A jogszabály mai napon ( 2019.10.14. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

2015. évi XXIII. törvény

a Magyarország és a Macedón Köztársaság között a társadalombiztosításról és a szociális biztonságról szóló Egyezmény kihirdetéséről * 

1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyarország és a Macedón Köztársaság között a társadalombiztosításról és a szociális biztonságról szóló Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kötelező hatályának elismerésére.

2. § Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti.

3. § Az Egyezmény hiteles magyar nyelvű szövege a következő:

„EGYEZMÉNY
MAGYARORSZÁG ÉS A MACEDÓN KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSRÓL ÉS A SZOCIÁLIS BIZTONSÁGRÓL

Magyarország és a Macedón Köztársaság (a továbbiakban: Szerződő Felek) a társadalombiztosítással és a szociális biztonsággal kapcsolatos kölcsönös együttműködés szabályozása céljából az alábbiakban állapodtak meg:

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalommeghatározások

(1) A jelen Egyezmény alkalmazásában használt fogalmak jelentése a következő:

1. „felségterület”

Magyarország vonatkozásában

Magyarország felségterülete,

a Macedón Köztársaság vonatkozásában

a Macedón Köztársaság felségterülete;

2. „jogszabályok”

a jelen Egyezmény 2. cikkében meghatározott területekre vonatkozó törvények, rendeletek és más általános érvényű előírások;

3. „illetékes hatóság”

a jelen Egyezmény 2. cikkében meghatározott jogszabályok végrehajtásáért felelős miniszterek, minisztériumok vagy megfelelő hatóságok;

4. „intézmény”

az a szerv, illetve szervezet, amelynek feladata a jelen Egyezmény 2. cikkében meghatározott jogszabályok végrehajtása;

5. „illetékes intézmény”

az az intézmény, amelynél az illető személy az ellátási kérelem benyújtásának időpontjában biztosított, vagy igényjogosultsággal rendelkezik vagy rendelkezne;

6. „összekötő szerv”

az a szerv, amelyet az illetékes hatóság bíz meg a kölcsönös kapcsolatok fenntartására jelen Egyezmény végrehajtása érdekében;

7. „lakóhely”

az a hely , ahol az illető személy állandó jelleggel tartózkodik, ennek a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint;

8. „tartózkodás helye”

az a hely, ahol az illető személy ideiglenes jelleggel tartózkodik, amely esetben a tartózkodás időtartama rendszerint kapcsolódik az tartózkodási célkitűzés megvalósulásához;

9. „biztosítási idő”

a járulékfizetési és ezekkel azonos megítélés alá eső minden olyan idő, amely a Szerződő Felek jogszabályai szerint annak minősül;

10. „pénzbeli ellátás”

a jelen Egyezmény 2. cikkében megjelölt jogszabályok szerinti nyugdíj és más pénzbeli ellátás, továbbá ezek valamennyi emelése;

11. „természetbeni ellátás”

az a pénzbeli ellátásnak nem minősülő egészségügyi szolgáltatás, ellátás, amelyet a jelen Egyezmény 2. cikkében megjelölt jogszabályok szerint biztosítanak;

12. „jogosult”

a jelen Egyezmény 2. cikke által meghatározott jogszabályok alapján jogosultságot szerzett személy;

13. „biztosított”

az a személy, aki a jelen Egyezmény 2. cikkében meghatározott jogszabályok szerint biztosított vagy biztosított volt;

14. „családtag”

A Szerződő Fél által nyújtott ellátásról szóló jogszabály szerint családtagnak minősülő személy.

(2) A jelen Egyezményben használt más fogalmak és kifejezések jelentése az, amelyet azoknak a Szerződő Felek jogszabályai tulajdonítanak.

2. cikk

Tárgyi hatály

(1) Jelen Egyezmény

1. Magyarország tekintetében

1.1. a biztosítási kötelezettségről, a társadalombiztosítási ellátások és a munkanélküliség esetén járó ellátások fedezetére fizetendő járulékokról,

1.2. a kötelező egészségbiztosítási ellátásokról,

1.3. a társadalombiztosítási nyugellátásokról, valamint

1.4. a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól,

2. A Macedón Köztársaság tekintetében

2.1. az egészségbiztosítás, egészségvédelem, terhesség, szülés és anyaság esetére szóló biztosításokról, beleértve a munkahelyi baleset, foglalkozási megbetegedés esetére járó biztosítást;

2.2. a nyugdíj és rokkantsági biztosításról, beleértve a munkahelyi baleset, foglalkozási megbetegedés esetére járó biztosításról

szóló jogszabályokra vonatkozik.

(2) A jelen Egyezmény mindazokra a jogszabályokra is vonatkozik, amelyek összefoglalják, módosítják vagy kiegészítik az (1) bekezdésben felsorolt jogszabályokat.

(3) A jelen Egyezmény hatálya kiterjed az egyik Szerződő Fél azon jogszabályaira is, amelyek a társadalombiztosítás új rendszereit vagy ágait határozzák meg, feltéve, hogy ezekről a másik Szerződő Fél illetékes hatósága az írásbeli értesítés napjától számítva három hónapon belül nem fejezi ki ellenvéleményét.

(4) A Szerződő Feleknek olyan harmadik állammal kötött kétoldalú megállapodásai, amelynél az ellátás nyújtásának kötelezettsége a lakóhely szerinti Szerződő Felet terheli, jelen Egyezmény alkalmazása során nem vehető figyelembe, ha jelen Egyezmény másként nem rendelkezik.

3. cikk

Személyi hatály

A jelen Egyezmény hatálya kiterjed:

1. azokra a személyekre, akikre az egyik vagy mindkét Szerződő Fél jogszabályai vonatkoznak vagy vonatkoztak,

2. más olyan személyekre, akik jogaikat az 1. pontban említett személyektől származtatják.

4. cikk

Az egyenlő bánásmód elve

Ha az Egyezmény másként nem rendelkezik, az egyik Szerződő Fél jogszabályainak alkalmazásakor a jelen Egyezmény 3. cikkében említett személyek az e Szerződő Fél állampolgáraival azonos elbírálás alá esnek.

5. cikk

Az ellátások kifizetése

(1) Az egyik Szerződő Fél jogszabályain alapuló pénzbeli ellátások nem csökkenthetők, nem módosíthatók, nem függeszthetők fel, nem vonhatók meg azért, mert a jogosult a másik Szerződő Fél felségterületén lakik.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított ellátások kifizetése a másik Szerződő Fél állampolgárai részére a saját állampolgárokkal azonos feltételek szerint történik, abban az esetben is, ha harmadik országban élnek.

