Hatály: közlönyállapot (2015.III.11.) Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára

Megnyitom a Jogtárban

 

2015. évi VII. törvény

a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról * 

Az Országgyűlés

az Alaptörvény Q) cikkében és a 25/2009. (IV. 2.) OGY határozatban foglaltak még teljesebb megvalósulása érdekében,

felismerve, hogy Magyarország energiafüggőségének csökkentése olyan alapvető nemzetgazdasági érdek, amely egyúttal a fenntartható fejlődést is szolgálja,

leszögezve, hogy a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos, a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló 2014. évi II. törvény 1. cikkének 1. pontjában meghatározott két új 5-6. atomerőművi blokkok tervezésére, beszerzésére, létesítésére, üzembe helyezésére és üzemeltetésre történő előkészítésre irányuló beruházás alapvető fontossággal bír e cél elérése érdekében,

abbeli meggyőződésének hangot adva, hogy a jog eszközével a nemzetgazdasági, a nemzetközi és az európai uniós tagságból fakadó érdekek az Alaptörvényből fakadó kötelezettségekkel összhangba hozhatók,

annak érdekében, hogy a Paksi Atomerőmű kapacitása, hosszú távú működése fenntartható legyen, és ezáltal az MVM Paksi Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság az Egyezmény idézett rendelkezése szerinti új 5-6. atomerőművi blokkok jövőbeni üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátására felkészüljön, illetve minél hamarabb készen álljon,

tiszteletben tartva Magyarországnak az atomenergia békés célú alkalmazása körében irányadó európai uniós és nemzetközi jogi kötelezettségeit,

a következő törvényt alkotja:

1. Alapvető rendelkezések

1. § (1) A törvény hatálya a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos minden olyan beruházási tevékenységre kiterjed, amely a Paksi Atomerőmű kapacitásának a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló 2014. évi II. törvény (a továbbiakban: Egyezmény) 3. §-ában foglalt 1. cikkének 1. pontjában meghatározott két új 5-6. atomerőművi blokkokkal történő fenntartásához szükséges minden építménnyel és berendezéssel, annak tervezésével, beszerzésével, létesítésével, üzembe helyezésével, valamint az üzemeltetésre történő előkészítésével közvetlenül összefügg (a továbbiakban együtt: Beruházás).

(2) A Beruházás nemzetgazdasági szempontból különös jelentőséggel bír.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában:

a) Alvállalkozó: mindazon természetes és jogi személy, aki vagy amely a Fővállalkozóval, illetve bármely alvállalkozójával a 3. § (1) bekezdése szerinti szerződést köt;

b) Fővállalkozó: az Egyezmény 3. cikk 1. pontja szerint kijelölt fővállalkozója;

c) gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 396. §-a szerinti gazdálkodó szervezet;

d) foglalkoztatásra irányuló jogviszony: minden olyan jogviszony, amelyben a jogviszony tárgya a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munkavégzés.

3. A Beruházást érintő különös polgári jogi és munkajogi rendelkezések

3. § (1) A Beruházással összefüggő, az Egyezmény 8. cikke szerinti Megvalósítási Megállapodások (a továbbiakban: Megvalósítási Megállapodások) végrehajtására irányuló szerződést, alvállalkozási szerződést a Beruházás Fővállalkozója, valamint a Fővállalkozó alvállalkozója, vagy az Egyezmény 3. cikk 2. pontja szerinti megrendelője (a továbbiakban: Megrendelő) kizárólag olyan gazdálkodó szervezettel köthet, amely a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti telephely-biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezik.

(2) A Megvalósítási Megállapodások alapján megvalósuló, a Fővállalkozó által lefolytatott beszerzések a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 9. § (1) bekezdés d) pontja szerinti beszerzésnek tekintendők azzal, hogy a Fővállalkozó e beszerzései során az Egyezmény 3. cikk 6. pontjában és a Megvalósítási Megállapodásokban meghatározott eljárási szabályok szerint jár el.

(3) A Fővállalkozó és az Alvállalkozó a Beruházással kapcsolatos minden szerződését köteles írásban dokumentálni.

(4) A Beruházással összefüggő, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerinti kivitelezési szerződések tekintetében nem kell alkalmazni az építtetői fedezetkezelésre vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a nyomvonal jellegű építményekre, létesítményekre, építményszerkezetekre és azok műtárgyaira az azokra alkalmazandó kötelező alkalmassági időre vonatkozó rendelkezéseket.

(5) A Beruházással összefüggésben megkötött vállalkozási, illetve alvállalkozási szerződést érintően törvényes zálogjogot sem szerződéssel nem lehet kikötni, sem pedig törvényes zálogjog nem keletkezik.

(6) A Beruházással összefüggő polgári jogi szerződésekben a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 17. § (3) bekezdésétől eltérően irányadóként a magyar nyelv mellett az angol nyelv alkalmazása is kiköthető.

(7) A Beruházással összefüggő létesítési és építési engedélyezési eljárás lefolytatására jogosult hatóság munkáját nemzetközi szakmai tanácsadó testület segíti.

4. § (1) Az alvállalkozó köteles biztosítani a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti egyenlő bánásmód követelményét. Az alvállalkozó a Beruházás megvalósítását szolgáló foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése során az azonos vagy hasonló iparágakban hasonló munkakört betöltők átlagjövedelmét köteles alapul venni.

(2) A Fővállalkozó, illetve az alvállalkozó köteles felhívni az alvállalkozó, illetve a további alvállalkozók figyelmét arra, hogy az (1) bekezdésben foglaltaknak folyamatosan meg kell felelnie, ennek ellenőrzése a munkaügyi ellenőrzés szabályai szerint történik.

4. Adatokhoz való hozzáférés

5. § A Megvalósítási Megállapodásokban és a Beruházással összefüggésben az Egyezmény 3. cikk 1. pontja szerinti Orosz Kijelölt Szervezet és annak alvállalkozói, valamint az Egyezmény 3. cikk 2. pontja szerinti Magyar Kijelölt Szervezet és alvállalkozói által kötött szerződésekben foglalt üzleti és műszaki adatok, valamint az ezen Megvalósítási Megállapodások, szerződések és az Egyezmény előkészítésével, megkötésével kapcsolatos üzleti és műszaki adatok, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló adatok az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (2) bekezdés b) és h) pontjára figyelemmel - azok keletkezésétől számított 30 évig - közérdekű adatként nem ismerhetőek meg.

5. Záró rendelkezések

6. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivételekkel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A 23. § és a 27. § a kihirdetést követő 31. napon lép hatályba.

(3) A 10. és a 11. § 2015. július 1. napján lép hatályba.

(4) A 20. § (2) bekezdése, a 21. §, a 24. §, a 28. § (2) bekezdése, a 30. § 21. pontja, a 31. § (1) bekezdés c)-g) pontja, valamint a 32. § 2016. január 1. napján lép hatályba.

7. § Ez a törvény

a) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról szóló, 2011. július 19-i 2011/70/Euratom tanácsi irányelvnek,

b) a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének létrehozásáról szóló 2009. június 25-i 2009/71/EURATOM tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

6. Módosuló rendelkezések

8. § (1) A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 1. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Kamarai tagság nélkül végezhet mérnöki, építészeti, illetve építészeti-műszaki tervezési szakértői tevékenységet az, aki az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) hatálya alá tartozó építményekkel, létesítményekkel összefüggésben végez mérnöki, építészeti, illetve építészeti-műszaki tervezési szakértői tevékenységet. A szakmagyakorlás szabályait az Atv. és a felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály határozza meg. Ebben az esetben az (5) bekezdésben foglaltak azzal alkalmazandók, hogy elegendő az ott meghatározott bejelentés megtétele, a nyilvántartásba vételre az Atv. és a felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály rendelkezései az irányadók.”

