1. § *
2. § *
3. § (1) *
(2) *
4. § (1) *
(2) *
5-7. § *
8-10. § *
11. § *
12-16. § *
17. § (1)-(2) *
(3) *
18. § *
19. § (1) *
(2) *
20. § (1) *
(2) *
21. § *
22. § (1)-(3) *
(4) *
(5) *
(6) *
23. § (1) Az Szt. 3. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott szakmai képzés]
„a) a Szakképzési Hídprogram keretében megszerezhető részszakképesítés megszerzésére,”
[irányul.]
(2) Az Szt. 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) E törvény hatálya kiterjed az általános iskolai oktatást nyújtó iskolában, a szakközépiskolában, a szakgimnáziumban és a szakiskolában folyó pályaorientációra, a pályaorientációs, életpálya-tanácsadási szolgáltatásban részt vevőkre és a pályaorientációs tanácsadást nyújtókra, továbbá a pályakövetési rendszert működtető szervre és azokra, akiknek a pályakövetési rendszerrel szemben adatszolgáltatási kötelezettségük áll fenn.”
24-25. § *
26. § *
27. § (1) *
(2) *
28. § *
29. § Az Szt. 15. alcíme helyébe a következő alcím lép:
„15. A szakgimnáziumban folyó szakképzésre vonatkozó különös szabályok
21. § Az OKJ szerint iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítés-ráépülés esetén a szakképzési évfolyamok száma nem lehet több négy szakképzési évfolyamnál.
22. § (1) A szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése a szakgimnázium pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint a tanulmányokba beszámítható, amelynek mértékéről és tartalmáról a kerettantervben meghatározottak figyelembevételével az iskola igazgatója határoz.
(2) A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével, azzal, hogy legkésőbb a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha az érettségi végzettség megszerzésére az e bekezdésben meghatározott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg.
(3) Kizárólag szakképzési évfolyamokon folyhat nevelés-oktatás a szakgimnáziumban, ha a szakgimnázium olyan tanulót készít fel a komplex szakmai vizsgára, aki - figyelembe véve a (2) bekezdésben foglaltakat - teljesítette a szakképzési évfolyamra történő belépés követelményeit.”
30. § Az Szt. 16. alcíme helyébe a következő alcím lép:
„16. A szakközépiskolában folyó szakképzésre vonatkozó különös szabályok
23. § (1) Kizárólag szakmai elméleti és gyakorlati oktatás akkor folyhat a szakközépiskola szakképzési évfolyamain, ha a szakközépiskola olyan tanulót készít fel a komplex szakmai vizsgára, aki a szakközépiskolai kilencedik-tizenegyedik évfolyamra vonatkozó közismereti kerettantervben előírt követelményeket vagy a középiskola tizedik évfolyamát eredményesen teljesítette.
(2) Az (1) bekezdés szerint szervezett szakközépiskolai képzésben a szakképzési évfolyamok száma a közismereti kerettantervben előírt követelményeket teljesítő tanuló, valamint a gimnáziumban szerzett érettségivel vagy nem szakirányú szakmai érettségivel rendelkező tanuló esetén az OKJ-ban az adott szakképesítésre meghatározottnál eggyel kevesebb.
(3) Azon tanuló részére, aki szakirányú szakmai érettségi végzettséget szerzett, a szakközépiskolai képzés - a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározottak szerint - a (2) bekezdésben meghatározott időnél rövidebb idő alatt is megszervezhető.
(4) Ha a szakközépiskola több szakképesítés megszerzésére készít fel, a szakképzési évfolyamok száma - a felkészítési időtől függően - az egyes szakképzésekben eltérhet egymástól.
24. § (1) A szakközépiskolában folyó érettségi vizsgára felkészítő kétéves képzésben csak iskolai rendszerű képzésben államilag elismert szakképesítést szerzett tanuló folytathatja tanulmányait.
(2) Az OKJ-ban meghatározott körbe tartozó, érettségire épülő szakirányú szakképesítés megszerzése céljából a felnőttoktatás keretében folyó iskolai rendszerű szakképzésbe vagy az iskolarendszeren kívüli szakképzésbe bekapcsolódhat az is, aki rendelkezik a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében meghatározottak szerinti szakirányú iskolai rendszerű képzésben szerzett szakképesítéssel, az e szakképesítéssel betölthető munkakörben szerzett legalább ötéves gyakorlattal és az adott szakképesítésben tett mestervizsgával.”
