A jogszabály mai napon ( 2018.09.24. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

85/2015. (XII. 17.) FM rendelet

a veszélyes állatfajokról és egyedeik tartásának szabályairól

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (4) bekezdés b) pontjában,

a 27. § tekintetében az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (4) bekezdés d) pontjában

kapott felhatalmazás alapján - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65. § 2. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed

a) a veszélyes állatfajok élő egyedeinek és más, nem háziasított állatfajjal alkotott élő hibrid egyedeinek valamennyi fejlődési szakaszára, alakjára és állapotára, és

b) azon, veszélyes állatfaj háziasított fajjal, illetve háziasított alfajjal alkotott hibridegyedeinek valamennyi fejlődési szakaszára, alakjára és állapotára, amelyeknek négy felmenő generációjából egy vagy több példány az 1-3. mellékletben szereplő valamely fajba tartozott, akkor is, ha az érintett hibridek nem szerepelnek a mellékletekben megnevezve.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki

a) a Magyarországon vadászható nagyvadfajok vadasparkban, vadaskertben és vadfarmon tartott egyedeire,

b) az 1-3. mellékletben szereplő fajok háziasított formáinak egyedeire,

c) a veszélyes állatfaj háziasított fajjal, illetve háziasított alfajjal alkotott legalább ötödik generációs hibridjeire,

d) a veszélyes állatfajok állatkísérletekről szóló kormányrendeletben meghatározott intézményben kísérletek során felhasznált vagy ilyen felhasználásra szánt egyedeire,

e) a Magyarországon őshonos állatfajok visszatelepítésre engedélyezett egyedeire,

f) a szirti sas (Aquila chrysaetos) solymászati célból tartott egyedeire,

g) az állatkertben hatósági eljárás során elhelyezett állat esetében az egyedre az elhelyezés első 12 hónapjában,

h) *  az állatkertben védelme és sorsáról való gondoskodás keretében a területi természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: természetvédelmi hatóság) egyidejű értesítése mellett elhelyezett őshonos állat esetében az egyedre az elhelyezés első 12 hónapjában,

i) a természetes módon a szabadban előforduló egyedekre.

(3) Veszélyes állatfaj hibridje

a) más veszélyes állatfajjal alkotott hibrid esetén a szigorúbb besorolású faj veszélyességi kategóriájába,

b) nem veszélyes állatfajjal alkotott hibrid esetén a veszélyes állatfaj veszélyességi kategóriájába

tartozik.

(4) Az állatkert által tartott veszélyes állatok egyedeire e rendelet szabályait az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy az állatkert működési engedélye az abban foglalt állatfajok és példányszámok tekintetében külön engedélyezési eljárás lefolytatása nélkül feljogosítja az állatkertet a veszélyes állatok egyedeinek tartására, szaporítására.

(5) Az e rendeletben meghatározott biztonsági előírások a cirkuszi menazsériába tartozó veszélyes állatok esetében a cirkuszi menazséria létesítése és működtetése engedélyezésének, valamint fenntartásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet eltérő rendelkezéseinek hiányában alkalmazandóak.

(6) Az állatkereskedésben tartott veszélyes állatok minimális elhelyezési feltételeit a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló kormányrendelet határozza meg.

(7) Állat tartási helye nem maradhat az állat tartója vagy az állat felügyeletét ellátó természetes személy felügyelete nélkül úgy, hogy annál - az állat tartójával egy háztartásban élők kivételével - más természetes személy tartózkodik.

(8) A (7) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak az állatkerti bemutatóterekre, amennyiben biztosított, hogy nem férhetnek hozzá a látogatók az állatokhoz.

(9) A védett, fokozottan védett, az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős, valamint a nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő veszélyes állatfajok egyedei tartásának, hasznosításának és bemutatásának engedélyezése során a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló kormányrendelet szabályait kell alkalmazni az e rendeletben meghatározott biztonsági előírások figyelembevételével.

(10) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávt.), és e rendelet alapján kiadott engedélyek nem mentesítenek a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, és a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendelet által előírt engedélyek, és bizonyítványok beszerzése alól.

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) antidótum: a méreggel rendelkező állat marása, szúrása során használt, a méreg semlegesítéséhez szükséges ellenszer;

b) bemutatás: a veszélyes állat tartási helyén kívüli közszemlére tétele;

c) háziasított formák: házikutya, háziló, háziszamár, házisertés, házijuh, házikecske, szarvasmarha, házibivaly, háziasított tevefélék;

d) hozzájáruló nyilatkozat: az abban meghatározott veszélyes állat elhullásáig terjedő tartásával, szaporításával egyetértő írásbeli nyilatkozat;

e) tartási hely: ketrec, kifutó, terrárium, akvárium vagy egyéb, az állat tartására szolgáló hely;

f) veszélyes állat: az 1-3. mellékletben felsorolt fajok egyede, továbbá az 1. § (1) bekezdése szerinti hibridegyedek.

2. A veszélyes állat tartásának tárgyi és személyi feltételei és szállításának szabályai

3. § Veszélyes állat akkor tartható, ha az állat fizikai tulajdonságaira és képességeire figyelemmel kialakított tartási hely az állat szökésének vagy közterületre jutásának megakadályozására alkalmas.

4. § (1) A különösen veszélyes állatfajok körét az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Különösen veszélyes állatfaj egyede kizárólag

a) állatkertben, és

b) a (3) bekezdés szerinti korlátozással cirkuszi menazsériában

tartható.

(3) Cirkuszi menazséria számára kizárólag méreggel nem rendelkező különösen veszélyes állatfaj egyedének tartása és szaporítása engedélyezhető.

(4) Különösen veszélyes állatfaj egyedének tartására engedély akkor adható, ha az állatkert vagy a cirkuszi menazséria

a) olyan cselekvőképes személyt alkalmaz az állat gondozására, aki a 7. § szerinti képesítéssel vagy szakmai tapasztalattal rendelkezik, és

b) amennyiben jogszabály másképp nem rendelkezik, biztosítja az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben előírt tartási és a 4. mellékletben előírt biztonsági feltételeket.

(5) Az 5. mellékletben felsorolt, méreggel rendelkező különösen veszélyes állatfaj egyedének tartására engedély akkor adható, ha az állatkert igazolja, hogy az állat marása, szúrása esetére biztosított az állatfaj mérge ellen használható antidótumhoz való hozzáférése.

(6) Az 5. mellékletben fel nem sorolt méreggel rendelkező különösen veszélyes állatfaj egyedének tartására engedély akkor adható, ha az állat marása, szúrása esetén folyamatosan biztosított a szükséges és szakszerű egészségügyi ellátás.

(7) A különösen veszélyes állatfaj egyedét tartó állatkertnek, cirkuszi menazsériának rendelkeznie kell az állat ártalmatlanítására alkalmas eszközzel. Amennyiben az eszköz használatához engedély vagy képzettség szükséges, az állat tartójának rendelkeznie kell olyan személlyel, aki az engedély vagy képzettség birtokában van. E személynek folyamatosan rendelkezésre kell állnia.

5. § (1) A közepesen veszélyes állatfajok körét a 2. melléklet tartalmazza.

(2) Közepesen veszélyes állatfaj egyedének tartása azon természetes személynek engedélyezhető, aki

a) cselekvőképes,

b) a 7. § szerinti képesítéssel vagy szakmai tapasztalattal rendelkezik,

c) rendelkezik a (6) bekezdés szerinti valamennyi szükséges hozzájáruló nyilatkozattal, és

d) amennyiben jogszabály másképp nem rendelkezik, biztosítja az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben előírt tartási és a 4. mellékletben előírt biztonsági feltételeket.

(3) Közepesen veszélyes állatfaj egyedének tartása azon jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek engedélyezhető, amely

a) olyan cselekvőképes személyt alkalmaz az állat gondozására, aki a 7. § szerinti képesítéssel vagy szakmai tapasztalattal rendelkezik,

b) rendelkezik a (6) bekezdés szerinti valamennyi szükséges hozzájáruló nyilatkozattal, és

c) amennyiben jogszabály másképp nem rendelkezik, biztosítja az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben előírt tartási és a 4. mellékletben előírt biztonsági feltételeket.

(4) A 6. mellékletben felsorolt, méreggel rendelkező közepesen veszélyes állatfaj egyedének tartására engedély akkor adható, ha a kérelmező igazolni tudja, hogy az állat marása, szúrása esetére biztosított az állatfaj mérge ellen használható antidótumhoz való hozzáférése.

(5) A 6. mellékletben fel nem sorolt méreggel rendelkező közepesen veszélyes állatfajok egyedének tartására engedély akkor adható, ha az állat marása, szúrása esetén folyamatosan biztosított a szükséges és szakszerű egészségügyi ellátás.

(6) A hozzájáruló nyilatkozatot a (7) és (8) bekezdésben foglalt kivétellel

a) méreggel nem rendelkező veszélyes állat esetén a tervezett tartási hellyel közvetlenül szomszédos lakóingatlanok, vagy

b) méreggel rendelkező veszélyes állat esetén a közvetlenül szomszédos lakóingatlanokat is magába foglalóan a tartási hely szerinti lakóépület valamennyi lakóingatlana kétharmadának

tulajdonosaitól vagy - amennyiben a tulajdonosnak nem az érintett lakóingatlan a lakóhelye - az ott életvitelszerűen tartózkodóktól kell beszerezni.

(7) Nem kell hozzájáruló nyilatkozat a 4. § (2) bekezdésében felsorolt állattartók esetében.

(8) A veszélyes állatfajnak minősülő halfajok tartásához nem kell hozzájáruló nyilatkozatot beszerezni.

6. § (1) Az elővigyázatosságot igénylő állatfajok körét a 3. melléklet tartalmazza.

(2) Elővigyázatosságot igénylő állatfaj egyedét olyan természetes személy tarthatja, aki

a) cselekvőképes, és

b) amennyiben jogszabály másképp nem rendelkezik, biztosítja az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben előírt tartási és a 4. mellékletben előírt biztonsági feltételeket.

(3) Elővigyázatosságot igénylő állatfaj egyedét olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tarthatja, amely

a) cselekvőképes személyt alkalmaz az állat gondozására, és

b) amennyiben jogszabály másképp nem rendelkezik, biztosítja az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben előírt tartási és a 4. mellékletben előírt biztonsági feltételeket.

7. § A 4. § (4) bekezdés a) pontja, 5. § (2) bekezdés b) pontja és (3) bekezdés a) pontja szerinti személynek

a) állatgondozó, állategészségügyi, állattenyésztő, vadgazdálkodási középfokú szakmai végzettségek valamelyikével,

b) biológus, zoológus, állatorvos, állattenyésztő, vadgazdálkodási, biológia szakos tanári felsőfokú szakmai végzettségek valamelyikével,

c) állatkertben, vadasparkban, cirkuszban, kisállat-kereskedésben vagy kísérleti állatot tenyésztő, beszállító és felhasználó intézményben (a továbbiakban együtt: intézmény) a veszélyes állatok tartása területén szerzett legalább öt éves, a munkáltató által igazolt szakmai tapasztalattal, vagy

d) az adott fajcsoport tekintetében legalább öt év folyamatos, tartási engedéllyel igazolt tartási gyakorlattal

kell rendelkeznie.

8. § (1) Veszélyes állat kizárólag olyan zárt eszközben szállítható, amelynek kialakítása alkalmas az állat szökésének megakadályozására.

(2) Veszélyes állatot kizárólag olyan zárt területre lehet a szállítóeszközből kiengedni, amelynek kialakítása alkalmas az állat szökésének megakadályozására.

(3) A különösen veszélyes állat és a méreggel rendelkező közepesen veszélyes állat szállítása során legalább két fő együttes jelenléte szükséges a szállítás teljes időtartama alatt.

(4) A különösen veszélyes állat és a méreggel rendelkező közepesen veszélyes állat szállítása során a szállítóeszköz külső felületére jól látható, veszélyre felhívó jelzést kell elhelyezni.

3. Méreggel rendelkező állatokra vonatkozó előírások

9. § (1) A 4. mellékletben szereplő biztonsági előírásoknak megfelelő akváriumon, inszektáriumon, illetve terráriumon jól láthatóan fel kell tüntetni a méreggel rendelkező állat veszélyét jelző figyelmeztetést.

(2) A méreggel rendelkező állatot tartalmazó akváriumot, inszektáriumot, illetve terráriumot csak olyan helyen szabad elhelyezni, ahonnan az egyed nem tud kiszökni.

10. § Méreggel rendelkező állattal kapcsolatos bármilyen közvetlen beavatkozást (különösen a takarítást, etetést, itatást, áthelyezést) kizárólag az állat tartója, illetve gondozója végezhet a sérülést megakadályozó szúrásbiztos védőkesztyű használatával, egy másik cselekvőképes természetes személy jelenlétében.

4. Veszélyes állatokkal kapcsolatos engedélyek és bejelentések

11. § (1) Az Ávt.

a) 21. § (1) és (2) bekezdésében foglalt engedély iránti kérelmet, valamint

b) 21. § (3) bekezdésében foglalt bejelentést - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével -

a természetvédelmi hatóságnak kell benyújtani, illetve megtenni.

(2) Állatkertek esetében az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint minden év március 1-jéig elkészített és benyújtott éves jelentés megfelel az (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentésnek.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentési kötelezettség nem vonatkozik a gazdasági célból tartott struccok egyedeire.

(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti engedélykérelmet

a) tartási engedély hosszabbítása, valamint elidegenítési, országból történő kiviteli, felügyeleti átengedési és eladásra felkínálási engedély kérelmezése esetén a tényleges tartási hely,

b) szaporítási engedély kérelmezése esetén a szaporítási hely,

c) bemutatási engedély kérelmezése esetén a bemutatás helye,

d) egyéb esetekben a tervezett tartási hely

szerint illetékes természetvédelmi hatóságnak kell benyújtani.

(5) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentést azon természetvédelmi hatóságnál kell megtenni, amely a tényleges tartás, illetve szaporítás helye szerint illetékes.

(6) Az Ávt.

a) 21. § (1) és (2) bekezdése szerinti engedélyre irányuló kérelemben, és

b) 21. § (3) bekezdése szerinti bejelentésben

fel kell tüntetni az Ávt. 21. § (7) bekezdése szerinti adatokat.

(7) A különösen és közepesen veszélyes állatfaj egyedének tartása, szaporítása, bemutatása, országba történő behozatala, országból történő kivitele, valamint közepesen veszélyes állatfaj egyedének eladásra való felkínálása iránti kérelem mintáját a 7. melléklet tartalmazza.

(8) Az elővigyázatosságot igénylő állatfajok egyedének tartását, szaporítását, valamint országba történő behozatalát bejelentő nyilatkozat mintáját a 8. melléklet tartalmazza.

(9) A különösen és közepesen veszélyes állatfajok egyedének elidegenítése, különösen veszélyes állatfajok egyedének másik állatkertbe történő át- vagy kihelyezése, illetve közepesen veszélyes állatfajok egyede felügyeletének átengedése iránti kérelem mintáját a 9. melléklet tartalmazza.

(10) Az elővigyázatosságot igénylő állatfaj egyedének elidegenítését, illetve tartásának átengedését bejelentő nyilatkozat mintáját a 10. melléklet tartalmazza.

12. § (1) A különösen és közepesen veszélyes állatfaj egyedének tartási engedélye tartalmazza:

a) az Ávt. 21. § (7) bekezdése szerinti adatokat,

b) az egyed tartásának körülményeit, feltételeit a 4. mellékletben szereplő biztonsági előírások, valamint az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben előírt tartási feltételek figyelembevételével,

c) egyedi azonosítószám hiányában az egyedi jelölés elvégzésének határidejét, vagy a (3) és (4) bekezdés szerinti esetben a tartható legnagyobb egyedszámot, és

d) az engedély hatályossági idejét.

(2) A tartási engedély - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - az abban meghatározott egyedi azonosítószámú egyedek tartására jogosít.

