1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az egyrészről az Európai Unió, annak tagállamai, másrészről Izland között Izlandnak a Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszakában az Európai Unióra, annak tagállamaira és Izlandra háruló kötelezettségek közös teljesítésében való részvételéről szóló megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére.
2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.
3. § A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövegét az 1. melléklet tartalmazza.
4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 2. § és a 3. § a Megállapodás 11. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba. *
(3) A Megállapodás, valamint a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. *
(4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az energiapolitikáért felelős miniszter gondoskodik.
AZ EURÓPAI UNIÓ
(a továbbiakban: az Unió),
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,
A CSEH KÖZTÁRSASÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
Az ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG,
Az OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,
A LETT KÖZTÁRSASÁG,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
MAGYARORSZÁG,
A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
Az OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
ROMÁNIA,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
egyrészről, valamint
IZLAND
másrészről
(a továbbiakban: a felek),
EMLÉKEZTETVE ARRA, HOGY:
a 2012. december 8-án Dohában tett közös nyilatkozat kimondja, hogy az Unióra, a tagállamaira, Horvátországra és Izlandra vonatkozó, a Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszakára érvényes mennyiségileg meghatározott kibocsátáskorlátozási és -csökkentési kötelezettségek azon a feltevésen alapulnak, hogy az említett kötelezettségvállalások teljesítése a Kiotói Jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően közösen fog történni; valamint hogy aa Kiotói Jegyzőkönyv 3. cikkének (7b) bekezdését az Európai Unió, a tagállamai, Horvátország és Izland által a közös teljesítés tárgyában megkötött megállapodás szerinti közös kibocsátható mennyiségre kell alkalmazni, nem pedig egyedileg a tagállamokra, Horvátországra vagy Izlandra;
az említett közös nyilatkozatban az Unió, a tagállamai és Izland kijelentették, hogy egyszerre helyezik letétbe elfogadási okiratukat, ahogyan magának a Kiotói Jegyzőkönyvnek az esetében is tették, biztosítandó, hogy a hatálybalépés az Unió, annak 27 tagállama, Horvátország és Izland tekintetében egyidejűleg történjen;
Izland részt vesz az Európai Uniónak az 525/2013/EU rendelet 26. cikkének megfelelően létrehozott Éghajlatváltozási Bizottságában, és az Éghajlatváltozási Bizottság keretei között működő I. munkacsoportban is,
A KÖVETKEZŐ MEGÁLLAPODÁS MEGKÖTÉSÉRŐL HATÁROZTAK:
E megállapodás célja, hogy meghatározza az Izlandnak a Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszakában az Európai Unióra, a tagállamaira és Izlandra háruló kötelezettségek közös teljesítésében való részvételére irányadó feltételeket, valamint hogy biztosítsa e részvétel eredményességét, ideértve Izland hozzájárulását a Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszakában az Unióra vonatkozó jelentési kötelezettségek teljesítéséhez is.
E megállapodás alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
a) „Kiotói Jegyzőkönyv”: az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezményéhez (UNFCCC) fűzött, a 2012. december 8-án Dohában elfogadott dohai módosítással módosított Kiotói Jegyzőkönyv;
b) „dohai módosítás”: az UNFCCC-hez fűzött Kiotói Jegyzőkönyv dohai módosítása, amelyről a felek 2012. december 8-án állapodtak meg Dohában, és amely létrehozza a Kiotói Jegyzőkönyv második, 2013. január 1-jétől 2020. december 31-ig tartó kötelezettségvállalási időszakát;
c) „a közös teljesítés feltételei”: az e megállapodás 2. mellékletében meghatározott feltételek;
d) „a kibocsátáskereskedelmi rendszerről szóló irányelv”: az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló, módosított 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv.
1. A felek megállapodnak abban, hogy a második kötelezettségvállalási időszakra vonatkozó, a Kiotói Jegyzőkönyv B. mellékletének harmadik oszlopában szereplő mennyiségileg meghatározott kibocsátáskorlátozási és -csökkentési kötelezettségeket közösen, a közös teljesítés feltételeinek megfelelően teljesítik.