6. cikk

Tények azonos figyelembevétele és az ellátások halmozódásának elkerülése

(1) Amennyiben az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerinti tényállás kihat valamely pénzbeli ellátásra, a másik Szerződő Félnél bekövetkező azonos tényállást az első Szerződő Fél úgy veszi figyelembe, mintha a saját felségterületén történt volna.

(2) Ugyanazon jellegű, ugyanazon kötelező biztosítási időből származó több ellátásra vagy jövedelemre szóló igényjogosultságot a jelen Egyezmény alapján sem megszerezni, sem fenntartani nem lehet. Ez a szabály nem vonatkozik a rokkantság, öregség, halál esetén nyújtandó pénzbeli ellátásokra.

II. RÉSZ

AZ ALKALMAZANDÓ JOGSZABÁLYOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

7. cikk

Általános rendelkezés

(1) A biztosítási kötelezettség - ha a jelen Egyezmény 8. és 9. cikk szerinti előírásai másként nem rendelkeznek - annak a Szerződő Félnek a jogszabályaihoz igazodik, amelynek felségterületén az illető személy keresőtevékenységet végez, abban az esetben is, ha a munkavállaló lakóhelye vagy a munkáltató székhelye a másik Szerződő Fél felségterületén található.

(2) Azon személyek esetében, akik egyidejűleg mindkét Szerződő Fél felségterületén keresőtevékenységet folytatnak, a biztosítási kötelezettség azon Szerződő Fél jogszabályai szerint áll fenn, amelynek felségterületén az érintett személy lakóhelye van. Ha az érintett személy egyik Szerződő Fél felségterületén sem rendelkezik lakóhellyel, a biztosítás azon Szerződő Fél jogszabályai szerint áll fenn, amelynek felségterületén a munkáltató székhelye található. Ha az alkalmazandó jogszabályok az előzőek alapján sem határozhatók meg, annak a Szerződő Félnek a jogszabályait kell alkalmazni, amelynek felségterületén az érintett személy a fő tevékenységét végzi. A fő tevékenység meghatározásakor elsődlegesen azt a helyet kell figyelembe venni, ahol az érintett személy tevékenységét folyamatosan végzi. Ennek hiányában a fő tevékenység meghatározásakor a munkavégzés időtartamát, illetve az abból származó jövedelem mértékét kell figyelembe venni.

8. cikk

Különleges rendelkezések

(1) Azok az állami és közszolgálatban foglalkoztatott és más, velük egy tekintet alá eső személyek, akiket a másik Szerződő Fél felségterületére küldenek, továbbra is a küldő Szerződő Fél jogszabályai szerint maradnak biztosítva.

(2) Amennyiben az egyik Szerződő Fél felségterületén székhellyel rendelkező munkáltató a munkavállalóját a másik Szerződő Fél felségterületére küldi, akkor továbbra is az első Szerződő Fél jogszabályai alkalmazandók úgy, mintha az illető személyt még ennek a Szerződő Félnek a felségterületén foglalkoztatnák, feltéve, hogy a kiküldetés tervezett időtartama várhatóan nem haladja meg a 24 naptári hónapot.

(3) Az önálló vállalkozói tevékenységet végző személy, ha ideiglenesen a másik Szerződő Fél felségterületén folytatja vállalkozói tevékenységét, akkor továbbra is az első Szerződő Fél jogszabályai szerint marad biztosítva úgy, mintha az illető személy továbbra is ennek a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint folytatná a tevékenységét, feltéve, hogy a kiküldetés tervezett időtartama várhatóan nem haladja meg a 24 naptári hónapot.

(4) Azokra a munkavállalókra, akiket az egyik Szerződő Fél felségterületén székhellyel rendelkező, a légi, a közúti és a vasúti közlekedéssel (szállítással, szállítmányozással és fuvarozással) foglalkozó munkáltató a másik Szerződő Fél felségterületére küld, továbbra is a munkáltató székhelye szerinti Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni úgy, mintha az illető személyt még ennek a Szerződő Félnek a felségterületén foglalkoztatnák.

(5) A hajókon vagy egyéb úszó létesítményeken foglalkoztatottakra azon Szerződő Fél jogszabályai alkalmazandók, amelynek lobogója alatt a hajó hajózik.

(6) Azon személyek tekintetében, akiket nem a hajón vagy egyéb úszó létesítményeken foglalkoztatnak, de akiket annak rakodásával, javításával vagy felügyeletével megbíznak abban az időben, amíg az a másik Szerződő Fél kikötőjében tartózkodik, azon Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni, amelynek felségterületéhez a kikötő tartozik.

(7) Az egyik Szerződő Fél jogszabályainak a (2) és (3) bekezdésben említett személyekre való alkalmazása a munkáltató és a munkavállaló közös kérelmére - illetve az önálló vállalkozói tevékenységet végző személy kérelmére - a tevékenység végzése szerinti másik Szerződő Fél által meghatalmazott illetékes szerv vagy intézmény egyetértésével egy alkalommal, legfeljebb 24 hónappal meghosszabbítható.

9. cikk

A diplomáciai és konzuli képviseletek tagjai

A jelen Egyezmény nem érinti a diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. április 18-án aláírt Bécsi Egyezmény, valamint a konzuli kapcsolatokról szóló, 1963. április 24-én elfogadott Bécsi Egyezmény alkalmazását.

10. cikk

Kivételek

A Szerződő Felek illetékes hatóságai vagy az általuk meghatalmazott szervek a munkáltató és a munkavállaló közös kérelmére - vagy az önálló vállalkozói tevékenységet végző személy kérelmére - közös megegyezés alapján a jelen Egyezmény 7-9. cikkei alóli kivételeket állapíthatnak meg, azzal, hogy ennek során figyelembe kell venni a foglalkoztatás jellegét és körülményeit. E rendelkezés nem alkalmazható a 8. cikk (7) bekezdésében foglaltaktól való eltérésre.

