1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az Iraki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére.
2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.
3. § A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
egyrészről az európai unió és tagállamai, másrészről az iraki köztársaság között
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,
A CSEH KÖZTÁRSASÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,
A LETT KÖZTÁRSASÁG,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,
MÁLTA,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
ROMÁNIA,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerződő felei,
a továbbiakban: a tagállamok, és
AZ EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: az Unió,
egyrészről, és
AZ IRAKI KÖZTÁRSASÁG, a továbbiakban: Irak,
másrészről,
a továbbiakban együttesen: a Felek,
FIGYELEMBE VÉVE az Unió, annak tagállamai, valamint Irak között fennálló kötelékeket és az általuk közösen képviselt értékeket,
FELISMERVE, hogy az Unió, annak tagállamai és Iraki erősíteni kívánják e kapcsolatokat, továbbá partnerséget és együttműködést kívánnak létrehozni, amit politikai párbeszéd kísér,
FIGYELEMBE VÉVE a Felek által az Egyesült Nemzetek alapokmánya céljainak és alapelveinek, az emberi szabadságjogok tiszteletben tartásának, a demokratikus elveknek, politikai és gazdasági szabadságjogoknak tulajdonított fontosságot, amelyek a partnerség meghatározó alapját képezik,
ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE a Feleknek az ENSZ által elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és más vonatkozó nemzetközi emberi jogi okmányokban megállapított demokratikus elvek és emberi jogok és az alapvető szabadságok melletti elkötelezettségét,
ELISMERVE a gazdasági fejlődéssel együtt járó fenntartható és társadalmi fejlődés jelentőségét,
FELISMERVE a Felek közötti együttműködés jelentőségét, és a Felek közös elhatározását, hogy konszolidálják, elmélyítsék és sokoldalúvá tegyék kapcsolataikat a közös érdekű területeken a szuverenitás tiszteletben tartása, az egyenlőség, a megkülönböztetésmentesség, a jogállamiság és a felelősségteljes kormányzás, a természeti környezet tiszteletben tartása és a kölcsönös előnyök alapján,
FELISMERVE, hogy szükséges támogatni Iraknak a politikai reformok és a gazdasági rehabilitáció folytatására tett erőfeszítéseit és reformjait, a lakosság szegény és hátrányos helyzetű csoportjainak életkörülményeinek javítása terén is,
FELISMERVE, hogy szükséges megerősíteni a nők politikai, civil, társadalmi, gazdasági és kulturális területeken betöltött szerepét, valamint, hogy küzdeni kell a diszkrimináció ellen,
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy kedvező feltételeket teremtsenek az Unió és Iraki közötti kereskedelem jelentős fejlesztéséhez és diverzifikálásához, valamint a gazdaság, a kereskedelem, a befektetések, a tudomány és a technológia, valamint a kultúra terén folytatott együttműködés fokozásához,
TÖREKEDVE a Felek közötti kereskedelmi, befektetési és a harmonikus gazdasági kapcsolatok piacgazdasági elvek alapján történő előmozdítására,
TEKINTETTEL arra, hogy szükséges megteremteni a kedvező feltételeket az üzleti és a befektetői környezet javításához,
ANNAK TUDATÁBAN, hogy szükség van az üzleti és a befektetési feltételek, valamint az olyan területeken érvényesülő feltételek javítására, mint a vállalatok letelepedése, a foglalkoztatás, a szolgáltatásnyújtás és a tőkemozgás,
FIGYELEMMEL a Felek azon jogára, mely szerint területükön ők maguk szabályozzák a szolgáltatások nyújtását, és garantálják a legitim közpolitikai célok elérését,
FIGYELEMMEL azon kötelezettségükre, miszerint a kereskedelmet a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó, 1994. április 15-i Marrakeshi Egyezménnyel (a továbbiakban: WTO-megállapodás) összhangban folytatják, és ezzel kapcsolatban elismerik az ahhoz fűződő közös érdeküket, hogy Irak csatlakozzon a megállapodáshoz,
FELISMERVE a fejlődő országok különleges igényeit a WTO keretében,
FELISMERVE, hogy a terrorizmus, a szervezett bűnözés, a pénzmosás és a kábítószer-kereskedelem komoly veszélyt jelent a nemzetközi stabilitásra és biztonságra, valamint a Felek közötti együttműködés célkitűzéseinek megvalósítására,
TUDOMÁSUL VÉVE a regionális együttműködés elősegítésének és erősítésének fontosságát,
MEGERŐSÍTVE, hogy a megállapodásnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik része V. címének hatálya alá tartozó rendelkezései az Egyesült Királyságot és Írországot nem az Európai Unió részeként, hanem különálló szerződő felekként kötelezik mindaddig, amíg az Európai Unió nem értesíti Irakot arról, hogy valamelyik állam az Európai Unió részeként vált kötelezett féllé, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló jegyzőkönyvnek (21. szám) megfelelően. Dániára ugyanez vonatkozik, összhangban az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyvvel (22. szám),
MEGÁLLAPODTAK A KÖVETKEZŐKÉPPEN:
(1) Ezennel partnerség jön létre egyrészről az Unió és tagállamai, másrészről Irak között.
(2) E partnerség célkitűzései a következők:
a) megfelelő keret biztosítása a Felek közötti politikai párbeszédhez, amely lehetőséget nyújt a politikai kapcsolatok továbbfejlesztésére;
b) a Felek közötti kereskedelmi, befektetési és a harmonikus gazdasági kapcsolatok előmozdítása, és ezáltal a fenntartható gazdasági fejlődésük elősegítése; és
c) jogalkotási, gazdasági, szociális, pénzügyi és kulturális együttműködés alapjának megteremtése.
A Felek bel- és külpolitikájának alapja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és más, a jogállamiság alapelvét tartalmazó, vonatkozó nemzetközi emberi jogi okmányokban meghatározottak szerint a demokratikus alapelvek, valamint az emberi jogok tiszteletben tartása, amely egyben e megállapodás lényeges elemét is képezi.
(1) A Felek egymás között rendszeres politikai párbeszédet alakítanak ki. A párbeszédnek erősítenie kell az egymás közötti kapcsolatokat, hozzá kell járulnia a partnerség kialakításához, és fokoznia kell a kölcsönös megértést és a szolidaritást.
(2) A politikai párbeszédnek le kell fednie a közös érdekeket, és különösen a békét, a kül- és biztonságpolitikát, a nemzeti párbeszédet és a megbékélést, a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat, a jó kormányzást, a regionális stabilitást és az integrációt.
(3) A politikai párbeszédre évente kerül sor miniszteri és vezetői tisztviselői szinten.
A Felek megerősítik a terrorizmus elleni küzdelem kiemelt jelentőségét és a terrorcselekmények megelőzése és megszüntetése céljából együttműködnek a nemzetközi egyezményekkel, a nemzetközi emberi jogokkal, a humanitárius joggal és a menekültjoggal, illetve jogszabályaikkal és rendeleteikkel összhangban. Ez az együttműködés különösen a következő területekre irányul:
a) az ENSZ Biztonsági Tanács 1373. (2001) határozata, illetve egyéb vonatkozó ENSZ-határozatok, az ENSZ terrorizmusellenes stratégiája, a nemzetközi egyezmények és jogi okmányok teljes körű végrehajtására;
b) a terrorista csoportokkal és azok támogató hálózataival kapcsolatos információk cseréjére a nemzetközi és nemzeti joggal összhangban; és
c) a terrorizmus elleni küzdelemben alkalmazott eszközökről és módszerekről folytatott eszmecserére, ideértve a műszaki területeket és a képzést, valamint a terrorizmus megelőzésével kapcsolatos tapasztalatcserét.
A Felek továbbra is elkötelezettek az ENSZ nemzetközi terrorizmus elleni átfogó egyezményéről történő minél hamarabbi megegyezés mellett.
A Felek mély aggodalommal tekintenek a terrorcselekményekre való felbujtásra és hangsúlyozzák az amelletti elkötelezettségüket, hogy a nemzetközi és a nemzeti joggal összhangban meghozzák az összes szükséges és megfelelő intézkedést az ilyen felbujtás jelentette fenyegetés csökkentése érdekében.
A Felek úgy vélik, hogy a nemzetközi stabilitást és biztonságot veszélyeztető tényezők közül az egyik legfenyegetőbb a tömegpusztító fegyverek (WMD) és hordozóeszközeik állami és nem állami szereplők körében való elterjedése. Ezért a Felek megállapodnak abban, hogy a leszerelésről és a WMD elterjedésének megakadályozásáról szóló nemzetközi szerződések és megállapodások alapján fennálló, valamint az egyéb vonatkozó nemzetközi kötelezettségeik teljes mértékű teljesítése és nemzeti végrehajtása révén együttműködnek és hozzájárulnak a WMD és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemhez. A Felek megállapodnak abban, hogy e rendelkezés a megállapodás lényegi elemét képezi.
A Felek továbbá megállapodnak abban, hogy együttműködnek, és hozzájárulnak a WMD és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemhez azáltal, hogy:
a) lépéseket tesznek minden egyéb vonatkozó nemzetközi jogi okmány aláírására, megerősítésére, az ahhoz történő csatlakozásra, és a teljeskörű végrehajtásra, az esettől függően;
b) létrehozzák a nemzeti exportellenőrzések hatékony rendszerét, amely ellenőrzi a WMD-kel kapcsolatos áruk exportját és tovűbbítását, beleértve a kettős felhasználású technológiák esetében a WMD céljára való végfelhasználás ellenőrzését, valamint hatékony szankciókat tartalmaz az exportellenőrzések megszegése esetére.
A Felek megállapodnak abban, hogy rendszeres politikai párbeszédet folytatnak, amely ezeket az elemeket kíséri és egységes keretbe foglalja.
(1) A Felek elismerik, hogy a kézi- és könnyűfegyverek (SALW) – és az azokhoz szükséges lőszerek – tiltott gyártása, szállítása és forgalmazása, valamint túlzott felhalmozása, helytelen kezelése, nem megfelelően védett készletei és ellenőrizetlen elterjedése továbbra is komoly fenyegetést jelent a békére és a nemzetközi biztonságra.
(2) A Felek megállapodnak abban, hogy tiszteletben tartják és teljes mértékben végrehajtják a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelmének kezelésével kapcsolatos, a hatályos nemzetközi megállapodások és az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai alapján rájuk háruló kötelezettségeket, valamint az e területen alkalmazandó nemzetközi jogi okmányok – köztük a SALW tiltott kereskedelme minden formájának megelőzéséről, leküzdéséről és megszüntetéséről szóló ENSZ cselekvési program – keretében vállalt kötelezettségeiket.
(3) A Felek vállalják, hogy globális, regionális, szubregionális és nemzeti szinten együttműködnek a SALW, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelme elleni küzdelemben és biztosítják az e téren tett erőfeszítéseik összehangoltságát, egymást kiegészítő és erősítő jellegét, továbbá megállapodnak abban, hogy rendszeres politikai párbeszédet alakítanak ki, amely kiegészíti és megszilárdítja e kötelezettségvállalást.
(1) A Felek megerősítik, hogy a nemzetközi közösség egészét érintő legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, és az azokhoz kapcsolódó büntetőeljárást hazai vagy nemzetközi szintű intézkedésekkel kell biztosítani.
(2) A Felek elismerik, hogy Irak még nem részes állama a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának, azonban fontolóra veszi annak lehetőségét, hogy a jövőben annak részesévé váljon. Ennek során Irak megteszi azokat a lépéseket, amelyek szükségesek a Római Statútumhoz és a kapcsolódó okmányokhoz való csatlakozáshoz, azok megerősítéséhez és végrehajtásához.
(3) A Felek megerősítik az arra irányuló elkötelezettségüket, hogy együttműködnek ebben a kérdésben, ideértve azt, hogy megosztják egymással a vonatkozó nemzetközi jog alapján szükséges jogi kiigazítások elfogadásában szerzett tapasztalataikat.
E fejezetet a Felek közötti árukereskedelemre kell alkalmazni.
E fejezet alkalmazásában a „vám” mindenféle olyan illetéket és díjat tartalmaz, amelyet egy áru kivitelére vagy behozatalára, vagy ez utóbbiakkal kapcsolatosan vetnek ki, beleértve a kivitellel vagy behozatallal kapcsolatosan alkalmazott minden adótöbbletet és felárat is. A „vám” nem tartalmaz semmiféle:
a) a 11. cikknek megfelelően kiszabott belső adóval egyenértékű díjat;
b) az e megállapodás II. címének 1. szakasza II. fejezetének megfelelően kivetett vámot;
c) az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (a továbbiakban: GATT 1994) VI., XVI. és XIX. cikkével, az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodással, a szubvenciókról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-megállapodással, a védintézkedésekről szóló WTO-megállapodással, a mezőgazdaságról szóló WTO-megállapodás 5. cikkével vagy a vitarendezési szabályokról és eljárásokról szóló WTO egyetértési megállapodással összhangban alkalmazott vámot;
d) a Felek hazai jogával és a GATT 1994 VIII. cikkével és a hozzá fűzött megjegyzésekkel és kiegészítő rendelkezésekkel összhangban kivetett illetékeket vagy egyéb díjakat.
(1) A Felek az GATT 1994 I. cikkének (1) bekezdése, valamint a hozzá fűzött megjegyzések és kiegészítő rendelkezések alapján a legnagyobb kedvezményes elbánást biztosítják egymás részére.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a következőkre:
a) az GATT 1994 szerinti vámunió vagy szabadkereskedelmi terület létrehozásának céljával adott vagy az ilyen vámunió vagy szabadkereskedelmi terület által kötelezővé tett kedvezmények;
b) meghatározott országoknak az GATT 1994-tal, vagy fejlődő országok javára más nemzetközi megállapodásokkal összhangban nyújtott előnyök.
A Felek nemzeti elbánásban részesítik a másik Fél termékeit, összhangban a GATT 1994 III. cikkével, és a hozzá fűzött megjegyzésekkel és kiegészítő rendelkezésekkel. E célból a GATT 1994 III. cikkét, az ahhoz fűzött megjegyzéseket és kiegészítő rendelkezéseket belefoglalták e megállapodásba, és értelemszerűen annak részét képezik.
(1) Az Irakból származó és az Unióba behozott termékekre az Unió legnagyobb kedvezményes vámtarifája vonatkozik. A GATT 1994 I. cikkével összhangban az Irakból származó és az Unióba behozott termékekre nem vethetők ki a WTO-tagállamokból behozott termékekre kivetett vámoknál nagyobb vámok.
(2) Az Unióból származó termékek az Irakba történő behozataluk esetén mentesülnek a behozott árukra kivetett, jelenleg 8%-os újjáépítési illetéknél magasabb vámok alól.
(3) A Felek megállapodnak abban, hogy Irak WTO-csatlakozásáig a Felek megváltoztathatják a behozatali vámok szintjét a Felek közötti kölcsönös konzultációt követően.
(4) Ha e megállapodás aláírása után Irak a behozatalokra mindenkire kötelező alapon vámcsökkentést, különösen a WTO-ban a tarifatárgyalásokból eredő vámcsökkentéseket alkalmaz, akkor ezeket a csökkentett vámokat kell alkalmazni az Unióból származó behozatalra, és az alapvám vagy az újjáépítési illeték helyébe a csökkentett vámok lépnek, a csökkentések alkalmazásának napjától kezdve.
A GATT 1994 következő cikkeit bele kell foglalni e megállapodásba, amelyek értelemszerűen e megállapodás részét képezik, és a Felek között alkalmazni kell:
a) az V. cikk, ideértve az ahhoz fűzött megjegyzéseket és kiegészítő rendelkezéseket;
b) a VII. cikk (1), (2), (3), (4a), (4b), (4d) és (5) bekezdése, ideértve az ahhoz fűzött megjegyzéseket és kiegészítő rendelkezéseket, valamint a GATT 1994 VII. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás;
c) a VIII. cikk, ideértve az ahhoz fűzött megjegyzéseket és kiegészítő rendelkezéseket;
d) a IX. cikk;
e) a X. cikk.
A Felek közötti kereskedelemben az áruk osztályozása a Felek saját vám-nómenklatúrája szerint történik, a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszerről szóló, 1983. június 14-én Brüsszelben készült nemzetközi egyezmény harmonizált rendszerével (a továbbiakban: HR) összhangban értelmezve.
Az áruk ideiglenes beléptetéséről szóló, mindkét Félre nézve kötelező nemzetközi egyezményekből eredő jogok és kötelezettségek sérelme nélkül mindkét Fél mentességet biztosít a másik Fél részére az ideiglenesen beléptetett árukra kivetett behozatali díjak és vámok alól. Az ideiglenes beléptetési eljárás alkalmazása azon feltételek figyelembevétele mellett történik, amelyek között a szóban forgó Felek elfogadták az ilyen egyezményekből származó kötelezettségeket.
Az Unió és Irak e megállapodás hatálybalépésével az egymás közötti kereskedelemben eltörli a behozatalt vagy a kivitelt érintő korlátozásokat, vagy az azokkal azonos hatású intézkedéseket, illetve ilyeneket nem fogad el és nem tart fenn, összhangban a GATT 1994 XI. cikkével, a hozzá fűzött megjegyzésekkel és kiegészítő rendelkezésekkel. E célból a GATT 1994 XI. cikkét, a hozzá fűzött megjegyzéseket és kiegészítő rendelkezéseket belefoglalták e megállapodásba, és értelemszerűen annak részét képezik.
Egyik Fél sem tarthat fenn vagy vezethet be a másik Félhez való árukivitelre vagy ahhoz kapcsolódóan bármilyen vámot, adót, illetéket vagy más díjat. Egyik Fél sem tarthat fenn vagy vezethet be a másik Félhez exportált árura vonatkozó belső adót, illetéket vagy más díjat, amely meghaladja a hazai értékesítésre szánt hasonló termékekre kivetettet.
(1) E megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza a Feleket abban, hogy dömpingellenes vagy kiegyenlítő intézkedéseket fogadjanak el összhangban a GATT 1994 VI. cikkével és a hozzá fűzött megjegyzésekkel és kiegészítő rendelkezésekkel, az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VI. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodással és a szubvenciók és kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-megállapodással.
(2) Erre a cikkre nem vonatkoznak az e megállapodás II. címe VI. szakaszának rendelkezései.
(1) E megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza a Feleket abban, hogy a GATT 1994 XIX. cikkével és a védintézkedésekről szóló WTO-megállapodással összhangban intézkedéseket fogadjanak el.
(2) Erre a cikkre nem vonatkoznak az e megállapodás II. címe VI. szakaszának rendelkezései.
A GATT 1994 XX. cikkének rendelkezéseit, ideértve a hozzá fűzött megjegyzéseket és kiegészítő rendelkezéseket, valamint a GATT 1994 XXI. cikkének rendelkezéseit, amelyeket e megállapodásba belefoglaltak és értelemszerűen annak részét képezik, a Felek között alkalmazni kell.
1. Kapcsolatok a WTO a kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodással
A kereskedelem technikai akadályairól szóló WTO-megállapodás (a továbbiakban: TBT-megállapodás) rendelkezéseit, amelyeket e megállapodásba belefoglaltak és értelemszerűen annak részét képezik, a Felek között alkalmazni kell.
2. Hatály és alkalmazási kör
E fejezet rendelkezései a TBT-megállapodásban meghatározott műszaki előírások, szabványok és megfelelőségértékelési eljárások kidolgozására, elfogadására és alkalmazására vonatkoznak.
3. Célkitűzések
A Felek által a műszaki előírások, a szabványok és a megfelelőségértékelési eljárások területén folytatott együttműködés céljai a következők:
a) a kereskedelem technikai akadályainak elkerülése vagy csökkentése a Felek közötti kereskedelem előmozdítása céljából;
b) elősegíteni a termékek egymás piacára jutását a termékek biztonságának, minőségének és versenyképességének javításával;
c) a nemzetközi műszaki előírások, szabványok és megfelelőségértékelési eljárások szélesebb körű alkalmazásának előmozdítása, ideértve az ágazatspecifikus intézkedéseket is, és a nemzetközi legjobb gyakorlatok alkalmazása azok megszövegezése során;
d) annak biztosítása, hogy a szabványok és a műszaki előírások előkészítése, elfogadása és kidolgozása átlátható legyen, és ne okozzon szükségtelen akadályokat a Felek közötti kereskedelemben, összhangban a TBT-megállapodás rendelkezéseivel;
e) infrastruktúra kiépítése a műszaki szabályozás, a szabványosítás, a megfelelőségértékelés, az akkreditálás, a mérésügy és a piacfelügyelet számára Irakban;
f) Irak és az Unió szabványosítással, megfelelőségértékeléssel foglalkozó intézményei és szabályozó intézményei közötti funkcionális kapcsolatok kialakítása;
g) az iraki intézmények hatékony részvételének előmozdítása a szabványalkotó nemzetközi testületekben és a TBT-bizottságban.
4. Műszaki előírások, szabványok és megfelelőségértékelési eljárások
a) A Felek kötelesek gondoskodni arról, hogy a műszaki előírások, a szabványok és a megfelelőségértékelési eljárások sem céljukat, sem hatásaikat tekintve ne a Felek közötti kereskedelem elé szükségtelen akadályokat gördítő tartalommal készüljenek el, kerüljenek elfogadásra vagy alkalmazásra, figyelemmel a TBT-megállapodás rendelkezéseire.
b) A Felek törekednek arra, hogy ahol lehetséges, harmonizálják a szabványaikat, a műszaki előírásaikat és a megfelelőségértékelési eljárásaikat.
5. Átláthatóság és tájékoztatás
a) A műszaki előírásokkal, a szabványokkal és a megfelelőségértékelési eljárásokkal kapcsolatos információ egymással való megosztására vonatkozó, a TBT-megállapodásban előírt kötelezettségeket a Felek között alkalmazni kell.
b) A Felek megállapodnak abban, hogy a kapcsolattartó pontokon keresztül információt cserélnek egymással az olyan kérdésekről, amelyek potenciálisan érinthetik a kereskedelmi kapcsolataikat, ideértve a sürgősségi riasztásokat, a tudományos véleményeket és eseményeket.
c) A Felek együttműködhetnek a kapcsolattartó pontok létrehozásában és fenntartásában, valamint a közös adatbázisok létrehozásában és karbantartásában.
(1) A Felek együttműködnek az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések területén a kereskedelem előmozdítása céljából, miközben védik az emberi, állati vagy növényi életet vagy egészséget. Az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló WTO-megállapodás (a továbbiakban: SPS-megállapodás) rendelkezéseit, amelyeket e megállapodásba belefoglaltak és értelemszerűen annak részét képezik, a Felek között alkalmazni kell.
(2) A Felek kérésre megnevezhetik és kölcsönösen elfogadható megoldások elérését célul kitűzve kezelhetik az egyes, az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedésekkel kapcsolatosan esetlegesen felmerülő problémákat.
(1) Ez a szakasz határozza meg a Felek között a szolgáltatások kereskedelme és a letelepedés fokozatos liberalizálásához szükséges intézkedéseket.
(2) Ez a szakasz a szolgáltatások kereskedelmét és a letelepedést érintő intézkedésre vonatkozik valamennyi gazdasági tevékenység tekintetében, a következők kivételével:
a) nukleáris anyagok bányászata, gyártása és feldolgozása;
b) fegyver-, lőszer és hadianyaggyártás, illetve -kereskedelem;
c) audiovizuális szolgáltatások és kulturális szolgáltatások;
d) oktatási szolgáltatások;
e) egészségügyi és szociális szolgáltatások;
f) nemzeti tengeri kabotázs;
g) légi közlekedési szolgáltatások és a légi szállítást kiegészítő, az alábbiaktól különböző szolgáltatások:
i. repülőgép-karbantartási és -javítási szolgáltatások, amelyek során repülőgépet vonnak ki a szolgálatból;
ii. a légi közlekedési szolgáltatások értékesítése és marketingje;
iii. a számítógépes helyfoglalási rendszerrel (CRS) összefüggő szolgáltatások;
iv. földi kiszolgálás;
v. légi jármű kölcsönzése személyzettel;
vi. repülőtér-üzemeltetési szolgáltatások; valamint
h) űrszállítás.
(3) E szakasz egyik rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy az a kormányzati beszerzések tekintetében bármilyen kötelezettséget támasztana.
(4) E szakasz rendelkezései nem vonatkoznak a Felek által nyújtott szubvenciókra.
(5) E szakasz rendelkezéseivel összhangban a legitim politikai célkitűzések elérése érdekében mindegyik Fél fenntartja a szabályozáshoz és az új jogszabályok bevezetéséhez való jogát.
E szakasz alkalmazásában:
a) „az Unió természetes személye” az a személy, aki az Unió valamely tagállamának jogszabályai alapján az adott tagállam állampolgára, és „az Iraki Köztársaság természetes személye” az a személy, aki az Iraki Köztársaság jogszabályai alapján Irak állampolgára;
b) „jogi személy”: olyan jogalany, amely a hatályos jog szerint megfelelő formában került létrehozásra vagy más módon megszervezésre, függetlenül attól, hogy nyereségérdekelt-e vagy sem, illetve hogy magán- vagy állami tulajdonban van, ideértve a társasági és tröszti formát, valamint a társas vállalkozást, közös vállalkozást, az egyéni vállalkozást vagy a társulást;
c) „az Unió jogi személye” vagy „az Iraki Köztársaság jogi személye” az Unió valamely tagállamának vagy az Iraki Köztársaság jogszabályai alapján létrehozott jogi személy, amelynek létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálya alá tartozó területen, vagy az Iraki Köztársaság területén van. Amennyiben a jogi személynek csak a létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálya alá tartozó területen, vagy az Iraki Köztársaság területén van, nem tekinthető az Unió vagy Irak jogi személyének, kivéve, ha az általa folytatott tevékenységek ténylegesen és folyamatosan kapcsolódnak az Unió vagy Irak gazdaságához;
d) A c) pont ellenére az Unió vagy Irak területén kívül létesített, az Európai Unió valamely tagállamának vagy Irak állampolgárainak ellenőrzése alatt álló hajózási társaság szintén a megállapodás kedvezményezettje, ha a hajóit a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően lajstromozták az Európai Unió adott tagállamában vagy Irakban, és ha az Európai Unió e tagállamának vagy Iraknak a lobogója alatt közlekedik;
e) „gazdasági tevékenység”: nem foglalja magában az államhatalom gyakorlása során végzett tevékenységeket, azaz sem az üzleti alapon, sem az egy vagy több gazdasági szereplővel versengve végzett tevékenységeket;
f) „leányvállalat”: olyan jogi személy, amely ténylegesen egy másik jogi személy ellenőrzése alatt áll;
g) jogi személy „fióktelepe” az a jogi személyiséggel nem rendelkező üzleti hely, amely állandó jellegű, például egy anyavállalat kiterjesztéseként, saját ügyvezetéssel rendelkezik és megfelelően felszerelt ahhoz, hogy harmadik féllel tárgyaljon úgy, hogy az utóbbinak, bár tudja, hogy szükség esetén jogi kapcsolat áll fenn az anyavállalattal, amelynek székhelye külföldön található, nem kell közvetlenül az anyavállalattal tárgyalnia, hanem ezen a kiterjesztést képező üzleti helyen is lebonyolíthatja az üzletet;
h) a Fél „szolgáltatója”: a Fél bármely természetes vagy jogi személye, aki/amely szolgáltatást nyújt vagy arra törekszik;
i) „szolgáltatások kereskedelme”: valamilyen szolgáltatás nyújtása a következő módok egyikén:
i. az egyik Fél területéről a másik Fél területére;
ii. az egyik Fél területén a másik Fél fogyasztójának;
iii. az egyik Fél szolgáltatója által, a másik Fél területén történő letelepedéssel;
iv. az egyik Fél szolgáltatója által, a másik Fél területén jelenlevő természetes személyeken keresztül;
j) „intézkedés”: egy Fél által hozott bármilyen intézkedés, ami lehet törvény, rendelet, szabály, eljárás, határozat vagy igazgatási tevékenység, vagy megjelenhet bármilyen más formában;
k) „egy Fél által elfogadott vagy fenntartott intézkedés”: a következők által hozott intézkedés:
i. központi kormány, regionális vagy helyi önkormányzatok, és hatóságok; és
ii. a központi kormány, regionális vagy helyi önkormányzatok vagy hatóságok által delegált jogosítványok alapján működő nem kormányzati testületek;
l) „szolgáltatások”: bármely szektorban nyújtott bármilyen szolgáltatás, kivéve az államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatásokat;
m) „letelepedés”: bármilyen típusú, az alábbi módon keletkező üzleti vagy szakmai jelenlét:
i. jogi személy alapítása, megszerzése vagy fenntartása; vagy
ii. fióktelep vagy képviseleti iroda létrehozása vagy fenntartása
valamelyik Fél területén gazdasági tevékenység gyakorlása céljából;
n) valamelyik Fél „befektetője”: bármely természetes vagy jogi személy, aki vállalkozás létrehozása révén gazdasági tevékenységet folytat, vagy arra törekszik;
o) „az államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatások”: azok a szolgáltatások, amelyeket nem üzleti alapon és nem egy vagy több szolgáltatóval versengve nyújtanak.
(1) E megállapodás hatálybalépésének napjától az Unió kiterjeszti Irak szolgáltatásaira vagy szolgáltatóira az Unió és a tagállamai által a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (a továbbiakban: GATS) szerinti nemzeti elbánás és piacra jutás vonatkozásában tett speciális vállalások listája szerinti elbánást.
(2) E megállapodás hatálybalépésétől és a (3) bekezdésre figyelemmel Irak az Unió szolgáltatásait, szolgáltatóit, vállalkozásait és befektetőit a szolgáltatási és a nem szolgáltatási ágazatokban legalább olyan kedvezményes elbánásban részesíti, mint amilyenben Irak szolgáltatásait, szolgáltatóit, vállalkozásait és befektetőit, vagy bármely harmadik ország hasonló szolgáltatásait, szolgáltatóit, vállalkozásait és befektetőit, aszerint, hogy melyik a kedvezőbb.
(3) Irak változtathat az Unió szolgáltatásaival, szolgáltatóival, vállalkozásaival és befektetőivel szembeni elbánáson annak olyan feltételekhez és minősítésekhez kötésével, amelyek a saját hasonló szolgáltatásaival, szolgáltatóival, vállalkozásaival és befektetőivel szembenihez képest kevésbé kedvező elbánást eredményeznek. Az ilyen változtatás nem sértheti a következő feltételeket:
a) Az Unió szolgáltatásait, szolgáltatóit, vállalkozásait és befektetőit legalább olyan kedvezményes elbánásban kell részesíteni, mint amilyenben Irak bármely más harmadik ország szolgáltatásait, szolgáltatóit, vállalkozásait és befektetőit részesíti.
b) Irak az erre irányuló szándékáról bejelentést tesz az Európai Bizottságnak (a továbbiakban: Bizottság) négy hónappal az ilyen feltételek tervezett alkalmazása előtt. Az Európai Bizottság kérésére Irak rendelkezésre bocsátja a feltételek és minősítések tervezett alkalmazásának részletes indoklását. Irakhoz nyolc héten belül eljuttatott válasz hiányában e feltételeket és minősítéseket az Unió által elfogadottnak kell tekinteni.
c) Bármely fél kérésére vizsgálat és jóváhagyás céljából az alkalmazni kívánt feltételek és minősítések az együttműködési bizottság elé terjesztendők.
(4) Nem érintve az e cikk (2) bekezdése szerinti, az Unió szolgáltatásaival, szolgáltatóival, vállalkozásaival és befektetőivel szembeni elbánásból származó előnyöket, a WTO-csatlakozását követően Irak is kiterjeszti a GATS keretében tett specifikus vállalásait tartalmazó lista szerinti elbánást az Unió szolgáltatásaira vagy szolgáltatóira.
(1) Az e szakasz rendelkezéseivel összhangban biztosított legnagyobb kedvezmény elvét nem kell alkalmazni azon adókedvezményekre, amelyeket a Felek a kettős adóztatás elkerülését szolgáló megállapodások vagy egyéb adóegyezmények alapján nyújtanak, vagy a jövőben nyújtani fognak.
(2) E szakasz egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy az megakadályozná a Feleket abban, hogy a kettős adóztatás elkerülését szolgáló megállapodások és más adóegyezmények vagy a belföldi adójogszabályok adórendelkezései alapján olyan intézkedéseket fogadjanak el vagy érvényesítsenek, amelyek az adókikerülés megelőzésére irányulnak.
(3) E szakasz egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy az megakadályozná a tagállamokat vagy Irakot abban, hogy megkülönböztetést tegyen adójogszabályai vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása során olyan adófizetők között, amelyek, különösen lakóhelyük vagy tartózkodási helyük tekintetében, nincsenek azonos helyzetben.
E szakasz egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy az korlátozná a Felek befektetőinek azzal kapcsolatos jogait, hogy olyan kedvezményesebb elbánásban részesüljenek, amelyet bármilyen olyan meglévő vagy jövőbeni, befektetésekre vonatkozó nemzetközi megállapodás biztosít, amelynek az Európai Unió valamely tagállama és Irak egyaránt a szerződő fele.
Mindkét Fél azonnal megválaszolja a másik Fél meghatározott információ iránti kérését, amely ehhez a megállapodáshoz tartozó vagy ezt a megállapodást érintő, általánosan alkalmazandó bármilyen intézkedésével vagy nemzetközi megállapodásokkal kapcsolatos. Mindkét Fél létrehoz egy vagy több információs pontot azzal a céllal, hogy kérésre a másik Fél szolgáltatói számára konkrét tájékoztatást nyújtson minden ilyen ügyben. Ezeket az információs pontokat a 3. melléklet tartalmazza. Az információs pontoknak nem kell a törvények és szabályok letéteményeseiként működniük.
(1) E szakasz rendelkezéseire az ebben a cikkben felsorolt kivételek vonatkoznak. Figyelemmel arra a követelményre, hogy az ilyen intézkedések nem alkalmazhatóak olyan módon, amely azonos körülmények fennállása esetén az országok közötti önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést vagy a szolgáltatások kereskedelmének a rejtett korlátozását jelentené, e szakasz egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy az tiltaná az olyan intézkedések bármely Fél által történő elfogadását vagy érvényesítését, amelyek:
a) a közbiztonság vagy a közerkölcs védelméhez, illetve a közrend fenntartásához szükségesek;
b) az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség védelméhez szükségesek;
c) az e szakasz rendelkezéseivel nem összeegyeztethetetlen törvényeknek és rendeleteknek való megfelelés biztosításához szükségesek, ideértve a következőkre vonatkozó jogszabályokat és rendeleteket:
i. a megtévesztő vagy csalárd gyakorlat megelőzése, illetve a szolgáltatási szerződések nem teljesítéséből eredő következmények kezelése;
ii. az egyének személyiségi jogainak védelme a személyes adatok feldolgozása és terjesztése során, és az egyéni nyilvántartások és számlák titkosságának védelme;
iii. biztonság;
d) nem állnak összhangban a 25. cikkben foglalt célkitűzésekkel, feltéve, hogy az eltérő bánásmód célja – a másik Fél szolgáltatásai vagy szolgáltatói tekintetében – közvetlen adók hatékony vagy méltányos kivetésének vagy beszedésének biztosítása;
e) nem állnak összhangban a 25. cikkben foglalt célkitűzésekkel, feltéve, hogy az eltérő bánásmód célja a kettős adóztatás elkerülését szolgáló megállapodások és más adóegyezmények vagy a belföldi adójogszabályok adórendelkezései szerinti adók kikerülésének vagy kijátszásának megelőzése.
(2) E szakasz rendelkezései nem vonatkoznak a Felek saját szociális biztonsági rendszerére, illetve az egyes Felek területén végzett, az államhatalom gyakorlásához – akár alkalomszerűen – kapcsolódó tevékenységekre.
(3) E szakasz rendelkezései nem vonatkoznak azokra az intézkedésekre, amelyek természetes személyek valamelyik Fél munkaerőpiacára történő bejutását érintik, sem az állampolgárságra, tartózkodásra vagy állandó jellegű foglalkoztatásra vonatkozó intézkedésekre.
(4) E szakasz egyetlen rendelkezése sem gátolja meg a Feleket a természetes személyek belépésének vagy területükön való ideiglenes tartózkodásának szabályozásában, ideértve azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek a természetes személyek rendezett határátkelése, valamint a területi integritás biztosításához, feltéve, hogy ezeket az intézkedéseket nem alkalmazzák oly módon, hogy azok semmissé tegyék vagy csorbítsák a másik Fél 25. cikk szerinti előnyeit.
(5) E szakasz egyetlen rendelkezése sem vonatkozik a központi bank vagy monetáris hatóság vagy bármely más állami szerv által a monetáris vagy árfolyam-politika végrehajtása során kifejtett tevékenységekre.
(6) E szakasz egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy az megakadályozná valamelyik Felet – ideértve annak állami szerveit – abban, hogy területén kizárólagosan a Fél vagy annak állami szerveinek megrendelésére, illetve garanciája mellett vagy forrásaiból tevékenységeket végezzen vagy szolgáltatásokat nyújtson.
(7) E szakasz rendelkezései nem sértik bármely olyan intézkedésnek a Felek valamelyike által történő alkalmazását, amelyre annak megelőzése érdekében van szükség, hogy e megállapodás rendelkezésein keresztül megkerüljék valamely Félnek azon intézkedéseit, amelyekkel harmadik országok bejutását szabályozza a saját piacára.
E szakasz egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy:
a) bármely Fél számára olyan információk kiadását írná elő, amelyek nyilvánosságra hozatalát azok alapvető biztonsági érdekeikkel ellentétesnek tekintik; vagy
b) bármely Fél számára megtiltaná az olyan fellépést, amelyet az alapvető biztonsági érdekei védelméhez szükségesnek ítél a következők terén:
i. azon gazdasági tevékenységek tekintetében, amelyeket közvetlenül vagy közvetve katonai létesítmények ellátása céljából végeznek;
ii. a hasadóanyagok és fúzióra képes anyagok, illetve ezek alapanyagai tekintetében;
iii. fegyverek, lőszerek és hadianyagok gyártása vagy kereskedelme, valamint egyéb áruk és anyagok kereskedelme;
iv. nemzetbiztonsági vagy nemzetvédelmi szempontból nélkülözhetetlen kormányzati beszerzéssel kapcsolatos tevékenységek;
v. háború idején vagy más, a nemzetközi kapcsolatokban fellépő szükséghelyzet esetén; vagy
c) gátolná bármely Felet abban, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmányában megfogalmazott kötelezettségek nyomán lépéseket tegyen a nemzetközi béke és biztonság fenntartására.
Amint a körülmények lehetővé teszik – beleértve Irak WTO-hoz való csatlakozásából eredő helyzetet – az együttműködési tanács ajánlásokat tehet a Feleknek arra, hogy fokozatosan terjesszék ki egymás között a szolgáltatások kereskedelmét és a letelepedést és biztosítsák a teljes összhangot a GATS rendelkezéseivel, nevezetesen annak V. cikkével. Ezen ajánlások, elfogadásuk esetén a Felek közötti megállapodás útján léptethetőek hatályba.