(2) A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 1. § (1) bekezdésében az „a (3) és (4) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a (3)-(4a) bekezdésben” szöveg lép.

9. § (1) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 2. § 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„10. nukleáris rendszer, rendszerelem: nukleáris létesítményeknek és a radioaktívhulladék-tárolóknak a nukleáris biztonság szempontjából fontos rendszerei, rendszerelemei;”

(2) Az Atv. 2. § 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„16. radioaktívhulladék-tároló: a radioaktív hulladék végleges és átmeneti elhelyezésére szolgáló létesítmény;”

(3) Az Atv. 2. § 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„29. nukleáris biztonság: megfelelő üzemeltetési feltételek megvalósítása, balesetek megelőzése, illetve a balesetek következményeinek enyhítése a nukleáris létesítmény, valamint a radioktívhulladék-tároló életciklusának valamennyi fázisában, amelyek eredményeként megvalósul a munkavállalóknak és a lakosságnak a nukleáris létesítmények ionizáló sugárzásából származó veszélyekkel szembeni védelme;”

(4) Az Atv. 2. §-a a következő 46-47. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

„46. nukleáris létesítmény létesítményszintű nukleáris biztonságával kapcsolatos engedély: a nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló telephelyének vizsgálatához és értékeléséhez, telephelye jellemzőinek és alkalmasságának megállapításához, létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, létesítményszintű tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, létesítményszintű átalakításához, végleges üzemen kívül helyezéséhez vagy megszüntetéséhez szükséges engedély;

47. felszín alatti kutatólaboratórium: kutatólétesítmény, a nagy aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezését előkészítő tevékenység részeként a felszín alatt tetszőleges mélységben és geometriával kialakított földalatti térség és az ott működtetett kísérleti, kutató-fejlesztő és megfigyelő berendezések együttese, amelynek rendeltetése a földtani környezet és azon belül a befogadó kőzet részletes megismerése, a végleges elhelyezés műszaki megoldásainak optimalizálása, a földtani (természetes) és műszaki (épített) gátrendszer kölcsönhatásainak vizsgálata, és mindezek bemutatása a nyilvánosság számára;”

10. § Az Atv. 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az atomenergia-felügyeleti szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselőre és kormányzati ügykezelőre a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

11. § Az Atv. a következő 6/A-6/C. §-sal egészül ki:

„6/A. § (1) Az atomenergia-felügyeleti szervnél foglalkoztatott felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselőt a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően a (2) bekezdésben meghatározott besorolási fokozatba, illetve - a (3) bekezdésben meghatározott esetekben az ott meghatározott - fizetési fokozatokba kell besorolni a Kttv. 118. §-a, 119. §-a, 120. § (1) bekezdése, 121. §-a és 122. §-a megfelelő alkalmazásával.

(2) A kormánytisztviselő

a) pályakezdőként gyakornok,

b) egy év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után fogalmazó,

c) három év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után tanácsos,

d) nyolc év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető tanácsos,

e) tizenhat év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után főtanácsos,

f) huszonöt év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető főtanácsos

besorolást kap.

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti besorolási fokozaton belül nincsenek fizetési fokozatok, a c)-f) pontja szerinti besorolási fokozat I. és II. fizetési fokozatokból áll. A tanácsos besorolású kormánytisztviselőt öt év kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött idő után tanácsos II. fizetési fokozatba, a vezető tanácsos besorolású kormánytisztviselőt tizenkét év kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető tanácsos II. fizetési fokozatba, a főtanácsos besorolású kormánytisztviselőt húsz év kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő után főtanácsos II. fizetési fokozatba, a vezető főtanácsos besorolású kormánytisztviselőt harminc év kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető főtanácsos II. fizetési fokozatba kell besorolni.

6/B. § (1) Az atomenergia-felügyeleti szervnél foglalkoztatott felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő alapilletménye

a) gyakornok esetében az illetményalap 4-szerese,

b) fogalmazó esetében az illetményalap 4,5-szerese,

c) tanácsos

ca) I. fizetési fokozat esetében az illetményalap 5,5-szerese,

cb) II. fizetési fokozat esetében az illetményalap 6-szorosa,

d) vezető tanácsos

da) I. fizetési fokozat esetében az illetményalap 6,5-szerese,

db) II. fizetési fokozat esetében az illetményalap 7-szerese,

e) főtanácsos

ea) I. fizetési fokozat esetében az illetményalap 7,6-szerese,

eb) II. fizetési fokozat esetében az illetményalap 7,9-szerese,

f) vezető főtanácsos

fa) I. fizetési fokozat esetében az illetményalap 8,4-szerese,

fb) II. fizetési fokozat esetében az illetményalap 8,6-szerese.

(2) A vezető alapilletménye

a) osztályvezető esetében az illetményalap 8,6-szerese,

b) főosztályvezető-helyettes esetében az illetményalap 8,7-szerese,

c) főosztályvezető esetében az illetményalap 9-szerese.

(3) A vezetői illetménypótlék mértéke

a) osztályvezető esetében az alapilletmény 20%-a,

b) főosztályvezető-helyettes esetében az alapilletmény 40%-a,

c) főosztályvezető esetében az alapilletmény 90%-a.

(4) A gyakornokot három, a fogalmazót négy, a tanácsost hat, a vezető tanácsost nyolc, a főtanácsost tíz, a vezető főtanácsost tizenegy munkanap pótszabadság illeti meg. A vezetői pótszabadság mértéke osztályvezetőnél tizenkettő, főosztályvezető-helyettesnél és főosztályvezetőnél tizenhárom munkanap.

(5) Az atomenergia-felügyeleti szerv alaptevékenységét elősegítő munkakörben foglalkoztatott, nem felsőfokú végzettségű kormánytisztviselő illetménykiegészítésének mértéke az alapilletmény 80%-a.

(6) Az atomenergia-felügyeleti szerv vezetője a minősítéssel, ennek hiányában teljesítményértékeléssel alátámasztott, kimagasló teljesítményt nyújtó kormánytisztviselőnek a személyi juttatás előirányzata terhére az e törvényben, illetve a Kttv.-ben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetményt állapíthat meg. Személyi illetmény az atomenergia-felügyeleti szerv létszámának legfeljebb húsz százalékáig adható úgy, hogy adott év március 1-jétől a következő év február utolsó napjáig terjedő időszakra vonatkozó havi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, az adott évet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset hatszorosát. A személyi illetmény megállapítása egy évig - az adott évet követő év február utolsó napjáig - érvényes.

6/C. § (1) Az atomenergia-felügyeleti szerv főigazgatója államtitkári, főigazgató-helyettese helyettes államtitkári illetményre jogosult azzal, hogy a főigazgató vezetői illetménypótléka az alapilletményének 110%-a, a főigazgatóhelyettes vezetői illetménypótléka az alapilletményének 100%-a.

(2) A főigazgatót és a főigazgató-helyettest naptári évenként tizenöt munkanap pótszabadság illeti meg.”

12. § Az Atv. 8. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az atomenergia-felügyeleti szerv bevételét - a bírságból származó bevételek kivételével - működésének fedezetére használja fel, az más célra nem vonható el.”

13. § Az Atv. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az engedélyesnek és az atomenergia-felügyeleti szervnek

a) a nukleáris létesítmények nukleáris biztonságát, a nukleáris biztonsági követelmények teljesítését, a kockázat mértékét az üzemeltetési engedély hatályba lépését követően a teljes üzemidő alatt,

b) a radioaktívhulladék-tároló biztonsági követelményeinek teljesülését, a kockázat mértékét, az üzemeltetési engedély hatályba lépését követően a teljes üzemidő alatt

Időszakos Biztonsági Felülvizsgálat keretében - figyelembe véve az üzemi tapasztalatokat és a biztonsággal kapcsolatos új ismereteket - rendszeres időközönként teljes körűen elemeznie, értékelnie kell.”