31. § Az Szt. a következő VIII/A. Fejezettel egészül ki:
„VIII/A. Fejezet
A Szakképzési Hídprogram
24/A. § (1) A Szakképzési Hídprogram két évfolyamos képzési idejű és záróvizsgával, valamint részszakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgával zárul. A Szakképzési Hídprogram keresztfélévben is indítható.
(2) Az a tanuló, aki annak a tanévnek a végéig, amelyben betölti a tizenötödik életévét, és legfeljebb hat általános iskolai évfolyamot végzett el sikeresen, további tanulmányait a Szakképzési Hídprogramban folytatja. E határidő egy évvel meghosszabbodik abban az esetben, ha a tanuló az általános iskola első évfolyamán a tanulmányait a hetedik életévében kezdte meg, az első évfolyamot megismételte, továbbá ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudta teljesíteni, mert tartós gyógykezelés alatt állt vagy a tanulmányait külföldön folytatta.
(3) A Szakképzési Hídprogramban részt vehet az is, aki már nem tanköteles és a képzésbe való belépés időpontjáig legfeljebb a huszonharmadik életévét töltötte be.
(4) A Szakképzési Hídprogramot a tanuló nem ismételheti meg.
(5) A Szakképzési Hídprogram záróvizsgája sikeres teljesítése esetén a szervező iskola alapfokú iskolai végzettséget igazoló tanúsítványt állít ki az alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező tanuló számára.
(6) A Szakképzési Hídprogramban résztvevő tanuló ösztöndíjat kap, az érintett tanulók egyéni képességeihez igazodó pedagógiai tevékenységrendszer megvalósításában részt vevő pedagógus pótlékra jogosult a Kormány rendeletében meghatározottak szerint.
(7) A Szakképzési Hídprogram kerettantervét az oktatásért felelős miniszter egyetértésével és a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter véleményének kikérésével a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendeletben határozza meg.
(8) Szakképzési Hídprogram szakközépiskolai és szakiskolai feladatot ellátó intézményben - a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendeletében meghatározott módon - szervezhető. A Szakképzési Hídprogramban közreműködő intézményeket - a (9) bekezdésben meghatározott kivétellel - a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter egyetértésével és az oktatásért felelős miniszter véleményének kikérésével a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter jelöli ki.
(9) A 4/A. § (2) bekezdése szerinti miniszter által fenntartott iskolák esetén a Szakképzési Hídprogramban közreműködő intézményeket a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter egyetértésével és az oktatásért felelős miniszter véleményének kikérésével a 4/A. § (2) bekezdése szerinti miniszter jelöli ki.”
32. § (1) Az Szt. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szakképző iskolában az iskolai rendszerű szakképzésben folyó szakmai elméleti és gyakorlati képzést a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján és e törvénynek a szakmai elméleti és gyakorlati képzésre vonatkozó rendelkezései szerint kell megszervezni. A nemzeti köznevelésről szóló törvénynek az osztály- és csoportlétszámokat meghatározó mellékletében a szakgimnáziumi, szakközépiskolai gyakorlati képzésre megállapított minimális csoportlétszám-feltételeket a tanulószerződés alapján és az együttműködési megállapodás alapján, iskolai tanműhelyen kívül folyó gyakorlati képzésben részt vevő tanuló esetében nem kell alkalmazni, azzal, hogy a maximális csoportlétszám legfeljebb négy fővel lehet magasabb.”
(2) Az Szt. 25. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A szakképző iskolában a tanuló részszakképesítésre nem iskolázható be, kivéve, ha a felkészítés a Szakképzési Hídprogram keretében, valamint a szakiskolában részszakképesítés megszerzésére irányul.”
(3) *
33. § (1) Az Szt. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szakközépiskolai vagy szakiskolai képzésben a kilencedik évfolyamon a szakmai gyakorlati képzést - az összefüggő szakmai gyakorlat kivételével - a szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kell megszervezni.”