11. cikk

Az alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó rendelkezések

Az Egyezmény 7. cikk (1) bekezdésében, a 8. cikk (1)-(4) bekezdéseiben és (7) bekezdésében, a 10. cikkben előírt esetekben a munkavállaló, a munkáltató, illetve az önálló vállalkozói tevékenységet végző személy kérelmére kiállított igazolás tanúsítja, hogy az érintett személy az igazolást kiállító Szerződő Fél jogszabályai szerint marad biztosított.

III. RÉSZ

KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

1. FEJEZET

BETEGSÉG ÉS ANYASÁG

12. cikk
Biztosítási idők összeszámítása

Az egészségbiztosítás körébe tartozó természetbeni, illetve pénzbeli ellátásokra vonatkozó igényjogosultságok megszerzéséhez, fenntartásához és újraéledéséhez, illetve a szolgáltatások időtartamának megállapításához mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett biztosítási időket - amennyiben ez szükséges - össze kell számítani, kivéve, ha ezek ugyanazon időre esnek.

13. cikk
Természetbeni ellátások

(1) Az a személy, aki az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint az egészségbiztosítás természetbeni szolgáltatásaira jogosult és

1. a másik Szerződő Fél felségterületén lakik, vagy

2. a másik Szerződő Fél felségterületén való tartózkodása során sürgősségi ellátásra szorul és nem orvosi kezelés igénybevétele céljából utazott be a másik Szerződő Fél felségterületére, vagy

3. megszerezte vagy megszerzi az illetékes intézmény hozzájárulását ahhoz, hogy az egészségi állapotának megfelelő kezelés céljából utazzon be a másik Szerződő Fél felségterületére,

az illetékes intézmény terhére jogosult a lakóhelye vagy tartózkodásának helye szerinti intézménytől természetbeni ellátásokra, az erre az intézményre érvényes jogszabályok szerint úgy, mintha ennél volna biztosított. Sürgősségi ellátásnak minősül az az ellátás, amely nem halasztható a lakóhelyre való visszatérés időpontjáig.

(2) Az (1) bekezdés esetében művégtagok, nagyobb értékű ortopéd segédeszközök, egyéb gyógyászati segédeszközök és más jelentős értékű természetbeni ellátások nyújtása az illetékes intézmény hozzájárulásától függ, kivéve az (1) bekezdés 1. pontjában illetve a 15. cikk (2) bekezdésében szereplő személyek esetében, vagy ha az ellátás nyújtása nem halasztható az illető személy életének, vagy egészségének komoly veszélyeztetése nélkül, vagy ha a 17. cikk (2) bekezdése értelmében a költségeket átalányösszegben való fizetés útján megtérítik.

(3) A jelen cikk (1) és (2) bekezdésének rendelkezései a családtagokra is megfelelően irányadóak.

14. cikk
Pénzbeli ellátások

(1) A betegség vagy anyaság esetén járó pénzbeli ellátásokat az igényjogosultnak az illetékes intézmény a rá nézve hatályos jogszabályok szerint közvetlenül folyósítja.

(2) Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint a pénzbeli ellátás mértéke a családtagok számától függ, úgy az illetékes intézmény a másik Szerződő Fél felségterületén lakó családtagokat is figyelembe veszi.

15. cikk
Nyugdíjasok

(1) Az a személy, aki mindkét Szerződő Fél jogszabályai alapján nyugdíjat kap, a természetbeni ellátásokra a lakóhelyén jogosult a lakóhelye szerinti intézmény terhére.

(2) Annak a személynek, aki csak az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint kap nyugdíjat, és lakóhelye a másik Szerződő Fél felségterületén van, az egészségbiztosítás természetbeni ellátásait a lakóhely szerinti intézmény nyújtja a rá vonatkozó szabályok szerint, de az illetékes intézmény terhére.

(3) Amennyiben a jelen cikk (2) bekezdésében említett nyugdíjasnak, akinek a lakóhelye az egyik Szerződő Fél felségterületén van, a másik Szerződő Fél felségterületén való tartózkodása során állapota sürgősségi ellátást igényel, e szolgáltatásra a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint, és annak intézménye terhére jogosult.

(4) A (1)-(3) bekezdés az ellátást nyújtó intézményre vonatkozó jogszabályok szerint megfelelően alkalmazandó a nyugdíjassal együtt élő igényjogosult családtagra is.

(5) Az (1)-(4) bekezdés előírásai mindaddig nem alkalmazhatók, amíg az érintett személy jövedelemszerző tevékenysége alapján az egészségbiztosítás ellátásaira - a lakóhely szerinti Szerződő Fél jogszabályai szerint - biztosítva van.

16. cikk
A lakóhely vagy a tartózkodás helye szerinti intézmény

A jelen Egyezmény 13. és 15. cikkeiben felsorolt természetbeni ellátásokat a lakóhely vagy a tartózkodás helye szerinti intézmény biztosítja:

1. Magyarország tekintetében: a kötelező egészségbiztosítási szerv,

2. A Macedón Köztársaság tekintetében: a Macedón Egészségbiztosítási Alap.

17. cikk
A költségek megtérítése

(1) Az illetékes intézmény az igazgatási költségek kivételével megtéríti a másik Szerződő Fél intézményének a jelen Egyezmény 13. és 15. cikke alapján nyújtott természetbeni ellátások teljesítése kapcsán felmerült tényleges költségeket.

(2) A Szerződő Felek összekötő szervei megállapodhatnak abban, hogy az elszámolási eljárás egyszerűsítése érdekében a felmerült költségeket a jogosultak bizonyos csoportjai esetében átalányösszegben számolják el és térítik meg egymásnak.

2. FEJEZET

MUNKAHELYI BALESETEK, FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK BIZTOSÍTÁSA

18. cikk
Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések

(1) Az a biztosított, aki munkahelyi balesetet szenvedett vagy foglalkozási megbetegedésben szenved, biztosításának fennállása alatt annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint érvényesítheti igényjogosultságát természetbeni ellátásra, amelyiknél biztosítva van.

(2) A munkahelyi balesetekkel kapcsolatos pénzbeli ellátásokat annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint kell megállapítani, amelynek felségterületén a munkahelyi baleset bekövetkezésekor a biztosítás fennállt.

(3) A munkahelyi balesetekkel és foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos természetbeni ellátások nyújtására a jelen Egyezmény megfelelő cikkeit kell alkalmazni.