14. § Az Atv. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nukleáris létesítményekkel, azok nukleáris rendszereivel és rendszerelemeivel, valamint radioaktívhulladéktárolóval és azok rendszereivel és rendszerelemeivel kapcsolatos tevékenységek körében csak azok az intézmények, szervezetek, valamint gazdálkodó szervezetek működhetnek, amelyek megfelelő, a nukleáris biztonsági előírások részeként szabályozott minőségirányítási rendszerrel rendelkeznek.”

15. § (1) Az Atv. 11/A. §(1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A nukleáris létesítménnyel kapcsolatos nukleáris biztonsági hatósági eljárásban a nukleáris létesítmény normál üzemének körülményei között értelmezett hatásterületén ügyfélnek minősül:]

e) radioaktívhulladék-tárolóra vonatkozó engedélynél (a létesítmény telephelyének vizsgálatához és értékeléséhez, telepítéséhez, létesítéséhez, üzemeltetéséhez, átalakításához, lezárásához, aktív és passzív intézményes ellenőrzésre való áttéréséhez szükséges engedély esetében) az engedélyesen kívül a hatásterületen levő valamennyi ingatlan tulajdonosa és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték,”

(2) Az Atv. 11/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az atomenergia-felügyeleti szerv által lefolytatott eljárásban az eljárás megindításáról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogait csak akkor gyakorolhatja, ha az eljárásban nyilatkozatot tett vagy kérelmet nyújtott be. A nukleáris létesítmény létesítményszintű nukleáris biztonságával kapcsolatos engedélyezési eljárásba a döntés jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított hat hónapon túl nem léphet be további ügyfél, e határidő elmulasztása esetén igazolásnak helye nincs.”

(3) Az Atv. 11/A. §-a a következő (2c) és (2d) bekezdéssel egészül ki:

„(2c) A radioaktívhulladék-tároló telephelyének vizsgálatára és értékelésére, valamint telepítésére vonatkozó hatósági eljárásban a hatásterület a létesítmény jogszabályban meghatározottak szerint tervezett ellenőrzött területe, valamint az annak határától számított száz méteres távolságon belüli terület.

(2d) A radioaktívhulladék-tároló létesítésének engedélyezése iránti hatósági eljárásban a hatásterület az engedélyezendő létesítmény tervezője által a kérelmet megalapozó dokumentációban - kormányrendeletben meghatározott követelmények alapján - javasolt biztonsági övezet területe, de legalább a (2c) bekezdésben meghatározott terület.”

16. § Az Atv. 12. §-a a következő (6)-(10) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A nukleáris létesítmény létesítési eljárásában a szabványhasználat kötelező.

(7) A nukleáris létesítmény létesítési engedélyezési eljárása és az atomfelügyeleti szerv által lefolytatott építési engedélyezési eljárás - külön jogszabály szerint - egyidejűleg is lefolytatható. A külön jogszabályban meghatározott hosszú gyártási idejű berendezések (nukleáris rendszerek és rendszerelemek) gyártására irányuló engedélykérelem - az engedélyes döntésétől függően - a külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén a létesítési engedélyezési eljárás alatt is benyújtható, azonban az ebből eredő minden kockázat, a legyártott termék felhasználásra alkalmassága az engedélyest terheli.

(8) Amennyiben az engedélyes a 17. § (8) bekezdése szerinti előzetes biztonsági tájékoztatót nyújt be, az ügyintézés határideje a 17. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontjában foglalt létesítés, bővítés engedélyezése esetében

a) tizenkét hónap abban az esetben, ha az engedélyes a 17. § (7) bekezdése szerinti előzetes tájékoztatót nyújt be,

b) tizennyolc hónap akkor, ha az engedélyes nem nyújt be a 17. § (7) bekezdése szerinti előzetes tájékoztatót.

(9) A (8) bekezdés szerinti eljárások legfeljebb három hónappal hosszabbíthatók meg.

(10) A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény (a továbbiakban: 2015. évi VII. törvény) szerinti Beruházás Megrendelője kérelmezi az annak megvalósulásához szükséges valamennyi engedélyezési eljárást.”

17. § (1) Az Atv. 13. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A nukleáris létesítménnyel összefüggő hatósági engedélyezési eljárás során biztosítani kell a szakértőként eljáró személyek függetlenségét. Az egyes eljárásokban kirendelt, illetve felkért szakértők egymással nem állhatnak semmilyen függőségi viszonyban, nem lehetnek az eljárásban érintett ügyfelek egyikének sem hozzátartozói, nem állhatnak semmilyen közvetlen vagy közvetett gazdasági kapcsolatban a kérelmezővel, illetve a hatósági eljárásban megjelölt technológia-szállítóval és annak versenytársával.”

(2) Az Atv. 13. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A (2) bekezdéstől eltérően új atomerőművi blokk létesítésére irányuló engedélyezési eljárásban a független szakértőt az atomenergia-felügyeleti szerv hivatalból vonja be az eljárásba. A független szakértő eljárása nem előfeltétele az engedélyezési eljárásnak, az az ügyintézési határidőbe nem számít bele.”

18. § (1) Az Atv. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az atomenergia-felügyeleti szerv jogszabályban meghatározott esetekben és feltételek szerint összevont engedélyt, illetve előzetes típusengedélyt adhat ki.”

(2) Az Atv. 14. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Engedély határozott vagy határozatlan időre, valamint bizonyos feltételekhez kötötten adható. A határozott időre adott engedély kérelemre meghosszabbítható.”

(3) Az Atv. 14. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az engedélyes felelőssége az (5) bekezdésben foglaltaktól függetlenül

a) a nukleáris létesítmény telephelyének vizsgálatához és értékeléséhez, telephelye jellemzőinek és alkalmasságának megállapításához, létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, átalakításához, végleges üzemen kívül helyezéséhez és megszüntetéséhez,

b) a radioaktívhulladék-tároló telephely vizsgálatához és értékeléséhez, telepítéséhez, létesítéséhez, üzemeltetéséhez, átalakításához, lezárásához és aktív intézményes ellenőrzéséhez

megadott engedélyek hatályának megszűnése esetén is fennáll.”

(4) Az Atv. 14. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A bíróság soron kívül jár el az atomerőmű telephelyével, létesítésével, bővítésével, üzembe helyezésével és üzemeltetésével kapcsolatos hatósági határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárás során.”

19. § Az Atv. a következő 14/A. §-sal egészül ki:

„14/A. § (1) A törvény hatálya alá tartozó hatósági ügyekben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A perben a jogi képviselet kötelező.

(3) Az alperes hatóság a szakhatóságot csak a keresetlevélben foglaltakra tett nyilatkozatában hívhatja perbe. A bíróság a perbe hívást haladéktalanul közli a szakhatósággal, mely a közlést követő három napon belül nyilatkozik a perbe hívás elfogadása tárgyában.

(4) A keresetet csak a perindításra nyitva álló határidőn belül lehet megváltoztatni, illetve kiterjeszteni. A Pp. 335/A. § (2) bekezdését ebben az esetben is alkalmazni kell.

(5) A perben szünetelésnek nincs helye.

(6) A bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben, az alperes pedig a keresetlevélre tett nyilatkozatában kérheti. Az ellenérdekű fél beavatkozó tárgyalás tartását a Pp. 338. § (2) bekezdése szerint kérheti. A tárgyaláson kívüli elbírálásra a Pp. 338. § (3), (5) és (6) bekezdését alkalmazni kell.

(7) Amennyiben a bíróság a keresettel megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi és új eljárás lefolytatását rendeli el, határozatának tartalmaznia kell a hatóság megismételt eljárására vonatkozó utasításokat.”