(2) *
(3) Az Szt. 26. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A szakgimnázium, a szakközépiskola és a szakiskola tanulóját a szakképzési évfolyamokon tanulószerződés alapján folyó gyakorlati képzés keretében megilletik mindazon jogok, amelyet
a) az érdekvédelem tekintetében a munka törvénykönyvéről szóló törvény, valamint
b) az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés követelményei tekintetében a munkavédelemre vonatkozó törvény és végrehajtási rendeletei
biztosítanak a munkavállaló részére. E rendelkezések alkalmazásában munkavállalón a tanulót, munkáltatón a gyakorlati képzés szervezőjét, munkaviszonyon a tanulószerződéses jogviszonyt kell érteni.”
34. § (1) Az Szt. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gazdasági kamara annak mérésére, hogy a tanuló a szakközépiskolai vagy szakiskolai képzés első szakképzési évfolyamán elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, a szakképző iskola és a szakképesítésben érintett országos gazdasági érdek-képviseleti szervezet képviselőjének bevonásával a szakmai és vizsgakövetelményben előírt szintvizsgát szervez az első szakképzési évfolyam tanévében, a február első tanítási napjától április utolsó tanítási napjáig terjedő időszakban.”
(2) Az Szt. 28. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Szintvizsgát annak a szakközépiskolai vagy szakiskolai képzésben részt vevő tanulónak kötelező tennie, aki nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt a szakmai képzésben, és nem rendelkezik érettségi végzettséggel.”
35. § *
36. § (1) Az Szt. 30. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A szakképző iskolában szakmai elméleti tárgy oktatására közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban vagy óraadóként határozott időre foglalkoztatható az a pedagógus végzettséggel nem rendelkező szakember is, aki az előírt felsőfokú végzettséggel rendelkezik, ha a munkakör pedagógus szakképzettséggel rendelkezővel nem tölthető be. A nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott állandó saját alkalmazotti létszámra vonatkozó feltétel teljesítésének vizsgálatakor a szakképző iskola alapfeladatának ellátásához szükséges számított alkalmazotti létszámából - legfeljebb harmincszázalékos mértékben csökkentve - le kell vonni az e bekezdés szerint betöltött alkalmazotti létszámot.”
(2) Az Szt. 30. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (5) bekezdésben meghatározott szakember bekapcsolódhat a pedagógus-életpálya előmeneteli és illetményrendszerébe a következő eltérésekkel:
a) a szakember besorolásánál a munkakör betöltéséhez előírt felsőfokú végzettség megszerzése után munkavégzésre irányuló jogviszonyban szakirányú, nem pedagógus-munkakörben szerzett gyakorlatot be kell számítani,
b) a szakembert, ha a munkakör betöltéséhez előírt felsőfokú végzettség megszerzése után munkavégzésre irányuló jogviszonyban legalább két év szakirányú, nem pedagógus-munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkezik, minősítési eljárás nélkül a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott pedagógus I. fokozatba kell sorolni,
c) az a) és b) pont szerinti szakembernek a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott pedagógus II. fokozat eléréséhez az előírt gyakorlat teljesítésén túl meg kell szereznie a pedagógus végzettséget vagy szakirányú továbbképzésben alap- vagy mesterfokozatot követően további szakirányú szakképzettséget.”
37-40. § *
41. § (1) *
(2) *
42-47. § *
48. § *
49-56. § *
57. § *
58-60. § *
61. § *
62. § *
63. § *
64. § *
65. § (1)-(2) *
(3) *
(4) *
66. § (1) *
(2) *
(3) *
67. § (1) Az Szt. 92. §-a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A 2016/2017-es tanévtől szakképzés kizárólag szakgimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai formában indítható.
(2b) E törvény 2016. augusztus 31-én hatályos rendelkezései szerinti
a) szakközépiskolai szakmai elméleti és gyakorlati képzést szakgimnáziumban,
b) szakiskolai szakmai elméleti és gyakorlati képzést szakközépiskolában,
c) speciális szakiskolai szakmai elméleti és gyakorlati képzést szakiskolában
kell 2016. szeptember 1-jétől kifutó jelleggel megszervezni.”
