1. § *
2. § Az Nkt. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka szakaszai a következők:
a) az óvodai nevelés szakasza, amely a gyermek hároméves korában kezdődik, és addig az időpontig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését meg nem kezdi,
b) az alapfokú nevelés-oktatás szakasza, amely az első évfolyamon kezdődik, a nyolcadik évfolyam végéig tart és két részre tagolódik:
ba) az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó alsó, és
bb) az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó felső tagozat,
c) a középfokú nevelés-oktatás szakasza, amely – a hat és nyolc évfolyammal működő gimnázium kivételével – a kilencedik évfolyamon kezdődik és a tizenkettedik, szakközépiskola esetében a tizenharmadik évfolyam végén fejeződik be,
d) az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza, amely az alapfokú nevelés-oktatás szakasza után kezdődik, és szakgimnáziumban a tizenharmadik vagy a tizennegyedik, szakközépiskolában a tizenegyedik, szakiskolában a kerettantervben meghatározott évfolyamon fejeződik be.”
3. § *
4. § *
5. § Az Nkt. 9. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A nyolcadik évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány – iskolatípustól függetlenül – alapfokú iskolai végzettséget tanúsít. Alapfokú iskolai végzettség a Szakképzési Hídprogramban is szerezhető.
(6) A középiskola befejező évfolyamának sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány, továbbá a szakközépiskolában iskolai rendszerű szakképzés keretében szerzett Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítvány középfokú végzettséget tanúsít.”
6. § Az Nkt. 10. és 11. alcíme helyébe a következő alcímek lépnek, ezzel egyidejűleg az Nkt. a következő 11/A. alcímmel egészül ki:
„10. A szakgimnázium
12. § (1) A szakgimnáziumnak szakmai érettségi végzettséget adó érettségire és ehhez kapcsolódó szakképesítés megszerzésére, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama és a szakképzésről szóló törvény alapján az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A szakgimnáziumban a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. Szakgimnáziumnak minősül az az intézmény is, amely a szakképzésről szóló törvény szerint kizárólag a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára készít fel.
(2) A szakgimnáziumban az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítéshez kapcsolódóan tehető szakmai érettségi vizsga, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető.
(3) A kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig az ágazathoz tartozó szakképesítések közös tartalmi elemeit, valamint az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés tartalmi elemeit magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik, az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett.
(4) A szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező, érettségi végzettséget szerzett tanulók részére a szakgimnáziumban az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítés keretében a szakképzési évfolyamok száma kettő. Ebben az esetben a szakgimnázium a komplex szakmai vizsgára történő felkészítést a tizenharmadik-tizennegyedik (első-második szakképzési) évfolyamon szervezi meg.
(5) Ha a művészeti szakgimnázium a tehetséggondozás keretében művészeti szakvizsgára készít fel, a szakképzés és az alapfokú, továbbá a középfokú iskolai nevelés-oktatás szakasza követelményeinek teljesítése egymástól függetlenül is folyhat (a továbbiakban: párhuzamos oktatás).
(6) Párhuzamos oktatás esetén a tanuló az alapfokú, továbbá a középfokú iskolai nevelés-oktatás szakasza és a szakképzés követelményeit ugyanabban az iskolában, eltérő évfolyamokon is teljesítheti, a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint a nevelő és oktató munka az ötödik, hetedik vagy a kilencedik évfolyamon kezdődhet, a tanuló heti óraszáma legfeljebb negyven óra.
11. A szakközépiskola
13. § (1) A szakközépiskolának öt évfolyama van, amelyből
a) három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyam, valamint
b) további kettő, érettségi vizsgára felkészítő évfolyam.
(2) Szakközépiskolának minősül az az intézmény is, amely a szakképzésről szóló törvény szerint kizárólag szakmai elméleti és gyakorlati oktatást folytat a szakképzési évfolyamokon.
(3) A szakközépiskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések körében a szakképzési kerettanterv szerint folyhat szakképzés. A közismereti oktatás a szakközépiskolában a szakközépiskolai közismereti kerettanterv alapján folyik. A szakközépiskolában a szakmai vizsgára történő felkészítésre vonatkozó további rendelkezéseket a szakképzésről szóló törvény határozza meg. A szakközépiskolában, ha a művészeti szakmai vizsgára készít fel, párhuzamos oktatás is folyhat.
(4) A szakközépiskolában államilag elismert szakképesítést szerzett tanuló dönt arról, hogy továbbtanul-e az érettségi vizsgára felkészítő további két évfolyamon.
