megfelelően értesíti az EÉPH-t és a CTP-t. Az ilyen befektetési vállalkozásnak vagy piacműködtetőnek az EÉPH-nak küldött értesítéstől számított 30 munkanapon belül meg kell kezdenie az adatok CTP-nek történő továbbítását.

(4) Az EÉPH a honlapján közzéteszi és naprakészen tartja a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő piacműködtetők és kkv-tőkefinanszírozási piacot működtető befektetési vállalkozások jegyzékét, feltüntetve, hogy melyikük döntött a (3) bekezdés alkalmazása mellett.

(5) Minden CTP megválaszthatja, hogy az adatközlők által más felhasználóknak kínált adattovábbítási protokollok típusai közül melyik adattovábbítási protokollt veszi igénybe az (1) bekezdésben említett adatoknak a CTP adatközpontjába történő közvetlen továbbítására.

(6) Az adatközlők a 27h. cikk (5), (6) és (7) bekezdése alapján kapott bevételeken kívül más díjazásban nem részesülhetnek az e cikk (1) bekezdésében említett adatok továbbításáért vagy az e cikk (5) bekezdésében említett adattovábbítási protokollért.

(7) Az adatközlők adott esetben a 7., 11. és 11a. cikkben, a 20. cikk (2) bekezdésében és a 21. cikk (4) bekezdésében meghatározott halasztásokat alkalmazzák a CTP-nek továbbítandó adatokra.

(8) Amennyiben a CTP úgy ítéli meg, hogy az adatok minősége nem kielégítő, erről megfelelően értesíti az adatközlő illetékes hatóságát. Az illetékes hatóság e rendelet 38g. cikkével és a 2014/65/EU irányelv 69. és 70. cikkével összhangban megteszi a szükséges intézkedéseket.

22b. cikk * 

Az adatok minősége

(1) A CTP-nek a 22a. cikk (1) bekezdése alapján továbbított adatoknak és a CTP által a 27h. cikk (1) bekezdésének d) pontja alapján terjesztett adatoknak meg kell felelniük a 4. cikk (6) bekezdésének a) pontja, a 7. cikk (2) bekezdésének a) pontja, a 11. cikk (4) bekezdésének a) pontja és a 11a. cikk (3) bekezdésének a) pontja alapján elfogadott szabályozástechnikai standardoknak, kivéve, ha az e cikk (3) bekezdésének b) és d) pontja alapján elfogadott szabályozástechnikai standardok másként rendelkeznek.

(2) A Bizottság 2024. június 29-ig érdekelt felekből álló szakértői csoportot hoz létre, amelynek feladata az adatok minőségével és tartalmával, valamint a 22a. cikk (1) bekezdésében említett adattovábbítási protokoll minőségével kapcsolatos tanácsadás. Az érdekelt felekből álló szakértői csoport és az EÉPH szorosan együttműködik egymással. A érdekelt felekből álló szakértői csoport az általa nyújtott tanácsokat közzéteszi.

Az érdekelt felekből álló csoportot kellően széles körű szakértelemmel, készségekkel, ismeretekkel és tapasztalattal rendelkező tagoknak kell alkotniuk azért, hogy megfelelő tanácsadást biztosítsanak.

Az érdekelt felekből álló szakértői csoport tagjait nyílt és átlátható kiválasztási eljárást követően választják ki. Az érdekelt felekből álló szakértői csoport tagjainak kiválasztásakor a Bizottság biztosítja, hogy azok tükrözzék a piaci szereplők sokféleségét az Unióban.

Az érdekelt felekből álló szakértői csoport a tagjai közül kétéves időtartamra elnököt választ. Az Európai Parlament felkérheti az érdekelt felekből álló szakértői csoport elnökét, hogy tegyen nyilatkozatot az Európai Parlament előtt, és mindenkor válaszoljon a képviselők bármely kérdésére.

(3) Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki azért, hogy meghatározza az adattovábbítási protokoll minőségét, a hibás kereskedési jelentéstétel kezelésére szolgáló intézkedéseket és az adatminőséggel kapcsolatos végrehajtási standardokat, beleértve az adatközlők és a CTP közötti együttműködésre vonatkozó mechanizmusokat, valamint szükség esetén az összesítettadat-szolgáltatások működtetésére szolgáló adatok minőségét és tartalmát.

Az említett szabályozástechnikai standardtervezetek különösen a következőket határozzák meg:

a) a 22a. cikk (1) bekezdésében említett adattovábbítási protokollok minőségére vonatkozó minimumkövetelmények;

b) a CTP által terjesztendő piaci alapadatok megjelenítése, az uralkodó ágazati szabványokkal és gyakorlatokkal összhangban;

c) mi minősül „a valós időhöz a technikai lehetőségek függvényében legközelebbi időpontban” történő adattovábbításnak;

d) szükség esetén a CTP-nek a működőképessége érdekében továbbítandó adatok, figyelembe véve a (2) bekezdés alapján létrehozott, érdekelt felekből álló szakértői csoport tanácsait, ideértve az említett adatok tartalmát és formátumát, összhangban az uralkodó ágazati szabványokkal és gyakorlatokkal.

Az e bekezdés első albekezdésének alkalmazása tekintetében az EÉPH figyelembe veszi az e cikk (2) bekezdése alapján létrehozott, érdekelt felekből álló szakértői csoport tanácsait, valamint a nemzetközi fejleményeket és az uniós vagy nemzetközi szinten megállapodott standardokat. Az EÉPH biztosítja, hogy a szabályozástechnikai standardtervezetek figyelembe vegyék a 3., 6., 8., 8a., 8b., 10., 11., 11a., 14., 20., 21. és 27g. cikkben meghatározott átláthatósági követelményeket.

Az EÉPH az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. december 29-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet.

22c. cikk * 

Az üzleti órák összehangolása

(1) A kereskedési helyszíneknek és azok tagjainak, résztvevőinek vagy felhasználóinak, a rendszeres internali-zálóknak, a kijelölt közzétételi szervezeteknek, az APA-knak és a CTP-knek össze kell hangolniuk a jelentendő események napjának és időpontjának rögzítésére használt üzleti órákat.

(2) Az EÉPH - a nemzetközi standardokkal összhangban - szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki azért, hogy meghatározza azt a pontossági szintet, amelynek megfelelően az üzleti órákat össze kell összehangolni.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. december 29-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet.

23. cikk

A befektetési vállalkozásokra vonatkozó kereskedési kötelezettség

(1) *  A befektetési vállalkozásoknak biztosítaniuk kell, hogy az Európai Gazdasági Térségen (EGT) belüli nemzetközi értékpapír-azonosító számmal (ISIN) rendelkező, kereskedési helyszínen kereskedett részvényekkel általa teljesített ügyletekre az esettől függően szabályozott piacon, MTF-en, rendszeres internalizálón, vagy az azokkal a 2014/65/EU irányelv 25. cikke (4) bekezdésének a) pontjával összhangban egyenértékűnek tekintett, harmadik országbeli kereskedési helyszínen kerüljön sor, kivéve, ha:

a) az említett részvényekkel egy harmadik országbeli helyszínen a helyi pénznemben vagy nem EGT-pénznemben kereskednek; vagy

b) az említett ügyleteket elfogadható partnerek között, szakmai ügyfelek között vagy elfogadható partnerek és szakmai ügyfelek között bonyolítják, és azok nem járulnak hozzá az árfeltárási folyamathoz.

(2) Az olyan belső párosító rendszereket üzemeltető befektetési vállalkozásoknak, amelyek a részvényekre, letéti igazolásokra, tőzsdén kereskedett alapokra, certifikátokra és más, hasonló pénzügyi eszközökre vonatkozó ügyfélmegbízásokat multilaterális alapon hajtják végre, rendelkezniük kell a 2014/65/EU irányelv szerinti MTF engedéllyel, és meg kell felelniük az ilyen engedélyekkel kapcsolatos valamennyi vonatkozó rendelkezésnek.

(3) E cikk következetes alkalmazása érdekében az EÉPH-nak olyan szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia, amelyek meghatározzák azoknak a részvényügyleteknek a sajátos jellemzőit, amelyek nem járulnak hozzá az (1) bekezdésben említett árfeltárási folyamathoz, figyelembe véve az alábbi eseteket:

a) rejtett likviditási ügyletek; vagy

b) amikor az ilyen pénzügyi eszközök cseréjét a pénzügyi eszköz aktuális piaci értékelésén kívüli tényezők határozzák meg.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2015. július 3-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

23a. cikk * 

Az információk hozzáférhetősége az egységes európai hozzáférési ponton

2030. január 10-től az e rendelet 14. cikkének (6) bekezdésében, 15. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében, 18. cikkének (4) bekezdésében és 27. cikkének (1) bekezdésében, 34. cikkében, 40. cikkének (5) bekezdésében, 42. cikkének (5) bekezdésében, 44. cikkének (2) bekezdésében, 45. cikkének (6) bekezdésében, valamint 48. cikkében említett információkat az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet *  alapján létrehozott egységes európai hozzáférési ponton hozzáférhetővé kell tenni. Az (EU) 2023/2859 rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott gyűjtőszervezetként az ESMA jár el.

Az említett információknak meg kell felelniük a következő követelményeknek:

a) azok az (EU) 2023/2859 rendelet 2. cikkének 3. pontjában meghatározott, az adatok kinyerésére alkalmas formátumban vannak benyújtva;

b) azokat a következő metaadatok kísérik:

i. azon befektetési vállalkozás valamennyi neve, amelyre az információk vonatkoznak;

ii. amennyiben rendelkezésre áll, a befektetési vállalkozásnak az (EU) 2023/2859 rendelet 7. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerint meghatározott jogalany-azonosítója;

iii. az információknak az említett rendelet 7. cikke (4) bekezdésének c) pontja alapján besorolt típusa;

iv. annak megjelölése, hogy az információk tartalmaznak-e személyes adatokat.

IV. CÍM

ÜGYLETJELENTÉS

24. cikk

A piacok integritásának fenntartására vonatkozó kötelezettség

Az 1095/2010/EU rendelet 31. cikkének megfelelően az EÉPH által koordinált illetékes hatóságok az 596/2014/EU rendelet érvényesítésére vonatkozó felelősség megosztásának sérelme nélkül monitoring alá vonják a befektetési vállalkozások tevékenységét annak biztosítására, hogy becsületesen, tisztességesen, hivatásszerűen és a piac integritását elősegítő módon járjanak el.

25. cikk

Nyilvántartás-vezetési kötelezettség

(1) A befektetési vállalkozásnak öt éven át meg kell őriznie az illetékes hatóság számára a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos valamennyi megbízására és valamennyi lebonyolított ügyletére vonatkozó lényeges adatokat, függetlenül attól, hogy saját számlára vagy ügyfél nevében kereskedett-e. Az ügyfelek nevében végzett ügyletek esetén a nyilvántartásoknak tartalmazniuk kell az ügyfél kilétére vonatkozó összes információt és adatot, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján előírt információkat * . Az 1095/2010/EU rendelet 35. cikkében megállapított eljárásnak és feltételeknek megfelelően az EÉPH hozzáférést kérhet ezekhez az információkhoz.

(2) *  A kereskedési helyszín működtetőjének legalább öt éven át meg kell őriznie az illetékes hatóság számára a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos, a rendszerein keresztül meghirdetett összes megbízásra vonatkozó releváns adatokat, géppel olvasható formátumban és egy közös sablon használatával. A nyilvántartások tartalmazzák a megbízás jellemzőit képező releváns adatokat, beleértve azokat, amelyek a megbízást kapcsolatba hozzák a megbízás alapján teljesített ügyletekkel, és amelyek részleteit a 26. cikk (1) és (3) bekezdésével összhangban jelenteni kell. Az EÉPH szerepe az, hogy megkönnyítse és koordinálja az illetékes hatóságok hozzáférését az e bekezdés szerinti információkhoz.

(3) *  Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a megbízással összefüggő azon lényeges adatok részleteinek és formátumának meghatározása érdekében, amelyeket e cikk (2) bekezdése szerint meg kell őrizni, de nem szerepelnek a 26. cikkben.

E szabályozástechnikai standardtervezeteket között szerepelnie kell a megbízást továbbító tag vagy résztvevő azonosító kódjának, a megbízás azonosító kódjának, a megbízás továbbítása dátumának és idejének, a megbízás jellemzőinek, beleértve a megbízás típusát, a limitárat ha van ilyen, az érvényesség időtartamát, a megbízással kapcsolatos esetleges utasításokat, az esetleges módosításokkal kapcsolatos adatokat, a megbízás törlését, részben vagy teljes egészében történő végrehajtását, a megbízotti vagy megbízói minőséget.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2015. július 3-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkének megfelelő elfogadására.

26. cikk

Ügyletjelentési kötelezettség

(1) *  Azok a befektetési vállalkozások, amelyek pénzügyi eszközökkel ügyleteket teljesítenek, az ilyen ügyletek adatairól a lehető leghamarabb, de legkésőbb a következő munkanap zárásáig mindenre kiterjedő és pontos jelentést tesznek az illetékes hatóságnak.

Az illetékes hatóságok a 2014/65/EU irányelv 85. cikkének megfelelően kidolgozzák a szükséges eljárásokat annak biztosítása érdekében, hogy a következő illetékes hatóságok is megkapják az említett információkat:

a) az említett pénzügyi eszközök likviditása szempontjából leginkább érintett piac illetékes hatósága;

b) a továbbító befektetési vállalkozások felügyeletéért felelős illetékes hatóságok;

c) az ügyletben részt vevő fióktelepek felügyeletéért felelős illetékes hatóságok; és

d) az igénybe vett kereskedési helyszínek felügyeletéért felelős illetékes hatóság.

Az első albekezdésben említett illetékes hatóságok indokolatlan késedelem nélkül az EÉPH rendelkezésére bocsátják az e cikkel összhangban jelentett valamennyi információt.

(2) *  Az (1) bekezdésben megállapított kötelezettség a következőkre alkalmazandó:

a) a piacra bevezetett vagy kereskedési helyszínen kereskedett pénzügyi eszközök, vagy olyan pénzügyi eszközök, amelyekre vonatkozóan piacra bevezetés iránti kérelmet nyújtottak be, arra való tekintet nélkül, hogy ilyen ügyleteket lefolytatnak-e a kereskedési helyszínen, kivéve a 8a. cikk (2) bekezdésében említettektől eltérő, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel kapcsolatos ügyleteket, amelyekre a kötelezettség csak akkor alkalmazandó, ha azokat kereskedési helyszínen folytatják le;

b) olyan pénzügyi eszközök, amelyek esetében az alapul szolgáló eszköz kereskedési helyszínen kereskedett pénzügyi eszköz, arra való tekintet nélkül, hogy ilyen ügyleteket lefolytatnak-e a kereskedési helyszínen;

c) olyan pénzügyi eszközök, amelyek esetében az alapul szolgáló eszköz kereskedési helyszínen kereskedett pénzügyi eszközökből álló index vagy kosár, arra való tekintet nélkül, hogy ilyen ügyleteket lefolytatnak-e a kereskedési helyszínen;

d) a 8a. cikk (2) bekezdésében említett, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek, arra való tekintet nélkül, hogy ilyen ügyleteket lefolytatnak-e a kereskedési helyszínen.

(3) *  A jelentéseknek adatokat kell szolgáltatniuk különösen a vásárolt vagy eladott pénzügyi eszközök nevéről és számáról, a teljesítés mennyiségéről, napjairól és időpontjairól, a tényleges napokról, az ügyleti árakról, tartalmazniuk kell azon felek azonosítását, amelyek nevében a befektetési vállalkozás az adott ügyletet végrehajtotta, a befektetési vállalkozáson belül a befektetési döntésért és az ügylet végrehajtásáért felelős személyek és a használt számítógépes algoritmusok azonosítását, a jelentéstételi kötelezettség alá eső jogalany azonosítására szolgáló jelölést, valamint az érintett befektetési vállalkozások azonosításának módját. A kereskedési helyszínen végrehajtott ügyletekről szóló jelentéseknek tartalmazniuk kell egy ügyletazonosító kódot, amelyet a kereskedési helyszín generál és ad ki a kereskedési helyszín vevő és eladó tagjai számára.

A nem kereskedési helyszínen teljesített ügyletek esetében a jelentéseknek tartalmazniuk kell az ügyletek típusait azonosító megjelöléseket is az e rendelet 20. cikke (3) bekezdésének a) pontja és 21. cikke (5) bekezdésének a) pontja alapján elfogadott szabályozástechnikai standardoknak megfelelően. Az árualapú származtatott termékekre vonatkozóan a jelentésekben fel kell tüntetni, hogy az ügylet a 2014/65/EU irányelv 57. cikkének megfelelően objektíven mérhető módon csökkenti-e kockázatokat.

(4) Azoknak a befektetési vállalkozásoknak, amelyek megbízásokat továbbítanak, a megbízás továbbításakor meg kell adniuk az (1) és (3) bekezdésben meghatározott összes adatot. A befektetési vállalkozás ahelyett, hogy a megbízás továbbításakor megadná az említett adatokat, választhatja azt a lehetőséget is, hogy a továbbított megbízást végrehajtását követően az (1) bekezdésben foglalt előírások szerint ügyletként jelenti. Ebben az esetben a befektetési vállalkozásnak az ügyleti jelentésben fel kell tüntetnie, hogy az ügylet egy továbbított megbízásra vonatozik.

(5) *  A kereskedési helyszín működtetőjének jelentést kell tennie azon ügyletek részleteiről, amelyeket a platformján kereskedett eszközökkel, a rendszerein keresztül bármely olyan tag, résztvevő vagy felhasználó hajt végre, amely az (1) és a (3) bekezdéssel összhangban nem tartozik e rendelet hatálya alá.

(6) Az ügyfelek azonosítását célzó, (3) és (4) bekezdés szerinti azonosítás bejelentésére a befektetési vállalkozások egy, a jogi személy ügyfelek azonosítására létrehozott, jogi személyi azonosítót használnak.

Az EÉPH az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban 2016. január 3-ig iránymutatásokat dolgoz ki annak biztosítása érdekében, hogy a jogi személyi azonosítók Unión belüli alkalmazása megfeleljen a nemzetközi előírásoknak, különösen pedig a Pénzügyi Stabilitási Tanács által megállapított előírásoknak.

(7) Az (1), (3) és (9) bekezdéssel összhangban a bejelentéseket az illetékes hatóságnak vagy maga a befektetési vállalkozás köteles megtenni, vagy a nevében eljáró ARM vagy az a kereskedési helyszín, amelynek rendszerén keresztül az ügylet megtörtént.

A befektetési vállalkozások felelnek az illetékes hatóságnak benyújtott jelentések hiánytalanságáért, pontosságáért és időben történő benyújtásáért.

Az említett felelősségtől eltérve, amennyiben egy befektetési vállalkozás a fent említett ügyletek részleteiről a nevében vagy egy kereskedési helyszín nevében eljáró ARM-en keresztül jelent, a befektetési vállalkozás nem visel felelősséget az ARM-nek vagy a kereskedelmi helyszínnek tulajdonítandó jelentések teljessége, pontossága vagy időben történő benyújtása tekintetében fennálló hiányosságok vonatkozásában. Ezekben az esetekben és a 2014/65/EU irányelv 66. cikke (4) bekezdésére figyelemmel ezekért a hiányosságokért az ARM vagy a kereskedési helyszín viseli a felelősséget.

Ugyanakkor a befektetési vállalkozásoknak ésszerű intézkedéseket kell tenniük a nevükben benyújtott ügyletjelentések hiánytalanságának, pontosságának és időben való beadásának ellenőrzése érdekében.

A székhely szerinti tagállam előírja, hogy a kereskedési helyszín, amennyiben a befektetési vállalkozás nevében bejelentést tesz, rendelkezzen az információk továbbítására használt eszközök biztonságát és hitelesítését garantáló, stabil biztonsági mechanizmusokkal, amelyek minimalizálják az adatsérülés és a jogosulatlan hozzáférés kockázatát, és az adatok bizalmasságának mindenkori megőrzésével megelőzik az információ kiszivárgását. A székhely szerinti tagállam előírja, hogy a kereskedési helyszínnek megfelelő erőforrásokkal és tartalékrendszerekkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy szolgáltatásait mindenkor nyújtani tudja, és fenn tudja azokat tartani.

A vételi és eladási ajánlatok egyeztetésére vagy bejelentésére szolgáló rendszereket - ideértve a 648/2012/EU rendelet VI. címével összhangban bejegyzett vagy elismert kereskedési adattárakat - az illetékes hatóság jóváhagyhatja olyan ARM-ként, amely az (1), (3) és (9) bekezdéssel összhangban ügyleti jelentéseket továbbít az illetékes hatóságnak.

Amennyiben az ügyleteket a 648/2012/EU rendelet 9. cikkével összhangban egy ARM-ként jóváhagyott kereskedési adattárnak jelentették, és e jelentések tartalmazzák az (1), (3) és a (9) bekezdés szerint megkövetelt adatokat, és ezen adatokat a kereskedési adattár az (1) bekezdésben megállapított határidőn belül továbbítja az illetékes hatóságnak, úgy a befektetési vállalkozás számára az (1) bekezdésben előírt kötelezettség teljesítettnek tekintendő.

Ha az ügyleti jelentések hibásak vagy hiányosak, az ügyleti jelentéseket benyújtó ARM, befektetési vállalkozás vagy kereskedési helyszín kijavítja az információt és javított jelentést nyújt be az illetékes hatóságnak.

(8) *  A befektetési vállalkozásnak a teljes egészében vagy részben a fióktelepén keresztül végrehajtott ügyleteket jelentenie kell a befektetési vállalkozás székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságának. A harmadik országbeli vállalkozás fióktelepe a fióktelepet engedélyező illetékes hatósághoz nyújtja be ügyleti jelentéseit. Amennyiben egy harmadik országbeli vállalkozás egynél több tagállamban hozott létre fióktelepeket, e fióktelepeknek meg kell határozniuk azt az illetékes hatóságot, amelynek az összes ügyleti jelentést meg kell kapnia.

Amennyiben a 2014/65/EU irányelv 35. cikkének (8) bekezdésével összhangban e cikk szerinti jelentéseket továbbítanak a fogadó tagállam illetékes hatósága részére, úgy az ezt az információt továbbítja a befektetési vállalkozás székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságaihoz, kivéve, ha a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai úgy döntenek, hogy nem kívánják az ilyen információt megkapni.

(9) *  Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek meghatározzák:

a) az (1) és (3) bekezdésnek megfelelően jelentendő információk adatstandardjait és formátumait, ideértve a pénzügyi ügyletek bejelentésének módszereit és szabályait, valamint az ilyen jelentések formáját és tartalmát;

b) az (1) bekezdés szerinti fontos piac meghatározásának kritériumait;

c) *  a hivatkozásokat a vásárolt vagy eladott pénzügyi eszközökre, a teljesítés mennyiségére, dátumaira és időpontjaira, a tényleges napokra, az ügyleti árakra, az ügyfél-azonosítási információkra és adatokra, az azon felek azonosítására szolgáló megjelölése, amelyek nevében a befektetési vállalkozás az adott ügyletet teljesítette, a befektetési vállalkozáson belül a befektetési döntésért és az ügylet teljesítéséért felelős személyek és a használt számítógépes algoritmusok azonosítására, a jelentéstételi kötelezettség alá eső jogalany azonosítására szolgáló jelölésre, az érintett befektetési vállalkozások azonosításának módjára, az ügylet teljesítésének módszerére, azokra az adatmezőkre, amelyek a (3) bekezdésnek megfelelően az ügyleti jelentések feldolgozásához és elemzéséhez szükségesek;

d) * 

e) *  a (2) bekezdés c) pontjával összhangban bejelentendő mutatók vonatkozó kategóriáit;

f) a jogi személyi azonosítók tagállamok általi, z (6) bekezdéssel összhangban történő kidolgozásának, kiosztásának és fenntartásának feltételeit, és azokat a feltételeket, amelyekkel a befektetési vállalkozások felhasználhatják ezeket a jogi személyi azonosítókat az (1) bekezdés szerint általuk elkészítendő ügyletjelentésekben az ügyfeleket azonosító, a (3), (4) és (5) bekezdés alapján való megjelölésre;

g) az ügyleti adatszolgáltatási kötelezettség alkalmazását a befektetési vállalkozások fióktelepeire;

h) e cikk alkalmazásában mi minősül ügyletnek és ügylet teljesítésének;

i) mikor tekintendő úgy, hogy egy befektetési vállalkozás továbbított egy megbízást a (4) bekezdés alkalmazásában;

j) *  az egyes ügyletek összekapcsolásának feltételei és az ügylet végrehajtását eredményező összesített megbízások azonosításának eszközei; és

k) *  az ügyletek jelentésének határideje.

E szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozása során az EÉPH figyelembe veszi a nemzetközi fejleményeket és az uniós vagy nemzetközi szinten megállapodott standardokat, valamint az említett szabályozástechnikai standardtervezeteknek az 648/2012/EU és az (EU) 2015/2365 rendeletben meghatározott jelentéstételi követelményekkel való összhangját.

Az EÉPH az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2025. szeptember 29-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet.

(10) *  2020. január 3-ig az EÉPH jelentést nyújt be a Bizottságnak e cikk működéséről, ideértve a 648/2012/EU rendelet szerinti, vonatkozó jelentéstételi kötelezettségekkel való kölcsönhatását és azt, hogy a kapott és az illetékes hatóságok között kicserélt ügyletjelentések tartalma és formátuma lehetővé teszi-e a befektetési vállalkozások tevékenységeinek az e rendelet 24. cikke szerinti monitoringját. A Bizottság lépéseket tehet, hogy esetleges változtatásokat javasoljon, beleértve annak előírását, hogy az ügyleteket az illetékes hatóságok helyett kizárólag az EÉPH által kijelölt egységes rendszernek kell továbbítani. A Bizottság továbbítja az EÉPH jelentését az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(11) *  Az EÉPH 2028. március 29-ig jelentést nyújt be a Bizottságnak, amelyben értékeli az ügyletjelentés integráltabbá tételének és az adatáramlások észszerűsítésének megvalósíthatóságát e cikk alapján, az alábbiak érdekében:

a) az ügyleti adatok jelentésére vonatkozó, és különösen az e rendeletben, az 648/2012/EU és az (EU) 2015/2365 rendeletben és az egyéb releváns uniós jogi aktusokban megállapított párhuzamos vagy következetlen követelmények csökkentése;

b) az adatszabványosítás és a bármely uniós jelentéstételi keretrendszerben jelentett adatoknak bármely releváns, uniós vagy nemzeti szintű hatóság általi hatékony megosztásának és felhasználásának javítása.

A jelentés elkészítése során az EÉPH adott esetben szorosan együttműködik a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének más szerveivel és az Európai Központi Bankkal.

27. cikk * 

Adatszolgáltatási kötelezettség a pénzügyi eszközökre vonatkozó referenciaadatok tekintetében

(1) *  A piacra bevezetett vagy kereskedési helyszínen kereskedett pénzügyi eszközök tekintetében, vagy amennyiben a kibocsátó jóváhagyta a kibocsátott eszközzel való kereskedést, vagy amennyiben piacra történő bevezetés iránti kérelmet nyújtottak be, a kereskedési helyszínek a 26. cikk szerinti ügyletjelentés, valamint a 3., 6., 8., 8a., 8b., 10., 14., 20. és 21. cikk szerinti átláthatósági követelmények alkalmazása tekintetében azonosító referenciaadatokat szolgáltatnak az EÉPH-nak.

A tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében az azonosító referenciaadatoknak globálisan megállapodott egyedi termékazonosítón és bármely más releváns azonosító referenciaadaton kell alapulniuk.

Az e bekezdés első albekezdésének hatálya alá nem tartozó azon, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében, amelyek a 26. cikk (2) bekezdésének hatálya alá tartoznak, minden kijelölt közzétételi szervezet az EÉPH rendelkezésére bocsátja az azonosító referenciaadatokat.

Az azonosító referenciaadatoknak készen kell állniuk az EÉPH-hoz való egységes és elektronikus formátumban történő benyújtásra, mielőtt az adott pénzügyi eszköz kereskedése megkezdődik. A pénzügyi eszközre vonatkozó referenciaadatokat a pénzügyi eszközt érintő minden adatváltozás esetén aktualizálni kell. Az EÉPH azonnal közzéteszi e referenciaadatokat a weboldalán. Az EÉPH-nak e referenciaadatokhoz indokolatlan késedelem nélkül hozzáférést kell biztosítania az illetékes hatóságok számára.

(2) Annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok a 26. cikk alapján monitoring alá vonhassák a befektetési vállalkozások tevékenységeit, biztosítva, hogy azok tisztességesen, méltányosan és szakszerűen, továbbá olyan módon járnak el, hogy előmozdítsák a piaci integritást, az EÉPH az illetékes hatóságokkal folytatott konzultációt követően megköti velük a következők biztosításához szükséges megállapodásokat:

a) az EÉPH ténylegesen megkapja a pénzügyi eszközök referenciaadatait e cikk (1) bekezdése alapján;

b) a pénzügyi eszközök e cikk (1) bekezdése alapján megkapott referenciaadatainak minősége megfelelő a 26. cikk szerinti ügyletjelentési kötelezettség céljára;

c) a pénzügyi eszközök e cikk (1) bekezdése alapján megkapott referenciaadatainak az érintett illetékes hatóságokhoz történő továbbítása ténylegesen és indokolatlan késedelem nélkül megtörténik;

d) az EÉPH és az illetékes hatóságok között hatékony mechanizmusok léteznek az adatszolgáltatással vagy az adatminőséggel kapcsolatos kérdések megoldására.

(3) *  Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza:

a) a pénzügyi eszközök referenciaadataira vonatkozó adatstandardokat és adatformátumokat az (1) bekezdéssel összhangban, többek között az adatok EÉPH részére történő átadására és frissítésére és az illetékes hatóságok részére az (1) bekezdéssel összhangban történő továbbítására vonatkozó módszereket és megállapodásokat, valamint a szóban forgó adatok formátumát és tartalmát;

b) az EÉPH és az illetékes hatóságok által a (2) bekezdés alapján kötendő megállapodásokkal kapcsolatban szükséges technikai intézkedéseket;

c) *  a referenciaadatok jelentésének határnapja.

E szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozása során az EÉPH figyelembe veszi a nemzetközi fejleményeket és az uniós vagy nemzetközi szinten megállapodott standardokat, valamint az említett szabályozástechnikai standardtervezeteknek az 648/2012/EU és az (EU) 2015/2365 rendeletben meghatározott jelentéstételi követelményekkel való összhangját.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy kiegészítse ezt a rendeletet az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.

(4) Az EÉPH felfüggesztheti az (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségeket egyes vagy minden pénzügyi termék vonatkozásában, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

a) a felfüggesztés szükséges az (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó referenciaadatok integritásának és minőségének megőrzése érdekében, amelyre a következők bármelyike kockázatot jelenthet:

i. a benyújtott adatok súlyos hiányossága, pontatlansága vagy sérülése, vagy

ii. az érintett referenciaadatok benyújtására, gyűjtésére, kezelésére vagy tárolására az EÉPH, a nemzeti illetékes hatóságok, a piaci infrastruktúrák, a klíring- és teljesítési rendszerek és a fontos piaci szereplők által használt rendszerek kellő idejű rendelkezésre állásának hiánya, működésének zavara vagy károsodása;

b) az alkalmazandó hatályos uniós szabályozási követelmények nem kezelik a fenyegetést;

c) a felfüggesztés nem jár olyan káros hatással a pénzügyi piacok hatékonyságára vagy a befektetőkre, amely az intézkedés hasznaihoz képest aránytalan lenne;

d) a felfüggesztés nem teremt szabályozási arbitrázst.

Az e bekezdés első albekezdésében említett intézkedés meghozatalakor az EÉPH figyelembe veszi, hogy az intézkedés milyen mértékben biztosítja a jelentett adatok pontosságát és teljeskörűségét a (2) bekezdésben meghatározott célokra.

Az első albekezdésben említett intézkedés meghozatalára vonatkozó döntés előtt az EÉPH értesíti az érintett illetékes hatóságokat.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet kiegészítése érdekében az 50. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza az első albekezdésben említett feltételeket és azon körülményeket, amelyek esetén az említett albekezdésben említett felfüggesztés már nem alkalmazandó.

(5) *  2024. június 29-ig a Bizottság az 50. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, hogy a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében a 8a. cikk (2) bekezdésében, valamint a 10. és 21. cikkben megállapított átláthatósági követelmények alkalmazása tekintetében használandó azonosító referenciaadatok meghatározása révén kiegészítse ezt a rendeletet.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, hogy a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében a 26. cikk alkalmazása tekintetében használandó azonosító referenciaadatok meghatározása révén kiegészítse ezt a rendeletet.

IVa. CÍM * 

ADATSZOLGÁLTATÁSOK * 

1. FEJEZET * 

Az adatszolgáltatók engedélyezése * 

27a. cikk * 

E cím alkalmazásában a nemzeti illetékes hatóság a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 26. pontjában meghatározott illetékes hatóság.

27b. cikk * 

Az engedélyezés követelménye * 

(1) Egy APA, CTP vagy ARM szokásos elfoglaltságként vagy üzleti tevékenységként való működtetése az EÉPH előzetes engedélyéhez van kötve, e címmel összhangban.

Az e bekezdés első albekezdésétől eltérve, a 2. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktussal összhangban azonosított APA vagy ARM az érintett nemzeti illetékes hatóság előzetes engedélyezésének és felügyeletének hatálya alá tartozik e címmel összhangban.

(2) A kereskedési helyszínt működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető egy APA, egy CTP vagy egy ARM szolgáltatásait is nyújthatja, amennyiben az EÉPH vagy az érintett nemzeti illetékes hatóság erre vonatkozó előzetes vizsgálata szerint a befektetési vállalkozás vagy a piacműködtető megfelel e címnek. E szolgáltatások nyújtását az engedélyükben szerepeltetni kell.

(3) Az EÉPH nyilvántartást készít az Unióban működő összes adatszolgáltatóról. A nyilvántartás a nyilvánosság számára hozzáférhető, és információkat tartalmaz azon szolgáltatásokról, amelyekre az adatszolgáltató engedéllyel rendelkezik, és a nyilvántartást rendszeresen naprakésszé kell tenni.

Amennyiben az EÉPH vagy adott esetben a nemzeti illetékes hatóság a 27e. cikkel összhangban visszavont egy engedélyt, ezt a visszavonást a nyilvántartásban öt éven át közzé kell tenni.

(4) Az adatszolgáltatók a szolgáltatásaikat az EÉPH vagy adott esetben a nemzeti illetékes hatóság felügyelete alatt nyújtják. Az EÉPH vagy adott esetben a nemzeti illetékes hatóság rendszeresen ellenőrzi az adatszolgáltatók e címnek való megfelelését. Az EÉPH vagy adott esetben a nemzeti illetékes hatóság nyomon követi, hogy az adatszolgáltatók mindenkor megfelelnek-e az eredeti engedély e cím keretében megállapított feltételeinek.

27c. cikk * 

Az adatszolgáltatók engedélyezése * 

(1) E cím alkalmazásában az adatszolgáltatókat az EÉPH vagy adott esetben a nemzeti illetékes hatóság engedélyezi, ha:

a) az adatszolgáltató az Unióban letelepedett jogi személy; valamint

b) az adatszolgáltató teljesíti az e címben megállapított követelményeket.

(2) Az (1) bekezdésben említett engedély meghatározza azt az adatszolgáltatást, amelynek végzésére az adatszolgáltató engedélyt kapott. Ha egy engedélyezett adatszolgáltató az üzleti tevékenységét további adatszolgáltatásokra akarja kiterjeszteni, kérelmet nyújt be az EÉPH-hoz vagy adott esetben a nemzeti illetékes hatósághoz engedélyének kiterjesztésére.

(3) Az engedélyezett adatszolgáltatónak mindenkor meg kell felelnie az engedélyezés e címben említett feltételeinek. Az engedélyezett adatszolgáltató indokolatlan késedelem nélkül értesíti az EÉPH-t vagy adott esetben a nemzeti illetékes hatóságot az engedélyezési feltételekben bekövetkező bármely lényeges változásról.

(4) Az (1) bekezdésben említett engedély az Unió egész területén hatályos és érvényes, és lehetővé teszi, hogy az adatszolgáltató azokat a szolgáltatásokat, amelyekre az engedélyt megkapta, az egész Unióban végezze.

27d. cikk * 

Az ARM-ekre és APA-kra vonatkozó engedélyek megadásának és a kérelmek elutasításának eljárásai * 

(1) *  A kérelmező APA vagy ARM kérelmet nyújt be, megadva mindazon információkat, ideértve többek között a tervezett szolgáltatások típusát és a szervezeti felépítést meghatározó üzleti tervet, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az EÉPH vagy adott esetben az illetékes nemzeti hatóság meggyőződhessen arról, hogy az APA vagy ARM az eredeti engedély időpontjában minden szükséges intézkedést megtett ahhoz, hogy az e cím szerinti kötelezettségeinek megfeleljen.

(2) *  Az EÉPH vagy adott esetben az illetékes nemzeti hatóság az engedély iránti kérelem kézhezvételétől számított 20 munkanapon belül értékeli, hogy a kérelem teljes körű-e.

Ha a kérelem nem teljes körű, az EÉPH vagy adott esetben az illetékes nemzeti hatóság megállapítja azt a határidőt, ameddig az APA-nak vagy ARM-nek meg kell adnia a további információkat.

Az EÉPH vagy adott esetben az illetékes nemzeti hatóság azt követően, hogy megállapította a kérelem teljeskörűségét, ennek megfelelően értesíti az APA-t vagy ARM-t.

(3) *  Az EÉPH vagy adott esetben az illetékes nemzeti hatóság a teljes körű kérelem kézhezvételétől számított hat hónapon belül értékeli az APA vagy ARM e címnek való megfelelését. Az EÉPH vagy adott esetben az illetékes nemzeti hatóság indokolással ellátott határozatot fogad el az engedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról, és megfelelően értesíti erről az elfogadástól számított öt munkanapon belül a kérelmező APA-t vagy ARM-et.

(4) Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, hogy meghatározza:

a) az (1) bekezdés szerint számára nyújtandó információkat, az üzleti tervet is ideértve;

b) *  az APA-k és az ARM-ek tekintetében a 27f. cikk (2) bekezdésében említett tájékoztatásba foglalandó információk.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy kiegészítse ezt a rendeletet az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.

(5) *  Az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki az e cikk (1) bekezdése alapján rendelkezésre bocsátandó információkat, valamint az APA-k és az ARM-ek tekintetében a 27f. cikk (2) bekezdésében említett tájékoztatásba foglalandó információkat illetően az egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások meghatározása céljából.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkének megfelelően elfogadja az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardokat.

27da. cikk * 

Az eszközkategóriánként egyetlen CTP kiválasztására irányuló eljárás

(1) Az EÉPH a következő eszközkategóriák mindegyikére vonatkozóan külön kiválasztási eljárást szervez az egyetlen CTP ötéves időtartamra történő kijelölése céljából:

a) kötvények;

b) részvények és tőzsdén kereskedett alapok; valamint

c) tőzsdén kívüli származtatott ügyletekvagy tőzsdén kívüli származtatott ügyletek releváns alkategóriái.

Az EÉPH 2024. december 29-ig megindítja az első albekezdés a) pontja szerinti első kiválasztási eljárást.

Az EÉPH az első albekezdés a) pontja szerinti kiválasztási eljárás megindításától számított hat hónapon belül megindítja az első albekezdés b) pontja szerinti első kiválasztási eljárást.

Az EÉPH a 27. cikk (5) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus alkalmazásának kezdőnapjától számított három hónapon belül, de legkorábban az e bekezdés első albekezdésének b) pontjában meghatározott kiválasztási eljárás megindításától számított hat hónappal megindítja az e bekezdés első albekezdésének c) pontja szerinti első kiválasztási eljárást.

Az EÉPH az első albekezdés szerinti további kiválasztási eljárásokat időben indítja meg ahhoz, hogy az összesítettadatszolgáltatás biztosítása zavartalanul folytatódhasson.

(2) Az EÉPH az (1) bekezdésben említett minden egyes eszközkategória esetében a következő kritériumok alapján választja ki az összesítettadat-szolgáltatás működtetésére alkalmas pályázót:

a) a pályázó arra való technikai képessége, hogy az Unió egész területén reziliens összesítettadat-szolgáltatást nyújtson;

b) a pályázó arra való képessége, hogy megfeleljen a 27h. cikkben meghatározott szervezeti követelményeknek;

c) a pályázó képessége adott esetben az alábbi adatok fogadására, összevonására és terjesztésére:

i. részvényekre és tőzsdén kereskedett alapokra vonatkozóan kereskedés előtti és utáni adatok;

ii. kötvényekre vonatkozóan kereskedés utáni adatok;

iii. tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozóan kereskedés utáni adatok;

d) a pályázó irányítási struktúrájának alkalmassága;

e) az a sebesség, amellyel a pályázó piaci alapadatokat és szabályozási adatokat közzé tud tenni;

f) a pályázónak az adatminőség biztosítását szolgáló módszereinek és mechanizmusainak megfelelősége;

g) a pályázó részéről az összesítettadat-szolgáltatás kialakításához felmerülő teljes költségigény, és az összesítettadatszolgáltatás folyamatos működtetésének költségei;

h) a pályázó által az összesítettadat-szolgáltatás felhasználói különböző típusainak felszámítani kívánt díjak mértéke, a díj- és engedélyezési modelljeinek egyszerűsége, valamint a 13. cikknek való megfelelés;

i) a kötvényekre vonatkozó összesítettadat-szolgáltatás esetében a 27h. cikk (5) bekezdésének megfelelően a bevételújraelosztási mechanizmusok megléte;

j) a modern interfésztechnológiák pályázó általi használata a piaci alapadatok és szabályozási adatok terjesztésére és az összekapcsoltság érdekében;

k) a pályázó által a 27 ha. cikk (3) bekezdésével összhangban a nyilvántartások megőrzésére bevezetett intézkedések megfelelősége;

l) a pályázó arra való képessége, hogy rezilienciát és üzletmenet-folytonosságot biztosítson, valamint a pályázó által a leállások és a kiberkockázatok mérséklése és kezelése érdekében bevezetni kívánt intézkedések;

m) a pályázó által az adatok gyűjtése, feldolgozása és tárolása által generált energiafogyasztás mérséklése érdekében bevezetni kívánt intézkedések;

n) amennyiben a pályázatot több pályázó közösen nyújtja be, - a műszaki és logisztikai kapacitás szempontjából - annak szükségessége a pályázók mindegyike tekintetében, hogy közösen pályázzanak.

(3) A pályázónak rendelkezésre kell bocsátania minden ahhoz szükséges információt, hogy az EÉPH megerősíthesse, hogy a pályázó a pályázat időpontjában minden szükséges intézkedést bevezetett az e cikk (2) bekezdésében meghatározott kritériumok teljesítéséhez és a 27h. cikkben meghatározott szervezeti követelményeknek történő megfeleléshez.

(4) Az EÉPH az (1) bekezdésben említett egyes kiválasztási eljárások megindításától számított hat hónapon belül indokolással ellátott határozatot fogad el az összesítettadat-szolgáltatás működtetésére alkalmas pályázó kiválasztásáról, és felkéri a pályázót az engedély iránti kérelem indokolatlan késedelem nélküli benyújtására.

(5) Amennyiben egyetlen pályázót sem választottak ki e cikk alapján vagy engedélyeztek a 27db. cikk alapján, az EÉPH a sikertelen kiválasztási vagy engedélyezési eljárás lezárását követő hat hónapon belül új kiválasztási eljárást indít.

27db. cikk * 

A CTP-k engedély iránti kérelmeinek jóváhagyására és elutasítására vonatkozó eljárások

(1) A 27da. cikk (4) bekezdésében említett engedély iránti kérelmet benyújtó pályázónak rendelkezésre kell bocsátania minden ahhoz szükséges információt, hogy az EÉPH megerősíthesse, hogy a pályázó az engedély iránti kérelem időpontjában minden szükséges intézkedést bevezetett a 27da. cikk (2) bekezdésében meghatározott kritériumok teljesítéséhez.

(2) Az EÉPH az engedély iránti kérelem kézhezvételétől számított 20 munkanapon belül értékeli, hogy a kérelem teljes körű-e.

Ha az engedély iránti kérelem nem teljes körű, az EÉPH határidőt szab meg, amelynek leteltéig a pályázónak rendelkezésre kell bocsátania a további információkat.

Azt követően, hogy az EÉPH az engedély iránti kérelmet teljes körűként értékelte, megfelelően értesíti erről a pályázót.

(3) Az engedély iránti teljes körű kérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül az EÉPH értékeli a pályázó e címnek való megfelelését. Az EÉPH indokolással ellátott határozatot fogad el az engedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról, és az ilyen indokolással ellátott határozat elfogadásának napjától számított öt munkanapon belül megfelelően értesíti a pályázót. Az engedély megadásáról szóló határozatban meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek mellett a pályázónak működnie kell.

(4) A (3) bekezdés szerinti engedélyezést követően az EÉPH átmeneti időszakot biztosíthat a CTP-ként engedélyezett pályázónak a szükséges működési és technikai intézkedések bevezetésére.

(5) A CTP-nek mindenkor meg kell felelnie a 27h. cikkben meghatározott szervezeti követelményeknek, és e cikk (3) bekezdésében említett, a CTP engedélyezéséről szóló, indokolással ellátott határozatban megállapított feltételeknek.

Az a CTP, amely már nem képes megfelelni az említett követelményeknek és feltételeknek, indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja erről az EÉPH-t.

(6) Az engedély 27e. cikkben említett visszavonása csak azt követően lép hatályba, hogy az érintett eszközkategória vonatkozásában új CTP-t választottak ki és engedélyeztek a 27da. és 27db. cikknek megfelelően.

(7) Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a következők meghatározása érdekében:

a) az (1) bekezdés alapján rendelkezésre bocsátandó információk;

b) a CTP-k tekintetében a 27f. cikk (2) bekezdésében említett tájékoztatásba foglalandó információk.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. december 29-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet.

(8) Az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki az e cikk (1) bekezdése alapján rendelkezésre bocsátandó információkat és a CTP-k tekintetében a 27f. cikk (2) bekezdésében említett tájékoztatásba foglalandó információkat illetően az egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások meghatározása céljából.

Az EÉPH az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2024. december 29-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

27e. cikk * 

Az engedély visszavonása * 

(1) Az EÉPH vagy adott esetben a nemzeti illetékes hatóság az adatszolgáltató engedélyét visszavonhatja, ha az adatszolgáltató:

a) tizenkét hónapon át nem él az engedéllyel, kifejezetten lemond az engedélyről, vagy az előző hat hónapban nem nyújtott semmilyen szolgáltatást;

b) hamis nyilatkozatok tételével vagy bármely egyéb szabálytalan módon szerezte meg az engedélyt;

c) már nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyek mellett engedélyezésére sor került;

d) súlyosan és rendszeresen megsértette e rendeletet.

(2) Az EÉPH adott esetben indokolatlan késedelem nélkül értesíti az adatszolgáltató engedélyének visszavonására vonatkozó határozatról azon tagállam nemzeti illetékes hatóságát, amelyben az adatszolgáltató letelepedett.

(3) *  Az az adatszolgáltató, amelynek engedélyét vissza kell vonni, biztosítja szabályos helyettesítését, ideértve az adatok más adatszolgáltatóknak történő átadását, az ügyfelei részére megfelelő értesítés küldését és a jelentéstételi adatfolyamok más adatszolgáltatókhoz történő átirányítását a visszavonás előtt.

27f. cikk * 

Az adatszolgáltatók vezető testületére vonatkozó követelmények * 

(1) Az adatszolgáltató vezető testületének mindenkor kellően jó hírnévvel kell rendelkeznie, elegendő ismeret, készség és tapasztalat birtokában kell lennie, és elegendő időt kell feladatainak ellátására fordítania.

A vezető testületnek az adatszolgáltató tevékenységeinek megértéséhez megfelelő kollektív tudással, készségekkel és tapasztalattal kell rendelkeznie. A vezető testület minden egyes tagjának tisztességesen, feddhetetlenül és önállóan kell cselekednie, hogy a felső vezetés döntéseit szükség esetén hatékonyan megkérdőjelezze, valamint szükség esetén hatékonyan ellenőrizze és nyomon kövesse a vezetői döntéshozatalt.

Amennyiben egy piacműködtető egy APA, egy CTP vagy egy ARM működtetésére kér engedélyt a 27d. cikk alapján, és az APA, a CTP vagy az ARM vezető testületének tagjai ugyanazok, mint a szabályozott piac vezető testületének tagjai, úgy tekintendő, hogy e személyek megfelelnek az első albekezdésben megállapított követelményeknek.

(2) Az adatszolgáltató tájékoztatja az EÉPH-t vagy adott esetben a nemzeti illetékes hatóságot vezető testülete minden egyes tagjának nevéről és a tagságban bekövetkezett bármilyen változásról, az összes olyan információval együtt, amely annak értékeléséhez szükséges, hogy az adott szerv az (1) bekezdésnek megfelel-e.

(3) Az adatszolgáltató vezető testülete meghatározza és ellenőrzi azon irányítási rendszer végrehajtását, amely biztosítja a szervezet hatékony és prudens vezetését, beleértve a szervezeten belüli feladatok elkülönítését és az összeférhetetlenség megelőzését, olyan módon, amely előmozdítja a piac integritását és az ügyfelek érdekeit.

(4) *  Az EÉPH vagy adott esetben az illetékes nemzeti hatóság megtagadja vagy visszavonja az engedélyezést, ha nincs meggyőződve arról, hogy az adatszolgáltató üzletmenetét ténylegesen irányító személy vagy személyek megfelelően jó hírnévvel rendelkeznek, vagy ha objektív és bizonyítható indokok állnak fenn annak vélelmezésére, hogy a szolgáltatók vezető testületében javasolt változtatások veszélyeztetik a megbízható és prudens vezetést, az ügyfeleik érdekeinek megfelelő figyelembevételét és a piac integritását.

(5) Az EÉPH 2021. január 1-jéig szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1) bekezdésben ismertetett vezető testület tagjai alkalmasságának felmérésére, figyelembe véve az általuk betöltött különböző szerepköröket és feladatköröket, valamint a vezető testület tagjai és az APA, a CTP és az ARM felhasználói közötti összeférhetetlenségek elkerülésének szükségességét.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy kiegészítse e rendeletet az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkének megfelelő elfogadása révén.

2. FEJEZET * 

Az APA-kra, a CTP-kre és az ARM-ekre vonatkozó feltétetek * 

27g. cikk * 

Az APA-kra vonatkozó szervezeti követelmények * 

(1) Az APA-nak rendelkeznie kell megfelelő szabályozásokkal és mechanizmusokkal a 20. és a 21. cikk szerinti információk észszerű üzleti alapon történő nyilvánosságra hozatalához, a valós időhöz olyan közel, amennyire csak technikailag lehetséges. A tájékoztatást ingyenesen, az APA általi közzététel után 15 perccel elérhetővé kell tenni. Az APA-nak hatékonyan és következetes módon kell terjesztenie ezeket az információkat, olyan módon, amely biztosítja az információhoz való gyors hozzáférést, megkülönböztetésmentes alapon, és olyan formátumban, amely megkönnyíti az információk más forrásokból származó hasonló adatokkal való összevonását.

(2) Az APA által az (1) bekezdésnek megfelelően közzétett információknak legalább a következő elemeket kell tartalmazniuk:

a) a pénzügyi eszköz azonosítója;

b) az ár, amelyen az ügyletet megkötötték;

c) az ügylet volumene;

d) az ügylet időpontja;

e) az ügylet bejelentésének időpontja;

f) az ügylet árjelzése;

g) azon kereskedési helyszín kódja, ahol az ügyletet végrehajtották, vagy amennyiben az ügyletet rendszeres internalizálón keresztül hajtották végre, az »Sí« kód, vagy egyéb esetben az »OTC« (tőzsdén kívüli) kód;

h) adott esetben annak jelzése, hogy az ügyletre egyedi feltételek vonatkoztak.

(3) Az ΑΡΑ-nak az ügyfeleivel kapcsolatos összeférhetetlenség megelőzésére kidolgozott, hatékony igazgatási mechanizmusokat kell működtetnie és fenntartania. Különösen az olyan ΑΡΑ-nak, amely egyben piacműködtető vagy befektetési vállalkozás is, minden összegyűjtött információt megkülönböztetésmentes módon kell kezelnie, és megfelelő mechanizmusokat kell működtetnie és fenntartania a különböző üzleti funkciók különválasztása érdekében.

(4) *  Az APA-nak meg kell felelnie a hálózati és információs rendszerek biztonságára vonatkozó, az (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendeletben *  meghatározott követelményeknek.

(4a) *  Az APA objektív és megkülönböztetésmentes követelményeket támaszt a szolgáltatásaihoz a 20. cikk (1) bekezdésében és a 21. cikk (1) bekezdésében megállapított átláthatósági előírások alá tartozó vállalkozások általi hozzáférésre, és a követelményeket nyilvánosan közzéteszi.

Az APA nyilvánosan közzéteszi az e rendelet szerint nyújtott adatszolgáltatásokkal kapcsolatos árakat és díjakat. Külön-külön teszi nyilvánosan közzé az egyes szolgáltatások árait és díjait, ideértve az engedményeket és kedvezményeket, valamint ezek igénybevételének feltételeit. Lehetővé teszi a jelentéstevő jogalanyok számára, hogy egyes szolgáltatásokhoz külön-külön férjenek hozzá.

(4b) *  Az APA-k legalább öt éven át megőrzik az érintett illetékes hatóság vagy az EÉPH számára az üzleti tevékenységükre vonatkozó nyilvántartásokat.

(5) Az ΑΡΑ-nak rendelkeznie kell olyan rendszerekkel, amelyek hathatósan ellenőrzik a kereskedési jelentéseket azok teljeskörűsége szempontjából, azonosítják a hiányosságokat és a nyilvánvaló hibákat, és kérik az ilyen hibás jelentések újraküldését.

(6) Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a közös formátumok, adatstandardok és technikai mechanizmusok meghatározásához, amelyek megkönnyítik az (1) bekezdésben említett információk összevonását.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy kiegészítse e rendeletet az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.

(7) * 

(8) Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza:

a) azon eszközöket, amelyek révén az APA megfelelhet az (1) bekezdésben említett tájékoztatási kötelezettségnek;

b) az (1) bekezdés szerint közzétett tájékoztatás tartalmát, beleértve legalább a (2) bekezdésben említett tájékoztatást, olyan módon, hogy az lehetővé tegye az előírt információk e cikk szerinti közzétételét;

c) *  a (3) és az (5) bekezdésben megállapított konkrét szervezeti követelményeket.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy kiegészítse ezt a rendeletet az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.

