A jogszabály mai napon ( 2020.12.02. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

2/2016. (I. 5.) NGM rendelet

a nyomástartó berendezések, a töltő berendezések, a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezések műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről és az autógáz tartályok időszakos ellenőrzéséről

A műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági tevékenységének és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól szóló 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 11. § a), c) és e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, valamint a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 9. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A rendelet alkalmazási köre

1. § *  E rendelet hatálya kiterjed a nyomástartó berendezések, rendszerek és létesítmények műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről szóló 213/2019. (VIII. 27.) Korm. rendelet szerinti nyomástartó berendezések, rendszerek és létesítmények, a töltő berendezések, valamint a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezések műszaki biztonságára.

2. Értelmező rendelkezések

2. § *  E rendelet alkalmazásában

1. Alternatív üzemanyag: a közlekedés energiaellátásában a kőolajforrásokat legalább részben helyettesítő üzemanyag vagy energiaforrás, amely potenciálisan hozzájárul a közlekedési ágazat dekarbonizációjához, és javítja annak környezeti teljesítményét. Ilyen üzemanyag különösen:

a) villamos energia,

b) hidrogén,

c) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk i) pontjában meghatározott bioüzemanyagok,

d) szintetikus és paraffinos üzemanyagok,

e) földgáz, beleértve a biometánt, gáznemű (sűrített földgáz - CNG) és cseppfolyósított (cseppfolyósított földgáz - LNG) formában, valamint

f) cseppfolyósított propán-bután gáz (LPG).

2-6. * 

7. Egyszerű nyomástartó edény: a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott berendezés.

8. Elhelyezési távolságok:

a) Biztonsági távolság: a nyomástartó létesítmény és a szomszédos létesítmények között szükséges vízszintes és függőleges távolság, amelynek célja a nyomástartó létesítmény védelme a környezet esetleges káros hatásaitól.

b) Telepítési távolság: a nyomástartó berendezés és egyéb építmények, nyomástartó berendezések egymás között megengedett legkisebb távolsága, amely a védőtávolságnál kisebb nem lehet.

c) Védőövezet (védőtávolság): a veszélyes gáz töltetű, szabadtéri nyomástartó berendezés környezetében lévő más létesítményeket védi a meghatározható, üzemzavarra jellemző kibocsátó források hatásától, melyen belül csak a nyomástartó berendezés, valamint annak egyéb technológiai elemei, készülékei helyezhetők el; a védőövezetet vízszintes és függőleges védőtávolság jellemzi, amelynek mértéke védelmi zárakkal csökkenthető.

9-16. * 

17. LNG-töltőállomás: LNG-vel való ellátásra szolgáló, helyhez kötött vagy mobil állomásból, tengeri állomásból vagy egyéb rendszerekből álló töltőlétesítmény.

18. * 

19. Műszaki Biztonsági Szabályzat: a 2. melléklet szerinti, az e rendeletben meghatározott követelmények teljesítését elősegítő, az e rendelet alkalmazási körébe tartozó berendezések létesítésének, áthelyezésének, üzembe helyezésének, üzembe vételének, üzemeltetésének, átalakításának, javításának, időszakos ellenőrzésének és megszüntetésének műszaki biztonsági feltételeit, az időszakos és soron kívüli ellenőrzések műszaki biztonsági előfeltételeit és módját tartalmazó műszaki előírások gyűjteménye.

20. Nyomás: a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott nyomás.

21-25. * 

26. Szakértő: az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendeletben meghatározott, az adott szakterületre vonatkozó szakértői jogosultsággal rendelkező személy.

27. Telepített nyomástartó berendezés: a helyhez kötötten használt nyomástartó berendezés.

28. * 

29. Töltőállomás: a cseppfolyósított földgáz (LNG) kivételével bármely üzemanyag töltésére szolgáló, rögzített vagy mobil egység.

30. Töltőlétesítmény: a töltő berendezést, annak üzemelési helyét és felszereléseit, valamint üzemi szerelvényeit magában foglaló rendszer, amelyben

a) a gázt szállítható nyomástartó berendezésbe nyomástartó berendezésből töltik, a gáztároló nyomástartó berendezés és szerelvényei nem része a töltőlétesítménynek,

b) a gázt a hordozható tűzoltó készülék- vagy légzőkészülék-palackba töltik,

c) a gázt szállítható nyomástartó berendezésből nyomástartó berendezésbe fejtik le.

31-39. * 

3-16. * 

3-29. § * 

17. Műszaki biztonsági követelmények

30. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó berendezéseket, létesítményeket úgy kell megtervezni, létesíteni, telepíteni, üzembe helyezni, üzemeltetni és rendszeresen karbantartani, hogy az megfeleljen a Műszaki Biztonsági Szabályzatban meghatározott műszaki biztonsági követelményeknek.

(2) A Műszaki Biztonsági Szabályzatban foglalt egyes műszaki előírásoktól, a hivatkozott szabványoktól a tervező eltérhet, ha a Műszaki Biztonsági Szabályzat 9. pontja alapján igazolja a Hatóság előtt, hogy a Műszaki Biztonsági Szabályzat előírásai szerint elérhető műszaki biztonsági szintet más módon is biztosítani tudja. A megfelelő műszaki biztonsági szint eléréséről, fenntartásáról a tervezőnek, a kivitelezőnek, a berendezés üzemeltetőjének a hatósági eljárás során írásban nyilatkoznia kell.

31. § Amennyiben e rendelet hatálya alá tartozó berendezések, létesítmények tervezése, létesítése, telepítése, üzembe helyezése, üzemeltetetése és karbantartása megfelel a Műszaki Biztonsági Szabályzatban hivatkozott szabványoknak, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy egyúttal eleget tesz az a Műszaki Biztonsági Szabályzatban meghatározott műszaki biztonsági követelményeknek is.

32. § * 

18. *  A szakági műszaki szakbizottság működése és feladatai

33. § *  (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó berendezések és rendszerek létesítési és üzemeltetési tapasztalatainak figyelembevételével a műszaki biztonságot növelő alkalmazások széles körű elterjedésének elősegítése céljából az iparügyekért felelős miniszter szakági műszaki szakbizottságot (a továbbiakban: Szakbizottság) hoz létre.