20. § (1) Az Atv. 17. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az atomenergia-felügyeleti szerv alapvető feladata az atomenergia békés célú, biztonságos és védett alkalmazásával - különösen a nukleáris létesítmények és radioaktívhulladék-tárolók nukleáris biztonságával és védettségével - a nukleáris és más radioaktív anyagok, ionizáló sugárzást kibocsátó berendezések biztonságával és védettségével, a nukleáris fegyverek elterjedése elleni tevékenységgel, a nukleáris s veszélyhelyzet-kezeléssel kapcsolatos hatósági feladatok, valamint az ezekre vonatkozó tájékoztatási tevékenység ellátása, illetve összehangolása.

(2) Az atomenergia-felügyeleti szerv hatáskörébe tartozik:

1. a nukleáris létesítmény

a) telephelyének vizsgálatához és értékeléséhez, telephely jellemzőinek és alkalmasságának megállapításához,

b) létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, üzemen kívül helyezéséhez, megszüntetéséhez

szükséges nukleáris biztonsági engedélyezés;

2. a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló ellenőrzése, valamint a nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló nukleáris biztonságának értékelése, elemzése;

3. a nukleáris létesítménnyel és a radioaktív-hulladék tárolóval összefüggő építmények hatósági engedélyezése és ellenőrzése, továbbá az építmények felvonóinak hatósági engedélyezése;

4. a nukleáris rendszer, rendszerelem tekintetében az átalakítással, tervezéssel, gyártással, szereléssel (beépítéssel), üzembe helyezéssel, üzemeltetéssel, beszerzéssel, üzemen kívül helyezéssel, leszereléssel, továbbá radioaktívhulladék tároló rendszere és rendszereleme tekintetében az átalakítással, leszereléssel és lezárással kapcsolatos tevékenységek műszaki sugárvédelmi szempontokra is kiterjedő engedélyezése és ellenőrzése;

5. a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló átalakításához szükséges műszaki sugárvédelmi szempontokra is kiterjedő engedélyezés és ellenőrzés;

6. a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló rendszerének, rendszerelemének az engedélyes szervezeti felépítésének, irányítási rendszerének, műszaki és szabályozó dokumentumainak átalakításához szükséges műszaki sugárvédelmi szempontokra is kiterjedő engedélyezése és ellenőrzése;

7. az atomerőmű blokkjainak főjavítását követő újraindításához szükséges nukleáris biztonsági engedélyezés;

8. a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló nukleárisbaleset-elhárítási intézkedési tervének az első alkalommal történő, illetve módosítását követő érvénybe léptetéséhez szükséges nukleáris biztonsági engedélyezése;

9. jogszabályban meghatározott szerelési, kivitelezési technológiák, mérési, számítási, műszaki vizsgálati és értékelési módszerek leírásának, továbbá a biztonság szempontjából meghatározó munkakörök betöltésének jóváhagyása;

10. az Időszakos Biztonsági Felülvizsgálat végrehajtása, a további üzemeltetés feltételeinek meghatározása, és a szükséges intézkedések végrehajtásának elrendelése a felülvizsgálat eredménye alapján, illetve az Időszakos Biztonsági Jelentés által, valamint az Időszakos Biztonsági Felülvizsgálat keretében azonosított eltérés jóváhagyása;

11. a 11. § (2) bekezdésében előírt minőségirányítási rendszer ellenőrzése;

12. a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezetének kijelölése és felülvizsgálata;

13. a radioaktív anyagok szállításának engedélyezése a veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályok rendelkezései szerint;

14. a radioaktív anyagok csomagolásának - a veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályok és nemzetközi egyezmények rendelkezései szerint - jóváhagyása és ellenőrzése;

15. a radioaktívhulladék-tároló telephelye vizsgálatának és értékelésének, telepítésének, létesítésének, üzemeltetésének, átalakításának, lezárásának, aktív intézményes ellenőrzésének engedélyezése, ellenőrzése, továbbá passzív intézményes ellenőrzésének engedélyezése;

16. a radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek az országhatáron át történő szállításának engedélyezése, és a szállítás engedélyezéséhez való hozzájárulás;

17. a radioaktív anyagoknak Magyarország és az Európai Unió tagállamai, továbbá Magyarország és harmadik országok közötti szállításához való hozzájárulás, illetve engedélyezés;

18. a tervezési alapfenyegetettség megállapítása és felülvizsgálata, valamint az atomenergia alkalmazása körében a fizikai védelmi rendszer fizikai védelmi terv alapján történő engedélyezése és ellenőrzése;

19. az atomkár-felelősségre vonatkozó biztosítási vagy más pénzügyi fedezet meglétének nyilvántartása és ellenőrzése;

20. a nukleáris anyagok - nemzetközi szerződésekben rögzített előírásokkal összhangban lévő - központi nyilvántartása és ellenőrzése;

21. a radioaktív anyagok központi nyilvántartása;

22. a nukleáris üzemanyagciklussal összefüggő távlati tervezésre, kutatás-fejlesztési, gyártási és export-import tevékenységekre, valamint telephelyekre és azokhoz kapcsolódó helyszínekre vonatkozó adatok központi nyilvántartása és ellenőrzése;

23. az atomenergia békés célú alkalmazásának biztonságával és védettségével összefüggő kutatási-fejlesztési tevékenységek értékelése és összehangolása, valamint a 4. § (10) bekezdésének figyelembevételével a hatósági felügyeletet szolgáló műszaki megalapozó tevékenységek finanszírozása;

24. az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos nemzetközi együttműködés összehangolása, e területen az államközi és kormányközi egyezmények előkészítése és végrehajtásuk megszervezése, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel folytatott együttműködés összefogása;

25. az atomenergia alkalmazása körében külföldi szakértő szakértői minőségének eseti hatósági elismerése.”

(2) Az Atv. 17. § (2) bekezdése a következő 26-42. pontokkal egészül ki:

(Az atomenergia-felügyeleti szerv hatáskörébe tartozik:)

„26. a radioaktív anyag előállításának, termelésének, feldolgozásának, kezelésének, birtoklásának, tárolásának, használatának, felhasználásának, átalakításának, forgalmazásának engedélyezése és hatósági felügyelet alóli felszabadítása;

27. a 26. pont alatt felsorolt tevékenységet szolgáló, nem nukleáris létesítmény, berendezés létesítésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének, átalakításának, karbantartásának, az üzemeltetés megszüntetésének engedélyezése;

28. a radioaktív anyagot nem tartalmazó, ionizáló sugárzást létrehozó berendezés előállításának, forgalomba hozatalának, üzemeltetésének, átalakításának, karbantartásának, az üzemeltetés megszüntetésének engedélyezése;

29. a 28. pont szerinti berendezés előállítását, üzemeltetését szolgáló nem nukleáris létesítmény létesítésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének, átalakításának, karbantartásának, az üzemeltetés megszüntetésének engedélyezése;

30. a 26-29. pont szerinti anyag, berendezés és létesítmény tulajdonjoga megszerzésének, átadásának, a használat bármilyen jogcímen való átengedésének engedélyezése;

31. az ionizáló sugárzás elleni védőeszköz forgalomba hozatalának engedélyezése és sugárvédelmi minősítése;

32. a 26-29. pont szerinti anyag, tevékenység, létesítmény és berendezés ellenőrzése és a szükséges adatszolgáltatás meghatározása;

33. a sugárvédelmi képzések és továbbképzések tematikájának valamint vizsgakövetelményeinek jóváhagyása, külföldi végzettségek megfelelőségének elbírálása;

34. a nukleáris vagy más radioaktív anyagot szállító gépjármű sugárvédelmi engedélyezése és ellenőrzése;

35. a radioaktív anyagot tartalmazó, valamint ionizáló sugárzást létrehozó, de radioaktív anyagot nem tartalmazó berendezés mentesülésének engedélyezése, a szükséges adatszolgáltatás meghatározása;

36. a kötelezően mérendő adatok meghatározásával és a jogszabályban meghatározott, környezeti sugárzást mérő szervek tevékenységének összehangolásával az országos sugárzási helyzetre vonatkozó adatok központi gyűjtése, feldolgozása, nyilvántartása és értékelése;

37. a nukleáris és más radioaktív anyagok alkalmazása befejezését követően a létesítmény, terület, helyszín inaktívvá nyilvánítása;

38. a sugárterhelésnek kitett munkavállalók normál és rendkívüli személyi sugárvédelmi ellenőrzési kötelezettség megállapítása, a személyi dózisok nyilvántartása;

39. a lakossági sugárterhelésre vonatkozó dóziskorlátok és dózismegszorítások megállapítása, foglalkozási sugárterhelésre vonatkozó dóziskorlátok megállapítása, a dózismegszorítások jóváhagyása;

40. az engedélyesnél működtetett sugárvédelmi szolgálat szervezetének és működésének felügyelete;

41. az atomenergia alkalmazása körében a munkavállalókra érvényes sugárvédelmi előírások megtartásának ellenőrzése;

42. a nukleáris és más radioaktív anyagok sugárvédelmével összefüggő rendkívüli események és nukleáris veszélyhelyzetek kezelési tervének jóváhagyása.”