2. Az említett célból Izland minden szükséges intézkedést meghoz annak biztosítása érdekében, hogy a Kiotói Jegyzőkönyv A. mellékletében felsorolt üvegházhatású gázoknak az olyan forrásokhoz és nyelőkhöz kapcsolódó összesített, antropogén eredetű, szén-dioxid-egyenértékben vett izlandi kibocsátásai, amelyek a Kiotói Jegyzőkönyv hatálya alá tartoznak, de a kibocsátáskereskedelmi rendszerről szóló irányelv hatályán kívül esnek, a második kötelezettségvállalási időszakban ne haladják meg a közös teljesítés feltételei között Izlandra vonatkozóan meghatározott kibocsátható mennyiséget.
3. E megállapodás 8. cikkének sérelme nélkül Izland a második kötelezettségvállalási időszak végén az 1/CMP.8. sz. határozatnak és az UNFCCC vagy a Kiotói Jegyzőkönyv testületei által hozott más vonatkozó határozatoknak, valamint a közös teljesítés feltételeinek megfelelően az üvegházhatású gázoknak a saját kibocsátható mennyisége által lefedett forrásonkénti kibocsátásával és nyelőnkénti eltávolításával egyenértékű mennyiségben szüntet meg kibocsátható mennyiségi egységeket (KME), igazolt kibocsátáscsökkentéseket (IKCS), kibocsátáscsökkentési egységeket (KCSE), eltávolítási egységeket (ETE), ideiglenes igazolt kibocsátáscsökkentéseket (iIKCS) és hosszú távú igazolt kibocsátáscsökkentéseket (htIKCS) a nemzeti kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékében.
1. Az e megállapodás 1. mellékletében felsorolt jogi aktusok kötelező érvényűek Izlandra nézve, és alkalmazandók Izlandon. Az említett mellékletben felsorolt jogi aktusokban szereplő, az Unió tagállamaira utaló hivatkozások e megállapodás alkalmazásában Izlandra történő hivatkozásként is értendők.
2. Az e megállapodás 1. melléklete módosítható az e megállapodás 6. cikkével létrehozott közös teljesítési bizottság határozatával.
3. A közös teljesítési bizottság határozhat az e megállapodás 1. mellékletében felsorolt jogi aktusok Izlandra történő alkalmazására vonatkozó további technikai részletekről.
4. Az e megállapodás I. melléklete olyan módosításai esetén, amelyekhez meg kell változtatni az izlandi elsődleges jogot, a módosítások hatálybalépésének figyelembe kell vennie ezen változtatásoknak az Izland általi elfogadásához szükséges időt, valamint annak szükségességét, hogy biztosítva legyen a Kiotói Jegyzőkönyv és a határozatok előírásainak betartása.
5. Rendkívül fontos, hogy az e megállapodás 1. mellékletében szereplő vagy ott feltüntetendő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása előtt a Bizottság a szokásos gyakorlatának megfelelően szakértőkkel, köztük izlandi szakértőkkel is konzultáljon.
1. Izland e megállapodásnak és a Kiotói Jegyzőkönyv, a dohai módosítás és az ezek alapján elfogadott határozatok követelményeinek megfelelően 2015. április 15-ig benyújtja az UNFCCC titkárságához a kibocsátható mennyisége meghatározását megkönnyítő jelentését.
2. Az Unió e megállapodásnak és a Kiotói Jegyzőkönyv, a dohai módosítás és az ezek alapján elfogadott határozatok követelményeinek megfelelően elkészíti az Unió kibocsátható mennyisége meghatározását megkönnyítő jelentést, valamint az Unió, a tagállamai és Izland közös kibocsátható mennyiségének (a továbbiakban: közös kibocsátható mennyiség) meghatározását megkönnyítő jelentést. Az Unió 2015. április 15-ig nyújtja be ezen jelentéseket az UNFCCC titkárságának.