(4) Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai előírják, hogy a munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében beállt munkaképesség csökkenésének vagy elvesztésének, vagy az egészségkárosodás mértékének vagy az ellátásra való igényjogosultságnak a megállapításánál a megelőző munkahelyi balesetet vagy foglalkozási megbetegedést is figyelembe kell venni, akkor a másik Szerződő Fél jogszabályai szerinti munkahelyi baleseteket és foglalkozási megbetegedéseket is figyelembe kell venni.

(5) Ha a munkavégzés helyére történő utazás során baleset történik a másik Szerződő Fél felségterületén, akkor ezt úgy kell tekinteni, mintha annak a Szerződő Félnek a felségterületén történt volna, ahol a biztosított biztosítva van.

19. cikk
Az egészségre veszélyes foglalkozások figyelembevétele

(1) A valamely foglalkozási megbetegedés alapján nyújtandó ellátásra vonatkozó igényjogosultság tekintetében az egyik Szerződő Fél intézménye azokat az egészségre veszélyes foglalkozásokat is figyelembe veszi, amelyek a kérdéses megbetegedés okozóiként a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint és jellegük folytán számításba jöhetnek. Ha pénzbeli ellátásra való igényjogosultság foglalkozási megbetegedés esetén mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint fennáll, az ellátást annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint kell folyósítani, melynek jogszabályai szerint a megbetegedést okozó tevékenység végzésekor utoljára biztosítva volt.

(2) Az a személy, aki foglalkozási megbetegedése okán az egyik Szerződő Fél intézményétől pénzbeli ellátásban részesül vagy részesült, amennyiben a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint a foglalkozási megbetegedést kiváltó újabb tevékenység végzése következtében előálló állapotrosszabbodása miatt a másik Szerződő Fél intézményéhez ellátás iránti kérelmet nyújt be, a korábban megállapított ellátást továbbra is az első Szerződő Fél intézménye folyósítja az állapotrosszabbodásra tekintet nélkül, a rá vonatkozó jogszabályok szerint. A másik Szerződő Fél intézménye az állapotrosszabbodást követően nyújtandó ellátás és a jogszabályai szerint a foglalkozási megbetegedés alapján nyújtandó ellátás közötti különbözet összegét folyósítja.

20. cikk
Az ellátások nyújtásának módja

(1) A természetbeni ellátásokhoz kapcsolódó pénzbeli ellátásokat az illetékes intézmény a rá vonatkozó jogszabályok szerint folyósítja.

(2) Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint a pénzbeli ellátás mértéke a családtagok számától függ, úgy az illetékes intézmény a másik Szerződő Fél felségterületén lakó családtagokat is figyelembe veszi.

(3) Az Egyezmény 13., 15. cikkében, valamint a 18. cikk (3) bekezdésében megjelölt természetbeni ellátások igénybevétele esetén az ellátásokra való jogosultságot az illetékes intézmény által kiállított igazolással kell bizonyítani. Amennyiben az ellátás nyújtásakor nem volt lehetőség az igazolás bemutatására, a szolgáltató vagy a tartózkodási hely szerinti intézmény az illetékes intézményhez fordul az igazolás utólagos beszerzése érdekében. A természetbeni ellátásra való jogosultságra vonatkozó igazolás utólagos kiállítása iránti kérelemhez az illetékes intézmény részére kivételes esetben a megfelelő orvosi jelentést is csatolni kell, ide nem értve a feltétlen sürgősség esetét.

(4) Az a személy, aki az Egyezmény 13. cikk (1) bekezdés 3. pontjában megjelölt természetbeni ellátásokat kíván igénybe venni a másik Szerződő Fél felségterületén, köteles a tartózkodási helye szerinti illetékes intézménynek egy olyan igazolást bemutatni, amely tanúsítja, hogy a Szerződő Fél illetékes intézménye engedélyezte számára az állapotának megfelelő gyógykezelés másik Szerződő Fél felségterületén történő igénybevételét. Ez az igazolás tartalmazza azt a maximális időtartamot, ameddig a természetbeni ellátások nyújthatóak.

(5) Az a személy, aki az Egyezmény 13. cikk (1) bekezdés 1. alpontjában és a 15. cikk (2) bekezdésében megjelölt természetbeni ellátásokban akar részesülni, köteles bejelenteni a lakóhelye szerint illetékes intézménynél magát, valamint családtagjait is, bemutatva az illetékes intézmény által kiállított igazolást, amellyel tanúsítja, hogy e természetbeni ellátásokra jogosult mind saját maga, mind pedig családjának tagjai. A természetbeni ellátásra való igényjogosultságról szóló igazolás egy példányát az illetékes intézmény megküldi a lakóhely szerinti intézménynek.

(6) Az Egyezmény 13. és 15. cikkében említett személy részére, aki a természetbeni egészségügyi ellátást nem a jelen Egyezményben meghatározott módon vette igénybe, a keletkezett költségeket az illetékes intézmény téríti meg a rá vonatkozó jogszabályok szerint.

21. cikk
A költségek megtérítése

Az illetékes intézmény az igazgatási költségek kivételével megtéríti a másik Szerződő Fél intézményének a természetbeni ellátások teljesítése kapcsán felmerült tényleges költségeit.

3. FEJEZET

AZ ÖREGSÉG, ROKKANTSÁG ÉS HALÁL ESETÉN JÁRÓ ELLÁTÁSOK

22. cikk
A biztosítási idők összeszámítása

(1) Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint valamely ellátásra való jogosultság megszerzése, fenntartása vagy feléledése biztosítási idők megszerzésétől függ, akkor ennek a Szerződő Félnek az illetékes intézménye - amennyiben szükséges - figyelembe veszi a másik Szerződő Félnek a jogszabályai szerint szerzett biztosítási időket is, mintha azokat az általa alkalmazott jogszabályok szerint szerezték volna, feltéve, hogy azok nem ugyanazon időszakra esnek.

(2) Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint meghatározott ellátások nyújtása olyan foglalkozásban szerzett biztosítási idő megszerzésétől függ, amelyre külön rendszer létezik vagy az ellátásra való jogosultság meghatározott szakmában vagy foglalkozásban töltött idő függvénye, úgy ezen ellátások nyújtására a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett biztosítási időket csak akkor lehet figyelembe venni, ha azokat azonos vagy hasonló szakmában vagy foglalkozásban vagy rendszerben szerezték. Ha a biztosítási idők összeszámítása nem alapozza meg az igényjogosultságot az ellátás külön rendszerében, a biztosítási időket a biztosítás általános rendszerében kell egybeszámítani.