A Felek ösztönzik a kölcsönösen előnyös befektetések növelését azáltal, hogy kedvezőbb környezetet teremtenek a magánbefektetések számára.
A Felek közötti, magánbefektetésre vonatkozó bármilyen kereskedelmi kérdéssel kapcsolatos kommunikáció megkönnyítése céljából mindkét Fél kapcsolattartó pontot jelöl ki. Az egyik Fél kérésére a másik Fél kapcsolattartó pontja megnevezi az ügyben felelős hivatalt vagy tisztviselőt, és előmozdítja a megkereső Féllel folytatott kommunikáció megkönnyítését.
(1) A Felek törekednek az egymás közötti folyó fizetések és tőkemozgások liberalizálására, a nemzetközi pénzügyi szervezetek keretében tett kötelezettségvállalásaikkal összhangban.
(2) Ez a szakasz a Felek közötti valamennyi folyó fizetésre és tőkemozgásra vonatkozik.
A Felek szabadon átváltható valutában, és a Nemzetközi Valutaalap megállapodásának cikkeivel összhangban bármilyen, folyószámláról történő fizetést és átutalást engedélyeznek maguk között.
E megállapodás hatálybalépésétől kezdve a Felek engedélyezik a befogadó ország jogszabályaival összhangban végrehajtott közvetlen befektetésekkel, valamint az e megállapodás rendelkezéseivel összhangban végzett befektetésekkel kapcsolatos szabad tőkemozgást, továbbá az e tőke és az ebből származó bármilyen nyereség felszámolását vagy hazatelepítését biztosítani kell.
A Felek nem vezetnek be semmilyen új korlátozást a lakosaik közötti folyó fizetésekre és tőkemozgásokra, a már meglévő szabályozásokat pedig nem szigorítják.
(1) Ha rendkívüli körülmények fennállása esetén az Unió és Irak közötti tőkemozgások az Unió vagy Irak árfolyam-politikájában vagy monetáris politikájában súlyos nehézségeket okoznak vagy ezzel fenyegetnek, az Unió vagy Irak hat hónapnál nem hosszabb időszakra védintézkedéseket hozhat az Unió és Irak közötti tőkemozgások tekintetében, amennyiben ezek az intézkedések feltétlenül szükségesek.
(2) A védintézkedéseket elfogadó Fél a lehető leghamarabb tájékoztatja a másik Felet az intézkedések megszüntetésére vonatkozó ütemtervről.
(1) E szakasz egyetlen rendelkezése sem korlátozza a Felek gazdasági szereplőinek arra vonatkozó jogait, hogy kedvezményesebb elbánásban részesüljenek az olyan hatályos két- vagy többoldalú megállapodások alapján, amelyeknek a Felek szerződő felei.
(2) A Felek konzultálnak egymással az egymás közötti tőkemozgás elősegítése érdekében, ezáltal támogatva az e megállapodásban meghatározott célok előmozdítását.
(1) A Felek törekednek arra, hogy megfeleljenek a GATT 1994 XVII. cikke rendelkezéseinek, a hozzá fűzött megjegyzésekben és kiegészítő rendelkezésekben, valamint az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény XVII. cikkének értelmezéséről szóló WTO egyetértési megállapodásban foglaltaknak, amelyeket e megállapodásba belefoglaltak és értelemszerűen annak részét képezik.
(2) Ha az egyik Fél a másik Féltől eseti alapon információt kér állami kereskedelmi vállalkozásokról, azok működéséről vagy a működésük kétoldalú kereskedelemre gyakorolt hatásairól, az információnyújtásra felkért Fél köteles biztosítani a lehető legnagyobb átláthatóságot a GATT 1994 bizalmas információkról szóló XVII. 4(d) cikkének sérelme nélkül.
(3) Mindegyik Félnek biztosítania kell, hogy az árut szállító vagy szolgáltatást nyújtó bármilyen állami kereskedelmi vállalkozás megfelel az adott Fél e megállapodás szerinti kötelezettségeinek.
(1) A Felek elismerik az átlátható, versenyalapú és nyílt közbeszerzési pályázati eljárás hozzájárulását a fenntartható gazdasági fejlődéshez és a Felek célkitűzésként meghatározzák a szóban forgó beszerzési piacaik hatékony, kölcsönös és fokozatos megnyitását.
(2) E fejezet alkalmazásában:
a) „kereskedelmi áruk vagy szolgáltatások”: olyan áru vagy szolgáltatás, amelyet általában kereskedelmi piactereken adnak el vagy kínálnak eladásra nem állami beszerzőknek, és amelyeket nem állami célokra szoktak beszerezni;
b) „építési szolgáltatás”: olyan szolgáltatás, amelynek célja magas- vagy mélyépítési munkák bármely eszközzel történő megvalósítása, az Egyesült Nemzetek Szervezetének ideiglenes központi termékosztályozása (a továbbiakban: CPC) 51. főcsoportja alapján;
c) „napok”: naptári napok;
d) „elektronikus árlejtés”: olyan iteratív folyamat, amelyben az ajánlattevők az új árakra, illetőleg az ajánlatnak a bírálati részszempontokhoz kapcsolódó egyes számszerűsíthető, az ártól különböző elemeire, vagy mindkettőre vonatkozóan kedvezőbb ajánlatot tesznek elektronikus úton, ami az ajánlatok rangsorolását vagy újbóli rangsorolását eredményezi;
e) „írásbeli, írásban”: bármely, szavakból vagy számjegyekből álló kifejezési forma, amely olvasható, reprodukálható és később közölhető, tartalmazhat elektronikus úton továbbított és tárolt adatokat is;
f) „tárgyalásos eljárás”: olyan beszerzési módszer, amelynek keretében az ajánlatkérő kapcsolatba lép a választása szerinti ajánlattevővel vagy ajánlattevőkkel;
g) „intézkedés”: az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéshez kapcsolódó bármilyen törvény, rendelet, eljárás, igazgatási iránymutatás vagy gyakorlat, vagy az ajánlatkérő bármilyen cselekménye;
h) „többszöri felhasználásra szánt jegyzék”: azon ajánlattevőket tartalmazó jegyzék, amelyekről az ajánlatkérő megállapította, hogy megfelelnek a jegyzékbe való felvétel feltételeinek, és amely jegyzéket az ajánlatkérő többször kíván felhasználni;
i) „szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény”: az ajánlatkérő által közzétett hirdetmény, amelyben felhívják az érdekelt ajánlattevőket részvételi jelentkezés, ajánlat vagy mindkettő benyújtására;
j) „ellentételezés”: azok a feltételek vagy kötelezettségvállalások, amelyek ösztönzik a helyi fejlesztéseket vagy javítják valamelyik Fél fizetésimérleg-elszámolásait, mint például a belföldi tartalom alkalmazása, a technológia engedélyezése, beruházások, csereüzletek vagy hasonló intézkedések vagy követelmények;
k) „nyílt eljárás”: olyan beszerzési módszer, amelynek keretében valamennyi érdekelt ajánlattevő benyújthatja az ajánlatát;
l) „személy”: természetes vagy jogi személy;
m) „ajánlatkérő”: valamelyik Félnek az e megállapodás 1. melléklete I. függelékében szereplő intézménye;
n) „minősített ajánlattevő”: olyan ajánlattevő, amelyet az ajánlatkérő a részvétel feltételeit teljesítő ajánlattevőként ismer el;
o) „meghívásos eljárás”: olyan beszerzési módszer, amelynek keretében az ajánlatkérő csak minősített ajánlattevőt kér fel ajánlat benyújtására;
p) „szolgáltatások”: eltérő rendelkezés hiányában a szolgáltatások magukban foglalják az építési szolgáltatásokat is;
q) „szabvány”: olyan okmány, amelyet egy elismert testület fogadott el és hagyott jóvá általános és ismételt használatra; és amely árukra, szolgáltatásokra vagy kapcsolódó folyamatokra és gyártási módszerekre vonatkozó szabályokat, iránymutatásokat vagy jellemző ismertetőjegyeket határoz meg, amelyek teljesítése nem kötelező. Az okmány tartalmazhat valamely árura, szolgáltatásra, folyamatra vagy gyártási módszerre vonatkozó terminológiát, jeleket, csomagolási, jelölési vagy címkézési követelményeket, illetve vonatkozhat kizárólag ezekre;
r) „ajánlattevő”: árukat vagy szolgáltatásokat nyújtó vagy nyújtani képes személy vagy személyek csoportja; és
s) „műszaki leírás”: olyan ajánlattételi követelmény, amely
i. meghatározza a közbeszerzés tárgyát képező áruk vagy szolgáltatások tekintetében megkövetelt jellemzőket, ideértve a minőségre, a teljesítményre, a biztonságra és a méretekre vonatkozó jellemzőket, vagy az ilyen áruk előállításához vagy az ilyen szolgáltatások nyújtásához szükséges gyártási folyamatokra és módszerekre vonatkozó követelményeket; vagy
ii. meghatározza az árura vagy szolgáltatásra alkalmazandó, a terminológiára, a jelekre, a csomagolásra, a jelölésre vagy a címkézésre, vonatkozó követelményeket.
(1) Ez a fejezet az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéseket érintő bármilyen intézkedésre vonatkozik. E fejezet alkalmazásában az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzés kormányzati célú beszerzést jelent:
a) amelynek tárgya olyan áruk, szolgáltatások vagy ezek bármilyen kombinációjának beszerzése:
i. amelyek szerepelnek a Feleknek az e megállapodás 1. melléklete I. függelékének almellékleteiben; és
ii. amelyek beszerzése nem kereskedelemi értékesítés vagy viszonteladás, vagy kereskedelmi értékesítésre vagy viszonteladásra szánt termékek gyártása vagy szállítása vagy szolgáltatások nyújtása céljából történik;
b) bármilyen szerződéses módon, ideértve az adásvételt, lízinget, bérbeadást vagy részletvásárlást, vételi opció kikötésével vagy anélkül;
c) amelynek értéke a 45. cikk szerinti hirdetmény közzétételének időpontjában egyenlő vagy meghaladja a Feleknek az e megállapodás 1. melléklete I. függelékének almellékleteiben meghatározott vonatkozó értékhatárokat;
d) amelyet az ajánlatkérő végez; és
e) és más módon nincs kizárva az alkalmazási körből.
(2) Eltérő rendelkezés hiányában e fejezet nem vonatkozik a következőkre:
a) földterület, meglévő épületek vagy egyéb ingatlanok, illetve az ezekhez fűződő jogok megvásárlása vagy bérlete;
b) nem szerződéses megállapodások vagy bármilyen formájú támogatás, amelyet valamelyik Fél nyújt, beleértve az együttműködési megállapodásokat, támogatásokat, hiteleket, tőkeinjekciókat, garanciákat és pénzügyi ösztönzőket is;
c) pénzintézeti vagy letéti szolgáltatások, szabályozott pénzügyi intézményekre irányuló felszámolási vagy vállalatvezetői szolgáltatások, illetve államadósság értékesítéséhez, visszaváltásához és elosztásához kapcsolódó szolgáltatások beszerzése vagy vásárlása, beleértve a hiteleket és államkötvényeket, kincstárjegyeket és más értékpapírokat is;
d) állami hatóságokkal kötött munkaszerződések;
e) a következő beszerzések:
i. közvetlenül nemzetközi segítségnyújtás céljából lefolytatott beszerzések, beleértve a fejlesztési segélyt is;
ii. olyan nemzetközi megállapodás meghatározott eljárása vagy feltétele szerinti beszerzés, amely csapatok állomásoztatására, illetve amely egy projektnek az aláíró Felek általi közös megvalósítására irányul;
iii. egy nemzetközi szervezet meghatározott eljárása vagy feltétele, illetve nemzetközi támogatásokból, hitelekből vagy más segítségnyújtásból finanszírozott eljárás vagy feltétel szerinti beszerzések, amennyiben az alkalmazandó eljárás vagy feltétel nem lenne összeegyeztethető ezzel a fejezettel.
(3) Mindegyik Félnek meg kell határoznia az e megállapodás 1. melléklete I. függelékének almellékleteiben szereplő következő információkat:
a) az 1. almellékletben azon központi kormányzati szervek megnevezése, amelyek beszerzései e fejezet hatálya alá esnek;
b) a 2. almellékletben felsorolt összes egyéb szerv megnevezése, amelynek beszerzései e fejezet hatálya alá esnek;
c) a 3. almellékletben az építési szolgáltatások kivételével azok a szolgáltatások, amelyek e fejezet hatálya alá esnek;
d) a 4. almellékletben az e fejezet hatálya alá eső építési szolgáltatások;
e) az 5. almellékletben bármely általános megjegyzés.
(4) Amennyiben az ajánlatkérő az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzés meghatározott követelményeknek megfelelő lefolytatása során olyan személyeket vesz igénybe, akik nem szerepelnek a Feleknek az e megállapodás 1. melléklete I. függelékének almellékleteiben, az ilyen követelményekre értelemszerűen a 43. cikk alkalmazandó.
(5) A beszerzés becsült értékének annak megállapítása céljából történő meghatározása során, hogy a beszerzés az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésnek minősül-e, az ajánlatkérő a beszerzést nem oszthatja fel részbeszerzésekre, és nem választhat ki vagy használhat a beszerzés becsült értékének meghatározására egy adott értékelési módszert a végett, hogy a beszerzést teljes mértékben vagy részlegesen kivonja e fejezet alkalmazása alól.
(6) E fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy az akadályozná a Feleket abban, hogy olyan intézkedéseket hozzanak, vagy olyan információkat hozzanak nyilvánosságra, amelyeket szükségesnek tartanak a fegyver, lőszer vagy hadianyag beszerzésével vagy a nemzetbiztonság, illetve a honvédelem szempontjából nélkülözhetetlen beszerzésekkel kapcsolatos alapvető biztonsági érdekeik védelmében.
(7) Figyelemmel arra a követelményre, hogy ilyen intézkedést nem szabad olyan módon alkalmazni, amely azonos körülmények fennállása esetén a Felek közötti önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést vagy a nemzetközi kereskedelem rejtett korlátozását jelenti, e fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy az akadályozná a Feleket olyan intézkedés meghozatalában vagy végrehajtásában, amely:
a) a közerkölcs, közrend vagy közbiztonság védelméhez szükséges;
b) az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség védelméhez szükséges;
c) a szellemi tulajdon oltalmához szükséges; vagy
d) fogyatékkal élők, jótékonysági intézmények vagy börtönmunka termékeire vagy szolgáltatásaira vonatkozik.
(1) Bármely intézkedés vagy az e megállapodás hatálya alá tartozó bármely beszerzés tekintetében mindegyik Fél, beleértve az ajánlatkérőit is, a másik Fél áruit és szolgáltatásait, valamint a másik Fél árukat és szolgáltatásokat kínáló ajánlattevőit azonnal és feltétel nélkül köteles legalább olyan kedvezményes elbánásban részesíteni, mint amilyenben a Fél, beleértve az ajánlatkérőit is, a hazai árukat, szolgáltatásokat és ajánlattevőket részesíti.
(2) Az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéssel kapcsolatos valamennyi intézkedés tekintetében valamelyik Fél, beleértve az ajánlatkérőit:
a) külföldi érdekeltség vagy tulajdonjog mértéke alapján nem részesítheti kedvezőtlenebb elbánásban egy helyben letelepedett ajánlattevőt egy másik, helyben letelepedett ajánlattevőnél; és
b) nem alkalmazhatnak hátrányos megkülönböztetést helyben letelepedett ajánlattevővel szemben azon az alapon, hogy egy bizonyos beszerzésben az általa ajánlott termékek vagy szolgáltatások a másik Fél termékei vagy szolgáltatásai.
(3) A harmadik országok árui, szolgáltatásai és ajánlattevői előtt nyitott közbeszerzésekkel kapcsolatos minden törvény, szabályzat, eljárás és gyakorlat, valamint az állami hatóságok által valamennyi szinten lefolytatott különös beszerzések tekintetében Irak köteles az Unió áruit, szolgáltatásait és szállítóit legalább olyan kedvezményes elbánásban részesíteni, mint amilyenben bármilyen harmadik ország áruit, szolgáltatásait és szállítóit részesíti.
Elektronikus eszközök alkalmazása
(4) Amennyiben az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzés lefolytatása elektronikus úton történik, az ajánlatkérő:
a) biztosítja, hogy a beszerzést olyan információtechnológiai rendszerekkel és szoftverekkel bonyolítsák le, beleértve az információk hitelesítésével és titkosításával kapcsolatosakat is, amelyek általánosan elérhetők és együttműködtethetők más általánosan elérhető információtechnológiai rendszerekkel és szoftverekkel; és
b) fenntartja azokat a rendszereket, amelyek biztosítják a részvételi jelentkezések és az ajánlatok sértetlenségét, ideértve a beérkezés idejének meghatározását, az ajánlat befogadását, és a jogosulatlan hozzáférés megakadályozását.
A beszerzés lefolytatása
(5) Az ajánlatkérő az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzést átlátható módon és pártatlanul folytatja le, amivel elkerülhető az összeférhetetlenség és megelőzhető a megvesztegetés, összhangban az e fejezetben foglaltakkal. Származási szabályok
(6) Az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzések céljából egyik Fél sem alkalmazhat a másik Féltől behozott vagy a másik Fél által szállított árukra vagy nyújtott szolgáltatásokra olyan származási szabályokat, amelyek eltérnek azoktól a származási szabályoktól, amelyeket a Fél ezzel egyidejűleg a rendes kereskedelmi forgalom során alkalmaz az ugyanezen Féltől származó ugyanezen áruk vagy szolgáltatások behozatalára vagy szállítására.
(1) Mindkét Fél köteles:
a) haladéktalanul közzétenni az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésekre vonatkozó jogszabályban vagy rendeletben előírt, a hirdetményekbe és az ajánlattételi dokumentációba hivatkozással belefoglalt jogszabályokat, rendeleteket, bírósági határozatokat, általánosan alkalmazandó igazgatási döntéseket, szokásos szerződéses záradékokat, valamint az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésekre vonatkozó eljárásokat, és ezek bármilyen módosítását, hivatalosan kijelölt, széles körben terjesztett és a nyilvánosság számára mindenkor hozzáférhető, elektronikus vagy nyomtatott médium útján;
b) bármelyik Fél kérésére felvilágosítást nyújtani;
c) az e megállapodás 1. melléklete II. függelékében felsorolni az elektronikus vagy nyomtatott médiát, amelyben a Fél közzéteszi az a) pontban meghatározott információt;
d) az e megállapodás 1. melléklete III. függelékében felsorolni az elektronikus médiát, amelyben a Fél közzéteszi a 45. cikkben, a 47. cikk (4) bekezdésben és az 55. cikk (2) bekezdésében előírt hirdetményeket.
(2) Mindkét Fél haladéktalanul értesíti a másik Felet a Felek által az e megállapodás 1. melléklete II. vagy III. függelékében felsorolt információ bármilyen változásáról.
Szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény
(1) Minden egyes, az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzés esetében, kivéve az 52. cikkben leírt körülmények esetét, az ajánlatkérő hirdetményt tesz közzé a szándékolt beszerzésekről az e megállapodás 1. melléklete III. függelékében meghatározott megfelelő médián keresztül. Az ilyen hirdetménynek tartalmaznia kell az e megállapodás 1. melléklete IV. függelékében meghatározott információt. Ezeket a hirdetményeket elektronikus úton, díjmentesen és egyetlen ponton át hozzáférhetővé kell tenni.
Összefoglaló hirdetmény
(2) Az ajánlatkérő a szándékolt beszerzés minden egyes esetére vonatkozóan a WTO egyik hivatalos nyelvén összefoglaló hirdetményt tesz közzé a szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény közzétételével egyidőben. Az összefoglaló hirdetménynek legalább a következő információkat kell tartalmaznia:
a) a beszerzés tárgya;
b) az ajánlatok benyújtási határideje, vagy adott esetben a beszerzésben való részvételi jelentkezés, vagy a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvétel iránti kérelem benyújtásának határideje; és
c) az a cím, ahonnan beszerezhető a beszerzéshez kapcsolódó dokumentáció.
A tervezett beszerzésről szóló hirdetmény
(3) Az ajánlatkérőket arra ösztönzik, hogy minden pénzügyi évben a lehető legkorábban tegyék közzé a jövőbeli beszerzések terveiről szóló hirdetményt (a továbbiakban: tervezett beszerzésről szóló hirdetmény). A hirdetmény tartalmazza a beszerzés tárgyát és a szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény közzétételének tervezett időpontját.
(4) Az e megállapodás 1. melléklete I. függelékének 2. almellékletében szereplő ajánlatkérő a tervezett beszerzésről szóló hirdetményt felhasználhatja szándékolt beszerzésről szóló hirdetményként, feltéve, hogy az e megállapodás 1. melléklete IV. függelékében meghatározottak közül a lehető legtöbb már rendelkezésre álló információt tartalmazza, valamint egy nyilatkozatot, amelyben az érdekelt ajánlattevőknek jelezniük kell az ajánlatkérő felé az ajánlattételi szándékukat.
(1) Az ajánlatkérő arra a szükséges mértékre korlátozza a valamely beszerzésben való részvétel feltételeit, amellyel biztosítható, hogy az ajánlattevő rendelkezik azokkal a jogi, pénzügyi, üzleti és műszaki képességekkel, amelyekkel az adott beszerzés megvalósítható.
(2) Annak értékelése során, hogy az ajánlattevő megfelel-e a részvétel feltételeinek, az ajánlatkérő:
a) értékeli az ajánlattevő pénzügyi, üzleti és műszaki alkalmasságát az ajánlattevő által az ajánlatkérő szerinti Fél területén és azon kívül végzett üzleti tevékenységei alapján;
b) a közbeszerzésben való részvételt nem köti ahhoz a feltételhez, amely szerint az ajánlattevőnek olyan ajánlattevőnek kell lennie, akinek valamely adott Fél ajánlatkérője korábban már odaítélt egy vagy több szerződést, illetve ahhoz a feltételhez, hogy az ajánlattevőnek valamely adott Fél területén korábban szerzett munkatapasztalatokkal kell rendelkeznie; és
c) követelhet szakmai tapasztalatot, ha az szükséges a beszerzés követelményeinek teljesítéséhez.
(3) Az ajánlatkérő az értékelést azon feltételek alapján végzi, amelyeket előzetesen meghatározott a hirdetményekben vagy az ajánlattételi dokumentációban.
(4) Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az ajánlattevőt az olyan okokból, mint az ajánlattevő ellen indított csődeljárás, hamis adatok szolgáltatása, jelentős hiányosságok korábbi szerződés vagy szerződések szerinti lényeges követelmény vagy kötelezettség teljesítésében, súlyos bűncselekményt megállapító bírósági ítéletek vagy súlyos szabálysértést megállapító egyéb ítéletek, szakmai kötelezettségszegés vagy adófizetési kötelezettség nemteljesítése.
Meghívásos eljárás
(1) Amennyiben az ajánlatkérő meghívásos eljárást kíván lefolytatni, köteles:
a) a szándékolt beszerzésekről szóló hirdetménybe belefoglalni legalább az e megállapodás 1. melléklete IV. függelékének 1., 2., 6., 7., 10. és 11. pontjában meghatározott információt, és felhívni az ajánlattevőket részvételi jelentkezés benyújtására; és
b) az ajánlattételi időtartam kezdetéig biztosítani legalább az e megállapodás 1. melléklete IV. függelékének 3., 4., 5., 8. és 9. pontjában meghatározott információkat a minősített ajánlattevők számára, akiket e megállapodás 1. melléklete VI. függeléke (2) bekezdésének b) pontja szerint értesít.
(2) Az ajánlatkérő minősített ajánlattevőknek ismer el bármilyen olyan hazai ajánlattevőt vagy a másik Fél bármilyen olyan ajánlattevőjét, aki teljesíti egy adott beszerzésben történő részvétel feltételeit, hacsak az ajánlatkérő a szándékolt beszerzésről szóló hirdetményben nem korlátozza azoknak az ajánlattevőknek a létszámát, akiknek engedélyezik ajánlat benyújtását és nem állapítja meg a korlátozott létszámú ajánlattevők kiválasztásának szempontjait.
(3) Amennyiben az ajánlattételi dokumentáció nyilvánosan nem hozzáférhető az (1) bekezdésben említett hirdetmény közzétételének időpontjától, az ajánlatkérő ezeket a dokumentumok valamennyi, a (2) bekezdéssel összhangban kiválasztott minősített ajánlattevőnek egyszerre bocsátja rendelkezésére.
A 2. almelléklet szerinti intézmények
(4) Az e megállapodás 1. melléklete I. függelékének 2. almellékletében szereplő ajánlatkérő az ajánlattevőket tartalmazó többszöri felhasználásra szánt jegyzéket vezethet, feltéve, hogy évente közzétételre kerül egy felhívás, amely alapján az érdekelt ajánlattevők kérelmezhetik a jegyzékbe való felvételüket, illetve, ha a felhívás közzététele elektronikus úton történik, a felhívásnak folyamatosan elérhetőnek kell lennie az e megállapodás 1. melléklete III. függelékében meghatározott megfelelő médiumban. Az ilyen hirdetménynek tartalmaznia kell az e megállapodás 1. melléklete V. függelékében meghatározott információt.
(5) Nem érintve a (4) bekezdést, mely szerint a többszöri felhasználásra szánt jegyzék legfeljebb három évig érvényes, az e megállapodás 1. melléklete I. függelékének 2. almellékletében szereplő ajánlatkérő az abban a bekezdésben említett hirdetményt csak egy alkalommal, a jegyzék érvényességi időtartamának kezdetén teheti közzé, feltéve, hogy a hirdetményben meghatározták az érvényesség időtartamát, és hogy további hirdetmények nem kerülnek közzétételre.
(6) Az e megállapodás 1. melléklete I. függelékének 2. almellékletében szereplő ajánlatkérő lehetővé teszi az ajánlattevőknek a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvételük bármikori kérelmezését, és ésszerűen rövid időn belül feltünteti a jegyzékben a minősített ajánlattevőket.
Az e megállapodás 1. melléklete I. függelékének 2. almellékletében szereplő ajánlatkérő felhasználhatja szándékolt beszerzésről szóló hirdetményként azt a hirdetményt, amely alapján az érdekelt ajánlattevők kérelmezhetik a jegyzékbe való felvételüket, feltéve, hogy:
a) a hirdetményt a (4) bekezdéssel összhangban tették közzé és tartalmazza az e megállapodás 1. melléklete V. függelékében előírt információt, valamint a lehető legtöbb rendelkezésre álló információt az e megállapodás 1. melléklete IV. függelékében előírt információból, és egy arról szóló nyilatkozatot, hogy a hirdetmény a szándékolt beszerzésről szóló hirdetménynek minősül;
b) az ajánlatkérő haladéktalanul rendelkezésére bocsátja az adott beszerzésben való részvételi szándékukat kifejező ajánlattevők számára azokat az információkat, amelyek alapján az ajánlattevők dönthetnek arról, hogy részt kívánnak-e venni a beszerzésben, ideértve az e megállapodás 1. melléklete IV. függelékében előírt összes információt, amennyiben ez az információ rendelkezésre áll.
(7) Az e megállapodás 1. melléklete I. függelékének 2. almellékletében szereplő ajánlatkérő lehetővé teheti egy ajánlattevőnek, aki a (6) bekezdéssel összhangban kérte a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvételét, hogy részt vehessen egy adott beszerzésben, amennyiben az ajánlatkérő számára elegendő idő áll rendelkezésre annak megvizsgálására, hogy az ajánlattevő teljesíti-e a részvétel feltételeit.
(8) Az e megállapodás 1. melléklete I. függelékének 2. almellékletében szereplő ajánlatkérő haladéktalanul tájékoztatja a részvételi jelentkezést vagy a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvétel iránti kérelmet benyújtó ajánlattevőt az ajánlatkérő által a jelentkezéssel vagy a kérelemmel kapcsolatban meghozott döntésről.
(9) Abban az esetben, amikor az e megállapodás 1. melléklete I. függelékének 2. almellékletében szereplő ajánlatkérő elutasítja az ajánlattevő minősítési kérelmét vagy a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvétel iránti kérelmét, visszavonja az ajánlattevő minősítését, vagy leveszi az ajánlattevőt a többszöri felhasználásra szánt jegyzékből, az ajánlatkérő erről haladéktalanul értesíti az ajánlattevőt, és az ajánlattevő kérésére haladéktalanul írásos indoklást küld döntéséről.
(1) Az ajánlatkérő nem készíthet, nem fogadhat el vagy nem alkalmazhat műszaki leírásokat, vagy nem írhat elő megfelelőségértékelési eljárásokat azzal a szándékkal vagy eredménnyel, hogy szükségtelen akadályt állítsanak a nemzetközi kereskedelem útjába.
(2) A beszerzendő árukra és szolgáltatásokra vonatkozó műszaki leírások rögzítésekor az ajánlatkérő adott esetben:
a) a tervezési és leíró jellemzők helyett inkább a teljesítmény- és funkcionális követelmények tekintetében határozza meg a műszaki leírásokat; és
b) a műszaki leírásokat nemzetközi vagy európai szabványokra alapozza, amennyiben ezek léteznek; más esetben pedig nemzeti műszaki előírásokra, elismert nemzeti szabványokra vagy építési szabályzatokra.
(3) Amennyiben a műszaki leírás tervezési vagy leíró jellemzőket tartalmaz, az ajánlatkérő adott esetben a „vagy ezzel egyenértékű” szavaknak az ajánlattételi dokumentációban való szerepeltetésével köteles jelezni, hogy figyelembe veszi azokat az árubeszerzésre vagy szolgáltatás megrendelésére irányuló ajánlatokat, amelyek bizonyíthatóan teljesítik a beszerzés követelményeit.
(4) Az ajánlatkérő nem írhat elő olyan műszaki leírásokat, amelyek bizonyos védjegyet vagy kereskedelmi nevet, szabadalmat, szerzői jogot, formatervet, típust, konkrét származást, gyártót vagy szállítót követelnek meg vagy ezekre hivatkoznak, kivéve ha a beszerzési követelményeknek nincs más kellően pontos és érthető leírási módja, és feltéve, hogy ezekben az esetekben az ajánlatkérő az ajánlattételi dokumentációban a „vagy ezzel egyenértékű” szavakat szerepelteti.
(5) Az ajánlatkérő nem kér vagy fogad el egy adott beszerzésre vonatkozó műszaki leírások előkészítése vagy elfogadása során felhasználható tanácsot olyan személytől, aki üzletileg érdekelt lehet a beszerzésben, oly módon, hogy a verseny akadályozását okozhatja.
(6) A Felek, ideértve azok ajánlatkérőit, e cikkel összhangban elkészíthetnek, elfogadhatnak vagy alkalmazhatnak olyan műszaki leírásokat, amelyek a természeti erőforrások megőrzésének vagy a környezetvédelem előmozdítására irányulnak.
(1) Az ajánlatkérőnek az ajánlattevők rendelkezésére kell bocsátania az ajánlattételi dokumentációt, amely tartalmazza az összes olyan információt, ami szükséges az ajánlattevők számára az ajánlatok elkészítéséhez és benyújtásához. Kivéve, ha a szándékolt beszerzésről szóló hirdetményben már megadták, az ilyen dokumentációnak tartalmaznia kell az e megállapodás 1. melléklete VIII. függelékében meghatározottak teljeskörű ismertetését.
(2) Az ajánlatkérőnek kérelemre haladéktalanul biztosítania kell a beszerzésben részt vevő bármely ajánlattevő számára az ajánlattételi dokumentációt és válaszolnia kell a beszerzésben részt vevő ajánlattevő beszerzéssel kapcsolatos ésszerű információkérésére, feltéve, hogy a megadott információ nem juttatja a szállítót a versenytársaival szemben előnyösebb helyzetbe a beszerzési eljárásban.
(3) Amennyiben az ajánlatkérő a szerződés odaítélését megelőzően megváltoztatja a szándékolt beszerzésekről szóló hirdetményben vagy a részt vevő ajánlattevők rendelkezésére bocsátott ajánlattételi dokumentációban meghatározott szempontokat vagy követelményeket, vagy módosítja a hirdetményt vagy az ajánlattételi dokumentációt, az ajánlatkérő köteles írásban megküldeni az összes ilyen módosítást vagy a módosított vagy újból közzétett hirdetményt vagy az ajánlattételi dokumentációt:
a) az információ megváltozásának időpontjában a beszerzésben részt vevő összes ajánlattevőnek, amennyiben ismertek, minden más esetben pedig az eredeti információ közlésével megegyező módon; és
b) megfelelő időben, biztosítva az ajánlattevők számára, hogy adott esetben módosíthassák és ismét benyújthassák ajánlataikat.
Az ajánlatkérőnek saját ésszerű szükségleteivel összhangban elegendő időt kell biztosítania az ajánlattevők számára, hogy elkészíthessék és benyújthassák részvételi jelentkezéseiket és ajánlataikat, az olyan tényezők figyelembe vétele mellett, mint a beszerzés természete és összetettsége, alvállalkozók bevonásának várható mértéke, és az ajánlatok külföldről, illetve belföldről történő eljuttatásához általában szükséges idő az olyan esetekben, amikor nem kerül sor elektronikus eszközök használatára. Ezek a határidők, beleértve a határidők meghosszabbítását is, valamennyi érdekelt vagy részt vevő ajánlattevő esetében azonosak. Az alkalmazandó határidőket e megállapodás 1. melléklete VI. függeléke határozza meg.
(1) Valamelyik Fél a következő esetekben írhatja elő az ajánlatkérői számára, hogy tárgyalásokat folytassanak:
a) olyan beszerzések esetében, amelyeknél a szándékolt beszerzésről szóló hirdetményben ezt a szándékot jelezték; vagy
b) amikor az értékelés során egyetlen pályázat sem tekinthető egyértelműen a legelőnyösebbnek a felhívásban vagy az ajánlattételi dokumentációban megadott értékelési szempontok alapján.
(2) Az ajánlatkérő:
a) biztosítja, hogy a tárgyalásban részt vevő ajánlattevők elutasítására a hirdetményben vagy az ajánlattételi dokumentációban megadott értékelési kritériumok alapján kerüljön sor; és
b) a tárgyalások lezárásakor minden versenyben maradó ajánlattevőnek biztosít egy közös
határidőt új vagy módosított ajánlat benyújtására.
Egy ajánlatkérő lefolytathat tárgyalásos eljárást, és kizárólag a következő feltételek teljesülése mellett úgy dönthet, hogy nem alkalmazza a 45–47. cikket, a 49–51. cikket, az 53. és az 54. cikket:
a) ahol
i. nem nyújtottak be ajánlatot, vagy egyik ajánlattevő sem nyújtott be részvételi jelentkezést;
ii. a benyújtott ajánlatok egyike sem felel meg az ajánlattételi dokumentációban meghatározott alapvető követelményeknek;
iii. egyik ajánlattevő sem felelt meg a részvétel feltételeinek; vagy
iv. a benyújtott ajánlatok összejátszáson alapultak,
feltéve, hogy az ajánlattételi dokumentáció követelményeit nem változtatták meg lényegesen;
b) ahol az árukat vagy szolgáltatásokat csak egy bizonyos ajánlattevő szállíthatja vagy nyújthatja, és nem létezik reális alternatíva vagy nem léteznek helyettesítő áruk vagy szolgáltatások, mert a megrendelés egy műalkotásra szól; vagy szabadalmak, szerzői jogok vagy más kizárólagos jogok védelme miatt; vagy a verseny műszaki okokra visszavezethető hiánya miatt;
c) az árut szállító vagy a szolgáltatást nyújtó eredeti nyertes ajánlattevő általi olyan kiegészítő szállítások esetén, amelyek nem képezték az eredeti beszerzés részét, ahol az ilyen pótlólagos áruk vagy szolgáltatások szállítójának megváltoztatása:
i. nem történhet meg gazdasági vagy olyan műszaki okokból, mint a meglévő berendezésekkel, szoftverekkel, szolgáltatásokkal vagy az eredeti beszerzés folyamán beszerzett felszerelésekkel való felcserélhetőség vagy kölcsönös átjárhatóság követelményei; és
ii. jelentős kényelmetlenséget vagy jelentős mértékű párhuzamos költségeket okozna az ajánlatkérő számára;
d) amennyiben feltétlenül szükséges, ha az ajánlatkérő által előre nem látható események által előidézett rendkívüli sürgősségi okokból az árukat vagy szolgáltatásokat nyílt vagy meghívásos eljárással nem lehet időben beszerezni;
e) árupiacon vásárolt áruk esetében;
f) ha egy ajánlatkérő olyan prototípusokat vagy első árut, illetve szolgáltatást vásárol, amelyet egy egyedi kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy eredeti fejlesztési szerződés keretében vagy céljából, az intézmény kérésére fejlesztettek ki;
g) rendkívül előnyös feltételekkel lebonyolított vásárlások esetében, amely feltételek csak nagyon rövid ideig állnak fenn szokatlan értékesítések esetén, mint például a felszámolás, vagyonfelügyelő általi vagy csőd miatti értékesítések, tehát nem a rendszeres szállítóktól történő szokásos vásárlások esetében; és
h) tervpályázat nyertesének odaítélt szerződések esetén, feltéve, hogy a versenyt az e fejezet rendelkezéseivel összhangban szervezték meg, és a pályázatokat független bírálóbizottság bírálja el a tervpályázati szerződések nyertesének történő odaítélés céljából.
Amennyiben az ajánlatkérő elektronikus árlejtés útján szándékozik az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzést lefolytatni, az ajánlatkérőnek az elektronikus árlejtés megkezdése előtt minden egyes résztvevő rendelkezésére kell bocsátania a következőket:
a) az automatikus értékelési módszert, beleértve a matematikai formulát, mely az ajánlattételi dokumentációban meghatározott bírálati szempontokra épül és az árlejtés során az ajánlatok automatikus rangsorolására vagy újbóli rangsorolására használják fel;
b) az ajánlat elemeinek bármilyen első értékelésének eredményei, amennyiben a szerződést a legelőnyösebb ajánlat alapján ítélik oda, és
c) az árlejtés lefolytatatásához kapcsolódó bármilyen más vonatkozó információ.
(1) Az ajánlatkérő valamennyi ajánlatot olyan eljárások keretében fogadja, bontja fel és kezeli, amelyek biztosítják a beszerzési eljárás tisztességességét és pártatlanságát, valamint az ajánlatok bizalmasságát.
(2) Az ajánlatkérő nem büntetheti azokat az ajánlattevőket, akiknek ajánlatai a benyújtási határidő után érkeznek be, amennyiben a késedelem kizárólag az ajánlatkérő mulasztásából ered.
(3) Ha az ajánlatkérő az ajánlatok felbontása és a szerződés odaítélése között valamely ajánlattevőnek lehetőséget nyújt nem szándékolt formai hibák javítására, az ajánlatkérőnek ugyanezt a lehetőséget kell biztosítania az összes ajánlattevőnek.