1. Létrejön egy közös teljesítési bizottság, amelyet a felek képviselői alkotnak.
2. A közös teljesítési bizottság biztosítja e megállapodás hatékony végrehajtását és érvényesülését. Ennek érdekében meghozza az e megállapodás 4. cikke szerinti határozatokat, és vélemény- és információcserét folytat a közös teljesítés feltételeinek végrehajtásához kapcsolódóan. A közös teljesítési bizottság minden határozatát konszenzussal hozza meg.
3. A közös teljesítési bizottság egy vagy több félnek az Európai Unióhoz intézett kérésére vagy az Unió kezdeményezésére ül össze. Az említett kérelmet az Uniónak kell címezni.
4. Az Uniót és annak tagállamait először a Bizottság és a tagállamok azon képviselői képviselik a közös teljesítési bizottságban, akik tagjai az Európai Uniónak az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet * 26. cikke alapján létrehozott Éghajlatváltozási Bizottságának is. Izland képviselőjét Izland környezetvédelemért és természeti erőforrásokért felelős minisztériuma jelöli ki. A közös teljesítési bizottság üléseit lehetőség szerint az Éghajlatváltozási Bizottság üléseihez kapcsolódóan kell megtartani.
5. A közös teljesítési bizottság konszenzussal fogadja el eljárási szabályzatát.
E megállapodással kapcsolatban nincs helye fenntartásnak.
1. E megállapodás a Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszakában vállalt kötelezettségek teljesítésére biztosított kiegészítő időszak végéig szól, vagy addig, ameddig a Kiotói Jegyzőkönyvhöz kapcsolódó, bármely félnél felmerülő, az említett kötelezettségvállalási időszakot vagy a közös teljesítés végrehajtását érintő végrehajtási kérdések nem tisztázódnak, attól függően, hogy melyik van később. E megállapodást nem lehet korábban megszüntetni.
2. Izland értesíti a közös teljesítési bizottságot, ha e megállapodás rendelkezéseinek alkalmazása meghiúsul vagy várhatóan meg fog hiúsulni. Az ilyen esetekre az értesítéstől számított 30 napon belül a megállapodásban részes felek számára kielégítő magyarázatot kell adni. Ellenkező esetben a megállapodás rendelkezései alkalmazásának meghiúsulása a megállapodás megszegését jelenti.
3. E megállapodás megszegése esetén vagy abban az esetben, ha Izland ellenzi a megállapodás I. mellékletének a 4. cikk (2) bekezdésének megfelelően történő módosítását, Izland a második kötelezettségvállalási időszakban a Kiotói Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó forrásokhoz és nyelőkhöz kapcsolódó összesített, antropogén eredetű, szén-dioxid egyenértékben vett kibocsátásait és eltávolításait – ideértve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Európai Unión belüli kereskedelmi rendszerének hatálya alá tartozó forrásokból származó kibocsátásokat is – a Kiotói Jegyzőkönyv B. mellékletének harmadik oszlopában szereplő mennyiségileg meghatározott kibocsátáscsökkentési célkitűzése ellenében számolja el, és a második kötelezettségvállalási időszak végén e kibocsátásoknak megfelelő mennyiségben szüntet meg KME-ket, IKCS-ket, KCSE-ket, ETE-ket, iIKCS-ket vagy htIKCS-ket a nemzeti kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékében.
E megállapodás két-két eredeti angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén, valamint izlandi nyelven készült példánya az Európai Unió Tanácsának főtitkáránál kerül letétbe helyezésre.
1. A felek a saját nemzeti szabályaikkal összhangban megerősítik ezt a megállapodást. Azt megelőzően vagy azzal egy időben, hogy az Egyesült Nemzetek főtitkáránál letétbe helyezi a dohai módosításra vonatkozó elfogadási okiratát, mindegyik fél letétbe helyezi a megerősítő okiratát az Európai Unió Tanácsának főtitkáránál.
2. Izland a Kiotói Jegyzőkönyv 20. cikke (4) bekezdésének és 21. cikke (7) bekezdésének megfelelően legkésőbb akkor letétbe helyezi az Egyesült Nemzetek főtitkáránál a dohai módosításra vonatkozó elfogadási okiratát, amikor letétbe helyezésre kerül az Unió vagy tagállamai utolsó elfogadási okirata.