27h. cikk * 

A CTP-kre vonatkozó szervezeti követelmények

(1) A CTP a 27db. cikkben említett engedélyezési feltételekkel összhangban:

a) az engedélyezett eszközkategória vonatkozásában összegyűjt minden, az adatközlők által továbbított adatot;

b) díjakat szed be a felhasználóktól, ugyanakkor díjmentes hozzáférést biztosít az összesítettadat-szolgáltatáshoz a lakossági befektetők, a tudományos szakemberek, a civil társadalmi szervezetek és az illetékes hatóságok számára;

c) a részvényekre és tőzsdén kereskedett alapokra vonatkozó összesítettadat-szolgáltatás esetében bevételei egy részét a (6) bekezdéssel összhangban újraelosztja;

d) a piaci alapadatokat és a szabályozási adatokat folyamatos és élő, elektronikus adatfolyamként terjeszti megkülönböztetésmentes feltételek mellett a felhasználók számára, a valós időhöz a technikai lehetőségek függvényében a legközelebbi időpontban;

e) biztosítja, hogy a piaci alapadatok és a szabályozási adatok könnyen hozzáférhetők, géppel olvashatók és használhatók legyenek valamennyi felhasználó, köztük a lakossági befektetők számára;

f) rendelkezik olyan rendszerekkel, amelyek képesek hathatósan ellenőrizni az adatközlők által továbbított adatok teljeskörűségét, azonosítani a nyilvánvaló hibákat, és kérni az adatok újbóli benyújtását;

g) amennyiben a CTP-t gazdasági szereplők egy csoportja irányítja, rendelkezik olyan megfeleltetési rendszerrel, amely biztosítja, hogy az összesítettadat-szolgáltatás működése ne eredményezze a verseny torzulását.

Az első albekezdés d) pontjának alkalmazása tekintetében a CTP részvények és tőzsdén kereskedett alapok vonatkozásában nem teheti közzé a piacazonosító kódot akkor, amikor a legjobb európai vételi és eladási ajánlatot a valós időhöz a technikai lehetőségek függvényében legközelebbi időpontban terjeszti.

(2) A CTP olyan szolgáltatásiszint-standardokat fogad el, tesz közzé a honlapján és tesz rendszeresen naprakésszé, amelyek a következők mindegyikére kiterjednek:

a) azon adatközlők jegyzéke, akiktől az adatokhoz hozzájutott;

b) a piaci alapadatok és a szabályozási adatok felhasználókhoz való eljuttatásának módjai és gyorsasága;

c) a piaci alapadatok és a szabályozási adatok szolgáltatása terén a működési folytonosság biztosítása érdekében tett intézkedések.

(3) A CTP-nek olyan megbízható biztonsági mechanizmusokkal kell rendelkeznie, amelyeket arra terveztek, hogy garantálják az adatoknak az adatközlők és a CTP közötti, valamint a CTP és a felhasználók közötti átadása biztonságát, valamint hogy minimalizálják az adatsérülés és a jogosulatlan hozzáférés kockázatát. A CTP-nek megfelelő erőforrásokat kell fenntartania, és tartalékrendszerekkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy szolgáltatásait mindenkor kínálni és fenntartani tudja.

(4) A CTP a 27da. cikk (1) bekezdésében említett minden egyes eszközkategória vonatkozásában közzéteszi az összesítettadat-szolgáltatás által lefedett pénzügyi eszközök jegyzékét, feltüntetve azok azonosító referenciaadatait.

A CTP díjmentes hozzáférést kínál a listájához, és biztosítja annak rendszeres felülvizsgálatát, valamint naprakésszé tételét annak érdekében, hogy átfogó képet kínáljon az összesítettadat-szolgáltatás által lefedett valamennyi pénzügyi eszközről.

(5) A részvényektől és tőzsdén kereskedett alapoktól eltérő pénzügyi eszközök vonatkozásában a CTP az összesítettadat-szolgáltatás által generált bevétel egy részét újraeloszthatja az adatközlők között.

(6) A részvények és tőzsdén kereskedett alapok vonatkozásában a CTP a 27db. cikk (3) bekezdésében említett, indokolással ellátott határozatban foglaltak szerint újraelosztja az összesítettadat-szolgáltatás által generált bevétel egy részét a következő kritériumok közül egy vagy több kritériumnak megfelelő adatközlők között (a továbbiakban: a bevétel-újraelosztási rendszer):

a) az adatközlő olyan szabályozott piac vagy kkv-tőkefinanszírozási piac, amelynek éves részvénykereskedési volumene az uniós éves részvénykereskedési volumen legfeljebb 1%-át teszi ki (a továbbiakban:kis kereskedési helyszín);

b) az adatközlő olyan kereskedési helyszín, amely 2019. március 27-én vagy azt követően részvények vagy tőzsdén kereskedett alapok piacra történő kezdeti bevezetését biztosította;

c) az adatokat kereskedési helyszín továbbítja, és azok olyan részvényekkel és tőzsdén kereskedett alapokkal folytatott ügyletekhez tartoznak, amelyeket kereskedés előtti átláthatóságot biztosító kereskedési rendszerben kötöttek, amennyiben az említett ügyleteket nem olyan megbízások eredményezik, amelyek a 4. cikk (1) bekezdésének c) pontja alapján a kereskedés előtti átláthatóság alól mentességben részesültek.

(7) A bevétel-újraelosztási rendszer alkalmazása tekintetében a CTP a következő kereskedési volument (a továbbiakban: a releváns kereskedési volumen) veszi figyelembe:

a) a (6) bekezdés a) pontjának alkalmazása tekintetében az említett kereskedési helyszín által generált teljes éves kereskedési volumen;

b) a (6) bekezdés b) pontjának alkalmazása tekintetében:

i. kis kereskedési helyszínek esetében azok teljes éves kereskedési volumene;

ii. a kis kereskedési helyszínektől eltérő kereskedési helyszínek esetében az említett pontban említett részvényekre és tőzsdén kereskedett alapokra vonatkozó kereskedési volumen;

c) a (6) bekezdés c) pontjának alkalmazása tekintetében az említett pontban említett részvényekre és tőzsdén kereskedett alapokra vonatkozó volumen.

A CTP úgy határozza meg a bevétel-újraelosztási rendszer keretében az adatközlők részére újraelosztandó bevétel összegét, hogy a releváns kereskedési volument megszorozza a (6) bekezdésben meghatározott egyes kritériumokhoz rendelt súlyozással, a (8) bekezdés alapján elfogadott szabályozástechnikai standardokban meghatározottak szerint.

Ha a kereskedési helyszínek a (6) bekezdésben meghatározott kritériumok közül többnek is megfelelnek, az e bekezdés második albekezdésében említett számítás alapján kapott összegeket össze kell adni.

(8) Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben:

a) meghatározza a (6) bekezdésben meghatározott egyes kritériumokhoz rendelt súlyozást;

b) részletesen meghatározza a (7) bekezdés második albekezdésében említett, az adatközlők részére újraelosztandó bevétel összegének kiszámítására szolgáló módszert;

c) meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján a CTP - amennyiben bizonyítja, hogy az adatközlő súlyosan és ismételten megsértette a 22a., 22b. és 22c. cikkben említett adatkövetelményeket - ideiglenesen felfüggesztheti az említett adatközlő bevétel-újraelosztási rendszerben való részvételét, és meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a CTP:

i. folytatja a bevétel-újraelosztást; és

ii. amennyiben az említett követelményeket nem sértették meg, az adatközlő rendelkezésére bocsátja a visszatartott bevételt és a kamatokat.

E bekezdés első albekezdése a) pontjának alkalmazása tekintetében a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott kritérium súlya nagyobb, mint az említett bekezdés b) pontjában meghatározott kritériumé, és az említett bekezdés b) pontjában meghatározott kritérium súlya nagyobb, mint az említett bekezdés c) pontjában meghatározott kritériumé.

Az EÉPH az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. december 29-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet.

27ha. cikk * 

A CTP-kre vonatkozó jelentéstételi kötelezettségek

(1) A CTP minden évben közzéteszi a honlapján az adatminőségre és az adatrendszerekre vonatkozó teljesítménystatisztikákat és a váratlan eseményekről szóló jelentéseket. Az említett teljesítménystatisztikákat és a váratlan eseményekről szóló jelentéseket díjmentesen kell nyilvánosan hozzáférhetővé tenni.

(2) Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1) bekezdésben meghatározott jelentéstételi kötelezettség tartalmának, ütemezésének, formátumának és terminológiájának meghatározása céljából.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2025. szeptember 29-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet.

(3) A CTP legalább öt éven át megőrzi az érintett illetékes hatóság vagy az EÉPH számára az üzleti tevékenységére vonatkozó nyilvántartásokat.

27i. cikk * 

Az ARM-ekre vonatkozó szervezeti követelmények * 

(1) Az ARM-nek rendelkeznie kell megfelelő szabályozásokkal és mechanizmusokkal a 26. cikk szerinti információknak a lehető leggyorsabb, és legkésőbb az ügyletmegkötésének napját követő munkanap végéig történő jelentéséhez.

(2) Az ARM-nek az ügyfeleivel kapcsolatos összeférhetetlenség megelőzésére kidolgozott, hatékony igazgatási mechanizmusokat kell működtetnie és fenntartania. Különösen annak az ARM-nek, amely egyben piacműködtető vagy befektetési vállalkozás is, minden összegyűjtött információt megkülönböztetésmentes módon kell kezelnie, és megfelelő mechanizmusokat kell működtetnie és fenntartania a különböző üzleti funkciók különválasztása érdekében.

(3) *  Az ARM-nek meg kell felelnie a hálózati és információs rendszerek biztonságára vonatkozó, az (EU) 2022/2554 rendeletben meghatározott követelményeknek.

(4) Az ARM-nek rendelkeznie kell olyan rendszerekkel, amelyekkel hathatósan ellenőrizhető az ügyleti jelentések teljeskörűsége és azonosíthatók a befektetési vállalkozás által elkövetett hiányosságok és nyilvánvaló hibák, és amennyiben ilyen hiba vagy hiányosság fordul elő, arról részletesen tájékoztatnia kell a befektetési vállalkozást, és kérnie kell az ilyen hibás jelentések újraküldését.

Az ARM-nek a saját maga által elkövetett hibák és hiányosságok észlelését lehetővé tévő rendszerekkel kell rendelkeznie, amelyek lehetővé teszik az ARM számára azok javítását és a helyes és teljes körű ügyleti jelentések továbbítását vagy adott esetben újbóli továbbítását is az illetékes hatóság részére.

(4a) *  Az ARM objektív és megkülönböztetésmentes követelményeket támaszt a szolgáltatásaihoz a 26. cikkben megállapított jelentéstételi kötelezettség alá tartozó vállalkozások általi hozzáférésre vonatkozóan, és e követelményeket nyilvánosan közzéteszi.

Az ARM nyilvánosan közzéteszi az e rendelet szerint nyújtott adatszolgáltatásokkal kapcsolatos árakat és díjakat. Az ARM külön-külön teszi nyilvánosan közzé az egyes szolgáltatások árait és díjait, ideértve az engedményeket és kedvezményeket, valamint ezek igénybevételének feltételeit. Az ARM lehetővé teszi a jelentéstevő jogalanyok számára, hogy egyes szolgáltatásokhoz külön-külön férjenek hozzá. Az ARM által felszámított áraknak és díjaknak a költségekhez kell kötődnie.

(4b) *  Az ARM legalább öt éven át megőrzi az érintett illetékes hatóság vagy az EÉPH számára az üzleti tevékenységére vonatkozó nyilvántartásokat.

(5) Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza:

a) azon eszközöket, amelyek révén az ARM megfelelhet az (1) bekezdésben említett tájékoztatási kötelezettségnek; valamint

b) *  a (2) és a (4) bekezdésben megállapított konkrét szervezeti követelményeket.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy kiegészítse e rendeletet az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.

V. CÍM

SZÁRMAZTATOTT TERMÉKEK

28. cikk

A szabályozott piacokon, MTF-eken vagy OTF-eken való kereskedés kötelezettsége

(1) A 648/2012/EU rendelet II. címe szerinti elszámolási kötelezettség alá tartozó pénzügyi szerződő felek és nem pénzügyi szerződő felek más ilyen pénzügyi szerződő felekkel vagy más ilyen nem pénzügyi szerződő felekkel olyan származtatott termékekre vonatkozóan, amelyek a származtatott termékek olyan kategóriájához tartoznak, amelyet a 32. cikknek megfelelően a kereskedési kötelezettség hatálya alá tartozónak nyilvánítottak, és amely származtatott termékek szerepelnek a 34. cikkben említett nyilvántartásban ügyleteket csak a következő helyszíneken köthetnek: * 

a) szabályozott piacok;

b) MTF-ek;

c) OTF-ek; vagy

d) harmadik országok kereskedési helyszínei, feltéve, hogy a Bizottság a (4) bekezdéssel összhangban határozatot hozott, és hogy a harmadik ország ténylegesen egyenértékű rendszert biztosít a 2014/65/EU irányelv szerint engedélyezett kereskedési helyszínek elismeréséhez, hogy a harmadik országban kereskedési kötelezettség hatálya alá tartozó származtatott termékeket nem kizárólagos alapon a piacra bevezessék vagy azokkal kereskedjenek.

(2) *  Az EÉPH rendszeresen monitoring alá vonja az azon származtatott termékekkel kapcsolatos tevékenységet, amelyek nem tartoznak az (1) bekezdésben meghatározott kereskedési kötelezettség hatálya alá, annak érdekében, hogy azonosítsa azokat az eseteket, amikor egy bizonyos szerződéskategória rendszerkockázatot jelenthet, és kiküszöbölje a szabályozási arbitrázst a kereskedési kötelezettség alá tartozó származtatott ügyletek, illetve a szabályozási arbitrázst a kereskedési kötelezettség alá nem tartozó származtatott ügyletek között.

(2a) *  A 648/2012/EU rendelet II. címe szerinti elszámolási kötelezettség alól mentesülő vagy annak hatálya alá nem tartozó származtatott termékekre vonatkozó ügyletekre nem vonatkozik a kereskedési kötelezettség.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kereskedési kötelezettség hatálya alá tartozónak nyilvánított származtatott termékek bevezethetők a szabályozott piacra vagy azokkal az (1) bekezdésben említett bármelyik kereskedési helyszínen kereskedni lehet, amennyiben ez megkülönböztetésmentes és nem kizárólagos alapon történik.

(4) Az 51. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően a Bizottság határozatokat fogadhat el annak megállapításáról, hogy egy harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja, hogy az adott harmadik országban engedélyezett kereskedési helyszínek olyan, jogilag kötelező előírásoknak feleljenek meg, amelyek egyenértékűek az e cikk (1) bekezdése a), b) vagy c) pontjában említett kereskedési helyszínekre e rendelet, a 2014/65/EU irányelv és az 596/2014/EU rendelet alapján vonatkozó előírásokkal, és amelyek effektív felügyelet és végrehajtás hatálya alá tartoznak az adott harmadik országban.

E határozatok egyedüli célja arról dönteni, hogy a kereskedési helyszín alkalmas-e a kereskedési kötelezettség alá tartozó származtatott termékek kereskedésére.

Egy harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere akkor tekintendő egyenértékű joghatással bírónak, ha a következő feltételek mindegyikét teljesíti:

a) a kereskedési helyszínek az adott harmadik országban engedélyezés, valamint folyamatos effektív felügyelet és végrehajtás hatálya alá tartoznak;

b) *  a kereskedési helyszínek világos és átlátható szabályokkal rendelkeznek, hogy a származtatott termékekkel tisztességes, szabályos és hatékony módon lehessen kereskedni, és hogy azok szabadon átruházhatók legyenek;

c) a pénzügyi eszközök kibocsátóival szemben időszakos és folyamatos tájékoztatási előírások vannak érvényben, ami magas szintű befektetővédelmet biztosít;

d) gondoskodik a piac átláthatóságáról és integritásáról, a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció formájában megjelenő piaci visszaélést kezelő szabályok révén;

A Bizottság e bekezdés szerinti határozata korlátozódhat a kereskedési helyszínek egy kategóriájára vagy bizonyos kategóriáira. Ebben az esetben a harmadik országbeli kereskedési helyszín csak akkor tartozik az (1) bekezdés d) pontja alá, ha a Bizottság határozatában szereplő kategóriák egyikébe esik.

(5) E cikk következetes alkalmazásának biztosítása érdekében az EÉPH-nak olyan szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia, amelyek meghatározzák a (2) bekezdésben említett azon ügylettípusokat, amelyeknek közvetlen, jelentős és előre látható hatása van az Unión belül, illetve amelyek esetében a kereskedési kötelezettség előírása szükséges vagy helyénvaló annak érdekében, hogy megakadályozza e rendelet rendelkezéseinek megkerülését.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2015. július 3-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkének megfelelő elfogadására.

Az e bekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak lehetőség szerint és adott esetben meg kell egyezniük a 648/2012/EU rendelet 4. cikkének (4) bekezdése értelmében elfogadott standardokkal.

29. cikk

Elszámolási kötelezettség a szabályozott piacokon kereskedett származtatott termékekre vonatkozóan és az elszámolásra történő befogadás ütemezése

(1) Valamely szabályozott piac működtetőjének gondoskodnia kell arról, hogy a származtatott termékekkel az adott szabályozott piacon végzett minden ügylet elszámolását CCP végezze el.

(2) A CCP-knek, a kereskedési helyszíneknek és a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 14. pontjával összhangban klíringtagként működő befektetési vállalkozásoknak hatékony rendszerekkel, eljárásokkal és mechanizmusokkal kell rendelkezniük az elszámolt származtatott termékeket illetően annak biztosítása érdekében, hogy az elszámolt származtatott ügyleteket a technikailag megvalósítható leggyorsabb módon, automatikus rendszerek alkalmazásával nyújtsák be és fogadják be elszámolásra.

E bekezdés alkalmazásában „elszámolt származtatott ügylet”:

a) minden olyan származtatott ügylet, amelyet az e cikk (1) bekezdésében foglalt elszámolási kötelezettség vagy a 648/2012/EU rendelet 4. cikkében foglalt elszámolási kötelezettség szerint kell elszámolni;

b) minden olyan származtatott ügylet, amelynek elszámolásáról az érintett felek egyéb módon megállapodtak.

(3) Az EÉPH-nak szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia az e cikk szerinti rendszerekre, eljárásokra és mechanizmusokra vonatkozó minimumkövetelmények - köztük a befogadásra vonatkozó határidők - meghatározása céljából, figyelembe véve a működési és egyéb kockázatok megfelelő kezelésének szükségességét.

Az EÉPH folyamatos hatáskörrel rendelkezik azzal kapcsolatban, hogy amennyiben úgy ítéli meg, hogy az ágazat fejlődése ezt megköveteli, további szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozhat ki annak érdekében, hogy a hatályban lévőket naprakésszé tegye.

Az EÉPH az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2015. július 3-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első és a második albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

30. cikk

Közvetett elszámolási megállapodások

(1) Tőzsdén kereskedett származtatott termékek esetében lehetséges közvetett elszámolási megállapodásokat létesíteni, amennyiben ezek a megállapodások nem növelik a partnerkockázatot, és biztosítják, hogy a szerződő fél eszközei és pozíciói a 648/2012/EU rendelet 39. és 48. cikkében említett védelemmel megegyező hatású védelemben részesülnek.

(2) AZ EÉPH-nak szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia a közvetett elszámolási megállapodások típusainak meghatározása céljából, amennyiben megállapítást nyert, hogy azok megfelelnek a z (1) bekezdésben említett feltételeknek, biztosítva összhangot a 149/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet II. fejezetében *  a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében meghatározott rendelkezésekkel.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2015. július 3-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az ebben a bekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

31. cikk

Kereskedés utáni kockázatcsökkentési szolgáltatások * 

(1) *  Az e rendelet 8a., 10. és 21. cikkében meghatározott átláthatósági követelmények, az e rendelet 28. cikkében meghatározott kereskedési kötelezettség és a megbízásoknak a 2014/65/EU rendeletben megállapított, az ügyfél számára legkedvezőbb feltételek mellett történő végrehajtására vonatkozó kötelezettség nem alkalmazandó a kereskedés utáni kockázatcsökkentési szolgáltatások eredményeként kialakított és létrehozott, tőzsdén kívüli származtatott termékekre vonatkozó ügyletekre.

(2) * 

(3) *  A kereskedés utáni kockázatcsökkentési szolgáltatásokat nyújtó befektetési vállalkozások és piacműködtetők teljes körű és pontos nyilvántartást vezetnek az e cikk (1) bekezdésében említett azon ügyletekről, amelyeket még nem tartanak nyilván vagy nem jelentettek a 648/2012/EU rendeletnek megfelelően. E befektetési vállalkozások és piacműködtetők az említett nyilvántartásokat kérésre haladéktalanul elérhetővé teszik az illetékes hatóság vagy az EÉPH számára.

(4) *  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azért, hogy a következők meghatározása révén kiegészítse ezt a rendeletet:

a) kereskedés utáni kockázatcsökkentési szolgáltatások az (1) bekezdés alkalmazása tekintetében;

b) a (3) bekezdés szerint nyilvántartandó ügyletek.

32. cikk

A kereskedési kötelezettségre vonatkozó eljárás

(1) Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek meghatározzák a következőket:

a) a 648/2012/EU rendelet 5. cikkének (2) és (4) bekezdése szerint az elszámolási kötelezettség hatálya tartozónak nyilvánított származtatott termékek mely kategóriával vagy releváns alkategóriájával kell az e rendelet 28. cikkének (1) bekezdésében említett helyszíneken kereskedni.

b) azt az időpontot, vagy azokat az időpontokat, amikortól a kereskedési kötelezettség érvénybe lép, ideértve az esetleges fokozatos bevezetést is, valamint az elszámolásra kötelezett szerződő felek kategóriáit, amennyiben a szóban forgó fokozatos bevezetésről vagy a szerződő felek említett kategóriáiról a szabályozástechnikai standardokban a 648/2012/EU rendelet 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint rendelkeztek.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket a 648/2012/EU rendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerinti szabályozástechnikai standardok Bizottság általi elfogadásától számított hat hónapon belül nyújtja be a Bizottságnak.

A szabályozástechnikai standardok tervezetének a Bizottság általi elfogadásra történő benyújtása előtt az EÉPH-nak nyilvános konzultációt kell folytatnia, és adott esetben konzultálhat harmadik országok illetékes hatóságaival.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(2) Ahhoz, hogy a kereskedési kötelezettség érvénybe lépjen:

a) *  a származtatott termék e cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti kategóriájával vagy releváns alkategóriájával kereskedni kell legalább egy, a 28. cikk (1) bekezdésében említett kereskedési helyszínen; és

b) elegendő vételi és eladási szándéknak kell fennállnia harmadik felek részéről a származtatott termékek adott kategóriája vagy releváns alkategóriája tekintetében ahhoz, hogy a származtatott termékek adott kategóriáját kellően likvidnek lehessen tekinteni a csak a 28. cikk (1) bekezdésében említett helyszíneken történő kereskedés szempontjából.

(3) Amikor az (1) bekezdésben említett szabályozástechnikai standardok tervezetét kialakítja, az EÉPH a származtatott termékek kategóriáját vagy annak releváns alkategóriáját a következő kritériumok alapján tekinti kellően likvidnek:

a) a kötések átlagos gyakorisága és nagyságrendje különböző piaci feltételek mellett, figyelemmel a származtatott termékek kategóriáján belül a termékek jellegére és életciklusára;

b) az aktív piaci szereplők száma és típusa, ideértve a piaci szereplőknek az egy adott termék piacán forgalmazott termékekhez/lebonyolított ügyletekhez viszonyított arányát;

c) az eladási és vételi ár különbségének (spread) átlagos nagysága.

A szabályozástechnikai standardok tervezetének elkészítésekor az EÉPH-nak figyelembe kell vennie azt a várható hatást, amelyet ez a kereskedési kötelezettség gyakorolhat a származtatott termékek egy kategóriájának vagy releváns alkategóriájának a likviditására, valamint a pénzügyi szervezetektől eltérő végfelhasználók kereskedési tevékenységére.

Az EÉPH meghatározza, hogy a származtatott termékek kategóriája vagy releváns alkategóriája csak bizonyos nagyságrendet el nem érő ügyletek esetében kellőképpen likvid.

(4) *  Az EÉPH-nak saját kezdeményezésére, a (2) bekezdésben meghatározott kritériumokkal összhangban és nyilvános konzultáció lefolytatását követően azonosítania és közölnie kell a Bizottsággal a származtatott termékek azon kategóriáit vagy azokat az egyedi származtatott ügyleteket, amelyek az e rendelet 28. cikkének (1) bekezdésében említett helyszíneken történő kereskedési kötelezettség hatálya alá tartoznának, de amelyekre egyetlen CCP sem kapott még engedélyt a 648/2012/EU rendelet 14. vagy 15. cikke szerint.

Az EÉPH által küldött, az első albekezdésben említett értesítést követően a Bizottság felhívást tehet közzé az ilyen származtatott termékeknek a 28. cikk (1) bekezdésében említett helyszíneken való kereskedését célzó javaslatok kidolgozására.

(4a) *  Az EÉPH, amennyiben úgy véli, hogy az elszámolási kötelezettségnek a 648/2012/EU rendelet 6a. cikkében említett felfüggesztése a kereskedési kötelezettség érvénybe lépésére vonatkozó kritériumok e cikk (5) bekezdésében említett lényegi változásának minősül, úgy az e rendelet 28. cikkének (1) bekezdésében megállapított kereskedési kötelezettség felfüggesztését kérheti a Bizottságtól a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek ugyanazon kategóriái tekintetében, mint amelyekre az elszámolási kötelezettség felfüggesztése iránti kérelem vonatkozik.

(4b) *  Az EÉPH kérheti a Bizottságtól, hogy függessze fel a 28. cikk (1) bekezdésében meghatározott kereskedési kötelezettséget a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek egyes kategóriái vagy a szerződő felek egyes típusa tekintetében, amennyiben ilyen felfüggesztés szükséges a likviditásra gyakorolt kedvezőtlen hatások vagy a pénzügyi stabilitásra nézve komoly fenyegetettség elkerülése vagy kezelése, valamint az uniós pénzügyi piacok szabályos működésének biztosítása érdekében, és amennyiben az említett felfüggesztés arányos az említett célokkal.

(4c) *  A (4a) és (4b) bekezdésben említett kérelmek nem hozhatók nyilvánosságra.

(4d) *  A (4a) és (4b) bekezdésben említett kérelmek kézhezvételét követően a Bizottság indokolatlan késedelem nélkül és az EÉPH által szolgáltatott indokok és rendelkezésre bocsátott bizonyítékok alapján:

a) végrehajtási jogi aktus útján felfüggeszti a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek kategóriáira vagy a szerződő felek típusaira vonatkozó kereskedési kötelezettséget;

b) vagy elutasítja a kért felfüggesztést.

Az első albekezdés b) pontja alkalmazása tekintetében a Bizottság tájékoztatja az EÉPH-t a kért felfüggesztés elutasításának okairól. A Bizottság ezen elutasításról haladéktalanul tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot, és továbbítja nekik az EÉPH-nak adott indokokat. Az elutasításról és annak indokairól az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére bocsátott információk nem hozhatók nyilvánosságra.

Az első albekezdés a) pontjában említett felfüggesztés az említett pontban említett végrehajtási jogi aktus kihirdetése napjától számított legfeljebb három hónapos kezdeti időszakra érvényes.