(2) A Szakbizottság az e rendelet hatálya alá tartozó berendezések és rendszerek tervezésével, létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatban szakági műszaki előírások formájában a Műszaki Biztonsági Szabályzat követelményeit, az egészségvédelem magas szintjét kielégítő, valamint a műszaki-tudományos színvonallal és a gazdasági megfontolások alapján megvalósítható gyakorlattal összhangban álló műszaki megoldásokat dolgoz ki.

(3) A Szakbizottságba tagot a következő szervezetek javasolhatnak:

a) a műszaki biztonsági feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala: 1 fő;

b) Magyar Ásványolaj Szövetség: 1 fő;

c) Magyar Ipari Gáz Szövetség: 1 fő;

d) Magyar Mérnöki Kamara: 1 fő;

e) Magyar PB Gázipari Egyesület: 1 fő;

f) Magyar Tartálytechnikai és Nyomástartó Berendezés Szövetség: 1 fő;

g) a szakterületen működő egyéb, a miniszter által felkért civil szervezetek: 1-1 fő.

(4) A Szakbizottság tagjait az iparügyekért felelős miniszter 5 év időtartamra bízza meg.

(5) A Szakbizottság megalkotja a működési szabályzatát, és tagjai közül 3 év időtartamra megválasztja a Szakbizottság elnökét.

(6) A Szakbizottság által elfogadott szakági műszaki előírásokat a kormányzati honlapon, valamint a termékinformációs pont honlapján közzé kell tenni. A szakági műszaki előírásokban foglalt műszaki megoldást úgy kell tekintetni, hogy az megfelel az adott kor technikai színvonalának.

19. *  A műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges képzések és továbbképzések képzési programjának alapkövetelményei

34. § *  A nyomástartó berendezés kezelője, a nyomástartó berendezés vizsgálója, a nyomástartóedény-gépész mint műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges képzések és a kötelező továbbképzések képzési programjára vonatkozó alapkövetelményeket a 3. melléklet tartalmazza.

20. Záró rendelkezések

35. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

36. § (1) A Hatóságnál az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő, a nyomástartó és töltőlétesítmények műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről szóló 63/2004. (IV. 27.) GKM rendelet, az autógáz töltőállomás építésének és üzemeltetésének szabályairól szóló 26/2006. (V. 5.) GKM rendelet, valamint az autógáz tartályok időszakos ellenőrzéséről szóló 30/2006. (VI. 1.) GKM rendelet (a továbbiakban együtt: műszaki rendeletek) szerinti eljárások tekintetében a műszaki rendeleteknek az e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos szabályait kell alkalmazni.

(2) A Hatóság által e rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott hatósági engedélyekkel megszerzett jogosultság az e rendelet szerinti engedélyezési eljárás lefolytatása nélkül gyakorolható a hatósági engedélyben meghatározott időtartamig, és a határozatlan időre szóló engedélyek tekintetében e rendelet hatálybalépését követő négy évig. Az e rendelet hatálybelépését megelőzően kiadott használatbavételi engedélyek esetében nem kell új üzembevételi engedélyezési eljárást lefolytatni.

(3) * 

37. § (1) E rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

(2) *  Ez a rendelet az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló, 2014. október 22-i 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 1., 8., 9. pontjának, 5. cikk (2) bekezdésének, II. melléklet 2. pontjának és 3. pont 3.3. alpontjának való megfelelést szolgálja.

(3) *  Ez a rendelet a 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az L kategóriájú gépjárművek töltőállomásai, a belvízi hajók part menti villamosenergia-ellátása és a vízi közlekedést szolgáló LNG-töltőállomások tekintetében történő kiegészítéséről, valamint az irányelvnek a gépjárművek gáz-halmazállapotú hidrogénnel való töltésére szolgáló csatlakozók tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. november 17-i (EU) 2018/674 felhatalmazáson alapuló európai bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

38. § * 

1. melléklet a 2/2016. (I. 5.) NGM rendelethez * 

2. melléklet a 2/2016. (I. 5.) NGM rendelethez * 

A nyomástartó berendezések, a töltő berendezések, a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezések műszaki biztonsági szabályzata

1. Létesítési követelmények

1.1. A nyomástartó berendezést úgy kell telepíteni, hogy a kezelésre, karbantartásra és tisztításra, kiürítési és mentési utak kialakítására, valamint üzemzavar esetén a szomszédos technológiai berendezésekre, rendszerekre veszélyt ne jelentsen, és a szükséges hűtési intézkedésekre megfelelő tér és távolság álljon rendelkezésre.

1.2. Ha a töltet tulajdonságai miatt különleges korlátozás nincs, két szomszédos nyomástartó edény között vagy a nyomástartó edény legszélső pontja és a határoló épületfal, illetőleg egyéb létesítmény között legalább olyan elhelyezési távolságot kell biztosítani, amely lehetővé teszi a nyomástartó edény biztonságos szerelhetőségét, kezelését, karbantartását, továbbá az edény valamennyi szerkezeti elemének és szerelvényének biztonságos ellenőrzését.

1.3. A zárt térben telepített nyomástartó berendezés környezetének szellőztetésével biztosítani kell, hogy veszélyes gázkoncentráció vagy oxigénhiány ne alakuljon ki.

1.4. A nyomástartó berendezésnél a tűz-, robbanás- és mérgezési veszély jelzésére biztonságosan és könnyen megközelíthető távközlési lehetőséget kell biztosítani.

1.5. Ha nincs állandó felügyelet, akkor a zárt térben telepített nyomástartó berendezésnél a vészhelyzet érzékelésére, jelzésére, továbbá az illetékesek riasztására alkalmas gázérzékelő rendszert kell telepíteni az 5000 liternél nagyobb hasznos űrtartalmú vagy a 3 tonnánál nagyobb töltetmennyiségű nyomástartó berendezések, létesítmények esetében.

1.6. A zárt térben telepített, fokozottan tűz- és robbanásveszélyes töltetű nyomástartó berendezések, létesítmények esetében olyan észlelő- és jelzőrendszert kell alkalmazni az 5000 liternél nagyobb hasznos űrtartalmú vagy a 3 tonnánál nagyobb töltetmennyiségű nyomástartó berendezések, létesítmények esetében, amely elvégzi a szükséges beavatkozásokat.