(4) Ahhoz, hogy az odaítélésről dönthessenek, az ajánlatot írásban kell benyújtani, és a felbontás időpontjában meg kell felelnie a hirdetményekben és az ajánlattételi dokumentációban meghatározott alapvető követelményeknek, és a részvételi feltételeknek eleget tevő ajánlattevőtől kell származniuk.
(5) Hacsak az ajánlatkérő meg nem állapítja, hogy a szerződés odaítélése nem szolgálja a közérdeket, az ajánlatkérő a szerződést annak az ajánlattevőnek ítéli oda, amelyről megállapította, hogy alkalmas a szerződés feltételeinek teljesítésére, és annak az ajánlattevőnek, amely kizárólag a hirdetményekben és az ajánlattételi dokumentációban meghatározott bírálati szempontok alapján a legelőnyösebb ajánlatot nyújtotta be, illetve, ahol az ár volt az egyetlen szempont, a legalacsonyabb árat tartalmazó ajánlatot benyújtó ajánlattevőnek.
(6) Ha az ajánlatkérőhöz a többi benyújtott ajánlathoz képest kirívóan alacsony árat tartalmazó ajánlat érkezik, kérheti az ajánlattevőtől annak bizonyítását, hogy az megfelel a részvétel feltételeinek és alkalmas a szerződés feltételeinek teljesítésére.
(7) Az ajánlatkérő nem élhet opciókkal, nem állhat el a beszerzéstől vagy nem módosíthat odaítélt szerződéseket olyan módon, amely az e megállapodás szerinti kötelezettségek megkerülését szolgálja.
(1) Az ajánlatkérő haladéktalanul tájékoztatja a részt vevő ajánlattevőket a szerződés odaítéléséről szóló döntéséről, és ezt a tájékoztatást kérésre írásban is megadja. Az 56. cikk (2) és (3) bekezdésére figyelemmel az ajánlatkérő kérésre indokolást küld az elutasított ajánlattevőnek, amelyben ismerteti az ajánlat elutasításának okait és a nyertes ajánlattevő ajánlatának relatív előnyeit.
(2) Az e fejezet hatálya alá tartozó minden egyes szerződés odaítélése után legkésőbb 72 nappal az ajánlatkérő a III. függelékben felsorolt megfelelő nyomtatott vagy elektronikus médiumban hirdetményt köteles közzétenni. A hirdetménynek tartalmaznia kell legalább az e megállapodás 1. melléklete VII. függelékében meghatározott információt.
(1) Valamely másik Fél kérésére a Fél haladéktalanul rendelkezésre bocsátja az annak megállapításához szükséges összes információt, hogy a beszerzést tisztességesen, pártatlanul és e fejezettel összhangban folytatták-e le, ideértve a nyertes ajánlat jellemzőiről és relatív előnyeiről szóló információkat is. Azokban az esetekben, ahol az ilyen információ nyilvánosságra hozatala sértené a jövőbeni ajánlatok közötti versenyt, az a Fél, akihez az információ beérkezik, nem adja azt tovább egyik ajánlattevőnek sem. Az információ csak az információt nyújtó Féllel folytatott konzultációt követően és annak beleegyezésével hozható nyilvánosságra.
(2) E fejezet bármely más rendelkezése ellenére a Felek, ideértve az ajánlatkérőiket, nem bocsátanak az ajánlattevők rendelkezésére olyan információkat, amelyek sérthetik az ajánlattevők közötti tisztességes versenyt.
(3) E fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy az kötelezné a Feleket, ideértve azok ajánlatkérőit, hatóságait és felülvizsgálati testületeit bizalmas információk nyilvánosságra hozatalára, amennyiben ez akadályozná a jogalkalmazást; sértené az ajánlattevők közötti tisztességes versenyt; sértené egyes személyek jogos üzleti érdekeit, ideértve a szellemi tulajdon védelmét; vagy más módon ellentétes lenne a közérdekkel.
(1) Mindegyik Félnek biztosítania kell a gyors, hatékony, átlátható és megkülönböztetéstől mentes igazgatási vagy bírósági felülvizsgálati eljárásokat, amelyeken keresztül az ajánlattevő:
a) az e fejezetben foglaltak megsértésével kapcsolatban; vagy
b) ha az ajánlattevőnek nem áll jogában a Fél hazai törvényei alapján, hogy közvetlenül kifogást emeljen az e fejezetben foglaltak megsértésével kapcsolatban, az egyik Fél által az e fejezet végrehajtására hozott intézkedéseknek való megfelelés elmulasztásával kapcsolatban,
kifogást emelhet olyan, az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéssel összefüggésben, amelyben az ajánlattevő érdekelt, vagy érdekelt volt. Az eljárási szabályokat valamennyi kifogásra vonatkozóan írásba kell foglalni és általánosan hozzáférhetővé kell tenni.
(2) Abban az esetben, amikor egy ajánlattevő olyan, az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéssel összefüggésben, amelyben érdekelt, vagy érdekelt volt, tesz panaszt az (1) bekezdésben meghatározott jogsértéssel vagy mulasztással kapcsolatban, az érintett Félnek ösztönöznie kell az ajánlatkérőjét és az ajánlattevőt, hogy konzultáció keretében keressenek megoldást a panaszra. Az ajánlatkérőnek az ilyen panaszokat pártatlanul és időben kell megvizsgálnia olyan módon, hogy az ne érintse az ajánlattevő részvételét a jelenleg zajló vagy a jövőbeni beszerzésekben, vagy az ahhoz való jogát, hogy jogorvoslattal éljen igazgatási vagy bírósági felülvizsgálati eljárás keretében.
(3) Minden ajánlattevőnek elegendő időt biztosítanak a kifogás elkészítésére és benyújtására, amely semmiképp sem lehet tíz napnál rövidebb attól a naptól számítva, amelyen a kifogás alapja ismertté vált, vagy ésszerűen ismertté kellett válnia az ajánlattevő előtt.
(4) Mindegyik Fél meghatároz vagy kijelöl legalább egy pártatlan közigazgatási vagy bírói hatóságot, amely független az ajánlatkérőitől, hogy átvegye és felülvizsgálja az ajánlattevőnek az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzés összefüggésében felmerült kifogásait.
(5) Abban az esetben, ha először a (4) bekezdésben említett hatóságtól különböző testület vizsgálja felül a kifogást, a Félnek biztosítania kell, hogy az ajánlattevő fellebbezéssel fordulhasson az eredeti határozat ellen egy pártatlan igazgatási vagy bírói hatósághoz, mely független attól az ajánlatkérőtől, amelynek beszerzése a kifogás tárgyát képezi. A felülvizsgálati testület – amely nem bíróság – vagy bírósági felülvizsgálat alatt áll, vagy olyan eljárási garanciákkal rendelkezik, melyek biztosítják a következőket:
a) az ajánlatkérő írásban válaszol a kifogásra, és a felülvizsgálati testület rendelkezésére bocsátja az összes vonatkozó dokumentumot;
b) az eljárás résztvevőit (a továbbiakban: a résztvevők) megilleti az a jog, hogy a felülvizsgálati testület kifogással kapcsolatos határozathozatala előtt meghallgassák őket;
c) a résztvevőket megilleti a jog, hogy képviseltethessék magukat és segítséget vehessenek igénybe;
d) a résztvevőknek biztosítani kell, hogy részt vehessenek az egész eljárásban;
e) a résztvevőknek jogában áll kérni, hogy az eljárások nyilvánosak legyenek és tanúkat idézhessenek be; és
f) az ajánlattevők kifogásaival kapcsolatos határozatokat vagy ajánlásokat időben, írásba foglalva és minden egyes határozatot vagy ajánlást megindokolva kell biztosítani.
(6) Mindegyik Félnek a következőket biztosító eljárásokat kell elfogadnia vagy fenntartania:
a) azonnali átmeneti intézkedések, amelyek biztosítják az ajánlattevő számára a beszerzésben való részvétel lehetőségét. Az ilyen átmeneti intézkedések a beszerzési eljárás felfüggesztését eredményezhetik. Az eljárások lehetővé tehetik az érintett érdekek – a közérdeket is beleértve – szempontjából túlnyomóan hátrányos következmények figyelembe vételét annak eldöntésekor, hogy szükséges-e az említett intézkedések alkalmazása. Az intézkedés mellőzését írásban kell indokolni; és
b) ha a felülvizsgálati testület megállapította az (1) bekezdésben meghatározott jogsértést vagy mulasztást, kiigazító intézkedést vagy kártalanítást határoz meg, amely kiterjedhet vagy az ajánlat elkészítésének költségeire, vagy a kifogással kapcsolatos költségekre, vagy mindkettőre.
(1) A Felek évente felülvizsgálják az e fejezetben foglalt rendelkezések hatékony érvényesülését és a beszerzési piacok kölcsönös megnyitását. Az e megállapodás hatálybalépésétől számított legkésőbb egy éven belül a Felek tárgyalásokat kezdenek az e megállapodás 1. melléklete 1. függelékének 1. almellékletében és 2. almellékletében meghatározott intézmények jegyzékének vagy jegyzékeinek kibővítéséről.
(2) Irak a WTO-hoz történő csatlakozását előkészítő tárgyalások keretében elismeri a közbeszerzésekről szóló többoldalú megállapodáshoz (a továbbiakban: GPA) való csatlakozás melletti elkötelezettségét.
Figyelembe véve a fejlesztési, pénzügyi és kereskedelmi igényeket, Irak a következő átmeneti intézkedésekkel élhet: Irak ideiglenes árpreferencia-programot alkalmazhat, mely áruk és szolgáltatások esetében 5%-os, építési beruházás esetében 10%-os árkülönbségből áll, és kizárólag iraki ajánlattevők szállításaira és szolgáltatásaira alkalmazandó.
Az árpreferencia-program az e partnerségi és együttműködési megállapodás hatálybalépésének napjától számított tíz éven belül fokozatosan megszűnik.
(1) Az e cikk és az e megállapodás II. melléklete rendelkezései szerint Iraknak az e megállapodás hatálybalépése napjától számított öt éven belül jogszabályokat kell elfogadnia a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok megfelelő és hatékony védelme érdekében, a legszigorúbb nemzetközi szabványokkal összhangban – ideértve a WTO megállapodás 1C. mellékletében foglalt, a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló egyezményben (a továbbiakban: TRIPS-megállapodás) meghatározott szabályokat –, és az ilyen jogok védelmének hatékony eszközeit.
(2) Irak a megállapodás hatálybalépését követő három éven belül csatlakozik az e megállapodás 2. melléklete (2) bekezdésében említett, a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogokról szóló többoldalú egyezményekhez, amelyeknek a tagállamok részesei, vagy amelyeket a tagállamok az ezen egyezményekben foglalt vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően ténylegesen alkalmaznak.
(3) Irak a megállapodás hatálybalépését követő harmadik év végére csatlakozik az e megállapodás 2. melléklete (3) bekezdésében említett, a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogokról szóló többoldalú egyezményekhez, amelyeknek egy vagy néhány tagállam részese, vagy amelyeket egy vagy néhány tagállam az ezen egyezményekben foglalt vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően ténylegesen alkalmaz.
(4) A Felek rendszeresen felülvizsgálják e cikk és az e megállapodás 2. melléklete rendelkezéseinek végrehajtását. Jogszabályai előkészítése során, vagy ha a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon területén a kereskedelmi feltételeket érintő problémák merülnek fel, az egyik Fél kérésére sürgős konzultációt folytatnak a kölcsönösen kielégítő megoldás elérése érdekében. Az e megállapodás hatálybalépésétől számított legkésőbb három éven belül a Felek tárgyalásokba kezdenek a szellemi tulajdonjogra vonatkozó részletesebb rendelkezésekről.
(5) Minden Fél a másik Fél állampolgárát a szellemi tulajdonjogok védelme tekintetében legalább olyan kedvezményes elbánásban részesíti, mint amilyenben sajátjait, az olyan nemzetközi jogi okmányokban már meghatározott kivételektől függően, amelyeket e megállapodás 2. melléklete tartalmaz vagy annak időről időre részét képezheti, az okmányoknak a Felek általi megerősítésük pillanatától kezdődően.
(6) E megállapodás hatálybalépésétől kezdve Irak a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon elismerése és védelme tekintetében az uniós társaságokat és állampolgárokat legalább olyan kedvezményes elbánásban részesíti, mint amilyenben kétoldalú megállapodások alapján bármely harmadik országot.
E szakasz célja a Felek közötti bármilyen jogvita elkerülése és rendezése azzal a céllal, hogy amennyiben lehetséges, kölcsönösen elfogadott megoldást érjenek el.
E szakasz alkalmazandó az e megállapodás II. címében foglalt rendelkezések értelmezéséből és alkalmazásából eredő bármilyen jogvita rendezésére, kivéve, ha e megállapodás kifejezetten másképp rendelkezik.
(1) A Felek a 62. cikkben említett rendelkezések értelmezése és alkalmazása tekintetében felmerülő jogviták rendezésére törekszenek, azáltal, hogy gyors, igazságos és kölcsönösen elfogadott megoldás elérése érdekében jóhiszeműen konzultációkat kezdeményeznek.
(2) Az egyik Fél a másik Félhez intézett írásos kérelem formájában kezdeményez konzultációt, amelynek másolatát megküldi az együttműködési bizottságnak, megjelölve a vitatott intézkedéseket és a 62. cikkben említett azon rendelkezéseket, amelyeket alkalmazandónak tekint.
(3) A konzultációkra a kérelem benyújtását követő 30 napon belül kerül sor, és a Felek eltérő megállapodása hiányában a konzultációkat a bepanaszolt Fél területén kell lefolytatni. A konzultáció a kérelem benyújtásának időpontjától számított 30 napon belül tekintendő lezártnak, kivéve ha mindkét Fél megállapodik a konzultáció folytatásában. A konzultációk során közzétett valamennyi információ bizalmas természetű marad.
(4) A sürgős ügyekben folytatott konzultációt, ideértve a romlandó vagy szezonális árukra vonatkozó konzultációt, a kérelem benyújtásának időpontjától számított 15 napon belül kell megtartani, és a kérelem benyújtásának időpontjától számított 15 napon belül lezártnak tekintendő.
(5) Amennyiben a konzultációkat nem tartják meg a (3) vagy (4) bekezdésben említett időkeretben, illetve ha a konzultációt lezárták, és nem értek el megállapodást egy kölcsönösen elfogadott megoldásról, a panasztevő Fél a 64. cikkel összhangban kérheti egy választott bírói testület létrehozását.
(1) Amennyiben a Feleknek a 63. cikkben előírt konzultáció igénybevételével nem sikerült rendezniük a jogvitát, a panasztevő Fél kérheti egy választottbírói testület felállítását.
(2) A választott bírói testület létrehozására irányuló kérelmet írásban kell benyújtani a bepanaszolt Félhez, valamint az együttműködési bizottsághoz. A panasztevő Fél kérelmében meghatározza a panasz tárgyát képező intézkedést, és ismerteti, hogy az intézkedés miért képezi a 62. cikkben említett rendelkezéseknek a panasz számára elégséges jogalapot nyújtó megsértését.
(1) A választott bírói testület három választott bíróból áll.
(2) A választott bírói testület létrehozása iránti kérelemnek az együttműködési bizottsághoz történő benyújtásának napjától számított tíz napon belül a Felek egyeztetést folytatnak a választott bírói testület összetételéről való megállapodás érdekében.
(3) Abban az esetben, ha a (2) bekezdésben megszabott időn belül a Felek nem tudnak megállapodni a választott bírói testület összetételében, akkor a Felek bármelyike jogosult az együttműködési bizottság elnökét, vagy az általa meghatalmazott személyt felkérni, hogy a 78. cikk alapján létrehozott jegyzékből sorsolás útján válassza ki mindhárom tagot, egyet azon személyek közül, akiket a panasztevő Fél javasolt, egyet azon személyek közül, akiket az a bepanaszolt Fél javasolt, valamint egy tagot azon választott bírók közül, akiket a Felek választottak ki azzal a céllal, hogy ellássák az elnöki tisztséget. Amennyiben a Felek megállapodnak a választott bírói testület egy vagy több tagját illetően, a hiányzó tagokat ugyanezzel az eljárással választják ki a választott bírók hatályos listájáról.
(4) Az együttműködési bizottság elnöke, vagy az általa meghatalmazott személy a (3) bekezdésében említett, valamely Fél által benyújtott kérelemtől számított 5 napon belül kiválasztja a választott bírókat a Felek egy-egy képviselőjének jelenlétében.
(5) A választottbírói testület létrehozásának időpontja az az időpont, amikor a három választott bírót kiválasztották.
(6) Amennyiben a 78. cikkben meghatározott listák valamelyike nem kerül összeállításra a (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtásáig, a három választott bírót az egyik vagy mindkét Fél által formálisan javasolt személyek közül sorshúzással választják ki.
A választott bírói testület legkésőbb a létrehozását követő 90. nappal bezárólag időközi jelentést készít a Felek részére, amelyben tájékoztatást nyújt a tényállásról, a vonatkozó rendelkezések alkalmazhatóságáról, valamint a megállapításait és ajánlásait alátámasztó alapvető indokokról. Az időközi jelentés közlésétől számított 15 napon belül a Felek bármelyike írásban kérheti a választott bírói testületet, hogy vizsgálja felül az időközi jelentés konkrétan meghatározott szempontjait. A testület végleges határozatának megállapításai alapos indokolást tartalmaznak az időközi felülvizsgálat szakaszában megfogalmazott érvekre, és világos válaszokat adnak a két Fél által megfogalmazott kérdésekre és észrevételekre.
(1) A választott bírói testület határozatát a testület felállításának napjától számított 120 napon belül közli a Felekkel és az együttműködési bizottsággal. Amennyiben a testület megítélése szerint ez a határidő nem teljesíthető, elnöke írásban értesíti a Feleket és az együttműködési bizottságot, megadva a késedelem okát és azt a napot, amikorra a választott bírói testület munkája befejezését tervezi. A határozatról szóló értesítésre semmilyen körülmények között sem kerülhet sor a választott bírói testület létrehozásától számított 150. napnál később.
(2) Sürgős – beleértve a romlandó vagy szezonális termékekkel kapcsolatos – ügyekben a választott bírói testület minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy a létrehozásától számított 60 napon belül közölje határozatát. Ez semmilyen körülmények között sem tarthat tovább, mint a létrehozásától számított 75 nap. A választott bírói testület a létrehozásától számított 10 napon belül előzetes határozatot hozhat arról, hogy sürgősnek tekinti-e az ügyet.
A Felek megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy jóhiszeműen teljesítsék a választott bírói testület határozatában foglaltakat, és arra törekednek, hogy megegyezzenek a határozatban foglaltak teljesítéséhez szükséges határidőről.
(1) A választott bírói testület határozatának a Felekkel történő közlésétől számított legkésőbb 30 nappal a panasztevő Fél köteles a másik Felet és az együttműködési bizottságot tájékoztatni arról az időtartamról (a továbbiakban: ésszerű határidő), amelyre szüksége lesz a határozatban foglaltak teljesítéséhez, ha az azonnali teljesítés nem lehetséges.
(2) Amennyiben a Felek nem egyeznek meg a választott bírói testület határozatának teljesítéséhez szükséges ésszerű határidőről, a panasztevő Fél az (1) bekezdés szerinti értesítésnek a bepanaszolt Fél általi kézhezvételétől számított 20 napon belül írásban felkéri az eredeti választott bírói testületet az ésszerű határidő meghatározására. Az ilyen jellegű kérelmeket a másik Félhez és az együttműködési bizottsághoz egyidejűleg el kell juttatni. A választott bírói testület határozatát a kérelem benyújtásának napjától számított 20 napon belül közli a Felekkel és az együttműködési bizottsággal.
(3) Amennyiben az eredeti választott bírói testület vagy annak néhány tagja nem tud újra ülésezni, a 65. cikkben előírt eljárásokat kell alkalmazni. A határozatról szóló értesítés határideje a (2) bekezdésben említett kérelem benyújtásának időpontjától számított 35 nap.
(4) Az ésszerű határidő a Felek kölcsönös megállapodása alapján meghosszabbítható.
(1) Az ésszerű határidő lejárta előtt a bepanaszolt Fél köteles a panasztevő Felet és az együttműködési bizottságot tájékoztatni azokról az intézkedésekről, amelyeket a választott bírói testület határozatának teljesítése érdekében tett.
(2) Abban az esetben, ha a Felek között vita támad az (1) bekezdés szerint bejelentett valamelyik intézkedés hatályosságával vagy a 62. cikkben említett rendelkezésekkel való összeegyeztethetőséggel kapcsolatban, a panasztevő Fél írásban kikérheti az eredeti választott bírói testület határozatát a kérdésben. A kérelemben meg kell jelölni a kérdéses intézkedést, és ki kell fejteni, hogy ez az intézkedés mennyiben összeegyeztethetetlen a 62. cikkben meghatározott rendelkezésekkel. A választott bírói testület a kérelem benyújtásának időpontjától számított 45 napon belül közli határozatát.
(3) Amennyiben az eredeti választott írói testület vagy annak néhány tagja nem tud újra ülésezni, a 65. cikkben előírt eljárásokat kell alkalmazni. A határozatról szóló értesítés határideje a (2) bekezdésben említett kérelem benyújtásának időpontjától számított 60 nap.
(1) Ha a bepanaszolt Fél az ésszerű határidő lejárta előtt nem jelenti be azokat az intézkedéseket, amelyeket a választott bírói testület határozatának teljesítése érdekében tett, illetve ha a választott bírói testület úgy határoz, hogy a 70. cikk (1) bekezdése szerint bejelentett intézkedés nem felel meg az adott Fél 62. cikk szerinti kötelezettségeinek, akkor a bepanaszolt Fél a panasztevő Fél felszólítására köteles ideiglenes kártérítési ajánlatot tenni.
(2) Amennyiben az ésszerű határidő lejártát vagy a választott bírói testület 70. cikk szerinti azon határozatát követő 30 napon belül nem sikerült megállapodni a kártérítésről, aminek értelmében a meghozott intézkedés nem felel meg a 62. cikkben említett rendelkezéseknek, a panasztevő Fél a bepanaszolt Fél és az együttműködési bizottság értesítését követően felfüggesztheti a 62. cikkben említett bármely rendelkezésből fakadó kötelezettségeket olyan mértékben, amely megfelel a jogsértés okozta lehetetlenülés vagy hibás teljesítés mértékének. A panasztevő Fél az értesítés napjától számított 10 nap elteltével kezdheti meg a felfüggesztés alkalmazását, kivéve, ha a bepanaszolt Fél a (3) bekezdés rendelkezései szerint választott bírósági eljárást kérelmezett.
(3) Amennyiben a bepanaszolt Fél úgy ítéli meg, hogy a felfüggesztés szintje nem egyenlő az előnynek a jogsértés által okozott lehetetlenülés vagy hibás teljesítés mértékével, írásban kikérheti az eredeti választott bírói testület határozatát. Az ilyen kérelemről értesíteni kell a panasztevő Felet és az együttműködési bizottságot a (2) bekezdésben említett 10 napos időtartam lejártát megelőzően. Az eredeti választott bírói testület a kérelem benyújtásának napjától számított 30 napon belül közli a Felekkel és az együttműködési bizottsággal a kötelezettségek felfüggesztésének szintjével kapcsolatosan hozott határozatát. Az eredeti választott bírói testület határozatának közléséig a kötelezettségek nem függeszthetők fel, és a felfüggesztésnek meg kell felelnie a választott bírói testület határozatának.
(4) Amennyiben az eredeti választott bírói testület vagy annak néhány tagja nem tud újra ülésezni, a 65. cikkben meghatározott eljárásokat kell alkalmazni. A határozatról szóló értesítés időtartama a (3) bekezdésben említett kérelem benyújtásának időpontjától számított 45 nap.
(5) A kötelezettségek felfüggesztése ideiglenes, és csak addig alkalmazandó, amíg azokat az intézkedéseket, amelyekről megállapították, hogy nem felelnek meg a 62. cikkben említett rendelkezéseknek, a 72. cikk szerint vissza nem vonják vagy nem módosítják úgy, hogy azok összeegyeztethetők legyenek ezekkel a rendelkezésekkel, vagy amíg a Felek meg nem állapodnak a jogvita rendezéséről.
(1) A bepanaszolt Fél értesíti a panasztevő Felet és az együttműködési bizottságot bármely olyan intézkedésről, amelyet a választott bírói testület határozatának teljesítése érdekében tett, valamint a kötelezettségek panasztevő Fél általi felfüggesztésének megszüntetése iránti kérelméről.
(2) Amennyiben a Felek az értesítés benyújtásától számított 30 napon belül nem állapodnak meg a bejelentett intézkedéseknek és a 62. cikkben említett rendelkezések összeegyeztethetőségéről, a panasztevő Fél írásban felkéri az eredeti választott bírói testületet, hogy hozzon határozatot az ügyben. Az ilyen jellegű kérelmeket a bepanaszolt Félhez és az együttműködési bizottsághoz egyidejűleg el kell juttatni. A választott bírói testület határozatáról a kérelem benyújtásának napjától számított 45 napon belül értesíteni kell a Feleket és az együttműködési bizottságot. Amennyiben a választott bírói testület úgy határoz, hogy a határozat teljesítése érdekében tett intézkedések valamelyike megfelel a 62. cikkben említett rendelkezéseknek, a kötelezettségek felfüggesztése megszűnik.
(3) Amennyiben az eredeti választott bírói testület vagy annak néhány tagja nem tud újra ülésezni, a 65. cikkben meghatározott eljárásokat kell alkalmazni. A határozatról szóló értesítés időtartama a (2) bekezdésben említett kérelem benyújtásának időpontjától számított 60 nap.
A Felek bármikor találhatnak kölcsönösen elfogadott megoldást az e szakasz szerinti jogvitában. A Felek bármilyen ily módon elfogadott megoldásról értesítik az együttműködési bizottságot és a választott bírói testületet. A kölcsönösen elfogadott megoldásról való értesítést követően a testület befejezi munkáját, és az eljárás lezárul.
(1) Az e szakasz szerinti vitarendezést az együttműködési bizottság által elfogadott eljárási szabályzat és magatartási kódex szabályozza.
(2) A Felek határozhatnak az eljárási szabályzat és a magatartási kódex módosításáról.
(3) Az eljárási szabályzatnak megfelelően a választott bírói testület meghallgatásai nyilvánosak.
Az egyik Fél kérelmére vagy saját kezdeményezésére a választott bírói testület bármilyen olyan forrásból szerezhet információkat, beleértve a jogvitában érintett Feleket is, amelyet a választott bírósági eljárást illetően szükségesnek ítél. A választott bírói testület saját belátása szerint jogosult megfelelő szakértői véleményt is kérni. Az ily módon kapott információkat ismertetik a Felekkel, és észrevételezés céljából eljuttatják hozzájuk. A Felek területén letelepedett, érintett természetes vagy jogi személyek az eljárási szabályzattal összhangban önzetlen tanácsadói (amicus curiae) beadványokat küldhetnek a választott bírói testületnek.
A választott bírói testület a 62. cikkben említett rendelkezéseket a nemzetközi közjog szokásos szabályai szerint értelmezi, a szerződések jogáról szóló bécsi egyezményben foglalt rendelkezéseket is beleértve. A választott bírói testület határozatai nem bővíthetik, illetve nem korlátozhatják a 62. cikkben említett rendelkezésekben előírt jogokat és kötelezettségeket.
(1) A választott bírói testület minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy konszenzussal döntsön. Mindazonáltal amennyiben egy döntés nem hozható meg konszenzussal, az ügyet többségi szavazással kell eldönteni. A választott bírók eltérő véleményeit ugyanakkor semmiképpen sem teszik közzé.
(2) A választott bírói testület minden határozata a Felekre nézve kötelező, és a határozatból eredően semmilyen természetes vagy jogi személyre vonatkozó jog vagy kötelezettség nem keletkezhet. A határozat rögzíti a megállapított tényállást, a megállapodás ide vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazhatóságát, valamint a testület megállapításait és következtetéseit alátámasztó alapvető indokokat. Az együttműködési bizottságnak a választott bírói testület határozatait teljes egészében nyilvánosan elérhetővé kell tennie, kivéve ha üzleti titok bizalmasságának megőrzése érdekében másképp nem dönt.
(1) Az együttműködési bizottság a megállapodás hatálybalépésének napját követően legkésőbb hat hónappal összeállít egy 15 személy nevét tartalmazó listát olyan személyekről, akik készek és képesek arra, hogy választott bíróként tevékenykedjenek. Mindkét Fél öt-öt személyt javasol választott bírónak. A két Fél kiválaszt öt olyan személyt is, aki nem állampolgára egyik Félnek sem, és aki a választott bírói testület elnökeként jár el. Az együttműködési bizottság folyamatosan fenntartja a lista összetételét.
(2) A választott bírók speciális jogi és nemzetközi kereskedelmi ismeretekkel vagy tapasztalatokkal rendelkeznek. A választott bírók függetlenek, egyéni minőségükben járnak el, és nem fogadnak el utasításokat semmilyen szervezettől vagy kormánytól, illetve nem állnak kapcsolatban egyik fél kormányával sem, továbbá eleget tesznek a magatartási kódexben foglaltaknak.
(1) Mindaddig, amíg Irak a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) nem csatlakozik, a választott bírói testületeknek a Kereskedelmi Világszervezet Vitarendezési Testületének a vonatkozó határozataival teljes mértékben összhangban levő értelmezést kell elfogadniuk a 62. cikkben előírt olyan rendelkezések vélelmezett megsértésével kapcsolatosan meghozott azon határozataikban, amelyek a Kereskedelmi Világszervezet létrehozásáról szóló megállapodás rendelkezéseit, vagy azokra utaló hivatkozásokat tartalmaznak.
(2) Irak WTO-tagságával a (3)–(6) bekezdés alkalmazandó.
(3) Az ebben a szakaszban foglalt vitarendezési rendelkezések alkalmazása nem sérti a Kereskedelmi Világszervezet keretében tett intézkedéseket, beleértve a vitarendezési intézkedéseket is.
(4) Azonban, ha egy Fél egy bizonyos intézkedéssel kapcsolatosan e szakasz 64. cikkének (1) bekezdése vagy a WTO-egyezmény szerint jogvita rendezésére irányuló eljárást kezdeményezett, e Fél ugyanazzal az üggyel kapcsolatosan a másik fórumon nem kezdeményezhet eljárást mindaddig, amíg az első eljárás le nem zárult. A Felek továbbá nem fordulhatnak mind a két fórumon jogorvoslatért egy olyan kötelezettség megszegésével kapcsolatban, amely a megállapodás és a WTO-egyezmény szerint azonos megítélés alá esik. Ilyen esetben a vitarendezési eljárás kezdeményezését követően a Fél a másik megállapodás szerinti ugyanazon kötelezettség megszegésével kapcsolatban nem kérhet jogorvoslatot a másik fórumon, kivéve, ha a kiválasztott fórum eljárási vagy jogszolgáltatási okokból nem tud a kötelezettséggel kapcsolatos jogorvoslati kérelemről állást foglalni.
(5) A (4) bekezdés alkalmazásában:
a) a WTO-egyezmény szerinti vitarendezési eljárást abban az időpontban kell kezdeményezettnek tekinteni, amikor az egyik Fél a vitarendezési szabályokról és eljárásokról szóló egyetértési megállapodás 6. cikke szerinti testület létrehozását kérelmezte, és akkor kell lezártnak tekinteni, amikor a vitarendezési testület elfogadja a választott bírói testület és adott esetben a fellebbviteli testület jelentését a vitarendezési szabályokról és eljárásokról szóló egyetértési megállapodás 16. cikke és 17. cikkének (14) bekezdése szerint;
b) az e szakasz szerinti vitarendezési eljárást abban az időpontban kell kezdeményezettnek tekinteni, amikor az egyik Fél a 64. cikk (1) bekezdése alapján választott bírói testület létrehozását kérelmezte, és akkor kell lezártnak tekinteni, amikor a választott bírói testület közli határozatát a Felekkel és az együttműködési bizottsággal a 67. cikk szerint.
(6) E szakasz egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg a Feleket abban, hogy a kötelezettségeknek a WTO vitarendezési testülete által jóváhagyott felfüggesztését végrehajtsa. Nem lehet a WTO-egyezményre hivatkozni annak érdekében, hogy valamelyik Felet megakadályozzák az e megállapodás II. címe szerinti kötelezettségek felfüggesztésében.
(1) Az e szakaszban meghatározott valamennyi határidő, beleértve a választott bírói testületek számára a határozataik közlésére meghatározott határidőket is, naptári napban számolandó, azon cselekmény vagy tény napját követő naptól számítva, amelyre hivatkozik.
(2) Az e szakaszban említett határidők a Felek kölcsönös megállapodása alapján meghosszabbíthatók.
(1) Az e megállapodás céljainak elérése érdekében Iraknak az Unió pénzügyi és technikai segítségnyújtásában kell részesülnie támogatások formájában Irak gazdasági és politikai átalakulásának felgyorsításához.
(2) Ezt a segítséget az Unió fejlesztési együttműködési keretében nyújtják az Európai Parlament és a Tanács vonatkozó rendeleteiben előírtak alapján.
Az uniós segítségnyújtás célkitűzéseit és területeit indikatív programban állapítják meg, amely tükrözi a két Fél egyetértése alapján megállapított prioritásokat, amelyeket Irak fejlesztési igényeinek és stratégiáinak, ágazati abszorpciós kapacitásának és a reformok terén elért előrehaladásának figyelembevételével határoznak meg.
(3) A Felek gondoskodnak arról, hogy az uniós technikai segítségnyújtási hozzájárulásokat szorosan összehangolják a más forrásokból származó hozzájárulásokkal. Az Unió fejlesztési együttműködési politikáját és nemzetközi fellépését az Egyesült Nemzetek millenniumi fejlesztési céljai, valamint az ENSZ és más illetékes nemzetközi szervezetek által elfogadott főbb fejlesztési célok és elvek határozzák meg. Az Unió fejlesztéspolitikájának végrehajtása során teljes mértékben figyelembe kell venni a segélyhatékonyság elveit, ideértve a 2005. március 2-i Párizsi Nyilatkozatot és az accrai cselekvési menetrendet.
(4) A kölcsönös jogsegélyre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül a technikai vagy pénzügyi segítségnyújtásban részesülő Fél azonnal válaszol a másik Fél illetékes hatóságai igazgatási együttműködés iránti kérelmére, melynek célja az Unió által nyújtott segítséggel kapcsolatban felmerülő csalás és szabálytalanságok elleni küzdelem fokozása.
(5) Az iraki kormánynak ki kell jelölnie egy csalás elleni kapcsolattartót. Ez a kapcsolattartó felelős az Unió intézményeivel és testületeivel, például az Európai Számvevőszékkel és az Európai Csalás Elleni Hivatallal folytatott hatékony együttműködésért, különösen az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló számviteli és ellenőrzési intézkedéseik végrehajtása tekintetében.
Az ezen a területen folytatott együttműködés megerősíti a globalizáció társadalmi dimenzióját, és emlékeztet a társadalmi fejlődés és a gazdasági fejlődés közötti, valamint a környezeti szempontból fenntartható fejlődéssel való kapcsolatra. Az együttműködés hangsúlyozni fogja a szegénység enyhítésének fontosságát, az emberi jogok és alapvető szabadságok előmozdítását valamennyi ember számára, ideértve a sérülékeny csoportokat és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeket, valamint az egészséggel, az oktatással és a foglalkoztatással kapcsolatos legalapvetőbb igények kielégítésére adandó válaszokat. Az említett területeken folytatott együttműködési tevékenységek célja a kapacitásépítés és az intézményfejlesztés, figyelembe véve az inkluzivitás, a jó kormányzás, valamint a hatékony és átlátható igazgatás elveit.
(1) A Felek törekednek arra, hogy kölcsönös előnyükre előmozdítják az együttműködést az oktatás, a képzés és az ifjúság területén, a rendelkezésre álló erőforrások figyelembe vétele és a nemek közötti egyenlőség előmozdítása mellett.
(2) A Felek különösen ösztönzik az információ, a know-how, a hallgatók, az ösztöndíjasok, a technikai erőforrások, a fiatalok és az ifjúságsegítők cseréjét és a kapacitások megerősítését, felhasználva a jelenlegi együttműködési programok kínálta lehetőségeket és a két Fél ezen a területen szerzett tapasztalatait.
(3) Mindkét Fél megállapodik a felsőfokú intézmények közötti együttműködés olyan eszközökkel történő fokozásában is, mint az Erasmus Mundus program, amelynek célja oktatási rendszereik kiválóságának és nemzetköziesedésének támogatása.
(1) A Felek megállapodnak abban, hogy fokozzák az együttműködést a foglalkoztatás és a szociális kérdések területén, ideértve a társadalmi kohézióra, a tisztességes munkára, a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó munkaügyi jogszabályokra, a szociális párbeszédre, az emberi erőforrások fejlesztésére és a nemek közötti egyenlőségre irányuló együttműködést is, melynek célja a fenntartható fejlődés és a szegénység csökkentésének kulcselemeit jelentő teljes és a produktív foglalkoztatás, valamint a tisztességes munka előmozdítása valamennyi ember számára.
(2) A Felek megerősítik elkötelezettségüket, hogy előmozdítják és hatékonyan végrehajtják a nemzetközileg elismert munkaügyi és szociális normákat. A vonatkozó nemzetközi szociális és munkaügyi megállapodások végrehajtását figyelembe kell venni a Felek által az e megállapodás szerint tett valamennyi intézkedés során.
(3) Az együttműködés formái magukban foglalhatnak többek között egyedi programokat és projekteket kölcsönös megállapodás alapján, valamint két- vagy többoldalú szinten közös érdekű témákkal kapcsolatos párbeszédet, kapacitásépítést, együttműködést és kezdeményezéseket.
(4) A Felek megállapodnak abban, hogy a párbeszédbe és az együttműködésbe bevonják a szociális partnereket és más érintetteket.
A Felek elismerik a szervezett civil társadalom, különösen a tudományos szakemberek, valamint az agytrösztök közötti kapcsolatok szerepét és potenciális hozzájárulását az e megállapodás szerinti párbeszédhez és együttműködéshez, és előmozdítják a szervezett civil társadalommal való eredményes párbeszédet és a civil társadalom hatékony részvételét.
(1) A Felek megállapodnak arról, hogy együttműködnek az emberi jogok előmozdítása és hatékony védelme területén, ideértve a nemzetközi emberi jogi okmányok megerősítését és végrehajtását, valamint adott esetben a technikai segítségnyújtást, a képzést és a kapacitásépítést. A Felek felismerik, hogy korlátozott az olyan együttműködési és fejlesztési programok hatása, amelyek nem védik, nem javítják vagy nem tartják tiszteletben az emberi jogokat.