Amennyiben az első albekezdés a) pontjában említett felfüggesztés indokai továbbra is fennállnak, a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján további, legfeljebb három hónapos időszakokra meghosszabbíthatja az említett felfüggesztést, a felfüggesztés teljes időtartama azonban nem haladhatja meg a 12 hónapot.

Az e bekezdés első albekezdésének a) pontjában és negyedik albekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat az 51. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(5) Az EÉPH-nak az (1) bekezdéssel összhangban új szabályozástechnikai standardtervezeteket kell benyújtania a Bizottságnak a meglévő szabályozástechnikai standardok módosítására, felfüggesztésére vagy hatályon kívül helyezésére, amennyiben lényeges változás történik a (2) bekezdésben meghatározott kritériumokban. Mielőtt ezt megtenné, az EÉPH adott esetben konzultálhat harmadik országok illetékes hatóságaival.

A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(6) Az EÉPH kidolgozza a (2) bekezdés b) pontjában említett kritériumokat meghatározó szabályozástechnikai standardok tervezetét.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2015. július 3-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

32a. cikk * 

A kereskedési kötelezettség önálló felfüggesztése

(1) Valamely tagállam illetékes hatóságának kérésére a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján felfüggesztheti a 28. cikkben meghatározott kereskedési kötelezettséget (a továbbiakban: származtatott-termék-kereskedési kötelezettség) bizonyos pénzügyi szerződő felek tekintetében, adott esetben az EÉPH-val folytatott konzultációt követően. Az illetékes hatóság jelzi, hogy miért véli úgy, hogy teljesülnek a felfüggesztés feltételei. Így különösen, az illetékes hatóságnak bizonyítania kell, hogy a joghatósága alá tartozó pénzügyi szerződő fél:

a) rendszeresen árjegyzőként jár el a származtatott-termék-kereskedési kötelezettség hatálya alá tartozó, tőzsdén kívüli származtatott ügyletben, és rendszeresen fogad jegyzés iránti kérelmeket a származtatott-termék-kereskedési kötelezettség hatálya alá tartozó származtatott termékekre vonatkozóan olyan EGT-n kívüli szerződő féltől, amely nem rendelkezik aktív tagsággal olyan EGT-beli kereskedési helyszínen, amely a származtatott-termék-kereskedési kötelezettség hatálya alá tartozó, tőzsdén kívüli származtatott ügylettel való kereskedést kínál; vagy

b) rendszeresen árjegyzőként jár el a származtatotttermék-kereskedési kötelezettség hatálya alá tartozó hitelnemteljesítési csereügyletben és:

i. saját számlára kíván kereskedni a származtatott-termék-kereskedési kötelezettség hatálya alá tartozó hitelnemteljesítési csereügyletekkel olyan kereskedési helyszínen, amely csak olyan szerződő felek előtt áll nyitva, amelyek a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 14. pontjában meghatározottak szerint CCP klíringtagok (a továbbiakban: kereskedőközi kereskedési helyszín [dealer-to-dealer venue]);

ii. saját számlára kíván kereskedni a származtatott-termék-kereskedési kötelezettség hatálya alá tartozó hitelnemteljesítési csereügyletekkel olyan szerződő féllel, amely árjegyző, és nem rendelkezik aktív tagsággal olyan EGT-beli kereskedőközi kereskedési helyszínen, amely a származtatott-termék-kereskedési kötelezettség hatálya alá tartozó, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel való kereskedést kínál; és

iii. e hitel-nemteljesítési csereügyleteket a 648/2012/EU rendelet szerint engedélyezett vagy elismert CCP-nél számolja el.

Az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtási jogi aktust az 51. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(2) A Bizottság annak értékelésekor, hogy az (1) bekezdés alapján felfüggessze-e a származtatott-termék-kereskedési kötelezettséget, mérlegeli, hogy azt egyes piacok vonatkozásában függessze-e fel, és figyelembe veszi, hogy a származtatott-termék-kereskedési kötelezettség ilyen felfüggesztése torzító hatást gyakorolna-e a 648/2012/EU rendelet II. címe szerinti elszámolási kötelezettségre.

A Bizottság más tagállamok illetékes hatóságaival is felveszi a kapcsolatot annak felmérése érdekében, hogy az (1) bekezdés alapján kérelmet benyújtó tagállamtól (a továbbiakban: kérelmező tagállam) eltérő tagállambeli pénzügyi szerződő felek hasonló helyzetben vannak-e, mint a kérelmező tagállambeli pénzügyi szerződő fél.

A kérelmező tagállamtól eltérő tagállam illetékes hatósága az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktus elfogadását követően kérheti, hogy a végrehajtási jogi aktushoz adják hozzá azokat a pénzügyi szerződő feleket, amelyek hasonló helyzetben vannak, mint a kérelmező tagállambeli pénzügyi szerződő fele. Az említett kérelmet benyújtó tagállam illetékes hatósága igazolja, hogy miért véli úgy, hogy a felfüggesztés feltételei teljesülnek.

(3) Amennyiben a származtatott-termék-kereskedési kötelezettséget a pénzügyi szerződő fél tekintetében az (1) vagy a (2) bekezdés alapján felfüggesztik, a származtatott-termék-kereskedési kötelezettség nem alkalmazandó a szerződő felére, az (1) bekezdés a) pontjában, vagy az (1) bekezdés b) pontjának ii. alpontjában említettek szerint.

(4) Az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktushoz csatolni kell a felfüggesztést kérő illetékes hatóság által szolgáltatott bizonyítékokat.

(5) Az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktust közölni kell az EÉPH-val, és közzé kell tenni a 34. cikkben említett nyilvántartásban.

(6) A Bizottság rendszeresen felülvizsgálja, hogy továbbra is fennállnak-e a származtatott-termék-kereskedési kötelezettség felfüggesztésének indokai.

33. cikk

A párhuzamos vagy egymásnak ellentmondó szabályok elkerülésére szolgáló mechanizmus

(1) Az EÉPH-nak segítséget kell nyújtania a Bizottságnak a 28. és a 29. cikkben megállapított elvek nemzetközi alkalmazásának a monitoringjához, továbbá az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak legalább évente benyújtandó jelentések elkészítéséhez, amelyekben kitérnek a piaci szereplőkre vonatkozó esetleges párhuzamos vagy egymásnak ellentmondó előírások meglétére, és lehetséges intézkedéseket javasolnak.

(2) A Bizottság elfogadhat olyan végrehajtási jogi aktusokat, amelyekben megállapítja, hogy az érintett harmadik ország jogi, felügyeleti és végrehajtási keretrendszere:

a) egyenértékű a 28. és a 29. cikk szerinti követelményekkel;

b) az e rendeletben előírtakkal egyenértékű szakmai titoktartási garanciákat nyújt;

c) ténylegesen, tisztességes és torzításoktól mentes módon érvényesülve biztosítja a hatékony felügyeletet és végrehajtást a harmadik országban.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 51. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(3) A (2) bekezdésben említett, az egyenértékűségre vonatkozó végrehajtási jogi aktus azt jelenti, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó ügyletet kötő szerződő felek kizárólag abban az esetben tekinthetők úgy, hogy megfeleltek a 28. és a 29. cikkben foglalt követelményeknek, ha legalább az egyik szerződő fél az adott harmadik országban letelepedett, és a szerződő felek betartják az adott harmadik ország vonatkozó jogi, felügyeleti és végrehajtási előírásait.

(4) A Bizottság az EÉPH-val együttműködve monitoring alá vonja, hogy azok a harmadik országok, amelyekre vonatkozóan az egyenértékűségről szóló végrehajtási jogi aktust fogadott el, ténylegesen végrehajtják-e a 28. és a 29. cikkben foglalt követelményekkel egyenértékű előírásokat, és erről rendszeresen, legalább évente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Amennyiben a jelentés az egyenértékű követelmények harmadik országbeli hatóságok általi alkalmazása során jelentős hibát vagy következetlenséget tár fel, a Bizottság a jelentés benyújtását követően 30 naptári napon belül visszavonhatja a kérdéses harmadik országbeli jogi keretrendszer egyenértékűnek való elismerését. Az egyenértékűségre vonatkozó végrehajtási jogi aktus visszavonása esetén az e rendelet 28. és 29. cikkében megállapított összes követelmény automatikusan újra vonatkozik a szerződő felek ügyleteire.

34. cikk

Nyilvántartás a kereskedési kötelezettség hatálya alá tartozó származtatott termékekről

Az EÉPH weboldalán közzéteszi és karbantartja azt a nyilvántartást, amely teljes körű és összekapcsolható módon meghatározza azokat a származtatott termékeket, amelyek a 28. cikk (1) bekezdésében említett helyszíneken történő kereskedés kötelezettségének hatálya alá tartoznak, azokat a helyszíneket, ahol e termékeket a piacra bevezették vagy velük kereskednek, és azokat az időpontokat, amelyektől számítva a kötelezettség érvénybe lép.

VI. CÍM

MEGKÜLÖNBÖZTETÉSMENTES HOZZÁFÉRÉS A PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ELSZÁMOLÁSÁHOZ

35. cikk

A központi szerződő felekhez (CCP-khez) való megkülönböztetésmentes hozzáférés

(1) *  A 648/2012/EU rendelet 7. cikkének sérelme nélkül, a CCP köteles a pénzügyi eszközöket megkülönböztetésmentes és átlátható alapon elszámolásra befogadni - ideértve a biztosítéki követelményeket és a hozzáféréssel kapcsolatos díjakat is -, tekintet nélkül arra, hogy az ügyletet mely kereskedési helyszínen teljesítették.

Az első albekezdésben foglalt követelmény nem alkalmazandó a tőzsdén kereskedett származtatott termékekre.

A CCP különösen azt biztosítja, hogy a kereskedési helyszín jogosult az említett kereskedési helyszínen kereskedett ügyletek megkülönböztetésmentes kezelésére az alábbiak tekintetében:

a) biztosítéki követelmények és a gazdasági szempontból egyenértékű szerződések nettósítása, amennyiben az ilyen szerződések valamely CCP pozíciólezáró és egyéb nettósítási eljárásai alá történő, az alkalmazandó fizetésképtelenségi jogon alapuló bevonása nem veszélyeztetné az ilyen eljárás zavartalan és szabályos működését, érvényességét vagy végrehajthatóságát. továbbá

b) ugyanazon CCP által elszámolt összefüggő szerződések letéteinek egymással szembeni beszámítása a 648/2012/EU rendelet 41. cikkének megfelelő kockázati modell szerint.

A CCP megkövetelheti, hogy a kereskedési helyszín feleljen meg a CCP által megállapított, működési és technikai előírásoknak, ideértve a kockázatkezelési előírásokat is. Az ebben a bekezdésben szereplő előírás nem vonatkozik az olyan származtatott ügyletekre, amelyek a 648/2012/EU rendelet 7. cikke szerint egyébként is a hozzáférési kötelezettségek hatálya alá tartoznak.

E cikk nem köti azon CCP-ket, amelyek szoros kapcsolatban állnak egy olyan kereskedési helyszínnel, amely a 36. cikk (5) bekezdésének megfelelően értesítést küldött.

(2) A kereskedési helyszínnek a CCP-hez való hozzáférés iránti kérelmét hivatalosan be kell nyújtania a CCP-nek, a CCP illetékes hatóságának és a kereskedési helyszín illetékes hatóságának. A kérelemben közölni kell, hogy a hozzáférést milyen típusú pénzügyi eszközökre vonatkozóan kérik.

(3) *  A CCP a (2) bekezdésben említett kérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül írásbeli választ ad a kereskedési helyszínnek, amellyel vagy engedélyezi a hozzáférést - feltéve, hogy az érintett illetékes hatóság a (4) bekezdés alapján engedélyezte a hozzáférést, vagy megtagadja a hozzáférést. A CCP a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek esetén utasíthatja el a hozzáférési kérelmet. Ha a CCP megtagadja a hozzáférést, válaszát teljeskörűen meg kell indokolnia, és a döntésről írásban tájékoztatnia kell saját illetékes hatóságát. Amennyiben a CCP a kereskedési helyszín tagállamától eltérő tagállamban található, a CCP-nek az említett írásbeli választ a kereskedési helyszín illetékes hatóságának is továbbítania kell. A CCP-nek a hozzáférést a hozzáférési kérelemre adott pozitív választól számított három hónapon belül kell biztosítania.

(4) *  A CCP vagy a kereskedési helyszín illetékes hatóságának abban az esetben kell engedélyeznie a kereskedési helyszín számára a CCP-hez való hozzáférést, ha a hozzáférés megadása nem veszélyezteti - többek között a likviditástöredezettség előidézésével - a piacok zavartalan és szabályos működését, valamint nem befolyásolja hátrányosan a rendszerkockázatot.

Ha egy illetékes hatóság megtagadja a hozzáférést, akkor a (2) bekezdésben említett kérelem kézhezvételétől számított két hónapon belül határozatot kell hoznia, amelyben teljes körű indokolást ad a másik illetékes hatóságnak, a CCP-nek és a kereskedési helyszínnek, és közli azokat a bizonyítékokat, amelyekre a határozat alapul.

(5) *  Az átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök tekintetében egy újonnan létrehozott CCP, amelyet a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 1. pontja szerinti CCP-ként engedélyeztek a 648/2012/EU rendelet 17. cikke szerint ügyletek elszámolására, vagy amelyet a 648/2012/EU rendelet 25. cikke szerint elismertek, vagy a már meglévő nemzeti engedélyezési rendszerben 2014. július 2-án három évnél rövidebb ideje rendelkezik engedéllyel, 2018. január 3. előtt kérelmezheti az illetékes hatóságától, hogy engedélyezze számára, hogy átmeneti rendelkezésekhez folyamodjon. Az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy e cikk nem alkalmazandó a CCP-re az átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök tekintetében a 2020. július 3-ig tartó átmeneti időszakban.

Amennyiben ilyen átmeneti időszakot hagynak jóvá, a CCP az átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök tekintetében ezen átmeneti rendelkezés időtartama alatt nem részesülhet a 36. cikk vagy az e cikk szerinti hozzáférési jogokból. Az illetékes hatóságnak értesítenie kell a CCP tekintetében illetékes hatóságok testületének tagjait és az EÉPH-t, amennyiben átmeneti időszakot hagy jóvá. Az EÉPH-nak közzé kell tennie a beküldött értesítések jegyzékét.

Amennyiben egy olyan CCP, amelyre vonatkozóan e bekezdés szerint átmeneti rendelkezéseket hagytak jóvá, szorosan kapcsolódik egy vagy több kereskedési helyszínhez, e kereskedési helyszínek az átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök tekintetében az átmeneti rendelkezés időtartama alatt nem részesülhetnek a 36. cikk vagy az e cikk szerinti hozzáférési jogokból.

Egy olyan CCP számára, amelyet az e rendelet hatálybalépését megelőző három évben engedélyeztek, de amely legalább egy, ezen időszakot megelőzően engedélyezett CCP-t érintő egyesüléssel vagy felvásárlással jött létre, nem engedélyezhető, hogy e bekezdéssel összhangban átmeneti rendelkezések alkalmazását kérelmezze.

(6) Az EÉPH-nak szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia, amelyekben meghatározza a következőket:

a) azokat az egyedi feltételeket, amelyek mellett a CCP elutasíthatja a hozzáférés iránti kérelmet, ideértve az ügyletek várható volumenére, a felhasználók számára és típusára, a működési kockázat kezelését célzó eljárásokra és az összetettségre, vagy más, jelentős indokolatlan kockázatokat teremtő tényezőkre vonatkozó feltételeket;

b) azok a feltételek, amelyek mellett a CCP-nek meg kell adnia a hozzáférést, ideértve a fejlesztési fázisban lévő pénzügyi eszközökről adott információk bizalmas jellegét, az elszámolási díjak és a biztosítéki követelmények megkülönböztetésmentes és átlátható jellegét, valamint a letétek egymással szembeni beszámításával kapcsolatos működési előírásokat;

c) azok a feltételek, amelyek mellett a hozzáférés megadása veszélyezteti a piacok zavartalan és szabályos működését, vagy kedvezőtlenül befolyásolná a rendszerkockázatot;

d) az (5) bekezdés szerinti értesítésre alkalmazandó eljárás;

e) a megkülönböztetésmentes bánásmód feltételei abból a szempontból, hogy az adott kereskedési helyszínen kereskedett termékeket hogyan kezelik a biztosítéki követelmények, a gazdasági szempontból egyenértékű ügyletek nettósítása, valamint az ugyanazon CCP által elszámolt összefüggő ügyletek letéteinek egymással szembeni beszámítása tekintetében.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2015. július 3-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

36. cikk

Kereskedési helyszín megkülönböztetésmentes hozzáférhetősége

(1) *  A 648/2012/EU rendelet 8. cikkének sérelme nélkül, a kereskedési helyszínnek kérésre megkülönböztetésmentes és átlátható módon továbbítania kell a kereskedési adatfolyamokat - ideértve a hozzáférésre vonatkozó díjakat is - az említett rendelet szerint engedélyezett vagy elismert minden olyan CCP számára, amely az említett kereskedési helyszínen pénzügyi eszközökkel végzett ügyleteket kíván elszámolni. E követelmény nem alkalmazandó a következőkre:

a) olyan származtatott ügyletek, amelyek a 648/2012/EU rendelet 8. cikkében meghatározott hozzáférési kötelezettségek hatálya alá tartoznak már;

b) tőzsdén kereskedett származtatott termékek.

E cikk nem köti azon kereskedési helyszíneket, amelyek szoros kapcsolatban állnak egy olyan CCP-vel, amely értesítést küldött arról, hogy él a 35. cikk (5) bekezdése szerinti átmeneti rendelkezésekkel.

(2) A CCP-nek a kereskedési helyszínhez való hozzáférés iránti kérelmét hivatalosan be kell nyújtania a kereskedési helyszínnek, a kereskedési helyszín illetékes hatóságának és a CCP illetékes hatóságának.

(3) *  A kereskedési helyszín a (2) bekezdésben említett kérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül írásbeli választ ad a CCP-nek, amellyel vagy engedélyezi a hozzáférést - feltéve, hogy az érintett illetékes hatóság a (4) bekezdés alapján engedélyezte a hozzáférést, vagy megtagadja a hozzáférést. A kereskedési helyszín a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek esetén utasíthatja el a hozzáférési kérelmet. Amennyiben a kereskedési helyszín megtagadja a hozzáférést, válaszát teljeskörűen meg kell indokolnia, és a döntésről írásban tájékoztatnia kell saját illetékes hatóságát. Amennyiben a CCP a kereskedési helyszín tagállamától eltérő tagállamban található, a kereskedési helyszínnek az említett írásbeli választ a CCP illetékes hatósága számára is továbbítania kell. A kereskedési helyszínnek a hozzáférést a hozzáférési kérelemre adott pozitív választól számított három hónapon belül kell biztosítania.

(4) *  A kereskedési helyszín, vagy a CCP illetékes hatósága engedélyezi a CCP számára a kereskedési helyszínhez való hozzáférést, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti - többek között a likviditástöredezettség előidézésével - a piacok zavartalan és szabályos működését, valamint ha a kereskedési helyszín megfelelő mechanizmusokat vezetett be a likviditástöredezettség megakadályozására, valamint feltéve, hogy a hozzáférés megadása nem befolyásolja hátrányosan a rendszerkockázatot.

Ha egy illetékes hatóság megtagadja a hozzáférést, akkor a (2) bekezdésben említett kérelem kézhezvételétől számított két hónapon belül határozatot kell hoznia, amelyben teljes körű indokolást ad a másik illetékes hatóságnak, a kereskedési helyszínnek és a CCP-nek, és közli azokat a bizonyítékokat, amelyekre a határozat alapul.

(5) * 

(6) Az EÉPH-nak szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia, amelyekben meghatározza a következőket:

a) azok az egyedi feltételek, amelyek mellett a kereskedési helyszín elutasíthatja a hozzáférés iránti kérelmet, ideértve az ügyletek várható volumenére, a felhasználók számára, a működési kockázat kezelését célzó eljárásokra, az összetettségre vagy más, jelentős és indokolatlan kockázatot hordozó tényezőkre vonatkozó feltételeket;

b) azok a feltételek, amelyek mellett meg kell adni a hozzáférést, ideértve a fejlesztési fázisban lévő pénzügyi eszközökről adott információk bizalmas jellegét, valamint a hozzáféréssel kapcsolatos díjak megkülönböztetésmentességét és átláthatóságát;

c) azok a feltételek, amelyek esetén a hozzáférés megadása veszélyezteti a piacok zavartalan és szabályos működését, vagy kedvezőtlenül befolyásolná a rendszerkockázatot;

d) * 

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2015. július 3-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkének megfelelő elfogadására.

37. cikk

A referenciaértékekre vonatkozó megkülönböztetésmentes hozzáférés és engedélyezési kötelezettség

(1) Amikor valamely pénzügyi eszköz értékét egy referenciaértékhez viszonyítva számítják ki, a referenciaérték tulajdonosi jogait gyakorló személynek gondoskodnia kell arról, hogy a CCP-k és a kereskedési helyszínek a kereskedés és az elszámolás céljára megkülönböztetésmentesen hozzájuthassanak a következőkhöz:

a) a releváns ár- és adatfolyamok, valamint az adott referenciaérték összetételére, módszertanára és az elszámolás és a kereskedés céljából való árazására vonatkozó információkhoz; továbbá

b) az engedélyekhez.

Az információhoz való hozzáférésre vonatkozó engedélyt tisztességes, ésszerű és megkülönböztetésmentes alapon kell megadni a CCP vagy a kereskedési helyszín általi kérelem benyújtásától számított három hónapon belül.

A hozzáférést méltányos üzleti áron kell megadni, figyelembe véve azt az árat, amennyiért a referenciaértékhez való hozzáférést azonos feltételek mellett biztosítják vagy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat engedélyezik egy másik CCP-nek, kereskedési helyszíneknek vagy bármely érintett személynek az elszámolás és a kereskedés céljaira. Az egyes CCP-knek, kereskedési helyszíneknek és érintett személyeknek csak akkor számolható fel különböző ár, ha az méltányos üzleti indokok, például a kért mennyiség, alkalmazási kör vagy használati terület miatt az objektíven indokolt.

(2) *  Amennyiben 2018. január 3-át követően dolgoznak ki új referenciaértéket, az engedélyezési kötelezettség az adott referenciaértéket referenciaként használó pénzügyi eszköz forgalmazásának megkezdése vagy piacra történő bevezetését követően legkésőbb 30 hónappal veszi kezdetét. Amennyiben egy új referenciaérték tulajdonosi jogait gyakorló személy már egy meglévő referenciaértéknek is tulajdonosa, e személynek bizonyítania kell, hogy az új referenciaérték a meglevőkhöz képest az alábbi kritériumok mindegyikének megfelel:

a) az új referenciaérték nem pusztán a meglevő referenciaérték másolata vagy adaptációja, és az új referenciaérték módszertana - ezen belül az alapul vett adatok - jelentősen eltér a már meglévő referenciaértékétől; továbbá

b) az új referenciaérték nem egy meglévő referenciaértéket helyettesít.

Ez a bekezdés nem érinti a versenyre vonatkozó szabályokat és különösen az EUMSZ 101. és 102. cikkét.

(3) CCP, kereskedési helyszín vagy kapcsolt gazdálkodó egység nem köthet olyan megállapodást a referenciaérték bármiféle szolgáltatójával, amelynek eredménye az lenne, hogy:

a) megakadályozná bármely egyéb CCP vagy kereskedési helyszín számára az (1) bekezdés szerinti információkhoz vagy jogokhoz való hozzáférést; vagy

b) megakadályozná bármely egyéb CCP vagy kereskedési helyszín számára az (1) bekezdés szerinti engedélyhez való hozzájutást.

(4) Az EÉPH-nak szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia, amelyekben meghatározza a következőket:

a) az engedélyezés keretében az (1) bekezdés a) pontja alapján a CCP vagy kereskedési helyszín általi kizárólagos használatra rendelkezésre bocsátandó információk;

b) egyéb feltételek, amelyek mellett a hozzáférést megadják, ideértve a nyújtott információk bizalmas jellegét;

c) az arra vonatkozó előírások, hogy a (2) bekezdés a) és b) pontjával összhangban hogyan bizonyítható, hogy egy referenciaérték új.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2015. július 3-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

38. cikk

Harmadik országbeli CCP-k és kereskedési helyszínek hozzáférése

(1) *  A harmadik országban létrehozott kereskedési helyszínek csak akkor kérhetnek hozzáférést egy az Unióban letelepedett CCP-hez, ha a Bizottság az adott harmadik országgal kapcsolatban elfogadta a 28. cikk (4) bekezdése szerinti határozatot.

Harmadik országban letelepedett CCP csak akkor kérhet hozzáférést egy Unióban létrehozott kereskedési helyszínhez, ha az említett CCP a 648/2012/EU rendelet 25. cikke szerint elismert CCP.

A harmadik országokban letelepedett CCP-k és létrehozott kereskedési helyszínek számára a 35. és a 36. cikkben említett hozzáférési jog csak az említett cikkek hatálya alá tartozó pénzügyi eszközök tekintetében biztosítható, feltéve, hogy a Bizottság az adott harmadik országgal kapcsolatban meghozta az e cikk (3) bekezdése szerinti határozatot, megállapítva, hogy a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere ténylegesen egyenértékű kölcsönös elismerést biztosít a CCP-k és a kereskedési helyszínek számára ahhoz, hogy hozzáférést kapjanak az adott harmadik országban letelepedett CCP-khez és létrehozott kereskedési helyszínekhez.

(2) A harmadik országokban letelepedett CCP-k és létrehozott kereskedési helyszínek csak akkor kérhetnek hozzáférést a 37. cikk szerint, ha a Bizottság az adott harmadik országgal kapcsolatban meghozta az e cikk (3) bekezdése szerinti határozatot, amely szerint a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere ténylegesen egyenértékű kölcsönös elismerést biztosít a harmadik országban székhellyel rendelkező CCP-k és kereskedési helyszínek számára ahhoz, hogy tisztességes és megkülönböztetés módon hozzáférést kaphassanak az alábbiakhoz.

a) a releváns ár- és adatfolyamok, valamint a referenciaérték összetételére, módszertanára és az elszámolás és a kereskedés céljából való árazására vonatkozó információk; továbbá

b) engedélyek,

az adott harmadik országban használt referenciaérték tulajdonjogával rendelkező személyektől.

(3) A Bizottság az 51. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban határozatot fogadhat el, amelyben megállapítja, hogy a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja, hogy az adott harmadik országban engedéllyel rendelkező CCP vagy kereskedési helyszín olyan, jogilag kötelező követelményeket teljesít, amelyek egyenértékűek az e cikk (2) bekezdésében rögzített követelményekkel, és amelyek az adott harmadik országban hatékony felügyelet és jogérvényesítés hatálya alá esnek.