1.7. A zárt térben telepített nyomástartó berendezés esetében a fulladást okozó, a nem veszélyes, a maró, valamint a mérgező gáz töltettel kapcsolatos veszélyhelyzet felismerését, jelzését és a beavatkozásra illetékesek riasztását emberi beavatkozás nélkül megvalósító műszaki megoldást kell alkalmazni. A határértékek meghatározásánál a mérgező gáz toxicitását figyelembe kell venni.

1.8. A nyomástartó berendezést túlnyomás elleni védelemmel kell ellátni, ha a túlnyomás hatására olyan helyzet vagy esemény alakulhat ki, amely veszélyezteti az élet- és vagyonbiztonságot. Ha a nyomástartó berendezésben láncreakció vagy robbanásszerűen lezajló folyamat okozta nyomásemelkedés léphet fel, annak megelőzéséül robbanás ellen védelmet nyújtó műszaki megoldást, vagy elválasztást kell alkalmazni. Az utóbbi esetben a kezelőhelyi és a helyszíni leolvasást igénylő műszereket a védelmet nyújtó térrészben kell elhelyezni.

1.9. A nyomástartó berendezést olyan védelemmel kell ellátni, hogy a kiszabaduló töltettől tűz- vagy robbanásveszély ne alakuljon ki.

1.10. Folyadék vagy levegőnél nehezebb gáz töltetű nyomástartó berendezés elhelyezésekor meg kell akadályozni, hogy a töltet aknába, csatornába, pincenyílásba vagy más helyiségek szellőzőnyílásába jusson.

1.11. A veszélyes folyadék és cseppfolyósított veszélyes gáz töltetű, föld feletti nyomástartó berendezés védőtávolságán belül a terepviszonyokat úgy kell kialakítani, hogy a folyadék halmazállapotban kiszabaduló töltet ne hatoljon a környező talajba, és a berendezés alatt veszélyes mennyiségben ne gyűljön össze.

1.12. A tervező a nyomástartó berendezés telepítési körülményeinek vizsgálata során gondoskodik a következőkről:

a) a berendezés kiválasztása vagy a beruházó által már kiválasztott berendezés, készülék alkalmasságának ellenőrzése;

b) használt berendezés alkalmasságának bizonyításához szükséges intézkedések megállapítása a használt berendezés rendelkezésre álló dokumentációjának figyelembevételével;

c) az elhelyezési körülmények, a védő- és biztonsági távolságok, a kezelési és a menekülési utak megállapítása;

d) a kezelési helyek kialakítására, az egyéni és a telepített védőeszközökre vonatkozó szabályok meghatározása;

e) a lehetséges veszélyforrások meghatározása a tervezett technológiai folyamatokból, a kapcsolódó rendszerekből és a védőtávolságon belüli külső hatásokból adódó körülményekre tekintettel;

f) a vegyi folyamatok veszélyeinek megállapítása a lehetséges üzemzavarok, meghibásodások és a veszélyes anyag környezetbe jutása feltételezésével, ezekhez a szükséges ellenintézkedések megtervezése;

g) a töltet üzemszerű környezetbe jutása esetén a láthatóságot akadályozó köd kialakulását megakadályozó műszaki megoldás kidolgozása;

h) a vészvilágításhoz, a biztonsági szerelvények működtetéséhez szükséges energiaellátás követelményének meghatározása;

i) az üzembevételi eljárást megelőző próbaüzemeltetés megkezdéséhez és végrehajtásához szükséges feltételek megállapítása;

j) a kivitelezés közben végrehajtandó és a kivitelezés befejezése után szükséges ellenőrzések meghatározása és

k) a nyomástartó rendszer tartozékainak kiválasztására, a veszélyt érzékelő, jelző és beavatkozó készülékek telepítésére, a nyomástartó rendszer telepítésének kivitelezésére vonatkozó szabályok meghatározása.

1.13. Az autógáztároló tartály és az autógáz-töltőállomás létesítésére vonatkozó kiegészítő követelményeket a 4.1-4.28. alpont tartalmazza.

2. Ellenőrző vizsgálatok

2.1. Ellenőrzéssel kell megállapítani, hogy a nyomástartó berendezés az ellenőrzés időpontjában, rendeltetésszerű állapotban van-e, és feltételezhető-e, hogy a következő időszakos ellenőrzésig - a tervezett üzemmód mellett - ez az állapot nagy valószínűséggel nem változik a biztonságot veszélyeztető mértékben.

2.2. Megbontás nélkül is végezhető vizsgálati eljárás kivételével a nyomástartó berendezést biztonságos leválasztással, nyomásmentesítéssel és tisztítással kell szerkezeti ellenőrzésre előkészíteni.

2.3. Az ellenőrzés helyszínére kizárólag a töltet és a környezet besorolásának megfelelő villamos készülék vihető be, az erre vonatkozó követelményekről az üzembentartó köteles tájékoztatást adni az ellenőrzés helyszínére belépők részére.

2.4. Az időszakos ellenőrző vizsgálatok munkaengedélyezési feltételeinek biztosítása az üzemeltető feladata. A tevékenység végzéséhez szükséges védőfelszerelést az ellenőrzést végző személy köteles biztosítani és használni.

2.5. A szerelvények, biztonsági és segédberendezések működésének ellenőrzését az üzemeltető vagy az általa megbízott személy végezheti az ellenőrzést végző személy jelenlétében.

2.6. Beszállással végzett munkára vonatkozó műszaki biztonsági követelményeket kell alkalmazni minden olyan tevékenység esetében, melyet a berendezésbe behajlással vagy annak belsejében való tartózkodással végeznek, ha ezt a teret nem emberi tartózkodásra tervezték.

2.7. Az üzemeltetés közben végrehajtott működési próbák, valamint a túlnyomással végzett minden ellenőrzés időtartama alatt a berendezés környezetében csak a szükséges létszámú közreműködő tartózkodhat. Az ellenőrzést az üzem kiürítési útvonalainak ismeretében kell végezni.

2.8. Szilárdsági ellenőrzést főszabályként időszakos szerkezeti ellenőrzés után és szükség szerint soron kívüli ellenőrzés során kell végezni, a szerkezeti épség (integritás) igazolására.