(3) Az Atv. 17. § (2) bekezdése a következő 43. ponttal egészül ki:

(Az atomenergia-felügyeleti szerv hatáskörébe tartozik:)

„43. az építészeti, mérnöki, építészeti-műszaki tervezési szakmagyakorlásra alkalmasság megállapítása, és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vétel.”

(4) Az Atv. 17. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A nukleáris létesítmény, valamint a radioaktívhulladék-tároló telephelyének vizsgálatához és értékeléséhez szükséges földtani kutatás célját szolgáló kutatólétesítményekkel kapcsolatos engedélyezési eljárásokra a bányászatról szóló törvényt és annak végrehajtására kiadott kormányrendeletet kell alkalmazni.

(2b) A nukleáris létesítménnyel és a radioaktívhulladék-tárolóval összefüggő, kormányrendeletben meghatározott építési engedélyezési eljárásokban építésügyi hatóságként az atomenergia-felügyeleti szerv jár el, eljárására az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

(5) Az Atv. 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A tervezett, hatósági engedélyköteles tevékenység és az arra irányuló engedély iránti kérelem megalapozásának értékelésére, a műszaki, nukleáris biztonsági, sugárvédelmi, védettségi és biztosítéki követelmények teljesülésének, továbbá a hatósági engedélyek feltételeinek vizsgálatára az atomenergia-felügyeleti szerv - szakértői közreműködés érdekében - más intézményt is igénybe vehet. Az atomenergia-felügyeleti szerv a leggyakrabban igénybe vett intézetekkel, intézményekkel együttműködési megállapodást köt.”

(6) Az Atv. 17. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A (2) bekezdés 1., 3-10., 12. és 15. pontja szerinti engedélyezési eljárás - a nukleáris létesítmény telephelyének vizsgálatához és értékeléséhez szükséges eljárást kivéve - a nukleáris létesítmény engedélyesének kérelmére indul. A kérelmet és az azt megalapozó dokumentációt írásban kell benyújtani. A kérelmet megalapozó dokumentációt elektronikus adathordozón is mellékelni kell.”

(7) Az Atv. 17. §-a a következő (8)-(11) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A nukleáris létesítmény létesítési engedélyezési eljárásának tervezett megindítását megelőzően, a nukleáris létesítmény engedélyese kormányrendeletben foglaltak szerint előzetes biztonsági tájékoztató benyújtásával tájékoztathatja az atomenergia-felügyeleti szervet a tervezett nukleáris létesítmény biztonsági követelményeknek való előzetes megfeleléséről (előzetes biztonsági tájékoztató).

(9) A nukleáris létesítménnyel, valamint annak építményeivel összefüggő valamennyi, az engedélyezési eljárásban felmerült adat nyilvánosságra hozatalát az eljáró hatóság megtagadhatja, amennyiben az adat nyilvánosságra hozatala nemzetbiztonsági vagy honvédelmi érdeket, a közbiztonságot, Magyarország külügyi tevékenységét, külügyi kapcsolatait, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatait sérti vagy veszélyezteti, szellemi tulajdonhoz való jogot sért, vagy ha az adat nyilvánosságra hozatala a hatásterületet érintően a környezet védelmi szintjének csökkenésével járna. A nyilvánosságra hozatal megtagadható továbbá abban az esetben is, ha az bírósági, illetve más hatósági eljárás lefolytatását veszélyezteti, kivéve, ha az eljáró bíróság, hatóság engedélyezi az adat nyilvánosságra hozatalát.

(10) Üzleti titok megismerésére az engedélyesen és az eljáró bíróságon, hatóságon, illetve adatmegismerésre jogosult egyéb hatóságon kívül más nem jogosult.

(11) Üzleti titoknak minősül e törvény alkalmazásában minden olyan, az engedélyezési eljárásban felmerült adat, tény, információ, amelynek nyilvánosságra hozatala az engedélyes jogos érdekét (így különösen pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét), személyiségi jogát sértené vagy veszélyeztetné, így különösen az engedélyezési eljárással érintett know-how, szellemi alkotás, találmány, illetve szabadalom körébe tartozó jog sérelmét okozná.”

21. § (1) Az Atv. 18-18/A. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„18. § (1) A radioaktív anyagok, valamint az ionizáló sugárzást létrehozó létesítmények, berendezések tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést írásban kell megkötni, és annak létrejöttéhez hatósági jóváhagyás szükséges. A jóváhagyás iránti kérelmet a tulajdonszerző a szerződés megkötésétől számított nyolc napon belül nyújtja be a (2) bekezdésben megjelölt szervnek.

(2) A hatósági jóváhagyást az atomenergia-felügyeleti szerv adja meg.

(3) Az ionizáló sugárzást létrehozó létesítmények, berendezések tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés nem hagyható jóvá,

a) ha a tulajdont szerző természetes személyt, illetve a gazdálkodó szervezet képviseleti joggal rendelkező valamely tagját a bíróság

aa) szándékos bűncselekmény elkövetése miatt vagy

ab) az 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Btk.) 259. § (4) bekezdésében, a 260. § (6) bekezdésében, a 264. § (4) bekezdésében, a 264/C. § (4) bekezdésében, a 280. § (3) bekezdésében, a 281. § (4) bekezdésében és a 281/A. § (3) bekezdésében meghatározott bűncselekmény, valamint a 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: új Btk.) 322. § (5) bekezdésében, a 323. § (5) bekezdésében, 250. § (4) bekezdésében, 326. § (7) bekezdésében, 241. § (2) bekezdésében, 242. § (3) bekezdésében és 243. § (3) bekezdésében és 248. § (3) bekezdésében meghatározott bűncselekmény miatt

jogerősen elítélte, és a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól még nem mentesült, valamint

b) ha nem felel meg jogszabályban meghatározott egyéb követelményeknek.

18/A. § (1) A tulajdont szerző természetes személy, illetve a gazdálkodó szervezet képviseleti joggal rendelkező tagjai a hatósági jóváhagyásra irányuló eljárásban igazolják, hogy megfelelnek a jogszabályban meghatározott egyéb követelményeknek, valamint

a) hatósági bizonyítvánnyal igazolják azt a tényt, hogy a 18. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró ok velük szemben nem áll fenn vagy

b) kérik, hogy az arra vonatkozó adatokat, amely szerint a 18. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró ok velük szemben nem áll fenn, a bűnügyi nyilvántartó szerv az atomenergia-felügyeleti szerv részére - annak a jóváhagyás iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.

(2) Az atomenergia-felügyeleti szerv a hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a tulajdonos, illetve a gazdálkodó szervezet képviseleti joggal rendelkező tagjai megfelelnek-e a 18. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt feltételeknek. A hatósági ellenőrzés céljából az atomenergia-felügyeleti szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag a 18. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokra irányulhat.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az atomenergia-felügyeleti szerv a jóváhagyás iránti kérelem jogerős elbírálásáig, a (2) bekezdés szerinti adatokat a hatósági ellenőrzés időtartamára, illetve a tulajdonjog megszűnéséig kezeli.