Egy harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszerét akkor tekintik egyenértékűnek, ha az a keretrendszer teljesíti a következő feltételeket:

a) a kereskedési helyszínek az adott harmadik országban engedélyezés, valamint folyamatos effektív felügyelet és végrehajtás hatálya alá tartoznak;

b) ténylegesen egyenértékű elismerési rendszert ír elő a külföldi rendszerek keretében engedélyezett CCP-k és kereskedési helyszínek számára ahhoz, hogy az abban a harmadik országban letelepedett CCP-khez és létrehozott kereskedési helyszínekhez hozzáférést élvezzenek;

c) az ahhoz szükséges jogi és felügyeleti keret, hogy az adott harmadik ország ténylegesen egyenértékű elismerési rendszert írjon elő annak engedélyezéséhez, hogy a külföldi rendszerek keretében engedélyezett CCP-k és kereskedési helyszínek tisztességes és megkülönböztetésmentes módon hozzáférhessenek az alábbiakhoz:

i. a releváns ár- és adatfolyamok, valamint a referenciaérték összetételére, módszertanára és az elszámolás és a kereskedés céljából való árazására vonatkozó információk; továbbá

ii. engedélyek,

az adott harmadik országban használt referenciaérték tulajdonjogával rendelkező személyektől.

VIa. CÍM * 

AZ EÉPH HATÁSKÖREI * 

1. FEJEZET * 

Hatáskörök és eljárások * 

38a. cikk * 

Az EÉPH hatásköreinek gyakorlása * 

Az EÉPH-ra vagy a 38b-38e. cikk által az EÉPH valamely tisztviselőjére vagy az EÉPH által felhatalmazott valamely személyre ruházott hatáskörök nem használhatók fel olyan információk vagy dokumentumok közlésének a követelményére, amelyekre titoktartási kötelezettség vonatkozik.

38b. cikk * 

Információkérés * 

(1) Az EÉPH egyszerű kérés vagy határozat útján kérheti a következő személyektől, hogy bocsássanak rendelkezésre az e rendelet szerinti feladatainak ellátását számára lehetővé tevő minden információt:

a) az APA, a CTP, az ARM - amennyiben az EÉPH felügyelete alatt állnak - és egy kereskedési helyszínt az APA, a CTP vagy az ARM általi adatszolgáltatás működtetése érdekében működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető, valamint a felettük ellenőrzést gyakorló személyek, illetve azon személyek, akik felett azok ellenőrzést gyakorolnak;

b) az a) pontban említett személyek vezetői;

c) az a) pontban említett személyek könyvvizsgálói és tanácsadói.

(2) Az (1) bekezdésben említett bármely egyszerű információkérés:

a) a kérés jogalapjaként e cikkre hivatkozik;

b) meghatározza a kérés célját;

c) részletesen meghatározza a kért információt;

d) meghatározza az információnyújtás határidejét;

e) tartalmaz egy nyilatkozatot arról, hogy az információszolgáltatásra kért személy nem köteles megadni az információt, viszont amennyiben önkéntesen válaszol a kérésre, a nyújtott információ nem lehet valótlan vagy félrevezető;

f) feltünteti a 38h. cikkel összhangban abban az esetben kiszabandó pénzbírság összegét, ha a nyújtott információ valótlan vagy félrevezető.

(3) Az (1) bekezdés szerinti, határozat útján történő információkérés esetén az EÉPH:

a) a kérés jogalapjaként e cikkre hivatkozik;

b) meghatározza a kérés célját;

c) részletesen meghatározza a kért információt;

d) meghatározza az információnyújtás határidejét;

e) feltünteti a 38i. cikkben arra az esetre előírt kényszerítő bírságot, ha a nyújtott információ hiányos;

f) feltünteti a 38h. cikkben arra az esetre előírt pénzbírságot, ha a kérdésre adott válasz nem felel meg a valóságnak vagy félrevezető;

g) feltünteti, hogy az 1095/2010/EU rendelet 60. és 61. cikkével összhangban a határozat ellen fellebbezni lehet az EÉPH fellebbviteli tanácsa előtt, és a határozat felülvizsgáltatható az Európai Unió Bíróságával (a továbbiakban: a Bíróság).

(4) A kért információkat az (1) bekezdésben említett személyek vagy képviselőik, jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében pedig a jog vagy a létesítő okiratuk által képviseletükre felhatalmazott személyek szolgáltatják. A megfelelően meghatalmazott ügyvédek jogosultak az ügyfeleik nevében az információk benyújtására. Utóbbiak teljes felelősséggel tartoznak, ha a szolgáltatott információ hiányos, valótlan vagy félrevezető.

(5) Az EÉPH indokolatlan késedelem nélkül megküldi az egyszerű kérés vagy a határozata másolatát az (1) bekezdésben említett személyek tagállama illetékes hatóságának.

38c. cikk * 

Általános vizsgálatok * 

(1) Az EÉPH a 38b. cikk (1) bekezdésében említett személyekre irányuló minden olyan vizsgálatot elvégezhet, amely az e rendeletből fakadó feladatai ellátásához szükséges. E célból az EÉPH tisztviselői és az EÉPH által felhatalmazott más személyek jogosultak a következőkre:

a) a feladatainak végrehajtása szempontjából releváns nyilvántartások, adatok, eljárások és egyéb anyagok megvizsgálása, függetlenül attól az adathordozótól, amelyen azokat tárolják;

b) az ilyen nyilvántartásokból, adatokból, eljárásokból és egyéb anyagokból hiteles másolatok vagy kivonatok készítése vagy beszerzése;

c) a 38b. cikk (1) bekezdésében említett bármely személynek vagy képviselőjének, illetve személyzetének berendelése, és szóbeli vagy írásbeli magyarázat kérése az ellenőrzés tárgyával és céljával összefüggő tényekkel és dokumentumokkal kapcsolatban, valamint a válaszok rögzítése;

d) bármely olyan egyéb természetes vagy jogi személy kikérdezése, aki vagy amely ezt vállalja, valamely vizsgálat tárgyával kapcsolatos információgyűjtés céljából;

e) a telefon- és adatforgalmi nyilvántartások kikérése.

(2) Az (1) bekezdésben említett vizsgálatok céljából az EÉPH tisztviselői és az EÉPH által felhatalmazott más személyek hatáskörüket a vizsgálat tárgyát és célját meghatározó írásbeli felhatalmazás alapján gyakorolják. A felhatalmazásban fel kell tüntetni továbbá a 38i. cikkben előírt, abban az esetben kiszabandó kényszerítő bírságot is, ha a kért nyilvántartásokat, adatokat, eljárásokat vagy egyéb anyagokat nem vagy hiányosan nyújtják be, vagy ha a 38b. cikk (1) bekezdésében említett személyek a feltett kérdésekre nem vagy hiányosan válaszolnak, valamint a 38h. cikkben előírt, abban az esetben kiszabandó pénzbírságot, ha a 38b. cikk (1) bekezdésében említett személyek a feltett kérdésekre a valóságnak nem megfelelően vagy félrevezető módon válaszolnak.

(3) A 38b. cikk (1) bekezdésében említett személyek kötelesek alávetni magukat az EÉPH határozata alapján megindított vizsgálatoknak. A határozatban meg kell határozni a vizsgálat tárgyát és célját, a 38i. cikkben előírt kényszerítő bírságokat, az 1095/2010/EU rendelet szerint igénybe vehető jogorvoslati lehetőségeket, valamint a határozat Bírósággal történő felülvizsgáltathatóságának jogát.

(4) Az EÉPH az (1) bekezdésben említett vizsgálat előtt kellő időben tájékoztatja a vizsgálatról és a felhatalmazott személyek kilétéről azon tagállam illetékes hatóságát, amelynek a területén a vizsgálatra sor kerül. Az érintett illetékes hatóság tisztviselői az EÉPH kérésére segítik a felhatalmazott személyeket feladataik elvégzésében. Az érintett illetékes hatóság tisztviselői kérésre szintén jelen lehetnek a vizsgálaton.

(5) Amennyiben az (1) bekezdés e) pontjában említett telefon- és adatforgalmi nyilvántartások kikéréséhez az alkalmazandó nemzeti jog szerint valamely igazságügyi hatóság engedélyére van szükség, ezt az engedélyt kérelmezni kell. Ez az engedély elővigyázatossági intézkedésként is kérelmezhető.

(6) Ha valamely nemzeti igazságügyi hatósághoz az (1) bekezdés e) pontjában említett telefon- és adatforgalmi nyilvántartások kikérésének engedélyezése iránti kérelem érkezik, e hatóság ellenőrzi a következőket:

a) az EÉPH által elfogadott, a (3) bekezdésben említett határozat hiteles-e;

b) bármelyik megteendő intézkedés arányos-e, és nem önkényes vagy túlzott-e.

A b) pont alkalmazásában a nemzeti igazságügyi hatóság részletes magyarázatot kérhet az EÉPH-tól, különösen azon okokra vonatkozóan, amelyek alapján az EÉPH e rendelet megsértését feltételezi, a feltételezett jogsértés súlyosságára, valamint azon személy érintettségének a jellegére vonatkozóan, akivel szemben a kényszerítő intézkedéseket hozták. A nemzeti igazságügyi hatóság azonban nem vizsgálhatja felül a vizsgálat szükségességét, és nem követelheti meg, hogy bocsássák rendelkezésére az EÉPH irataira vonatkozó információkat. Az EÉPH határozatának jogszerűségét kizárólag a Bíróság vizsgálhatja felül az 1095/2010/EU rendeletben meghatározott eljárás szerint.

38d. cikk * 

Helyszíni ellenőrzések * 

(1) Az EÉPH az e rendelet szerinti feladatai elvégzéséhez szükséges minden helyszíni ellenőrzést elvégezhet a 38b. cikk (1) bekezdésében említett személyek üzlethelyiségeiben.

(2) Az EÉPH tisztviselői és az EÉPH által helyszíni ellenőrzés elvégzésére felhatalmazott más személyek az EÉPH vizsgálati határozatával érintett személyek bármely üzlethelyiségébe beléphetnek, és rendelkeznek a 38b. cikk (1) bekezdése szerinti összes hatáskörrel. Jogukban áll továbbá az ellenőrzés idejére és az ahhoz szükséges mértékben zár alá venni bármely üzlethelyiséget, üzleti könyvet vagy nyilvántartást.

(3) Az ESMA a helyszíni ellenőrzés előtt kellő időben értesítést küld a vizsgálatról azon tagállam illetékes hatóságának, amelynek a területén az ellenőrzésre sor kerül. Amennyiben az ellenőrzés megfelelő lebonyolítása és eredményessége ezt megköveteli, az EÉPH - az érintett illetékes hatóság tájékoztatása után - előzetes értesítés nélkül is elvégezheti a helyszíni ellenőrzést. Az e cikk szerinti ellenőrzéseket el kell végezni, feltéve, hogy az érintett illetékes hatóság megerősítette, hogy nem emel kifogást azokkal szemben.

(4) Az EÉPH tisztviselői és az EÉPH által helyszíni ellenőrzés elvégzésére felhatalmazott más személyek hatáskörüket az ellenőrzés tárgyát és célját meghatározó írásbeli felhatalmazás felmutatásával gyakorolják, amelyben fel kell tüntetni a 38i. cikkben arra az esetre előírt kényszerítő bírságokat, ha az érintett személyek nem vetik alá magukat az ellenőrzésnek.

(5) A 38b. cikk (1) bekezdésében említett személyek kötelesek alávetni magukat az EÉPH határozatával elrendelt helyszíni ellenőrzéseknek. A határozatban meg kell határozni az ellenőrzés tárgyát és célját, meg kell nevezni az ellenőrzés megkezdésének időpontját, valamint meg kell jelölni a 38i. cikkben előírt kényszerítő bírságot, az 1095/2010/EU rendelet szerint igénybe vehető jogorvoslati lehetőségeket, valamint a határozat Bírósággal történő felülvizsgáltathatóságának jogát.

(6) Azon tagállam illetékes hatóságának tisztviselői, valamint az általa felhatalmazott vagy kijelölt személyek, amelynek területén a helyszíni ellenőrzésre sor kerül, az EÉPH kérésére aktívan segítik az EÉPH tisztviselőit és az EÉPH által felhatalmazott más személyeket. Az érintett tagállam illetékes hatóságának tisztviselői szintén jelen lehetnek a helyszíni ellenőrzésen.

(7) Az EÉPH arra is felkérheti az illetékes hatóságokat, hogy végezzenek el a nevében az e cikkben és a 38b. cikk (1) bekezdésében előírt egyes vizsgálati feladatokat és helyszíni ellenőrzéseket.

(8) Amennyiben az EÉPH tisztviselői és az EÉPH által felhatalmazott más kísérő személyek megállapítják, hogy valamely személy akadályozza az e cikk alapján elrendelt vizsgálatot, úgy az érintett tagállam illetékes hatósága - adott esetben a rendőrség vagy azzal egyenértékű jogkörrel rendelkező végrehajtó hatóság közreműködésével - megadja a szükséges segítséget ahhoz, hogy a helyszíni ellenőrzést elvégezhessék.

(9) Amennyiben az (1) bekezdésben előírt helyszíni ellenőrzéshez vagy a (7) bekezdésben előírt segítségnyújtáshoz a nemzeti jog szerint valamely igazságügyi hatóság engedélyére van szükség, ezt az engedélyt kérelmezni kell. Ez az engedély elővigyázatossági intézkedésként is kérelmezhető.

(10) Ha valamely nemzeti igazságügyi hatósághoz az (1) bekezdésben előírt helyszíni ellenőrzés vagy a (7) bekezdésben előírt segítségnyújtás engedélyezése iránti kérelem érkezik, e hatóság ellenőrzi a következőket:

a) az EÉPH által elfogadott, az (5) bekezdésben említett határozat hiteles-e;

b) bármelyik megteendő intézkedés arányos-e, és nem önkényes vagy túlzott-e.

A b) pont alkalmazásában a nemzeti igazságügyi hatóság részletes magyarázatot kérhet az EÉPH-tól, különösen azon okokra vonatkozóan, amelyek alapján az EEPH e rendelet megsértését feltételezi, a feltételezett jogsértés súlyosságára, valamint azon személy érintettségének a jellegére vonatkozóan, akivel szemben a kényszerítő intézkedéseket hozták. A nemzeti igazságügyi hatóság azonban nem vizsgálhatja felül a vizsgálat szükségességét, és nem követelheti meg, hogy bocsássák rendelkezésére az EÉPH irataira vonatkozó információkat. Az EÉPH határozatának jogszerűségét kizárólag a Bíróság vizsgálhatja felül az 1095/2010/EU rendeletben meghatározott eljárás szerint.

38e. cikk * 

Információcsere * 

Az EÉPH és az illetékes hatóságok indokolatlan késedelem nélkül átadják egymásnak az e rendeletben meghatározott feladataik ellátásához szükséges információkat.

38f. cikk * 

Szakmai titoktartás * 

A 2014/65/EU irányelv 76. cikkében említett szakmai titoktartási kötelezettség alkalmazandó az EÉPH-ra és minden olyan személyre, aki az EÉPH-nak vagy más olyan személynek lát vagy látott el feladatokat, akire vagy amelyre az EÉPH feladatokat ruházott át, ideértve az EÉPH által megbízott ellenőröket és szakértőket is.

38g. cikk * 

Az EÉPH felügyeleti intézkedései * 

(1) Amennyiben az EÉPH megállapítja, hogy egy, a 38b. cikk (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt személy nem felelt meg a 22-22c. cikkekben vagy a IVa. címben meghatározott követelmények egyikének sem, a következő egy vagy több intézkedést hozza: * 

a) a személyt a jogsértés megszüntetésére kötelező határozatot fogad el;

b) a 38h. és 38i. cikk alapján pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot kiszabó határozatot fogad el;

c) hirdetményt ad ki.

(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedések meghozatalakor az EÉPH figyelembe veszi a jogsértés jellegét és súlyosságát, tekintettel a következő kritériumokra:

a) a jogsértés időtartama és gyakorisága;

b) a jogsértés okozott-e vagy elősegített-e pénzügyi bűncselekményt, illetve tulajdonítható-e egyéb módon pénzügyi bűncselekmény a jogsértésnek;

c) a jogsértést szándékosan vagy gondatlanságból követték-e el;

d) a jogsértésért felelős személy felelősségének mértéke;

e) a jogsértésért felelős személynek a felelős jogi személy teljes árbevételében vagy a felelős természetes személy éves jövedelmében és nettó vagyonában kifejezett pénzügyi ereje;

f) a jogsértés befektetők érdekeire gyakorolt hatása;

g) a jogsértésért felelős személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség jelentősége, vagy harmadik feleknek a jogsértésből származó vesztesége, amennyiben ezek meghatározhatók;

h) a jogsértésért felelős személy EÉPH-val való együttműködésének mértéke, amely nem érinti az adott személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség vissza-, illetve megtérítésének kötelezettségét;

i) a jogsértésért felelős személy által elkövetett korábbi jogsértések;

j) a jogsértésért felelős személy által a jogsértés után, a jogsértés megismétlődésének megelőzése érdekében hozott intézkedések.

(3) Az EÉPH indokolatlan késedelem nélkül értesíti a jogsértésért felelős személyt az (1) bekezdés alapján tett intézkedésekről, és közli azokat a tagállamok illetékes hatóságaival és a Bizottsággal. Az intézkedés megtételének időpontjától számított 10 munkanapon belül közzéteszi azt a honlapján.

Az első albekezdésben említett közzététel tartalmazza a következőket:

a) a jogsértésért felelős személy azon jogának megerősítése, hogy jogorvoslattal élhet a határozat ellen;

b) adott esetben a jogorvoslati kérelem benyújtásának megerősítése és annak közlése, hogy a jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya;

c) annak közlése, hogy az EÉPH fellebbviteli tanácsa az 1095/2010/EU rendelet 60. cikkének (3) bekezdésével összhangban felfüggesztheti a vitatott határozat alkalmazását.

2. FEJEZET * 

Közigazgatási szankciók és egyéb közigazgatási intézkedések * 

38h. cikk * 

Pénzbírságok * 

(1) *  Amennyiben az EÉPH - a 38k. cikk (5) bekezdésével összhangban - megállapítja, hogy egy, a 38b. cikk (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt személy - szándékosan vagy gondatlanságból - nem felelt meg a 22-22c. cikkekben vagy a IVa. címben meghatározott követelmények egyikének sem, az e cikk (2) bekezdésével összhangban pénzbírságot kiszabó határozatot fogad el.

A jogsértés akkor minősül szándékosan elkövetettnek, ha az EÉPH olyan objektív tényezőket talál, amelyek bizonyítják, hogy egy személy a jogsértés elkövetésének szándékával járt el.

(2) Az (1) bekezdésben említett pénzbírság maximális összege 200 000 EUR, vagy azokban a tagállamokban, amelyek pénzneme nem az euro, a nemzeti pénznemben ennek megfelelő érték.

(3) A pénzbírság (1) bekezdés szerinti összegének meghatározása során az EÉPH figyelembe veszi a 38g. cikk (2) bekezdésében meghatározott kritériumokat.

38i. cikk * 

Kényszerítő bírságok * 

(1) Az EÉPH határozatban kényszerítő bírságot szab ki annak érdekében, hogy kötelezzen:

a) valamely személyt a jogsértés megszüntetésére, összhangban a 38g. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján hozott határozattal;

b) a 38b. cikk (1) bekezdésében említett valamely személyt:

i. a 38b. cikk szerinti határozatban kért információk teljes körű szolgáltatására;

ii. arra, hogy vesse alá magát vizsgálatnak és különösen, hogy teljeskörűen adja át az előírt nyilvántartásokat, adatokat, eljárásokat vagy egyéb anyagokat, illetve egészítse ki és helyesbítse a 38c. cikk szerinti határozattal megindított vizsgálat keretében benyújtott egyéb információkat;

iii. arra, hogy vesse alá magát a 38d. cikk szerinti határozattal elrendelt helyszíni ellenőrzésnek.

(2) A kényszerítő bírságnak hatékonynak és arányosnak kell lennie. A kényszerítő bírságot a késedelem minden egyes napja után ki kell szabni.

(3) A (2) bekezdés ellenére, a kényszerítő bírság összege az előző üzleti év átlagos napi árbevételének 3%-a, illetve természetes személyek esetében az előző naptári évben szerzett átlagos napi jövedelem 2%-a. Az összegeket a kényszerítő bírságot kiszabó határozatban megállapított időponttól kezdődően kell kiszámítani.

(4) A kényszerítő bírság az EÉPH határozatáról szóló értesítést követő legfeljebb hat hónapos időtartamra szabható ki. Ezen időszak végét követően az EÉPH felülvizsgálja az intézkedést.

38j. cikk * 

A pénzbírságok és a kényszerítő bírságok közzététele, jellege, behajtása és elhelyezése * 

(1) Az EÉPH nyilvánosságra hoz minden, a 38h. és a 38i. cikk alapján kiszabott pénzbírságot és kényszerítő bírságot, kivéve, ha az ilyen nyilvánosságra hozatal súlyosan veszélyeztetné a pénzügyi piacokat, vagy aránytalan károkat okozna az érintett feleknek. E közzététel az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet *  értelmében nem tartalmazhat személyes adatokat.

(2) A 38h. és a 38i. cikk alapján kiszabott pénzbírságok és kényszerítő bírságok közigazgatási jellegűek.

(3) Amennyiben az EÉPH úgy határoz, hogy nem szab ki pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot, döntéséről és annak indokairól megfelelően tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Bizottságot és az érintett tagállam illetékes hatóságait.

(4) A 38h. és a 38i. cikk alapján kiszabott pénzbírságok és kényszerítő bírságok behajthatóak.

A behajtásra annak a tagállamnak a hatályos eljárásjogi szabályai vonatkoznak, amelynek területén arra sor kerül.

(5) A pénzbírságok és a kényszerítő bírságok összege az Európai Unió általános költségvetését illeti.

38k. cikk * 

A felügyeleti intézkedések meghozatalának és a pénzbírságok kiszabásának eljárási szabályai * 

(1) Amennyiben az EÉPH az e rendelet szerinti feladatainak ellátása során olyan tényeket tár fel, amelyek alapján felmerül a IVa. címben előírt követelményekre vonatkozó egy vagy több jogsértés elkövetésének alapos gyanúja, akkor az EÉPH az EÉPH-n belül egy független vizsgálatvezetőt jelöl ki az ügy kivizsgálására. A kijelölt tisztviselő nem vehet részt, és a múltban sem vehetett részt sem közvetlenül, sem közvetetten az érintett adatszolgáltató felügyeletében vagy engedélyezési eljárásában, és feladatait az EÉPH-tól függetlenül látja el.

(2) Az (1) bekezdésben említett vizsgálatvezető a vizsgálat által érintett személyek észrevételeinek figyelembevételével kivizsgálja a feltételezett jogsértéseket, és a megállapításait tartalmazó teljes ügyiratot benyújtja az EÉPH-nak.

(3) A vizsgálatvezető a feladatainak elvégzése érdekében jogosult a 38b. cikkel összhangban információt kérni, valamint a 38c. és a 38d. cikkel összhangban vizsgálatokat és helyszíni ellenőrzéseket végezni.

(4) A vizsgálatvezető a feladatainak végzése során hozzáférhet minden olyan dokumentumhoz és információhoz, amelyet az EÉPH a felügyeleti tevékenységei során összegyűjtött.

(5) A vizsgálatvezető vizsgálata befejezésekor, és mielőtt benyújtaná a megállapításait tartalmazó ügyiratot az EÉPH-nak, lehetőséget ad a vizsgálat által érintett személyeknek a vizsgálat tárgyával kapcsolatos meghallgatásra. A vizsgálatvezető kizárólag olyan tényekre alapozhatja a megállapításait, amelyekkel kapcsolatban az érintett személyek lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeket tegyenek.

(6) A vizsgálat által érintett személyek védelemhez való jogát az e cikk alapján lefolytatott vizsgálatok során teljes mértékben tiszteletben kell tartani.

(7) Amikor a vizsgálatvezető benyújtja a megállapításait tartalmazó ügyiratot az EÉPH-nak, tájékoztatja a vizsgálat által érintett személyeket. A vizsgálat által érintett személyeknek jogukban áll betekinteni az ügyiratba, amennyiben ez nem sérti más személyeknek az üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekét. Az ügyiratba való betekintés joga nem terjed ki a harmadik feleket érintő bizalmas információkra.

(8) A vizsgálatvezető megállapításait tartalmazó ügyirat alapján, valamint, amennyiben ezt a vizsgálat által érintett személyek kérik, e személyeknek a 38l. cikk szerinti meghallgatását követően az EÉPH határoz arról, hogy a vizsgálat által érintett személyek elkövették-e a IVa. címben előírt követelményekre vonatkozó egy vagy több jogsértést, és amennyiben igen, a 38g. cikkel összhangban felügyeleti intézkedést hoz.

(9) A vizsgálatvezető nem vesz részt az EÉPH megbeszélésein, és más módon sem avatkozik bele az EÉPH döntéshozatali folyamatába.

(10) A Bizottság 2021. október 1-jéig az 50. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a pénzbírságok és a kényszerítő bírságok kiszabásával kapcsolatos jogkör gyakorlására vonatkozó eljárási szabályok részletes meghatározása érdekében, beleértve a védelemhez való jogra vonatkozó rendelkezéseket, az átmeneti rendelkezéseket, valamint a pénzbírságok és a kényszerítő bírságok beszedésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a pénzbírságok és a kényszerítő bírságok kiszabása és behajtása tekintetében az elévülési időre vonatkozó rendelkezéseket is.

(11) Az EÉPH az ügyet büntetőeljárás megindítása céljából az érintett nemzeti hatóságok elé terjeszti, amennyiben az e rendelet szerinti feladatainak ellátása során olyan tényeket tár fel, amelyek alapján felmerül a bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja. Emellett az EÉPH nem szab ki pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot olyan esetekben, amikor azonos vagy lényegében azonos tényállás alapján, a nemzeti jog szerint lefolytatott büntetőeljárás eredményeképpen korábban már jogerős felmentő vagy elmarasztaló ítélet született.

38l. cikk * 

Az érintett személyek meghallgatása * 

(1) A 38g., a 38h. és a 38i. cikk szerinti határozat meghozatala előtt az EÉPH meghallgatási lehetőséget biztosít az eljárás alá vont személyek számára megállapításai tekintetében. Az EÉPH csak olyan megállapításokra alapozhatja határozatait, amelyekkel kapcsolatban az eljárás alá vont személyeknek lehetőségük volt észrevételt tenni.

Az első albekezdés nem alkalmazandó akkor, ha a pénzügyi rendszer jelentős és várhatóan hamarosan bekövetkező kárának megelőzése érdekében sürgős intézkedésre van szükség. Ilyen esetekben az EÉPH ideiglenes határozatot fogadhat el, és a határozathozatal után a lehető leghamarabb biztosítja a meghallgatási lehetőséget az érintett személyek számára.

(2) A vizsgálat által érintett személyek védelemhez való jogát az eljárás során teljes mértékben tiszteletben kell tartani. E személyeknek jogukban áll betekinteni az EÉPH ügyiratába, amennyiben ez nem sérti más személyeknek az üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekét. Az ügyiratba való betekintés joga nem terjed ki a bizalmas információkra és az EÉPH belső előkészítő dokumentumaira.

38m. cikk * 

A Bíróság általi felülvizsgálat * 

A Bíróság korlátlan hatáskörrel rendelkezik az olyan határozatok felülvizsgálatára, amelyekben az EÉPH pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot szabott ki. A Bíróság eltörölheti, csökkentheti vagy felemelheti a kiszabott pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot.

38n. cikk * 

Engedélyezési és felügyeleti díjak * 

(1) Az EÉPH e rendelettel és az e cikk (3) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal összhangban díjakat számít fel az adatszolgáltatóknak. Ezek a díjak teljes mértékben fedezik az EÉPH adatszolgáltatók engedélyezéséhez és felügyeletéhez, valamint az ahhoz kapcsolódó szükséges kiadásait, hogy megtérítse az illetékes hatóságok részére az e rendelet alapján folytatott tevékenység során - különösen a feladatok 38o. cikkel összhangban történő átruházása következtében - az illetékes hatóságoknál esetlegesen felmerült költségeket.