2.9. A tömörségi nyomáspróbára a nyomáspróba biztonsági követelményeit kell alkalmazni.

2.10. Soron kívüli ellenőrző vizsgálatot kell tartani, ha

a) a nyomástartó berendezés javítása válik szükségessé az eredeti állapot visszaállításához;

b) a nyomástartó berendezés átalakításával az eredeti állapotot az üzemeltető meg kívánja változtatni;

c) az üzemeltető a nyomástartó berendezés időszakos ellenőrzési ciklusidejét meg kívánja változtatni;

d) az üzemeltető kétségesnek ítéli meg a nyomástartó berendezés vagy annak valamely része biztonsági állapotát; vagy

e) a nyomástartó berendezésben anyagi kárral, esetleg személyi sérüléssel járó rendkívüli esemény történt.

2.11. A soron kívüli ellenőrzésen főszabályként az időszakos ellenőrzésekre vonatkozó biztonsági követelményeket kell megtartani.

2.12. Vizsgálati tervet akkor kell készítenie a tervezőnek vagy a nyomástartó berendezés vizsgálatát végző személynek, ha

a) a készülék üzembevétel után korlátozottan vizsgálható;

b) a készüléken szemrevételezéses vizsgálat, szilárdsági nyomáspróba a rendelkezésre álló erőforrásokkal gazdaságosan nem hajtható végre;

c) a készülék üzemeltetése során ismételt ellenőrzésekkel kell egy károsodási folyamat előrehaladását igazolni; vagy

d) a technológia sajátosságai alapján nem zárható ki olyan veszélyes károsodás, melynek kimutatására a szemrevételezéses vizsgálat nem alkalmas.

3. A nyomástartó berendezés üzemeltetése

3.1. A nyomástartó berendezést, a nyomástartó rendszert az üzemeltetési utasítás betartásával kell üzemeltetni. Az üzemeltetési utasítást a kezelők számára hozzáférhető helyen kell tartani.

3.2. Az üzembentartónak meg kell követelnie a kezelőktől az üzemeltetési utasítás alkalmazás szintű ismeretét, gondoskodnia kell az ismeretek fenntartásáról. A kezelők oktatását a tevékenység megkezdése előtt kell megtartani, majd legalább évente meg kell ismételni. Üzemzavarnak minősített eseményeket követően soron kívüli oktatást kell tartani.

3.3. Az illetéktelen beavatkozás, rongálás elleni védelmet az üzemeltetőnek folyamatosan fenn kell tartania, amíg a rendszerben túlnyomás vagy veszélyes töltet van.

3.4. A kezelők oktatásának ki kell terjednie:

a) a nyomástartó berendezés kezelésére, alapul véve az üzemeltetési utasítást,

b) a nyomástartó berendezés üzemeltetésének sajátos veszélyeire,

c) üzemzavarok, meghibásodások, sérülések és balesetek esetén követendő eljárásokra és

d) a tűzoltó készülékek, berendezések és személyi védőfelszerelések használatára.

3.5. Az oktatásról naplót kell vezetni, amelyben az oktatás tartalmát és időpontját rögzíteni kell. Az oktatás megtörténtét az érintettek aláírásával kell igazolni.

3.6. A kezelők szakképzettségére és oktatására vonatkozó bizonylatokat a nyomástartó berendezés üzemi területén, hozzáférhető helyen kell tartani.

3.7. A nyomástartó berendezés csak kifogástalan állapotú, a nyomástartó berendezéshez tervezett, méretezett, előírt műbizonylatokkal rendelkező, működőképes biztonsági szerelvényekkel üzemeltethető.

3.8. A biztonsági és mérőberendezéseket - tekintettel a meghibásodás lehetőségére - az üzemeltetési utasításban meghatározott időközönként és módon ellenőrizni kell.

3.9. Ha a biztonsági berendezés esetében fennáll a meghibásodás lehetősége és üzemi állapotában nem ellenőrizhető, akkor működőképességét az üzemeltető által meghatározott - a létesítmény üzemviszonyainak megfelelő - időszakonként, kiszerelve kell ellenőrizni.

3.10. A segédenergiával működő biztonsági berendezés, a vészkikapcsoló rendszer, a vészvilágítás, a gázjelző berendezés működőképességét - és az ehhez szükséges biztonsági tartalék energiaellátást - üzemzavar, energiaellátási zavar esetén is fenn kell tartani.

3.11. A részben vagy egészben szabadban lévő nyomástartó berendezést és szigetelését az időjárás és más káros tényezők hatásaitól védeni kell. A szigetelések meghibásodását haladéktalanul ki kell javítani.

3.12. A nyomástartó berendezés csak azt követően tölthető fel, ha annak belsejéből minden idegen tárgyat eltávolítottak, az ürítő szerelvényt lezárták, az esetleges teletárcsákat eltávolították, minden oldható elemet tömören rögzítettek és leellenőrizték.

3.13. A próbaüzemeltetés menetét, módszerét és a szükséges biztonsági intézkedéseket írásban kell rögzíteni.

3.14. Az üzemeltető a próbaüzemeltetés irányításával felelős vezetőt bíz meg, aki a próbaüzemeltetés menetét részleteiben ismeri és rendellenesség, üzemzavar esetén is képes a veszélyhelyzet elhárítására.

3.15. A nyomástartó berendezés normál üzemi állapotában biztosítani kell az üzemeltetési utasításnak megfelelő szakmai felügyeletet.

3.16. A nyomástartó berendezések megközelíthetőségét folyamatosan biztosítani kell.

3.17. Üzemelő nyomástartó berendezés helyiségének ajtóit tilos lezárni.

3.18. A nyomástartó berendezést az üzemeltetési utasítás alapján készített intézkedési terv szerint lehet üzemen kívül helyezni (szüneteltetni az üzemeltetést). Az intézkedési tervnek tartalmaznia kell:

a) a létesítményben levő töltet eltávolítására, semlegesítésére vagy leürítésére vonatkozó tervet;

b) a leállított nyomástartó berendezés kiszakaszolásának, a többi, esetlegesen tovább működő berendezéstől való elhatárolásának módját;

c) az üzemen kívül helyezett nyomástartó berendezés semlegesítését biztosító töltettel való feltöltését;

d) a külső-belső károsodásmentes állapot fenntartásának módját és

e) a kiszakaszolt berendezést tartalmazó technológiai folyamatábra módosítását.