(3) Amennyiben jelen cikk (1) és (2) bekezdéseiben felsorolt rendelkezések alkalmazása mellett még mindig nincsenek meg a feltételek az ellátási igényjogosultságra, az illetékes intézménynek figyelembe kell vennie azokat a biztosítási időket is, amelyek olyan harmadik államban teljesültek, amelyhez mindkét Szerződő Fél külön-külön társadalombiztosítási, szociális biztonsági tárgyú egyezménnyel kötődik, és amelynek rendelkezései kiterjednek a biztosítási idők egybeszámítására. Amennyiben harmadik állammal csak az egyik Szerződő Fél rendelkezik egyezménnyel, akkor ez a Szerződő Fél az állampolgárai által a harmadik országban megvalósított biztosítási időket is figyelembe veszi, ha a harmadik állammal való egyezmény másként nem rendelkezik.

(4) Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai értelmében a nyugellátásban töltött idő meghosszabbítja a biztosítási időt, akkor ezt az időszakot a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint folyósított nyugellátásban töltött idővel meg kell hosszabbítani.

(5) A magyar jogszabályok alkalmazása esetén a Macedón Köztársaság jogszabályai szerint megszerzett 1 év biztosítási idő 365 napnak, 1 hónap biztosítási idő 30 napnak felel meg.

23. cikk
Önálló nyugdíj

Amennyiben az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint a 22. cikk alkalmazása nélkül is fennáll az ellátásra való igényjogosultság, úgy az ellátást ennek a Szerződő Félnek az illetékes intézménye kizárólag a rá vonatkozó jogszabályok előírásai szerint állapítja meg.

24. cikk
A macedón pénzbeli ellátások megállapítása

(1) Ha az ellátásra való jogosultság a jelen Egyezmény 22. cikkének alkalmazása nélkül is fennáll, az illetékes intézmény az ellátást kizárólag a rá vonatkozó jogszabályok alapján figyelembe vett biztosítási idők alapján állapítja meg.

(2) Ha az ellátásra való jogosultság csak a jelen Egyezmény 22. cikkének alkalmazásával áll fenn, az illetékes intézmény az ellátás összegét úgy állapítja meg, hogy:

1. az ellátás azon elméleti összegét számolja ki, amely az ellátás kiszámításához összesen figyelembe vett biztosítási idők alapján járna, ha az időket az általa alkalmazott jogszabályok alapján szerezték volna meg. Az ellátásnak a biztosítási idő hosszától nem függő összege elméleti összegnek tekintendő;

2. az így kiszámolt összeg alapján állapítja meg az ellátás összegét a kizárólag az általa alkalmazott jogszabályok szerint szerzett biztosítási idők és az ellátás kiszámításakor figyelembe vett összes biztosítási idők arányában;

3. ha mindkét Szerződő Fél jogszabályai alapján a biztosítási idők összességében meghaladják az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint a teljes ellátás megszerzéséhez szükséges leghosszabb biztosítási időt, ezen Szerződő Fél illetékes intézménye az összes megszerzett biztosítási idők helyett ezen leghosszabb időt veszi figyelembe.

25. cikk
A magyar nyugellátások megállapítása

A magyar intézmények az alábbiak szerint alkalmazzák a jelen Egyezmény 22. cikkének rendelkezéseit:

(1) Az öregségi nyugdíj és a hozzátartozói nyugellátások megállapítása a magyar jogszabályok és kizárólag a magyar biztosítási idők figyelembevételével történik.

(2) Amikor az érintett személy csak a biztosítási idők összeszámításának figyelembevételével rendelkezik a magyar jogszabályok szerinti nyugellátásra való jogosultsággal, úgy a magyar intézmény kiszámítja a nyugdíj azon összegét, amelyet viselnie kellene, ha a nyugdíj kiszámításánál mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint megszerzett összes biztosítási időket kellene figyelembe venni. Az így kiszámított nyugdíjnak azon részét folyósítja, amely a magyar jogszabályok szerint megszerzett biztosítási időknek a mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett összes biztosítási időkhöz viszonyított arányának megfelel.

26. cikk
Az ellátások megállapításának alapja

Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai az ellátás kiszámítását a jövedelemre, a biztosítási alapra, illetve a befizetett járulékra alapozzák, az illetékes intézmény kizárólag a saját jogszabályai szerinti jövedelmet, biztosítási alapot, illetve a befizetett járulékot veszi figyelembe.

27. cikk
Egy évnél rövidebb biztosítási időszak

(1) Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint megszerzett összes biztosítási idő nem éri el az egy évet - feltéve, hogy csak ezen biztosítási idő alapján nem áll fenn semmilyen ellátásra való igényjogosultság - ennek a Szerződő Félnek a intézménye az egy évnél rövidebb időszakra nem nyújt semmilyen ellátást.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott biztosítási időt - amelynek alapján az egyik Szerződő Fél intézménye a szolgáltatás nyújtását nem ismeri el - a másik Szerződő Fél intézménye a szolgáltatásra való jogosultság megszerzése, megszűnése és feléledése, valamint összegének megállapítása tekintetében úgy veszi figyelembe, mintha ezt az ő jogszabályai alapján töltötték volna be.

28. cikk
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítására vonatkozó szabályok Magyarországon

(1) A 22., 23., 25. és 27. cikkek rendelkezéseitől eltérően a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása Magyarországon az alábbiak szerint történik.

(2) Ha az ellátásra való jogosultság a magyar biztosítási idő figyelembevételével fennáll, az ellátást az alábbiak szerint kell megállapítani:

2.1. meg kell határozni az önálló magyar jogosultság alapján járó ellátásnak a másik Szerződő Fél illetékes intézménye által megállapított ellátás összegével csökkentett összegét; és

2.2. meg kell határozni az önálló magyar jogosultság alapján járó ellátásnak azt az összegét, amely a magyar jogszabályok szerint megszerzett biztosítási időnek a mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett összes biztosítási időhöz viszonyított arányának felel meg.

(3) A (2) bekezdés 2.1-2.2. pontjai alapján számított összegek közül a magasabbat kell folyósított ellátásként megállapítani.

(4) Ha az ellátásra való jogosultság a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint megszerzett biztosítási idő figyelembevételével állapítható csak meg, meg kell határozni a mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett biztosítási idők alapján kiszámított ellátás elméleti összegéből a magyar jogszabályok szerinti szerzett biztosítási idők és a mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett biztosítási idők egymáshoz viszonyított arányának megfelelően kiszámított arányos ellátást. A magyar illetékes intézmény csak a magyar biztosítási idővel arányos ellátás nyújtására kötelezett.