(5) Alapfokú iskolai végzettség hiányában a szakközépiskolába történő felvétel feltétele:
a) a tizennegyedik életév betöltése, és
b) a szakközépiskolában szervezett Szakképzési Hídprogram szerinti tanév teljesítése.
11/A. Szakiskola és készségfejlesztő speciális szakiskola
13/A. § (1) A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelés-oktatása céljából
a) a szakiskola a többi tanulóval sajátos nevelési igénye miatt együtthaladásra képtelen tanulókat készíti fel szakmai vizsgára és nyújt részükre a munkába álláshoz és az életkezdéshez szükséges ismereteket,
b) a készségfejlesztő speciális szakiskola a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását.
(2) A szakiskolában, készségfejlesztő speciális szakiskolában az évfolyamok száma a speciális kerettanterv szerint meghatározott.”
7. § Az Nkt. 12. alcíme helyébe a következő alcím lép:
„12. Köznevelési és Szakképzési Hídprogramok
14. § (1) A Köznevelési és Szakképzési Hídprogramok segítséget nyújtanak a tanulónak a középfokú nevelés-oktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz vagy a munkába álláshoz, valamint az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez a komplex, tanulmányi, szociális, kulturális, képességbeli és személyiségfejlesztést támogató pedagógiai tevékenységgel.
(2) A Köznevelési Hídprogram kerettantervét az oktatásért felelős miniszter rendeletben adja ki. A Szakképzési Hídprogram kerettantervét a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az oktatásért felelős miniszter egyetértésével és a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter véleményének kikérésével rendeletben adja ki.
(3) A Köznevelési Hídprogramban közreműködő intézményeket az állami intézményfenntartó központ jelöli ki. A Szakképzési Hídprogramban közreműködő intézményeket a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter – az általuk fenntartott szakképző iskolák tekintetében – az oktatásért felelős miniszter véleményének kikérésével és a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter egyetértésével jelöli ki.”
8. § *
9. § *
10. § *
11–13. § *
14. § Az Nkt. 99. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:
„(15) 2016. szeptember 1-jétől szakközépiskolában a középfokú nevelés-oktatásban a 9–11. évfolyamon főiskolai szintű végzettséggel és tanári szakképzettséggel is betölthető pedagógus-munkakör, feltéve, hogy a mesterfokozatú, a tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettséget és szakképzettséget 2021. szeptember 1-jéig megszerzi az érintett. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni és pedagógus-munkakörben a szakközépiskolában továbbra is alkalmazható, de az érettségi vizsgán vizsgáztató tanár nem lehet az, akinek a rá irányadó öregségi nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatárig tíz évnél kevesebb ideje van hátra.”
15. § *
16. § (1) Az Nkt. 3. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
(2) Az Nkt. 4. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
(3) *
17. § Az Nkt.
1–3. *
4. 5. § (4) bekezdésében a „szakiskolai” szövegrész helyébe a „szakközépiskolai”,
5. 6. § (1) bekezdésében a „munkakör betöltésére képesít” szövegrész helyébe a „szakképesítés megszerzését is magában foglalja”,
6. 6. § (2a) bekezdésében a „szakiskolában” szövegrész helyébe a „szakközépiskolában”,
7. 9. § (7) bekezdésében a „szakközépiskolában” szövegrész helyébe a „szakgimnáziumban”, a „szakközépiskola” szövegrész helyébe a „szakgimnázium”,
8. 21. § (3) bekezdés i) pontjában a „szakközépiskola” szövegrész helyébe a „szakgimnázium”,
9. *
10. 35. § (1) bekezdésében az „erkölcstan óra” szövegrész helyébe az „etika óra”, valamint a 35/A. §-ában az „erkölcstan óra” szövegrészek helyébe az „etika óra”,
11. *
12. 36. § (3) bekezdésében a „szakközépiskola” szövegrész helyébe a „szakgimnázium”, a „szakiskola” szövegrész helyébe a „szakközépiskola”,
13. 36. § (4) bekezdés a) pontjában a „szakközépiskola” szövegrész helyébe a „szakgimnázium”, a „szakiskola” szövegrész helyébe a „szakközépiskola”,
14. *
15. 45. § (7) bekezdésében a „Köznevelési Hídprogram” szövegrész helyébe a „Köznevelési és Szakképzési Hídprogram”,
16. 57. § (8) bekezdésében a „szakiskola” szövegrész helyébe a „szakközépiskola”, a „szakközépiskola” szövegrész helyébe a „szakgimnázium”,
17. 60. § (5) bekezdés a) pontjában a „7. § (1) bekezdés b)–e) és g) pontjában felsorolt” szövegrész helyébe a „7. § (1) bekezdés b)–f) és h) pontjában felsorolt”,
18–19. *
20. 67. § (5) bekezdésében a „szakközépiskola” szövegrész helyébe a „szakgimnázium”,
21–27. *
28. 98. § (6) bekezdésében az „erkölcstan tantárgy” szövegrész helyébe az „etika tantárgy”, az „erkölcstan oktatásához szükséges” szövegrész helyébe az „etika oktatásához szükséges”,
29. 98. § (10) bekezdésében a „szakiskolában” szövegrész helyébe a „szakközépiskolában”,
30. *
szöveg lép.