(4) Ha a tulajdont szerző természetes személy, illetve a gazdálkodó szervezet képviseleti joggal rendelkező tagjai az (1) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségnek a hatósági jóváhagyás iránti kérelem benyújtásától számított harminc napon belül nem tesznek eleget, a jóváhagyás nem adható meg.

(5) Ha az atomenergia-felügyeleti szerv a (2) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a tulajdont szerző természetes személy, illetve a gazdálkodó szervezet képviseleti joggal rendelkező valamely tagja nem felel meg a 18. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott követelménynek, felhívja őt arra, hogy negyvenöt napon belül a tulajdonjogot szüntesse meg, és erről értesítse az atomenergia-felügyeleti szervet.”

(2) Az Atv. „Az atomenergia-felügyeleti szerv hatásköre” alcíme a következő 18/B. § és 18/C. §-sal egészül ki:

„18/B. § Nukleáris létesítmény, valamint radioaktív-hulladék tároló nukleáris biztonságát érintő hatósági ügyben, amennyiben hatásköri összeütközés merül fel az atomenergia-felügyeleti szerv és más engedélyezésre vagy ellenőrzésre jogosult hatóság között, akkor e jogvita eldöntéséig az atomenergia-felügyeleti szerv jogosult és köteles eljárni. A hatásköri vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama az ügyintézési határidőbe beszámít.

18/C. § Az atomenergia alkalmazásával összefüggő, a radioaktív anyagok szállításával, fuvarozásával és csomagolásával, radioaktív anyagok közúti szállításának engedélyezésével, ionizáló sugárzást létrehozó létesítményekkel, berendezésekkel, tevékenységekkel, eszköz, berendezés vagy az ionizáló sugárzás elleni védőeszköz sugárvédelmi minősítésével, sugárvédelmi képzéssel, személyi dozimetriai ellenőrzéssel és a belső sugárterhelés meghatározásával kapcsolatos, kérelemre lefolytatott eljárásért vagy jogszabályban meghatározott szolgáltatásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”

22. § Az Atv. a „Felügyeleti díj” alcímet megelőzően a következő alcímmel és 18/D. §-sal egészül ki:

„Az atomenergia-felügyeleti szerv mérnöki, építészeti és építészeti-műszaki szakértői szakmagyakorlással kapcsolatos feladata

18/D. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó építményekkel, létesítményekkel kapcsolatos mérnöki, építészeti, illetve építészeti-műszaki tervezési szakértői tevékenységet végezhet, aki az atomenergia-felügyeleti szervnél igazolja e tevékenység gyakorlására való alkalmasságát, és akit az atomenergia-felügyeleti szerv e célból létrehozott nyilvántartásában szerepel. A szakmagyakorlásra alkalmasság megállapítását az engedélyes kérelmezi. A szakmagyakorlásra alkalmasság abban az esetben állapítható meg, ha képzettsége, szakképzettsége, továbbá nemzetközi tudományos elismertsége alapján alapos okkal feltételezhető, hogy a szakmagyakorlásra alkalmas. A szakmagyakorlás igazolásának, valamint a nyilvántartásba vétel részletes szabályait kormányrendelet állapítja meg.

(2) Az atomenergia-felügyeleti szerv a hatósági eljárásban irányadó adatkezelési szabályok szerint kezeli az (1) bekezdés szerinti eljárása során tudomására jutott adatokat azzal, hogy a nyilvántartás nyilvánosságára az építészeti, mérnöki, építészeti-műszaki tervezési szakmagyakorlás általános szabályai alapján vezetett nyilvántartási szabályok megfelelően alkalmazandók. A nyilvántartásba való betekintés harmadik személyek számára kizárólag nemzetközi szerződés kifejezetten erre irányuló rendelkezése alapján, vagy nemzetbiztonsági érdekből tagadható meg.”

23. § (1) Az Atv. 19. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Év közben kiadott létesítési, illetve üzemeltetési engedély esetén a fizetési kötelezettség kezdete az engedély jogerőre emelkedését követő tárgynegyedév első napja, a befizetés határideje az engedély jogerőre emelkedését követő tárgynegyedév ötödik napja.”

(2) Az Atv. 19. §-a a következő (4a)-(4d) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Radioaktívhulladék-tároló esetén az engedélyes az üzemeltetési engedély jogerőre emelkedését követően az atomenergia-felügyeleti szervnek felügyeleti díjat köteles fizetni.

(4b) A felügyeleti díj éves mértéke:

a) a felszíni tároló esetén az előző év végéig használatba vett tárolómedence 70 m3-es tárolómedence-egységeinek a száma és a számítási alap szorzata, a számítási alap 1 500 000 Ft/ medence-egység, és

b) a felszín alatti tároló esetén az előző év végéig a telephelyre beszállított

ba) hordók száma és a számítási alap szorzata, a számítási alap 25 000 Ft/db, valamint

bb) hulladékcsomagok száma és a számítási alap szorzata, a számítási alap 250 000 Ft/db.

(4c) Radioaktívhulladék-tároló üzemeltetője az éves felügyeleti díj arányos részét negyedévente köteles megfizetni, legkésőbb a tárgynegyedév ötödik napjáig.

(4d) Év közben kiadott üzemeltetési engedély esetén a fizetési kötelezettség kezdete az engedély jogerőre emelkedését követő tárgynegyedév ötödik napja.”

24. § Az Atv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § Az egészségügyért felelős miniszter jogszabályban meghatározott szerv útján látja el:

a) az atomenergia alkalmazása körében a munkavállalókra érvényes sugáregészségügyi, munkavégzési, munkaköri alkalmassági szabályok ellenőrzését;

b) az egészségügyi ágazat radiológiai mérő és adatszolgáltató hálózata működtetését;

c) a gyógyászati eszközök és egészségügyi cikkek ionizáló sugárzással végzett sterilizálásának ellenőrzését;

d) a sugáregészségügyi készenléti szolgálat létesítését és fenntartását;

e) a sugársérültek vagy arra gyanús személyek egészségügyi ellátását;

f) a kötelező sugárorvostani továbbképzésben részesítendők körének meghatározását, a továbbképzés tartására kötelezett intézet kijelölését, a továbbképzés tematikája jóváhagyását;

g) a nukleáris veszélyhelyzetben való közreműködést a döntések sugáregészségügyi megalapozásában.”

25. § Az Atv. 45. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló esetében a jelentési kötelezettséget - az (1) bekezdésen túlmenően, a jelentéstétel szükségességének alapjául szolgáló összes körülmény alapján - az atomenergia-felügyeleti szerv határozza meg.”

26. § Az Atv. 48. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában engedélyesnek minősül a 2015. évi VII. törvény 1. § (1) bekezdése szerinti Beruházás Megrendelője és a Beruházás szerinti nukleáris létesítmény üzemeltetője.”

27. § Az Atv. 66/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 2015. évi VII. törvény hatálybalépése napján érvényes üzemeltetési engedéllyel rendelkező radioaktívhulladék-tároló engedélyese, a 19. § (4a) bekezdése szerinti felügyeleti díjat a 2015. évi VII. törvény hatálybalépését követő negyedév első napjától köteles megfizetni, a befizetés határideje a fizetési kötelezettség kezdetét követő ötödik nap.”