(2) A valamely konkrét adatszolgáltatónak felszámított egyedi díj összege fedezi az EÉPH-nál az említett adatszolgáltató tekintetében végzett engedélyezési és felügyeleti tevékenységei során felmerült összes adminisztratív költséget. A díj arányos az adatszolgáltató árbevételével.

(3) A Bizottság 2021. október 1-jéig az 50. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a díjtípusok, a díjköteles ügyek, a díjak összege és megfizetésük módja meghatározása érdekében.

38o. cikk * 

A feladatok EÉPH általi átruházása az illetékes hatóságokra * 

(1) Amennyiben valamely felügyeleti feladat megfelelő elvégzéséhez szükséges, az EÉPH az 1095/2010/EU rendelet 16. cikke alapján általa kibocsátott iránymutatásokkal összhangban konkrét felügyeleti feladatokat ruházhat át egy tagállam illetékes hatóságára. E konkrét felügyeleti feladatok közé tartozhat különösen a 38b. cikk szerinti információkérések és a 38c. és 38d. cikk szerinti vizsgálatok és helyszíni ellenőrzések lefolytatására vonatkozó hatáskör.

(2) Az EÉPH a feladatok átruházását megelőzően konzultál az érintett illetékes hatósággal a következőkről:

a) az átruházandó feladatok köre;

b) a feladatok elvégzésének ütemezése; valamint

c) a szükséges információknak az EÉPH részéről, illetve az EÉPH részére történő átadása.

(3) A 38n. cikk (3) bekezdése alapján a Bizottság által elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktussal összhangban az EÉPH megtéríti az illetékes hatóságok részére az átruházott feladatok elvégzésével összefüggésben felmerült költségeket.

(4) Az EÉPH megfelelő időközönként felülvizsgálja az (1) bekezdésben említett határozatot. Az átruházás bármikor visszavonható.

(5) A feladatok átruházása nem érinti az EÉPH felelősségét, és nem korlátozza az EÉPH-t az átruházott feladat elvégzésében és ellenőrzésében.

VII. CÍM

FELÜGYELETI INTÉZKEDÉSEK A TERMÉKSZINTŰ BEAVATKOZÁS ÉS A POZÍCIÓK TÁRGYÁBAN

1. FEJEZET

Termékmonitoring és beavatkozás

39. cikk

Piacmonitoring

(1) Az 1095/2010/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdésével összhangban az EÉPH monitoring alá vonja az Unióban forgalomba hozott, forgalmazott vagy értékesített pénzügyi eszközöket.

(2) Az 1093/2010/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdésével összhangban az EBH monitoring alá vonja az Unióban forgalomba hozott, forgalmazott vagy értékesített strukturált betéteket.

(3) Az illetékes hatóságok monitoring alá vonják a tagállamban piacra bocsátott, forgalomba hozott vagy értékesített pénzügyi eszközök és strukturált betétek piacát.

39a. cikk * 

A megbízásfolyamért teljesített kifizetésben (PFOF) való részesülés tilalma

(1) A 2014/65/EU irányelv 4. cikke 1. bekezdésének 11. pontjában meghatározott lakossági ügyfelek vagy az említett irányelv II. mellékletének II. szakaszában említett szakmai ügyfelek nevében eljáró befektetési vállalkozások nem részesülhetnek semmilyen díjban, jutalékban vagy nem pénzbeli juttatásban harmadik féltől az említett ügyfelektől származó megbízások meghatározott végrehajtási helyszínen történő végrehajtásáért vagy ezen ügyfelek megbízásainak egy meghatározott végrehajtási helyszínen történő végrehajtása céljából harmadik fél részére történő továbbításáért (a továbbiakban: megbízásfolyamért teljesített kifizetés (PFOF)).

Az első albekezdés nem alkalmazandó a végrehajtási helyszínek ügyleti díjaira vonatkozó engedményekre vagy kedvezményekre, amennyiben az egy Unióbeli kereskedési helyszín vagy harmadik országbeli kereskedési helyszín jóváhagyott és nyilvános díjszabási struktúrája alapján megengedett, ha azok kizárólag az ügyfél javát szolgálják. Az ilyen engedmények vagy kedvezmények nem eredményezhetnek pénzbeli előnyt a befektetési vállalkozás számára.

(2) Az a tagállam, amelyben - 2024. március 28. előtt - ügyfelek nevében eljáró olyan befektetési vállalkozások telepedtek le, amelyek harmadik féltől díjat, jutalékot vagy nem pénzbeli juttatást kapnak az ezen ügyfelektől származó megbízások egy meghatározott végrehajtási helyszínen történő végrehajtásáért vagy ezen ügyfelek megbízásainak egy meghatározott végrehajtási helyszínen történő végrehajtása céljából valamely harmadik fél részére történő továbbításáért, a joghatósága alá tartozó befektetési vállalkozásokat 2026. június 30-ig mentesítheti az (1) bekezdésben meghatározott tilalom alól, amennyiben e befektetési vállalkozások befektetési szolgáltatásokat nyújtanak az említett tagállamban lakóhellyel rendelkező vagy letelepedett ügyfeleknek.

Az első albekezdésben említett mentesség alkalmazása érdekében az első albekezdésben meghatározott feltételt teljesítő tagállam 2024. szeptember 29-ig értesíti erről az EÉPH-t. Az EÉPH jegyzéket vezet az említett mentességet igénybe vevő tagállamokról. A jegyzéket hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára és azt rendszeresen naprakésszé kell tenni.

40. cikk

Az EÉPH ideiglenes beavatkozási hatásköre

(1) Az 1095/2010/EU rendelet 9. cikkének (5) bekezdésével összhangban az EÉPH, ha a (2) és a (3) bekezdés feltételei teljesülnek, ideiglenesen megtilthatja vagy korlátozhatja az Unióban:

a) bizonyos pénzügyi eszközök vagy bizonyos jellemzőkkel bíró pénzügyi eszközök forgalomba hozását, forgalmazását vagy értékesítését; vagy

b) a pénzügyi tevékenységek vagy gyakorlatok valamely típusát.

Előfordulhat, hogy az EÉPH a tiltást vagy korlátozást meghatározott körülményektől teszi függővé, vagy alóla kivételt engedélyez.

(2) Az EÉPH az (1) bekezdés alapján csak akkor hoz határozatot, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

a) a javasolt intézkedésre komoly befektetővédelmi aggályok vagy a pénzügyi vagy árupiacok szabályos működését és integritását, illetve az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszély miatt van szükség;

b) az adott pénzügyi eszközre vagy tevékenységre vonatkozó uniós jog szabályozási követelményei nem kezelik a veszélyt;

c) az illetékes hatóság vagy illetékes hatóságok nem intézkedtek a veszély kezelése érdekében, vagy a megtett intézkedések nem megfelelőek a veszély kezeléséhez. * 

Az első albekezdésben szereplő feltételek teljesülése esetén az EÉPH megelőző jelleggel, még a pénzügyi eszköz piacra bocsátását, forgalomba hozatalát vagy ügyfelek számára történő értékesítését megelőzően is alkalmazhatja az (1) bekezdés szerinti tilalmat vagy korlátozást.

(3) Amikor az EÉPH e cikk alapján intézkedéseket hoz, gondoskodnia kell arról, hogy az intézkedés:

a) nem jár olyan káros hatással a pénzügyi piacok hatékonyságára vagy a befektetőkre, amely a lépés hasznaihoz képest aránytalan lenne;

b) nem teremti meg a szabályozási arbitrázs kockázatát, és

c) meghozatalára az 1234/2007/EK rendelet szerinti mezőgazdasági árupiacok felügyeletéért, igazgatásáért és szabályozásáért felelős állami hatóságokkal folytatott konzultációt követően került sor, amennyiben az intézkedés mezőgazdasági áru alapú származtatott ügylettel kapcsolatos.

Ha az illetékes hatóság vagy illetékes hatóságok a 42. cikk szerinti intézkedést hoztak, az EÉPH az (1) bekezdésben említett lépéseket anélkül is megteheti, hogy kiadná a 43. cikkben előírt véleményt.

(4) Mielőtt az EÉPH úgy dönt, hogy e cikk szerinti lépést tesz, tájékoztatnia kell az illetékes hatóságokat az általa javasolt lépésről.

(5) Az EÉPH weboldalán értesítést tesz közzé az e cikk szerinti lépésekről hozott minden határozatáról. Az értesítésnek részleteznie kell a tiltást vagy korlátozást, és meg kell határoznia, hogy a lépések az értesítés közzétételétől számítva mennyi idő múlva lépnek érvénybe. A tiltás vagy korlátozás csak olyan lépésre vonatkozhat, amelyet az intézkedések hatályossá válását követően hoztak.

(6) *  Az EÉPH kellő időközönként, de legalább hathavonta felülvizsgálja az (1) bekezdés szerint kivetett tiltást vagy korlátozást. Legalább két egymást követő meghosszabbítást követően és a fogyasztókra gyakorolt hatás értékelése céljából végzett megfelelő elemzés alapján az EÉPH dönthet a tiltás vagy korlátozás éves meghosszabbításáról.

(7) Az EÉPH által e cikknek megfelelően elfogadott lépés az illetékes hatóság által tett bármiféle előző lépést felülír.

(8) A Bizottság - az 50. cikkel összhangban - felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza azokat a kritériumokat és tényezőket, amelyeket az EÉPH-nak figyelembe kell vennie annak meghatározásakor, hogy mikor lép fel olyan veszély, amely a (2) bekezdés a) pontja szerint komoly aggályokat vált ki a befektetővédelem szempontjából, vagy fenyegetést jelent a pénzügyi vagy árupiacok szabályos működésére és integritására, vagy az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitására nézve.

E kritériumok és tényezők magukban foglalják az alábbiakat:

a) a pénzügyi eszköz összetettségének mértéke és kapcsolata azzal az ügyféltípussal, amelynek az eszközt forgalomba hozzák és eladják;

b) a pénzügyi eszközök kibocsátásának nagyságrendje vagy nominális értéke;

c) a pénzügyi eszköz, a tevékenység vagy a gyakorlat innovatív jellegének foka;

d) a pénzügyi eszköz vagy a gyakorlat által biztosított tőkeáttétel.

41. cikk

Az EBH ideiglenes beavatkozási hatásköre

(1) Az 1093/2010/EU rendelet 9. cikkének (5) bekezdésével összhangban az EBH, ha a (2) és a (3) bekezdés feltételei teljesülnek, ideiglenesen megtilthatja vagy korlátozhatja az Unióban:

a) bizonyos strukturált betétek vagy bizonyos jellemzőkkel bíró strukturált betétek forgalomba hozását, forgalmazását vagy értékesítését; vagy

b) a pénzügyi tevékenységek vagy gyakorlatok valamely típusát.

Előfordulhat, hogy az EBH a tiltást vagy korlátozást meghatározott körülményektől teszi függővé, vagy alóla kivételt engedélyez.

(2) Az EBH-nak az (1) bekezdés alapján csak akkor kell határozatot hoznia, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

a) a javasolt intézkedésre komoly befektetővédelmi aggályok vagy a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását, illetve az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszély miatt van szükség;

b) az adott strukturált betétre vagy tevékenységre vonatkozó uniós jog szabályozási követelményei nem kezelik a veszélyt;

c) az illetékes hatóság vagy illetékes hatóságok nem intézkedtek a veszély kezelése érdekében, vagy a megtett intézkedések nem megfelelőek a veszély kezeléséhez. * 

Az első albekezdésben szereplő feltételek teljesülése esetén az EBH megelőző jelleggel, még a strukturált betét piacra bocsátását, forgalomba hozatalát vagy ügyfelek számára történő értékesítését megelőzően is alkalmazhatja az (1) bekezdés szerinti tilalmat vagy korlátozást.

(3) Amikor az EBH e cikk alapján lépéseket tesz, biztosítja, hogy az intézkedés:

a) nem jár olyan káros hatással a pénzügyi piacok hatékonyságára vagy a befektetőkre, amely a lépés hasznaihoz képest aránytalan lenne; továbbá

b) nem teremti meg a szabályozási arbitrázs kockázatát.

Ha az illetékes hatóság vagy illetékes hatóságok a 42. cikk szerint intézkedést hoztak, az EBH az (1) bekezdésben említett intézkedések bármelyikét anélkül is megteheti, hogy kiadná a 43. cikkben előírt véleményt.

(4) Mielőtt az EBH úgy dönt, hogy e cikk szerinti intézkedést hoz, tájékoztatnia kell az illetékes hatóságokat az általa javasolt intézkedésről.

(5) Az EBH weboldalán értesítést tesz közzé az e cikk szerinti lépésekről hozott minden határozatáról. Az értesítésnek részleteznie kell a tiltást vagy korlátozást, és meg kell határoznia, hogy a lépések az értesítés közzétételétől számítva mennyi idő múlva lépnek érvénybe. A tiltás vagy korlátozás csak olyan lépésre vonatkozhat, amelyet az intézkedések hatályossá válását követően hoztak.

(6) *  Az EBH kellő időközönként, de legalább hathavonta felülvizsgálja az (1) bekezdés szerint kivetett tiltást vagy korlátozást. Legalább két egymást követő meghosszabbítást követően és a fogyasztókra gyakorolt hatás értékelése céljából végzett megfelelő elemzés alapján az EBH dönthet a tiltás vagy korlátozás éves meghosszabbításáról.

(7) Az EBH által e cikknek megfelelően elfogadott intézkedések elsőbbséget élveznek az illetékes hatóság által korábban hozott intézkedésekkel szemben.

(8) A Bizottság - az 50. cikkel összhangban - felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, amelyekben meghatározza azokat a kritériumokat és tényezőket, amelyeket az EBH-nak annak meghatározásakor kell figyelembe vennie, hogy mikor lép fel olyan veszély, amely a (2) bekezdés a) pontja szerint a befektetővédelmet vagy a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását, vagy az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását fenyegeti.

E kritériumok és tényezők magukban foglalják az alábbiakat:

a) a strukturált betét összetettségének mértéke és kapcsolata azzal az ügyféltípussal, amelynek azt forgalomba hozzák és eladják;

b) a strukturált betétek kibocsátásának nagyságrendje vagy nominális értéke;

c) a strukturált betét, a tevékenység vagy a gyakorlat innovatív jellegének foka;

d) a strukturált betét vagy a gyakorlat által biztosított tőkeáttétel.

42. cikk

Termékszintű beavatkozás illetékes hatóságok részéről

(1) Az illetékes hatóság megtilthatja vagy korlátozhatja az alábbiakat az adott tagállamban vagy tagállamból:

a) bizonyos pénzügyi eszközök, vagy strukturált betétek vagy meghatározott jellemzőkkel bíró pénzügyi eszközök vagy strukturált betétek forgalomba hozása, forgalmazása vagy értékesítése; vagy

b) a pénzügyi tevékenységek vagy gyakorlatok valamely típusa.

(2) Az illetékes hatóság akkor teheti meg az (1) bekezdésben említett lépést, ha alaposan meggyőződött a következőkről:

a) az alábbi információk egyike:

i. a pénzügyi eszköz, strukturált betét vagy tevékenység vagy gyakorlat jelentős aggályokat vált ki a befektetővédelem szempontjából, vagy fenyegetést jelent a pénzügyi vagy árupiacok szabályos működése és integritása, illetve a pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitása szempontjából legalább egy tagállamban; vagy

ii. egy származtatott termék káros hatást gyakorol az alapul szolgáló piac árképzési mechanizmusára;

b) a befektetési termékre, strukturált betétre vagy tevékenységre vagy gyakorlatra vonatkozó uniós jogszabályok meglévő szabályozási követelményei nem elégségesek az (a) pontban említett kockázatok kezeléséhez, és a problémát a meglévő követelmények felügyeletének vagy végrehajtásának javításával sem lehetne jobban kezelni;

c) a lépés arányos, figyelembe véve az azonosított kockázatok jellegét, a befektetők vagy az érintett piaci szereplők kifinomultságának szintjét és a lépés által a pénzügyi instrumentumot, strukturált betétet vagy tevékenységet vagy gyakorlatot birtokló, használó vagy abból hasznot húzó befektetőkre és a piaci szereplőkre gyakorolt valószínű hatást;

d) az illetékes hatóság megfelelően konzultált más, a lépés által esetleg jelentősen érintett tagállamok illetékes hatóságaival;

e) a lépésnek nincs diszkriminatív hatása a más tagállamból biztosított szolgáltatásokra vagy tevékenységekre; továbbá

f) megfelelően konzultált az 1234/2007/EK rendelet értelmében a mezőgazdasági árupiacok felügyeletéért, igazgatásáért és szabályozásáért felelős hatóságokkal abban az esetben, ha a pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat súlyos fenyegetést jelent a mezőgazdasági árupiacok szabályos működése és integritása szempontjából.

Az első albekezdésben szereplő feltételek teljesülése esetén az illetékes hatóság megelőző jelleggel, még a befektetési termék vagy a strukturált betét piacra bocsátását, forgalomba hozatalát vagy ügyfelek számára történő értékesítését megelőzően is alkalmazhatja az (1) bekezdés szerinti tilalmat vagy korlátozást.

Előfordulhat, hogy az illetékes hatóság a tiltást vagy korlátozást meghatározott körülményektől teszi függővé, vagy alóla kivételt engedélyez.

(3) Az illetékes hatóság e cikk szerinti tiltást vagy korlátozást csak akkor alkalmaz, ha legalább egy hónappal az általa foganatosítandó intézkedés megtétele előtt írásban vagy a hatóságok között elfogadott egyéb módon értesíti az összes többi érintett illetékes hatóságot és az EÉPH-t a következők részleteiről:

a) az a pénzügyi eszköz vagy tevékenység vagy gyakorlat, amelyre a javasolt lépés vonatkozik;

b) a javasolt tiltás vagy korlátozás pontos jellege, és hatálybalépésének kezdete; továbbá

c) az a bizonyíték, amelyre döntését alapozta, és amelynek alapján meggyőződött arról, hogy az (2) bekezdésben foglalt feltételek mindegyike teljesül.

(4) Azon kivételes esetekben, amikor az illetékes hatóság szerint sürgős intézkedésre van szükség e cikk alapján az (1) bekezdésben említett pénzügyi eszközök, strukturált betétek, gyakorlatok vagy tevékenységek káros hatásainak megelőzése érdekében, az illetékes hatóság az összes többi illetékes hatóságnak és az EÉPH-nak, vagy strukturált betétek esetén az EBH-nak az intézkedés tervezett hatálybalépését megelőzően legalább 24 órával megküldött írásbeli értesítés mellett ideiglenes alapon intézkedéseket hozhat, amennyiben e cikk valamennyi kritériuma teljesül, továbbá egyértelműen megállapítható, hogy az egyhónapos értesítési időszak mellett nem lehet megfelelően kezelni az adott aggályt vagy veszélyt. Az illetékes hatóság ideiglenes alapon három hónapos időszakot meghaladóan nem hozhat intézkedést.

(5) Az illetékes hatóság weboldalán értesítést tesz közzé az (1) bekezdés szerinti lépésekről hozott minden határozatáról. Az értesítésnek részleteznie kell a tiltást vagy korlátozást, és meg kell határoznia, hogy az intézkedések az értesítés közzétételétől számítva mennyi idő múlva lépnek hatályba, és mi az a bizonyíték, amelynek alapján az (2) bekezdésben foglalt összes feltétel teljesül. A tiltás vagy korlátozás csak olyan lépésekre vonatkozhat, amelyeket ennek az értesítésnek a közzétételét követően hoztak.

(6) Az illetékes hatóság a tiltást vagy korlátozást visszavonja, ha az (2) bekezdésben foglalt feltételek többé nem állnak fenn.

(7) A Bizottság - az 50. cikkel összhangban - felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza azokat a kritériumokat és tényezőket, amelyeket az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük annak meghatározásakor, hogy mikor lép fel olyan veszély, amely a (2) bekezdés a) pontja szerint komoly aggályokat vált ki a befektetővédelem szempontjából, vagy fenyegetést jelent a pénzügyi vagy árupiacok szabályos működésére és integritására, illetve legalább egy tagállam pénzügyi rendszerének stabilitására nézve.

E kritériumok és tényezők magukban foglalják az alábbiakat:

a) a pénzügyi eszköz vagy strukturált betét összetettségének mértéke és kapcsolata azzal az ügyféltípussal, amely az eszközt piacra bocsátják, forgalomba hozzák és eladják;

b) a pénzügyi eszköz vagy strukturált betét, a tevékenység vagy a gyakorlat innovatív jellegének foka;

c) a pénzügyi eszköz vagy strukturált betét vagy a gyakorlat által biztosított tőkeáttétel;

d) a pénzügyi vagy az árupiacok szabályos működése és integritása kapcsán a pénzügyi eszközök vagy strukturált betétek kibocsátásának nagyságrendje vagy nominális értéke.

43. cikk

Koordináció az EÉPH és az EBH részéről

(1) Az EÉPH - vagy strukturált betétek vonatkozásában az EBH - szerepe az, hogy megkönnyítse és koordinálja az illetékes hatóságok által a 42. cikk szerint tett intézkedéseket. Ezen belül az EÉPH - vagy strukturált betétek vonatkozásában az EBH - gondoskodik arról, hogy az illetékes hatóság által tett intézkedés indokolt és arányos legyen, és hogy adott esetben az illetékes hatóságok következetes megközelítési módot alkalmazzanak.

(2) Miután az EÉPH - vagy strukturált betétek vonatkozásában az EBH - a 42. cikkel összhangban értesítést kapott arról, hogy az említett cikk alapján intézkedést fognak hozni, véleményt kell elfogadnia arról, hogy a tiltás vagy korlátozás indokolt és arányos-e. Ha az EÉPH - vagy strukturált betétek vonatkozásában az EBH - úgy véli, hogy más illetékes hatóságoknak is intézkedést kell tenniük a kockázat kezeléséhez, akkor ezt kinyilvánítja a véleményében. A véleményt az EÉPH - vagy strukturált betétek vonatkozásában az EBH - weboldalán közzéteszik.

(3) Ha az illetékes hatóság olyan lépést javasol vagy tesz, amely ellentétes az EÉPH vagy az EBH (2) bekezdés szerint elfogadott véleményével, vagy e vélemény ellenére elutasítja valamely lépés megtételét, weboldalán azonnal közzé kell tennie egy értesítést, amelyben részletesen kifejti döntése okait.

2. FEJEZET

Pozíciók

44. cikk

A nemzeti pozíciómenedzselési intézkedéseknek és az EÉPH pozíciós limitjeinek koordinálása

(1) Az EÉPH szerepe az, hogy megkönnyítse és koordinálja az illetékes hatóságok által a 2014/65/EU irányelv 69. cikke (2) bekezdésének o) és p) pontja alapján hozott intézkedések foganatosítását. Ezen belül az EÉPH gondoskodik arról, hogy az illetékes hatóságok következetes megközelítést alkalmazzanak abban a tekintetben, hogy ezeket a jogköröket mikor gyakorolják, milyen legyen a meghozott intézkedések jellege és hatóköre, és milyen legyen az intézkedések időtartama és azok nyomon követése.

(2) Miután az EÉPH értesítést kapott bármely, a 2014/65/EU irányelv 79. cikkének (5) bekezdése szerinti intézkedésről, az intézkedést és annak okait nyilvántartásba veszi. A 2014/65/EU irányelv 69. cikke (2) bekezdésének o) vagy p) pontján alapuló intézkedésekkel kapcsolatban weboldalán adatbázist üzemeltet és tesz közzé, a hatályban lévő intézkedések összefoglalóival, ideértve az érintett személyt vagy személyek osztályát, az alkalmazandó pénzügyi eszközöket, a személyek által mindenkor vállalható pozíciók nagyságrendjére vonatkozó korlátozások, bármely, a 2014/65/EU irányelv 57. cikkével összhangban engedélyezett kivétel e szabály alól és annak okai.

45. cikk

Az EÉPH pozíciómenedzselési hatásköre

(1) Az EÉPH a (2) bekezdésben felsorolt mindkét feltétel teljesülése esetén az 1095/2010/EU rendelet 9. cikke (5) bekezdésének megfelelően meghozza az alábbi intézkedések legalább egyikét:

a) az összes lényeges információról tájékoztatást kér bármely személytől valamely pozíció vagy származtatott termék révén vállalt pozíció nagyságrendjére és rendeltetésére vonatkozóan;

b) miután az a) ponttal összhangban kapott információkat elemezte, megköveteli ettől a személytől, hogy a (10) bekezdés b) pontjában említett felhatalmazáson alapuló jogi aktussal összhangban csökkentse a pozíció vagy a kitettség nagyságrendjét vagy szüntesse meg a pozíciót vagy a kitettséget;

c) végső esetben korlátozza egy személy arra való képességét, hogy árualapú származtatott ügyletet kössön.

(2) Az EÉPH az (1) bekezdés alapján csak akkor hoz határozatot, ha mindkét következő feltétel teljesül:

a) az (1) bekezdésben felsorolt intézkedések kezelik a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását - beleértve az árualapú származtatott ügyletek piacát a 2014/65/EU irányelv 57. cikkének (1) bekezdésében felsorolt célkitűzésekkel összhangban, és ezen belül a fizikai árucikkek leszállításával kapcsolatos megállapodásokat -, vagy az Unió pénzügyi rendszere egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszélyt;

b) az illetékes hatóság vagy illetékes hatóságok nem hoztak intézkedést a veszély kezelésére, vagy a hozott intézkedések nem elégségesek a veszély kezeléséhez.

Az EÉPH-nak az e bekezdés első albekezdésének a) és b) pontjában említett feltételek teljesülését az e cikk (10) bekezdésének a) pontjában említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban előírt kritériumokkal és tényezőkkel összhangban kell értékelnie.

(3) Az EÉPH-nak az (1) bekezdésben említett intézkedések meghozatalakor gondoskodnia kell arról, hogy az intézkedés megfeleljen a következőknek:

a) jelentős mértékben kezeli a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását - beleértve az árualapú származtatott ügyletek piacát a 2014/65/EU irányelv 57. cikkének (1) bekezdésében felsorolt célkitűzésekkel összhangban - vagy a tényleges árucikkek leszállításával kapcsolatos megállapodásokat vagy az Unió pénzügyi rendszere egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszélyt, vagy jelentősen javítja az illetékes hatóságoknak - az e cikk (10) bekezdésének a) pontjában említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott kritériumokkal és tényezőkkel összhangban megítélt - veszély monitoringjára való képességét;

b) nem jár a szabályozási arbitrázsnak az e cikk (10) bekezdésének c) pontja szerint mért kockázatával;

c) nem jár az alább felsorolt olyan káros hatások egyikével sem a pénzügyi piacok hatékonyságára nézve, ami az intézkedés hasznaihoz képest aránytalan lenne: e piacok likviditásának csökkentése, a valamely nem pénzügyi szerződő fél kereskedelmi tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó kockázatok csökkentése feltételeinek korlátozása vagy bizonytalanság teremtése a piaci szereplők számára;

Az EÉPH a 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet *  szerint létrehozott Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségével folytatott konzultációt követően hozza meg a nagykereskedelmi energiatermékekre vonatkozó intézkedéseit.

Az EÉPH az 1234/2007/EK rendelet szerinti mezőgazdasági árupiacok felügyeletéért, igazgatásáért és szabályozásáért felelős állami hatóságokkal folytatott konzultációt követően hozza meg a mezőgazdasági áru alapú származtatott ügylettel kapcsolatos intézkedéseit.