(3) A tartási engedély a tartási hely nagysága viszonylatában engedélyezhető legnagyobb egyedszám tartására jogosít, amelynek meghatározása az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben előírt tartási feltételek, valamint a rendelkezésre álló szakképzett személyek számának figyelembevételével történik

a) különösen és közepesen veszélyes csalánozók, puhatestűek, ízeltlábúak, és halak, valamint

b) állatkertek által tartott különösen és közepesen veszélyes állatok

esetében.

(4) Amennyiben a különösen és közepesen veszélyes hüllő-, madár- vagy emlősfaj egyede az engedélyezési eljárás lefolytatását követően válik alkalmassá a jelölésre, az engedélyben meghatározott időpontig - amelynek meghatározására az adott állatfaj átlagos növekedési ütemének és a 11. mellékletben szereplő jelölési módszerek alkalmazhatóságának figyelembevételével kerül sor - egyedi azonosítóval kell ellátni és a jelölés tényét be kell jelenteni a természetvédelmi hatóságnak.

(5) A természetvédelmi hatóság a (2) bekezdés alapján kiadott engedélyt az egyedileg meg nem jelölt, de később egyedi azonosítóval ellátott különösen és közepesen veszélyes hüllő-, madár- vagy emlősfaj egyede vonatkozásában - a jelölés megtörténtét követően - megfelelően módosítja. A (3) bekezdés b) pontja alá tartozó állatok esetében az állatkertek az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint minden év március 1-jéig elkészített és benyújtott éves jelentésükben feltüntetik az egyedek azonosító jeleit.

(6) A tartási engedély hatályossági ideje legfeljebb öt év lehet, az adott állatfaj általános élettartamának figyelembevételével. Az engedély hatálya kérelemre alkalmanként további öt évre meghosszabbítható, ha az engedély kiadására vonatkozó feltételek - a közepesen veszélyes állatfaj egyedére vonatkozó hozzájáruló nyilatkozatok kivételével -, azok ismételt vizsgálata alapján biztosítottak, és a kérelmező az engedély meghosszabbítását legalább harminc nappal a hatályossági idő lejártát megelőzően kérelmezi.

(7) A természetvédelmi hatóság a tartási engedélyében a 4. mellékletben szereplő biztonsági előírások alól felmentést adhat, amennyiben a kérelmező

a) a rendelet hatálybalépése előtt a kérdéses egyedet már legalább egy éve teljesen biztonságos körülmények között tartotta,

b) új tartástechnológia esetén bizonyítani tudja, hogy az abban szereplő biztonsági előírások egyenértékűek vagy hatékonyabbak a 4. mellékletben szereplőknél.

13. § (1) A különösen és közepesen veszélyes állatfaj egyedének szaporítási engedélye tartalmazza:

a) a tenyésztésre használható hím- és nőivarú példányok vonatkozásában az Ávt. 21. § (7) bekezdése szerinti adatokat,

b) a szaporulat felügyeletét ellátó természetes személy nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, és

c) a szaporulat tartásának helyét, továbbá - a 4. mellékletben szereplő biztonsági előírások, valamint az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben előírt tartási feltételek figyelembevételével - a szaporulat tartásának feltételeit.

(2) Különösen és közepesen veszélyes állatfaj egyedeinek szaporítására engedély akkor adható, ha a szaporulat elhelyezése - az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben előírt tartási feltételek, valamint a rendelkezésre álló szakképzett személyek számának figyelembevételével - tartósan is biztosított.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szaporítási engedély a szaporulat három hónapos koráig jogosít a szaporulat tartására. Amennyiben a tenyésztésre használt példányok és a szaporulat tulajdonosa és tartási helye megegyezik, kérelemre a szaporulat további tartására egyszerűsített tartási engedély adható.

(4) A 12. § (3) bekezdése szerinti különösen és közepesen veszélyes állatfaj egyedei esetében nem kell egyszerűsített tartási engedély iránti kérelmet benyújtani, amennyiben a szaporulattal együtt sem haladja meg a tartott egyedek száma az engedélyezett legnagyobb egyedszámot.

(5) Az egyszerűsített tartási engedély tartalmazza:

a) a szaporulat egyedei tulajdonosának nevét és címét,

b) a szaporulat egyedeinek felügyeletét ellátó természetes személy nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, telefonszámát, elektronikus levélcímét,

c) a szaporulat egyedeinek tartási helyét,

d) a szaporítási engedély számát, és

e) a szaporulat egyedeinek egyedi azonosító számát.

(6) A 4. § (2) bekezdésében felsorolt állattartók - amennyiben jogszabály másképp nem rendelkezik - külön engedélyezési eljárás lefolytatása nélkül is jogosultak az általuk tartott különösen és közepesen veszélyes állatfajok egyedeinek szaporítására.

14. § (1) Amennyiben - az országból történő kivitel kivételével - az átruházást követően is biztosítottak a különösen és közepesen veszélyes állatfaj egyedének e rendeletben meghatározott tartási feltételei, a természetvédelmi hatóság engedélyezi az egyed elidegenítését.

(2) Veszélyes állat elidegenítése kizárólag a tartás helyéről közvetlenül, vagy állatkereskedésen keresztül engedélyezhető.

(3) A különösen és közepesen veszélyes állatfaj egyedének elidegenítési engedélye tartalmazza:

a) az elidegenítő személy nevét és címét,

b) az új tulajdonos nevét és címét,

c) az átruházandó egyedszámot,

d) az átruházandó egyed faját, nemét, születési idejét, egyedi azonosítószámát, egyéb egyedi jellemzőit,

e) egyedi azonosítószám hiányában az egyed egyedi jelölése elvégzésének határidejét, vagy - a 12. § (3) bekezdése szerinti esetben - a tartható legnagyobb egyedszámot,

f) magyarországi új tartási hely esetében az új tulajdonosnak kiadott tartási engedély számát, amennyiben az elidegenítési engedélyt és a vevő tartási engedélyét nem egyazon határozatba foglalták,

g) nem magyarországi új tartási hely esetében a kiviteli engedély számát, amennyiben az elidegenítési engedélyt és a kiviteli engedélyt nem egy határozatba foglalták.

(4) A közepesen veszélyes állatfaj egyedének megvételére az elidegenítési engedély szabályait kell alkalmazni.

(5) Az (1) bekezdés szerinti engedélyt - az 1. § (9) bekezdésében foglaltak kivételével - megadottnak kell tekinteni, ha mindkét hazai állatkert működési engedélye feljogosítja az állatkertet az érintett veszélyes állatok egyedeinek tartására, szaporítására, vagy ha az állat elidegenítése külföldi állatkertbe történik. Ebben az esetben az állat szállítását annak megkezdése előtt legalább 5 nappal be kell jelenteni a természetvédelmi hatóságnak.

15. § (1) Különösen és közepesen veszélyes állatfaj egyedének országba történő behozatala és országból történő kivitele akkor engedélyezhető, ha biztosítottak az e rendelet szerinti szállítási és behozatal esetében a tartási feltételek.

(2) A behozatali engedély tartalmazza:

a) az Ávt. 21. § (7) bekezdése szerinti adatokat,

b) a szállítás dátumát,

c) a származási ország nevét, és

d) különösen veszélyes állatfaj egyede esetén a szállítási útvonaltervet.

(3) Az 1. § (9) bekezdésében foglaltak kivételével a behozatali engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha az állatkert működési engedélye feljogosítja az állatkertet az érintett veszélyes állatok egyedeinek tartására.

(4) A kiviteli engedély tartalmazza:

a) az Ávt. 21. § (7) bekezdése szerinti adatokat,

b) a szállítás dátumát,

c) a célország nevét, és

d) különösen veszélyes állatfaj egyede esetén a szállítási útvonaltervet.

(5) Az 1. § (9) bekezdésében foglaltak kivételével a kiviteli engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a természetvédelmi hatóság a kérelem beérkezését követő 15 napon belül eltérő döntést nem hoz.

16. § (1) Különösen veszélyes és közepesen veszélyes állatfaj egyedének bemutatása akkor engedélyezhető, ha ember, illetve állat testi épségét nem veszélyezteti, valamint a kérelmező rendelkezik tartási engedéllyel.

(2) A különösen és közepesen veszélyes állatfaj egyedének bemutatási engedélye tartalmazza:

a) az Ávt. 21. § (7) bekezdése szerinti adatokat,

b) a bemutatást biztosító személy nevét és címét, és

c) az állat bemutatásának helyét és körülményeinek meghatározását.

(3) A bemutatás során

a) a veszélyes állatnak a felügyeletét ellátó természetes személy közvetlen és állandó felügyelete alatt kell állnia, és

b) az állat felügyeletét ellátó természetes személyen kívül legalább egy biztosító személynek is jelen kell lennie.

(4) Különösen veszélyes és közepesen veszélyes állatfaj egyedének tartása, illetve bemutatása során a látogatók, illetve illetéktelen személyek nem kerülhetnek fizikai kapcsolatba az egyeddel.

17. § (1) Különösen veszélyes állatfaj egyedének másik állatkertbe át-, illetve kihelyezése akkor engedélyezhető, ha biztosítottak az e rendelet szerinti szállítási feltételek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedélyt - az 1. § (9) bekezdésében foglaltak kivételével - megadottnak kell tekinteni, ha mindkét hazai állatkert működési engedélye feljogosítja az állatkertet az érintett veszélyes állatok egyedeinek tartására, szaporítására, vagy ha az állat át-, illetve kihelyezése külföldi állatkertbe történik. Ebben az esetben az állat szállítását annak megkezdése előtt legalább 5 nappal be kell jelenteni a természetvédelmi hatóságnak.

(3) Az (1) bekezdésben előírtakat az Ávt. 23. § (1) és (2) bekezdésében foglalt esetekben nem kell alkalmazni.

18. § (1) Amennyiben a közepesen veszélyes állatfaj egyedének felügyeletét ellátó személy a felügyeletet szokásos rend szerint ideiglenesen nem tudja ellátni, gondoskodni kell a felügyelet átengedéséről.

(2) Amennyiben a közepesen veszélyes állatfaj egyede felügyeletének átengedését követően is biztosítottak az állat e rendeletben meghatározottak szerinti tartásának feltételei, az állat felügyeletének átengedése engedélyezhető.

(3) A felügyelet átengedési engedély tartalmazza:

a) az Ávt. 21. § (7) bekezdése szerinti adatokat,

b) az állat felügyeletét ellátó új természetes személy nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, és

c) a felügyelet átengedésének időtartamát.

19. § (1) Közepesen veszélyes állatfaj egyedének állatkereskedésben eladásra való felkínálása akkor engedélyezhető, ha a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló kormányrendeletben foglalt előírásokat teljesíti állatkereskedésében az állat tulajdonosa.

(2) Az eladásra felkínálási engedély az Ávt. 21. § (7) bekezdésében foglalt adatokat tartalmazza.

20. § (1) A természetvédelmi hatóság visszavonhatja a veszélyes állat tartásáról, illetve szaporításáról szóló engedélyt, amennyiben

a) az engedélyezés feltételeiben kisebb hiányosság áll fenn - a hozzájáruló nyilatkozat visszavonása kivételével -, de az állat szökése nem lehetséges,

b) az engedély jogosultja a tevékenységét az engedélytől kis mértékben eltérve, az állatjóléti szempontokat maradéktalanul ki nem elégítő módon gyakorolja, vagy

c) az engedély jogosultja jelentősen hátráltatja a hatósági ellenőrzést, és

az elkövetett cselekmény súlya, ismételtsége, továbbá az abban rejlő kockázat mértéke és jellege az engedély visszavonását indokolja.

(2) A természetvédelmi hatóság visszavonja a veszélyes állat tartásáról, illetve szaporításáról szóló engedélyt, amennyiben

a) az engedélyezés feltételeiben nagyobb hiányosságok állnak fenn - a hozzájáruló nyilatkozat visszavonása kivételével -, és az állat szökésének megakadályozása nem biztosított,

b) az engedély jogosultja a tevékenységét az engedélytől több ponton vagy nagymértékben eltérve, az állatjóléti szempontokkal össze nem egyeztethető módon gyakorolja,

c) az engedély jogosultja az állatgondozó személyében bekövetkezett változás bejelentését követő harminc napon belül nem gondoskodik megfelelő felelős személy alkalmazásáról, vagy

d) az engedély jogosultja megakadályozza a hatósági ellenőrzést.

(3) A természetvédelmi hatóság visszavonhatja az elidegenítési, behozatali, kiviteli, bemutatási, másik állatkertbe át-, illetve kihelyezési, felügyelet átengedési, valamint eladásra való felkínálási engedélyt, amennyiben

a) az e rendeletben foglalt előírásokat nem teljesítik maradéktalanul, de ezzel embert és állatot nem veszélyeztetnek, vagy

b) az engedélyben foglaltaktól kis mértékben eltérnek, és

az elkövetett cselekmény súlya, ismételtsége, továbbá az abban rejlő kockázat mértéke és jellege az engedély visszavonását indokolja.

(4) A természetvédelmi hatóság visszavonja az elidegenítési, behozatali, kiviteli, bemutatási, másik állatkertbe át-, illetve kihelyezési, felügyelet átengedési, valamint eladásra való felkínálási engedélyt, amennyiben az e rendeletben foglalt előírásokat embert és állatot veszélyeztető módon megsértik, vagy az engedélyben foglaltaktól lényegesen eltérnek.

(5) Ha az (1)-(4) bekezdésben foglaltak alapján az engedélyt visszavonták, az újabb engedély kiadása a korábbi visszavonásától számított legfeljebb két évig - az engedély megadása feltételeinek fennállása esetén is - megtagadható. Az engedély kiadásának megtagadásánál a természetvédelmi hatóságnak figyelemmel kell lennie a jogsértés súlyára, céljára, időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására.

21. § (1) A tulajdonos - a 11. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak kivételével - az elővigyázatosságot igénylő állatfaj egyede tartását, szaporítását, elidegenítését, tartása átengedését, valamint országba történő behozatalát legkésőbb e tevékenység, illetve cselekmény megkezdését követő harminc napon belül bejelenti a természetvédelmi hatóságnak.

(2) Az elővigyázatosságot igénylő állatfaj egyedének tartási bejelentését - a (3) bekezdés szerinti kivétellel - egyedi azonosítóval ellátott egyedre kell megtenni.

(3) Amennyiben az elővigyázatosságot igénylő állatfaj egyede a bejelentést követően válik alkalmassá a jelölésre, legkésőbb az állat három hónapos koráig egyedi azonosítóval kell ellátni, és azt be kell jelenteni a természetvédelmi hatóságnak.

5. Veszélyes állatok jelölésére, valamint nyilvántartására vonatkozó követelmények és az országos adatbázis

22. § (1) A veszélyes hüllőket, madarakat és emlősöket egyedi azonosítóval kell ellátni a 11. mellékletben előírtak szerint.

(2) A veszélyes állatfajok 12. § (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja szerint meghatározott egyedeinek adatait országos elektronikus adatbázisban (a továbbiakban: adatbázis) kell nyilvántartani a veszélyes állatfajok, illetve egyedszámuk ismerete és ezen állatfajok tartásából és összegyedszámuk nagyságából adódó kockázatok kezelése céljából.

(3) Az adatbázis az Ávt. 21. § (7) bekezdésében foglalt adatokat tartalmazza.

(4) A (2) bekezdés szerinti adatbázist a természetvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) működteti.

(5) *  A miniszter, a természetvédelmi hatóság és az országos természetvédelmi hatóság (a továbbiakban együtt: az adatbázis kezelői) jogosultak kezelni a (3) bekezdés szerinti adatokat.

(6) Az egyedi azonosítóval jelölt veszélyes állatfajok egyedei külön-külön szerepelnek az adatbázisban, az egyedi azonosítóval nem jelölt veszélyes állatok pedig fajonkénti egyedszámmal.

23. § (1) Az állat tartója

a) az adatbázisban szereplő személyes adatokban bekövetkező változást haladéktalanul, de legkésőbb tíz napon belül, és

b) a 12. § (3) bekezdés a) pontja szerinti, egyedi azonosítóval nem rendelkező állatok esetében - amennyiben nem lépi túl a tartási helyen engedélyezett legnagyobb egyedszámot - az egyedszámban bekövetkező változást évente,

c) az 1. § (3) bekezdése, a 12. § (3) bekezdés b) pontja és (5) bekezdése, vagy a 21. § (3) bekezdése szerinti veszélyes állatok jelölésének időpontját és egyedi azonosítószámát a jelölést követő harminc napon belül

bejelenti a természetvédelmi hatóság részére.

