A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés l) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 109. § 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 9. és 10. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben –,
a 2. alcím tekintetében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 90. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 109. § 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 16. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben –
a következőket rendelem el:
1. § A közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és rakodógépek kezelőinek képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet hatálya kiterjed)
„a) a közúti áruszállításhoz kapcsolódó árumozgatásra alkalmas gépre, továbbá a járműre szerelt, önjáró vagy vontatott, valamint a közutak építéséhez, fenntartásához használt emelő-, rakodó- és útépítő gépre (a továbbiakban együtt: emelő- és rakodógép),”
2. § Az R. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) A gépkezelők képzése szaktanfolyamon történik.
(2) Szaktanfolyamra az jelentkezhet, aki
a) a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott életkori és egészségügyi feltételeknek megfelel, és
b) az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott – a megszerezni kívánt gépcsoporthoz tartozó – könnyű- vagy nehézgépkezelői szakképesítéssel rendelkezik, vagy építő- és anyagmozgató gépkezelő szakképesítő vizsgát tett, kivéve, ha már rendelkezik hatályos gépkezelői képesítéssel.
(3) Szaktanfolyami oktatást az a képző szerv végezhet, amely megfelel a 3. mellékletben meghatározott feltételeknek.
(4) A szaktanfolyamon való részvétel kötelező. A szaktanfolyam keretében gépcsoportonként és tanulónként legalább 3 tanóra gyakorlati oktatást, valamint tanfolyamonként 1 óra munkavédelmi és elsősegély oktatást kell tartani, egy tanóra időtartama 45 perc.
(5) A szaktanfolyamon az oktathat, aki megfelel a szakképzésről szóló törvényben meghatározott feltételeknek, valamint a választott gépcsoportba tartozó gép kezelésére jogosító, e rendeletben meghatározott jogosítvánnyal rendelkezik.
(6) Az oktatás ismeretanyagát a 4. melléklet tartalmazza.”
3. § Az R. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) Vizsgát az tehet, aki
a) a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott életkori és egészségügyi feltételeknek megfelel, valamint
b) rendelkezik
ba) az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott – a megszerezni kívánt gépcsoporthoz tartozó – könnyű- vagy nehézgépkezelői szakképesítéssel, vagy építő- és anyagmozgató gépkezelő szakképesítő vizsga eredményes teljesítését igazoló okmánnyal, és a 4. §-ban meghatározott szaktanfolyamot elvégezte, vagy
bb) az építőgépkezelő munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgépkezelők képzéséről szóló 6/1980. (I. 25.) ÉVM–KPM együttes rendelet alapján kiadott építőgépkezelői jogosítvánnyal.
(2) Az építőgépkezelő munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgépkezelők képzéséről szóló 6/1980. (I. 25.) ÉVM–KPM együttes rendelet alapján kiállított építőgép-kezelői jogosítványba bejegyzett, adott gépre vonatkozó gépkezelési jogosultság – a 4. §-ban meghatározott szaktanfolyam elvégzése nélkül, gyakorlati vizsga letételével – a 2. melléklet szerinti azonos gépcsoportra terjeszthető ki.
(3) A gépkezelő vizsgákat és gépkezelői jogosítvány kiadását a Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint végzi.
(4) Az NKH a szaktanfolyamot folytató szervezettel a szaktanfolyam befejezésének időpontját megelőző 5 munkanappal történt előzetes egyeztetés alapján határozza meg a vizsga időpontját és helyét. A szaktanfolyami képzést folytató szervezet kérelmére az NKH az e rendelet szerinti vizsga időpontját a szakképesítő vizsgával azonos napra tűzi ki. Ebben az esetben a szakképesítő vizsga elnökének kijelöléséhez az NKH egyetértése szükséges.
(5) A vizsgák megtartására vonatkozó szabályokat az 5. melléklet tartalmazza.”
4. § (1) Az R. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az NKH vizsgabizottsága (a továbbiakban: vizsgabizottság) elnökből és két tagból (a továbbiakban együtt: vizsgabiztos) áll. A vizsgára a vizsgabizottságot az NKH jelöli ki.”
(2) Az R. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vizsgabizottság mellett a vizsgán részt vesz a gép üzemeltetéséért felelős gyakorlati oktató is.”