(4) Mielőtt bármely, az (1) bekezdésben említett intézkedés felvállalásáról vagy megújításáról döntene, az EÉPH az általa javasolt intézkedésről értesíti a releváns illetékes hatóságokat. Abban az esetben, ha az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti kérelemről van szó, az értesítésnek tartalmaznia kell az érintett személy vagy személyek kilétét, a kérelem tartalmát és annak okait. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti intézkedés esetén az értesítésnek részletes adatokat kell tartalmaznia az érintett személyről, az alkalmazható pénzügyi eszközökről, a vonatkozó mennyiségi intézkedésekről - mint például az egy személy által vállalható pozíciók maximális nagyságrendje -, valamint azok okairól.

(5) Az értesítést legkevesebb 24 órával az intézkedés tervezett hatálybalépése vagy megújítása előtt közzé kell tenni. Kivételes körülmények között, amikor a 24 órával előbb adott értesítés nem lehetséges, az EÉPH az értesítést 24 óránál rövidebb időn belül is közzéteheti az intézkedés szándékok szerinti érvénybe lépése vagy megújítása előtt.

(6) Az EÉPH weboldalán közleményt tesz közzé bármely olyan döntéséről, amely bármely, az (1) bekezdés c) pontja szerinti döntés meghozatalára vagy megújítására vonatkozik. A közleménynek tartalmaznia kell a részletes adatokat az érintett személyről, az alkalmazható pénzügyi eszközökről, a vonatkozó mennyiségi intézkedésekről - mint például az egy személy által vállalható pozíciók maximális nagyságrendje -, valamint azok okairól.

(7) Az (1) bekezdés c) pontjában említett intézkedés akkor lép érvénybe, amikor a közleményt közzétették vagy a közleményben megadott, a közzétételét követő időpontban, és csak olyan ügyletre vonatkozhat, amelyet azt követően kötöttek, hogy az intézkedés érvénybe lépett.

(8) Az EÉPH kellő időközönként, de legalább háromhavonta felülvizsgálja az (1) bekezdés c) pontjában említett intézkedéseit. Amennyiben egy intézkedést a három hónapos időtartam elteltét követően nem hosszabbítanak meg, az automatikusan hatályát veszti. A (2)-(8) bekezdést az intézkedések meghosszabbítására is alkalmazni kell.

(9) Az EÉPH által e cikknek megfelelően elfogadott intézkedés az irányadó az illetékes hatóság által a 2014/65/EU irányelv 69. cikke (2) bekezdésének o) vagy p) pontja szerint korábban hozott intézkedésekkel szemben.

(10) A Bizottság - az 50. cikkel összhangban - felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyben meghatározza azokat a kritériumokat és tényezőket, amelyeket figyelembe kell venni az alábbiak meghatározásakor:

a) a pénzügyi piacok - beleértve az árualapú származtatott ügyletek piacát a 2014/65/EU irányelv 57. cikkének (1) bekezdésében felsorolt célkitűzésekkel összhangban - szabályos működését és integritását, ezen belül a tényleges árucikkek leszállításával kapcsolatos megállapodásokat vagy a (2) bekezdés a) pontjában említett, az Unió pénzügyi rendszere egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszély fennállása, figyelembe véve, hogy milyen mértékben használják a pozíciókat tényleges árucikkekben felvett pozíciók vagy árutőzsdei ügyletek fedezésére, vagy hogy az alapul szolgáló áruk piacainak árai milyen mértékben függenek az árualapú származtatott ügyletek áraitól;

b) az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett származtatott ügyleteken keresztül vállalt pozíciók vagy kitettségek megfelelő csökkentése;

c) azok a helyzetek, amelyekben felmerülhet a szabályozási arbitrázsnak az e cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett kockázata.

E kritériumok és tényezők figyelembe veszik a 2014/65/EU irányelv 57. cikkének (3) bekezdésében említett szabályozástechnikai standardok tervezetét, továbbá különbséget tesznek azon helyzetek között, amikor az EÉPH azért lép fel, mert az illetékes hatóság elmulasztotta a fellépést, illetve azon helyzetek között, amikor az EÉPH olyan további kockázatot kíván kezelni, amelyet az illetékes hatóság a 2014/65/EU irányelv 69. cikke (2) bekezdésének j) vagy o) pontja értelmében nem tud megfelelően kezelni.

VIII. CÍM

SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSA EGYENÉRTÉKŰSÉGI HATÁROZATOT KÖVETŐEN HARMADIK ORSZÁGBELI, FIÓKTELEPPEL RENDELKEZŐ VAGY AZZAL NEM RENDELKEZŐ VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRŐL

46. cikk

Általános rendelkezések

(1) Harmadik országbeli vállalkozás jogosult szerződő felek és a 2014/65/EU irányelv II. mellékletének I. szakasza értelmében vett szakmai ügyfelek számára fióktelep létrehozása nélkül csak akkor biztosíthat az egész Unióban befektetési szolgáltatásokat vagy végezhet bármilyen kiegészítő szolgáltatással együttesen vagy anélkül befektetési tevékenységeket, ha saját maga be van jegyezve a harmadik országbeli vállalkozásokról az EÉPH által, a 47. cikknek megfelelően vezetett nyilvántartásba.

(2) Az EÉPH egy harmadik országbeli vállalkozást, amely az (1) bekezdésnek megfelelően az egész Unióban nyújtandó befektetési szolgáltatásokat és végzendő tevékenységeket kérelmez, csak akkor jegyez be, ha teljesülnek a következő feltételek:

a) a Bizottság elfogadta a 47. cikk (1) bekezdése szerinti határozatot;

b) a vállalkozásnak abban a jogrendszerben, amelyben központi ügyviteli helye található, engedélye van arra, hogy az Unióban befektetési szolgáltatásokat vagy tevékenységeket végezzen, továbbá olyan hatékony felügyelet és végrehajtás hatálya alá tartozik, amely biztosítja az adott harmadik országban alkalmazandó előírásoknak való teljes megfelelést;

c) létrejöttek a 47. cikk (2) bekezdése szerinti együttműködési megállapodások;

d) *  a vállalkozás kialakította a (6a) bekezdésben meghatározott információk bejelentéséhez szükséges mechanizmusokat és eljárásokat.

(3) Amennyiben a harmadik országbeli vállalkozást e cikkel összhangban bejegyezték, a tagállamok az e rendelet vagy a 2014/65/EU irányelv hatálya alá tartozó ügyek tekintetében semmilyen további követelményt nem írnak elő a harmadik országbeli vállalkozás számára, valamint a harmadik országbeli vállalkozásokat nem részesítik az uniós vállalkozásoknál kedvezőbb elbánásban.

(4) *  Az (1) bekezdésben említett harmadik országbeli vállalkozás kérelmét az EÉPH-nak azt követően nyújtja be, hogy a Bizottság elfogadta a 47. cikkben említett határozatot, kimondva, hogy annak a harmadik országnak a jogi és felügyeleti keretrendszere, amelyben a harmadik országbeli vállalkozás engedéllyel rendelkezik, egyenértékű a 47. cikk (1) bekezdésében említett előírásokkal.

A kérelmező harmadik országbeli vállalkozás az EÉPH-nak minden, a bejegyzéshez szükséges információt megad. Az EÉPH a kérelem kézhezvételétől számított 30 munkanapon belül értékeli, hogy a kérelem hiánytalan-e. Ha a kérelem nem teljes, az EÉPH megállapítja azt a határidőt, ameddig a harmadik országbeli vállalkozásnak a meg kell adnia a további információkat.

A bejegyzési határozat a (2) bekezdésben előírt feltételeken alapul.

Az EÉPH a hiánytalan kérelem benyújtásától számított 180 munkanapon belül írásban, teljes körű indokolás kíséretében tájékoztatja a kérelmező harmadik országbeli vállalkozást arról, hogy a bejegyzést megadták-e, vagy elutasították.

A tagállamok engedélyezhetik a harmadik országbeli vállalkozásoknak, hogy területükön befektetési szolgáltatásokat nyújtsanak vagy tevékenységeket végezzenek kiegészítő szolgáltatásokkal együtt jogosult szerződő feleknek és a 2014/65/EU irányelv II. mellékletének I. szakasza értelmében vett szakmai ügyfeleknek, a nemzeti rendszereknek megfelelően, amennyiben a 47. cikk (1) bekezdésének megfelelő bizottsági határozat elfogadására nem került sor, vagy ha az ilyen határozat már érvényét vesztette, illetve ha az érintett szolgáltatások vagy tevékenységek nem tartoznak annak hatálya alá.

(5) *  Az e cikknek megfelelő szolgáltatásokat nyújtó harmadik országbeli vállalkozások - a befektetési szolgáltatás megkezdése előtt - tájékoztatják az Unióban letelepedett ügyfeleiket arról, hogy szolgáltatásaikat csak jogosult szerződő feleknek és a 2014/65/EU irányelv II. mellékletének I. szakasza értelmében vett szakmai ügyfeleknek nyújthatják, és hogy az Unióban nem tartoznak felügyelet hatálya alá. Feltüntetik továbbá a harmadik országban a felügyeletért felelős illetékes hatóság nevét és címét.

Az első albekezdésben szereplő tájékoztatást írásban és egyértelműen kell megadniuk.

A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben egy, az Unióban letelepedett vagy ott tartózkodó jogosult szerződő fél vagy a 2014/65/EU irányelv II. mellékletének I. szakasza értelmében vett szakmai ügyfél saját kizárólagos kezdeményezésére kéri, hogy egy harmadik országbeli vállalkozás befektetési szolgáltatást nyújtson vagy befektetési tevékenységet végezzen számára, ez a cikk ne legyen alkalmazandó a harmadik országbeli vállalkozás e személynek nyújtott szolgáltatására vagy neki végzett tevékenységére, ideértve a kifejezetten a szolgáltatásnyújtáshoz vagy tevékenységhez fűződő kapcsolattartást is. A csoporton belüli kapcsolatok sérelme nélkül, amennyiben egy harmadik országbeli vállalkozás - akár a javára eljáró vagy vele szoros kapcsolatban álló szervezeten vagy ilyen szervezetet képviselő bármely egyéb személyen keresztül - ügyfeleket vagy potenciális ügyfeleket keres az Unióban, az nem tekinthető az ügyfél saját kizárólagos kezdeményezésére biztosított szolgáltatásnak. Az ilyen ügyfelek általi kezdeményezés nem jogosítja fel a harmadik országbeli vállalkozást arra, hogy befektetési termékek vagy befektetési szolgáltatások új kategóriáit hozza forgalomba a szóban forgó személy számára.

(6) Az e cikknek megfelelő szolgáltatásokat nyújtó vagy tevékenységeket végző harmadik országbeli vállalkozások, mielőtt egy Unióban letelepedett ügyfél vonatkozásában bármilyen szolgáltatást nyújtanak vagy bármilyen tevékenységet végeznek, felajánlják, hogy a szóban forgó szolgáltatásokkal vagy tevékenységekkel kapcsolatos bármiféle jogvitát valamely tagállambeli bíróság vagy választott bíróság joghatóságának vetik alá.

(6a) *  Az e cikknek megfelelően szolgáltatásokat nyújtó vagy tevékenységeket végző harmadik országbeli vállalkozásoknak éves alapon tájékoztatniuk kell az EÉPH-t a következőkről:

a) az általuk az Unióban nyújtott szolgáltatások és végzett tevékenységek köre és nagyságrendje, beleértve e szolgáltatások és tevékenységek tagállamok közötti földrajzi eloszlását is;

b) a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának (3) pontjában említett tevékenységet végző vállalkozások esetében az uniós szerződő felekkel szembeni kitettségeik havi minimális, átlagos és maximális értéke;

c) a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának (6) pontjában említett szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások esetében azon, uniós szerződő felektől származó pénzügyi eszközök összértéke, amelyeket az eszköz vételére irányuló kötelezettségvállalással jegyeztek vagy helyeztek el a megelőző 12 hónapban;

d) az a) pontban említett szolgáltatásokhoz és tevékenységekhez kapcsolódó eszközök forgalma és összértéke;

e) alkalmaznak-e befektetővédelmi mechanizmusokat, és ezek részletes leírása;

f) az a) pontban említett szolgáltatások és tevékenységek végzése során a vállalkozás által alkalmazott kockázatkezelési politika és szabályok;

g) a vállalatirányítási rendszer, beleértve a vállalkozás Unióban folytatott tevékenységeihez kapcsolódóan kiemelten fontos feladatkört betöltő személyeket;

h) bármely olyan egyéb információ, amely az EÉPH vagy az illetékes hatóságok számára a feladataik e rendelettel összhangban való ellátásához szükséges.

Az e cikkel összhangban befektetési szolgáltatást nyújtó, illetve befektetési tevékenységet végző, harmadik országbeli vállalkozások esetében az EÉPH az e bekezdésnek megfelelően általa megkapott információkat továbbítja a tagállamok illetékes hatóságainak.

Amennyiben arra az EÉPH vagy az illetékes hatóságok feladatainak e rendelettel összhangban való ellátásához szükség van, az EÉPH - akár azon tagállam illetékes hatóságának kérésére, amelyben az adott harmadik országbeli vállalkozás e cikkel összhangban befektetési szolgáltatást nyújt vagy befektetési tevékenységet végez - további információkat kérhet az e cikkel összhangban szolgáltatást nyújtó vagy tevékenységet végző harmadik országbeli vállalkozásoktól a működésükre vonatkozóan.

(6b) *  Az e cikkel összhangban szolgáltatást nyújtó vagy tevékenységet végző harmadik országbeli vállalkozásoknak öt éven át meg kell őrizniük az EÉPH számára a pénzügyi eszközökkel kapcsolatban az Unióban végrehajtott valamennyi megbízásukra és ügyletükre vonatkozó adatokat, függetlenül attól, hogy saját számlára vagy ügyfél nevében kereskedtek-e.

Azon tagállam illetékes hatóságának kérésére, amelyben egy harmadik országbeli vállalkozás e cikkel összhangban befektetési szolgáltatást nyújt vagy befektetési tevékenységet végez, az EÉPH bekéri a számára az első albekezdéssel összhangban megőrzött releváns adatokat, és azokat a megkereső illetékes hatóság rendelkezésére bocsátja.

(6c) *  Amennyiben egy harmadik országbeli vállalkozás nem működik együtt egy vizsgálat vagy egy, a 47. cikk (2) bekezdésével összhangban végrehajtott helyszíni szemle során, illetve ha nem tesz megfelelő időben és módon eleget az EÉPH által az e cikk (6a) vagy (6b) bekezdéssel összhangban hozzá intézett kérésnek, az EÉPH a 49. cikknek megfelelően visszavonhatja a vállalkozás bejegyzését, illetve ideiglenesen megtilthatja vagy korlátozhatja annak tevékenységeit.

(7) *  Az EÉPH az EBH-val konzultálva szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki annak meghatározására, hogy a kérelmező harmadik országbeli vállalkozásnak milyen információkat kell biztosítania a (4) bekezdés szerinti, bejegyzés iránti kérelmében, és milyen információkat kell közölnie a (6a) bekezdésnek megfelelően.

Az EÉPH 2020. szeptember 26-ig benyújtja e szabályozástechnikai standardtervezeteket a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy kiegészítse ezt a rendeletet az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.

(8) *  Az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki annak meghatározására, hogy milyen formátumban kell benyújtani a (4) bekezdés szerinti, bejegyzés iránti kérelmet és a (6a) bekezdés szerinti információkat.

Az EÉPH 2020. szeptember 26-ig benyújtja e végrehajtás-technikai standardtervezeteket a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy kiegészítse ezt a rendeletet az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkének megfelelően történő elfogadása révén.

47. cikk

Az egyenértékűségről szóló határozat

(1) *  A Bizottság az 51. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően határozatot fogadhat el egy harmadik országgal kapcsolatban, amelyben kijelenti, hogy az ország jogi és felügyeleti rendszerei biztosítják a következők mindegyikét:

a) az adott harmadik országban engedélyezett vállalkozások megfelel olyan, jogilag kötelező prudenciális, szervezeti és üzletviteli előírásoknak, amelyek hatása egyenértékű az e rendeletben, az 575/2013/EU rendeletben és az (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendeletben * , a 2013/36/EU irányelvben, a 2014/65/EU irányelvben és az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelvben * , valamint az e rendeletek és irányelvek alapján elfogadott jogalkotási aktusokban meghatározott követelményekével;

b) az adott harmadik országban engedélyezett vállalkozások olyan hatékony felügyeleti és végrehajtási rendszer hatálya alá tartoznak, amely biztosítja az alkalmazandó, jogilag kötelező prudenciális, szervezeti és üzletviteli előírásoknak való megfelelést; és

c) az adott harmadik ország jogi keretrendszere ténylegesen egyenértékű kölcsönös elismerési rendszert biztosít a harmadik országok jogi rendszerének megfelelően engedélyezett befektetési vállalkozások számára.

Amennyiben a harmadik országbeli vállalkozásoknak az Unióban az első albekezdésben említett határozat elfogadását követően nyújtott szolgáltatásainak vagy végzett tevékenységeinek köre és nagyságrendje feltehetően rendszerszinten jelentős lesz az Unió szempontjából, az első albekezdésben említett, jogilag kötelező prudenciális, szervezeti és üzletviteli előírások csak részletes és granuláris értékelést követően tekinthetők az első albekezdésben említett aktusokban meghatározott követelmények hatásával egyenértékű hatásúnak. E célból a Bizottság az érintett harmadik ország és az Unió közötti felügyeleti konvergenciát is értékeli és figyelembe veszi.

(1a) *  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése érdekében azon körülmények meghatározása révén, amelyek fennállása esetén a harmadik országbeli vállalkozásoknak az Unióban az (1) bekezdésben említett egyenértékűségi határozat elfogadását követően nyújtott szolgáltatásainak vagy végzett tevékenységeinek köre és nagyságrendje feltehetően rendszerszinten jelentős lesz az Unió szempontjából.

Amennyiben a harmadik országbeli vállalkozások által nyújtott szolgáltatások vagy végzett tevékenységek köre és nagyságrendje feltehetően rendszerszinten jelentős lesz az Unió szempontjából, a Bizottság olyan konkrét működési feltételeket rendelhet az egyenértékűségi határozathoz, amelyek biztosítják, hogy az EÉPH és a tagállami illetékes hatóságok rendelkezésére álljanak az ahhoz szükséges eszközök, hogy meg lehessen előzni a szabályozási arbitrázst és nyomon lehessen követni a 46. cikk (2) bekezdésével összhangban bejegyzett, harmadik országbeli befektetési vállalkozások által az Unióban nyújtott szolgáltatásokat vagy végzett tevékenységeket annak biztosításával, hogy az említett vállalkozások megfelelnek a következőknek:

a) a 20. és a 21. cikkben említett követelmények hatásával egyenértékű hatású követelményeket teljesítenek;

b) a 26. cikk szerinti ügyletjelentési követelmények hatásával egyenértékű hatású követelményeket teljesítenek, amennyiben nem lehetséges a szóban forgó információk közvetlen és folyamatos, a harmadik ország illetékes hatóságával kötött egyetértési megállapodás alapján történő beszerzése;

c) adott esetben a 23. és a 28. cikkben említett kereskedési követelmények hatásával egyenértékű hatású követelményeket teljesítenek.

Az e cikk (1) bekezdésében említett határozat elfogadásakor a Bizottság figyelembe veszi, hogy a harmadik ország a vonatkozó uniós szakpolitika szerint adózási szempontból nem együttműködő országnak vagy területnek, illetve az (EU) 2015/848 irányelv 9. cikkének (2) bekezdése szerinti, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak minősül-e.

(1b) *  Egy harmadik ország prudenciális, szervezeti és üzletviteli keretrendszere akkor tekinthető egyenértékű hatásúnak, ha teljesíti a következő feltételek mindegyikét:

a) a befektetési szolgáltatásokat nyújtó vagy befektetési tevékenységeket végző vállalkozások az adott harmadik országban engedélyezés, valamint folyamatos és tényleges felügyelet és végrehajtás hatálya alá tartoznak;

b) a befektetési szolgáltatásokat nyújtó vagy befektetési tevékenységeket végző vállalkozások az adott harmadik országban elégséges tőkekövetelmények hatálya alá tartoznak, valamint különösen a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 3. és 6. pontjában említett szolgáltatásokat nyújtó vagy tevékenységeket végző vállalkozásokra hasonló tőkekövetelmények vonatkoznak, mint amelyek akkor lennének rájuk alkalmazandók, ha letelepedési helyük az Unióban lenne;

c) a befektetési szolgáltatásokat nyújtó vagy befektetési tevékenységeket végző vállalkozások az adott harmadik országban a tulajdonosok, és a vezető testület tagjai tekintetében megfelelő követelmények hatálya alá tartoznak;

d) a befektetési szolgáltatásokat nyújtó vagy befektetési tevékenységeket végző vállalkozások megfelelő üzletviteli és szervezeti követelmények hatálya alá tartoznak;

e) a bennfentes kereskedés és a piac manipulációja formájában jelentkező piaci visszaélések megakadályozása révén biztosított a piac átláthatósága és integritása.

Amikor a Bizottság az e cikk (1a) bekezdésének alkalmazása során értékeli, hogy egy harmadik ország szabályai a 23. és a 28. cikk szerinti kereskedési kötelezettséget illetően egyenértékűnek minősülnek-e, azt is értékeli, hogy az adott harmadik ország jogi kerete rendelkezik-e olyan, a kereskedési kötelezettség teljesítése szempontjából megfelelőnek minősülő kereskedési helyszínek kijelölésére vonatkozó kritériumokról, amelyek hatása hasonló az e rendeletben vagy a 2014/65/EU irányelvben meghatározott követelmények hatásához.

(2) Az EÉPH együttműködési megállapodásokat hoz létre az olyan harmadik országok érintett illetékes hatóságaival, amelyek jogi és felügyeleti keretrendszerét az (1) bekezdésnek megfelelően ténylegesen egyenértékűnek ismerték el. Az ilyen megállapodásoknak legalább a következőket rögzíteniük kell:

a) *  az EÉPH és az érintett harmadik ország illetékes hatóságai közötti információcsere mechanizmusát, ideértve az EÉPH által kért hozzáférést a harmadik országokban engedélyezett nem uniós vállalkozásokra vonatkozó valamennyi információhoz, valamint adott esetben ezen információk EÉPH általi, a tagállamok illetékes hatóságaival való megosztásának szabályait;

b) az EÉPH azonnali értesítésére szolgáló mechanizmust arra az esetre, ha a harmadik ország illetékes hatósága úgy véli, hogy a felügyelete alá tartozó és az EÉPH által a 48. cikkben előírt nyilvántartásba bejegyzett harmadik országbeli vállalkozás megsérti engedélyének feltételeit vagy valamely más betartandó jogszabályt;

c) *  az azon felügyeleti tevékenységek - többek között vizsgálatok és helyszíni szemlék - összehangolásával kapcsolatos eljárásokat, amelyeket - az adott harmadik ország megfelelő értesítését követően - az EÉPH végezhet azon tagállamok illetékes hatóságaival együttműködésben, amelyek területén a harmadik országbeli vállalkozás a 46. cikkel összhangban befektetési szolgáltatást nyújt vagy befektetési tevékenységet végez, amennyiben arra az EÉPH vagy az illetékes hatóságok feladatainak e rendelettel összhangban való ellátásához szükség van;

d) *  a 46. cikk (6a) és (6b) bekezdése szerinti, az EÉPH által egy, a 46. cikk (2) bekezdése szerint bejegyzett harmadik országbeli vállalkozáshoz esetlegesen intézett, információ iránti megkeresésekre vonatkozó eljárásokat.

(3) Az a harmadik országbeli vállalkozás, amely olyan országban letelepedett, amelynek jogi és felügyeleti keretrendszerét az (1) bekezdésnek megfelelően egyenértékűnek elismerték, és amelyet a 2014/65/EU irányelv 39. cikkével összhangban engedélyeztek, az engedélyben meghatározott szolgáltatásokat nyújthat és tevékenységeket végezhet jogosult szerződő felek és a 2014/65/EU irányelv II. mellékletének I. szakasza értelmében vett szakmai ügyfelek számára az Unió más tagállamaiban, fióktelep létrehozása nélkül. E célból a vállalkozás megfelel a 2014/65/EU irányelv 34. cikkének a szolgáltatások és tevékenységek határokon átnyúló elvégzésére vonatkozó követelményeinek.

A fióktelep továbbra is annak a tagállamnak a felügyelete alá tartozik, ahol a 2014/65/EU irányelv 39. cikkével összhangban a fióktelepet létrehozták. Azonban - és a 2014/65/EU irányelv szerinti, együttműködésre irányuló kötelezettség sérelme nélkül - azon tagállam illetékes hatósága között, amelyben a fióktelepet létrehozták, valamint a fogadó tagállam illetékes hatósága arányos együttműködési megállapodásokat köthetnek annak biztosítása érdekében, hogy a harmadik országok vállalkozásainak az Unióban befektetési szolgáltatásokat nyújtó fióktelepei megfelelő szintű befektetővédelmet nyújtsanak.

(4) Amennyiben a Bizottság a 46. cikk (1) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően határozatot fogad el egy harmadik országgal kapcsolatban, miszerint e harmadik ország tekintetében visszavonja az e cikk (1) bekezdése értelmében hozott határozatát, a harmadik ország a továbbiakban nem gyakorolhatja az 51. cikk (2) bekezdése szerinti jogokat.

(5) *  Annak ellenőrzése érdekében, hogy az egyenértékűségi határozatok alapját képező feltételeket továbbra is betartják-e, az EÉPH nyomon követi a szabályozás és a felügyelet terén bekövetkező változásokat, a végrehajtási gyakorlatokat és az egyéb releváns piaci fejleményeket azokban a harmadik országokban, amelyek tekintetében a Bizottság az (1) bekezdéssel összhangban egyenértékűségi határozatot fogadott el. Következtetéseiről az EÉPH évente bizalmas jelentésben számol be a Bizottságnak. Az EÉPH a jelentéssel kapcsolatban konzultálhat az EBH-val, amennyiben ezt célszerűnek ítéli.

A jelentésben arról is be kell számolni, hogy a 46. cikk (6a) bekezdése alapján gyűjtött adatok fényében milyen tendenciák állapíthatók meg, különösen a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 3. és 6. pontjában említett szolgáltatásokat nyújtó vagy tevékenységeket végző vállalkozásokra vonatkozóan.

(6) *  A Bizottság az (5) bekezdésben említett jelentés alapján legalább évente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentésben fel kell sorolni a Bizottság által a tárgyévben hozott vagy visszavont egyenértékűségi határozatokat, valamint az EÉPH által a 49. cikkel összhangban esetlegesen meghozott intézkedéseket, továbbá ismertetni kell az említett határozatok és intézkedések indokait.

A Bizottság jelentésének információt kell tartalmaznia a szabályozás és a felügyelet terén bekövetkező változások nyomon követéséről, a végrehajtási gyakorlatokról és az egyéb releváns piaci fejleményekről azon harmadik országokat illetően, amelyek tekintetében a Bizottság egyenértékűségi határozatot fogadott el. A jelentésben továbbá áttekintést kell adni arról, hogy általánosságban milyen fejlemények mutatkoztak a harmadik országbeli vállalkozások által nyújtott, határokon átnyúló befektetési szolgáltatások terén, különös tekintettel a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 3. és 6. pontjában említett szolgáltatásokra és tevékenységekre. Ezenkívül a jelentésben idővel tájékoztatást kell nyújtani a harmadik országokra vonatkozóan a Bizottságnál folyamatban lévő egyenértékűségi értékelésekről.