(2) Az adatbázis kezelői

a) az állat tartójának a tartás megszűnése miatt benyújtott kérelmére, illetve

b) az engedély hatályosságának lejárta után, amennyiben a 12. § (6) bekezdésében megállapított határidőn belül újabb tartási engedélykérelem nem érkezett,

hivatalból törlik az adatbázisból a vonatkozó adatokat, amennyiben bizonyított, hogy a veszélyes állat tartása megszűnt.

6. Záró rendelkezések

24. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.

25. § (1) Az e rendelet hatálybalépésekor - a (2) bekezdés kivételével - engedéllyel tartott, illetve e rendelet hatálybalépése előtt nem engedélyköteles

a) különösen és közepesen veszélyes hüllők, madarak és emlősök egyedeit egyedi azonosítóval kell megjelölni, és ezt követően,

b) az a) pontba nem tartozó különösen és közepesen veszélyes állatfaj egyedeire

2016. március 1-jéig e rendelet szerinti tartási engedélykérelmet kell benyújtani a természetvédelmi hatóságnak.

(2) Az e rendelet hatálybalépésekor állatkertben engedéllyel tartott, illetve e rendelet hatálybalépésekor állatkertben tartott, de a rendelet hatályba lépése előtt nem engedélyköteles különösen vagy közepesen veszélyes hüllők, madarak és emlősök egyedeit egyedi azonosítóval kell ellátni és a jelölés tényét 2016. március 1-jéig igazolni kell a természetvédelmi hatóságnak.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti veszélyes állatok további tartására e rendelet előírásait kell alkalmazni 2016. június 1-jétől azzal, hogy az állat tartójának nem kell rendelkeznie

a) az 5. § (6) bekezdése szerinti hozzájáruló nyilatkozattal, továbbá

b) az e rendelet hatályba lépése előtt nem engedélyköteles közepesen és különösen veszélyes állatok esetében a 7. § szerinti képesítéssel vagy szakmai tapasztalattal.

(4) Az (1) bekezdés szerinti különösen veszélyes állatok szaporítása a cirkuszi menazsériában és az intézményben tartott állatok kivételével tilos.

26. § A rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv - 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 8-10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

27-28. § * 

1. melléklet a 85/2015. (XII. 17.) FM rendelethez

A különösen veszélyes állatfajok köre

1. Csalánozók (Cnidaria)

1.1. portugál gálya (Physalia physalis)

1.2. Chironex fleckeri

1.3. Chironex yamaguchii

1.4. Chiropsalmus quadrumanus

1.5. Chiropsoides buitendijki

1.6. Carukia barnesi

1.7. Malo kingi

2. Puhatestűek (Mollusca)

2.1. Hapalochlaena lunulata

2.2. Hapalochlaena maculosa

2.3. Hapalochlaena fasciata

2.4. Conus spp.

3. Ízeltlábúak (Arthropoda)

3.1. Scolopendra gigantea

3.2. fekete özvegyek összes faja (Latrodectus spp.)

3.3. fésűspókfélék összes faja (Ctenidae spp.)

3.4. Atrax spp.

3.5. Loxosceles spp.

4. Halak (Pisces)

4.1. heringcápa-alakúak összes faja (Lamniformes spp.), a planktonevő fajok kivételével

4.2. kékcápafélék összes faja (Carcharhinidae spp.)

4.3. pörölycápafélék összes faja (Sphyrnidae spp.)

5. Hüllők (Reptilia)

5.1. aligátorteknős (Chelydra serpentina)

5.2. keselyűteknős (Macrochelys temminckii)

5.3. krokodilok összes faja (Crocodylia spp.), a 2. mellékletben felsorolt fajok kivételével

5.4. komodói varánusz (Varanus komodoensis)

5.5. anakondák összes faja (Eunectes spp.), a 2. mellékletben felsorolt fajok kivételével

5.6. sziklapiton (Python sebae)

5.7. mérgessiklófélék összes faja (Elapidae spp.), a 2. mellékletben felsorolt fajok kivételével

5.8. viperafélék összes faja (Viperidae spp.) - beleértve a csörgőkígyókat (Crotalus spp.) és a puffogóviperákat (Bitis spp.) - a 2. mellékletben felsorolt fajok, valamint a parlagi vipera [Vipera ursinii - Nagyfaj. Beleértve a Vipera ursinii rakosiensis (rákosi vipera) néven ismert és az önálló fajként is ismert Vipera ursinii renardi alfajokat is.] kivételével

5.9. Atractaspis spp.

5.10. Dispholidus spp.

5.11. Thelotornis spp.

5.12. tengerikígyó-félék összes faja (Hydrophiidae spp.)

5.13. laposfarkú tengerikígyó-félék összes faja (Laticaudidae spp.)

6. Madarak (Aves)

6.1. kazuárfélék összes faja (Casuariidae spp.)

6.2. majomevő sas (Pithecophaga jefferyi)

6.3. hárpia (Harpia harpyja)

7. Emlősök (Mammalia)

7.1. makákók összes faja (Macaca spp.)

7.2. páviánok összes faja (Mandrillus spp., Papio spp. és Theropithecus gelada)

7.3. gibbonfélék összes faja (Hylobatidae spp.)

7.4. gorilla (Gorilla gorilla)

7.5. orángutánok összes faja (Pongo spp.)

7.6. csimpánzok összes faja (Pan spp.)

7.7. oroszlán (Panthera leo)

7.8. tigris (Panthera tigris)

7.9. leopárd (Panthera pardus)

7.10. jaguár (Panthera onca)

7.11. hópárduc (Uncia uncia)

7.12. gepárd (Acinonyx jubatus)

7.13. puma (Puma concolor)

7.14. hiénafélék összes faja (Hyaenidae spp.), a cibethiéna (Proteles cristatus) kivételével

7.15. rozsomák (Gulo gulo)

7.16. medvefélék összes faja (Ursidae spp.), a kis panda (Ailurus fulgens) kivételével

7.17. rozmár (Odobenus rosmarus)

7.18. elefántfókák összes faja (Mirounga spp.)

7.19. leopárdfóka (Hydrurga leptonyx)

7.20. elefántfélék összes faja (Elephantidae spp.)

7.21. orrszarvúfélék összes faja (Rhinocerotidae spp.)

7.22. vízilófélék összes faja (Hippopotamidae spp.)

7.23. zsiráf (Giraffa camelopardalis)

7.24. jávorszarvasok összes faja (Alces spp.)

7.25. kafferbivaly (Syncerus caffer)

7.26. gaur (Bos gaurus)

7.27. vadjak (Bos grunniens mutus)

7.28. banteng (Bos javanicus)

7.29. kouprey (Bos sauveli)

7.30. vízibivaly (Bubalus arnee)

7.31. mindorói bivaly (Bubalus mindorensis)

7.32. alföldi anoa (Bubalus depressicornis)

7.33. hegyi anoa (Bubalus quarlesi)

7.34. takin (Budorcas taxicolor)

7.35. pézsmatulok (Ovibos moschatus)

2. melléklet a 85/2015. (XII. 17.) FM rendelethez

A közepesen veszélyes állatfajok köre

1. Ízeltlábúak (Arthropoda)

1.1. szkolopendrák összes faja (Scolopendromorpha spp.), az 1. mellékletben felsorolt faj kivételével

1.2. skorpiók összes faja (Scorpiones spp.), a Pandinus., Heterometrus., Euscorpius, Hadogenes és Hadrurus genus összes fajának (Pandinus spp., Heterometrus spp., Euscorpius spp., Hadogenes spp. és Hadrurus spp.) kivételével

2. Halak (Pisces)

2.1. Echidna spp.

2.2. Enchelycore spp.

2.3. Enchelynassa formosa

2.4. Gymnothorax spp., az édesvízi muréna (Gymnothorax tile) kivételével

2.5. Muraena spp.

2.6. Strophidon sathete

2.7. skorpióhal-félék összes faja (Scorpaenidae spp.)

2.8. Trachinidae összes faja

2.9. kőhalfélék összes faja (Synanceiidae spp.)

3. Hüllők (Reptilia)

3.1. törpekajmánok összes faja (Paleosuchus spp.)

3.2. tompaorrú krokodil (Osteolaemus tetraspis)

3.3. mérgesgyíkfélék összes faja (Helodermatidae spp.)

3.4. nílusi varánusz (Varanus niloticus)

3.5. bengáli varánusz (Varanus bengalensis)

3.6. óriásvaránusz (Varanus giganteus)

3.7. pápuavaránusz (Varanus salvadorii)

3.8. szalagos varánusz (Varanus salvator)

3.9. tarka varánusz (Varanus varius)

3.10. sárga anakonda (Eunectes notaeus)

3.11. tigrispiton (Python molurus), beleértve a burmai tigrispitont (Python molurus bivittatus) is

3.12. kockás piton (Python reticulatus)

3.13. Aspidelaps spp.

3.14. rezesfejű mokaszinkígyó (Agkistrodon contortrix)

3.15. Atheris acuminata

3.16. Atheris barbouri

3.17. Atheris broadleyi

3.18. szarvas falakó vipera (Atheris ceratophora)

3.19. nyugati bozótvipera (Atheris chlorechis)

3.20. Atheris hirsuta

3.21. tüskés bozótvipera (Atheris hispida)

3.22. Atheris katangensis

3.23. Atheris mabuensis

3.24. Atheris nitschei

3.25. Atheris rungweensis

3.26. Atheris squamigera

3.27. Atheris subocularis

3.28. Azemiops feae

3.29. Bitis albanica

3.30. Bitis armata

3.31. Bitis atropos

3.32. szarvas puffogóvipera (Bitis caudalis)

3.33. sokszarvú puffogóvipera (Bitis cornuta)

3.34. Bitis heraldica

3.35. sima puffogóvipera (Bitis inornata)

3.36. namíbiai puffogóvipera (Bitis peringueyi)

3.37. Bitis rubida

3.38. törpe puffogóvipera (Bitis schneideri)

3.39. Bitis xeropaga

3.40. guatemalai pálmavipera (Bothriechis aurifer)

3.41. Bothriechis bicolor

3.42. Bothriechis lateralis

3.43. Bothriechis nigroviridis

3.44. Bothriechis rowleyi

3.45. Schlegel-lándzsakígyó (Bothriechis schlegelii)

3.46. Bothriechis supraciliaris

3.47. Bothriechis thalassinus

3.48. Causus bilineatus

3.49. Causus defilippii

3.50. Causus lichtensteinii

3.51. Causus maculatus

3.52. zöld éjjelivipera (Causus resimus)

3.53. nyílvipera (Causus rhombeatus)

3.54. Cerastes boehmei

3.55. szarvasvipera (Cerastes cerastes)

3.56. arab szarvasvipera (Cerastes gasperettii)

3.57. Avicenna-szarvasvipera (Cerastes vipera)

3.58. szarvas csörgőkígyó (Crotalus cerastes)

3.59. Crotalus enyo

3.60. Crotalus ericsmithi

3.61. Crotalus intermedius

3.62. Crotalus lannomi

3.63. sziklacsörgőkígyó (Crotalus lepidus)

3.64. pettyes csörgőkígyó (Crotalus mitchellii)

3.65. Crotalus ornatus

3.66. Crotalus pricei

3.67. Crotalus stejnegeri

3.68. Crotalus stephensi

3.69. Crotalus tancitarensis

3.70. tigriscsörgőkígyó (Crotalus tigris)

3.71. Crotalus transversus

3.72. Crotalus triseriatus

3.73. tarajosorrú csörgőkígyó (Crotalus willardi)

3.74. mamusi vipera (Gloydius blomhoffii)

3.75. Gloydius brevicaudus

3.76. Halys-vipera (Gloydius halys)

3.77. himalájai mokaszinkígyó (Gloydius himalayanus)

3.78. amuri mokaszinkígyó (Gloydius intermedius)

3.79. Gloydius lijianlii

3.80. Gloydius liupanensis

3.81. Gloydius monticola

3.82. Gloydius saxatilis

3.83. Gloydius shedaoensis

3.84. Gloydius strauchi

3.85. Gloydius tsushimaensis

3.86. Gloydius ussuriensis

3.87. Macrovipera deserti

3.88. Montatheris hindii

3.89. Montivipera albicornuta

3.90. Montivipera bulgardaghica

3.91. Montivipera kuhrangica

3.92. Montivipera raddei

3.93. Proatheris superciliaris

3.94. Protobothrops cornutus

3.95. Protobothrops dabieshanensis

3.96. Protobothrops elegans

3.97. Protobothrops jerdonii

3.98. Protobothrops mucrosquamatus

3.99. Pseudocerastes fieldi

3.100. Pseudocerastes persicus

3.101. Pseudocerastes urarachnoides

3.102. láncos törpecsörgőkígyó (Sistrurus catenatus)

3.103. sötétszínű törpecsörgőkígyó (Sistrurus miliarius)

3.104. fehérajkú bambuszvipera (Trimeresurus albolabris)

3.105. Trimeresurus andalasensis

3.106. Trimeresurus andersonii

3.107. Trimeresurus barati

3.108. Trimeresurus borneensis

3.109. Trimeresurus brongersmai

3.110. Trimeresurus buniana

3.111. Trimeresurus cantori

3.112. Trimeresurus cardamomensis

3.113. Trimeresurus erythrurus

3.114. Trimeresurus fasciatus

3.115. Trimeresurus flavomaculatus

3.116. Trimeresurus fucatus

3.117. Trimeresurus gracilis

3.118. fűzöld bambuszvipera (Trimeresurus gramineus)

3.119. Trimeresurus gumprechti

3.120. Trimeresurus hageni

3.121. Trimeresurus honsonensis

3.122. Trimeresurus insularis

3.123. Trimeresurus kanburiensis

3.124. Trimeresurus labialis

3.125. Trimeresurus macrolepis

3.126. Trimeresurus macrops

3.127. Trimeresurus malabaricus

3.128. Trimeresurus malcolmi

3.129. Trimeresurus mcgregori

3.130. Trimeresurus medoensis

3.131. Trimeresurus nebularis

3.132. Trimeresurus phuketensis

3.133. Pope-bambuszvipera (Trimeresurus popeorum)

3.134. barna bambuszvipera (Trimeresurus puniceus)

3.135. mangrove-bambuszvipera (Trimeresurus purpureomaculatus)

3.136. Trimeresurus rubeus

3.137. Trimeresurus sabahi

3.138. Trimeresurus schultzei

3.139. Trimeresurus septentrionalis

3.140. Trimeresurus sichuanensis

3.141. Trimeresurus stejnegeri

3.142. Trimeresurus strigatus

3.143. Trimeresurus sumatranus

3.144. Trimeresurus tibetanus

3.145. Trimeresurus toba

3.146. Trimeresurus trigonocephalus

3.147. Trimeresurus truongsonensis

3.148. Trimeresurus venustus

3.149. Trimeresurus vogeli

3.150. Trimeresurus wiroti

3.151. Trimeresurus yunnanensis

3.152. Tropidolaemus huttoni

3.153. Tropidolaemus laticinctus

3.154. Tropidolaemus philippensis

3.155. Tropidolaemus subannulatus

3.156. Wagler-bambuszvipera (Tropidolaemus wagleri)

3.157. Vipera altaica

3.158. áspisvipera (Vipera aspis)

3.159. Vipera barani

3.160. Vipera dinniki

3.161. Vipera eriwanensis

3.162. Vipera lotievi

3.163. atlaszi vipera (Vipera monticola)

3.164. Vipera nikolskii

3.165. Vipera olguni

3.166. Vipera orlovi

3.167. Vipera sachalinensis

3.168. Vipera transcaucasiana

3.169. Balanophis spp.

3.170. Boiga spp.

3.171. Heterodon spp.

3.172. Rabdophis spp.

4. Madarak (Aves)

4.1. uhuk összes faja (Bubo spp.), az uhu (Bubo bubo) és a hóbagoly (Bubo scandiacus) kivételével

4.2. koronás sas (Stephanoaetus coronatus)

4.3. vitézsas (Polemaetus bellicosus)

4.4. szirti sas (Aquila chrysaetos)

4.5. ékfarkú sas (Aquila audax)

4.6. kaffersas (Aquila verreauxii)

4.7. rétisasok összes faja (Haliaeetus spp.), a rétisas (Haliaeetus albicilla) kivételével

5. Emlősök (Mammalia)

5.1. keleti szürke óriáskenguru (Macropus giganteus)

5.2. nyugati szürke óriáskenguru (Macropus fuliginosus)

5.3. vörös óriáskenguru (Macropus rufus)

5.4. antilopkenguru (Macropus antilopinus)

5.5. hegyi óriáskenguru (Macropus robustus)

5.6. fekete hegyikenguru (Macropus bernardus)

5.7. erszényes ördög (Sarcophilus harrisii)

5.8. szürke farkas (Canis lupus),

5.9. vörös farkas (Canis rufus)

5.10. ázsiai vadkutya (Cuon alpinus)

5.11. hiénakutya (Lycaon pictus)

5.12. dingó (Canis lupus dingo)

5.13. prérifarkas (Canis latrans)

5.14. ködfoltos párduc (Neofelis nebulosa)

5.15. borneói ködfoltos párduc (Neofelis diardi)

5.16. karakál (Caracal caracal)

5.17. szervál (Leptailurus serval)

5.18. afrikai aranymacska (Profelis aurata)

5.19. ázsiai aranymacska (Pardofelis temminckii)

5.20. vörös hiúz (Lynx rufus)

5.21. kanadai hiúz (Lynx canadensis)

5.22. ocelot (Leopardus pardalis)

5.23. valódi fókafélék összes faja (Phocidae spp.), az 1. mellékletben említett fajok kivételével

5.24. fülesfókafélék összes faja (Otariidae spp.)