(2) Az emberi jogok területén folytatott együttműködés kiterjedhet többek között a következőkre:
a) az ezen a területen működő, emberi jogokkal foglalkozó kormányzati intézmények és nem kormányzati szervezetek megerősítése;
b) az emberi jogok előmozdításának és az oktatás biztosítása nemzeti és helyi szinten, különösen a közigazgatási, az igazságszolgáltatási és a bűnüldöző testületek között, a nők és a gyermekek jogainak tiszteletben tartása mellett;
c) Irak jogalkotásának nemzetközi humanitárius joggal és emberi jogi normákkal összhangban történő fejlesztése;
d) az Egyesült Nemzetek Szervezete emberi jogokkal foglalkozó intézményein belüli együttműködés és információcsere;
e) Irak kormányának az iraki állampolgárok számára megfelelő életszínvonal biztosítására, valamint azok politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogainak megkülönböztetés nélküli védelmére irányuló erőfeszítéseinek támogatása;
f) a nemzeti megbékélés támogatása és a büntetlenség elleni küzdelem;
g) emberi jogokkal kapcsolatos átfogó párbeszéd megteremtése.
(1) Az ezen a területen folytatott együttműködés célja elősegíteni az iraki ipar szerkezetátalakítását és modernizálását, elősegítve annak versenyképességét és növekedését, valamint megteremteni Irak és az Unió ipara közötti, kölcsönösen előnyös együttműködés számára kedvező feltételeket.
(2) Az együttműködés:
a) Irakban átfogó ipari stratégiát segít elő, mely figyelembe veszi az állami szektorban és a magánszektorban működő ipari vállalkozások jelenlegi helyzetét;
b) ösztönzi Irakot ipara szerkezetének átalakítására és modernizálására a környezetvédelmet, a fenntartható fejlődést és a gazdasági növekedést biztosító feltételek mellett;
c) elősegíti egy olyan környezet megteremtését, amely előmozdítja az ipari területre irányuló magánkezdeményezéseket a hazai piacra és az exportpiacokra szánt termelés serkentése és diverzifikálása céljából;
d) előmozdítja egy olyan környezet megteremtését, amely a fenntartható fejlődés távlatában serkenti az ipari termelés növekedését és diverzifikációját;
e) biztosítja az ipari területeken folytatott közös együttműködést szolgáló információkat;
f) előmozdítja az uniós és a nemzetközi műszaki előírások, szabványok és megfelelőségértékelési eljárások alkalmazását Irak globális gazdaságba történő integrációjának elősegítése érdekében; rendszeres információcserét hoz létre a két Fél szabvány- és normaalkotással foglalkozó hatóságai között;
g) megfelelő ipari-üzleti környezetet hoz létre;
h) előmozdítja és ösztönzi az információs támogatási szolgáltatások javítását, ami kulcseleme az üzleti tevékenységek növekedési potenciáljának és a gazdasági fejlődésnek;
i) fejleszti a Felek ipari szereplői (vállalatok, szakemberek, ágazati és más üzleti szervezetek, munkavállalói szervezetek) közötti kapcsolatokat;
j) ösztönzi a közös ipari projekteket és a közös vállalkozások alapítását és információs hálózatok létrehozását.
(3) A Felek – saját gazdaságpolitikájuk és célkitűzéseik figyelembevételével – megállapodnak az iparpolitikai együttműködés előmozdításában az általuk megfelelőnek tartott valamennyi területen, a kis- és középvállalkozások (KKV-k) versenyképességének növelése céljából.
(4) A Felek:
a) törekednek a KKV-k fejlesztésére és megerősítésére, valamint a KKV-k közötti együttműködés előmozdítására;
b) segítséget nyújtanak a mikrovállalkozások, a KKV-k számára az olyan területeken, mint a finanszírozás, a képességek fejlesztése, technológia és marketing, innováció és a KKV-k alapításának egyéb olyan követelményei, mint az inkubátorparkok, és a fejlesztés más területein;
c) támogatják a KKV-k tevékenységeit megfelelő hálózatépítés révén; és
d) elősegítik az üzleti együttműködést és támogatják a két oldal magánszektorai által létrehozott együttműködést az Irak és az Unió magánszektorának szereplői közötti megfelelő kapcsolatokkal az információáramlás javítása érdekében.
(1) A Felek együttműködnek a hazai és a külföldi befektetések számára kedvező környezet megteremtésében, a befektetések megfelelő védelmének biztosításában, a tőketranszferben és kicserélik egymás között a befektetési lehetőségekkel kapcsolatos információkat.
(2) A Felek megállapodnak abban, hogy a megkülönböztetésmentesség és a viszonosság elve alapján támogatják a befektetések előmozdítását és védelmét.
(3) A Felek ösztönzik a befektetéseket érintő törvényekkel, rendeletekkel és igazgatási gyakorlatokkal kapcsolatos információcserét.
(4) A Felek vállalják, hogy ösztönzik a pénzügyi intézményeik közötti együttműködést a befektetési lehetőségek előmozdítása érdekében.
(5) A befektetések és a kereskedelem elősegítése érdekében az Unió készen áll arra, hogy kérésre segítse Irakot jogi és szabályozási kereteinek az Unió jogi és szabályozási kereteihez való közelítésére tett erőfeszítéseiben az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken.
A Felek együttműködhetnek a szabványok, a műszaki előírások és a megfelelőségértékelés következő területein:
(1) A nemzetközi szabványok szélesebb körű használatának előmozdítása a Felek területén a műszaki előírások és a megfelelőségértékelés tekintetében, ideértve az ágazatspecifikus intézkedéseket is, valamint a Felek közötti együttműködés fokozása az érintett nemzetközi intézmények és szervezetek munkájával kapcsolatban.
(2) Kapacitásépítési kezdeményezések támogatása a szabványosítás, a megfelelőségértékelés, az akkreditálás, a mérésügy és a piacfelügyelet területein Irakban.
(3) Az Irak és az Unió szabványosításért, megfelelőségértékelésért, akkreditálásért, mérésügyért és piacfelügyeletért felelős szervezetei közötti kétoldalú együttműködés előmozdítása és ösztönzése.
(4) Közös nézetek kialakítása a helyes szabályozási gyakorlatról, amely a következőket tartalmazza, de nem korlátozódik azokra:
a) átláthatóság a műszaki előírások, szabványok és megfelelőségértékelési eljárások előkészítésében, elfogadásában és alkalmazásában;
b) a szabályozási intézkedések és a kapcsolódó megfelelőségértékelési eljárások szükségessége és arányossága, ideértve a szállítók megfelelőségi nyilatkozatának használatát;
c) a nemzetközi szabványok használata a műszaki előírások alapjául, kivéve, amikor az említett nemzetközi szabványok nem bizonyulnának hatékony vagy alkalmas eszköznek a kitűzött jogos célok megvalósításához;
d) műszaki előírások alkalmazása és piacfelügyeleti tevékenységek.
(5) A szabályozási, a műszaki és a tudományos együttműködés fokozása többek között információ-, tapasztalat- és adatcsere révén a műszaki előírások minőségének és szintjének javítása és a jogszabályok hatékony alkalmazása céljából.
(6) A műszaki előírások, a szabványok és a megfelelőségértékelési eljárások összeegyeztethetőségének és konvergenciájának előmozdítása.
A cél a mezőgazdaság, az erdészet és a vidékfejlesztés terén történő együttműködés előmozdítása a diverzifikáció, a környezetvédelmi szempontból megfelelő gyakorlatok, a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés, valamint az élelmezésbiztonság elősegítése céljából. Ennek érdekében a Felek megvizsgálják a következőket:
a) kapacitásépítés és az állami intézményeknek nyújtott képzés;
b) a mezőgazdasági termékek minőségének javítására, a kapacitásépítésre, valamint a termelői társulások és a kereskedelemfejlesztési tevékenységek támogatására irányuló intézkedések;
c) a környezeti egészségre, az állat- és növényegészségre irányuló intézkedések és más kapcsolódó szempontok, figyelembe véve a mindkét Félre hatályos jogszabályokat, összhangban a WTO és a többoldalú környezeti megállapodásokkal;
d) a vidéki területek fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődéséhez kapcsolódó intézkedések, ideértve a környezetvédelmi szempontból megfelelő gyakorlatokat, az erdészetet, a kutatást, a know-how átadását, a földhöz való hozzáférést, a vízgazdálkodást és az öntözést, a fenntartható vidékfejlesztést és az élelmezésbiztonságot;
e) a népesség identitását meghatározó, hagyományos mezőgazdasági tudás megőrzéséhez kapcsolódó intézkedések, ideértve a földrajzi árujelzések terén folytatott együttműködést, a helyi szinten történő tapasztalatcserét, valamint az együttműködési hálózatok fejlesztését;
f) a mezőgazdasági szektor modernizálása, ideértve a gazdálkodási gyakorlatokat és a mezőgazdasági termelés diverzifikálását.
(1) A Felek törekednek arra, hogy fokozzák a szabad, versenyképes és nyitott energiapiacok tekintetében folytatott együttműködést az energiaágazatban, a következő célokkal:
a) az energiabiztonság javítása, a környezeti fenntarthatóság biztosítása és a gazdasági növekedés előmozdítása mellett;
b) az intézményi, a jogi és a szabályozási keretek fejlesztése az energiaágazatban az energiapiac hatékony működésének biztosítása és az energiaágazatba irányuló befektetések előmozdítása érdekében;
c) az uniós és az iraki vállalatok közötti partnerségek fejlesztése és előmozdítása az energiaágazatban a feltárás, a termelés, a feldolgozás, a szállítás, az elosztás és a szolgáltatások terén;
d) energiáról folytatott rendszeres és eredményes párbeszéd megteremtése a Felek között, valamint regionális kontextusban, az euro-arab-Mashreq gázpiac és más vonatkozó, regionális kezdeményezések keretében is.
(2) Ennek érdekében a Felek megállapodnak abban, hogy előmozdítják kölcsönösen előnyös kapcsolataikat a következő célból:
a) megfelelő energiapolitika, annak szabályozási kerete kidolgozásának és infrastruktúra megteremtésének támogatása Irakban, a környezeti fenntarthatóság, az energiaforrásokkal való hatékony gazdálkodás elveire, valamint szabad, versenyképes és nyitott piacra épülve;
b) az igazgatási és a jogi képességek javítását, valamint a gazdasági tevékenységeket és az iraki energiaágazatba irányuló nemzetközi befektetéseket serkentő stabil és átlátható jogi keretfeltételek megteremtését célzó együttműködés;
c) az iraki olaj és földgáztartalékok feltárását és kitermelését, valamint az olaj- és gázinfrastruktúra fejlesztését és modernizálását – ideértve a Mashreq-régióba irányuló szállítási és tranzithálózatokat is – célzó műszaki együttműködés elősegítése, egyéb vonatkozó regionális kezdeményezések, valamint az Unió piacához való közeledés elősegítése;
d) az iraki villamosenergia-ellátórendszer megbízhatóságának javítása;
e) az energiabiztonság javítására és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló együttműködés fokozása a megújuló energiaforrások, az energiahatékonyság és a földgázégetés visszafogásának előmozdítása révén;
f) a know-how egymás közötti cseréjének, a technológiaátadás, a legjobb gyakorlatok alkalmazása és a szakemberképzés elősegítése;
g) Irak részvételének előmozdítása az energiapiacok regionális integrációjának folyamatában.
(1) A Felek törekednek arra, hogy fokozzák a fenntartható és hatékony közlekedési rendszer létrehozása tekintetében folytatott együttműködésüket a közlekedési ágazatban, melynek célja:
a) a közlekedés fejlesztésének és a közlekedési rendszerek összekapcsolásának javítása, a környezeti fenntarthatóság biztosítása és a gazdasági növekedés előmozdítása mellett;
b) az intézményi, a jogi és a szabályozási keretek fejlesztése valamennyi közlekedési ágazatban a közlekedési piac hatékony működésének biztosítása és a közlekedésbe irányuló befektetések előmozdítása érdekében;
c) az uniós és az iraki vállalatok közötti partnerségek fejlesztése és előmozdítása a feltárás, a kapacitásépítés, az infrastruktúra-fejlesztés, a közlekedésbiztonság és közlekedési üzembiztonság és a szolgáltatások terén a közlekedési ágazatban;
d) közlekedési kérdésekre vonatkozó, rendszeres és eredményes párbeszéd megteremtése a Felek között, valamint regionális kontextusban, az euromediterrán közlekedési együttműködés és más vonatkozó, regionális kezdeményezések keretében is.
(2) Ennek érdekében a Felek megállapodnak abban, hogy előmozdítják kölcsönösen előnyös kapcsolataikat a következő célokból:
a) megfelelő közlekedéspolitika kidolgozásának támogatása a közlekedés valamennyi módjának, annak szabályozási keretének fejlesztéséhez, az iraki közlekedési infrastruktúra rehabilitációjához és fejlesztéséhez, a fenntarthatóság jelentőségének hangsúlyozása mellett; az intermodalitás és az összes közlekedési mód integrációjának biztosítása; a jogi és szabályozási kereteknek az uniós és a nemzetközi szabványokhoz történő további közelítése lehetőségének megvizsgálása; különösen a közlekedésbiztonság és a közlekedési üzembiztonság tekintetében;
b) igazgatási és jogi képességek javítására/újbóli megteremtésére irányuló együttműködés, amelynek célja a kiemelt ágazatokra vonatkozó speciális tervek kidolgozása, valamint stabil és átlátható jogi keretfeltételek megteremtése a közlekedési ágazatban a gazdasági tevékenységek és az iraki közlekedési ágazatba irányuló nemzetközi befektetések serkentésére, az uniós szakpolitikák és gyakorlatok alapján; a szükséges független szabályozó hatóságok létrehozása;
c) az iraki közlekedési ágazat valamennyi területének elemzésére és fejlesztésére, valamint a közlekedési infrastruktúrák fejlesztésére és modernizálására – ideértve a közlekedési hálózatok Mashreq-régióval való összekapcsolását – irányuló műszaki együttműködés elősegítése, egyéb vonatkozó regionális kezdeményezések, valamint az Unió piacához való közeledést elősegítése;
d) az Irakba tartó és az Irakon áthaladó közlekedési forgalom kiszámíthatóságának javítása;
e) a know-how cseréje és a technológiaátadás, a legjobb gyakorlatok és a szakemberek képzése az együttműködés alapvető és kiemelt kérdésként kezelendő lépései;
f) Irak részvételének előmozdítása a regionális közlekedési rendszerekkel történő összekapcsolás folyamatában;
g) nemzeti légi közlekedési politika végrehajtása, ideértve a repülőterek fejlesztését, a légi forgalom irányítását és az igazgatási kapacitás további megerősítését (ideértve az önálló szabályozóként működő, autonóm polgári légiközlekedési hatóság létrehozását); „horizontális” légi közlekedési megállapodás tárgyalása a kétoldalú légiközlekedési megállapodásokkal kapcsolatos jogbiztonság helyreállítása céljából; valamint az Unió és Irak közötti átfogó légiközlekedési megállapodásról szóló tárgyalások lehetőségeinek felmérése.
(1) A Felek egyetértenek abban, hogy szükséges megerősíteni és fokozni a környezetvédelmi erőfeszítéseket, például az éghajlatváltozás, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, valamint a biológiai sokféleség megőrzése tekintetében, mint a jelenlegi és jövőbeni nemzedékek fejlődésének alapját.
(2) A Felek megállapodnak arról, hogy az e téren folytatott együttműködés előmozdítja a környezet védelmét a fenntartható fejlődés megvalósítása céljából. A fenntartható fejlődéssel foglalkozó csúcstalálkozó következtetéseinek végrehajtását figyelembe kell venni a Felek által az e megállapodás szerint vállalt valamennyi tevékenység elvégzése során.
(3) Az ezen a területen folytatott együttműködésnek többek között a következőkre kell összpontosítania:
a) információ- és szaktudáscsere a környezetvédelem területén (például városi problémák, természetvédelem, víz- és hulladékgazdálkodás, katasztrófavédelem, stb.);
b) a környezetvédelem területén folytatott regionális együttműködés ösztönzése és előmozdítása, ideértve a környezetvédelmi projektekbe és programokba történő befektetések ösztönzését;
c) a környezettudatosság és a helyi közösségek fokozott részvételének előmozdítása a környezetvédelmet és a fenntartható fejlődést célzó erőfeszítésekben;
d) kapacitásépítés támogatása a környezetvédelem területén, pl. az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodást illetően;
e) együttműködés a többoldalú környezetvédelmi megállapodásokról szóló tárgyalásokon és a megállapodások végrehajtása során;
f) a környezetvédelmi programozást, valamint a környezetvédelmi szempontok más szakpolitikákba történő integrálását célzó technikai segítségnyújtás cseréjének ösztönzése;
g) környezetvédelmi kutatás és elemzés előmozdítása.
A Felek együttműködnek a következőkben:
a) fokozott információcsere elősegítése a távközlési ágazatban alkalmazandó jogszabályokról és a jogszabályok lehetséges jövőbeni átdolgozásáról annak érdekében, hogy lehetővé váljon a Felek távközlésre vonatkozó szabályozási keretének jobb megismerése;
b) információcsere az információs és kommunikációs technológia fejlődéséről és szabványokról.
(1) A Felek a kölcsönös előnyök alapján előmozdítják az együttműködést a polgári kutatás és technológiai fejlesztés (KTF) területén, figyelemmel a rendelkezésre álló erőforrásokra, a kutatási programjaikhoz való megfelelő hozzáférésre, valamint a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok hatékony védelmének megfelelő szintjére.
(2) A tudományos és technológiai együttműködés a következőket öleli fel:
a) tudományos és műszaki együttműködéssel kapcsolatos információcsere, programok;
b) közös tudományos találkozók szervezése;
c) közös KTF-tevékenységek;
d) mindkét Fél vonatkozásában a kutatás és technológiai fejlesztésben részt vevő tudósok, a kutatók és a kutatási szakemberek számára kidolgozott képzések és mobilitási programok.
(3) Az ilyen együttműködés a Felek által elfogadott eljárásokkal összhangban tárgyalásra és megkötésre kerülő egyedi megállapodásoknak megfelelően valósul meg, amelyek többek között megfelelő rendelkezéseket határoznak meg a szellemi tulajdonjogok területén.
(1) A Felek megteremtik az együttműködést a vámügyek területén, különösen a képzést, a vámalakiságok, a dokumentáció és az eljárások egyszerűsítését, valamint a vámszabályok megsértésének megelőzését, felderítését és üldözését illetően a célból, hogy biztosítható legyen a kereskedelemhez kapcsolódó, valamennyi elfogadandó rendelkezésnek való megfelelés és Irak vámrendszerének az Unió vámrendszeréhez való közelítése.
(2) Nem érintve vonatkozó hatásköreiket, a gazdasági tevékenységek megerősítésének és fejlesztésének céljából, valamint figyelembe véve egy megfelelő szabályozási keret kidolgozásának igényét, a Felek elismerik és vállalják, hogy az adóügy terén végrehajtják a jó kormányzás alapelveit, vagyis az átláthatóság, az információcsere és a tisztességes adóverseny alapelvét. Ennek érdekében a Felek – vonatkozó hatásköreikkel összhangban – javítják az adóügy terén folytatott nemzetközi együttműködést és intézkedéseket dolgoznak ki a fent említett elvek hatékony alkalmazására.
A Felek megállapodnak abban, hogy előmozdítják az együttműködési tevékenységeket a statisztika területén. Ezek az intézményfejlesztésre, a kapacitásépítésre és a nemzeti statisztikai rendszer erősítésére irányulnak, ideértve a statisztikai módszerek kidolgozását, valamint az áru- és szolgáltatáskereskedelemmel, és általánosabban bármely más, az e megállapodás hatálya alá tartozó nemzeti társadalmi és gazdaságfejlesztési prioritásokat támogató és statisztikai feldolgozásra alkalmas területtel kapcsolatos statisztikák előállítását és közzétételét.
(1) A Felek egyetértenek abban, hogy fontos megteremteni Irakban a makrogazdasági stabilitást az árstabilitás elérését és fenntartását célzó szilárd monetáris politikával, valamint az államadósság fenntarthatóságát célzó fiskális politikával.
(2) A Felek egyetértenek abban, hogy Irakban fontos megteremteni az állami kiadások terén az eredményességet, az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot nemzeti és helyi szinten.
(3) A Felek egyetértenek abban, hogy együttműködnek többek között Irak államháztartás-irányítási rendszerének javításában, melynek céljai közé tartozik az átfogó költségvetési tervezés és a kincstári egységes számla megteremtése.
A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek az iraki piacgazdaság kialakítása érdekében a befektetési környezet javítása, a gazdasági tevékenységek diverzifikálása, a privatizációs programmal való előrehaladás révén, valamint a magánszektorban történő munkahelyteremtés felgyorsítását szolgáló egyéb feltételek javításán keresztül.
(1) A Felek az idegenforgalom kiegyensúlyozott és fenntartható fejlesztésének biztosítása és az ehhez kapcsolódó kérdések terén folytatott együttműködésük javítását célzó erőfeszítésekre szólítanak fel.
(2) A Felek ezért megállapodnak abban, hogy az idegenforgalom terén együttműködnek, különösen pedig az idegenforgalmi ágazat intézményi keretének szervezésével, valamint a turisztikai vállalkozások működésének környezetével kapcsolatos információ, tapasztalatok és legjobb gyakorlatok egymás közötti cseréjében.
A Felek együttműködnek szabványaiknak és szabályzatainak a közelítésében, különösen:
a) az iraki pénzügyi szektor erősítése érdekében;
b) az iraki banki, biztosítási és egyéb pénzügyi szektorok könyvviteli, felügyeleti és szabályozói rendszereinek javítása érdekében;
c) a hatályos vagy előkészítés alatt álló, vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatos információk cseréje;
d) kompatibilis ellenőrzési rendszerek kidolgozása.
(1) A Felek a jogérvényesülés, a szabadság és a biztonság terén folytatott együttműködésük során folyamatos elkötelezettséget mutatnak a jogállamiság elve mellett, és különös jelentőséget tulajdonítanak a jogállamiság előmozdításának, ideértve a bírói testület függetlenségét, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, valamint a tisztességes eljáráshoz való jogot.
(2) A Felek együttműködnek a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás területén működő intézmények továbbfejlesztésében, ideértve a kapacitásépítést is.
(1) A Felek megállapodnak abban, hogy fejlesztik igazságügyi együttműködésüket polgári ügyekben, különösen a polgári igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos többoldalú egyezmények megerősítését és végrehajtását illetően, ideértve a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia egyezményeit a nemzetközi jogi együttműködés és jogviták, valamint a gyermekek védelme terén.
(2) A Felek megállapodnak abban, hogy – amennyiben lehetséges – megkönnyítik és ösztönzik a polgári és kereskedelmi jogviták rendezésének alternatív eszközeit az alkalmazandó nemzetközi jogi okmányoknak megfelelően.
(3) A büntetőügyeket illetően a Felek törekedni fognak a kölcsönös jogsegély és a kiadatás területén folytatott igazságügyi együttműködés fokozására. Ez adott esetben magában foglalná az Egyesült Nemzetek Szervezete vonatkozó nemzetközi jogi okmányaihoz – ezek között az e megállapodás 7. cikkében említett Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumához – való csatlakozást, valamint ezek végrehajtását.
(1) A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a személyes adatok fokozottabb védelme érdekében a legszigorúbb nemzetközi szabványoknak megfelelően, amint azt a számítógépesített személyes adatfájlok szabályozására vonatkozó ENSZ-iránymutatás (az ENSZ Közgyűlés 1990. december 14-i 45/95 határozata) is tartalmazza.
(2) A személyes adatok védelmével kapcsolatos együttműködés magában foglalhatja többek között az információ- és tapasztalatcsere formájában történő technikai segítségnyújtást.
(1) A Felek ismételten megerősítik a területeik közötti migrációs hullámok közös kezelésének a fontosságát. Az együttműködés javítása céljából átfogó párbeszédet kezdeményeznek a migrációval kapcsolatos kérdésekről, beleértve az illegális migrációt, az embercsempészetet és az emberkereskedelmet, valamint a migrációval kapcsolatos kérdéseknek a migránsok származási térségei gazdasági és társadalmi fejlesztését célzó nemzeti stratégiákba való beépítését.
(2) Az együttműködés alapját a szükségleteknek a Felek közötti kölcsönös konzultáció keretében történő felmérése képezi, az együttműködés a hatályban lévő uniós és nemzeti jogszabályoknak megfelelően történik. Az együttműködés különösen az alábbiakra összpontosít:
a) a migrációs jelenség előidéző okai;
b) a nemzetközi védelemről szóló nemzeti törvények és gyakorlatok kialakítása és végrehajtása, a menekültek jogállásáról szóló, 1951. évi genfi egyezmény és 1967. évi jegyzőkönyv rendelkezéseire tekintettel, illetve minden további regionális vagy nemzetközi jogi okmány rendelkezéseinek végrehajtása a „visszaküldés tilalma” elvének tiszteletben tartása céljából, elismerve azt, hogy Irak még nem Részes Fele a menekültek jogállásáról szóló 1951. évi Genfi Egyezménynek és az 1967-es Jegyzőkönyvnek, de szem előtt tartja a jövőbeni csatlakozás lehetőségét;
c) a beutazás és tartózkodás engedélyezésére vonatkozó szabályok, továbbá a befogadott személyek jogai és jogállása, az adott ország területén jogszerűen tartózkodó más állampolgárságú személyekkel szembeni méltányos bánásmód és e személyek beilleszkedése, oktatás és képzés, a rasszizmussal és az idegengyűlölettel szembeni intézkedések;
d) hatékony megelőzésen alapuló politika kialakítása az illegális migráció és az embercsempészet és -kereskedelem ellen, beleértve annak tanulmányozását, hogy hogyan lehet harcolni a embercsempészek és emberkereskedők hálózatai és szervezetei ellen és hogyan lehet e kereskedelem ellen megvédeni annak áldozatait;
e) valamely ország területén jogellenesen tartózkodó személyek emberséges és tisztességes körülmények között történő visszaküldése, ideértve azok önkéntes visszatérésének előmozdítását, továbbá az ilyen személyek visszafogadása a (3) bekezdésnek megfelelően;
f) a vízumok területén a schengeni vívmányok keretében közös érdekű kérdések;
g) a határigazgatás és -ellenőrzés területe, különösen ami a szervezést, a képzést, a legjobb gyakorlatokat és a helyszínen alkalmazott egyéb intézkedéseket illeti, továbbá adott esetben berendezés rendelkezésre bocsátása, figyelembe véve ugyanakkor az ilyen berendezések kettős felhasználásának lehetőségét.
(3) Az illegális bevándorlás megelőzését és ellenőrzését célzó együttműködés keretében a Felek megállapodnak, hogy illegális emigránsaikat visszafogadják. E célból:
a) Irak vállalja, hogy az Európai Unió valamely tagállamának kérésére és minden más formalitás nélkül visszafogadja azon állampolgárait, akik eleve nem, vagy már nem felelnek meg az Európai Unió valamely tagállamának területére való belépés vagy tartózkodás hatályos feltételeinek;
b) és az Európai Unió minden egyes tagállama vállalja, hogy Irak kérésére és minden más formalitás nélkül visszafogadja azon állampolgárait, akik eleve nem, vagy már nem felelnek meg az Irak területére való belépés vagy tartózkodás hatályos feltételeinek.
(4) Az Európai Unió tagállamai és Irak ellátják állampolgáraikat megfelelő azonosító okmányokkal az ilyen célú utazás lehetővé tétele érdekében. Amennyiben a visszafogadandó személy nem rendelkezik az állampolgárságát bizonyító okmányokkal vagy más bizonyítékkal, az érintett tagállam vagy Irak illetékes diplomáciai és konzuli képviseletei Irak vagy az érintett tagállam kérelmére lépéseket tesznek a személy meghallgatása érdekében, állampolgárságának megállapítása céljából.
(5) E tekintetben a Felek megállapodnak abban, hogy a 122. cikkben meghatározott Felek bármelyikének kérésére és a lehető legrövidebb időn belül megkötnek egy, az illegális migráció megelőzéséről és ellenőrzéséről szóló megállapodást, amely mindkét Fél egyetértése esetén szabályozza a visszafogadással kapcsolatos konkrét eljárásokat és amely más országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek a visszafogadására is kiterjed.
(6) Az e területen folytatott együttműködésre a Feleknek a vonatkozó nemzetközi jogból és nemzetközi humanitárius jogból eredő jogai, kötelezettségei és felelősségei teljes mértékű tiszteletben tartása mellett kerül sor.
A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek és hozzájárulnak a szervezett bűnözés, a gazdasági és pénzügyi bűncselekmények, a korrupció, a hamisítás és az illegális műveletek elleni küzdelemhez azáltal, hogy teljes mértékben betartják az e területen hatályos kölcsönös nemzetközi kötelezettségeiket, többek között a korrupcióból származó eszközök vagy pénzeszközök visszaszerzése terén folytatott hatékony együttműködéssel kapcsolatban. A Felek előmozdítják az ENSZ nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményének és jegyzőkönyveinek, valamint az ENSZ korrupcióellenes egyezményének végrehajtását.
(1) A Felek megállapodnak abban, hogy fel kell lépniük és együtt kell működniük annak érdekében, hogy ne lehessen pénzügyi rendszereiket bűncselekményekből – például a drogkereskedelemből és a korrupcióból – származó bevételek tisztára mosására, valamint a terrorizmus finanszírozására használni.
(2) A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a szabályozás kidolgozása és végrehajtása, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet szolgáló mechanizmusok hatékony működésére irányuló technikai és adminisztratív segítségnyújtásban. Ez az együttműködés kiterjed a bűncselekményből származó eszközök vagy pénzeszközök visszaszerzésére.
(3) Az együttműködés a Felek jogszabályai keretében lehetővé teszi a vonatkozó információk cseréjét, valamint a pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó Pénzügyi Akció Munkacsoport (a továbbiakban: FATF), az Unió és az e területen tevékenykedő érintett nemzetközi testületek által elfogadottakkal egyenértékű, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemhez szükséges megfelelő előírások elfogadását.
(1) A Felek célja, hogy vonatkozó törvényeikkel és rendeleteikkel összhangban csökkentsék a tiltott kábítószerek kínálatát, kereskedelmét és keresletét, valamint a kábítószerfogyasztókra és a társadalom egészére gyakorolt hatását, és eredményesebben akadályozzák meg a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott előállítására felhasznált kémiai prekurzorok ilyen célú alkalmazását. Együttműködésük során a Felek biztosítják, hogy e cél elérése érdekében átfogó és kiegyensúlyozott megközelítést alkalmaznak a piacok jogi szabályozása, valamint az illetékes hatóságok – ideértve az egészségügyi, az oktatási, a szociális, a bűnüldözési és az igazságszolgáltatási szektorban működőket is – közötti hatékony fellépés és koordináció révén.
(2) A Felek megállapodnak az együttműködés módjaiban, amelyekkel ezek a célkitűzések megvalósíthatók. A fellépéseknek azokon a közösen elfogadott elveken kell alapulniuk, amelyek összhangban állnak a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, azaz az ENSZ Közgyűlésének huszadik, 1998. júniusi, a kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó különleges ülésén jóváhagyott, a kábítószer-fogyasztás csökkentésével kapcsolatos iránymutatásokra vonatkozó politikai nyilatkozatával és különleges nyilatkozatával.
(1) A Felek vállalják, hogy előmozdítják a kétoldalú együttműködést a kultúra területén a kölcsönös megértés javítása és a Felek közötti kulturális kapcsolatok elősegítése céljából.
(2) A Felek támogatják az információ és a szakértelem cseréjét, valamint a fokozott kapacitásépítéshez hozzájáruló kezdeményezéseket, különösen a kulturális örökség megőrzése tekintetében.
(3) A Felek fokozzák az együttműködést a kulturális javakkal folytatott tiltott kereskedelem elleni küzdelem terén, összhangban az ENSZ Biztonsági Tanács Irakról szóló idevágó határozataival. A Felek előmozdítják az olyan vonatkozó nemzetközi megállapodások megerősítését és hatékony végrehajtását, mint a kulturális javak jogtalan importjának, exportjának és tulajdonjog-átruházásának tilalmát és megakadályozását szolgáló eszközökről szóló, 1970. évi UNESCO-egyezmény.
(4) A Felek ösztönzik a kultúrák közötti párbeszédet az egyének, a kulturális intézmények, valamint az Unió és Irak szervezett civil társadalmát képviselő szervezetek között.
(5) A Felek koordinálják a nemzetközi fórumokon, ideértve az UNESCO és/vagy más nemzetközi testületek keretében tett erőfeszítéseiket a kulturális sokféleség előmozdítása céljából, különösen a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezmény megerősítése és végrehajtását illetően.
(1) A Felek megállapodnak abban, hogy az együttműködésnek elő kell segítenie és támogatnia kell Irak stabilitását és regionális integrációját. E célból a Felek megállapodnak abban, hogy előmozdítják az Irakkal, annak szomszédos országaival és a más regionális partnerekkel ápolt kapcsolatok erősítését célzó tevékenységeket.
(2) A Felek megállapodnak abban, hogy a közöttük folytatott együttműködés kiterjedhet az ugyanazon régió más országaival kötött együttműködési megállapodások szerinti intézkedésekre, feltéve, hogy az ilyen intézkedések összeegyeztethetők ezzel a megállapodással és a Felek érdekeit szolgálják.
(3) Anélkül, hogy bármely területet kizárnák, a Felek megállapodnak, hogy a következő intézkedésekre külön figyelmet fordítanak:
a) a régión belüli kereskedelem előmozdítása;
b) regionális intézmények és a releváns regionális szervezetek keretében létrehozott közös projektek és kezdeményezések támogatása.
(1) Ezennel létrejön az együttműködési tanács, amely felügyeli e megállapodás végrehajtását. Az együttműködési tanács miniszteri szinten ül össze évente egy alkalommal. Az együttműködési tanács megvizsgálja a megállapodás keretében felmerülő valamennyi nagyobb jelentőségű kérdést, valamint az e megállapodás célkitűzéseinek elérése szempontjából közös érdekű, egyéb kétoldalú és nemzetközi kérdéseket. Az együttműködési tanács a két Fél közötti megállapodással megfelelő ajánlásokat is tehet.
(2) Az együttműködési tanács a Felek képviselőiből áll.
(3) Az együttműködési tanács maga állapítja meg eljárási szabályzatát.
(4) A Felek bármelyike bármilyen, az e megállapodás alkalmazására vagy értelmezésére vonatkozó vitás kérdést az együttműködési tanács elé terjeszthet.
(5) Az együttműködési tanács a vitás kérdést ajánlással rendezheti.
(6) E cikk rendelkezései semmilyen módon nem befolyásolják és nem érintik az e megállapodás II. címe szerinti vitarendezésre vonatkozó különös rendelkezéseket.
(1) Ezennel létrejön az együttműködési bizottság, mely a Felek képviselőiből áll, és feladata az együttműködési tanács segítése a feladatai ellátásában.
(2) Az együttműködési tanács dönthet egyéb olyan szakosodott albizottság vagy testület felállításáról, amely segítheti feladatai ellátásában, és meghatározza az ilyen bizottságok vagy testületek összetételét, feladatait és működésének módját.
(1) Ezennel létrejön a parlamenti együttműködési bizottság. E fórum az Iraki Parlament és az Európai Parlament tagjai számára biztosít lehetőséget a találkozásra és a véleménycserére.
(2) A parlamenti együttműködési bizottság egyrészről az Európai Parlament tagjaiból, másrészről pedig az iraki parlament tagjaiból áll.
(3) A parlamenti együttműködési bizottságot tájékoztatják az együttműködési tanács ajánlásairól.
(4) A parlamenti együttműködési bizottság ajánlásokat tehet az együttműködési tanácsnak.
Az e megállapodás keretében végzett együttműködés megkönnyítése érdekében a Felek megállapodnak abban, hogy a Felek belső szabályaival és rendelkezéseivel összhangban az együttműködés végrehajtásában részt vevő, megfelelően meghatalmazott szakértőket és tisztviselőket felruházzák a működésük ellátásához szükséges eszközökkel.
E megállapodást kell alkalmazni egyrészről az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálya alá eső területeken, az említett szerződésekben meghatározott feltételek szerint, másrészről pedig Irak területén.
(1) E megállapodás azt a napot követő hónap első napján lép hatályba, amelyen a letéteményes kézhez veszi a Felek utolsó értesítéseit az ehhez szükséges eljárások befejezéséről.
(2) Ez a megállapodás tízéves időtartamra szól. E megállapodás évente automatikusan megújul, kivéve, ha az egyik Fél hat hónappal a lejárat napja előtt felmondja azt. A megállapodás az értesítés másik Fél általi kézhezvétele után hat hónappal szűnik meg. A megszűnés nem érinti az értesítés kézhezvételét megelőzően, az e megállapodás szerint megkezdett, folyamatban levő projekteket.
(1) A 116. cikk ellenére, az Unió és Irak megállapodnak abban, hogy alkalmazzák az e megállapodás 2. cikkét, II. címét, III. címét és V. címét attól a naptól számított harmadik hónap első napjától kezdődően, amelyik napon az Unió és Irak értesítést küldött egymás számára arról, hogy az erre a célra szükséges eljárásokat befejezték. Az értesítéseket az Európai Unió Tanácsa főtitkárához kell megküldeni, aki e megállapodás letéteményese.
(2) Abban az esetben, ha az (1) bekezdés szerint a megállapodásnak valamely rendelkezését a Felek a megállapodás hatálybalépését megelőzően alkalmazzák, akkor az ilyen rendelkezésre utaló minden hivatkozás a megállapodás hatálybalépése vonatkozásában azt a napot jelenti, amelyik naptól kezdődően a Felek megállapodása alapján azt a rendelkezést az (1) bekezdésben előírtak szerint alkalmazzák.
Az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken, és azok egyes rendelkezéseinek sérelme nélkül:
a) az Irak által az Uniót illetően megtett intézkedések nem idézhetnek elő hátrányos megkülönböztetést a tagállamok, azok állampolgárai, vállalatai vagy társaságai között;
b) az Unió által Irakot illetően megtett intézkedések nem idézhetnek elő hátrányos megkülönböztetést Irak állampolgárai, vállalatai vagy társaságai között.
(1) A Felek a megállapodást közös megegyezéssel módosíthatják, felülvizsgálhatják és bővíthetik az együttműködés fokozása érdekében, többek között úgy, hogy azt az egyes területekre vagy tevékenységekre vonatkozóan megállapodásokkal vagy jegyzőkönyvekkel egészítik ki.
(2) E megállapodás végrehajtását illetően bármelyik Fél javaslattal állhat elő az együttműködés körének bővítésére, figyelembe véve a megállapodás alkalmazásában szerzett tapasztalatokat. Az e megállapodás szerinti együttműködés bármilyen kiterjesztéséről az együttműködési tanács dönt.
(1) Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül sem e megállapodás, sem az e megállapodás alapján hozott intézkedések nem érintik a tagállamok arra vonatkozó hatáskörét, hogy kétoldalú együttműködési tevékenységeket folytassanak Irakkal, vagy adott esetben új együttműködési megállapodásokat kössenek Irakkal.
(2) E megállapodás nem érinti a Felek által harmadik féllel szemben vállalt kötelezettségek teljesítése vagy végrehajtását.
(1) A Felek minden olyan általános vagy egyedi intézkedést meghoznak, amely az e megállapodásban foglalt kötelezettségeik teljesítéséhez szükségesek, valamint gondoskodnak arról, hogy azok megfeleljenek az e megállapodásban megállapított célkitűzéseknek.