48. cikk

Nyilvántartás

Az EÉPH az Unióban befektetési szolgáltatások nyújtására vagy befektetési tevékenységek végzésére engedélyt kapott, harmadik országbeli vállalkozásokról a 46. cikknek megfelelően nyilvántartást vezet. A nyilvántartás nyilvánosan hozzáférhető az EÉPH weboldalán, és információkat tartalmaz azokról a szolgáltatásokról vagy tevékenységekről, amelyek nyújtására, illetve végzésére a harmadik országbeli vállalkozások engedéllyel rendelkeznek, valamint utal a felügyeletek ellátásáért felelős illetékes hatóságra a harmadik országban.

49. cikk * 

Az EÉPH által meghozandó intézkedések

(1) Az EÉPH ideiglenesen megtilthatja a harmadik országbeli vállalkozások számára, hogy a 46. cikk (1) bekezdése szerint, kiegészítő szolgáltatással együttesen vagy anélkül befektetési szolgáltatást nyújtsanak vagy befektetési tevékenységet végezzenek, vagy korlátozhatja őket ebben, amennyiben az adott harmadik országbeli vállalkozás nem tartott be megfelelő időben és módon valamely, az EÉPH vagy az EBH által a 40. vagy a 41. cikkel összhangban vagy egy illetékes hatóság által a 42. cikkel összhangban elrendelt tilalmat vagy korlátozást, vagy nem teljesített egy, az EÉPH által a 46. cikk (6a) vagy (6b) bekezdésével összhangban hozzá intézett kérést, vagy ha nem működött együtt egy vizsgálat vagy egy, a 47. cikk (2) bekezdésével összhangban végrehajtott helyszíni szemle során.

(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül az EÉPH visszavonja a harmadik országbeli vállalkozás 48. cikk szerinti nyilvántartásba való bejegyzését, ha az ügyre felhívta a harmadik ország illetékes hatóságának a figyelmét, és a harmadik ország ezen illetékes hatósága nem tette meg a megfelelő, a befektetők és az Unión belüli piacok rendes működésének védelmében szükséges intézkedéseket, vagy nem tudta bizonyítani, hogy a harmadik országbeli vállalkozás megfelel a harmadik országban rá alkalmazandó előírásoknak, illetve a 47. cikk (1) bekezdése szerinti határozat meghozatalának alapjául szolgáló feltételeknek, és ha az alábbi esetek közül valamelyik fennáll:

a) az EÉPH alapos indokkal, dokumentált bizonyítékok - például a 46. cikk (6a) bekezdésével összhangban nyújtott éves tájékoztatás - alapján feltételezheti, hogy a harmadik országbeli vállalkozás az Unióban végzett befektetési szolgáltatások és tevékenységek során a befektetők érdekei vagy a piacok szabályos működése szempontjából sérelmes módon jár el;

b) az EÉPH alapos indokkal, dokumentált bizonyítékok - például a 46. cikk (6a) bekezdésével összhangban nyújtott éves tájékoztatás - alapján feltételezheti, hogy a harmadik országbeli vállalkozás az Unióban végzett befektetési szolgáltatások és tevékenységek során súlyosan megsértette a harmadik országban rá alkalmazandó azon rendelkezéseket, amelyek alapján a Bizottság meghozta a 47. cikk (1) bekezdése szerinti határozatot.

(3) Az EÉPH a megfelelő időben tájékoztatja a harmadik ország illetékes hatóságát arról, hogy az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti intézkedést kíván hozni.

Az e cikk szerinti megfelelő intézkedésre vonatkozó döntésének meghozatalakor az EÉPH figyelembe veszi a befektetőket vagy az Unión belüli piacok rendes működését fenyegető kockázatok jellegét és súlyosságát, szem előtt tartva az alábbi kritériumokat:

a) a kockázat fennállásának időtartama és felmerülésének gyakorisága;

b) a kockázat fényt derített-e súlyos vagy rendszerszintű hiányosságokra a harmadik országbeli vállalkozás eljárásaiban;

c) a kockázat okozott-e vagy elősegített-e pénzügyi bűncselekményt, illetve tulajdonítható-e egyéb módon ilyen bűncselekmény a kockázatnak;

d) a kockázat szándékolt módon, illetve gondatlanságból merült-e fel.

Az EÉPH haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és az érintett harmadik országbeli vállalkozást minden olyan intézkedésről, amelyet az (1) vagy a (2) bekezdésnek megfelelően hozott, és határozatát közzéteszi a weboldalán.

A Bizottság értékeli, hogy a 47. cikk (1) bekezdése szerinti határozat meghozatalának alapjául szolgáló feltételek továbbra is fennállnak-e az érintett harmadik ország viszonylatában.

IX. CÍM

FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ ÉS VÉGREHAJTÁSI JOGI AKTUSOK

1. FEJEZET

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

50. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2) *  A Bizottságnak az 1. cikk (9) bekezdésében, a 2. cikk (2) és (3) bekezdésében, az 5. cikk (10) bekezdésében, a 8a. cikk (4) bekezdésében, a 17. cikk (3) bekezdésében, a 27. cikk (4) és (5) bekezdésében, a 31. cikk (4) bekezdésében, a 38k. cikk (10) bekezdésében, a 38n. cikk (3) bekezdésében, a 40. cikk (8) bekezdésében, a 41. cikk (8) bekezdésében, a 42. cikk (7) bekezdésében, a 45. cikk (10) bekezdésében, valamint az 52. cikk (10), (14b) és (15) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól 2014. július 2-től kezdődő hatállyal.

(3) *  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 1. cikk (9) bekezdésében, a 2. cikk (2) és (3) bekezdésében, az 5. cikk (10) bekezdésében, a 8a. cikk (4) bekezdésében, a 17. cikk (3) bekezdésében, a 27. cikk (4) és (5) bekezdésében, a 31. cikk (4) bekezdésében, a 38k. cikk (10) bekezdésében, a 38n. cikk (3) bekezdésében, a 40. cikk (8) bekezdésében, a 41. cikk (8) bekezdésében, a 42. cikk (7) bekezdésében, a 45. cikk (10) bekezdésében, valamint az 52. cikk (10), (14b) és (15) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5) *  Az 1. cikk (9) bekezdése, a 2. cikk (2) vagy (3) bekezdése, az 5. cikk (10) bekezdése, a 8a. cikk (4) bekezdése, a 17. cikk (3) bekezdése, a 27. cikk (4) vagy (5) bekezdése, a 31. cikk (4) bekezdése, a 38k. cikk (10) bekezdése, a 38n. cikk (3) bekezdése, a 40. cikk (8) bekezdése, a 41. cikk (8) bekezdése, a 42. cikk (7) bekezdése, a 45. cikk (10) bekezdése, vagy az 52. cikk (10), (14b) vagy (15) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.

2. FEJEZET

Végrehajtási jogi aktusok

51. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a 2001/528/EK bizottsági határozattal *  létrehozott európai értékpapír-bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

X. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

52. cikk

Jelentés és felülvizsgálat

(1) *  A Bizottság 2020. március 3-ig, az EÉPH-val folytatott konzultációt követően, jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a 3-13. cikk alapján megállapított átláthatósági kötelezettségek gyakorlati hatásáról, különös tekintettel az 5. cikkben előírt, a kereskedési volumenek felső határát megállapító mechanizmus hatására, (az elfogadható partnerek és a szakmai ügyfelek számára jelentett kereskedelmi költségekre és a kis és közepes piaci tőkeértékű vállalatok részvényeivel folytatott kereskedelemre gyakorolt hatást is ideértve), valamint e mechanizmus abban az értelemben vett hatékonyságára, hogy biztosítsa, hogy a releváns mentességek alkalmazása ne legyen kedvezőtlen hatással az árképzésre, továbbá különös tekintettel arra, hogy hogyan működhetne a felső határ megsértése esetén alkalmazható szankciós rendszer, valamint a 4. cikk (2) és (3) bekezdésében és a 9. cikk (2)-(5) bekezdésében megállapított kereskedés előtti átláthatósági kötelezettségekre vonatkozó mentességek alkalmazására és folytatólagos helyénvalóságára.

(2) Az (1) bekezdésben említett jelentésben foglalkozni kell a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontja és b) pontjának i. alpontja szerinti mentességek, valamint az 5. cikkben előírt, a kereskedési volumenek felső határát megállapító mechanizmus alkalmazása által az európai részvénypiacokra gyakorolt hatással is, különös tekintettel a következőkre:

a) a nem nyilvános ajánlati könyves kereskedés szintje és alakulása az Unión belül e rendelet bevezetése óta;

b) a kereskedés előtt átláthatóvá tett jegyzett árfolyamokra gyakorolt hatás;

c) a likviditás mértékére gyakorolt hatás a nyilvános ajánlati könyvekben;

d) az Unión belüli versenyre és befektetőkre gyakorolt hatás;

e) a kis és közepes piaci tőkeértékű vállalatok részvényeivel folytatott kereskedelemre gyakorolt hatás;

f) a nemzetközi helyzet alakulása, valamint a harmadik országokkal és a nemzetközi szervezetekkel folytatott megbeszélések.

(3) Amennyiben a jelentés megállapítja, hogy a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontja és b) pontjának i. alpontja szerinti mentesség károsan befolyásolja az árképzést vagy a kis és közepes piaci tőkeértékű vállalatok részvényeivel folytatott kereskedelmet, a Bizottság adott esetben javaslatokat tesz - e rendelet módosításait is ideértve - e mentességek használatára vonatkozóan. E javaslatok magukban foglalják a javasolt módosítások hatásának vizsgálatát, és figyelembe veszik e rendelet célkitűzéseit, a piaci zavarokra és a versenyre gyakorolt hatásokat, valamint az uniós befektetőkre esetlegesen gyakorolt hatásokat.

(4) *  A Bizottság 2020. március 3-ig, az EÉPH-val folytatott konzultációt követően, jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a 26. cikk működéséről, ideértve, hogy a kapott és az illetékes hatóságok között kicserélt ügyletjelentések tartalma és formátuma átfogóan lehetővé teszi-e a befektetési vállalkozások tevékenységeinek a 26. cikk (1) bekezdése szerinti monitoringját. A Bizottság megfelelő javaslatokat tehet, hogy esetleges változtatásokat javasoljon, beleértve annak előírását, hogy az ügyleteket az illetékes hatóságok helyett egy, az EÉPH által kijelölt rendszernek kell bejelenteni, amely lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára, hogy e rendelet és a 2014/65/EU irányelv alkalmazásában, valamint az 596/2014/EU rendelet szerinti bennfentes kereskedelem és piaci visszaélés felderítése céljából az összes bejelentett információhoz hozzáférjenek, ennek a cikknek az alapján.

(5) *  A Bizottság 2020. március 3-ig az EÉPH-val folytatott konzultációt követően, jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a piaci résztvevők közötti információs aszimmetriák csökkentését szolgáló megfelelő megoldásokról, valamint a szabályozók számára az árajánlat-adási tevékenységek jobb monitoringjára szolgáló eszközökről. A jelentésnek legalább fel kell mérnie egy, a legjobb vételi és eladási árfolyamokat tartalmazó európai rendszer - az árajánlatok egybegyűjtése érdekében történő - kialakításának megvalósíthatóságát e célok elérése érdekében.

(6) *  A Bizottság 2020. március 3-ig, az EÉPH-val folytatott konzultációt követően, jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a szabványosított tőzsdén kívüli származtatott termékek kereskedésének a tőzsdékre vagy elektronikus kereskedési platformokra való áthelyezése tárgyában elért előrelépésről, a (25) és a (28) bekezdésnek megfelelően.

(7) *  A Bizottság 2020. július 3-ig, az EÉPH-val folytatott konzultációt követően, jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a szabályozott piacoktól, MTF-ektől, OTF-ektől, az APA-któl és a CTP-ktől származó, az átláthatóságot szolgáló, a kereskedés előtt és kereskedés után szolgáltatandó adatok árainak alakulásáról.

(8) *  A Bizottság 2020. július 3-ig, az EÉPH-val folytatott konzultációt követően, jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé az e rendelet 36. cikkében, valamint a 648/2012/EU rendelet 8. cikkében foglalt interoperabilitási rendelkezések felülvizsgálatáról.

(9) *  A Bizottság 2020. július 3-ig, az EÉPH-val folytatott konzultációt követően, jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé az e rendelet 35. és 36. cikkének, valamint a 648/2012/EU rendelet 7. és 8. cikkének az alkalmazásáról.

A Bizottság 2022. július 3-ig, az EÉPH-val folytatott konzultációt követően, jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé e rendelet 37. cikkének alkalmazásáról.

(10) *  A Bizottság 2020. július 3-ig, az EÉPH-val folytatott konzultációt követően, jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé e rendelet 35. és 36. cikkének a 35. cikk (5) bekezdésében említett, újonnan létrehozott és engedélyezett CCP-kre és az azokhoz szorosan kapcsolódó kereskedési helyszínekre gyakorolt hatásáról, és arról, hogy a 35. cikk (5) bekezdésében megállapított átmeneti rendelkezést meg kell-e hosszabbítani, mérlegelve egyrészt azokat a lehetséges előnyöket, amelyekhez a fogyasztók a javuló verseny miatt juthatnak, és a piaci résztvevők választási lehetőségeit, másrészt e rendelkezéseknek az újonnan létrehozott és engedélyezett CCP-kre gyakorolt lehetséges aránytalan hatásait és a helyi piaci szereplők nehézségeit a globális CCP-khez való hozzáférés terén, valamint a piac zavartalan működését.

A Bizottság e jelentés megállapításainak függvényében az 50. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadhat el a 35. cikk (5) bekezdésében említett átmeneti időszak legfeljebb 30 hónappal történő meghosszabbítása céljából.

(11) * 

(12) * 

(13) * 

(14) *  Az EÉPH 2026. június 30-ig - a 22b. cikk (2) bekezdése alapján létrehozott, érdekelt felekből álló szakértői csoporttal szoros együttműködésben - értékeli a részvényekre és tőzsdén kereskedett alapokra vonatkozó összesítettadat-szolgáltatás iránti piaci keresletet, az összesítettadat-szolgáltatásnak az uniós piacok és vállalkozások működésére, vonzerejére és nemzetközi versenyképességére gyakorolt hatását, valamint azt, hogy az összesítettadat-szolgáltatás elérte-e a piaci szereplők közötti információs aszimmetriák csökkentésére és az Unió mint befektetési helyszín vonzóbbá tételére irányuló célját. Az EÉPH jelentést tesz a Bizottságnak arról, hogy helyénvaló-e további jellemzőket hozzáadni az összesítettadat-szolgáltatáshoz, mint például a kereskedés előtti adatok piaci azonosító kódjának terjesztése. E jelentés alapján a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(14a) *  Három évvel valamely összesítettadat-szolgáltatás első engedélyezését követően a Bizottság az EÉPH-val és a 22b. cikk (2) bekezdése alapján létrehozott, érdekelt felekből álló szakértői csoporttal folytatott konzultációt követően jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a következőkről:

a) az összesítettadat-szolgáltatással lefedett eszközkategóriák;

b) a CTP-nek továbbított adatok időszerűsége és minősége;

c) a piaci alapadatok és a szabályozási adatok minősége és terjesztésük időszerűsége;

d) a piaci alapadatok és a szabályozási adatok szerepe az elégtelen végrehajtás csökkentésében;

e) az összesítettadat-szolgáltatás felhasználóinak száma eszközkategóriánként;

f) a piaci alapadatok és a szabályozási adatok hatása a különböző tőkepiaci szereplők közötti információs aszimmetriák orvoslására;

g) a CTP-be történő adattovábbításhoz használt adattovábbítási protokollok megfelelősége;

h) a bevétel-újraelosztási rendszer megfelelősége és működése, különösen a kis kereskedési helyszíneknek minősülő adatközlők tekintetében;

i) a piaci alapadatok és a szabályozási adatok hatásai a kkv-kba történő befektetésekre.

(14b) *  2025. március 29-ig a Bizottság az EÉPH-val szorosan együttműködve értékeli az e rendelet 26. cikkében foglalt követelményeknek a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott olyan ABAK-okra és a 2009/65/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott olyan alapkezelő társaságokra történő kiterjesztését, amelyek befektetési szolgáltatásokat nyújtanak és befektetési tevékenységeket végeznek, valamint pénzügyi eszközökkel kapcsolatos ügyleteket hajtanak végre. Így különösen, a Bizottság költség-haszon elemzést és az ilyen kiterjesztés hatókörére vonatkozó elemzést is belefoglal ezen értékelésbe.

Az említett értékelés alapján és a tőkepiaci unió céljainak figyelembevételével a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azért, hogy a 26. cikkben foglalt követelményeknek az e bekezdés első albekezdésével összhangban történő kiterjesztésével módosítsa ezt a rendeletet.

(14c) *  2028. március 29-ig az EÉPH jelentést nyújt be a Bizottságnak, amelyben értékeli az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott volumenkorlát megfelelőségét, valamint annak szükségességét, hogy azt megszüntessék vagy kiterjesszék azt más olyan kereskedési rendszerekre vagy végrehajtási helyszínekre, amelyek referenciaárból vezetik le az áraikat, figyelembe véve a bevált nemzetközi gyakorlatokat, az uniós pénzügyi piacok versenyképességét, valamint e volumenkorlátnak a piacokon történő tisztességes és rendezett kereskedésre, valamint az árképzés hatékonyságára gyakorolt hatásait.

(15) *  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, hogy intézkedések meghatározásával kiegészítse ezt a rendeletet a következők érdekében: * 

a)-d) * 

e) *  annak biztosítása, hogy a piaci alapadatokat és a szabályozási adatokat észszerű üzleti alapon nyújtsák, és azok az egész Unióban megfeleljenek az említett adatok felhasználói igényeinek;

f) * 

g) *  az abban az esetben alkalmazandó intézkedések meghatározása amennyiben a CTP már nem felel meg a kiválasztási kritériumoknak;

h) *  olyan intézkedések meghatározása, amelyek alapján a CTP továbbra is nyújthatja az összesítettadatszolgáltatást, feltéve, hogy a kiválasztási eljárás során új jogalanyt nem engedélyeztek.

53. cikk

A 648/2012/EU rendelet módosítása

A 648/2012/EU rendelet a következőképpen módosul:

1. A 648/2012/EU rendelet 5. cikkének (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„A szabályozástechnikai standardok tervezetének kidolgozása során az EÉPH nem sértheti a C6. szakaszra vonatkozó származtatott energiaügyletekre vonatkozó, 2014/65/EU irányelv *  95. cikke szerinti átmeneti rendelkezéseket.”

2. A 7. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az a központi szerződő fél, amely számára engedélyezték a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolását, ezen ügyletek elszámolását megkülönböztetésmentesen és átláthatóan - ideértve a biztosítéki követelményeket és a hozzáféréssel kapcsolatos díjakat is -, a kereskedés helyszínétől függetlenül elvégzi. Ez biztosítja különösen, hogy a kereskedési helyszínnek joga van a megkülönböztetésmentes bánásmódhoz abból a szempontból, hogy az ezen a kereskedési helyszínen kereskedett szerződéseket hogyan kezelik az alábbiak tekintetében:

a) biztosítéki követelmények és a gazdasági szempontból egyenértékű szerződések nettósítása, amennyiben az ilyen szerződések valamely központi szerződő fél pozíciólezáró és egyéb nettósítási eljárásai alá történő, az alkalmazandó fizetésképtelenségi jogon alapuló bevonása nem veszélyeztetné az ilyen eljárás zavartalan és szabályos működését, érvényességét vagy végrehajthatóságát. továbbá

b) ugyanazon CCP által elszámolt összefüggő szerződések letéteinek egymással szembeni beszámítása a 41. cikknek megfelelő kockázati modell szerint.

A központi szerződő fél kikötheti, hogy a kereskedési helyszínek megfeleljenek a központi szerződő fél által előírt működési és technikai előírásoknak, ideértve a kockázatkezelési előírásokat is.”;

b) a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(6) A 600/2014/EU rendelet *  35. cikke (6) bekezdésének e) pontja szerint elfogadott technikai standardoknak pontosabban meg kell határozniuk az első bekezdésben említett megkülönböztetésmentes bánásmód feltételeit arra vonatkozóan, hogy a kereskedési helyszínen kereskedett szerződéseket hogyan kezelik a biztosítéki követelmények, a gazdasági szempontból egyenértékű szerződések nettósítása, valamint az ugyanazon CCP által elszámolt összefüggő szerződések letéteinek egymással szembeni beszámítása, és a megkülönböztetésmentes elszámolási díjak tekintetében.”

(3) A 81. cikk (3) bekezdése az alábbi albekezdéssel egészül ki:

„A kereskedési adattár ezeket az adatokat a 600/2014/EU rendelet *  26. cikke szerinti előírásoknak megfelelően továbbítja az illetékes hatóságoknak.”.

54. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) *  A harmadik országbeli vállalkozások az adott harmadik országra vonatkozó, a 47. cikk szerinti bizottsági határozat elfogadásától számított három évig továbbra is nyújthatnak szolgáltatásokat és végezhetnek tevékenységeket a tagállamokban, a nemzeti rendszereknek megfelelően. A határozat hatályán kívül eső szolgáltatások és tevékenységek továbbra is végezhetők a nemzeti rendszereknek megfelelően.

(2) * 

(3) *  A 600/2014/EU rendelet 2024. március 28. előtt alkalmazandó változata alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok rendelkezései a 600/2014/EU rendeletnek az említett időponttól alkalmazandó változata alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazásának kezdőnapjáig továbbra is alkalmazandók.

54a. cikk * 

Az EÉPH-val kapcsolatos átmeneti intézkedések

(1) 2022. január 1-jén az adatszolgáltatókhoz kapcsolódó felügyeleti és végrehajtási tevékenységgel kapcsolatos minden hatáskör és feladat az EÉPH-ra kerül átruházásra, kivéve a 2. cikk (3) bekezdése szerinti eltérés alá tartozó APA-khoz és ARM-ekhez kapcsolódó hatásköröket és feladatokat. Ezen átruházott hatásköröket és feladatokat az EÉPH ugyanebben az időpontban átveszi.

(2) Az adatszolgáltatókhoz kapcsolódó felügyeleti és végrehajtási tevékenységgel - többek között a folyamatban lévő vizsgálatokkal és végrehajtási intézkedésekkel - kapcsolatos iratokat és munkadokumentumokat vagy azok hitelesített másolatait az EÉPH az (1) bekezdésben említett időpontban átveszi.

Azokat az engedély iránti kérelmeket azonban, amelyeket az illetékes hatóságok 2021. október 1-je előtt kézhez vettek, nem továbbítják az EÉPH-nak, és a nyilvántartásba vételről vagy a nyilvántartásba vétel elutasításáról szóló határozatot a megfelelő illetékes hatóság hozza meg.

(3) Az (1) bekezdésben említett illetékes hatóságok biztosítják, hogy a meglévő nyilvántartások és munkaanyagok vagy azok hitelesített másolatai minél előbb, de minden esetben 2022. január l-jéig átkerüljenek az EÉPH-hoz. Az említett illetékes hatóságok emellett minden szükséges segítséget és tanácsot megadnak az EÉPH-nak annak érdekében, hogy megkönnyítsék az adatszolgáltatókhoz kapcsolódó felügyeleti és végrehajtási tevékenységek hatékony és eredményes átadását és EÉPH általi megkezdését.

(4) Az EÉPH az (1) bekezdésben említett illetékes hatóságok jogutódjaként jár el minden olyan közigazgatási vagy bírósági eljárásban, amely az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekkel kapcsolatos, az említett illetékes hatóságok által végzett felügyeleti és végrehajtási tevékenységek gyakorlásából ered.

(5) Az adatszolgáltatónak a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 26. pontjában meghatározott illetékes hatóság által megadott bármely engedély érvényben marad a hatáskörök EÉPH-ra való átruházása után is.

54b. cikk * 

Kapcsolat a könyvvizsgálókkal

(1) Bármely, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv *  értelmében felhatalmazott személy, aki valamely adatszolgáltató számára a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv *  34. cikkében vagy a 2009/65/EK irányelv 73. cikkében ismertetett feladatot, vagy bármely más, jog által előírt feladatot lát el, köteles az EÉPH-nak azonnal beszámolni minden, az említett adatszolgáltatót érintő tényről vagy határozatról, amelyről az említett személy feladatai ellátása során tudomást szerez, és amely várhatóan:

a) azon törvények, rendeletek vagy közigazgatási rendelkezések lényeges megsértését képezi, amelyek az engedélyezésre irányadó feltételeket állapítanak meg, vagy amelyek kifejezetten az adatszolgáltató tevékenységeinek folytatására vonatkoznak;

b) érinti az adatszolgáltató folyamatos működését;

c) a beszámoló elfogadásának megtagadásához vagy fenntartások tételéhez vezet.

Az említett személy továbbá köteles bejelentést tenni az azon vállalkozás tekintetében az első albekezdésben említett feladatai végrehajtása során tudomására jutott minden tényről és határozatról, amely szoros kapcsolatban áll azzal az adatszolgáltatóval, amelynél az említett személy ezt a feladatot ellátja.

(2) A 2006/43/EK irányelv értelmében felhatalmazott személyek jóhiszemű bejelentése az (1) bekezdésben említett minden tényről vagy határozatról az illetékes hatóságok felé nem képezi az információk közlésére vonatkozó szerződéses vagy jogszabályi korlátozás megsértését, és ezért az ilyen személyek semmilyen módon nem felelősek.

55. cikk * 

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2018. január 3-tól kell alkalmazni.

A második bekezdés ellenére az 1. cikk (8) és (9) bekezdését, a 2. cikk (2) bekezdését, a 4. cikk (6) bekezdését, az 5. cikk (6) és (9) bekezdését, *  a 7. cikk (2) bekezdését, a 9. cikk (5) bekezdését, a 11. cikk (4) bekezdését, a 12. cikk (2) bekezdését, a 13. cikk (2) bekezdését, a 14. cikk (7) bekezdését, a 15. cikk (5) és (6) bekezdését, a 17. cikk (3) bekezdését, a 19. cikk (2) és (3) bekezdését, a 20. cikk (3) bekezdését, a 21. cikk (5) bekezdését, a 22. cikk (4) bekezdését, a 23. cikk (3) bekezdését, a 25. cikk (3) bekezdését, a 26. cikk (9) bekezdését, a 27. cikk (3) bekezdését, a 28. cikk (4) bekezdését, a 28. cikk (5) bekezdését, a 29. cikk (3) bekezdését, a 30. cikk (2) bekezdését, a 31. cikk (4) bekezdését, a 32. cikk (1), (5) és (6) bekezdését, a 33. cikk (2) bekezdését, a 35. cikk (6) bekezdését, a 36. cikk (6) bekezdését, a 37. cikk (4) bekezdését, a 38. cikk (3) bekezdését, a 40. cikk (8) bekezdését, a 41. cikk (8) bekezdését, a 42. cikk (7) bekezdését, a 45. cikk (10) bekezdését, a 46. cikk (7) bekezdését, a 47. cikk (1) és (4) bekezdését, az 52. cikk (10) és (12) bekezdését, valamint az 54. cikk (1) bekezdését e rendelet hatálybalépésétől azonnal alkalmazni kell.

A második bekezdéstől eltérően a 37. cikk (1), (2) és (3) bekezdését 2020. január 3-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. május 15-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök
M. SCHULZ D. KOURKOULAS