5.25. lófélék összes faja (Equidae spp.)

5.26. vaddisznó (Sus scrofa)

5.27. szarvasfélék összes faja (Cervidae spp.), az 1. és a 3. mellékletben szereplő fajok, valamint a nyársasszarvasok (Mazama spp.), a muntyákszarvasok (Muntiacus spp.), a törpeszarvasok (Pudu spp.), és a kínai víziőz (Hydropotes inermis) kivételével

5.28. bölények összes faja (Bison spp.)

5.29. fakó lóantilop (Hippotragus equinus)

5.30. fekete lóantilop (Hippotragus niger)

5.31. nyársasantilopok összes faja (Oryx spp.)

5.32. kecskék összes faja (Capra spp.)

5.33. argali (Ovis ammon)

3. melléklet a 85/2015. (XII. 17.) FM rendelethez

Az elővigyázatosságot igénylő állatfajok köre

1. Madarak (Aves)

1.1. strucc (Struthio camelus)

2. Emlősök (Mammalia)

2.1. óriástatu (Priodontes maximus)

2.2. sörényes hangyász (Myrmecophaga tridactyla)

2.3. méhészborz (Mellivora capensis)

2.4. fossza (Cryptoprocta ferox)

2.5. disznófélék összes faja (Suidae spp.), a 2. mellékletben felsorolt faj kivételével

2.6. pekarifélék összes faja (Tayassuidae spp.)

2.7. tevék összes faja (Camelus spp.)

2.8. guanakó (Lama guanicoe)

2.9. dámok összes faja (Dama spp.)

2.10. pettyes szarvas (Axis axis)

2.11. tülkösszarvúak összes faja (Bovidae spp.), az 1. és 2. mellékletben felsorolt fajok, valamint a bóbitásantilop-formák (Cephalophinae spp.), a törpeantilopok (Neotragini spp.), a dikdikek (Madoqua spp.), az oribik (Ourebia spp.) és a Raphicerus nem fajainak kivételével

2.12. villásszarvú antilop (Antilocapra americana)

4. melléklet a 85/2015. (XII. 17.) FM rendelethez

A veszélyes állatok tartásának biztonsági feltételei

1. Csalánozók

1.1. Fedett akváriumban tarthatók.

1.2. A látogatótereket úgy kell kialakítani, hogy a látogatók ne férhessenek hozzá az állatokhoz.

2. Puhatestűek

2.1. Fedett akváriumban tarthatók.

2.2. A látogatótereket úgy kell kialakítani, hogy a látogatók ne férhessenek hozzá az állatokhoz.

3. Ízeltlábúak

3.1. A különösen veszélyes fajok esetében:

3.1.1. Biztonságosan zárható, törésbiztos (üveg vagy műanyag) inszektáriumban tarthatók.

3.1.2. Az inszektárium résmentes, a szellőzőfelület legfeljebb 0,2 mm-es lyukbőségű rozsdamentes acél szitaszövetből készül.

3.1.3. A helyiség ajtaján valamint az inszektáriumon veszélyre felhívó táblát kell elhelyezni.

3.2. A közepesen veszélyes fajok esetében:

3.2.1. Biztonságosan zárható üveg vagy műanyag inszektáriumban tarthatók.

3.2.2. Az inszektáriumnak résmentesnek kell lennie, a szellőzőfelületnek fiatal egyedek esetében legfeljebb 1 mm-es lyukbőségű rozsdamentes acél szitaszövetből kell készülnie, a kifejlett állatok esetében hőálló és törésbiztos anyagból, ahol a lyukbőség legfeljebb a testszélesség 1/3-a lehet.

3.2.3. A helyiség ajtaján, valamint az inszektáriumon veszélyre felhívó táblát kell elhelyezni.

4. Halak

4.1. Heringcápa-alakúak összes faja (Lamniformes spp.), kékcápafélék összes faja (Carcharhinidae spp.), pörölycápafélék összes faja (Sphyrnidae spp.):

4.1.1. Statikus által jóváhagyott, víznyomásnak ellenálló akváriumban tarthatók.

4.1.2. Ahol közvetlenül medence mellett vagy felett található a látogatói tér, gondoskodni kell a beesés megakadályozásáról.

4.2. Halak (Pisces spp.) az 1. mellékletben felsorolt fajok kivételével:

4.2.1. Fedett akváriumban tarthatók.

4.2.2. A látogatótereket úgy kell kialakítani, hogy a látogatók ne férhessenek hozzá az állatokhoz.

5. Hüllők

5.1. Hüllők (Reptilia spp.) a krokodilok (Crocodylia spp.) kivételével:

5.1.1. A különösen veszélyes fajok és a közepesen veszélyes méreggel rendelkező fajok esetében:

5.1.1.1. biztonságosan zárható, törésbiztos és vízhatlan anyagból kell készülnie a terráriumnak,

5.1.1.2. a betekintő felületnek biztonsági, fóliázott üvegnek vagy biztonsági, többrétegű ragasztott üvegnek kell lennie (ahol a terrárium szabadon áll, ott minden üvegfelületnek ilyennek kell lennie),

5.1.1.3. a szellőzőfelület rozsdamentes acél szitaszövetből, perforált lemezből (fém vagy hőálló és törésbiztos műanyag) vagy biztonsági üvegből készülhet,

5.1.1.4. a terráriumot az állat által nem elmozdítható és nyitható zárral kell ellátni,

5.1.1.5. a terrárium résmentes legyen, a hézagok (beleértve a szellőzőfelület nyílásait is) nem lehetnek nagyobbak az adott faj frissen kelt vagy újszülött egyedei fejszélességének felénél,

5.1.1.6. a helyiség ajtaján - méreggel rendelkező faj esetén a terráriumon is - veszélyre felhívó táblát kell elhelyezni.

5.1.1.7. szabadtéri tartóhelyeken a talajon élő, közepesen veszélyes kígyók esetében nem kötelező a teljes zártság, ha van kellő védelem a látogatók benyúlása ellen, valamint a tartóhely kialakítása révén szökésbiztos.

5.1.2. A méreggel nem rendelkező közepesen veszélyes fajok esetében:

5.1.2.1. biztonságosan zárható üvegből vagy műanyagból kell készülnie a terráriumnak,

5.1.2.2. a terráriumot az állat által nem elmozdítható és nyitható zárral kell ellátni,

5.1.2.3. a terrárium résmentes legyen, a hézagok (beleértve a szellőzőfelület nyílásait is) nem lehetnek nagyobbak az adott faj frissen kelt vagy újszülött egyedei fejszélességének felénél.

5.1.2.4. szabadtéri tartóhelyeken a talajon élő, közepesen veszélyes kígyók esetében nem kötelező a teljes zártság, ha van kellő védelem a látogatók benyúlása ellen, valamint a tartóhely kialakítása révén szökésbiztos.

5.2. Krokodilok összes faja (Crocodylia spp.):

5.2.1. Az állattartó teret határolhatja sima felületű fal, áttörésbiztos üveg vagy fémrács, fémháló.

5.2.2. Kerítésmagasság (nem fedett helyen tartva):

5.2.2.1. 1,5 m testhossz alatt legalább 1,5 m, beleértve egy legalább 40 cm-es 45-90 fokos szögben befelé hajló magasítást,

5.2.2.2. 1,5 m testhossz felett legalább 2 m, beleértve egy 70 cm-es 45-90 fokos szögben befelé hajló magasítást,

5.2.2.3. ott ahol közvetlenül medence mellett vagy felett található a látogatói tér, a víz szintjétől a testhossz 2/3-a, de legalább 2 m legyen a korlát tetejének magassága,

5.2.2.4. ahol sima fal vagy üveg van, ott nem kell bedöntést alkalmazni.

5.2.3. Kerítésalap mélysége: legalább 1 m (kivéve azokat a szakaszokat, ahol villanypásztor van).

5.2.4. Ha a kerítés fémháló/fémrács:

5.2.4.1. belső átló (rácsozat lyukbősége): legfeljebb 10 cm, vagy a rövidebb rácstávolság legfeljebb 5 cm,

5.2.4.2. pálcavastagság: legalább 2 mm.

5.2.5. A biztonsági üveg vastagsága:

5.2.5.1. 4 m testhossz alatt legalább 10 mm,

5.2.5.2. 4 m testhossz felett statikus által jóváhagyott, többrétegű, biztonsági üvegtábla.

5.2.6. Védőtávolság: legalább 1 m.

6. Madarak

6.1. Kazuárfélék összes faja (Casuaridae spp.):

6.1.1. Az állattartó teret határolhatja sima felületű fal, áttörésbiztos üveg, fémrács, fémháló, száraz-, illetve vizesárok.

6.1.2. Kerítésmagasság (nem fedett helyen tartva): legalább 2 m.

6.1.3. Ha a kerítés fémháló/fémrács:

6.1.3.1. pálcavastagság: legalább 1,8 mm,

6.1.3.2. belső átló (rácsozat lyukbősége):

6.1.3.2.1. legfeljebb 10 cm, vagy a rövidebb rácstávolság legfeljebb 5 cm és a védőtávolság legalább 1 m, vagy

6.1.3.2.2. 10-20 cm között, vagy a rövidebb rácstávolság 5-10 cm között és a védőtávolság legalább 1,5 m.

6.1.4. A biztonsági üveg vastagsága: legalább 12 mm.

6.1.5. Szárazárok: legalább 5 m széles, a külső oldalon függőleges falú legalább 2 m falmagassággal, amelyet legalább 0,5 m kerítés egészít ki.

6.1.6. Vizesárok: legalább 5 m széles, a vízmélység a külső oldalon legalább 1 m, amelyet legalább 1 m magas kerítés egészít ki.

6.2. Strucc (Struthio camelus):

6.2.1. Az állattartó teret határolhatja sima felületű fal, áttörésbiztos üveg, fémrács, fémháló, száraz-, illetve vizesárok.

6.2.2. Kerítésmagasság (nem fedett helyen tartva): legalább 2 m.

6.2.3. Ha a kerítés fémháló/fémrács:

6.2.3.1. pálcavastagság: legalább 2 mm,

6.2.3.2. belső átló (rácsozat lyukbősége):

6.2.3.2.1. legfeljebb 10 cm, vagy a rövidebb rácstávolság legfeljebb 5 cm, és a védőtávolság legalább 0,5 m, vagy

6.2.3.2.2. 10-20 cm között, vagy a rövidebb rácstávolság 5-10 cm között és a védőtávolság legalább 1,5 m.

6.2.4. A biztonsági üveg vastagsága: legalább 10 mm.

6.2.5. Szárazárok: legalább 5 m széles, a külső oldalon függőleges falú legalább 1,7 m falmagassággal, amelyet legalább 0,5 m kerítés egészít ki.

6.2.6. Vizesárok: legalább 5 m széles, a vízmélység a külső oldalon legalább 1 m, amelyet legalább 0,8 m magas kerítés egészít ki.

6.3. Uhuk összes faja (Bubo spp.):

6.3.1. A madarakat zárt röpdében kell tartani.

6.3.2. Ha a kerítés fémháló/fémrács:

6.3.2.1. belső átló (rácsozat lyukbősége): legfeljebb 10 cm, vagy a rövidebb rácstávolság legfeljebb 5 cm,

6.3.2.2. pálcavastagság: legalább 1,8 mm,

6.3.2.3. védőtávolság: legalább 0,3 m.

6.4. Nappali ragadozó madarak, a rétisasok (Haliaeetus spp.) kivételével:

6.4.1. A madarakat zárt röpdében kell tartani.

6.4.2. Ha a kerítés fémháló/fémrács:

6.4.2.1. belső átló (rácsozat lyukbősége): legfeljebb 10 cm, vagy a rövidebb rácstávolság legfeljebb 5 cm,

6.4.2.2. pálcavastagság: legalább 1,8 mm.

6.4.2.3. védőtávolság: legalább 0,5 m.

6.5. Rétisasok összes faja (Haliaeetus spp.):

6.5.1. A madarakat zárt röpdében kell tartani.

6.5.2. Ha a kerítés fémháló/fémrács:

6.5.2.1. belső átló (rácsozat lyukbősége): legfeljebb 10 cm, vagy a rövidebb rácstávolság legfeljebb 5 cm,

6.5.2.2. pálcavastagság: legalább 1,8 mm.

7. Emlősök

7.1. Keleti szürke óriáskenguru (Macropus giganteus), nyugati szürke óriáskenguru (Macropus fuliginosus), vörös óriáskenguru (Macropus rufus), antilopkenguru (Macropus antilopinus), hegyi óriáskenguru (Macropus robustus), fekete hegyikenguru (Macropus bernardus):

7.1.1. Az állattartó teret határolhatja sima felületű fal, áttörésbiztos üveg, fémrács, fémháló, száraz-, illetve vizesárok.

7.1.2. Kerítésmagasság (nem fedett helyen tartva): legalább 2 m.

7.1.3. Ha a kerítés fémháló/fémrács:

7.1.3.1. belső átló (rácsozat lyukbősége): legfeljebb 10 cm, vagy a rövidebb rácstávolság legfeljebb 5 cm,

7.1.3.2. pálcavastagság: legalább 2 mm.

7.1.4. A biztonsági üveg vastagsága: legalább 10 mm.

7.1.5. Szárazárok: legalább 6 m széles, a külső oldalon függőleges falú legalább 1,7 m falmagassággal, amelyet legalább 0,5 m magas kerítés egészít ki.

7.1.6. Vizesárok: legalább 6 m széles, a vízmélység a külső oldalon legalább 1 m, amelyet legalább 1 m magas kerítés egészít ki.

7.1.7. Védőtávolság: legalább 0,5 m.

7.2. Erszényes ördög (Sarcophilus harrisii):

7.2.1. Az állattartó teret határolhatja sima felületű fal, áttörésbiztos üveg, fémrács, fémháló.

7.2.2. Kerítésmagasság (nem fedett helyen tartva): legalább 1,2 m (nem mászható anyagból), kiegészítve egy 0,5 m-es 45-60 fokos szögben befelé hajló magasítással.

7.2.3. Kerítésalap mélysége: legalább 1 m (kivéve azokat a szakaszokat, ahol villanypásztor van).

7.2.4. Ha a kerítés fémháló/fémrács:

7.2.4.1. belső átló (rácsozat lyukbősége): legfeljebb 10 cm, vagy a rövidebb rácstávolság legfeljebb 5 cm,

7.2.4.2. pálcavastagság: legalább 1,8 mm.