(2) Ha valamelyik Fél úgy véli, hogy a másik Fél nem teljesítette az e megállapodás szerinti valamely kötelezettségét, megfelelő intézkedéseket hozhat. Ezt megelőzően, 30 napon belül be kell nyújtania az együttműködési tanácshoz minden olyan vonatkozó információt, amely a helyzet alapos vizsgálatához szükséges, a Felek számára elfogadható megoldás megtalálása érdekében.
Az intézkedések kiválasztásakor előnyben kell részesíteni azokat, amelyek a legkevésbé zavarják az e megállapodásban foglaltak érvényesülését. A másik Fél kérelme esetén az ilyen intézkedésekről azonnal értesíteni kell az együttműködési tanácsot, és az együttműködési tanácson belül konzultálni kell azokról.
(3) A (2) bekezdéstől eltérve bármelyik Fél – a nemzetközi jognak megfelelően – haladéktalanul megfelelő intézkedéseket hozhat a következő esetekben:
a) e megállapodásnak a nemzetközi jog általános szabályai által nem szankcionált felmondása;
b) e megállapodás 2. cikkében és 5. cikkében említett lényeges elemek másik Fél általi megsértése.
A másik Fél kérheti egy sürgős ülés keretében a Felek 15 napon belüli összehívását a helyzet alapos vizsgálata és a Felek számára elfogadható megoldás megtalálása érdekében.
(4) A (2) bekezdéstől eltérően ha valamely Fél úgy véli, hogy egy másik Fél elmulasztotta egy, az e megállapodás II. címe szerinti kötelezettségének teljesítését, kizárólag az e megállapodás II. címének VI. szakaszában megállapított vitarendezési eljárásokhoz fog folyamodni, és azokhoz tartja magát.
E megállapodás alkalmazásában a „Felek” kifejezés egyrészt hatásköreikkel összhangban az Uniót vagy tagállamait, illetve az Uniót és tagállamait, másrészt Irakot jelenti.
E megállapodás angol, arab, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven két példányban került megszövegezésre, a szövegek mindegyike egyaránt hiteles. Elletnmondás esetén arra a nyelvre, nevezetesen az angolra, kell hivatkozni, amelyen a megállapodást tárgyalták.
E megállapodáshoz tartozó mellékletek, függelékek, jegyzőkönyvek és megjegyzések a megállapodás szerves részét képezik.
Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizenkettedik év május havának tizenegyedik napján.
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,
A CSEH KÖZTÁRSASÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,
A LETT KÖZTÁRSASÁG,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,
MÁLTA,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
ROMÁNIA,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA
| Az Európai Unió | Iraki Köztársaság |
1. almelléklet
Központi kormányzati szervek, amelyek beszerzéseiket e megállapodás II. címe V. szakasza II. fejezetének rendelkezéseivel összhangban folytatják le
Áruk
Értékhatárok SDR 130 000
Szolgáltatások (a 3. almellékletben meghatározottak szerint)
Értékhatárok SDR 130 000
Építési szolgáltatások (a 4. almellékletben meghatározottak szerint)
Értékhatárok SDR 5 000 000
Irak vállalásai
1. Valamennyi központi kormányzati intézmény, ideértve bármely központi kormányzati intézménynek alárendelt intézményt és minden más intézményt, amelyek beszerzési politikái a központi kormányzat és minden más intézmény ellenőrzése alá tartoznak, azoktól függenek, vagy azok befolyása alatt állnak, amelyek beszerzési politikáit a központi kormányzat finanszírozza vagy amelyek irányítása a központi kormányzat felügyelete alatt áll.
2. Ezen intézmények indikatív listája (a pontos megnevezések változhatnak):
Mezőgazdasági Minisztérium
Hírközlési Minisztérium
Nemzeti Hírközlési és Média Bizottság
Közintegritási Bizottság
Kulturális Minisztérium
Védelmi Minisztérium
Migrációs Minisztérium
Oktatási Minisztérium
Villamosenergia-ügyi Minisztérium
Környezetvédelmi Minisztérium
Pénzügyminisztérium
Külügyminisztérium
Egészségügyi Minisztérium
Felsőoktatási és Tudományos Kutatási Minisztérium
Építés- és Lakásügyi Minisztérium (és valamennyi alárendelt intézménye)
Emberi Jogi Minisztérium
Ipari és Ásványügyi Minisztérium (és valamennyi alárendelt intézménye)
Belügyminisztérium
Igazságügyi Minisztérium
Munkaügyi és Szociális Minisztérium
Önkormányzati és Közmunkaügyi Minisztérium
Olajügyi Minisztérium
Tervezési és Fejlesztési Együttműködési Minisztérium
Tudomány és Technológiai Minisztérium
Kereskedelmi Minisztérium
Közlekedési Minisztérium
Vízügyi Minisztérium
Ifjúsági és Sportminisztérium
Turizmussal és Régiségekkel Foglalkozó Minisztérium
Vidéki Kérdésekkel Foglalkozó Minisztérium
Nőügyekkel Foglalkozó Minisztérium
Irak Központi Bankja
Állami egyetemek
Az Unió vállalásai
Az Unió intézményei:
1. Az Európai Unió Tanácsa
2. Európai Bizottság
A tagállamok ajánlatkérői:
1. Valamennyi központi kormányzati minisztérium és közjogi testület
Az Unió tekintetében közjogi intézmény minden olyan intézmény,
– amely abból a meghatározott célból jött létre, hogy kielégítse a közérdekeket, és amelynek nincs kereskedelmi vagy ipari termelési rendeltetése, és
– jogi személyiséggel rendelkezik, és
– amelyet többségi részben az állam, vagy a területi vagy a települési önkormányzat, vagy egyéb közjogi intézmény finanszíroz; vagy amelynek irányítása ezen intézmények felügyelete alatt áll; vagy amelynek olyan ügyviteli testülete, igazgatósága vagy felügyelőbizottsága van, amely tagjainak több mint a felét az állam, a területi vagy a települési önkormányzat, vagy egyéb közjogi intézmény nevezi ki.
2. A következő központi kormányzati intézmények ezen megállapodás II. címe V. szakaszának II. fejezete rendelkezéseivel összhangban folytatják le beszerzéseiket (indikatív lista):
AZ EK KÖZBESZERZÉSI IRÁNYELVE SZERINT KÖZPONTI KORMÁNYZATI HATÓSÁGNAK MINŐSÜLŐ AJÁNLATKÉRŐK INDIKATÍV LISTÁJA
Belgium
| 1. Services publics fédéraux (Ministries): | 1. Federale Overheidsdiensten (ministries): | |
| SPF Chancellerie du Premier Ministre; | FOD Kanselarij van de Eerste Minister; | |
| SPF Personnel et organisation; | FOD Personeel en Organisatie; | |
| SPF Budget et Contrőle de la Gestion; | FOD Budget en Beheerscontrole; | |
| SPF Technologie de l’information et de la communication (Fedict); | FOD Informatie- en Communicatietechnologie (Fedict); | |
| SPF Affaires étrangères, commerce extérieur et coopération au développement; | FOD Buitenlandse Zaken, Buitenlandse Handel en Ontwikkelingssamenwerking; | |
| SPF Intérieur; | FOD Binnenlandse Zaken; | |
| SPF Finances; | FOD Financiën; | |
| SPF Mobilité et transports; | FOD Mobiliteit en Vervoer; | |
| SPF Emploi, travail et concertation sociale; | FOD Werkgelegenheid, Arbeid en Sociaal overleg | |
| SPF Sécurité Sociale et institutions publiques de sécurité sociale; | FOD Sociale Zekerheid en Openbare Instellingen van Sociale Zekerheid | |
| SPF Santé publique, sécurité de la chaîne alimentaire et environnement; | FOD Volksgezondheid, Veiligheid van de Voedselketen en Leefmilieu; | |
| SPF Justice; | FOD Justitie; | |
| SPF Economie, PME, classes moyennes et energie; | FOD Economie, KMO, Middenstand en Energie; | |
| Ministère de la Défense; | Ministerie van Defensie; | |
| Service public de programmation Intégration sociale, lutte contre la pauvreté et economie sociale; | Programmatorische Federale Overheidsdienst Maatschappelijke Integratie, Armoedsbestrijding en Sociale Economie; | |
| Service public fédéral de programmation Développement durable; | Programmatorische Federale Overheidsdienst Duurzame Ontwikkeling; | |
| Service public fédéral de programmation Politique scientifique. | Programmatorische Federale Overheidsdienst Wetenschapsbeleid. | |
| 2. Régie des Bâtiments: | 2. Regie der Gebouwen: | |
| Office national de Sécurité sociale; | Rijksdienst voor Sociale Zekerheid; | |
| Institut national d’Assurance sociales pour travailleurs indépendants; | Rijksinstituut voor de Sociale Verzekeringen der Zelfstandigen; | |
| Institut national d’Assurance Maladie-Invalidité; | Rijksinstituut voor Ziekte- en Invaliditeitsverzekering; | |
| Office national des Pensions; | Rijksdienst voor Pensioenen; | |
| Caisse auxiliaire d’Assurance Maladie-Invalidité; | Hulpkas voor Ziekte-en Invaliditeitsverzekering; | |
| Fond des Maladies professionnelles; | Fonds voor Beroepsziekten; | |
| Office national de l’Emploi. | Rijksdienst voor Arbeidsvoorziening. |
Bulgária
– Администрация на Народното събрание
– Aдминистрация на Президента
– Администрация на Министерския съвет
– Конституционен съд
– Българска народна банка
– Министерство на външните работи
– Министерство на вътрешните работи
– Министерство на държавната администрация и административната реформа
– Министерство на извънредните ситуации
– Министерство на земеделието и храните
– Министерство на здравеопазването
– Министерство на икономиката и енергетиката
– Министерство на културата
– Министерство на образованието и науката
– Министерство на околната среда и водите
– Министерство на отбраната
– Министерство на правосъдието
– Министерство на регионалното развитие и благоустройството
– Министерство на транспорта
– Министерство на труда и социалната политика
– Министерство на финансите
Jogszabállyal vagy minisztertanácsi határozattal létrehozott állami ügynökségek, állami bizott ságok, végrehajtó ügynökségek és egyéb állami hivatalok, amelyek a végrehajtó hatalom gyakorlásához kapcsolódó feladatot látnak el:
– Агенция за ядрено регулиране
– Висша атестационна комисия
– Държавна комисия за енергийно и водно регулиране
– Държавна комисия по сигурността на информацията
– Комисия за защита на конкуренцията
– Комисия за защита на личните данни
– Комисия за защита от дискриминация
– Комисия за регулиране на съобщенията
– Комисия за финансов надзор
– Патентно ведомство на Република България
– Сметна палата на Република България
– Агенция за приватизация
– Агенция за следприватизационен контрол
– Български институт по метрология
– Държавна агенция „Архиви”
– Държавна агенция „Държавен резерв и военновременни запаси”
– Държавна агенция „Национална сигурност”
– Държавна агенция за бежанците
– Държавна агенция за българите в чужбина
– Държавна агенция за закрила на детето
– Държавна агенция за информационни технологии и съобщения
– Държавна агенция за метрологичен и технически надзор
– Държавна агенция за младежта и спорта
– Държавна агенция по горите
– Държавна агенция по туризма
– Държавна комисия по стоковите борси и тържища
– Институт по публична администрация и европейска интеграция
– Национален статистически институт
– Национална агенция за оценяване и акредитация
– Националната агенция за професионално образование и обучение
– Национална комисия за борба с трафика на хора
– Агенция „Митници”
– Агенция за държавна и финансова инспекция
– Агенция за държавни вземания
– Агенция за социално подпомагане
– Агенция за хората с увреждания
– Агенция по вписванията
– Агенция по геодезия, картография и кадастър
– Агенция по енергийна ефективност
– Агенция по заетостта
– Агенция по обществени поръчки
– Българска агенция за инвестиции
– Главна дирекция „Гражданска въздухоплавателна администрация”
– Дирекция „Материално-техническо осигуряване и социално обслужване” на Министерство на вътрешните работи
– Дирекция „Оперативно издирване” на Министерство на вътрешните работи
– Дирекция „Финансово-ресурсно осигуряване” на Министерство на вътрешните работи
– Дирекция за национален строителен контрол
– Държавна комисия по хазарта
– Изпълнителна агенция „Автомобилна администрация”
– Изпълнителна агенция „Борба с градушките”
– Изпълнителна агенция „Българска служба за акредитация”
– Изпълнителна агенция „Военни клубове и информация”
– Изпълнителна агенция „Главна инспекция по труда”
– Изпълнителна агенция „Държавна собственост на Министерството на отбраната”
– Изпълнителна агенция „Железопътна администрация”
– Изпълнителна агенция „Изпитвания и контролни измервания на въоръжение, техника и имущества”
– Изпълнителна агенция „Морска администрация”
– Изпълнителна агенция „Национален филмов център”
– Изпълнителна агенция „Пристанищна администрация”
– Изпълнителна агенция „Проучване и поддържане на река Дунав”
– Изпълнителна агенция „Социални дейности на Министерството на отбраната”
– Изпълнителна агенция за икономически анализи и прогнози
– Изпълнителна агенция за насърчаване на малките и средни предприятия
– Изпълнителна агенция по лекарствата
– Изпълнителна агенция по лозата и виното
– Изпълнителна агенция по околна среда
– Изпълнителна агенция по почвените ресурси
– Изпълнителна агенция по рибарство и аквакултури
– Изпълнителна агенция по селекция и репродукция в животновъдството
– Изпълнителна агенция по сортоизпитване, апробация и семеконтрол
– Изпълнителна агенция по трансплантация
– Изпълнителна агенция по хидромелиорации
– Комисията за защита на потребителите
– Контролно-техническата инспекция
– Национален център за информация и документация
– Национален център по радиобиология и радиационна защита
– Национална агенция за приходите
– Национална ветеринарномедицинска служба
– Национална служба „Полиция”
– Национална служба „Пожарна безопасност и защита на населението”
– Национална служба за растителна защита
– Национална служба за съвети в земеделието
– Национална служба по зърното и фуражите
– Служба „Военна информация”
– Служба „Военна полиция”
– Фонд „Републиканска пътна инфраструктура”
– Авиоотряд 28
Cseh Köztársaság
– Ministerstvo dopravy
– Ministerstvo financí
– Ministerstvo kultury
– Ministerstvo obrany
– Ministerstvo pro místní rozvoj
– Ministerstvo práce a sociálních věcí
– Ministerstvo průmyslu a obchodu
– Ministerstvo spravedlnosti
– Ministerstvo školství, mládeže a tělovýchovy
– Ministerstvo vnitra
– Ministerstvo zahraničních věcí
– Ministerstvo zdravotnictví
– Ministerstvo zemědělství
– Ministerstvo životního prostředí
– Poslanecká sněmovna PČR
– Senát PČR
– Kancelář prezidenta
– Český statistický úřad
– Český úřad zeměměřičský a katastrální
– Úřad průmyslového vlastnictví
– Úřad pro ochranu osobních údajů
– Bezpečnostní informační služba
– Národní bezpečnostní úřad
– Česká akademie věd
– Vězeňská služba
– Český báňský úřad
– Úřad pro ochranu hospodářské soutěže
– Správa státních hmotných rezerv
– Státní úřad pro jadernou bezpečnost
– Česká národní banka
– Energetický regulační úřad
– Úřad vlády České republiky
– Ústavní soud
– Nejvyšší soud
– Nejvyšší správní soud
– Nejvyšší státní zastupitelství
– Nejvyšší kontrolní úřad
– Kancelář Veřejného ochránce práv
– Grantová agentura České republiky
– Státní úřad inspekce práce
– Český telekomunikační úřad
Dánia
– Folketinget
– Rigsrevisionen
– Statsministeriet
– Udenrigsministeriet
– Beskæftigelsesministeriet
5 styrelser og institutioner (5 ügynökség és intézmény)
– Domstolsstyrelsen
– Finansministeriet
5 styrelser og institutioner (5 ügynökség és intézmény)
– Forsvarsministeriet
5 styrelser og institutioner (5 ügynökség és intézmény)
– Ministeriet for Sundhed og Forebyggelse
Adskillige styrelser og institutioner, herunder Statens Serum Institut (Különböző ügynökségek és intézmények, beleértve az Állami Oltóanyag Intézetet)
– Justitsministeriet
– Rigspolitichefen, anklagemyndigheden samt 1 direktorat og et antal styrelser (rendőrfőkapitány, államügyész, 1 igazgatóság és több ügynökség)
– Kirkeministeriet
10 stiftsøvrigheder (10 egyházmegyei hatóság)
– Kulturministeriet – Kulturális Minisztérium
4 styrelser samt et antal statsinstitutioner (4 igazgatóság és több intézmény)
– Miljøministeriet
5 styrelser (5 ügynökség)
– Ministeriet for Flygtninge, Invandrere og Integration
1 styrelse (1 ügynökség)
– Ministeriet for Fødevarer, Landbrug og Fiskeri
4 direktoraterog institutioner (4 igazgatóság és intézmény)
– Ministeriet for Videnskab, Teknologi og Udvikling
Adskillige styrelser og institutioner, Forskningscenter Risø og Statens uddannelsesbygninger (Több hivatal és intézmény, beleértve a Risoe Országos Laboratóriumot, valamint a dániai országos kutató és oktatási intézményeket)
– Skatteministeriet
1 styrelse og institutioner (1 ügynökség és több intézmény)
– Velfærdsministeriet
3 styrelser og institutioner (3 ügynökség és több intézmény)
– Transportministeriet
7 styrelser og institutioner, herunder Øresundsbrokonsortiet (7 ügynökség és intézmény, köztük a Øresundsbrokonsortiet)
– Undervisningsministeriet
3 styrelser, 4 undervisningsinstitutioner og 5 andre institutioner (3 ügynökség, 4 oktatási intézmény, 5 egyéb intézmény)
– Økonomi- og Erhvervsministeriet
Adskilligestyrelser og institutioner (több ügynökség és intézmény)
– Klima- og Energiministeriet
3 styrelse og institutioner (3 ügynökség és intézmény)
Németország
– Auswärtiges Amt
– Bundeskanzleramt
– Bundesministerium für Arbeit und Soziales
– Bundesministerium für Bildung und Forschung
– Bundesministerium für Ernährung, Landwirtschaft und Verbraucherschutz
– Bundesministerium der Finanzen
– Bundesministerium des Innern (kizárólag polgári célú árucikkek)
– Bundesministerium für Gesundheit
– Bundesministerium für Familie, Senioren, Frauen und Jugend
– Bundesministerium der Justiz
– Bundesministerium für Verkehr, Bau und Stadtentwicklung
– Bundesministerium für Wirtschaft und Technologie
– Bundesministerium für wirtschaftliche Zusammenarbeit und Entwicklung
– Bundesministerium der Verteidigung (katonai célú áruk kivételével)
– Bundesministerium für Umwelt, Naturschutz und Reaktorsicherheit
Észtország
– Vabariigi Presidendi Kantselei;
– Eesti Vabariigi Riigikogu;
– Eesti Vabariigi Riigikohus;
– Riigikontroll;
– Õiguskantsler;
– Riigikantselei;
– Rahvusarhiiv;
– Haridus- ja Teadusministeerium;
– Justiitsministeerium;
– Kaitseministeerium;
– Keskkonnaministeerium;
– Kultuuriministeerium;
– Majandus- ja Kommunikatsiooniministeerium;
– Põllumajandusministeerium;
– Rahandusministeerium;
– Siseministeerium;
– Sotsiaalministeerium;
– Välisministeerium;
– Keeleinspektsioon;
– Riigiprokuratuur;
– Teabeamet;
– Maa-amet;
– Keskkonnainspektsioon;
– Metsakaitse- ja Metsauuenduskeskus;
– Muinsuskaitseamet;
– Patendiamet;
– Tarbijakaitseamet;
– Riigihangete Amet;
– Taimetoodangu Inspektsioon;
– Põllumajanduse Registrite ja Informatsiooni Amet;
– Veterinaar- ja Toiduamet
– Konkurentsiamet;
– Maksu –ja Tolliamet;
– Statistikaamet;
– Kaitsepolitseiamet;
– Kodakondsus- ja Migratsiooniamet;
– Piirivalveamet;
– Politseiamet;
– Eesti Kohtuekspertiisi Instituut;
– Keskkriminaalpolitsei;
– Päästeamet;
– Andmekaitse Inspektsioon;
– Ravimiamet;
– Sotsiaalkindlustusamet;
– Tööturuamet;
– Tervishoiuamet;
– Tervisekaitseinspektsioon;
– Tööinspektsioon;
– Lennuamet;
– Maanteeamet;
– Veeteede Amet;
– Julgestuspolitsei;
– Kaitseressursside Amet;
– Kaitseväe Logistikakeskus;
– Tehnilise Järelevalve Amet.
Írország
– President’s Establishment
– Houses of the Oireachtas – [Parliament]
– Department of the Taoiseach – [Prime Minister]
– Central Statistics Office
– Department of Finance
– Office of the Comptroller and Auditor General
– Office of the Revenue Commissioners
– Office of Public Works
– State Laboratory
– Office of the Attorney General
– Office of the Director of Public Prosecutions
– Valuation Office
– Office of the Commission for Public Service Appointments
– Public Appointments Service
– Office of the Ombudsman
– Chief State Solicitor’s Office
– Department of Justice, Equality and Law Reform
– Courts Service
– Prisons Service
– Office of the Commissioners of Charitable Donations and Bequests
– Department of the Environment, Heritage and Local Government
– Department of Education and Science
– Department of Communications, Energy and Natural Resources
– Department of Agriculture, Fisheries and Food
– Department of Transport
– Department of Health and Children
– Department of Enterprise, Trade and Employment
– Department of Arts, Sports and Tourism
– Department of Defence
– Department of Foreign Affairs
– Department of Social and Family Affairs
– Department of Community, Rural and Gaeltacht – [Gaelic – speaking regions] Affairs
– Arts Council
– National Gallery.
Görögország
– Υπουργείο Εσωτερικών;
– Υπουργείο Εξωτερικών;
– Υπουργείο Οικονοµίας και Οικονοµικών;
– Υπουργείο Ανάπτυξης;
– Υπουργείο Δικαιοσύνης;
– Υπουργείο Εθνικής Παιδείας και Θρησκευµάτων;
– Υπουργείο Πολιτισµού;
– Υπουργείο Υγείας και Κοινωνικής Αλληλεγγύης;
– Υπουργείο Περιβάλλοντος, Χωροταξίας και Δηµοσίων Έργων;
– Υπουργείο Απασχόλησης και Κοινωνικής Προστασίας;
– Υπουργείο Μεταφορών και Επικοινωνιών;
– Υπουργείο Αγροτικής Ανάπτυξης και Τροφίµων;
– Υπουργείο Εµπορικής Ναυτιλίας, Αιγαίου και Νησιωτικής Πολιτικής;
– Υπουργείο Μακεδονίας- Θράκης;
– Γενική Γραµµατεία Επικοινωνίας;
– Γενική Γραµµατεία Ενηµέρωσης;
– Γενική Γραµµατεία Νέας Γενιάς;
– Γενική Γραµµατεία Ισότητας;
– Γενική Γραµµατεία Κοινωνικών Ασφαλίσεων;
– Γενική Γραµµατεία Απόδηµου Ελληνισµού;
– Γενική Γραµµατεία Βιοµηχανίας;
– Γενική Γραµµατεία Έρευνας και Τεχνολογίας;
– Γενική Γραµµατεία Αθλητισµού;
– Γενική Γραµµατεία Δηµοσίων Έργων;
– Γενική Γραµµατεία Εθνικής Στατιστικής Υπηρεσίας Ελλάδος;
– Εθνικό Συµβούλιο Κοινωνικής Φροντίδας;
– Οργανισµός Εργατικής Κατοικίας;
– Εθνικό Τυπογραφείο;
– Γενικό Χηµείο του Κράτους;
– Ταµείο Εθνικής Οδοποιίας;
– Εθνικό Καποδιστριακό Πανεπιστήµιο Αθηνών;
– Αριστοτέλειο Πανεπιστήµιο Θεσσαλονίκης;
– Δηµοκρίτειο Πανεπιστήµιο Θράκης;
– Πανεπιστήµιο Αιγαίου;
– Πανεπιστήµιο Ιωαννίνων;
– Πανεπιστήµιο Πατρών;
– Πανεπιστήµιο Μακεδονίας;
– Πολυτεχνείο Κρήτης;
– Σιβιτανίδειος Δηµόσια Σχολή Τεχνών και Επαγγελµάτων;
– Αιγινήτειο Νοσοκοµείο;
– Αρεταίειο Νοσοκοµείο;
– Εθνικό Κέντρο Δηµόσιας Διοίκησης;
– Οργανισµός Διαχείρισης Δηµοσίου Υλικού;
– Οργανισµός Γεωργικών Ασφαλίσεων;
– Οργανισµός Σχολικών Κτιρίων;
– Γενικό Επιτελείο Στρατού;
– Γενικό Επιτελείο Ναυτικού;
– Γενικό Επιτελείο Αεροπορίας;
– Ελληνική Επιτροπή Ατοµικής Ενέργειας;
– Γενική Γραµµατεία Εκπαίδευσης Ενηλίκων;
– Υπουργείο Εθνικής Άµυνας;
– Γενική Γραµµατεία Εµπορίου.
Spanyolország
– Presidencia del Gobierno
– Ministerio de Asuntos Exteriores y de Cooperación
– Ministerio de Justicia
– Ministerio de Defensa
– Ministerio de Economía y Hacienda
– Ministerio del Interior
– Ministerio de Fomento
– Ministerio de Educación, Política Social y Deportes
– Ministerio de Industria, Turismo y Comercio
– Ministerio de Trabajo e Inmigración
– Ministerio de la Presidencia
– Ministerio de Administraciones Públicas
– Ministerio de Cultura
– Ministerio de Sanidad y Consumo
– Ministerio de Medio Ambiente y Medio Rural y Marino
– Ministerio de Vivienda
– Ministerio de Ciencia e Innovación
– Ministerio de Igualdad
Franciaország
1. Minisztériumok
– Services du Premier ministre
– Ministère chargé de la santé, de la jeunesse et des sports
– Ministère chargé de l’intérieur, de l’outre-mer et des collectivités territoriales
– Ministère chargé de la justice
– Ministère chargé de la défense
– Ministère chargé des affaires étrangères et européennes
– Ministère chargé de l’éducation nationale
– Ministère chargé de l’économie, des finances et de l’emploi
– Secrétariat d’Etat aux transports
– Secrétariat d’Etat aux entreprises et au commerce extérieur
– Ministère chargé du travail, des relations sociales et de la solidarité
– Ministère chargé de la culture et de la communication
– Ministère chargé du budget, des comptes publics et de la fonction publique
– Ministère chargé de l’agriculture et de la pêche
– Ministère chargé de l’enseignement supérieur et de la recherche
– Ministère chargé de l’écologie, du développement et de l’aménagement durables
– Secrétariat d’Etat à la fonction publique
– Ministère chargé du logement et de la ville
– Secrétariat d’Etat à la coopération et à la francophonie
– Secrétariat d’Etat à l’outre-mer
– Secrétariat d’Etat à la jeunesse, des sports et de la vie associative
– Secrétariat d’Etat aux anciens combattants
– Ministère chargé de l’immigration, de l’intégration, de l’identité nationale et du co-développement
– Secrétariat d’Etat en charge de la prospective et de l’évaluation des politiques publiques
– Secrétariat d’Etat aux affaires européennes,
– Secrétariat d’Etat aux affaires étrangères et aux droits de l’homme
– Secrétariat d’Etat à la consommation et au tourisme
– Secrétariat d’Etat à la politique de la ville
– Secrétariat d’Etat à la solidarité
– Secrétariat d’Etat en charge de l’industrie et de la consommation
– Secrétariat d’Etat en charge de l’emploi
– Secrétariat d’Etat en charge du commerce, de l’artisanat, des PME, du tourisme et des services
– Secrétariat d’Etat en charge de l’écologie
– Secrétariat d’Etat en charge du développement de la région-capitale
– Secrétariat d’Etat en charge de l’aménagement du territoire
2. Intézmények, független szervek és bírói szervek
– Présidence de la République
– Assemblée nationale
– Sénat
– Conseil constitutionnel
– Conseil économique et social
– Conseil supérieur de la magistrature
– Agence française contre le dopage
– Autorité de contrőle des assurances et des mutuelles
– Autorité de contrőle des nuisances sonores aéroportuaires
– Autorité de régulation des communications électroniques et des postes
– Autorité de sûreté nucléaire
– Autorité indépendante des marchés financiers
– Comité national d’évaluation des établissements publics à caractère scientifique, culturel et professionnel
– Commission d’accès aux documents administratifs
– Commission consultative du secret de la défense nationale
– Commission nationale des comptes de campagne et des financements politiques
– Commission nationale de contrőle des interceptions de sécurité
– Commission nationale de déontologie de la sécurité
– Commission nationale du débat public
– Commission nationale de l’informatique et des libertés
– Commission des participations et des transferts
– Commission de régulation de l’énergie
– Commission de la sécurité des consommateurs
– Commission des sondages
– Commission de la transparence financière de la vie politique
– Conseil de la concurrence
– Conseil des ventes volontaires de meubles aux enchères publiques
– Conseil supérieur de l’audiovisuel
– Défenseur des enfants
– Haute autorité de lutte contre les discriminations et pour l’égalité
– Haute autorité de santé
– Médiateur de la République
– Cour de justice de la République
– Tribunal des Conflits
– Conseil d’Etat
– Cours administratives d’appel
– Tribunaux administratifs
– Cour des Comptes
– Chambres régionales des Comptes
– Cours et tribunaux de l’ordre judiciaire (Cour de Cassation, Cours d’Appel, Tribunaux d’instance et Tribunaux de grande instance)
3. Nemzeti közintézmények
– Académie de France à Rome
– Académie de marine
– Académie des sciences d’outre-mer
– Académie des technologies
– Agence centrale des organismes de sécurité sociale (ACOSS)
– Agence de biomédicine
– Agence pour l’enseignement du français à l’étranger
– Agence française de sécurité sanitaire des aliments
– Agence française de sécurité sanitaire de l’environnement et du travail
– Agence Nationale pour la cohésion sociale et l’égalité des chances
– Agence nationale pour la garantie des droits des mineurs
– Agences de l’eau
– Agence nationale de l’Accueil des Etrangers et des migrations
– Agence nationale pour l’amélioration des conditions de travail (ANACT)
– Agence nationale pour l’amélioration de l’habitat (ANAH)
– Agence nationale pour la Cohésion Sociale et l’Egalité des Chances
– Agence nationale pour l’indemnisation des français d’outre-mer (ANIFOM)
– Assemblée permanente des chambres d’agriculture (APCA)
– Bibliothèque publique d’information
– Bibliothèque nationale de France
– Bibliothèque nationale et universitaire de Strasbourg
– Caisse des dépőts et consignations
– Caisse nationale des autoroutes (CNA)
– Caisse nationale militaire de sécurité sociale (CNMSS)
– Caisse de garantie du logement locatif social
– Casa de Velasquez
– Centre d’enseignement zootechnique
– Centre d’études de l’emploi
– Centre d’études supérieures de la sécurité sociale
– Centres de formation professionnelle et de promotion agricole
– Centre hospitalier des Quinze-Vingts
– Centre international d’études supérieures en sciences agronomiques (Montpellier Sup Agro)
– Centre des liaisons européennes et internationales de sécurité sociale
– Centre des monuments nationaux
– Centre national d’art et de culture Georges Pompidou
– Centre national des arts plastiques
– Centre national de la cinématographie
– Centre national d’etudes et d’expérimentation du machinisme agricole, du génie rural, des eaux et des forêts (CEMAGREF)
– Centre national du livre
– Centre national de documentation pédagogique
– Centre national des œuvres universitaires et scolaires (CNOUS)
– Centre national professionnel de la propriété forestière
– Centre national de la recherche scientifique (C.N.R.S)
– Centres d’éducation populaire et de sport (CREPS)
– Centres régionaux des œuvres universitaires (CROUS)
– Collège de France
– Conservatoire de l’espace littoral et des rivages lacustres
– Conservatoire National des Arts et Métiers
– Conservatoire national supérieur de musique et de danse de Paris
– Conservatoire national supérieur de musique et de danse de Lyon
– Conservatoire national supérieur d’art dramatique
– Ecole centrale de Lille
– Ecole centrale de Lyon
– École centrale des arts et manufactures
– École française d’archéologie d’Athènes
– École française d’Extrême-Orient
– École française de Rome
– École des hautes études en sciences sociales
– Ecole du Louvre
– École nationale d’administration
– École nationale de l’aviation civile (ENAC)
– École nationale des Chartes
– École nationale d’équitation
– Ecole nationale du génie de l’eau et de l’environnement de Strasbourg
– Écoles nationales d’ingénieurs
– Ecole nationale d’ingénieurs des industries des techniques agricoles et alimentaires de Nantes
– Écoles nationales d’ingénieurs des travaux agricoles
– École nationale de la magistrature
– Écoles nationales de la marine marchande
– École nationale de la santé publique (ENSP)
– École nationale de ski et d’alpinisme
– École nationale supérieure des arts décoratifs
– École nationale supérieure des arts et techniques du théâtre
– École nationale supérieure des arts et industries textiles Roubaix
– Écoles nationales supérieures d’arts et métiers
– École nationale supérieure des beaux-arts
– École nationale supérieure de céramique industrielle
– École nationale supérieure de l’électronique et de ses applications (ENSEA)
– Ecole nationale supérieure du paysage de Versailles
– Ecole nationale supérieure des Sciences de l’information et des bibliothécaires
– Ecole nationale supérieure de la sécurité sociale
– Écoles nationales vétérinaires
– École nationale de voile
– Écoles normales supérieures
– École polytechnique
– École technique professionnelle agricole et forestière de Meymac (Corrèze)
– École de sylviculture Crogny (Aube)
– École de viticulture et d’œnologie de la Tour- Blanche (Gironde)
– École de viticulture – Avize (Marne)
– Etablissement national d’enseignement agronomique de Dijon
– Établissement national des invalides de la marine (ENIM)
– Établissement national de bienfaisance Koenigswarter
– Établissement public du musée et du domaine national de Versailles
– Fondation Carnegie
– Fondation Singer-Polignac
– Haras nationaux
– Hőpital national de Saint-Maurice
– Institut des hautes études pour la science et la technologie
– Institut français d’archéologie orientale du Caire
– Institut géographique national
– Institut National de l’origine et de la qualité
– Institut national des hautes études de sécurité
– Institut de veille sanitaire
– Institut National d’enseignement supérieur et de recherche agronomique et agroalimentaire de Rennes
– Institut national d’etudes Démographiques (I.N.E.D)
– Institut National d’Horticulture
– Institut National de la jeunesse et de l’éducation populaire
– Institut national des jeunes aveugles – Paris
– Institut national des jeunes sourds – Bordeaux
– Institut national des jeunes sourds – Chambéry
– Institut national des jeunes sourds – Metz
– Institut national des jeunes sourds – Paris
– Institut national de physique nucléaire et de physique des particules (I.N.P.N.P.P)
– Institut national de la propriété industrielle
– Institut national de la recherche agronomique (I.N.R.A)
– Institut national de la recherche pédagogique (I.N.R.P)
– Institut national de la santé et de la recherche médicale (I.N.S.E.R.M)
– Institut national d’histoire de l’art (I.N.H.A.)