3. A dohai módosításra vonatkozó elfogadási okiratának letétbe helyezésekor Izland a Kiotói Jegyzőkönyv 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően a saját nevében bejelenti az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye titkárságának a közös teljesítés feltételeit is.
Ez a megállapodás az azt követő kilencvenedik napon lép hatályba, hogy valamennyi fél letétbe helyezte megerősítő okiratát.
Kelt Brüsszelben, a 2015 év március havának 4. napján.
FENTIEK HITELÉÜL, az alulírott, erre kellően feljogosított meghatalmazottak aláírták ezt az egyezményt.
AZ EURÓPAI UNIÓ részéről,
A BELGA KIRÁLYSÁG részéről,
A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG részéről,
A CSEH KÖZTÁRSASÁG részéről,
A DÁN KIRÁLYSÁG részéről,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG részéről,
Az ÉSZT KÖZTÁRSASÁG részéről,
ÍRORSZÁG részéről,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG részéről,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG részéről,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG részéről,
A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG részéről,
Az OLASZ KÖZTÁRSASÁG részéről,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG részéről,
A LETT KÖZTÁRSASÁG részéről,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG részéről,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG részéről,
MAGYARORSZÁG részéről,
A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG részéről,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG részéről,
Az OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG részéről,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG részéről,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG részéről,
ROMÁNIA részéről,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG részéről,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG részéről,
A FINN KÖZTÁRSASÁG részéről,
A SVÉD KIRÁLYSÁG részéről,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA részéről
IZLAND részéről
(A 4. cikkben előírt jegyzék)
1. Az Európai Parlament és a Tanács 2013. május 21-i 525/2013/EU rendelete az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről, valamint a 280/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (hivatkozás „525/2013/EU rendelet” formában), kivéve annak 4. cikke, 7. cikke f) pontja, 15–20. cikke és 22. cikke. A 21. cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
2. Az 525/2013/EU rendelet alapján hozott jelenlegi és jövőbeli felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok.
1. A megállapodás részes felei
E megállapodásnak az Európai Unió, annak tagállamai és az Izlandi Köztársaság a részes felei (a továbbiakban: a részes felek), melyek mindegyike részes fele a Kiotói Jegyzőkönyvnek is. Jelenleg a következő államok tagállamai az Európai Uniónak:
a Belga Királyság, a Bolgár Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, Írország, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, a Horvát Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, Magyarország, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, Románia, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága.
Az Izlandnak az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye Kiotói Jegyzőkönyvének második kötelezettségvállalási időszakában az Európai Unióra, annak tagállamaira és Izlandra háruló kötelezettségek közös teljesítésében való részvételéről szóló, az Európai Unió, annak tagállamai és Izland közötti megállapodásnak megfelelően részes fele e megállapodásnak.