(5) A (2) bekezdés 2.2. pontja és a (4) bekezdés alapján megállapított ellátás összege a másik Szerződő Fél illetékes intézménye által megállapított ellátás összegével nem csökkenthető.

(6) Magyarország jogszabályainak alkalmazása esetén a Macedón Köztársaság jogszabályai szerint megszerzett 1 év biztosítási idő 365 napnak, 1 hónap biztosítási idő 30 napnak felel meg.

(7) A nemzeti jog sérelme nélkül, ha a magyar jogszabályok szerint megszerzett összes biztosítási idő nem éri el a 365 napot, a magyar illetékes intézmény nem állapít meg ellátásokat a jelen cikk előírásaival összhangban.

(8) A rehabilitációs ellátás kizárólag magyarországi lakóhellyel rendelkező személy részére állapítható meg.

IV. RÉSZ

VEGYES RENDELKEZÉSEK

29. cikk

Összekötő szervek

(1) A Szerződő Feleknek a jelen Egyezmény végrehajtására jogosult összekötő szerveit a jelen Egyezmény „Igazgatási Megállapodás”-a rögzíti.

(2) Az összekötő szervek és az illetékes intézmények jogosultak megállapodást kötni az Egyezmény végrehajtásához szükséges és célszerű intézkedésekben, beleértve a pénzbeli ellátások megtérítésével és folyósításával kapcsolatos eljárást is.

30. cikk

Igazgatási Megállapodás

(1) A Szerződő Felek kormányai vagy illetékes hatóságai jelen Egyezmény végrehajtásához külön megállapodásokat köthetnek.

(2) Az illetékes hatóságok, összekötő, illetve egyéb szervek kölcsönösen tájékoztatják egymást a jelen Egyezmény végrehajtására vonatkozó valamennyi intézkedésükről és a jelen Egyezmény alkalmazásával kapcsolatos összes jogszabályváltozásukról.

31. cikk

Pénzbeli ellátások igénylése és a biztosítási idők igazolása

(1) Azon Szerződő Fél intézménye, amelynél az ellátási kérelmet benyújtották, a kérelmezőtől a másik Szerződő Fél illetékes intézménye számára a kérelem feldolgozásához szükséges rendelkezésre álló dokumentáció, különösen pedig a foglalkoztatás, illetve tevékenységvégzés idejére, jellegére és helyére, valamint a munkáltatóra vonatkozó adatok becsatolását kéri.

(2) Az Egyezmény végrehajtása során, amikor az ellátásra való jogosultság megszerzése, fenntartása vagy újraélesztése céljából biztosítási időket kell egybeszámítani, az ellátás megállapításához az illetékes intézmény igazoláson tanúsítja a saját jogszabályai szerint megállapított biztosítási időket.

(3) Az igazolást az érdekelt félnek vagy annak az illetékes intézménynek a kérésére kell kiadni, amelynek felségterületén a kérelmező beadta kérelmét.

32. cikk

Adminisztratív és jogsegély

(1) A két Szerződő Fél illetékes hatóságai, intézményei és összekötő szervei jelen Egyezmény alkalmazása során kölcsönös térítésmentes segítséget nyújtanak egymásnak.

(2) Azokat az orvosi vizsgálatokat, amelyeket kizárólag az egyik Szerződő Fél jogszabályainak végrehajtásához végeznek el és olyan személyek orvosi vizsgálataira vonatkozik, akiknek a lakóhelye, vagy tartózkodási helye a másik Szerződő Fél felségterületén van, a lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti intézmény végzi a rá vonatkozó díjszabások szerint és az irányadó jogszabályoknak megfelelően az illetékes intézmény kérésére és terhére. Ha az orvosi vizsgálat mindkét Szerződő Fél jogszabályainak alkalmazása érdekében történik, akkor a költségeket az illető személy tartózkodási helye szerinti intézmény viseli.

33. cikk

Kifizetések

(1) A jelen Egyezmény értelmében ellátásra kötelezett intézmények a pénzbeli ellátásokat saját országuk hivatalos pénznemében teljesítik.

(2) Ha az egyik Szerződő Fél intézménye a másik Szerződő Fél intézménye részére kifizetéseket köteles teljesíteni, úgy ezeket a másik Szerződő Fél hivatalos pénznemében kell megtenni. Amennyiben a másik Szerződő Fél hivatalos pénzneme nem konvertibilis, akkor a kifizetések euróban teljesítendők.

(3) Ha az egyik Szerződő Fél rendelkezéseket hoz a devizaforgalom korlátozására, a Szerződő Felek mindent megtesznek annak érdekében, hogy biztosíthassák a jelen Egyezmény szerint járó kifizetéseket.

(4) A jelen Egyezmény és a végrehajtására szolgáló szabályok alapján történő kifizetéseket azon szabályok, valamint a jelen Egyezmény végrehajtási rendelkezései alapján kell végezni, amelyek a Szerződő Felek felségterületén a kifizetés időpontjában érvényesek.

(5) A Szerződő Fél illetékes intézményei a pénzbeli ellátások kifizetését közvetlenül a jogosult részére teljesítik belső jogszabályaik szerint.

(6) Az alkalmazandó jogszabályokkal összhangban az igényjogosult személy az illetékes intézmény felhívására életben létének tényét az e célra megállapított formanyomtatványon köteles igazolni.

34. cikk

Illetékek és hitelesítések alóli mentesítés

(1) Az egyik Szerződő Fél jogszabályai értelmében az ezen jogszabályok alkalmazásával összefüggésben bemutatandó ügyiratokra vagy okiratokra vonatkozó illetékmentesség vagy illetékkedvezmény a másik Szerződő Fél jogszabályai alkalmazásával összefüggésben bemutatandó megfelelő ügyiratokra és okiratokra is kiterjed.

(2) A jelen Egyezmény végrehajtásakor csatolandó ügyiratokat, okiratokat és más beadványokat az illetékes hatóságoknak nem kell felülhitelesíteni.

35. cikk

Nyelvhasználat

(1) A Szerződő Felek intézményei, hatóságai a jelen Egyezmény és az annak tárgyi hatálya által érintett jogszabályok végrehajtása során saját hivatalos nyelvükön közvetlenül érintkezhetnek egymással, az érintett személyekkel és azok képviselőivel.