3.19. A kazánt le kell állítani a következő, üzemzavarnak minősülő esetekben:

a) ha a biztonsági berendezések üzemképtelenek,

b) ha a nyomástartó részeknél túlhevülés, alakváltozás, repedés, víz- vagy gőz-kifúvás jelentkezik,

c) ha a tápberendezések a szükséges mennyiségű vizet nem biztosítják,

d) ha a tápvíz-ellátás kimarad,

e) ha a tápvíz-minőség jelentősen leromlik,

f) ha az üzemi nyomás - intézkedések ellenére - több mint 10%-kal nagyobb, mint a megengedhető legnagyobb nyomás,

g) ha a vízszint, intézkedések ellenére is, gyorsan süllyed vagy emelkedik,

h) ha a vízállásmutatók üzemképtelenné válnak,

i) ha a tűztérben vagy huzamokban robbanás következik be,

j) ha a kazán falazata, tetőzete, burkolata elmozdul, repedezik, tartószerkezetnél rendellenesség mutatkozik; több hibátlan vízállásmutató eltérő vízszintet jelez,

k) ha a tűztérben a láng ismételten kialszik, huzatszabályozás ellenére is,

l) ha a tüzelőberendezés vagy a tüzelőanyag-ellátó rendszer tömörtelensége vagy más rendellenessége esetén vagy

m) ha a fogyasztás hirtelen lecsökken, feltéve, hogy ez veszélyt jelenthet.

3.20. Az időszakosan felügyelt, állandó kezelői felügyelet nélkül üzemeltetett nyomástartó berendezés esetében a rendszeres ellenőrzés módjára és gyakoriságára a gyártó előírása irányadó, amelyet az üzemeltető köteles figyelembe venni és az üzemeltetési utasításban rögzíteni.

3.21. Az üzemeltető gondoskodik arról, hogy a kezelő ismerje a nyomástartó berendezés üzemi területén intézkedni, utasítást adni jogosultak körét. A kezelő a nyomástartó berendezés, nyomástartó rendszer üzemeltetésével kapcsolatban csak a jogosultaktól fogadhat el utasítást. A kezelési feladatok végrehajtását akadályozó utasítást a kezelő nem hajthatja végre.

3.22. A felelős vezető elérhetőségének módját a nyomástartó berendezés üzemi területén ki kell függeszteni.

3.23. Ha a jogosult vezető utasítása a kezelő szakismerete és tapasztalata alapján veszélyt idézhet elő vagy kárt okozhat, köteles erre a vezető figyelmét felhívni. Az utasítást és az észrevételt naplózni vagy jegyzőkönyvezni kell.

3.24. Ha a kezelő üzem közben olyan rendellenességet észlel, amelyet a szokásos módon és eszközökkel megszüntetni nem tud, azonnal értesíti a felelős vezetőt; ha erre nincs idő, önállóan intézkedik annak érdekében, hogy biztonságos állapotba hozza, szükség esetén leállítsa a nyomástartó berendezést. Az eseményt részletesen leírva naplóznia kell, és ezt követően a felelős műszaki vezetőt értesítenie kell.

3.25. A nyomástartó berendezést, rendszert üzemzavar esetén le kell állítani az üzemeltetési utasítás erre vonatkozó szabályai szerint. Ismételten üzembe venni csak az üzemzavar okainak feltárása és a szükséges intézkedések megtétele után szabad.

3.26. Az üzemzavarra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha a következő feltételek közül egy vagy több egyidejűleg teljesül:

a) ha a biztonsági berendezések üzemképtelenek;

b) ha a nyomástartó részeknél túlhevülés, alakváltozás, repedés, töltetkifúvás jelentkezik;

c) ha a tüzelőberendezésen vagy a tüzelőanyag-ellátó rendszeren tömörtelenség vagy más rendellenesség alakul ki;

d) ha a tervezett technológiai folyamatokhoz szükséges töltetek minőségében a vegyi folyamatokra veszélyes vagy a nyomástartó rendszer szerkezeti anyagaiban káros elváltozás alakul ki;

e) ha a technológiai folyamathoz szükséges térfogatáramokban veszélyes csökkenés következik be, ideértve a tűzoltáshoz és az inertizáláshoz szükséges biztonsági rendszerek kiesését is;

f) ha a biztonságos üzemelésre a tervező által meghatározott nyomást, hőmérséklet vagy egyéb műszaki határértéket az üzemeltetési utasítás szerint megtehető intézkedések ellenére is több mint 10%-kal meghaladják;

g) ha a töltet tervező által előírt szintje az intézkedések ellenére is gyorsan süllyed vagy emelkedik;

h) ha a tűztérben vagy huzamokban robbanás következik be;

i) a berendezés falazata, tetőzete vagy burkolata elmozdul vagy repedezik, vagy a tartószerkezetnél rendellenesség mutatkozik, vagy több hibátlan vízállásmutató eltérő vízszintet jelez;

j) ha a tüzelőberendezésekre vonatkozó üzemeltetési utasításban megadott számú gyújtási kísérlet sikertelen, vagy

k) ha a fogyasztás hirtelen csökken, feltéve, hogy ez veszélyt jelenthet.

3.27. A nem veszélyes töltetű vezetékek, szerelvények és egyéb berendezések szivárgása esetén, ha a meghibásodás mértéke azonnali leállást nem indokol, az esemény jelentése mellett a személyek védelmére a szükséges óvintézkedéseket az üzemeltető megteszi. Ennek során figyelembe veszi a meghibásodás esetleges terjedésének veszélyét is.

3.28. A kezelők és külső karbantartó vállalatok által végzendő kötelező ellenőrzéseket a gyártó és a létesítést tervező utasítása alapján készített üzemeltetési utasításban rögzített terjedelemben, módszerrel és időpontokban végre kell hajtani. Az elvégzett ellenőrzéseket az üzemeltetőnek dokumentálnia kell.