2. A Kiotói Jegyzőkönyv 3. cikke alapján a Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszakának tekintetében fennálló kötelezettségek közös teljesítése
A Kiotói Jegyzőkönyv 4. cikke (1) bekezdésének megfelelően a részes felek a 3. cikk szerinti kötelezettségeiket a következőképpen fogják teljesíteni:
– A részes felek a Kiotói Jegyzőkönyv 4. cikkének (5) és (6) bekezdésével összhangban biztosítják, hogy a Kiotói Jegyzőkönyv A. mellékletében felsorolt üvegházhatású gázok összesített, antropogén eredetű, szén-dioxid egyenértékben vett kibocsátásainak kombinált összege a tagállamokban és Izlandon ne haladja meg közös kibocsátási mennyiségüket;
– A Kiotói Jegyzőkönyv 3. cikke (1) bekezdésének alkalmazása a tagállamokra és Izlandra a légi közlekedésből és a hajózásból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás tekintetében az Egyezmény azon megközelítésén alapul, miszerint csak a belföldi légi közlekedésből és belföldi hajózásból származó kibocsátásokat lehet beleszámítani a részes felek célszámaiba. Az Európai Unió által a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti második kötelezettségvállalási időszakban alkalmazott megközelítés ugyanaz marad, mint az első kötelezettségvállalási időszakban alkalmazott megközelítés, mivel a 2/CP.3. határozat elfogadása óta nem történt előrelépés ez említett kibocsátásoknak a részes felek célszámaihoz való hozzárendelése terén. Ez nem sérti az Európai Unió által az éghajlat- és energiapolitikai jogszabálycsomag alapján tett kötelezettségvállalások szigorúságát, melyek változatlanok maradnak. Nem befolyásolja azt sem, hogy intézkedéseket kell hozni a légi és a tengeri közlekedésben használt bunkerolajból származó ilyen gázkibocsátásokra vonatkozóan;
Kibocsátható mennyiségi egységeknek, kibocsátáscsökkentési egységeknek vagy igazolt kibocsátáscsökkentési egységeknek a nemzeti kiotói jegyzékében létrehozott törlési számlára való áthelyezésével minden részes fél növelheti célszintjét. A részes felek közösen benyújtják az 1/CMP.8. határozat 9. pontjában előírt adatokat, és közösen tesznek meg minden, a Kiotói Jegyzőkönyv 3. cikkének (1b) és (1d) bekezdése szerinti javaslatot;
– A részes felek továbbra is egyénileg alkalmazzák a Kiotói Jegyzőkönyv 3. cikkének (3) és (4) bekezdését és az ezek értelmében elfogadott határozatokat;
– A részes felek kombinált bázisévi kibocsátásai megegyeznek az egyes tagállamokra és Izlandra az adott bázisévekben alkalmazandó kibocsátások összegével;
– Amennyiben bármely tagállam vagy Izland esetében a földhasználat, a földhasználat megváltoztatása és az erdőgazdálkodás 1990-ben az üvegházhatásúgáz-kibocsátás nettó forrását képezte, az érintett részes fél
– a Kiotói Jegyzőkönyv 3. cikke (7a) bekezdésének megfelelően – a bázisévi vagy bázisidőszaki kibocsátásaiba a nyelőnkénti eltávolítás levonásával beleszámítja az üvegházhatású gázok bázisévi vagy bázisidőszaki, földhasználatból, földhasználat megváltoztatásból és erdőgazdálkodásból származó, összesített, antropogén eredetű, szén-dioxid egyenértékben vett, forrásonkénti kibocsátásait a részes feleknek a Kiotói Jegyzőkönyv 3. cikke (7a), (8) és (8a) bekezdése alapján meghatározott közös kibocsátható mennyiségének kiszámítása céljából;
– A Kiotói Jegyzőkönyv 3. cikkének (7b) bekezdése szerinti számítás a részes feleknek a második kötelezettségvállalási időszak szerinti, a Kiotói Jegyzőkönyv 3. cikke (7a), (8) és (8a) bekezdésének megfelelően meghatározott közös kibocsátási mennyiségeire, valamint a részes feleknek az első kötelezettségvállalási időszak szerinti átlagos éves kibocsátásainak nyolcszoros összegére alkalmazandó;
Az 1/CMP.8. határozatnak megfelelően a valamely részes félnek az előző kötelezettségvállalási időszakból megmaradt tartalékban lévő kibocsátási egységeit fel lehet használni saját kibocsátások terhére történő elszámolásra a második kötelezettségvállalási időszak szerinti kötelezettségek teljesítésére szolgáló kiegészítő időszak során, legfeljebb abban a mértékben, amilyenben az érintett részes fél kibocsátásai a második kötelezettségvállalási időszak során meghaladják az erre a kötelezettségvállalási időszakra vonatkozóan ezen Értesítésben meghatározott kibocsátható mennyiségét.