(2) Az Szt. 92. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A (11) bekezdésben meghatározott esetben a (3) bekezdés b) pontja szerinti térségi integrált szakképző központ tagja lehet az állami intézményfenntartó és szakképző iskolája, valamint az állami szakképzési és felnőttképzési szerv által fenntartott szakképző iskola. A szakképző iskola állami fenntartója több térségi integrált szakképző központ tagja is lehet.”
(3)-(4) *
68-70. § *
71. § (1) *
(2) Az Szt.
a) 2. § 37. pontjában, 28. § (3) bekezdésében, 29. § (1) bekezdés a) pontjában, 48. § (1) bekezdés e) pontjában és 57. § h) pontjában a „szakiskolai” szövegrész helyébe a „szakközépiskolai vagy szakiskolai” szöveg,
b) 2. § 37. pontjában a „szakközépiskolákban” szövegrész helyébe a „szakgimnáziumban” szöveg,
c) 29. § (1) bekezdés a) pontjában, 84. § (5b) bekezdésében, 86. § (10) bekezdésében és 88. § (5) bekezdésében a „szakközépiskolai” szövegrész helyébe a „szakgimnáziumi” szöveg,
d) 4/A. § (1) és (2) bekezdésében a „szakközépiskolai” szövegrészek helyébe a „szakgimnáziumi” szöveg,
e) 28. § (5) bekezdésében a „szakiskola” szövegrész helyébe a „szakközépiskola és a szakiskola” szöveg,
f) 29. § (1) bekezdésében a „szakközépiskolában” szövegrészek helyébe a „szakgimnáziumban” szöveg
lép.
(3) *
72. § (1) *
(2) *
(3) Hatályát veszti az Szt. 2. § 36. pontja.
73. § (1) *
(2) *
(3) *
74. § (1)-(5) *
(6) *
(7)-(9) *
75. § *
76-77. § *
78-79. § *
80. § *
81. § *
82. § *
83. § (1)-(2) *
(3)-(4) *
84. § *
85-86. § *
87. § (1) *
(2) *
(3) *
88. § (1) *
(2) *
89-90. § *
91. § *
92. § Nem lép hatályba a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény 365. §-a és 366. §-a.
93. § (1) Ez a törvény - a (2)-(10) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) A 48. §, 64. § és a 72. § (2) bekezdése 2015. július 1-jén lép hatályba.
(3) Az 1. §, a 3. § (1) bekezdése, a 4. § (1) bekezdése, a 78. §, a 79. §, a 82. §, a 83. § (3) és (4) bekezdése és a 87. § (2) bekezdése 2015. szeptember 1-jén lép hatályba.
(4) A 91. § e törvény kihirdetését követő kilencvenedik napon lép hatályba.
(5) A 61. § 2015. október 1-jén lép hatályba.
(6) A 20. § (2) bekezdése 2015. december 31-én lép hatályba.
(7) A 2. §, a 3. § (2) bekezdése, a 4. § (2) bekezdése, az 5-7. §, a 11. §, a 17. § (1) és (2) bekezdése, a 19. § (2) bekezdése, a 22. § (4) bekezdése, a 28. §, a 63. §, a 71. § (3) bekezdése, a 73. § (2) bekezdése, a 74. § (1)-(5) és (7)-(9) bekezdése, a 76. §, a 77. §, a 80. §, a 83. § (1) és (2) bekezdése, a 84. §, a 87. § (3) bekezdése, a 88. § (2) bekezdése, a 89. § és a 90. § 2016. január 1-jén lép hatályba.
(8) A 26. §, az 57. §, a 65. § (3) bekezdése, a 66. § (1) és (3) bekezdése 2016. július 1-jén lép hatályba.
(9) A 23. §, a 29-31. §, a 32. § (1) és (2) bekezdése, a 33. § (1) és (3) bekezdése, a 34. §, a 36. §, a 67. § (1) és (2) bekezdése, a 71. § (2) bekezdése és a 72. § (3) bekezdése 2016. szeptember 1-jén lép hatályba.
(10) A 22. § (5) bekezdése, a 27. § (1) bekezdése és a 41. § (2) bekezdése 2019. szeptember 1-jén lép hatályba.
94. § Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i, 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