7.2.5. A biztonsági üveg vastagsága: legalább 10 mm.

7.2.6. Védőtávolság: legalább 0,5 m.

7.3. Óriástatu (Priodontes maximus):

7.3.1. Az állattartó teret határolhatja sima felületű fal, áttörésbiztos üveg, fémrács, fémháló.

7.3.2. Kerítésmagasság (nem fedett helyen tartva): legalább 1,5 m, kiegészítve egy legalább 0,3 m-es 45-60 fokos szögben befelé hajló magasítással.

7.3.3. Kerítésalap mélysége: legalább 1 m.

7.3.4. Ha a kerítés fémháló/fémrács:

7.3.4.1. belső átló (rácsozat lyukbősége): legfeljebb 10 cm, vagy a rövidebb rácstávolság legfeljebb 5 cm,

7.3.4.2. pálcavastagság: legalább 1,8 mm.

7.3.5. A biztonsági üveg vastagsága: legalább 10 mm.

7.3.6. Védőtávolság: legalább 0,5 m.

7.4. Sörényes hangyász (Myrmecophaga tridactyla):

7.4.1. Az állattartó teret határolhatja sima felületű fal, áttörésbiztos üveg, fémrács, fémháló.

7.4.2. Kerítésmagasság (nem fedett helyen tartva): legalább 1,8 m.

7.4.3. Kerítésalap mélysége: legalább 0,3 m (kivéve azokat a szakaszokat, ahol villanypásztor van).

7.4.4. Ha a kerítés fémháló/fémrács:

7.4.4.1. belső átló (rácsozat lyukbősége): legfeljebb 10 cm, vagy a rövidebb rácstávolság legfeljebb 5 cm,

7.4.4.2. pálcavastagság: legalább 1,8 mm.

7.4.5. A biztonsági üveg vastagsága: legalább 10 mm.

7.4.6. Védőtávolság: legalább 0,5 m.

7.5. Makákók és páviánok összes faja (Macaca spp., Mandrillus spp., Papio spp. és Theropithecus gelada):

7.5.1. Az állatok tarthatók teljesen zárt ketrecben, illetve vizesárokkal elválasztva, valamint a 7.5.2. alpontban meghatározottak szerint körülkerítve.

7.5.2. Kerítésmagasság (nem fedett helyen, illetve vizesárokkal elválasztottan tartva): legalább 2 m, kiegészítve egy legalább 0,5 m-es 45-60 fokos szögben befelé hajló magasítással vagy egy legalább 0,6 m-es sima felületű kimászásgátlóval.

7.5.3. Nem zárt ketrecben tartva a kerítést legalább 3 sor villanypásztorral kell ellátni, amelyből 1 sort a magasításon vagy a kimászásgátlón kell elhelyezni.

7.5.4. Ha a kerítés fémháló/fémrács:

7.5.4.1. belső átló (rácsozat lyukbősége): legfeljebb 10 cm, vagy a rövidebb rácstávolság 5 cm,

7.5.4.2. pálcavastagság: legalább 2 mm.

7.5.5. A biztonsági üveg vastagsága: legalább 10 mm.

7.5.6. Vizesárok: legalább 4 m széles, az állatok felöli oldaltól kezdve lejt, a vízmélység a külső oldalon legalább 1 m, villanypásztor kiegészítéssel az állatok felőli oldalon.

7.5.7. Védőtávolság: legalább 0,5 m.

7.6. Gibbonfélék összes faja (Hylobatidae spp.):

7.6.1. Az állattartó teret határolhatja sima felületű fal, áttörésbiztos üveg, fémrács, fémháló, vizesárok.

7.6.2. Kerítésmagasság (nem fedett helyen, illetve vizesárokkal elválasztottan tartva): legalább 4,5 m, ebből a felső rész legalább 3 méter sima felületű, nem mászható, tetején a falra merőlegesen belógó 5 sor villanypásztor szünetmentes tápegységgel.

7.6.3. Ha a kerítés fémháló/fémrács:

7.6.3.1. belső átló (rácsozat lyukbősége): legfeljebb 10 cm, vagy a rövidebb rácstávolság legfeljebb 5 cm,

7.6.3.2. pálcavastagság: legalább 2,4 mm.

7.6.4. A biztonsági üveg vastagsága: legalább10 mm.

7.6.5. Vizesárok: legalább 4 m széles, az állatok felöli oldaltól kezdve lejt, a vízmélység a külső oldalon legalább 0,5 m.

7.7. Orangutánok összes faja (Pongo spp.):

7.7.1. Az állattartó teret határolhatja sima felületű fal, áttörésbiztos üveg, illetve vizesárok.

7.7.2. A fal legalább 4 m magas,

7.7.2.1. sima felületű, 5 sor villanypásztorral, szünetmentes tápegységgel, vagy

7.7.2.2. ahol a fal mászható: a tetején a falra merőlegesen belógó 5 sor villanypásztor, szünetmentes tápegységgel.

7.7.3. A biztonsági üveg: statikus által jóváhagyott, többrétegű, biztonsági üvegtábla.

7.7.4. Vizesárok: legalább 6 m széles, az állatok felöli oldaltól kezdve lejt, a vízmélység a külső oldalon legalább 1,5 m.

7.8. Gorilla (Gorilla gorilla):

7.8.1. Az állattartó teret határolhatja sima felületű fal, áttörésbiztos üveg, illetve vizesárok.

7.8.2. A fal legalább 4 m magas,

7.8.2.1. sima felületű, 5 sor villanypásztorral, szünetmentes tápegységgel, vagy

7.8.2.2. ahol a fal mászható: tetején a falra merőlegesen belógó 5 sor villanypásztor, szünetmentes tápegységgel.

7.8.3. A biztonsági üveg: statikus által jóváhagyott, többrétegű, biztonsági üvegtábla.

7.8.4. Vizesárok: legalább 6 m széles, az állatok felöli oldaltól kezdve lejt, a vízmélység a külső oldalon legalább 1,5 m.

7.9. Csimpánzok összes faja (Pan spp.):

7.9.1. Az állattartó teret határolhatja sima felületű fal villanypásztorral kiegészítve, illetve vizesárok.

7.9.2. A fal legalább 4 m magas,

7.9.2.1. sima felületű, 5 sor villanypásztorral, szünetmentes tápegységgel, vagy

7.9.2.2. ahol a fal mászható: tetején a falra merőlegesen belógó 5 sor villanypásztor, szünetmentes tápegységgel.

7.9.3. A biztonsági üveg: statikus által jóváhagyott, többrétegű, biztonsági üvegtábla.

7.9.4. Vizesárok: legalább 6 m széles, az állatok felöli oldaltól kezdve lejt, a vízmélység a külső oldalon legalább 1,5 m.

7.10. Szürke farkas (Canis lupus), dingó (Canis lupus dingo), vörös farkas (Canis rufus), ázsiai vadkutya (Cuon alpinus), hiénakutya (Lycaon pictus), prérifarkas (Canis latrans), hiénafélék összes faja (Hyaenidae spp.):

7.10.1. Az állattartó teret határolhatja sima felületű fal, fémrács, fémháló, száraz-, illetve vizesárok.

7.10.2. Kerítésmagasság (nem fedett helyen tartva): legalább 2 m, kiegészítve legalább 3 sor villanypásztorral, szünetmentes tápegységgel, vagy legalább 2 m kiegészítve egy legalább 0,5 m-es, az állatok felé 45-60 fokos szögben befelé hajló magasítással.

7.10.3. Kerítésalap mélysége: legalább 2 m a farkasoknál, és legalább 1 méter mély a hiénaféléknél.

7.10.4. Ha a kerítés fémháló/fémrács:

7.10.4.1. belső átló (rácsozat lyukbősége): legfeljebb 10 cm, vagy a rövidebb rácstávolság legfeljebb 5 cm,

7.10.4.2. pálcavastagság: legalább 2,4 mm.

7.10.5. A kerítés és a betekintők anyaga statikus által jóváhagyott, többrétegű, biztonsági üvegtábla is lehet.

7.10.6. Szárazárok: legalább 5 m széles, a külső oldalon függőleges falú; kiugrásgátló nélkül legalább 2,5 m, kiugrásgátlóval legalább 2 m falmagassággal.

7.10.7. Vizesárok: legalább 5 m széles, kiugrásgátló nélkül legalább 2,5 m, kiugrásgátlóval legalább 2 m falmagasságú, úgy, hogy a vízszint feletti falmagasság legalább 1,5 m.

7.10.8. Védőtávolság: legalább 1 m.

7.11. Leopárd (Panthera pardus), jaguár (Panthera onca), puma (Puma concolor), hópárduc (Panthera uncia), ködfoltos párduc (Neofelis nebulosa), borneói ködfoltos párduc (Neofelis diardi):

7.11.1. Csak fedett kifutóban tarthatók. A tető anyagának szökésbiztosnak kell lennie.

7.11.2. Ha a kerítés fémháló/fémrács:

7.11.2.1. belső átló (rácsozat lyukbősége): legfeljebb 10 cm, vagy a rövidebb rácstávolság legfeljebb 5 cm,

7.11.2.2. pálcavastagság: legalább 2,4 mm.

7.11.3. A kerítés és a betekintők anyaga statikus által jóváhagyott, többrétegű, biztonsági üvegtábla is lehet.

7.11.4. Védőtávolság: legalább 1 m.

7.12. Tigris (Panthera tigris), oroszlán (Panthera leo):

7.12.1. Az állattartó teret határolhatja sima felületű fal, biztonsági üveg, fémrács, fémháló, száraz-, illetve vizesárok.

7.12.2. Kerítésmagasság (nem fedett helyen tartva): legalább 4 m magas sima fal vagy rács, kiegészítve egy 0,5 m-es 45-60 fokos szögben befelé hajló magasítással és villanypásztorral.

7.12.3. Ha a kerítés fémháló/fémrács:

7.12.3.1. belső átló (rácsozat lyukbősége): legfeljebb 10 cm, vagy a rövidebb rácstávolság legfeljebb 5 cm,

7.12.3.2. pálcavastagság: legalább 2,4 mm.

7.12.4. A kerítés és a betekintők anyaga statikus által jóváhagyott, többrétegű biztonsági üvegtábla is lehet.

7.12.5. Szárazárok: legalább 7 m széles, a külső oldalon függőleges falú; kiugrásgátló nélkül legalább 5 m, kiugrásgátlóval legalább 4 m falmagassággal.

7.12.6. Vizesárok: legalább 7 m széles, a vízmélység és a külső oldalon levő fal együttesen legalább 4 m (ha van kiugrásgátló, anélkül legalább 5m), úgy, hogy a vízszint feletti falmagasság legalább 2,5 m.

7.12.7. Védőtávolság: legalább 1 m.

7.12.8. A kerítés villanypásztoros védelme abban az esetben is kötelező, ha teljesen zárt a kifutó. A villanypásztorhoz szünetmentes táp szükséges.

7.12.9. A nem fedett helyen tartott állatok esetében a kerítéstől legalább 3 m-en belül található fákon legfeljebb a kerítés magasságában mászásgátlót (tüskés gallér vagy palást) kell felszerelni, emellett a kerítéstől számított 2 m-en belül nem lehet olyan tereptárgy, kiemelkedés, amely eléri a kerítés magasságának a felét.

7.13. Gepárd (Acinonyx jubatus):

7.13.1. Az állattartó teret határolhatja sima felületű fal, áttörésbiztos üveg, fémrács, fémháló, száraz-, illetve vizesárok.

7.13.2. Kerítésmagasság (nem fedett helyen tartva): legalább 2 m, kiegészítve legalább 3 sor villanypásztorral vagy egy 0,5 m-es 45-60 fokos szögben befelé hajló magasítással, vagy legalább 3 m-es rácsmagasság kell kiegészítők nélkül.

7.13.3. Ha a kerítés fémháló/fémrács:

7.13.3.1. belső átló (rácsozat lyukbősége): legfeljebb 10 cm, vagy a rövidebb rácstávolság legfeljebb 5 cm,

7.13.3.2. pálcavastagság: legalább 2,4 mm.

7.13.4. A kerítés és a betekintők anyaga statikus által jóváhagyott, többrétegű biztonsági üvegtábla is lehet.

7.13.5. Szárazárok: legalább 7 m széles, a külső oldalon legalább 3m függőleges fallal.

7.13.6. Vizesárok: legalább 7 m széles, a vízmélység és a külső oldalon levő fal együttesen legalább 2,5 m, úgy, hogy a vízszint feletti falmagasság legalább 1,5 m.

7.13.7. Védőtávolság: legalább 1 m.

7.14. Kanadai hiúz (Lynx canadensis), vörös hiúz (Lynx rufus), karakál (Caracal caracal), szervál (Leptailurus serval), ocelot (Leopardus pardalis), afrikai aranymacska (Profelis aurata), ázsiai aranymacska (Pardofelis temminckii):

7.14.1. Tartásukhoz teljesen zárt (lefedett) ketrec vagy kifutó szükséges. A fedőháló anyagának szökésbiztosnak kell lennie.

7.14.2. A hiúzok (Lynx spp.) a karakál és a szervál esetében lehet nyitott kifutó, melynek magassága: legalább 3 m kiegészítve egy 1 m-es 45-60 fokos szögben befelé hajló magasítással.

7.14.3. Ha a kerítés fémháló/fémrács:

7.14.3.1. belső átló (rácsozat lyukbősége): legfeljebb 10 cm, vagy a rövidebb rácstávolság legfeljebb 5 cm,

7.14.3.2. pálcavastagság: legalább 2 mm.

7.14.4. A biztonsági üveg vastagsága: legalább 10 mm.

7.14.5. Védőtávolság: legalább 1 m.

7.14.6. Nyitott kifutó esetén fa vagy egyéb, a kerítés magasságának felét elérő tereptárgy nem lehet a kerítés mellett 5 m-en belül.

7.15. Fossza (Cryptoprocta ferox):

7.15.1. Csak teljesen zárt vagy lefedett kifutóban vagy ketrecben tartható.

7.15.2. Ha a kerítés fémháló/fémrács:

7.15.2.1. belső átló (rácsozat lyukbősége): legfeljebb 10 cm, vagy a rövidebb rácstávolság legfeljebb 5 cm,

7.15.2.2. pálcavastagság: legalább 2 mm.

7.15.3. Biztonsági üveg vastagsága: legalább 10 mm.

7.15.4. Védőtávolság: legalább 0,5 m.

7.16. Rozsomák (Gulo gulo):

7.16.1. Az állattartó teret határolhatja sima felületű fal, áttörésbiztos üveg, fémrács, fémháló, száraz-, illetve vizesárok.

7.16.2. Kerítésmagasság (nem fedett helyen tartva): legalább 2 m, kiegészítve egy legalább 0,8 m-es, az állatok felé 45-90 fokos szögben befelé hajló magasítással vagy legalább 3 soros (a kerítés felületén, legalább 80 cm-es sávot átfogó) villanypásztorral, szünetmentes tápegységgel.

7.16.3. Kerítésalap mélysége: legalább 0,8 m.

7.16.4. Ha a kerítés fémháló/fémrács:

7.16.4.1. belső átló (rácsozat lyukbősége): legfeljebb 10 cm, vagy a rövidebb rácstávolság legfeljebb 5 cm,

7.16.4.2. pálcavastagság: legalább 2,4 mm.

7.16.5. A biztonsági üveg vastagsága: legalább 10 mm.

7.16.6. Szárazárok: legalább 3 m széles, a külső oldalon legalább 2 m-es függőleges fallal.

7.16.7. Vizesárok: legalább 3 m széles, a vízmélység és a külső oldalon levő fal együttesen legalább 2 m, úgy, hogy a vízszint feletti falmagasság legalább 1,5 m.

7.16.8. Védőtávolság: legalább 1 m.

7.16.9. A nem fedett helyen tartott állatok esetében a kerítéstől 3 méteren belül található fákon legfeljebb a kerítés magasságában mászásgátlót (gallér vagy palást) kell felszerelni. A kerítéstől 2 m-en belül nem lehet olyan tereptárgy, amely meghaladja a kerítés magasságát.