– Institut national de recherches archéologiques préventives
– Institut national des sciences de l’univers
– Institut national des sports et de l’education physique
– Institut national supérieur de formation et de recherche pour l’éducation des jeunes handicapés et les enseignements inadaptés
– Instituts nationaux polytechniques
– Instituts nationaux des sciences appliquées
– Institut national de recherche en informatique et en automatique (INRIA)
– Institut national de recherche sur les transports et leur sécurité (INRETS)
– Institut de recherche pour le développement
– Instituts régionaux d’administration
– Institut des sciences et des Industries du vivant et de l’environnement (Agro Paris Tech)
– Institut supérieur de mécanique de Paris
– Instituts Universitaires de Formation des Maîtres
– Musée de l’armée
– Musée Gustave-Moreau
– Musée national de la marine
– Musée national J.-J.-Henner
– Musée du Louvre
– Musée du Quai Branly
– Muséum national d’histoire naturelle
– Musée Auguste-Rodin
– Observatoire de Paris
– Office français de protection des réfugiés et apatrides
– Office national des anciens combattants et des victimes de guerre (ONAC)
– Office national de la chasse et de la faune sauvage
– Office National de l’eau et des milieux aquatiques
– Office national d’information sur les enseignements et les professions (ONISEP)
– Office universitaire et culturel français pour l’Algérie
– Ordre national de la Légion d’honneur
– Palais de la découverte
– Parcs nationaux
– Universités
4. Egyéb nemzeti közintézmények
– Union des groupements d’achats publics (UGAP)
– Agence nationale pour l’emploi (A.N.P.E)
– Caisse nationale des allocations familiales (CNAF)
– Caisse nationale d’assurance maladie des travailleurs salariés (CNAMS)
– Caisse nationale d’assurance-vieillesse des travailleurs salariés (CNAVTS)
Olaszország
1. Beszerzési szervezetek
– Presidenza del Consiglio dei Ministri
– Ministero degli Affari Esteri
– Ministero dell’Interno
– Ministero della Giustizia e Uffici giudiziari (esclusi i giudici di pace)
– Ministero della Difesa
– Ministero dell’Economia e delle Finanze
– Ministero dello Sviluppo Economico
– Ministero delle Politiche Agricole, Alimentari e Forestali
– Ministero dell’Ambiente – Tutela del Territorio e del Mare
– Ministero delle Infrastrutture e dei Trasporti
– Ministero del Lavoro, della Salute e delle Politiche Sociali
– Ministero dell’Istruzione, Università e Ricerca
– Ministero per i Beni e le Attività culturali, comprensivo delle sue articolazioni periferiche
2. Egyéb nemzeti közintézmények:
– CONSIP (Concessionaria Servizi Informatici Pubblici)
Ciprus
– Προεδρία και Προεδρικό Μέγαρο
– Γραφείο Συντονιστή Εναρµόνισης
– Υπουργικό Συµβούλιο
– Βουλή των Αντιπροσώπων
– Δικαστική Υπηρεσία
– Νοµική Υπηρεσία της Δηµοκρατίας
– Ελεγκτική Υπηρεσία της Δηµοκρατίας
– Επιτροπή Δηµόσιας Υπηρεσίας
– Επιτροπή Εκπαιδευτικής Υπηρεσίας
– Γραφείο Επιτρόπου Διοικήσεως
– Επιτροπή Προστασίας Ανταγωνισµού
– Υπηρεσία Εσωτερικού Ελέγχου
– Γραφείο Προγραµµατισµού
– Γενικό Λογιστήριο της Δηµοκρατίας
– Γραφείο Επιτρόπου Προστασίας Δεδοµένων Προσωπικού Χαρακτήρα
– Γραφείο Εφόρου Δηµοσίων Ενισχύσεων
– Αναθεωρητική Αρχή Προσφορών
– Υπηρεσία Εποπτείας και Ανάπτυξης Συνεργατικών Εταιρειών
– Αναθεωρητική Αρχή Προσφύγων
– Υπουργείο Άµυνας
– Υπουργείο Γεωργίας, Φυσικών Πόρων και Περιβάλλοντος
– Τµήµα Γεωργίας
– Κτηνιατρικές Υπηρεσίες
– Τµήµα Δασών
– Τµήµα Αναπτύξεως Υδάτων
– Τµήµα Γεωλογικής Επισκόπησης
– Μετεωρολογική Υπηρεσία
– Τµήµα Αναδασµού
– Υπηρεσία Μεταλλείων
– Ινστιτούτο Γεωργικών Ερευνών
– Τµήµα Αλιείας και Θαλάσσιων Ερευνών
– Υπουργείο Δικαιοσύνης και Δηµοσίας Τάξεως
– Αστυνοµία
– Πυροσβεστική Υπηρεσία Κύπρου
– Τµήµα Φυλακών
– Υπουργείο Εµπορίου, Βιοµηχανίας και Τουρισµού
– Τµήµα Εφόρου Εταιρειών και Επίσηµου Παραλήπτη
– Υπουργείο Εργασίας και Κοινωνικών Ασφαλίσεων
– Τµήµα Εργασίας
– Τµήµα Κοινωνικών Ασφαλίσεων
– Τµήµα Υπηρεσιών Κοινωνικής Ευηµερίας
– Κέντρο Παραγωγικότητας Κύπρου
– Ανώτερο Ξενοδοχειακό Ινστιτούτο Κύπρου
– Ανώτερο Τεχνολογικό Ινστιτούτο
– Τµήµα Επιθεώρησης Εργασίας
– Τµήµα Εργασιακών Σχέσεων
– Υπουργείο Εσωτερικών
– Επαρχιακές Διοικήσεις
– Τµήµα Πολεοδοµίας και Οικήσεως
– Τµήµα Αρχείου Πληθυσµού και Μεταναστεύσεως
– Τµήµα Κτηµατολογίου και Χωροµετρίας
– Γραφείο Τύπου και Πληροφοριών
– Πολιτική Άµυνα
– Υπηρεσία Μέριµνας και Αποκαταστάσεων Εκτοπισθέντων
– Υπηρεσία Ασύλου
– Υπουργείο Εξωτερικών
– Υπουργείο Οικονοµικών
– Τελωνεία
– Τµήµα Εσωτερικών Προσόδων
– Στατιστική Υπηρεσία
– Τµήµα Κρατικών Αγορών και Προµηθειών
– Τµήµα Δηµόσιας Διοίκησης και Προσωπικού
– Κυβερνητικό Τυπογραφείο
– Τµήµα Υπηρεσιών Πληροφορικής
– Υπουργείο Παιδείας και Πολιτισµού
– Υπουργείο Συγκοινωνιών και Έργων
– Τµήµα Δηµοσίων Έργων
– Τµήµα Αρχαιοτήτων
– Τµήµα Πολιτικής Αεροπορίας
– Τµήµα Εµπορικής Ναυτιλίας
– Τµήµα Οδικών Μεταφορών
– Τµήµα Ηλεκτροµηχανολογικών Υπηρεσιών
– Τµήµα Ηλεκτρονικών Επικοινωνιών
– Υπουργείο Υγείας
– Φαρµακευτικές Υπηρεσίες
– Γενικό Χηµείο
– Ιατρικές Υπηρεσίες και Υπηρεσίες Δηµόσιας Υγείας
– Οδοντιατρικές Υπηρεσίες
– Υπηρεσίες Ψυχικής Υγείας
Lettország
a) Minisztériumok, a tárca nélküli miniszterek titkárságai, és az e minisztereknek alárendelt intézmények
– Aizsardzības ministrija un tās padotībā esošās iestādes
– Ārlietu ministrija un tas padotībā esošās iestādes
– Bērnu un ģimenes lietu ministrija un tās padotībā esošas iestādes
– Ekonomikas ministrija un tās padotībā esošās iestādes
– Finanšu ministrija un tās padotībā esošās iestādes
– Iekšlietu ministrija un tās padotībā esošās iestādes
– Izglītības un zinātnes ministrija un tās padotībā esošās iestādes
– Kultūras ministrija un tas padotībā esošās iestādes
– Labklājības ministrija un tās padotībā esošās iestādes
– Reģionālās attīstības un pašvaldības lietu ministrija un tās padotībā esošās iestādes
– Satiksmes ministrija un tās padotībā esošās iestādes
– Tieslietu ministrija un tās padotībā esošās iestādes
– Veselības ministrija un tās padotībā esošās iestādes
– Vides ministrija un tās padotībā esošās iestādes
– Zemkopības ministrija un tās padotībā esošās iestādes
– Īpašu uzdevumu ministra sekretariāti un to padotībā esošās iestādes
– Satversmes aizsardzības birojs
b) Egyéb állami intézmények
– Augstākā tiesa
– Centrālā vēlēšanu komisija
– Finanšu un kapitāla tirgus komisija
– Latvijas Banka
– Prokuratūra un tās pārraudzībā esošās iestādes
– Saeimas kanceleja un tās padotībā esošās iestādes
– Satversmes tiesa
– Valsts kanceleja un tās padotībā esošās iestādes
– Valsts kontrole
– Valsts prezidenta kanceleja
– Tiesībsarga birojs
– Nacionālā radio un televīzijas padome
– Citas valsts iestādes, kuras nav ministriju padotībā (Egyéb, minisztériumoknak alá nem rendelt állami intézmények)
Litvánia
– Prezidentūros kanceliarija
– Seimo kanceliarija
– A Seimasnak (Parlament) beszámoló intézmények:
– Lietuvos mokslo taryba;
– Seimo kontrolierių įstaiga;
– Valstybės kontrolė;
– Specialiųjų tyrimų tarnyba;
– Valstybės saugumo departamentas;
– Konkurencijos taryba;
– Lietuvos gyventojų genocido ir rezistencijos tyrimo centras;
– Vertybinių popierių komisija;
– Ryšių reguliavimo tarnyba;
– Nacionalinė sveikatos taryba;
– Etninės kultūros globos taryba;
– Lygių galimybių kontrolieriaus tarnyba;
– Valstybinė kultūros paveldo komisija;
– Vaiko teisių apsaugos kontrolieriaus įstaiga;
– Valstybinė kainų ir energetikos kontrolės komisija;
– Valstybinė lietuvių kalbos komisija;
– Vyriausioji rinkimų komisija;
– Vyriausioji tarnybinės etikos komisija;
– Žurnalistų etikos inspektoriaus tarnyba
– Vyriausybės kanceliarija
– A kormánynak (Vyriausybės) felelős intézmények:
– Ginklų fondas;
– Informacinės visuomenės plėtros komitetas;
– Kūno kultūros ir sporto departamentas;
– Lietuvos archyvų departamentas;
– Mokestinių ginčų komisija;
– Statistikos departamentas;
– Tautinių mažumų ir išeivijos departamentas;
– Valstybinė tabako ir alkoholio kontrolės tarnyba;
– Viešųjų pirkimų tarnyba;
– Narkotikų kontrolės departamentas;
– Valstybinė atominės energetikos saugos inspekcija;
– Valstybinė duomenų apsaugos inspekcija;
– Valstybinė lošimų priežiūros komisija;
– Valstybinė maisto ir veterinarijos tarnyba;
– Vyriausioji administracinių ginčų komisija;
– Draudimo priežiūros komisija;
– Lietuvos valstybinis mokslo ir studijų fondas;
– Lietuvių grįžimo į Tėvynę informacijos centras
– Konstitucinis Teismas
– Lietuvos bankas
– Aplinkos ministerija
– Az Aplinkos ministerija [Környezetvédelmi Minisztériumnak] alárendelt intézmények:
– Generalinė miškų urėdija;
– Lietuvos geologijos tarnyba;
– Lietuvos hidrometeorologijos tarnyba;
– Lietuvos standartizacijos departamentas;
– Nacionalinis akreditacijos biuras;
– Valstybinė metrologijos tarnyba;
– Valstybinė saugomų teritorijų tarnyba;
– Valstybinė teritorijų planavimo ir statybos inspekcija
– Finansų ministerija
– A Finansų ministerija [Pénzügyminisztériumnak] alárendelt intézmények:
– Muitinės departamentas;
– Valstybės dokumentų technologinės apsaugos tarnyba;
– Valstybinė mokesčių inspekcija;
– Finansų ministerijos mokymo centras
– Krašto apsaugos ministerija
– A Krašto apsaugos ministerijos [Védelmi Minisztériumnak] alárendelt intézmények:
– Antrasis operatyvinių tarnybų departamentas;
– Centralizuota finansų ir turto tarnyba;
– Karo prievolės administravimo tarnyba;
– Krašto apsaugos archyvas;
– Krizių valdymo centras;
– Mobilizacijos departamentas;
– Ryšių ir informacinių sistemų tarnyba;
– Infrastruktūros plėtros departamentas;
– Valstybinis pilietinio pasipriešinimo rengimo centras
– Lietuvos kariuomenė
– Krašto apsaugos sistemos kariniai vienetai ir tarnybos
– Kultūros ministerija
– A Kultūros ministerijos [Kulturális Minisztériumnak] alárendelt intézmények:
– Kultūros paveldo departamentas;
– Valstybinė kalbos inspekcija
– Socialinės apsaugos ir darbo ministerija
– A Socialinės apsaugos ir darbo ministerijos [A Szociális Biztonsági és Munkaügyi – Minisztériumnak] alárendelt intézmények:
– Garantinio fondo administracija;
– Valstybės vaiko teisių apsaugos ir įvaikinimo tarnyba;
– Lietuvos darbo birža;
– Lietuvos darbo rinkos mokymo tarnyba;
– Trišalės tarybos sekretoriatas;
– Socialinių paslaugų priežiūros departamentas;
– Darbo inspekcija;
– Valstybinio socialinio draudimo fondo valdyba;
– Neįgalumo ir darbingumo nustatymo tarnyba;
– Ginčų komisija;
– Techninės pagalbos neįgaliesiems centras;
– Neįgaliųjų reikalų departamentas
– Susisiekimo ministerija
– A Susisiekimo ministerijos [Közlekedési és Hírközlési Minisztériumnak] alárendelt – intézmények:
– Lietuvos automobilių kelių direkcija;
– Valstybinė geležinkelio inspekcija;
– Valstybinė kelių transporto inspekcija;
– Pasienio kontrolės punktų direkcija
– Sveikatos apsaugos ministerija
– A Sveikatos apsaugos ministerijos [Egészségügyi Minisztériumnak] alárendelt intézmények:
– Valstybinė akreditavimo sveikatos priežiūros veiklai tarnyba;
– Valstybinė ligonių kasa;
– Valstybinė medicininio audito inspekcija;
– Valstybinė vaistų kontrolės tarnyba;
– Valstybinė teismo psichiatrijos ir narkologijos tarnyba;
– Valstybinė visuomenės sveikatos priežiūros tarnyba;
– Farmacijos departamentas;
– Sveikatos apsaugos ministerijos Ekstremalių sveikatai situacijų centras;
– Lietuvos bioetikos komitetas;
– Radiacinės saugos centras
– Švietimo ir mokslo ministerija
– A Švietimo ir mokslo ministerijos [Oktatási és Tudományos Minisztériumnak] alárendelt intézmények:
– Nacionalinis egzaminų centras;
– Studijų kokybės vertinimo centras
– Teisingumo ministerija
– A Teisingumo ministerijos [Igazságügyminisztériumnak] alárendelt intézmények:
– Kalėjimų departamentas;
– Nacionalinė vartotojų teisių apsaugos taryba;
– Europos teisės departamentas
– Ūkio ministerija
– Įstaigos prie the Ūkio ministerijos [Gazdasági Minisztérium]:
– Įmonių bankroto valdymo departamentas;
– Valstybinė energetikos inspekcija;
– Valstybinė ne maisto produktų inspekcija;
– Valstybinis turizmo departamentas
– Užsienio reikalų ministerija
– Diplomatinės atstovybės ir konsulinės įstaigos užsienyje bei atstovybės prie tarptautinių organizacijų
– Vidaus reikalų ministerija
– A Vidaus reikalų ministerijos [Belügyminisztériumnak] alárendelt intézmények:
– Asmens dokumentų išrašymo centras;
– Finansinių nusikaltimų tyrimo tarnyba;
– Gyventojų registro tarnyba;
– Policijos departamentas;
– Priešgaisrinės apsaugos ir gelbėjimo departamentas;
– Turto valdymo ir ūkio departamentas;
– Vadovybės apsaugos departamentas;
– Valstybės sienos apsaugos tarnyba;
– Valstybės tarnybos departamentas;
– Informatikos ir ryšių departamentas;
– Migracijos departamentas;
– Sveikatos priežiūros tarnyba;
– Bendrasis pagalbos centras
– Žemės ūkio ministerija
– A Žemės ūkio ministerijos [Mezőgazdasági Minisztériumnak] alárendelt intézmények:
– Nacionalinė mokėjimo agentūra;
– Nacionalinė žemės tarnyba;
– Valstybinė augalų apsaugos tarnyba;
– Valstybinė gyvulių veislininkystės priežiūros tarnyba;
– Valstybinė sėklų ir grūdų tarnyba;
– Žuvininkystės departamentas
– Teismai [Bíróságok]:
– Lietuvos Aukščiausiasis Teismas;
– Lietuvos apeliacinis teismas;
– Lietuvos vyriausiasis administracinis teismas;
– apygardų teismai;
– apygardų administraciniai teismai;
– apylinkių teismai;
– Nacionalinė teismų administracija
– Generalinė prokuratūra
– Egyéb központi közigazgatási szervek (institucijos [intézmények], įstaigos [létesítmények], tarnybos[ügynökségek])
– Aplinkos apsaugos agentūra;
– Valstybinė aplinkos apsaugos inspekcija;
– Aplinkos projektų valdymo agentūra;
– Miško genetinių išteklių, sėklų ir sodmenų tarnyba;
– Miško sanitarinės apsaugos tarnyba;
– Valstybinė miškotvarkos tarnyba;
– Nacionalinis visuomenės sveikatos tyrimų centras;
– Lietuvos AIDS centras;
– Nacionalinis organų transplantacijos biuras;
– Valstybinis patologijos centras;
– Valstybinis psichikos sveikatos centras;
– Lietuvos sveikatos informacijos centras;
– Slaugos darbuotojų tobulinimosi ir specializacijos centras;
– Valstybinis aplinkos sveikatos centras;
– Respublikinis mitybos centras;
– Užkrečiamųjų ligų profilaktikos ir kontrolės centras;
– Trakų visuomenės sveikatos priežiūros ir specialistų tobulinimosi centras;
– Visuomenės sveikatos ugdymo centras;
– Muitinės kriminalinė tarnyba;
– Muitinės informacinių sistemų centras;
– Muitinės laboratorija;
– Muitinės mokymo centras;
– Valstybinis patentų biuras;
– Lietuvos teismo ekspertizės centras;
– Centrinė hipotekos įstaiga;
– Lietuvos metrologijos inspekcija;
– Civilinės aviacijos administracija;
– Lietuvos saugios laivybos administracija;
– Transporto investicijų direkcija;
– Valstybinė vidaus vandenų laivybos inspekcija;
– Pabėgėlių priėmimo centras
Luxemburg
– Ministère d’Etat
– Ministère des affaires etrangères et de l’immigration
– Ministère de l’agriculture, de la viticulture et du développement rural
– Ministère des classes moyennes, du tourisme et du logement
– Ministère de la culture, de l’enseignement supérieur et de la recherche
– Ministère de l’economie et du commerce extérieur
– Ministère de l’education nationale et de la formation professionnelle
– Ministère de l’egalité des chances
– Ministère de l’environnement
– Ministère de la famille et de l’intégration
– Ministère des finances
– Ministère de la fonction publique et de la réforme administrative
– Ministère de l’intérieur et de l’aménagement du territoire
– Ministère de la justice
– Ministère de la santé
– Ministère de la sécurité sociale
– Ministère des transports
– Ministère du travail et de l’emploi
– Ministère des travaux publics
Magyarország
– Egészségügyi Minisztérium
– Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
– Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
– Honvédelmi Minisztérium
– Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
– Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
– Külügyminisztérium
– Miniszterelnöki Hivatal
– Oktatási és Kulturális Minisztérium
– Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium
– Pénzügyminisztérium
– Szociális és Munkaügyi Minisztérium
– Központi Szolgáltatási Főigazgatóság
Málta
– Uffiċċju tal-Prim Ministru (Miniszterelnöki Hivatal)
– Ministeru għall-Familja u Solidarjetà Soċjali (Családügyi és Szociális Szolidaritási Minisztérium)
– Ministeru ta’ l-Edukazzjoni Zgħazagħ u Impjiegi (Oktatás-, Ifjúság- és Foglalkoztatásügyi Minisztérium)
– Ministeru tal-Finanzi (Pénzügyminisztérium)
– Ministeru tar-Riżorsi u l-Infrastruttura (Erőforrásokért és Infrastruktúráért felelős Minisztérium)
– Ministeru tat-Turiżmu u Kultura (Turizmus és Kulturális Minisztérium)
– Ministeru tal-Ġustizzja u l-Intern (Bel- és Igazságügyi Minisztérium)
– Ministeru għall-Affarijiet Rurali u l-Ambjent (Vidékfejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium)
– Ministeru għal Għawdex (Gozoért felelős Minisztérium)
– Ministeru tas-Saħħa, l-Anzjani u Kura fil-Kommunità (Egészségügyért, idősek ellátásáért és közösségi ellátásért felelős Minisztérium)
– Ministeru ta’ l-Affarijiet Barranin (Külügyminisztérium)
– Ministeru għall-Investimenti, Industrija u Teknologija ta’ Informazzjoni (Befektetési, – Iparügyi és Információstechnológiai Minisztérium)
– Ministeru għall-Kompetittivà u Komunikazzjoni (Versenyképességi és Hírközlési Minisztérium)
– Ministeru għall-Iżvilupp Urban u Toroq (Városfejlesztési és Útügyi Minisztérium)
Hollandia
– Ministerie van Algemene Zaken
– Bestuursdepartement
– Bureau van de Wetenschappelijke Raad voor het Regeringsbeleid
– Rijksvoorlichtingsdienst
– Ministerie van Binnenlandse Zaken en Koninkrijksrelaties
– Bestuursdepartement
– Centrale Archiefselectiedienst (CAS)
– Algemene Inlichtingen- en Veiligheidsdienst (AIVD)
– Agentschap Basisadministratie Persoonsgegevens en Reisdocumenten (BPR)
– Agentschap Korps Landelijke Politiediensten
– Ministerie van Buitenlandse Zaken
– Directoraat-generaal Regiobeleid en Consulaire Zaken (DGRC)
– Directoraat-generaal Politieke Zaken (DGPZ)
– Directoraat-generaal Internationale Samenwerking (DGIS)
– Directoraat-generaal Europese Samenwerking (DGES)
– Centrum tot Bevordering van de Import uit Ontwikkelingslanden (CBI)
– Centrale diensten ressorterend onder de secretaris-generaal en de plaatsvervangend secretaris- generaal (S/PlvS) (a főtitkár és a főtitkár-helyettes irányítása alá tartozó központi szolgálatok)
– Buitenlandse Posten (ieder afzonderlijk)
– Ministerie van Defensie – (Védelmi Minisztérium)
– Bestuursdepartement
– Commando Diensten Centra (CDC)
– Defensie Telematica Organisatie (DTO)
– Centrale directie van de Defensie Vastgoed Dienst
– De afzonderlijke regionale directies van de Defensie Vastgoed Dienst
– Defensie Materieel Organisatie (DMO)
– Landelijk Bevoorradingsbedrijf van de Defensie Materieel Organisatie
– Logistiek Centrum van de Defensie Materieel Organisatie
– Marinebedrijf van de Defensie Materieel Organisatie
– Defensie Pijpleiding Organisatie (DPO)
– Ministerie van Economische Zaken
– Bestuursdepartement
– Centraal Planbureau (CPB)
– SenterNovem
– Staatstoezicht op de Mijnen (SodM)
– Nederlandse Mededingingsautoriteit (NMa)
– Economische Voorlichtingsdienst (EVD)
– Agentschap Telecom
– Kenniscentrum Professioneel & Innovatief Aanbesteden, Netwerk voor Overheidsopdrachtgevers (PIANOo)
– Regiebureau Inkoop Rijksoverheid
– Octrooicentrum Nederland
– Consumentenautoriteit
– Ministerie van Financiën
– Bestuursdepartement
– Belastingdienst Automatiseringscentrum
– Belastingdienst
– de afzonderlijke Directies der Rijksbelastingen (az Adó- és Vámhivatal különböző szervezeti egységei)
– Fiscale Inlichtingen- en Opsporingsdienst (Economische Controle dienst (ECD) is)
– Belastingdienst Opleidingen
– Dienst der Domeinen
– Ministerie van Justitie
– Bestuursdepartement
– Dienst Justitiële Inrichtingen
– Raad voor de Kinderbescherming
– Centraal Justitie Incasso Bureau
– Openbaar Ministerie
– Immigratie en Naturalisatiedienst
– Nederlands Forensisch Instituut
– Dienst Terugkeer & Vertrek
– Ministerie van Landbouw, Natuur en Voedselkwaliteit
– Bestuursdepartement
– Dienst Regelingen (DR)
– Agentschap Plantenziektenkundige Dienst (PD)
– Algemene Inspectiedienst (AID)
– Dienst Landelijk Gebied (DLG)
– Voedsel en Waren Autoriteit (VWA)
– Ministerie van Onderwijs, Cultuur en Wetenschappen
– Bestuursdepartement
– Inspectie van het Onderwijs
– Erfgoedinspectie
– Centrale Financiën Instellingen
– Nationaal Archief
– Adviesraad voor Wetenschaps- en Technologiebeleid
– Onderwijsraad
– Raad voor Cultuur
– Ministerie van Sociale Zaken en Werkgelegenheid
– Bestuursdepartement
– Inspectie Werk en Inkomen
– Agentschap SZW
– Ministerie van Verkeer en Waterstaat
– Bestuursdepartement
– Directoraat-Generaal Transport en Luchtvaart
– Directoraat-generaal Personenvervoer
– Directoraat-generaal Water
– Centrale diensten (Központi szolgálatok)
– Shared services Organisatie Verkeer en Watersaat
– Koninklijke Nederlandse Meteorologisch Instituut KNMI
– Rijkswaterstaat, Bestuur
– de afzonderlijke regionale Diensten van Rijkswaterstaat (A közbeszerzési és vízgazdálkodási főigazgatóság regionális szervezeti egységei)
– de afzonderlijke specialistische diensten van Rijkswaterstaat (A közbeszerzési és vízgazdálkodási főigazgatóság szakszolgálatai)
– Adviesdienst Geo-Informatie en ICT
– Adviesdienst Verkeer en Vervoer (AVV)
– Bouwdienst
– Corporate Dienst
– Data ICT Dienst
– Dienst Verkeer en Scheepvaart
– Dienst Weg- en Waterbouwkunde (DWW)
– Rijksinstituut voor Kunst en Zee (RIKZ)
– Rijksinstituut voor Integraal Zoetwaterbeheer en Afvalwaterbehandeling (RIZA)
– Waterdienst
– Inspectie Verkeer en Waterstaat, Hoofddirectie
– Port state Control
– Directie Toezichtontwikkeling Communicatie en Onderzoek (TCO)
– Toezichthouder Beheer Eenheid Lucht
– Toezichthouder Beheer Eenheid Water
– Toezichthouder Beheer Eenheid Land
– Ministerie van Volkshuisvesting, Ruimtelijke Ordening en Milieubeheer
– Bestuursdepartement
– Directoraat-generaal Wonen, Wijken en Integratie
– Directoraat-generaal Ruimte
– Directoraat-general Milieubeheer
– Rijksgebouwendienst
– VROM Inspectie
– Ministerie van Volksgezondheid, Welzijn en Sport
– Bestuursdepartement
– Inspectie Gezondheidsbescherming, Waren en Veterinaire Zaken
– Inspectie Gezondheidszorg
– Inspectie Jeugdhulpverlening en Jeugdbescherming
– Rijksinstituut voor de Volksgezondheid en Milieu (RIVM)
– Sociaal en Cultureel Planbureau
– Agentschap t.b.v. het College ter Beoordeling van Geneesmiddelen
– Tweede Kamer der Staten-Generaal
– Eerste Kamer der Staten-Generaal
– Raad van State
– Algemene Rekenkamer
– Nationale Ombudsman
– Kanselarij der Nederlandse Orden
– Kabinet der Koningin
– Raad voor de rechtspraak en de Rechtbanken
Ausztria
– Bundeskanzleramt
– Bundesministerium für europäische und internationale Angelegenheiten
– Bundesministerium für Finanzen
– Bundesministerium für Gesundheit
– Bundesministerium für Inneres
– Bundesministerium für Justiz
– Bundesministerium für Landesverteidigung und Sport
– Bundesministerium für Land- und Forstwirtschaft, Umwelt und Wasserwirtschaft
– Bundesministerium für Arbeit, Soziales und Konsumentenschutz
– Bundesministerium für Unterricht, Kunst und Kultur
– Bundesministerium für Verkehr, Innovation und Technologie
– Bundesministerium für Wirtschaft, Familie und Jugend
– Bundesministerium für Wissenschaft und Forschung
– Österreichische Forschungs- und Prüfzentrum Arsenal Gesellschaft m.b.H
– Bundesbeschaffung GmbH
– Bundesrechenzentrum GmbH
Lengyelország
– Kancelaria Prezydenta RP
– Kancelaria Sejmu RP
– Kancelaria Senatu RP
– Kancelaria Prezesa Rady Ministrów
– Sąd Najwyższy
– Naczelny Sąd Administracyjny
– Wojewódzkie sądy administracyjne
– Sądy powszechne – rejonowe, okręgowe i apelacyjne
– Trybunal Konstytucyjny
– Najwyższa Izba Kontroli
– Biuro Rzecznika Praw Obywatelskich
– Biuro Rzecznika Praw Dziecka
– Biuro Ochrony Rządu
– Biuro Bezpieczeństwa Narodowego
– Centralne Biuro Antykorupcyjne
– Ministerstwo Pracy i Polityki Społecznej
– Ministerstwo Finansów
– Ministerstwo Gospodarki
– Ministerstwo Rozwoju Regionalnego
– Ministerstwo Kultury i Dziedzictwa Narodowego
– Ministerstwo Edukacji Narodowej
– Ministerstwo Obrony Narodowej
– Ministerstwo Rolnictwa i Rozwoju Wsi
– Ministerstwo Skarbu Państwa
– Ministerstwo Sprawiedliwości
– Ministerstwo Infrastruktury
– Ministerstwo Nauki i Szkolnictwa Wyższego
– Ministerstwo Środowiska
– Ministerstwo Spraw Wewnętrznych i Administracji
– Ministerstwo Spraw Zagranicznych
– Ministerstwo Zdrowia
– Ministerstwo Sportu i Turystyki
– Urząd Komitetu Integracji Europejskiej
– Urząd Patentowy Rzeczypospolitej Polskiej
– Urząd Regulacji Energetyki
– Urząd do Spraw Kombatantów i Osób Represjonowanych
– Urząd Transportu Kolejowego
– Urząd Dozoru Technicznego
– Urząd Rejestracji Produktów Leczniczych, Wyrobów Medycznych i Produktów Biobójczych
– Urząd do Spraw Repatriacji i Cudzoziemców
– Urząd Zamówień Publicznych
– Urząd Ochrony Konkurencji i Konsumentów
– Urząd Lotnictwa Cywilnego
– Urząd Komunikacji Elektronicznej
– Wyższy Urząd Górniczy
– Główny Urząd Miar
– Główny Urząd Geodezji i Kartografii
– Główny Urząd Nadzoru Budowlanego
– Główny Urząd Statystyczny
– Krajowa Rada Radiofonii i Telewizji
– Generalny Inspektor Ochrony Danych Osobowych
– Państwowa Komisja Wyborcza
– Państwowa Inspekcja Pracy
– Rządowe Centrum Legislacji
– Narodowy Fundusz Zdrowia
– Polska Akademia Nauk
– Polskie Centrum Akredytacji
– Polskie Centrum Badań i Certyfikacji
– Polska Organizacja Turystyczna
– Polski Komitet Normalizacyjny
– Zakład Ubezpieczeń Społecznych
– Komisja Nadzoru Finansowego
– Naczelna Dyrekcja Archiwów Państwowych
– Kasa Rolniczego Ubezpieczenia Społecznego
– Generalna Dyrekcja Dróg Krajowych i Autostrad
– Państwowa Inspekcja Ochrony Roślin i Nasiennictwa
– Komenda Główna Państwowej Straży Pożarnej
– Komenda Główna Policji
– Komenda Główna Straży Granicznej
– Inspekcja Jakości Handlowej Artykułów Rolno-Spożywczych
– Główny Inspektorat Ochrony Środowiska
– Główny Inspektorat Transportu Drogowego
– Główny Inspektorat Farmaceutyczny
– Główny Inspektorat Sanitarny
– Główny Inspektorat Weterynarii
– Agencja Bezpieczeństwa Wewnętrznego
– Agencja Wywiadu
– Agencja Mienia Wojskowego
– Wojskowa Agencja Mieszkaniowa
– Agencja Restrukturyzacji i Modernizacji Rolnictwa
– Agencja Rynku Rolnego
– Agencja Nieruchomości Rolnych
– Państwowa Agencja Atomistyki
– Polska Agencja Żeglugi Powietrznej
– Polska Agencja Rozwiązywania Problemów Alkoholowych
– Agencja Rezerw Materiałowych
– Narodowy Bank Polski
– Narodowy Fundusz Ochrony Środowiska i Gospodarki Wodnej
– Państwowy Fundusz Rehabilitacji Osób Niepełnosprawnych
– Instytut Pamięci Narodowej – Komisja Ścigania Zbrodni Przeciwko Narodowi Polskiemu
– Rada Ochrony Pamięci Walk i Męczeństwa
– Służba Celna Rzeczypospolitej Polskiej
– Państwowe Gospodarstwo Leśne „Lasy Państwowe”
– Polska Agencja Rozwoju Przedsiębiorczości
– Urzędy wojewódzkie
– Samodzielne Publiczne Zakłady Opieki Zdrowotnej, jeśli ich organem założycielskim jest minister, centralny organ administracji rządowej lub wojewoda
Portugália
– Presidência do Conselho de Ministros
– Ministério das Finanças e da Administração Pública
– Ministério da Defesa Nacional
– Ministério dos Negócios Estrangeiros
– Ministério da Administração Interna
– Ministério da Justiça
– Ministério da Economia e da Inovação
– Ministério da Agricultura, Desenvolvimento Rural e Pescas
– Ministério da Educação
– Ministério da Ciência, Tecnologia e do Ensino Superior
– Ministério da Cultura
– Ministério da Saúde
– Ministério do Trabalho e da Solidariedade Social
– Ministério das Obras Públicas, Transportes e Comunicações
– Ministério do Ambiente, do Ordenamento do Território e do Desenvolvimento Regional
– Prêsidencia da República
– Tribunal Constitucional
– Tribunal de Contas
– Provedoria de Justiça
Románia
– Administraţia Prezidenţială
– Senatul României
– Camera Deputaţilor
– Inalta Curte de Casaţie şi Justiţie
– Curtea Constituţională
– Consiliul Legislativ
– Curtea de Conturi
– Consiliul Superior al Magistraturii
– Parchetul de pe lângă Inalta Curte de Casaţie şi Justiţie
– Secretariatul General al Guvernului
– Cancelaria primului ministru
– Ministerul Afacerilor Externe
– Ministerul Economiei şi Finanţelor
– Ministerul Justiţiei
– Ministerul Apărării
– Ministerul Internelor şi Reformei Administrative
– Ministerul Muncii, Familiei şi Egalităţii de Sanse
– Ministerul pentru Intreprinderi Mici şi Mijlocii, Comerţ, Turism şi Profesii Liberale
– Ministerul Agriculturii şi Dezvoltării Rurale
– Ministerul Transporturilor
– Ministerul Dezvoltării, Lucrărilor Publice şi Locuinţei
– Ministerul Educaţiei Cercetării şi Tineretului
– Ministerul Sănătăţii Publice
– Ministerul Culturii şi Cultelor
– Ministerul Comunicaţiilor şi Tehnologiei Informaţiei
– Ministerul Mediului şi Dezvoltării Durabile
– Serviciul Român de Informaţii
– Serviciul de Informaţii Externe
– Serviciul de Protecţie şi Pază
– Serviciul de Telecomunicaţii Speciale
– Consiliul Naţional al Audiovizualului
– Consiliul Concurenţei (CC)
– Direcţia Naţională Anticorupţie
– Inspectoratul General de Poliţie
– Autoritatea Naţională pentru Reglementarea şi Monitorizarea Achiziţiilor Publice
– Consiliul Naţional de Soluţionare a Contestaţiilor
– Autoritatea Naţională de Reglementare pentru Serviciile Comunitare de Utilităţi Publice(ANRSC)
– Autoritatea Naţională Sanitară Veterinară şi pentru Siguranţa Alimentelor
– Autoritatea Naţională pentru Protecţia Consumatorilor
– Autoritatea Navală Română
– Autoritatea Feroviară Română
– Autoritatea Rutieră Română
– Autoritatea Naţională pentru Protecţia Drepturilor Copilului
– Autoritatea Naţională pentru Persoanele cu Handicap
– Autoritatea Naţională pentru Turism
– Autoritatea Naţională pentru Restituirea Proprietăţilor
– Autoritatea Naţională pentru Tineret
– Autoritatea Naţională pentru Cercetare Stiinţifica
– Autoritatea Naţională pentru Reglementare în Comunicaţii şi Tehnologia Informaţiei
– Autoritatea Naţională pentru Serviciile Societăţii Informaţionale
– Autoritatea Electorală Permanente
– Agenţia pentru Strategii Guvernamentale
– Agenţia Naţională a Medicamentului
– Agenţia Naţională pentru Sport
– Agenţia Naţională pentru Ocuparea Forţei de Muncă
– Agenţia Naţională de Reglementare în Domeniul Energiei
– Agenţia Română pentru Conservarea Energiei
– Agenţia Naţională pentru Resurse Minerale
– Agenţia Română pentru Investiţii Străine
– Agenţia Naţională pentru Intreprinderi Mici şi Mijlocii şi Cooperaţie
– Agenţia Naţională a Funcţionarilor Publici
– Agenţia Naţională de Administrare Fiscală
– Agenţia de Compensare pentru Achiziţii de Tehnică Specială
– Agenţia Naţională Anti-doping
– Agenţia Nucleară
– Agenţia Naţională pentru Protecţia Familiei
– Agenţia Naţională pentru Egalitatea de Sanse între Bărbaţi şi Femei
– Agenţia Naţională pentru Protecţia Mediului
– Agenţia naţională Antidrog
Szlovénia
– Predsednik Republike Slovenije
– Državni zbor Republike Slovenije
– Državni svet Republike Slovenije
– Varuh človekovih pravic
– Ustavno sodišče Republike Slovenije
– Računsko sodišče Republike Slovenije
– Državna revizijska komisja za revizijo postopkov oddaje javnih naročil
– Slovenska akademija znanosti in umetnosti
– Vladne službe
– Ministrstvo za finance
– Ministrstvo za notranje zadeve
– Ministrstvo za zunanje zadeve
– Ministrstvo za obrambo
– Ministrstvo za pravosodje
– Ministrstvo za gospodarstvo
– Ministrstvo za kmetijstvo, gozdarstvo in prehrano
– Ministrstvo za promet
– Ministrstvo za okolje in prostor
– Ministrstvo za delo, družino in socialne zadeve
– Ministrstvo za zdravje
– Ministrstvo za javno upravo
– Ministrstvo za šolstvo in šport
– Ministrstvo za visoko šolstvo, znanost in tehnologijo
– Ministrstvo za kulturo
– Vrhovno sodišče Republike Slovenije
– višja sodišča
– okrožna sodišča
– okrajna sodišča
– Vrhovno državno tožilstvo Republike Slovenije
– Okrožna državna tožilstva
– Državno pravobranilstvo
– Upravno sodišče Republike Slovenije
– Višje delovno in socialno sodišče
– delovna sodišča
– Davčna uprava Republike Slovenije
– Carinska uprava Republike Slovenije
– Urad Republike Slovenije za preprečevanje pranja denarja
– Urad Republike Slovenije za nadzor prirejanja iger na srečo
– Uprava Republike Slovenije za javna plačila
– Urad Republike Slovenije za nadzor proračuna
– Policija
– Inšpektorat Republike Slovenije za notranje zadeve
– Generalštab Slovenske vojske
– Uprava Republike Slovenije za zaščito in reševanje
– Inšpektorat Republike Slovenije za obrambo
– Inšpektorat Republike Slovenije za varstvo pred naravnimi in drugimi nesrečami
– Uprava Republike Slovenije za izvrševanje kazenskih sankcij
– Urad Republike Slovenije za varstvo konkurence
– Urad Republike Slovenije za varstvo potrošnikov
– Tržni inšpektorat Republike Slovenije
– Urad Republike Slovenije za intelektualno lastnino
– Inšpektorat Republike Slovenije za elektronske komunikacije, elektronsko podpisovanje in pošto
– Inšpektorat za energetiko in rudarstvo
– Agencija Republike Slovenije za kmetijske trge in razvoj podeželja
– Inšpektorat Republike Slovenije za kmetijstvo, gozdarstvo in hrano
– Fitosanitarna uprava Republike Slovenije
– Veterinarska uprava Republike Slovenije
– Uprava Republike Slovenije za pomorstvo
– Direkcija Republike Slovenije za caste
– Prometni inšpektorat Republike Slovenije
– Direkcija za vodenje investicij v javno železniško infrastrukturo
– Agencija Republike Slovenije za okolje
– Geodetska uprava Republike Slovenije
– Uprava Republike Slovenije za jedrsko varstvo
– Inšpektorat Republike Slovenije za okolje in prostor
– Inšpektorat Republike Slovenije za delo
– Zdravstveni inšpektorat
– Urad Republike Slovenije za kemikalije
– Uprava Republike Slovenije za varstvo pred sevanji
– Urad Republike Slovenije za meroslovje
– Urad za visoko šolstvo
– Urad Republike Slovenije za mladino
– Inšpektorat Republike Slovenije za šolstvo in šport
– Arhiv Republike Slovenije
– Inšpektorat Republike Slovenije za kulturo in medije
– Kabinet predsednika Vlade Republike Slovenije
– Generalni sekretariat Vlade Republike Slovenije
– Služba vlade za zakonodajo
– Služba vlade za evropske zadeve
– Služba vlade za lokalno samoupravo in regionalno politiko
– Urad vlade za komuniciranje
– Urad za enake možnosti
– Urad za verske skupnosti
– Urad za narodnosti
– Urad za makroekonomske analize in razvoj
– Statistični urad Republike Slovenije
– Slovenska obveščevalno-varnostna agencija
– Protokol Republike Slovenije
– Urad za varovanje tajnih podatkov
– Urad za Slovence v zamejstvu in po svetu
– Služba Vlade Republike Slovenije za razvoj
– Informacijski pooblaščenec
– Državna volilna komisija
Szlovákia
A kormány és a központi kormányzati hatóságok tevékenységeinek rendszeréről szóló 575/2001 Coll. törvényben hivatkozott minisztériumok és egyéb központi kormányszervek, a későbbi rendeletek szövegében szereplő elnevezések szerint:
– Kancelária Prezidenta Slovenskej republiky
– Národná rada Slovenskej republiky
– Ministerstvo hospodárstva Slovenskej republiky
– Ministerstvo financií Slovenskej republiky
– Ministerstvo dopravy, pőšt a telekomunikácií Slovenskej republiky
– Ministerstvo pődohospodárstva Slovenskej republiky
– Ministerstvo výstavby a regionálneho rozvoja Slovenskej republiky
– Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky
– Ministerstvo obrany Slovenskej republiky
– Ministerstvo spravodlivosti Slovenskej republiky
– Ministerstvo zahraničných vecí Slovenskej republiky
– Ministerstvo práce, sociálnych vecí a rodiny Slovenskej republiky
– Ministerstvo životného prostredia Slovenskej republiky
– Ministerstvo školstva Slovenskej republiky
– Ministerstvo kultúry Slovenskej republiky
– Ministerstvo zdravotníctva Slovenskej republiky
– Úrad vlády Slovenskej republiky
– Protimonopolný úrad Slovenskej republiky
– Štatistický úrad Slovenskej republiky
– Úrad geodézie, kartografie a katastra Slovenskej republiky
– Úrad jadrového dozoru Slovenskej republiky
– Úrad pre normalizáciu, metrológiu a skúšobníctvo Slovenskej republiky
– Úrad pre verejné obstarávanie
– Úrad priemyselného vlastníctva Slovenskej republiky
– Správa štátnych hmotných rezerv Slovenskej republiky
– Národný bezpečnostný úrad
– Ústavný súd Slovenskej republiky
– Najvyšší súd Slovenskej republiky
– Generálna prokuratúra Slovenskej republiky
– Najvyšší kontrolný úrad Slovenskej republiky
– Telekomunikačný úrad Slovenskej republiky
– Úrad priemyselného vlastníctva Slovenskej republiky
– Úrad pre finančný trh
– Úrad na ochranu osobn ý ch údajov
– Kancelária verejného ochranu práv
Finnország
– Oikeuskanslerinvirasto – Justitiekanslersämbetet
– Liikenne- ja viestintäministeriö – Kommunikationsministeriet
– Ajoneuvohallintokeskus AKE – Fordonsförvaltningscentralen AKE
– Ilmailuhallinto – Luftfartsförvaltningen
– Ilmatieteen laitos – Meteorologiska institutet
– Merenkulkulaitos – Sjöfartsverket
– Merentutkimuslaitos – Havsforskningsinstitutet
– Ratahallintokeskus RHK – Banförvaltningscentralen RHK
– Rautatievirasto – Järnvägsverket
– Tiehallinto – Vägförvaltningen
– Viestintävirasto – Kommunikationsverket
– Maa- ja metsätalousministeriö – Jord- och skogsbruksministeriet
– Elintarviketurvallisuusvirasto – Livsmedelssäkerhetsverket
– Maanmittauslaitos – Lantmäteriverket
– Maaseutuvirasto – Landsbygdsverket
– Oikeusministeriö – Justitieministeriet
– Tietosuojavaltuutetun toimisto – Dataombudsmannens byrå
– Tuomioistuimet – domstolar
– Korkein oikeus – Högsta domstolen
– Korkein hallinto-oikeus – Högsta förvaltningsdomstolen
– Hovioikeudet – hovrätter
– Käräjäoikeudet – tingsrätter
– Hallinto-oikeudet – förvaltningsdomstolar
– Markkinaoikeus – Marknadsdomstolen
– Työtuomioistuin – Arbetsdomstolen
– Vakuutusoikeus – Försäkringsdomstolen
– Kuluttajariitalautakunta – Konsumenttvistenämnden
– Vankeinhoitolaitos – Fångvårdsväsendet
– HEUNI – Yhdistyneiden Kansakuntien yhteydessä toimiva Euroopan kriminaalipolitiikan instituutti – HEUNI – Europeiska institutet för kriminalpolitik, verksamt i anslutning till Förenta Nationerna
– Konkurssiasiamiehen toimisto – Konkursombudsmannens byrå
– Kuluttajariitalautakunta – Konsumenttvistenämnden
– Oikeushallinnon palvelukeskus – Justitieförvaltningens servicecentral
– Oikeushallinnon tietotekniikkakeskus – Justitieförvaltningens datateknikcentral
– Oikeuspoliittinen tutkimuslaitos (Optula) – Rättspolitiska forskningsinstitutet
– Oikeusrekisterikeskus – Rättsregistercentralen
– Onnettomuustutkintakeskus – Centralen för undersökning av olyckor
– Rikosseuraamusvirasto – Brottspåföljdsverket
– Rikosseuraamusalan koulutuskeskus – Brottspåföljdsområdets utbildningscentral
– Rikoksentorjuntaneuvosto Rådet för brottsförebyggande
– Saamelaiskäräjät – Sametinget
– Valtakunnansyyttäjänvirasto – Riksåklagarämbetet
– Vankeinhoitolaitos – Fångvårdsväsendet
– Opetusministeriö – Undervisningsministeriet
– Opetushallitus – Utbildningsstyrelsen
– Valtion elokuvatarkastamo – Statens filmgranskningsbyrå
– Puolustusministeriö – Försvarsministeriet
– Puolustusvoimat – Försvarsmakten
– Sisäasiainministeriö – Inrikesministeriet
– Väestörekisterikeskus – Befolkningsregistercentralen
– Keskusrikospoliisi – Centralkriminalpolisen
– Liikkuva poliisi – Rörliga polisen
– Rajavartiolaitos – Gränsbevakningsväsendet
– Lääninhallitukset – Länstyrelserna
– Suojelupoliisi – Skyddspolisen
– Poliisiammattikorkeakoulu – Polisyrkeshögskolan
– Poliisin tekniikkakeskus – Polisens teknikcentral
– Poliisin tietohallintokeskus – Polisens datacentral
– Helsingin kihlakunnan poliisilaitos – Polisinrättningen i Helsingfors
– Pelastusopisto – Räddningsverket
– Hätäkeskuslaitos – Nödcentralsverket
– Maahanmuuttovirasto – Migrationsverket
– Sisäasiainhallinnon palvelukeskus – Inrikesförvaltningens servicecentral
– Sosiaali- ja terveysministeriö – Social- och hälsovårdsministeriet
– Työttömyysturvan muutoksenhakulautakunta – Besvärsnämnden för utkomstskyddsärenden
– Sosiaaliturvan muutoksenhakulautakunta – Besvärsnämnden för socialtrygghet
– Lääkelaitos – Läkemedelsverket
– Terveydenhuollon oikeusturvakeskus – Rättsskyddscentralen för hälsovården
– Säteilyturvakeskus – Strålsäkerhetscentralen
– Kansanterveyslaitos – Folkhälsoinstitutet
– Lääkehoidon kehittämiskeskus ROHTO – Utvecklingscentralen för läkemedelsbe-handling
– Sosiaali- ja terveydenhuollon tuotevalvontakeskus – Social- och hälsovårdens produkttill-synscentral
– Sosiaali- ja terveysalan tutkimus- ja kehittämiskeskus Stakes – Forsknings- och – utvecklingscentralen för social- och hälsovården Stakes
– Vakuutusvalvontavirasto – Försäkringsinspektionen
– Työ- ja elinkeinoministeriö – Arbets- Och Näringsministeriet
– Kuluttajavirasto – Konsumentverket
– Kilpailuvirasto – Konkurrensverket
– Patentti- ja rekisterihallitus – Patent- och registerstyrelsen
– Valtakunnansovittelijain toimisto – Riksförlikningsmännens byrå
– Valtion turvapaikanhakijoiden vastaanottokeskukset– Statliga förläggningar för asylsökande
– Energiamarkkinavirasto − Energimarknadsverket
– Geologian tutkimuskeskus – Geologiska forskningscentralen
– Huoltovarmuuskeskus – Försörjningsberedskapscentralen
– Kuluttajatutkimuskeskus – Konsumentforskningscentralen
– Matkailun edistämiskeskus (MEK) – Centralen för turistfrämjande
– Mittatekniikan keskus (MIKES) – Mätteknikcentralen
– Tekes – teknologian ja innovaatioiden kehittämiskeskus − Tekes – utvecklingscentralen för teknologi och innovationer
– Turvatekniikan keskus (TUKES) – Säkerhetsteknikcentralen
– Valtion teknillinen tutkimuskeskus (VTT) – Statens tekniska forskningscentral
– Syrjintälautakunta – Nationella diskrimineringsnämnden
– Työneuvosto – Arbetsrådet
– Vähemmistövaltuutetun toimisto – Minoritetsombudsmannens byrå
– Ulkoasiainministeriö – Utrikesministeriet
– Valtioneuvoston kanslia – Statsrådets kansli
– Valtiovarainministeriö – Finansministeriet
– Valtiokonttori – Statskontoret
– Verohallinto – Skatteförvaltningen
– Tullilaitos – Tullverket
– Tilastokeskus – Statistikcentralen
– Valtion taloudellinen tutkimuskeskus – Statens ekonomiska forskiningscentral
– Ympäristöministeriö – Miljöministeriet
– Suomen ympäristökeskus – Finlands miljöcentral
– Asumisen rahoitus- ja kehityskeskus – Finansierings- och utvecklingscentralen för boendet
– Valtiontalouden tarkastusvirasto – Statens revisionsverk
Svédország
A
– Affärsverket svenska kraftnät
– Akademien för de fria konsterna
– Alkohol- och läkemedelssortiments-nämnden
– Allmänna pensionsfonden
– Allmänna reklamationsnämnden
– Ambassader
– Ansvarsnämnd, statens
– Arbetsdomstolen
– Arbetsförmedlingen
– Arbetsgivarverk, statens
– Arbetslivsinstitutet
– Arbetsmiljöverket
– Arkitekturmuseet
– Arrendenämnder
– Arvsfondsdelegationen
B
– Banverket
– Barnombudsmannen
– Beredning för utvärdering av medicinsk metodik, statens
– Bergsstaten
– Biografbyrå, statens
– Biografiskt lexikon, svenskt
– Birgittaskolan
– Blekinge tekniska högskola
– Bokföringsnämnden
– Bolagsverket
– Bostadsnämnd, statens
– Bostadskreditnämnd, statens
– Boverket
– Brottsförebyggande rådet
– Brottsoffermyndigheten
C
– Centrala studiestödsnämnden
D
– Danshögskolan
– Datainspektionen
– Departementen
– Domstolsverket
– Dramatiska institutet
E
– Ekeskolan
– Ekobrottsmyndigheten
– Ekonomistyrningsverket
– Ekonomiska rådet
– Elsäkerhetsverket
– Energimarknadsinspektionen
– Energimyndighet, statens
– EU/FoU-rådet
– Exportkreditnämnden
– Exportråd, Sveriges
F
– Fastighetsmäklarnämnden
– Fastighetsverk, statens
– Fideikommissnämnden
– Finansinspektionen
– Finanspolitiska rådet
– Finsk-svenska gränsälvskommissionen
– Fiskeriverket
– Flygmedicincentrum
– Folkhälsoinstitut, statens
– Fonden för fukt- och mögelskador
– Forskningsrådet för miljö, areella näringar och samhällsbyggande, Formas
– Folke Bernadotteakademin
– Forskarskattenämnden
– Forskningsrådet för arbetsliv och socialvetenskap
– Fortifikationsverket
– Forum för levande historia
– Försvarets materielverk
– Försvarets radioanstalt
– Försvarets underrättelsenämnd
– Försvarshistoriska museer, statens
– Försvarshögskolan
– Försvarsmakten
– Försäkringskassan
G
– Gentekniknämnden
– Geologiska undersökning
– Geotekniska institut, statens
– Giftinformationscentralen
– Glesbygdsverket
– Grafiska institutet och institutet för högre kommunikation- och reklamutbildning
– Granskningsnämnden för radio och TV
– Granskningsnämnden för försvarsuppfinningar
– Gymnastik- och Idrottshögskolan
– Göteborgs universitet
H
– Handelsflottans kultur- och fritidsråd
– Handelsflottans pensionsanstalt
– Handelssekreterare
– Handelskamrar, auktoriserade
– Handikappombudsmannen
– Handikappråd, statens
– Harpsundsnämnden
– Haverikommission, statens
– Historiska museer, statens
– Hjälpmedelsinstitutet
– Hovrätterna
– Hyresnämnder
– Häktena
– Hälso- och sjukvårdens ansvarsnämnd
– Högskolan Dalarna
– Högskolan i Borås
– Högskolan i Gävle
– Högskolan i Halmstad
– Högskolan i Kalmar
– Högskolan i Karlskrona/Ronneby
– Högskolan i Kristianstad
– Högskolan i Skövde
– Högskolan i Trollhättan/Uddevalla
– Högskolan på Gotland
– Högskolans avskiljandenämnd
– Högskoleverket
– Högsta domstolen
I
– ILO-kommittén
– Inspektionen för arbetslöshetsförsäkringen
– Inspektionen för strategiska produkter
– Institut för kommunikationsanalys, statens
– Institut för psykosocial medicin, statens
– Institut för särskilt utbildningsstöd, statens
– Institutet för arbetsmarknadspolitisk utvärdering
– Institutet för rymdfysik
– Institutet för tillväxtpolitiska studier
– Institutionsstyrelse, statens
– Insättningsgarantinämnden
– Integrationsverket
– Internationella programkontoret för utbildningsområdet
J
– Jordbruksverk, statens
– Justitiekanslern
– Jämställdhetsombudsmannen
– Jämställdhetsnämnden
– Järnvägar, statens
– Järnvägsstyrelsen
K
– Kammarkollegiet
– Kammarrätterna
– Karlstads universitet
– Karolinska Institutet
– Kemikalieinspektionen
– Kommerskollegium
– Konjunkturinstitutet
– Konkurrensverket
– Konstfack
– Konsthögskolan
– Konstnärsnämnden
– Konstråd, statens
– Konsulat
– Konsumentverket
– Krigsvetenskapsakademin
– Krigsförsäkringsnämnden
– Kriminaltekniska laboratorium, statens
– Kriminalvården
– Krisberedskapsmyndigheten
– Kristinaskolan
– Kronofogdemyndigheten
– Kulturråd, statens
– Kungl. Biblioteket
– Kungl. Konsthögskolan
– Kungl. Musikhögskolan i Stockholm
– Kungl. Tekniska högskolan
– Kungl. Vitterhets-, historie- och antikvitetsakademien
– Kungl Vetenskapsakademien
– Kustbevakningen
– Kvalitets- och kompetensråd, statens
– Kärnavfallsfondens styrelse
L
– Lagrådet
– Lantbruksuniversitet, Sveriges
– Lantmäteriverket
– Linköpings universitet
– Livrustkammaren, Skoklosters slott och Hallwylska museet
– Livsmedelsverk, statens
– Livsmedelsekonomiska institutet
– Ljud- och bildarkiv, statens
– Lokala säkerhetsnämnderna vid kärnkraftverk
– Lotteriinspektionen
– Luftfartsverket
– Luftfartsstyrelsen
– Luleå tekniska universitet
– Lunds universitet
– Läkemedelsverket
– Läkemedelsförmånsnämnden
– Länsrätterna
– Länsstyrelserna
– Lärarhögskolan i Stockholm
M
– Malmö högskola
– Manillaskolan
– Maritima muséer, statens
– Marknadsdomstolen
– Medlingsinstitutet
– Meteorologiska och hydrologiska institut, Sveriges
– Migrationsverket
– Militärhögskolor
– Mittuniversitetet
– Moderna museet
– Museer för världskultur, statens
– Musikaliska Akademien
– Musiksamlingar, statens
– Myndigheten för handikappolitisk samordning
– Myndigheten för internationella adoptionsfrågor
– Myndigheten för skolutveckling
– Myndigheten för kvalificerad yrkesutbildning
– Myndigheten för nätverk och samarbete inom högre utbildning
– Myndigheten för Sveriges nätuniversitet
– Myndigheten för utländska investeringar i Sverige
– Mälardalens högskola
N
– Nationalmuseum
– Nationellt centrum för flexibelt lärande
– Naturhistoriska riksmuseet
– Naturvårdsverket
– Nordiska Afrikainstitutet
– Notarienämnden
– Nämnd för arbetstagares uppfinningar, statens
– Nämnden för statligt stöd till trossamfund
– Nämnden för styrelserepresentationsfrågor
– Nämnden mot diskriminering
– Nämnden för elektronisk förvaltning
– Nämnden för Rh-anpassad utbildning
– Nämnden för hemslöjdsfrågor
O
– Oljekrisnämnden
– Ombudsmannen mot diskriminering på grund av sexuell läggning
– Ombudsmannen mot etnisk diskriminering
– Operahögskolan i Stockholm
P
– Patent- och registreringsverket
– Patentbesvärsrätten
– Pensionsverk, statens
– Personregisternämnd statens, SPAR-nämnden
– Pliktverk, Totalförsvarets
– Polarforskningssekretariatet
– Post- och telestyrelsen
– Premiepensionsmyndigheten
– Presstödsnämnden
R
– Radio- och TV-verket
– Rederinämnden
– Regeringskansliet
– Regeringsrätten
– Resegarantinämnden
– Registernämnden
– Revisorsnämnden
– Riksantikvarieämbetet
– Riksarkivet
– Riksbanken
– Riksdagsförvaltningen
– Riksdagens ombudsmän
– Riksdagens revisorer
– Riksgäldskontoret
– Rikshemvärnsrådet
– Rikspolisstyrelsen
– Riksrevisionen
– Rikstrafiken
– Riksutställningar, Stiftelsen
– Riksvärderingsnämnden
– Rymdstyrelsen
– Rådet för Europeiska socialfonden i Sverige
– Räddningsverk, statens
– Rättshjälpsmyndigheten
– Rättshjälpsnämnden
– Rättsmedicinalverket
S
– Samarbetsnämnden för statsbidrag till trossamfund
– Sameskolstyrelsen och sameskolor
– Sametinget
– SIS, Standardiseringen i Sverige
– Sjöfartsverket
– Skatterättsnämnden
– Skatteverket
– Skaderegleringsnämnd, statens
– Skiljenämnden i vissa trygghetsfrågor
– Skogsstyrelsen
– Skogsvårdsstyrelserna
– Skogs och lantbruksakademien
– Skolverk, statens
– Skolväsendets överklagandenämnd
– Smittskyddsinstitutet
– Socialstyrelsen
– Specialpedagogiska institutet
– Specialskolemyndigheten
– Språk- och folkminnesinstitutet
– Sprängämnesinspektionen
– Statistiska centralbyrån
– Statskontoret
– Stockholms universitet
– Stockholms internationella miljöinstitut
– Strålsäkerhetsmyndigheten
– Styrelsen för ackreditering och teknisk kontroll
– Styrelsen för internationellt utvecklingssamarbete, SIDA
– Styrelsen för Samefonden
– Styrelsen för psykologiskt försvar
– Stängselnämnden
– Svenska institutet
– Svenska institutet för europapolitiska studier
– Svenska ESF rådet
– Svenska Unescorådet
– Svenska FAO kommittén
– Svenska Språknämnden
– Svenska Skeppshypotekskassan
– Svenska institutet i Alexandria
– Sveriges författarfond
– Säkerhetspolisen
– Säkerhets- och integritetsskyddsnämnden
– Södertörns högskola
T
– Taltidningsnämnden
– Talboks- och punktskriftsbiblioteket
– Teaterhögskolan i Stockholm
– Tingsrätterna
– Tjänstepensions och grupplivnämnd, statens
– Tjänsteförslagsnämnden för domstolsväsendet
– Totalförsvarets forskningsinstitut
– Totalförsvarets pliktverk
– Tullverket
– Turistdelegationen
U
– Umeå universitet
– Ungdomsstyrelsen
– Uppsala universitet
– Utlandslönenämnd, statens
– Utlänningsnämnden
– Utrikesförvaltningens antagningsnämnd
– Utrikesnämnden
– Utsädeskontroll, statens
V
– Valideringsdelegationen
– Valmyndigheten
– Vatten- och avloppsnämnd, statens
– Vattenöverdomstolen
– Verket för förvaltningsutveckling
– Verket för högskoleservice
– Verket för innovationssystem (VINNOVA)
– Verket för näringslivsutveckling (NUTEK)
– Vetenskapsrådet
– Veterinärmedicinska anstalt, statens
– Veterinära ansvarsnämnden
– Väg- och transportforskningsinstitut, statens
– Vägverket
– Vänerskolan
– Växjö universitet
– Växtsortnämnd, statens
Å
– Åklagarmyndigheten
– Åsbackaskolan
Ö
– Örebro universitet
– Örlogsmannasällskapet
– Östervångsskolan
– Överbefälhavaren
– Överklagandenämnden för högskolan
– Överklagandenämnden för nämndemanna-uppdrag
– Överklagandenämnden för studiestöd
– Överklagandenämnden för totalförsvaret
Egyesült Királyság
– Cabinet Office
– Office of the Parliamentary Counsel
– Central Office of Information
– Charity Commission
– Crown Estate Commissioners (Vote Expenditure Only)
– Crown Prosecution Service
– Department for Business, Enterprise and Regulatory Reform
– Competition Commission
– Gas and Electricity Consumers’ Council
– Office of Manpower Economics
– Department for Children, Schools and Families
– Department of Communities and Local Government
– Rent Assessment Panels
– Department for Culture, Media and Sport
– British Library
– British Museum
– Commission for Architecture and the Built Environment
– The Gambling Commission
– Historic Buildings and Monuments Commission for England (English Heritage)
– Imperial War Museum
– Museums, Libraries and Archives Council
– National Gallery
– National Maritime Museum
– National Portrait Gallery
– Natural History Museum
– Science Museum
– Tate Gallery
– Victoria and Albert Museum
– Wallace Collection
– Department for Environment, Food and Rural Affairs
– Agricultural Dwelling House Advisory Committees
– Agricultural Land Tribunals
– Agricultural Wages Board and Committees
– Cattle Breeding Centre
– Countryside Agency
– Plant Variety Rights Office
– Royal Botanic Gardens, Kew
– Royal Commission on Environmental Pollution
– Department of Health
– Dental Practice Board
– National Health Service Strategic Health Authorities
– NHS Trusts
– Prescription Pricing Authority
– Department for Innovation, Universities and Skills
– Higher Education Funding Council for England
– National Weights and Measures Laboratory
– Patent Office
– Department for International Development
– Department of the Procurator General and Treasury Solicitor
– Legal Secretariat to the Law Officers
– Department for Transport
– Maritime and Coastguard Agency
– Department for Work and Pensions
– Disability Living Allowance Advisory Board
– Independent Tribunal Service
– Medical Boards and Examining Medical Officers (War Pensions)
– Occupational Pensions Regulatory Authority
– Regional Medical Service
– Social Security Advisory Committee
– Export Credits Guarantee Department
– Foreign and Commonwealth Office
– Wilton Park Conference Centre
– Government Actuary’s Department
– Government Communications Headquarters
– Home Office
– HM Inspectorate of Constabulary
– House of Commons
– House of Lords
– Ministry of Defence
– Defence Equipment & Support
– Meteorological Office
– Ministry of Justice
– Boundary Commission for England
– Combined Tax Tribunal
– Council on Tribunals
– Court of Appeal – Criminal
– Employment Appeals Tribunal
– Employment Tribunals
– HMCS Regions, Crown, County and Combined Courts (England and Wales)
– Immigration Appellate Authorities
– Immigration Adjudicators
– Immigration Appeals Tribunal
– Lands Tribunal
– Law Commission
– Legal Aid Fund (England and Wales)
– Office of the Social Security Commissioners
– Parole Board and Local Review Committees
– Pensions Appeal Tribunals
– Public Trust Office
– Supreme Court Group (England and Wales)
– Transport Tribunal
– The National Archives
– National Audit Office
– National Savings and Investments
– National School of Government
– Northern Ireland Assembly Commission
– Northern Ireland Court Service
– Coroners Courts
– County Courts
– Court of Appeal and High Court of Justice in Northern Ireland
– Crown Court
– Enforcement of Judgements Office
– Legal Aid Fund
– Magistrates’ Courts
– Pensions Appeals Tribunals
– Northern Ireland, Department for Employment and Learning
– Northern Ireland, Department for Regional Development
– Northern Ireland, Department for Social Development
– Northern Ireland, Department of Agriculture and Rural Development
– Northern Ireland, Department of Culture, Arts and Leisure
– Northern Ireland, Department of Education
– Northern Ireland, Department of Enterprise, Trade and Investment
– Northern Ireland, Department of the Environment
– Northern Ireland, Department of Finance and Personnel
– Northern Ireland, Department of Health, Social Services and Public Safety
– Northern Ireland, Office of the First Minister and Deputy First Minister
– Northern Ireland Office
– Crown Solicitor’s Office
– Department of the Director of Public Prosecutions for Northern Ireland
– Forensic Science Laboratory of Northern Ireland
– Office of the Chief Electoral Officer for Northern Ireland
– Police Service of Northern Ireland
– Probation Board for Northern Ireland
– State Pathologist Service
– Office of Fair Trading
– Office for National Statistics
– National Health Service Central Register
– Office of the Parliamentary Commissioner for Administration and Health Service Commissioners
– Paymaster General’s Office
– Postal Business of the Post Office
– Privy Council Office
– Public Record Office
– HM Revenue and Customs
– The Revenue and Customs Prosecutions Office
– Royal Hospital, Chelsea
– Royal Mint
– Rural Payments Agency
– Scotland, Auditor-General
– Scotland, Crown Office and Procurator Fiscal Service
– Scotland, General Register Office
– Scotland, Queen’s and Lord Treasurer’s Remembrancer
– Scotland, Registers of Scotland
– The Scotland Office
– The Scottish Ministers
– Architecture and Design Scotland
– Crofters Commission
– Deer Commission for Scotland
– Lands Tribunal for Scotland
– National Galleries of Scotland
– National Library of Scotland
– National Museums of Scotland
– Royal Botanic Garden, Edinburgh
– Royal Commission on the Ancient and Historical Monuments of Scotland
– Scottish Further and Higher Education Funding Council
– Scottish Law Commission
– Community Health Partnerships
– Special Health Boards
– Health Boards
– The Office of the Accountant of Court
– High Court of Justiciary
– Court of Session
– HM Inspectorate of Constabulary
– Parole Board for Scotland
– Pensions Appeal Tribunals
– Scottish Land Court
– Sheriff Courts
– Scottish Police Services Authority
– Office of the Social Security Commissioners
– The Private Rented Housing Panel and Private Rented Housing Committees
– Keeper of the Records of Scotland
– The Scottish Parliamentary Body Corporate
– HM Treasury
– Office of Government Commerce
– United Kingdom Debt Management Office
– The Wales Office (Office of the Secretary of State for Wales)
– The Welsh Ministers
– Higher Education Funding Council for Wales
– Local Government Boundary Commission for Wales
– The Royal Commission on the Ancient and Historical Monuments of Wales
– Valuation Tribunals (Wales)
– Welsh National Health Service Trusts and Local Health Boards
– Welsh Rent Assessment Panels
3. A jelen megállapodás II. cím V. szakasz II. fejezete hatálya alá tartozó azon készletek és felszerelések listája, amelyeket Belgium, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Dánia, Németország, Észtország, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság Védelmi Minisztériumai és védelmi vagy biztonsági tevékenységet végző ügynökségei szereznek be
| 25. árucsoport: | Só, kén, föld és kövek, gipsz, mész és cement | |
| 26. árucsoport: | Ércek, salakok és hamuk | |
| 27. árucsoport: | Ásványi tüzelőanyagok, ásványi olajok és ezek desztillációs termékei, bitumenes anyagok, ásványi viaszok | |
| kivéve: | ||
| ex 27.10: különleges motor-tüzelőanyagok | ||
| 28. árucsoport: | Szervetlen vegyi anyagok, szervetlen vagy szerves vegyületek nemesfémből, ritkaföldfémből, radioaktív elemekből vagy izotópokból | |
| kivéve: | ||
| ex 28.09: robbanóanyagok | ||
| ex 28.13: robbanóanyagok | ||
| ex 28.14: könnygáz | ||
| ex 28.28: robbanóanyagok | ||
| ex 28.32: robbanóanyagok | ||
| ex 28.39: robbanóanyagok | ||
| ex 28.50: mérgező termékek | ||
| ex 28.51: mérgező termékek | ||
| ex 28.54: robbanóanyagok | ||
| 29. árucsoport: | Szerves vegyi anyagok | |
| kivéve: | ||
| ex 29.03: robbanóanyagok | ||
| ex 29.04: robbanóanyagok | ||
| ex 29.07: robbanóanyagok | ||
| ex 29.08: robbanóanyagok | ||
| ex 29.11: robbanóanyagok | ||
| ex 29.12: robbanóanyagok | ||
| ex 29.13: mérgező termékek | ||
| ex 29.14: mérgező termékek | ||
| ex 29.15: mérgező termékek | ||
| ex 29.21: mérgező termékek | ||
| ex 29.22: mérgező termékek | ||
| ex 29.23: mérgező termékek | ||
| ex 29.26: robbanóanyagok | ||
| ex 29.27: mérgező termékek | ||
| ex 29.29: robbanóanyagok | ||
| 30. árucsoport: | Gyógyszerkészítmények | |
| 31. árucsoport: | Trágyázószerek | |
| 32. árucsoport: | Cserző- és színezőkivonatok, tanninok és származékaik, festőanyagok, pigmentek és más színezékek; festékek és lakkok, gitt, simító- és tömítőanyagok, tinták | |
| 33. árucsoport: | Illóolajok és rezinoidok; illatszerek, szépség- és testápoló készítmények | |
| 34. árucsoport: | Szappanok, szerves felületaktív anyagok, mosószerek, kenőanyagok, műviaszok, elkészített viaszok, fényesítő- és polírozóanyagok, gyertya és hasonló termékek, mintázópaszta és „fogászati viasz” | |
| 35. árucsoport: | Fehérjeanyagok, enyvek, enzimek | |
| 37. árucsoport: | Fényképészeti és mozgófényképészeti termékek | |
| 38. árucsoport: | Különböző vegyipari termékek | |
| kivéve: | ||
| ex 38.19: mérgező termékek | ||
| 39. árucsoport: | Műgyanták és műanyagok, cellulózészter és -éter, ezekből készült áruk | |
| kivéve: | ||
| ex 39.03: robbanóanyagok | ||
| 40. árucsoport: | Gumi, szintetikus gumi, faktisz és ebből készült áruk | |
| kivéve: | ||
| ex 40.11: golyóálló gumiabroncsok | ||
| 41. árucsoport: | Nyersbőr (a szőrme kivételével) és kikészített bőr | |
| 42. árucsoport: | Bőráruk, nyerges- és szíjgyártóáruk, utazási cikkek, kézitáskák és hasonló tartók, állati bélből készült áruk (a selyemhernyóbélből készült áruk kivételével) | |
| 43. árucsoport: | Szőrme és műszőrme, ezekből készült áruk | |
| 44. árucsoport: | Fa és faipari termékek, faszén | |
| 45. árucsoport: | Parafa és parafaáruk | |
| 46. árucsoport: | Szalmából, eszpartófűből és más fonásanyagból készült áruk, kosárkötő- és fonásáruk | |
| 47. árucsoport: | Papíripari rostanyag | |
| 48. árucsoport: | Papír és karton, papíripari rostanyagból, papírból és kartonból készült áruk | |
| 49. árucsoport: | Könyv, újság, kép és más nyomdaipari termék, kézirat, gépírásos szöveg és tervrajz | |
| 65. árucsoport: | Kalap és más fejfedő, valamint ezek részei | |
| 66. árucsoport: | Esernyő, napernyő, sétapálca, ostor, lovaglókorbács és ezek részei | |
| 67. árucsoport: | Kikészített toll és pehely, valamint ezekből készült áruk, művirágok, emberhajból készült áruk | |
| 68. árucsoport: | Kőből, gipszből, cementből, azbesztből, csillámból és hasonló anyagokból készült áruk | |
| 69. árucsoport: | Kerámiatermékek | |
| 70. árucsoport: | Üveg és üvegáruk | |
| 71. árucsoport: | Természetes vagy tenyésztett gyöngy, drágakő, féldrágakő, nemesfém, nemesfémmel plattírozott fém és ezekből készült áruk; ékszerutánzat | |
| 73. árucsoport: | Vas- és acél, valamint ezekből készült áruk | |
| 74. árucsoport: | Réz és ebből készült áruk | |
| 75. árucsoport: | Nikkel és ebből készült áruk | |
| 76. árucsoport: | Alumínium és ebből készült áruk | |
| 77. árucsoport: | Magnézium és berillium, valamint az ezekből készült áruk | |
| 78. árucsoport: | Ólom és ebből készült áruk | |
| 79. árucsoport: | Cink és ebből készült áruk | |
| 80. árucsoport: | Ón és ebből készült áruk | |
| 81. árucsoport: | Más nem nemesfém és ebből készült áruk | |
| 82. árucsoport: | Szerszámok, késművesáruk, evőeszközök, kanál és villa nem nemesfémből; ezek alkatrészei | |
| kivéve: | ||
| ex 82.05: szerszámok | ||
| ex 82.07: szerszámok, alkatrészek | ||
| 83. árucsoport: | különféle áruk nem nemesfémből | |
| 84. árucsoport: | Kazánok, gépek és mechanikus berendezések, ezek alkatrészei | |
| kivéve: | ||
| ex 84.06: motorok | ||
| ex 84.08: egyéb motorok | ||
| ex 84.45: gépek | ||
| ex 84.53: automata adatfeldolgozó gépek | ||
| ex 84.55: a 84.53 vámtarifaszám alá tartozó gépalkatrészek | ||
| ex 84.59: atomreaktorok | ||
| 85. árucsoport: | Elektromos gépek és elektromos felszerelések, ezek alkatrészei | |
| kivéve: | ||
| ex 85.13: távközlési felszerelések | ||
| ex 85.15: átviteli készülékek | ||
| 86. árucsoport: | Vasúti mozdonyok és villamos-motorkocsik, sínhez kötött járművek és alkatrészeik; vasúti és villamosvágány-tartozékok, felszerelések és alkatrészeik, mindenféle közlekedési jelzőberendezés (nem elektromos működtetésű) | |
| kivéve: | ||
| ex 86.02: páncélozott villanymozdonyok | ||
| ex 86.03: egyéb páncélozott mozdonyok | ||
| ex 86.05: páncélozott vagonok | ||
| ex 86.06: javítóvagonok | ||
| ex 86.07: vagonok | ||
| 87. árucsoport: | Járművek és ezek alkatrészei, a vasúti vagy villamosvasúti sínhez kötött járművek kivételével | |
| kivéve: | ||
| ex 87.08: tankok és egyéb páncélozott járművek | ||
| ex 87.01: traktorok | ||
| ex 87.02: harci járművek | ||
| ex 87.03: roncsszállító kocsik | ||
| ex 87.09: motorkerékpárok | ||
| ex 87.14: pótkocsik | ||
| 89. árucsoport: | Hajó, csónak és más úszószerkezet | |
| kivéve: | ||
| ex 89.01 A: hadihajók | ||
| 90. árucsoport: | Optikai, fényképészeti, mozgófényképészeti, mérő-, ellenőrző, precíziós, orvosi és sebészeti műszerek és készülékek, ezek alkatrészei | |
| kivéve: | ||
| ex 90.05: binokuláris távcsövek | ||
| ex 90.13: vegyes eszközök, lézerek | ||
| ex 90.14: távmérő berendezések | ||
| ex 90.28: elektromos és elektronikus mérőműszerek | ||
| ex 90.11: mikroszkópok | ||
| ex 90.17: orvosi műszerek | ||
| ex 90.18: mechanoterápiás készülékek | ||
| ex 90.19: ortopédiai készülékek | ||
| ex 90.20: röntgenberendezés | ||
| 91. árucsoport: | Órák és alkatrészeik | |
| 92. árucsoport: | Hangszerek, hangfelvevő és -lejátszó készülékek, televízió kép- és hangfelvevő és -lejátszó készülékei, ezek alkatrészei és tartozékai | |
| 94. árucsoport: | Bútor és részei, ágyfelszerelés, matrac, ágybetét, párna és más párnázott lakberendezési cikkek | |
| kivéve: | ||
| ex 94.01 A: repülőgépülések | ||
| 95. árucsoport: | Véső- és formázóanyagból készült árucikkek és termékek | |
| 96. árucsoport: | Seprűk, kefék, púderpamacsok és szűrők | |
| 98. árucsoport: | Vegyes iparcikkek |
2. almelléklet
Minden más intézmény, amely beszerzéseit az e megállapodás II. címe V. szakasza II. fejezete szerint folytatja le
Áruk és szolgáltatások
Értékhatárok SDR 400 000
Építés
Értékhatárok SDR 5 000 000
Az Unió vállalásai
Az 1. almellékletben felsorolt összes intézmény, valamint hatóságok és közvállalkozások, amelyek az árubeszerzéseiket, a szolgáltatások megrendelését és az építési beruházásokra irányuló beszerzéseiket a 2004/17/EK irányelv részletes rendelkezése ivel összhangban az alábbiakban felsorolt tevékenységek közül egy vagy több elvégzésére folytatják le:
a) a közszolgáltatási feladatok ellátása céljából helyhez kötött hálózatok létesítése vagy üzemeltetése ivóvíz előállításával, szállításával vagy elosztásával, illetve ilyen hálózatokban ivóvízellátó szolgáltatással kapcsolatban;
b) a közszolgáltatási feladatok ellátása céljából helyhez kötött hálózatok létesítése vagy üzemeltetése villamosenergia előállításával, szállításával vagy elosztásával, illetve ilyen hálózatokban villamosenergia-szolgáltatással kapcsolatban;
c) repülőterek és egyéb terminállétesítmények üzemeltetése légi fuvarozók számára;
d) tengeri vagy belvízi kikötők és egyéb terminállétesítmények üzemeltetése tengeri vagy belvízi fuvarozók számára;
e) az utazóközönség számára vasúton, automatikus rendszerekkel, villamossal, trolibusszal, busszal vagy drótkötélpályán való szállítás terén szolgáltatást nyújtó hálózatok üzemeltetése;
f) valamely földrajzi terület hasznosítása kőolaj, földgáz, szén vagy más szilárd fűtőanyag feltárása vagy kitermelése végett.