3.29. A mobil nyomástartó berendezés akkor tölthető, ha a készüléken elhelyezett, a vizsgálatának érvényességét előíró jelölés szerinti dátum még nem múlt el, és a berendezésnek nincs külső szemrevételezéssel megállapítható sérülése, hiányossága.

3.30. A mobil nyomástartó berendezés akkor tölthető, ha rendelkezik az e rendelet szerint üzembevételi engedéllyel, és az előírt ellenőrzés időpontja még nem múlt el, és nincs külső szemrevételezéssel megállapítható sérülése, hiányossága.

3.31. A mobil nyomástartó berendezés csak a megadott töltettel és az adataiból (nyomás, súly vagy térfogat) adódó gázmennyiséggel tölthető.

3.32. A töltőlétesítményben bármely hiányosság miatt kiselejtezett és a töltésre alkalmas mobil nyomástartó berendezéseket külön kell raktározni, kizárva az összecserélés lehetőségét.

3.33. Az üzemeltető minden töltésről nyilvántartás vezet, amely tartalmazza:

a) a töltés időpontját,

b) a szállítható nyomástartó berendezés azonosítási adatait és az üzemeltető adatait,

c) a legnagyobb megengedhető töltetmennyiséget az adattábla alapján,

d) a töltetmennyiség meghatározásának módját,

e) a ténylegesen betöltött mennyiséget a töltő- és ellenőrző-mérések alapján az ellenőrzéshez szükséges egyéb adatokkal együtt és

f) az észlelt rendellenességekről és a megtett intézkedésekről szóló tájékoztatást.

3.34. Ha a használaton kívül helyezett nyomástartó berendezés e rendelet szerint használaton kívüli állapotban is ellenőrzésre kötelezett, akkor az üzemeltetési utasítást ki kell egészíteni a használaton kívül helyezett berendezésen, tartószerkezetén meghatározott gyakorisággal végrehajtandó ellenőrzés követelményei tekintetében. Az üzemeltetési utasítás kiegészítését vagy módosítását akkor is el kell végezni, ha a készülék leválasztása a nyomástartó rendszerről az üzemben tartott egyéb készülékek üzemeltetésére is hatással van.

3.35. A nyomástartó berendezés javításakor, ha eltértek a javítási terv előírásitól, az eltérést dokumentálni szükséges, és a tervezőnek nyilatkoznia kell a módosítások műszaki biztonsági szintjéről és a biztonságos üzemelés feltételeinek teljesüléséről.

3.36. Javítás esetén a tervező feladata, hogy a nyomástartó berendezés műszaki biztonságának megfelelő szintjét eredményező javítási tervet, továbbá az üzemeltetési utasítás kiegészítését, a szükséges ellenőrző, szabályozó és biztonsági szerelvények alkalmazását megállapítsa.

3.37. Karbantartási tevékenység végzéséhez az üzemeltetésért felelős vezető utasítása és engedélye szükséges.

3.38. Tilos a nem nyomásmentesített, üzemelő berendezésen, rendszeren olyan munkát végezni, amely nyomástartó alkatrészen többlet igénybevételt okozhat.

3.39. A karbantartás elvégzése után az üzemeltetésért felelős vezetőnek ellenőriznie kell a munkaterületet, melynek ki kell terjednie arra is, hogy nem maradtak-e a munkaterületen üzemeltetést akadályozó tárgyak, szennyeződések.

4. Az autógáztároló tartályra és az autógáz-töltőállomásra vonatkozó sajátos követelmények

4.1. A föld feletti cseppfolyós autógáztároló egységet méretezett szilárdságú, legalább 2 óra tűzállósági határértékű tartószerkezeten kell elhelyezni.

4.2. A cseppfolyós autógáztároló tartály alatt vízszintes, nem éghető anyagú, a környező talajszinttől legalább 0,15 m-rel kiemelkedő, a berendezés függőleges vetületét minden irányban 0,5 m-rel túlnyúló, sztatikus feltöltődést nem okozó, szilárd burkolatot kell kialakítani.

4.3. A cseppfolyós autógáztároló egységet, legszélső pontjától vízszintes irányban mért legalább 3 m távolságban nem éghető anyagú, átszellőzést biztosító, legalább 1,5 m magas, zárható kerítéssel kell elkeríteni.

4.4. A 4.3. alpontban említett 3 m távolságon belül közforgalmú töltőállomáson a tároló egységen kívül más berendezést, eszközt, anyagot tilos elhelyezni.

4.5. A kimérő szerkezetet a közlekedési út szintjétől legalább 0,1 m-rel magasabban és az úttest szélétől legalább 0,3 m távolságra, szilárdan rögzítve kell elhelyezni.

4.6. A kimérő szerkezet csak szabadban helyezhető el.

4.7. A töltőállomást úgy kell kialakítani, hogy területén a közlekedés ne veszélyeztesse a kimérő szerkezetet és az autógáz töltő berendezés további egységeit.

4.8. A töltőállomáson föld feletti, földdel nem fedett kivitelű tárolótartályban LPG esetén legfeljebb 10 m3, LNG esetén legfeljebb 150 m3, sűrített H2 esetén legfeljebb 2 m3 autógáz tárolható. A tárolótartályok több tartályból álló rendszert is képezhetnek, de össztérfogatuk az LNG esetének kivételével nem haladhatja meg ezeket az értékeket. LNG töltet esetében a több tartályból álló rendszer össztérfogata legfeljebb 1200 m3 lehet.

4.9. A töltőállomáson föld alatti kivitelű tárolótartályban LPG esetén legfeljebb 30 m3 autógáz tárolható. A tárolótartályok több tartályból álló rendszert is képezhetnek, de össztérfogatuk nem haladhatja meg ezeket az értékeket.

4.10. A rendeltetésszerűen feltölthető gépjárművekre vonatkozóan - a műszaki biztonság érdekében - megfelelő tájékoztatást kell nyújtani a töltőállomáson a „Gépjármű-hajtóanyagok. A jármű-kompatibilitás azonosítása. A fogyasztói tájékoztatást szolgáló grafikai jelzések” című, MSZ EN 16942:2017 szabvány szerinti vagy az azzal egyenértékű biztonságot nyújtó műszaki megoldások alkalmazásával kell nyújtani.