7.17. Méhészborz (Mellivora capensis):

7.17.1. Az állattartó teret határolhatja sima felületű fal, áttörésbiztos üveg, fémrács, fémháló, száraz-, illetve vizesárok.

7.17.2. Kerítésmagasság (nem fedett helyen tartva): legalább 2 m.

7.17.3. Kerítésalap mélysége: legalább 1 méter.

7.17.4. Ha a kerítés fémháló/fémrács:

7.17.4.1. belső átló (rácsozat lyukbősége): legfeljebb 10 cm, vagy a rövidebb rácstávolság legfeljebb 5 cm,

7.17.4.2. pálcavastagság: legalább 1,8 mm.

7.17.5. A biztonsági üveg vastagsága: legalább 10 mm.

7.17.6. Védőtávolság: legalább 0,5 m.

7.18. Jegesmedve (Ursus maritimus):

7.18.1. Az állattartó teret határolhatja sima felületű fal, fémrács, fémháló, száraz-, illetve vizesárok.

7.18.2. Kerítésmagasság (nem fedett helyen tartva): legalább 5 m vagy legalább 3,5 m, kiegészítve egy legalább 1 m-es 45-90 fokos szögben befelé hajló magasítással.

7.18.3. Kerítésalap mélysége: legalább 1,5 m.

7.18.4. Ha a kerítés fémháló/fémrács:

7.18.4.1. belső átló (rácsozat lyukbősége): legfeljebb 10 cm, vagy a rövidebb rácstávolság legfeljebb 5 cm,

7.18.4.2. pálcavastagság: legalább 3,2 mm.

7.18.5. A kerítés és a betekintők anyaga statikus által jóváhagyott, többrétegű biztonsági üvegtábla is lehet.

7.18.6. Szárazárok: legalább 5 m széles, a külső oldalon legalább 5 m-es függőleges fallal.

7.18.7. Vizesárok: legalább 5 m széles, a vízmélység és a külső oldalon levő fal együttesen legalább 5 m, úgy, hogy a vízszint feletti falmagasság legalább 2,5 m.

7.18.8. Védőtávolság: legalább 1,5 m.

7.18.9. A nem fedett helyen tartott állatok esetében a kerítéstől 3 m-en belül található fákon legfeljebb a kerítés magasságában mászásgátlót (tüskés gallér vagy palást) kell felszerelni.

7.19. Grizzlymedve (Ursus arctos horribilis), kodiak-medve (Ursus arctos middendorffi), kamcsatkai barnamedve (Ursus arctos beringianus):

7.19.1. Az állattartó teret határolhatja sima felületű fal, fémrács, fémháló, száraz-, illetve vizesárok.

7.19.2. Kerítésmagasság (nem fedett helyen tartva): legalább 3,5 m, valamint e fölött egy legalább 1 m-es 45-90 fokos szögben befelé hajló magasítás.

7.19.3. Kerítésalap mélysége: legalább 2 m.

7.19.4. Ha a kerítés fémháló/fémrács:

7.19.4.1. belső átló (rácsozat lyukbősége): legfeljebb 10 cm, vagy a rövidebb rácstávolság legfeljebb 5 cm,

7.19.4.2. pálcavastagság: legalább 3,2 mm.

7.19.5. A kerítés és a betekintők anyaga statikus által jóváhagyott, többrétegű biztonsági üvegtábla is lehet.

7.19.6. Szárazárok: legalább 4 m széles, a külső oldalon legalább 4 m-es függőleges fallal.

7.19.7. Vizesárok: legalább 4 m széles, a vízmélység és a külső oldalon levő fal együttesen legalább 4 m, úgy, hogy a vízszint feletti falmagasság legalább 2 m.

7.19.8. Védőtávolság: legalább 1 m.

7.19.9. A nem fedett helyen tartott állatok esetében a kerítéstől 3 méteren belül található fákon legfeljebb a kerítés magasságában mászásgátlót (tüskés gallér vagy palást) kell felszerelni, maláj medvék esetében a kerítéstől 2 m-en belül nem lehet olyan tereptárgy, amely eléri a kerítés magasságát.

7.20. Medvefélék összes faja (Ursidae spp.), a 7.18. és a 7.19. alpontban felsorolt fajok kivételével:

7.20.1. Az állattartó teret határolhatja sima felületű fal, fémrács, fémháló, száraz-, illetve vizesárok.

7.20.2. Kerítésmagasság (nem fedett helyen tartva): legalább 2,5 m kiegészítve egy 1 m-es 45-90 fokos szögben befelé hajló magasítással.

7.20.3. Kerítésalap mélysége: legalább 2 m.

7.20.4. Ha a kerítés fémháló/fémrács:

7.20.4.1. belső átló (rácsozat lyukbősége): legfeljebb 10 cm, vagy a rövidebb rácstávolság legfeljebb 5 cm,

7.20.4.2. pálcavastagság: legalább 3,2 mm.

7.20.5. A kerítés és a betekintők anyaga statikus által jóváhagyott, többrétegű biztonsági üvegtábla is lehet.

7.20.6. Szárazárok: legalább 4 m széles, a külső oldalon legalább 4 m-es függőleges fallal.

7.20.7. Vizesárok: legalább 4 m széles, a vízmélység és a külső oldalon levő fal együttesen legalább 4 m, úgy, hogy a vízszint feletti falmagasság legalább 2 m.

7.20.8. Védőtávolság: legalább 1 m.

7.20.9. A nem fedett helyen tartott állatok esetében a kerítéstől 3 méteren belül található fákon legfeljebb a kerítés magasságában mászásgátlót (tüskés gallér vagy palást) kell felszerelni, maláj medvék esetében a kerítéstől 2 m-en belül nem lehet olyan tereptárgy, amely eléri a kerítés magasságát.

7.21. Rozmár (Odobenus rosmarus), elefántfókák (Mirounga spp.), leopárdfóka (Hydrurga leptonyx):

7.21.1. Az állattartó teret határolhatja sima felületű fal, áttörésbiztos üveg, fémrács vagy fémháló.

7.21.2. Az állattartó teret körbevevő korlát magassága: legalább 1,5 m-rel a vízszint felett.

7.21.3. Ott, ahol közvetlenül medence mellett vagy felett található a látogatói tér, gondoskodni kell a beesés megakadályozásáról.

7.21.4. A kerítés és a betekintők anyaga statikus által jóváhagyott, többrétegű biztonsági üvegtábla is lehet.

7.22. Valódi fókafélék összes faja (Phocidae spp.) az elefántfókák (Mirounga spp.) és a leopárdfóka (Hydrurga leptonyx) kivételével, fülesfókafélék összes faja (Otariidae spp.):

7.22.1. Az állattartó teret határolhatja sima felületű fal, áttörésbiztos üveg, fémrács vagy fémháló.

7.22.2. Az állattartó teret körbevevő korlát magassága: legalább 1 m-rel a vízszint felett.

7.22.3. Ott ahol közvetlenül medence mellett vagy felett található a látogatói tér, gondoskodni kell a beesés megakadályozásáról.

7.22.4. A biztonsági üveg vastagsága (vízhatároló felületeken kívül): legalább 10 mm.

7.23. Lófélék összes faja (Equidae spp.):

7.23.1. Az állattartó teret határolhatja fal, fa karám, áttörésbiztos üveg, fémrács, fémháló, száraz-, illetve vizesárok.

7.23.2. Kerítésmagasság (nem fedett helyen tartva): legalább 1,6 m.

7.23.3. Ha a kerítés fémháló/fémrács:

7.23.3.1. belső átló (rácsozat lyukbősége): legfeljebb 30 cm, vagy a rövidebb rácstávolság legfeljebb 15 cm,

7.23.3.2. pálcavastagság: legalább 2 mm.

7.23.4. A biztonsági üveg vastagsága: legalább 20 mm.

7.23.5. Szárazárok: legalább 6 m széles, a külső oldalon legalább 1,7 m-es függőleges fallal, amelyet legalább 0,5 m kerítés egészít ki.

7.23.6. Vizesárok: legalább 6 m széles, a vízmélység a külső oldalon legalább 1 m, amelyet legalább 1 m magas kerítés egészít ki.

7.23.7. Védőtávolság: legalább 1 m.

7.24. Elefántfélék összes faja (Elephantidae spp.):

7.24.1. Az állattartó teret határolhatja statikus által jóváhagyott fal, többrétegű biztonsági üvegtábla, kábelsor, valamint szárazárok.

7.24.2. A külső, illetve a belső kifutó kerítése rendkívül erős anyagból készüljön, erre fém- vagy kőfal, illetve villanypásztorral megerősített kábelsor is megfelel.

7.24.3. Kerítésmagasság (nem fedett helyen tartva): teheneknél legalább 1,8 m, bikáknál legalább 2,5 m.

7.24.4. Szárazárok: az árok szélessége legalább egy felnőtt elefánt testhossza, a külső oldalon legalább 2 m-es függőleges fallal.

7.24.5. Védőtávolság: legalább 1,5 m.

7.25. Orrszarvúak összes faja (Rhinocerotidae spp.):

7.25.1. Az állattartó teret határolhatja statikus által jóváhagyott fal, többrétegű biztonsági üvegtábla, kábel- vagy cölöpsor, valamint száraz-, illetve vizesárok.

7.25.2. A külső, illetve a belső kifutó kerítése masszív anyagból készüljön, erre kőfal, kábel- vagy cölöpsor is megfelel.

7.25.3. Kerítésmagasság (nem fedett helyen tartva): legalább 1,3 m.

7.25.4. Szárazárok: legalább 2 m széles, a külső oldalon legalább 1,7 m-es függőleges fallal.

7.25.5. Vizesárok: legalább 2 m széles, a vízmélység és a külső oldalon levő fal együttesen legalább 2 m.

7.25.6. Védőtávolság: legalább 1 m.

7.26. Nílusi víziló (Hippopotamus amphibius):

7.26.1. Az állattartó teret határolhatja statikus által jóváhagyott fal, többrétegű biztonsági üvegtábla, cölöpsor, valamint száraz-, illetve vizesárok.

7.26.2. A külső, illetve a belső kifutó kerítése rendkívül erős anyagból készüljön, fém- vagy kőfal, cölöpsor, illetve villanypásztorral megerősített kábelsor is megfelelő.

7.26.3. Kerítésmagasság (nem fedett helyen tartva): legalább 1,3 m.

7.26.4. Szárazárok: legalább 2 m széles, a külső oldalon legalább 2 m-es függőleges fallal.

7.26.5. Vizesárok: a vízmélység és a külső oldalon levő fal együttesen legalább 2 m.

7.26.6. Védőtávolság: legalább 1 m.

7.27. Törpevíziló (Choeropsis liberiensis):

7.27.1. Az állattartó teret határolhatja fal, többrétegű biztonsági üvegtábla, cölöpsor valamint száraz-, illetve vizesárok.

7.27.2. A külső, illetve a belső kifutó kerítése rendkívül erős anyagból készüljön, fém- vagy kőfal, cölöpsor, illetve villanypásztorral megerősített kábelsor is megfelelő.

7.27.3. Kerítésmagasság: legalább 1 m.

7.27.4. A biztonsági üveg: statikus által jóváhagyott, többrétegű, biztonsági üvegtábla.

7.27.5. Szárazárok: legalább 1 m széles, a külső oldalon egy legalább 1 m-es függőleges fallal.

7.27.6. Vizesárok: a vízszint felett legalább 0,6 méteres a fal.

7.27.7. Védőtávolság: legalább 1 m.

7.28. Zsiráf (Giraffa camelopardalis):

7.28.1. Az állattartó teret határolhatja fal, áttörésbiztos üveg, fémrács, fémháló, kábel- vagy cölöpsor, száraz-, illetve vizesárok, vagy az állat számára átjárhatatlan kősáv.

7.28.2. Kerítésmagasság (nem fedett helyen tartva): legalább 2,5 m (felső villanypásztor kiegészítést is beleértve, a kihajolás megakadályozására - magának a kerítésnek vagy a falnak ebben az esetben is legalább 2 méteresnek kell lennie).

7.28.3. Ha a kerítés fémháló/fémrács:

7.28.3.1. belső átló (rácsozat lyukbősége): legfeljebb 30 cm, vagy a rövidebb rácstávolság legfeljebb 15 cm,

7.28.3.2. pálcavastagság: legalább 2 mm.

7.28.4. A biztonsági üveg: statikus által jóváhagyott, többrétegű, biztonsági üvegtábla.

7.28.5. Szárazárok: rézsűs szárazárok, a külső oldalon legalább 2 m-es függőleges fallal.

7.28.6. Vizesárok: legalább 3 m széles, a vízmélység és a külső oldalon levő fal együttesen legalább 2,5 m.

7.28.7. Az állat számára átjárhatatlan kősáv szélessége: legalább 2 m.

7.28.8. Védőtávolság: legalább 1 m (kivéve ott, ahol a kerítés legalább 4 méter magas).

7.29. Kafferbivaly (Syncerus caffer), gaur (Bos gaurus), vadjak (Bos grunniens mutus), banteng (Bos javanicus), kouprey (Bos sauveli), vízibivaly (Bubalus arnee), amerikai bölény (Bison bison), európai bölény (Bison bonasus), pézsmatulok (Ovibos moschatus):

7.29.1. Az állattartó teret határolhatja fal, fa karám, kábel- vagy cölöpsor, fémrács, fémháló, száraz-, illetve vizesárok.

7.29.2. Kerítésmagasság (nem fedett helyen tartva): legalább 1,5 m.

7.29.3. Ha a kerítés fémháló/fémrács:

7.29.3.1. belső átló (rácsozat lyukbősége): legfeljebb 30 cm, vagy a rövidebb rácstávolság legfeljebb 15 cm,

7.29.3.2. pálcavastagság: legalább 3,2 mm.

7.29.4. A kerítés és a betekintők anyaga statikus által jóváhagyott, többrétegű biztonsági üvegtábla is lehet.

7.29.5. Szárazárok: legalább 4 m széles, a külső oldalon legalább 1,5 m-es függőleges fallal, amelyet legalább egy 1 m magas kerítés egészít ki.

7.29.6. Vizesárok: legalább 4 m széles, a vízmélység a külső oldalon legalább 1 m, amelyet egy legalább 1 m magas kerítés egészít ki.

7.29.7. Védőtávolság: legalább 1 m.

7.30. Mindorói bivaly (Bubalus mindorensis), alföldi anoa (Bubalus depressicornis), hegyi anoa (Bubalus quarlesi), takin (Budorcas taxicolor):

7.30.1. Az állattartó teret határolhatja fal, fa karám, kábel- vagy cölöpsor, fémrács, fémháló, száraz-, illetve vizesárok.

7.30.2. Kerítésmagasság (nem fedett helyen tartva): legalább 1,4 m.

7.30.3. Ha a kerítés fémháló/fémrács:

7.30.3.1. belső átló (rácsozat lyukbősége): legfeljebb 20 cm, vagy a rövidebb rácstávolság legfeljebb 10 cm,

7.30.3.2. pálcavastagság: legalább 2 mm.

7.30.4. Szárazárok: legalább 2 m széles, a külső oldalon egy legalább 1 m-es függőleges fallal, amelyet egy legalább 0,5 m-es kerítés egészít ki.

7.30.5. Vizesárok: legalább 3 m széles, a vízmélység a külső oldalon legalább 1 m, amelyet egy legalább 0,5 m magas kerítés egészít ki.

7.30.6. Védőtávolság: legalább 0,5 m (kivéve ott, ahol van villanypásztor).

7.31. Óriás jávorantilop (Taurotragus derbianus), jávorantilop (Taurotragus oryx), nilgau antilop (Boselaphus tragocamelus), mendeszantilop (Addax nasomaculatus), fakó lóantilop (Hippotragus equinus), fekete lóantilop (Hippotragus niger), nyársasantilopok összes faja (Oryx spp.):

7.31.1. Az állattartó teret határolhatja fal, fa karám, kábel- vagy cölöpsor, fémrács, fémháló, száraz-, illetve vizesárok.

7.31.2. Kerítésmagasság (nem fedett helyen tartva): legalább 1,8 m.

7.31.3. Ha a kerítés fémháló/fémrács:

7.31.3.1. belső átló (rácsozat lyukbősége): legfeljebb 30 cm, vagy a rövidebb rácstávolság legfeljebb 15 cm,

7.31.3.2. pálcavastagság: legalább 3,2 mm.