5. § Az R.
a) 6. § (5) bekezdésében az „a tanfolyamot” szövegrész helyébe az „a szaktanfolyamot” szöveg,
b) 6. § (6) bekezdésében az „Az elméleti és gyakorlati vizsgáról” szövegrész helyébe az „A vizsgáról” szöveg,
c) 7. § (2) bekezdésében az „az elméleti és gyakorlati vizsgákról” szövegrész helyébe az „a vizsgákról” szöveg,
d) 8. § (4) bekezdésében a „2015. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2016. június 30-ig” szöveg,
e) 2. melléklet II. pont 33. alpontjában a „Targoncák” szövegrész helyébe a „Villástargoncák” szöveg,
f) 3. melléklet címében a „tanfolyam” szövegrész helyébe a „szaktanfolyam” szöveg,
g) 4. melléklet II. pontjának címében az „A gyakorlati tantárgy oktatásának” szövegrész helyébe az „Az oktatás” szöveg,
h) 5. melléklet II. pontjának címében a „Gyakorlati vizsga” szövegrész helyébe az „A képzést követő vizsga (a továbbiakban: gyakorlati vizsga)” szöveg,
i) 5. melléklet II. pontjában és III. pont a) alpontjában a „tanfolyam” szövegrész helyébe a „szaktanfolyam” szöveg lép.
6. § Hatályát veszti az R.
a) 3. § (3) bekezdésében és 6. § (5) bekezdésében a „gyakorlati” szövegrész,
b) 3. melléklet 1. pontja,
c) 4. melléklet címében az „elméleti és gyakorlati” szövegrész,
d) 4. melléklet I. pontja,
e) 5. melléklet I. pontja,
f) 5. melléklet III. pontjában a „gyakorlati” szövegrész.
7. § A nemzeti fejlesztési miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
8. § Ez a rendelet 2016. január 1-jén lép hatályba.
A nemzeti fejlesztési miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet 2. melléklet II. részében a 6. sorszámú Építő- és anyagmozgató gép kezelője (a szakmairány megjelölésével) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye fejezet 7. alcím 7.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(7. EGYEBEK)
„7.2. Egyéb vizsgáztatási feltételek:
Az e rendeletben előírt, a „gépkezelők általános ismeretei” modul korábbi eredményes teljesítése esetén a képzést folytató intézmény vezetője a tanfolyami hallgató kérelemére saját belátása szerinti órabeszámítást eszközölhet, az építő- és anyagmozgató gép kezelője szakképesítés bármely szakmairányának megszerzésekor.
Eredményes teljesítésnek számít, ha egy korábbi tanfolyamon sikeres modulzáró vizsgát tett, vagy ezt a modult is tartalmazó sikeres szakképesítő vizsgát tett és OKJ szakképesítő bizonyítvánnyal rendelkezik.
A szakmai gyakorlati képzés idejébe a foglalkoztató cég vezetője által kiadott, cégszerűen aláírt gyakorlati időről szóló igazolás (7.4. pont szerinti gyakorlatot igazoló lap) alapján igazolt gyakorlati idő beszámítható maximum 42–72 órában, az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) meghatározott tanfolyami idő (90–140 óra) arányában. A gyakorlati idő beszámítás vizsgázónként értendő.
A gyakorlatot igazoló lapnak tartalmazni kell: a vizsgázó személyi adatait, az adott munkagép pontos típusát, azonosító számát (gyári szám), valamint a beszámítandó gyakorlati foglalkozásban eltöltött időt.
A szakmai gyakorlati képzés idejébe ugyancsak beszámítható a már említett 42–72 óra gyakorlat, amennyiben a tanfolyami hallgató a szakmairánynak megfelelő gépcsoportra vagy a megfelelő gépcsoportba tartozó gépre érvényes építőgépkezelő, vagy gépkezelő jogosítvánnyal rendelkezik.
Gyakorlati igazolás, építőgépkezelő vagy gépkezelő jogosítvány alapján történő gyakorlati idő beszámítása esetén is legalább 12 órás gyakorlati képzésben kell részt vennie a tanfolyami hallgatónak.
Nem kell tanfolyami képzésen részt vennie, és csak gyakorlati vizsgát kell tennie annak a vizsgázónak, aki az építőgépkezelő munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgépkezelők képzéséről szóló 6/1980. (I. 25.) ÉVM–KPM együttes rendeletben meghatározott építőgépkezelői jogosítvánnyal rendelkezik, és az ebbe bejegyzett gépre vonatkozó vizsgát kíván tenni.
Egy vizsga alkalmával több szakmairány vonható össze. Összevont vizsga szervezése esetén az együttes összlétszám legalább tíz fő. Összevont vizsga szervezése esetén egy tanfolyami hallgató legfeljebb két szakmairányra tehet vizsgát.
A bizonyítvány kiadásához kapcsolódóan lehetőség van egy tanúsítvány kiadására, amelyben a vizsga szervezője rögzíti, a vizsgabizottság aláírásával tanúsítja, hogy a vizsgázó a gyakorlati vizsgát mely géptípus igénybevételével teljesítette.
A közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és rakodógépek kezelőinek képzéséről és vizsgáztatásról szóló miniszteri rendeletben meghatározott esetekben a gépkezelőnek az OKJ bizonyítvány mellett a gépcsoportra előírt, érvényes gépkezelői jogosítvánnyal is rendelkeznie kell.”