28. § (1) Az Atv. 67. § d) pont dg) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:

a nukleáris létesítmények tekintetében]

dg) a nukleáris létesítményekkel összefüggő építmények körét, a nukleáris létesítményekkel, valamint a nukleáris létesítményekkel összefüggő építményekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárások lefolytatásának részletes szabályait, a műszaki dokumentáció részletes tartalmi követelményeit, az építésfelügyeleti ellenőrzés építéshatósági eljárásának és ellenőrzésének rendjét, továbbá építészeti és épületgépészeti nukleáris biztonsági követelményeit;”

(2) Az Atv. 67. §-a a következő x) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:]

x) az atomenergia alkalmazása körében a sugárvédelem érvényesítése érdekében:

xa) az atomenergia alkalmazása körében a munkavállalók és a lakosság sugárterhelésére vonatkozó dózis-határértékeket [ideértve a nukleáris baleset (katasztrófa) következményeinek felszámolásában résztvevők sugárterhelését is], a személyeket érő külső- és belső sugárterhelés ellenőrzésének rendjét, valamint a veszélyhelyzeti-, illetve a meglévő sugárzási helyzetekre irányadó vonatkoztatási szinteket, továbbá a veszélyhelyzeti munkavállalók sugárterhelésére vonatkozó dózis-határértékeket;

xb) az atomenergia alkalmazása körében használt berendezések, eszközök sugárvédelmi minősítését;

xc) az atomenergia alkalmazása körében a munkavállalókra irányadósugár-egészségügyi, munkavégzési, munkaköri alkalmassági szabályokat, a munkavállalók sugárvédelmi oktatásának és tájékoztatásának rendjét;

xd) a közúti szállító eszközök sugárvédelmi követelményeit;

xe) a tervezett-, meglévő- és a veszélyhelyzeti sugárzási helyzetekre vonatkozó sugárvédelmi szabályokat, valamint a sugárvédelmi szolgálatok feladatára és működésére vonatkozó részletes előírásokat;

xf) a radon- és radon leányelem-koncentrációk vonatkoztatási szintjét lakó- és középületekben, az építőanyagok gyártásához felhasznált alapanyagok, a kereskedelmi forgalomba kerülő építőanyagok, továbbá az építési területek felhasználhatóságának sugárvédelmi szempontból való korlátozását;

xg) a külföldről származó és kereskedelmi forgalomba kerülő termékek, illetve alapanyagok radioaktivitásával kapcsolatos előírások betartásának és ellenőrzésének szabályait;

xh) a radioaktív anyagok használati cikkekben való alkalmazásának szabályait;

xi) a radioaktív anyagok birtoklása, előállítása, termelése, kezelése, feldolgozása, forgalmazása, tárolása, felhasználása, átalakítása, szállítása engedélyezési és a hatósági felügyelet alóli felszabadítási eljárását;

xj) az xi) pontban felsorolt tevékenységet szolgáló létesítmény vagy berendezés létesítése, üzembe helyezése, üzemeltetése, átalakítása, javítása, megszüntetése, leszerelése engedélyezési eljárását és ellenőrzésének rendjét;

xk) az ionizáló sugárzást létrehozó létesítmény, berendezés létesítéséhez, előállításához, üzemeltetéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez szükséges engedélyezési eljárást és az ellenőrzés rendjét;

xl) a természetben előforduló radioaktív anyagok felhasználásával végzett tevékenységek besorolásának vagy típusainak meghatározási szabályait;

xm) a sugárterhelésnek kitett munkavállalók kategóriákba sorolása szabályait;

xn) a sugárzás elleni védőeszköz forgalomba hozatalnak engedélyezési és sugárvédelmi minősítési rendjét;

xo) az xj) és xk) pontok szerinti létesítmény, berendezés tulajdonjoga megszerzésének, átadásának, a használat bármilyen jogcímen való átengedésének engedélyezését.”

(3) Az Atv. 67. §-a a következő w) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:]

w) a radioaktívhulladék-tárolók biztonsági követelményeit és az ezzel összefüggő hatósági követelmények részletes szabályait.”

29. § Az Atv.-nek az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXXVII. törvény 8. §-ával megállapított 67. § v) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:]

v) az atomenergia-felügyeleti szerv

va) eljárásaira vonatkozó eljárási határidőket,

vb) eljárásaiban közreműködő szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidőt,

vc) által lefolytatott eljárásban benyújtandó műszaki dokumentáció nyelvét,

vd) által lefolytatott, a 17. § (8) bekezdése szerinti előzetes biztonsági tájékoztatóval, és az előzetes típusengedélyezési eljárással kapcsolatos részletes szabályokat,

ve) által lefolytatandó, a 18/D. § szerinti szakmagyakorlásra alkalmasság igazolásának és a nyilvántartásba vétel részletes szabályait, továbbá a nyilvántartás adattartalmát.”

30. § Az Atv.

1. 2. § 14. pontjában a „radioaktív hulladéknak minősül, annak” szövegrész helyébe az „erre vonatkozó döntés alapján nem kerül újrafeldolgozásra, akkor a továbbiakban radioaktív hulladéknak minősül és a” szöveg,

2. 2. § 17. pontjában az „a radioaktív” szövegrész helyébe az „a 7. pont b) alpontja szerinti létesítmények kivételével a radioaktív” szöveg,

3. 2. § 35. pontjában a „radioaktív hulladék átmeneti és végleges tárolója” szövegrész helyébe a „radioaktívhulladék-tároló” szöveg,

4. 4. § (9) bekezdésében a „Nukleáris létesítmény” szövegrész helyébe a „Nukleáris létesítmény, radioaktívhulladék-tároló” szöveg,

5. 4/A. § d) pontjában az „a nukleáris létesítmény területén tartózkodó személyeket,” szövegrész helyébe az „az atomenergiát alkalmazó természetes személyt, az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos tevékenységet végző munkavállalót,” szöveg,

6. 10. § (4) bekezdésében az „Az atomerőmű” szövegrész helyébe az „Az atomerőmű, a radioaktívhulladék-tároló az” szöveg,

7. 11. § (3) bekezdésében az „1-es, 2-es és 3-as veszélyességi kategóriába tartozó zárt radioaktív sugárforrások” szövegrész helyébe az „1-es, 2-es és 3-as veszélyességi kategóriába tartozó zárt radioaktív sugárforrások, 1-es, 2-es és 3-as veszélyességi kategóriába tartozó nyitott radioaktív sugárforrások,” szöveg,

8. 11/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „nukleáris létesítménnyel kapcsolatos nukleáris biztonsági” szövegrész helyébe a „nukleáris létesítménnyel, radioaktívhulladék-tárolóval kapcsolatos”, az „a nukleáris létesítmény normál üzemének körülményei között értelmezett hatásterületén ügyfélnek minősül” szövegrész helyébe az „ügyfélnek kizárólag az alábbi személyek minősülnek” szöveg,

9. 11/A. § (2) bekezdésében a „- a (2a) és (2b) bekezdésben meghatározott kivétellel -” szövegrész helyébe a „- a (2a)-(2d) bekezdésben meghatározott kivétellel -” szöveg,

10. 11/A. § (3) bekezdésében a „nukleáris létesítmény nukleáris biztonságával kapcsolatos” szövegrész helyébe a „nukleáris létesítmény, valamint a radioaktívhulladék-tároló nukleáris biztonságával kapcsolatos” szöveg,

11. 11/A. § (4) bekezdésében „az (1) bekezdés a) pontjában” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdés a) és e) pontjában” szöveg,

12. 12/A. § (3) bekezdésében az „Az atomenergia-felügyeleti szerv a nukleáris létesítmény” szövegrész helyébe az „Az atomenergia-felügyeleti szerv a nukleáris létesítmény, a radioaktívhulladék-tároló” szöveg,

13. 12/A. § (4) bekezdésében az „A nukleáris létesítmény” szövegrész helyébe az „A nukleáris létesítmény, valamint a radioaktívhulladék-tároló” szöveg,

14. 12/A. § (5) bekezdésében az „A nukleáris létesítmény” szövegrész helyébe az „A nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló” szöveg,