(2) A Szerződő Felek intézményei, hatóságai beadványokat és okiratokat nem utasíthatnak vissza azért, mert azok a másik Szerződő Fél hivatalos nyelvén készültek.

(3) A jelen Egyezmény végrehajtásában közreműködő szervek határozataikat és egyéb ügyirataikat közvetlenül küldik meg a másik Szerződő Fél felségterületén tartózkodó személynek.

36. cikk

A kérelmek azonos elbírálása

(1) Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerinti ellátásra vonatkozó kérelmeket, okiratokat és más beadványokat a másik Szerződő Félnek egy olyan szervénél nyújtották be, amely a rá vonatkozó jogszabályok szerint jogosult ezek átvételére, akkor az úgy tekintendő, mintha ezt az illetékes intézménynél nyújtották volna be.

(2) Az egyik Szerződő Fél azon hatóságának vagy szervének, amelynél a kérelmet, nyilatkozatot és jogorvoslatot benyújtották, haladéktalanul továbbítania kell azt a rá vonatkozó szabályok szerint a másik Szerződő Fél illetékes intézményéhez.

(3) Az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint benyújtott ellátás iránti kérelem a másik Szerződő Fél jogszabályai szerinti megfelelő ellátás iránti kérelemnek is minősül, kivéve, ha a kérelmező kifejezetten kéri, hogy a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint megszerzett pénzbeli ellátásra vonatkozó igényjogosultság megállapítását halasszák el.

37. cikk

A diplomáciai és konzuli képviseletek képviseleti joga

A Szerződő Felek diplomáciai és konzuli képviseletei a jogosult kérésére külön meghatalmazás nélkül közvetlenül fordulhatnak a másik Szerződő Fél illetékes hatóságaihoz, összekötő szerveihez és illetékes intézményeihez állampolgáraik érdekvédelme céljából.

38. cikk

Végrehajtás

(1) Az egyik Szerződő Fél bíróságainak végrehajtható határozatait, valamint intézményeinek vagy hatóságainak a társadalombiztosítással kapcsolatos járulékokra és egyéb követelésekre vonatkozó végrehajtható döntéseit és okiratait a másik Szerződő Fél elismeri.

(2) Az elismerés csak akkor tagadható meg, ha az ellentétes lenne azon Szerződő Fél jogszabályaival illetve közrendjével, amelynek valamely határozatot vagy okiratot el kellene ismerni.

(3) Az (1) bekezdés szerint elismert végrehajtható döntéseket és okiratokat a másik Szerződő Fél felségterületén végre kell hajtani. A végrehajtási eljárás lefolytatására azon Szerződő Félnek a végrehajtásra vonatkozó hatályos jogszabályait kell alkalmazni, amelynek felségterületén a szóban forgó határozatok és okiratok végrehajtására sor kerül. A döntéseken és okiratokon feltüntetendő a végrehajthatóságot igazoló záradék (végrehajtási záradék).

(4) A intézmények kölcsönös segítségnyújtása jelen cikk alkalmazásakor nem foglalja magában a bírósági eljárásban való képviseletet.

39. cikk

Kártérítés

(1) Amennyiben az a személy, aki az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint a másik Szerződő Fél felségterületén bekövetkezett egészségkárosodás miatt részesül ellátásban és ezen Szerződő Fél jogszabályai szerint harmadik személlyel szembeni kártérítési igény benyújtására jogosult, abban az esetben az ellátást nyújtó illetékes intézmény jogosult a harmadik személlyel szemben költségei megtérítésére.

(2) Amennyiben egyazon káresetből származó, azonos jellegű ellátásra vonatkozó kártérítési igényjogosultság mindkét Szerződő Fél illetékes intézményét megilleti, a harmadik személy a az (1) bekezdés szerinti kártérítési igényt vagy az egyik vagy a másik intézmény javára történő befizetéssel is kiegyenlítheti úgy, hogy ezáltal mentesül a további ilyen kártérítési kötelezettség alól. Az illetékes intézmények ilyen alapú követeléseiket az általuk folyósított ellátások arányában tartoznak elszámolni egymással.

40. cikk

Jogalap nélküli ellátások visszatérítése

Ha az egyik Szerződő Fél illetékes intézménye jogalap nélkül vagy tévesen folyósított pénzbeli ellátást, az így folyósított összeg a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint folyósított, jelen Egyezmény tárgyi hatálya alá tartozó pénzbeli ellátásból az illető intézmény javára levonható. A levonást az azt végrehajtó intézmény a rá irányadó jogszabályok szerint végzi.

41. cikk

Adatvédelem

(1) Amennyiben a jelen Egyezmény alapján és mindkét Szerződő Félnél alkalmazott jogszabályok szerint személyes adatok továbbítására kerül sor, úgy a Szerződő Felek felségterületén hatályos jogszabályok figyelembe vétele mellett az alábbi rendelkezések érvényesek:

1. Az Egyezmény végrehajtása céljából az egyik Szerződő Fél csak olyan személyes adatokat közölhet a másik Szerződő Fél intézményei részére, amely a nyújtandó ellátás teljesítéséhez szükséges. A fogadó fél ezeket az adatokat kizárólag ilyen célra dolgozhatja és használhatja fel. Minden egyéb esetben az adatok egyéb intézmények felé csak az átadó intézmény előzetes beleegyezésével, valamint az ezen intézményekre vonatkozó hazai jogszabályoknak megfelelően adhatók át.

2. A fogadó intézmény egyedi esetekben és megkeresés alapján tájékoztatja az adatszolgáltató intézményt az átadott adatok felhasználásának céljáról és az ezáltal elért eredményekről.

3. Az adatszolgáltató intézmény köteles figyelemmel lenni a közlendő adatok helyességére, valamint azoknak az adatszolgáltatással elérni kívánt cél szempontjából való szükségességére és arányosságára. Ilyen esetben figyelembe kell venni az illető Szerződő Fél mindenkori belső jogszabályai szerint érvényes adatszolgáltatási tilalmakat. Amennyiben kiderül, hogy a közölt adatok hibásak, vagy hogy olyan adatokat közöltek, amelyeket az adatszolgáltató Szerződő Fél jogszabályai szerint nem lett volna szabad közölni, úgy erről haladéktalanul értesíteni kell a fogadó intézményt. A fogadó intézmény, amennyiben az helyénvaló, köteles az ilyen adatokat helyesbíteni vagy törölni.