4.11. A CNG-csatlakozóknak, -érzékelőknek meg kell felelniük az ENSZ-EGB 110. számú Előírásának.

4.12. LPG és LNG esetében a tárolótartályba autógázt lefejteni csak a lefejtő helyre beállt tartályos szállító járműről szabad.

4.13. A lefejtés ideje alatt - a kezelő nélküli töltőállomás esetét kivéve - a töltőállomás kezelőjén kívül a tartályos jármű személyzete is köteles a lefejtés helyén állandó felügyeletet tartani.

4.14. LPG esetében az autógáz lefejtésekor a kiszolgálást akkor kell szüneteltetni, ha a lefejtés akadályozza a biztonságos autógáz tankolást.

4.15. LPG esetében az autógázt szállító közúti tartályos jármű lefejtésekor a töltőállomáson üzemanyagot szállító más tartályos jármű nem tartózkodhat, amennyiben a biztonsági távolság megtartása nem biztosítható.

4.16. Cseppfolyós autógázt tárolótartályból tölteni csak e célra kialakított, az ENSZ-EGB 67. számú Előírás követelményeit kielégítő tartályba, palackba lehet azután, hogy a motort leállították, és a járművet a kézifék behúzásával elgurulás ellen rögzítették.

4.17. Az autógáz-töltőállomás üzemeltetője biztosítja, hogy az autógáz-töltőállomás kezelését a biztonságos üzemeltetés műszaki és biztonságtechnikai követelményeit ismerő és azokat alkalmazni tudó személy végezze. Az önkiszolgáló módon üzemeltethető autógáz-töltőállomáson gázüzemű jármű felhasználó által történő töltésére (tankolására) nem kell alkalmazni az autógáz-töltőállomás műszaki kezelésére vonatkozó követelményeket.

4.18. Az önkiszolgáló módban üzemeltethető autógáz-töltőállomás esetét kivéve a töltőállomás kezelését antisztatikus egyéni védőeszközben kell végezni, és a töltéskor védőkesztyűt kell használni.

4.19. A kizárólag önkiszolgáló módban üzemelő autógáz-töltőállomás kivételével az önkiszolgáló módban üzemeltethető autógáz-töltőállomáson az önkiszolgáló tankolást végző felhasználó felügyeletét az üzemanyag-töltőállomás vagy az autógáz-töltőállomás kezelője biztosítja.

4.20. Az önkiszolgáló módban üzemeltethető autógáz-töltőállomás tervezése során a tervező által választott műszaki megoldásnak biztosítania kell a következő műszaki biztonsági feltételek teljesülését:

a) a cseppfolyós gázt adagoló berendezés a töltés ideje alatt a vételező által folyamatosan bekapcsolt állapotban lévő biztonsági szeleppel, szerelvénnyel üzemel, melyeknél a folyamatos nyomás mellett a megszakító szelepek nyílnak, nyomás megszűnése estén a megszakító szelepek zárnak;

b) üzemzavar esetén a cseppfolyós gázt adagoló berendezés hang- és fényjelet ad;

c) a gépjárműhöz történő helytelen csatlakoztatás esetén a töltőfej (pisztoly) szelepe nem nyitható; és

d) a töltőfej járműről történő leválasztása esetén a légtérbe legfeljebb 1 cm³ mennyiségű cseppfolyós gáz kerül.

4.21. Autógáz szivárgás észlelése esetén gondoskodni kell a töltőállomás azonnali üzemen kívül helyezéséről és az elektromos hálózatról történő leválasztásáról. A töltőállomást ismételten üzembe helyezni csak a hiba szakszerű elhárítása után szabad.

4.22. Sűrített gázt tárolótartályból csak e célra kialakított, az ENSZ-EGB 110. számú Előírás követelményeit kielégítő palackba lehet tölteni azután, hogy a motort leállították, és a járművet a kézifék behúzásával elgurulás ellen rögzítették.

4.23. A sűrített gáz töltőberendezés névleges nyomásától alacsonyabb nyomástartományra vizsgált palackkal szerelt gépjárművet, munkagépet tölteni tilos.

4.24. Autógáz-töltőállomáson autógázt palackos PB-gáz töltésére szolgáló gázpalackba tölteni tilos.

4.25. A gépjárművek üzemanyagaként használt gáz halmazállapotú hidrogén töltésére szolgáló kültéri hidrogén-töltőállomásnak ki kell elégítenie a gáz-halmazállapotú hidrogén töltési előírásaira vonatkozó ISO/TS 19880 szabvány műszaki előírásait vagy az azzal egyenértékű biztonságot nyújtó műszaki megoldás követelményeit.

4.26. A hidrogén-töltőállomásokon töltött hidrogén tisztaságának meg kell felelnie az ISO 14687-2 szabványban foglalt műszaki előírásoknak vagy az azzal egyenértékű biztonságot nyújtó termékjellemzőknek.

4.27. A hidrogén-töltőállomásokon a gáz-halmazállapotú hidrogén töltési előírásaira vonatkozó ISO/TS 19880 szabványnak vagy azzal egyenértékű biztonságot nyújtó műszaki megoldás követelményeinek megfelelő töltési algoritmusokat és berendezéseket kell alkalmazni.

4.28. A gépjárművek gáz-halmazállapotú hidrogénnel való töltésére szolgáló csatlakozóknak ki kell elégíteniük a hidrogéngáz-üzemű szárazföldi járművek feltöltővezetékeire vonatkozó MSZ EN ISO 17268 szabvány műszaki előírásait vagy az azzal egyenértékű biztonságot nyújtó műszaki megoldás követelményeit.

5. A kisteljesítményű lassú üzemű sűrített gáztöltő berendezésekre vonatkozó sajátos követelmények

5.1. A kisteljesítményű lassú üzemű sűrített gáztöltő berendezést a közlekedési út szintjétől legalább 0,1 m-rel magasabban és az úttest szélétől legalább 0,3 m távolságra, szilárdan rögzítve kell elhelyezni.

5.2. Az egyedi berendezés kiegészítéseként puffer tároló egység nem telepíthető.

5.3. A kisteljesítményű lassú üzemű sűrített gáztöltő berendezések létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó feltételek kialakítása során figyelembe kell venni a szakági műszaki előírásokban meghatározott műszaki követelményeket is.