7.31.4. A kerítés és a betekintők anyaga statikus által jóváhagyott, többrétegű biztonsági üvegtábla is lehet.

7.31.5. Szárazárok: legalább 4 m széles, a külső oldalon legalább 1,5 m-es függőleges fallal, amelyet legalább 1 m magas kerítés egészít ki.

7.31.6. Vizesárok: legalább 4 m széles, a vízmélység a külső oldalon legalább 1 m, amelyet legalább 1 m magas kerítés egészít ki.

7.31.7. Védőtávolság: legalább 1 m.

7.32. Tülkösszarvúak összes faja (Bovidae spp.) a 7.29., a 7.30. és a 7.31. alpontban felsorolt fajok, a bóbitásantilop-formák (Cephalophinae spp.), a törpeantilopok (Neotragini spp.), a dikdikek (Madoqua spp.), az oribik (Ourebia spp.) és a Raphicerus nem fajai kivételével:

7.32.1. Az állattartó teret határolhatja fal, fa karám, áttörésbiztos üveg, fémrács, fémháló, száraz-, illetve vizesárok.

7.32.2. Kerítésmagasság (nem fedett helyen tartva): legalább 1,8 m.

7.32.3. Ha a kerítés fémháló/fémrács:

7.32.3.1. belső átló (rácsozat lyukbősége): legfeljebb 20 cm, vagy a rövidebb rácstávolság legfeljebb 10 cm,

7.32.3.2. pálcavastagság: legalább 2 mm.

7.32.4. A biztonsági üveg vastagsága: legalább 10 mm.

7.32.5. Szárazárok: legalább 5 m széles, a külső oldalon legalább 2,5 m-es függőleges fallal.

7.32.6. Vizesárok: legalább 5 m széles, a vízmélység a külső oldalon legalább 1 m, amelyet legalább 1 m magas kerítés egészít ki.

7.32.7. Védőtávolság: legalább 0,5 m.

7.33. Disznófélék összes faja (Suidae spp.) a varacskosdisznók kivételével:

7.33.1. Az állattartó teret határolhatja fal, áttörésbiztos üveg, fémrács, fémháló, száraz-, illetve vizesárok.

7.33.2. Kerítésmagasság (nem fedett helyen tartva): legalább 1,5 m, kivéve az ecsetfülű disznót (Potamochoerus porcus), ahol a kerítés magassága villanypásztorral: legalább 0,6 m.

7.33.3. Kerítésalap mélysége: legalább 0,3 m (kivéve azokat a szakaszokat, ahol villanypásztor van).

7.33.4. Ha a kerítés fémháló/fémrács:

7.33.4.1. belső átló (rácsozat lyukbősége): legfeljebb 15 cm, vagy a rövidebb rácstávolság legfeljebb 10 cm,

7.33.4.2. pálcavastagság: legalább 2 mm.

7.33.5. A biztonsági üveg vastagsága: legalább 10 mm.

7.33.6. Szárazárok: legalább 4 m széles, a külső oldalon legalább 1 m-es függőleges fallal, amelyet legalább 0,5 m magas kerítés egészít ki.

7.33.7. Vizesárok: legalább 4 m széles, a vízmélység a külső oldalon legalább 1 m, amelyet egy legalább 1 m magas kerítés egészít ki.

7.33.8. Védőtávolság: legalább 1 m.

7.34. Varacskosdisznók összes faja (Phacochoerus spp.):

7.34.1. Az állattartó teret határolhatja fal, áttörésbiztos üveg, fémrács, fémháló, száraz-, illetve vizesárok.

7.34.2. Kerítésmagasság (nem fedett helyen tartva): legalább 1,5 m.

7.34.3. Kerítésalap mélysége: legalább 1 m.

7.34.4. Ha a kerítés fémháló/fémrács:

7.34.4.1. belső átló (rácsozat lyukbősége): legfeljebb 15 cm, vagy a rövidebb rácstávolság legfeljebb 10 cm,

7.34.4.2. pálcavastagság: legalább 2 mm.

7.34.5. A biztonsági üveg vastagsága: legalább 10 mm.

7.34.6. Szárazárok: legalább 4 m széles, a külső oldalon legalább 1 m-es függőleges fallal, amelyet legalább 0,5 m magas kerítés egészít ki.

7.34.7. Vizesárok: legalább 4 m széles, a vízmélység a külső oldalon legalább 1 m, amelyet legalább 1 m magas kerítés egészít ki.

7.34.8. Védőtávolság: legalább 1 m.

7.35. Pekarifélék összes faja (Tayassuidae spp.):

7.35.1. Az állattartó teret határolhatja fal, áttörésbiztos üveg, fémrács, fémháló, száraz-, illetve vizesárok.

7.35.2. Kerítésmagasság (nem fedett helyen tartva): legalább 1,2 m.

7.35.3. Kerítésalap mélysége: legalább 0,3 m (kivéve azokat a szakaszokat, ahol van villanypásztor).

7.35.4. Ha a kerítés fémháló/fémrács:

7.35.4.1. belső átló (rácsozat lyukbősége): legfeljebb 10 cm, vagy a rövidebb rácstávolság legfeljebb 5 cm,

7.35.4.2. pálcavastagság: legalább 2 mm.

7.35.5. A biztonsági üveg vastagsága: legalább 10 mm.

7.35.6. Szárazárok: legalább 4 m széles, a külső oldalon legalább 1 m-es függőleges fallal, amelyet legalább 0,5 m magas kerítés egészít ki.

7.35.7. Vizesárok: legalább 4 m széles, a vízmélység a külső oldalon legalább 1 m, amelyet legalább 1 m magas kerítés egészít ki.

7.35.8. Védőtávolság: legalább 0,5 m.

7.36. Tevék összes faja (Camelus spp.):

7.36.1. Az állattartó teret határolhatja fal, fa karám, kábel- vagy cölöpsor, áttörésbiztos üveg, fémrács, fémháló, száraz-, illetve vizesárok.

7.36.2. Kerítésmagasság (nem fedett helyen tartva): legalább 0,8 m.

7.36.3. Ha a kerítés fémháló/fémrács:

7.36.3.1. belső átló (rácsozat lyukbősége): legfeljebb 30 cm, vagy a rövidebb rácstávolság legfeljebb 15 cm,

7.36.3.2. pálcavastagság: legalább 2 mm.

7.36.4. A biztonsági üveg vastagsága: legalább 10 mm.

7.36.5. Szárazárok: legalább 2 m széles, a külső oldalon legalább 1 m-es függőleges fallal.

7.36.6. Vizesárok: legalább 2 m széles, a vízmélység a külső oldalon legalább 0,5 m, amelyet legalább 1 m magas kerítés egészít ki.

7.36.7. Védőtávolság: legalább 0,5 m, ahol a teve nem tud kinyúlni, egyébként 1,5 m.

7.37. Guanakó (Lama guanicoe):

7.37.1. Az állattartó teret határolhatja fal, fa karám, áttörésbiztos üveg, fémrács, fémháló, száraz-, illetve vizesárok.

7.37.2. Kerítésmagasság (nem fedett helyen tartva): legalább 1,5 m.

7.37.3. Ha a kerítés fémháló/fémrács:

7.37.3.1. belső átló (rácsozat lyukbősége): legfeljebb 20 cm, vagy a rövidebb rácstávolság legfeljebb 10 cm,

7.37.3.2. pálcavastagság: legalább 1,8 mm.

7.37.4. A biztonsági üveg vastagsága: legalább 10 mm.

7.37.5. Szárazárok: legalább 2 m széles, a külső oldalon legalább 2 m-es függőleges fallal.

7.37.6. Vizesárok: legalább 2 m széles, a vízmélység a külső oldalon legalább 1 m, amelyet legalább 1 m magas kerítés egészít ki.

7.37.7. Védőtávolság: legalább 0,5 m.

7.38. Villásszarvú antilop (Antilocapra americana):

7.38.1. Az állattartó teret határolhatja fal, áttörésbiztos üveg, fémrács, fémháló, száraz-, illetve vizesárok.

7.38.2. Kerítésmagasság (nem fedett helyen tartva): legalább 1,8 m.

7.38.3. Ha a kerítés fémháló/fémrács:

7.38.3.1. belső átló (rácsozat lyukbősége): legfeljebb 20 cm, vagy a rövidebb rácstávolság legfeljebb 10 cm,

7.38.3.2. pálcavastagság: legalább 2 mm.

7.38.4. A biztonsági üveg vastagsága: legalább 10 mm.

7.38.5. Szárazárok: legalább 5 m széles, a külső oldalon legalább 2,5 m-es függőleges fallal.

7.38.6. Vizesárok: legalább 5 m széles, a vízmélység a külső oldalon legalább 1 m, amelyet legalább 1 m magas kerítés egészít ki.

7.38.7. Védőtávolság: legalább 0,5 m.

7.39. Jávorszarvasok összes faja (Alces spp.), rénszarvas (Rangifer tarandus), a valódi szarvasok összes faja (Cervus spp.), fehérfarkú szarvasok összes faja (Odocoileus spp.), Dávid-szarvas (Elaphurus davidianus), fehérajkú szarvas (Przewalskium albirostris), mocsári szarvas (Rucervus duvaucelii), sörényes szarvas (Rusa timorensis), számbárszarvas (Rusa unicolor):

7.39.1. Az állattartó teret határolhatja fal, áttörésbiztos üveg, fémrács, fémháló, száraz-, illetve vizesárok.

7.39.2. Kerítésmagasság (nem fedett helyen tartva): legalább 2,2 m.

7.39.3. Ha a kerítés fémháló/fémrács:

7.39.3.1. belső átló (rácsozat lyukbősége): legfeljebb 30 cm, vagy a rövidebb rácstávolság legfeljebb 15 cm,

7.39.3.2. pálcavastagság: legalább 2 mm.

7.39.4. A biztonsági üveg vastagsága: legalább 10 mm.

7.39.5. Szárazárok: legalább 5 m széles, a külső oldalon legalább 1,7 m-es függőleges fallal, amelyet legalább 0,5 m magas kerítés egészít ki a látogatói oldalon.

7.39.6. Vizesárok: legalább 5 m széles, a vízmélység a külső oldalon legalább 1 m, amelyet legalább 1 m magas kerítés egészít ki.

7.39.7. Védőtávolság: legalább 0,5 m.

7.40. Szarvasfélék összes faja (Cervidae spp.), a 7.39. alpontban felsorolt fajok, valamint a nyársasszarvasok (Mazama spp.), a muntyákszarvasok (Muntiacus spp.), a törpeszarvasok (Pudu spp.), és a kínai víziőz (Hydropotes inermis) kivételével:

7.40.1. Az állattartó teret határolhatja fal, áttörésbiztos üveg, fémrács, fémháló, száraz-, illetve vizesárok.

7.40.2. Kerítésmagasság (nem fedett helyen tartva): legalább 2 m.

7.40.3. Ha a kerítés fémháló/fémrács:

7.40.3.1. belső átló (rácsozat lyukbősége): legfeljebb 20 cm, vagy a rövidebb rácstávolság legfeljebb 10 cm,

7.40.3.2. pálcavastagság: legalább 1,8 mm.

7.40.4. A biztonsági üveg vastagsága: legalább 10 mm.

7.40.5. Szárazárok: legalább 5 m széles, a külső oldalon legalább 1,7 m-es függőleges fallal, amelyet legalább 0,5 m magas kerítés egészít ki a látogatói oldalon.

7.40.6. Vizesárok: legalább 5 m széles, a vízmélység a külső oldalon legalább 1 m, amelyet legalább 1 m magas kerítés egészít ki.

8. Megjegyzések:

8.1. Szilárd alappal rendelkező állattartó hely esetében a kerítésalap elhagyható.

8.2. Villanypásztor méretezése és telepítése csak arra jogosult szakemberrel végeztethető.

8.3. Védőtávolság tartása csak olyan típusú kerítés esetén szükséges, amelyen keresztül fizikai kontaktus lehetséges az állattal.

8.4. A kerítések anyagaként a részletes szabályozásban megadott méretű acél dróthálónak legalább egyező szakítószilárdságú hálót szükséges alkalmazni.

5. melléklet a 85/2015. (XII. 17.) FM rendelethez

Az antidótum hozzáférési kötelezettségű különösen veszélyes állatfajok köre

1. Csalánozók (Cnidaria)

1.1. portugál gálya (Physalia physalis)

1.2. Chironex fleckeri

1.3. Chironex yamaguchii

1.4. Chiropsalmus quadrumanus

1.5. Chiropsoides buitendijki

1.6. Carukia barnesi

1.7. Malo kingi

2. Puhatestűek (Mollusca)

2.1. Hapalochlaena lunulata

2.2. Hapalochlaena maculosa

2.3. Hapalochlaena fasciata

2.4. Conus spp.

3. Ízeltlábúak (Arthropoda)

3.1. Scolopendra gigantea

3.2. fekete özvegyek összes faja (Latrodectus spp.)

3.3. fésűspókfélék összes faja (Ctenidae spp.)

3.4. Atrax spp.

3.5. Loxosceles spp.

4. Hüllők (Reptilia)

4.1. mérgessiklófélék összes faja (Elapidae spp.), a 2. mellékletben felsorolt fajok kivételével

4.2. viperafélék összes faja (Viperidae spp.), a 2. mellékletben felsorolt fajok kivételével

4.3. Atractaspis spp.

4.4. Dispholidus spp.

4.5. Thelotornis spp.

4.6. tengerikígyó-félék összes faja (Hydrophiidae spp.)

4.7. laposfarkú tengerikígyó-félék összes faja (Laticaudidae spp.)

6. melléklet a 85/2015. (XII. 17.) FM rendelethez

Az antidótum hozzáférési kötelezettségű közepesen veszélyes állatfajok köre

1. Ízeltlábúak (Arthropoda)

1.1. szkolopendrák összes faja (Scolopendromorpha spp.), az 1. mellékletben felsorolt faj kivételével

1.2. skorpiók összes faja (Scorpiones spp.), a Pandinus, Heterometrus, Euscorpius, Hadogenes és Hadrurus genus összes fajának (Pandinus spp., Heterometrus spp., Euscorpius spp., Hadogenes spp. és Hadrurus spp.) kivételével

2. Halak (Pisces)

2.1. skorpióhal-félék összes faja (Scorpaenidae spp.)

2.2. Trachinidae spp.

2.3. kőhalfélék összes faja (Synanceiidae spp.)

