A jogszabály mai napon ( 2019.08.26. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

44/2015. (III. 12.) Korm. rendelet

a többes ügynöki és az alkuszi felelősségbiztosítási szerződés minimális tartalmi követelményeiről

A Kormány a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 437. § e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A többes ügynöki és az alkuszi tevékenység végzésének feltételét képező, a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 391. § (6) bekezdés a) pontjában és 403. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettség teljesítéséhez az a felelősségbiztosítási szerződés fogadható el, amely megfelel az e rendeletben meghatározott követelményeknek.

2. § (1) A felelősségbiztosítási szerződés kiterjed

a) a többes ügynöki tevékenység végzése során, e minőségben,

b) az alkuszi tevékenység végzése során, e minőségben az ügyfél irányába

okozott olyan kár megtérítésére, illetve felmerült sérelemdíj megfizetésére, amelyre jogszabály értelmében a tevékenységet végző biztosításközvetítő köteles.

(2) A felelősségbiztosítási szerződés kiterjed az olyan kár megtérítésére, illetve sérelemdíj megfizetésére is, amely az (1) bekezdésben meghatározott biztosításközvetítővel munkaviszonyban, megbízási vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző személy - adott jogviszonyával összefüggő - biztosításközvetítői tevékenysége eredményeképpen merül fel.

3. § A felelősségbiztosítási szerződés területi hatálya az Európai Unió egész területére kiterjed.

4. § (1) A felelősségbiztosítási szerződésnek a többes ügynök esetén a Bit. 391. § (6) bekezdésében, míg az alkusz esetén a Bit. 403. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárokig kell fedezetet biztosítania (a továbbiakban: biztosítási összeghatár).

(2) Azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen okozati összefüggésben lévő, időben összefüggő több káresemény, illetve sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelem egy biztosítási eseménynek minősül.

5. § (1) Ha a felek önrészesedésben állapodnak meg, a szerződésben rögzíteni kell az erre vonatkozó rendelkezéseket.

(2) Az önrészesedés mértéke biztosítási eseményenként a kétmillió forintot nem haladhatja meg.

(3) Az önrészesedés a biztosító által fedezetbe vont kártérítésnek, illetve sérelemdíjnak az a része, amelyért a biztosító felé a biztosított, illetve a szerződő áll helyt, azonban a biztosító e vonatkozásban nem korlátozhatja a szolgáltatását a károsulttal szemben.

6. § Ha a biztosító biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot állít ki, annak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a biztosító neve, székhelye és a biztosítási fedezetet igazoló dokumentum száma,

b) a biztosított neve és lakóhelye (székhelye),

c) a biztosítási összeghatár,

d) a biztosítás tárgyának megjelölése,

e) a biztosítási fedezet időtartama,

f) a biztosítási időszak tartama, valamint kezdeti időpontja,

g) az önrészesedés mértéke,

h) a biztosító szolgáltatása korlátozásának esetei, az alkalmazott kizárások.

7. § A biztosító nem zárhatja ki az elmaradt hasznot.

8. § A biztosító a megszűnéstől számított tizenöt napon belül köteles tájékoztatni a szerződő felet, illetve a biztosítottat a felelősségbiztosítási szerződés megszűnéséről.

9. § Ez a rendelet 2016. január 1-jén lép hatályba.

10. § (1) *  Az e rendeletben meghatározott felelősségbiztosítási szerződésre vonatkozó szabályokat az e rendelet hatálybalépésekor már fennálló felelősségbiztosítási szerződések esetén az e rendelet hatálybalépését követő legkésőbb egy éven belül kell alkalmazni.

(2)-(3) * 

11. § * 


  Vissza az oldal tetejére