6. A nyomástartó és töltő berendezés bejelentő- és nyilvántartó lapok adattartalma

6.1. A nyomástartó berendezés bejelentő- és nyilvántartó lap adattartalma:

a) a létesítési hely megnevezése és címe;

b) az üzemeltető neve és címe;

c) a tulajdonos neve és címe;

d) a berendezés gyári száma, gyártási éve, gyártója, tanúsítója (engedélyezője), tanúsításának (gyártási engedélyének) száma, típusának megnevezése; besorolási nyomása [bar], besorolási térfogata [liter], besorolása;

e) a nyomástartó edény tereinek száma, nyomása [bar], térfogata [liter], a töltetek megnevezése, besorolása [gáz vagy folyadék], veszélyessége [veszélyes vagy nem veszélyes];

f) kazán és fűtött nyomástartó edény töltete [gőz vagy forró víz vagy egyéb], teljesítménye [t/h vagy kW], kiegészítő fűtött felülete [tápvíz előmelegítő vagy gőztúlhevítő vagy levegő előmelegítő];

g) a nyomástartó berendezés bejelentő- és nyilvántartó pótlapok száma;

h) a kitöltés kelte;

i) az adatszolgáltatásért felelős személy neve, beosztása;

j) bélyegzőlenyomat (papíralapú irat esetén);

k) aláírás (papíralapú irat esetén);

l) a berendezés besorolása;

m) ciklusidők [év];

n) ellenőrzések fajtája, időpontja;

o) hatósági döntések azonosítója;

p) a kitöltés kelte hatóságnál;

q) a műszaki biztonsági hatóság ügyintézőjének neve, azonosítója, aláírása (papíralapú irat esetén).

6.2. A töltő berendezés bejelentő- és nyilvántartó lap adattartalma:

a) a létesítési hely megnevezése és címe;

b) az üzemeltető neve és címe;

c) a tulajdonos neve és címe;

d) a berendezés gyári száma, gyártási éve, gyártója, tanúsítója (engedélyezője), tanúsításának (gyártási engedélyének) száma, típusának megnevezése;

e) szállítható vagy mobil nyomástartó berendezésbe töltő létesítmény töltési képessége [kg/h, m3/h];

f) telepített nyomástartó berendezésbe töltő létesítmény töltési képessége [kg/h, m3/h];

g) a töltött gáz megnevezése, halmazállapota [gáz vagy cseppfolyós], levegőhöz viszonyított sűrűsége [kisebb vagy nagyobb], veszélyessége [veszélyes vagy nem veszélyes];

h) a kitöltés kelte;

i) az adatszolgáltatásért felelős személy neve, beosztása;

j) bélyegzőlenyomat (papíralapú irat esetén);

k) aláírás (papíralapú irat esetén);

l) a berendezés besorolása;

m) ciklusidők [év];

n) ellenőrzések fajtája, időpontja;

o) hatósági döntések azonosítója;

p) a kitöltés kelte hatóságnál;

q) a műszaki biztonsági hatóság ügyintézőjének neve, azonosítója, aláírása (papíralapú irat esetén).

6.3. A nyomástartó és töltő berendezés változás bejelentőlap adattartalma:

a) a létesítési hely megnevezése és címe;

b) az üzemeltető neve és címe;

c) a tulajdonos neve és címe;

d) a berendezés gyári száma, gyártási éve, gyártója, kivitelezője, típusának megnevezése, tanúsítója és tanúsításának száma;

e) a nyomástartó berendezés besorolási nyomása [bar], besorolási térfogata [liter], besorolása;

f) szállítható vagy mobil nyomástartó berendezésbe töltő létesítmény töltési képessége [kg/h, m3/h];

g) telepített nyomástartó berendezésbe töltő létesítmény töltési képessége [kg/h, m3/h];

h) a bejelentés jellege [javítás, szüneteltetés, átalakítás, megszüntetés, létesítési feltételek megváltoztatása, üzemeltető-változás, áttelepítés, egyéb];

i) létesítmény [nyomástartó vagy kazán vagy töltő];

j) töltetek megnevezése;

k) a kitöltés kelte bejelentőnél;

l) az adatszolgáltatásért felelős személy neve, beosztása;

m) bélyegzőlenyomat (papíralapú irat esetén);

n) aláírás (papíralapú irat esetén);

o) hatósági döntések azonosítója;

p) a kitöltés kelte hatóságnál;

q) a műszaki biztonsági hatóság ügyintézőjének aláírása (papíralapú irat esetén).

3. melléklet a 2/2016. (I. 5.) NGM rendelethez * 

A képzési programmal szemben támasztott alapkövetelmények

1. A képzési programnak a képzési, továbbképzési szakterületnek megfelelően tartalmaznia kell

1.1. a képzés megnevezését és célját,

1.2. a szakképesítés munkaterületét és a képzés során megszerezhető kompetenciát,

1.3. a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit,

1.4. a tervezett képzési időt,

1.5. a képzés formájának meghatározását (csoportos jelenléti képzés, egyéni felkészüléssel),

1.6. a képzési témaköröket, a tananyag egységeit, azok célját, tartalmát, terjedelmét és a tananyagegységekhez rendelt elméleti és gyakorlati óraszámot,

1.7. a maximális csoportlétszámot,

1.8. a képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszernek a leírását,

1.9. a képzésről, a képzés egyes tananyagegységeinek elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit, valamint

1.10. a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket.

2. A nyomástartó berendezés kezelője képzési szakterület esetében a teljes képzési idő legalább 80 óra, amelynek részeként a gyakorlati képzés legalább 3 × 8 óra.

3. A nyomástartó berendezés vizsgálója képzési szakterület esetében a teljes képzési idő legalább 80 óra, amelynek részeként a gyakorlati képzés legalább 3 × 8 óra.

4. A nyomástartó berendezés kezelője továbbképzési szakterület esetében a teljes képzési idő legalább 1 × 8 óra.

5. A nyomástartó berendezés vizsgálója továbbképzési szakterület esetében a teljes képzési idő legalább 3 × 8 óra.

6. A nyomástartó edény gépész továbbképzési szakterület esetében a teljes képzési idő legalább 1 × 8 óra.

4-6. melléklet a 2/2016. (I. 5.) NGM rendelethez * 


  Vissza az oldal tetejére