Irak vállalásai
Az 1. almellékletben felsorolt összes intézmény, valamint állami hatóságok és közvállalkozások, amelyek az árubeszerzéseiket, a szolgáltatások megrendelését és építési beruházásra irányuló beszerzéseiket az alábbiakban felsorolt tevékenységek közül egy vagy több elvégzésére folytatják le:
a) a közszolgáltatási feladatok ellátása céljából helyhez kötött hálózatok létesítése vagy üzemeltetése ivóvíz előállításával, szállításával vagy elosztásával, illetve ilyen hálózatokban ivóvízellátó szolgáltatással kapcsolatban;
b) a közszolgáltatási feladatok ellátása céljából helyhez kötött hálózatok létesítése vagy üzemeltetése villamos energia előállításával, szállításával vagy elosztásával, illetve ilyen hálózatokban villamosenergia-szolgáltatással kapcsolatban;
c) repülőterek és egyéb terminállétesítmények üzemeltetése légi fuvarozók számára,
d) tengeri vagy belvízi kikötők és egyéb terminállétesítmények üzemeltetése tengeri vagy belvízi fuvarozók számára,
e) az utazóközönség számára vasúton, automatikus rendszerekkel, villamossal, trolibusszal, busszal vagy drótkötélpályán való szállítás terén szolgáltatást nyújtó hálózatok üzemeltetése;
f) valamely földrajzi terület hasznosítása kőolaj, földgáz, szén vagy más szilárd fűtőanyag feltárása vagy kitermelése végett.
3. almelléklet
Az e megállapodás II. címe V. szakasza II. fejezete szerinti szolgáltatások, az építési szolgáltatások kivételével
Irak vállalásai
| Tárgy | CPC-hivatkozási szám | |
| Karbantartási és javítási szolgáltatások | 6112, 6122, 633, 886 | |
| Szárazföldi szállítási szolgáltatások, beleértve a páncélozott járművel végzett szolgáltatásokat és futárszolgálatokat, kivéve a postai küldemények szállítását | 712 (kivéve 71235), 7512, 87304 | |
| Légi személyszállítási és teherfuvarozási szolgáltatások, kivéve a postai küldemények szállítását | 73 (kivéve 7321) | |
| Szárazföldi és légi postai küldemények szállítása, kivéve a vasúti szállítást | 71235, 7321 | |
| Távközlési szolgáltatások | 752 * (kivéve 7524, 7525, 7526) | |
| Pénzügyi szolgáltatások | ex 81, 812, 814 | |
| a) Biztosítási szolgáltatások | ||
| b) Banki és befektetési szolgáltatások * | ||
| Számítógépes és azzal összefüggő szolgáltatások | 84 | |
| Számviteli, könyvvizsgálói és könyvelési szolgáltatások | 862 | |
| Piackutatási és közvélemény-kutatási szolgáltatások | 864 | |
| Vezetési tanácsadó szolgáltatások és ezzel összefüggő szolgáltatások | 865, 866 * | |
| Építészeti szolgáltatások; mérnöki szolgáltatások és integrált mérnöki szolgáltatások, városrendezési és tájrendezési szolgáltatások; az ezekkel összefüggő tudományos és műszaki tanácsadási szolgáltatások; műszaki vizsgálati és elemző szolgáltatások | 867 | |
| Reklámszolgáltatások | 871 | |
| Épülettakarítási szolgáltatások és ingatlankezelési szolgáltatások | 874, 82201 – 82206 | |
| Kiadói és nyomdai szolgáltatások eseti vagy szerződéses alapon | 88442 | |
| Szennyvíz- és hulladékkezelési szolgáltatások; fertőtlenítési és hasonló szolgáltatások | 94 |
Az Unió vállalásai
| Tárgy | CPC-hivatkozási szám | |
| Karbantartási és javítási szolgáltatások | 6112, 6122, 633, 886 | |
| Szárazföldi szállítási szolgáltatások, beleértve a páncélozott járművel végzett szolgáltatásokat és futárszolgálatokat, kivéve a postai küldemények szállítását | 712 (kivéve 71235), 7512, 87304 | |
| Légi személyszállítási és teherfuvarozási szolgáltatások, kivéve a postai küldemények szállítását | 73 (kivéve 7321) | |
| Szárazföldi és légi postai küldemények szállítása, kivéve a vasúti szállítást | 71235, 7321 | |
| Távközlési szolgáltatások | 752 * (kivéve 7524, 7525, 7526) | |
| Pénzügyi szolgáltatások | ex 81, 812, 814 | |
| a) Biztosítási szolgáltatások | ||
| b) Banki és befektetési szolgáltatások * | ||
| Számítógépes és azzal összefüggő szolgáltatások | 84 | |
| Számviteli, könyvvizsgálói és könyvelési szolgáltatások | 862 | |
| Piackutatási és közvélemény-kutatási szolgáltatások | 864 | |
| Vezetési tanácsadó szolgáltatások és ezzel összefüggő szolgáltatások | 865, 866 * | |
| Építészeti szolgáltatások; mérnöki szolgáltatások és integrált mérnöki szolgáltatások, városrendezési és tájrendezési szolgáltatások; az ezekkel összefüggő tudományos és műszaki tanácsadási szolgáltatások; műszaki vizsgálati és elemző szolgáltatások | 867 | |
| Reklámszolgáltatások | 871 | |
| Épülettakarítási szolgáltatások és ingatlankezelési szolgáltatások | 874, 82201 – 82206 | |
| Kiadói és nyomdai szolgáltatások eseti vagy szerződéses alapon | 88442 | |
| Szennyvíz- és hulladékkezelési szolgáltatások; fertőtlenítési és hasonló szolgáltatások | 94 |
4. almelléklet:
Az e megállapodás II. címe V. szakasza II. fejezete szerinti építési szolgáltatások
Irak vállalásai
A központi termékosztályozás (CPC) 51. részében felsorolt összes szolgáltatás
Az Unió vállalásai
A központi termékosztályozás (CPC) 51. részében felsorolt összes szolgáltatás
5. almelléklet
Általános megjegyzések és az e megállapodás II. címe V. szakasza II. fejezetének rendelkezéseitől való eltérések.
1. A 43. cikk (4) bekezdésének és az 53. cikknek az elektronikus eszközök beszerzéseknél történő használatához kapcsolódó rendelkezései, valamint az 50. cikkben és az e megállapodás 1. melléklete VI. függelékében meghatározott határidők lerövidítésével kapcsolatos rendelkezések az elektronikus közbeszerzésről szóló jogszabályok hatálybalépésétől alkalmazandók Irakban.
2. Mentesülnek az 1. és a 2. almellékletben felsorolt intézmények által az olaj- és gázszolgáltatások engedélyezéséhez és a természeti erőforrások használatára irányuló engedélyekhez kapcsolódóan odaítélt szerződések.
3. A 2. almellékletben említett tevékenység engedélyezésére irányuló szerződések nem tartozhatnak az e megállapodásban felsorolt eljárások alá, ha ez a tevékenység ki van téve az olyan piacokon zajló közvetlen versenynek, amelyek esetében a piacrajutás nem korlátozott.
4. E megállapodás II. cím V. szakasz II. fejezete rendelkezései nem alkalmazandók a finn Åland-szigetekre.
Irakban
A közbeszerzési információkat az Iraki Hivatalos Lapban teszik közzé. Az Unióban
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
Az európai közbeszerzési információs rendszer:
http://simap.europa.eu/index_en.html
Belgium:
– Törvények, királyi rendeletek, miniszteri rendeletek, miniszteri körlevelek – le Moniteur Belge
– Joggyakorlat – Pasicrisie
Bulgária:
– Törvények és rendeletek – Държавен вестник (Állami Közlöny)
– Bírósági határozatok – www.sac.government.bg
– Általánosan alkalmazandó közigazgatási határozatok és bármilyen eljárás – www.aop.bg és www.cpc.bg
Cseh Köztársaság:
– Törvények és rendeletek – A Cseh Köztársaság jogszabályainak gyűjteménye
– A Versenyvédelmi Hivatal döntései – A Versenyvédelmi Hivatal döntéseinek gyűjteménye
Dánia:
– Törvények és rendeletek – Lovtidende
– Bírósági határozatok – Ugeskrift for Retsvaesen
– Közigazgatási határozatok és eljárások – Ministerialtidende
– A Közbeszerzési Fellebezési Tanács határozatai – Konkurrencerådets Dokumentation
Németország:
– Jogszabályok és rendeletek – Bundesanzeiger; Szerkesztő: der Bundesminister der Justiz; Kiadó: Bundesanzeiger
– Bírósági határozatok: Entscheidungsammlungen des Bundesverfassungsgerichts, Bundesgerichtshofs, Bundesverwaltungsgerichts, Bundesfinanzhofs sowie der Oberlandesgerichte
Észtország:
– Törvények, rendeletek és általánosan alkalmazandó közigazgatási határozatok: Riigi Teataja
– Az Észt Legfelsőbb Bíróság ítéletei: Riigi Teataja (3. rész)
Görögország:
– Εφηµερίς της Κυβερνήσεως της Ελληνικής Δηµοκρατίας (Görögország hivatalos közlönye)
Spanyolország:
– Jogszabályok – Boletín Oficial des Estado
– Bírósági ítéletek – nincs hivatalos kiadvány
Franciaország:
– Jogszabályok – Journal Officiel de la République française
– Joggyakorlat – Recueil des arrêts du Conseil d’Etat
– Revue des marchés publics
Írország:
– Jogszabályok és rendeletek – Iris Oifigiuil (Az Ír Kormány Hivatalos Közlönye)
Olaszország:
– Jogszabályok – Gazetta Ufficiale
– Joggyakorlat – nincs hivatalos kiadvány
Ciprus:
– Jogszabályok – A Köztársaság Hivatalos Közlönye (Επίσηµη Εφηµερίδα της Δηµοκρατίας)
– Bírósági határozatok: A Legfelsőbb Bíróság határozatai – Állami Nyomda (Αποφάσεις Ανωτάτου Δικαστηρίου 1999 – Τυπογραφείο της Δηµοκρατίας)
Luxemburg:
– Jogszabályok – Memorial
– Joggyakorlat – Pasicrisie
Magyarország:
– Jogszabályok – Magyar Közlöny (A Magyar Köztársaság Hivatalos Lapja)
– Joggyakorlat – Közbeszerzési Értesítő – A Közbeszerzések Tanácsa Hivatalos Lapja
Lettország:
– Jogszabályok – Latvijas vēstnesis (Hivatalos Lap)
Litvánia:
– Törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések – A Litván Köztársaság Hivatalos Lapja („Valstybės Žinios”)
– Bírósági határozatok, joggyakorlat – A Litván Legfelsőbb Bíróság Értesítője „Teismų praktika”; A Litván Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság Értesítője „Administracinių teismų praktika”
Málta:
– Jogszabályok – Hivatalos Lap
Hollandia:
– Jogszabályok – Nederlandse Staatscourant és/vagy Staatsblad
– Joggyakorlat – nincs hivatalos kiadvány
Ausztria:
– Österreichisches Bundesgesetzblatt Amtsblatt zur Wiener Zeitung
– Sammlung von Entscheidungen des Verfassungsgerichtshofes
– Sammlung der Entscheidungen des Verwaltungsgerichtshofes – administrativrechtlicher und finanzrechtlicher Teil
– Amtliche Sammlung der Entscheidungen des OGH in Zivilsachen
Lengyelország:
– Jogszabályok Dziennik Ustaw Rzeczypospolitej Polskiej (Jogi Közlöny – Lengyel Köztársaság)
– Bírósági határozatok, joggyakorlat „Zamówienia publiczne w orzecznictwie. Wybrane orzeczenia zespołu arbitrów i Sądu Okręgowego w Warszawie”. (Válogatás választott bírósági ítéletekből és a Varsói Regionális Bíróság ítéleteiből)
Portugália:
– Jogszabályok – Diário da República Portuguesa 1a Série A e 2a série
– Bírósági kiadványok: Boletim do Ministério da Justiça
– Colectânea de Acordos do SupremoTribunal Administrativo;
– Colectânea de Jurisprudencia Das Relações
Románia:
– Törvények és rendeletek – Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Lapja)
– Bírósági határozatok, általánosan alkalmazandó közigazgatási határozatok és más eljárások – www.anrmap.ro
Szlovénia:
– Jogszabályok – Uradni list Republike Slovnije (A Szlovén Köztársaság Hivatalos Lapja)
– Bírósági határozatok – nincs hivatalos kiadvány
Szlovákia:
– Jogszabályok – Zbierka zakonov (Jogszabálygyűjtemény)
– Bírósági határozatok – nincs hivatalos kiadvány
Finnország:
– Suomen säädöskokoelma – Finlands författningssamling (Finnország törvénytára)
Svédország:
– Svensk Författningssamling (Svédország törvénytára)
Egyesült Királyság:
– Jogszabályok – HM Stationery Office
– Joggyakorlat – Law Reports
– „Közjogi intézmények” – HM Stationery Office
Irakban
Az ajánlati felhívásokat három országos napilapban teszik közzé, beleértve az Al-Sabah-t, valamint az ajánlatkérő weboldalán. A weboldalakon megjelenő hirdetmények angol nyelvű összefoglalót tartalmaznak.
A nemzeti beszerzési portál elindításával a beszerzésről szóló hirdetményeket itt is közzéteszik.
Az Unióban
Az európai közbeszerzési információs rendszer: http://simap.europa.eu/index_en.html
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
A szándékolt beszerzésekről szóló minden egyes hirdetménynek a következőket kell tartalmaznia:
1. az ajánlatkérő nevét és címét, valamint minden más információt, amely szükséges az intézménnyel való kapcsolatfelvételhez a beszerzéshez kapcsolódó összes lényeges dokumentum megszerzéséhez, valamint a dokumentáció árát és a fizetés módjait, amennyiben a dokumentáció nem térítésmentes;
2. a beszerzés leírását, ideértve a beszerzés tárgyát képező áruk vagy szolgáltatások jellegét és mennyiségét, illetve, ha a mennyiség nem ismert, a becsült mennyiséget;
3. az időszakonként visszatérően kötött szerződések esetében, amennyiben lehetséges, a szándékolt beszerzésekről szóló hirdetmények közzétételének várható ütemezését;
4. valamennyi opció leírását;
5. az áruk szállítására vagy a szolgáltatások nyújtására meghatározott határidőt vagy a szerződés időtartamát;
6. az alkalmazásra kerülő beszerzési eljárást, és annak meghatározását, hogy tartalmaz-e tárgyalást vagy elektronikus árlejtést;
7. adott esetben a részvételi jelentkezés benyújtására vonatkozó címet és határidőt;
8. az ajánlatok benyújtására vonatkozó címet és határidőt;
9. azon nyelv vagy nyelvek meghatározását, amelyen vagy amelyeken az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések benyújthatók/benyújtandók, amennyiben ez nem a hivatalos nyelve annak a Félnek, amelyikhez az ajánlatkérő tartozik;
10. az ajánlattevőkre vonatkozó részvételi feltételek felsorolását és rövid leírását, ideértve az ajánlattevők által ezzel kapcsolatban benyújtandó meghatározott dokumentumokra és igazolásokra vonatkozó követelményeket, hacsak ezeket a követelményeket nem tartalmazza az ajánlattételi dokumentáció, amelyet a szándékolt beszerzésről szóló hirdetménnyel egyidőben bocsátanak az összes érdekelt ajánlattevő rendelkezésére;
11. azokban az esetekben, ahol az ajánlatkérő a 47. cikk szerint korlátozott számú minősített ajánlattevőt szándékozik kiválasztani és felhívni ajánlat benyújtására, azoknak a kritériumoknak a meghatározását, amelyek alapján az ajánlattevők kiválasztása történik, és adott esetben azon ajánlattevők számának bármilyen korlátozását, akik ajánlatot nyújthatnak be.
Minden egyes hirdetménynek, amely alapján az érdekelt ajánlattevők kérhetik a szándékolt beszerzés többszöri felhasználásra szánt jegyzékébe való felvételüket, a következőket kell tartalmaznia:
1. azon áruk vagy szolgáltatások, illetve azok kategóriáinak felsorolását, amelyre vonatkozóan a jegyzéket felhasználhatják;
2. az ajánlattevők által teljesítendő részvételi feltételeket és azokat a módszereket, amelyeket az ajánlatkérő annak ellenőrzésére használ fel, hogy az ajánlattevők megfelelnek-e a feltételeknek;
3. az ajánlatkérő nevét és címét valamint az intézménnyel való kapcsolatfelvételhez és a jegyzékkel kapcsolatos valamennyi lényeges dokumentum megszerzéséhez szükséges más információkat;
4. a jegyzék érvényességi időtartamát, és megújításának vagy megszüntetésének módjait, illetve, ahol az érvényességi időt nem írják elő, annak a módszernek a megadását, amellyel értesítést küldenek a jegyzék használatának megszüntetéséről.
1. A meghívásos eljárást alkalmazó ajánlatkérő megállapítja, hogy a részvételi jelentkezések benyújtásának határideje elvileg nem lehet a szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény közzétételének napjától számított 25 napnál rövidebb. Amennyiben az ajánlatkérő által megfelelően indokolt sürgősség miatt ez a határidő nem lenne betartható, a határidő 10 napnál nem rövidebb időtartamra rövidíthető.
2. A (3) bekezdésben foglaltak kivételével az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt 40 napnál nem rövidebb időtartamban határozza meg:
a) a szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény megküldésének napjától számítva, nyílt eljárás esetében; vagy
b) meghívásos eljárás esetében attól a naptól számítva, hogy az intézmény megküldte az ajánlattevőknek az ajánlattételi felhívást, attól függetlenül, hogy alkalmaz-e többszöri felhasználásra szánt jegyzéket vagy sem.
3. Az ajánlatkérő lerövidítheti a (2) bekezdésben meghatározott ajánlattételi határidőt 10 napnál nem rövidebb időtartamra, amennyiben:
a) az ajánlatkérő a 45. cikk (3) bekezdése szerint tervezett beszerzésről szóló hirdetményt tett közzé a szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény feladásának napját legalább 40 nappal és legfeljebb 12 hónappal megelőzően, és a tervezett beszerzésről szóló hirdetmény tartalmazza a következőket:
i. a beszerzés leírását;
ii. az ajánlatok vagy a részvételi kérelmek benyújtásának várható határidejét;
iii. annak jelzését, hogy az érdekelt ajánlattevőknek az ajánlatkérő felé jelezniük kell a beszerzésben való részvételi szándékukat;
iv. az a cím, ahonnan beszerezhetők a beszerzéshez kapcsolódó dokumentumok; és
v. a lehető legtöbb rendelkezésre álló információt a szándékolt beszerzésről szóló hirdetményre vonatkozóan a IV. függelékben előírt információ közül.
b) az ajánlatkérő a visszatérő jellegű beszerzések esetében a szándékolt beszerzésről szóló hirdetményben jelzi, hogy a későbbi hirdetményekben szereplő ajánlattételi határidőket e bekezdés alapján határozza meg; vagy
c) az ajánlatkérő által megfelelően indokolt sürgősség miatt ez a határidő nem tartható be.
4. Az ajánlatkérő a következő feltételek fennállása esetén feltételenként öt nappal lerövidítheti a (2) bekezdésben meghatározott ajánlattételi határidőt:
a) a szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény közzététele elektronikus úton történik;
b) az összes dokumentációt elektronikus úton bocsátják rendelkezésre a szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény közzétételének napjától;
c) az ajánlatkérő elektronikus úton fogadja el az ajánlatokat.
5. A (4) bekezdés (3) bekezdéssel összefüggésben történő alkalmazása semmiképpen sem eredményezheti a (2) bekezdésben meghatározott ajánlattételi határidőnek a szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény közzétételének napjától számított 10 napnál rövidebb időtartamra történő lerövidítését.
6. Az e függelékben meghatározott egyéb határidőktől eltérően abban az esetben, amikor az ajánlatkérő kereskedelmi árukat vagy szolgáltatásokat szerez be, a (2) bekezdésben meghatározott ajánlattételi határidőt lerövidítheti 13 napnál nem rövidebb időtartamra, feltéve, hogy az ajánlatkérő elektronikus úton egy időben teszi közzé a szándékolt beszerzésről szóló hirdetményt és a teljes ajánlattételi dokumentációt. Ezen kívül, ha az ajánlatkérő a kereskedelmi árukra vagy szolgáltatásokra benyújtott ajánlatokat elektronikus úton fogadja, a (2) bekezdéssel összhangban meghatározott határidőt lerövidítheti 10 napnál nem rövidebb időtartamra.
7. Amennyiben a 2. melléklet szerinti ajánlatkérő kiválasztotta az összes minősített ajánlattevőt, vagy korlátozott számú ajánlattevőt választott ki, az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő és a kiválasztott ajánlattevők közös megegyezésével határozhatják meg. Megegyezés hiányában az időtartam nem lehet 10 napnál rövidebb.
Az 55. cikk (2) bekezdésében említett hirdetménynek legalább a következő információkat kell tartalmaznia:
a) a beszerzett áruk vagy szolgáltatások leírása;
b) az ajánlatkérő neve és címe;
c) a nyertes ajánlattevő neve és címe;
d) a nyertes ajánlat értéke, illetve a szerződés odaítélésénél figyelembe vett legmagasabb és legalacsonyabb értékű ajánlat;
e) az odaítélés időpontja;
f) az alkalmazott beszerzési módszer típusa, valamint tárgyalásos eljárás alkalmazása esetén az ilyen eljárás alkalmazását indokoló körülmények leírása.
A 49. cikk (1) bekezdésében említettek szerint, hacsak a szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény nem tartalmazza, az ajánlattételi dokumentációnak a következők teljes körű leírását kell tartalmaznia:
a) beszerzés leírását, ideértve a beszerzés tárgyát képező áruk vagy szolgáltatások jellegét és mennyiségét, illetve, ha a mennyiség nem ismert, a becsült mennyiséget és minden más teljesítendő követelményt, ideértve a műszaki leírást, a megfelelőség igazolást, a terveket, a rajzokat és oktatási anyagokat;
b) az ajánlattevőkre vonatkozó részvételi feltételeket, ideértve az ajánlattevők által ezzel kapcsolatban megküldendő információkat és dokumentumok listáját;
c) a szerződés odaítélésekor figyelembe vett összes bírálati szempontot, és az ilyen szempontok relatív jelentőségét, kivéve azokat az eseteket, ahol az ár az egyetlen szempont;
d) azokban az esetekben, ahol az ajánlatkérő elektronikus eszközökkel folytatja le a beszerzést, a hitelesítéssel és titkosítással kapcsolatos valamennyi követelményt vagy az információ elektronikus úton történő fogadásához kapcsolódó más felszereléseket;
e) amennyiben az ajánlatkérő elektronikus árlejtést alkalmaz, azoknak a szabályoknak az ismertetését, ideértve az ajánlatnak a bírálati szempontok szerinti tartalmi elemeinek a meghatározását is, amelyek alapján az árlejtést lefolytatják;
f) amennyiben az ajánlatokat nyilvánosan bontják fel, az ajánlatok felbontásának dátumát, időpontját és helyét, valamint adott esetben az ajánlatok felbontásánál jelenlétre jogosultakat;
g) minden más feltételt, ideértve a fizetési feltételeket és az ajánlatok benyújtásának módjainak bármilyen meghatározását, pl. nyomtatott formában vagy elektronikus úton történő benyújtást; és
h) az áruk szállítására vagy a szolgáltatások nyújtására meghatározott határidőket.
A 60. cikkben említett szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogokról szóló egyezmények
1. A 60. cikkben meghatározott célok elérése érdekében a Felek megerősítik a jelentőséget, amit az ipari tulajdon oltalmáról szóló párizsi egyezményből (az 1979-ben módosított 1967. évi stockholmi okmány) származó kötelezettségeiknek tulajdonítanak.
2. A 60. cikk (2) bekezdése azokra a többoldalú egyezményekre vonatkozik, amelyekhez Iraknak csatlakoznia kell, és biztosítania kell az ezen többoldalú egyezményekből származó kötelezettségek megfelelő és hatékony végrehajtását:
2.1 Szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásai (TRIPS-megállapodás, 1994);
2.2 Berni egyezmény az irodalmi és művészeti művek védelméről (1886, 1979-ben módosított okmány);
2.3 Jegyzőkönyv a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló madridi megállapodáshoz (1989);
2.4 Az ipari minták nemzetközi letétbe helyezéséről szóló Hágai Megállapodás Genfben felülvizsgált szövege (1999);
2.5 A Szabadalmi Együttműködési Szerződés (Washington, 1970, legutóbb 2001-ben módosítva);
2.6 A mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe helyezése nemzetközi elismeréséről szóló Budapesti Szerződés (1977, 1980-ban módosítva)
3. A 60. cikk (3) bekezdése a következő többoldalú egyezményekre vonatkozik, amelyeknek Iraknak meg kell felelenie:
3.1 Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló Római Egyezmény (1961);
3.2 A Szellemi Tulajdon Világszervezetének Szerzői Jog Szerződése – WCT (Genf, 1996.);
3.3 A Szellemi Tulajdon Világszervezetének az Előadásokról és Hangfelvételekről szóló Szerződése – WPPT (Genf, 1996.);
3.4 Szingapúri Védjegyjogi Szerződés (2006);
3.5 Védjegyjogi szerződés (1994);
3.6 Szabadalmi Jogi Szerződés (Genf, 2000.);
3.7 Az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezmény (1991. évi genfi okmány) (más néven: UPOV) .
SZERZŐDŐ FÉL AZ EU RÉSZÉRŐL
| EURÓPAI UNIÓ | European Commission – DG TRADE Services and investment unit Rue de la Loi 170 B-1000 BRUXELLES E-mail: TRADE-GATS-CONTACT-POINTS@ec.europa.eu | |
| AUSZTRIA | Federal Ministry of Economics and Labour Department for Multilateral Trade Policy – C2/11 Stubenring 1 A-1011 Vienna Austria Telefon: ++ 43 1 711 00 (ext. 6915/5946) Telefax: ++ 43 1 718 05 08 E-mail: post@C211.bmwa.gv.at | |
| BELGIUM | Service public fédéral Economie, PME, Classes moyennes et Energie Direction générale du Potentiel économique (Szövetségi Közszolgálati Gazdaság, KKV, Önfoglalkoztatók és Energiaügyi Igazgatóság – Általános Gazdasági Potenciál) Rue du Progrès, 50 B-1210 Brussels Belgium Telefon: (322) 277 51 11 Telefax: (322) 277 53 11 E-mail: info-gats@economie.fgov.be | |
| BULGÁRIA | Foreign Economic Policy Directorate Ministry of Economy and Energy 12, Alexander Batenberg Str. 1000 Sofia Bulgaria Telefon: (359 2) 940 77 61 (359 2) 940 77 93 Telefax: (359 2) 981 49 15 E-mail: wto.bulgaria@mee.government.bg | |
| CIPRUS | Permanent Secretary Planning Bureau Apellis and Nirvana corner 1409 Nicosia Cyprus Telefon: (357 22) 406 801 (357 22) 406 852 Telefax: (357 22) 666 810 E-mail: planning@cytanet.com.cy maria.philippou@planning.gov.cy | |
| CSEH KÖZTÁRSASÁG | Ministry of Industry and Trade Department of Multilateral and EU Common Trade Policy Politických vězňů 20 Praha 1 Czech Republic Telefon: (420 2) 2485 2012 Telefax: (420 2) 2485 2656 E-mail: brennerova@mpo.cz | |
| DÁNIA | Ministry of Foreign Affairs International Trade Policy and Business Asiatisk Plads 2 DK-1448 Copenhagen K Denmark Telefon: (45) 3392 0000 Telefax: (45) 3254 0533 E-mail: hp@um.dk | |
| ÉSZTORSZÁG | Ministry of Economic Affairs and Communications 11 Harju street 15072 Tallinn Estonia Telefon: (372) 639 7654 (372) 625 6360 Telefax: (372) 631 3660 E-mail: services@mkm.ee | |
| FINNORSZÁG | Ministry for Foreign Affairs Department for External Economic Relations Unit for the EC’s Common Commercial Policy PO Box 176 00161 Helsinki Finland Telefon: (358-9) 1605 5528 Telefax: (358-9) 1605 5599 | |
| FRANCIAORSZÁG | Ministère de l’Economie, des Finances et de l’Emploi Direction générale du Trésor et de la Politique économique (DGTPE) Service des Affaires multilatérales et du développement Sous Direction Politique commerciale et Investissement Bureau Services, Investissements et Propriété intellectuelle 139 rue de Bercy (télédoc 233) 75572 Paris Cédex 12 France Telefon: +33 (1) 44 87 20 30 Telefax: +33 (1) 53 18 96 55 Secrétariat général des affaires européennes 2, Boulevard Diderot 75572 Paris Cédex 12 Telefon: +33 (1) 44 87 10 13 Telefax: +33 (1) 44 87 12 61 | |
| NÉMETORSZÁG | Germany Trade and Invest (GTAI) Agrippastrasse 87-93 50676 Köln Germany Telefon: +49 (221) 2057 345 Telefax: +49 (221) 2057 262 E-mail: zoll@gtai.de; trade@gtai.de | |
| GÖRÖGORSZÁG | Ministry of Economy and Finance Directorate for Foreign Trade Policy 1 Kornarou Str. 10563 Athens Greece Telefon: (30 210) 3286121, 3286126 Telefax: (30 210) 3286179 | |
| MAGYARORSZÁG | Ministry for National Development and Economy Trade Policy Department Honvéd utca 13–15. H-1055 Budapest Hungary Telefon: 361 336 7715 Telefax: 361 336 7559 E-mail: kereskedelempolitika@gkm.gov.hu | |
| ÍRORSZÁG | Department of Enterprise, Trade & Employment International Trade Section (WTO) Earlsfort Centre Hatch St. Dublin 2 Ireland Telefon: (353 1) 6312533 Telefax: (353 1) 6312561 | |
| OLASZORSZÁG | Ministero degli Affari Esteri Piazzale della Farnesina, 1 00194 Rome Italy General Directorate for the Multilateral Economic and Financial Cooperation WTO Coordination Office Telefon: (39) 06 3691 4353 Telefax: (39) 06 3242 482 E-mail: dgce.omc@esteri.it General Directorate for the European Integration Office II – EU external relations Telefon: (39) 06 3691 2740 Telefax: (39) 06 3691 6703 E-mail: dgie2@esteri.it Ministerio Attività Produttive Area per l’internazionalizzazione Viale Boston, 25 00144 Rome Italy General Directorate for Commercial Policy Division V Telefon: (39) 06 5993 2589 Telefax: (39) 06 5993 2149 E-mail: polcom5@mincomes.it | |
| LETTORSZÁG | Ministry of Economics of the Republic of Latvia Foreign Economic Relations Department Foreign Trade Policy Unit Brivibas Str. 55 RIGA, LV 1519 Latvia Telefon: (371) 67 013 008 Telefax: (371) 67 280 882 E-mail: pto@em.gov.lv | |
| LITVÁNIA | Division of International Economic Organizations, Ministry of Foreign Affairs J. Tumo Vaizganto 2 2600 Vilnius Lithuania Telefon: (370 52) 362 594 (370 52) 362 598 Telefax: (370 52) 362 586 E-mail: teo.ed@urm.1t | |
| LUXEMBOURG | Ministère des Affaires Etrangères Direction des Relations Economiques Internationales 6, rue de l’Ancien Athénée L-1144 Luxembourg Luxembourg Telefon: (352) 478 2355 Telefax: (352) 22 20 48 | |
| MÁLTA | Director International Economic Relations Directorate Economic Policy Division Ministry of Finance St. Calcedonius Square Floriana CMR02 Malta Telefon: (356) 21 249 359 Fax: (356) 21 249 355 Email: epd@gov.mt joseph.bugeja@gov.mt | |
| HOLLANDIA | Ministry of Economic Affairs Directorate-General for Foreign Economic Relations Trade Policy & Globalisation (ALP: E/446) P.O. Box 20101 2500 EC Den Haag The Netherlands Telefon: (3170) 379 6451 (3170) 379 6467 Telefax: (3170) 379 7221 E-mail: M.F.T.RiemslagBaas@MinEZ.nl | |
| LENGYELORSZÁG | Ministry of Economy Department of Trade Policy Ul. Żurawia 4a 00-507 Warsaw Poland Telefon: (48 22) 693 4826 (48 22) 693 4856 (48 22) 693 4808 Telefax: (48 22) 693 4018 E-mail: joanna.bek@mg.gov.pl | |
| PORTUGÁLIA | Ministry of Economy ICEP Av. 5 de Outubro, 101 1050-051 Lisbon Portugal Telefon: (351 21) 790 95 00 Telefax: (351 21) 790 95 81 E-mail: informação@icep.pt Ministry of Foreign Affairs General Directorate for Community Affairs (DGAC) R da Cova da Moura 1 1350-11 Lisbon Portugal Telefon: (351 21) 393 55 00 Telefax: (351 21) 395 45 40 | |
| ROMÁNIA | Ministry of Economy, Trade and Business Environment Department for Foreign Trade Str. Ion Campineanu nr. 16 Sector 1 Bucharest Romania Telephone: (40) 2140 10 504 (40) 2131 50 906 Telefax: (40) 2140 10 594 (40) 2131 50 581 E-mail: dgre@dce.gov.ro | |
| SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG | Ministry of Economy of the Slovak Republic Trade and Consumer Protection Directorate Trade Policy Department Mierová 19 827 15 Bratislava 212 Slovak Republic Telefon: (421-2) 4854 7110 Telefax: (421-2) 4854 3116 | |
| SZLOVÉNIA | Ministry of Economy of the Republic of Slovenia Directorate for Foreign Economic Relations Kotnikova 5 1000 Ljubljana Slovenia Telefon: (386 1) 400 35 42 Telefax: (386 1) 400 36 11 E-mail: jozica.frelih@gov.si Internet: www.mg-rs.si | |
| SPANYOLORSZÁG | Ministerio de Industria, Turismo y Comercio Secretaría de Estado de Turismo y Comercio Secretaría General de Comercio Exterior Subdirección General de Comercio Internacional de Servicios Paseo de la Castellana 162 28046 Madrid España Telefon: (34 91) 349 3781 Telefax: (34 91) 349 5226 E-mail: sgcominser.sscc@mcx.es | |
| SVÉDORSZÁG | National Board of Trade Department for WTO and Developments in Trade Box 6803 113 86 Stockholm Sweden Telefon: +46 (0) 8 690 48 00 Telefax: +46 (0) 8 30 67 59 E-mail: registrator@kommers.se Internet: http://www.kommers.se Ministry for Foreign Affairs Department:UD-IH 103 39 Stockholm Sweden Telefon: +46 (0) 8 405 10 00 Telefax: +46 (0) 8 723 11 76 E-mail: registrator@foreign.ministry.se Internet: http://www.sweden.gov.se/ | |
| EGYESÜLT KIRÁLYSÁG | Department for Business Enterprise & Regulatory Reform Trade Policy Unit Bay 4127 1 Victoria Street London SW1H 0ET England United Kingdom Telefon: (4420) 7215 5922 Fax: (4420) 7215 2235 E-mail: A133servicesEWT@berr.gsi.gov.uk Internet: www.berr.gov.uk/europeantrade/key-trade-issues-gats/page22732/html |
23. cikkhez
(2) bekezdés
Ez a szakasz nem vonatkozik a befektetésvédelemre, a 25. cikkben foglalt elbánás kivételével, ideértve a befektető és az állam közötti viták rendezését célzó eljárásokat.
24. cikkhez
1. Egy jogi személy akkor áll egy másik jogi személy ellenőrzése alatt, ha az utóbbinak jogában áll az igazgatók többségét kinevezni, vagy másképpen törvényesen irányítani tevékenységeit.
2. A jogi személy „alapítása” és „megszerzése” kifejezéseket úgy kell értelmezni, hogy magukban foglalják a jogi személyben való tőkerészesedést tartós gazdasági kapcsolatok létrehozása és fenntartása céljából.
25. cikkhez
(1) bekezdés
E rendelkezés nem vonatkozik az Uniónak a szerződéses szolgáltatók és független szakemberek által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó kötelezettségvállalásaiból eredő elbánásra. E rendelkezés nem vonatkozik a GATS VII. cikke szerinti kölcsönös elismeréséről szóló, az Unió vagy a tagállamai által megkötött megállapodásokból származó elbánásra sem.
(2) bekezdés
Irak az ebben a bekezdésben foglalt követelményeket úgy teljesítheti, hogy az Unió szolgáltatásait, szolgáltatóit, vállalkozá sait és befektetőit a saját hasonló szolgáltatásoknak, szolgáltatóknak, vállalkozóknak és befektetőknek biztosított elbánással formálisan azonos vagy attól formálisan eltérő elbánásban részesíti. A formálisan azonos vagy a formálisan eltérő elbánás kevésbé kedvezőnek minősül, amennyiben módosítja a versenyfeltételeket Irak szolgáltatásainak és szolgáltatóinak j avára, az Unió hasonló szolgáltatásaival, szolgáltatóival, vállalkozásaival és befektetőivel szemben.
(3) bekezdés
A nagyobb biztonság érdekében a bejelentést a Kereskedelmi Főigazgatóság főigazgatójának, vagy jogutódjának kell megküldeni.
29. cikkhez
(4) bekezdés
Az a puszta tény, hogy vízumot írnak elő, nem minősül ezen előnyök semmissé tételének vagy csorbításának.
60. cikkhez
(1) bekezdés
E megállapodás alkalmazásában a szellemi tulajdonjog tartalmazza a szerzői jogot, beleértve a számítógépes programok és adatbázisok szerzői jogait, nem eredeti adatbázisokkal kapcsolatos sui generis jogokat, a szerzői jogokkal kapcsolatos jogokat, a szabadalmi jogokat, a védjegyeket, kereskedelmi neveket, amennyiben ezeket az érintett nemzeti jogban kizárólagos tula jdonjog védi, ipari terveket, integrált áramkörök elrendezési terveit (topográfiákat), földrajzi jelzéseket a származásra és forrásra utaló hivatkozással együtt, növényváltozatokat, a nem közzétett információk védelmét és a tisztességtelen verseny elleni védelmet az ipari tulajdon oltalmáról szóló párizsi egyezmény (1967. évi stockholmi okmány) 10a. cikkében említetteknek megfelelően.
1. melléklet I. függelékének 1. almellékletéhez
1. „Az Unió tagállamainak ajánlatkérő hatóságai” kifejezés magában foglalja valamelyik tagállam bármely ajánlatkérő hatóságának bármely alárendelt intézményét is, feltéve, hogy az nem rendelkezik önálló jogi személyiséggel.
2. Ami az Unió intézményei és a központi kormányzati szervek által lefolytatott, védelmi és biztonsági célú beszerzéseket illeti, csak azok a nem érzékeny és nem hadászati célú anyagok szerezhetők be, amelyek szerepelnek az Unió által tett vállalások e megállapodás 1. mellékletében foglalt listáján.
Az Unió kijelenti, hogy a tagállamok a 96. cikk (Vám- és adóügyi együttműködés) értelmében vállalt kötelezettségei csak arra terjednek ki, hogy az adóügy terén uniós szinten tartják magukat a felelősségteljes kormányzás ezen alapelveihez.”
4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 2. § és a 3. § a Megállapodás 116. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. *
(3) A Megállapodás, valamint a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. *
(4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külgazdasági ügyekért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter gondoskodik.