3. Hüllők (Reptilia)

3.1. Aspidelaps spp.

3.2. rezesfejű mokaszinkígyó (Agkistrodon contortrix)

3.3 Azemiops feae

3.4. Bitis albanica

3.5. Bitis armata

3.6. Bitis atropos

3.7. szarvas puffogóvipera (Bitis caudalis)

3.8. sokszarvú puffogóvipera (Bitis cornuta)

3.9. Bitis heraldica

3.10. sima puffogóvipera (Bitis inornata)

3.11. namíbiai puffogóvipera (Bitis peringueyi)

3.12. Bitis rhinoceros

3.13. Bitis rubida

3.14. törpe puffogóvipera (Bitis schneideri)

3.15. Bitis xeropaga

3.16. guatemalai pálmavipera (Bothriechis aurifer)

3.17. Bothriechis bicolor

3.18. Bothriechis lateralis

3.19. Bothriechis nigroviridis

3.20. Bothriechis rowleyi

3.21. Schlegel-lándzsakígyó (Bothriechis schlegelii)

3.22. Bothriechis supraciliaris

3.23. Bothriechis thalassinus

3.24. Causus bilineatus

3.25. Causus defilippii

3.26. Causus lichtensteinii

3.27. Causus maculatus

3.28. zöld éjjelivipera (Causus resimus)

3.29. nyílvipera (Causus rhombeatus)

3.30. Cerastes boehmei

3.31. szarvasvipera (Cerastes cerastes)

3.32. arab szarvasvipera (Cerastes gasperettii)

3.33. Avicenna-szarvasvipera (Cerastes vipera)

3.34. szarvas csörgőkígyó (Crotalus cerastes)

3.35. Crotalus enyo

3.36. Crotalus ericsmithi

3.37. Crotalus intermedius

3.38. Crotalus lannomi

3.39. sziklacsörgőkígyó (Crotalus lepidus)

3.40. pettyes csörgőkígyó (Crotalus mitchellii)

3.41. Crotalus ornatus

3.42. Crotalus pricei

3.43. Crotalus stejnegeri

3.44. Crotalus stephensi

3.45. Crotalus tancitarensis

3.46. tigriscsörgőkígyó (Crotalus tigris)

3.47. Crotalus transversus

3.48. Crotalus triseriatus

3.49. tarajosorrú csörgőkígyó (Crotalus willardi)

3.50. mamusi vipera (Gloydius blomhoffii)

3.51. Gloydius brevicaudus

3.52. Halys-vipera (Gloydius halys)

3.53. himalájai mokaszinkígyó (Gloydius himalayanus)

3.54. amuri mokaszinkígyó (Gloydius intermedius)

3.55. Gloydius lijianlii

3.56. Gloydius liupanensis

3.57. Gloydius monticola

3.58. Gloydius saxatilis

3.59. Gloydius shedaoensis

3.60. Gloydius strauchi

3.61. Gloydius tsushimaensis

3.62. Gloydius ussuriensis

3.63. Macrovipera deserti

3.64. Montivipera albicornuta

3.65. Montivipera bulgardaghica

3.66. Montivipera kuhrangica

3.67. Montivipera latifii

3.68. Montivipera raddei

3.69. Montivipera wagneri

3.70. Pseudocerastes fieldi

3.71. Pseudocerastes persicus

3.72. Pseudocerastes urarachnoides

3.73. láncos törpecsörgőkígyó (Sistrurus catenatus)

3.74. sötétszínű törpecsörgőkígyó (Sistrurus miliarius)

3.75. Vipera altaica

3.76. áspisvipera (Vipera aspis)

3.77. Vipera barani

3.78. Vipera dinniki

3.79. Vipera eriwanensis

3.80. Vipera lotievi

3.81. atlaszi vipera (Vipera monticola)

3.82. Vipera nikolskii

3.83. Vipera olguni

3.84. Vipera orlovi

3.85. Vipera sachalinensis

3.86. Vipera transcaucasiana

3.87. Balanophis spp.

3.88. Boiga spp.

7. melléklet a 85/2015. (XII. 17.) FM rendelethez

A különösen és közepesen veszélyes állatfajok egyedének tartása, szaporítása, bemutatása, országba történő behozatala, országból történő kivitele, valamint a közepesen veszélyes állatfajok egyedének eladásra való felkínálása iránti kérelem mintája

ENGEDÉLYKÉRELEM KÜLÖNÖSEN VESZÉLYES ÉS KÖZEPESEN VESZÉLYES ÁLLATFAJOK EGYEDÉNEK TARTÁSÁRA, SZAPORÍTÁSÁRA, BEMUTATÁSÁRA, ORSZÁGBA TÖRTÉNŐ BEHOZATALÁRA, ORSZÁGBÓL TÖRTÉNŐ KIVITELÉRE, VALAMINT KÖZEPESEN VESZÉLYES ÁLLATFAJOK EGYEDÉNEK ELADÁSRA VALÓ FELKÍNÁLÁSÁRA
1. Az állat tartójának személyére vonatkozó adatok
1.1. Tulajdonos neve:
1.2. Tulajdonos címe:
1.3. Az állat felügyeletét ellátó természetes személy neve:
1.4. Az állat felügyeletét ellátó természetes személy születési helye, ideje:
1.5. Az állat felügyeletét ellátó természetes személy lakcíme:
1.6. Az állat felügyeletét ellátó természetes személy telefonszáma:
1.7. Az állat felügyeletét ellátó természetes személy elektronikus levélcíme:
2. A kérelem tárgyát képező állat(ok)ra vonatkozó adatok
a)
Tudományos és magyar
b)
Neme
c) Születési idő d)
Tartás/
Szaporítás/
e)
Egyedi azonosító száma, egyéb egyedi jellemzői/
f)
Szülő-
állatok
g)
Kérelmezett tevékenység tárgya
h)
Behozatal/kivitel esetén
fajnév (ha ismert) Bemutatás/
eladásra felkínálás helye
egyedileg nem azonosítható állatok esetében egyedszám azonosí-
tója
ga)
tartás
gb)
szaporítás
gc)
bemutatás
gd)
behozatal
ge)
kivitel
gf)
eladásra felkínálás
ha)
szállítás dátuma
hb)
Származási/
célország neve
1.
2.
3.
4.
5.
...
3. Mellékelt dokumentumok
3.1. Tartási engedélykérelem esetén:
a) szakmai végzettséget igazoló dokumentum másolata,
b) szakmai tapasztalatot igazoló dokumentum másolata,
c) antidótumhoz való hozzáférés igazolása,
d) szomszédok hozzájáruló nyilatkozata,
e) tartási feltételek rövid leírása.
3.2. Szaporítási engedélykérelem esetén:
a) szomszédok hozzájáruló nyilatkozata,
b) szaporulat elhelyezési feltételeinek rövid leírása.
3.3. Bemutatási engedélykérelem esetén:
a) bemutatás helyének és körülményeinek rövid leírása,
b) - amennyiben az egyed szállítására is sor kerül - a szállítás feltételeinek rövid leírása.
3.4. Behozatali engedélykérelem esetén:
a) szállítási feltételek rövid leírása,
b) szállítási útvonalterv rövid leírása.
3.5. Kiviteli engedélykérelem esetén:
a) szállítási feltételek rövid leírása,
b) szállítási útvonalterv rövid leírása.
3.6. Eladásra felkínálási engedélykérelem esetén a felkínálási hely rövid leírása.
4. Hozzájáruló nyilatkozat
Hozzájárulok ahhoz, hogy a természetvédelmi hatóság a kérelemben szereplő személyes adataimat kezelje.
Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az általam közölt adatok a valóságnak megfelelnek.
Dátum:
Aláírás:

8. melléklet a 85/2015. (XII. 17.) FM rendelethez

Az elővigyázatosságot igénylő állatfajok egyedének tartásáról, szaporításáról, valamint országba történő behozataláról szóló bejelentés mintája

ELŐVIGYÁZATOSSÁGOT IGÉNYLŐ ÁLLATFAJOK EGYEDE TARTÁSÁNAK, SZAPORÍTÁSÁNAK, VALAMINT ORSZÁGBA TÖRTÉNŐ BEHOZATALÁNAK BEJELENTÉSE
1. Az állat tartójának személyére vonatkozó adatok
1.1. Tulajdonos neve:
1.2. Tulajdonos címe:
1.3. Az állat felügyeletét ellátó természetes személy neve:
1.4. Az állat felügyeletét ellátó természetes személy születési helye, ideje:
1.5. Az állat felügyeletét ellátó természetes személy lakcíme:
1.6. Az állat felügyeletét ellátó természetes személy telefonszáma:
1.7. Az állat felügyeletét ellátó természetes személy elektronikus levélcíme:
2. A bejelentés tárgyát képező állat(ok)ra vonatkozó adatok
a)
Tudományos
b)
Neme
c)
Születési idő
d)
Tartás/
e)
Egyedi azonosító száma, egyéb
f)
Szülő-
g) Bejelentetés tárgya h) Behozatal esetén
és magyar fajnév (ha ismert) szaporítás
helye
egyedi jellemzői/egyedileg nem azonosítható állatok esetében egyedszám állatok azonosítója ga) tartás gb) szaporulat gc) behozatal ha) szállítás dátuma hb) Származási ország neve
1.
2.
3.
4.
5.
...
3. Hozzájáruló nyilatkozat
Hozzájárulok ahhoz, hogy a természetvédelmi hatóság a bejelentésben szereplő személyes adataimat kezelje.
Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az általam közölt adatok a valóságnak megfelelnek.
Dátum:
Aláírás:

9. melléklet a 85/2015. (XII. 17.) FM rendelethez

A különösen és közepesen veszélyes állatfajok egyedének elidegenítése, különösen veszélyes állatfajok egyedének másik állatkertbe történő át- vagy kihelyezése, illetve közepesen veszélyes állatfajok egyede felügyeletének átengedése iránti kérelem mintája

ENGEDÉLYKÉRELEM KÜLÖNÖSEN VESZÉLYES ÉS KÖZEPESEN VESZÉLYES ÁLLATFAJOK EGYEDÉNEK ELIDEGENÍTÉSÉRE, KÜLÖNÖSEN VESZÉLYES ÁLLATFAJOK EGYEDÉNEK MÁSIK ÁLLATKERTBE TÖRTÉNŐ ÁT- VAGY KIHELYEZÉSÉRE, ILLETVE KÖZEPESEN VESZÉLYES ÁLLATFAJOK EGYEDE FELÜGYELETÉNEK ÁTENGEDÉSÉRE
1. Az állattartók személyére vonatkozó adatok
Jelenlegi állattartó(k) adatai Jövőbeli állattartó(k) adatai
1.1. Tulajdonos neve: 1.8. Tulajdonos neve:
1.2. Tulajdonos címe: 1.9. Tulajdonos címe:
1.3. Az állat felügyeletét ellátó természetes személy neve: 1.10. Az állat felügyeletét ellátó természetes személy neve:
1.4. Az állat felügyeletét ellátó természetes személy születési helye, ideje: 1.11. Az állat felügyeletét ellátó természetes személy születési helye, ideje:
1.5. Az állat felügyeletét ellátó természetes személy lakcíme: 1.12. Az állat felügyeletét ellátó természetes személy lakcíme:
1.6. Az állat felügyeletét ellátó természetes személy telefonszáma: 1.13. Az állat felügyeletét ellátó természetes személy telefonszáma:
1.7. Az állat felügyeletét ellátó természetes személy elektronikus levélcíme: 1.14. Az állat felügyeletét ellátó természetes személy elektronikus levélcíme:
2. A kérelem tárgyát képező állat(ok)ra vonatkozó adatok
a)
Tudományos és magyar fajnév
b)
Neme
c)
Születési
idő (ha ismert)
d)
Tartás helye (elidegenítés esetén az új tartási hely)
e)
Egyedi azonosító száma, egyéb egyedi jellemzői/
f)
Szülő-
állatok azonosítója
g)
Kérelmezett tevékenység tárgya
h)
Szállítás dátuma (másik állatkertbe
i)
Felügyelet átengedésének időtartama
egyedileg nem azonosítható állatok esetében
egyedszám
ga)
elidegenítés
(tulajdonszerzés
módjának megjelölésével)
gb) másik állatkertbe történő át-
vagy
gc) felügyelet átengedése történő át-
vagy kihelyezés esetén)
1.
2.
3.
4.
5.
...
3. Mellékelt dokumentumok
3.1. Elidegenítési engedélykérelem esetén:
a) jövőbeli állattartó(k) szakmai végzettséget igazoló dokumentum másolata,
b) jövőbeli állattartó(k) szakmai tapasztalatot igazoló dokumentum másolata.
3.2. Másik állatkertbe történő át- vagy kihelyezési engedélykérelem esetén:
a) szállítási feltételek rövid leírása,
b) szállítási útvonalterv rövid leírása.
3.3. Felügyelet átengedési engedélykérelem esetén a felügyeletet átmenetileg ellátó személyre vonatkozóan:
a) szakmai végzettséget igazoló dokumentum másolata,
b) szakmai tapasztalatot igazoló dokumentum másolata,
c) antidótumhoz való hozzáférés igazolása.
4. Hozzájáruló nyilatkozat
Hozzájárulok ahhoz, hogy a természetvédelmi hatóság a kérelemben szereplő személyes adataimat kezelje.
Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az általam közölt adatok a valóságnak megfelelnek.
Dátum:
Aláírás:

10. melléklet a 85/2015. (XII. 17.) FM rendelethez

Az elővigyázatosságot igénylő állatfajok egyedének elidegenítéséről, illetve tartása átengedéséről szóló bejelentés mintája

ELŐVIGYÁZATOSSÁGOT IGÉNYLŐ ÁLLATFAJOK EGYEDE ELIDEGENÍTÉSÉNEK, ILLETVE TARTÁSA ÁTENGEDÉSÉNEK BEJELENTÉSE
1. Az állat tartójának személyére vonatkozó adatok
Előző állattartó adatai Új állattartó adatai
1.1. Tulajdonos neve: 1.8. Tulajdonos neve:
1.2. Tulajdonos címe: 1.9. Tulajdonos címe:
1.3. Az állat felügyeletét ellátó természetes személy neve: 1.10. Az állat felügyeletét ellátó természetes személy neve:
1.4. Az állat felügyeletét ellátó természetes személy születési helye, ideje: 1.11. Az állat felügyeletét ellátó természetes személy születési helye, ideje:
1.5. Az állat felügyeletét ellátó természetes személy lakcíme: 1.12. Az állat felügyeletét ellátó természetes személy lakcíme:
1.6. Az állat felügyeletét ellátó természetes személy telefonszáma: 1.13. Az állat felügyeletét ellátó természetes személy telefonszáma:
1.7. Az állat felügyeletét ellátó természetes személy elektronikus levélcíme: 1.14. Az állat felügyeletét ellátó természetes személy elektronikus levélcíme:
2. A bejelentés tárgyát képező állat(ok)ra vonatkozó adatok
a)
Tudományos
b)
Neme
c)
Születési idő
d)
Tartás helye
e)
Egyedi azonosító száma, egyéb egyedi
f)
Szülő-
g)
Bejelentetés tárgya
h)
Tartás
és magyar fajnév (ha ismert) (elidegenítés esetén az új tartási hely) jellemzői/ egyedileg nem azonosítható állatok esetében egyedszám állatok azonosítója ga) elidegenítés gb) tartás átengedése átengedésének időtartama
1.
2.
3.
4.
5.
...
3. Hozzájáruló nyilatkozat
Hozzájárulok ahhoz, hogy a természetvédelmi hatóság a bejelentésben szereplő személyes adataimat kezelje.
Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az általam közölt adatok a valóságnak megfelelnek.
Dátum:
Aláírás:

11. melléklet a 85/2015. (XII. 17.) FM rendelethez

A veszélyes állatok jelöléséről

1. A veszélyes emlősöket, madarakat és hüllőket az alábbi módon kell megjelölni:

1.1. A fogságban született, illetve tenyésztett madarak esetén:

1.1.1. Varratmentesen zárt, körkörösen folytonos, egyedileg megjelölt megszakítás vagy illesztés nélküli lábgyűrű vagy lábszalag (a továbbiakban: gyűrű), amelyet a felhelyezés után semmilyen módon nem változtattak meg.

1.1.2. A gyűrűt a madár életének első napjaiban kell felhelyezni.

1.1.3. A gyűrű olyan méretű, hogy nem lehet eltávolítani a madárról, ha a lába teljesen kifejlődött.

1.2. Az 1.1. pont szerinti madarakon kívüli egyéb fogságban tartott veszélyes emlősök, hüllők esetében, valamint olyan madarak esetén, amelyeknél az 1.1. pont szerinti jelölés nem lehetséges:

1.2.1. egyedileg számozott, nem módosítható mikrochip transzponder, amely megfelel a 11784:1996 (E) és a 11785:1996 ISO szabványoknak, vagy

1.2.2. ha a természetvédelmi hatóság meggyőződött arról, hogy az 1.2.1. alpont szerinti módszer a példány fizikai, illetőleg viselkedési tulajdonságai miatt nem megfelelő, akkor egyedileg számozott gyűrű, szalag, függőcímke, tetoválás vagy hasonló módszer alkalmazható a jelölésre vagy bármilyen egyéb megfelelő eszköz.

1.3. Amennyiben a természetvédelmi hatóság számára bizonyított, hogy az adott példány fizikai tulajdonságai nem teszik lehetővé az 1. és 2. pontok szerinti jelölési módszer biztonságos alkalmazását, az állat jelölésétől el lehet tekinteni.

2. Az állatok jelölését a példány humánus kezelésére, védelmére, kíméletére és természetes viselkedésére való kellő figyelemmel, valamint a lehető legkisebb fájdalommal járó beavatkozással kell végrehajtani.


  Vissza az oldal tetejére