4. Az intézmény, illetve illetékes szerv azt a személyt, akire az adatok vonatkoznak, a róla szóló adatokról és azok felhasználási céljáról, a felhasználás jogalapjáról, időtartamáról továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat, kérelmére tájékoztatja. Egyébként az érintett személy jogai a személyéről meglévő információkról való tájékozódása tekintetében annak a Szerződő Félnek a belső jogszabályaihoz igazodnak, amelynek valamely intézményétől, illetve illetékes szervétől a tájékoztatást kérik.

5. Ha az egyik Szerződő Fél valamely intézménye a jelen Egyezmény alapján személyes adatokat szolgáltatott, úgy a másik Szerződő Fél fogadó szerve a rá vonatkozó belső jog által előírt felelősségvállalása keretében nem hivatkozhat az érintett személlyel szemben arra, hogy a közölt adatok helytelenek voltak. A helytelen adatszolgáltatás miatt fizetett kártérítésre a jogsértés helye szerinti Szerződő Fél joga az irányadó.

6. Az átadott személyes adatokat haladéktalanul törölni kell, ha azok már nem szükségesek azon cél érdekében, amiért közölték őket.

7. A személyes adatok átadását, illetve átvételét az átadó és a fogadó intézmény köteles rögzíteni.

8. Az átadó és a fogadó intézmény köteles gondoskodni az átadott személyes adatok hatékony védelméről az illetéktelen hozzáférés, valamint a jogtalan megváltoztatás és az illetéktelen nyilvánosságra hozatal ellen.

9. Mind az adatátvevő, mind az adatátadó Szerződő Fél köteles - az érintett kérelmére - az általa kezelt helytelen adatot helyesbíteni, illetőleg a jogellenesen kezelt adatot törölni. A helyesbítésről vagy törlésről a másik felet haladéktalanul értesíteni kell.

10. A Szerződő Felek biztosítják, hogy az adatvédelemmel kapcsolatos jogaik megsértése esetén az érintett személyek a jogsértés helye szerinti Szerződő Fél joga alapján jogorvoslatra - ideértve a bírói jogorvoslatot - jogosultak legyenek.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései megfelelően alkalmazandóak az üzleti titkokra is, azzal hogy ez nem járhat a személyes adatokhoz fűződő jogok korlátozásával.

42. cikk

A vitás kérdések rendezése

(1) Bármely nézeteltérést, amely a jelen Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerül, a Szerződő Felek illetékes hatóságai közötti konzultációval kell rendezni.

(2) Amennyiben a fennálló probléma az (1) bekezdés szerinti módon nem rendezhető, akkor azt diplomáciai úton kell egyeztetni.

V. RÉSZ

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

43. cikk

Magyarország jelen Egyezménnyel kapcsolatos különleges kötelezettségei

A jelen Egyezmény semmilyen formában nem befolyásolja azokat a kötelezettségeket, amelyek Magyarország európai uniós tagságából fakadnak. Következésképpen jelen Egyezmény rendelkezései sem együttesen, sem önmagukban nem idézhetők vagy értelmezhetők úgy, mint amelyek érvénytelenítik, módosítják vagy bármilyen más módon befolyásolják Magyarországnak különösen a Csatlakozási Szerződéssel vállalt, az Európai Közösséget létrehozó Szerződésből, az Európai Unióról szóló Szerződésből, valamint általában véve az Európai Unió elsődleges és másodlagos jogából származó kötelezettségeit.

44. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) A jelen Egyezmény nem biztosítja az ellátásra való jogosultságot a hatályba lépése előtti időszakra.

(2) Jelen Egyezmény alkalmazása során figyelembe kell venni a hatálybalépése előtt a Szerződő Felek jogszabályai szerint fennállott jogilag jelentős körülményeket is.

(3) A jelen Egyezmény hatálybalépése előtt egyedi esetekben hozott döntések a jelen Egyezmény alkalmazását nem akadályozzák.

(4) A jelen Egyezmény hatálybalépése előtt megállapított ellátásokat az Egyezmény hatályba lépését követő 1 éven belül a jogosult kérelmére felül kell vizsgálni a jelen Egyezmény rendelkezései szerint, és a vizsgálat eredményétől függően a magasabb összegű ellátást kell folyósítani számára.

45. cikk

Hatályon kívül helyezés

A jelen Egyezmény hatályba lépésével egyidejűleg a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Kormánya között állampolgáraik szociális biztonságával kapcsolatos kérdések rendezése tárgyában 1957. október 7-én, Budapesten aláírt egyezmény hatályát veszti Magyarország és a Macedón Köztársaság vonatkozásában, kivéve a megszerzett igényjogosultságok vagy a folyamatban lévő igények elbírálása tekintetében, ha azok azon időszakra vonatkoznak, amikor a jelen Egyezménnyel hatályon kívül helyezett korábbi egyezmény hatályban volt.

46. cikk

Hatályba lépés

(1) Jelen Egyezményt meg kell erősíteni. A Szerződő Felek írásban, diplomáciai úton kölcsönösen értesítik egymást, hogy az Egyezmény hatályba lépéséhez szükséges nemzeti jogi eljárásoknak eleget tettek.

(2) Jelen Egyezmény a diplomáciai úton tett későbbi értesítés kézhezvételét követő harmadik hónap első napján lép hatályba.

47. cikk

Időbeli hatály és felmondás

(1) A jelen Egyezményt a Szerződő Felek határozatlan időre kötik. Mindkét Szerződő Fél jogosult a jelen Egyezményt - diplomáciai úton - bármely naptári év december 31-ével legalább három hónapos határidővel írásban felmondani.

(2) A jelen Egyezmény felmondása esetén annak rendelkezéseit az annak alapján megszerzett jogokra továbbra is alkalmazni kell.

Ennek hiteléül a Szerződő Felek meghatalmazottai a jelen Egyezményt aláírták és pecsétjükkel látták el.

Készült Budapesten 2014. november 20-án magyar és macedón nyelven. Mindkét szöveg egyaránt hiteles.

(aláírások)”

4. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 2. § és a 3. § az Egyezmény 46. cikk (2) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. * 

(3) Az Egyezmény, illetve a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. * 

(4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az egészségügyért felelős miniszter gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére