A Kormány
a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (2) bekezdés a), b) és f) pontjában, valamint (3) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 2. §, a 3. § (1) és (3) bekezdése, a 6. §, valamint a 7. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 11. § és a 15. § tekintetében a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 67. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 12. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 19. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 13. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az állami felsőoktatási intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki.
(2) A rendelet hatálya a 2. §, a 6. §, valamint a 7. § tekintetében valamennyi felsőoktatási intézményre kiterjed.
2. § Nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötött munkakört kizárólag magyar állampolgársággal rendelkező személy tölthet be.
3. § (1) A munkáltató a munkakör betöltésére irányuló pályázattal kapcsolatos vélemény kialakításához – a pályázatnak a véleményező testület részére történő átadás napját követő első munkanaptól számítva – legalább harminc napot köteles biztosítani.
(2) Nem kötelező pályázat kiírása az 1. mellékletben foglalt táblázat szerinti egyéb munkakörök esetén, továbbá a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 2. számú melléklete szerint meghatározott tanári munkakörök esetén.
(3) *
4. § (1) A Kjt. 1. számú mellékletének 3.1–3.3. pontja tekintetében a felsőoktatási intézményben létesíthető oktatói – ide nem értve a mesteroktatót – vagy kutatói munkakörökhöz kapcsolódó eltérő minősítési szempontok:
a) az oktatási, kutatási tevékenység ellátása
kiemelkedő – megfelelő – kevéssé megfelelő – nem megfelelő;
b) az oktatáshoz kapcsolódó egyéb tevékenység (így különösen szakdolgozati témavezetés, tudományos diákköri tevékenység, nemzetközi mobilitási programokban való részvétel és oktatás)
kiemelkedő – megfelelő – kevéssé megfelelő – nem megfelelő;
c) publikációs tevékenység, művészeti alkotás, valamint egyéb, szellemi tulajdon védelme alá eső eredmények, sporttevékenységgel, sportszervezéssel kapcsolatos eredmények
kiemelkedő – megfelelő – kevéssé megfelelő – nem megfelelő;
d) intézményi közéleti tevékenység
kiemelkedő – megfelelő – kevéssé megfelelő – nem megfelelő;
e) tudománynépszerűsítési feladatok, konferenciákon való részvétel terén nyújtott aktivitás
kiemelkedő – megfelelő – kevéssé megfelelő – nem megfelelő;
f) pályázatokban való részvétel terén nyújtott aktivitás és az ehhez kapcsolódó forrásteremtő képesség
kiemelkedő – megfelelő – kevéssé megfelelő – nem megfelelő;
g) tehetséggondozás, felzárkóztató tevékenység terén nyújtott aktivitás
kiemelkedő – megfelelő – kevéssé megfelelő – nem megfelelő;
h) doktori képzésben való tevékenység, tudományszervezési feladatokban való részvétel
kiemelkedő – megfelelő – kevéssé megfelelő – nem megfelelő;
i) az oktatói munka hallgatók általi véleményezése az oktatási tevékenység színvonalának általános megítélése kapcsán
kiemelkedő – megfelelő – kevéssé megfelelő – nem megfelelő;
j) az oktatói munka hallgatók általi véleményezése a hallgatók szakmai előmenetelét támogató tanári attitűd kapcsán
kiemelkedő – megfelelő – kevéssé megfelelő – nem megfelelő.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti szempontot a publikációs tevékenység tekintetében a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 3. § (1) bekezdés o) pontjában meghatározott nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázisban szereplő adatok alapján, országosan egységes módszertan alapján, az (1) bekezdés i) és j) pontja szerinti szempontokat az oktatói munka hallgatói véleményezésének a felsőoktatási intézményben meghatározott rendje alapján, az (1) bekezdés b) és d)–h) pontja szerinti szempontokat a felsőoktatási intézmény foglalkoztatási követelményrendszerében meghatározott módon kell értékelni.
(3) A Kjt. 1. számú mellékletének 4. pontja tekintetében a rektori megbízás vonatkozásában eltérő minősítési szempontok:
a) a felsőoktatási intézmény oktatási, kutatási tevékenysége (oktatás-kutatás fejlesztése, hallgatói lemorzsolódás csökkentése, kutatás-fejlesztési és innovációs kompetenciák erősítése, kutatási eredmények elérése)
kiemelkedő – megfelelő – kevéssé megfelelő – nem megfelelő;
b) a felsőoktatási intézmény alaptevékenységén túli belső szolgáltatásai (intézményfejlesztés, hallgatói tehetséggondozás)
kiemelkedőek – megfelelőek – kevéssé megfelelőek – nem megfelelőek;
c) a felsőoktatási intézmény társadalmi szerepvállalása
kiemelkedő – megfelelő – kevéssé megfelelő – nem megfelelő;
d) a felsőoktatási intézmény gazdálkodása (saját bevétel, kapacitáskihasználtság)
kiemelkedő – megfelelő – kevéssé megfelelő – nem megfelelő;
e) a felsőoktatási intézmény humánerőforrás-politikája (nemzetközi szinten történő szerepvállalás, kiválóság-fejlesztés, oktatói-kutatói korösszetétel)
kiemelkedő – megfelelő – kevéssé megfelelő – nem megfelelő;
f) a felsőoktatási intézmény egészségügyi feladatellátásának mutatói
kiemelkedőek – megfelelőek – kevéssé megfelelőek – nem megfelelőek.
(4) A Kjt. 1. számú mellékletének 4. pontja tekintetében a kancellári megbízás vonatkozásában eltérő minősítési szempontok:
a) a felsőoktatási intézmény oktatási, kutatási tevékenysége (hallgatói lemorzsolódás csökkentése, kutatás-fejlesztési és innovációs bevételek emelése, kutatási eredmények hasznosulása)
kiemelkedő – megfelelő – kevéssé megfelelő – nem megfelelő;
b) a felsőoktatási intézmény alaptevékenységén túli belső szolgáltatásai (intézményfejlesztés, hallgatói szolgáltatások fejlesztése)
kiemelkedőek – megfelelőek – kevéssé megfelelőek – nem megfelelőek;
c) a felsőoktatási intézmény társadalmi szerepvállalása
kiemelkedő – megfelelő – kevéssé megfelelő – nem megfelelő;
d) a felsőoktatási intézmény gazdálkodása (saját bevétel, működési kiadások, infrastruktúra-hasznosítás, kapacitáskihasználtság)
kiemelkedő – megfelelő – kevéssé megfelelő – nem megfelelő;
e) a felsőoktatási intézmény humánerőforrás-politikája (nem oktatói-kutatói-tanári humánerőforrás-politika)
kiemelkedő – megfelelő – kevéssé megfelelő – nem megfelelő;
f) a felsőoktatási intézmény egészségügyi feladatellátásának mutatói
kiemelkedőek – megfelelőek – kevéssé megfelelőek – nem megfelelőek.
(5) A (3) bekezdés f) pontját, illetve a (4) bekezdés f) pontját csak az orvos- és egészségtudomány képzési területen képzést folytató felsőoktatási intézmény vezetője tekintetében kell alkalmazni.
(6) A foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározott teljesítményre vonatkozó szempontok értékelésekor a Kjt. 40. § (7) és (8) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(7) Minden olyan esetben, amikor jogszabály a munka értékelése, a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottak teljesítése tekintetében, illetve valamely jogkövetkezmény – ide értve a munkaügyi jogvita kezdeményezésének lehetőségét is – alkalmazásakor minősítést említ, azon az állami felsőoktatási intézményekben foglalkoztatottaknál a teljesítményértékelést, illetve annak eredményét kell érteni.
5. § (1) A magasabb vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott illetménypótlékának mértéke a pótlékalap minimum 300%-a.
(2) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 37. § (2) bekezdés a) pontja szerinti vezető beosztású, valamint a szervezeti egység vezető megbízással rendelkező közalkalmazott illetménypótlékának mértéke a pótlékalap minimum 200%-a, míg a szervezeti egység vezető helyettes megbízással rendelkező közalkalmazott illetménypótlékának mértéke a pótlékalap minimum 150%-a.
6. § Felsőoktatási intézményben kutatói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott esetében, ha a felsőoktatási intézmény foglalkoztatási követelményrendszere többletkövetelményt nem határoz meg
a) a tudományos segédmunkatárs munkakörben történő alkalmazás feltétele a doktori képzés megkezdése,
b) a tudományos munkatárs munkakörben történő alkalmazás feltétele a doktori fokozat megszerzése,
c) a tudományos főmunkatárs munkakörben történő alkalmazás feltétele, hogy az érintett rendelkezzék doktori fokozattal, alkalmas legyen a hallgatók, a doktori képzésben résztvevők, a tanársegédek, a tudományos segédmunkatársak tanulmányi, tudományos, művészeti munkájának vezetésére, valamint arra, hogy idegen nyelven előadást tartson, továbbá rendelkezzék megfelelő, az oktatásban, kutatásban szerzett szakmai tapasztalattal,
d) a tudományos tanácsadó és a kutatóprofesszor munkakörben történő alkalmazás feltétele, hogy az érintett rendelkezzék doktori fokozattal, továbbá az adott tudomány- vagy művészeti terület olyan nemzetközileg elismert képviselője legyen, aki kiemelkedő tudományos kutatói, illetve művészi munkásságot fejt ki. Az oktatásban, kutatásban, kutatásszervezésben szerzett tapasztalatai alapján alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a tanársegédek, a tudományos segédmunkatársak tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, kutatási projektek vezetésére, idegen nyelven publikál, szemináriumot, előadást tart.
7. § Nem létesíthető foglalkoztatásra irányuló jogviszony olyan személlyel, aki egy éven belül a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság adott felsőoktatási intézményt érintő döntése meghozatalában részt vett.