3. A megállapodás részes feleihez rendelt kibocsátási szintek
A Kiotói Jegyzőkönyv B. mellékletének harmadik oszlopában felsorolt mennyiségileg meghatározott kibocsátáskorlátozási és -csökkentési kötelezettségek mértéke a részes felekre nézve 80%. A részes feleknek a második kötelezettségvállalási időszakra vonatkozó közös kibocsátható mennyiségeinek meghatározására a Kiotói Jegyzőkönyv 3. cikke (7a), (8) és (8a) bekezdése szerint fog sor kerülni, kiszámítását pedig meg fogja könnyíteni az a jelentés, amelyet az Európai Unió a 2/CMP.8. határozat 2. pontja alapján nyújt be.
Az egyes részes felek kibocsátási szintjei a következők:
– Az Európai Unió kibocsátási szintje a részes felek közös kibocsátható mennyisége és a tagállamok és Izland kibocsátási szintjei összegének a különbsége. Ennek kiszámítását meg fogja könnyíteni a 2/CMP.8. határozat 2. pontja szerint benyújtandó jelentés.
– Az egyes tagállamoknak és Izlandnak a Kiotói Jegyzőkönyv 4. cikke (1) és (5) bekezdése szerinti saját kibocsátási szintje a lenti 1. táblázat rájuk vonatkozó mennyiségeinek és a Kiotói Jegyzőkönyv 3. cikke (7a) bekezdése második mondatának az egyes tagállamok vagy Izland esetében való alkalmazásából kapott eredménynek az összege.
A részes felek kibocsátható mennyiségeinek meg kell egyezniük a kibocsátási szintjeikkel.
Az Európai Unió kibocsátható mennyiségét az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerbe tartozó forrásonkénti üvegházhatásúgáz-kibocsátások terhére kell elszámolni, amely rendszernek az uniós tagállamok és Izland a tagjai, annyiban, amennyiben ezek a kibocsátások a Kiotói Jegyzőkönyv hatálya alá tartoznak. Az egyes tagállamok és Izland kibocsátható mennyiségei azokat a tagállamokbeli és izlandi, forrásonkénti üvegházhatásúgáz-kibocsátásokat és nyelőnkénti eltávolításokat foglalják magukban, amelyek nem tartoznak a 2003/87/EK irányelvnek
az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról szóló 2009/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá. Ez magában foglal minden, a Kiotói Jegyzőkönyv 3. cikke (3) és (4) bekezdésének hatálya alá tartozó, forrásonkénti kibocsátást és nyelőnkénti eltávolítást, valamint a Kiotói Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó minden nitrogén-trifluorid-kibocsátást (NF3).
E megállapodás részes felei külön-külön jelentést tesznek a saját kibocsátható mennyiségeik alá tartozó, forrásonkénti kibocsátásokról és nyelőnkénti eltávolításokról.
1. táblázat:
A tagállamok és Izland kibocsátási szintjei [a 3. cikk (7a) bekezdésének alkalmazását megelőzően] tonna szén-dioxid-egyenértékben kifejezve a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti második kötelezettségvállalási időszakra
| Belgium | 584 228 513 | |
| Bulgária | 222 945 983 | |
| Cseh Köztársaság | 520 515 203 | |
| Dánia | 269 321 526 | |
| Németország | 3 592 699 888 | |
| Észtország | 51 056 976 | |
| Írország | 343 467 221 | |
| Görögország | 480 791 166 | |
| Spanyolország | 1 766 877 232 | |
| Franciaország | 3 014 714 832 | |
| Horvátország | 162 271 086 | |
| Olaszország | 2 410 291 421 | |
| Ciprus | 47 450 128 | |
| Lettország | 76 633 439 | |
| Litvánia | 113 600 821 | |
| Luxemburg | 70 736 832 | |
| Magyarország | 434 486 280 | |
| Málta | 9 299 769 | |
| Hollandia | 919 963 374 | |
| Ausztria | 405 712 317 | |
| Lengyelország | 1 583 938 824 | |
| Portugália | 402 210 711 | |
| Románia | 656 059 490 | |
| Szlovénia | 99 425 782 | |
| Szlovákia | 202 268 939 | |
| Finnország | 240 544 599 | |
| Svédország | 315 554 578 | |
| Egyesült Királyság | 2 743 362 625 | |
| Izland | 15 327 217 |