15. 15. § (1) bekezdésében az „Az engedély, valamint a nukleáris biztonsági szabályzatok” szövegrész helyébe az „Az engedély, a jogszabályok, a nukleáris biztonsági szabályzatok és a radioaktívhulladék-tárolóra vonatkozó biztonsági szabályzatok” szöveg,

16. 17. § (6) bekezdésében az „a nukleáris létesítmény” szövegrész helyébe az „a nukleáris létesítmény és a radioaktív-hulladék tároló” szöveg,

17. 18. §-ában a „Nukleáris létesítmény” szövegrész helyébe a „Nukleáris létesítmény, valamint a radioaktívhulladék-tároló” szöveg,

18. 19. § (1) bekezdésében a „létesítmények” szövegrész helyébe a „létesítmény engedélyese” szöveg, a „kötelesek” szövegrész helyébe a „köteles” szöveg,

19. 19. § (6) bekezdésében az „a (3)-(5) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a (3) és (4), valamint a (4c)-(5) bekezdésben” szöveg,

20. 19. § (7) bekezdésében az „a (6) bekezdés” szövegrész helyébe az „az (5) bekezdés” szöveg,

21. 26. § (2) bekezdésében a „20. § (1) bekezdés a)-c), e)-f) és h)” szövegrész helyébe az „17. § (2) bekezdés 26-35. és 36-42.” szöveg,

22. 32. § (3) bekezdésében az „az országos nukleáris és balesetelhárítási intézkedési tervbe illeszkedő” szövegrész helyébe az „az országos nukleárisbaleset-elhárítási intézkedési tervbe illeszkedő” szöveg,

23. 34. § (1) bekezdésében az „A nukleáris létesítmény vagy radioaktívhulladék-tároló” szövegrész helyébe az „A nukleáris létesítménynek és a radioaktívhulladék-tárolónak a” szöveg,

24. 42. § (2) bekezdésében az „A nukleáris létesítményben bekövetkezett esemény” szövegrész helyébe az „A nukleáris létesítményben, illetve a radioaktívhulladék-tárolóban bekövetkezett rendkívüli esemény” szöveg,

25. 42. § (3) bekezdésében az „Üzemzavar, baleset bekövetkezésével közvetlenül fenyegető üzemállapotban az üzemzavar, baleset megelőzése” szövegrész helyébe az „Üzemzavar, nukleáris veszélyhelyzet, vagy azok bekövetkezésével közvetlenül fenyegető üzemállapot esetén az üzemzavar, nukleáris veszélyhelyzet megelőzése” szöveg, a „baleset bekövetkezése esetén annak elhárítása” szövegrész helyébe a „nukleáris veszélyhelyzet bekövetkezése esetén azok elhárítása” szöveg,

26. 43. § (2) bekezdés a) pontjában a „balesetelhárítási és intézkedési tervet” szövegrész helyébe a „Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Tervet” szöveg,

27. 43. § (2) bekezdés b) pontjában az „a hatékony baleset-elhárítás” szövegrész helyébe az „a hatékony nukleárisbaleset-elhárítás” szöveg,

28. 43. § (2) bekezdés c) pontjában a „baleset-elhárításhoz szükséges” szövegrész helyébe a „nukleárisbaleset-elhárításhoz szükséges” szöveg,

29. 44. §-ában az „a balesetelhárítási és intézkedési tervben” szövegrész helyébe az „a Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Tervben” szöveg,

30. 45. § (1) bekezdésében a „minden rendkívüli eseményt, illetve személyi sugársérüléssel járó balesetet” szövegrész helyébe a „minden rendkívüli eseményt” szöveg,

31. 46. §-ában az „a balesetelhárítási és intézkedési terv” szövegrész helyébe az „a Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Terv” szöveg

lép.

31. § (1) Hatályát veszti az Atv.

a) 9. § (1) bekezdés b) és c) pontjában az „és a radioaktív hulladék átmeneti tárolója” szövegrész,

b) 9. § (2) bekezdésében az „és a radioaktív hulladék átmeneti tárolója” szövegrészek,

c) 21. §-a,

d) 21/A. §-a,

e) 21/B. §-a,

f) 67. § t) pontjában az „, a radioaktív hulladék átmeneti tárolója” szövegrész,

g) 68. § (2) bekezdés a)-e), g)-i) és k)-m) pontja,

h) 68. § (12) bekezdése.

(2) Hatályát veszti az Atv.-nek az atomenergiával, valamint az energetikával kapcsolatos egyes törvények, továbbá a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosításáról szóló 2013. évi CI. törvény 22. § (4) bekezdésével megállapított 67. § v) pontja.

32. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„51. § (1) A sugáregészségügy feladata az ionizáló sugárzás társadalom számára elfogadható kockázattal járó alkalmazása érdekében:

a) a sugárzás tulajdonságainak és az élő anyaggal való kölcsönhatásának tanulmányozása,

b) az emberre gyakorolt sugárhatás vizsgálata és a káros hatások következményeinek enyhítése, megfigyelése orvostudományi kutatási, klinikai és epidemiológiai módszerekkel; továbbá

c) az ionizáló sugárzás orvosi alkalmazási módszereinek és eszközeinek kidolgozása, alkalmazása.

(2) Az atomenergiáról szóló törvény követelményeivel és előírásaival összhangban kell végrehajtani az ionizáló sugárforrások működtetését, meghatározni a túlexpozíciók esetén teendő intézkedéseket, a radioaktív anyagok alkalmazásának, a radioaktívhulladék-kezelés és -tárolás feltételeit.

(3) A mesterséges forrásokból származó együttes sugárterhelés nem haladhatja meg a hatóságilag megállapított dózishatárértéket. E korlátozás nem vonatkozik azokra a személyekre, akiknél a sugárterhelés - önkéntes hozzájárulásuk alapján végzett - orvosi diagnosztikai vagy terápiás kezelésükből származik.”

(2) Az Eütv. a következő 51/A. §-sal egészül ki:

„51/A. § A sugáregészségügy további feladata a nem-ionizáló sugárzás társadalom számára elfogadható kockázattal járó alkalmazása érdekében:

a) az emberi sugárterhelés forrásainak megismerése, mértékének felmérése és alakulásának nyomon követése,

b) a sugárzás tulajdonságainak és az élő anyaggal való kölcsönhatásának tanulmányozása,

c) az emberre gyakorolt sugárhatás vizsgálata megfigyeléses orvostudományi kutatási, klinikai és epidemiológiai módszerekkel,

d) a sugárzás ártalmas hatásai elleni védekezés szabályainak, hatékony és gazdaságos eszközeinek és módszereinek a kidolgozása,

e) a sugáregészségügyi szempontból biztonságos munka- és életfeltételek kialakításához és fenntartásához szükséges intézkedések meghozatala, és végrehajtásuk ellenőrzése.”

33. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában, Magyarország határa által körbezárt területen lévő nemzeti vagyonra vonatkozó polgári jogi szerződésben a nemzeti vagyonnal rendelkezni jogosult irányadóként kizárólag a magyar nyelv és a magyar jog alkalmazását, jogvita esetére kizárólag a magyar bíróság joghatóságát kötheti ki. A magyar bíróság joghatóságának kizárólagossága nem érinti a választottbíróság kikötésének jogát.”

(2) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény a következő 18/B. §-sal egészül ki:

„18/B. § E törvénynek a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 17. § (3) bekezdését alkalmazni kell a Módtv2. hatálybalépését megelőzően megkötött nemzetközi szerződésekre és az azok alapján megkötött megállapodásokra is.”

34. § Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény 1. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Nem terjed ki e törvény hatálya a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény hatálya alá tartozó építési beruházásokra.”

35. § A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § Nincs helye választottbírósági eljárásnak a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XV-XXIII., és XXV. fejezetében szabályozott eljárásokban, továbbá olyan ügyekben, amelyekben törvény a jogvita választottbírósági eljárás keretében történő rendezését kizárja.”


  Vissza az oldal tetejére