18. § *
19. § Nem lép hatályba a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2014. évi CV. törvény 30. § 10. pontja.
20. § (1) Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) A 9. § 2015. július 1-jén lép hatályba.
(3) A 3. § 2016. január 1-jén lép hatályba.
(4) Az 1. §, a 2. §, a 4–7. §, a 14. §, a 16. § (1) és (2) bekezdése, a 17. § 4–8., 10., 12., 13., 15–17., 20., 28. és 29. pontja, valamint az 1. és 2. melléklet 2016. szeptember 1-jén lép hatályba.
(5) A 10. § 2018. szeptember 1-jén lép hatályba.
1. Az Nkt. 3. mellékletében foglalt táblázat 6. sora helyébe a következő sor lép:
| (A | B | C | ||
| 1 | A nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszai/ Nevelési-oktatási intézmények | Pedagógus-munkakör | Az alkalmazáshoz szükséges szakképzettség) | |
| „ | ||||
| 6 | 9–13. évfolyam középiskolában/középfokú nevelés-oktatás | középiskolai tanár | egyetemi szintű vagy mesterfokozatú, a tantárgynak megfelelő szakos tanár | |
| ” | ||||
2. Az Nkt. 3. mellékletében foglalt táblázat 10. és 11. sora helyébe a következő sorok lépnek:
| (A | B | C | ||
| 1 | A nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszai/ Nevelési-oktatási intézmények | Pedagógus-munkakör | Az alkalmazáshoz szükséges szakképzettség) | |
| „ | ||||
| 10 | Alapfokú művészeti iskola és művészeti szakközépiskola | szakmai tantárgyat tanító tanár | a művészeti tárgynak megfelelő szakirányú tanár, művészeti tárgynak megfelelő művész | |
| 11 | Művészeti szakgimnázium | szakmai tantárgyat tanító tanár | a művészeti tárgynak megfelelő szakirányú egyetemi szintű vagy mesterfokozatú tanár, művészeti tárgynak megfelelő művész | |
| ” | ||||
1. Az Nkt. 4. mellékletében foglalt táblázat 4. sora helyébe a következő sor lép:
| (A | B | ||||
| 1 | Intézménytípus/Oktatási forma | Osztály- és csoportlétszámok | |||
| 2 | BA minimum | BB maximum | BC átlag) | ||
| „ | |||||
| 4 | Gyógypedagógiai óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport | 5 | 13 | 9 | |
| ” | |||||
2. Az Nkt. 4. mellékletében foglalt táblázat 7. sora helyébe a következő sor lép:
| (A | B | ||||
| 1 | Intézménytípus/Oktatási forma | Osztály- és csoportlétszámok | |||
| 2 | BA minimum | BB maximum | BC átlag) | ||
| „ | |||||
| 7 | Gimnázium és szakgimnázium | 26 | 34 | 28 | |
| ” | |||||
3. Az Nkt. 4. mellékletében foglalt táblázat 9. és 10. sora helyébe a következő sorok lépnek:
| (A | B | ||||
| 1 | Intézménytípus/Oktatási forma | Osztály- és csoportlétszámok | |||
| 2 | BA minimum | BB maximum | BC átlag) | ||
| „ | |||||
| 9 | Szakközépiskola elméleti képzés | 16 | 28 | 24 | |
| 10 | Szakgimnázium, szakközépiskola gyakorlati képzés | 6 | 12 | 10 | |
| ” | |||||
4. Az Nkt. 4. mellékletében foglalt táblázat 13. és 14. sora helyébe a következő sorok lépnek:
| (A | B | ||||
| 1 | Intézménytípus/Oktatási forma | Osztály- és csoportlétszámok | |||
| 2 | BA minimum | BB maximum | BC átlag) | ||
| „ | |||||
| 13 | Művészeti szakgimnázium közismereti | 14 | 29 | 23 | |
| 14 | Művészeti szakgimnázium szakmai elmélet | 6 | 29 | 10 | |
| ” | |||||
