A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 96. § (1a) bekezdésében
kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § E rendelet alkalmazásában
1. arcképmás: egy szemből, egy jobb oldalnézetből és egy baloldalról, negyed profilban készített arcképmás, valamint kettő egész alakos – szemből és baloldalról – készült állókép,
2. bűnjel: az Intézet részére átadott tárgyi bizonyítási eszköz,
3. bűnjelminta: a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetéseinek nyomait hordozó tárgyról az eljáró hatóság által rögzített és beküldött vagy az Intézet által rögzített biológiai anyag, anyagmaradvány, valamint a személyektől levett összehasonlító (referencia) minta,
4. bűnjelszemle: a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyról a biológiai anyagmaradványoknak az Intézet által való felkutatása és a mintabiztosítás DNS-elemzésekhez,
5. DNS-marker: az a hely (lókusz) a DNS-molekulán, mely az egyénekre vagy egyedekre vonatkozó különféle genetikai információkat tartalmazza,
6. DNS-minta rögzítése: a DNS-profil meghatározására feltételezhetően alkalmas bűnjelminta rögzítése,
7. DNS-mintavétel: a DNS-profil meghatározására alkalmas DNS-mintának a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 59. §-ában meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás alatt álló személytől vagy a Bnytv. 63. §-a alapján bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személytől való levétele,
8. eseti DNS-profil: a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó személyen vagy tárgyról rögzített anyagmaradványból meghatározott DNS-marker tulajdonságok (allélok) összessége,
9. Intézet: a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről szóló kormányrendeletben DNS-vizsgálatra kijelölt szerv,
10. kalibrált eszköz vagy berendezés: olyan, a laboratóriumi tevékenység során használt eszköz vagy berendezés, amely a vizsgált jelleget, változót vagy mennyiséget ellenőrzötten, pontosan és hitelesen méri,
11. laboratóriumi tevékenység: a DNS-profilok meghatározása során a tárgyakon hagyott nyomok felkutatásakor és megtalálásakor, valamint igazságügyi bizonyítékok előhívásakor, elemzésekor és értelmezésekor a laboratóriumban végzett bármilyen tevékenység szakértői vélemény nyilvánítása vagy igazságügyi bizonyítékok cseréje céljából,
12. mintabiztosítás: bűnjelen vagy bűnjelmintán DNS-kinyerése céljából lefolytatott biológiai nyomkutatás és az anyagmaradvány DNS-elemzésre feltételezhetően alkalmas részének biztosítása,
13. laboratóriumi tevékenység eredménye: a laboratóriumi tevékenység bármilyen analitikai eredménye és közvetlenül kapcsolódó értelmezése,
14. személyi DNS-profil: a büntetőeljárás során ismert személyazonosságú embertől származó mintából meghatározott DNS-marker tulajdonságok (allélok) összessége,
15. ujj- és tenyérnyomat rögzítése: az ujj- és tenyérnyom-töredéknek a bűncselekmény helyszínén vagy a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyról való rögzítése,
16. ujj- és tenyérnyomat-vétel: az ujj- és tenyérnyomatnak a Bnytv. 44. §-ában meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás alatt álló személytől vagy a Bnytv. 48. §-a alapján bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személytől való felvétele,
17. validált eszköz vagy berendezés: olyan, a laboratóriumi tevékenység során használt eszköz vagy berendezés, amely a forgalmazó és felhasználó által igazoltan és ellenőrzötten a specifikációjának megfelelően működik,
18. vizsgálati dokumentáció: a laboratóriumi tevékenység folyamatát és eredményeit teljes körűen tartalmazó, elektronikusan és papír alapon is rögzített irat, ide nem értve az igazságügyi szakértői véleményt.
2. § (1) Az arcképmás-rögzítést
a) a gyanúsítottal szemben nyomozást végző nyomozó hatóságnál alkalmazott bűnügyi technikus vagy a nyomozó hatóság erre kijelölt és arcképmás-rögzítésről oktatásban részesült tagja, vagy
b) a terheltet befogadó büntetés-végrehajtási intézet erre kijelölt és arcképmás-rögzítésről oktatásban részesült tagja
végzi.
(1a) * A nyomozást végző nyomozó hatóság a fogvatartásban lévő terhelt arcképmás-rögzítéséről – a terhelthez kapcsolódó arcképmáskísérő adatlap megküldésével és a kapcsolattartásra szolgáló elektronikus levelezési címéről való tájékoztatással – a terhelt fogvatartását végrehajtó büntetés-végrehajtási intézet erre kijelölt és az arcképmás rögzítéséről oktatásban részesült tagja útján is gondoskodhat.
(2) Az arcképmás-rögzítést az 1. mellékletben meghatározott módon kell elvégezni. Az arcképmások rögzítése során legalább 16,7 millió színfelbontású, legalább 800×600 pixel képfelbontású, a szemek között 120 pixel távolságú normál minőségű tömörítéssel készített digitális adatot kell létrehozni.
(2a) * Az (1a) bekezdésben meghatározott esetben a büntetés-végrehajtási intézet a terhelt arcképmását és az arcképmáskísérő adatlapot legkésőbb a megkeresés kézhezvételétől számított nyolc napon belül – elkülönítés esetén annak lejártát követően haladéktalanul – megküldi a nyomozást végző nyomozó hatóság elektronikus levelezési címére, valamint az aláírt arcképmáskísérő adatlapot eredetben is továbbítja.
(3) A rögzített arcképmást a megfelelően kitöltött és arcképmás egyedi azonosítóval ellátott, a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlés szabályairól szóló 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet 1. vagy 8. mellékletében meghatározott adatlap (a továbbiakban: 1. vagy 8. adatlap) egy példányával együtt kell megküldeni a bűnügyi nyilvántartó szerv részére.
(4) Ha az arcképmás bűnügyi nyilvántartó szerv részére történő megküldése az 1. vagy 8. adatlappal együtt nem lehetséges, az arcképmást a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlés szabályairól szóló 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet 12. mellékletében meghatározott arcképmáskísérő adatlappal együtt kell megküldeni a bűnügyi nyilvántartó szerv részére.
(5) Ha az adatvédelem és az adatbiztonság feltételei adottak, a rögzített arcképmást a bűnügyi nyilvántartó szerv részére számítástechnikai rendszerek közvetlen összekapcsolásával, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével kell megküldeni. Ha az egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével történő adatközlésre nincs lehetőség, a rögzített arcképmást adathordozón kell megküldeni a bűnügyi nyilvántartó szerv részére.
3. § * (1) Ha a nyomozást az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: rendőrség) végzi,
a) az ujj- és tenyérnyomat és a DNS-minta rögzítését a rendőrségnél alkalmazott bűnügyi technikus,
b) az ujj- és tenyérnyomat-vételt és a DNS-mintavételt a gyanúsítottal szemben nyomozást végző nyomozó hatóság erre kijelölt és mintavételről oktatásban részesült tagja
hajtja végre.
(2) A nyomozást végző nyomozó hatóság a fogvatartásban lévő terhelt ujj- és tenyérnyomat és a DNS-minta rögzítéséről a terhelthez kapcsolódó, belső azonosító kóddal ellátott ujjnyomat-lap és tenyérnyomat-lap két-két példányának, illetve a kitöltött DNS-mintavételi lap és DNS-mintavételi egységcsomag megküldésével a terhelt fogvatartását végrehajtó büntetés-végrehajtási intézet erre kijelölt és a mintavételről oktatásban részesült tagja útján is gondoskodhat.
4. § (1) Ha a nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi,
a) az ujj- és tenyérnyomat és a DNS-minta rögzítését a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál alkalmazott bűnügyi technikus,
b) az ujj- és tenyérnyomat-vételt és a DNS-mintavételt a gyanúsítottal szemben nyomozást végző Nemzeti Adó- és Vámhivatal erre kijelölt és mintavételről oktatásban részesült tagja
hajtja végre.
(2) Ha a DNS-mintavétel az (1) bekezdésben meghatározott módon nem lehetséges, a DNS-mintavételt a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal ebből a célból visszterhes megállapodást kötött egészségügyi szervezet mintavételről oktatásban részesült alkalmazottja végzi.
5. § (1) Ha a nyomozást az ügyészség végzi,
a) az ujj- és tenyérnyomat és a DNS-minta rögzítését az ügyészségnél alkalmazott bűnügyi technikus,
b) az ujj- és tenyérnyomat-vételt és a DNS-mintavételt a gyanúsítottal szemben nyomozást végző ügyészség erre kijelölt és mintavételről oktatásban részesült tagja
hajtja végre.
(2) Ha a nyomozást végző ügyészség nem alkalmaz bűnügyi technikust vagy nem jelöl ki ujj- és tenyérnyomat-vételt és DNS-mintavételt végző személyt, az ujj- és tenyérnyomat rögzítésére, a DNS-minta rögzítésére, az ujj- és tenyérnyomat-vételre, valamint a DNS-mintavételre a székhelye szerint illetékes rendőrkapitányságot keresi meg.
(3) Ha a nyomozást a katonai nyomozó hatóság végzi, az ujj- és tenyérnyomat rögzítésére, a DNS-minta rögzítésére, az ujj- és tenyérnyomat-vételre, valamint a DNS-mintavételre a székhelye szerint illetékes rendőrkapitányságot keresi meg.
(4) Ha az ujj- és tenyérnyomat-vételre vagy a DNS-mintavételre büntetés-végrehajtási intézetben szabadságvesztés vagy elzárás büntetését töltő elítélt esetében a szabadságvesztés vagy elzárás büntetés megkezdését követően indult büntetőeljárásban van szükség, a nyomozást végző ügyészség vagy katonai nyomozó hatóság a szabadságvesztés vagy elzárás büntetést végrehajtó büntetés-végrehajtási intézetet keresi meg e feladatok ellátására.
(5) A (2)–(4) bekezdés szerinti megkereséshez mellékelni kell az ügyészség vagy a katonai nyomozó hatóság által kitöltött
a) 2. melléklet szerinti ujjnyomat-lap és 3. melléklet szerinti tenyérnyomat-lap kettő, valamint
b) a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlés szabályairól szóló 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet 1. mellékletében meghatározott 1. adatlap (a továbbiakban: 1. adatlap) egy
példányát.
(6) * A (2) és a (3) bekezdés szerinti megkeresés alapján az ujj- és tenyérnyomat rögzítését, a DNS-minta rögzítését, az ujj- és tenyérnyomat-vételt, valamint a DNS-mintavételt a (2) és a (3) bekezdés szerinti rendőrkapitányság állományához tartozó, 3. § (1) bekezdésében meghatározott személy végzi.
(7) A (4) bekezdés szerinti megkeresés alapján az ujj- és tenyérnyomat-vételt, valamint a DNS-mintavételt a szabadságvesztés vagy elzárás büntetést végrehajtó büntetés-végrehajtási intézet erre kijelölt és mintavételről oktatásban részesült tagja végzi.
(8) A (2)–(4) bekezdés szerinti megkeresés alapján rögzített, valamint felvett ujj- és tenyérnyomatot, DNS-mintát a rendőrkapitányság, illetve a szabadságvesztés vagy elzárás büntetést végrehajtó büntetés-végrehajtási intézet – az 1. adatlappal együtt – haladéktalanul megküldi a megkereső ügyészség vagy katonai nyomozó hatóság részére.
6. § (1) Ha az ujj- és tenyérnyomat-vételre vagy a DNS-mintavételre az 5. § alapján kerül sor, az ujj- és tenyérnyomat-vétel, valamint a DNS-mintavétel céljából történő megjelenés iránt – a szabadlábon lévő terhelt idézésével vagy a fogva lévő terhelt előállításának elrendelésével – az ügyészség vagy a katonai nyomozó hatóság intézkedik.
(2) A fogva lévő terheltet – az 5. § (4) bekezdésében meghatározott eset kivételével – a rendőrség állítja elő.
7. § Az ujj- és tenyérnyomat-vételt vagy a DNS-mintavételt az elítéltet befogadó büntetés-végrehajtási intézet erre kijelölt és mintavételről oktatásban részesült tagja végzi, ha
a) a Bnytv. 50. §-a alapján az elítélt ujj- és tenyérnyomatát vagy
b) a Bnytv. 65. §-a alapján az elítélttől származó DNS-profil meghatározására alkalmas szájnyálkahártya-törletet
a büntetés-végrehajtási intézet küldi meg a szakértői nyilvántartó szervnek.
8. § (1) Az ujj- és tenyérnyomat-vételt a 4. mellékletben meghatározott módon, a DNS-mintavételt az 5. mellékletben meghatározott tartalmú mintavételi egységcsomaggal és az ott meghatározott módon kell elvégezni.
(2) Az ujj- és tenyérnyomat-vétel során a terhelt vagy a befogadott személy ujjnyomatát és a tenyérnyomatát kell rögzíteni.
(3) A DNS-mintavétel során a terhelttől vagy a befogadott személytől szájnyálkahártya-törletet kell venni.
(4) A nem megfelelő ujj- és tenyérnyomat-vétel, valamint a DNS-mintavevő eszköz szennyeződése esetén a DNS-mintavételt – a mintavételt végző szerv költségére – meg kell ismételni.
(5) Az ujj- és tenyérnyomat-vétel és a DNS-mintavétel során az eljáró szerv kódját és a bűncselekmény adatainak a kódjait az eljáró nyomozó hatóság, nyomozó ügyész vagy ügyészségi nyomozó az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikáról szóló miniszteri rendelet rendelkezéseinek megfelelően kiadott iránymutatás alapján tölti ki.
9. § (1) Az ujj- és tenyérnyomat, valamint a DNS-minta rögzítését a szakértői nyilvántartó szerv által előzetesen jóváhagyott és feltüntetett eszközzel és módon kell végezni. A szakértői nyilvántartó szerv a jóváhagyott eszközöket és módszereket a honlapján közzéteszi.
(1a) * A 3. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a büntetés-végrehajtási intézet a nyomozást végző nyomozó hatóság részére legkésőbb a megkeresés kézhezvételétől számított nyolc napon belül – elkülönítés esetén annak lejártát követően haladéktalanul – megküldi a terhelthez kapcsolódó ujjnyomat-lapot, tenyérnyomat-lapot, illetve DNS-mintát és – a mintavételt foganatosító személy által aláírt és a mintavétel helye tekintetében kitöltött mintavételi jegyzőkönyvvel együtt – a DNS-mintavételi egységcsomagot.
(2) Az ujj- és tenyérnyomat rögzítését követően a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a katonai nyomozó hatóság megküldi
a) a helyszíni mintát,
b) a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyról rögzített anyagmaradványt, és
c) a megfelelően kitöltött, a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartása részére történő adatközlés, valamint az ujj- és tenyérnyomatvétel és a szájnyálkahártya-törlet levételének részletes technikai szabályairól szóló 21/2009. (VI. 19.) IRM rendelet 4. mellékletében meghatározott adatlapot (a továbbiakban: adatközlő adatlap)
a szakértői nyilvántartó szerv részére.
(3) A DNS-minta rögzítését követően a genetikai vizsgálat indokoltságának fennállása esetén a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a katonai nyomozó hatóság harminc munkanapon belül megküldi
a) a bűnjelet, illetve a helyszíni mintát,
b) a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyról rögzített anyagmaradványt, valamint
c) a megfelelően kitöltött adatközlő adatlapot
az általa kirendelt és a Kormány által e szakkérdés vizsgálatára kijelölt szerv (a továbbiakban: kirendelt szerv) részére.
(4) A kirendelt szerv
a) a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a katonai nyomozó hatóság által a (3) bekezdés alapján megküldött
aa) bűnjelnek, illetve helyszíni mintának a DNS-profil meghatározását követően megmaradt részét,
ab) a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyról rögzített anyagmaradványt,
ac) adatközlő adatlapot,
b) az elkészült DNS-profilt, és
c) a DNS-profil meghatározásának szakmai módszertani követelményeiről szóló – e rendeletben meghatározott – dokumentáció másolatát
a vizsgálatok elvégzését követő három munkanapon belül, az a) pont aa) és ab) alpontjában meghatározottakat a kirendelő szerv, az a) pont ac) alpontjában, a b) és a c) pontban meghatározottakat a szakértői nyilvántartó szerv részére küldi meg.
(5) Ha a DNS-profil meghatározása nem e rendeletnek megfelelően történt, a szakértői nyilvántartó szerv a hiányzó adatok pótlására hívja fel a kirendelt szervet. Ha a hiányosságok másképp nem pótolhatóak, a szakértői nyilvántartó szerv a (4) bekezdés a)–c) pontjában meghatározottakat – a (4) bekezdés a) pont ac) alpontja kivételével – a kirendelt szerv részére visszaküldi és a kirendelt szerv saját költségére köteles a vizsgálatokat megismételni.
(6) A szakértői nyilvántartó szerv a DNS-profil nyilvántartásba vételéről szóló döntését közli a kirendelt szervvel, valamint az ügyben eljáró nyomozó hatósággal, ügyészséggel vagy katonai nyomozó hatósággal.
(7) Az adatközlő adatlapon megjelölt eljáró szerv kódját és a bűncselekmény adatai cím alatt megjelölt kódokat az eljáró nyomozó hatóság, nyomozó ügyész vagy ügyészségi nyomozó az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikáról szóló miniszteri rendelet rendelkezéseinek megfelelően kiadott iránymutatás alapján tölti ki.
10. § Eseti DNS-profil meghatározást az Intézet akkor végezhet, ha rendelkezik igazságügyi szakértői névjegyzékbe igazságügyi genetikai szakterületre bejegyzett legalább kettő olyan, az Intézet nevében eljárni jogosult szakértővel, akiknek igazságügyi szakértői kamarai tagsági viszonya nem szünetel vagy nincs felfüggesztve.
11. § (1) A vizsgálandó bűnjelet és az abból létrehozott származékokat óvni kell a jogosulatlan hozzáféréstől, fizikai megsemmisüléstől és a vizsgálhatóságot negatívan befolyásoló külső környezeti hatásoktól.
(2) Az Intézetnek a következő tevékenységeket egymástól elkülönített helyiségben kell végeznie:
a) a bűnjelek kezelése és tárolása,
b) a bűnjelszemle és az anyagmaradványból történő mintabiztosítás,
c) a DNS kinyerése és mennyiségi meghatározása,
d) a polimorf DNS-lókuszok láncreakcióval történő sokszorosítása (a továbbiakban: PCR-sokszorosítás), valamint a sokszorosított termékek kezelése és tárolása és
e) a kiértékelési, a véleményezési és az adminisztrációs feladatok ellátása.
(3) Az Intézetnek rendelkezni kell a laboratóriumi vizsgálatok PCR-sokszorosítás előtti és PCR-sokszorosítás utáni munkafolyamatait egymástól egyértelműen elkülönítő, a laboratóriumi rendszerbe pozitív és negatív légnyomáskülönbséggel illeszkedő, lokális légelszívással ellátott helyiségekkel.
(4) Az Intézet a bűnjelszemlét kizárólag erre a célra kialakított, a felülszennyezés kizárását biztosító, a laboratóriumi rendszerbe illeszkedő, pozitív légnyomáskülönbséggel és lokális légelszívással rendelkező elsötétíthető helyiségben végezheti.
12. § (1) Az Intézet a vizsgálati anyagokat, bűnjeleket, valamint származékaikat a hitelesség-láncolat sértetlenségének biztosítása érdekében egyedileg beazonosíthatóan köteles megjelölni, egymástól elkülönítve csomagolni és tárolni.
(2) Az Intézetnek rendelkezni kell legalább háromszor, legalább 100 liternyi +4 °C-ra hűthető, és legalább háromszor, legalább 50 liternyi –20 °C-ra mélyhűthető, valamint legalább 400 liternyi –70 °C-ra mélyhűthető mintatároló kapacitással, amelyeknek a szünetmentes üzemeltetése biztosított.
(3) Az Intézet a bűnjeleket, valamint a laboratóriumi tevékenység alatt létrejött félkész és kész vizsgálati anyagokat úgy köteles tárolni, hogy azokhoz arra jogosulatlan személy nem férhet hozzá.
13. § (1) Az Intézetnek rendelkezni kell olyan külön szabályzattal, amely
a) a minta biztosítására,
b) a vizsgálati anyagok kezelésére, megőrzésére,
c) az alkalmazott, szakmailag megfelelő vizsgálati módszerek részletes leírására,
d) az alkalmazott eszközök és berendezések megfelelő üzemelésének ellenőrzésére,
e) a vizsgálati eredmények értékelésére, értelmezésére, valamint
f) a szakértői vélemények elkészítésére, kibocsátására, tárolására
vonatkozó – e rendeletben nem szabályozott – részletes előírásokat tartalmazza.
(2) * Az Intézetnek olyan adatkezelési rendszerrel kell rendelkezni, amely biztosítja a laboratórium rendelkezésére bocsátott adatok védelmét.
(3) Az Intézet a vizsgálati dokumentációját úgy köteles elkészíteni, hogy a laboratóriumi tevékenység és a laboratóriumi tevékenység eredményének valamennyi eleme visszakereshető és ellenőrizhető legyen.
(4) Az Intézet – ha az eszköz vagy a berendezés esetében fogalmilag lehetséges – a laboratóriumi tevékenységét érvényesen kalibrált, hitelesített, valamint igazságügyi alkalmazásra validált eszközzel és berendezéssel végezheti.
(5) Az Intézet köteles biztosítani az analitikai és az informatikai rendszer folyamatos és szünetmentes elektromos ellátását.
14. § Az eseti DNS-profil meghatározását végző Intézet köteles évente dokumentáltan és sikeresen részt venni az eseti és a személyi DNS-profilok meghatározására vonatkozó, szaktudást és felkészültséget bizonyító, a Forenzikus Tudományos Intézetek Európai Hálózata (ENFSI) által meghatározott nemzetközi szervezet által szervezett külső jártassági kontrollteszten.
15. § (1) A bűnjelszemlét az Intézet legalább kettő alkalmazottja végzi, akik közül az egyik az igazságügyi szakértői névjegyzékbe igazságügyi genetika szakterületre bejegyzett olyan szakértő, akinek igazságügyi szakértői kamarai tagsága nem szünetel vagy nincs felfüggesztve.
(2) A bűnjelszemléről, a mintabiztosításról és a vizsgálatokról az Intézet munkatervet készít, melyet írásban rögzít. A munkatervtől való eltérés esetén az eltérés tényét és okát dokumentálni szükséges. A dokumentációban fel kell tüntetni, hogy az eltérés kihatással van-e a DNS-profil megállapítására.
(3) A bűnjelszemléről és mintabiztosításról az Intézet digitális fotó- vagy videó-dokumentációt készít.
(4) Az Intézet a bűnjelszemléről a vizsgálati dokumentációhoz önálló jegyzőkönyvet csatol. A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a bűnjelszemle időpontját,
b) a bűnjelszemle vezetőjének és a többi résztvevőnek a nevét,
c) a bűnjelszemle vizsgálati tervét, amely röviden leírja az ügy fontos szakértői körülményeit, valamint bűnjelekre vagy bűnjelcsoportokra vonatkozóan a vizsgálat célját és annak megvalósítási tervét,
d) a szemlézett bűnjelek jelölését, leírását és szakértői jellemzését,
e) a bűnjelszemle során a bűnjeleken bekövetkező változások dokumentálását,
f) a bűnjeleken lefolytatott nyomkutatás eredményét,
g) a bűnjelekből DNS-elemzésre biztosított minták jelölését, leírását és szakértői jellemzését, valamint a mintabiztosítás módját és
h) a bűnjelen vagy a bűnjelmintán elvégzendő laboratóriumi tevékenységek rövid jelölését.
16. § (1) A bűnjelszemlét végző személyek védőöltözetet viselnek, amely egyszer használatos laboratóriumi köpenyből, gumikesztyűből, szájmaszkból, hajsapkából, és szükség esetén védőszemüvegből áll. Bűnjelváltáskor a kesztyűcsere kötelező. Ha a szennyezettség miatt indokolt, a bűnjelváltáskor a teljes védőöltözetet cserélni kell.
(2) Minden bűnjel a többitől elkülönítve, kizárólag egyesével szemlézhető. A sértettől és a gyanúsítottól származó, valamint a nyomozási cselekmény vagy a bizonyítási eljárás során biztosított minták és tárgyak szemléjét térben vagy időben el kell különíteni. Térben vagy időben külön kezelendők az alacsony és a magas DNS-tartalmú biológiai minták.
(3) Minden egyes bűnjel szemléje után a vizsgálati helyszín érintett felületén, valamint minden mintabiztosítás után a használt eszközökön hatékony DNS-mentesítő tisztítást kell végezni.
(4) Az Intézet a biztosított bűnjelmintákat egyesével, az esetleges mintacsere és mintaszennyezés lehetőségének kizárásával, anonimizált azonosítóval ellátva tárolja.
(5) A bűnjel csomagbontása során figyelemmel kell lenni a csomagolás hitelesítésére, a bontás során a hitelesítést nem lehet megsérteni, a bontást az ellentétes oldal bontásával kell végrehajtani. Ha az eredeti csomagolóanyagba kerül a bűnjeltárgy visszazárásra, a zárás oldalát hitelesíteni kell oly módon, hogy a zárást végző aláírásával igazolja azt, és dátummal, intézeti bélyegzővel látja el.
17. § (1) A DNS-profil meghatározásához a mintának legfeljebb a fele használható fel, kivéve, ha a minta fele nem elégséges a sikeres vizsgálat elvégzéséhez. Ha a vizsgálat elvégzéséhez a minta több mint fele felhasználásra került, azt a vizsgálati dokumentációban jelezni kell.
(2) Az eseti DNS-profil meghatározására szolgáló minta típusát, szöveti eredetét lehetőség szerint meg kell határozni.
(3) A bűnjelmintából kinyert DNS emberi eredetű összetevőjének mennyiségi meghatározását a minta jellegének meghatározása és a további vizsgálatok eredményes kivitelezése érdekében el kell végezni. Ha erre a vizsgálat jellege vagy sürgőssége miatt nincs lehetőség, akkor a koncentráció-meghatározás elmaradásának indokát dokumentálni kell.
(4) A DNS-profil meghatározása során külső jártassági kontrolltesztben megnevezett vizsgáló és analizáló berendezések, szoftverek, eljárások és vegyszercsomagok alkalmazandók.
(5) Minden vizsgálandó mintacsoporthoz ismert DNS-profilú biológiai mintát (belső kontroll), valamint DNS-t nem tartalmazó mintát (reagens kontroll) kell rendelni, melyeket a teljes laboratóriumi munkafolyamat során a bűnjelmintákkal együtt kell kezelni. A mérési eredménnyel járó vizsgálatokhoz az előbbieken kívül egyéb mérési kontrollok (pozitív kontroll, negatív kontroll, kalibrációs standard) is társítandók.
(6) A bűnjelmintákból történő DNS kinyeréséhez a vizsgálati sikeresség érdekében alternatív eljárások alkalmazásának lehetőségét is szükséges biztosítani.
(7) Az Intézet az alacsony kópiaszámú (LCN) minták vizsgálatát a normál kópiaszámú minták vizsgálatától térben vagy időben elkülönülten végzi.
18. § (1) A DNS-profil meghatározásakor a 6. mellékletben megjelölt DNS-markereket kell meghatározni. Ha az adott minta vizsgálata során a megfelelő bizonyító erő elérése érdekében a 6. mellékletben megjelölt markereken túlmenően további DNS-markerek vizsgálata is indokolt, a 7. mellékletben meghatározott DNS-markerek vizsgálatát is meg kell kísérelni.
(2) Ha a szakértői kirendelésben foglalt szakkérdés a 6. és a 7. mellékletben megjelölt DNS-markerek segítségével nem válaszolható meg, más DNS-marker is vizsgálható.
(3) Ha a bűnjelen a DNS-elemzés indokolt és az első analízis DNS-profilt nem eredményez – és a bűnjelminta mennyisége lehetővé teszi – a DNS-elemzést meg kell ismételni. Az ismételt analízis során előnyben kell részesíteni az alternatív vizsgálati eljárásokat.
(4) Ha egy minta töredékes vagy kevert genetikai DNS-profilt eredményez, azt a vizsgálati dokumentációban egyértelműen jelölni kell.
(5) Ha a kiértékelés során a DNS-markeren rendkívül ritka, új allél vagy normálistól eltérő allélszám kerül kimutatásra, illetve felmerül az alacsony kópiaszámból eredő tulajdonságvesztés lehetősége, azt ismételt vizsgálattal kell megerősíteni.
19. § (1) Vizsgálatra alkalmas DNS-t megfelelő mennyiségben tartalmazó biológiai minták azonos személyi eredete kizártnak tekintendő, ha legalább kettő lókuszon vagy legalább kettő mitokondriális DNS-pozícióban eltérés észlelhető. A csak egyetlen lókuszon vagy pozícióban megfigyelt eltérés esetén mérlegelni kell a mutáció, allélkiesés, heteroplazmia, degradáció és más, genetikai vagy technológiai sajátosságokra visszavezethető okok lehetőségét.
(2) Ha az eseti DNS-profil és a személyi DNS-profil összevetése során megállapítást nyer, hogy a minták azonos személyi eredete nem kizárt, a minta származásának bizonyítása érdekében a bizonyítóerő számításának a valószínűségszámítás Bayes-elvén kell alapulnia.
(3) A (2) bekezdésben megjelölt valószínűségi hányadost a 8. mellékletben megjelölt módon kell megállapítani.
(4) A haploid genomok vizsgálata során annak eredményét külön kell értékelni és a genetikai statisztikai számítást elvégezni.
(5) Több személytől származó, kevert, valamint vizsgálatra alkalmas DNS-t minimális mennyiségben, alacsony kópiaszámban tartalmazó biológiai minták elemzése során figyelembe kell venni az allélkiesés vagy allélbeesés lehetőségét.
20. § (1) A büntetőeljárás alá vont és a jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásba vétele céljából elsődlegesen a 6. mellékletben megjelölt DNS-markerek meghatározására irányuló vizsgálatot kell végezni.
(2) * Az (1) bekezdésben meghatározott személyek tekintetében a DNS-profil akkor alkalmas személyazonosításra, illetve felel meg a nyilvántartásba vétel céljára, ha a DNS-profil a 6. mellékletben, valamint a 7. mellékletben megjelölt DNS-markerek közül legalább tizenötöt vagy annál többet tartalmaz.
(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott személyek tekintetében a DNS-profil a (2) bekezdésben meghatározott feltételnek nem felel meg, a jogszabályban meghatározott követelmények érvényesülése érdekében a vizsgálatot legalább egy alkalommal meg kell ismételni.
21. § (1) Személyi DNS-profilok meghatározása során a 10–20. §-ban foglalt rendelkezéseket a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Személyi DNS-profil meghatározást az Intézet akkor végezhet, ha rendelkezik igazságügyi szakértői névjegyzékbe igazságügyi genetikai szakterületre bejegyzett legalább egy olyan, az Intézet nevében eljárni jogosult szakértővel, akiknek a szakértői kamarai tagsági viszonya nem szünetel vagy nincs felfüggesztve.
(3) Az Intézet köteles évente dokumentáltan és sikeresen részt venni a személyi DNS-profilok meghatározására vonatkozó, szaktudást és felkészültséget bizonyító, a Forenzikus Tudományos Intézetek Európai Hálózata (ENFSI) által meghatározott nemzetközi szervezet által szervezett külső jártassági kontrollteszten.
22. § * Az Intézet laboratóriumi tevékenységet akkor végezhet, ha e tevékenységét nemzeti akkreditáló testület az MSZ ISO/IEC 17025 szabványnak megfelelően akkreditálta.
23. § A szakértői nyilvántartó szerv és az Intézet az együttműködésükkel összefüggő technikai, jogi szabályozást nem igénylő kérdésekben – különösen az adatközlés rendje, technikai részletei, a kapcsolattartás és a kommunikáció módja, valamint a vitatott kérdések (ide nem értve az igazságügyi szakértői véleményt) rendezésének módja tekintetében – együttműködési megállapodást köthet.
24. § (1) A szakértői nyilvántartó szerv adategyeztetést kezdeményez az ujj- és tenyérnyomat-vételt végző vagy arra köteles szerv közvetlen megkeresésével,
a) ha a bűnügyi nyilvántartó szerv a Bnytv. 4/A. §-a szerinti adatközlést teljesít, és az abban közölt adattartalommal kapcsolatban annak szükségessége felmerül, vagy
b) a várt, a Bnytv. 4/A. §-a szerinti adatközlés hiánya miatt.
(2) A szakértői nyilvántartó szerv adategyeztetést kezdeményez a DNS-mintavételt végző vagy arra köteles szerv közvetlen megkeresésével,
a) ha a bűnügyi nyilvántartó szerv a Bnytv. 4/A. §-a szerinti adatközlést teljesít, és az abban közölt adattartalommal kapcsolatban annak szükségessége felmerül, vagy
b) a várt, a Bnytv. 4/A. §-a szerinti adatközlés hiánya miatt.
(3) Ha a szakértői nyilvántartó szerv a Bnytv. 4/A. §-a szerinti ismételt adatközlés vagy annak hiánya alapján megállapítja, hogy az (1) és (2) bekezdés alapján kezdeményezett adategyeztetés harminc napon belül nem eredményezte az érintett tételek vonatkozásában a megfelelő adatközlési kötelezettség teljesítését, illetve az érintett szerv a megküldött ujj- és tenyérnyomat, illetve szájnyálkahártya-törlet vonatkozásában egyéb jogszerű kezelési kérelemmel nem élt, az érintett tételeket visszaküldi a mintavételt végző vagy arra köteles szerv részére.
(4) Ha a szakértői nyilvántartó szerv nyilvántartásba vételi tevékenysége során megállapítja, hogy az ujj- és tenyérnyomat, illetve a szájnyálkahártya-törlet nyilvántartásba vételre alkalmatlan, ennek tényét a megfelelő hibajavító intézkedésekre történő felhívással egyidejűleg közli a mintavételt végző vagy arra köteles szerv részére, annak közvetlen megkeresésével.
(5) Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott adategyeztetéseket és tényközlést lehetőség szerint elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével kell teljesíteni.
25. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
26. § A 22. § a laboratóriumi tevékenységet végző igazságügyi szakértők akkreditálásáról szóló, 2009. november 30-i, 2009/905/IB tanácsi kerethatározat 4. cikkének való megfelelést szolgálja.
27. § *
1. Az arcképmás-rögzítést a gyanúsított kihallgatását vagy befogadását követő legrövidebb időn belül, legfeljebb a megalapozott gyanú közlésétől vagy a befogadástól számított következő munkanap 16.00 óráig kell elvégezni.
2. Az arcképmás rögzítésekor a terheltnek állnia kell. A terhelt szemeinek teljesen nyitva kell lenniük, arckifejezése nem lehet szándékosan torzított, homloka és fülei a hajzattól szabadon legyenek úgy, hogy jól látszódjon a homloka és az arcéle. Ha a terhelt általában szemüveget visel (ide nem értve a napszemüveget), az arcképmás-rögzítés során viselnie kell saját szemüvegét.
3. Az első arcképmást rögzítő képen a terhelt természetes fejtartással oldalnézetben szerepeljen úgy, hogy a fényképezőgép felé a jobb arcfele nézzen. A fényképezéskor a terhelt egész testhelyzettel oldalnézetben álljon a fényképezőgép síkjához képest.
4. A második arcképmás rögzítő felvételen a terhelt egyenes fejtartással, a fényképezőgép síkjával szembenézetben kerüljön rögzítésre.
5. A harmadik arcképmás rögzítő felvételen a terhelt egyenes fejtartással, kissé jobbra fordított arcéllel kerüljön rögzítésre úgy, hogy teste a fényképezőgép síkjával szembenézzen, csak az arca forduljon el jobbra oly módon, hogy bal arcfele, valamint füle is látható legyen.
6. Az egész alakot ábrázoló képet álló helyzetben szemből és a terhelt baloldaláról kell elkészíteni úgy, hogy a terhelt egész testtel jobbra fordulva, oldalnézetben álljon a fényképezőgép síkjához képest. Mindkettő egészalakos felvételen a terhelt magassága a háttérben rögzített metrikus skáláról leolvasható kell, hogy legyen.
7. Az állókép kivételével a képeken szerepelnie kell azonosító táblának. A számtábla három helyen rendelkezik cserélhető számrendszerrel. Az első számcsoport jelenti a bűnügyi nyilvántartásba vételt dokumentáló nyilvántartó könyv sorszámát, a második a fénykép készítésének évét, a harmadik a fényképezendő személy magasságát centiméter mértékegységben meghatározva. Az azonosító táblán jelölni kell annak a szervnek a szervkódját, amelyik a nyilvántartásba vételt végrehajtja. A számtáblát úgy kell elhelyezni, hogy a tábla felső széle a megfelelő testhelyzetbe állított terhelt állcsúcsától függőlegesen lefele 100–120 mm-re kerüljön.
8. Az arcképmás-rögzítéshez a háttér csak világosszürke, sík, homogén, nem tükröződő felület lehet. A terheltet az árnyékmentes arcképmás-rögzítés céljából a háttértől kb. 100–150 mm-re kell állítani úgy, hogy ne támaszkodjon a felületnek. A terhelt megvilágítását megfelelő villanó berendezés biztosítja úgy, hogy a fényesség ne legyen túltelített.
9. Az arcképmás-rögzítéskor a fényképezőgép objektív tengelyének a szemeket összekötő tengely magasságával kell megegyeznie. Fényképfelvételeket a fényképezőgép függőlegesre állított képsíkjával kell végrehajtani.
10. A rögzített arcképmásnak a képmező közepében kell elhelyezkedni, a képen a fej és az azonosító tábla töltse ki az egész képmezőt úgy, hogy a fejtető a kép felső szélére, az azonosító tábla alsó széle a képmező alsó szélére illesztve helyezkedjen el.
Eljáró hatóság megnevezése:
Eljáró hatóság ügyszáma:
| UJJNYOMAT-LAP FINGERPRINT CARD HUNGARY | Szakrendszeri (AFIS) azonosító: AFIS code: | |||||||||||
| Vezetéknév: Surname: | Iktatószám: Reference number: | |||||||||||
| Utónév: Forename(s): | Belső azonosító: | |||||||||||
| Leánykori név: Maiden name: | ||||||||||||
| Anyja neve: Mother’s name: | ||||||||||||
| Születési helye, ideje: Place, date of Birth: | Eljáró hatóság: Official: | P. H. | ||||||||||
| Neme: Sex: | Állampolgársága, személyi azonosító: Nationality, PIN: | |||||||||||
| Ügyirat szám: Number: | Bűncselekmény: Offence: | |||||||||||
| Aláírás (terhelt, vétlen, sértett): Signature: | Lakcím: Address: | |||||||||||
| ÁTFORGATOTT UJJLENYOMATOK – ROLLED IMPRESSION | ||||||||||||
| Jobb kéz – Right | ||||||||||||
| 1. Hüvelykujj – Thumb | 2. Mutatóujj – Forefinger | 3. Középujj – Middlefinger | 4. Gyűrűsujj – Ringfinger | 5. Kisujj – Littlefinger | ||||||||
| Bal kéz – Left | ||||||||||||
| 1. Hüvelykujj – Thumb | 2. Mutatóujj – Forefinger | 3. Középujj – Middlefinger | 4. Gyűrűsujj – Ringfinger | 5. Kisujj – Littlefinger | ||||||||
| Bal kéz együttes nyomata – Left Hand | Hüvelykujjak – Two Thumbs | Jobb kéz együttes nyomata – Right Hand | ||||||||||
| Ujjnyomatot vette: Signature: | Dátum: Date: | |||||||||||
Eljáró hatóság megnevezése:
Eljáró hatóság ügyszáma:
| TENYÉRNYOMAT-LAP PALMPRINT CARD HUNGARY | Szakrendszeri (AFIS) azonosító: AFIS code: | ||
| Vezetéknév – Surname: Utónév – Forename(s): | Ujjnyomat azonosító: Fingerprint code: | ||
| Tenyérnyomat – Palm impression | Tenyérél nyomata – Palm-edge impression | ||
| Azonos kéz mutatóujj nyomata – Same hand forefinger | |||
| Tenyérnyomatot vette: Signature: | Dátum: Date: | ||
1. Az ujjnyomatot a 2. mellékletben mintaként meghatározott ujjnyomat-lapon, a tenyérnyomatot a 3. mellékletben meghatározott tenyérnyomat-lapon ujjnyomatfestékes eljárással, vagy a szakértői nyilvántartó szerv által jóváhagyott digitális nyomatfelvételi berendezéssel kell felvenni.
2.
a) A festékes eljárással készített ujjnyomat-lap és tenyérnyomat-lap anyaga legalább 80 gramm/m2 minőségű papír.
b) Az ujjnyomat-lapot és a tenyérnyomat-lapot kettő példányban, tollal, nyomtatott betűkkel vagy gépírással, olvashatóan kell kiállítani és a terheltnek, valamint az ujj- és tenyérnyomatot felvevő személynek alá kell írnia.
c) Az ujjnyomatok felvételét az ujjaknak a befestékezett lemezre történő ráforgatásával, majd – az adatlap első oldalának megfelelő rovataiban – az ujjak körömszéltől körömszélig történő átforgatásával kell elvégezni.
d) A rá- és az átforgatást a jobb hüvelykujjal kezdve – sorban haladva – a bal kisujjal befejezve kell végrehajtani.
e) Az együttes nyomatok rovatba a hüvelykujjakat egyenként, a többi ujjakat együttesen, átforgatás nélkül kell a papírra helyezni.