8. § (1) A felsőoktatási intézményben az 1. melléklet szerinti, az oktatói, kutatói munkát segítő és egyéb munkakörök létesíthetők. Ezen foglalkoztatottak fizetési osztályba sorolását az 1. melléklet határozza meg.
(2) * A felsőoktatási intézmény a szervezeti és működési szabályzatában az (1) bekezdésben foglaltakon túl meghatározhat további, az oktatói és kutatói munkát vagy a hallgatókat segítő és egyéb munkaköröket is.
(3) * Ügyvivő-szakértő munkakörbe kell besorolni azt a felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező, önálló tevékenységet, szakértői munkát végző közalkalmazottat (különösen a kancellárt, a kamarai jogtanácsost, az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadót, a jogászt, a közgazdászt, a felsőfokú végzettséggel rendelkező tanügy-igazgatási munkatársat), továbbá a felsőoktatási intézmény funkcionális egységének vezetőjét és helyettesét, aki nem vesz részt az oktatásban.
(4) Tanszéki mérnök munkakörbe kell besorolni azt a felsőfokú végzettséggel és természettudományi vagy mérnöki szakirányú szakképzettséggel rendelkező közalkalmazottat, aki az oktatást közvetlenül segítő tevékenységet folytat, és részt vesz annak feltételei megteremtésében, fejlesztésében.
(5) Ügyintéző (gazdasági, műszaki, igazgatási) munkakörbe kell besorolni azt a középiskolai végzettséget igénylő szakképesítéssel vagy középfokú végzettséggel és felsőfokú szakképesítéssel vagy alapfokozattal rendelkező közalkalmazottat, aki szakmai döntés-előkészítő tevékenységet végez.
(6) Ügyviteli munkakörbe kell besorolni azt az adminisztratív jellegű munkát ellátó közalkalmazottat, aki alapfokú vagy középfokú végzettséggel és arra épülő szakirányú képesítéssel vagy alapfokozattal rendelkezik.
(7) Szakmai szolgáltató vagy műszaki szolgáltató munkakörbe kell besorolni azt a közalkalmazottat, aki alapfokú vagy középfokú végzettséget igénylő szakképesítéssel vagy felsőfokú, felsőoktatási szakképesítéssel vagy alapfokozattal és szakirányú szakképzettséggel rendelkezik, az oktató-kutató laboratóriumokban közvetlenül segíti az oktatók-kutatók munkáját, a hallgatók gyakorlati képzését, továbbá önállóan végez kutatási részfeladatokat. E munkakörben foglalkoztatott felsőfokú technikusi végzettséggel rendelkező közalkalmazott besorolását az „E” fizetési osztályban előírt, felsőfokú végzettségi szintet nem tanúsító felsőfokú szakképesítésként kell figyelembe venni. A technikus, laboráns munkakörben a besorolás szempontjából felsőfokú szakképesítéssel egyenértékűnek kell tekinteni annak a közalkalmazottnak a képesítését, aki ipari, mezőgazdasági vagy egyéb technikumokban szerzett oklevelet, és legalább tíz évig szakképesítésének megfelelő területen dolgozott.
(8) Klinikai állatorvos munkakörbe kell besorolni azt a közalkalmazottat, aki mesterfokozattal és állatorvos szakképzettséggel rendelkezik, és a felsőoktatási intézmény képzési feladatához kapcsolódóan állatorvosi feladatokat lát el.
9. § *
10. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1–9. §, a 11. §, a 14. §, valamint az 1. melléklet 2016. január 1-jén lép hatályba.
11. § *
12–13. § *
14. § *
15. § Nem lép hatályba az oktatást szabályozó egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 345/2015. (XI. 19.) Korm. rendelet 5. § 2. pontja.
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | ||
| 1 | Fizetési osztály | |||||||||||
| 2 | Munkakör megnevezése | alsó képzett- ségi szint | közép képzettségi szint | felső végzettségi szint | ||||||||
| 3 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | ||
| 4 | Az oktatói, kutatói munkát segítő munkakörök | |||||||||||
| 5 | ügyvivő-szakértő | * | * | * | * | |||||||
| 6 | főmérnök | * | * | * | ||||||||
| 7 | tanszéki mérnök | * | * | * | ||||||||
| 8 | Egyéb munkakörök | |||||||||||
| 9 | ügyintéző (gazdasági, műszaki, igazgatási) | * | * | * | * | |||||||
| 10 | ügyviteli | * | * | * | * | * | ||||||
| 11 | szakmai szolgáltató | * | * | * | * | |||||||
| 12 | műszaki szolgáltató (fenntartási, üzemviteli alkalmazott, technikus, laboráns, szakmunkás, segédmunkás, kisegítő alkalmazott) | * | * | * | * | * | ||||||
| 13 | klinikai állatorvos | * | * | * | ||||||||