f) Ha valamelyik ujjról nem lehet nyomatot venni (hiányzik, csonkolt stb.), annak okát fel kell tüntetni a megfelelő rovatban.
g) A bal és jobb kéz tenyérnyomatát 1–1 külön lapra kell felvenni.
h) A tenyérnyomat felvételét hengerrel kell végrehajtani úgy, hogy a bőrfodorszál rajzolatok, valamint a tenyér minden része – a hüvelykujjpárna, a kisujjpárna, a csukló feletti rész, az ujjak alatti rész, valamint a tenyér közepe – jól látható legyen.
i) Az ujjnyomat-lapot és a tenyérnyomat-lapot belső azonosító kóddal kell ellátni
3. A digitális nyomatfelvételi berendezéssel rögzített ujj- és tenyérnyomat a berendezés használati utasításában leírtaknak megfelelően készül.
4. Az ujj- és tenyérnyomat felvétele előtt a terhelt kezeit szappannal, meleg vízzel meg kell mosni és szárazra kell törölni.
5. Az ujj- és tenyérnyomatot a szakértői nyilvántartó szerv részére kell megküldeni. A digitális nyomatfelvételi berendezéssel felvett és előállított ujj- és tenyérnyomatot kizárólag elektronikus formában kell továbbítani.
1. A DNS-mintavételt abban az esetben lehet megkezdeni, ha az azt megelőző húsz percben a terhelt sem ételt, sem italt nem fogyasztott.
2. A DNS-minta biztosítására rendszeresített egységcsomag fekete színű, vonalkóddal ellátott boríték, a felhasználását egyértelműen meghatározó következő feliratokkal: „DNS-mintavételi egységcsomag terhelt személytől történő mintabiztosításhoz”, „Kizárólag nyilvántartási célra”.
3. Az egységcsomag kinyitása után ellenőrizni kell a következőkben felsoroltak hiánytalan meglétét:
a) 1 db használati útmutató,
b) 1 db (mintavételi jegyzőkönyvként szolgáló) adatlap,
c) 1 db vonalkóddal ellátott, szájnyálkahártya-törlet biztosítására alkalmas eszköz zárt nejlontasakban,
d) 4 db vonalkódos matrica az eszköz nejlontasakján,
e) * 1 db páramegkötő tasak,
f) 1 pár egyszer használatos kesztyű,
g) 1 db piros színű öntapadós zárócímke.
4. Az adatlapon tollal, nyomtatott betűvel vagy gépírással, olvashatóan fel kell tüntetni:
a) a terhelt családi és utónevét, születési családi és utónevét, nemét, születési helyét és idejét,
b) a terhelt anyja születési családi és utónevét,
c) a terhelt személyi azonosítóját, előző családi és utónevét, állampolgárságát, lakóhelyét,
d) a bűncselekmény megnevezését, rendbeliségét a Büntető Törvénykönyv szerinti minősítését,
e) a bűncselekmény elkövetésének helyét és idejét,
f) az eljáró nyomozó hatóság megnevezését, a büntetőügy iktatószámát,
g) a mintavétel helyét és időpontját az év, hónap és nap megjelölésével.
5. Az adatlapot a mintavételt végzőnek és a terheltnek alá kell írnia.
6. Ha a terhelt az aláírást megtagadta vagy a mintavétel során kényszerintézkedés került alkalmazásra, ennek tényét a megjegyzés rovatban rögzíteni kell.
7. A mintavételt végző személy az egységcsomagban található egyszer használatos kesztyűt köteles viselni a mintavételi eljárás egész ideje alatt.
8. * A szájnyálkahártya-törlet biztosítására szolgáló eszköz mintavevő papír felületével a terhelt szájüregének oldalfalát határozott mozdulatokkal ötször ki kell törölni.
9. * A mintavevő eszközt csúszó-fedelének lezárását követően, annak eredeti csomagolására szolgáló nejlontasakba vissza kell helyezni, majd mellé kell helyezni a páramegkötő tasakot.
10. Ha a mintavevő eszköz szájnyálkahártya-törlet biztosítására szolgáló felülete a mintavétel során a terhelt szájüregén kívül más felülettel is érintkezik, a mintavételt meg kell szakítani, a mintavevő egységcsomagot össze kell rakni, le kell zárni. A mintavétel során potenciálisan beszennyeződött egységcsomagot „RONTOTT” felirattal vissza kell küldeni a szakértői nyilvántartó szerv részére. A mintát új egységcsomag felhasználásával kell biztosítani.
11. * Az egyedi vonalkódmatricával ellátott adatlapot, a szájnyálkahártya-törletet és nedvesség eltávolító tasakot tartalmazó nejlontasakot rajta minimum 2 db vonalkóddal egyetemben vissza kell helyezni a fekete színű csomagba, majd azt a terhelt jelenlétében le kell zárni. Lezárás során alkalmazni kell a fekete tasak fülének öntapadós záró felületét és a piros színű öntapadós záró címkét is.
12. A mintavételről – a mintavételi egységcsomag részét képező – jegyzőkönyvet kell kitölteni, amit belső azonosító kóddal kell ellátni.
13. A mintavétel befejezését követően az összegyűjtött hulladékot és az egyszer használatos kesztyűt a hulladéktárolóba kell dobni.
14. A DNS-mintát a szakértői nyilvántartó szerv részére kell megküldeni.
1. D3S1358
2. FGA
3. D8S1179
4. HUMTH01
5. VWA
6. D18S51
7. D21S11
8. D2S1338
9. D19S433
10. D16S539
11. AMEL
12. D1S1656
13. D2S441
14. D10S1248
15. D12S391
16. D22S1045
17. * D5S818
18. * D13S317
19. * D7S820
20. * TPOX
21. * CSF1PO
22. * SE33
1. * Penta D
2. * Penta E
3–6. *
| VH = | Valószínűség (megfigyelt DNS-profilok azt feltételezve, hogy a származás fennáll) | |
| Valószínűség (megfigyelt DNS-profilok azt feltételezve, hogy a származás nem áll fenn) |
